A szegénység B.-A.-Z. megyében

A szegénység B.-A.-Z. megyében

„SZEGÉNYEK MINDIG LESZNEK VELETEK”

Mihályi Helga 2009. 05. 04.

A szegénység fogalma

Alacsony jövedelmek és az ebből adódó egyéb hátrányok, illetve kirekesztés.

- Abszolút: létminimum alatt élők- Relatív: 1. átlag, vagy mediánjövedelem alatt élők

2. alsó decilis, vagy kvintilis alatt élők

- Objektív: bemondott jövedelem- Szubjektív: „nagyon szűkös” megélhetéshez szükséges jövedelem

A szegénység mérése

KSH háztartások jövedelme, fogyasztása

TÁRKI szegénységmutatók, idősorok

UNDP, ENSZcivil jelentés a szegénységről

PSEanyagilag elérhető javak, szubjektív érzések

EU-SILCLaekeni-indikátorok

A magyarországi szegénység nemzetközi összehasonlításban

2001. Laekeni – indikátorok: a jövedelmi szegénység és kirekesztettség

mérésére.

EU-SILC alapján a társadalmi befogadás4 dimenziójának mérése:

- jövedelmi szegénység- foglalkoztatottság- egészség- oktatás

A magyarországi szegénység nemzetközi összehasonlításban

A jövedelmi egyenlőtlenségek és szegénységmértéke alapján az európai középmezőnybenállunk.

- Szegénységi ráta: 15% EU: 10-23%

- A felső és alsó ötöd jövedelmének hányadosa: 11,5EU: 5,5

- 10, illetve 5 euró/nap ekvivalens jövedelem alatt élő népesség aránya: 12, illetve 2%

EU: 5, illetve 1%(regionális, háztartásnagyság, munkaerő-piaci

részvétel különbségek)

A szegénység Magyarországon

1. 1945 előtt:„hárommillió koldus”

2. A szocialista korszakot végigkísérte a szegénység, de jellege és összetétele változott:- ’60-70-es években „régi szegények” (35%)

- ’80-as években radikális csökkenés (10%)

A szegénység Magyarországon

3. A rendszerváltás óta

- a jövedelmi egyenlőtlenségek a felső és az alsó tized jövedelmének hányadosa: 1992. 6,0 1996. 7,5 2005. 7,6- a szegénység szegénységi ráta:1992 22%1996 30-35%2005 13%

rohamos növekedése a ’90-es évek közepéig, majd alacsonyabb szinten stabilizálódása.

Szegénységi kockázatok Magyarországon (1995,2004)

1. A háztartás taglétszáma szerint:egyszemélyes - 0,30; 0,60

2. A háztartás keresőinek száma szerint:nincs kereső - 1,49; 1,85

3. A háztartás munkanélküliségben való érintettsége szerint:van munkanélküli - 2,40; 3,08

4. A háztartásban élő 20 éven aluli eltartottak száma szerint:nincs - 0,26; 0,42, illetve 3fő+ - 3,94; 4,23

5. A háztartásfő iskolai végzettsége szerint:8 általános vagy kevesebb - 1,35; 1,79

6. A háztartásfő korcsoportja szerint:70 év+ - 0,11; 0,26

7. A háztartástagok kora szerint:mindhárom korosztály - 0,47; 0,86

8. A település mérete szerint:1 ezer-50 ezer fő – 1,15; 1,23











Szegénységi kockázatok B.-A.-Z. megyében

1. A háztartások keresőinek száma az országos átlaghoz képest alacsonyabb (nincs kereső: 46,7%; ország: 39,8%).

2. A háztartásos munkanélküliségben való érintettsége az országos átlaghoz képest magasabb (13,8%; ország: 7,4%).

3. A háztartásokban élő 20 éven aluli eltartottak száma az országos átlaghoz képest magasabb (az országos kb. 110%-a).

4. A háztartásfők iskolai végzettsége az országos átlaghoz képest alacsonyabb (8 általános 89%; ország: 92%).

5. A települések mérete az országos átlaghoz képest kisebb (1000 fő alatt a népesség 12,4%-a; ország: 7,6%-a).

Szegénységi kockázatok B.-A.-Z. megyében

A rendszerváltás óta Borsod - Abaúj - Zemplén megyébenkiemelkedően magas a szegénység kockázata.

Az észak - magyarországi régió az Európai Unió 10 legszegényebb régiója közé tartozik . Az egy főre jutó GDP az EU átlag 37,3%-a.

A megye 4 kistérsége (Abaúj-Hegyköz, Bodrogköz, Edelény, Encs) a KSH társadalmi - gazdasági mutatói alapján a „lemaradók” közé tartozik.

A megye 7 kistérsége a 42 leghátrányosabb helyzetű kistérség közötttalálható. (1. Encs, 3. Szikszó, 5. Szerencs, 6. Edelény, 8. Sátoraljaújhely,

8. Ózd, 27. Sárospatak)

A 2008-as év legszegényebb települése az egy főre jutó SZJA, illetve az egy főre jutó vásárlóerő szempontjából Csenyéte.

Documents

A szegénység B.-A.-Z. megyében