459

V e g y e s e k .

1. A magy. mérnök és építész-egylet kirándulása a bnda-pesti duna» szabályozás megtekintésére . Egyle tünk f. h. 25-én igen é rdekes kirándulást te t t a buda-pesti dunaszabályozás megtekintésére . A t i tkárság által a napila-pok ú t ján a tagokhoz intézett meghívásra körülbe lü l 50 egyleti t ag jelent mog a v igarda előtti rakpar ton, hol a dunaszabályozás i munkálatok vál la lkozója: az „Alig. österr. Baugesel lsehaft" csinos gőzösére szállván, a vál la la t építke-zési vezetője és a kormány-felügyelet tel megbizot t Klasz Márton és Bodoky La jos tagtársak kíséretében és szíves felvilágosító magyarázatai mellett megte-k in te t ték a többi közt a budai rakpar ton a lánczhid közelében működő kitűnő szerkezetű béton-keverő gépet, a csepel-sziget felső fokán működő (801óerejü) nagy kotrógépet, a gubacsi, már bevégzett zá rgá ta t , és az ott épitendő zsilip alap-ásási munkála ta i t .

A szíves vállalkozók által meg is vendégel t társaság a szakadat lanul aláhull t eső daczára mindvégig megtartot ta j ó k e d v é t s bizonyára nem volt egy is a jelenvoltak közt, ki az idő szeszélye á l ta l okozott kellemetlenségért a k i rándulás élvezetes részében kárpót lás t ne talál t volna.

2. A nemzetközi méter-bizottság, mely folyó évi szeptember 24-töl oct. 12-ig tar tá üléseit Párisban, a méter- rendszernek hossz- és súly-mértékre való alkalmazása tekintetében figyelemreméltó megállapodásokhoz jutott. — Az utolsó ülésekben ugyanis, — miután a t á rgya lások első hetei minden nem-zetek közös és egységes hossz- és sú lymér tékének megállapításával teltek el, — azon határozatot hozták c saknem egyhangúlag, hogy az ér tekezle ten kép-viselt államok, t ehá t a föld ma jd minden á l l amának kormányai fölszólitandók lennének, egy nemzetközi súly- és mér ték-hivata l fölállítására, melynek az állandó nemzetközi bizottmány vezetése alatt fe ladata lenne: 1. az új , közös súly- és méték-egységnek végleges megállapítása ; 2. ezen a lapmér ték hü és pontos másolatainak a résztvevő á l lamok számára való kiszolgáltatása; 3. az eredeti a l apmér téknek gondozása és megőrzése; 4. a különböző államok- és nemzeteknek kiszolgáltatott másola toknak egymásköz t s az ő s m é r t é k k e l való összehasonlítása megfelelő időközökben ; 5. más érdekelt fe lek és kor-mányok számára leendő kiadása az eredeti mér t ékke l teljesen összhangzó másola toknak; 6. mindazon együt tes munkák, kísér letek és vizsgálódások eszközlése, melyek a nemzetközi súly- és m é r t é k ü g y fejlesztésére, s alapel-veinek szilárdítására, és ál ta lánosí tására befolyással lehetnek.

Ezen nemzetközi intézmény vezetésére, i l letőleg a központi hivatal sze-mélyzetének megválasztása- és ellenőrzésére h iva to t t állandó b izo t tmány 12 tagból fog állani s az egésznek székhelyéül egyelőre Páris van kiszemelve.

Á gyűlés e lnöke megbízatott a franczia k o r m á n y t fölkérni a r r a , hogy az a létrejöt t tervezetet a résztvett államok kormányaiva l diplomácziai úton közölje, s egyidejűleg fölszólitsa: a javaslatba hozoft nemzetközi-szervezet

33*

_ 4 G O _

föntartása czéljából egyezményt kötni, melynek erejénél fogva a nomzetközí s ú l y - é s mértékhivatal , m i n t s e m l e g e s i n t é z m é n y , Párisban v a g y ke-rületében minden ko rmányok közös védelme alatt á l lana. (D. B Z.) H. S.

3. A világitó-gáznak az élőfák tenyészetére való befolyásának tanúlmá-nyozása czéljából, Berlin város ha tóságának ind í tványára a füvészker tben é s a városi fa iskolában ké t év óta szakadat lanul folytatott k í s é r l e t e k közelebb befejeztet tek. — Az elért eredmény kővetkező té te lben foglalható össze: „ h o g y m á r a 17'8 k ö b m é t e r f ö l d m e n n y i s é g b e n e l o s z l ó , n a -p o n t a a l i g 0 '772 k ö b m t r . c s e k é l y m e n n y i s é g ű v i l á g i t ó-g á z i s b á r m e l y f a j ú é l ő f á n a k a z z a l é r i n t k e z é s b e j ö v ő g y ö k s z á -l a i t r ö v i d i d ő a l a t t e l p u s z t í t j a , s e m e g s e m m i s í t ő m ü f o -l y a m a n n á l g y o r s a b b , m i n é l k e m é n y e b b a t a 1 a j f e 1 ü 1 e t ." — Egyes fanemeknél, mint pl. istenfa, gledicsia, szil és gömb-akácznál a mérge-zés ha tása korábban, másoknál , mint a j uha r - és há r sná l valamivel későbben je lentkezik .

Az észlelések fo ly tán továbbá k iderü l t az is, h o g y a gáz ölőhatása a téli időszakban csekélyebb mint a növés és fejlődés évszaka iban ; és bogy a gáznak bármily csekély, a fák gyökszálaival ér intkező mennyisége azoknak lassanként ! csenevészését s végre te l jes kihalását vonja maga u tán . E pusztító h a t á s meg-szűntével csak azon esetben képes kiépülni a megtámadot t növény, h a a gáz ha tásának igen rövid ideig és nagyon csekély mér tékben volt kitéve, s legfölebb a rost-képződés ideje, nem pedig egy egész növési, fejlődési periódus a la t t . A gázvilágitási intézet h ivata lnokainak tapasztalása szer int azonban a vezető csöveknek nem teljesen áthatlan részein naponta kiszivárgó, alig 0 ' 20 köbmé-ternyi gázmennyiség sem szaga ál tal , sem más módon a talajfelületen észre nem vehe tő ; s mivel ily átszivárgás bizonyára a veze ték több pont ja in for-dulhat elő, annálfogva az élőfák nemcsak a gázvezeték közvetlen közelében, h a n e m n a g y o b b t á v o l s á g b a n i s a pusztulás veszélyének folyton ki vannak téve azon okból, mer t laza kö tésű ta la jban a vezeték csövekből kihatoló gáz tapasz ta lás szerint 10 m é t e r t á v o l s á g r a i s elhat és szétterjed, miközben a felületen át elillan.

Ezen tapasztalati adatok tanúsága szerint tehát , a gázvezetékek környé-k é n s azok mellett elvonuló faü l te tvények az elpusztulás veszélyének rnind-^ addig k i lesznek téve, míg a vezető csövek tökéletes áthatlanságát lé t re hozni képesek nem leszünk, vagy pedig olyan módszer föl nem találtatik, melynek segélyével a csövekből kihatoló gáz a felületen á t tö rve a z o n n a l elillanjon mielőtt a talaj szomszédos részeibe átszivároghatna. *) (D. B Z.) II. S.

*) E kísérletek alapján már ma egész biztossággal megjövendölhető, hogy a pesti váczi-uti boulevardon elültetett fák élete — a mennyiben ott a kiszivárgó légszesz befolyása tekin-tetbe nem vétetett— legföljebb 2—3 évi tartamú lesz ; véleményünk szerint az egyedüli men-ti! eszköz az lehetne, ha a légszesz csöveket más, valamivel nagyobb átmérővel biró agyagesö vökbe burkolnák s azokból bizonyos távolságokban, szelelő csatornákat vezetnének a földszinr. — Ajánljuk ezt a fűv. közmunkák tanácsának figyelmébe. A s z e r k.

461

4, Az East-River medenczéjének tisztítása czéljából eszközölt robbantá-sok . A New-Yorki k ikötőnek Long-Is land-Sund felőli bejáratát , az úgynevezet t E a s t - R i v e r t számos szikla zátonyok borí t ják, melyek a hajózást e ponton nagyon veszélyessé teszik s igen sok pusztulásnak okozói. 1845-től fogva szá-mos kísérlet történt a zátonyok eltávolítására, de úgy látszik, hogy a ba j ^la-pos elhárí tására csak most talál ták meg a valódi útat. Az 1869-iki óv kezde te óta szakadat lanul foly a m u n k a a H a 11 e t s -P o i n t nevű, a long-islandi par t -ról 90 méternyire a folyamtorkolatba benyúló sziklahát széthányatása czél-jából. E g y a par ton alkalmazott zárgá t védelme alatt tágas akna- torkot mé-lyesztettek le, ebből sugárosan szétágazva 9 méternyire a kis viz alatt , 10 tárna készült a szikla mélyében, melyeket egymás közt kereszt- tárnák kötnek össze, s csak annyi marad a sziklatömbből aláásatlan, mennyi a felső ta r tásá ra szükséges. Befejezésül a födény robban ta t ik szét, melynek töredékei v a g y az alsó t á r n á k mélyedései által nyele tnek el, vagy utólagosan emelő fo-gók segélyével szedetnek ki a meder vizéből. Hasonló módszerrel szán-dékoznak a többi sziklazátonyokat is megsemmisíteni s a hajózás számára egy 360 méter szélességű, kényelmes és biztos folyammedenczét előállitani.

(Hannov. Jng . Z.) H. S. 5. Yasuti teherkocsik kiüritésére szolgáló készülék. A nyílt vasúti

teherkocsik kiürítésének könnyítésére F o w l e r J o h n g y á m o k néhány el-més szerkezetű u jabb találmányt kísérlett meg, melyek az egyiptomi pá lyák számára készültek. A készülék lényegét egy erős vaslap-állvány képezi, mely-re a négykerekű málhakocsik hosszának megfelelő sín-darab van alkalmazva, s mely a vágány hossz-irányával párhuzamos, szilárd, mozdíthat lan tengelye körül fordítható. Ezen tengely a sinek felszínénél csak kevéssel fekszik ma-gosabban. — Említett vaslap-állvány nehéz ellensúlyok ráfüggesztóse által oly módon van ogyensúlyozva, hogy annak és a ra j ta álló vasúti kocsinak közös súlypontja h a utóbbi terhelve v a n : f e 1 ü 1, — s ha ü res : a l ó l esik a forgási tengelyen. A vas-állvány kereszt tar tói — e g y i k v é g ö k k e l , ha az ál lvány vízszintes helyzetben van, s m á s i k v é g ö k k e l , annak dűlt vagy rézsútos állapotában, — köra lakú ruganyos alapra támaszkodnak, mely a mozgás á l ta l előidézett rázkodásokat mérsékli . Hasonló ezélra szolgál egy dörzsfék, mely a vágány hosszirányához keresztben álló s az ál lvány a lap jára erősített öntött vas körszelethez tápul. Az állvány külön emeltyű segélyével hozható v í z -f e k t ü á l l á s b a , vagy h a a reá tóit kocsi kiürítendő, akkor f ö l b i l l e n t -h e t ő , minek megtörténte u tán az á l lvány a ra j ta levő üres kocsival ú j r a előbbi vízfektü állásába, nevezett emeltyű csekély mozdításával vissza illeszt-hető. Hogy a féloldalra billent kocsi egészen föl ne boruljon az ál lvány rézsútos fekvésében lánczokkal van a vágány mellett fölállított oszlop-karókhoz erő-sítve. A v á g á n y sínje mellett, az á l lvány ugyanazon oldalán ké t szöglet-vas van alkalmazva, melyeknek függélyes bordá i közül a kocsi ke reke i oldalvást pepi térhetnek ki. Hogy az állvány rézsut ál lásba jövése megkönnyit tessék, a

462

fordító-tengely nem fekszik tökéletesen a készülék közép vonalában, hanem kissé oldalvást .

(Ztg. d. Vs. d. Eisenb. Yerwalt.) H. S. 6. A sejtpapír. [ C e l l u l o s e . ] Jó l lehet a pap í rnak technikai czélokra

való a lkalmazása a födél-lemez és asphalt-papír használatba vétele által mond-hatni meghonosult , még sem nyer t az ná lunk Európában oly mérvű e l ter je-dést, mint túl az Oczeánon: A m e r i k á b a n , hol aczél-abroncsok közé szo-rított és sa j to l t papí ranyagból vasúti kocs ikerekeket gyár tanak ,—[nem is em-lítve, hogy C h i n a - é s J a p á n b a n a papír a lkalmazása épen m i n d e n r e k i t e r j e d . — A fennczímzett ta lá lmány mindenesetre elég érdekkel b í r arra, — (s tán hivatva is van o téren u j átalakulások ú t já t egyengetni) — hogy olvasóink figyelmét rövid közleményünkkel a r r a i rányozzuk.

A papírfogyasztás és szükséglet naponta növekedö mér t éke már régóta rávezette az embereket a rongy helyett más pótszerek alkalmazására. A s z a l -m á t, — mely korábban csak durva csomagoló-papír készitésére tartatott al-kalmasnak, — ma már j obb papír fa jok gyár tására is haszná l j ák ; s Angl ia , mely a k ö n n y ű szállítás miat t igen a lka lmasnak talált „b a 11 a, c z i m"- ra kezdte i rányozni figyelmét, már 1866-ban közel 11 /2 , 1870-ben több mint 2 millió mázsát vitt be e f a j t á j ú gyártmányból . A rongy legjelentékenyebb pótsze-révé azonban ujabb időben a fa emelkedett , miután a V ö 11 e r által Heil-bronnban készítet t fahámozó gép segélyével lehetségessé vált azt legfinomabb s e j t j e i r e s z é t b o n t a n i . Azóta számos gyár keletkezett , m e l y e k a p a -pír készítéshez megkívántató faanyag előállításával foglalkoznak, s a papírfo-gyasztó közönségnek s egyáta lában a népnek igen nagy könnyebbségére szol-gálnak.

A f á n a k gép segélyével, mechanikai úton sej t je i re való felbontása je len-tékeny erőkifej tést kiván, s az ily módon nyer t anyagot őrlés által kell m é g szétaprítani, mi által azonban szilárdságának, összetar tásának je lentékeny ré-sze k á r b a vesz. Ez okból évek óta foglalkoznak olynemü kísérletekkel, me-lyeknek czél juk volt, a f ának elemeire való fölbontását v e g y t a n i ú t o n érni el. E téren S i n c l a i r és T e s s i é d u M o t h a y módszere gyakor la t i eredményű volt. E l j á rá suk igen magos légnyomáson — 14 légkör — alapult , erős szík-lug behatása mellett . Az anyag feliéritése, — mint eddig, chlórmész segélyével eszközöltetett . A tűlevelű f ákná l 20°/'o víztartalomból köríilbelől */» anyag ke rü l ki, tehát a faanyagbani veszteség 2A-ot tesz. A lomb-fáknál e vesz-teség csekélyebb s kevesebb szóda és chlór is kell gyár tásukhoz, névszerint a fehér-nyárnál , mely a legszebb és fehérebb faanyagot ad j a . Há t ránya e mód-szernek ama rendkívül magas nyomás, mely az anyag szétbontásához kíván-tatott, s az utólagosan mellőzhetlen őrlési műtét, mely miatt az ily úton nye r t anyag a rongyokból készül tnek szi lárdságával nem mérkőzhe t ik ; s e mellett a magos nyomás sem képes a sejteket teljesen szétbontani és sértetlenül meg-tartani . U g y látszik azonban , hogy ez U n g e r e r német vegyésznek végr§

463

caak felényi szódára, s az eddigi ehlórmennyisögnek egyötödére, azon okból , mivel a fa sejtszövetei tökéletesebben föloldatván, az a n y a g fehéritése k ö n y -nyebben eszközölhető.

E g y 50 mázsa napi termelésre berendezet t s e j t -pap í rgyár Ungerer elvei szerint épülőben van, s ma-holnap megny í l i k ; más ke t töhez nem sokára hozzá fognak. Hogy mekkora jelentőséggel bír e találmány, ki tűnik abból, hogy az eddig szerzet t tapasztalatok szerint az előállítási költség U n g e r e r találmánya szerint majd csak félakkora, mint a mechan ika i úton gyá r to t t -nál, — s a jó tékony verseny a régibb g y á r a k részéről m á r is kezd je len tkez-ni. Például a belga gyárak , — daczára a k é t forintos vámtételnek, a papir árakat a R a j n a mellett j e len tékenyen a lább szállították. Ennek folytán bel-földi gyára ink , — ha csak állandói kár ra nem akarnak dolgozni, amazok pél-dájá t kell hogy kövessék. E mellett óhaj tandó, hogy ezen magában véve k i tűnő találmány k o r u n k alapítási lázának áldozatul ne essék, hanem szakértő és lelkiismeretes vállalkozók ál tal a lehető legszélesebb ter jedelemben hasznosí-tassék.

Ungerer t a lá lmányának jelentősége tetemesen fokozódik az által, hogy az a papír-anyag előállításánál meg nem állapodva, á l t a lában minden növény-rostok s fonásra alkalmas sejtszövetek szétbontására, föloldására képesít. E módszer mellett fölöslegessé váland jövőben a lent és k e n d e r t törni (tilólni) ; e helyett oly finom ros tokra o ld juk fel azoka t Ungerer t a lá lmánya segélyével, minőre mechanikai úton képesek nem v a g y u n k . Ungerer vegytani úton nye r t fa anyagát nem is kell megőrleni, mi által nem csak az e r r e szükséges m u n k a -erőt kíméljük meg, hanem egyszersmind a n n a k tartósságát, szilárdságát növel-j ük . Az ily úton nyert anyag oly szilárd, hogy bárminemű rongyanyagnak hozzá-adása fölösleges. Világos, h o g y ezen módszernek mind a papírgyár tásra , mind a rongykereskedésre lényeges befolyással kell lennie.

Az ipar érdekében igen figyelemre méltó anyagot nyúj t továbbá a „ C e l l u l o s e " az által, h o g y rézéleg-ammoniák fo lyadékban a legnagyobb könnyűséggel feloldatván, alkalmassá vál ik oly te rmékek előállitására, me-lyeknek gyakor la t i alkalmazhatósága nagyon sokoldalú lehet. Az „ E n g i n e e r " czímü angol szaklap következő érdekes a d a t o k a t közöl e t á rgy ra vonatkozó-lag : ha az ember rézéleges-ammoniák folyadékban lenrongy-daraboka t és fürészport tel jesen fölolvaszt, s ezen olvadékot kiszáradni engedi , valami félig átlátszó üveg-anyagfé lé t nye rünk , mely eddig még a lkalmazás t nem lelt. Rész-leges föloldás mellet t azonban, mikor a s e j t e k n e k , illetőleg rostoknak eredet i formája és összefüggése még mindig megmaradt , s azok ugyszólva csak ösz-szetapadnak, sajátságos m ű t e r m é k e k ál lanak elő. — H a például egy papír la-pot csak egyetlen pillanatra a többször említet t rézéleg-ammoniák fo lyadékba mártunk, s azu tán két henger között végighúzzuk és s z á r a d n i engedjük, az tökéletes v í z h a t l a n n á v á l i k ; sőt még a forrponti hőfok mellett sem mál l ik szét. Két hasonló módon kezel t papírlap egymásra helyezve és meghongerelye

sikerül t , ki a sejtek a lkotásának és összefüggésének beható tanulmányozása után föl lelte a törvényt , mely szerint a teljes és tökéletes föloszlásnak végbe kell mennie. E n n e k nyomán legfölebb 5—6 légköri nyomásra van szüksége, egyetlen, egymástól elválasztbatlan testté egyesü l ; s ha e műtéte t több egy-másra illesztett papírlappal ismétel jük, doszkavastagságu fa lapoka t vagyunk képesek előállítani. Szövet- és vászondarabok egymásra il lesztve, igen nyulé-kony rugalmas és nagy összetartó erővel biró anyagokká vá lnak ; vászon- és papír lapoknak váltogatva a fönebbi eljárás szerinti egymásra ragasztása ál-tal olynemü te rmékeket nye rünk , melyeknek szilárdságát hasonló vastagságú falapoké meg nem közelíti.

Ily módon készitett lemezekből előállított épület-födél víz és széltől á t -hat lan lenre, s bat kettős ív szürke papírból összerakott s hengerművel ke-ményen egymásra nyomott lemezek, kísér letek folytán az idő minden viszon-tagságainak ellenállani képes födélanyagúi bizonyodtak. Az Ungerer-félo módszerrel előál :ított cellulose-anyag, mint a fazékas a g y a g j a idomítható, és sok mindenféle t á r g y a k : például víz- és gázvezetéki csövek, kalapok, ruhada-rabok, sőt még csolnakok gyár t á sá ra is a lkalma?. (D. B. Ztg.) II. S.

7. Bremino ruganyos kereke közúti mozdonyok számára. Ezen kerék lényegében egy erős, kovácsolt-vas, a ke rékagygya l erősítő k a r o k által össze-kötött tárcsából vagy korongból áll, 10 sugárosan kiágazó hasitékkal, melyek-ben ugyanannyi ka r vagy kül lő izmos csapszögekkel mozog. Ez utóbbi k iü -lök képezik a tulnjdonképeni összeköttetést — csavarok á l ta l ráerősítve — a kerékkoszorúval , mely aczél rúfok két symmetr is darabból á l lanak, s ezek min-denike megint négy külön, hengerezett aczélpántból — X 4V t hüvelyk mérettel —- van összetéve.

A csapszögek általi összefoglalása ezen ruganyos k e r é k a lkotórészeinek igen laza, hogy minden i r ányban szabad mozgást engedjen ; annálfogva, mi-dőn a tárcsa vagy korong forgó mozgását a kerékkoszorúra át akar ja p lán-tálni, a küllők sugáros állásukból elfacsarodva ferde á l lás t vesznek, m i n e k mértéke a terii és mozgató erő közötti viszonytól függ. Egyidejű leg a r a j t o k nyugvó koszorú engedése folytán az alsó k a r o k is sugárosan lenyomulnak a korong hasítékaiba, mi által a merev résznek is utánnyomulása van bizonyos határig lehetségessé téve. A kar-kül lőknek kizárólag vonó-erő általi igénybe-vételén kivül, az egész készülék rendkívüli puhasággal és ruganyossággal bír., mely a tapadás t a legsimább talajon is lényegesen elősegíti. A kerékkoszorú ter-mészetesen külön ta lpakkal i s — a hat-lóerejü mozdonyhoz tartozó ke rékné l számszerint 40 darabbal — el van látva. (Engineer ing.) S. H .

8. A BrOoklyn-híd építési munkálatainak elöhaladásáról. A hídfő tornya a brooklyni parton már 100 lábnyira emelkedet t föl a legmagosabb vízállás felett, úgy, hogy az a kocsipályát 20 lábbal fölülmúlja. A new-yorki oldalon az 1871-ben kezdet t hídfő csak 4 lábbal ha lad ta meg a m a g a s vízállást, de az alapfal látható része a b rooklyn i hídfő-oszlophoz teljesen hasonlít. A m u n k ^

4 6 5

egész télen át erélyesen folytattatott , s e részen több mint 13.075 köb-yard (m. e. 10,000 köbméter ) kőfal raka to t t le. A fúrási kísérletek a new-yorki parton, a meder sziklái rétegének magassági fekvésében 12 lábnyi különb-séget mutat tak, miután az utolsó f ú r á s o k a sziklát m á r 80 láb mélységben el-ér ték , míg azoknak legnagyobb mélysége 92 lábat te t t .

A medencze rétegei következő rendben ta lá l ta t tak : legfölül 12 láb vas-tagságú fekete agyag, melyet egy 6 láb vastagságú kavics-ré tegen nyugvó ugyani ly méretű du rva homok-réteg követ. A kavics-réteg után egy hatalmas futóhomok lerakodás jön, melynek vastagsága helylyel-közzel 15—20 láb közt változik, s melynek alantabb fekvő része igen sok kavicsot tar ta lmaz.

A New-York felöli alapozási szekrény körülbelől 17,544 négyszöglábnyi területet foglal el, melyben 150 munkás foglalkozik. E szekrény, naponkén t i 6 hüvelyknyi sülyedéssel jelen évi má jus hó 18-án ért szilárd alapot, mely 78 láb-nyira fekszik a magas vízállás alatt. Az ennél a lkalmazot t gépek és el járási mód hasonlók voltak a brooklyni par ton használtakhoz.

Igen érdekes a munkála tok előhaladásáról közzétet t je lentésnek azon része, mely az összenyomott légnek az a lapszekrényben dolgozó munká -sokra gyakorol t hatásáról szól, -— mely nem volt anny i ra nyomasztó, mint azt előre gondolták. Csak két esetben lehetett néhány munkás halálát a magas légnyomásnak tulajdonítani . Midőn utóbbit növelni kellet t , a munkaidőt na-pontai 4 óráról két részletben 2—2 órára szállították le. — Az igaz, b o g y alig volt munkás, ki erős csont — vagy izület — fá jda lmaktó l menten maradt volna, vagy kar jai és lábainak múlékony bénulását ne tapasztal ta volna, melyen vagy néhány napi üdülés által a szabadban segítettek, vagy ama bősi szer által, hogy mihelyt a fá jda lmak meguju lásá t érezték, azonnal visszatér tek a caissonba. Legjobb mód mindazonáltal a munkások kímélésére a munka idő rövidítése volt, mely azonban némely erösebb t e s ta lka tuakra nézve ,k ik a leg-erősebb légnyomás mellett egyfo ly tában 6 egész órá t kitartani képesek voltak, nem mutatkozot feltétlenül szükségesnek. A zárszelepek védelme alat t lehetséges volt a munkásoknak emelőgép segélyével vagy csigalépcsőkön a felszínre jutni.

A téli hónapok alatt a hirtelen mérséklet-változásnak a tüdőre való ká-ros hatását a zá rkamrákba bevezetett gőzcsövek segélyével igyekeztek szelí-díteni, melyek a légmérséknek, a be és kilépéskor, szabályozását előeegíttet-ték. A lég minősége a szekrény beljében, hála a világításra használt gáznak , nagyon tisztának találtatott . Mr. Collingwood tapasztalása'szerint a légnyomás növekedésével a gáz világító ereje is növekedett, s például 35 font nyomás mellett egy hasonló méretű gázláng négyakkora fényt adot t benn mint k ü n n a szabadban. A munkások természetesen a fényerő max imuma mellett a be-szívható és élvezhető lég minimumát kap ták .

( „Z St. d. öst. J n g . u. Arch. Vns.) H, S,