A járműipar szerepe Kelet-Közép-Európa versenyképességében

A járműipar szerepe Kelet-Közép-Európa versenyképességében

Prof. Dr. Rechnitzer János

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. KÖZ- ÉS VÁNDORGYŰLÉSEA vizek szerepe a területi fejlődésben

Révkomárom, 2011. november 24–25.


A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. KÖZ- ÉS VÁNDORGYŰLÉSEA vizek szerepe a területi fejlődésben

Prof. Dr. Rechnitzer János

Révkomárom, 2011. november 24–25.

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. KÖZ- ÉS VÁNDORGYŰLÉSE - A vizek szerepe a területi fejlődésben

2011.11.24-253 20


Győr járműipari fejlesztési pólus elsődleges és másodlagos célterülete, valamint kisugárzási irányai regionális partnerei közvetítésével

Forrás: Grosz, 2007.


2011.11.24-254 20

• Alprojekt: A járműipar gazdasági szerepe a Közép- és Nyugat-dunántúli régióban

• A projekt időtartama: 2010. május 1. – 2012. április 29.• 30 kutató és PhD hallgatók• 2010. október: Járműipari és Térgazdasági Kutatócsoport „JÁTÉK”


Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-dunántúli Régióban

Prof. Dr. Rechnitzer

János

Alprojekt-vezető

Dr. Smahó MelindaAlprojekt-felelős

Tóth TamásPhD hallgató Füzi Anita

PhD hallgató

Kollár KatalinPhD hallgató Pató Melinda

Ügyvivő-szakértőSzabados EszterÜgyvivő-szakértő


2011.11.24-255 20


A kutatás bemutatása – SZE 1.03.1 K+F projekt

Versenyképesség, Kelet-Közép-Európa

Járműgyártási kapacitások feltérképezése (Németország, Ausztria, Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia)

A járműipar helyi és regionális gazdasági és társadalmi hatásai, támogatási rendszerei

Kelet-közép-európai régiók (NUTS II) és járműgyártási központok versenyképességi elemzése

Járműipar telepítési tényezőinek számbavétele

Járműgyártásra épülő fejlesztési stratégia, ajánlások a Közép-dunántúli és Nyugat-dunántúli régió számára


2011.11.24-256 20


A kutatás bemutatása – SZE 1.03.2. K+F projekt

A Közép- és Nyugat-dunántúli régióban található járműipari beszállító hálózat elemzése

• Innovációs potenciál és aktivitás

• Hálózati kapcsolatok

• Tudásbázisok és szintek

• Vállalat irányítás és szervezés minősége

• Piaci magatartási modellek

• Vállalati kultúra

• Fejlesztési stratégiák, tervezés

• Humánerőforrások igénybevétele

• Igények a képzésre, oktatásra


2011.11.24-257 20

Kelet-Közép-Európa megerősödése a világ autógyártásában (2000, 2010)

Országok

A gyártott járművek száma (1000 db)

Az országok részesedése a KKE és a világ járműgyártásában

2000 2010

KKE=100 % Világ=100%2000 2010 2010

Németország 5 527 5 906 77,2 63,8 7,6Ausztria 141 105 1,9 1,1 0,1

Csehország 456 1 076 6,4 11,6 1,4Lengyelország 505 869 7,1 9,4 1,1

Szlovákia 182 557 2,5 6,0 0,8Románia 78 351 1,1 3,8 0,5Szlovénia 123 211 1,7 2,3 0,3

Magyarország 137 168 1,9 1,8 0,2Szerbia 13 18 0,2 0,2 0,0

Összesen 7 162 9 261 100,0 100,0 12,0Oroszország 1 206 1 403 1,8Törökország 431 1 094 1,4Világ össz. 58 374 77 858 100,0

Forrás: Barta, 2011.



2011.11.24-258 20


KKE országok komparatív előnye a járműiparban



2011.11.24-259 20


A KKE országok járműiparának részesedésének változása az ipari termelési értékből (2006, 2010, %)



2011.11.24-2510 20


A regionális versenyképesség piramis modellje

Forrás: Lengyel, 2000.

ÉletminőségÉletszínvonal

Regionális, térségi és városi jövedelem

FoglalkoztatottságMunkatermelékenység

Kutatás és technológiai

fejlettségHumán tőke

Működő tőke és FDI

Traded szektorok és klaszterek

Társadalmi tőke és intézmények

Gazdaságiszerkezet Innovációs kultúra Regionális elérhetőség

A munkaerőfelkészültsége

Társadalmi szerkezet Döntési központok A környezet minőségeA régió társadalmi

kohéziója


2011.11.24-2511 20


A foglalkoztatás és munkatermelékenység kapcsolata a KKE országok régióban


HU21: Közép-Dunántúl

HU22: Nyugat-Dunántúl


2011.11.24-2512 20



A versenyképességi főkomponens és a gazdasági fejlettség (GDP/lakos)

HU21: Közép-Dunántúl

HU22: Nyugat-Dunántúl


2011.11.24-2513 20


A versenyképességet meghatározó faktorok és azok tényezői

1. faktor: Humán tőke: emberi fejlettség és inaktív korúak aránya (HCD), faktorsúlya: 18,873.

Az emberi fejlettség, a beköltözők, a magas szabadalmi bejelentések pozitívan, míg az aktív korúak aránya és a ledolgozott órák száma fordított előjellel alakítják ezt a faktort.

2. faktor: Kutatás és technológiai fejlettség (RTD), faktorsúlya:17,901.

A K+F-re fordított kiadások magas részesedése, a high-tech szektorokban foglalkoztatottak magas aránya, a magas állótőke képződés alkotja ezt a faktort.

3. faktor: Társadalmi tőke: szegénység (SCP), faktorsúlya:17,224.

A magas szegénységi arányt, az alacsony iskolai végzettséget alkotó faktor.

4. faktor: Társadalmi tőke: munkanélküliség (SCU), faktorsúlya:15,265.

A munkanélküliek, köztük a tartós és fiatal munkanélküliek magas aránya alkotja ezt a faktort.

5. faktor: Humán tőke: felsőfokú végzettség (HCH), faktorsúlya:12,306.

A felsőfokú végzettségűek magas aránya pozitívan, míg az iparban foglalkoztatottak aránya negatívan alakítja ezt a faktort.


2011.11.24-2514 20


A járműipari gyárak elhelyezkedése a Visegrádi országokban

Forrás: JÁTÉK, 2011.Térkép: Hardi

Jelmagyarázat

személygépjármű

motor

teherautó

busz

Megjegyzés

Az aláhúzott településeken 1990 után alapították a gyárat


2011.11.24-2515 20


Versenyképesség az autógyárakkal rendelkező és nem rendelkező régiókban országonként

Forrás: Dusek, 2011.

OrszágAutógyárral rendelkező

álrégió átlagaAutógyár nélküli alrégiók átlaga Összes alrégió átlaga

Csehország 640 577 609

Lengyelország 474 412 412

Magyarország 520 338 365

Szlovákia 684 404 509

Együtt 548 410 444


2011.11.24-2516 20


A versenyképesség mutatóinak alakulása az autógyárakkal rendelkező és az autógyár nélküli alrégiókban

Forrás: Dusek, 2011.

Mutató

Autógyáras alrégiók Autógyár nélküli alrégiók

összesencsak a

városok

csak a nem

városi alrégiók összesen

csak a városok

csak a nem városi

alrégiók

Komplex mutató 548 771 495 410 561 398

GDP/fő, 2008 123,6 224,8 99,5 79,0 135,9 74,5

Aktivitás 46,5 49,8 45,8 44,3 46,3 44,1

Munkanélküliség 5,6 3,8 6,0 7,9 5,7 8,1

Születéskor várható élettartam 75,6 76,5 75,4 75,1 75,0 75,1

Lakások 477 793 401 332 501 319

Vándorlás 2626 2887 2563 -496 -733 -477

GDP/fő, 2002 120,1 212,6 98,1 81,5 139,7 76,9

GDP változása, 2002-2008 3,5 12,2 1,4 -2,5 -3,8 -2,4


2011.11.24-2517 20


A járműgyárak hatása a régiók és az ipari központok fejlődésére I.

Eltérő nagyságú és funkcióval rendelkező településekben találhatók a járműipari központok

A gyárak jellegében, kiépülésükben és tradícióikban nagy különbségek vannak (barna és zöldmezős telepítés, hagyományos, új központok)

Az autóipari régiók gyorsabb fejlődést mutatnak a Visegrádi országokban (2002-2008 között 6 %-kal dinamikusabban fejlődtek ezek a régiók), ennek elemei:

- kedvezőbb, magasabb jövedelmi viszonyok- alacsony munkanélküliség- kedvezőbb település felszereltség, lakásállomány - tartós népességvonzás


2011.11.24-2518 20


A járműgyárak hatása a régiók és az ipari központok fejlődésére II.

Országonként azonban jelentősek a különbségek, ezek az alábbiak: - a vállalatok mérete, funkciója, termelési láncban elfoglalt helyzete- a telepítés módja és formája- a termelési tradíciók- a települések felszereltsége és ellátottsága- az anyagvállalathoz való közelség, illetve annak elérhetősége- a gazdaságpolitikai környezet- a helyi (regionális) támogatási rendszer és üzleti környezet

A kutatás folytatódik, lezárás 2012. április!

Nemzeti Fejlesztési Ügynökségwww.ujszechenyiterv.gov.hu

06 40 638 638

Mobilitás és környezet

Járműipari, energetikai és környezeti kutatásoka Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban

A projekt a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával,az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával

valósul meg.

TAMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0003

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Documents

A járműipar szerepe Kelet-Közép-Európa versenyképességében