A romantikus gyermekkép A romantikus gyermekkép történeti alakulása történeti alakulása

3.3.

A felvilágosodás A felvilágosodás gyermekképegyermekképe

A felvilágosodás ember- és A felvilágosodás ember- és gyermekképét alakító filozófiai gyermekképét alakító filozófiai

irányzatokirányzatok

• Két idealista filozófiai Két idealista filozófiai irányzat erőterének hatása irányzat erőterének hatása figyelhető meg: figyelhető meg:

• 1. 1. René DescartesRené Descartes

(1596-1650) analitikus (1596-1650) analitikus racionalizmusa ésracionalizmusa és

• 2. 2. Gottfried Wilhelm LeibnizGottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716) metafizikus (1646-1716) metafizikus egységfilozófiája.egységfilozófiája.

Leibniz monadológiájaLeibniz monadológiája

• A kiterjedt test (a Descartes-féle A kiterjedt test (a Descartes-féle szubsztancia) nem elégséges a valóság szubsztancia) nem elégséges a valóság megmagyarázásához.megmagyarázásához.

• A valóság nemcsak kiterjedés és A valóság nemcsak kiterjedés és áthatolhatatlanság (Locke), hanem erő és áthatolhatatlanság (Locke), hanem erő és tevékenység is.tevékenység is.

• „„Nincs test mozgás nélkül, sem Nincs test mozgás nélkül, sem szubsztancia erőkifejtés nélkül.”szubsztancia erőkifejtés nélkül.”

• A szubsztancia lehet egyszerű és összetett. A szubsztancia lehet egyszerű és összetett. Az egyszerű szubsztancia a „Az egyszerű szubsztancia a „monászmonász”: ”:

• A monász oszthatatlan, egyszerű, nem anyagi A monász oszthatatlan, egyszerű, nem anyagi erőegységek. erőegységek.

• „„Nincs két meg nem különböztethető egyed. … Nincs két meg nem különböztethető egyed. … Ha két vízcseppet vagy tejcseppet nagyítón Ha két vízcseppet vagy tejcseppet nagyítón nézünk, megkülönböztethetőnek találjuk őket.”nézünk, megkülönböztethetőnek találjuk őket.”

• A monászok önmagukban zártak, nem hatnak A monászok önmagukban zártak, nem hatnak egymásra.egymásra.

• A monász öntevékeny: benne megy végbe A monász öntevékeny: benne megy végbe minden. minden.

• A testek monászhalmazok. A különböző rendű A testek monászhalmazok. A különböző rendű monászok között az átmeneti fokozatok végtelen monászok között az átmeneti fokozatok végtelen sorát találjuk. sorát találjuk.

• Az élőlényekben a központi monász az élőlény Az élőlényekben a központi monász az élőlény lelke, az alacsonyabb rendű monászok sokasága lelke, az alacsonyabb rendű monászok sokasága az élőlény teste. az élőlény teste.

• A végső rendező elv Istentől ered, ő az A végső rendező elv Istentől ered, ő az „ős-monász”, az ősi megbonthatatlan „ős-monász”, az ősi megbonthatatlan egység, a tevékenység legmagasabb egység, a tevékenység legmagasabb formája, a tudatosság maximuma.formája, a tudatosság maximuma.

• „„Isten a hatalom, minden végső forrása…”Isten a hatalom, minden végső forrása…”

• A különböző fejlettségű monászok A különböző fejlettségű monászok végtelen sorában kontinuitás van.végtelen sorában kontinuitás van.

• A A fejlődés folyamatában minden egyesnek fejlődés folyamatában minden egyesnek jelentősége van a nagy egész jelentősége van a nagy egész szempontjábólszempontjából..

• Időben ez azt jelenti, hogy az adott Időben ez azt jelenti, hogy az adott jelenlegi állapotot a múltbéli befolyásolja, jelenlegi állapotot a múltbéli befolyásolja, és és a „jelen már a jövővel terhes”.a „jelen már a jövővel terhes”.

• A fejlődés folyamatában tehát nincs olyan A fejlődés folyamatában tehát nincs olyan fázis, olyan állapot, amely a nagy egész fázis, olyan állapot, amely a nagy egész szempontjából nélkülözhető lenne. szempontjából nélkülözhető lenne.

• Pedagógiai-lélektani konzekvencia: minden Pedagógiai-lélektani konzekvencia: minden életkornak megvan a maga önértéke és életkornak megvan a maga önértéke és mellőzhetetlen szerepe!mellőzhetetlen szerepe! A gyermek nem A gyermek nem kicsinyített felnőtt! (Kései hatás a 20. kicsinyített felnőtt! (Kései hatás a 20. században: Claparszázadban: Claparèède „ebihal”-példázata.)de „ebihal”-példázata.)

• Minden monász „a világ élő Minden monász „a világ élő visszatükröződése.” A végtelen számú visszatükröződése.” A végtelen számú monász végtelen számú világot tükröz vissza.monász végtelen számú világot tükröz vissza.

• Minden egyes individuum külön Minden egyes individuum külön mikrokozmoszt, saját kis világot képez egyedi mikrokozmoszt, saját kis világot képez egyedi törvényekkel.törvényekkel.

• E filozófiai rendszer központi gondolata a E filozófiai rendszer központi gondolata a harmónia. A létező legjobb világ harmónia. A létező legjobb világ megkülönböztető jegye a megkülönböztető jegye a harmóniaharmónia. .

• Leibniz monadológiájának alapvető Leibniz monadológiájának alapvető metafizikai tézise: a világ harmóniáját Isten metafizikai tézise: a világ harmóniáját Isten előre megteremtette (harmonia előre megteremtette (harmonia praestabilitata), és az a világ praestabilitata), és az a világ a létező a létező világok legjobbikavilágok legjobbika. (Ld. Voltaire: Candide). (Ld. Voltaire: Candide)

• A mondadológia legfontosabb A mondadológia legfontosabb következménye a gyermekkép és a következménye a gyermekkép és a pedagógia szempontjából az emberi pedagógia szempontjából az emberi (gyermeki) organikus fejlődés felfedezése, (gyermeki) organikus fejlődés felfedezése, az egyéni önkibontakoztatásra való az egyéni önkibontakoztatásra való képességbe vetett hit megszületése. képességbe vetett hit megszületése.

* * ** * *

• A felvilágosult abszolutista A felvilágosult abszolutista uralkodók a nevelés uralkodók a nevelés mindenhatóságába vetett mindenhatóságába vetett hitre építve grandiózus hitre építve grandiózus iskolarendszereket iskolarendszereket munkáltak ki azért, hogy munkáltak ki azért, hogy alattvalóikból hasznos alattvalóikból hasznos állampolgárokat neveljenek. állampolgárokat neveljenek.

•A nevelésről és iskoláztatásról folyó diskurzusba A nevelésről és iskoláztatásról folyó diskurzusba a filozófusok és pedagógusok is bekapcsolódtak, a filozófusok és pedagógusok is bekapcsolódtak, és állást foglaltak amellett, hogy a nevelés, és állást foglaltak amellett, hogy a nevelés, oktatás alapvető jog, amely valamennyi embert oktatás alapvető jog, amely valamennyi embert (még a legszegényebbet, legelesettebbet is) (még a legszegényebbet, legelesettebbet is) megilleti.megilleti.

• Ezzel párhuzamosan a Ezzel párhuzamosan a felső és középosztály felső és középosztály tagjainak körében a tagjainak körében a tudat lassú tudat lassú átformálódása is átformálódása is kezdetét vette. kezdetét vette.

• Az új mentalitás Az új mentalitás képviselői szakítottak a képviselői szakítottak a régi, de újra és újra régi, de újra és újra felbukkanó felbukkanó előítéletekkel, előítéletekkel, dogmákkal, és más dogmákkal, és más szemmel kezdték szemmel kezdték vizsgálni a gyermeket. vizsgálni a gyermeket.

Peter Cornelius: Karl Ferdinand Keller és fia.

1800 körül

• Ez, a humanista pedagógusok Ez, a humanista pedagógusok pedagógiai gondolataiban gyökerező pedagógiai gondolataiban gyökerező felfogásmód a gyerek, a gyerekkor felfogásmód a gyerek, a gyerekkor fokozatos emancipálódásához fokozatos emancipálódásához vezetett. vezetett.

• A kitérőkkel és megtorpanásokkal A kitérőkkel és megtorpanásokkal tarkított folyamat hatalmas tarkított folyamat hatalmas lendületet vett lendületet vett Jean-Jacques Jean-Jacques Rousseau (1712-1778Rousseau (1712-1778) nevelési ) nevelési tárgyú munkássága révén. tárgyú munkássága révén.

Rousseau gyermekképeRousseau gyermekképe

• Rousseau polihisztor volt a szó Rousseau polihisztor volt a szó legteljesebb értelmében: filozófiai, legteljesebb értelmében: filozófiai, társadalomelméleti, teológiai társadalomelméleti, teológiai kérdésekkel foglalkozott kérdésekkel foglalkozott elsősorban, de magabiztosan írt elsősorban, de magabiztosan írt zeneelméleti, valamint nevelési zeneelméleti, valamint nevelési jellegű kérdésekről is. jellegű kérdésekről is.

• A pedagógiai tematika körében A pedagógiai tematika körében leghíresebb az „Emil, vagy a leghíresebb az „Emil, vagy a nevelésről” (Émile ou de nevelésről” (Émile ou de l’éducation, 1762) című regénye, l’éducation, 1762) című regénye, de találunk e témára vonatkozó de találunk e témára vonatkozó gondolatokat az Új Héloïse, (La gondolatokat az Új Héloïse, (La Nouvelle Héloïse, 1761) lapjain is, Nouvelle Héloïse, 1761) lapjain is, sőt élete végén közoktatási sőt élete végén közoktatási programot írt a lengyel kormány programot írt a lengyel kormány számára (Discours sur le számára (Discours sur le gouvernement de la Pologne 1771).gouvernement de la Pologne 1771).

• Rousseau Rousseau gyermekképegyermekképe legközvetlenebb legközvetlenebb módon az „Émile”-ben bontakozik ki. módon az „Émile”-ben bontakozik ki.

• Gyökeresen Gyökeresen szakítszakít azzal a Szent Ágostonig azzal a Szent Ágostonig visszavezethető keresztény dogmával, visszavezethető keresztény dogmával, amely szerint az ember az eredendő bűnnel amely szerint az ember az eredendő bűnnel terhelten születik a világra, és csak Isten terhelten születik a világra, és csak Isten kegyelme révén válhat „naturális” emberből kegyelme révén válhat „naturális” emberből „szellemi” emberré.„szellemi” emberré.

• Rousseau szerint a gyermek Rousseau szerint a gyermek születésekorszületésekor jójó, , csak az emberi társadalom romlott csak az emberi társadalom romlott viszonyai teszik rosszá: viszonyai teszik rosszá: „Minden jó, amidőn „Minden jó, amidőn kilép a dolgok alkotójának kezéből, de kilép a dolgok alkotójának kezéből, de minden elfajul az ember kezei közt” - minden elfajul az ember kezei közt” - ezekkel a szavakkal kezdi regényétezekkel a szavakkal kezdi regényét. . (Rousseau, 1978, 11.) (Rousseau, 1978, 11.)

• Tanulságos Rousseau alaposan kidolgozott Tanulságos Rousseau alaposan kidolgozott antropológiaiantropológiai alapokra helyezett alapokra helyezett gyermekképegyermekképe..

• Eszerint az embergyerek újszülött-kori Eszerint az embergyerek újszülött-kori természetes állapotában egyensúly van a természetes állapotában egyensúly van a szükségletek és az ezek kielégítésére hivatott szükségletek és az ezek kielégítésére hivatott képességek között: képességek között: „Kezdetben így is rendezte „Kezdetben így is rendezte be őt a természet, amely mindent a legjobban be őt a természet, amely mindent a legjobban intéz. Nem ad mást a kezébe, mint a intéz. Nem ad mást a kezébe, mint a fennmaradásához szükséges vágyakat s a fennmaradásához szükséges vágyakat s a kielégítésükhöz elegendő képességeket. kielégítésükhöz elegendő képességeket. Minden egyéb képességet mindegy tartalékul Minden egyéb képességet mindegy tartalékul helyezett el lelke legmélyén, hogy ha kell, helyezett el lelke legmélyén, hogy ha kell, kifejlődhessenek. Csak ebben az ősállapotban kifejlődhessenek. Csak ebben az ősállapotban van a képesség és a vágy egyensúlyban, s van a képesség és a vágy egyensúlyban, s csak itt van úgy, hogy az ember nem csak itt van úgy, hogy az ember nem boldogtalan.”boldogtalan.” (Rousseau, 1978, 52.) (Rousseau, 1978, 52.)

• Ez az idilli állapot azonban nem tarthat Ez az idilli állapot azonban nem tarthat soká. Ez a tünékeny idill csak a születés soká. Ez a tünékeny idill csak a születés utáni első pillanat töredékére terjed ki. utáni első pillanat töredékére terjed ki.

• Az újszülött önmaga ugyanis nem képes a Az újszülött önmaga ugyanis nem képes a legalapvetőbb létfenntartási szükségletei legalapvetőbb létfenntartási szükségletei kielégítésére sem, ezért hamar megbomlik kielégítésére sem, ezért hamar megbomlik a harmónia. a harmónia.

• Mivel egyedül nem boldogul, segítségre van Mivel egyedül nem boldogul, segítségre van szüksége: szüksége: „A gyermek érzi szükségleteit, de „A gyermek érzi szükségleteit, de nem tudja kielégíteni. Másnak a nem tudja kielégíteni. Másnak a segítségéért könyörög, ezért kiáltozik. Ha segítségéért könyörög, ezért kiáltozik. Ha éhes vagy szomjas, sír. Ha túl hideget érez éhes vagy szomjas, sír. Ha túl hideget érez vagy meleget, sír. Ha mozgásra van vagy meleget, sír. Ha mozgásra van szüksége, de nem engedik mozogni, sír. Ha szüksége, de nem engedik mozogni, sír. Ha aludni akar, de nem hagyják békében, sír.”aludni akar, de nem hagyják békében, sír.” (Rousseau, 1978, 39.) (Rousseau, 1978, 39.)

• A gondozó, a nevelő alapvető feladata, hogy a A gondozó, a nevelő alapvető feladata, hogy a gyermek elemi szükségleteit kielégítse, majd gyermek elemi szükségleteit kielégítse, majd tanítsa meg a gyermeket ezek önálló kielégítésére. tanítsa meg a gyermeket ezek önálló kielégítésére.

• Óvakodjék azonban a felmerülő fölösleges vágyak Óvakodjék azonban a felmerülő fölösleges vágyak igények válogatás nélküli teljesítésétől, mivel ezzel igények válogatás nélküli teljesítésétől, mivel ezzel elkényeztetheti, elkényeztetheti, önzővéönzővé teheti a gyereket: „A teheti a gyereket: „A gyermek első könnye kérés. Ha nem ügyelünk rá, gyermek első könnye kérés. Ha nem ügyelünk rá, csakhamar parancs lesz belőle.” (Rousseau, 1978, csakhamar parancs lesz belőle.” (Rousseau, 1978, 40. o.) 40. o.)

• A kényeztető nevelés helyett – melyet lépten-A kényeztető nevelés helyett – melyet lépten-nyomon kárhoztat, akárcsak elődjei: Montaigne és nyomon kárhoztat, akárcsak elődjei: Montaigne és Locke –, tanítsuk meg a gyereket arra, hogy a Locke –, tanítsuk meg a gyereket arra, hogy a „lelke mélyén tartalékul elhelyezett” „lelke mélyén tartalékul elhelyezett” képességcsírákat folyamatosan fejlessze, művelje. képességcsírákat folyamatosan fejlessze, művelje.

• Ez a Ez a természetestermészetes nevelésnevelés lesz hivatott arra, hogy lesz hivatott arra, hogy az emberi lélek az emberi lélek ideális egyensúlyi állapotátideális egyensúlyi állapotát, a , a vágyak és a képességek közti harmóniát – most vágyak és a képességek közti harmóniát – most más magasabb szinten – újra és újra megteremtse. más magasabb szinten – újra és újra megteremtse.

• Emil nevelése a természetes ember Emil nevelése a természetes ember nevelése, pontosabban a nevelése, pontosabban a természetestermészetes emberiemberi állapotállapot visszaállítása.visszaállítása.

• Rousseau távolról sem igyekszik Rousseau távolról sem igyekszik beilleszteni a gyereket a korabeli beilleszteni a gyereket a korabeli társadalom kereti közé, hiszen ezt a társadalom kereti közé, hiszen ezt a társadalmi berendezkedést társadalmi berendezkedést erkölcstelennek, romlottnak tarja. erkölcstelennek, romlottnak tarja. „Nyilvános nevelés nem létezi többé – írja –, „Nyilvános nevelés nem létezi többé – írja –, és nem is létezhet többé, mert ahol nincs és nem is létezhet többé, mert ahol nincs haza, ott honpolgárok sem lehetnek. Ezt a haza, ott honpolgárok sem lehetnek. Ezt a két szót: két szót: hazahaza és és honpolgár honpolgár ki kell törölni a ki kell törölni a modern nyelvekből.” modern nyelvekből.” (Rousseau, 1978, 15.) (Rousseau, 1978, 15.)

• Rousseau eszménye a Rousseau eszménye a természetes embertermészetes ember (homme naturel), akinek képességei és (homme naturel), akinek képességei és igényei harmóniában vannak egymással: igényei harmóniában vannak egymással: „azt akarja, amit képes elérni”.„azt akarja, amit képes elérni”.

• Az ilyen ember egy Az ilyen ember egy önálló, „autark”, szabad önálló, „autark”, szabad lénylény. A gyermek ilyen lénynek születik.. A gyermek ilyen lénynek születik.

• A gyermekkor ezért nem hiányállapot, a A gyermekkor ezért nem hiányállapot, a gyermek nem tökéletlen felnőtt. gyermek nem tökéletlen felnőtt.

• A gyermekkor A gyermekkor önértékkel rendelkező önértékkel rendelkező életkor,életkor, fontos szereppel rendelkezik az fontos szereppel rendelkezik az emberi életkorok folyamatában. emberi életkorok folyamatában.

• Mint minden életkor, ez is tökéletesen Mint minden életkor, ez is tökéletesen teljes-értékű.teljes-értékű.

• Rousseau szerint a gyermekkor jelenét Rousseau szerint a gyermekkor jelenét nem szabad feláldozni a felnőttkor nem szabad feláldozni a felnőttkor bizonytalan jövőjéért: „Szeressétek a bizonytalan jövőjéért: „Szeressétek a gyermekkort!”gyermekkort!”

• Ennek a jelenre koncentrálásnak nemcsak Ennek a jelenre koncentrálásnak nemcsak filozófiai mélységekben rejlő okai vannak. filozófiai mélységekben rejlő okai vannak. Egészen egyszerűen arról van szó, hogy a Egészen egyszerűen arról van szó, hogy a 18. századba a csecsemő- és 18. századba a csecsemő- és gyermekhalandóság még mindig rendkívül gyermekhalandóság még mindig rendkívül magas.magas.

• Rousseau ki akarja használni a túlságosan Rousseau ki akarja használni a túlságosan rövid emberi lét még rövidebb rövid emberi lét még rövidebb gyermekkorának minden pillanatát.gyermekkorának minden pillanatát.

• A gyermekkor „természetes létállapota” A gyermekkor „természetes létállapota” (Naturstand) az ő értelmezésében (Naturstand) az ő értelmezésében értékekkel felruházott, kívánatos értékekkel felruházott, kívánatos harmóniával teljes állapot.harmóniával teljes állapot.

• A gyermeki fejlődés célja nem a felnőttség, A gyermeki fejlődés célja nem a felnőttség, hanem a teljes értékű gyermekiség („lhanem a teljes értékű gyermekiség („l’’ enfant fait”) állapotának elérése.enfant fait”) állapotának elérése.

• Ennek eszköze pedig az Ennek eszköze pedig az önkibontakozásnakönkibontakozásnak a nevelő által segített a nevelő által segített folyamatafolyamata, amely az , amely az érzékszervekérzékszervek fejlődésével kezdődik, az fejlődésével kezdődik, az értelemértelem kibontakozásával folytatódik, végül kibontakozásával folytatódik, végül az az erkölcserkölcs megszilárdulásában csúcsosodik megszilárdulásában csúcsosodik ki. ki.

• A tizenkét éves gyerek például elért a A tizenkét éves gyerek például elért a „gyermekkor csúcsára”, boldog, „gyermekkor csúcsára”, boldog, kiegyensúlyozott. A pubertás kor fantáziái kiegyensúlyozott. A pubertás kor fantáziái és érzelmi hullámai még nem zavarják lelki és érzelmi hullámai még nem zavarják lelki nyugalmát.nyugalmát.

• Ez a „gyermekségében kiteljesedett Ez a „gyermekségében kiteljesedett gyermek” egyúttal a gyermek” egyúttal a „nemes vadember”„nemes vadember” jellemvonásait is hordozza.jellemvonásait is hordozza.

• Az őseredeti természettel teljes Az őseredeti természettel teljes harmóniában élő népcsoportok harmóniában élő népcsoportok „természetes életmódját” nemcsak a „természetes életmódját” nemcsak a civilizációtól messze lehet megvalósítani, civilizációtól messze lehet megvalósítani, hanem a hanem a természetes gyermekkortermészetes gyermekkor keretei keretei között is. között is.

• Rousseau itt a Rousseau itt a romantikus gyermekideálromantikus gyermekideál szószólójává válik.szószólójává válik.

• Rousseau először alkot a gyermekkor Rousseau először alkot a gyermekkor történetében teológiai premisszáktól történetében teológiai premisszáktól mentes, mentes, szekuláris alapokon nyugvó szekuláris alapokon nyugvó gyermek-antropológiát.gyermek-antropológiát.

• Felfogása szerint a gyermek Felfogása szerint a gyermek érzékelő érzékelő értelemmel felruházott autonóm lényértelemmel felruházott autonóm lény. Nem . Nem idegenek tőle a pillanat hatása alatt hozott idegenek tőle a pillanat hatása alatt hozott gyors döntések és spontán cselekvések.gyors döntések és spontán cselekvések.

• A gyermeki autonómiában Rousseau a A gyermeki autonómiában Rousseau a természetes létállapottermészetes létállapot ősi harmóniáját ősi harmóniáját csodálja. csodálja.

• A nevelés célját is ennek rendeli alá:A nevelés célját is ennek rendeli alá:

• „„Élni – erre a mesterségre akarom Élni – erre a mesterségre akarom megtanítani. Beismerem, hogy ha kezemből megtanítani. Beismerem, hogy ha kezemből kikerül, nem lesz ő sem bíró, sem katona, kikerül, nem lesz ő sem bíró, sem katona, sem pap. Először is ember lesz.” (Rousseau, sem pap. Először is ember lesz.” (Rousseau, 1978, 16.) Vagy másutt: „Boldognak kell 1978, 16.) Vagy másutt: „Boldognak kell lenni kedves Emil, ez minden érzékeny lény lenni kedves Emil, ez minden érzékeny lény célja; ez az első vágy amelyet belénk oltott célja; ez az első vágy amelyet belénk oltott a természet, és az egyetlen, amely sohasem a természet, és az egyetlen, amely sohasem hagy el bennünket”hagy el bennünket” (Rousseau, 1978, 408.). (Rousseau, 1978, 408.).

• Tehát nem a „mintaszerű állampolgár” Tehát nem a „mintaszerű állampolgár” nevelése Rousseau célja – mint később a 19. nevelése Rousseau célja – mint később a 19. század neveléstanainak többségében –, század neveléstanainak többségében –, nem olyan polgáré, aki egy adott mesterség nem olyan polgáré, aki egy adott mesterség alapos ismeretével zökkenőmentesen alapos ismeretével zökkenőmentesen beilleszkedhet be a korabeli társadalom beilleszkedhet be a korabeli társadalom szövedékébe. szövedékébe.

• A nevelés célja nála már nem az elegáns A nevelés célja nála már nem az elegáns úriember (gentilhomme) vagy a hasznos úriember (gentilhomme) vagy a hasznos állampolgár kiformálása, hanem állampolgár kiformálása, hanem az ember az ember nevelésenevelése, az eredendő emberi képességek , az eredendő emberi képességek kibontakoztatása (negatív nevelés).kibontakoztatása (negatív nevelés).

• Felfogása szerint az Felfogása szerint az anyai szeretetanyai szeretet a a gyermek természetes fejlődésének gyermek természetes fejlődésének garanciája.garanciája.

• Az új antropológián nyugvó „Az új antropológián nyugvó „romantikus romantikus gyermekkép”gyermekkép” a gyermek iránti a gyermek iránti szeretetet szeretetet tiszteletet és bizalomtiszteletet és bizalom felértékelődését felértékelődését eredményezi a pedagógiai századában és eredményezi a pedagógiai századában és később.később.

* * ** * *