-
BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET
A JÁSZKUN ALKOTMÁNYOSSÁGALAPTÖRVÉNYE
RedemptioA jászkun redemptio megvalósulása a 18. századi
Magyar-ország legnagyobb népi összefogásának eredménye. Az 1745-ben
engedélyezett jászkun megváltás során a Jászkun kerület25
települése visszavásárolta középkori gyökerekből táplál-kozó
autonómiáját, a kerület földjét, lakosságának személyesszabadságát.
Mindez lehetővé tette különállásukat az országmás
törvényhatóságaitól, a nádor legfőbb bírósága alatt.1745. május
6-ától a redemptiót engedélyező oklevél kilencpontban
megfogalmazott paragrafusai alkotják a jászkun al-kotmányosság
alaptörvényét. A kiváltságok mindenkire vo-natkoztak, aki a
kerületekben élt. Közös néven jászkunoknaknevezzük őket. A
megnevezés nem a jászok és kunok etnikaiösszeolvadására, hanem a
Jász, Nagykun és Kiskun kerület,azaz a Jászkun kerület lakosságának
jogi közösségére utal.
xxxx
@42£ ∞ ∞ § £ ™
@42£ ∞ ∞ § £ ™
-
három particularis kerületre(Jász, Kiskun, Nagykun)
tagoltJászkun kerület igazgatási és
jogszolgáltatási önállósága, különadózó kerületté alakulása
1682-re váltteljessé. A török uralom után azonbanMagyarország
legnagyobb kiterjedésűkoronabirtokát a Habsburg Birodalomérdekeinek
megfelelően besorolták afegyverjogon szerzett területek közé,s
1699-ben az Udvari Kamara elren-delte a népesség összeírását. Az
ered-mény siralmas volt, az összeírók kétmezővárost és 17 lakott
falut találtak,míg 56 korábbi település elpusztult.
KÜZDELEM A RÉGISZABADSÁGOKÉRT
Az ősi kun és jász etnikumból eredez-tethető lakosság a
menekülések éspusztítások nyomán nagymértékbenkicserélődött, de a
visszaköltözöttekés a helyi önkormányzatok életben tar-tották
hajdani szabadságaikat, illetveazok emlékét. 1701-ben I. Lipót
királyeltörölte az egykori magyar királyok-tól nyert előjogaikat,
majd 1702-benaz évszázadok alatt önálló politikaiegységgé és
hatósággá formálódott ko-ronabirtokot 500 ezer rajnai
forintérteladta a Német Lovagrendnek. A Né -met Lovagrend teljes
földesúri jogotkapott, a király csupán az állami adóz-tatás és a
katonai beszállásolás jogáttartotta meg. Bár az adásvétel
törvény-telen volt, hiszen koronabirtokot az or-szággyűlés
hozzájárulása nélkül a ki-rály nem adhatott volna el, a
szabadJászkun kerület népe jobbágysorbasüllyedt. Az eladatás a
jászkunokatmegfosztotta korábbi politikai szabad-ságuktól, és
csaknem nyolcszorosáranövelte anyagi terheiket. A kerületek-ben
éltek nemesek is, ők megtarthat-ták azokat a jogokat, amelyekkel a
vár-megyei nemesek bírtak.
A jogfosztott, túlterhelt, elkesere-dett jászkunok 1703-ban
Rákóczimellé álltak, aki elismerte kiváltságai-kat. Teljes
adómentességet ugyan nemkaptak, de terheik csökkentek,
hiszenmegszabadultak a földesúri adóktól.A Rákóczi-szabadságharc
bukása utána lovagrend kerületi szinten visszaállí-totta a
földesúri igazgatást, a települé-sek önkormányzata viszont
megma-radhatott. Minthogy 1711-ben a szat-mári béke pontjaiban
ígéretet tetteka jászkunok sérelmeinek orvoslására, aszabadmenetelű
paraszti gazdálkodásreménye számos új betelepülőt von-
A A Jászkun kerület címere
A Jászkun kerület címere csak 1746-ravéglegesedett. A pajzs
vízszintesen vágott,a felső része három részre osztott. Az el-sőben
a Nagykun kerület címere látható.Az arany háttérben természetes
színű ugróoroszlán látszik, amely a pajzs jobb oldalafelé fordul,
nyelve és körmei pirosak, há-tulról előre vetett farka kétfelé
ágazik. Azegyik oldalon a fogyó hold, a másikon hat -ágú csillag
szerepel, mindkettő vörösszínű. A második rész a Pálffy család
cí-mere, hiszen ebben az időben a redemptió -ban is jelentős
szerepet játszó Pálffy János(1663–1751) volt az ország nádora s
egy-ben a jászok és kunok legfőbb bírája. Cí-merében kék háttérben
zöld hármas ha-lomból kinövő barna kerék és természetesszínű,
felegyenesedő szarvas látható. A har-madik rész a Kiskun kerület
címere, amelyezüst háttérben gyalogos kiskun katonát
ábrázol kék öltözetben, fején csákóval,vörös nadrágban és
aranyszínű csizmában,kezében kihúzott szablyát tart. A pajzsalsó
része a Jász kerület címerét mutatja,mely kék háttérben stilizált
ókori ruhátviselő katonát tüntet fel vörös gyolcsru-hába öltözve,
aranyszínű csizmával, fejénaranysisak, a hátán lobogó vörös színű
ka-tonai köpeny. Jobb kezében aranyszínű sti-lizált kürtöt emel,
bal kezében pedig ezüst-színű, három nyílvesszővel díszített
oválispajzsot tart. Ennek a résznek a tetejénhárom ezüstpólya van,
melyek a Jászkunkerülethez közeli három nagy folyót jel-képezik: a
Dunát, a Tiszát és a Marost.A címeres pecsét latin feliratának
magyarfordítása: „A Jász és Kun kerületek pecsétjeaz 1746.
évben.”
FARKAS KRISTÓF VINCE
A Jászkun kerület címereA Jászkun kerület címereA Jászkun
kerület címereA Jászkun kerület címere
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 51
-
zott a Jászkunságba. Az adóösszeírá-sokból kimutatható, hogy az
1711-től1744-ig tartó időszakban a parasztgaz-daságok jelentősen
gyarapodtak. Növe-kedett a malmok száma, fokozódott
aszőlőtelepítés, fellendült az állattartás,a lakosság azonban soha
nem fogadtael a földesúri alávetettséget.
Amikor az 1715. évi országgyűlésnapirendre tűzte a Jászkun
kerületügyét, a követek állást foglaltak amel-lett, hogy a
koronabirtok eladása tör-vénytelen volt, s a visszaváltás az
or-szággyűlési karok és rendek kötelessé-géhez tartozik. Kérelmükre
a kincstárvállalta, hogy visszafizeti az eladási árfelét, a másik
felét az ország közjöve-delmeiből pótolták volna. A megalko-tott
törvényben hároméves határidőtadtak a fizetésre. A három év
elteltévelazonban senki nem fizetett. Ekkor a
jászkunok választott helyi vezetőikközbenjárásával a nádorhoz
fordultak,mentse meg a kerületet, s felajánlot-ták, hogy a rendek
helyett visszafize-tik a 250 ezer rajnai forintot. A meg-váltás
(redemptio) gondolata megszü-letett, a megvalósulástól azonban
méghosszú évtizedek választották el.
A redemptio gondolatának elfogad-tatásában nagy szerepük volt a
helyivezetőknek, az önkormányzatokbanmegőrzött részleges
autonómiájuknakés a folyamatosan erősödő parasztgaz-daságoknak. A
települések megmara-dását és megerősödését elősegítette,hogy az
önkormányzatok működteté-séhez saját gazdasági forrásra, a
kocs-mák, mészárszékek stb. jövedelmeiretámaszkodhattak. A
haszonvételek aföldesurat illették volna, de a helyha-tóságok
ellenállása miatt a feltétele-
zett jövedelemnek csupán a felét sike-rült behajtania. Mivel a
lakosság sza-bad költözési joga megmaradt, a helyitanácsok gyakran
fenyegetőztek, hogya túlzott terhelés miatt kiköltöznek
akerületből.
A felmerült konfliktusok is hozzájá-rultak, hogy a lovagrend
hamarosantovábbadta a reméltnél kevesebbet jö-vedelmező,
bizonytalan tulajdonjogúkoronabirtokot. Az új földesúr ünne-pélyes
beiktatása 1731. május 7-én tör-tént Jászberényben. A Pesti
InvalidusHáz azonban már nem tulajdonba kap -ta a kerületet, hanem
csupán zálogbanbirtokolhatta a visszaváltásig.
A teljes benépesültség és a gazda-sági megerősödés hatására a
jól szer-vezett helyi önkormányzatok egyreerőteljesebben sürgették
a szabadságvisszaváltását, a redemptio engedélye-zését. A
megvalósuláshoz az 1740-benkitört osztrák örökösödési háborúadott
lendületet. A háborúhoz a király-nőnek pénzre és katonára volt
szük-sége, s mindkettőben számíthatott afelszabadulni vágyó
jászkunokra. 1741-ben a Jászkun kerületből négyszáz ka-tona indult
saját zászlók alatt Szilézi-ába. Ott értesültek a hazai
események-ről, hogy nádorrá választották PálffyJános országbírót, s
királlyá koronáz-ták Mária Teréziát. A kerületek vezetőiekkor a
nádor asztalára helyezték a re-demptio kérelmét.
A jászkunságiak igyekeztek az ud -var kedvében járni. 1742-ben
Mezőtúrés Cibakháza térségében a Haller-gya-logezred lázadását a
Jász kerület két-száz lovas katonája verte le. Ugyan ezév december
12-én a Jászkun kerületközgyűlése megfosztotta tisztségétőla számos
túlkapással vádolt Podh-radszki György földesúri adminisztrá-tort,
s alkapitánynak felkérte AlmásyJános Heves megyei alispánt. A
felké-rést felterjesztették a nádornak, akitismét főbírájuknak
tekintettek.
1744-ben megindult a második szi-léziai háború. A jászkunsági
ügyvivőkPozsonyból értesítették a kerületeket,hogy a készülő
redemptio diplomájá-nak jóváhagyása az újabb mozgósításeredményétől
függ. A hírre 1744 szep-temberében a jászkunságiak még négy -száz
katonát állítottak. Ugyanebben azévben megfogalmazták, hogy ha
fel-szabadulhatnak a földesúri alávetett-
52 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
Mária Terézia, aki lehetővé tette az önmeg-váltást a jászok és a
kunok számára, 17454 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™
4 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™
-
A Jászkun kerület privilegiális ládájaAz egykori Jászkun kerület
egyik legérdekesebb fennmaradt relik-viája az ún. privilegiális –
azaz kiváltságos – láda. Az 1775-benvasból készített, barokk
stílusú alkotás a Jász Múzeum állandó ki-állításában található. A
láda fekete színű, díszítményei eredetilegaranyszínűek lehettek.
Oldalfalain két-két vasfogantyú van, előol-dalán pedig egy
álkulcslyuk is megfigyelhető. A kulcslyukakat ta-karó fogantyúja
eredetileg egy vaskatona volt. A 149,5 kg-os ládátFranciscus Dubler
lakatosmester készítette.
A műremekben egykor a jászok és kunok kiváltságleveleit,
ke-rületi pecsétnyomókat, pénzt és emlékérmeket tartottak. A
tárgykülönlegességét egyedülálló zárszerkezete adja, ugyanis
háromkulccsal záródik. Minden kulcs négy helyen zár, így
összességébentizenkét zár található rajta. A három kulcs
egyértelműen a Jászkunkerületet felépítő három kerületre (Jász,
Nagykun és Kiskun kerü-let) utal. A láda a Jászkun kerület
jászberényi székházában, a köz-levéltárban volt elhelyezve. Kulcsai
a háromkerületi kapitánynál voltak, így csak együttesjelenlétükben
lehetett felnyitni, ami az ellen-őrizhetőséget szolgálta.
A kulcsokat az egyes kapitányoknak a be-iktatáskor adta át a
Jászkun kerület alkapitá-nya, amint arról egy 1836-os írásos
beszá-moló is szól. A kapitányok nyugalmazásavagy halála után pedig
a kerületek meg-bízott hivatalnokainak kellett vissza-szerezniük a
kulcsokat. 1843-ban azegyes kapitányoknál már bizonyo-san két kulcs
volt, 1850-benpedig az újonnan kinevezett
császári-királyi kapitányok három-három kulcsot vettek át.
AczélLajos kiskun kapitány 1863-as átvételi elismervénye szerint:
„Állpedig ezen kulcs egy nagy és mellé csatolt két kisebb
kulcsbol.” A kétkisebb kulcs feltehetően másolat lehetett.
A három kapitány által őrzött kulcsok használatára utaló
leg-későbbi adat 1867-ből való, amikor a Jászkun kerület vezető
tiszt-ségviselői megvizsgálták a ládában őrzött emlékpénzeket, és
azokrólleltárt vettek fel, melyet a tisztségviselők aláírásaikkal
is hitelesí-tettek. Szimbolikus, hogy a Jászkun kerület
történetének végén,1876. június 24-én a Jász Múzeumba került a
különleges láda, 70oklevéllel, 8 zászlóval, 21 éremmel és 5
könyvvel együtt. A mú-zeum első nagy kiállításán, 1876-ban a
privilegiális ládát már minta kerületek régi emlékét mutatták
be.
FARKAS KRISTÓF VINCE
-
ségből és visszatérhetnek a nádorfenn hatósága alá, hajlandóak
kifizetniaz 500 ezer rajnai forintot, és kiállíta-nak 1000 lovas
katonát. Vállalták to-vábbá, hogy fizetik a nádor évi 3000arany
tiszteletdíját. Cserébe azt kérték,mentessenek fel a hadiadó alól,
mertannyi terhet nem bírnak, s kérték régiszabadságuk
visszaadását.
Mária Terézia királynő 1745. május6-án aláírta a Jászkun kerület
megvál-tását engedélyező kiváltságlevelet. Negy -ven év jobbágysors
után a kerületbenmegszűnt a földesúri hatalom, a Jász-kun
kerületben élők visszanyerték sza-badságukat, valamennyien a
magukmunkájából élő, szabad emberek lettek,akik választott vezetőik
irányításával in-tézhették sorsuk alakulását.
A PRIVILÉGIUMOK
A királynő privilégiuma megerősítettea jászkunok mindazon
korábbi kivált-ságait, amelyek az ország törvényeivelnem
ellenkeztek, s visszaadta a kerü-letek földjének szabad
használatát,míg a tulajdonjog a koronáé maradt.A Jászkun kerület
önálló törvényható-ságai, falvai és mezővárosai az
országkiváltságolt települései lettek. Min-denki, aki a
kerületekben élt, szemé-lyes szabadságot, az egész Jászkun ke-rület
pedig a történelmi jogcímre hi-
vatkozva kollektív nemességet kapott.Utóbbi tette lehetővé, hogy
a nádor fő-hatósága alatt beilleszkedhessenek arendi Magyarország
és a Habsburg Bi-rodalom szervezetébe.
A kerületek összes lakója egyenlő ki-váltságokat és
mentességeket nyert –„ha e kedvezmények feltételeit egyen-lően
viselte”. A továbbiakban önállóanszervezhették igazgatásukat,
magukválaszthatták tisztségviselőiket, azazgyakorolhatták az
önkormányzatisá-got, s csupán a főkapitány kinevezésé-nek joga
maradt a nádor hatásköré-ben. Jogszolgáltatási önállóságot smellé
pallosjogot kaptak, amit a Jász-kun Kerület Büntető Törvényszéke
afőkapitány elnökletével gyakorolt.Rév- és vám mentességet nyertek,
be-fogadhatták a szabad költözési jogúszemélyeket, és a kerületben
szokásosteherviselésre kötelezhették őket. Arómai katolikus
helységek kegyúrijogot kaptak.
A szabadságot azonban nem adtákingyen, a kiváltságlevél súlyos
feltéte-lek teljesítéséhez kötötte a megváltást.Vissza kellett
fizetniük a hajdani el-adási árat, 500 000 rajnai forintot,
to-vábbá kamatostól mindazokat a költ-ségeket, amelyek a földesúr
beruházá-sai során keletkeztek. A 25 jászkun te-lepülés vállalta
ezer lovas katonaegyszeri kiállítását és felszerelését, va-lamint a
rendszeres katonaállítás és
beszállásolás terheit. Nemesi felkelésesetére vállalták, hogy
erejük és lehe-tőségük szerint fegyvert fognak. Fizet-niük kellett
az évenkénti hadiadót, va-lamint a nádor évi 3000 aranynak
meg-felelő tiszteletdíját és az önkormány-zat költségeit.
A MEGVÁLTÁSFINANSZÍROZÁSA
A megváltás törzstőkéjének – 500 000rajnai forintnak – fizetési
határidejét1745. június 24-ben szabták meg. Arendkívül rövid
határidő miatt a privi-légium aláírása után azonnal cseleked -ni
kellett, bár még szervezeti kérdésekis megoldásra vártak.
A Jászkun kerület – mint törvény-hatóság – élére a nádor Almásy
Jánost,a Hétszemélyes Tábla elnökét nevezteki főkapitánynak. Almásy
már 1742-tőlellátta a főkapitányi tisztséget, de be-iktatása akkor
elmaradt, hiszen a föl-desúri joghatóság miatt a nádori
főka-pitányság illegális volt. A kiváltság el-nyerése legalizálta a
nádor kinevezésijogát, s a beiktatás 1745. július 12-éna Jászkun
kerület Jászberényben tar-tott közgyűlésén megtörtént.
A visszaváltáshoz szükséges kölcsö-nökért a főkapitány, a nádor
és grófGrassalkovich Antal királyi személynöksaját vagyonával
vállalt garanciát, segít-
54 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
Árokszállási menyecske74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™74 ∞&£ ∞ ∞ § £
™
Nagykunsági juhász74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™
Kunsági paraszt74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™
-
ségükkel a jászkunok 1745. július vé-géig kifizettek 504 000
rajnai forintota kincstár számára. A pénz bő három-negyede külső
kölcsönökből szárma-zott, de 122 000 rajnai forintot a kerü-letek
lakosai adtak össze. A fizetésselmegtörtént a Jászkun kerület
megvál-tása. A kölcsönök törlesztése azonbanmajdnem két évtizedig
tartott.
A redemptio összegének és kama-tainak a lakosok közötti
felosztásáróla Jászkun kerület közgyűlése és azegyes települések
elöljárósága döntött.Aki fizetett a redemptióba, az a pénzé-ért
földbirtokot kapott. A csere érték-arányait minden településen – a
helyikörülményekhez igazodva – a tanácsállapította meg.
A megváltáshoz legnagyobb összeg-gel járuló helységek között
Jászberény,Halas és Karcag, az akkori három kerü-leti székváros
állt az élen. Szorosan kö-vette őket Félegyháza és Kunszentmik-lós,
a Jászságból pedig Árokszállás. Azegyes gazdák körében a töprengés,
azaggodalom és a lelkesedés megnyilvá-nulásai különböző közösségi
szintekendokumentálhatók. A Jász kerületbenÁrokszálláson,
Fényszarun, Dózsán ésJákóhalmán féltek a hatalmas
anyagimegterheléstől. A Kiskun kerületben anádornak kellett
megsürgetnie a befi-zetéseket. Az 1745. november 8-án keltnádori
leirat figyelmeztette a kiskuno-kat: „vegye szivére ki-ki, mit tesz
az sza-
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 55
A KUN IDENTITÁS LAPPANGÓ TOVÁBB ÉLÉSE
MÓRA FERENC
A Jászkun kerület megszüntetését követő időszak identitászavara
tükröződik a kiskunszékváros két író fiának, Móra Ferencnek és Móra
Istvánnak származástudatában.
Móra Ferenc, aki 1879. július 19-én született, még nem élt,
amikor megszűnt aJászkun kerület s vele együtt az autonómia. Móra
Ferenc írásainak és életének egyikelemzője, Fazekas István úgy
vélekedik, hogy a kis Móra „nyiladozó értelmével fel-fogott valamit
a jászkun tudat megnyilvánulásaiból”. Szülei még számon tartottákaz
apa, Móra Márton és fivére, András jászsági, pontosabban
jászberényi származását.A félegyházi anyai rokonság viszont kun
ősöket emlegetett. Megjegyezzük, hogy a18. század közepén
betelepült jász családok ekkorra már kiskunoknak mondták ma-gukat.
Ebben az időben még megkülönböztették a redemptus és irredemptus
szár-mazású „kunokat”. A megkülönböztetés nemcsak a történelmi és
privilégiális tudatutóéleteként létezett, hanem a születési és
házassági anyakönyvekben is dokumentál-ták, plebejusként tüntetve
fel az irredemptusokat. Móra ezek alapján saját családjátközrendű
kiskunnak tartotta. Bátyja, István, aki 1864. október 24-én
született és ahelybeli tanítóképző elvégzéséig Kiskunfél egyházán
élt és tanult, szintén számon tar-totta a származást. Félegyházán
című versében vándorsorsnak nevezi életüket, hiszenjászsági apja
Kiskunfélegyházán nyert végső nyugalmat, míg kiskunsági
édesanyjajász hant alatt nyugodott.
Ma már megállapítható, hogy Móra Istvánnak és Móra Ferencnek
jelentős szerepevolt abban, hogy a századfordulót követően
Kiskunfélegyházát mint a makacs kis-kunok települését kezdték
számon tartani. „Kiskun ember vagyok én, makacs és mégvélt jussából
sem engedő, nemhogy a maga igazából” – mondotta Móra Ferenc
dísz-doktorrá avatá sakor elhangzott beszédében a szegedi
egyetemen. Máskor így írt: „Azén írásaimban félegyházi nap süt,
félegyházi szél fúj, félegyházi sárgarigó fütyül. Ettőla várostól
kaptam a kiskunok nyers makacsságát is.” Ezt a makacsságot
szomszédosvidékeken a kiskunsági emberek jellemzőjeként emlegették
a büszke, nyakas kun et-nikai sztereotípia formájában.
JÓZSEF ATTILA
József Attila édesanyja a Felső-Kiskunságból származó Pőcze
Borbála, Pőcze Imre(1844–1931) szabadszállási csősz leánya volt.
József Attila számos alkalommal jártédesanyja kiskunsági
szülőhelyén. Az ősi kun szálláshelyen települt faluban
Attilasokszor láthatta „a jellegzetes süvegükben keményen és
elszántan, hallgatagon élő kis -kunokat, a fekete népet, akik
szigorú-kérlelhetetlen rend szerint élik életüket, szabjákki az
emberek helyét”.
A kiskunok szegény megtestesülése Pőcze Imre nagyapa volt, a
verscímmé lénye-gült „Dörmögő”. Attila nyaranta sokszor
vendégeskedett a mogorva, öreg csősz há-zában, a szabadszállási
Muszáj-kertben. A költemény megjelenése előtt egy évvel At-tila Sza
badszálláson volt szüreten, amint Vágó Mártának írta, a kun ősök
között.Ugyanezt a visszarévedő szabadszállási származástudatot
jeleníti meg a Nincsenapám, sem anyám kötete élére helyezett
Bevezető: „Lidi nénémnek öccse itt,/ Batukhán pesti rokona,/
Kenyéren élte éveit / S nem volt azúrkék paplana”.
Ezt a származástudatot nyomatékosítja 1936-ban a Dunánál című
versében:„Anyám kún volt, az apám félig székely, Félig román, vagy
tán egészen az.” A Kis-kunság évszázadok alatt kialakult
etnogenezisében, a kevert népesség származástu-datában – éppúgy,
mint József Attila származástudatában – helyet kapott a kuneredet,
még akkor is, amikor már csak halvány érzelmi szálak vezetnek az
etnikainépcsoporthoz.
Jászberényi nagygazda feleségével74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™74 ∞&£
∞ ∞ § £ ™
-
badságnak kincse, s mit tészen az örö-kös jobbágyságnak igája,
ha a rómaiakGyermekeiket adták a szabadságért,miért a Kiss Kunságh
marhájábúl mely-lyel az Isten megh áldotta, valamelyetel nem adhat,
és az adóságh alúlvalófellszabadulásába nem igyekezik.”
A figyelmeztetés hatására felgyor-sult a vállalások törlesztése,
de a többikerülethez viszonyítva még így is le-maradásban voltak. A
lemaradás okanem a redemptio ellenzése, sokkal in-kább a készpénz
hiánya volt. A pénz-hiány enyhítésére a Jászkun kerületközgyűlése
elrendelte, hogy azoktól agazdáktól, akik pénzszűke miatt
fize-tésképtelenek, a helység bírái illendőáron kötelesek az
állatokat és a termé-nyeket megvásárolni. A helyi
elöljárókbegyűjtötték a földváltást vállalók ter-mésének bizonyos
hányadát, és gon-doskodtak az értékesítésről.
Amellett, hogy a tanácsok elősegí-tették a pénzhez jutást, a nem
fizetőkszankcionálásáról sem feledkeztekmeg. Utóbbiakat mindaddig,
amíg fi-zetni nem akartak, eltiltották a föld ha-szonvételétől. A
legnagyobb váltság-összegű Jászberényből sokan elköltöz-tek a teher
miatt. A redemptio óriásilehetőség volt a földszerzésre, de
túl-zottan megterhelte a családokat, és va-lóságos népvándorlást
indukált. Min-den nehézség ellenére a települések1750–52 között
kölcsönök segítségé-vel kifizették a redemptiójukat, de akölcsön
törlesztésével sok helyen még1760-ban is tartoztak, s végül a
köz-ségi pénztárból pótolták a hiányt.
TÁRSADALMIKÖVETKEZMÉNYEK
A redemptio visszaadta jogszolgálta-tási kiváltságukat, amely a
jászok éskunok ősi jogaihoz igazodott s a kerü-letben élőket – ha a
vitás feleknek a ke-rületen kívül birtokuk nem volt – csaksaját
bíráik vonhatták felelősségre. Leg-főbb bírájuk a nádor lett, a
főkapitánykinevezési joga is őt illette, kerületi bí-róságaik
bíráit pedig maguk közül vá-laszthatták.
A redemptio hozta létre a Jászkunkerület országosan egyedülálló
társa-dalmi rétegződését. A kiváltságlevélmegszabta, hogy a
mentességek éskedvezmények egyenlő feltételhez kö-töttek legyenek.
Ezért a jászkunokhallgatólagosan elfogadták, hogy a jo-gokat a föld
hordozza, s azokból min-denki a megváltásba fizetett pénze
56 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN
NÁDORI FŐKAPITÁNY1745. július 12.–1754. február 8. Almásy
János
1754. április 4.–1779. szeptember 13. Almásy Pál 1779.
szeptember 13.–1785. december 1. Almásy Ignác
HELYTARTÓTANÁCSI FŐKAPITÁNY1790. március 13.–1790. november 13.
Boros Sándor
NÁDORI FŐKAPITÁNY1791. március 10.–1798. július 6. Boros
Sándor
1798. augusztus 6.–1815. május 21. Steöszel József 1815.
augusztus 2.–1836. november 10. Somogyi Antal
1837. február 6.–1848. április 2. Szluha Imre 1848. május
1.–1849. február 5. Szentkirályi Móric
KORMÁNYBIZTOS1849. február 5.–1849. március 26. Illéssy
János
JÁSZKUN FŐKAPITÁNY1849. március 26.–1849. április 26. Illéssy
János 1849. május 16.–1849. július 28. Patay József
JÁSZKUN KERÜLET IDEIGLENES CSÁSZÁRI-KIRÁLYI FŐNÖKE1849.
szeptember 14.–1849. december 20. Kenéz Mihály
CSÁSZÁRI-KIRÁLYI FŐKAPITÁNY1849. december 20.–1864. január 4.
Jankovich György
JÁSZKUN FŐKAPITÁNY1865. október 7.–1867. április 25. Balajthy
Vendel
1867. április 25.–1870. március 30. gróf Ráday Gedeon 1871.
június 14.–1873. május 19. gróf Szapáry István
1873. október 20.–1876. július 19. Kiss Miklós
JÁSZKUN FŐKAPITÁNYOKgr
ófSz
apár
yIst
ván
-
arányában részesüljön. Egy bizonyosösszeg befizetésével az egyén
teljesjogú redemptussá válhatott. A redemp-tusok mint választók és
választhatókbefolyásolhatták a helyi politikai ésgazdasági életet.
Az önkormányzat in-tézményein keresztül a redemptusokdönthettek a
közterhek elosztásáról,a beneficiumokról, a helység
gazdálko-dásáról és a helyi adó kivetéséről. Aközvetett választójog
segítségével a re-demptusok beleszólhattak a kerületiigazgatás és
jogszolgáltatás tisztségvi-selőinek választásába.
Aki a redemptusi limitnél keveseb-bet fizetett a megváltásba,
irredemp-tus lett és kevesebb jogot kapott, áma személyes
szabadságot az is elnyerte,aki semmit nem tudott fizetni. A
Jász-kun kerületben a község mindenkorvédőernyőt jelentett azok
számára is,akik nem tudtak a redemptióba fi-zetni. Az ideiglenes
tartózkodási enge-déllyel munkára felfogadottakat kom-moransoknak
nevezték.
A jászkun ember státusza – a neme-seket kivéve – a
szabadparaszti stá-tusz lett, amelynek révén a jászkunokaz európai
fejlődési irányhoz csatla-kozhattak, ahol az egyes ember/csa-lád
földhöz, foglalkozáshoz, lakóhely-hez kötődő szilárd jogállása
hosszútávon biztosítva volt. 1745 után a Jász-kun kerületben élőket
szabadságos
helyzetük gyakorlására a közösség or-szágrendisége jogosította,
de csak akerületek határain belül. A társadalmihierarchia élén a
redemptusok álltak.A nemesek, ha fizettek a
redemptióba,redemptusnemesek lettek. Nemesibirtok a kerületekben
nem lehetett,hiszen a föld minden röge megváltotttulajdon volt.
A földváltás és a politikai jogok ösz-szekapcsolása amellett,
hogy meg-szabta a társadalmi rétegződést, létre-hozta a sajátos
jászkun földtulajdont.Aki a megváltásba befizetett pénzéértföldet
kapott, úgy érezhette, hogy tu-lajdonjogot nyert megvásárolt
földjére.A tulajdonosi öntudatot erősítette,hogy a korona valódi
tulajdonjoga ésa földváltó redemptus közé autonómiaiktatódott,
melynek értelmében sajátválasztott testületei szabhatták meg
aföldre vonatkozó rendelkezési jogokat.
A megváltás nyomán a helységekhatára három formában hasznosult.A
jog hordozó tőkeföldek, vagyis a re-demptusok egyéni birtokai
adhatók-vehetők, örökölhetők voltak. Aki el-adta a tőkeföldjét,
eladta vele a jogaitis. Mivel a redemptióba a községi pénz-tárból
is fizettek, községi tulajdon letta belterület, a temetők földje,
az egy-házi célra és a majorsági gazdálkodásrakijelölt földterület,
valamint a belterü-letet a szántóktól elválasztó sáv. A ha -
tár mintegy kétharmadát településen-ként osztatlan közös
redemptustulaj-donban hagyták. Ide tartoztak a közle-gelők, a
kaszálók és a tőkeföld arány-ában évente osztott kertföldek,
ezekhasznából bizonyos feltételekkel min-den kerületbeli
részesülhetett.
xÖsszegezésként megállapítható, hogya jászkun redemptio új
alapokat te-remtett a Jászkun kerület alkotmá-nyos életéhez.
Létrehozta a sajátosjászkun földtulajdont és az
egyedülállótársadalmi rétegződést. A jászkun sza-badság és a
jászkun földtulajdon adottlendületet a 18. század második felé-ben
kibontakozó paraszt-polgári fejlő-désnek. A saját erőből, népi
összefo-gással megvalósított redemptio nagy-mértékben erősítette a
jász és kun(jászkun) öntudatot, melynek hatásanapainkban is
kimutatható.
A szerző ny. múzeumigazgató,az MTA doktora
RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 57
József nádor megérkezik a jászkun redemptioszázadik évfordulójá!
n, 1845-ben a jászberényi
Cseróhalomhoz4∞&£∞∞§£™
4∞&£∞∞§£™
