A Magyar Kormány klíma és

energiapolitikai

stratégiájának fő irányai

MKET Online Konferencia2020. október 14.

• Kádár Andrea Beatrix

A magyar klíma és energia politikát meghatározó környezet

2

A klíma és energia politika környezete – követelmények

3

Nemzetközi követelmények

Európai célok

Kárpát-medence

Magyarország

ENSZ ÉghajlatváltozásiKeretegyezménye

Tiszta Energia Csomag, European Green Deal

Kárpát-medence éghajlatváltozásielőrejelzése

Klíma törvényEnergia- és klímastratégiai dokumentumokKlíma- és Természetvédelmi akcióterv

A gazdaság fejlődése és a klímavédelem céljai nem ellentétesek, hanem erősítik egymást.

Nemzeti energia- és klímastratégia - út az energiafüggetlenség

felé

4

Az energia és klíma politika összefüggése – egységes tiszta fejlődési stratégia kialakítása

5

Klímapolitika Energiapolitika

Legnagyobbzöldítésinyomás

ÜHG

< 10%

Kibocsátás csökkentés

Alkalmazkodás

Szemlélet formálás

Ellátás biztonság

Versenyképes árazás

Fenntarthatóság

Nukleáris energia Energia hatékonyság

Megújuló áram előállítás

Új technológiák (CCS, hidrogén, stb.)

Előnyök és kockázatok

Főleg kockázatok

Döntően előnyök

Kapcsolódó kormány döntések, stratégiai dokumentumok

• Éghajlatváltozási Cselekvési Terv• Éghajlat változás hatása a Kárpát-medencére• Nemzeti Energiastratégia• Nemzeti Energia és Klímaterv• Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv• Klímatörvény

1. Középpontban a Fogyasztó 3. Az energiaszektor klímabarát átalakítása

2. Energiaellátás biztonságának megerősítése

4. Energetikai innovációk és gazdaságfejlesztés

TISZTA, OKOS, MEGFIZETHETŐ ENERGIA

A célok elérését tematikus programok támogatják, a megvalósítás ~40 projekten keresztül történik.

„Minden stratégia annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle”(ismeretlen szerző)

6

Az

energiaunió dimenziói

Indikátorok EU-s szintű célszámok 2030-ra Célok 2030-ra

Hazai helyzetkép, 2017

Főbb intézkedések

Dekarb

on

izáció

ÜHG kibocsátás csökkentés

1990-hez képestmin. -40% min. -40% -31,9 % § Villamosenergia-mix

klímabarát átalakítása

§ Energiahatékonysági

kötelezési rendszer

§ Közlekedés zöldítés

§ A GDP ÜHG intenzitásaaz ÜHG intenzitás

folyamatos csökkentése

1,98 t CO2e/millió

Ft§ A nem-ETS kibocsátások

csökkentése 2005-höz képestmin. -10% min. -7% -9,3%

A megújuló energia részaránya

a bruttó végsőenergia-

felhasználáson belül

min. 32% min. 21% 13,33%

§ Napelem

§ E-mobilitás

§ Zöld Távhő Program

En

erg

ia-

haté

ko

nyság

Végsőenergia-felhasználásIndikatív 32,5%-os

megtakarítás

max. 785 PJ

A többletfelhasználás

forrása csak megújuló

energia lehet 2030 és

2040 között.

775 PJ

§ Végfelhasználás

csökkentése (évi 0,8%

megtakarítás)

§ Ipari energiahatékonysági

beruházások ösztönzése

2030-ra vonatkozó kiemelt Energia- és Klímapolitikai célszámok

Klímavédelem, energiabiztonság és gazdaságfejlesztés

A Nemzeti Energiastratégia és a Nemzeti Energia- és

Klímaterv számokban, 2030

Gázpiac Árampiac Dekarbonizáció Energiahatékonyság

v Gázfogyasztás: 10 Mrd m3-ről ~8,7Mrd m3-re csökken (2040: 6,3 Mrd m3 alatt)

v Gázimport-arány 2030-ban: ~70% (2040: 70% alatt)

v Földgázarány atávhőtermelésben: ~50%

v Villamosenergia-termelés gázfelhasználása 2040-ben: 1 Mrd m3 alatt (erőművi mix átalakulása)

v Karbonsemleges hazai villamosenergia-termelés részaránya:2030-ban 90%

v Beépített PV kapacitás: min. 6000 MW

v 1 millió okos fogyasztásmérőt telepítése

v 20% alatti importarány 2040-ben.

v Megújuló energia arány:21%

• Közlekedés: min.14%

• Fűtés-hűtés: ~30%

• Áram: ~25%

v ÜHG-kibocsátás 1990-hez képest: min.-40%.

v Nem-ETS kibocsátások csökkentése 2005-höz képest: min. -7%.

v Végső energia felhasználás max. 785 PJ (2005-ös szint!)

v Ha 2030 után nő a végső energia felhasználás, forrása megújuló alapú termelés lehet.

8

Magyarország importfüggősége szénhidrogénekből és

villamosenergiából kockázatosan magas, ezért energia- és klímapolitikai

stratégiánk kiemelt célja az energiafüggetlenség erősítése

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

1001

990

19

91

19

92

19

93

19

94

19

95

19

96

19

97

19

98

19

99

20

00

20

01

20

02

20

03

20

04

20

05

20

06

20

07

20

08

20

09

20

10

20

11

20

12

20

13

20

14

20

15

20

16

20

17

Imp

ort

ará

ny

(%

)

Primer belföldi energia Szén- és lignit Földgáz

Kőolajtermékek Nyersolaj Villamos energia

9

10

-

500 000

1 000 000

1 500 000

2 000 000

2 500 000

3 000 000

3 500 000

4 000 000

4 500 000

5 000 000

-

10 000

20 000

30 000

40 000

50 000

60 000

70 000

80 000

90 000

2000

2002

2004

2006

2008

2010

2012

2014

2016

2018

2020

2022

2024

2026

2028

2030

Ft/

fő

kto

e; k

t C

O2eq

Végsőenergia-fogyasztás (ktoe) ÜHG kibocsátás (kt CO2e) GDP Ft/fő

-

0,500

1,000

1,500

2,000

2,500

3,000

3,500

-

0,100

0,200

0,300

0,400

0,500

0,600

0,700

0,800

2000

2002

2004

2006

2008

2010

2012

2014

2016

2018

2020

2022

2024

2026

2028

2030

t C

O2

eq/m

illi

ó F

t

toe/

mil

lió

Ft

Energiaintenzitás ÜHG-intenzitás

Magyarország ÜHG-kibocsátásának, egy főre jutó GDP-jének és végsőenergia-fogyasztásának (várható) alakulása,

2000 - 2030

Magyarország energia- és ÜHG-intenzitásának (várható) alakulása, 2000 - 2030

Javuló intenzitási mutatók.2018: 4,9 GDP növekedés, -0,6% ÜHG kibocsátás változás

Forrás(tényadatok): Eurostat

ÜHG-kibocsátásunk 2030-ra legalább 40%-kal csökken 1990-hez képest.

A célok elérése esetén GDP előállításunk energia- és ÜHG intenzitása tovább csökken – ezt a trendet kell folytatni

Vezetékes gázimport

Biogáz, biometán

Hazai földgáz vagyon

Diverzifikáció

„Tiszta” hidrogén

11

LNG

1 2 3 4 5

Infrastruktúra fejlesztés

Koncessziós rendszer kiszámíthatóságának

garantálása

Pilot-projekt: a „tiszta” hidrogén

földgázhoz keverésének vizsgálatára

Biogáz-termelés ösztönzése kötelező átvételi rendszerrel

Gázpiaci célok: az ellátásbiztonság további erősítése a fogyasztás

mérséklése (10 Mrd m3-ről ~8,7Mrd m3), a gázimport-arány ~70%-ra

csökkentése és a maradó import diverzifikálása révén – 2030

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

16000

18000

20000

2017-es tény Jelenlegiintézkedések

Földgázkapacitáspótlás

Átmenet nélkülidekarbonizáció

Földgáz ésmegújuló

Kiegyensúlyozott PV-központú

Be

ép

íte

tt k

ap

acit

ás,

MW

Atom Szén Földgáz Olaj PV Szél Biomassza Egyéb megújuló

§ Paks pótlása megtörténik

§ Lignit kiváltása megújulókkal megtörténik:6 GW fölé emelkedik a PV kapacitás 2030-ra

§ Rugalmasság biztosítása gáztüzelésű erőművekkel

A vizsgált erőművi forgatókönyvek kapacitás-összetétele 2040-ben

12

Árampiaci célok: ellátásbiztonság; 90%-ban karbonmentesáramtermelés (60%-ról) és 20% körüli importarány (32%-ról) – 2040

Dekarbonizált árampiaci energiamix: nukleáris + PV dominál

13

Összegzés: Nemzeti Energia – és Klímastratégia 2030: kiemelt „zászlóshajó” projektek

§ Dekarbonizált és rugalmas áramtermelés

§ A gazdaság energiahatékonyságának javítása

§ Közlekedés-zöldítés

§ Energiatudatos és modern magyar otthonok

§ Energetikai innovációs projektek

Kibocsátás csökkentés

§ Klímatudatos vízgazdálkodás

§ A klímaváltozás negatív egészségügyi hatásainak kezelése

§ Település klímavédelmi programok végrehajtása

§ A kritikus közmű infrastruktúrák ellenálló képességének növelése a szélsőséges időjárási jelenségekkel szemben

§ Természetvédelem a klímapolitikában

Klíma alkalmazkodás

Megkezdődött a kiemelt jelentőségű stratégiai programok végrehajtása – I.

Környezetbaráttá alakítjuk a Mátrai Erőművet

• A Mátrai Erőmű zöld jövőképének kialakításával a kormány a következő évtized

legjelentősebb magyar klímavédelmi, és egyben kiemelt régiófejlesztési projektjének

megvalósítását kezdi meg.

• A Mátrai Erőmű korszerűsítével jelentősen csökkenthető az ország üvegházhatású gáz

kibocsátása.

• A háztartások napelemes áramtermelését kedvezményes hitellel és a nettó elszámolás

rendszerével támogatjuk. 2022-ig 3 ezer, 2030-ig legalább 6 ezer MW napenergia termelő

kapacitás üzembe állítását ösztönözzük, kiemelten az egyéni fogyasztóknál (háztetőre

szerelt háztartási méretű kiserőművek), valamint a nagyméretű, erőművi energiatermelés

területén.

• Települési szinten is ki kell használni a helyben elérhető, megújuló energiaforrásokra

építő lehetőségeket (biomassza, geotermikus energia, napenergia).

2030-ra az előállított villamos energia 90 %-a széndioxid-

mentes lesz.

(Tíz év alatt meghatszorozzuk a naperőművek kapacitását)

A megújuló kapacitások tekintetében a PV kapacitások dominálnak. Mintegy

1500 MW beépített PV kapacitás van a magyar villamosenergia-rendszerben,

ami azonban rendszerintegrációs szempontból egyre nagyobb kihívást jelent

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

MW

HMKE fotovoltaikus termelők [MW](forrás: MEKH 2019 Q4-ig)

HMKE + NEM HMKE PV BT összesen

Engedélyköteles+Nem engedélyköteles fotovoltaikus termelők BT [MW] MAVIR adatok (2020 Q1-ig)

A PV kapacitások növekedése

Forrás: MAVIR15

Magyar megújuló villamosenergia-portfólió a régióban

16

Megújuló energiatermelés a régióban

Ø RES-E források:

• A PV és a biomassza a legköltséghatékonyabb és legkedvezőbb feltételek

Ø Jól illeszkedik a kiegyensúlyozott regionális megújuló portfólióba:

• Lengyelország: szél

• Románia, Ausztria: víz, szél

• Balkán: víz

Okos mérők és költségmegosztó

berendezések kiépítésének támogatása

• A távfűtött lakások esetében a fűtési rendszer szabályozhatóvá tételét és annak alapján

történő számlázás bevezetését 200 ezer otthonban fogjuk elvégezni.

• 2030-ig legalább 1 millió okos fogyasztásmérőt telepítünk a villamos energia fogyasztás

szabályozhatóvá tételére.

• Az okos mérővel elérjük, hogy a szolgáltatók jobb ajánlatot tegyenek.

Energiafogyasztásuk tudatosságának növelésével a háztartások is hozzájárulhatnak a

klímavédelemhez, miközben rezsiköltséget is megtakaríthatnak.

Közlekedés zöldítési programok végrehajtása

• Elektromobilitás ösztönzési rendszerének átalakítása, töltőinfrastruktúra kiépítésének

további előmozdítása új építésű társasházak esetében.

• Tisztán elektromos autók és segédmotoros kerékpárok beszerzésének

támogatására szolgáló program 5 milliárdos kerettel.

• Végrehajtjuk a Zöld Busz Programot: Támogatjuk az alacsony és nulla kibocsátású

járművek beszerzését a közösségi közlekedés számára.

• Vizsgáljuk az egyéb alternatív közlekedési megoldások (CNG, LNG, Hidrogén) támogatási

lehetőségeit.

Megkezdődött a kiemelt jelentőségű stratégiai programok végrehajtása – II.

Elindítottuk a Zöld Államkötvény programot

indítunk

• A 1,5 milliárd euró értékben kibocsátott, 15 éves futamidejű kötvényekből befolyó

források kizárólag „zöld” beruházásokra használhatók fel.

Energetikai Innovációs pilot projektek megvalósításának

támogatása

• Energetikai innovációs mintaprojekteket támogató pályázati kiírások jelentek meg

négy témakörben, 12 milliárd forintos keretösszeggel.

1. kiírás az energiaközösségek kialakítását és működését támogató mintaprojekteklétrehozására ösztönöz 2 milliárd forintos keretösszeggel.

2. kiírás: 3 milliárd forint áll rendelkezésre a vezetékes hőenergia-ellátási rendszerrel nemrendelkező települések energiaellátásának megoldására, a földgázhálózatracsatlakoztatott települések esetén az éves felhasználás csökkentésére.

3. kiírás: 4 milliárd forintos támogatási keret olyan megoldások tesztelésére, amik a

karbonmentes termelők rendszerbe illesztését segítik a villamos energiából gáz

előállításával.

4. kiírás: 3 milliárd forintos kiírás az átviteli- és az elosztóhálózat-üzemeltetőket támogatjaaz átalakuló piaci igények kiszolgálásában.

Megkezdődött a kiemelt jelentőségű stratégiai programok végrehajtása – III.

Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia (NTFS): út a 2050-es karbonsemlegesség felé

• 2020 januárjában a kormány elfogadta a 2050-es klímasemlegességet célzó Nemzeti Tiszta FejlődésiStratégia (NTFS) alapjait, amely Magyarország főbb, kibocsátás-csökkentés szempontjából relevánságazatait fedi le.

• Az idei év folyamán sor kerül a Stratégia kibővítésére, továbbfejlesztésére.• Az NTFS hosszú távon lesz számottevő hatással Magyarország gazdasági, környezeti és társadalmi

rendszereire.

Magyarország 2050-re klímasemlegességet céloz meg, azaz az ÜHG kibocsátások és nyelők egyensúlyát.

A Minisztérium a projekt során egyeztetéseket folytat az érintett iparági, érdekképviseleti és civil szervezetekkel, akik hasznos információkkal és javaslatokkal segíthetik a projektet.

Köszönöm

a megtisztelő figyelmet!

HÁTTÉR

21

22

Egyensúly

• Klímavédelem• Versenyképesség• Ellátásbiztonság

Költséghatékonyság

• GDP konvergencia• Elmaradott régiók

Addicionális hasznok jelentősége• Klímavédelem + importfüggőség

csökkentése + rezsicsökkentés fenntartása+ innovatív gazdaságfejlesztés

Technológia semlegesség

• Energiatakarékosság• Megújuló energia hasznosítás• Nukleáris kapacitások

fenntartása

Igazságos átmenet

Senkit ne hagyjunk hátra

AlapelvekA NEKT-be és a NES-be

beépültek a megállapítások.

Sor került a két dokumentum szempontjából egyaránt releváns módszertan, illetve modellezés

megalkotására (HU-TIMES modell)

Az elmúlt félévben párhuzamosan készült és együtt fejlődött a NES és a NEKT. Amunka során választ adtunk a NEKT-ben

nem, vagy érintőlegesen érintett kérdésekre.

A NEKT véglegesítése párhuzamosan folyt a megújított Nemzeti Energiastratégia (NES)

kialakításával.

Az Energiastratégiát, az Éghajlatváltozási Cselekvési Tervet és a Nemzeti Energia- és Klímatervet egyaránt a

gazdaságfejlesztés kontextusába kell helyezni

A gazdaság fejlődése és a klímavédelem céljai nem ellentétesek, hanem erősítik egymást

Bár nem az energiaszektor a legerősebb érintettje a pandémiának, de a

szektor számára is komoly kihívást jelent a kialakult helyzet. A globális

energiaigény 3,8%-kal csökkent 2020 első negyedévében

Az utazást korlátozó intézkedések hatása a teljes heti energiaigényre

Forrása: IEA

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az utazási korlátozások elrendelésétől április közepéig a teljes lezárást választó országokban

a heti közlekedési célú energiaigény átlagosan 25%-kal esett vissza, a részleges lezárás mellett döntő országokban pedig átlagosan 17%-

kal csökken az energiafogyasztás az előző év azonos időszakához

képest.

Az energiával kapcsolatos globális szén-dioxid-kibocsátás alakulása, 1900-2020

2020 első negyedévében a globális CO2-kibocsátás több mint 5%-kal volt alacsonyabb, mint 2019 első negyedévében, elsősorban a szén- és az

olajfelhasználás 4,5%-os, valamint a földgázfogyasztás 2,3%-os csökkenése miatt.

23

Visszaesés szektorálisan 2020. 1. negyedévében: Szénfogyasztás: -8%; Villamosenergia-kereslet: - 2,5%; Kőolaj: -5%; Földgáz: -2%

Növekedés: A megújuló energiaforrások voltak az egyetlen keresletnövekedéssel bíró források.

A koronavírus elleni óvintézkedések és korlátozások a mobilitás

csökkenése révén az olajszektort, illetve az erősen kőolajbázisú

közlekedési szektort komolyabban érintették

A közúti személyszállítási tevékenység alakulása 2020 elején Az egyik nagy „vesztes” a közlekedési –elsősorban a légiközlekedés- szektor, ahol számottevő volt a visszaesés. Okok pl.:

• A turizmus leállása, valamint a home-office és a home-school terjedése miatt csökkent a személyszállítás.

• A korlátozások (beleértve a gazdaság részleges leállítását is) következtében az ellátási láncok is sérültek, az ipari termelés is csökkent, s emiatt visszaesett az áruszállítás is.(Báz az e-kereskedelem fellendülése valamelyest

segítette a szállítmányozási szektort.)

Azon térségekben, államokban, ahol többé-kevésbé leállították a gazdaságot 50% és

75% közötti volt a visszaesés a közúti közlekedési aktivitásban. A közlekedési

aktivitás március végére majdnem a 2019-es szint felére esett vissza.

Forrás: IEA

24

Az emberek és áruk mobilitásának csökkenése következtében

áprilisban a globális olajigény mintegy napi 29 mió hordóval esett

vissza az előző év azonos időszakához képest

Ábra forrása: IEA (Oil Market Report, June)

Az olaj- és olajtermékek fogyasztásvisszaesése júliusig, illetve várható alakulása az év hátralévő

részében

Ø A vírus egy túlkínálatos helyzetben érte az olajpiacot. Az egyidejű kínálati

és keresleti sokkok nehéz helyzetbe hozták az olajpiaci szereplőket.

Ø A járvány okozta keresletkiesés és a szaúdi-orosz árháború letolta az olajárat. A mélypont április volt.

Ø A kereslethiány a finomítókat is csökkentett termelésre kényszerítette. A tárolók pedig eközben megteltek.

Ø A korlátozó intézkedések feloldásával párhuzamosan megfigyelhető a piacok visszarendeződése, az árak emelkedése. Azonban mind a

kereslet, mind az árak a vírus megjelenése előtti szinteken stabilizálódtak.

A globális olajigény 2020-ban várhatóan napi ~8 mióhordóval lesz alacsonyabb, mint 2019-ben.

25

Magyarországon is csökkent a kőolaj, illetve az üzemanyagok iránti

kereslet. Az első félévben az üzemanyagok értékesítése

összességében 9,2%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához

képest

A Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) tagvállalatok összesített üzemanyag értékesítései

Forrás: MÁSZ26

Az IEA várakozása szerint 2020-ban a globális villamosenergia-kereslet

5%-kal esik vissza. Ez a legnagyobb csökkenés a 2009-es pénzügyi

világválság óta

Ábra forrása: IEA (Global Energy Review 2020 Electricity The impacts of the Covid 19 crisis on global energy demand and CO2 emissions. 2020. June)

A villamosenergia-kereslet éves átlagos növekedési üteme a kiválasztott régiókban, 2001–2020

27

Az idén a megújuló villamosenergia-termelés várhatóan csaknem 5%-

kal nő globálisan a Covid-19 válság okozta ellátási láncban

tapasztalható zavarok és a telepítések csúszása ellenére

Ø Összességében ugyan a megújuló energiatermelés növekedése lassabb, mint tavaly volt, de ez a trend összhangban van a 2016 óta tartó általános lassulási tendenciával.

Ø A vízenergia jelenti továbbra is a legnagyobb bizonytalanságot.

Ø Várakozások szerint a PV kapacitás növekszik majd a legdinamikusabban 2020-ban is. De a bizonytalanság továbbra is fennáll a 2020-as kapacitásnövekedéssel kapcsolatban.

Ábra forrása: IEA (Global Energy Review 2020 Electricity The impacts of the Covid 19 crisis on global energy demand and CO2 emissions. 2020

A megújuló villamosenergia-termelés éves növekedése (%) források szerint, 2018-20

28

2020 áprilisában Magyarországon is visszaesett az áramfelhasználás

2019 áprilisához képest. A hazai áramtermelésben ezzel egyidejűleg

megnőtt az időjárásfüggő megújuló áram mennyisége és aránya

Villamosenergia-fogyasztás Magyarországon

Forrás: MEKH

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

2019. április 2020. április 2019. május 2020.május

GW

h

Időjárásfüggő megújulók Egyéb megújuló

Szénhidrogén Nukleáris

Szén és széntermékek Egyéb

Villamosenergia-termelés Magyarországon

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

4500

5000

januárfebruár március április május június

GW

h

2019 2020

29