Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
A
Jendrassik – Venesz Középiskola és Szakiskola Minőségirányítási Programja
2010
2A jogszabályi háttér
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, a közoktatás minőségbiztosításáról és
minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II.15.) OM rendelet, a költségvetési szervek belső
ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet, 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet
a nevelési-oktatási intézmények működéséről, 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat
a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről, Veszprém Megyei
Jogú Város Önkormányzatának minőségirányítási programja és az Intézmény alapító okirata alapján
az iskola pedagógiai programjával és egyéb szabályzataival összhangban a Jendrassik – Venesz
Középiskola és Szakiskola vezetője az intézmény működésének szabályozása és folyamatos javítása
érdekében készítette el Intézményi Minőségirányítási Programját.
Az intézmény minőségirányítási programja a fenntartó jóváhagyását követően válik érvényessé
és alkalmazhatóvá.
Az intézmény bemutatása
A Jendrassik – Venesz Középiskola és Szakiskola 2000. augusztus 1-jei hatállyal jött létre a
korábban is a jelenlegi épületegyüttesben működő Jendrassik György Középiskola és Szakiskola,
valamint a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola
egyesítésével. A „gyökerek” visszanyúlnak a múltba, hiszen 1982 előtt is folyt már hasonló képzés,
igaz nem egyetlen helyszínen, hanem Veszprém más iskoláiban. Ennek megfelelően jogelőd
intézményünknek tekintjük a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézetet, a
Közgazdasági Szakközépiskolát, a Lovassy László Gimnázium és Közlekedésgépészeti
Szakközépiskolát, valamint a Táncsics Mihály Ipari Szakmunkásképző Intézetet.
Büszkék vagyunk azokra az eredményekre is, melyeket még külön-külön értünk el, és
magunkénak valljuk azokat.
A jelenlegi iskolaépületben eltöltött közel három évtized alatt szép eredményeket tudtunk
felmutatni a legkülönfélébb tanulmányi versenyeken, a műveltségi vetélkedőkön és a sportban
- 3 -egyaránt. Büszkék vagyunk az eltelt időszak egyetemi és főiskolai felvételi eredményeire.
Ugyancsak büszkék vagyunk az iskolai életünk demokratizmusára, a sokszínű, mozgalmas
diákéletre. Fontos számunkra a kialakult hagyományok ápolása és továbbfejlesztése.
Alapvető célunk a környező társadalom, a gazdaság, a fiatalok és a szülők igényeinek lehető
legjobb összehangolása, a reális igények legteljesebb kielégítése, a gondjainkra bízott fiatalok
általános és szakmai műveltségének, valamint nem utolsó sorban személyiségüknek, emberi
tulajdonságainak formálása, fejlesztése.
Kínáljuk a tanulás lehetőségét mind az általános műveltségi, mind a szakmai műveltségi
területeken. Várjuk iskolánkba a nyolcadik, a tizedik, valamint a tizenkettedik évfolyamot
végzetteket.
Iskolánk indulásakor (1982-ben) jellemzően a hagyományos szakmunkásképzés dominált,
mellette jelen volt az érettségi-képesítő vizsgával záródó szakközépiskolai képzés.
Az eltelt több mint két évtized alatt egyrészt szakmák szűntek meg, helyettük új szakképzések
jelentek meg, másrészt strukturális változások következtek be.
A 80-as évek második felében „újra” indult a technikusképzés, amely a szakközépiskolában
eltöltött időt öt évre növelte. A 90-es évek második felében úgy a szakközépiskolai, mint a
szakmunkásképző helyett immár szakiskolainak elnevezett képzésben szétvált az általánosan
művelő és a szakképzési szakasz, amely a képzési idő további növekedését eredményezte. Eszerint
a szakközépiskolában az általánosan képző négy évfolyamra (amely érettségi vizsgával zárul) épül a
szakképzés, (melynek időtartama általában kettő év), míg a szakiskola két évfolyamára épülve
további két illetve három év alatt lehet szakmát szerezni. Mellettük 2010-ben megkezdődik a
szakiskolai előrehozott szakképzés, valamint 2009-ben újraindult az iskolában a gimnáziumi
oktatás.
4
Az iskola jogállását, alap- és kiegészítő tevékenységeit, az oktatási – képzési profilokat az
alapító okirat, illetve Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának közoktatási
minőségirányítási programja az alábbiak szerint határozza meg:
Megnevezés Alap- és alaptevékenységen belüli fontosabb tevékenységek
Jendrassik –
Venesz
Középiskola és
Szakiskola
Önállóan
működő,
előirányzatai
felett
rendelkezési
jogosultsággal
bír
Az intézmény
számviteli
adózási és
műszaki
feladatait a
Középfokú
Nevelési
Központ
Gazdasági
Igazgatósága
látja el.
853121-1 Nappali rendszerű szakközépiskolai, oktatás (9-12/13.
évfolyam)
853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű
szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon
853221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű
szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon
853131-1 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam)
853111-1 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam)
Alaptevékenységen belüli további tevékenységek:
562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés
841901-1 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások
elszámolásai
853214-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti
felnőttoktatás
853224-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati
felnőttoktatás
855931-1 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás
- 5 -
855932-1 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás
931201-1 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
856011-1 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység ( gyógytestnevelés)
562917-1 Munkahelyi étkeztetés
850001-1 Közoktatási és kapcsolódó tevékenységek pénzügyi igazgatása
önkormányzati költségvetési szerveknél
811000-1 Építményüzemeltetés
682002-1 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
856099-1 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
855941-1 Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés
855942-1 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés
855943-1 Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés
841907-9 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel
Kiegészítő tevékenységek:
562920-2 Egyéb vendéglátás
6Személyi feltételek
A pedagógusok képzése, továbbképzése a hatályos jogszabályok szellemében, az iskola
továbbképzési, beiskolázási tanévének megfelelően folyik. A továbbképzési tervben foglaltakon
felül az iskola igényeinek a pedagógusok elképzeléseinek, valamint a meghirdetett
továbbképzéseknek a figyelembe vételével alakítjuk évenkénti képzési – továbbképzési
programunkat.
Az „egyénileg vállalt” továbbképzéseken túl a pedagógusok módszertani kultúrájának, szakmai
felkészültségének fejlesztése érdekében továbbképzéseket szervezünk (évenkénti munkaterv
alapján).
A továbbképzések történhetnek iskolarendszerű, valamint tanfolyami, illetve eseti
(iskolarendszeren kívüli) formában, melynek főbb területei az alábbiak:
- szakmai, szaktárgyi
- pedagógiai
- módszertani
- diplomaszerző
- másod (további) diplomaszerző
- szakértői
- tanügyi, vezetői.
Tárgyi feltételek
Az iskolai oktatás a Március 15-e utcai komplexumban folyik. Az épületet 1982-ben adták át,
állaga megfelelő, a műszaki előírásokat kielégítő. A fűtés, az előírásoknak megfelel, a világítás a
„szemünk fénye” program keretében korszerűsítésre került. Az iskola taneszközökkel való
ellátottsága jó, pedagógiai programjában, illetve helyi tantervében megfogalmazott feladatainak
ellátásához adott.
Helyiségek, létesítmények
- 7 -A főépület két oktatási, valamint előadó szárnyában
- tantermek,
- előadótermek,
- informatikai termek,
- multimédiás terem,
- nyelvi laboratórium,
- pénztárgépterem, egyéb oktatási helyiségek.
Tornacsarnok, szabadtéri sportpályák és uszoda.
A gyakorlati oktatáshoz:
- tankonyha,
- tanétterem,
- cukrászüzem,
- forgácsoló műhelyek,
- szerelő műhelyek,
- autóelektronikai labor,
- diagnosztika műhely,
- anyagvizsgáló labor,
- kereskedelmi kabinet.
Könyvtár, stúdió.
A tanulók szállításához mikrobusz, a napi anyagbeszerzésekhez kisteherautó áll rendelkezésre.
Az intézmény minőségpolitikája
A Jendrassik – Venesz Középiskola és Szakiskola két fő – a műszaki, valamint a gazdasági –
szolgáltatási - területen biztosítja Veszprém, a város környéke, és adott szakmák esetén a megye
szakember-utánpótlását.
Az általánosan művelő, valamint a szakképző szakasz szétválásával megnövekedett képzési idő,
valamint a képzési arányok (érettségit adó, és az arra épülő képzés, illetve szakiskolai képzés)
megváltozása miatt változott a feladatellátás, változott a nevelőtestület kívánatos és szükséges
összetétele.
A Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervek, a kétszintű érettségi bevezetése, a legújabb Országos
Képzési Jegyzék alapján kiadott tananyagtervek és kimeneti követelmények elvárásainak való
8megfelelés a gyorsan változó felhasználói igények kielégítése komoly kihívást, megnövekedett
feladatokat jelent.
E kihívásnak csak jól szervezetten működő iskola képes megfelelni.
E alapelvnek alárendelve alakítottuk ki az iskola szervezeti felépítését, a vezetési szinteket, a
működést szabályozó dokumentumokat, a teljes szervezeti és működési struktúrát.
Alapvető célként fogalmaztuk meg, hogy diákjaink számára a gyakorlati életben és a
továbbtanulásban jól használható ismereteket nyújtsunk, tegyük alkalmassá őket az egész életükön
át való tanulásra.
A középpontban mindig az elért eredmény, a minőség, illetve ezek javítása, a rendszer egészének,
egyes elemeinek és funkcióinak fejlesztése áll.
Vezetői és intézményi elkötelezettség
Az intézmény vezetősége kinyilvánítja teljes személyes elkötelezettségét a minőség, a
minőségirányítási programban megfogalmazottak megvalósítása iránt. Megteremti a folyamatos
fejlesztés biztosításához szükséges személyi, tárgyi és szervezeti feltételeket, gondoskodik a
minőségirányítási rendszer folyamatos működtetéséről és átvizsgálásáról és fejlesztéséről. Elvárja,
hogy az iskola dolgozói felelősen vállaljanak részt a minőségirányítási rendszer megvalósításában, a
minőségcélok elérésében, a minőséget befolyásoló feladatok végrehajtásában. Az iskola vezetősége
elkötelezettségének kinyilvánításán túl vállalja, hogy a kiépített minőségirányítási rendszert
folyamatosan működteti és fejleszti.
Az intézmény vezetői és valamennyi pedagógus és nem pedagógus dolgozója elkötelezett e
program megvalósítása érdekében. Céljainkat maradéktalanul sem megfogalmazni, sem
megvalósítani nem tudjuk önmagunkban, ezért folyamatos kapcsolatot kell tartanunk
fenntartónkkal, a képzésben partner, illetve „felhasználó” munkáltatókkal, az őket képviselő
- 9 -kereskedelmi és iparkamarával, a szülőkkel és partnerként kell kezelnünk természetesen azokat,
akik e folyamatnak a legfontosabb részesei, a tanulókat.
Fenntartói elvárások
Az Önkormányzati Minőségirányítási Program intézményünkre vonatkozóan az alábbi elvárásokat
fogalmazza meg:
- Követelmények kidolgozása a közlekedés–informatika szakterületen – és logisztikai képzés
-, valamint a vendéglátás szakterületen.
- Az általánosan művelő osztályok megtartása, eredményesség fokozása.
- Hozott hátrányok felszámolása, az esélyegyenlőtlenség csökkentése, a sajátos nevelést
igénylők integrált oktatása biztosított legyen.
- A sikeres felzárkóztatás érdekében fokozott együttműködés a szülőkkel, családokkal, a
családsegítőkkel, a munkáltatókkal és más érintettekkel.
- A szakiskolai lemorzsolódás csökkentése.
- A sokszínű és szintű szakképzés megtartása, eredményesség növelése a képzésben.
- A város területén a gyógytestnevelés szakszerű ellátása és feladatvállalás a középiskolai
úszásoktatásból.
Intézményi minőségcélok
Az intézmény a fenntartói elvárásoknak és az érintettek kifejezet vagy nyilvánvaló érdeke
alapján a következő célokat fogalmazza meg:
1. Tanulóink képesek legyenek alkalmazni az iskolában elsajátított idegen nyelvet, informatikai
ismereteiket, alakuljon ki bennük a környezettudatosság, az igény az egészséges életmódra,
életvitelre.
2. Az intézmény a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően működjön, folytassa alaptevékenységét,
végezze feladatait.
3. Az intézmény a KT, az önkormányzati intézkedési terv, az ÖMIP, az NFT, nevelési, pedagógiai,
képzési programja figyelembe vételével alakítsa minőségpolitikáját, melyek megvalósítása
10érdekében építse ki minőségfejlesztési rendszerét. Ezt az IMIP-ben kell meghatározni és ütemezni.
Követelmény a partnerek elvárásainak beépítése az intézményi fejlesztő folyamatába.
4. Az intézményi minőségfejlesztési rendszer az értékelési kritériumok meghatározása során térjen
ki azoknak a folyamatoknak a felsorolására, számszerűsíthető, időpontokhoz köthető
paraméterekkel történő meghatározására, melynek alapján a helyi tervezés, az intézményi munka
szervezése, működtetése, ellenőrzése és az önértékelés történik, valamint a minőségfejlesztést
megalapozó helyi szakmai koncepciókra, stratégiákra, módszerekre, eszközökre.
5. Működjön együtt a szülőkkel, a családokkal, a szülők közösségeivel. Biztosított legyen a korrekt
és rendszeres, kölcsönös tájékoztatás. A családokkal való együttműködés kiemelt területeként
kezelje a tanulók mentális problémáinak gondozását, a sajátos nevelést igénylők ellátását.
6. Az intézmény új integrációs oktatási programok, formák és módszerek megismerésével,
bevezetésével járuljon hozzá az esélyegyenlőtlenség csökkentéséhez, a szegregációs és a
diszkriminációs jelenségek megszüntetéséhez.
7. Kerüljön előtérbe a kompetencia – alapú képzéshez kapcsolódó minőségfejlesztési,
intézményértékelési, pedagógiai mérési – értékelési ismeretek fejlesztése, eszközök, módszerek
bevezetése.
8. A nevelés – oktatás személyi feltételeinek biztosítása, illetve javítása. A teljes szakos ellátottság.
9. Pedagógusok továbbtanulása, továbbképzése, pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése
10. Emberi erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás. Az oktatás tárgyi feltételeinek,
eszközrendszerének fejlesztése, azok megfelelő hasznosítása.
11. A rendelkezésre álló források hatékony, céltudatos felhasználása és források felkutatása
(pályázati tevékenység).
12. A beiskolázott tanulók tudás-, illetve felkészültségi szintjei közötti különbségek csökkentése, a
beilleszkedési, a magatartási, a tanulási nehézségekkel küzdők segítése, felzárkóztatása.
13. A tanulás megtanítása. Az idő előtti kimaradások csökkentése. A prevenciós tevékenység
előtérbe helyezése.
- 11 -14. Az élethosszig való tanulás megalapozása. Az alapvető készségek, képességek fejlesztése, a
hozzáadott érték növelése.
15. Az iskola külföldi kapcsolatainak ápolása és fejlesztése.
16. A környezet igényeinek (szülők, munkáltatók, fenntartó stb.) figyelembe vétele és minőségi
kielégítése. A közvetlen iskolai környezet megfelelő kialakítása
17. A minőségi munkavégzést elősegítő iskolai légkör megteremtése.
18. A gyógytestnevelés városi szintű hatékony és gazdaságos ellátása.
Az intézmény minőségirányítási rendszere, szervezete
Az intézmény jogszerű működtetése az igazgató feladata, akinek munkáját vezető-helyettesek
(igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetők, gazdasági irodavezető) segítik.
A közoktatási önellenőrzési kézikönyv alkalmazásával tekinti, illetve vizsgálja át az intézményi
folyamatokat, tervezi meg a törvényes működtetéshez szükséges lépéseket, biztosítja a megvalósítás
feltételeit kontrollálja és értékeli az intézmény működtetési folyamatait.
Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy az intézmény működését szabályozó jogi
dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek (az ezeket tartalmazó közlönyök, jogtárak)
önkormányzati határozatok, valamint az iskola belső szabályzatai rendelkezésre álljanak és
hozzáférhetőek legyenek az iskola érintettjeinek számára.
A belső szabályzatok elkészítése, illetve elkészíttetése az igazgató feladata. Ezek közül a
legfontosabbak a következők:
Pedagógiai Program és Helyi Tanterv
Szervezeti és Működési Szabályzat
Munkavédelmi Szabályzat
Tűzvédelmi Szabályzat, tűzriadó terv
Iratkezelési és irattározási szabályzat
Diákigazolványok kiadásának, nyilvántartásának szabályzata
12 Adatkezelés szabályzat
Gazdasági ügyrend
Kötelezettségvállalási szabályzat
Bizonylati szabályzat
Önköltség-számítási szabályzat
Raktározási szabályzat
Leltározási szabályzat
Selejtezési szabályzat
Belső ellenőrzési szabályzat
Tankönyvellátási és támogatási szabályzat
Könyvtári gyűjtőköri szabályzat
Kiemelkedő és többletmunka végzéséért adható keresetpótlék szabályzat
Címpótlék adományozásának szabályzata
Törzsgárda szabályzat
Iskolai sportköri szabályzat
Kollektív szerződés
Házirend
Munkatervek
Továbbképzési terv
Munkaköri szabályzatok
Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP)
Minőségügyi rendszerünket a hatályos jogszabályi követelményeknek megfelelően alakítjuk ki,
melynek felépítése során alapvető szempont a fenntartónk önkormányzati minőségirányítási
programjában megfogalmazottak figyelembe vétele, az elvárásoknak magas színvonalon történő
megfelelés.
Az iskola valamennyi dolgozója felelős az általa végzett munka minőségéért, a minőségi célok
eléréséért, a minőségirányítási rendszer megvalósításáért, a minőséget befolyásoló feladatok
előírásszerű végrehajtásáért. Minden dolgozónknak joga és kötelessége a működés bármely
fázisában észlelt, a minőséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve azokat a hatáskörrel
felruházott kollégáknak, illetve vezetőknek jelezni, annak megszüntetésére javaslatot tenni.
- 13 -A vezetőség és a munkatársak felelősségi- illetve hatáskörét az intézményi SzMSz és a munkaköri
leírások rögzítik.
Az intézmény igazgatója az IMIP működtetésére minőségügyi vezetőt bíz meg. A minőségügyi
vezető a szükséges hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a minőségirányítási programot megfelelően
működtesse, illetve működését figyelemmel kísérje, kidolgozza (a vezetőséggel, középvezetőkkel
közösen) az éves minőségirányítási és fejlesztési tervet biztosítsa a programban és a
minőségcélokban megfogalmazott elvek, a tervekben megfogalmazott feladatok megvalósítását,
illetve megelőzze a nem megfelelő szolgáltatások munkálatait beszámoljon az IMIP működéséről,
hatékonyságáról.
A minőségügyi vezető tagja az iskola vezetőségének. Részt vesz a bővített vezetőségi üléseken,
melyek biztosítják az információcserét minden a minőséget, a minőségirányítási programot érintő
kérdésben.
A minőségügyi vezető munkáját minőségbiztosítási csoport (kör) segítheti. Tagjai megbízást
kaphatnak határozott időtartamra vagy meghatározott feladat ellátására. Külön megbízás nélkül is a
minőségbiztosítási kör tagjának kell tekinteni az adott témában érintett munkahelyi vezetőt és
szakmai munkaközösség-vezetőt.
A minőségbiztosítási csoport feladatai:
minőségügyi tervezés előkészítése,
megoldások kezdeményezése, megvalósítása,
eredményesség értékelése,
problémák felvetése,
minőségügyi fejlesztési javaslatok kidolgozása.
A szervezet működtetése során követendő elvek
Partnerközpontú működés, szolgáltatás.
Minőségközpontú intézményvezetés.
Minőségügyi rendszer működtetése.
Folyamatos kontroll, önkontroll, illetve értékelés.
Folyamatos fejlesztés.
A működtetés, fejlesztés feltételeinek biztosítása, javítása.
14 A megvalósításban, fejlesztésben közreműködők ösztönzése, elismerése.
Az intézmény szabályozandó tevékenységei és főfolyamati
1. Vezetés – irányítás tevékenysége
Az intézmény működésére a vezetés gyakorolja a legközvetlenebb és legkockázatosabb hatást,
mivel a vezetés naprakészsége és döntései hosszútávra meghatározza a működés kereteit. E
főfolyamathoz a következő főfolyamatok lettek rendelve:
jogi követelmények biztosítása,
stratégiai, éves tervezés,
az intézmény belső működési rendjének biztosítása,
vezetői ellenőrzés,
intézményi önértékelés,
pályázati rendszer működtetése,
fejlesztések irányítása.
- 15 -
Jogi követelmények biztosítása
Az intézmény működése szempontjából meghatározó, hogy a rá vonatkozó jogszabályoknak
tudatában legyen, illetve azoknak megfeleljen, és a belső érintettekkel ismertesse és betartassa.
Stratégiai, éves tervezés
A partnerek igényeinek figyelembe vételével készíti el az intézményvezető. Az igényfelmérés
kiterjed a következő érinteti körre:
fenntartó önkormányzat,
tanulók,
szülők,
munkatársak,
munkáltatók,
egyéb szervezetek.
Az igények felmérését el lehet végezni írásos (kérdőív), illetve szóbeli (interjú, tárgyalás)
formában. Elégséges gyakorisága három év, kívánatos (elérendő) gyakorisága kettő év.
Az igények és lehetőségek, valamint az alábbi tartalmi követelmények figyelembe vételével
készül az éves munkaterv.
Éves munkaterv tartalmi követelmények:
Tanév céljai, feladatai (nevelési, oktatási feladatok).
Szervezési rész:
A tanév rendje, a tanítás nélküli munkanapok ütemezése
Személyi Feltételek – tantárgyfelosztás
Tanórán kívüli tevékenységek
Tehetséggondozás, felzárkóztatás a nevelés szolgálatában
Iskolai ünnepélyek, megemlékezések
Iskolai és iskolán kívüli tanulmányi- és művészeti versenyek
16 Nevelőtestületi értekezletek, szakmai napok
Nevelői megbízatások, választott tisztségek
A tantestület éves továbbképzési terve
Szülői értekezletek, nyílt napok
Tárgyi feltételek
Ellenőrzési terv
Statisztikai adatok
Csatolandó:
Minőségfejlesztési munkaterv
Munkaközösségek munkaterve
Osztályfőnöki munkaközösség munkaterve
Gyermek- és ifjúságvédelmi munkaterv
Vezetői ellenőrzés
A hatékony iskolai tevékenység megszervezése eredendően feltételezi a rendszeres intézményi
munka ellenőrzést, a tapasztalatok elemzését és az eredményesség értékelését.
Az iskolai szabályzatok (pl. SZMSZ) meghatározzák az intézmény működésével, folyamatainak
ellenőrzésével kapcsolatos felelősségi és jogköröket. Konkrétan meghatározzák, hogy ki és milyen
területért felel, milyen ellenőrzési jogosítvánnyal, illetve kötelezettséggel, valamint beszámolási
kötelezettséggel bír. Az igazgató kötelessége ezek nyilvánosságra való hozatala.
Az intézményi ellenőrzés alapvetően a következőket vizsgálja
a működés megfelel-e a hatályos jogszabályoknak,
a működés megfelel-e a jóváhagyott pedagógiai programnak,
a működés megfelel-e a minőségi kritériumoknak,
milyen az iskola alkalmazottainak tevékenysége,
milyen az iskola tanulóinak tevékenysége,
elégedettek-e az iskola partnerei,
milyen az erőforrások helyzete, milyen változási lehetőségek vannak,
milyen a szolgáltatások hatékonysága, az elvárásoknak való megfelelése,
- 17 - milyen módosítások, változtatások, fejlesztések szükségesek,
miben kell tökéletesíteni a minőségirányítási rendszert.
A belső ellenőrzésen túl külső szakértő, szaktanácsadó is igénybe vehető, illetve a fenntartó,
valamint az arra jogosult szervek (pl. Állami Számvevőszék, Főügyészség, stb.) vizsgálatot
végezhetnek.
Az ellenőrzés szintjei:
intézményi szintű (belső),
fenntartói,
magasabb szintű.
Az intézményi szintű (belső) ellenőrzés
A minőségbiztosítási rendszer működéséhez szükség van a belső ellenőrzési rendszer
kidolgozására is. Fő szabály, hogy az ellenőrzést kövesse értékelés, illetve értékelésre ne kerüljön
sor ellenőrzés nélkül. Fontos követelmény az ellenőrzés folyamatossága és tervszerűsége. A belső
ellenőrzési szabályzattal összhangban kidolgozásra kerül az éves ellenőrzési terv, amely az iskolai
munkaterv szerves részét képezi. Ez világossá teszi mindenki előtt, hogy a feladatok végrehajtása
ellenőrzésre kerül, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az ellenőrzés illeszkedjen az iskolai munka
folyamataiba.
Az igazgató egy személyben felelős mindazért, ami az iskolában történik, azonban a vezetői
ellenőrzés az intézmény hierarchikus felépítésének megfelelően megosztottan történik
az igazgatóhelyettesekkel,
a gazdasági irodavezetővel,
a gyakorlati oktatásvezetőkkel,
a minőségügyi vezetővel,
a munkaközösség-vezetőkkel,
felkért / megbízott pedagógusokkal, dolgozókkal.
Az ellenőrzésnek az intézmény teljes működését le kell fednie.
Intézményvezetői ellenőrzés:
18Az intézmény egy személyben felelős vezetője, a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga
kiterjed az intézmény összes alkalmazottjára és tanulójára, munkavégzésükre, a teljes intézményi
működtetésre, gazdálkodásra.
Igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetők:
Ellenőrzési területük kiterjed teljes hatáskörükre, különösen az alábbiakra
az oktatott tantárgyak tanterveire, a tanmenet szerinti haladásra,
a tantervi követelmények megvalósítására,
a tanórák eredményességére,
a feladatellátás pontosságára,
a nevelő-oktató munkával kapcsolatos határidők betartására,
az intézményi nyilvántartások, statisztikák, értékelések, adminisztráció pontos vezetésére,
az oktatási dokumentumokban, szabályokban foglaltak betartására,
a munkafegyelemre,
az intézményi tulajdont veszélyeztető, illetve károsító eseményekre,
a tanórán kívüli tevékenységekre,
az ifjúságvédelmi munkára.
Gazdasági irodavezető:
Ellenőrzési joga kiterjed a gazdasági iroda dolgozóira, az anyagbeszerzőre, raktárosra, műszaki
vezetőre, az általuk végzett tevékenységre, valamint gazdálkodási, pénzügyi, vagyonvédelmi
kérdésekben a teljes intézményre.
Minőségügyi vezető:
Ellenőrzési joggal ír a minőségügyi csoport tagjainak ez irányú tevékenységét illetően, valamint
az intézményi minőségirányítási program megvalósításával, fejlesztésével kapcsolatos valamennyi
kérdésben.
Munkaközösség-vezetők:
- 19 -Mint középvezetők, teljes ellenőrzési joggal rendelkeznek a munkaközösség tagjai felett. A
munkaközösség-vezető ellenőrzési jogával összhangban felelős a munkaközösségi tagok
munkájának megszervezéséért, munkájuk szakmai, pedagógiai irányításáért, a munkaközösség
munkatervi feladatainak határidőre történő színvonalas elvégzéséért, a tantárgyi / szaktárgyi /
szakmai versenyek megszervezéséért és lebonyolításáért, a szertári anyagok fejlesztéséért, azok
rendeltetésszerű használatáért, az osztályozás és értékelés folyamatosságáért, a dokumentumok
folyamatos vezetéséért.
Az intézményi belső ellenőrzésen túl az egyes területek külső ellenőrzését jellemzően az alábbiak
végzik:
gazdálkodási pénzügyi — fenntartó
törvényességi — ÁSZ, Főügyészség, fenntartó
szakmai, pedagógiai — NSZI, MPI, szakértők, szaktanácsadók
közegészségügyi — ÁNTSZ
munkavédelmi — Munkavédelmi Felügyelőség
tűzvédelmi — Tűzoltóság
Az intézményi ellenőrzés lehet:
átfogó,
tematikus,
célellenőrzés.
20
2. Nevelés – oktatás –képzés főfolyamata
A szakmai, pedagógiai tevékenység adja az iskola lényegét, küldetését. Az intézmény e
tevékenységen belül a következő főfolyamatokat azonosította:
a döntések jogszerűsége, utólagos hatás vizsgálata,
a pedagógiai program feladatainak végrehajtása,
a helyi tanterv megvalósítása,
a munkatervi feladatok megvalósítása,
tantárgyi programok, tantárgyközi kapcsolatok,
alkalmazott módszerek, tanulásszervezési megoldások,
tervszerűség, szervezettség,
munkafegyelem, munkamorál,
differenciált foglalkoztatás, felzárkóztatás, tehetséggondozás,
a tanügyi dokumentációk folyamatos, szabályszerű vezetése,
a tanulók eredményessége,
záróvizsgák lefolyása, eredményessége,
a kiválóan és nagyon gyengén teljesítők,
tanulmányi és egyéb versenyeken való részvétel és eredményesség,
magatartás, szorgalom,
tanulói közéletiség,
továbbtanulási eredményesség,
igazolt és igazolatlan hiányzások,
fegyelmi problémák, deviancia,
évismétlés, lemorzsolódás,
standardizált mérések eredményei,
tanítási és tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztő
eszközök beválása
- 21 -
Nevelés – oktatás –képzés főfolyamatainak mérése, ellenőrzése
1. Közvetlen formában, mint
beszámoltatás,
óralátogatás (passzív információszerzés),
óraellenőrzés (aktív információszerzés),
folyamatellenőrzés,
megfigyelés.
2. Közvetett formában
dokumentumok tanulmányozása,
tanulói produktumok elemzése,
vizsgálatok segítségével.
3. P artnerkapcsolatok működtetésének főfolyamata
Az intézmény érintettjei azok a partnerek, akik közvetlenül befolyásolják a működést, rövid vagy
hosszútávon meghatározzák az iskola céljait.
Belső érintettek:
tanulók,
vezetőség,
tantestület tagjai,
technikai dolgozók,
érdekvédelmi szervezetek (KT, szakszervezet),
KNK egyes operatív dolgozói (portás, takarítók, karbantartók),
fenntartó.
Külső érintettek:
szülő,
gyakorlati képző helyek,
Munkaügyi Központ
22 KNK,
beszállítók,
VMKIK,
RFKB.
Az intézmény külső érintettjeivel való kommunikáció kialakítása és fenntartása az
intézményvezető, igazgató helyettesek és gyakorlati oktatásvezetők elsődleges feladata, a szülőkkel
való kapcsolattartás az osztályfőnököké. Ennek keretében kialakítják a hatékony
információáramlást, a végzett tanulók pályakövetését, továbbtanulását és munka-erőpiaci beválását.
Segítik az érintettek igényeink megismerését és elégedettségük mérésével kapcsolatos feladatok
ellátását.
Mérés, indikátorok
A mérés az ellenőrzésnek az a módszere, amely legtöbbször a tanulók által nyújtott
teljesítmények kimutatására szolgál. Az intézményi mérések kiterjednek a tanulók kompetenciájára
- neveltségére, intézményi vezetők, alkalmazottak teljesítményeinek mérésére, partneri elégedettség
mérése, és teljes körű intézményi mérésre.
A mérés, értékelés jelentősége:
minősít, tájékoztatást, visszajelzést ad a fejlődésről,
szembesít a követelményekkel,
támogatást, ösztönzést ad a munkához,
segít a felkészülésben,
motivál a jobb teljesítményre,
megerősítést ad a tanulás értelmezéséről,
megérezteti a tudás, a jó teljesítmény örömét,
önértékelésre késztet.
Tanulók mérése
A tanulók felmérésének tervezése során arra feltétlenül figyelemmel kell lennünk, hogy a tudás
szintmérésének eredményei önmagukban nem nyújtanak kellő alapot sem a tanulói személyiség,
- 23 -sem a pedagógus munkájának értékeléséhez. Nagyon fontos, hogy ezeket a méréseket kiegészítsük
a teljesítmények hátterét is megvilágító eljárásokkal (pl. személyiségvizsgálatokkal,
klímavizsgálatokkal stb.)
Fontos továbbá az országos mérések eredményeinek tudatosítása az érintettekben, illetve a tanulók
motiválása magasabb eredmény elérésére.
Vezetők, alkalmazottak teljesítmény mérése
A vezetők és alkalmazottak teljesítményének mérésére a közalkalmazott személyi minősítésével
kapcsolatos jogszabályi rendelkezések az irányadók:
- 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról (40.§ 11. bekezdés),
- 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról,
- 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
végrehajtásáról a közoktatási intézményekben.
Az intézményben e jogszabályokban foglaltak alapján általában három évenként kell mérni a
vezetők és alkalmazottak teljesítményét kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas és kiválóan
alkalmas minősítéssel. A mérésnél figyelembe kell venni az érintettel igényeit.
Vezetők teljesítmény mérése
A vezetők teljesítmény mérésénél a következő indikátorokat kell alkalmazni a kérdőíves
felmérésekben. Az indikátor melletti pontszám az indikátor maximális értékét jelenti.
1. Személyes tulajdonságok, vezetési stílus (15 pont)
elkötelezett, lelkes, határozott, következetes,
képes értékek kialakítására, képviseletére és betartatására,
helyzetorientált vezetési stílus jellemzi,
vezetői tekintélyét emberi és szakmai kvalitása adja,
munkavégzése pontos, példamutató, a határidőket betartja,
jó légkört képes kialakítani munkatársai körében,
érvelni tud véleménye mellett, dönteni tudó vezető,
24 viselkedése másokkal szemben etikus,
a konfliktusok megoldására törekszik, a szemtől – szemben történő feltárás híve,
hangneme, stílusa udvarias, tiszteli az embereket,
elfogadja a kritikát, és azt megfontolja,
az intézmény érdekeit mindenekfölött képviseli és kiáll mellette.
2. Változáshoz való viszony (15 pont)
képes a megújulásra, az intézmény szakmai tevékenységének megújítására, a tanulók
fejlesztését szolgáló programok (integrálás stb.) bevezetésére, működtetésére,
az intézmény sikeres működése érdekében végrehajtandó változásokhoz reálisan méri
fel a feltételeket,
képes a dolgozók mozgósítására az új feladatok végrehajtása érdekében.
3. Tervezés (10 pont)
a tervet időben és megfelelő tartalommal készíti el,
reális célokat és megvalósítható feladatokat tervez,
4. Szervezés, irányítás, kapcsolatok és menedzselés (5 pont)
az intézményt sikeresen menedzseli, képes támogatók megnyerésére, az intézményi
eredmények kommunikálására, ápolja az iskola kapcsolatait.
5. Erőforrás gazdálkodás (15 pont)
takarékosan, a szükségleteket feltárva és mérlegelve gazdálkodik,
keresi a forráslehetőségeket (pályázat, szponzor, alapítvány), ezért többletmunkát vállal
és erre ösztönzi munkatársait is,
a gazdálkodással kapcsolatos szabályokat betartja,
munkatársai fejlődését ösztönzi és támogatja, lehetőség szerint megteremti a
feltételeket, az igényeket a fenntartónál is képviseli.
6. Motiválás (5 pont)
lelkesedésével, a munkához való viszonyával pozitív mintát ad,
a szervezeti értékrenddel összehangoltan motivál,
az IMIP működtetését elkötelezetten támogatja,
motivált a fenntartói elvárások teljesítésére.
- 25 -
7. Ellenőrzés, értékelés (15 pont)
az ellenőrzést és az értékelést a leírt eljárásrend szerint végzi,
az éves munka értékelését határidőre elkészíti, az értékelés reális, feltárja az erősségeket
és a gyengeségeket,
az értékelés megfelel az IMIP-ben megadott szempontoknak.
8. Informálás (15 pont)
a munkáltatóját pontosan és hitelesen tájékoztatja, a kért információkat határidőre
megadja,
a megszerzett információkat a személyiségi jogvédelemnek és a titoktartási
kötelezettségnek eleget téve kezeli,
a problémákat fontosságuknak megfelelő módon kezeli és adja tovább.
9. Vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala
(10 pont)
10. Vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése.
(10 pont)
Pedagógusok teljesítmény mérése
Pedagógusok teljesítményértékelését az alábbi indikátorok szerint kell mérni kérdőíves felméréssel.
Az indikátor melletti pontszám az indikátor maximális értékét jelenti.
1. Tanár személyisége: (15 pont)
- empátia, kreativitás, váratlan helyzetek megoldása,
- türelmesség,
- jellem, elhivatottság.
2. A tanár szaktudása: (10 pont)
- képzettség, gyakorlat,
26- tantárgyhoz való viszonya, hozzáállása,
- tantárgyi tudása, időszerűsége.
3. Osztálytermi munka, osztálytermi képessége: (15 pont)
- óravezetés, következetesség,
- előadó képesség, érthetőség, követhetőség,
- fegyelmező képesség.
4. A tanári értékelés és osztályozás: (10 pont)
5. Tanórán kívüli tevékenység (10 pont)
6. Diákokkal való kapcsolat: (10 pont)
- empátia a diákokkal szemben, érzelmi hatások, segítőkészség,
- tanár – diák közötti interakciók,
- korrepetálás, fejlesztő nevelőmunka.
7. Szülőkkel való kapcsolat (5 pont)
8. Kollégákkal való kapcsolat (10 pont)
9. Tanulmányi versenyeken elért eredmény (5 pont)
10. Munkafegyelem: (10 pont)
- iskolai szabályzatok ismerete,
- tanügyi iratok kezelésének módja, fegyelme, pontossága,
- határidők betartása,
- ügyeletek teljesítése.
Partneri igény- és elégedettségmérés
A partneri igény- és elégedettség felmérésére alkalmazott módszerek az intézmény azon céljait
szolgálják, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az állandó minőségjavításhoz.
A partneri igényfelmérés kiterjed:
- elvárásokra, igényekre,
- 27 -- elégedettségre, elégedetlenségre,
- a nevelő-oktató munkánk véleményezésére.
Kérdőíveket, személyes interjúkat, munkáltatói értekezleten történő információgyűjtéseket
alkalmazunk a partneri igények, elégedettség felmérésére, megismerésére.
Nevelő - oktató tevékenység mérése
A Pedagógiai Programban megfogalmazott alapvető célokat a következő indikátor rendszerrel kell
kifejezni:
- beírt tanulók száma,
- osztályozott tanulók száma,
- nem osztályozható tanulók száma,
- eredményesség képzési típusonként,
- fegyelmi eljárások száma,
- igazolt és igazolatlan mulasztások száma egy tanulóra osztályonként,
- hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók száma,
- országos döntőbe jutók száma verseny típusonként (OSZTV, SZKTV, egyéb versenyek) és
helyezésenként.
Az értékelés
Az értékelés központjában minden esetben az eredmény és a minőség áll, célja ezek javítása, a
rendszer egészének vagy egyes elemeinek és funkcióinak a fejlesztése.
Az értékelés területeit úgy célszerű meghatározni, hogy figyelembe vesszük mindazon
adottságokat és jellemzőket, amelyek az eredményességet vagy minőséget befolyásolhatják vagy
arról visszajelzést adhatnak.
Az értékelésnek összhangban kell lennie az értékelést megelőző ellenőrzéssel. Ennek
megfelelően az alábbi fő területek jelölhetők meg az önértékelés viszonylatában:
- gazdálkodási, pénzügyi,
- törvényességi,
- szakmai, pedagógiai.
28Az intézményi szintű szakmai – pedagógiai értékelésnek az alábbi területekre ki kell terjednie:
- az intézmény egészére,
- a nevelő – oktató munka feltételeire,
- a pedagógiai tevékenységre, tanítási módszerekre
- az alkalmazott tankönyvekre és eszközökre, ezek beválására
- folyamatára és eredményességére,
- a tanulói teljesítményekre,
- a pedagógusok munkájára,
- a vezetői tevékenységre,a környezet (partnerek) szükségleteinek, elvárásainak, igényeinek
teljesítésére, az intézményről kialakult képre.
A tanulók teljesítményét tanulmányaik során folyamatosan értékeljük. Az értékelés részletes
szabályait a pedagógiai program, illetve az adott tantárgy helyi tanterve tartalmazza, meghatározva
az értékelés mennyiségi és minőségi mutatóit.
Alapelv, hogy az értékelés el tudja foglalni megfelelő helyét a pedagógiai folyamatban, ahhoz a
tanulók (és a szülők) előzetes tudomására kell hozni az iskola elvárásait, a követelményeket, az
ellenőrzés, számonkérés formáit, a továbbhaladás feltételeit.
Ugyancsak alapelvként kezelendő, hogy az értékelés legyen
- folyamatos és rendszeres,
- személyre szóló,
- kiszámítható.
Az értékelés befejezése után a tanuló produktumát érdemjeggyel minősítjük.
A tanulói teljesítmények vizsgálata során a tanulók belépésekor és kilépésekor mért, az adott
követelményekhez viszonyított teljesítményeit összevetve mérjük az iskola által hozzáadott értéket.
Félévi, illetve év végi értékelés az éves munkaterv figyelembe vételével
Az értékelésnek ki kell térnie az éves munkatervben kitűzött célokra, feladatokra, értékelési
táblázatban meghatározott mért és bemutatott adatokra.
- 29 -
A nevelő – oktató munka elemzése, értékelése ki kell terjedjen:
Tantárgyi átlagokra, egyéb statisztikai mutatókra,
Az országos mérési eredményekre,
A félévi értékelésben feltárt problémák kezelésének eredményeire,
Kerettantervre épülő helyi tanterv alkalmazásának tapasztalataira,
Pozitív értékrend közvetítéséből eredő nevelési eredményekre,
Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra,
Tanulmányi és más versenyek eredményeire,
A középiskolások továbbtanulási mutatóira,
Ellenőrzési, értékelési eredményekre,
Motivációs rendszer működtetésére,
A szervezet klímájára, együttműködési eredményekre,
Innovációra, belső képzésekre, munkaközösségi munkára,
A minőségbiztosítási feladatok teljesítettségére, mutatókra, javításokra, fejlesztésekre,
Kapcsolatokra, azok eredményeire,
Diákönkormányzati munkára,
Rendezvényekre,
Statisztikai adatokra,
Tárgyi, személyi feltételekre, változásokra, képzési eredményekre,
Erőforrások felhasználására, pályázatokra (mi készült el, mi nem, milyen anyagi forrásból),
Gyermekvédelmi tevékenységre,
Baleseti eseményekre, illetve a megelőzés érdekében tett intézkedésekre,
és minden olya eredményre, problémára, amiről a vezetés a fenntartót tájékoztatni kívánja.
MIP értékelése és az intézkedések beadása évente.
A nevelő – oktató tevékenység értékelésének alapja az előző fejezetben rögzített indikátorok
alapján történik idősorban. E tevékenység értékelése az intézményvezető feladata az adott
területek felelőseinek beszámolói alapján.
A vezetők teljesítményértékelése
30A vezetők (igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetők) tevékenysége meghatározó
fontosságú a teljesítményorientált szervezeti és vezetési kultúra megerősítése, az értékként
megfogalmazott kulcskompetenciák, magatartásformák és viselkedésminták elfogadtatása és
fejlesztése, a motiváló légkör kialakítása szempontjából.
A teljesítményértékelés célja, hogy a vezetők visszajelzést kapjanak teljesítményükről, az
erősségekről és a fejlesztendő területekről, kijelölhető legyen a fejlődés/fejlesztés iránya és a
teljesítményhez igazított elismerés valósuljon meg.
A vezetők teljesítményértékelése az előbbiekben leírt jogszabályoknak megfelelően a következők
szerint történik.
Az egyes minősítési szempontoknak meg kell feleltetni a mérésnél kialakított vezetői
indikátorokkal. Az elért pontszámot osztani kell az elérhető maximális pontszámmal és az így
kapott számot egész százalékra kell kifejezni.
- Kiemelkedő (3 pont), ha 80 – 100%.
- Megfelelő (2 pont), ha 60 – 79%.
- Kevéssé megfelelő (1 pont), ha 30 – 59%.
- Nem megfelelő (0 pont), ha 30% alatt.
A vezetői minősítés szempontjai
1/1. Munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek
Kapcsolódó indikátorok:
- szervezés, irányítás, kapcsolatok és menedzselés.
1/2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka
Kapcsolódó indikátorok:
- ellenőrzés, értékelés,
- erőforrás gazdálkodás,
- tervezés.
- 31 -1/3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség
Kapcsolódó indikátorok:
- Változásokhoz való viszony.
1/4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat
Kapcsolódó indikátorok:
- személyes tulajdonságok.
1/5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet
Kapcsolódó indikátorok:
- motiválás.
2/1. Vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala.
2/2. Vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése.
Kapcsolódó indikátorok:
- motiválás.
2/2. A vezető által irányított szakterület munkavégzésének szervezése
Kapcsolódó indikátorok:
- motiválás.
A vezetői munka minősítése
Az egyes szempontok szerinti pontszámok összegzésével és a maximális pontszámmal való
osztásával a vezető a következő értékelést kapja:
- kiválóan alkalmas (80-100%),
- alkalmas (60-79%),
- kevéssé alkalmas (30-59%),
- alkalmatlan (30% alatt).
32 Az érintett vezetőnek lehetővé kell tenni, hogy az értékeléssel kapcsolatos véleményét az értékelés
átvételekor megtegye.
A munkáltató vagy a fenntartó az értékeléssel „A vezető munkavégzésével kapcsolatos egyéb
lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó
javaslatok, célkitűzések” –et köthet ki.
A teljesítményértékelést értékelő megbeszélésnek kell követelnie, melynek célja:
a teljesítmény minősítése,
az erősségek és gyengeségek tisztázása,
az elvárások, gondok megvitatása,
a fejlesztési/továbbképzési igények megfogalmazása.
- 33 -
Közalkalmazotti értékelés
A közalkalmazottak teljesítménymérésének a célja, hogy kifejezésre kerüljön a vezetők és dolgozók
közötti megegyezés a célokban, és vizsgálja folyamatosan a teljesítményt, a célok megvalósulását, a
dolgozók ösztönzését, illetve milyen módon vonják be a dolgozókat a folyamatos fejlesztésbe.
Az értékelésbe minél több kifejezhető változót kell bevonni, és ezeket lehetőség szerint jól
prezentálható formára kell hozni.
Az értékelési rendszer kialakítása során figyelembe kell venni az EFQM partnerközpontú alapelvét,
így több érintett megkérdezése a célravezető.
Az értékelés szempontrendszerének alapja az iskolában érvényben lévő szabályzatrendszer
(pedagógiai program, SzMSz, etikai szabályzat, munkaköri leírás), amelyek már tartalmaznak
elvárásokat.
A közalkalmazottak értékelését a jogszabályban előírt időközönként el kell végezni.
A közalkalmazottak minősítésének szempontjai
1/1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek
Kiemelkedő (3 pont) – Megfelelő ( 2 pont ) – Kevéssé megfelelő (1 pont ) - Nem megfelelő
( 0 pont )
Szöveges indoklás:
1/2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka
34Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő
Szöveges indoklás:
1/3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség
Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő
Szöveges indoklás:
1/4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat
Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő
Szöveges indoklás:
1/5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom,igyekezet
Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő
Szöveges indoklás:
2. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a
kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok célkitűzések:
3. A közalkalmazott minősítése
- 35 -Kiválóan alkalmas (80-100%) – alkalmas (60-79%) – kevéssé alkalmas (30-59%) – alkalmatlan
(30% alatt)
4. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel
Pedagógus teljesítményének értékelése
A pedagógus munkakörben dolgozók értékelése megfelel a közalkalmazotti értékelésrendszerrel, a
következőekben leírtakkal kiegészítve.
A pedagógus munkájának értékelésének szempontjait és tartalmi elemeit a mérés fejezet
tartalmazza, amelynek célja a tanárok munkájának kifejezése egy aggregált mutatószámmal. A
mutató meghatározásának módszere, hogy az egyes szempontokhoz (indikátor) hozzárendelt
maximális pontértékek alapján határozódik meg az érintettek, partnerek (diák, vezetőség,
tantestületi tagok, szülők, gyakorlati helyek) értékelése alapján. Kötelezően bevonandó partnerek:
- vezetőség,
- munkaközösség-vezető
- diákok
- tantestület.
Az intézményi önértékelés
Intézményünk meghatározott időközönként (2-4 év) teljes körű irányított önértékelést végez. Az
irányított önértékelést az EFQM modell alapján végezzük.
Az EFQM modell az önértékelés olyan szisztematikus módszere, irányelve, amely figyelembe veszi
a szervezetek igen nagyfokú különbözőségét és azt, hogy a szervezeti minőségi kiválóság sok
különböző módon érhető el. Leírja a minőség összetevőit és súlyozza fontosságukat.
Az irányított önértékelés módszertana az EFQM (Euroean Foondation for Quality Managment)
modell filozófiájára épül.
Kötelezően figyelembe veendő eleme az intézményi értékelésnek az Országos Kompetenciamérés
eredménye, melyről az intézmény vezetője évenkénti rendszerességgel tájékoztatást ad.
36EFQM modell
Adottságok
Eredmények
Vezetés
Emberi
erőforrások
Stratégia (hosszú távú intézményi tervezés)
Közvetett partnerkapcso-latok és erőforrások
Folya-matok
Munkatársi eredmények
Közvetlen partneri eredmények
Társadalmi hatás eredményei
Kulcs-fontos-ságú ered-mények
Innováció és Tanulás
A program felülvizsgálata
- 37 -Az intézmény minőségirányítási rendszerét és programját évente értékeljük és szükség szerint
módosítjuk, illetve kiegészítjük.
A program nyilvánosságra hozatala
Az Intézményi Minőségirányítási Programot jóváhagyását követően nyilvánosságra kell hozni,
illetve az érdeklődők számára hozzáférhetővé kell tenni.
Ennek megfelelően a programnak az alábbi helyeken kell elérhetőnek lennie:
az iskola könyvtárában
az iskola titkárságán
az igazgatói irodában
a programot közzé kell tenni az iskola internetes honlapján
H atályba léptetés, érvényesség
Ez az Intézményi Minőségirányítási Program a fenntartó jóváhagyását követően 2010. szeptember
1-től válik érvényessé, és a Pedagógiai Programmal megegyezően 2016-ig hatályos. E hatályosság
nem zárja ki az érvényességi időtartamon belül a program módosításának, kiegészítésének
lehetőségét.
Szelényi Géza
igazgató
38
Tartalomjegyzék
A Jendrassik – Venesz Középiskola és Szakiskola Minőségirányítási Programja ............................... 1
2010 ...................................................................................................................................................... 1
A jogszabályi háttér .............................................................................................................................. 2
Az intézmény bemutatása ..................................................................................................................... 2
Személyi feltételek ............................................................................................................................... 4
Tárgyi feltételek .................................................................................................................................... 4
Helyiségek, létesítmények ................................................................................................................ 4
Az intézmény minőségpolitikája .......................................................................................................... 5
Vezetői és intézményi elkötelezettség .................................................................................................. 6
Fenntartói elvárások ............................................................................................................................. 6
Intézményi minőségcélok ..................................................................................................................... 6
Az intézmény minőségirányítási rendszere, szervezete ....................................................................... 7
A szervezet működtetése során követendő elvek ............................................................................. 9
Az intézmény szabályozandó tevékenységei és főfolyamati .............................................................. 10
1. Vezetés – irányítás tevékenysége ................................................................................................ 10
2. Nevelés – oktatás –képzés főfolyamata ...................................................................................... 16
3. Partnerkapcsolatok működtetésének főfolyamata ...................................................................... 18
Belső érintettek: .............................................................................................................................. 18
Külső érintettek: ............................................................................................................................. 19
Mérés, indikátorok .............................................................................................................................. 19
Tanulók mérése ............................................................................................................................... 20
Vezetők, alkalmazottak teljesítmény mérése .................................................................................. 20
Az értékelés ........................................................................................................................................ 25
A program felülvizsgálata ................................................................................................................... 34
A program nyilvánosságra hozatala ................................................................................................ 34
Hatályba léptetés, érvényesség ....................................................................................................... 34
Tartalomjegyzék ............................................................................................................................. 35