A logoterápia és a pedagógia metszéspontjai

A logoterápia és a pedagógia metszéspontjai

1. Terápia, pedagógia, tanácsdadásszemélyek, szituációk2. Három metszéspont:a) Pedagógiakritikab) A logopedagógia jelenségec) Korunk kihívásai3. A logopedagógia jellemző színterei és

szakirodalmai

Terápia , pedagógia, tanácsadás

AB C

DE

F

G

1. Terapeuta2. Terápiás helyzet3. Páciens

1. Pedagógus2. Oktató-nevelő3. Nevelt

1. Tanácsadó2. Tanácsadó3. Kliens

1. „Vezető” személye: tulajdonságok, kompetenciák, végzettségek2. Szituáció: helyszín, keretek, szervezettség3. „Vezetett” személye

3. Három metszéspont a logoterápia és a pedagógia között

3. Három metszéspont:a)Pedagógiakritikab)A logopedagógia jelenségec)Korunk kihívásai

2. Három metszésponta) Logoterápia mint pedagógiakritika

aa) A logopedagógia emberképe mint pedagógiakritika

Frankl szerint terápia nem létezik emberkép nélkül.

• Pedagógia sem létezhet reflektált, átfogó emberkép nélkül.

• A ma a pedagógiai oktatásban tankönyvként használatos Bábosik-féle Pedagógia nem rendelkezik koherens emberképpel:


• A pedagógia feladatát a személy ösztönző-reguláló énrészének stimulálásában látja – ez a felfogás egyik személyiségpszichológia vagy fejlődéslélektani iskolának sem sajátja.

• A személy nevelésének célja a konstruktív életvitel kialakítása.


• Moldován Máté: „Nem túl helyes megközelítés egy nevelési célból levezetni az embert (…) a nevelési célt tehát mindig mindenkor az emberből kell levezetni.”

• Koherens emberképpel az alternatív iskolák rendelkeznek – de ezek csak sajátos feltételrendszer mellett tudják ezt érvényesíteni.


• A pedagógia nem önálló tudomány: a pszichológiára, filozófiára kell támaszkodnia, amikor azt a végső célt meghatározza, melyre az összes olyan pedagógiai mozzanat irányul, ami az ő (pedagógia)vizsgálódási körébe tartozik.

3. Három metszésponta) Logopedagógia mint pedagógiakritika

ab) A logoterápia mint pszichologizmuskritika

Redukcionizmus a mai pedagógiai gyakorlatban:• A pszichológiára jellemző eljárásmód, melynek

során a személytől elveszik a felelős döntés lehetőségét, és valamely megváltoztathatatlan körülményre vezetik vissza.

• Pl. azért nem tud szabadulni az alkoholtól, mert otthon is ezt látta.

• Pedagógiában: azért nem tanul, mert…

3. Három metszésponta) Logopedagógia mint pedagógiakritika

A „van”-nal és nem a „kell”-lel törődik: • Frankl szerint a személyt a lehetőségeiben kell

megragadni, ugyanígy a személy szituációit is.• A pedagógia nagyon gyakran a neveltet jelen

állapotával, helyzetével szembesíti, nem a lehetne, kellene szituáció felvillantásával.

3. Három metszéspontb) A logopedagógia önmeghatározása

• A fogalom eredete• A klagenfurti, linzi képzőközpontok:o Hangsúly az iskolai szervezeti mentálhigiénéno Átfogó célrendszer és meghatározás jelenik

meg curriculumaikban.


Viktor Frankl Hochschule Klagenfurt (nyersfordítás)• A képzés arra irányul, hogy:..hogy a frankli emberkép hatására minőségi változás

következzék be a hallgató egyéni életperspektíváiban.…hogy ez a minőségi váltás a hivatásbeli, különösen az

iskolai tevékenységre is kihasson úgy, hogy a szabadságot és az egyéni felelősséget újra tudatosítja.


• A tanulók kommunikációs és szociális kompetenciájának fejlesztéséről és elmélyítéséről van szó, hogy őket életük értelmének keresése közben támogatva kísérjük, és az ő jellemző problémáikat komolyan vegyük.

• Az önreflexiós képesség mint pszichohigiénés cselekvés a kiégés szindróma megharcolására, melynek során képessé válik az egyén saját világképének tudatosítására és megváltoztatására.

• Olyan pedagógiai, pszichológiai és diagnosztikus kompetencia, melyekben értendő a konfliktusmegoldás és kapcsolatépítés és különös tekintettel a szülői tanácsadás és a nevelés területe.


Private Pedagogische Hochschule Der Diözese Linz

– A logopedagógia prevenciója a: depressziónak, világról lemondásnak (reménytelenségnek), a pillanatnyi élvezeteknek való kiszolgáltatottságnak, melyben az ember vágyainak kielégítését állítja élete központjába.

– Erőszakmegelőzés, a személyes, mindig adott választási lehetőségek felmutatásával valamennyi életszituációban a külső meghatározottságoktól mentesen.


– Függőség/káros szenvedélymegelőzés – önmegvalósítás értelemmegvalósítás által mint a sikeres élet kritériuma.

– Frusztrációtűrés, lemondási készség és toleranciakészség előmozdítása,melyben a speciális humán képesség, a lélek dacoló hatalma az értelemmegvalósítás szempontjából tudatosul.

– Az embernek az ő egyediségét, egyszeriségét és az őrá mért életkérdések feladat- és kihívásjellegét tudatosítani.


Jelen képzésben a hangsúly a tanórai keretre, ill. az osztályfőnöki, osztálytanítói munkára helyeződik:


„A logopedagógia nevelési célja a szellem fejlesztése tekintetében egy sajátosan új koncepciót takar a nevelésben.

A logopedagógia célja ebben az értelemben az élet értelmének, értelmesség-érzésének a megalapozása az egyén életében.”

Moldován Máté


„A logopedagógia nem volna más tehát, mint a frankli ember- és gyermekképen alapuló logoterápiás és egzisztenciaanalitikus szemléletű pedagógia, melynek célja az egziszenciális értelemben vett személy kibontakozásának segítése.”

Pataky Krisztina


• A képzésben előnyben részesített logopedagógia-kép szerint az nevezhető logopedagógiának, amikor a szaktanár azzal a céllal tanítja tantárgyát, arra használja fel pedagógiai attitűdjét, módszertani ismereteit, hogy a diákokban olyan gondolkozási mechanizmusok alakuljanak ki, melyekben a szellemi dimenzió perspektívájából tudja életszituációit szemlélni, és érték-érzékszevének, lelkiismeretének hangját meghallani.

Kautnik András

3. Három metszéspontc) Korunk kihívásai mint a logopedagógia alkalmazásának

környezete

• Egyetlen pedagógia sem tekinthet el attól, hogy az „idők jelei” milyen kihívások elé állítják.

• Az adott társadalmi, szellemi, kulturális környezet alapvetően befolyásolja a nevelés hatékonyságát.


környezete

• Az addikciók speciális fajtái: internetfüggőség, • a virtuális valóság térnyerése: a virtuális és online identitás

közti határok elmosódása,

• a média identitásformáló hatása: az azonnali vágykielégítés, a pillanatnyi élvezeteknek való kiszolgáltatottság „reklámozása”,

• a hosszú távú célok és a megküzdés hiánya, képtelensége,

• a csoportélmény, az igazi közösségi cselekvés hiánya.


környezete

• Az említett jelenségek nem csupán elszórtan, hanem egy egész generációra jellemzően bukkannak fel,

• Ld. Tari Annamária Z generáció• Feltűnő, hogy a szociálpszichológia által

veszélyként jelzett, imént felsorolt jelenségek mintegy a frankli emberkép negatív lenyomataiként jelennek meg:


környezete

• a felelőtlen internetezési szokások a felelős, szabad személy eszményével állnak szemben,

• a virtuális világban, közösségekben való feloldódás, önfeladás pedig az egyéni, szellemi dimenzió kiművelésének ellenpólusaként is tekinthető,

• míg az online identitásokkal való azonosulás a noétikus dimenzió „üzeneteivel”, tartalmaival való azonosulással állítható szembe.

3. A logopedagógia jellemző színterei, szakirodalmai

1. Önmagam irányába: attitűd- és szemléletformálás, önnevelés

• Saját tanári, pedagógusi, segítő szituációmban megjelenő értékeket, értelmet felfedezni.

• Általános pedagógiai szemlélet (emberkép, átfogó célrendszer) megváltozásában– Pataky Krisztina szakdolgozata– Moldován Máté Logopedagógia - szakdolgozat– Schaffhauser Franz A nevelés alanyi feltételei


2. Mások irányábaa) Egyéni – nem szervezett, spontán formában• Családban saját gyermek nevelése

– Boglarka Hadinger Bátorság az életre

• Iskolában alkalmi egyéni segítő beszélgetés keretében pl. burn out-os kollégákkal– Krízisintervenció a tehetséggondozásban – akkreditálás

alatt két felnőttképzési tanfolyam


b) Csoporttal – szervezett formában• Iskolaszerkezetben – körülmények megteremtésében

– Molnár Mária Az értelmes élet iskolája• Osztályfőnöki munkában

– K.A. Logopedagógiai pályaorientáció• Szaktanári munkában

– K.A. Viktor Frankl logoterápiájának alkalmazása a szakiskolai irodalomoktatásban

– K.A. Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés c. regényének logoterápiás szempontú elemzése

• Iskolai mentálhigiéné– Osztrák képzőhelyek logopedagógiai kurrikuluma– Kortárs segítő képzés

Elméleti bevezető a műalkotások logopedagógiai szemléletű elemzéséhez

Lukas-idézet: • a logoterápia pedagógiai-nevelő

dimenzióval gazdagította a pszichoterápiát.

• Nem a „gyógyulás” a cél, hanem hogy a szellemi tudattalanból veleszületett megérzés alapján az értelemmel egybecsengő válaszokat adjanak a kliensek a feltett kérdéseikre.


• A diák számára a műalkotás, a szerepekbe való beleélés az öndistancia szituációját teremti meg. (Pl. a szereplő érzéseinek átélésével, vagy a katarzis élményében).

• „Ahhoz, hogy más szempontból tudjunk látni egy helyzetet (és önmagunkat), szükség van fantáziánkra, képzeletünkre, a mások nézőpontjába való belehelyezkedésre, mind érzelmileg, mind kognitive”. (Pataky)


• Ez – tapasztalatom szerint – a játék során szerzett flow-élményben valósul meg.

• A játék gadameri értelmezése: új valóságtapasztalat…

• Valamennyi logopedagógiai célú foglalkozásnak játékos elemeket kell tartalmaznia.


• A játék-élmény adja meg az öntranszcendencia lehetőségét.

• A műalkotások nemcsak a játék-élménybe vonással, hanem „szemléltetés” útján is segítenek felfedezni értékeket.

• Ld. Micimackó kuckója…

Documents

A logoterápia és a pedagógia metszéspontjai