SZEGÉNYSÉG, SZEGÉNYSÉGELMÉLETEK ÉS CIGÁNYSÁG

Bocsi Veronika2013. október 11.

TARTALOM A szegénység fogalma, jellemzői Szegénység-elméletek

SZEGÉNYSÉG A társadalmi hierarchia alsó szegmensét öleli

fel. Minden társadalomban van bizonyos mértékű

szegénység. A társadalom szerkezetétől is függ a

helyzete. Latin-amerikai társadalmak, nyugat-európai társadalmak.

KÉRDÉSEK Mekkora a létszámuk? Milyen távolságra vannak a középosztálytól?

Milyen mechanizmusok választják el tőlük? Mennyire alkotnak stabil csoportot? Mobilitási beágyazottság Milyen mobilitási csatornák ismertek?

MIBEN NYILVÁNUL MEG A SZEGÉNYSÉG? Bevételek, jövedelem Életmód, tárgyak Települési hierarchia Oktatási helyzet Kulturális mutatók (nyelvhasználat,

művelődési szokások) Gondolkodási struktúrák, értékek, szokások

(időorientáció, tervezés, korai gyermekvállalás stb.)

deviancia

CSOPORTOK Etnikai Nemi Életkori Tartós szegénység, mélyszegénység Területi. Városi, falusi.

Szegénységi periódusok: „spell”-ek (Spéder Zsolt – a szegénység dinamikája).

KIILLESZKEDÉS – KIREKESZTÉS A szegénységben élők társadalmi

integrációja általában sérült. Nincs elegendő mennyiségű kapcsolat a társadalom „normál” szegmensével.

Családi kapcsolatok, munkakapcsolatok, személyes kontaktusok stb. hiánya

A kérdés, hogy hol található a kiindulópontja ennek a folyamatnak.

Kiilleszkedés – egyéni okok. Manuel Castell: a kiilleszkedés két dimenzióban történik meg. Ez négy zónát ad nekünk.

Munka, családi kapcsolatok Betagozódás, kiilleszkedés, segélyezés,

sebezhetőség

Kirekesztés, kirekesztettség – a kiindulópont a normál társadalom.

Mivel jár? Szegregált lakóhely, baráti kapcsolatok körön belül, gazdasági kirekesztettség, vegyes házasságok hiánya.

Nem állandó a mértéke – pl. magyarországi cigányság. Alsó osztály – underclass. Strukturális okok is alakítják.

Előítéletek. Kölcsönösek is!

A SZEGÉNYSÉG A RÉTEGZŐDÉS- ÉS A STRUKTÚRAKUTATÁSOKBAN A szegények már az első társadalom-

szerkezeti modellekben is megjelennek. Marx (kizsákmányolók – kizsákmányoltak). Weber három dimenziója –

termelőeszközökhöz való viszony, hatalom, életmód. Rend: életmódon alapuló, személyes függéseken alapuló nehezen változtatható kategória.

KONFLIKTUSELMÉLETEK Alapja a marxi gondolatkör. A szegénység

egyfajta ok-okozati összefüggés eredménye. Alapja a kizsákmányolás.

A szegények inkább elszenvedői a jelenségnek.

Konfliktusok az osztályok között. Fontos kérdés ennek a fenntartása – milyen

mechanizmusokon keresztül öröklődök, reprodukálódik?

Bourdieu: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Oktatás, viselkedés stb., a pozícióban lévők stratégiái.

FUNKCIONALISTA SZEGÉNYSÉG ELMÉLETEK A társadalmi egyenlőtlenségek azon alapulnak,

hogy az emberek különböző feladatokat látnak el. Ezeknek eltérő a jutalmazása.

Felső pozíciók betöltésére nem mindenki alkalmas.

Mi generál tehát különbségeket? Eltérő képességek (márpedig eltérőek), eltérő pozíciók.

A szegénység a differenciált társadalmak sajátossága – márpedig minden társadalom differenciált valamilyen szinten.

Nem eltüntethető.

GANS: ÉRDEMTELEN SZEGÉNYEK A szegénységnek megvan a maga funkciója. Bizonyos munkák elvégzése Gyengébb minőségű áruk fogyasztása. Az

ipar egy szegmensét fenntartják. Közszolgálat egy része rájuk irányul –

munkahelyeket tartanak fenn (szociális szféra, egészségügy, rendőrség)

Középosztály identitáserősítő funkciója Létük pozitív a társadalom működése

szempontjából.

LEWIS – A SZEGÉNYSÉG KULTÚRÁJA Miliő-elmélet – a közeg, ami körbeveszi az egyént,

determinál. A túlélési stratégia egyben a mobilitás gátja. Jelenorientáció, indulatok, agresszió, devianciák,

kusza családi kapcsolatok, iskolai karrier nincsen. Mexikóváros, négygyermekes család, interjús

kutatás. A család életének követése.

TÖBBDIMENZIÓS MODELLEK Túl akarnak lépni az alapokon, a két ellentétes

irányzaton (konfliktuselmélet, funkcionalizmus) Kiindulópont – a társadalom szerkezete

bonyolultabb. A rétegek több dimenzió mentén képződnek. Több csoportja létezik a szegénységnek.

Vannak olyan modellek, amelyek több mint húsz kategóriával dolgoznak.

Geiger: ágazat, foglalkozás, jövedelem, képzettség. Lenski: hatalom, tulajdon, végzettség. Kiegészítő

dimenziók: vallás, korcsoport, etnicitás. A szegénység sokszor következmény, nem ok. Ha valaki több dimenzióban is el van maradva:

többszörös hátrányos helyzet.

A TÁRSADALOM TÖRÉSVONALAI Kétharmados társadalom – az arányokra utal:

2/3 relatíve jól élő csoport, 1/3 szegény. Köztük törésvonal, amelyet a jól élők építenek.

A törésvonal a munka mentén húzható meg. Alul: mn, fekete munka, irreguláris munka, idénymunka.

A törésvonal mélyül. Német elmélet, XX. utolsó harmada

(migránsok!) Empirikusan sem igazolni, sem cáfolni nem

sikerült.

Új szegénység (Ulrich Beck) Szintén német elmélet. Összefügg a modernizáció új szakaszával, a

globalizációval. Nem merek struktúrával dolgozik – új

törésvonalak, új csoportok. Egyéni életutak, differenciált életutak,

kiszámíthatatlanság. Időszakos mn. peridódusok.

Underclass: amerikai elmélet. Egyfajta homogén, alsó tömböt képzel el a társadalom alatt.

Nem egységes irányzat, több hulláma van. 1963: Gunnar Myrdal használja először a

fogalmat. Akik a II. Vh. Utáni prosperitásból kimaradtak (slum, afro-amerikai népesség)

O. Lewis. Fejlődő országok lakosságának védelmi mechanizmusa.

J. Wilson – a szegénység egy új dimenziója. Eltér a korábbi korok szegénységétől. Új dimenziók a lemaradásban.

Mi jellemzi az underclasst? Földrajzilag izolált helyzet, alacsony iskolai végzettség, segélyek, mn., illegális tevékenységek, devianciák, kusza családi viszonyok, kitörési lehetőségek hiánya, etnikai színezet, előtíélet az underclass tagjaival szemben

Mire lehet visszavezetni ezt a helyzetet?1. Strukturális okokra, munkaerőpiaci alapok.

Válságok, leszakadó régiók.2. Személyiségjegyek, individuális okok.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!