Gyermekkori balesetek alakulása a védőnők tapasztalatai alapján

Dr. Bényi MáriaÉs a területen dolgozó védőnők a melléklet szerint

2003-2004.

Adatok, módszer

 

Az Országos Közegészségügyi Központ felhívást intézett a megyei vezető védőnőkhöz, melyben kérte, hogy a területen dolgozó védőnők segítségével készítsenek esetleírásokat az ellátási területükön tudomásukra jutott gyermekbalesetekről. A leírásból lehetőleg derüljön ki a gyermek neme, kora, a baleset oka és következménye, körülményei.

Mind a 19 megyéből és a fővárosból is érkeztek be adatok, név szerint (ld. mellékelt xls file-ben) 211 védőnőtől; ez a szám azonban nem pontos, hiszen sokan név nélkül küldték be az eseteket, illetve kérték nevük elhallgatását. Összesen 1222 esetleírás került rögzítésre a felsorolt szempontok szerint rendszerezve, Excel programban. Az adatokat vagy nyers adatként közöljük, vagy viszonyszámként. Azokban az eseménycsoportokban, ahol nagyobb számú esetet jelentettek, így a forrázás, egyéb égési sérülések, leesés, kerékpáros balesetek és kutyaharapások kísérletet tettünk egy-két következtetés levonására. A kapott eredményeket azzal adjuk közre, hogy tudatában vagyunk csak tájékoztató jellegűek, és elsősorban a további surveillance kidolgozásához nyújtanak támpontot.

Eredmények

 

Az 1222 beküldött adatlapból 363-ből derült ki, hogy fiú volt a baleset elszenvedője, 278 lány, illetve 581 neme maradt ismeretlen az adatfeldolgozó számára. A megyékből érkezett adatok mennyisége inkább a védőnők aktivitását, az ügy iránti elkötelezettségét jelzi. (1. ábra)

A korcsoportokat tekintve 0-1 éves 15%, 2-3 éves 36%, 4-6 éves 21 %, 7-14 éves 26% illetve 2% 14 év feletti (2. ábra). A balesetek helyszíne 63%-ban az otthon és közvetlen környezete, 3%-ban az óvoda, 9%-ban az iskola, 16%-ban a közút, 3%-ban a szabad tér ill. játszótér, és 6%-ban a sportpályák (3. ábra).

1. ábra Gyeremkbalesetek a védőnők ismerete szerint az utóbbi 1-2 évben megyénként(2002-2003)

13

131

240

111

18 18 18 21

86

31 46 51

128

2441

9052

86

17

0

50

100

150

200

250

300

2. ábra Az egyes korcsoportok aránya az összes bejelentett baleseten belül

15%

36%21%

26%2%

0-1 év

2-3 év

4-6 év

7-14év

14 fölött

3. ábra A balesetek helyszíne

63%

3%

9%

16%3% 6% otthon

óvoda

iskola

közút

tér

sportpálya

Forrázások

Összesen 145 forrázási esetet írtak le a védőnők a különféle folyadékokkal: víz (tea, fürdővíz) leves, kávé, sonkalé, forró olaj, zsír (4.ábra). Ez az összes baleset 12%-a. A karon-ülő korban leggyakrabban az anya vagy nagyanya forrázza le a gyermeket az ölében tartva – kávéval, teával, tápszerrel. A balesetek legnagyobb részben a járás megindulásával kezdődnek, amikor a gyermek már elég mozgékony ahhoz, hogy a tűzhely közelébe férkőzve magára rántson forró folyadékkal teli edényeket, illetve a földre letett edényekbe beleessen. (Ez időnként fatális következményekkel is jár: disznóvágás során egy kisgyermek a kisült forró zsírba hátrált a kutya elől – és olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, sérüléseibe belehalt.) Ez az időszak eltart 3 éves korig. A 2-3 éves korosztályra jellemző az is, hogy a fürdővíz lehűtését nem várva belelép a forró vízbe. Az általunk összegyűjtött esetek azt mutatják, hogy a 0-1 éves korban az korosztályon belüli balestekből 13%-ban jellemző a forrázás, ennél magasabb 2-3 éves korban (19%), a 3. életévet követően csökken a forrázások száma - 4-6 éves korban összesen 11% (5. ábra). Az 5. életévet követően már elég ritkán fordul elő – inkább a hiperaktivitás és figyelmetlenség következtében löknek le egy-egy forró vízzel telt edényt a gyerekek. Ami a tavaszi-nyári-őszi időszakban még elő-előfordul: gyermek a szabadtéren való főzés során beleesik a bográcsba, vagy meglökve azt forrázódik.

4. ábra Forrázási esetek száma kor szerint

5

1927 25

29

18

5 4 20

10

20

30

40

1-6hó

7-12hó

13-18hó

19-24hó

25-36hó

4 év 5 év 6 év 7 év

hónapok - évek

eset

0-1 év 13%2-3 év 19%4-6 év 11%

5. ábra A forrázás aránya az egyes korcsoportokban

13%

19%

11%

0% 5% 10% 15% 20%

0-1 év

2-3 év

4-6 év

Égés

 

Égési sérülés – mely forró tárgytól, meggyulladt anyagtól eredt 99 esetben fordult elő. (Az összes baleset 8%-a.)

Az égési sérülések 10-12 hónapos kortól kiugró emelkedést mutatnak, amely egészen másfél éves korig eltart (6.ábra). Az oka, hogy a totyogó, még bizonytalanul lépkedő gyermek gyakran nekiesik a forró kályhának, konvektornak, vagy megkapaszkodik ezekben a forró tárgyakban. Ezek a balesetek tipikusan a fűtési szezonra jellemzőek. Ebben a korban, de később 2-3 évesen is előfordul, hogy a gyermek a forró vasalót fogja meg. A később, a 4-6 éves és kicsit nagyobbacska gyermekeknél – elsősorban fiúknál – jellemző a gyufával való játszadozást követő égési sérülés, ritkán robbanás is.

Összességében elmondható, hogy az égés a kor előrehaladtával egyenletesen csökken (7. ábra).

6. ábra Égési sérülések alakulása korcsoportok szerint

2 1

1924

9

19

138

05

1015202530

1-6 hó 7-9 hó 10-12hó

13 -1 8hó

19-24hó

2-3 év 4-6 év 7-14 év

7. ábra Égési sérülések aránya az egyes korcsoportokban

12%

8%

5%

3%

0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14%

0-1 év

2-3 év

4-6 év

7-14 év

Leesés

 Összesen 139 leesés került bejelentésre (az összes baleset 11%-a), bár a védőnők szerint ez sokkal gyakoribb, csak nem jut a tudomásukra. Az összes leesés 40%-a egy éves kor alatt történik. Az első 1-2 hónapban általában az anya karjából esik le a csecsemő, maga kevéssé vállal benne aktív szerepet. A mozgékonyság (megfordulás képessége) azonban nagyot lendít az eseményeken: a leesések zömmel a 3 hónapos kortól kezdődnek: ebben az időszakban a leggyakoribb hely, ahonnét a gyermek leesik, a nagyágy, vagy a pólyázó asztal. A leesések folytatódnak a 6-7-8 hónapos korban is, azzal, hogy ott az ágy mellett potenciális veszélyt jelent a szék - az etetőszék is -, vagy a sportos (nyitott) babakocsi is (8.ábra).

A 1,5-2 éves korban már a szabadtéri játékok – mászóka, hinta, csúszda – is okozhat gondot az egyre aktívabb gyermekeknek, illetve az őket felügyelő szülőnek, nagyobb testvérnek. A mozgékonysággal, a játéktér kiterjedésével – az óvodás 4-5-6 éves korban is fordulnak elő leesések, melyek száma később jelentősen csökken (9. ábra).

Egy korcsoporton beleül az összes balesethez képest 0-1 éves korban az arány 27%, 2-3 illetve 4-6 éves(óvodás) korban 7-7%, a 7-14 éves korban 1% (10. ábra).

8. ábra Leesések száma az első életéven belül

31

64

3

10

4

8

12

35

02468

1012

1 hó 2 hó 3 hó 4 hó 5 hó 6 hó 7 hó 8 hó 9 hó 10hó

11hó

12hó

9. ábra Leesések száma 2 éves kortól

0

5

10

15

20

25

2 év 3 év 4 év 5 év 6 év 7 év 8 év 13 év 15 év

10. ábra Leesések aránya az összes baleseten belül korcsoportonként

27%

7%

7%

1%

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30%

1 év

2-3 év

4-6 év

7-14 év

Kerékpáros balesetek

 

Összesen 106 kerékpáros gyermekbalesetről szereztek tudomást a védőnők.(Az összes balesethez viszonyítva 8,6%.)

A kerékpáros baleseteket háromféleképp osztályoztuk: a kerékpáron szállított kisebb gyermekek ún. „küllős” balesete – általában 1,5 éves kortól 3-4 éves korig tart. 5-6 éves kortól már jellemzően megkezdődik a kerékpározni tanulás időszaka, mely igen sok eséssel jár. 10-12 éves kortól már vagánykodással társul a kerékpározás, és gyerekek kimennek a kerékpárral közútra is. Ebben a korban tehát megjelenik nem csak az esés, hanem az autóval való ütközés is (11. ábra). Az egyes korcsoportokon belül a kicsiknél 2-3 éves korban a küllők okozta zózódás, esetenként törés 6%-ban fordul elő. Az esések miatt 4-6 éves korban a balesetek aránya mintegy 10%, 7-14 éves korban pedig még több , 11%, illetve nem csak nagyobb arányú, de súlyosabb is, az autós ütközések miatt (12. ábra).

A nemek közötti összehasonlítás itt ebben a baleseti kategóriában igen jellemző eltérést mutat: míg a lányoknál elsősorban a kerékpár küllők okoznak balesetet kicsi korban, fiúknál a az esés illetve ütközés dominál (13. ábra). A balesetek közöl 2.2:1 arányban szerepelnek a küllő: esés és ütközés arányai (14. ábra).

11. ábra Kerékpáros balesetek alakulása korcsoportonként

1

10

16

8 8 9

2 3 4 52

10

2

8

13

0

5

10

15

20

1 év 1,5 -2 év

3 év 4 év 5 év 6 év 7 év 8 év 9 év 10év

11év

12év

13év

14év

15év

16év

12. ábra Kerékpáros balesetek alkulása korcsoportonként

6%

10%

11%

0% 2% 4% 6% 8% 10% 12%

2-3 év

4-6 év

7-14 év

13. ábra Különböző kerékpáros balestek aránya nemenként

0%

20%

40%

60%

80%

100%

lány fiú ismeretlen

ütközés

elesés

kerékpár küllő

14. ábra Kerékpáros balesetek megoszlása

42

41

23

küllő

elesés

ütközés

Kutyaharapás

 

Összesen 50 kutyaharapás került a jelentésbe (az összes baleset 4%-a), amely azonban a védőnők szerint is több lehet.

Elég ritka 1-1,5 éves kor alatt. Jellemzően a 2-3-4 éves korosztály az, amely már elég bátor, hogy a kutyákhoz közelítsen, de elég kicsi ahhoz, hogy a kutyák megharapják őket. A későbbiekben a kutyaharapások száma csökkenni látszik (15. ábra).

Jellemző, hogy az egészen kicsi gyerekeket inkább a saját kutyájuk harapja meg, a kicsit nagyobbakat a szomszédé, a nagyokat pedig az utcai kutyák. A kutyaharapások több mint fele a saját háztartásban történik (16. ábra). Lányok és fiúk között kutyaharapás tekintetében nem észleltünk különbséget.

15. ábra Kutyaharapás kor szerinti megoszlása

0 2 4 6 8 10 12

1-1,5 év

4 év

7 év

10 év

13 év

16. ábra Kutyharapások megoszlása helyszínek szerint

56%16%

26%

saját

szomszéd

utcai

Mérgezések

 

Összesen 83 mérgezésről szereztek tudomást a védőnők a 0-14 éves korosztályban, ez az összes baleset 7%-a. A mérgezések harmada gyógyszerrel történt, 50%-a vegyszerrel - többségében valamilyen háztartásban használatos szerrel-, 16%-ban gombával vagy dísznövénnyel (17. ábra).

Az első 12 hónapban még viszonylag alacsony a mérgezések száma, 1 éves kortól 3-4 éves korig viszont egyenletesen magas, azt követően már a véletlen balesetek száma csökken (18. ábra).

17. ábra Mérgezések alakulása korcsoportonként n=83

35

11

14 14 14

8

53

0

3 21

0

5

10

15

0-12hó

1 év 1,5év

2 év 2,5év

3 év 4 év 5 év 6 év 7 év 8 év 9 év 14év

18. ábra Mérgezések megoszlása

34%

50%

16% gyógyszer

vegyszer

növény(gomba,diffenbachia)