a KASZ KONGRESSZUSA részére

a 2007. október 17-18-i IV. Kongresszus óta végzett munkáról

Kongresszusi beszámolónkban az elmúlt öt év történései alapján értékeljük a KASZ

helyzetét és elért eredményeit.

A két Kongresszus között évente megtartott Országos Értekezleteken minden évben

időarányosan áttekintettük és elemeztük az éves, rövidtávú feladatok teljesítését, az

elvégzett munkánk minőségét, tagjaink és a munkavállalók élet- és munkakörülményeit.

A beszámoló helyzetértékelő részében figyelembe vesszük az alapszervezeti, a megyei és

az országos tapasztalatokat, az összegezhető véleményeket.

I. A politikai, gazdasági és társadalmi folyamatok változásainak hatása a

KASZ-ra a IV. Kongresszus óta eltelt időszakban

1. A szakszervezetek helyzete és szerepe a megváltozott politikai és gazdasági

környezetben

Magyarországon az utóbbi öt évben szinte viharos gyorsasággal követték egymást a

politikai és a gazdasági események. Olyan folyamatok zajlottak le, amelyek következtében

nőtt az országban élők létbizonytalansága.

Az előző Kongresszus óta eltelt időszak politikai színtere szinte évente változott: a

kormány koalíció felbomlása, a kisebbségi szocialista kormány megalakulása, a 2009

tavaszán lezajlott kormányfőcsere, a 2010-es kormányváltás, a jobboldal kétharmados

többsége.

Nemcsak a politikai, hanem a gazdasági változások is éreztették hatásukat az elmúlt

időszakban.

KASZ V. Kongresszusa

2012. október 11-12.

A magyar gazdaság 2006-2008 szeptembere között a konvergencia program által

meghatározott pályán haladt. A stabilizációs program hatására a külső és a belső pénzügyi

egyensúly javításában a tervezettnél is gyorsabban mutatkoztak eredmények, mind az

államháztartás hiánya, mind a külkereskedelmi egyensúly kedvezőbb folyamatokat

mutattak a vártnál. 2008. II-III. negyedévére lassan beindult a gazdasági növekedés is, és

mind a GDP növekedése, mind az infláció csökkenése irányában kedvező előrejelzések

láttak napvilágot.

A 2008 őszén kezdődő globális pénzügyi és gazdasági válság 2009. első negyedévének

végére a gazdaság valamennyi szektorát elérte. A magyar gazdaság teljesítménye 2,5 %-

kal, a GDP több mint 6 %-kal csökkent. A vállalatok belföldi és külföldi értékesítése

drámaian visszaesett. A recessziós folyamatok következtében a munkaerő-kereslet

mérséklődött, a meglévő foglalkoztatási gondokat újabbak tetézték. Napirendre kerültek a

csoportos elbocsátások, a munkaidő-csökkentések. A dolgozók reálkeresete és a

foglalkoztatottság csökkent.

A foglalkoztatottak létszámcsökkenése 2010 végére megállt, 2011-ben pedig a stagnálást

enyhe növekedés követte.

A 2010. évi kormányváltás, a jobboldal kétharmados többsége a politikai és társadalmi

párbeszéd teljes hiányát, és soha nem látott törvényalkotási dömpinget eredményezett. Az

országgyűlés rohamtempóban fogadott el törvényeket. Szinte minden hónapra – sőt volt

olyan időszak is –, hogy minden napra jutott valamilyen törvény, törvénymódosító

javaslat, vagy a társadalom különböző rétegeit érintő nagyobb horderejű bejelentés.

A megváltozott politikai helyzet és az ország recesszióba süllyedt gazdasági környezete

rontotta a munkavállalói érdekek érvényesítésének és a szakszervezetek működésének a

feltételeit is. A vállalatok folyamatos létszámcsökkentési tervei, a munkavállalók

állásvesztésből eredő fenyegetettsége mind hozzájárultak a szakszervezeti munka

hatékonyságának a gyengüléséhez.

A KASZ az elmúlt öt évben is aktívan részt vett az országos (MSZOSZ-en keresztül), az

ágazati és a munkahelyi érdekegyeztetésben.

a) Az országos szintű érdekegyeztetés rendszerének változása

A 2010. évi kormányváltást követően a makroszintű érdekegyeztetés rendszere

gyökeresen átalakult.

2010 szeptemberében a kormány írásbeli konzultációt kezdeményezett a munkáltatói és a

munkavállalói oldalak képviselőivel, mivel az akkor még működő érdekegyeztetési

rendszernél hatékonyabbat és gyorsabbat szerettek volna kialakítani. Az oldalak azonban

közösen elutasították a „levelező tagozatot”. Ekkor már sejteni lehetett, hogy az Országos

Érdekegyeztető Tanács (OÉT) hamarosan megszüntetésre kerül, hiszen a törvényalkotási

programban szerepelt az OÉT-törvény átfogó módosítása és a Munka törvénykönyvének

az átszabása is.

2011. év végén mintegy 23 év után a szociális partnerek megkérdezése nélkül a kormány

megszűntette az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT). Az OÉT megalakulása óta a

szakszervezeti konföderációk, a munkáltatói érdekképviseletek és a kormány között

fennálló háromoldalú konzultációs és egyeztető fórum volt.

Helyébe egy stratégiai ügyeket tárgyaló, széles részvétellel működő (civilek, történelmi

egyházak, kamarák, munkáltatói, munkavállalói érdekképviseletek) konzultatív testületet,

a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot (NGTT) állította, melynek azonban a

kormány nem tagja.

(A Gazdasági és Szociális Tanács már korábban is létezett, amely szintén csak egy

konzultatív fórum volt. Az NGTT megalakításával ezt a tanácsot alakították át nemzetivé,

mondván, hogy elég ennyi konzultáció is a szociális partnerekkel.)

Míg korábban az OÉT-en kerültek megvitatásra a munka világát érintő törvényjavaslatok,

hosszas viták, kemény alkuk eredményeként itt született megállapodás évente a

minimálbérről, a garantált bérről és az országos bérajánlásról is, addig az NGTT-nek csak

konzultációs, véleményező és javaslattevő joga van, de álláspontjuk a kormányra nézve

soha nem kötelező érvényű.

Azóta egy újabb egyeztető fórum került megalakításra: a Versenyszféra és a Kormány

Állandó Konzultációs Fóruma (VKF). Üléseit a miniszterelnök vezeti. A VKF előkészítő,

szakmai fóruma az ún. Monitoring Bizottság, melynek tanácskozásait a munkaügyi

államtitkár hívja össze és egyeztet a bizottság résztvevőivel a munka világát érintő

kérdésekben. A bizottság ülései nem rendszeresek. Megalakulása óta mindössze háromszor

került összehívásra.

b) MSZOSZ

Az OÉT megszűntetése, az időközben felgyorsult politikai és gazdasági folyamatok az

MSZOSZ-t eddig betöltött konföderációs szerepének az újragondolására késztetik. Az

NGTT és a VKF munkájában való részvétel csak időszakos, ezeken a fórumokon továbbra

is az MSZOSZ képviseli a hozzá tartozó ágazatok véleményét.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségét alkotó ágazatok – köztük a KASZ is –

közös érdekeiket továbbra is az MSZOSZ-en keresztül kívánják megjeleníteni. Az

ágazatoknak a munka világának egyre nehezedő feltételei között, a munkahelyek

elvesztése mellett a tagság fogyásával szembesülve komolyabban át kell gondolniuk a

jövőjüket. Az új politikai helyzet, a tagság elégedetlensége, a munkahelyi problémák

sokasodása, a szakszervezeti verseny – mind olyan szempontok, amelyek azt sugallják,

hogy nemcsak az ágazatoknak, hanem az MSZOSZ-nek is változtatnia kell eddigi

programján, azon keresztül pedig a szervezeti felépítésén is. Egyértelműen látszik, hogy

mind konföderációs, mind ágazati szinten egyetlen esély a túlélésre: az integráció.

Már a 2007-es programunkban is megfogalmaztuk, hogy egy hatékonyabb, az erőforrásokat jobban hasznosító, új szellemiségű szövetségre van szükségünk.

Egy állandóan változó világban az MSZOSZ-nek is meg kell újulnia. Szükség van az

MSZOSZ modernizálására, a közös erőforrások hatékonyabb felhasználására, szorosabb

együttműködésre. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy a szakszervezeti struktúrát át kell

alakítani. A jelenlegi társadalmi, politikai és gazdasági helyzetben mind jobban nő az

elvárás az erősebb, egységesebb érdekvédelem iránt. Európai példák is bizonyítják az

integráció fontosságát konföderációs szinten és az ágazati szakszervezetek között is. Az

MSZOSZ-nek is jobb lenne, ha a jelenlegi 36 tagszervezete helyett kevesebb, de nagyobb

létszámú erősebb szervezetekkel hatékonyabban működne.

c) Az ágazati érdekegyeztetés

Az Országos Érdekegyeztető Tanács megszűntetésével a kormány az ágazati

érdekegyeztetés rendszerén egyelőre nem változtatott. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok

továbbra is működnek, sőt az országos érdekegyeztetés megszűntetésével az egyetlen

terepe maradt a szociális partnerek közötti egyeztetésnek. Megnövekedett az ágazati

kollektív szerződések jelentősége.

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok ma már törvényes keretek között működnek, ugyanis

2009 végén elfogadásra került az Ágazati Párbeszéd Bizottságokról szóló törvény. Erről

már a 2007-es programunkban is tettünk említést (akkor még a törvény az

Alkotmánybíróság előtt volt).

Mindezek ellenére a Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság működése az elmúlt öt

évben nem volt kellően eredményes.

Nem tudtunk megállapodni az ágazati KSZ létrehozásában, sőt ágazati bérajánlásban sem.

Nehezíti a megállapodásokat, hogy a három munkáltatói szervezet igen erős

érdekellentéte sokszor megakadályozza az egységes munkáltatói álláspontot.

Az ágazati kollektív szerződés megkötésének gátat szab, hogy a három munkáltatói

szervezet nem tud közös álláspontot kialakítani, az egyéni lobby dominál.

d) A KASZ együttműködése más ágazatokkal

Az ipari szakszervezeti integráció példájából kiindulva a KASZ-nak is érdekében áll a

rokon szolgáltató szakmákkal szorosabb együttműködés kialakítása.

2007-ben a KASZ IV. kongresszusán elfogadott programja egy „szolgáltatói szakszervezeti szövetség” létrehozását célozta meg.

A szolgáltató szakmákkal való kapcsolatépítés elősegítését szolgálta a Nemzeti Fejlesztési

Ügynökség által kiírt, az Európai Szociális Alap Kht. közreműködésével megvalósult

TÁMOP 2.5.1. pályázatunk, melynek keretében megalapítottuk a Helyiipari és

Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetével, a HVDSZ 2000-rel közös Szolgáltatói

Szakszervezeti Szövetséget. A Szövetség bíróságon bejegyzett önálló szervezet, amelyben

az alapító szakszervezetek megőrzik szervezeti és vagyoni önállóságukat, de könnyebb lesz

a közös munka és fellépés az érdekegyeztetésben. A Szövetségen belül az együttműködés első lépéseként megkezdtük közös tagszervező

munkánkat egy road show keretében, majd a továbbiakban az üdültetési és oktatási

tevékenységünket szeretnénk közös alapokra helyezni.

A Szövetséget a jövőben további csatlakozó tagokkal kívánjuk bővíteni.

2. A munkavállalókat érintő jogszabályi változások

Az elmúlt két évben voltak ígéretek, megszorítások, nemzeti konzultációk,

gazdaságélénkítő tervek és lesz munkahely-védelmi akcióterv, de nagy változások

érintették a munka világát is. Módosult a sztrájktörvény, megszűnt az Országos

Érdekegyeztető Tanács, létrejött a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, belenyúltak a

nyugdíjrendszerbe, bevezették az egykulcsos személyi jövedelemadót. Változtak a

közfoglalkoztatás szabályai, átalakították a rokkanttá nyilvánítás rendszerét, új szakképzési

törvényt alkottak.

2012. január 1-jétől új alaptörvénye van Magyarországnak, életbe lépett a civil törvény és

2012. július 1. óta az új Munka törvénykönyve szabályait kell betartanunk, amely a

legjelentősebb változást hozta a munka világában.

A munkavállalókat teljesen kiszolgáltatottá tevő jogszabályt szinte „fű” alatt hozták létre.

A törvényjavaslathoz beadott több mint ötszáz ellenzéki módosító indítvány közül egyet

sem támogatott a kormányoldal. A Munka törvénykönyvéről szóló megállapodás aláírása a

kiválasztott szakszervezeti konföderációkkal az egyik lépése volt az érdekvédők

megosztásának. Arra viszont jó volt, hogy az unió felé igazolni lehetett, hogy az

érdekvédők egyetértettek a módosítással, miközben a munkavállalók kiszolgáltatottsága

nőtt.

A KASZ álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét a

dolgozók kiszolgáltatottságának növelésével, a munkáltatói „önkény” érvényesülésével, a

munkahelyük elvesztésétől félő munkavállalók kényszerű alkalmazkodásával igyekszik a

kormány megoldani. Meggyőződésünk, hogy új munkahelyeket nem a munkavállalók

kiszolgáltatottsága, hanem a jól működő gazdaság, a jól szervezett piac és a versenyképes

termékek gyártása teremthet.

Az új törvény több jelentős kérdésben (pl. szabadság kiadása, próbaidő, kártérítés mértéke

stb.) a felek megállapodására, illetve Kollektív Szerződésre bízza a törvénytől való, akár

negatív irányba történő eltérést is. A törvény – mindennemű tiltakozásunk ellenére -

bevezette a munkavállalói kauciót, mely lehetőséget ad a munkáltatónak, hogy mielőtt

még alkalmazná a munkavállalót, elkérje előre 1 havi fizetését, arra az esetre, ha kárt

okozna.

A törvény bizonyos ügyekben az Üzemi Tanácsokra helyezi a hangsúlyt (pl. munkavégzés

feltételeinek figyelemmel kísérése), így ebbe a koncepcióba illeszkedik, miszerint

szakszervezeti jogok közül kikerült a törvényből a szakszervezeti vétó intézménye, és

korlátozzák az egy munkáltatónál lévő szakszervezeti tisztségviselők számát.

Az eredeti tervezethez igazodva benne maradt a jogszabályban, hogy a kormány területi

minimálbért határozhat meg, és a munkáltató ellenőrizheti a dolgozók munkaidőn és

munkahelyen kívüli magatartását is.

A kereskedelemben dolgozók hátrányára változtatták meg a bérpótlékok rendszerét. Az

eddigi délutáni műszakpótlék mértéke 15 % volt a 14-22 óra között dolgozóknak, az új

törvény szerint a jövőben a műszakpótlék csak a többműszakos tevékenység keretében

foglalkoztatott munkavállalónak jár, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő

munkavégzés esetén, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja

rendszeresen változik. A műszakpótlék mértéke 30 %. A délutános műszakpótlék

gyakorlatilag megszűnt.

A vasárnapi munkavégzést nemhogy eltörölnék, hanem a vasárnapra rendes munkaidő

elrendelésének lehetősége bővült, ugyanakkor az érte járó bérpótlék csak a többműszakos

tevékenység keretében és a készenléti jellegű munkakörben dolgozók számára fizetendő.

Idén január 1-jén hatályba lépett az új civil törvény, mely a korábbi egyesülési törvényt

váltotta fel, és jelentős változásokat eredményezett a szakszervezetek életében. A törvény

értelmében a szakszervezet, mint egyesület, a továbbiakban, mint kvázi civil szervezet

működik, ami egyéb törvényi kötelezettségeket ró a szakszervezetekre.

2012-ben a kormány rendeletben szabályozta a munkabérek nettó értékének

megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékét, és az ehhez tartozó

kompenzációt is. A kompenzáció egyébként a korábbi adókedvezmény megszűnését

pótolta volna.

Az elkövetkezendő időszakban kiemelt figyelmet kell fordítanunk a jogszabályi

változásokra, hiszen az új törvényalkotási dinamikát figyelve megállapítható, hogy a

legtöbb esetben ún. saláta törvényekkel kell dolgoznunk, amikor egy törvényjavaslat közel

50 törvényt módosít, amit nem egy esetben 2 hét alatt fogad el a Parlament.

3. Szakszervezeti megmozdulások, demonstrációk

A szakszervezetek működésére nézve rendkívül hátrányos külső feltételek ellenére a

KASZ minden törvényes lehetőséget kihasznált az általa képviselt munkavállalók

érdekeinek széleskörű kifejezésére.

Az utóbbi két évben tiltakozó megmozdulások sora jelezte, hogy a kormány „megszorító”

intézkedései, az érdekvédelmi szervezetek véleményének figyelmen kívül hagyása véget

vetett a szakszervezetek türelmének. Országos és megyei sajtótájékoztatóink,

médiaszerepléseink, hazai és nemzetközi megmozdulásokon, valamint a húsvéti ünnepek

előtti két multinacionális cégnél (Auchan, Metro) szervezett demonstrációkon való

részvétel, mind-mind azt a célt szolgálták, hogy ráirányítsák a figyelmet a munkavállaló –

köztük a kereskedelmi dolgozók – folyamatosan romló szociális és gazdasági helyzetére.

Az MSZOSZ, valamint a fent említett alapszervezetek által szervezett demonstrációkon a

KASZ munkatársai, tisztségviselői és tagjai is szép számmal jelen voltak, sőt eredményeket

is értünk el.

Sajnálatos módon azonban tagságunk (köztük a tisztségviselőink) egy része ezeket a sok

erőfeszítéssel és érdekképviseleti munkával járó eredményeket nem értékeli. Az

érdekképviseleti munkának vannak olyan részei is, amelyek nagy munka és energia

befektetéssel járnak, de a hozadékuk nagyon csekély. Ezt főleg azok kifogásolták és

bírálták a legjobban, akik a közös munkában részt sem vettek. Sokan elfelejtik, hogy a

szakszervezet nem arról szól, hogy „mit fizet vissza a tagdíjból”, hanem arról, hogy mit

tudunk közösen elérni, hogy tudunk szolidaritást vállalni a többi munkavállalóval.

II. A KASZ működési terepe

1. A gazdasági válság hatása a kereskedelemre

A 2008-2010 években hazánk kiskereskedelmére jelentős hatást gyakorolt az időszak

elején kirobbant nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság. A válság mélypontját

Magyarország 2009-ben érte el, visszaeső ipari és általános gazdasági teljesítménnyel,

növekvő munkanélküliséggel és csökkenő lakossági fogyasztással. Egyes területeken 2010-

ben már mutatkoztak a válságból való kilábalás jelei, de pl. a foglalkoztatottak számában és

a munkanélküliek arányában a javulás csak kisebb mértékű volt. A kiskereskedelmi

forgalom bővülését azonban még 2010-ben is gátolta a lakossági vásárlóerő gyengesége.

2010-ben volt reáljövedelem emelkedés, de ez kevéssé hatott a kiskereskedelmi

forgalomra, elsősorban a megtakarítások növelését és a hitelállományok kezelését

eredményezte.

A hazai jogszabályváltozások közül a kiskereskedelmi forgalomra hatással volt 2009-ben az

áfa 20 %-ról 25 %-ra történő emelése, amivel párhuzamosan 20 %-ról 18 %-ra csökkent

egyes alapvető élelmiszerek áfája.

A 2010 utolsó negyedévében elfogadott kereskedelmi válságadó főként a nagyobb

forgalmat lebonyolító kiskereskedelmi vállalkozások 2010. évi gazdaságosságát,

jövedelmezőségét befolyásolta.

A KSH adatai szerint 2011-ben – hajszálnyival ugyan, de – nőtt a kereskedelmi fogyasztás

az áruházakban, üzletekben, a megvásárolt árumennyiséget tekintve 0,7%-kal (nem

számítva az üzemanyagokat, de azzal együtt is 0,2%-kal). A legszembetűnőbb változás,

hogy a különféle iparcikkekből összességében többet vásároltak a családok, mint egy évvel

korábban.

2011-ben a személyi jövedelemadó változása, valamint a nyugdíjpénztári reálhozamok

kifizetése, a keresetek növekedése következtében több maradt a magasabb jövedelmű

családok zsebében, ezáltal nőtt a háztartások vásárlási hajlandósága. Ugyanakkor

csökkentette a családok költekezését a devizahitelek törlesztő részleteinek emelkedése, a

végtörlesztésre való takarékoskodás, az élelmiszerek (7 %) és az üzemanyagok (15 %)

átlagosnál nagyobb drágulása.

2012. I. negyedévében a kiskereskedelmi forgalom bővülésének üteme a januári emelkedés

után lelassult. A forgalom volumene összességében 0,5 %-kal haladta meg az előző évit. A

lassulásban szerepet játszott a magasabb áfakulcs és a jövedéki adó keresletszűkítő hatása, a

gyorsuló áremelkedés, és egyéb szabályváltozások is, amelyek visszaeső fogyasztói

bizalommal párosultak.

2. A kereskedelem munkaerő helyzete

A globális gazdasági válság továbbgyűrűző hatására a negatív munkaerő-piaci tendenciák

felerősödtek. 2008. IV. negyedévétől a foglalkoztatottak létszáma 2010. III. negyedévéig

folyamatosan csökkent, melyet 2010. IV. negyedévétől enyhe növekedés váltott fel. 2011.

I. negyedévében a foglalkoztatottak száma 13 ezer fővel volt magasabb az egy évvel

korábbinál, ugyanakkor több mint 110 ezer fővel elmaradt a 2008 hasonló időszakitól. A

nemzetgazdasági ágak közül a kereskedelem és járműjavítás 44 ezer fős létszámveszteséget

szenvedett el.

A kereskedelemben alkalmazásban állók létszáma 2012 első hat hónapjában – 331 ezer fő –

több mint 7 %-kal csökkent a 2007. évi létszámhoz képest. A nemzetgazdaságon belüli

részaránya 12,3 %.

A KASZ tagjai elsősorban az 5 fő feletti vállalkozásoknál, a szövetkezeti kereskedelemben,

a takarékszövetkezeteknél, valamint a multinacionális cégeknél dolgoznak.

A kereskedelemben (és a járműjavításban) 2012 első hat hónapjában az 5 fő feletti

vállalkozásoknál foglalkoztatott 331.000 főhöz viszonyítva ugyanezen időszaki összes

taglétszámunk 5,2 %-ot, az aktív taglétszámunk pedig 4,9 %-ot képvisel. Az adatokból

látszik, hogy a szakmán belül kevés taggal rendelkezünk. Ez azt jelenti, hogy kiemelt

figyelmet kell fordítanunk a tagszervezésre.

3. A KASZ jelenléte a kereskedelmi cégeknél

Szakszervezetünk tevékenysége alapvetően a kereskedelemben és a takarékszövetkezeti

szektorban folyik. A KASZ tagjai szinte kivétel nélkül az 5 fő feletti vállalkozásoknál

találhatók.

Tagjaink 57 %-a a multinacionális cégek munkavállalója. Mivel ezek a nemzetközi

hálózattal rendelkező cégek az elmúlt időszakban folytatták terjeszkedésüket, és egyre

több boltot nyitottak Magyarországon, ezáltal a KASZ működési terepe is bővült. Sőt, az

Auchan Cora felvásárlása új színteret kínál az elkövetkezendő időszakban számunkra.

A multinacionális cégek terjeszkedésével ellentétben az áfészeknél és a

takarékszövetkezeteknél az utóbbi időben inkább az alapszervezetek megszűnésével, a

tagság fogyásával kellett szembenéznünk.

4. A KASZ munkahelyi alapszervezetei és az üzemi tanácsok kapcsolata

Mind a 2007, mind a 2010. évi üzemi tanács választások bebizonyították, hogy a KASZ a

kereskedelmi ágazat reprezentatív szakszervezete.

Bár a 2012. július 1-jén hatályba lépett új Munka törvénykönyve a kollektív szerződések

megkötését már nem az üzemi tanács választásokon elért eredményhez köti, ennek

ellenére fontos számunkra, hogy a megválasztott üzemi tanácsok tagjai a szakszervezeti

tagjaink közül kerüljenek ki. Ez azért is fontos, mert az új törvény az üzemi tanácsokat

olyan jogosítványokkal ruházta fel, amelyek korábban a szakszervezet kizárólagos

hatáskörébe tartoztak.

III. Az érdekvédelem legfontosabb tartalmi kérdései és eszközei

1. Bér, bérrendszerek alakulása az elmúlt 5 évben

Az elmúlt öt évben érdekvédelmi munkánk középpontjában a kereskedelmi dolgozók

kereseti helyzetének javítása állt.

A 2007-ben elfogadott programunk alapvető keresetpolitikai célkitűzése a munkavállalók jövedelme reálértékének megőrzése, illetve annak növelése, valamint hogy a tisztes munkával megkeresett béreknek biztosítaniuk kell a munkavállalók és családjaik tisztességes megélhetését. Tiltakoztunk a béreknek a konvergencia programból eredő átmeneti visszaesése ellen, és

követeltük a hazai béreknek az uniós bérek szintjére történő felzárkózását.

Sikerült fenntartanunk a hároméves bérmegállapodás (2005-2008) lejárta után is a garantált bérminimum intézményét, sőt egyre több kereskedelmi munkavállaló esetében elértük, hogy megkapja ezt a bérelemet.

Az előző Kongresszus óta eltelt időszakban a bérfolyamatokat befolyásoló adó- és

járuléktörvények változásai miatt a munkavállalók kereseti viszonyai kedvezőtlenül

alakultak.

2008-ban a magyar gazdaság teljesítményét, és ezáltal a bérek alakulását egyrészt a belső

egyensúlyjavító törekvések és intézkedések, másrészt főként az év második felében

begyűrűző pénzügyi és gazdasági válság hatásai határozták meg.

A 2009-ben is tovább folytatódó gazdasági válság munkavállalók ezrei számára keresetük

egy részének elvesztését eredményezte. A cégek a válságot a dolgozók elbocsátásával,

munkaidejük csökkentésével próbálták átvészelni. Azonban akiket sem az elbocsátás, sem

a munkaidő-csökkentés nem érintett, azok is érezhették a válság zsebükre gyakorolt

hatását.

A 2010-es évre vonatkozó bértárgyalások eredményességét nagyban befolyásolta az ország

rossz gazdasági kilátása, hiszen a versenyszférában működő cégek bérfejlesztési

hajlandóságát ez határozta meg leginkább.

Alapszervezeteinknél a bértárgyalások 2009 végén, ill. 2010 elején az általában szokásosnál

is több nehézséggel folytak. Az adórendszerbeli változások miatt különváltak a

természetbeni juttatásokról szóló tárgyalásoktól. A 2010. évi adótörvény módosítások az

adómentesen adott természetbeni juttatásokat hátrányosan érintették, különös tekintettel

a hideg étkezési utalványra. Ennek az utalványnak az adóterhe 95,58 %-ra emelkedett,

míg a többi, eddig adómentes természetbeni juttatást 25 %-os adóteherrel sújtotta az

akkori kormány.

Mindezek következtében a munkáltatók a hideg étkezési utalványokat nem tartották meg,

helyette meleg étkezési utalványt adtak dolgozóiknak, sok helyen bevállalva a 25 %-os

adóterhet.

A 2010-es változásokkal összességében az adóterhek nem csökkentek. A módosítások a

közterheket rendezték át jó irányba. A munkát érintő elvonások mérséklődtek, a

fogyasztásé és egyes vagyonelemeké emelkedett. A tb-járulék ötszázalékos mérséklése

hozzájárult a munkahelyek megtartásához. Az adórendszer a szuperbruttó bevezetésével

érdemben nem egyszerűsödött. Az adókulcsok, továbbá a sávhatárok változása

következtében csak a havi bruttó 130 ezer forintos kereset felett kezdett el növekedni a

kereset nettó értéke. Az SZJA változás előnyeiből csupán a foglalkoztatottak 34,7 %-a

részesült érzékelhetően.

A kormány 2011. évben bevezetésre került adócsomagja számos alapvető változást hozott

a személyi jövedelemadó és a járulékok fizetésében. Az egykulcsos adó, az adójóváírás

csökkentése, a nyugdíjjárulék félszázalékos emelése, valamint a tervezettnél valószínűleg

nagyobb mértékű infláció miatt az Országos Érdekegyeztető Tanácsban 2010 őszén

elfogadott megállapodás szerinti számszerűleg magasabb minimálbér, garantált

bérminimum és a 4-6 %-os bruttó béremelés csupán a felsorolt változások kiküszöbölésére

volt elegendő. Ezen kötelező bérelemekre való ráállásban érintett munkavállalók esetében

reálbér-növekedés nem, csak a nettó bérek nominális megőrzése valósult meg. Az

egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével a munkavállalók 80 százaléka rosszul

járt. Az ő kompenzálásukat a fizetések ígéretekkel, fenyegetéssel és „bérkommandózással”

kikényszerített emelésével oldották volna meg.

A 2011. évtől életbe lépett adó- és járuléktörvények értelmében nettó bér növekedés csak

a bruttó 300 ezer, illetve az e feletti kereseti kategóriákban valósult meg, míg a reálbérek

bruttó 350 ezer forint felett kezdtek növekedni.

A többi bérsávban dolgozók, ha nem kaptak legalább 4-6 %-os béremelést, eleve

rosszabbul jártak 2011-ben. Ez az emelés azonban náluk is csak nominális szinten

jelentkezett. Ha nem kapta meg a munkavállaló ezt az egyébként a minimálbér felett már

csak ajánlott emelést, akkor az átlag bruttó 200 ezer forint fizetés több mint négyezer

forinttal lett kevesebb ebben az évben.

Az egykulcsos adónak köszönhetően csak a magasabb keresetű, elsősorban vezető

beosztású munkavállalók jártak jól. Az alacsonyabb keresetűeknél az egy-két gyermek

után járó kedvezmény tompította a negatív hatásokat, ám a minimálbéresek, illetve a

szakmai bérminimumot kereső munkavállalók hiába rendelkeznek kettő vagy több

gyermekkel, éves jövedelmük nem volt elég ahhoz, hogy a több gyermek után járó

kedvezményt teljes mértékben igénybe vehessék.

2012. január 1-től a kormány eltörölte a munkavállalók által kedvezményként igénybe

vehető adójóváírást, és 1 %-kal megnövelte a fizetendő egészségbiztosítási járulékot. E két

intézkedés hatására jelentősen (10-12 ezer forinttal) csökkent a 216.000 Ft alatti keresettel

rendelkező munkavállalók nettó keresete. A bérek nettó értékének megőrzését pedig az

elvárt béremelést szabályozó kormányrendeletben a munkáltatókra hárította. E rendelet

értelmében, ha a munkaadó kompenzálta a 216.000 Ft alatt kereső munkavállalóit, akkor a

szociális hozzájárulási adó mértékéből kedvezményt kapott. Ez azt jelentette, hogy a

„kötelező” béremelés a munkáltatóknak 5 % körüli terhet eredményezett (volna).

Amennyiben viszont nem emelte meg ilyen módon a béreket, úgy szankciókkal kellett

szembenéznie (megfosztás az uniós pályázati lehetőségektől és közbeszerzési pályázatokon

való indulástól).

A „kötelező” béreket (minimálbér, garantált bérminimum) a nettó veszteség elkerülése

végett jelentősen (15-18 %-kal) megemelték.

Felméréseink szerint a kereskedelmi cégeknek szinte csak töredéke adta meg

munkavállalóinak a rendeletben rögzített elvárt béremelést. A multinacionális cégek a

bértárgyalásokon ragaszkodtak az elmúlt évek gyakorlatához, melynek értelmében a

dolgozók a teljesítményük alapján részesülnek béremelésben, sőt a csökkenő forgalom

miatt egyes cégeknél (pl. Auchan) még a béren kívüli juttatások is veszélybe kerültek.

Összességében megállapíthatjuk, hogy az elmúlt időszakban olyan adó- és

járuléktörvények léptek életbe, amelyek azon munkavállalói réteg esetében, akiket a

szakszervezetünk képvisel reálkeresetük folyamatos csökkenéséhez vezettek.

Az elmúlt öt év során minden alapszervezeti bértárgyaláson kiemelt célként harcoltunk a

béren kívüli juttatások megtartásáért. Sajnos ennek ellenére sem sikerült mindenhol

megtartani ezeket a juttatásokat.

2. Munkajogi helyzet (KSZ-ek, munkaszerződések)

Az elmúlt években lényegesen nem változott a KASZ érdekeltségi körébe tartozó

vállalkozások körében a kollektív szerződéssel való lefedettség. A multinacionális cégeknél

szakszervezetünk nagy erőfeszítései ellenére igen kevés sikerrel járnak a kollektív

szerződés megkötésére irányuló kezdeményezéseink. Egyes cégeknél már több éve

tárgyalunk a szerződés tartalmáról, de a munkáltatói elzárkózás, illetve időhúzás miatt

még nem került sor a KSZ aláírására.

A beszámolási időszakban mindössze egy új kollektív szerződést sikerült kötnünk (Penny

Market Kft).

2012. július 1-jétől az új Munka törvénykönyve bevezetésével a kollektív szerződések

szerepe felértékelődött.

Mivel az új Mt. nagyobb teret enged a Kollektív Szerződéses rendelkezéseknek, valamint a

felek megállapodásainak, július 1-jétől megkezdődtek a KSZ, valamint a munkaszerződés

módosítások.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy a munkáltatók kihasználják a törvény adta

lehetőségeket és a munkavállalókra hátrányos szabályokat igyekeznek a Kollektív

Szerződésekbe belefoglalni.

A munkaszerződések módosítása során is igyekeznek minden lehetőségüket kihasználni a

munkáltatók a munkavállalók hátrányára. A cégek a munkaszerződés módosítások során

arra hivatkoznak, hogy az új Munka Törvénykönyve miatt van szükség munkaszerződés

módosításokra. Ez azonban nem igaz, csak erre hivatkozva iratnak alá a munkavállalókkal

rájuk nézve hátrányos változásokat.

A KASZ évek óta arra törekszik, hogy a kereskedelemben legyen minden munkáltatóra

kiterjedő ágazati kollektív szerződés és bérmegállapodás.

Az ágazati kollektív szerződés megkötésére mind a mai napig nem került sor a

munkáltatói oldal időhúzó magatartása miatt.

3. Szakképzés

Szakszervezetünk az elmúlt években is folyamatosan figyelemmel kísérte a

kereskedelemben foglalkoztatott munkavállalók szakképzettségi szintjét, valamint ezzel

összefüggésben a munkáltatóknál kialakult gyakorlatot és intézkedéseket. Általánosságban

elmondható, hogy a kereskedelemben nem áll rendelkezésre a megfelelő számú

szakképzett munkaerő. Elsősorban a nagy alapterületű hiper- és szupermarketeket

működtető vállalkozásoknál - a középfokú szakképzettséget igénylő munkakörök

bérminimuma megfizetésének elkerülése végett – olyan munkaköri megnevezéseket

alkalmaznak (pl. áru kihelyezési és értékesítési munkatárs), amelyek nem szerepelnek

jogszabályokban, illetve látszólag szakképzettséget nem igényelnek. Gyakori, hogy a

korábban a valós munkafeladatnak megfelelő munkakört a munkaszerződés kényszerű

módosításával változtatják meg, miközben az elvégzendő munka tartalma nem változik.

Előfordult, hogy a munkáltató a munkaszerződésben úgy nevezte meg a munkakört, hogy

az nem igényel szakképesítést, de a munkaköri leírásban olyan feladatokat határozott meg

a dolgozónak, amelyek szakképesítés nélkül nem teljesíthetők.

A KASZ minden ilyen tudomására jutott ügyben következetesen képviseli a

munkavállalók érdekeit, és a munkáltatóval egyeztetve próbálja rendezni a problémákat.

Amennyiben ez nem megoldható, abban az esetben az illetékes hatóságokhoz fordulunk.

Már 2008-ban megkerestük az illetékes minisztert és állásfoglalást kértünk a bolti

pénztárosokra vonatkozó jogszabályok gyakorlati alkalmazásához. Az állásfoglalás

tisztázta, hogy a bolti pénztáros munkakör ellátható az adott kereskedelmi tevékenységre

előírt szak-, illetve rész-szakképesítéssel. Ezen felül nem szükséges külön szakképesítés,

illetve nem látható el szakképzettség nélkül a munkakör.

2010. május 14-én a leköszönő kormány Nemzeti Gazdasági és Fejlesztési Minisztere által

aláírt, és 3 nap múlva életbe lépett rendelettel egy csapásra leértékelte a szaktárca a

kereskedelem területén egy sor munkakörben (ruházat, cipő, zöldség-gyümölcs, papír-

írószer, könyv, lakberendezés, piacfelügyelő) a szakképesítést. Többszöri próbálkozásuk

„sikereként” egy salátatörvénybe ágyazottan született meg a rendelkezés. E szerint a

felsorolt munkakörök betöltését már idejétmúlt dolog szakképzettséghez kötni.

Ez ügyben levelet írtunk az új kormány illetékes miniszterének, és kértük a korábbi

rendelet felülvizsgálatát, de érdemi intézkedés nem történt.

A Tescóval szemben folyamatosan vitában álltunk a pénztárosok garantált

bérminimumának megfizetésével kapcsolatban. Tárgyalásaink eredményeképpen, melyet

egy Legfelsőbb Bírósági döntés is segített, a Tesco 2011. november 1-jétől megadja

pénztárosainak a garantált bérminimumot.

A hosszú tárgyalássorozat végén 2012 májusában a cég ajánlatot tett a pénztárosi

munkakörben dolgozó munkavállalók számára, mely szerint kifizeti a 2008 novembere és

2011 novembere közötti időszakra járó, a garantált bérminimum meg nem fizetése miatt

keletkezett bérkülönbözet 30 %-át, amit a dolgozók – néhány kivételtől eltekintve –

elfogadtak.

4. Az üzletek vasárnapi zárva tartásának kérdése

A KASZ az elmúlt 5 évben is harcolt a vasárnapi munkavégzés korlátozásáért. Célunk,

hogy a vasárnap a kereskedelemben is általános pihenőnap legyen.

Útjára indítottuk a más szakszervezetek és a KDNP által is támogatott „charta” mozgalmat,

részt vettünk Brüsszelben az Első Szabad Vasárnap Konferencián, és részt vennénk a

vasárnapok védelmére az európai aláírásgyűjtésben is, de ez még egy kicsit várat magára.

Az aláírásgyűjtő ív ugyan még nem készült el, de az UNI Europa 2012. március 4-én egy

„Szabad vasárnap” akciónapot szervezett, melynek keretében felhívta a figyelmet egy

közös európai összefogásra az üzletek vasárnapi nyitva tartása ellen. Ebben az akcióban a

KASZ is részt vett.

A kormányváltást követően sem vettük le a napirendről a vasárnapért folytatott

küzdelmünket. A KDNP immár kormánypártként ismételten benyújtotta

törvényjavaslatát a boltok vasárnapi nyitva tartásának korlátozásáról. A kormányfő

azonban ezt elvetette, mondván a gazdaság pillanatnyilag nincs abban a helyzetben, hogy

megengedhesse magának a boltbezárásokat.

5. Ingyenes jogi segítségnyújtás, jogi tanácsadás, munkaügyi egyeztetés

Az elmúlt 5 évben munkánk jelentős részét képezte tagjaink egyéni és csoportos

jogvédelme, munkajogi tanácsadás a hozzánk fordulók részére.

A kiemelkedő tendenciát folytatva, a bíróság elé került jogvitákat kivétel nélkül

megnyertük. Nem egy esetben a munkavállaló és a munkáltató az ügy békés rendezése

érdekében peren kívüli egyezséget kötött. A jogviták témái leginkább a felmondás

jogszerűtlensége valamint a pótlékok, elmaradt munkabér (túlóra) meg nem fizetése. A

korábbi években ügyeink jelentős hányadát képezte a leltárhiánnyal kapcsolatos jogviták,

azonban mára ez visszaszorulóban van.

A perek során érintett cégek többek közt az Auchan, Spar, Tesco, Match, Schlecker, Libri,

Bricostore voltak, azonban az utóbbi időben egyre több kisvállalkozás munkavállalója

keres meg bennünket azzal, hogy képviseljük ügyét a bíróság előtt.

Szakszervezetünk több esetben – a Metro-val, a KIKA-val, a Tesco-val valamint a

Bricostore-ral szemben– kezdeményezett vizsgálatot az OMMF-nél illetve jogutódjánál a

Nemzeti Munkaügyi Hivatalnál.

Jó néhány tagunk kereste fel jogi tanácsadás miatt az MSZOSZ Jogpont hálózat megyei

kirendeltségeit is.

A szakszervezet egyik legfontosabb feladatköre a munkaügyi egyeztetés.

Az elmúlt időszakban egyre több szakszervezeti és nem szakszervezeti tag is segítségünket

kérve felkereste a KASZ szervezeteit, tisztségviselőit.

Az alapszervezeti szintű egyeztetések első lépésben a helyi szervezetek

kezdeményezésében történtek, de számos esetben a KASZ megyetitkárai, a központi

vezetők, szakértők és a jogsegélyszolgálat közreműködésével sikerült csak eredményeket

elérni.

6. A KASZ kiadványai

A KASZ kiadványainak sorát az elmúlt öt évben is bővítettük, hiszen a jó érdekképviseleti

munka egyik alappillére a tisztségviselők és a tagok felkészültsége, tájékozottsága. Ezt

segítették az alábbi kiadványaink: Védd magad II., III., Amit a bérről tudni kell, Napi

receptek munkavállalóknak, Munkaidő nyilvántartó füzet, Bizalmi kézikönyv,

Szakszervezeti tisztségviselők kézikönyve.

7. A KASZ szolgáltatásai

Az érdekképviseleti és érdekvédelmi munka mellett a KASZ folyamatosan erősítette

szolgáltató képességét.

Az elmúlt időszakban minden évben sok tagunk vette igénybe családjával együtt a

badacsonytomaji üdülőnket.

A Signal Biztosítóval és a Vodafone-nal megkötött szerződésünk keretében tagjaink közül

sokan részesültek kedvezményes szolgáltatásban.

(Minden szakszervezeti tagra kiterjedő balesetbiztosítással rendelkezünk a Signal

Biztosítónál.)

Anyagi támogatásra szorult tagjainkat a KASZ segélyezési rendszerén keresztül

támogattuk az elmúlt 5 évben is.

A munkavégzése során pszichés, vagy testi épségében károsodott tagjaink anyagi

támogatását az „Alapítvány a Kereskedelmi Dolgozókért” keretéből oldottuk meg.

A fenti szolgáltatásainkon kívül több megyében a helyi kisvállalkozások nyújtotta

kedvezményeket is élvezhetik a KASZ tagjai.

8. A KASZ jelenléte a médiában

Minden, a tagságunkat érdemben érintő ügyben igénybe vesszük a külső nyilvánosságot. A

beszámolási időszakban számos – a KASZ-szal kapcsolatos - aktuális üggyel foglalkoztak az

országos és a helyi lapok, valamint az elektronikus média.

Napjainkban azonban egyre kevesebb az olyan újságíró, aki az érdekképviseletekre

szakosodik, ezért nekünk kell megírni sajtóközleményeinket, és eljuttatnunk a

szerkesztőségekbe. Sajnos, az országos sajtó és média politikai irányultságától függ, hogy

átveszik-e és megjelentetik-e híreinket. Ezért van az, hogy sokszor a tagságunk a

szemünkre veti, hogy keveset szerepelünk nyilvánosan.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy a megyei média készségesebb a szakszervezeti

információk közlésére, mint az országos, főleg ha még valamilyen helyi eseményhez,

akcióhoz kapcsolódik.

IV. A KASZ SZERVEZETPOLITIKÁJA

1. A KASZ testületei

Az elmúlt öt évben a KASZ testületei az alapszabályban és a szervezeti működési

szabályzatban meghatározottak szerint rendszeresen működtek.

Az Elnökség szükség szerint tartotta üléseit, melyeken döntően az aktuális kérdések,

valamint a szakszervezeti munkához szükséges információk kerültek megvitatásra.

A KASZ minden megyében és Budapesten is jelen van. Megyetitkáraink rendszeresen

tartanak megyei/budapesti titkári fórumokat.

2. A KASZ alapszervezeteinek működése

Szakszervezetünk tevékenységében meghatározóak a munkahelyi alapszervezetek.

A munkavállalók a munkahelyükön, a mindennapi munkavégzésük során tapasztalják meg

a szakszervezethez tartozás élményét. A tisztségviselők érdekképviseleti munkája, kiállása,

tájékoztató képessége, szociális érzékenysége, szakmai példamutatása az, ami

meghatározza a munkavállalók szakszervezeti taggá válását. Ennek a tudatosítását szolgálta

a KASZ 2011-ben lezajlott bizalmi oktatása is.

3. A KASZ bizottságainak működése

A KASZ Alapszabályában meghatározott bizottságai közül a beszámolási időszakban a

Multinacionális Cégek Szakmai Bizottságának ülésére több alkalommal is sor került. Az

üléseken a gazdasági válság hatására a multinacionális cégeknél kialakult helyzetet, a

KASZ jelenlétét, a bértárgyalások eredményeit, a tagszervezési munkát, a 2010. évi üzemi

tanács választásokra való felkészülést, valamint az új Munka törvénykönyvét vitatták meg

a résztvevők.

A Takarékszövetkezetek és Pénzintézetek Országos Bizottsága az elmúlt időszakban nem

működött megfelelő intenzitással. Mindenképpen szükséges a tagozat megújítása, és egy

átfogó szervezési terv kidolgozása e szektor bevonására a szakszervezeti munkába. A

jelenlegi helyzeten változtatva új alapokra kell helyeznünk kapcsolatunkat a

takarékszövetkezetekkel, aktívabb munkát kell vállalnunk a szervezés területén, és meg

kell fogalmaznunk azokat a célokat, amelyeket ezen a területen szeretnénk elérni. A

jövőben nagyobb figyelmet kell fordítanunk a takarékszövetkezeti alapszervezetek

információval történő ellátására, a testületek megerősítésére, a személyi feltételek

javítására.

4. Rétegszervezetek

A KASZ-nál működő Fiatalok Tagozata egyike az MSZOSZ tagszervezetei között

legaktívabban és legnagyobb létszámmal működő fiatalokat összefogó tagozatoknak.

A tagozat 2007-es újraalakulása óta legfőbb célkitűzése, hogy a meglévő alapokra építve, új

lendülettel minél több fiatalt nyerjen meg a KASZ nagy közössége számára, így biztosítva

megnyugtatóan a KASZ jövőjét.

Az elmúlt öt évben a Fiatalok Tagozata működését a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség –

SZISZ – munkájával és, képzéseivel hangolta össze és ezek mellett szervezte meg saját

programjait.

Tagjai rendszeresen részt vettek és vesznek a Szakszervezeti Ifjúsági Akadémia képzésein.

A fórumokon, rendezvényeken a tagozat képviselői jelentős létszámmal vettek részt.

Az utóbbi években a KASZ fiataljai nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki a Vasas

Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Tagozatával, akikkel több közös rendezvényt szerveztek

és terveik szerint ezekből a programokból és az együttműködésből hagyományt kívánnak

teremteni. Ennek a jó kapcsolatnak köszönhető, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség

részt vett a 2012-ben megtartott METRO és AUCHAN demonstrációinkon.

Egyre több fiatallal találkozunk a bizalmiak sorában is. Ez látható volt a KASZ országos

képzésein és a 2011. évben megtartott bizalmi, valamint a 2012-es új Munka

törvénykönyve oktatáson.

5. A taglétszám alakulása az elmúlt 5 évben

Az előző Kongresszus óta eltelt időszakban a KASZ taglétszáma csökkenő tendenciát

mutat, mely gazdasági és társadalmi okokra egyaránt visszavezethető.

2008 őszén 17 ezernél kevesebb tagunk volt. A 2008., illetve 2009. évi őszi tagszervezési

akció 1000 főnél több új belépőt eredményezett szakszervezetünk számára. Taglétszámunk

18.341 főre emelkedett.

A 2010. évben lezajlott pénzügyi és gazdasági válság visszavetette a kereskedelmi cégek

forgalmát. A kereskedelmi szakma strukturális változáson ment keresztül. A nagyobb

áfészek, a multinacionális cégek a válság közepette talpon tudtak maradni, de az ország

számos megyéjében a kisebb áfészek tőke- és munkahiánnyal küszködnek. Ezáltal üzleteik

bezárására, a dolgozók elbocsátására kényszerültek.

Ez a taglétszámunk alakulásában is megmutatkozik, hiszen csökkent az alapszervezeteink

száma is.

A KASZ szervezettségi körébe tartozó vállalkozások állományi létszáma 6 ezer fővel

csökkent, mely maga után vonta taglétszám csökkenésünket is.

Voltak olyan cégek, amelyek túlélési stratégiaként a fúziót választották és felvásároltak

más cégeket. Ezeken a helyeken az alapszervezeteink összeolvadtak, de már nem maradt

meg az eredeti taglétszám, mert a cégek összeolvadása munkavállalók elbocsátásával is járt.

Sőt, volt olyan alapszervezetünk is, ahol az egyik áfész felvásárlását követően az új

cégvezető egyértelműen kijelentette, hogy nem működhet tovább a szakszervezet. A

dolgozók pedig a munkahelyük elvesztésétől való félelem miatt inkább megszűntették az

alapszervezetet.

2011-ben a vállalkozások anyagi helyzete tovább romlott (különadó bevezetése). A

csökkenő forgalom miatt további elbocsátásokra kényszerültek, melynek következtében

további 4 ezer fővel csökkent az állományi létszám, és ezer fővel a taglétszámunk.

A multinacionális cégeknél a taglétszámunk alakulását a nagymértékű fluktuáció is

befolyásolja. Tovább csökkentette a KASZ taglétszámát az is, hogy 2011. január 1-jétől a

40 év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjba vonulhattak.

Egyre több tagunk indokolja a szakszervezetből való kilépését azzal, hogy a növekvő

anyagi terhei mellett mind jobban szüksége van arra az 1000-1500 forintra is, amit

szakszervezeti tagdíjként levonnak tőle.

2012. I. félévében újabb 2 ezer fővel csökkent az állományi és 816 fővel a taglétszám.

A szakszervezeti tagok számának 2010 óta gyorsuló csökkenésében szerepet játszik a

kormányváltás is. A jelenlegi kormány csökkentette a szakszervezetek érdekérvényesítési

lehetőségeit, nehezítette a működési feltételeket. A munkavállalókra nézve hátrányos

döntéseket hozott, melyeket a szakszervezetek nem, vagy csak részben tudtak

megakadályozni. Ez a magatartás a munkaadók szakszervezetekkel szembeni magatartását

is befolyásolta. Nehezebb a munkahelyeken eredményeket elérni. A kiszolgáltatott

munkavállalók a munkahelyük elvesztésétől való félelmük miatt nem merik felvállalni

szakszervezeti tagságukat.

Hátráltatja a tagszervezési tevékenységünket az ún. „potyautas” magatartás. Az a tény,

hogy a szakszervezet által – sokszor igen küzdelmes folyamatban – kiharcolt juttatásoknak

minden munkavállaló a haszonélvezője, a munkavállalók egy részében azt az érzést kelti,

hogy nem kell szakszervezeti tagnak lenniük, hiszen mindenképpen élvezhetik az

eredményeket.

Aktív tagjaink aránya a multinacionális szektorban lassan, de folyamatosan növekszik,

jelenleg a KASZ létszámának 57 %-át teszi ki.

A beszámolási időszakban két alapszervezetünknél sikerült megegyezni a vállalat

vezetőségével az SZB-titkár függetlenítéséről.

Az AUCHAN Magyarország Kft-nél – amióta függetlenített SZB-titkárunk van –

megduplázódott a taglétszám. Ez köszönhető többek között az SZB-titkár és az áruházi

bizalmiak összehangolt, jól szervezett munkájának.

Szervezettségünk az öt év alatt 20,6 %-ról 2010-re 22,8 %-ra nőtt, azóta kismértékben 22,1

%-ra csökkent.

6. Tagszervezés

Az elmúlt időszakban a csökkenő taglétszám következtében szervezési munkánkban

kiemelt fontosságot kapott a tagszervezés. E munkának elsődleges célja a meglévő tagok

megtartása és új tagok megnyerése a KASZ számára.

Tapasztalataink szerint az egyik legnehezebb feladat a munkáltatóval való megegyezés

arra vonatkozóan, hogy járuljon hozzá a KASZ-munkatársak tagszervező munkájának

végzéséhez, a dolgozók részére rövid ismertető és konzultációs megbeszélés

megtartásához.

A szervezési munkát lehetőségeinkhez képest szervezetten, a megyetitkárok aktív

közreműködésével központilag irányítottan végeztük.

7. A szakszervezeti tisztségviselők képzése, oktatása

Szakszervezetünk érdekérvényesítő képessége a tisztségviselőink felkészültségén és

tájékozottságán is múlik. Éppen ezért a IV. Kongresszus óta eltelt időszakban minden

évben megrendeztük a KASZ éves országos felkészítő oktatását.

A régi tisztségviselőinken kívül egyre több új tag és tisztségviselő vállalta, hogy részt vesz

ezen az oktatáson, hiszen a jó szakszervezeti munka alappillére, hogy tisztségviselőink jól

képzettek legyenek, és naprakész információkat kapjanak a szakmában őket érintő

változásokról, a kereskedelem és a politika jelenlegi, illetve jövőbeni helyzetéről. A

felkészítőre minden évben neves előadókat hívtunk meg, hogy felkeltsük tisztségviselőink

érdeklődését.

Ezen kívül a TÁMOP 2.5.1. nyertes pályázatunk keretében is lehetőségünk adódott

bevonni munkatársainkat, tisztségviselőinket különböző képzésekbe.

Eredményes volt a bizalmi oktatásunk, és szinte minden tisztségviselőnk részt vett az

MSZOSZ által szervezett új Munka törvénykönyve oktatáson is.

Az oktatásokon kívül rendszeresen tájékoztattuk megyetitkárainkat, alapszervezeteink

tagjait a szakmai témákat magyarázó és a tennivalókat meghatározó írásos anyagokkal.

Átalakítottuk információs rendszerünket egy korszerűbb, informatikai alapon működő

rendszerré, amely a KASZ honlapján keresztül a KASZ Online felületen valósul meg. A

KASZ Online használatához hozzáférést biztosítottunk az elnökség tagjainak,

megyetitkárainknak, valamint a KASZ munkatársainak. Terveink között szerepel, hogy a

rendszert elérhetővé tegyük az alapszervezeti titkárok részére is.

Létrehoztuk a KASZ Jogszabályfigyelőket, amelyekben rendszeresen tájékoztattuk

tagjainkat az aktuális jogszabályváltozásokról.

Jelen vagyunk a különböző közösségi oldalakon (facebook, iwiw), melyeken az

információk naprakész megosztása történik tagjaink között.

Folyamatosan frissítjük honlapunkat (www.kasz.hu), számos fontos, aktuális témát

jelentetünk meg rajta, amelyek érdeklik tagjainkat és segítséget nyújtanak

tisztségviselőinknek.

IV. Nemzetközi tevékenységünk

Az elmúlt időszak globális pénzügyi és gazdasági válsága, valamint a térségünkben

végbement globalizációs folyamatok minden korábbinál világosabbá tették a nemzetközi

szintű munkavállalói érdekképviseletek fontosságát.

A KASZ az elmúlt időszakban és az elkövetkezendőkben is az UNI Európán belül kívánja

folytatni a nemzetközi tevékenységét. Ezen szervezetünkön keresztül lehetőségünk van

nemzetközi projektekben való részvételre, valamint továbbra is fenntartjuk a környező

országokkal való kapcsolatainkat (V3, Bécsi párbeszéd).

A rendszerváltás óta eltelt két évtizedben gyökeresen megváltozott körülöttünk a világ.

Változott a társadalom, a gazdasági és a politikai környezet, és változtak az emberek is.

Megváltoztak azok a követelmények is, amelyeket a szakszervezetekkel szemben

támasztanak a munkavállalók. Ebből az következik, hogy nekünk a – Kereskedelmi

Alkalmazottak Szakszervezetének – is meg kell újulnunk.

Nem elég csak jelen lenni a munkahelyeken, hanem látszódnunk is kell! Itt az idő, amikor

már nemcsak elhatározásra, hanem cselekedetekre van szükség! Meg kell ismertetnünk a

szakszervezetünket a dolgozókkal, és hiteleseknek kell lennünk. Erősebb, hatékonyabb

érdekvédelmet kell felmutatnunk. Ez azonban nem megy másképp, csak úgy, ha együtt,

egy csapatban dolgozunk és harcolunk.

Egy olyan generáció van felnövekvőben, aki talán csak hírből, vagy egyáltalán nem is

ismeri a szakszervezetet. Nekik is, és minden kereskedelmi munkavállalónak el kell

mondanunk, hogy

„VAN SZAKSZERVEZETED, A KASZ ÉLJ VELE!”

Budapest, 2012. szeptember 6.

KASZ ELNÖKSÉGE