A víz világnapja - Hazai vizek állatfajaiKörnyezetvédelmi vetélkedő 2014

Bolyai János Gimnázium

Közönséges papucsállatka- Állati egysejtű- Testét csillók borítják,

amelyekkel gyorsan mozog

- Sejtszáján keresztül veszi fel a táplálékot,

majd megemészti

Zöld hidra

• A csalánozók közé tartozik

• Csalánsejtjei segítségével megbénítja az áldozatát

• Tisztább állóvizekben gyakori

• Testében zöldalgákkal él szimbiózisban

Húrféreg

• A hengeresférgek törzsébe tartozik

• Teste nem szelvényezett• Patakokban, források

vizében fordul elő• A lárvája vízibogarakban

fejlődik.

Orvosi pióca• Külső élősködő féreg• A gyűrűsférgek törzsébe

tartozik, teste szelvényezett• Vért szív, amit a bélágaiban

hosszú ideig tárol• Szívókorongokkal, kitines

fogacskákkal rendelkezik• A sebbe véralvadásgátló

anyagot fecskendez, amit a gyógyászatban is használnak

• Mocsarakban, tavakban él

Borsókagyló

• A puhatestűek közé tartoznak a kagylók

• Meszes vázuk 2 darabból áll, amit a köpenyük termel

• Tavak iszapjában él

Vízibolha• Az ízeltlábúak törzsébe és

a rákok osztályába tartozik.• Két csápszerű lábuk

hordozza a külső kopoltyúkat.

• Fürgén, ugrándozva mozognak a vizekben.

• Sekély vizekben tömegesek lehetnek a vízibolhák.

Bolharák

• Oldalról lapított testű, szelvényezett rákok.

• Tiszta patakokban a köveket megfordítva találkozhatunk velük.

• 5 pár járólábuk és sok potrohlábuk van.

Tiszavirág• A rovarokon belül a

kérészekhez tartozik• A hazai folyókban

(jellegzetesen a Tiszában) fejlődik a lárvája

• A kifejlett álltok egyszerre bújnak elő az utolsó lárvabőrből a víz felszínén – ekkor virágzik ki a Tisza

• A kifejlett kérész rövid életű, csak a párzás idejéig, 1-2 napig élnek.

Tegzesek

• A lepkékkel rokon rovarok

• A lárvájuk a kisebb patakok vizében fejlődik

• A sodrás ellen lakócsövet készít magának a tegzeslárva és abban él.

Molnárpoloska

• Álló vagy lassan folyó vizekben élnek ezek a rovarok.

• Hátsó 2 pár lábuk hosszúra nyúlt, segítségével a víz felszínén képesek futkosni.

Csíkbogár

• A hazai tavak ragadozó bogara

• Halivadékokat, ebihalakat fogyaszt.

• A szárnyfedőjének 2 oldalán sárgás szegélyt alkotó csík húzódik.

Búvárpók

• A vízipókok közé tartozik, amelyek egész életükben vízben élnek.

• A víz alatt egy tágas, levegővel telt harangot épít.

• Finom testszőrzetében apró levegőbuborékokat visz le a víz alá.

Kecsege

• Teste megnyúlt, orsó alakú, az áramló vizek fenék zónájához alkalmazkodott

• Testét vértek fedik• Feje jellegzetesen

megnyúlt, ormányban végződik.

• Hazai állományai megritkultak

Viza• Akár a 100 éves kort is

megérheti ez a hal.• Ikrája nagyon értékes

(fekete kaviár), e miatt megritkult.

• Akár 3-4 méterre is megnőhet, a legnagyobb édesvízi hal.

• Testén kis csontvértek találhatók, a szájánál pedig 4 bajuszszál.

Csuka

• Teste hosszúkás, színe változó,finoman pikke-lyezett, halványan csíkozott

• Feje testéhez képest igen nagy és szája kacsacsőrre emlékeztet

• A hátúszója a test hátsó részén van.

• Félelmetes vízi ragadozó.

Réti csík• Teste hosszúkás, feje és a

szeme kicsi.• Húsos ajkain 10 bajuszszálat

hordoz.• A hátán hosszanti csíkok

futnak végig.• Tavasszal vízzel borított

mocsárrétek is előfordul.• Veszélyeztetett, védett halfaj.• Régen gyakran fogyasztották,

a csíkászok gyűjtötték.

Sebes pisztráng• Teste orsószerű, oldalról

kevéssé lapított. • Feje nagy, orra tompa és

rövid.• Hátát, oldalát, esetleg

úszóit világos udvarral körülvett fekete és rendszerint piros pettyek is díszítik.

• Bővizű hegyi patakokban és folyókban él.

Dévérkeszeg

• A dévérkeszeg a pontyfélék családjának egyik legnagyobb édesvízi képviselője.

• Lapított, zömök felépítésű

• Nádasokban, sekélyebb tavakban él.

Leső harcsa

• A legnagyobb ragadozó halunk.

• Teste csupasz, nyálkás, teljesen pikkelytelen.

• Feje nagy és a széles száján bajusszálakat találunk amik a tájékozódást és ízlelést segítik.

Tarka géb

• A faj jellegzetessége az orrnyílás előtt elhelyezkedő teleszkóp-szerűen kitolható nyúlvány.

• Szemei nagyok, magasan elhelyezkedők.

• Hazai folyóvizek ritka faja

Vöröshasú unka (unkabéka)• Hátoldala szürke vagy

fekete, hasoldala a narancssárgától a sötétpirosig terjedő színárnyalatú, egymástól jól elkülönülő foltokkal tarkított

• Párzási időszakban a hímek felfekszenek a víz felszínére és jellegzetes „unk-unk” hívóhangot adnak

Foltos szalamandra• A foltos szalamandra a

farkos kétéltűek rendjébe tartozó fajunk• Egész teste nyirkosan

fénylő mélyfekete, amelyen egyedileg változó alakú sárgás foltok vannak.

• Bőrváladéka mérgező.• Hűvösebb patakvölgyek

lakója

Tarajos gőte

• A szalamandrához hasonlóan farkos kétéltű

• A hímek hátán csipkés szélű taraj húzódik.

• A nőstény nagyobb, de hátáról hiányzik a taraj.

• A hát és oldalrész zöldesbarna, elszórt fekete pontokkal. Hasi oldaluk mélysárga.

Vízisikló

• 120 cm hosszúra is megnövő hüllő

• Ismertetője a feltűnő nyakszirtfolt a feje két oldalán, amely a piszkosfehértől a citromsárgán át a narancsvörösig változhat.

• Méregfoga nincs!

Búbos vöcsök• Téli tollruhájában a faj hasa,

nyaka és arcrésze fehér, szeme vörös, csőre rózsaszín, feje teteje, nyakának hátsó része, háta és szárnyai pedig sötétbarnák. A nyári, párzási időszakban mindez látványos, vörösesbarna tollgallérral és két, szarvacskára emlékeztető bóbitával egészül ki.

• A fiókák rejtőszínűek• Elsősorban kisebb halakkal,

ízeltlábúakkal, kétéltűekkkel táplálkozik.

Kormorán (Kárókatona)• 1 m magasra is

megnövő vízimadár• A tollazata fekete, csőre

és lába is – a szeme tengerzöld

• Tavakban, folyókban víz alá bukva keresi a zsákmányát

Bölömbika• A gólyaalkatúak közé

tartozó barnás színű madár• Tollazat fekete csíkokkal

mintázott, ami jól elrejti a nádasban

•  Ha veszélyt észlel, nyakát kinyújtja és csőrét felfelé tartja

• Költéskor mély, búgó hangot ad ki, erről kapta a nevét.

Nagy kócsag• A hazai természetvédelem

jelképe (a természetvédelmi terület táblákon ez van)

• A hófehér gémfélék legnagyobb képviselője. Régies neve nemes kócsag.

• A világ nagy részén előfordul, nálunk a Tisza-mentén gyakori.

Szürke gém

• Nagy testű, szürke, idős korban inkább fekete-fehér tollazatú.

• Evezőtollai feketék, szárnyfedõi sötétszürkék.

• Jellegzetesen, behúzott nyakkal repül.

• A szürke gém telepeken fészkel, ártéri erdőkben, fák koronájában

Kanalasgém• Gólyaalkatú madár• Jellegzetessége a lapos

csőre, amely elől lapát-szerüen kiszélesedett

• Tollazata fehér, torka sárgás, csőre és lábai feketék

• Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke: 500.000 Ft

Tőkés réce

• A tojó barnás színezetű, a gácsér feje zöld, nyakán fehér gallér, melle barna, teste szürke.

• Európában általánosan elterjedt.

• Hazánkban a leggyakoribb récefaj.

• A víz alá bukva keresi táplálékát. Mindenevő.