A munkajog megváltozott rendszere, az új Mt. hatása a víziközmű-és a fürdőágazatra

Általános rendelkezések Munkaviszony Munkaviszony létesítése Munkaszerződés, tájékoztató, munkaköri (elvárások)

leírás A munkaviszony teljesítése A munkaviszony megszüntetése Munkaidő, munkaidő-beosztás (munkaidőkeret alkalmazása), pihenőidő,

szabadság Munkaidő-nyilvántartás Munkabér (alapbér, bérpótlékok) Kártérítési felelősség Munkaügyi kapcsolatok

Általános Rendelkezések

A jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, kölcsönösen együtt kell működni, nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogos érdekét sérti, tilos a rendeltetésellenes joggyakorlás

A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat

Egyenlő bánásmód követelménye A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan

magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné

A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult (a joggyakorlás rendjét a munkáltató határozza meg)

A jognyilatkozatot – kivéve a jogszabály eltérő rendelkezése esetén - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A munkavállaló kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező

Általános Rendelkezések

A megállapodást, ha írásba kellett foglalni, módosítani vagy megszüntetni csak írásban lehet

Írásbelinek minősül az azonosítására alkalmas elektronikus dokumentum Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek

vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza

Napon, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik, naptári napot kell érteni

A határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést követő napon kezdődik

A határidő az utolsó napjának végén jár le, az általános munkarend szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti nap

Munkaviszony

Főbb ismérveiEgyüttműködésSzemélyes közreműködésFoglalkoztatási kötelezettségRendelkezésre állási kötelezettségUtasítás – a teljesítés kötelezettségeMunkaidő (korlátozott), munkaidő-beosztás – nyilvántartásPihenőidő, pihenőnapMunkabér fizetési kötelezettségKorlátozott kártérítési felelősségKorlátozott megszüntetés

Befektetés – rövid és hosszú távú megtérülés!Üzlet – mindkét fél részére kölcsönös haszon

Munkaviszony

Határozatlan idejűHatározott idejűTeljes - részmunkaidőTávmunka-végzésEgyszerűsített foglalkoztatásMunkaerő-kölcsönzésMunkavégzés behívás alapjánMunkakör megosztásTöbb munkáltatóval létesített munkaviszony

Munkaviszony létesítése

Munkaszerződéssel, írásban Kötelező tartalom: alapbér, munkakör Munkavégzés helye nem kötelező elem, de javasolt a munkaszerződésben

meghatározni (a rendszeres munkavégzési hely legyen!) Kötelező tájékoztató: 15 napon belül (kivéve legfeljebb 1 hónapos, vagy

heti 8 órát meg nem haladó munkaviszony ) Próbaidő: 3 hónap (egyszer meghosszabbítható a 3 hónapon belül) Keletkezés és kezdet között elállási jog Határozott idejű munkaviszony: naptárilag, vagy más alkalmas módon, a

munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a fél akaratától, legfeljebb öt év

Munkaszerződés

Alkalmazási feltételek a munkaviszony létesítésekor, és a foglalkoztatás ideje alatt

Kedvezmények figyelembe vétele a munkavállaló kiválasztásakor és a munkaviszony fenntartása esetén

Elvárások, fegyelmi felelősség Munkakör jellege, meghatározása Eszközök használata Munkaidő, munkaidőkeret Szabadság kiadása Titoktartási kötelezettség Kártérítési felelősség Egyéb (levonás a munkabérből, kamera használat)

Kötelező Tájékoztató

Napi munkaidő Az alapbéren túli munkabér és egyéb juttatások A munkabérről való elszámolás módja, munkabérfizetés gyakorisága, a

kifizetés napja A rendes szabadság mértéke, számítási módja, kiadásának szabályai A munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő

megállapításának szabályai A munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik–e A munkáltatói jogkör gyakorlója Bármely, egyéb a munkáltató szempontjából fontos közlendő

Munkaszerződés Módosítás

Közös megegyezéssel, írásban – vagy az egyező akaratnak megfelelő helyzet ténylegesen megvalósul (pl: béremelés)

Kötelező módosítani, ha gyermeke 3 éves koráig a munkavállaló kezdeményezi (részmunkaidő)

A gyermeknevelés céljából igénybevett távollét megszűnését követően a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni

Az egészségi állapotnak megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandósság megállapításától a gyermek egyéves koráig munkakörében nem foglalkoztatható. (Felmentés, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges)

A munkaszerződés módosítás munkavállaló általi elutasítása nem felmondási indok!

A Munkaviszony Teljesítése

Munkáltatói kötelezettségek Foglalkoztatási kötelezettség Egyenlő bánásmód Rendeltetésszerű joggyakorlás Munka díjazása: alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért

(garantált bérminimumot) kell meghatározni (kivéve egyszerűsített módon létrejött munkaviszony)

A munkaviszonnyal kapcsolatos indokolt költségek megtérítése Egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt

rendszeres időközönként ingyenes munkaköri alkalmassági vizsgálat Fogyatékossággal élő személyek – észszerű alkalmazkodás feltételeinek

biztosítása

Munkavállalói kötelezettségek

Munkavégzési kötelezettség Megjelenési kötelezettség – munkavégzésre a munkáltató által előírt helyen

és időben munkára képes állapotban Rendelkezésre állási kötelezettség munkaidőben és munkaidőn kívül

(korlátozott) Munkavégzés az általában elvárható szakértelemmel, gondossággal, a

munkára vonatkozó szabályok, utasítások és szokások szerint Utasítás végrehajtása A munkakör ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartás

(túlterjeszkedik a munkaidőn, pl. jogos gazdasági érdekeket nem veszélyeztetheti)

Együttműködési kötelezettség a munkatársakkal, a munkáltatóval További jogviszonyra vonatkozó előzetes bejelentési kötelezettség

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás

A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. (Naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg). Másik munkáltatónál történő munkavégzéshez nem kell tulajdonosi kapcsolat, marad a munkáltatónál a munkáltatói jogkör (eltérés lehetséges)

Az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződés szerinti alapbér jár

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót a foglalkoztatás elrendelése előtt írásban kell tájékoztatni

Fegyelmi Felelősség A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése kollektív

szerződés vagy ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés alapján a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezmény

A munkaviszonnyal összefüggő hátrány, amely annak feltételeit határozott időre módosítja, a munkavállaló személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sérti. Vagyoni hátrány is lehet, amely összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbérét

Határidők: szubjektív: 15 nap, objektív: 1 év (bűncselekmény esetén büntethetőség elévülése)

Kétszeres értékelés tilalma: hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl (írásba kell foglalni és indokolni kell)

A munkaviszony megszüntetéseKizárólag írásban! A munkaviszony keletkezésére visszamenő hatállyal elállás(Ha a munkaszerződés megkötését követően körülményeiben olyanlényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítésétlehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna) A munkaviszony megszüntetés esetei • Közös megegyezés• Felmondás, • Azonnali hatályú felmondás

az indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondás, az indokolás nélküli próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás, a határozott idejű munkaviszony munkáltató általi, indokolás nélküli

azonnali hatályú felmondása• Érvénytelen jogviszony azonnali hatályú felszámolásaA munkáltató egyoldalú jognyilatkozatának tartalmaznia kell az igényérvényesítésének módját,annak határidejét

A munkaviszony megszüntetése

A felek megállapodása alapján legfeljebb egy évre kizárható a felmondás joga Felmondás A munkavállaló és a munkáltató is megszüntetheti felmondással a

határozatlan és a határozott idejű munkaviszonyt A munkáltató általában a határozatlan és a határozott idejű munkaviszony

felmondását is köteles megindokolni (ha indokolni kell: mindkét fél kötelezettsége a valós, világos, okszerű felmondás)

A munkáltatónak nem kell indokolnia A határozatlan időtartamú munkaviszony felmondását, ha a munkavállaló

nyugdíjasnak minősül A vezető állású munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyának

felmondását

A munkaviszony megszüntetése

Munkáltató által történő felmondás a határozatlan idejű munkaviszony esetén

A munkáltatói felmondás indoka kizárólag a munkavállaló képességeivel, a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, a munkáltató működésével összefüggő ok lehet

Munkáltató által történő felmondás a határozott idejű munkaviszony esetén

A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti a felszámolási vagy csődeljárás tartama alatt, vagy a munkavállaló képességére alapított okból, vagy ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik

A munkaviszony megszüntetése

Felmondás a munkavállaló részéről A határozatlan idejű munkaviszony felmondását nem kell indokolni A határozott idejű munkaviszony felmondását indokolni kell A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely a munkavállaló számáraa munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeiretekintettel aránytalan sérelemmel járna A munkáltató személyében bekövetkezett változás miatti felmondásIndokolni kell (határozatlan és határozott munkaviszony esetén is)Abban az esetben, ha a munkáltató személyében bekövetkezett változásmiatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozásakövetkeztében a munkaviszony fenntartása számára aránytalansérelemmel járna vagy lehetetlenné válnaMunkavégzés alóli a felmondási időre felmentés és végkielégítés(30 napos jogvesztő határidőn belül)

Felmondási Tilalmak

Felmondási tilalom az alábbi időszakok alatt Várandósság Szülési szabadság A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság

(gyermek 3 éves koráig, illetve a gyermek személyes gondozása esetén 10 éves koráig a gyermekgondozási segély folyósítása alatt) (anyát illeti csak meg, ha mindkét szülő igénybe veszi)

A tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés A nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő

kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap

Felmondási Korlátozások

Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár előtt 5 évvel, valamint kisgyermekes anya, kisgyermeket egyedül nevelő apa (gyermek 3 éves koráig), ha nincs fizetés nélküli szabadságon

Munkaviszonnyal kapcsolatos magatartás miatt csak az indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondással egyező okból

Munkáltató működési körébe tartozó ok vagy a munkavállaló képességei miatt: csak munkakör-felajánlási kötelezettség mellett, ha a munkáltatónál az adott munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy ha ezt a munkavállaló elutasítja.

Munkakör felajánlási kötelezettség: rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló

Felmondási Korlátozások

Felmondási idő kezdetének elhalasztása (eltérés csak a munkavállaló javára)A felmondási idő a védelmi időszak lejártát követő napon kezdődhet el

legkorábban: a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság

lejártát követő egy év, a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság

időtartama

Felmondási Idő

Időtartama 30 nap A 30 napos felmondási idő a munkáltató felmondása esetén hosszabbodik

meg a munkáltatónál munkaviszonyban töltött évek után A felmondási idő azonban nem haladhatja meg a 6 hónapot Köztulajdonban álló munkáltatónál fennálló munkaviszonynál nem lehet eltérni

a felmondási idő Mt.-ben meghatározott mértékétől

Végkielégítés

A jogosultság feltétele: nem a munkaviszony megszűnésének időpontja, hanem a felmondás közlésének időpontja számít

Esetei A munkáltató felmondása A munkáltató jogutód nélküli megszűnése A munkáltató személyében bekövetkező jogállásváltozás A munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt közölt munkavállalói

felmondás, Indokoláshoz kötött azonnali hatályú munkavállalói felmondás A munkáltató általi jogellenes munkaviszony-megszüntetés egyes eseteiben

is jár legalább 3 év 1 havi, legalább 5 év 2 havi, legalább 10 év 3 havi, legalább

15 év 4 havi, legalább 20 év 5 havi, legalább 25 év 6 havi távolléti díj Az irányadó nyugdíjkorhatár betöltése előtti 5 éven belüli munkáltatói

felmondás esetén az emelt összegű végkielégítés változik (legalább 3 évtől 10 évig 1, legalább 10 évtől 20 évig 2, legalább 20 év 3 havi)

Végkielégítés

Nem jár végkielégítés, ha A felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének

időpontjában nyugdíjasnak minősül A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos

magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége

Azonnali hatályú Felmondás

Indokoláshoz kötött A másik fél munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét

szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

A másik fél egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi

Határidők változatlanok, szubjektív: 15 nap, objektív: 1 év, illetve a büntethetőség elévülése

Azonnali hatályú felmondás indokolás nélkül Bármelyik fél a próbaidő alatt A munkáltató a határozott idejű munkaviszony esetén, ha megfizet 12 havi,

vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjat

Eljárás Munkaviszony Megszűnése/Megszüntetése esetén

A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni

A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat

A munkáltató a munkavállaló kérelmére, ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt, a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) vagy legfeljebb az ezt követő egy éven belül a munkavállaló munkájáról írásban értékelést ad

A Munkaviszony Jogellenes Megszüntetése

A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét

A munkavállaló a fentieken túlmenően jogosult a végkielégítés összegére, ha munkaviszonya jogellenesen nem felmondással szűnt meg, vagy munkaviszonya megszűnésekor nem részesült végkielégítésben

A munkavállaló kérelmére a bíróság csak abban az esetben állítja helyre a munkaviszonyt

Ha megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött Felmondási tilalom esetén A választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalóra irányadó

felmondási korlátozásba ütközött, munkavállalói képviselő volt

Jogellenes Megszüntetés A Munkavállaló Részéről

A munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjat kell megfizetni a munkáltató részére határozott tartamú munkaviszony esetén: a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb 3 havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni

A munkáltató követelheti az ezt meghaladó kárának megtérítését is A kártérítés együttes összege nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi

távolléti díjának összegét A munkakör nem előírásszerű átadása: automatikus jogellenesség – feltétel:

az átadás rendjének meghatározása

Munkaidő – Fogalmak

Munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama

Nem munkaidő – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, továbbá- a munkavállaló a munkába járással, hazautazással összefüggő utazás tartama

Munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 24 óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, ez a heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is irányadó, azonban a 7 és 22 óra közötti tartamot kell heti pihenő- vagy a munkaszüneti napnak tekinteni

A Munkáltató Tevékenysége

Megszakítás nélküliHa naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptáriévenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ottelőírt időszakban szünetel és társadalmi közszükségletet kielégítőszolgáltatás biztosítására irányul, vagy a termelési technológiából fakadóobjektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűenmásként nem folytatható

Több műszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát, Idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához

vagy időpontjához kötődik

Munkaidőkeret

A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni

A távollét tartamának számítása a teljesítendő munkaidő meghatározásakor Első lehetőség: a távollét tartamának figyelmen kívül kell hagyásaMásodik lehetőség: az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével számításba venni

Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni

Kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét a

megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében

Éves: KSZ, ha a technológia indokolja

Munkaidő-beosztás

Kötetlen a munkarend, ha a munkáltató a napi munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti

Általános munkarend a munkaidő beosztása heti öt napra, hétfőtől péntekig

Munkaidőkeret alkalmazása esetén –a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható

A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó

A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja (KSZ eltérhet, de óvatosan)

Munkaidő-beosztás

A beosztás szerinti napi munkaidő – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet

A beosztás szerinti napi munkaidő legfeljebb tizenkét, készenléti jellegű munkakörben legfeljebb huszonnégy óra, a heti munkaidő legfeljebb negyvennyolc, készenléti jellegű munkakörben – a felek megállapodása alapján legfeljebb hetvenkét óra lehet

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban kell figyelembe venni

Munkaidő-beosztás

Vasárnapra rendes munkaidő beosztható A rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, vagy munkakörben, Az idényjellegű, A megszakítás nélküli Több műszakos tevékenység keretében Készenléti jellegű munkakörben Kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben Társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás

nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén

Kereskedelmi tevékenységet, vagy azt kiszolgáló, ill. kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál

Külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára Készenléti jellegű munkakör – ha vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be,

a közvetlenül megelőző szombatra nem osztható be

Pihenőidő Munkaközi szünetHat órát meghaladó napi munkaidő esetén húsz perc, 9 órát meghaladóesetén újabb huszonöt percAmennyiben a munkaidő mértéke rendkívüli munkavégzés elrendelése miatthaladja meg a 9 órát, a munkáltató a huszonöt perces munkaközi szünetet amunkavégzés 11. órája után adja ki – Javaslat!Legalább három óra, legfeljebb hat óra munkavégzést követően – akártöbb részletben is, legalább húsz perc tartamban kell kiadni Napi pihenőidőA napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés közöttlegalább tizenegy óraLegalább nyolc óra az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli,a több műszakos, az idényjellegű tevékenység keretében, a készenlétijellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében

PihenőidőHeti Pihenőnap Hetenként két pihenőnap. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás: a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is. A megszakítás nélküli, a több műszakos vagy idényjellegű tevékenységkeretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve 6 munkanapot követően egy hetipihenőnapot be kell osztani A kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatottmunkavállaló kivételével – havonta legalább egy heti pihenőnapotvasárnapra kell beosztaniHeti pihenőidő A heti pihenőnapok helyett hetenként legalább negyvennyolc órátkitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő biztosítható, amelyet havontalegalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztaniEgyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén – a heti pihenőidő helyetthetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magábafoglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is

Rendkívüli Munkaidő, Készenlét

A munkaidőkereten felüli munkaidő Az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti

munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőben e napon is

foglalkoztatható munkavállaló számára rendelhető el Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként legfeljebb kétszáz (KSZ 300)

óra, arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre

A készenlét a munkavállaló által meghatározott helyen történik A munkavállaló a tartózkodás helyét úgy köteles megválasztani, hogy onnan a

munkavégzés helye ésszerű időn belül elérhető legyen. Amennyiben a készenlét ideje alatt nem történik munkavégzés, a munkavállalót, a készenlétet követően nem illeti meg pihenő idő

Az egy munkavállaló által teljesíthető készenlét időtartama havi 168 óra lehet A készenlét elrendeléséről annak beosztásáról a munkavállalót, legalább egy

héttel korábban egy hónapra előre, írásban a munkahelyi vezetője köteles értesíteni

Szabadság

A munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll

Munkában töltött időnek minősül: a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli

mentesülés, a szabadság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat

hónapja, a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot

meg nem haladó, a munkavégzés alóli mentesülés meghatározott tartama

Szabadság

Alapszabadság Életkor után járó pótszabadság A tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermek után kettő,két gyermek után négy,

kettőnél több gyermek után összesen hét munkanap, fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő

Apa pótszabadsága: a szülést követő hónap végéig a gyermek születési évében öt, (ikergyermek hét) munkanap

A munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató adja ki Kiadásának időpontját a munkavállalóval egyeztetve kell meghatározni. A munkavállaló hét munkanap kiadásának időpontját meghatározhatja Az esedékesség évében ki kell adni, de kivételesen fontos gazdasági érdek,

illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság legfeljebb egynegyedét legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-éig kell kiadni

Szabadság

A munkavállalónak a szabadság kiadására vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie, ezen bejelentési határidőre vonatkozó kötelezettsége alól a munkavállaló méltányolható rendkívüli indok felmerülése esetén mentesül

A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen

Megváltás kizárólag a munkaviszony megszűnése esetén. Az esedékesség évében kiadott, ha igénybevétele az esedékesség évében

megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot

Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, az esedékességet követő év március 31-ig adható ki

Ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett kiadni, az okmegszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni

A felek megállapodása alapján az esedékesség évét követő év végéig az életkor alapján járó rész adható ki

Szabadság

A munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni Egyenlőtlen munkaidő-beosztás: a hét minden napja munkanap, vagy

a beosztással azonos időtartamra (ebben az esetben a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani)

Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni

A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani

Munkaidő-nyilvántartás

A munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét, a szabadság tartamát

A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának

A nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető

Munkabér

Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni (kivétel az egyszerűsített foglalkoztatás)

Havi alapbér esetén az egy órára járó alapbér meghatározása során a havi alapbér összegét osztani kell általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával

A munkáltató a munkabért (munkaszerződésben) teljesítménybérként vagy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja

A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt írásban közölni kell a munkavállalóval

Teljes munkaidő esetén a teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény 100 százalékos teljesítése esetén a munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje

A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező

Munkabér

A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – amunkavállaló alapbére Vasárnap rendes és rendkívüli munkaidőben a munkavállalót 50 százalék

bérpótlék illeti meg (KSZ) Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett

munkavállalót 100 százalék bérpótlék illeti meg A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének

időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van a 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 százalék műszakpótlék jár

A munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve éjszakai (22 és 06 óra közötti) munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, 15 százalék bérpótlék jár

A felek a fenti bérpótlékokat is magában foglaló alapbértállapíthatnak meg

Munkabér Készenlét esetén 20 százalék bérpótlék jár Munkavégzés esetén a rendkívüli munkaidőre számított bérpótlék jár Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, 50 százalék

bérpótlék járMunkaszerződésben bérpótlék helyett, illetve készenlét vagy ügyeletEsetén a bérpótlékot is magában foglaló átalány állapítható meg A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a

beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér és bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzés alóli mentesülés tartamára irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult (betegszabadságra arányos bérpótlék jár)

Utólagos bérkorrekció: a tárgyhónapot követő 20. napig tájékoztatni kell a munkavállalót, ha az elszámolást módosítani kell, egyidejűleg ki kell fizetni a munkabér-különbözetet vagy a többletet az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint le lehet vonni

Munkabér

A munkavállalónak a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén, a rendes munkabérén felül a munkáltató döntése alapján az alábbiak szerinti ellenérték jár

50 % bérpótlék vagy a munkavégzés időtartamának megfelelő mértékű szabadidő (pihenőidő)

A pihenőnapon és munkaszüneti napon elrendelt rendkívüli munka esetén 100 % bérpótlék vagy 50 % bérpótlék és a munkavégzés időtartamának

megfelelő mértékű szabadidő (pihenőidő) jár A szabadidőt vagy a pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt

rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő második hónap végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni

Munkabér

A munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni

A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni. A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét,a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja

A Munkáltató Kártérítési Felelőssége

Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, valamint ha a munkáltató ellenőrzési körén kívül esik

Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget

A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését

A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be

A munkavállaló más munkáltatónál történő foglalkoztatása esetén a munkáltatók egyetemlegesen felelnek a kárért

A Munkavállaló Kártérítési Felelőssége

A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló 4 havi távolléti díjának összegét

Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt kell megtéríteni

A kárt a munkavállalók vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik

A kárt a munkavállalók egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani

Vezető beosztású munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni! A munkaügyi szabályok megsértésével okozott kár esetén is fennállhat a

vezetők kártérítési felelőssége

A Munkavállaló Kártérítési Felelőssége

A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át (kivétel a pénztáros, a pénzkezelő vagy értékkezelő – az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében)

A munkavállaló mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő, ha a dologban megrongálódása folytán keletkezett kár: a munkavállaló mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható

A több munkavállalónak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiányért a munkavállalók munkabérük arányában felelnek

Egyetemleges kötelezés, ha a kárt többen szándékosan okozták