8
1. oldal, összesen: 8 A KERESZTRE FESZÍTÉS ÓKORI ÁBRÁZOLÁSAI © dr. Szalai András, Apológia Kutatóközpont, www.apologia.hu (v.3. 2017.03.21.) A keresztre feszítés (crucifixio) mint halálnem a római jogban a rabszolgáknak és gonosztevőknek járó legsúlyosabb büntetések közé tartozott. Cicero a kivégzési módot a legnagyobb, legsúlyosabb, legcsúnyább, legkegyetlenebb jelzőkkel illeti, amikor említi (SÁRY 2004:95). Ezért volt minden kor minden kereszténye számá- ra kérdés: hogyan lehet Jézus Krisztus megfeszítését ábrázolni? 1. A keresztre feszítés története A módszer kialakulásában több tényező is szerepet játszhatott. Az egyik a föld és a fa szentsége (SÁRY 2004:11-14). Az ókori népek között széles körben elterjedt hiedelem szerint ugyanis a föld szent, és nem kerülhet bele holttest, ezért a hullát egy külön toronyba (zoroasztriánusok) vagy hegytetőre (pl. tibetiek) vitték fel, illetve egy fára akasztották, hogy a madarak eledele legyen. A fa mint gazdag vallási szimbólum ugyancsak szerepet játszhatott a szokás kialakulásában, hiszen a fára kötözött hulla az ég és a föld között közvetítő fa részévé vált. A másik, legelterjedtebb szempont azonban az ellenség vagy bűnöző nyilvános kivégzésének vagy holttestének közszemlére tétele volt, az elrettentés és ezáltal a megelőzés céljával. A kivégzett ellenségek, bűnözők fára akasztása, a fához kötözött ellenség pusztul- ni hagyása vagy odakötözés utáni azonnali kivégzése nem a rómaiak találmánya volt. Korai formájában először az asszírok, majd a perzsák, és a velük kapcsolat- ba kerülő népek, így a szkíták és a görögök, majd a punok és a Nagy Sándor utáni hellenisztikus birodalmak is alkalmazták (SÁRY 2004:15-22). Esetenként a zsidók is (élő) fára akasztottak kivégzett ellenségeket, de törvényeik szerint a holttestet még aznap el kellett temetni (Józs 8:29, 10:26). A Kr.e. 2. században IV. Antio- khosz Epiphanész nyolcszáz ellenálló zsidót „elevenen feszített keresztre” (FLA- VIUS, Antiquitates 13,14,2). Ami a sajátos római keresztre feszítést (crucifixio) illeti, erre a Kr.e. 6. századtól vannak utalások. Kialakulását nem a közel-keleti népek „kulturális” hatása, ha- nem sajátos római szokások fejlődése határozta meg. Rómában ugyanis eleve létezett egy csak rabszolgáknak járó büntetés (servile supplicium), amelynek eredeti célja nem a kivégzés volt, hanem az elrettentés. A rabszolgának a hátára kellett vennie a kereszt vagy villa alakú kocsirudat (furca), és így végigvinnie az utcán, miközben ütlegelték. Egy másik módszer szerint a kapukat záró vastag keresztgerendát (patibulum) fektették a rabszolga vállára, csuklóit a két végén rákötözték, és így korbácsolták végig a városon (SÁRY 2004:31-32).

A KERESZTRE FESZÍTÉS ÓKORI ÁBRÁZOLÁSAIsite-44438.mozfiles.com/files/44438/A_keresztre_feszites_okori_abrazolasai.pdfA római kereszt (crux) két részből állt: a rögzített

  • Upload
    others

  • View
    3

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: A KERESZTRE FESZÍTÉS ÓKORI ÁBRÁZOLÁSAIsite-44438.mozfiles.com/files/44438/A_keresztre_feszites_okori_abrazolasai.pdfA római kereszt (crux) két részből állt: a rögzített

1.oldal,összesen:8

AKERESZTREFESZÍTÉSÓKORIÁBRÁZOLÁSAI©dr.SzalaiAndrás,ApológiaKutatóközpont,www.apologia.hu(v.3.2017.03.21.)

Akeresztrefeszítés(crucifixio)minthalálnemarómaijogbanarabszolgáknakésgonosztevőknekjáró legsúlyosabbbüntetésekközétartozott.Ciceroakivégzésimódotalegnagyobb,legsúlyosabb,legcsúnyább,legkegyetlenebbjelzőkkelilleti,amikoremlíti(SÁRY2004:95).Ezértvoltmindenkormindenkeresztényeszámá-rakérdés:hogyanlehetJézusKrisztusmegfeszítésétábrázolni?

1.AkeresztrefeszítéstörténeteAmódszerkialakulásábantöbbtényezőisszerepetjátszhatott.Azegyikaföldésafaszentsége(SÁRY2004:11-14).Azókorinépekközöttszéleskörbenelterjedthiedelemszerintugyanisaföldszent,ésnemkerülhetbeleholttest,ezértahullátegykülön toronyba (zoroasztriánusok) vagyhegytetőre (pl. tibetiek) vitték fel,illetve egy fára akasztották, hogy a madarak eledele legyen. A fa mint gazdagvallási szimbólum ugyancsak szerepet játszhatott a szokás kialakulásában,hiszen a fára kötözött hulla az ég és a föld között közvetítő fa részévé vált.Amásik, legelterjedtebb szempont azonban az ellenség vagybűnözőnyilvánoskivégzésénekvagyholttesténekközszemléretételevolt,azelrettentésésezáltalamegelőzéscéljával.

Akivégzettellenségek,bűnözőkfáraakasztása,afáhozkötözöttellenségpusztul-nihagyásavagyodakötözésutániazonnalikivégzésenemarómaiaktalálmányavolt.Koraiformájábanelőszörazasszírok,majdaperzsák,ésavelükkapcsolat-bakerülőnépek,ígyaszkítákésagörögök,majdapunokésaNagySándorutánihellenisztikusbirodalmakisalkalmazták(SÁRY2004:15-22).Esetenkéntazsidókis(élő)fáraakasztottakkivégzettellenségeket,detörvényeikszerintaholttestetmég aznap el kellett temetni (Józs8:29, 10:26).AKr.e. 2. században IV.Antio-khoszEpiphanésznyolcszázellenállózsidót „elevenen feszítettkeresztre” (FLA-VIUS,Antiquitates13,14,2).

Amiasajátosrómaikeresztrefeszítést(crucifixio)illeti,erreaKr.e.6.századtólvannakutalások.Kialakulását nema közel-keleti népek „kulturális” hatása, ha-nem sajátos római szokások fejlődése határozta meg. Rómában ugyanis elevelétezett egy csak rabszolgáknak járó büntetés (servile supplicium), amelynekeredeticéljanemakivégzésvolt,hanemazelrettentés.Arabszolgánakahátárakellettvennieakeresztvagyvillaalakúkocsirudat(furca),ésígyvégigvinnieazutcán, miközben ütlegelték. Egymásikmódszer szerint a kapukat záró vastagkeresztgerendát (patibulum) fektették a rabszolga vállára, csuklóit a két végénrákötözték,ésígykorbácsoltákvégigavároson(SÁRY2004:31-32).

Page 2: A KERESZTRE FESZÍTÉS ÓKORI ÁBRÁZOLÁSAIsite-44438.mozfiles.com/files/44438/A_keresztre_feszites_okori_abrazolasai.pdfA római kereszt (crux) két részből állt: a rögzített

2.oldal,összesen:8

AKr.e.2.századtólegyregyakoribbrabszolgalázadásokmiattazonbankialakultaz a szokás, hogy a karjaival kereszt-gerendára kötözött vagy szögezett rab-szolgát egy földbe ásott, függőleges oszlop (stipes) tetejére kötéllel felhúzták,majdalábátisodakötöztékvagyodaszegezték.Eztörténtpl.alegyőzöttSparta-cus6000életbenmaradtemberével,akiket„CrassusaCapuábólRómábavezetőútteljeshosszábankeresztrefeszíttetett”(AppianosztidéziSÁRY2004:33).

Jézusidejébenarómaihadseregáltalrabszolgákkal,lázadókkal,rablókkalésmásgonosztevőkkelszembenalkalmazottmódszercéljanemcsupánmagaakivégzésvolt,hanemakivégzendőnyilvánosmegszégyenítése,ésakárnapokigtartókín-halála, ami tömegekre gyakorolhatott elrettentő és megelőző hatást. A hódítóBirodalomszámáranyilvánezvoltalegfontosabb.

Mivelazonbanazsidótörvényszerintaholttestetmégaznap,napnyugtaelőttelkell temetni (5Móz 21:23, FLAVIUSBellum 4,6,2), és a rómaiak igyekeztek nemháborgatni a helyi vallási törvényeket, az elrettentés érdekében a kivégzést le-vetkőztetésselésatestvégigostorozásávalkészítettékelő,magátakivégzéstpe-digszínpadiasaktussátették:akereszt-gerendátazelítélttelcipeltettékkiaki-végzőhelyig.

Arómaikereszt(crux)kétrészbőlállt:arögzítettfüggőlegesoszlopból(stipes)ésavízszintes,kb.félmázsásgerendából(patibulum).Akezeketakeresztgerendá-hoz,alábakatoldaltazoszlophozvagyalábtartóhoz(suppedaneum)szögezték.Atestetvalószínűlegegyazoszlopbavertülőke(sedile)istartotta.(SÁRY2004:73-79)

Ahalál fizikaioka amai tudósokszerintavérveszteség,amerevgörcs,a légző-szervekbénulásamiattifulladás,vérmérgezés,kiszáradás,traumássokkésideg-fájdalom egyaránt lehetett (SÁRY 2004:86-89). Ókori beszámolók szerint azelítéltekszenvedésesokórán,sőt,akárnapokonátistarthatott.Ezértcsodálkoz-hatott Pilátus azon, hogy Jézus „alig” hat óramúltánmeghalt (Mk15:44 vö. Jn10:17-18).Bárakivégzetteketrendszerinthagytákottrohadnivagyállatokmar-talékáváválni(SÁRY2004:92-93),PilátusArimátiaiJózsefkéréséremegengedte,hogyJézustestétlevegyék,éseltemessék(Mt27:57-60).

2.AkeresztrefeszítésrégészetiemlékeiAz 1. században keresztre feszített embermaradványait először 1968-ban, Jeruzsá-lemészak-keleti részén,aScopus-hegykö-zelében,aciszjordániaiNablusbavezetőútmenténtaláltak,Giv’atHa-Mivtarban(SÁRY2004:103-107).

Page 3: A KERESZTRE FESZÍTÉS ÓKORI ÁBRÁZOLÁSAIsite-44438.mozfiles.com/files/44438/A_keresztre_feszites_okori_abrazolasai.pdfA római kereszt (crux) két részből állt: a rögzített

3.oldal,összesen:8

Négy1.századisírbarlangottaláltak,teljescsontvázakkalés osszuáriumokkal (csonttartó ládák). Az egyik Jehoha-nanéésgyermekéévolt.Aférficsontjaiközöttegy11cm-es vasszöggel átvert sarokcsontot találtak. A vizsgálatokszerint lábait kétoldalt a sarokcsontjain át szögezték afüggőleges gerendához, lábszárcsontjait pedig eltörték(crurifragium),hogymeggyorsítsákkínhalálát,ésnetudjamagátkihúzni.

3.AzábrázoláskérdéseiésfeltételeiAzahalálnem,amelyetJézusKrisztuselszenvedett,nemcsakszámunkrasokko-ló,hanemazókoriakszámáraisazvolt.Nemcsakismerősésiszonyúképetidé-zett fel mindenkiben, hanem olyan kérdéseket is felvetett, amelyek természe-tesenaMegfeszítettábrázolásánaklehetőségeireishatástgyakoroltak.

Krisztus tehát a rabszolgáknak és gonosztevőknek járó büntetési módot szen-vedteel.AhogyPálapostolírta:„…mertőIstenformájábanlévénnemtekintettezsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem megüresítette önmagát, [rab]-szolgaiformátvettfel,emberekhezhasonlóválett,ésmagatartásábanisember-nekbizonyult;megaláztamagát, és engedelmeskedettmindhalálig,mégpedig akereszthalálig.”(Fil2:6-8).

Eza szégyenleteskínhalál azonbanhite szerintnempusztánegyemberrel,ha-nemazemberré lett Istenneltörtént.Hogylehetségesez?MilyenIstenhalmegbűnözőként?Hogylehetneebbőlvallásiszimbólumotcsinálni?Mitszólnánakeh-hezmásnépek,másvallások?Nemfogjákakeresztényeketgúnyolniezért?

Krisztus,aMessiásszégyenleteskínhalálátráadásulószövetségipróféciákelőztékmeg, mint például Dávid 22. zsoltárja vagy Ézsaiás próféta könyvének 52-53.fejezete. Ezutóbbi egyik részlete szerint (52:14) „Sokan csak iszonyodtak tőle,annyira torz,nememberivoltkülseje,emberheznemméltóvoltalakja”,másikrészleteszerintpedig„Megvetettvolt,ésemberektőlelhagyatott, fájdalmakfér-fia,betegségismerője.Eltakartukarcunkatelőle,megvetettvolt,nemtörődtünkvele” (53:3).Báraprófétaméga távoli jövőről írt, ésakkor, amikoraz ilyesmimégnemvoltgyakori látvány, Jézuskorábanmármindenki tudta,mit szenvedilyenkorvégigegyember.Hogyislehetneőtkivégzésközben,akeresztenábrá-zolni?

A fentiekbőlérthető,hogyakeresztre feszítésábrázolásacsakazutánterjedhe-tettel,hogybizonyosteológiaiéstársadalmi,lélektanifeltételekteljesültek.

Ami a teológiai feltételt illeti, az Ábrázolandó ki- ésmivoltával kapcsolatban aBibliaadatainakrendszerezésére,bizonyoseretnekségekmegjelenéséreésegye-temeszsinatokhitvallásairavoltszükség.EzekelőszöraKrisztusnakazIstenhezvalóviszonyát (325.Nikaia,381.Konstantinápoly),majdKrisztus isteni ésem-beritermészeténekegymáshozvalóviszonyát(431.Epheszosz,451.Khalkédón)

Page 4: A KERESZTRE FESZÍTÉS ÓKORI ÁBRÁZOLÁSAIsite-44438.mozfiles.com/files/44438/A_keresztre_feszites_okori_abrazolasai.pdfA római kereszt (crux) két részből állt: a rögzített

4.oldal,összesen:8

fejtettékki, végülpedig azt, hogy aFiúbanmaga Isten szenvedett értünka ke-reszten(553.II.Konstantinápoly).

Ami a társadalmi, lélektani oldalt illeti, a keresztre feszítést csak Constantinuscsászár törölteeléletevége felé,miutánakereszténységetállamilagelfogadottéstámogatottvallássátette(SÁRY2004:99-101).Julianus,apogánycsászár(361-363)utánTheodosiuscsászárnak,akiakereszténységetállamvallássátette,újraelkelletttörölni.Ezértcsakaz5.századtólkezdettaköztudatbanelhalványulniakeresztrefeszítésiszonyata,ésváltlehetővébotránynélküliábrázolása.Azegy-házterjedésévelésapogányvallásokháttérbeszorulásávalpedigmárnemkell-ettfélniapogányokgúnyolódásától.

Az ábrázolás közben felmerülő kérdések megoldása azonban mindig a művé-szekre várt. Olyan elvi és technikai döntéseket kellett ugyanis hozni, amelyekmeghatározták a kép üzenetét. Hogyan ábrázolják a kereszten levő Krisztust?Meztelenül,ágyékkötőben,ujjatlanköntösbenvagypapiruhában?Mindensebé-velvagycsakazötlyukasztottsebbel?Nyitottvagylehunytszemmel?Szenvedőarccal,győzelmesen,netánglóriával?

4.AzókoriábrázolásrégészetiemlékeiAzókorikeresztényekakeresztre feszítéstaz5. század fe-léigkerülnilátszanak(BUGÁR2004:24),ezértaleletekszámakevés.Az alábbiakbana legfontosabb5. századelőtti ábrá-zolásokattekintjükát:

Kr.u.79.HerculanumFaszekrénykevagyoltárfölöttava-kolatba süllyesztett latin fakereszt (kitépve). (KROLL 1993:474) Az eddigi legrégebbi keresztet a Pompeit ésHercula-numotelpusztítóvulkánihamualattmegőrződött épületekegyikében,aszolgaszállásontalálták.Mivelalatinfakeresztkiégettahelyéből,nemtudni,volt-erajtacorpus.

Kr.u.2.sz.,Róma,Palatinusdomb,PaedagogiumGraffiti szamárfejű Megfeszí-tettel. Görög felirata: Alexa-menosz: Szebete Theon!, azaz„Alexamenosz: Imádjátok Is-tent!”Sematikus falkarc, csakkeresztgerenda és lábtartólátható. Pogány gúnyrajz: A.hite„szamárság“.

Page 5: A KERESZTRE FESZÍTÉS ÓKORI ÁBRÁZOLÁSAIsite-44438.mozfiles.com/files/44438/A_keresztre_feszites_okori_abrazolasai.pdfA római kereszt (crux) két részből állt: a rögzített

5.oldal,összesen:8

Ez korántsem volt elszigetelt jelenség. Alig két évtizeddel Jézus után már Pálapostoliseztírtaegyiklevelében:„…miamegfeszítettKrisztusthirdetjük,akiazsidóknak ugyan megütközés, a pogányoknak pedig bolondság” (1Kor 1:23).Kr.u.112körülpedigifjabbPLINIUS,bithüniaihelytartó,amikorTraianuscsászár-tóltanácsotkér(Levelek96.),hogymitkezdjenahelyikeresztényekkel,azt írjaróluk, hogy „karban énekelnek az Istennek hitt Krisztus tiszteletére”, és hogyhitükbennemtalált„egyebetostobaéshatártalanbabonaságoknál”.

Ennél konkrétabb, keresztényellenes pletykáról tudósít kb. 200 körülMINUCIUS

FELIXjogászésapologéta.Párbeszédesművébenapogányjogászvádjaiközöttaziselhangzik,hogy„Hallom,hogya legocsmányabbállatnak,aszamárnaka fejéttartjákvallásostiszteletbenvalamiesztelenbabonából.”(Octavius9:3).

AkortársTERTULLIANUSapletyka forrásáról is tud: „Nos,mintegyesek, ti isúgyképzelitek,hogyszamárfejamiistenünk.AzefféleistengyanújátCorneliusTaci-tus hintegette.” Elmeséli Tacitus verzióját az Egyiptomból kivonult zsidókról,akikapusztábanszamaraksegítségéveljutottakvízhez,ezutánhálábólejótéte-ményért egyhasonlóállatképmását istenükkéavatták. „Gondolom, innét eredtkésőbbagyanú,hogymi is, akika zsidóvalláshozközelállókvagyunk,hasonlóbálványtiszteletéreköteleztükmagunkat.”(Apologeticum16:1-3).

Kr.u. 2. sz. PuzzuoligraffitiAzegykoriPute-oli (ApCsel 28:13) amfi-teátrumának egyik bolt-ívén találták (1978). Se-matikus falkarc,körülöt-tekésőbbieredetűgörögtrágárságok.Amegfeszí-tettet hátulról mutatja:korbácsolás nyoma vagyvadállatbőr(?).

AgörögÚjszövetségKr.u.150-200közöt-ti másolatain (Bodmer-papiruszok, P75,P66)ún.sztaurogramoktalálhatók.Ezekpiktogramok, betűkkel alkotott képek: asztauroszésasztauroószavakatúgyírtákle,hogyaszóelejiszigmát(C)atau(T)ésa rhó (P) egymásra rajzolt betűi követik,és azt a szóvégi rag (ton sz-TauRhó-on =„akeresztet”).

Page 6: A KERESZTRE FESZÍTÉS ÓKORI ÁBRÁZOLÁSAIsite-44438.mozfiles.com/files/44438/A_keresztre_feszites_okori_abrazolasai.pdfA római kereszt (crux) két részből állt: a rögzített

6.oldal,összesen:8

Atauésarhó(T+P)ígyegyüttalkotjákaMegfeszítettelsőgrafikusábrázolását:Kr.u.2-3.sz.mágikusgemma(Bri-tishMuseum,1986,0501.1) Jáspiskővéset. A megfeszített alak mellettiszöveg Jézus Krisztust szólítja meg,de a hátoldalon ismeretlen egyipto-minevekolvashatók,ezértakutatókgnosztikusamulettnektekintik.

Kr.u. 2-5. század, Gáza, keresztény gemma (VANYÓ2000:333) A kép a gemma apróméreténekmegfelelőensematikus,elnagyolt,üzeneteennekellenéreigengazdag.Egyik érdekessége, hogy csak a kicsavart pózban feszülőmeztelentestetábrázolja,akeresztfátnem.EzzelKrisztusfizikaiszenvedéséretereliafigyelmet.Ennekkontrasztja-ként a gemmamásikkülönlegessége a fej körüli „glória”,benneháromsugárral.EzviszontKrisztusdicsőségétjelzi,

amelyetegyszégyenleteskínhalál jelenetébencsakahívőszemláthat.Krisztusalakjamellettjobbrólésbalrólkétalaktérdelimádkozópózban(katonavagyta-nítvány és Mária?). Krisztus szinte lebeg, föléjük magasodik, miközben éppenmegfosztottákmindenemberiméltóságától.

Kr.u. 2-5. század, keresztény gemma (VA-NYÓ 2000:333). Krisztus szinte a földön áll,kétoldalthat-hatapostolvagyatömeg.Hang-súlyos a vízszintes gerenda és a talajpárhu-zamosa:Krisztusaföldönáll,aminhívei(egylett közülünk), kétoldalt kitárt, de ernyedtkarjaicsuklónálvannakrögzítve(szögezve?).Krisztus és apostolai stilizált alakja révén agemmaarrahívjafelafigyelmet,amitörténik:azÉgésFöldközéfeszültalakaközvetítőIs-

ten és ember között. Ahogy a kezei a gerendát tartják, és ahogy a földön áll,minthaéppenindulnaakivégzéshelyefelé.AgemmasérültfeliratatalánICQUS(görögikhthüsz=hal)volt,azókeresztényhitvalláskezdőbetűi(IészouszKhrisz-toszTheuHüioszSzótér=JézusKrisztusIstenFiaMegváltó).

Page 7: A KERESZTRE FESZÍTÉS ÓKORI ÁBRÁZOLÁSAIsite-44438.mozfiles.com/files/44438/A_keresztre_feszites_okori_abrazolasai.pdfA római kereszt (crux) két részből állt: a rögzített

7.oldal,összesen:8

Kr.u. 2-5. század, keresztény (?) gemma.(Róma, Deutsches Archeologisches Institut)Felirata jól olvasható: EHCOXRECTOC, azazEészoKhresztosz,amiagörögIészouszKhrisz-toszváltozatalehet.Amegfeszítettmellettál-ló 12 alak talán az apostolok, vagy a tömeg.Azalulállóállattalánbárány(?).

Kr.u. 400 körül, Gaul, elefántcsontpixis (az eucharisztia jegyeit tárolóedény),körbenapassiótörténetjelene-tei.(VANYÓ2000:208,318)A relief kidolgozása aprólékos, művé-szi, klasszikus stílusú. A képen két faszerepel. Az egyiken a saját bűntudatamiattöngyilkosJúdás,amásikonamá-sok bűneiért önmagát feláldozó Kris-ztus.Krisztusbaljánrómaikatona,job-

bjánMáriaésJános.Júdásasajátmagaáltalteremtetthelyzetmiattkényszerbőlcselekszik.Krisztusazonbanhatalmánakteljestudatábancselekszik:szemeinyi-tottak(vö.Jn10:17-18).Krisztusonágyékkötővan,amifélútonvananatura-lista(meztelen)ésakésőbbiteologizált(papiruhás)ábrázolásokközött.Hiányoznakaszenvedés jelei,amelyekmásábrázolásokonolyhangsúlyosak.AMegfeszítettegész testtartása a tudatosságot árasztja.A fej feletti felirat (titulus) szövege isREXIUD(AEORUM),azaz:AZsidókKirálya.Krisztusrövidhajúésborotváltarcú,tipikusanrómai,amiakoraikatakombaábrázolásokrajellemző.

Kr.u.430körül,aSantaSabinatem-plomkapuja(VANYÓ2000:209,325).A fafaragvány a passiótörténet jeleneteitábrázolja, köztük a megfeszítést is. Azábrázolásérdekessége,hogyKrisztusésakét lator nem három jól elkülöníthetőkeresztre van feszítve, hanem egy faáll-ványszerűalkalmatosságonállnak,háttér-benegyvárosfalaival.

Kezeik hol a gerendákon, hol a levegőben vannak „rögzítve”, kéztartásuk azimádkozó(ún.oráns)póztidézi.Krisztusarcaittisjólkivehető,dehosszúhajaésszakállavan,báratemplomrómai.Szemenyitvavan,amiatudatoscselekvésje-le.Mindháromalakkisséoldalracsavarodik,amiafizikaiszenvedésreutal.Aképérdekessajátságaaháttérésafelépítmény:minthaavárosonkívüliségetakarnáhangsúlyozni,amiteológiaiszempontbólkomolyüzenetethordozhat:

Page 8: A KERESZTRE FESZÍTÉS ÓKORI ÁBRÁZOLÁSAIsite-44438.mozfiles.com/files/44438/A_keresztre_feszites_okori_abrazolasai.pdfA római kereszt (crux) két részből állt: a rögzített

8.oldal,összesen:8

„Van oltárunk, amelyről nincs joguk enni azoknak, akik a sátorban szolgálnak.Mert amely állatok vérét a főpap a szentélybe beviszi a bűnért, azoknak testétmegégetikatáboronkívül.EzértJézusis,hogymegszenteljeanépettulajdonvé-reáltal,akapunkívülszenvedett.Mertnincsenittmaradandóvárosunk,hanemazeljövendőtkeressük.”(Zsid10:10-14)

Felhasználtszakirodalom

• Vallás-éskultúrtörténet:abrittannica.comésazen.wikipedia.orgszócikkei(Cross,Crucifixion,CopticCross,CelticCross,Tau,Tammuzstb.)

• Bibliairégészet:abiblicalarcheology.comcikkei(fentiek,TheStaurogram)

• BUGÁRM.István:SzakrálisképzőművészetakeresztényókorbanI-II.,PaulusHungarus/KairoszKiadó,Budapest,2004

• FLAVIUS,Josephus:Azsidóktörténete(Antiquitates);EurópaKönyvkiadó,Budapest,1980

• FLAVIUS,Josephus:Azsidóháború(Bellum);BibliaiskolákKözössége,Budapest,1990

• KROLL,Gerhard:Jézusélete;SzentIstvánTársulat,Budapest,1993

• MINUCIUSFELIX:Octavius;PaulusHungarus/KairoszKiadó,Budapest,2001

• PLINIUS,Ifjabb:Levelek;EurópaKönyvkiadó,Budapest,1981

• TERTULLIANUS:Védőbeszéd(Apologeticum);In:Ókeresztényírók12,SzentIstvánTársu-lat,Budapest,1986

• SÁRYPál:Keresztrefeszítésazókorban–Jogtörténetitanulmány;SzentIstvánTársulat,Budapest,2004

• VANYÓLászló:Azókeresztényművészetszimbólumai;JelKiadó,Budapest,2000