A kommunista rendszerek válsága és bukása

Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete

A szovjet blokk válságának okai• ideológiai: a fiatalok közt „Nyugatimádat”, vallási reneszánsz• katonai: a Reagan-kormány beszállt a fegyverkezési versenybe• gazdasági: a katonai túlköltekezés kimerítette

– az olajsokk után túlkínálat, áresés– dráguló hitelkamatok– az USA számíthatott politikai szövetségesei gazdaságára is, a SzU nem

• a (politikai) vezetés tehetetlenné válása– elöregedés, „gerontokrácia” (Brezsnyev, Andropov, Csernyenko)– nem vállalják a kellemetlen politikai döntések ódiumát

• a fegyverkezési verseny felvállalása a sztálinista gyakorlat visszatértével járna• az erőviszonyok teljes eltolódását egy preventív háború állíthatta volna meg• nem vállalták az addigi ideológia, politika, gazdaság teljes feladását sem

– a csatlós államokban kitört lázadásokat szovjet csapatok bevetése nélkül akarják leverni (Lengyelország, 1980–81)

– szélmalomharc a korrupció, alkoholizmus stb. ellen– Andropov felismerte a válságot, de reformjai elindítására nem volt ideje

(felzárkózás a Ny-hoz, piaci ösztönzők bevezetése, morális megújulás)– szimbolikus tett volt M. Rust Vörös téri leszállása… (1987)

Gorbacsov reformkísérlete• fiatal, dinamikus és tapasztalt vezető, széles reform-mandátummal

• kezdetben alkoholellenes kampány és kemény külpolitika

• 1987-től lép elő reformjaival– peresztrojka (átalakítás) elsősorban a szovjet gazdaság átalakítása

– glasznoszty (nyilvánosság) információáramlás, szólás- és véleményszabadság

– új nemzetközi rend: lemond a nemzetközi osztályharc lenini tanáról, ezért egy biztonságosabb világ, egy közös európai otthon megteremtését sürgeti; ettől országa nyugati gazdasági megsegítését várta. De ennek érdekében:

• le kellett mondania a Brezsnyev-doktrínáról (1988–89) (ami dominóelv-szerűen megbuktatta az összes közép-európai kommunista rendszert)

• meg kellett reformálnia a szovjet állam berendezkedést, képviseleti intézmények bevezetésével (ez pedig felszínre hozta a rejtett nemzetiségi és más problémákat és végső soron a Szovjetunió bukásához vezetett)

• a bukás nem volt szükségszerű, és előre látható sem volt– Gorbacsov személyes szerepe, döntései nélkül elképzelhetetlen lett volna

– ő maga a Szovjetunió megerősödését, a kommunizmus megújulását várta ettől

– viszont hamar elveszítette belső támogatottságát is

„10 év, 10 hónap, 10 hét, 10 nap”Lengyelország• 1978: II. János

Pál pápa

• 1980: sztrájkok; Szolidaritás (Lech Wałęsa)

• szükségállapot

• Jaruzelski reformjai

• 1986: újra ellen-zéki fellépés

• 1988 aug.: kerek-asztal-tárgyalás

• 1989: félszabad választás

• 1990: Wałęsa államfő

• 1991: szabad vál.

Magyarország• 1987-88: ellenzék

megszerveződése

• 1988: Kádár bu-kása (Grósz K.)

• 1989 jan.: Pozsgay: 1956 népfelkelés volt

• többpártrendszer

• jún.: Nagy Imre újratemetése

• kerekasztal

• okt.: sarkalatos törvények

• 1990: választások

NDK• 1988: szovjet

lapok betiltása

• 1989: kiutazási szigorítás, mene-kültek (Varsó, Prága, Bp.)

• szept. határnyitás Mo.-on; tünteté-sek és ellenzék létrejötte

• nov.: ledől a berlini fal, új kormány, a német egység terve

• 1990: választás és egység

Csehszlovákia• tüntetések 1988-

1989-től (a rőr. brutálisan lép fel)

• 1989 nov.: ellen-zéki csoportok + elsöprő erejű tüntetések

• kerekasztal-tárgy.

• dec.: koalíciós kormány, teljes személycsere (Dubček ház-elnök, Havel közt.-i elnök)

• 1993: békés szétválás

Rendszerváltás a Balkánon• Románia: forradalom (kiindulása: Tőkés László, Temesvár)

– dec.: Ceauşescu pere és kivégzése

• Bulgária: személycserék, tüntetések, alkotmánymódosítás, majd kereksztal az újonnan létrejött ellenzékkel

• Albánia: eleinte csak reformok, az elzárkózás oldódása; többpárti választás csak 1991-ben

• jellegzetesen csak hatalomváltások – a kommunista utódpártok győznek a választásokon is

• Jugoszlávia: egy felrobbant etnikai mozaik– nacionalista hullám (Koszovó, Szerbia, Horvátország)– nagyszerb központosító tervek, alkotmánymódosítás (1989)– Szerbia elutasítja, Szlovénia és Horvátország bevezeti a többpártrendszert – Koszovó és a „krajinai” szerbek szuverenitási nyilatkozata (1990)– a szövetségi hadsereg megtámadja Szlovéniát, majd Horvátországot (1991)– szerb–horvát, majd boszniai háború 1995-ig, etnikai tisztogatások– 1992: az ország öt részre szakad (2006–08: újabb két független állam)– Daytoni béke 1995

A Szovjetunió felbomlása• 1988-tól nemzetiségi mozgalmak (Baltikum, Kaukázus, Moldova)

• 1989 dec. Málta: Bush–Gorbacsov csúcs, a hidegháború vége

• 1990: a három balti állam és Moldova függetlenségi nyilatkozata

• demokratikus választással Borisz Jelcin orosz elnök lesz

• 1991 aug. Gorbacsov-ellenes puccskísérlet Moszkvában; meggátlása főleg Jelcin érdeme volt. Eztán újabb függetlenségi nyilatkozatok (Ukrajna, Belarusz)

• szept. a balti államok nemzetközi elismerése

• dec. megegyezés a SzU. felszámolásáról (Breszt, majd Alma-Ata) – létrejön a Független Államok Közössége (12 tagállam). Gorbacsov lemond

• „orosz Trianon” – több millió orosz kerül határokon túlra

• szeparatista mozgalmak az új államokon belül is (Csecsenföld, Karabah, Abházia, Gagauz köztársaság stb.)