A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem

A szolgáltatások csoportosítása

• fogyasztói szolgáltatások → végtermékek, amelyeket a fogyasztó lakosság vásárol meg (pl.: hajvágás, mozi)

• termelői szolgáltatások → félkész termékek, amelyek áruk és más szolgáltatások előállításához szükségesek

(pl.: árufuvarozás, üzleti tanácsadás)

De: a két típus nem választható el élesen egymástól.

A szolgáltatások csoportosítása

• piaci (üzleti) szolgáltatások → a piaci viszonyok a meg-határozóak

(vendéglátóipari, távközlési, szállítási szolgáltatások)

• nem piaci (köz) szolgáltatások → nem bízzák teljesen a piac mechanizmusaira

(egészségügyi szolgáltatások, oktatás, közigazgatás, igaz-ságszolgáltatás)

A szolgáltatások sajátos tulajdonságai

• elválaszthatatlanság: a szolgáltatások termelése és fo-gyasztása területileg és időben egybeesik

• megfoghatatlanság: a szolgáltatások sok esetben nem tárgyiasulnak, nincs fizikai formájuk

• tárolhatatlanság: mivel a fogyasztással egyidőben ter-melődnek, ezért nem is tárolhatók

A szolgáltatások sajátos tulajdonságai

• a fogyasztók részvétele: a fogyasztó jelen van szolgál-tatás nyújtásánál, a szolgáltatást személyre lehet szabni

• egyediség: a szolgáltatások létrehozása valamely konk-rét személy munkájához kötődik, minősége függ a sze-mély kvalifikáltságától, tulajdonságaitól stb.

• a szállíthatóság hiánya: a szolgáltatások többsége nem szállítható

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem kialakulása

A II. világháború után

• a szolgáltatások részaránya a mezőgazdasághoz és az iparhoz viszonyítva elenyésző

• a szolgáltatások nemzetgazdaságok közötti mozgása kevésbé jellemző (kivétel, pl.: árukereskedelemhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások, tengeri

szállítás)

okok

• nagyfokú protekcionizmus (állami monopólium)• korlátozott technikai lehetőségek

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem kialakulása

A 70-80-as évek

• a szolgáltatások gazdaságban betöltött szerepe növek-szik → a nk-i szolgáltatáskeresk. jelentősége is megnőtt

• a belső piac szűkössége miatt a szolgáltatást nyújtó vállalatok exportálni szerették volna termékeiket

• technikai fejlődés (Internet) ↓

megindul a szolgáltatáskereskedelem liberalizációjaAz átfogó szabályozás a GATT uruguayi fordulóján szüle-tett meg.

A nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem szabályozása:

a GATS

A GATS céljai

1994: Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereske-delméről, General Agreement on Trade in Services (GATS)

• a szolgáltatáskereskedelem bővítése • liberalizáció

• a szolgáltatáskereskedelem szabályozása

• a jogok és kötelezettségek egyensúlyának megteremté-se a tagországok között

A szolgáltatások exportjának módozatai (a GATS hatóköre)

• határokon átnyúló kereskedelem

egy adott ország területéről egy másik ország területére teljesített szolgáltatás pl.: a postai szolgáltatások, TV köz-vetítés, nk-i telefonhívás stb.

• külföldi fogyasztás

egy adott ország területén valamely másik ország fogyasz-tói számára nyújtott szolgáltatás pl.: turizmus

A szolgáltatások exportjának módozatai (a GATS hatóköre)

• kereskedelmi jelenlét a külföldi szolgáltató a szolgáltatás nyújtása céljából a másik országban leányvállalatot vagy fiókot hoz létre pl.: banki, biztosítási, tanácsadási szolgáltatások

• természetes személyek jelenlétetermészetes személyek szolgáltatás nyújtása céljából másik országba utaznakpl.: orvosi szolgáltatás

A GATS felépítése

Három fő részből áll

• keretszerződés (minden tagra vonatkozó általános el-vek és kötelezettségek)

• az egyes ágazatokra vonatkozó szabályozások

(pl.: légi szállítás, pénzügyi szolgáltatások, tengeri szállí-tási szolgáltatások, távközlés)

• az egyes tagországok által vállalt kötelezettségek

a felek tárgyalásokon állapodnak meg róluk, módosításuk tárgyalások után, kárpótlás nyújtása mellett lehetséges

A GATS alapelvei

• a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazása

a partnerek egyforma kezelése → ha egy WTO-tag meg-engedi a külső versenyt valamely ágazatban, akkor ez az összes WTO-ország szolgáltatásnyújtójára kiterjed

de: mentességek → az egyezmény megengedi, hogy a tagországok kivonják egyes szektoraikat az LNKE alkalma-zása alóla kivételeket ötévente felülvizsgálják és nem tarthatók fenn tíz évnél tovább

• transzparencia

A GATS alapelvei

• objektív és ésszerű szabályozás

a GATS elismeri a nemzeti szabályozás létjogosultságát,

de annak objektívnek és ésszerűnek kell lennie, felesle-ges korlátozó intézkedéseket nem szabad tartalmaznia

• az okmányok kölcsönös elismerése

az országok megállapodhatnak abban, hogy saját piacu-kon elfogadják egymás előírásait és azok teljesítése le-hetővé teszi egy más ország szolgáltatóinak a szolgálta-tásnyújtását

pl.: a szakképesítések kölcsönös elismerése

A GATS alapelvei

• a nemzetközi fizetések és átutalások szabadságaa szolgáltatás ellenértékének külföldre történő kifizetése, kivétel: fizetésimérleg-nehézségek esetén

• fokozatos liberalizáció

a GATS további tárgyalásokat írt elő → szükséges a li-beralizáció további szolgáltatásokra való kiterjesztése

• a nemzeti elbánást NEM sorolták az általánosan al-kalmazandó alapelvek közéazt, hogy a tagország ugyanolyan elbánásban kell, hogy részesítse a külföldi szolgáltatót, mint a hazait csak a nemzeti kötelezettségvállalások kapcsán írják elő

A szolgáltatáskereskedelem liberalizációjából származó

előnyök és veszélyek

Előnyök

• növekvő gazdasági teljesítmény

• gazdasági fejlődés

• olcsóbb szolgáltatások a fogyasztó számára

• magasabb fokú transzparencia és előreláthatóság

• technológiatranszfer

Veszélyek

• a hazai szolgáltatók nem bírják a versenyta külföldi szolgáltatók által támasztott verseny erősödése → a hazai szolgáltatók kiszorulnak saját piacaikról

• az iparnevelés nehézségeia külföldi szolgáltatók által támasztott verseny erősödése → a komparatív hátránnyal rendelkező hazai ágazatok visszafejlődése (megszűnése)

• kedvezőtlen makrogazdasági tulajdoni szerkezet a hazai szolgáltatások nagy része külföldi tulajdonba kerülhet

Veszélyek

• a munkaerő elcsábítása a hazai szolgáltatóktóla külföldi szolgáltatók munkaerő értékesebb részét el-vonják a hazai szolgáltatóktól

• a külföldi termelővállalatok előnyben részesíthetik a külföldi szolgáltató céget

• a transzparencia és az előreláthatóság csökkenti a hazai szolgáltatások védelmének lehetőségeit

A nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem korlátozásának

eszközei

Mennyiségi korlátozások

• alkalmazásuk a szolgáltatások esetében nem egyszerű (ld.: megfoghatatlanság)

• nem a szolgáltatásokat korlátozzák, hanem a létrehozá-sukhoz szükséges valamilyen megfogható tényezőt:

pl.: a külföldi befektetés értékének, a vállalkozások szá-mának korlátozása vagy a szolgáltatások összértékének meghatározása

Ár alapú korlátozások

• vámjellegű és nem vámjellegű eszközöket is maguk-ban foglalnak

• ezek is a szolgáltatás nyújtásához szükséges feltéte-lek létrejöttét akadályozzák:

Példák

• vámjellegű → a szolgáltatás a nyújtásához közvetlenül kapcsolódó áruk importjának korlátozása magas vá-mokkal vagy a szolgáltatást nyújtó személy országba lépésének akadályozása magas vízumdíjakkal

• nem vámjellegű → állami árszabályozó mechanizmusok révén (ármeghatározás, árellenőrzés) vagy állami szub-venciók segítségével

Technikai akadályok

• szabványok, előírások, engedélyezési eljárások, közbe-szerzési szabályok stb., amelyeket a hazai szolgáltatók előnyös helyzetének biztosítására használnak

• a legjellemzőbb technikai akadály a külföldön szerzett képesítés vagy szakmai minősítés el nem ismerése

• elsősorban személyhez kötődő szolgáltatások esetén alkalmazható, pl.: orvos, tanár stb.

Az elosztási és kommunikációs hálózatokhoz való hozzáférés

akadályozása

• telekommunikációs, közlekedési, pénzügyi és elosztási szolgáltatások kereskedelmében alkalmazható

• pl.: kábeltelevízió, vezetékes telefonszolgáltatás, lakos-sági gázszolgáltatás esetén a hazai hálózathoz való hoz-záférés akadályozása a külföldi szolgáltatók számára

Köszönöm a figyelmet!