Miskolci Egyetem

Gazdaságtudományi Kar

Marketing Intézet

A konferenciaturizmus bemutatása

a City Hotel Miskolc**** példáján keresztül

Hegedűs Krisztina

turizmus-vendéglátás

2013.

2

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ........................................................................................................................... 3

2. A turizmusról és hivatásturizmusról röviden .................................................................... 5

3. A hivatásturizmus rendszere, környezete ........................................................................ 12

4. A hivatásturizmus története ............................................................................................. 15

4.1. Az üzleti utazások története ...................................................................................... 15

4.2. A konferenciák kialakulása ....................................................................................... 16

4.3. Kiállítások, vásárok eredete ...................................................................................... 17

5. A hivatásturizmus helyzete a világban ............................................................................ 18

6. A hivatásturizmus fejlődése Magyarországon ................................................................. 23

6.1. Változások az elmúlt évtizedben .............................................................................. 25

6.2. Napjaink konferenciaturizmusa hazánkban .............................................................. 26

7. Kereslet és kínálat a konferenciaturizmusban ................................................................. 31

8. A City Hotel Miskolc**** szálloda bemutatása ............................................................. 36

8.1. Néhány szó a szálloda múltjáról ............................................................................... 36

8.2. A szálloda működése napjainkban ........................................................................... 39

9. A konferenciaturizmusra irányuló primer kutatás ........................................................... 45

10. Perspektíva és jövőkép, azok elérésének eszközei ........................................................ 52

11. Következtetések, összegzés, a hipotézis bizonysága/cáfolata ....................................... 54

11.1. Következtetés, javaslatok ........................................................................................ 56

12. Összefoglalás ................................................................................................................. 58

Felhasznált irodalom ........................................................................................................... 60

Táblázatok, ábrák, képek mellékletek jegyzéke .................................................................. 64

Summary .............................................................................................................................. 66

3

1. Bevezetés

Szakdolgozatom témájául a mai magyarországi konferencia turizmus helyzetének

elemzését, az elmúlt években történt nagymértékű változások feltérképezését választottam.

A rendelkezésre álló szakirodalom tanulmányozása jó alapot nyújt és keretet ad a konkrét

esetet feldolgozó mondanivalónak: a szakmai gyakorlati helyet is biztosító City Hotel

Miskolc**** tevékenységét, jövőt illető elképzeléseit mutatom be. Ehhez segítséget

kaptam a vezetőségtől olyan formában, hogy az elmúlt években tapasztalt változásokat,

szállodájukat érintő problémákat, új lehetőségeket megosztották velem.

A dolgozat logikai felépítése a következő: Az első részben a bevezetést követően a

hipotézisállítás, majd a hipotézisvizsgálathoz használt kutatási módszertan bemutatása

következik. Az első rész végén néhány, a turizmussal összefüggő fontos definíció,

található.

A középső rész tartalma a hivatásturizmus, azon belül pedig a konferenciaturizmus

helyzetének elemzése nemzetközi és hazai adatokkal, majd a vizsgálat kiterjed – a

kérdőívek és interjúk eredményeit is figyelembe véve – konkrét példára, a City Hotel

Miskolc**** tevékenységére is. Itt kap helyet a szálloda jövőképe is.

Ezt követően a konferenciaturizmusra irányuló primer kutatásomról, annak eredményéről

lesz szó.

A dolgozat végén található összefoglaló részben a következtetések választ adnak a

hipotézis állítására.

A kutatás hipotézise, módszertana, korlátai

A helyzetelemzés célja, hogy a nemzetközi és hazai adatok, valamint a primer és

szekunder kutatások eredményeiből kiderüljön, van-e jövője ma régiónkban az ágazatnak.

A hipotézis állítása (hipotézis 1), hogy a konferenciaturizmus fejlődőképes és van

fizetőképes kereslet, mely a kínálatot igénybe veszi, megvásárolja.

További állítás (hipotézis 2), hogy megtartható és növelhető a City Hotel Miskolc****

jelenlegi piaci pozíciója a tevékenység színvonalának emelése révén.

4

A hipotézis állítás az eddigi szekunder kutatások eredményeire alapul. A szakirodalmak és

turizmus témájú folyóiratok alapján valószínű, hogy a konferenciaturizmusban vannak

kihasználatlan lehetőségek és a nemzeti/regionális/helyi fejlesztési stratégiák mentén

haladva elérhetjük a hivatásturizmus, azon belül pedig a konferenciaturizmus fejlődését

egy erős nemzetgazdasági alágazat részeként.

Kutatásom során több módszert alkalmaztam annak érdekében, hogy minél

szélesebb körből szerezzek információt a konferenciaturizmus változásainak vizsgálatához.

A szakirodalomból származó információk - szekunder kutatás – elsősorban a nemzetközi

hivatásturizmust mutatják be. Emellett a magyarországi konferenciaturizmussal foglalkozó

irodalom (könyvek, statisztikák, újságcikkek, tanulmányok) feldolgozása is megtörtént.

A primer kutatás keretében a szakmai gyakorlatom helyszínén, a City Hotel Miskolc****

szállodában készítettem kérdőíves felmérést. A minőségellenőrző kérdőív 78 partner

részére lett megküldve, melyek mindegyike évek óta kapcsolatban áll a szállodával és

konferenciák, egyéb rendezvények lebonyolításának megrendelői.

A kérdőív összeállításánál figyelembe vettem a szekunder kutatásokból származó

ismereteimet.

A primer kutatás egy másik aspektusát jelentette az ún. strukturált interjú elkészítése a

szálloda értékesítési vezetőjével. Az interjú a rövid, leszűkített (válaszadóbarát) kérdőív

eredményeit hivatott mélységével kiegészíteni, a kutatás pontosabb eredménye érdekében.

A dolgozatban leírt kutatás a nemzetközi és hazai turisztikai szakirodalomban is

alkalmazott módszerekre épül. A kutatómunka során a szekunder kutatások nehézségét

jelentette, hogy a hivatásturizmus és azon belül a konferenciaturizmus területén nem sok

kutatási eredmény áll rendelkezésre, a fellelhető irodalom nagy része csak angol nyelven

érhető el. Mivel a kötelező és önkéntes adatszolgáltatásokból származó adatok központi

feldolgozása rendkívül időigényes, különösen friss adatok megszerzése ütközik korlátokba.

A kérdőíves megkérdezésnél csak kisminta állt rendelkezésemre, így a kutatás nem

reprezentatív.

5

2. A turizmusról és hivatásturizmusról röviden

Mielőtt a helyzetelemzést elkezdem, szükségét érzem a turizmus és azon belül a

hivatásturizmus fogalmának meghatározásának. Ez egyrészt jó alapot ad a téma

kifejtésének, másrészt pedig fontos megemlíteni, hogy lényeges különbségek vannak a

hasonló fogalmak között.

Mi is az a turizmus?

KASPAR szerint: “A turizmus azon kapcsolatoknak és jelenségeknek összessége, amelyek

olyan személyek utazásából és tartózkodásából adódnak, akik számára a tartózkodási hely

nem tartós lakhely és nem is munkahely.” (Kaspar, C., 1973, 12. o.)

KRAP definíciója alapján: “Az idegenforgalom alatt két dolgot értünk, egy emberi

magatartást, amelyet kívülről a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely – mint

ilyen – pszichikai és fizikai hajtóerőkre hallgat, valamint az ezért létrehozott műszaki-

gazdasági apparátust.”

A WTO Hágai Nyilatkozat (1989) szerint: „A turizmus magába foglalja a személyek lakó-

és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő

szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat.”

(G. Fekete Éva, 2000, 130. o.)

A turizmus típusai:

Többféle csoportosítás létezik a szakirodalmakban a turizmus csoportosítását illetően.

A modern társadalom a munka és a szabadidő világa köré szerveződik, így az utazás

alapvető célja szerint megkülönböztetünk szabadidős turizmust és hivatásturizmust.

1. számú kép

Szabadidős turizmus

Forrás: www.turizmusonline.hu

2. számú kép

Hivatásturizmus

Forrás: www.trademagazin.hu

6

A hivatásturizmus (MICE)

A szabadidős turizmus ismérveivel ellentétben hivatásturizmuson az egyén

foglalkozásának gyakorlásával összefüggésbe hozható utazásait értjük.

A hivatásturizmusnak több formája is megjelenik a szakirodalmakban, legtöbbször a

betűszó eredete szerinti csoportosítás használatos:

1. Üzleti utazások (Meetings)

2. Incentive utak (Incentives)

3. Konferenciák (Conference)

4. Kiállítások (Exhibitions)

Ezen kívül: Különleges rendezvények (special evenst)

Tanulmányút

Művészek, sportolók vendégszereplése

Napjainkban a nemzetközi irodalomban Meetings Industry néven is említik, magyar

megfelelője még nem ismert.

Legfontosabb jellemzői az alábbiak:

- Az utazásról, a tartózkodás alatt végzendő tevékenységről a munkáltató dönt, őt

terhelik az alapvető költségek.

- Célja az ismeretszerzés, konferencia, üzletkötés

A szervezőnek komplex programról kell gondoskodnia:

- a meghívottak szállodai elhelyezése, étkeztetés

- a nemzetközi jelleg miatt tolmácsolás

- több ülésterem biztosítása

- kísérők részére ún. hölgyprogramok szervezése

A hivatásturizmus tehát egy gyűjtőnév, a dolgozat témájának elmélyítéséhez szükséges a

csoportjába tartozó fogalmak pontos meghatározása is.

1. Üzleti utazások

Az üzleti utazások csoportjába tartozik az üzleti találkozó, a vállalati, üzleti tréning, a

kihelyezett céges rendezvény. Hazánkban az elmúlt évtizedben általánossá vált a

business travel angol kifejezés használata is.

7

A vállalatok az év elején szokták meghatározni rendezvényeik adott évi költségvetését,

helyszíneit, és arról a legfőbb vezető és az emberi erőforrás vezető közösen döntenek.

2. Incentive utak

Az incentive utazás tulajdonképpen jutalomutazás, amelyet a vállalat a dolgozónak

ösztönző és elismerő ajándékként ad jól végzett munkájáért, adott cél teljesítésért vagy

felülmúlásáért. Az incentive utak célja elsősorban a pihenés, kikapcsolódás,

szórakozás.

A munkatársak jobban megismerhetik egymást a munkahelytől eltérő külső

környezetben, és fejlődhet képességük a csapatmunka területén. Először a XX. század

közepén terjedt el az Egyesült Államokban ez a teljesítményösztönző eszköz.

3. Konferenciák (kongresszusok)

A kongresszusi turizmus alatt a kongresszusok, konferenciák résztvevőinek a

rendezvény helyére való utazását és ott-tartózkodását értjük.

Jafari, J. szerint: „A konferenciaturizmus egy olyan kifejezés, amely azokat az üzleti

tevékenységeket foglalja magába, amelyek célja elutazni és részt venni egy

kongresszuson, egy konferencián, egy kiállításon, egy trade show-n, vagy más hasonló

összejövetelen, legyen az nemzetközi, nemzeti, vagy regionális szintű, rendszeresen,

vagy csak egy alkalommal szervezett” (Jafari, J., 2000, 111. o.).

Árnyalatnyi különbség fedezhető fel a kongresszus fogalmában: “Egy politikai,

szakmai, kulturális, vallási vagy más csoport több száz vagy akár ezer képviselőjének

rendszeres találkozási formája. Csak a szervezet tagjai vehetnek részt rajta. Gyakran

egy téma megvitatására hívják össze, meghatározott gyakorisággal kerül

megrendezésre.” (Dr. Faragó Hilda, 2000a, 22. o.)

A megrendelő személye alapján megkülönböztetünk corporate (vállalati) és

association (szövetségi) üléseket. Előbbi lehet belföldi vagy külföldi, utóbbi pedig

nemzetközi kormányközi szervezetek, nemzetközi nem-kormányzati szervezetek,

szövetségek rendezvénye.

Az utóbbi évek statisztikái azt mutatják, hogy a konferenciaturizmus az egyik

legdinamikusabban fejlődő turizmus-ágazat.

8

4. Kiállítások

A kiállítás meghatározott helyen és időben, általában rendszeresen ismétlődő

rendezvény, ahol nagyszámú kiállító egy vagy több ágazat kínálatát mutatja be, vagy

eladás elősegítése céljából arról információt kínál viszonteladóknak, nagyvásárlóknak,

végső felhasználóknak.

- Hatókör szerint lehet: helyi, nemzeti, nemzetközi

- Tematika szerint: általános vagy szakkiállítás

- Időtartama szerint: állandó, folyamatos vagy időszaki

- Célja lehet: figyelemfelkeltés, tájékoztatás, motiválás

A MICE betűszó nem tér ki rá, azonban van még néhány ide tartozó eleme a

hivatásturizmusnak:

Különleges rendezvények (special events)

Céljuk lehet szociális, kulturális, vállalati. A betűszót újabban ezzel kiegészítve használja

az irodalom: MICESE.

Corporate meeting

Más néven testületi ülés. Általában kisebb létszámú, mint egy konferencia, létszáma

maximum 50 fő alatti. A munkanyelv közös, így nincs szükség tolmácsolásra. A

résztvevők, magas szintű vezetők általában VIP bánásmódban részesülnek.

Ülés, meeting

“A legáltalánosabb elnevezés, tulajdonképpen minden közepes nagyságú összejövetel

érthető rajta. Kisebb elnökség és a hallgatóság egymással szemben ül, a témákhoz

jelentkezés alapján lehet hozzászólni.

Tréning

Kisebb-nagyobb csoportok számára szervezett oktatás, továbbképzés. Intenzív

munkaülésnek számít, ezért szervezése a konferenciákkal azonos jegyeket mutat. Ma már a

vállalatok által a partnerek számára szervezett tréningek is gyakoriak.

9

Sajtótájékoztató

Tárgyalások, konferenciák, vásárok, kiállítások, szakmai bemutatók, vállalati évfordulók,

kitüntetés vagy egyszerűen a nagyobb nyilvánosságnak, vagy meghatározott szakmai

köröknek szóló tájékoztatás esetén a sajtó összehívása, informálása. Több országból érkező

újságíró meghívása esetén sajtóértekezletről, sajtókonferenciáról beszélhetünk.”

(Dr. Faragó Hilda, 2000b, 24. o.)

Tanulmányút

Idegen nyelvű, itthon is használt elnevezése: study tour. Újságírók, televíziós stábok

utaztatása olyan helyszínre, ahol a Megbízó témájával kapcsolatban részletes

információhoz jutnak, elmélyülhetnek a kérdésben, bemutatókat láthatnak. A

tanulmányutak jó lehetőséget teremtenek háttéranyagok készítésére.

Művészek, sportolók vendégszereplése

A turizmusban részt vevők azon csoportja, akik nem szabadidős célból keresik fel az adott

desztinációt, hanem inkább munkájukhoz kapcsolódóan töltenek el rövidebb-hosszabb időt

otthonuktól távol. Céljuk a hivatásturistáktól eltérően nem ismeretszerzés, hanem előadó-

művészet, pénzkereseti lehetőség, sportrendezvényeken való részvétel.

A csoportosítás bizonyos értelemben elkülönítést jelent, azonban a hivatásturizmus

területén előfordulhat, hogy egyes MICE elemek egymással kombinálva együttesen

jelennek meg. Ezt konvergenciának nevezzük.

Az alábbi formákban fordulnak elő leggyakrabban:

- konferenciát kiállítás kísér

- kiállítás alatt konferencia

- incentive utazás alatt ülés

- incentive utazás célja kiállítás

A hivatásturizmus gazdaságra gyakorolt hatása abban is megmutatkozik, hogy az ún.

stakeholderek (érintettek) kiterjedt kört alkotnak:

A konferenciapiac szereplői:

1. PCO, a konferencia szervezője

2. szakmai szervezők (tudományos szervezetek)

10

3. meeting planner, az ülés megrendelője

4. helyszíngazdák (kongresszusi központ, szállodák, egyetemek)

5. szolgáltatók (éttermek, közlekedési cégek, idegenvezetők, grafikusok,

nyomdák, fotósok, utazási irodák, stb.)

6. közreműködők (tolmácsok, fordítók, hostessek, alkalmi munkaerő)

7. nemzeti kongresszusi iroda és a turisztikai marketing szervezet (országos,

helyi)

8. önkormányzatok és hatóságok

A vásárolt szolgáltatások a szállodai szobán túl jellemzően az alábbiakból tevődnek össze:

Szállodai étterem, más étterem, szolgáltatások, szórakozás, vásárlás, helyi közlekedés.

„Az igénybevehető szolgáltatásokat attól függően, hogy melyik területet szolgálja ki, az

alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

- Kötelező szolgáltatások: a MICE minden területén jelen vannak (pl. közlekedés)

- Ágazati szolgáltatások: a MICE turizmus egy-egy területét szolgálja ki (pl. kiállítási

területek)

- Fakultatív szolgáltatások: színesítik a kínálati palettát, de nem alapvető kínálati

elemek a MICE turizmusban (pl. szórakozási lehetőségek)”

(Michalkó Gábor, 2011a.)

Az érintettek kínálati láncban elfoglalt helyét az alábbiak szerint határozhatjuk meg:

Üzleti út esetén fogyasztó az utazó, a szolgáltatás vásárlója a munkaadó, közvetítője az

internet, utazási iroda, vagy vállalaton belüli szervező. A közlekedés útján jutnak el a

részvevők a helyszínre, a desztináció kínálata pedig szállás, ellátás, helyi közlekedés, és a

megbeszélés helyszíne.

A konferencia fogyasztója a résztvevő, a szolgáltatás közvetítője a szervezet, PCO. Az

utazás és szállás tekintetében közvetlen foglalás is lehetséges. A közlekedés igénybevétele

itt is jelen van (légi, vasúti, közúti, vízi), a desztináció a konferenciára érkezőnek szállást,

ellátást, helyi közlekedést és a konferencia helyszínét biztosítja.

11

Kiállításon való részvételkor a kiállító a szolgáltatás fogyasztója, a kiállítást szervező tölti

be a közvetítő szerepét. Itt is előfordulhat, hogy az utazás és a szállás egyéni szervezéssel

valósul meg. A kiállítás helyére történő tranzitot követően a desztináció szállást, ellátást,

helyi közlekedést, kiállítási helyszínt és kiállítási szolgáltatót biztosít. (bútor, virág,

pavilon, stb.)

Az incentive út fogyasztója a résztvevő vagy a vállalaton belüli szervező. A szolgáltatást

általában incentive utazási iroda közvetíti. A helyszínre érkezés után a desztináció kínálata

szállás, étkezés, helyi közlekedés.

(Swarbrooke-Horner, 2001a)

12

3. A hivatásturizmus rendszere, környezete

Ebben a fejezetben a hivatásturizmus rendszerének bemutatása következik, annak általános

jellemzőinek elemezésével.

Az attrakciók típusa szerint a hivatásturizmus az alábbi terméktípusok mellett van jelen a

turizmus piacán:

Vízparti turizmus Téli turizmus Városi turizmus

Egészségturizmus Vallási turizmus Kalandturizmus

Hivatásturizmus (MICE) Lovasturizmus

Kulturális turizmus Gasztronómiai és borturizmus

Kastély- és várturizmus Ökoturizmus

A hivatásturizmus rendszere és környezete nagy hasonlóságot mutat Dr. Lengyel

Márton: A turizmus általános elmélete című könyvében bemutatott turizmus rendszerével

és környezetével.

marketing marketing

1. számú ábra

A hivatásturizmus rendszere

Forrás: saját szerkesztés

Technológiai környezet Természeti környezet Kulturális környezet

Társadalmi környezet Politikai környezet Gazdasági környezet

szakmai szervezők

PCO-k

utazás-szervezők

helyszíngazdák

külső helyszínen

rendezvényt

szervező

vállalatok

konferencia-

résztvevők

kereslet

közvetítő szektor kínálat

szolgáltatók

beszállítók

információ-

technológia

speciális

infrastruktúra

magasan képzett

humán erőforrás

13

A tágabb környezetében itt is megtalálhatjuk a társadalmi, politikai, kulturális, természeti,

gazdasági és technológiai környezetet. Nyílt rendszerként a környezeti tényezők nagy

hatással vannak fejlődésére, bizonyos esetekben gátolhatják azt.

A piacon jelen van a kereslet és a kínálat, mely a konferenciaszervezők és a marketing

segítségével találkozik.

A keresletet azonban a szabadidős turizmustól eltérően a szervezetek, cégek,

konferenciaszervezők és –résztvevők adják. A hivatásturizmus sajátossága, hogy

munkaidőben és a munkáltató költségére történő igénybevételről beszélünk. A helyszínt és

az utazás célját is a munkáltató dönti el, a program költsége egyfajta befektetés, mely

későbbi időpontban, a befektető vállalkozás részére térülhet meg.

A kínálati oldalon az eddigi elemek mellett (szállás, étkezés, szórakozási lehetőségek,

közlekedés, biztonság) megjelennek új tényezők: pl. konferenciaterem, szakmailag

magasan képzett, több idegen nyelvet beszélő személyzet is.

A konferenciaturizmus területén működő szolgáltatóknak figyelembe kell venniük,

hogy a termék komplexitása miatt kínálatukban minden egy fedél alatt kell, hogy

megtalálható legyen: szállás, ellátás, ülésterem, szállodai kapacitást meghaladó parkoló,

étterem.

Bár a konferenciahotel a szállodák legjövedelmezőbb típusa, de nagyon beruházás-igényes

a sok funkcionális helyiség és technikai felszerelések miatt (kivetítés, szinkrontolmács,

flexibilitás). Kialakításuknál fontos szempont például, hogy a fény a termekben

természetes legyen (pl. üvegfal).

A konferenciaturizmus jó lehetőséget kínál a nem konferencia szállodáknak a

szezonalitás kiküszöbölésére. A nem kifejezetten konferenciahotelnek épült szálloda (pl.

wellness hotel) hétvégi és téli-nyári teltházas időszakait jól kiegészíthetik a jellemzően

tavaszi, őszi, valamint hétköznapi konferenciák és egyéb üzleti rendezvények.

A hotelek kialakításánál ezek is figyelembe veendő szempontok.

Lényeges elem, hogy az ott-tartózkodás ideje alatt a résztvevők költése jelentős. A

Központi Statisztikai Hivatal statisztikái alapján elmondható, hogy egy külföldi MICE

turista több mint kétszer annyit költ utazása alatt Magyarországon, mint a szabadidős

turista. Ráadásul az üzleti vendégek 40 %-a szabadidős turistaként tér vissza a

desztinációba. (Michalkó Gábor, 2011b)

14

Mivel egyszerre sok vendég elégedettsége múlik a jó felkészültségen, nagyon

rugalmasan kell reagálni a résztvevők minden kívánságára.

A szolgáltatások nagy részét általában előzetesen egyeztetik. A vendégek szervezett

keretek között tanácskoznak, tudományos ismereteket szereznek és kiváló alkalmuk nyílik

a személyes kapcsolatok építésére. A résztvevők szívesen szórakoznak, költési

hajlandóságuk magas, igénylik a színvonalas programokat.

A szervezett, előre meghatározott programon túl pre- és postkongresszusi

időszakokról is beszélhetünk. A prekongresszusi időszak általában a hivatalos megnyitót

megelőző időpontra esik, míg a postkongresszus a rendezvény zárását követően kerül

megrendezésre, és nem feltétlenül kötődik szorosan a fő témához.

A konferenciák megszervezése hosszú időt igényel, a nagy nemzetközi rendezvények

előkészülete átlagosan 2-3 évig tart.

Menedzsment szempontból kedvező a közel azonos igényekkel érkező magas

vendégszám egyidejű ellátása. Mindebből következik, hogy az ágazat humán erőforrás

igénye nagy, fontos a szakképzett, több idegen nyelvet beszélő munkaerő.

A hivatásturizmus fontos ismérvjei az alábbiak:

- rendezvények gyakorisága

- nagyság (résztvevőszám)

- időtartam

- előkészületi idő

- helyszín

A szabadidős turizmushoz hasonlóan a hivatásturizmus területére is jellemző

sajátosság, hogy tömegeket mozgat meg, világszerte és Magyarországon is jelentős értéket

képviselnek az üzleti utazásokból adódó anyagi javak (bevételek), és a nem anyagi jellegű

javak (pl. az ország/település jó hírneve, ismertség, politikai biztonság, stb.)

A világ országainak vezető tisztségviselői felismerték ezek jelentőségét, és évtizedek óta

azon munkálkodnak, hogy desztinációjukat bekapcsolják a nemzetközi körforgásba és

erőfölényt képviseljenek nem csak a szabadidős turizmusban. A hivatásturizmus

rendszerének ismeretében a hivatásturizmus kialakulásához vezető hosszú út rövid

összefoglalása következik a dolgozat következő fejezetében.

15

4. A hivatásturizmus története

4.1. Az üzleti utazások története

A hivatásturizmuson azokat az utazásokat értjük, ahol minden a munkával függ

össze.

Általános jellemzője tehát, hogy az utazás munkaidőben, a kiküldő költségére és a kiküldő

érdekében történik.

A hivatásturizmus mai helyzetének vizsgálata előtt néhány szóban érdemes kitérni annak

történetére is, hiszen az üzleti utazás a világon mindenütt nagy múltra tekinthet vissza.

A hivatásturizmusról már több évszázaddal ezelőttről is írtak történetírók. Az első

utazók azok az emberek voltak, akik útra keltek új kultúrákat, új helyszíneket felfedezni, a

megtermelt javaikat értékesíteni. A föníciaiak és a rómaiak már a birodalmukon belül

élénk kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn. A görögöknél jól bevált „vendégbarátsági

szerződés” is már az üzleti tárgyalás elődje volt, szállást, ellátást és védelmet biztosított az

idegen számára.

A római úthálózat kiépítése, a postakocsijáratok indítása és a lóváltóhelyek,

vendégfogadók építése az I. században már lehetővé tette az úton lévő katonáknak,

kereskedőknek a pihenését, zavartalan üzleti útjuk lebonyolítását.

3. számú kép

A főníciaiak kereskedelmi hálózata

Forrás: https://www.google.hu

4. számú kép

Lovas postakocsi munka közben

Forrás: https://www.google.hu

A Római Birodalom felbomlását követően a kereskedelmi kapcsolatok, a közbiztonság, a

közlekedés megromlott. A középkort a keresztényvallás elterjedése, a keresztes háborúk és

a vallási zarándoklatok jellemezték.

16

A XII-XV. században híres egyetemek alakultak (Oxford, Bécs, Pécs) mint a szakmai

tudományos élet központjai. A reneszánsz korban az új tájak megismerésével új

kereskedelmi piacot és hatalmat is szerezni lehetett.

Az európai ipari forradalom következtében nagy változások történtek. A XIX. században

már voltak olyan üzleti utazók, akik saját cégük mintadarabjait mutatták be és üzleti

megbeszéléseket folytattak. A közlekedés fejlődése, a vasút és a tengeri hajózás

megjelenése az emberek üdülési célú utazásait és a kereskedelmi kapcsolatokat is

felélénkítette.

5. számú kép

A „Repülő skót”

gőzmozdony 1923-ból

Forrás: www.kepeslap.hu

6. számú kép

A „Schönbrunn” gőzhajó

1912-ből

Forrás: www.azutazo.hu

7 . számú kép

Henry Ford és a T-modell

1921-ből

Forrás: www.mernokleszek.hu

Az autók megjelenése is versenytényezőt jelentett a többi közlekedési eszközzel szemben.

Az üzletemberek a célállomásig utazhattak csomagjukkal. A luxushajók és –vonatok

kedvelt üzleti helyszínei lettek a nagyvállalatok vezetőinek.

A légi közlekedés megjelenésével pedig az üzleti turizmus új korszaka indult meg, amely

kényelmet, időnyerést jelentett az üzleti utazók számára.

4.2. A konferenciák kialakulása

Az üzleti célú utazásokon túl a XIX. század végétől az európai és az amerikai

kontinensen egyaránt megjelentek és gyakoribbá váltak olyan rendezvények, melyek a mai

konferenciák, kongresszusok elődjeinek tekinthetők.

A nagyvállalatok számának növekedése, az új ismeretekre való igény, valamint a

naprakész információk felértékelődése vezetett a nemzetközi és nemzeti gyűlések,

konferenciák elterjedéséhez.

Amerikában jellemzően gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi nagyvállalatok tartottak

megbeszéléseket, gyűléseket.

17

Európában a kongresszusi piac fejlődésének inkább tudományos, politikai okai voltak.

Egyre több nemzetközi szervezet alakult, melyek taglétszáma egyre bővült. Az

orvostudományi, fizikai, természettudományi, politikai szervezetek, szövetségek száma és

létszáma miatt gyakoribbá váltak a hivatásturisztikai rendezvények. A nemzetközi

kongresszusokon való részvétel, az ott elhangzottak ismerete a hazai gazdasági, politikai

életben bizonyos esetekben rendkívüli előnyökkel járt a résztvevők számára.

A XX. század második felétől az orvostudomány gyors fejlődése teret engedett az

orvoskongresszusoknak. Világszerte, így Magyarországon is egyre nagyobb számú

rendezvényre mutatkozott igény, így az ismeretek „egyesítése” a további fejlődés

mozgatórugója lett.

4.3. Kiállítások, vásárok eredete

Az ókori európai piacok az évszázadok folyamán a szárazföldi és vízi utak

találkozásánál területi központokká fejlődtek. A misét követően az emberek a piactéren

összegyűlve kínáltak vásárlásra és árucserére használati tárgyaikat. Kereskedelmi

központok működtek Kölnben, Mainzban, Frankfurtban. A cserekereskedelem a

középkorra árukereskedelemmé alakult át, az áruknak értéke lett, a kereskedők

jövedelemre tettek szert a forgalom után. Kiterjedt kereskedelmi hálózat alakult ki

Angliától Dél-Itáliáig, Lengyelországtól Spanyolországig. Északról déli irányba főleg

finom textilipari termékekkel kereskedtek, míg délről keleti termékeket (fűszer, bőráru,

szőrme) szállítottak.

A XIX. századi ipari forradalom a kereskedelem szerkezetét is átalakította. A

vásárok az új ipari termékek kiállítóközpontjai lettek. 1890-ben tartották az első európai

mintavásárt Lipcsében, és ez a szakvásárok elődjének tekinthető.

(Michalkó Gábor, 2011c)

18

5. A hivatásturizmus helyzete a világban

Az egyre inkább felgyorsuló tudományos életben megfigyelhető globalizálódás miatt

elengedhetetlen, hogy egyes szakterületek legújabb eredményeiről naprakész

információkkal rendelkezzenek a szakemberek. Ez az oka annak, hogy a XX. század utolsó

harmadától egyre nagyobb igény mutatkozott a nemzetközi szintű vállalati találkozókra,

vezetői képzésekre. Az Európai Unió bővülésével, valamint az egységes pénz, az Euro

bevezetésével egyszerűsödött a turizmus, az utazás. A konferenciák rendezésébe is egyre

több ország kapcsolódik be.

A világ konferenciaturizmusáról két nagy szövetség készít évente statisztikákat, az

Union of International Associations (UIA) és az International Congress and Convention

Association (ICCA).

Az UIA 1850 óta készít statisztikákat és azokat az üléseket veszi figyelembe, amelyeket

nemzetközi szervezetek rendeznek vagy finanszíroznak. Kritériumai a következők: a

résztvevők minimális létszáma 300 fő, a külföldiek minimális aránya 40%, legalább 5

országból, és az ülés minimális hossza 3 nap (Rogers, T., 1998)

Az ICCA alapítása 1963-ban történt. A szervezet minősítésének kritériumai: minimum 50

résztvevőjű, időszakos és rendszeres, minimum 3 országban felváltva megrendezésre

kerülő nemzetközi ülések.

Az ICCA adatai szerint az elmúlt 50 évben exponenciálisan nőtt a szervezet

adatbázisában regisztrált nemzetközi szövetségi rendezvények száma, amely 10 évente

megduplázódott. Ez az exponenciális növekedés a XXI. század válságos éveiben is

folytatódott.

2. számú ábra

Nemzetközi rendezvények száma a világon, 1963-2012. évek

Forrás: ICCA Statistic Report

19

1963 és 2012. között összesen 173.432 nemzetközi rendezvényt tartottak a világon. Ezek

1%-a az 1963 és 1967 közötti időszakra, 31,6%-a pedig 2008. és 2012. közé esett.

A hivatásturizmus helyszíneit tekintve világviszonylatban közel 60 % az európai

desztináció választása. Itt található a nemzetközi szervezetek székhelyének több mint fele

is. Jelentős azonban az ázsiai térség és a Közel-Kelet fejlődése, melyek részaránya 2010-

ben megközelítette a 20 %-ot.

3. számú ábra

Nemzetközi rendezvények területi megoszlása, 1963-2012. évek

Forrás:http://www.kmcongress.com/downloads/kmcongress_rendezvenyszervezes_icca_re

port_2000_2010.pdf, letöltés ideje: 2013. 10. 03.

Az UIA ranglista alapján látható, hogy az elmúlt két évben az első öt helyezett többsége

Európán kívüli ország.

1. számú táblázat

Vezető konferencia országok, 2011–2012. évek

2011. Ország

Konferenciák

száma 2012. Ország

Konferenciák

száma

1. Szingapúr 919 1. Szingapúr 952

2. USA 744 2. Japán 731

3. Japán 598 3. USA 658

4. Franciaország 557 4. Belgium 597

5. Belgium 533 5. Korea 563

6. Korea 469 6. Franciaország 494

7. Németország 421 7. Ausztria 458

8. Ausztria 390 8. Spanyolország 449

9. Spanyolország 386 9. Németország 373

10. Ausztrália 329 10. Ausztrália 287

17. Magyarország 23. Magyarország 129

Forrás: http://turizmus.com/fokusz/kozzetettek-az-uia-2012-evi-vilagranglistait-1116814,

letöltés ideje: 2013. 09. 17., saját szerkesztés

20

A 2012. évben nagy átrendeződés történt, az első tíz ország sorrendje jelentősen

módosult. Szingapúr nemcsak megtartotta első helyezését, de jelentősen növelte is a

konferenciák számát. Először fordult elő, hogy az Amerikai Egyesült Államok a

képzeletbeli dobogó bronzérmese lett.

Magyarország a 17. helyéről - a 10. helyezett Ausztrália mögött kissé lemaradva - a 23.

helyre került 2012. évben.

A szervezet a konferencia országokon túl a városokat is rangsorolja.

Az UIA vezető konferencia városok listája alapján már „vegyesebb’” a kép. Az ázsiai

városok előretörése itt is megfigyelhető. Budapest az előkelő 6. hely után 2012-ben már

csak a 12. helyen található, az ott rendezett konferenciák száma is csökkent, mintegy 30 %-

kal.

2. számú táblázat

Vezető konferencia városok, 2011–2012. évek

2011. Város

Konferenciák

száma 2012. Város

Konferenciák

száma

1. Singapore 919 1. Singapore 952

2. Brüsszel 464 2. Brüsszel 547

3. Párizs 336 3. Bécs 326

4. Bécs 286 4. Párizs 276

5. Szöul 232 5. Szöul 253

6. Budapest 168 6. Tokio 225

7. Tokio 153 7. Barcelona 150

8. Barcelona 150 8. Koppenhága 150

9. Berlin 149 9. Madrid 149

10. Genf 121 10. London 119

12. Budapest 107

Forrás: http://turizmus.com/fokusz/kozzetettek-az-uia-2012-evi-vilagranglistait-1116814,

letöltés ideje: 2013. 09. 17., saját szerkesztés

Az utóbbi évtizedben a magyar szállodaiparban sok nagyberuházás indult, melynek

következménye a megnövekedett kapacitás lett, ám a gazdasági válság hatására a kereslet

erőteljesen visszaesett.

A nemzetközi kongresszusok résztvevőinek száma – a magyarországi adatoktól eltérően –

a világban folyamatosan csökken. Míg az 1960-as években több, mint 1200 fő volt az

átlagos résztvevőszám, az 1980-as években már csak ennek fele, 2010-re pedig harmadára

csökkent.

21

3. számú táblázat

Nemzetközi rendezvények résztvevőinek száma, 1963-2012. évek

Évek Rendezvények résztvevőszáma

1963-1967. 1.253

1968-1972. 1.104

1973-1977. 840

1978-1982. 725

1983-1987. 621

1988-1992. 591

1993-1997. 572

1998-2002. 528

2003-2007. 454

2008-2012. 424

Forrás: ICCA, Statistic Report 2013, letöltés ideje: 2013. 09. 21.

A konferenciák nagyságát tekintve az utóbbi 10 évben átrendeződés volt

megfigyelhető. Jelentősen bővült a legkisebb méretű rendezvények (50-149 résztvevő és

150-249 résztvevő) piaci részesedése, a több mint 500 résztvevőt vonzó rendezvények

rovására.

Az 50-149 résztvevővel zajló rendezvények aránya több mint háromszorosára nőtt, 9,4%-

ról 34,8%-ra a vizsgált időszakban. Az 500 résztvevőnél nagyobb rendezvények aránya

jelentősen visszaesett. Ennek oka egyrészt a rendelkezésre álló konferenciaközpontok

nagysága, a konferenciák megrendezésének gyakorisága, másrészt természetesen a

költségek megtakarításával is.

Legtöbb nemzetközi konferencia 250-499 fő közötti létszámmal zajlott.

A nemzetközi ülések átlagos hossza – más turisztikai termékhez hasonlóan – rövidült az

elmúlt években: 2000-ben még 4,3 nap volt, 2009-ben már csak 3,8 nap.

Általánosságban elmondható, hogy napjainkban sokkal több, de kisebb létszámú

konferenciát rendeznek. (Pécsi Tudományegyetem egyetemi jegyzet, 2011a)

22

Az ülések legkeresettebb helyszínei továbbra is a szállodák, ezt követik a kongresszusi

központok, egyetemek, főiskolák.

4. számú ábra

Nemzetközi ülések helyszíneinek megoszlása, 2009. év

Forrás: ICCA Statistics Report 2009, saját szerkesztés

Az ICCA 2009. évi jelentése alapján az ülések témáit tekintve első helyen az

orvostudomány áll, majd a műszaki/technológiai (IT), egyéb tudományokkal kapcsolatos,

ipar és oktatás témájú konferenciák következnek.

5. számú ábra

Nemzetközi ülések témáinak megoszlása, 2009. év

Forrás: ICCA Statistics Report 2009, saját szerkesztés

43,90%

26,60%

20,40%

9,10%

szálloda

kongresszusi központ

egyetem, főiskola

egyéb helyszín

17,80%

14,00%

12,90%

6,90%

5,20%

orvostudomány

műszaki téma

egyéb tudomány

ipar

oktatás, nevelés

23

6. A hivatásturizmus fejlődése Magyarországon

A hivatásturizmus Magyarországon a XX. század elején jelentős fejlődést mutatott.

Sok szervezet, hivatal alapítása történt ezekben az évtizedekben, melyek a

konferenciaturizmus hatékonyabb fejlesztését, a lehetőségek optimális kihasználását voltak

hivatottak szolgálni:

1902. IBUSZ (Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Vállalat Rt)

1916. Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal

1925. Első Budapesti Nemzetközi Vásár

A II. világháború azonban a fejlődés útját állta. A gazdaság, az infrastruktúra és a turizmus

újraépítése vált szükségessé.

A hivatásturizmus újraébredése az 1950-es években kezdődött. Az 1970-es években épült

szállodák már rendelkeztek konferenciatermekkel. Részben az új létesítményeknek

köszönhetően a Magyarországon lebonyolított nemzetközi konferenciák száma fél

évszázad alatt 2-ről 138-ra nőtt. Minőségi változást hozott az osztrák hitel segítségével

1985-ben megépült Budapest Kongresszusi Központ.

1955. Országos Idegenforgalmi Tanács

1961. Royal szálloda újranyitása

1967. Budapest szálló átadása (ún. Körszálló)

1967. Magyar Vásár- és Kiállításrendező Iroda (Hungexpo elődje)

1982. Budapest Sportcsarnok

1992. MaReSz (Magyarországi Rendezvényszervezők és –Szolgáltatók Szövetsége)

6. számú ábra

Magyarországon lebonyolított nemzetközi kongresszusok száma

Forrás: UIA, Statistic Report, letöltés ideje: 2013. 09. 21.

0

50

100

150

200

1950 1955 1965 1975 1985 1988 1996 2000 2004

2 3

24

76

101

154 161

138 128

24

Láthatjuk azt is, hogy a rendszerváltás jó hatással volt a nemzetközi kapcsolatokra, és a

pozitív irányú változás akkoriban a legdinamikusabb (1989).

Az 1980-as években nyíltak az alábbi budapesti szállodák, melyek hazai és nemzetközi

rendezvények helyszínéül egyaránt szolgáltak:

1981. Forum (Intercontinental)

1982. Novotel

1982. Buda Penta

1982. Atrium Hyatt

Magyarország az 1980-as évektől az 1990-es évek végéig világviszonylatban az első

húsz helyezett között szerepelt. 1990-ben megalakult a Magyar Kongresszusi Iroda, mely

2000. január 01. óta a Magyar Turizmus Zrt. szervezeti egységeként működik.

Az 1997-es év azonban negatív változásokat hozott: A nemzetközi rendezvények

száma hazánkban csökkenni kezdett. A visszaesés valószínűleg az elégtelen ülésezési

kapacitás miatt történt. Több nagyberuházás indult, hogy a szükséges kapacitások elérését

lehetővé tegyék. 2003-ban újranyitott a Sportaréna a leégett Budapest Sportcsarnok helyén,

2006-ban pedig az ACCOR szállodavállalat újította fel a Budapest Kongresszusi

Központot és Budapest Congress és World Trade Center néven nyitotta meg.

(http://itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/00_09/R-29.html, a letöltés ideje:

2013.09.27.)

7. számú ábra

Magyarországon megrendezett nemzetközi konferenciák száma,

2001-2012. évek

Forrás: www.hah.hu, letöltés ideje: 2013. 10. 11., saját szerkesztés

0

100

200

300

400

500

600

700

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

354 370 351 326 340

431 485

531

356

537

602

505

25

Mint látható, az újabb beruházásoknak köszönhetően az ezredforduló ismét jó

irányba fordította a változásokat, a növekedés egészen a válság évéig szinte töretlen volt.

2010-ben sikerült újra a válság előtti eredményeket hozni, míg 2012. ismét visszaesést

hozott.

6.1. Változások az elmúlt évtizedben

A globalizáció és a gazdasági fejlődés eredményeképpen az üzleti turizmus, mint

idegenforgalmi ág Magyarországon is egyre jobban növekszik.

Az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság nagy változásokon ment keresztül, amely a

turizmusra és azon belül a konferenciaturizmusra is nagy hatást gyakorolt.

1. 2004. évben Magyarország (9 másik tagállammal egyidejűleg) az Európai Unió

tagjává vált. Ez a nemzetközi kapcsolatainkra pozitív hatást gyakorolt. Megnyíltak

a határok, az európai államok hazánkra is mint „európai nemzet”-re tekintenek. A

desztináció választásakor potenciális versenytársaivá váltunk a nyugat-európai

államoknak.

2. Autópálya építések: Az infrastruktúra-fejlesztés részeként meg kell említeni a

belföldi beruházások között az autópálya- és autóút-építés fontosságát. A

gyorsforgalmi úthálózat hossza a rendszerváltást követő 20 év alatt 333 km-ről

1116 km-re emelkedett. Ezen belül az autópályák hossza 2009. évre meghaladta a

900 km-t.

3. Telekommunikáció: A vezetékes telefon az ezredfordulóra elvesztette

hegemóniáját. 2002-ben már mind a mobiltelefon-előfizetések, mind a mobilról

indított hívások száma meghaladta a vezetékes vonalak, illetve a vezetékes

hálózatról indított hívások számát. A mobiltelefon jelentősége nemcsak mint

hangátvitelre alkalmas eszközé nagy: ma már évente közel 1,9 milliárd szöveges és

21 millió multimédiás üzenetet küldenek egymásnak a felhasználók.

4. A 2008. év második felében gazdasági válság kezdődött, mely a magyar

gazdaságban elsősorban a devizahitelek területén okozott mélységi károkat. A

lakosság terhei az árfolyam-ingadozás miatt jelentősen nőttek, így a fogyasztás

26

nagymértékben visszaesett. A lakosságon túl az állam és a vállalkozói kör is

megszenvedte a válság negatív hatásait. Sok beruházás zárult tulajdonosváltozással

úgy, hogy a finanszírozó hitelintézet tulajdonába került a szálloda.

5. Adóváltozások is sújtották a gazdaságot. Az áfa mértéke 2009 júliusától 20-ról 25

%-ra, majd 2012 januárjától 27 %-ra emelkedett, mely az Európai Unióban

kifejezetten magasnak számít. Mivel a belföldi termékértékesítés és

szolgáltatásnyújtás néhány kivételtől eltekintve ilyen magas kulccsal adózik, az áfa

a szállodaiparban és a turizmus más területein is befolyásoló tényező.

A reprezentációs költségek elszámolásának szabályai is kedvezőtlenül érintették a

vállalkozói szférát: a személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás magas

terhei miatt a cégek óvatosan költenek.

6. 2012 februárjában a magyar nemzeti légitársaság csődbe ment. Ennek

következményei: nem kell tovább az adófizetők pénzét csőd közeli vállalatba

fektetni, azonban az állam a Malév által fizetendő adóbevételtől is elesett. Másfél

év távlatából megállapítható a piac átalakulása, a konkurens fapados légitársaságok

térnyerése. Részesedésük ma a teljes piac több mint 50 %-a.

A jövőben új magyar légitársaság, a Sólyom Airways lép piacra, amely a piacot

ismét átformálhatja, remélhetőleg a turizmus szempontjából előnyösen.

A változások egy része pozitív, míg más részük negatív irányban hat a gazdaság, a

turizmus szektor, azon belül pedig a konferenciaturizmus fejlődésére.

A turizmusban érdekeltek fő feladata, hogy az állandó változások közepette megragadják a

pozitív irányt mutató lehetőségeket, kihasználják azokat a gyorsan reagáló piacon.

6.2. Napjaink konferenciaturizmusa hazánkban

Napjainkban a turizmusban a szokások, fogyasztói igények növekvő

differenciálódása, ártudatosság figyelhető meg. A turizmus környezete folyamatosan

alakítja, formálja a hivatásturizmus piacát is.

A Magyar Turizmus Zrt. is kiemelten kezeli a hivatásturizmus területét, s a nemzeti

turisztikai marketing szerves részeként kezeli az ágazatot és működteti a Magyar

Kongresszusi Irodát.

27

Magyarországon az elmúlt 1-2 évben sok olyan tendencia figyelhető meg ezen a területen,

amely megegyezik a nemzetközi tapasztalatokkal.

Vannak azonban olyan adatok is, melyek eltéréseket mutatnak a világ- és európai

statisztikákhoz képest.

A Magyar Kongresszusi Iroda 2012. évi statisztikái szerint a magyarországi

konferenciaturizmus tendenciái a közelmúltban az alábbiak szerint változtak:

4. számú táblázat

Magyarországon lebonyolított nemzetközi kongresszusok tendenciái

Jellemzők 2011 2012 Változás

mértéke %-ban

nemzetközi konferenciák száma 602 505 - 16,1

résztvevők száma 125.000 135.000 + 8,0

konferenciák összesített napjainak száma 2.069 1.717 - 17,0

Forrás: Magyar Kongresszusi Iroda, http://www.cylex-

tudakozo.hu/reviews/viewcompanywebsite.aspx?firmaName=magyar-kongresszusi-

iroda&companyId=95509 , letöltés ideje: 2013.09.28., saját szerkesztés

Az adatokból megállapítható, hogy a nagy nemzetközi konferenciák száma és az összesített

konferencianapok száma csökkent, ugyanakkor a résztvevők száma nőtt. 2011. évben

sikerült a válság előtti időszak számait hozni, azonban vélhetően a Malév-csőddel

összefüggésben a 2012-es év eredményei alulmaradtak a megelőző év teljesítményeitől.

A résztvevők összetételét tekintve – mint évek óta jellemző – ismét csökkent a belföldi és

nőtt a külföldi résztvevők aránya. Ez az ország turisztikai mérlegére jó hatással van.

A szerkezetét tekintve a hivatásturizmus továbbra is Budapest központú, de kismértékű

változás megfigyelhető, 2012-ben csökkent a fővárosban megrendezésre került nemzetközi

konferenciák száma. 2013. I. félévében a konferenciák 61 %-a Budapesten, 39 %-a vidéki

városokban zajlott.

28

8. számú ábra

Magyarországi konferenciahelyszínek, 2013. I. félév

Forrás: http://turizmus.com/fokusz/szakmai-konferencia-a-business-travel-show-n-

1118218?utm_source, letöltés ideje: 2013. 10. 21.

A legnépszerűbb vidéki konferenciahelyszínek között Szeged, Pécs, Sopron, Győr,

Esztergom és Balaton-parti települések szerepeltek. Népszerű konferenciahelyszín volt

még Visegrád, Hódmezővásárhely, Kecskemét és Eger. A vidéki konferenciavárosok

bevezetése a nemzetközi piacra döntő fontosságú Magyarország nemzetközi pozíciójának

erősítése érdekében.

A nemzetközi konferenciák többségének Magyarországon 2012-ben is a szállodák

(62,8%) szolgáltak helyszínül. Az egyetemek és a tudományos intézetek népszerűsége,

mint konferenciahelyszín további növekedést mutat, 2012-ben a nemzetközi konferenciák

25,98%-ának biztosított helyszínt egyetem, ill. tudományos intézet.

A kongresszusi központokban megrendezésre került konferenciák aránya kisebb

visszaesést mutat, 2012-ben 5,94% ez az arány. A nemzetközi konferenciák 5,28%-a került

megrendezésre egyéb helyszínen, azaz valamely minisztérium épületében, kastélyban,

múzeumban, vagy rendezvény-, illetve kiállító központban. (Magyar Kongresszusi

Igazgatóság)

A Magyar Turizmus Zrt. a 2013 októberében megrendezett Business Travel Show

szakmai konferencián a nemzetközi helyzetelemzés mellett a hazai konferenciaturizmus

2013. évi részeredményeit is ismertette.

Az elemzés kitért a Magyarországon lebonyolított konferenciák számára, az átlagos

résztvevőszámra és a konferenciák átlagos hosszára is.

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Nemzetközi Magyar Összesítve

Budapest

Vidék

29

5. számú táblázat

Nemzetközi és magyar konferenciák összesített elemzése

2013. I. félév

Jellemzők Értékek

Konferenciák száma

Átlagos résztvevőszám

Konferenciák átlagos hossza

1081 db

230 fő

2,8 nap

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

A megrendelők 68 %-a magyar, 5-5 % amerikai és német, közel 4-4 % brit, spanyol, cseh,

közel 2-2 % belga, svájci, török, míg 1-1 %-uk orosz, olasz, lengyel és francia szervezet

volt.

A Magyar Turizmus Zrt. megítélése szerint Magyarország számára a legnagyobb

lehetőségek a szövetségi konferenciák piacában rejlenek, ezért a Magyar Kongresszusi

Igazgatóság új konferencia nagyköveti programot dolgozott ki és folyamatos tárgyalásokat

folytat nagyrendezvények Magyarországra hozatalának érdekében.

Mivel a rendezvények szervezése átlagosan az időpontjukat megelőző 2-3 évvel korábban

kezdődik, már számos elnyert, 2015-2017. közötti rendezvény előkészülete zajlik.

A KSH adatai szerint 2012. évben és 2013. I. félévében Magyarország régióiban kis

mértékben nőtt a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken.

A külföldiek aránya a Magyarországon vendégéjszakát eltöltő vendégeken belül jelentős,

és az üzleti céllal utazók aránya is növekszik az utóbbi időben.

6. számú táblázat

Belföldi többnapos üzleti célú utazók száma (fő)

Utazók célja

2012. I.

negyedév

2012. II.

negyedév

2013. I.

negyedév

2013. II.

negyedév

Konferencia 12.671 25.612 36.352 27.070

Üzleti út, kiállítás, vásár 22.672 27.711 48.700 44.529

Forrás: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp, letöltés ideje: 2013. 09. 18., saját

szerkesztés

30

Fentiekből következik, hogy évente kevesebb számú és rövidebb konferencia kerül

megrendezésre, azonban nagyobb résztvevőszámmal, ami a rendezvények

koncentráltságára utal.

Ahhoz, hogy Magyarország és Budapest a konferenciaturizmus elismert központjává

válhasson, nagy szükség lenne egy 3-4 ezer fő befogadására alkalmas

konferenciaközpontra.

Mivel a konferenciák jelentős része szállodákban kerül megrendezésre, a

magyarországi szállodák egy része az elmúlt évtizedben felismerte a lehetőségét a

konferenciaturizmus piacán való előretörésnek.

A beruházások egy része már eleve úgy valósult meg, hogy funkciójukat tekintve

kifejezetten konferenciahotelek épültek, más részük viszont a szezonalitásból eredő

többletkapacitások kihasználása érdekében alakította át a (wellness)szállodákat

konferenciahotelekké.

Ma Magyarországon több mint 400 hotel található, amely kisebb-nagyobb konferencia

lebonyolítására alkalmas. A helyszínek több mint fele budapesti.

31

7. Kereslet és kínálat a konferenciaturizmusban

A hivatásturizmusban is lényeges azoknak a tényezőknek az ismerete, amelyek

alapján a szervezők a rendezvények helyszínéről döntenek. A desztináció választást

turisztikai szempontból az alábbi tényezők befolyásolják leginkább: kongresszusi

infrastruktúra, szabadidős turisztikai vonzerők (kulturális látnivalók, természeti látnivalók),

nagyvárosok, jó megközelíthetőség, biztonság, vendégszeretet, jó hírnév.

Szakmai szemszögből azonban más tényezők meghatározóbbak: egyetemek, főiskolák,

tudományos élet, nemzetközi szervezetek székhelye, szoros együttműködés, versenyképes

árak, infrastruktúra, kongresszusi iroda, PCO-k.

Ezen kívül figyelembe kell venni a helyszín megválasztásakor a földrajzi közelséget, az

oda- és visszautazás időtartamát, valamint az igénybe vett közlekedési eszközt (repülőtér

közelsége, stb.)

Végezetül általánosságban ismerni kell az alábbiakat:

A gazdaság állapota, a gazdasági fejlődés szintje, a nemzeti valuta értéke, politikai

stabilitás, az utazás költsége, történelmi, kulturális kapcsolat más helyekkel, ipar

szerkezete, kormányzati politika.

Egy Magyarországon 2000-ben végzett felmérés adatai tájékoztatást nyújtanak, mely

tényezőket tartják a konferencia résztvevői fontosnak.

A tényezőket 1-4-es skálán helyezhették el a megkérdezettek. A kérdőív alapján az alábbi

eredmények születtek:

7. számú táblázat

2000. évi felmérés az egyes tényezők fontosságáról

Tényezők Fontosság (1-4)

Az előadások minősége (tartalom) 3,7

Az előadók előadási módja 3,6

Új témák felvetése 3,4

Az audiovizuális prezentáció minősége 3,3

A program időbeosztásának tartása 3,2

A kollégákkal való informális találkozás lehetősége 3,2

Az írásos kongresszusi anyagokhoz való hozzáférés lehetősége 3,1

32

A kongresszusi stáb szolgáltatásai 3,1

A kongresszusi központ szolgáltatásai 3,1

A vendéglátó város helyi közlekedése 2,9

Az aktív részvétel lehetősége (workshop) 2,8

Az utazás költségei 2,8

Városközeli konferenciaközpont 2,8

A vendéglátó ország politikai stabilitása 2,8

A szállodai elhelyezés minősége 2,7

A részvételi díj nagysága 2,7

Alacsony ott-tartózkodási költségek 2,6

A vendéglátó ország/város kulturális értékei 2,6

A vendéglátó ország/város hírneve, imázsa 2,5

A konferencia melletti szakmai kiállítás 2,4

Az otthonról való utazási idő hosszúsága 2,3

A vendéglátó ország klímája 2,3

Vámmentesség 2,2

Egynél több hivatalos munkanyelv 2,2

Szakmai kirándulások a kongresszusi programban 2,2

A vendéglátó város szórakozási lehetőségei és éjszakai élete 2,2

Ülés és szállás egy helyütt 2,2

Turisztikai kirándulások a konferencia idején 2,1

Vásárlási lehetőségek 2,0

Lehetőség sportra és szabadidős tevékenységre 1,7

(Faragó, H., 2000, 65. o.)

Eszerint legfontosabbnak (3,4 ≤) az előadások minőségét, az előadók előadási módját és új

témák felvetését ítélték. Kevésbé volt fontos (2,2 ≥) az egynél több hivatalos munkanyelv,

a város szórakozási lehetőségei, a vásárlási és sport lehetőségek.

Az üzleti utazásokhoz kapcsolódó létesítmények a Világkereskedelmi Központok

(World Trade Center). A WTC-hálózathoz tartozó intézmények megfelelő színvonalú,

delegációk fogadására alkalmas helyiségekkel, felkészült szakemberekkel rendelkeznek, és

minden olyan tárgyi feltétellel, amire az üzleti utazóknak szükségük lehet. A központoknak

saját tagsága van, a WTC-tagok tagsági kártyát kapnak. A kártya világszerte

kedvezményeket jelent a tagok részére.

Felvetődik a kérdés: A hivatásturizmus XX. század közepétől tapasztalható óriási

fejlődése, térhódítása mely okokra vezethetők vissza.

33

A turisztikai terméktípusok közül a hivatásturizmus többszörösen előnyös helyzetben van,

mivel olyan jellemzők birtokosa, amelyek a dinamikus növekedés motorjai lehetnek.

Az alábbiakban röviden összefoglaltam néhány tényezőt, amelyek együttese a

robbanásszerű fejlődést okozhatta:

1. Vállalatok számának növekedése

A világban és Magyarországon is az elmúlt évtizedekben az állami tulajdonú

vállalatok mellett nagyszámú magánvállalkozás, kis-, közép- és nagyvállalat

alapítása történt. A nemzetgazdaságok bevételének jelentős részét a tőkeerős

magáncégek adták és adják, ennek következtében a konferenciára fordított

összegek nagysága is jelentős.

2. Szezonalitás kérdése

A turizmus területén a helyes stratégia kidolgozásakor számolni kell a

szezonalitással. A hivatásturizmus nagyban segíti a szezonalitásból eredő

negatívumok ellensúlyozását, kiegészítő tulajdonsággal bír: az ülések jellemző

időpontjai a tavaszi és az őszi hónapokra tehetőek, amikor más turisztikai

terméktípusoknál holtszezon tapasztalható. Mivel a hivatásturizmus jellegéből

adódóan munkához köthető fogalom, így a teltházas időszakok általában a

hétköznapokra esnek.

3. Előnyös tulajdonságok

A hivatásturizmus fejlődése, potenciáljának jövőbeni kihasználása pozitív

tulajdonságai révén még intenzívebbé tehető:

- rejlik benne kreativitás

- többszörös lehet a költés lehetősége

- sokáig ható élményt nyújt

- szabadidős turistává válás lehetősége

A fejlődésnek hosszabb távon gátat szabhat összetett program volta, a feszes időbeosztás, a

VIP bánásmód nehézségei.

Észak-magyarország Régió Turizmus-fejlesztési Stratégiájában is szerepet kapott a

hivatásturizmus, melynek alapját a felsőoktatási intézmények megléte és a gazdaság

nemzetközi kapcsolati rendszerének bővülése jelenti.

34

A kapacitások az utóbbi években sokat fejlődtek, a

szolgáltatások színvonala bővült. A hazai és

nemzetközi rendezvények számára egyaránt alkalmas

helyszínek több városban is adottak (Salgótarján,

Gyöngyös, Sárospatak, Tokaj, Eger, Miskolc). A

régió céljai, intézkedései között szerepel többek

között a fogadóképesség javítása, új szálláshelyek

építése és a szakképzés fejlesztése.

A régión belül az egyik kiemelt desztináció a Miskolc-Bükk térség. A desztináció

menedzsment szervezetek kiemelt fejlesztési programja többek között Miskolcon

kongresszusi központ létrehozása; régió identitás építése, az észak-magyarországi régió

mint turisztikai márka erősítése. Ennek eredményeképpen megvalósulhat a turisztikai

imázs. A munkát olyan természeti és épített vonzerők segítik, mint a három világörökségi

helyszín (Hollókő, Aggtelek, Tokaj-Hegyalja), a négy történelmi borvidék (Mátra,

Bükkalja, Eger, Tokaj-Hegyalja), valamint nemzeti parkok, emlékhelyek,

fesztiválhelyszínek.

(Észak-Magyarország Régió Turizmusfejlesztési stratégiája 2007-13.)

Miskolcon is több, konferenciahelyszín céljára alkalmas szálloda működik. Az

utóbbi években új szálloda is nyílt (Calimbra Wellness és Konferencia Hotel), valamint a

meglévők szinte mindegyike fogott valamilyen beruházásba, felújításra saját erőből és

részben hazai és nemzetközi támogatások segítségével. Az 1. számú mellékletben

rendezvények lebonyolítását vállaló miskolci szállodák kapacitását, beruházásait és néhány

mérlegadatát hasonlítottam össze. Ezek többsége a hivatásturisták mellett más célcsoportok

figyelmét is igyekszik felkelteni programcsomagokkal. Általánosságban elmondható

azonban, hogy a kísérő szolgáltatásként nyújtott szálláshelyek biztosítása a rendezvények

idején sokszor nehézségekbe ütközik. A konferenciatermek befogadó képessége nem

mindig van arányban a rendelkezésre álló szobák számával, illetve a parkolási

lehetőségekkel.

Különösen akkor okozhat problémákat a szűkös kapacitás, ha egyéb városi rendezvény,

fesztivál vagy koncert konferenciával egy időben zajlik.

8. számú kép

Az észak-magyarországi régió

Forrás: www.google.hu

35

Az alábbiakban 3-4 csillagos miskolci szállodák konferencia kapacitását gyűjtöttem össze.

A lista nem teljes, csak a nagyobb befogadóképességű termekkel rendelkezőket vettem

számba.

8. számú táblázat

Miskolci konferencia helyszínek

Szálloda neve Termek

száma

Befogadó

képesség Minősítés*

Hunguest Hotel Palota**** 5 10-250 fő 4*

Károly Hotel*** 3 50-360 fő nincs

Bástya Wellness Hotel*** 3 60-240 fő nincs

City Hotel Miskolc**** 3 20-160 fő 4*

Calimbra Wellness Hotel**** 2 100, 130 fő nincs

Hotel Pannónia*** 2 40, 200 fő nincs

Hotel Kitty*** 1 100 fő nincs

Kikelet Club Hotel*** 1 30 fő 3*

Lévay Villa Hotel**** 1 30 fő nincs

Forrás: szállodák honlapjai, saját szerkesztés

Ezek a szállodák a konferenciaturizmus tekintetében egymás versenytársai.

A következő fejezetekben a konferenciaturizmus jelenét városunkban a City Hotel

Miskolc**** példáján keresztül mutatom be. Az elkészített versenytárs analízis pontosabb

képet ad a vizsgált szálloda piaci helyzetéről. Az ágazat jövőképét és a hipotézis állítását is

ezen vállalkozás működésének elemzésén keresztül fogom feltárni.

* A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által megítélt minősítés

36

8. A City Hotel Miskolc**** szálloda bemutatása

A City Hotel Miskolc**** az észak-magyarországi turisztikai régió ismert

szállodája. Miskolcon, a belvároshoz közel található.

9. számú kép

A City Hotel Miskolc**** szálloda bejárata

Forrás: www.cityhotelmiskolc.hu

8.1. Néhány szó a szálloda múltjáról

A létesítményt tulajdonosa, a Hotel Miskolc Kft. 2002 júniusában nyitotta meg

háromcsillagos belvárosi szállodaként. Ekkor még önminősítésről beszélhetünk, hiszen a

nemzetközi minősítésnek szigorú feltételei, szabályai vannak és nem utolsó sorban

forrásigényes. Mivel a szálloda melegkonyhás étteremmel nem rendelkezett, a minőség

növelése akadályokba ütközött.

A tulajdonosok környezettanulmányt készíttettek, hogy megtalálják a dinamikus

fejlődés útjának irányát. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy van potenciál a

hivatásturizmus területén, a régióban versenyhelyzetbe kerülhetnek konferenciák

lebonyolításával, ehhez azonban étterem megépítése szükséges, és akár külső vendégek

étkeztetésével is nőhet a vállalkozás forgalma, bővülhet vendégköre.

37

A vállalkozás fő tevékenysége szállodai szolgáltatás

étteremmel.

Ezen gondolatmenetekből következett a tulajdonosi 10. számú kép

döntés: a 4 csillag elérésének kitűzése. A HotelStars védjegye

Forrás: www.hotelstars.hu

A nemzetközi minősítés fontossága

Az egységes nemzetközi követelményrendszer létrehozását az tette szükségessé,

hogy az egyes országok azonos kategóriájú szállodái között nagy eltérések voltak

tapasztalhatók. Ennek lehetséges okai a földrajzi, éghajlati, kulturális különbségek.

Az utazó számára azonban kedvezőtlen, ha nem ugyanazt várhatja egy 3-4*-os szállodától

az Európai Unión belül, mint a Távol-Keleten vagy az Egyesült Államokban.

Ez a felismerés vezette az Európai Unió szálloda és vendéglátó szövetségeinek ernyő

szervezetét, a HOTREC-et, amikor néhány éve elkezdett foglalkozni a minősítési

rendszerek egymáshoz való közelítésének előkészítésével.

A munka eredményeként 2009-ben 7 ország (Ausztria, Csehország, Németország,

Magyarország, Hollandia, Svédország és Svájc) Szállodaszövetségeinek részvételével

megalakult a Hotelstars Union szállodai minősítési rendszer.

A szervezet harmonizált követelményrendszert hozott létre, mely 270 feltétel teljesítésén

alakul.

A HOTELSTARS minősítési rendszer előnyeit élvezik a vendégek, mert egységes,

átlátható és biztonságot nyújt az elvárt minőség meghatározásában és élvezik a szállodák

is, ugyanis nemzetközileg egységes színvonalat biztosít és elősegíti a hatékony marketing

tevékenységet.

Az elmúlt években a következő országok is csatlakoztak a rendszerhez: Észtország (2011),

Lettország (2011), Litvánia (2011), Luxemburg (2011), Málta (2012), Belgium (2013),

Dánia (2013) és Görögország (2013).

A legfrissebb hazai adatok alapján az eddig regisztrált közel 500 magyarországi

szállodából 333 került minősítésre, mely a hazai szállodai kapacitás 45%-át fedi le.

A minősítés sok esetben nem anyagi ráfordítást, új beruházást jelent, hanem a szolgáltatási

kör bővítését, a színvonal emelését, melynek eredményeként javul a hazai kínálat

38

minősége. (http://www.hotelstars.hu/LinkClick.aspx?fileticket=gD-

tZJ3wtAE%3d&tabid=157&mid=755, letöltés ideje: 2013.08.18.)

A nagyberuházás

A City Hotel Miskolc**** esetében a négycsillagos minősítés megszerzéséhez

megfelelő financiális hátteret kellett biztosítani. Ehhez a cég vagyonán és a tulajdonosok

tagi kölcsönén túl külső forrásbevonásra is szükségük volt.

Az üzemeltető Hotel Miskolc Kft. az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, az Észak-magyarországi Operatív Program

keretében 2008-ban új épületrésszel történő bővítést hajtott végre. Sikerült megvásárolni a

hotel melletti telket, és a tervek elkészítését, engedélyeztetését követően kezdődhetett a

beruházás. Ennek eredményeképpen 16 új szoba, 50 fős étterem és 160 fős

konferenciaterem került kialakításra.

A projekt összértéke 330 millió forint volt.

A hotel jelenleg 39 szobával rendelkezik, 80 fő kapacitású. Minden szoba légkondicionált,

fürdőszobás, tv-vel, internettel, telefonnal és minibárral felszerelt.

A mozgássérültek számára speciális szoba áll rendelkezésre.

A hotel tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető, a gépkocsival érkezők részére a

szálloda udvarán zárt, kamerával őrzött parkoló áll rendelkezésre.

A szabadidős turistáknak a wellness részleg (pezsgőmedence, szauna és gőzkabin)

kínál felüdülést, pihenést, míg a hivatásturistákat a 160 fő befogadására alkalmas, három

részre szekcionálható konferenciaterem várja (rendezvények, esküvők).

(www.cityhotelmiskolc.hu, letöltés ideje: 2013. 09. 16.)

A konferencia szállodák jellemző ismérvei itt is megtalálhatók:

Jól megközelíthető, szép környezet, jól tagolható konferenciatermek, magas szintű

technikai berendezések, jó parkolási lehetőség, üdülőszálloda tulajdonságaival is

rendelkezik, konferencia méretéhez közel igazodó szobaszám.

(http://www.turizmusmarketing.com/download.php?id=427, letöltés ideje: 2013. 06. 30.)

A megvalósult beruházással, valamint a személyzet folyamatos szakmai képzésével

elérhető közelségbe került a nemzetközi minősítés megszerzése.

39

A pályázat benyújtását követően a Minősítő Bizottság az MSZÉSZ javaslatot tett a

szálloda minősítésére. Az adatlapok és nyilatkozatok meglétén túl a minőséget és feltételek

fennállását helyszíni bejárások alkalmával ellenőrizték.

A Bíráló Bizottság 2011 júniusában döntött a szálloda elnyert 4 csillagos minősítéséről.

Ez azért is kiemelt jelentőségű, mivel a szálloda vendégeinek 70 %-a külföldi, így a

nemzetközileg elismert, egységes minőség a vendégelégedettség záloga.

8.2. A szálloda működése napjainkban

A minősítés elnyerését követően a menedzsment folytatta munkáját. Az elmúlt évek

kiemelt feladata volt, hogy a holtszezon vendégéjszakáinak számát növeljék.

Általánosságban elmondható, hogy a vendégek 85 %-a üzleti célból érkezik; 70 %-uk

külföldi (Ausztria, Nagy-Britannia, Németország).

A hivatásturizmus jellemző szezonalitása érvényesül: a hétköznapok erősek, csütörtöktől

vasárnapig csökkenő a forgalom. A hétköznapi kihasználtság nagyon jónak mondható, cca.

80 %.

Visszatérő vendégkört jelentenek a környező nagyvállalatok, közép- és kivállalkozások.

Jellemzően a vendégek 50 %-a visszatérő, nő az új vendégek száma.

Fontosabb feladatok és szükséges infrastruktúra

Elsődleges feladat a konferenciaturizmus résztvevőinek maximális kiszolgálása,

kiváló minőségre való törekvés.

A City Hotel Miskolc**** tapasztalt menedzsmentje és szakdolgozói a szakmai előadások,

tréningek, továbbképzések kiváló megszervezői és lebonyolítói.

A konferenciák, céges rendezvények szüneteiben kávészüneti bekészítés, főétkezéseknél

pedig tányérszervizes vagy svédasztalos menüajánlatok várják a résztvevőket. Az árak

minden esetben egyedileg kerülnek kialakításra a rendezvény nagyságától, időpontjától,

időtartamától, illetve a további szolgáltatások igénybevételétől függően.

Igény szerint térítésmentesen használható: projektor, vetítővászon flipchart tábla, pinboard

tábla, vezeték nélküli internet hozzáférés, pulpitus, mikrofon, terem hangosítás, laptop.

A konferenciaterem 3 részre szekcionálható, összesen 160 fő befogadására alkalmas. A

termek légkondicionáltak és természetes fénnyel rendelkeznek.

40

A megrendelő igénye szerint többféleképpen berendezhetőek, a rendezvény sajátosságait

figyelembe véve kialakítható széksoros, iskolapados, U-alakú elrendezés, és lehetőség van

körasztalok elhelyezésére is.

9 . számú táblázat

A termek befogadóképessége

széksoros

elrendezéssel

iskolapados

elrendezéssel

U alakú

elrendezéssel

10 fős

körasztalokkal

Nagyterem

(120 m2)

100 fő 45 fő 45-50 fő 50 fő

Kisterem 1. (64 m

2)

30-35 fő 25 fő 15-20 fő -

Kisterem 2. (45 m

2)

20-25 fő 15 fő 10-15 fő -

Forrás: http://www.cityhotelmiskolc.hu/konferencia-ajanlataink.php, letöltés ideje: 2013.

09. 16., saját szerkesztés

A konferenciák lebonyolításán túl további tennivaló, hogy a holtszezon időszakait

szabadidős turisták megnyerésével hidalják át.

Nagy segítségükre vannak az internet adta lehetőségek: a booking.com; hrs.com; szallas.hu

oldalak, melyek keresőmotorjaival elérhető a szálloda aktuális szabad kapacitása.

A vendégek többsége e-mailben vagy telefonon bonyolítja foglalását. Általánosságban

elmondható, hogy a konferencia turista szabadidős turistaként nem tér vissza a szállodába.

Ezért az internetes megjelenések mellett szükség van last minute árak alkalmazására és

csomagajánlatok összeállítására is.

Új szolgáltatásként került bevezetésre a kerékpárkölcsönzés, melynek segítségével

autómentesen látogathatóak Miskolc nevezetességei, természeti szépségei: Lillafüred,

Tapolca, a Diósgyőri vár, vagy akár Miskolc belvárosa.

A menedzsment további marketing feladatai:

- új vállalati partnerek felkutatása

- meglévő partnerek megtartása

- a szezonon kívüli időszak kitöltése a szabadidős turistáknak kínált programokkal.

Ez utóbbi feladat egyik ötletes megoldása például a „drótszamárral” érkezők részére adott

kedvezmény, vagy a borvacsorák rendezése.

41

Az étterem megújulása

A menedzsment az étterem megnyitását követően törekedett arra, hogy a

szállóvendégeken túl az étterem a külső vendégeket is kiszolgálja.

A marketing számos eszközét alkalmazták (kedvezmények, média megjelenés, egyéb

reklám), azonban a várt eredmény mindig elmaradt, és a „házon kívüli” étteremben

fogyasztók száma nem emelkedett jelentősen.

2013. év elején az elmúlt időszak tapasztalatait felhasználva, valamint figyelembe véve az

új trendeket, arra a döntésre jutottak, hogy szükséges megújítani a design-t, valamint az

elegáns fehér abroszokat kicsit „lazábbra”, a keményített szalvétát egyszerűbbre cserélni.

Így talán azok is betérnek, akiket a konferenciahotel szigorú étterme esetleg elriaszt.

Belső építész és designer segítségével átalakították a belső teret, kettő- és négyszemélyes

asztalok, bárasztalok és –székek, kanapé melletti asztalkák színesítik a kínálatot. Új

arculatot és nevet kapott az étterem.

drót – ez mindenki számára könnyen megjegyezhető, jól ábrázolható, könnyed, fiatalos.

Az átalakítás során törekedtek arra, hogy ne legyenek középszerűek, és az étterem árait

úgy alakították ki, hogy a 4 csillagos minőséget garantálni tudják. Nem romkocsma jelleget

kívántak ölteni, csupán azt kívánták elérni, hogy az étterembe betérő nem szállóvendégek

esetleg rendezvények megrendelőivé váljanak.

Munkájukat siker koronázta, és a nem szállóvendégek száma növekedni kezdett az

étteremben. Legújabb ajánlatuk a 10-et fizet, 11-et kap, napi menü vásárlása esetén.

11. számú kép

A drót bisztró menükártyája

Forrás: www.cityhotelmiskolc.hu, letöltés ideje: 2013. szeptember 17.

Az étterem látogatói pedig nemegyszer tértek vissza családi rendezvények résztvevőiként.

42

Az étteremben, mint az étkezés színterén egyaránt megfordul hivatásturista, szállóvendég

és menüfogyasztó. A különböző célcsoportok azonban időben elválaszthatóak, így a

legkevésbé sem zavarják egymást. Az ebédelni kívánók és a hivatalos rendezvények

résztvevői általában hétköznapokon, a szabadidős turisták jellemzően a hétvégén ülnek

asztalhoz, miáltal a pincérek létszáma is elegendő.

2011. évben a vendéglátásból származó árbevétel a szállásszolgáltatás árbevételének

(126.304 e Ft) cca. 70 %-a volt (88.923 e Ft). Egyik hosszú távú célként a vendéglátásból

származó árbevétel növekedését tűzte ki a menedzsment. (http://e-

beszamolo.kim.gov.hu/kereses-

Display.aspx?b=JfIY9%2b5FO54Gf3W5ZyKHuw%3d%3d&o=s03jRMeeb3lSl%2bjYV5

wijw%3d%3d&so=2, letöltés ideje: 2013. 10. 05.)

Tendenciák

A jövőre vonatkozó elképzelések, ötletek, tervek feltérképezését azzal kell kezdeni,

hogy a múltbeli tapasztalatokat, tevékenységeket összevetjük, így a bázis-állapotról

kaphatunk képet, ami segíti a középtávú stratégiai helyes felállítását.

A szálloda menedzsmentjének tagjaival folytatott beszélgetéseim során nyilvánvalóvá vált,

hogy a jövőbeni feladatok közül elsődleges a minősítésüknek megfelelő színvonalú

szolgáltatások biztosítása. A vendégelégedettség fenntartása pedig a vendégforgalom

fenntartásának egyik eszköze.

Az előző fejezetekben feltárt, hazai viszonylatban jellemző visszaesés, a gazdasági válság

kedvezőtlen hatásai ebben a régióban is érezhetőek. Középes és nagyvállalatok

leszűkítették a személyiségfejlesztéshez, tréningekhez kapcsolódó programokat. Csökkent

az ezekre szánt keretösszeg, sokszor a havi terembérletet évi egyszeri alkalom váltja fel,

vagy 10 fő alatti létszám esetén igyekeznek saját tárgyalóban lebonyolítani a rendezvényt.

További visszaesést okoz a vizsgált szállodának, hogy távolabbi régióból, például a

Dunántúlról sok cég már nem utazik ide, hanem – kihasználva az információtechnológia

vívmányait – videokonferenciára vált át. Ez esetben persze nem beszélhetünk szó szerinti

konferenciaturizmusról, hiszen ilyenkor egyéb szolgáltatásokat sem vesznek igénybe.

43

Azonban mégis fontos megemlíteni, mert úgy okoz bevételkiesést, hogy más, konkurens

szálloda sem húz hasznot a dologból.

Az árversenyben a hasonló, 4 csillagos minősítéssel rendelkező hotelek tekinthetők

elsődleges versenytársnak, mivel panziós árakkal nem lehet 4 csillagos minőséget nyújtani.

Az elmúlt tíz év távlatából sok tanulság vonható le. Egyrészt, hogy az annak idején

elkészíttetett tanulmányok hasznosak voltak, hiszen azok hatására történtek a beruházások.

Utólag értékelve jó döntés született.

Másrészt a mindennapi munkához, a stratégiai döntések meghozatalához elengedhetetlen a

nemzetközi és hazai trendek, turisztikai jellemzők folyamatos figyelemmel kísérése.

Az információ hatalom – mondják oly rég. Így van ez ebben az ágazatban is. Ha egy

kicsivel is előrébb járunk, mint a versenytársak, máris helyzeti előnybe kerülhetünk.

A társaság vezetése a saját középtávú stratégiáján túl lényegesnek tekinti a versenytársak

helyzetének folyamatos monitorizálását is.

A 7. fejezetben már volt szó néhány versenytárs szállodáról. Mivel Miskolc e tekintetben

kisvárosnak mondható, nagyon fontos feladat a hasonló szolgáltatással bíró hotelek előtt

járni.

Mi lehet versenyelőny? Az ár-érték arány után talán a legfontosabb: a minőség.

A minőség mérése és biztosítása

A szakirodalmak mindegyike fontos és folyamatosan ellenőrzendő kérdésként

kezeli a minőséget.

Miért is van így? Az általánosan elfogadott szabály szerint a minőségből elégedettség, az

elégedettségből lojalitás válhat. A lojális vevő pedig nagy kincs a turizmusban.

A vizsgált szállodában is kiemelten kezelik a minőségellenőrzést, melynek

eredményeképpen az alábbi előnyöket tapasztalták meg:

- költségcsökkenés

- megtérülés növekedése

- fogyasztói lojalitás növekedése

- alkalmazotti lojalitás növekedése

- piaci részesedés növekedése

- pozícióerősödés az árversenyben

44

A menedzsment az elégedettség mérésére a GAP-modell és a Serquall-modell kérdőívek

általi alkalmazását részesíti előnyben.

Természetesen az elégedettség mérésének összesítése, feldolgozása és a szükséges lépések

meghozatala is a minőségbiztosítás feladatának szerves részét képezi.

Mivel a kutatás egyik állítása is a minőség kérdésére épül, ennek részletes elemzése

a szakdolgozatban kulcsfontosságú és megkerülhetetlen. A kutatómunka egy része a

minőség-ellenőrzés, az elvárt és észlelt minőség összehasonlításának körét fedi le.

További minősítő rendszerek

A City Hotel Miskolc**** az önminősítés tekintetében szigorú szabályok

alkalmazását tekinti kötelezőnek a vendégelégedettség elérése és megtartása érdekében.

Az üzemeltető társaság megszerezte az ISO 9001 minősítést, valamint a szintén sokak által

elvárt HACCP minősítést is.

Ezen rendszerek működtetése, fenntartása is precíz munkát kíván a hotel dolgozóitól.

Egyben segíti is őket abban, hogy idejében felismerhetőek legyenek az esetleges

hiányosságok, mulasztások. Ezek korai szakaszban történő korrigálása csekély veszélyt

jelent a vevők elégedettségére nézve.

45

9. A konferenciaturizmusra irányuló primer kutatás

A minőség-ellenőrzés és kérdőívekkel való munka egyik legfontosabb fázisa azok

feldolgozása.

A szakdolgozat témájával kapcsolatos kérdőíves megkérdezés eredményeit az alábbiakban

foglalom össze:

A 2. számú mellékletben szereplő kérdőívet 2013. július – szeptember hónapokban

töltötték ki a City Hotel Miskolc**** szálloda vendégei, pontosabban szólva azon

cégvezetők, menedzserek, akik rendezvényeik külső helyszíneiről általában döntenek.

A kérdőív kitöltésére a szálloda partnerei közül 78 cég lett felkérve, ezek mindegyike

visszatérő megrendelője a hotelnek, törzsvevőknek tekinthetők.

A rendelkezésre álló idő alatt 28 cég arra feljogosított képviselője küldte vissza válaszát.

A mintanagyság tehát 28 db.

A kérdőív négy részből áll:

Az első részben azon szempontok értékelését kértem, amelyeket a helyszínválasztáskor a

legfontosabbaknak ítélik. Ezt követően ugyanezen szempontok megtapasztalt minőségére

voltam kíváncsi.

A második rész a jövőre vonatkozó elképzelésekre, tervekre vonatkozott és az esetleges

észrevételeket, problémás területeket szemlélteti.

Az elvárt minőségre vonatkozó kérdőívrész eredményeit összesítettem, az egyes tényezők

átlagszámát az alábbi táblázatban rögzítettem:

10. számú táblázat

Az elvárt minőség, a döntési szempontok a helyszínválasztáskor

Elvárt tényező Átlagos érték

konferenciaszervezés minősége 4,9

a szálloda által alkalmazott árak a minőség tekintetében 4,7

szobák tisztasága, felszereltsége 4,6

a szálloda megközelíthetősége 4,9

étterem minősége 4,8

wellness minősége 3,8

46

egyéb programlehetőségek kínálata 3,2

parkoló minősége 4,9

a személyzet szakmai felkészültsége 4,2

a személyzet személyes, társas kompetenciái 4,0

egyéb tényező 4,6

Forrás: kérdőívek adatai alapján, saját szerkesztés

A kérdőívben szereplő tényezőkön túl egyéb tényezőként 17 cégnél szerepelt azon elvárás,

hogy a rendezvényük időpontjában a konferenciatermekre kizárólagosságuk legyen. Tehát

egyes rendezvénynapokon más vállalat rendezvényének megtartása így nem lehetséges.

Az elvárások szempontjainak fontosságát szemlélteti a következő diagram:

9. számú ábra

Az elvárt minőség tényezőinek átlagos értéke

Forrás: kérdőívek adatai alapján, saját szerkesztés

A válaszadók átlagosan a döntéshozatal legfontosabb szempontjainak a

konferenciaszervezési minőségét, a szálloda megközelíthetőségét, a parkoló és az étterem

minőségét jelölték meg. Legkevésbé a wellness minőségét és az egyéb

programlehetőségeket tartották szem előtt.

A kérdőív első válaszából tehát megtudhattuk a megrendelők minőségi elvárásait. A

szálloda ezeknek való megfelelése abban az esetben tudható meg, ha az ügyfél-

elégedettséget is vizsgáljuk, azaz a helyszínen megtapasztalt minőségről, elégedettségről

kérdezünk.

4,9 4,7 4,6

4,9 4,8

3,8

3,2

4,9

4,2 4

4,6

0

1

2

3

4

5

47

A kérdőív következő kérdésének válaszaiból tehát az észlelt minőség értékei mutatkoznak

meg. Ennek eredményeit, az egyes tényezők átlagszámát az alábbi táblázatban foglaltam

össze:

11. számú táblázat

Az észlelt minőség értékei a szolgáltatások igénybevételekor

Észlelt tényező Átlagos érték

konferenciaszervezés minősége 4,4

a szálloda által alkalmazott árak a minőség tekintetében 4,7

szobák tisztasága, felszereltsége 4,8

a szálloda megközelíthetősége 4,9

étterem minősége 4,9

wellness minősége 4,2

egyéb programlehetőségek kínálata 4,3

parkoló minősége 3,9

a személyzet szakmai felkészültsége 4,3

a személyzet személyes, társas kompetenciái 4,3

egyéb tényező 4,6

Forrás: kérdőívek adatai alapján, saját szerkesztés

A szálloda szolgáltatásainak igénybevételekor átlagosan a szálloda megközelíthetőségét, az

étterem minőségét és a szobák tisztaságát, felszereltségét értékelték legpozitívabban a

kérdezettek.

10. számú ábra

Az észlelt minőség tényezőinek átlagos értéke

Forrás: kérdőívek adatai alapján, saját szerkesztés

4,4 4,7 4,8 4,9 4,9

4,2 4,3 3,9

4,3 4,3 4,6

0

1

2

3

4

5

48

Legkevésbé voltak elégedettek átlagosan a wellness szolgáltatásokkal és a parkoló

minőségével.

A két adatsorból a tényleges elégedettségre úgy következtethetünk, ha minden észlelt

tényező minőségét külön-külön összevetjük az elvárt minőséggel. Az elvárt és észlelt

tényezők összehasonlítására készítettem az alábbi diagramot. Az értékekből jól látható,

mely tényezők esetében marad el a minőség az elvárt szinttől.

11. számú ábra

Az elvárt és észlelt minőség összehasonlítása

Forrás: kérdőívek adatai alapján, saját szerkesztés

A fentiekből az a következtetés vonható le, hogy a válaszadó cégek átlagosan az alábbi

tényezőkkel elégedetlenek:

- konferenciaszervezés minősége (- 0,5)

- parkoló minősége (- 1,0)

A konferenciaszervezés minőségi kifogása a válaszadók többségénél abból adódik, hogy

nincs elegendő számú frakcióterem, illetve sokszor nem biztosított a rendezvény

kizárólagossága.

A parkoló minősége pedig azért nem felel meg, mert a 160 fő befogadására képes

termekhez mindössze 25 + 15 férőhelyes parkolók állnak rendelkezésre. Ez sok esetben

kevésnek bizonyul, különös tekintettel arra, hogy a konferencia résztvevőin kívül további

szállóvendégek is jelen lehetnek az épületben.

3 3,5 4 4,5 5

konferenciaszervezés minősége

a szálloda által alkalmazott árak

szobák tisztasága, felszereltsége

a szálloda megközelíthetősége

étterem minősége

wellness minősége

egyéb programlehetőségek kínálata

parkoló minősége

a személyzet szakmai felkészültsége

a személyzet személyes kompetenciái

egyéb tényező

4,4

4,7

4,8

4,9

4,9

4,2

4,3

3,9

4,3

4,3

4,6

4,9

4,7

4,6

4,9

4,8

3,8

3,2

4,9

4,2

4

4,6

észlelt tényező

elvárt tényező

49

A kérdőív második részében a jövő évre vonatkozó külső rendezvényterveikről

kérdeztem a válaszadókat.

A 28 cég mindegyike úgy nyilatkozott, hogy a 2014-es évben is tervezi külső rendezvény

megtartását. (100 %)

A válaszadók többsége, 25 cég a rendezvények helyszínéül a City Hotel Miskolc****

szállodát kívánja választani. (89,3 %) 3 vállalat pedig a konferenciatermek kapacitásának

korlátai miatt kényszerül más helyszín választására.

Arra a kérdésre, hogy az előző időszakokhoz képest több, kevesebb, vagy hasonló számú

rendezvényt terveznek, 3 cég több, 18 cég kevesebb, 7 cég ugyanannyi számú rendezvényt

jelölt meg. (10,7; 64,3 és 25 %)

A rendezvények létszámára vonatkozóan 17 válasz érkezett az előző időszakokhoz képest

nagyobb létszámú rendezvényre, míg 8-an körülbelül azonos létszámú konferenciákat

terveznek. Kisebb létszámú üléseket mindössze 3 vállalatnál prognosztizáltak. (60,7; 28,6

és 10,7 %)

Ezeket az információkat rendkívül hasznosnak ítélem meg, mert a szálloda vezetése

következtethet a jövőbeli igényekre, és időben fel tud készülni az esetleges változásokra.

12. számú ábra

Rendezvények várható létszáma az előző időszakhoz képest

Forrás: kérdőívek adatai alapján, saját szerkesztés

A létszámra vonatkozó válaszokból következtetni lehet, hogy a cégek kevesebb, de

egyszerre nagyobb létszámú rendezvények megtartását tervezik, ami megegyezik a 6.

fejezetben említett hazai tapasztalatokkal.

17

8

3

nagyobb

azonos

kisebb

50

Hiányosságként értékelte 9 társaság a parkoló kapacitás szűkösségét, 5 vállalat a

kiegészítő programlehetőségeket bővítené, míg a több napra érkezők a wellness részleg

bővítését javasolták (3 cég).

A kérdőívek eredményeinek összefoglalását a hotel értékesítési vezetőjével folytatott

interjú értékelése teszi teljessé.

Kertész Kata által elmondottak részben alátámasztják a hazai piacon jellemző

fejlődési irányvonalat.

A szállodabővítési beruházást jó döntésnek ítélik meg, ami nélkül a gazdasági

válság idején a hotel nem tudott volna lépést tartani a versenytársakkal.

Az étterem átalakítása sok új vendéget hozott és hoz mai napig. A hétköznapi

menüfogyasztó könnyen válik rendezvény megrendelőjévé – legyen szó esküvőről vagy

keresztelőről.

A kérdőívek válaszaival megegyezően a menedzsment is érzékeli a parkolási

lehetőségek szűkösségét, és ennek megoldásán dolgozik. Felmerült annak szükségessége,

hogy valamely környező terület megvásárlásra kerüljön újabb parkoló kialakítása

céljából. Ezt azonban a beruházás forrásoldaláról alaposan körül kell járni.

A szobakapacitás tekintetében nincs különösebb probléma, a konferencia- és

szállóvendégek elhelyezése – tekintettel az eltérő időszakokra – nem ütközik

nehézségekbe. Felszereltség, berendezés, tisztaság szempontjából fő cél a

minőségmegőrzés.

Az új vendégkör kialakítása, fiatalítása céljából is történtek lépések: a kiegészítő

programkínálat bővítése (borvacsorák, drótszamár akció, kerékpárkölcsönzés, stb.), bár

ezek a felmérés adatai szerint kevésbé relevánsak az üzleti utazóknál.

A pihenést, kikapcsolódást nyújtó szolgáltatások, a wellness bővülő kínálatát is

fontolóra vette a vezetőség. Ez mindkét szegmens (szabadidős és hivatásturisták) részére

hordozhat relaxációs lehetőséget. Ötletként felmerült a wellness részleg hátsó, belső

parkoló alatti bővítése. Mivel ez a beruházás is rendkívül forrásigényes, a döntésnél

óvatossággal kell eljárni.

A konferenciák, rendezvények szervezése, lebonyolítása kapcsán elhangzott, hogy

a gazdasági válságot követően a kereslet hasonló nagyságú, azonban a kialkudott árak

alacsonyabbak.

51

2012. év azonos időszakához viszonyítva közel ugyanannyi megrendelést kapott a

hotel, azonban azokat alacsonyabb árakon vették igénybe a vevők. Sajnos a piaci

versenyben még az inflációval azonos mértékű áremelést sem viselték el a törzsvásárlók.

Jellemző tendencia, hogy a gyógyszergyártó cégek az orvoskonferenciákat a

jogszabályokban meghatározott keretek közé szorítják, és az elszámolható Ft / fő

összegnél többet nem kívánnak egy-egy vacsora alkalmával költeni.

Ez azonban jelentősen útját állja a gazdaságosságnak.

A cégek rendelkezésre álló forrásai egyre kisebbek. A nagyvállalatok a rendezvények

egy részét Európai Uniós pályázatokból fedezik. Kisebb cégek a pályázati feltételeknek

nem felelnek meg, így nem pályáznak. Ebből következően nem is tartanak külső

rendezvényt.

A városi és megyei önkormányzat korábban jelentős küldő piacnak számított, a hivatal

hazai és nemzetközi vendégeit itt szállásolta el. 2012 nyarán azonban átadásra került a

város tulajdonát képező – eredetileg lakóháznak épült – Centrum Apartman Hotel, így az

önkormányzat vendégeit már ide irányítja.

A kérdőívek válaszaiban említett teremkapacitással kapcsolatban a vezetőség

álláspontja, hogy a meglévő lehetőségeken túl további, igény szerint összenyitható és

szeparálható frakciótermek biztosítását kell elérni. A város konferenciarendezvényeinek

helyszíneként 1977-ben épült ITC irodaház – bár frekventált helyen található és több ezer

négyzetméternyi kongresszusi teremből és aulából áll – a XXI. század igényeit nem

elégíti ki maradéktalanul.

A City Hotel Miskolc**** menedzsmentje a konferenciaturizmusban érdekelt néhány

szálloda vezetőivel már felvette a kapcsolatot abból a célból, hogy egy több száz fő

befogadására alkalmas rendezvényközpont létesülhessen közös forrásból. Ehhez

ötletként felmerült egy már meglévő, átalakítást igénylő miskolci épület (pl. a Tudomány

és Technika Háza) felújítása, vagy egy belvárosközeli helyszínen új épület építése. Egy

nagyobb rendezvényközpont több szálloda igényeit is kielégíthetné, különös tekintettel

arra a trendre, hogy kevesebb, nagyobb létszámú konferenciára van igény.

52

10. Perspektíva és jövőkép, azok elérésének eszközei

Az eddig elért eredmények, a mikrokörnyezet és a makrokörnyezetben

tapasztalható trendek határozzák meg a vállalkozás jövőképét.

A City Hotel Miskolc**** tulajdonosai és menedzsmentje is e vonalak mentén állít

jövőképet a szállodának.

Az általuk kitűzött célok alapján a szálloda a jelenlegi piaci pozícióját fenntartja, a

minőség javításával több részterület kínálata bővül, versenyképes árak alkalmazásával a

törzsvevők megtartása, új vendégek szerzése lehetséges.

Eszközök, melyekkel a kitűzött célok megvalósíthatóak:

A hivatásturisták mellett cél új szabadidős turisták bevonzása, valamint e körből

visszatérő vendégek szerzése, a konferenciaturizmus szezonon kívüli időszakának

kitöltése céljából. Ennek egyik eszköze a célzott online marketing hírlevél, e-mail

és közösségi hálózat formájában.

Új akcióival, kínálatával a minőségre igényes fiatalokat, akár egyedülállókat

célozza meg. Pl. drótszamár akció kerékpárosoknak, menükínálat, borvacsorák.

Az étterem megújulásával, szélesebb körben való megismertetésével jó lehetőség

kínálkozik a rendezvények, konferenciaszervezés területén is. Aki kellemes ebédet

költ el itt több hétvégén, jó reklámot jelent az étteremnek. Ötleteket adhat

esküvőszervezőknek, társaságoknak a helyszínválasztást illetően.

Beruházás indítása: az épület mögött elhelyezkedő belső parkoló alatti területen

úszómedence építtetése és további wellness szolgáltatások nyújtása.

Ez a befektetés - bár rendkívül tőkeigényes - a szolgáltatás minőségének

biztosítását és a kínálat-bővítést egyszerre valósíthatja meg.

Mivel az előző épületbővítési beruházásnak is nagy terhei vannak, az újabb

befektetés nagy megfontoltságot igényel a menedzsment részéről. És mint minden

beruházás, ez is csak hosszú idő alatt térül meg, melyet az elkövetkező időszakban

53

folyamatosan finanszírozni szükséges. Legfontosabb eldöntendő kérdés, hogy a 39

szoba hosszú távon kitermelheti-e a wellness részleg bővítés jelentős költségét.

Más szállodával közös beruházás indítása a konferencia kapacitás bővítése

érdekében. Ehhez forrásbevonás kérdésének átgondolása.

A regionális és helyi TDM szervezetek célkitűzéseinek figyelembevétele, azok

integrálása. A kínálatbővítés mellett a minőség megőrzése is fő törekvés.

A menedzsment jól tudja, hogy a saját reklámkampányok és marketing eszközök

nem elegendőek a sikerhez. A közösségi marketing szerepe is vitathatatlan.

A szolgáltatók, a városvezetés és az újra életre hívott TDM szervezet együttes érdeke a

sikeres közösségi marketing, hiszen ha egy szabadidős turista vagy egy cég utazni szeretne,

először desztinációt választ és csak azután szolgáltatót. A városi nagy turisztikai

rendezvények, fesztiválok a megélénkülő turizmus motorjai lehetnek.

54

11. Következtetések, összegzés, a hipotézis bizonysága/cáfolata

A dolgozat befejező részében kap helyet a feldolgozott szakirodalomra, a szekunder

és primer kutatás eredményeire alapozott következetés, melynek segítségével felállítható a

hipotézis bizonysága, illetve cáfolata.

Az első állítás az volt, hogy a konferenciaturizmus fejlődőképes és van fizetőképes

kereslet, mely a kínálatot igénybe veszi, megvásárolja.

Esetünkben „vásárlókon” a konferencia megrendelőit, cégeket, vállalatokat értünk.

A kutatásom során a kérdőívet kitöltők döntő többsége azt a választ adta, hogy a jövőben is

tervezi külső rendezvények megtartását, és közel 90 %-uk ismét a bázisvállalatot

választaná. Mivel az összesített adatok azt mutatták, hogy elsősorban a nagyobb létszámú

konferenciákra lesz igény, valószínűsíthető, hogy az igénybe vevők nagyobb, tőkeerős

cégek lesznek, amelyek saját vagy pályázati forrásból meg fogják tudni finanszírozni a

jövőbeni rendezvényeket. Ezek a vállalatok nem osztják azt a vélekedést, miszerint egy

videokonferencia pótolni képes a személyes kontaktust, a konferenciaterem nyújtotta

lehetőségeket.

A jövőbeni lehetőségek, az ágazat fejlődésére enged következtetni az a tény is, hogy

gyakran előfordul olyan szituáció, hogy egyidejűleg két cég kíván rendezvényt tartani.

Ekkor szükséges valamelyik találkozó időpontjának módosítása, a megrendelő

együttműködésével és toleranciájával. Így akár az általuk igényelt kizárólagosság is

elérhető.

A jelenlegi pozíció, a folyamatos fejlődés és a versenytársak „szem előtt tartása” módot ad

a City Hotel Miskolc**** számára, hogy megtartsa vendégkörét, különös tekintettel a

törzsvevőkre. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az évek óta visszatérők esetében egyedi

árkalkuláció képzése történik, akár a nyereségesség rovására is.

A korábbi – időközben elmaradt – vevők felkutatása is folyamatos, azonban a gazdasági

válság következtében számos régebbi partnercég felszámolásra, végelszámolásra került,

vagy regionális központja megszűnt.

Elsősorban a kérdőíves megkérdezés során összegyűjtött információk és az azt

támogató interjú alapján következtethetünk az elsőként felvázolt hipotézis bizonyosságára.

Annak igazolását azonban a mintanagyság és a kutatás korlátai miatt nem jelenthetjük ki.

55

A második állítás az volt, hogy megtartható és növelhető a City Hotel Miskolc****

jelenlegi piaci pozíciója a tevékenység színvonalának emelése révén.

Ennek a kérdésnek a megválaszolása is részben a kérdőívek válaszaira és a versenytárs-

analízis eredményeire alapul.

A minőség megtartása, javítása általában a beruházásokhoz, fejlesztésekhez köthető. Az 1.

számú mellékletben elemzett szállodák szinte mindegyike felismerte ezt a tényt, és az

elmúlt években kisebb-nagyobb beruházást hajtott végre anyagi lehetőségének

függvényében.

A beruházások megtérülése véleményem szerint hosszú időt vesz igénybe, ráadásul a

költségcsökkentések szinte minden hotelnél a létszám csökkentését is jelentették, ami által

veszélybe kerülhet a sokat hangsúlyozott minőség fenntartása.

A nemzetközi statisztikák is arra engednek következtetni, hogy a turizmus piacán

beszűkülhet a hivatásturizmus szegmens, és a tendenciák arra utalnak, hogy a jövőben a

nagy létszámú kongresszusokra való igények maradnak meg, míg a kisebb konferenciákra

csak kevés kis- és középvállalat fog tudni áldozni. Tekintve a saját, rendelkezésre álló

teremkapacitást, nem biztos, hogy hosszú távon a piaci igények és a kínált lehetőségek

találkozni fognak.

A szállodán kívüli nagyobb konferenciahelyszín a terem- és parkolókapacitást

esetleg megoldaná, azonban a következő probléma a rendelkezésre álló szobák száma

lenne.

Kutatómunkámból, valamint az interjúból arra lehet következtetni, hogy a közös helyszín

az elszállásolást tekintve rivalizálást, ennek eredményeként pedig árversenyt generálna.

Márpedig a szállodavezetésnek nem célja az árak tudatos lenyomása.

Félő, hogy a közös konferenciaközpont gondolata ellentétes más szállodák vezetőinek

elképzeléseivel, és inkább maradnak versenytársak, mintsem közös beruházásról lehetne

őket meggyőzni.

Mint korábban említettem, a City Hotel Miskolc**** vendégeinek 85 %-a üzleti célból

érkezik, így a hivatásturista vendégek elvesztése esetén a szállodának komoly gondjai

lennének.

56

Fenti levezetésből következik, hogy az 1. fejezetben felállított második hipotézis

bizonytalanná vált. Szem előtt tartva a rendelkezésre álló mintanagyságot és a kutatás

korlátait, nem biztos, hogy a City Hotel Miskolc**** szálloda jelenlegi piaci pozíciója

megtartható a tevékenység színvonalának emelése révén.

11.1. Következtetés, javaslatok

A kutatómunka utolsó fázisaként álljon itt néhány javaslat arra vonatkozóan, mi

lehetne a szálloda számára az ideális folytatás.

Kiinduló tézisek az 1. és 2. hipotézis során feltárt tényezők. A jövőkép tervezésekor

mind a nemzetközi, hazai trendeket, mind pedig a mikrokörnyezeti elemeket figyelembe

kell venni. Vannak olyan tényezők, melyek a szállodától függetlenek, és nem

változtathatók. Ezek fennálltával mindenképpen számolni kell.

A szállodavezetés jó érzékkel felismerte, hogy a nagyobb méretű rendezvényekre

mutatkozik nagyobb igény. Felismerte azt is, hogy ezen igény kielégítésére nincs

megfelelő kapacitása. Véleményem szerint azonban a szállodán kívüli

rendezvényszervezés csak abban az esetben javasolható, ha az saját helyszín, én a

másokkal közösen történő beruházást a fentebb említett okok miatt nem támogatnám.

Az értékesítési részleg fontos feladata lehet új, stabil vállalatok megkeresése, nem

csak a régióból, partneri viszonyok folyamatos létesítése. A régi, „kiesett” közép- és

kisvállalatok pótlására mindenképpen szükség van, hiszen a meglévő kapacitás azokat

tökéletesen kiszolgálná.

Másik útja a turizmus piacán való maradásnak a nem hivatásturista célcsoport

preferálása. A turizmus piaca kezdetektől szegmentált, így természetes, hogy egy szálloda

nem szolgálja ki a teljes piacot.

Szegmentálható a piac például a turisztikai szezon függvényében. Láthattuk az

előbbiekben, milyen jól „megfér” egymás mellett a két célcsoport, mind a szállodai

szobák, mind a kiegészítő szolgáltatások és az étterem területén. A szabadidős turisták

közül elsősorban fiatalok, egyedülállók, városlátogatók, 1-2 napra érkezők nagyon fontos

szegmensei a turizmusnak, és teljesen eltérő szokásokat generálnak, mint az üzleti turisták.

A hétvégi időszakokban, valamint nem túl erős hónapokban (január, február, július) a

szabad kapacitás a rugalmas, kíváncsi, belvárost könnyen elérni kívánó utazókkal

feltölthető lehet.

57

A wellness részleg bővítését nem javasolnám, mivel a kérdőívek alapján sem volt

releváns a döntéshozatalnál, valamint az aktív, pezsgést kedvelő fiatalok nem feltétlenül

szeretnék a rövid itt-tartózkodás során bezárni magukat a négy fal közé. Ráadásul ez a

beruházás előzetes kalkuláció nélkül is valószínűsíthetően magas költségszintű, az

értékesítési vezető által elmondottat támasztja alá, vagyis nem biztos, hogy ennyi szoba

árbevételéből egyhamar megtérülne.

A beruházások közül inkább a parkolóhely-bővítésre lenne szükség, amely a

hivatásturisták és szabadidős utazók csoportjainak érdekeit egyaránt támogatná. A

bekerülési értéke a wellness-bővítésnél talán olcsóbb, kihasználtsága azonban

kétségtelenül kedvezőbb lehet.

58

12. Összefoglalás

A dolgozat elsődleges célja volt, hogy a rendelkezésre álló nemzetközi és hazai

szakirodalom segítségével feltérképezésre kerüljön a hazai és nemzetközi hivatásturizmus

– ezen belül a konferenciaturizmus – jelenlegi helyzete.

A fogalom-meghatározások segítették a későbbiekben a téma kifejtésének megértését. A

hivatásturizmus rendszerét a turizmus rendszerével való párhuzamba állítással

jellemeztem, melyből ismertté vált annak környezete is. Az elérhető statisztikák,

nemzetközi adatok az utóbbi évtizedek alatt végbement fejlődésre mutattak rá. Nemcsak

európai, de a távol-keleti régiók piacon való elhelyezkedését is megismerhettük.

A magyarországi hivatásturizmus szektor ismérveinek birtokában

következtethettünk a régiós és település szintű helyzetre egyaránt. A dolgozat szerves része

hazánk XX. századi hivatásturizmusának bemutatása. Az évszázad során megalakult

szervezetek, a megépült épületek hűen tükrözték a turizmus fejlődésének irányát.

Betekintést nyerhettünk az ezt követő megtorpanás okaiba, és az újra felfelé ívelő piacot

támogató tényezőkbe. Ismertté váltak a keresletet meghatározó szempontok és a

keresletnövekedés lehetséges okai.

A szekunder kutatások adatainak birtokában a bázisvállalat bemutatása következett,

megnyitásától napjainkig. A szálloda vezetése az elmúlt 10 évben a kezdetektől jellemző

elszántságáról tett tanúbizonyságot. A megnyitás utáni nehézségekbe, a nemzetközi

minősítés elnyerésének folyamatába, a versenytársakkal való kapcsolatokba is

bepillanthattunk. A dolgozatban szó esett a minőségbiztosítás fontosságáról és azokról a

tendenciákról, melyek az elmúlt években fontos szerepet játszottak és játszanak a szálloda

életben. Múltja és jelene után a legnehezebb feladattal próbálkoztam: feltárni jövőjét.

Az általam végzett primer kutatások eredményei és a kötelezően közzétett

beszámolók adataiból készített összegzés megkönnyítették elhelyezni a szállodát a

versenytársai között. A kérdőívek és az interjú segítségével a bevezetésben megjelölt

hipotézisek közül az első bizonysága állapítható meg, míg a második állítást a kutatás

eredményei megcáfolták.

59

Ezek szerint (hipotézis 1) a konferenciaturizmus fejlődőképes, van lehetőség kínálatának

bővítésére és van fizetőképes kereslet, mely a kínálatot igénybe veszi, megvásárolja.

Megállapításra került az is (hipotézis 2), hogy nem tartható meg és nem növelhető a City

Hotel Miskolc**** jelenlegi piaci pozíciója a tevékenység színvonalának emelése révén.

Bizonyítást és teljes elvetést azonban nem jelenthetünk ki, hiszen a kutatásnak és a

mintanagyságnak is korlátai voltak.

Az összegzést és a hipotézisek eredményét követően a vizsgált témával

kapcsolatban néhány saját, önálló véleményt, javaslatot formáltam meg. A bírálat alapján

változtatható a szálloda korábban meghatározott jövőképe, hiszen figyelembe veszi az

aktuális piaci viszonyokat, hazai és nemzetközi trendeket egyaránt.

És végezetül ezúton szeretnék köszönetet mondani Marien Anita tanárnőnek a

szakdolgozatomhoz nyújtott belső konzulensi segítségért és Kertész Katának a City Hotel

Miskolc**** értékesítési vezetőjének, aki a külső konzulensként segítette munkámat és

gyakorlatvezetőként bepillantást engedett részemre a szálloda mindennapi életébe. A tőlük

megszerzett új ismeretek a dolgozat elkészítésekor nagy segítségemre voltak.

60

Felhasznált irodalom

Arany-Hajnal-Kőrössy-Nagy-Novák-Novák-Tomecskó (2002): Üzleti rendezvény-

szervezés I. ,B + V Lap- és Könyvkiadó Kft.

Ausstellungen, Events, Kongresse, Tagungen, Incentives, Sponsoring. FaicCon

Bakacsi-Bokor-Császás-Gelei-Kováts-Takács (2000): Stratégiai emberi erőforrás

menedzsment, KJK Kerszöv

Bártfai Endre (2004): Szállodai alapismeretek

Bodnár László (2000): A turizmusföldrajz alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó Bp.

Bognár László (2005): Az idegenforgalom hazai és nemzetközi vonatkozásai, Nemzeti

Tankönyvkiadó

Cohen, Ulrike (1996): Herzlich willkommen: Deutsch für Fortgeschrittene in Hotel,

Rastaurant und Tourismus, Lehrerhandreichungen

Csécsy György (2004): Jogi ismeretek I., Novotny Kiadó Miskolc

Dávid L. (2007): Turisztikai erőforrások, Globus Globlis Bsc. tankönyv, Perfekt Kiadó Bp.

Dr. Aubert Antal (1995): Turizmus tervezés, turizmus marketing, Janus Pannonius

Tudományegyetem

Dr. Faragó Hilda (1999): Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése,

Képzőművészeti Kiadó

Dr. G. Fekete Éva (2000): Általános gazdaságföldrajz, ME jegyzet

Dr. Piskóti István (2011): Desztináció-menedzsment, ME Marketing Intézet

Dr. Piskóti István (2006): Észak – Magyarország Régió Turizmusfejlesztési stratégia 2007

– 2013

Dr. Piskóti István: Turizmusmarketing – kézirat

Dr. Piskóti István (2011): Régió- és településmarketing, Akadémiai Kiadó

Dr. Tóthné dr. Sikora Gizella (2004): Humán erőforrások gazdaságtana, Bíbor Kiadó

Eőry Edit, Fábián Eszter, Kovács Balázs, Mártonné Máthé Kinga, Müller Marianna,

Soproni Gyula, Víg Tamás, Záhonyi Tamás (2005): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia

2005 – 2013.

Fazekas I. – Harsányi D. (2001): Marketingkommunikáció, SZOKRATESZ, Budapest

Ferner, K.-F. (1994): Idegenforgalmi marketing. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

Freyer, Walter (2006): Tourismis. Einführung in die Fremdenferkehrsökonomie.

Oldenburg, München

Garai Tamás (2002): Településmarketing és a konferenciaturizmus.

Goschmann, Klaus (2000): Medien am Point of Interest – Arbeits-Lexikon Messen

61

Gyarmati Ildikó (2001): Rendezvényszervező Kézikönyv, Szókratész Külgazdasági

Akadémia

Győrffy Anna (2004): Szállodatan I., II., Magyar Egyetemi Kiadó Bp.

Hernon, P. – Altman, E. (2010): Assessing Service Quality, American Library Association

Hoffmann Istvánné (2004): Stratégiai marketing, Aula Kiadó

Imre János (1988): Incentive, kongresszusi, üzleti turizmus Novorg-Kerszi Bp.

Jafari, J. (2000): Encyclopedia of tourism, New York

Józsa-Piskóti-Rekettye-Veres (2005): Döntésorientált marketing KJK-Kerszöv

Kandampully, J. – Mok, C. – Sparks, B. (2001): Service Quality Management in

Hosptality, Tourism and Leisure, The Haworth Press Inc. NY

Kaspar, C. (1973.): Fremdenverkehrsökologie - eine neue Dimension der

Fremdenverkehrslehre, Wien

Kirstges, Torsten (2011): Management von Tourismusunternehmen: Organisation,

Personal- und Finanzwesen bei Reiseveranstaltern und Reisemittlern, München

Kirstges, Torsten – Kramer, Daniel – Vogel, Christina (2010): Krisen von 1995 bis 2010

und ihre Auswirkungen auf den Tourismus, Wilhelmshaven

Kocziszky György (2008): Területfejlesztés módszertana, Egyetemi Kiadó Miskolc

Központi Statisztikai Hivatal (2008): Tendenciák a magyar szállodaiparban 2002-2007.

Statisztikai Tükör. 2 (128)

Kotler, P. (2012): Marketing menedzsment Akadémiai Kiadó

Krippendorf, J. (1980) Marketing im Fremdenverkehr, Bern

Lengyel Márton (1999): Turizmus stratégia Képzőművészeti Kiadó és Nyomda

Lengyel Márton (2002): A turizmus általános elmélete I. Kereskedelmi és Idegenforgalmi

Továbbképző Kft. nyomdaüzeme

Prof. Dr. Hartmut Luft (2004): Organisation und Vermarktung von Tourismusorten und

Tourismusregionen Destination Management, Gmeiner-Verlag GmbH, Meßried

Lumsdon, L. (1997): Tourism Markeing, International Thomson Business Press

Magyar Kongresszusi Iroda (2009): A globális gazdasági válság hatásai Magyarország

hivatásturisztikai piacára.

Mester Tünde (2010): Nemzetközi trendek a szállodaiparban, Turizmus Bulletin 2/2010.

Michalkó Gábor (1998): A konferenciaturizmus Budapesten. In: Glatz Ferenc (szerk.):

Budapest nemzetközi város. Budapest. pp. 125-139

Michalkó Gábor (2011): Turisztikai terméktervezés és fejlesztés, Pécsi Tudományegyetem

Mill, R.C. – Morrison, A.M. (2002): The tourism system, Kendall/Hunt Pusblishing, Iowa.

Molnár G (2008): Utazásszervezés és értékesítés, KIT Kft. Bp.

Molnár P. (2009): A minőség jövőképét meghatározó fontosabb tényezők – Minőség és

megbízhatóság, 1/2009.

62

Papp Ilona (2009): Szálloda- és vendéglátás menedzsment, AULA Kiadó Bp.

Papp Ilona (2003): Szolgáltatások a harmadik évezredben, Aula Kiadó Bp.

Piskóti-Dankó-Schupler (2002): Régió- és településmarketing, KJK-Kerszöv

Pompl, Wilhelm (2000): Turisztikai menedzsment, Springer Kiadó, Bp.

Puczkó László – Rátz Tamara (1998): A turizmus hatása Aula Kiadó

Puczkó László (2000): Az attrakciótól az élményig: a látogatómenedzsment módszerei

Geomédia Kiadói Részvénytársaság, Bp.

Puczkó – Rácz (2000): Az attrakciótól az élményig, Geomédia Szakkönyvek

Ramneek, K. – Paul, J. – Halder, B. (2011): Services Marketing, Tata, Mc.Graw-Hill

Rogers, Tony (1998): Conferences and Conventions (Events Management)

Swarbrooke, John, - Horner, Susen (2001): Business Travel and Tourism

Tasnádi József (2003): A turizmus rendszere, AULA Kiadó

Zehle, Klaus-Olaf (1990): Yield Management, Eine Methode zur Umsatzsteigerung für

Unternehmen der Tourismusbranche, Hamburg

Internetes források:

http://www.kmcongress.com/downloads/kmcongress_rendezvenyszervezes_icca_report_2

000_2010.pdf, letöltés ideje: 2013. 10. 03.

http://turizmus.com/fokusz/kozzetettek-az-uia-2012-evi-vilagranglistait-1116814, letöltés

ideje: 2013. 09. 17.

http://turizmus.com/fokusz/kozzetettek-az-uia-2012-evi-vilagranglistait-1116814, letöltés

ideje: 2013. 09. 17.

www.hah.hu, letöltés ideje: 2013. 10. 11.

http://www.cylex-tudakozo.hu/reviews/viewcompanywebsite.aspx?firmaName=magyar-

kongresszusi-iroda&companyId=95509, letöltés ideje: 2013.09.28.

http://turizmus.com/fokusz/szakmai-konferencia-a-business-travel-show-n-

1118218?utm_source, letöltés ideje: 2013. 10. 21.

http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp, letöltés ideje: 2013. 09. 18.

http://www.norria.hu/files/632/EM_Turisztika_strat_2007-13.pdf, letöltés ideje: 2013. 10.

09.

www.cityhotelmiskolc.hu

http://www.hotelstars.hu/LinkClick.aspx?fileticket=gD-

tZJ3wtAE%3d&tabid=157&mid=755, letöltés ideje: 2013.08.18.

63

http://www.turizmusmarketing.com/download.php?id=427, letöltés ideje: 2013. 06. 30.

http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-

Display.aspx?b=JfIY9%2b5FO54Gf3W5ZyKHuw%3d%3d&o=s03jRMeeb3lSl%2bjYV5

wijw%3d%3d&so=2, letöltés ideje: 2013. 10. 05.

http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-

BalanceList.aspx?f=8ZyVNzDaRaua1Dyb%2fIBEuw%3d%3d&so=2, letöltés ideje:

2013.09.12.

http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-

BalanceList.aspx?f=1CRA8z1RCIS%2bmGqRWAxoWw%3d%3d&so=1, letöltés ideje:

2013.09.12.

http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-

BalanceList.aspx?f=Nq5o94CniWleiFf%2b7AtmCQ%3d%3d&so=3, letöltés ideje:

2013.09.12.

http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-

BalanceList.aspx?f=uJ2b5F3CrKoAlz19sC0ZuA%3d%3d&so=4, letöltés ideje:

2013.09.12.

http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-

BalanceList.aspx?f=NbVna%2bc0VsxeifbJQgbKRQ%3d%3d&so=5, letöltés ideje:

2013.09.12.

http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-

BalanceList.aspx?f=54lJkoJ6VT5SfN6Nvkgqiw%3d%3d&so=6, letöltés ideje:

2013.09.12.

http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-

BalanceList.aspx?f=w3sjTlccSmtobqh94%2b6feg%3d%3d&so=7, letöltés ideje:

2013.09.12.

http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-

BalanceList.aspx?f=Qbn8MjWTlWc1PCok3jYbvw%3d%3d&so=9), letöltés ideje:

2013.09.12.

http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-

BalanceList.aspx?f=G%2bQm7gunCoeED32f%2bZdBgA%3d%3d&so=8, letöltés ieje:

2013.09.12.

64

Táblázatok, ábrák, képek mellékletek jegyzéke

Táblázatok

1. számú táblázat: Vezető konferencia országok, 2011–2012. évek .................................. 19

2. számú táblázat: Vezető konferencia városok, 2011–2012. évek ................................... 20

3. számú táblázat: Nemzetközi rendezvények résztvevőinek száma, 1963-2012. évek ..... 21

4. számú táblázat: Magyarországon lebonyolított nemzetközi kongresszusok tendenciái . 27

5. számú táblázat: Nemzetközi és magyar konferenciák összesített elemzése ................... 29

6. számú táblázat: Belföldi többnapos üzleti célú utazók száma (fő) ....…..………….… 29

7. számú táblázat: 2000. évi felmérés az egyes tényezők fontosságáról . ..……………… 31

8. számú táblázat: Miskolci konferencia helyszínek .......................................................... 35

9. számú táblázat: A termek befogadóképessége .............................................................. 40

10. számú táblázat: Az elvárt minőség, a döntési szempontok a helyszínválasztáskor...... 45

11. számú táblázat: Az észlelt minőség, a döntési szempontok a helyszínválasztáskor .... 47

12. számú táblázat: Miskolci konferenciaszállodák ........................................................... 68

13. számú táblázat: A miskolci konferenciaszállodák mérlegadatai, 2011-2012. évek ..... 69

Ábrák

1. számú ábra: A hivatásturizmus rendszere ...................................................................... 12

2. számú ábra: Nemzetközi rendezvények száma a világon, 1963-2012. évek ................. 18

3. számú ábra: Nemzetközi rendezvények területi megoszlása, 1963-2012. évek ............. 19

4. számú ábra: Nemzetközi ülések helyszíneinek megoszlása, 2009. év ........................... 22

5. számú ábra: Nemzetközi ülések témáinak megoszlása, 2009. év ................................... 22

6. számú ábra: Magyarországon lebonyolított nemzetközi kongresszusok száma ............. 23

7. számú ábra: Magyarországon megrendezett nemzetközi konferenciák száma ............... 24

8. számú ábra: Magyarországi konferenciahelyszínek, 2013. I. félév ................................ 28

9. számú ábra: Az elvárt minőség tényezőinek átlagos értéke ............................................ 46

10. számú ábra: Az észlelt minőség tényezőinek átlagos értéke ........................................ 47

11. számú ábra: Az elvárt és észlelt minőség összehasonlítása .......................................... 48

12. számú ábra: Rendezvények várható létszáma az előző időszakhoz képest .................. 49

Képek

1. számú kép: Szabadidős turizmus ...................................................................................... 5

2. számú kép: Hivatásturizmus ............................................................................................. 5

3. számú kép: A főníciaiak kereskedelmi hálózata............................................................. 15

4. számú kép: Lovas postakocsi munka közben ................................................................. 15

65

5. számú kép: A "Repülő skót" gőzmozdony 1923-ból ...................................................... 16

6. számú kép: A "Schönbrunn" gőzhajó 1912-ből ............................................................. 16

7. számú kép: Henry Ford és a T-modell 1921-ből ............................................................ 16

8. számú kép: Az észak-magyarországi régió .................................................................... 34

9. számú kép: A City Hotel Miskolc**** szálloda bejárata............................................... 36

10. számú kép: A HotelStars védjegye ............................................................................... 37

11. számú kép: A drót bisztró menükártyája ...................................................................... 41

Mellékletek

1. számú melléklet: A City Hotel Miskolc**** főbb gazdasági eredményei és

elhelyezkedése a versenytársak között ............................................................................... 68

2. számú melléklet: Minőségellenőrző kérdőív .................................................................. 73

66

Summary

The main aim of the dissertation was to map the situation of the Hungarian and

international professional tourism – including conference tourism with the help of the

Hungarian and international professional literature.

Definitions helped me with both understanding and describing the topic. System of tourism

was described by paralleling it with the system of tourism. Available statistics,

international data showed a development in this area in the recent decades. Its position

could be also got to know not only in the European but also in the Far-Eastern regional

markets.

With having the criterion of the Hungarian professional tourism we can conclude the

situation of the regional and settlement level position as well. Essential part of the

dissertation focuses on the description of the professional tourism in Hungary in the

twentieth century. Organisations that were established and buildings that were constructed

during the century reflected accurately the direction of the tourism development. We could

get an insight into the causes of the later recoiling and factors supporting the

redevelopment of the market. Aspects influencing demand and the causes of the growth of

demand came also to the surface.

With the possession of the secondary research date I was able to describe the base

company from its opening until these days. Management of the hotel demonstrated

determination in the past 10 years from the beginning.

We can also get an insight into the difficulties after opening, the process of gaining

international certification and the relationship with the competitors. In the dissertation the

importance of the quality certification and the tendencies playing an important tendencies

in the operation of the hotel in the past and present were also included. After writing about

its past and present I tried to cope with the most difficult task: to forecast its future.

Data of primary research and the summary of the compulsory published reports made me

possible to determine the position of the hotel among the competitors. With the help of the

questionnaires and the interview the hypotheses in the introduction had the following

67

results: the first hypothesis was proved and accepted, while the second was denied

according to the results of the research.

According to them (Hypothesis 1), conference tourism is able to develop, there is a

possibility to enlarge its demand and there is a solvent demand for it, it is used and

purchased.

It was also concluded (Hypothesis 2) that the present market position of City Hotel

Miskolc**** cannot be maintained and neither can be increased by having higher level of

services. However its proof or rejection cannot be fully stated as there were restrictions as

for the research and sample size.

After the summary and the results I made my own conclusions, suggestions in connection

with the topic. According to the critique the prospects for the future can be changed as it

also considers the actual market conditions and the Hungarian and international trends as

well.

And finally I would like to express my gratitude to my professional supervisor Anita

Marien for her help in connection with my dissertation and consultation. I would also like

to express my thanks to Kata Kertész, the sales manager of City Hotel Miskolc****, who

also helped me with this topic as an external consultant and also gave me an insight to the

everyday operation of the hotel as a trainee leader. The information and knowledge I got

during the dissertation writing was a big help for me.

68

1. számú melléklet

A City Hotel Miskolc**** főbb gazdasági eredményei és elhelyezkedése

a versenytársak között

Az alábbi szállodák - mivel konferenciahotelekként is működnek – a városban a vizsgált

szálloda versenytársait képezik.

12. számú táblázat

Miskolci konferenciaszállodák

Szálloda neve Üzemeltető Szobaszám Minősítés*

Calimbra Wellness Hotel**** Aura Gold Kft 53 nincs

City Hotel Miskolc**** Hotel Miskolc Kft. 39 4*

Hunguest Hotel Palota**** Hunguest Hotel Zrt. 129 4*

Lévay Villa Hotel**** Poméker Csemege Kft. 26 nincs

Bástya Wellness Hotel*** Bihari és Társai Kft. 22 nincs

Hotel Kitty*** Hotel Kitty Kft. 25 nincs

Hotel Pannónia*** Collovini Kft. 41 nincs

Károly Hotel*** KKR Kft. 72 nincs

Kikelet Club Hotel*** Gold Park Kft. 21 3*

Forrás: szállodák honlapjai, saját szerkesztés

A piaci környezetben vizsgálva adott gazdasági egységről bővebb információkhoz

juthatunk, hiszen a makrokörnyezet és a másik szereplőhöz való viszonyítás értékes

adatokhoz juttatja a tulajdonosokat/befektetőket.

A következőkben az üzemeltető társaságok 2011. és 2012. évi néhány mérlegsora kerül

bemutatásra, majd azt követően az azokhoz kapcsolódó, a konferenciaturizmus területét is

érintő tendenciákat, vállalatjellemzőket állapítom meg.

* A „minősítés” a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által megítélt, hivatalosan nyilvántartott

besorolás.

69

13. számú táblázat

adatok e Ft-ban

A miskolci konferenciaszállodák mérlegadatai, 2011-2012. évek

Mérleg adatok

2011/2012. Ca

lim

bra

Wel

lnes

s

Ho

tel

Cit

y H

ote

l

Mis

ko

lc

Hu

ng

ues

t

Ho

tel

Pa

lota

Lév

ay

Vil

la

Ho

tel

Bá

sty

a

Wel

lnes

s

Ho

tel

Ho

tel

Kit

ty

Ho

tel

Pa

nn

ón

ia

Ká

roly

Ho

tel

Kik

elet

Clu

b

Ho

tel

Nettó árbevétel 2011 - 259 224 8 027 933 116 446 85 444 67 818 112 498 46 264 123 242

Nettó árbevétel 2012 258 720 199 983 8 066 370 97 899 124 630 63 126 84 810 46 354 105 831

Változás mértéke 258 720 - 59 241 38 437 - 18 547 39 186 - 4 692 - 27 688 90 - 17 411

Személyi jellegű ráfordítások 2011 6 670 77 279 3 196 463 31 567 20 837 21 025 30 627 25 765 34 126

Személyi jellegű ráfordítások 2012 63 307 57 077 3 097 194 29 274 25 032 25 717 17 571 23 964 22 325

Változás mértéke 56 637 - 20 202 - 99 269 - 2 293 4 195 4 692 - 13 056 - 1 801 - 11 801

Adózás előtti eredmény 2011 - 7 933 46 711 433 019 15 104 20 429 - 11 485 13 261 - 7 336 24 720

Adózás előtti eredmény 2012 - 12 764 19 100 1 783 031 4 861 24 259 - 28 305 3 893 - 14 139 6 469

Változás mértéke - 4 831 - 27 611 1 350 012 - 10 243 3 830 - 16 820 - 9 368 - 6 803 - 18 251

Mérleg szerinti eredmény 2011 - 7 940 41 972 83 609 15 104 20 429 - 11 595 11 720 - 7 512 24 720

Mérleg szerinti eredmény 2012 - 12 764 18 859 1 406 844 4 846 24 259 - 28 409 3 386 - 14 231 6 282

Változás mértéke - 4 824 - 23 113 1 323 235 - 10 258 3 830 - 16 814 - 8 334 - 6 719 - 18 438

Forrás: www.e-beszamolo.kim.gov.hu, saját szerkesztés

70

A Calimbra Wellness Hotel 2011 decemberében fejezte be a hotelépítési beruházást.

Emiatt a két év összehasonlítása nem releváns. A beruházás az önerőn túl részben állami

(ÉMOP), részben Európai Unió általi támogatással valósult meg, e két utóbbi összege 387

millió forint. A 2012. januárjában (Calimera Hotel néven) megnyitott hotel üzemi

eredménye 2011-ről 2012-re - 8 millió Ft-ról - 56 millió Ft-ra csökkent. Már a működés

első évében közel 260 millió Ft árbevételt tudott elérni, 33 fős átlagos létszámmal. Ez

viszonylag magas létszámnak számít a többi hotellel összevetve, így a személyi jellegű

ráfordításai is jelentősek voltak. (http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-

BalanceList.aspx?f=8ZyVNzDaRaua1Dyb%2fIBEuw%3d%3d&so=2, letöltés ideje: 2013.09.12.)

A City Hotel Miskolc az általánosságban jellemző árbevétel csökkenést szenvedte el

2012. évben. Árbevétele közel 60 millió Ft-tal kevesebb, mint előző évben. Az adózás

előtti eredmény több mint 27 millió Ft-tal csökkent.

A személyi jellegű ráfordítások csökkenése az átlagos állományi létszám drasztikus

csökkenésének eredménye: 31 főről 20 főre. Jelentősen nőtt az anyagjellegű ráfordítások

összege, 65 millió Ft-ról 99 millió Ft-ra. Egyéb bevétel keletkezett 7,5 millió Ft összegben.

(http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-

BalanceList.aspx?f=1CRA8z1RCIS%2bmGqRWAxoWw%3d%3d&so=1, letöltés ideje: 2013.09.12.)

Hunguest Hotel Palota: A részvénytársaság tulajdonában több szálloda is van, így a

mérlegadatok nem kizárólag a miskolci szálloda számait mutatják. Több beruházásuk is

volt a tavalyi évben, melyhez hiteleket és vissza nem térítendő támogatást is kaptak. A

beruházások miatt nőtt a rövid lejáratú kölcsönök, hitelek összege, a pénzügyi műveletek

ráfordítása és a rendkívüli ráfordítások összege is (ez utóbbi 60 millió Ft-tal). Az

értékcsökkenés a bázisévhez képest közel 200 %, összességében az üzemi tevékenység

eredménye 1.553 millió Ft többlet, a mérleg szerinti eredmény változása pedig több mint +

1.320 millió Ft.

Mindez létszám-racionalizálással is együtt járt, előző évhez képest 73 fővel kevesebb

alkalmazott dolgozott. Az 1.213 fő bértömege 99.269 ezer Ft-tal kevesebb, mint az 1.286

főé volt. (http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-

BalanceList.aspx?f=Nq5o94CniWleiFf%2b7AtmCQ%3d%3d&so=3, letöltés ideje: 2013.09.12.)

A Lévay Villa Hotel szintén árbevétel és eredmény csökkenést szenvedett el 2012. évben.

Az üzemi tevékenység eredménye 22 millió Ft-ról 5 millió Ft-ra csökkent, a rövid lejáratú

71

kötelezettségei 80 millió Ft-ról 45 millió Ft-ra csökkent. Átlagos statisztikai létszámát

megtartotta, mindkét évben 20 fő volt. Felismerve a piaci környezet fejlődését, tavaly itt is

fejlesztés történt, melyre 76 millió Ft támogatást sikerült megnyerni. (http://e-

beszamolo.kim.gov.hu/kereses-BalanceList.aspx?f=uJ2b5F3CrKoAlz19sC0ZuA%3d%3d&so=4, letöltés

ideje: 2013.09.12.)

A Bástya Wellness Hotel háromcsillagosként jelentős árbevétel növekedést ért el: 85

millió Ft-ról 124 millió Ft-ra. Mérleg szerinti eredménye 20 millióról 24 millió Ft-ra nőtt.

A foglalkoztatott dolgozók száma 12 főről 13 főre nőtt, így a személyi jellegű ráfordítások

összege is, 4 millió Ft-tal. (http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-

BalanceList.aspx?f=NbVna%2bc0VsxeifbJQgbKRQ%3d%3d&so=5, letöltés ideje: 2013.09.12.)

A szintén miskolctapolcai Hotel Kitty likviditási helyzete romlott. Árbevétele mindként

évben közel 60 millió Ft, azonban jelentős a pénzügyi műveletek eredményének

csökkenése, így az adózás előtti eredmény a 11 millió Ft-os veszteségről 28 millió Ft

veszteségre változott.

A foglalkoztatottak száma 15-ről 13 főre csökkent, a személyi jellegű ráfordítások összege

pedig 26 millió Ft-ról 21 millió Ft-ra csökkent. (http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-

BalanceList.aspx?f=54lJkoJ6VT5SfN6Nvkgqiw%3d%3d&so=6, letöltés ideje: 2013.09.12.)

A belvárosi Hotel Pannónia árbevétel vesztesége 2011. évhez képest közel egynegyed,

míg mérleg szerinti eredménye 13 millió Ft-ról 3,9 millió Ft-ra csökkent. A csökkenő

árbevétel oka lehet a fejlesztés elmaradása. Az árbevétel 10 %-át a konferenciákhoz

kapcsolódó szolgáltatások adták. Ez az arány az előző évben 6 % volt. A még éppen

nyereséges eredményt elérő társaság személyi jellegű ráfordításait jelentősen

csökkentették, közel 40 %-kal. (http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-

BalanceList.aspx?f=w3sjTlccSmtobqh94%2b6feg%3d%3d&so=7, letöltés ideje: 2013.09.12.)

A Károly Hotel eredményei nem tekinthetők az összehasonlítás alapjának, mivel az

üzemeltető társaság más tevékenységeket is folytat. Az üzemi tevékenység eredménye 17

millió Ft-ról – 14 millió Ft-ra csökkent, árbevétele a két évben közel azonos, 46 millió Ft

volt. A személyi jellegű ráfordítások összege 25 millió Ft-ról 24 millió Ft-ra csökkent,

azonban a mérleg szerinti eredmény (veszteség) majdnem megduplázódott. (http://e-

beszamolo.kim.gov.hu/kereses-BalanceList.aspx?f=Qbn8MjWTlWc1PCok3jYbvw%3d%3d&so=9)

72

A tapolcai Kikelet Club Hotel árbevétele 14 %-kal csökkent. Üzemi tevékenységének

eredménye 25 millió Ft-ról 7 millió Ft-ra esett vissza. A személyi jellegű ráfordítások

összege (ezzel együtt a létszám) 34 millióról 22 millióra csökkent. Anyagköltségük is

növekedett, ezek eredményeként a mérleg szerinti eredményük az előző évi negyedére

csökkent, ám még így is sikerült nyereséget elérni. (http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-

BalanceList.aspx?f=G%2bQm7gunCoeED32f%2bZdBgA%3d%3d&so=8, letöltés ieje: 2013.09.12.)

Láthatjuk tehát, hogy a gazdasági válságot követő évek a piaci szereplők csaknem

mindegyikének nehézségeket okoztak. Mivel kivételesen nagy növekedést egyikük sem

könyvelhetett el, valószínűsíthető, hogy a kereslet kisebb mértékű csökkenésével állunk

szemben.

Pozitívumként kell értékelnünk, hogy több társaság a minőségmegőrzés és minőségnövelés

útján halad, és a különböző pályázati lehetőségeket megragadva igyekeznek vonzóvá tenni

vállalkozásukat a turizmus szereplői számára.

A beruházást nem folytatók leginkább stagnálásra számíthatnak, és piaci pozíciójuk hosszú

távon nem lesz tartható. Kizárólag alacsony árakkal és csomagajánlatokkal egyik szálloda

sem maradhat versenyképes. A létszámcsökkentésnek pedig szigorú korlátai vannak,

hiszen a minőségromlást sokszor a képzetlen vagy kis létszámú személyzet okozza.

A City Hotel Miskolc esetében a tulajdonosok a már megvalósított beruházással és további

marketing ötletekkel a piaci pozíció megerősítését várják. A létszám-racionalizálás és

szakképzett dolgozók alkalmazása révén, valamint a felmerülő költségek szigorú

csökkentésével a 2013. évben az árbevétel és az eredmény növekedését szeretnék elérni.

Ehhez azonban elengedhetetlen a piacon lévő szállodák tevékenységének folyamatos

figyelemmel kísérése, és az információkból versenyelőny származtatása.

73

2. számú melléklet

MINŐSÉGELLENŐRZŐ KÉRDŐÍV

1. Mely szempontokat vesz figyelembe, amikor konferenciahelyszínt választ?

(1 egyáltalán nem fontos, …. 5 nagyon fontos)

- konferenciaszervezés minősége 1 2 3 4 5

- a szálloda által alkalmazott árak 1 2 3 4 5

a minőség tekintetében

- szobák tisztasága, felszereltsége 1 2 3 4 5

- a szálloda megközelíthetősége 1 2 3 4 5

- kiegészítő szolgáltatások minősége

- étterem 1 2 3 4 5

- wellness 1 2 3 4 5

- egyéb programlehetőségek 1 2 3 4 5

- parkoló 1 2 3 4 5

- a személyzet szakmai felkészültsége 1 2 3 4 5

- a személyzet személyes, társas 1 2 3 4 5

kompetenciái (udvariasság, segítőkészség)

- egyéb: ……………………………………………………………………………

2. Értékelje a City Hotel Miskolc**** szállodát az alábbi szempontok szerint:

(1 nagyon elégedetlen, ….. 5 nagyon elégedett)

- konferenciaszervezés minősége 1 2 3 4 5

- a szálloda által alkalmazott árak 1 2 3 4 5

a minőség tekintetében

- szobák tisztasága, felszereltsége 1 2 3 4 5

- a szálloda megközelíthetősége 1 2 3 4 5

- kiegészítő szolgáltatások minősége

- étterem 1 2 3 4 5

- wellness 1 2 3 4 5

- egyéb programlehetőségek 1 2 3 4 5

- parkoló 1 2 3 4 5

- a személyzet szakmai felkészültsége 1 2 3 4 5

- a személyzet személyes, társas 1 2 3 4 5

kompetenciái (udvariasság, segítőkészség)

- egyéb:

…………………………………………………………………………….

74

3. Információk a jövőbeli tervekről

Terveznek-e a 2014. évben is konferenciát, szakmai rendezvényt külső helyszínen

megtartani?

igen nem

Választják-e várhatóan a rendezvények helyszínéül a City Hotel Miskolc****

szállodát?

igen nem

Az előző időszakokhoz képest több, kevesebb, vagy hasonló számú rendezvény

várható?

több kevesebb ugyanannyi

Az előző időszakokhoz képest nagyobb, kisebb, hasonló létszámú rendezvény

várható?

nagyobb kisebb azonos létszámú

4. Észrevételek, javaslatok

- Milyen hiányosságokat tapasztalt a szolgáltatások igénybevételekor?

……………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

- Mely meglévő szolgáltatás minőségét javítaná és miként?

……………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

- Mely területeket fejlesztené/bővítené, milyen új szolgáltatásokat venne igénye?

……………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

Köszönöm, hogy időt fordított a kérdőív kitöltésére.