2016

A DIGITÁLIS VILÁG VESZÉLYEI

A XII. kerületben

tanuló 7-11.

osztályos tanulók

véleménye

Készítette: Dr. Kósa Éva – Dr. László

Miklós – Danó Györgyi

1

Tartalom

A kutatásról ................................................................................................................................................... 2

Válaszadók ................................................................................................................................................. 2

Főbb eredmények.......................................................................................................................................... 4

Részletes eredmények ................................................................................................................................... 7

Szekunder adatok: A média hatása a gyermekekre és fiatalokra, 2015 ..................................................... 45

Szülők vs. gyerekek ...................................................................................................................................... 46

2

A kutatásról

A XII. kerületi önkormányzat „A DIGITÁLIS VILÁG VESZÉLYEI” című kutatásának célja az

internethasználattal, az internet előnyeivel és veszélyeivel kapcsolatos ismeretek és tapasztalatok széles

körben történő felmérése volt a XII. kerületben élő 7-11. osztályos fiatalok, szülők/nevelők és

pedagógusok körében. Az alábbi kutatási jelentés a tanulók válaszait mutatja be.

A diákok megkérdezése önkitöltős kérdőív segítségével történt.

Válaszadók

Összesen 1031 válaszadó került a mintába. Demográfiai jellemzőiket az 1. számú táblázat tartalmazza.

Ezen kívül az interjúalanyok tanulmányi eredményére és nyelvtudásukra is rákérdeztünk. Az angol

nyelvvel kapcsolatban mindössze a kérdezettek 2,5%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem beszéli,

míg 6/10-ük jó vagy nagy jó angol nyelvismerettel rendelkezik. Más idegennyelv-tudásról a diákok 75%-a

nyilatkozott, de ez esetben már többen vannak, akik ezt vagy ezeket a nyelveket csak kicsit beszélik: 37%;

a jól vagy nagyon jól választ adók aránya pedig 38% volt. Azok, akik tanultak irodalmat, matematikát,

informatikát, és volt náluk osztályzás, továbbá nyilatkoztak is érdemjegyeikről, átlagosan

irodalomból 4,36-as

matematikából 3,94-as

informatikából 4,43-as

osztályzatot kaptak. A kutatási jelentésben a diákokat ezen eredményeik alapján „nem jó tanulók”, „jó

tanulók” és „kitűnő tanulók” kategóriába soroltuk.

3

1. táblázat

db %

Nem fiú 469 45

lány 562 55

Születési év (életkor) 1997 (19) 84 8

1998 (18) 164 16

1999 (17) 167 16

2000 (16) 175 17

2001 (15) 216 21

2002 (14) 200 19

2003 (13) 25 2

Osztály 7. osztályos 198 19

8. osztályos 227 22

9. osztályos 227 22

10. osztályos 205 20

11. osztályos 174 17

Édesapa iskolai végzettsége általános iskola 7 1

szakmunkásképző 37 4

érettségi 107 10

főiskola (diploma) 180 17

egyetem (diploma) 571 55

nem tudja 111 11

nem válaszol 18 2

Édesanya iskolai végzettsége általános iskola 6 1

szakmunkásképző 23 2

érettségi 122 12

főiskola (diploma) 247 24

egyetem (diploma) 529 51

nem tudja 93 9

nem válaszol 11 1

Külföldre utazás gyakorisága évente többször 463 45

kb. évente 365 35

2-3 évente, vagy ritkábban 106 10

szinte soha 72 7

nem válaszol 25 2

Válaszadók demográfiai jellemzői

4

Főbb eredmények

A 12. kerületben tanuló tinédzserek infokommunikációs eszközzel való ellátottsága igen magas. Szinte

minden gyermek (99%) úgy nyilatkozott, hogy van otthonukban internet, saját okostelefonja tízből kilenc

diáknak van (90%), de saját laptoppal is közel minden második gyermek (43%) rendelkezik. Ha nincs is

sajátjuk notebook, a családban jellemzően van olyan készülék, amit szabadon használhatnak (40%).

Összevonva az asztali és a hordozható számítógépeket egy kategóriába (asztali, laptop vagy tablet), több

mint a fiatalok 2/3-ának (69%) van saját készüléke.

A válaszadók átlagosan 8,34 éves korukban kezdték el használni az internetet. A fiúk kicsit előbb (7,92

év), mint a lányok (8,82 év). Kor szerinti bontásban nem szignifikánsak a különbségek, de a kirajzolódó

eredmények azt az ismert tendenciát erősítik, miszerint a gyermekek egyre korábban ismerkednek meg

az online világgal. A százalékos megoszlásokat tekintve kiemelendő, hogy a diákok 83%-a legkésőbb tíz

éves korábban már internetezett, azok aránya, akik ezt nyolc éves korukig tették meg 50%. A tanulók

legjelentősebb része (70%) hat és tíz éves kora között lépett be a digitális világba.

A 12. kerületi nebulók meglehetősen magabiztosak internetes tudásukat illetően. Közülük minden

második (52%) gondolja azt, hogy nagyon igaz rá az, hogy sokat tud az internetről és közel ennyien

vannak azok is (48%), akik úgy érzik, nagymértékben igaz rájuk, hogy a témában tudásuk meghaladja

szüleikét. A tanáraikat illetően valamivel visszafogottabban nyilatkoztak a válaszadók, de még így is

37%-uk tartja nagyon igaznak azt az állítást, hogy többet tud az internetről, mint a tanárai.

A források hitelességével kapcsolatban kiemelendő az az eredmény, hogy a válaszadók 69%-a szinte

mindig elhiszi, amit a szüleitől hall, azt, amit az iskolai oktatás során a tanáraitól hall, a 45%-uk, amit

pedig a Wikipedián olvas, a 35%-uk. Csak azzal kapcsolatban éltek komoly kritikával a tanulók, amit az

ismerőseik a Facebookon (vagy más hasonló oldalakon) osztanak meg.

Egy átlagos tanítás nélküli napon minden második (53%) megkérdezett fiatal egy-két órát tölt a

világhálón, tanítás nélküli napon viszont csak minden harmadik (32%) elégszik meg ennyi idővel. Tanítási

napon 8%-uk tölt több mint 4 órát az online térben, amikor viszont nincs iskola már közel háromszor

ennyien tesznek így (23%). Átlagosan nézve ez nagyjából azt jeleni, hogy tanítás nélküli napon,

másfélszer több időt töltenek a digitális térben a diákok, mint egy iskolai napon.

A netes tevékenységek közül a közösségi oldalak használata, a csetelés és az idegen nyelvű oldalak

nézése a leggyakoribb a vizsgált tinédzserek körében. A közösségi oldalakon a fiatalok 9/10-e (89%)

legalább heti rendszerességgel megfordul, a napi szinten használók aránya 77%. Csetelést és idegen

nyelvű oldalak megtekintését legalább heti szinten végzi a kérdezettek 8/10-e (78%), és közel ennyien

vannak azok is, akik legalább heti néhány alkalommal néznek online filmeket vagy sorozatokat (76%). Ez

utóbbi tevékenységre kevésbé jellemző a napi szintű gyakoriság, mint a korábban említett háromra.

Érdekesség, és az ismert trendeket (fiatalok inkább az azonnali üzenetküldést/kommunikációt

preferálják) igazolja az az eredmény, hogy bár csak a megkérdezettek 6%-a nyilatkozott úgy, hogy sosem

e-mailezik, de többségük ritkán teszi ezt. Mindössze 15%-uk végez napi szintű online levelezést, 36%

5

hetente ír/olvas e-mailt, de még ennél is többen vannak, 42%, akik legfeljebb havi néhány alkalommal

váltanak valakivel elektronikus levelet.

Tízből kilenc (91%) megkérdezett tagja a Facebooknak, a második legnépszerűbb közösségi oldal

(spontán említések) az Instagram, majd a Snapchat következik a sorban. A közösségi oldalakon átlagosan

392 ismerősük van a kérdezetteknek. A medián értéke 300, azaz a válaszadók egyik felének ennél több, a

másik felének ennél kevesebb online ismerőse van. Egy átlagos napon a legtöbb diák (37%) kb. egy órát

tölt közösségi oldalakon, de minden negyedik (25%) legalább három órát. A közösségi oldalakon található

profiljukat megtekinthetőségét csak kevesen szabályozzák egyéni beállításokkal. 28% profilja nyilvános,

míg 59% nyilatkozott úgy, hogy csak ismerősei láthatják teljes mértékben ezt/ezeket. A nemek közt

mutatkozik némi különbség a kérdésben, az érdemben válaszoló fiúk 37%-ának nyilvános a profilja, a

lányok esetében csak 23% ez az arány. A közösségi oldalakon a fiatalok jellemzően megadják

vezetéknevüket (89%), fényképüket (85%), iskolájuk nevét (68%). Az életkor tekintetében 57% megadja

valódi életkorát, míg 33% más kort ad meg, mint a valós.

A megkérdezett tinédzserek 9/10-e (89%) nyilatkozott úgy, hogy az osztályának van olyan Facebook

csoportja melynek csak diákok tagjai. Több mint minden második diák (57%) jelölte meg azt is, hogy

osztályuk létrehoz ún. Facebook eseményeket egy-egy alkalomra, és hogy van olyan csoportjuk is,

melynek a diákokon kívül tanárok is tagjai (56%). Az olyan Facebook csoportok melyeknek szülők (is)

tagjai, nem jellemzőek.

E-mailezni és chatelni a döntő többség személyes ismerőseivel szokott a leggyakrabban (sorban 84% és

89%). A online játék esetében sokkal gyakoribb az ismeretlenekkel, vagy csak online felületről ismert

személyekkel történő kontaktus. Külön vizsgálva az online platformokon másokkal legalább havonta

játszó válaszadókat, az látható, hogy bár a legtöbben leggyakrabban személyes ismerősökkel játszanak

(41%), de magas (29%) az ismeretlenekkel és az online ismerősökkel (22%) játszók aránya (7% nem

válaszolt a kérdésre).

Tizenhárom különböző rizikós, vagy bántó dologról kérdeztük meg a fiataloktól, hogy előfordul-e valaha

velük, hogy ilyen szituációba keveredtek. A válaszadók 2/3-a (65%) e-mailezett, chatelt már valakivel,

akivel előzőleg nem találkozott. 38% azok aránya, akik úgy nyilatkoztak az is megesett velük, hogy valaki,

akivel az interneten ismerkedtek meg, személyesen is szeretett volna találkozni és minden ötödik

válaszadó (20%) találkozott is ilyen személlyel. Minden harmadik tinédzserrel (32%) már megesett az is,

hogy valakihez közel került (barátság, szerelem) az online térben. Kiemelendő, hogy legalább minden

ötödik fiatal számolt be olyan esetről, amikor valaki felzaklatta, fenyegette vagy zavarba hozta őt

chatelés, e-mailezés vagy más internetes tevékenység folyamán (24%), amikor valaki olyan képet közölt

róla, amihez ő nem járultál hozzá (21%), illetve amikor ő maga küldött valakinek durva üzenetet (20%).

Abban az esetben, ha valaki gúnyolná vagy sértegetné interjúalanyainkat, a legtöbben (88%)

megszakítanák az illetővel a kapcsolatot, illetve letiltanák e-mail címüket (81%). A diákok 3/4-e (76%)

válaszolta, hogy felszólítaná az illetőt, hogy fejezze be ezt. Háromból ketten szólnának barátaiknak (65%),

de szüleiknek már csak minden második (48%) diák számolna be erről. A tanárokat nem szívesen vonnák

be a probléma megoldásába a gyerekek, mindössze 8%-uk választaná ezt az utat. 26% mondta azt, hogy

jelentené a dolgot internetbiztonsággal foglalkozóknak, ugyanakkor szakembertől már jóval kevesebben

6

kérnének segítséget (12%). Minden negyedik válaszadó (25%) hasonló eszközökkel vágna vissza, mint

amit az őt bántó személy alkalmazott.

A megkérdezett tinédzserek arról számoltak be, hogy jellemzően nincsenek otthon szabályok a

médiafogyasztásukra vonatkozóan, legfeljebb odafigyelnek rá szüleik. Az egyetlen terület, ahol

szigorúbb a szabályozás, az az online vásárlás. Mindössze a diákok ötöde (22%) mondta, hogy erre

vonatkozóan nincsenek szabályok, 43%- esetében kifejezett szabályok nincsenek, de odafigyelnek rá a

szülők, míg 33% mondta, hogy szigorú szabályok vonatkoznak az internetes vásárlásokra. A legkevésbé

azzal foglalkoznak a szülők (legalább a kérdezettek felénél nincs szabály erre vonatkozóan), hogy

gyermekeik milyen oldalakat néznek meg a neten, mit töltenek le onnan, illetve hogy részt vesznek-e

online játékokban.

Mintegy tízből négy gyermekkel sosem beszél édesanyjuk, vagy édesapjuk arról, hogy mit csinált,

látott, vagy olvasott az interneten (38%) és sosem internetezik együtt vele (36%). A gyerekek 2/3-át

sosem bátorítják szüleik, hogy szerezzenek önállóan ismereteket az interneten (66%) és ugyanennyien

vannak (67%), akikkel sosem fordul elő, hogy szüleik leüljenek, melléjük miközben interneteznek (úgy,

hogy csak nézik, de nem szólnak bele abba, hogy mit csinál). A gyerekek 2/3-ával (66%) fordult már elő,

hogy szülei segítettek a neten keresni valamit. Hozzávetőlegesen minden második kérdezettnek

segítettek abban, hogy jobban tudja használni a netet (51%), magyarázták el, hogy miért jó vagy rossz

egy oldal (47%), büntetésből megtiltották, hogy netezzen (46%) és segítettek biztonsági beállítások,

szűrők alkalmazásában (44%). A legkevesebben, de így is a diákok valamivel több, mint 1/3-a említette

(36%), hogy édesanyja és/vagy édesapja segített, ha rossz történt vele a neten. A diákok bevallása szerint

szüleik nem sokkal aktívabbak az ellenőrzés területén sem. A szülői kontroll elsősorban a közösségi

oldalon található profilokra terjed ki, továbbá arra, hogy milyen információkat ad meg, mit tölt fel

magáról a kérdezett a netre. A lányok és a fiatalabb gyerekek esetében jellemzőbb ez a szülői kontroll.

Tanáraiktól lényegesen kevesebb segítséget kaptak a megkérdezett fiatalok. Ez esetben a

legjellemzőbb az volt, hogy magyarázatot kaptak arra, hogy egy weboldal miért jó vagy rossz és, hogy a

pedagógus segített abban, hogy jobban tudják használni a netet. Mindkét esetben az interjúalanyaink

33%-a nyilatkozott úgy, hogy erre már volt példa. A fiatalok 1/5-e (20%) kapott valaha tanárától

segítséget biztonsági beállítások és/vagy szűrők alkalmazásában, valamint neten történő keresésben.

Csak a kérdezettek 8%-a számolt be arról, hogy ha rossz történt vele a neten, akkor oktatója segített

neki. Az sem jellemző, hogy az oktatók büntetés céljából megtiltsák a gyerekeknek a netezést, mindössze

a válaszadók 7%-ával fordult elő ez.

A fiatalok netes életében egyértelműen a barátoknak jut a legnagyobb szerep még akkor is, ha

segítségről van szó. 3/4-ük (73%) számolt be arról, hogy barátja segített már neki keresni valamit a

világhálón, közel minden második válaszadónak segített barátja abban, hogy jobban tudja használni a

netet (45%) és segített, akkor, ha rossz történt vele az online világban (42%). Harmadukkal (35%), az is

előfordult, hogy kortársa magyarázta el, hogy egy adott oldal miért jó vagy nem jó; a biztonsági

beállítások és/vagy szűrők alkalmazásában viszont csak 27%-nak segített barátja.

7

Bár sok fiatal mondta, hogy tanultak a médiáról, a leggyakoribb említések technikai jellegű tudásra

vonatkoznak: weboldalak készítése (51%), filmkészítésről/beállításokról (45%), böngészőprogramok

használatáról, biztonsági beállításairól (42%).

Azok közül, akik tanultak bármilyen vizsgált (24 féle) témáról is, 31%-a minősítette egyértelműen

hasznosnak az elsajátított ismereteket, 50% szerint néha volt hasznos, míg 15% szerint többnyire nem ért

semmit.

Részletes eredmények

Az alábbiakban az egyes kérdésekre adott válaszok főbb megoszlásait mutatjuk be (ábrákkal1), valamint

néhány jelentősebb, a gyermekek különböző csoportjai közötti eltérést is kiemelünk.

Először a tanulókat az általuk használt eszközökről kérdeztük. Szinte minden gyermek (99%) úgy

nyilatkozott, hogy van otthonukban internet. Saját laptoppal is közel minden második gyermek (43%)

rendelkezik, de ha nincs is sajátjuk, otthon jellemzően van notebook, amit szabadon használhatnak

(40%). Több mint a fiatalok 2/3-ának (69%) valamilyen saját számítógépe: asztali, laptop vagy tablet. A

kérdés összefüggésben áll a válaszadók korával, míg a hetedikesek 56%-ának nincs egyetlen ilyen eszköze

sem, a tizenegyedikesek körében ez az arány már csak 30%.

Érdekesség, hogy a megkérdezettek 5%-a nyilatkozott úgy, hogy nincs otthon televízió készülékük,

további 3% pedig azt válaszolta, hogy van ugyan, de ő nem nézheti. A gyerekek 1/5-e (21%) rendelkezik

saját tévével.

1 Egyes ábrákon az áttekinthetőség érdekében az alacsony százalékos eredmények értékeit nem tüntettük fel a

grafikonon (jellemzően az egy-három százaléknál kisebb adatok esetén). Egyes esetekben a kerekítések miatt az eredmények együttes összege minimálisan eltérhet a 100%-tól.

8

1. ábra

7

32

24

23

40

5

36

8

6

6

6

3

3

10

6

40

19

35

44

32

71

19

41

90

43

42

33

26

24

21

10

9

2

2

okostelefon

laptop

hordozható mp3/mp4-lejátszó, iPod vagyhasonló eszköz

táblagép (tablet)

asztali számítógép

videojáték konzol

tv

e-könyv olvasó

hagyományos mobiltelefon

Milyen eszköz van otthon, mi az, amit te is használhatsz, és mi az, ami csak a tiéd: (%)

nincs otthon van otthon, de nem használhatom

van otthon és szabadon használhatom van olyan, amelyik csak az enyém

nem válaszolA D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

9

A megkérdezettek körében a legnépszerűbb szabadidős tevékenység a zenehallgatás, 9/10-ük (88%)

minden nap, vagy szinte minden nap hallgat zenét. Az aktívan, legalább heti rendszerességgel sportolók

aránya is hasonlóan magas, 86%. A legkevésbé koncertekre, illetve különböző kulturális helyekre

(színház, múzeum, komolyzenei koncert) szoktak járni a diákok. Legalább havi rendszerességgel az

előbbit 35%, az utóbbiakat 49% látogatja. A jobb tanulók gyakrabban olvasnak könyvet, sportolnak,

viszont ritkábban mennek el barátokkal valahova, vagy koncertre, illetve moziba.

2. ábra

88

48

20

28

13

3

7

38

49

26

20

18

10

7

4

2

5

24

19

26

39

61

27

45

2

6

5

21

24

32

26

44

43

3

6

16

8

2

21

8

zenehallgatás

sportolás (nem kötelező testnevelés órakeretében)

barátokkal elmenni valahová

könyvolvasás (nem kötelező olvasmányt)

újság, folyóirat olvasás

társasjátékozás, kártyázás

moziba menni

koncertre menni (pl. szórakozóhelyen)

színház, komolyzenei koncert, múzeumlátogatása (nem iskolai szervezésben)

Milyen gyakran szoktad végezni az alábbi tevékenységeket: (%)

szinte minden nap hetente egyszer-kétszer havonta egyszer-kétszer ritkábban soha nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

10

Átlagosan 8,34 éves korukban kezdték el használni az internetet a válaszadók. A fiúk kicsit előbb (7,92

év), mint a lányok (8,82 év). Kor szerinti bontásban nem szignifikánsak a különbségek, de a kirajzolódó

eredmények azt az ismert tendenciát erősítik, miszerint a gyermekek egyre korábban ismerkednek meg

az online világgal (sorban az átlag életkor a hetedikesektől a tizenegyedikesekig: 8,03-8,06-8,45-8,72-

8,59).

3. ábra

10,2

23

7

10

12

15

13

19

76

3

0,4 0,2

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 16

Hány évesen használtad először az internetet? (%)

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

11

A diákok fele magabiztosnak érzi az internettel kapcsolatos tudását, mindössze 5%-ok nyilatkozott úgy,

hogy nem igaz rá az az állítás, hogy sokat tud az internetről. A fiúk közül 64% válaszolta azt, hogy ez

nagyon is igaz rá, míg a lányok közül csak 44%. Az életkorral is nő a netes tudás, a hetedikeseknek még

csak 4/10-e (40%), addig a tíz és tizenegyedikeseknek már 6/10-e (62% és 60%) vélekedett így.

4. ábra

5241

5 2

Mennyire igaz rád: sokat tudok az internetről (%)

nagyon igaz kicsit igaz nem igaz nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

12

Amikor azt kérdeztük a tanulóktól, hogy ez a tudásuk a szüleikéhez viszonyítva milyen szintű, már

valamivel visszafogottabban nyilatkoztak. 18% érzi úgy, hogy a szülei többet tudnak e téren, a 81% közül,

aki úgy érzi jártasabb szüleinél az internetes kérdésekben 33% kicsit tartja ezt igaznak, 48% nagyon.

5. ábra

48

33

181

Mennyire igaz rád: többet tudok az internetről, mint a szüleim (%)

nagyon igaz kicsit igaz nem igaz nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

13

Tanáraik internetes ismeretet valamivel jobbra értékelték a diákok, mint szüleikét, de továbbra is saját

magukat érzik jártasabbnak a témában. 37% vélekedett úgy, nagyon igaz rá, hogy többet tud e téren

tanárainál, 41%, hogy kicsit igaz rá, míg 19%, nem tartotta ezt helytállónak.

6. ábra

37

41

19

3

Mennyire igaz rád: többet tudok az internetről, mint a tanáraim (%)

nagyon igaz kicsit igaz nem igaz nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

14

Egy átlagos tanítás nélküli napon minden második (53%) megkérdezett fiatal egy-két órát tölt a

világhálón, tanítás nélküli napon viszont már csak minden harmadik (32%) elégszik meg ennyi idővel.

Tanítási napon 8%-uk tölt több mint 4 órát az online térben, amikor viszont nincs iskola már 23%-uk.

Akár tanítási nap van, akár nem a rosszabbul tanulók több, a jobban tanulók kevesebb időt töltenek az

interneten.

7. ábra

12

25

27

16

8

8

3

1

kb. fél órát

kb. egy órát

kb. 2 órát

kb. 3 órát

kb. 4 órát

négy óránál többet

nem szoktam internetezni

nem válaszol

Mennyi időt töltesz internetezéssel egy átlagos tanítási napon? (%)

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

15

8. ábra

A netes tevékenységek közül a közösségi oldalak használata, a csetelés és az idegen nyelvű oldalak

nézése a leggyakoribb a vizsgált tinédzserek körében. A közösségi oldalakon a fiatalok 9/10-e (89%)

legalább heti rendszerességgel megfordul, a napi szinten használók aránya 77%. Csetelést és idegen

nyelvű oldalak megtekintését legalább heti szinten végzi a kérdezettek 8/10-e (78%), és közel ennyien

vannak azok is, akik legalább heti néhány alkalommal néznek online filmeket vagy sorozatokat (76%). Ez

utóbbi tevékenységre kevésbé jellemző a napi szintű gyakoriság, mint a korábban említett háromra.

Érdekesség, és az ismert trendeket (fiatalok inkább az azonnali üzenetküldést/kommunikációt

preferálják) igazolja az az eredmény hogy bár csak a megkérdezettek 6%-a nyilatkozott úgy, hogy sosem

e-mailezik, de többségük ritkán teszi ezt. Mindössze 15%-uk végez napi szintű online levelezést, 36%

hetente ír/olvas e-mailt, de még ennél is többen vannak, 42%, akik legfeljebb havi néhány alkalommal

váltanak valakivel elektronikus levelet. A legkevésbé népszerű online tevékenységek a saját blog vagy

twitter csatorna írása, 72% sosem tesz ilyet, továbbá az online rádióhallgatás, amit 60% nem szokott

végezni. Viszonylag magas még azok aránya, akik sosem játszanak az online térben, 44% nem szokott

ezen a platformon mással vagy más ellen játszani, és 39% nem szokott ilyet egyedül tenni. Az interneten

nem vásárolnak túl gyakran a megkérdezett fiatalok, de 63%-uk már kipróbálta ezt.

4

10

22

20

18

23

1

1

kb. fél órát

kb. egy órát

kb. 2 órát

kb. 3 órát

kb. 4 órát

négy óránál többet

nem szoktam internetezni

nem válaszol

Mennyi időt töltesz internetezéssel egy átlagos tanítás nélküli napon? (%)

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

16

9. ábra

A tanulók egyes csoportjai között jelentős eltérés van az online vásárlást illetően, a – kérdésre válaszoló –

fiúk 71%-a, a lányok 57%-a vett már valamit ily módon. A gyermekek korával nő az ezt kipróbálók aránya,

a hetedikesek esetében ez az arány 49%, a nyolcadikosoknál 63%, a kilencedikeseknél 66%, a

tízedikeseknél 68%, míg a legidősebbeknél 71%. A fiatalok anyagi helyzetére konkrétan nem kérdeztünk

rá, de választottunk egy olyan indikátort (milyen gyakran utaznak külföldre), ami jó megközelítéssel

megkülönbözteti a leginkább eltérő csoportokat. Az internetes vásárlás kipróbálása és ezen indikátor

között is összefüggés mutatható ki. Akik szinte sosem utaznak külföldre, azok körében az „e-vásárlók”

aránya 43%, míg a másik végletet képviselő évente többször utazók körében 71%. (A köztes arányok 2-3

évente, vagy ritkábban utazók: 51%, kb. évente utazók: 63%.) A kérdés természetesen összefüggésben áll

a válaszadó netes tudásával is. Azoknak, akik a legjártasabbnak tartják magukat e téren, 75%-a vásárolt

77

66

57

37

31

22

18

17

15

13

7

6

1

12

12

22

40

40

44

24

14

36

13

6

6

4

2

5

9

15

16

22

21

10

24

11

6

6

21

2

8

8

6

9

9

20

15

18

23

8

21

36

5

7

5

2

3

2

15

44

6

39

72

60

36

közösségi oldal használata (pl. Facebook)

csetelés (pl. Gtalk, Skype)

idegen nyelvű oldalak nézése (pl. hírek, blogok, fórumok,Facebook vagy twitter bejegyzések)

film, sorozat nézése

információkeresés nem iskolai feladatokhoz

információkeresés iskolai feladatokhoz

online telefonhívás (pl. Skype)

internetes játékok más emberekkel vagy más emberekellen

e-mail küldése és fogadása

internetes játék egyedül

saját blog, twitter csatorna (vagy hasonló) írása

online rádióhallgatás

internetes vásárlás

Milyen gyakran használod az internetet az alábbiakra: (%)

(szinte) minden nap hetente néhány alkalommal havonta néhány alkalommal

ritkábban soha nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

17

már neten, azok közül, akikre kicsit igaz csak, hogy sokat tudnak az internetről 51%-a, míg a legkevesebb

ismerettel rendelkezőknek 41%-a. A tanulmányi eredményeket tekintve gyakoribb közösségi oldal

használat jellemzőbb a gyengébb tanulmányi eredménnyel rendelkezőkre, és ugyanez igaz az saját blog

vagy twitter csatorna írására, az idegen nyelvű weboldalak böngészésére, illetve az online film és sorozat

nézésre is.

18

Egy egyszerű választásos kérdéssel is vizsgáltuk a netezési szokásokat. Ez esetben a válaszadóknak annyit

kellett jelölniük az egyes tevékenységekkel kapcsolatban, hogy ezeket szokták-e végezni vagy sem

(anélkül, hogy ennek gyakoriságáról nyilatkoznának).

10. ábra

Kiemelendő, hogy tízből nyolc diák (79%) szokott zenét és/vagy filmet letölteni (a hetedikes és

nyolcadikos gyerekekre, illetve a jobb tanulókra valamivel kevésbé jellemző). Ez különösen érdekes a

következő két kérdés tükrében. A fiatalok által használt/letöltött szoftverekről a kérdezettek 30%-a véli

úgy, hogy többségében nem legálisak, míg a filmek, zenék esetében 41%. Azok aránya, akik szerint

mindegyik az, igen alacsony: 6% és 10%. A letöltési szokásokban nincs különbség annak függvényében,

hogy a fiatalok ezt mennyire tartják legálisnak, aki úgy gondolja, hogy ez törvénytelen, ugyanúgy tölt le,

mint az, aki azt gondolja, hogy többségében ezeket a tartalmakat jogszerűen „leszedheti a netről”.

94

79

61

54

31

29

27

8

5

20

39

43

68

70

73

90

1

1

1

2

1

1

1

1

böngészni

zenét-filmet letölteni

file-t feltölteni (fénykép, video, zene)

közös tevékenységben résztvenni

szoftvert letölteni

megosztani (videót, torrent oldalakat, stb)

webkamerát használni

weblapot készíteni

Melyiket szoktad csinálni az interneten: (%)

szoktam nem szoktam nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

19

11. ábra

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a fiatalok a médiában látottakat mennyire azonosítják a valóággal. A

kérdésben véleményt nyilvánító fiatalok között csupán a lakások és az öregek esetében voltak

többségben azok, akik a kettőt inkább azonosnak találják (teljesen és inkább olyan válaszok). Az öregek

esetében válaszolták a legtöbben, de még így is csak 15 százaléknyian, hogy ők teljesen olyanok a való

életben, mint amilyennek a média láttatja őket. Leginkább a szexről és a szerelemről gondolják a fiatalok,

hogy egyáltalán nem olyan a digitális világban, mint a hétköznapokban (sorban33% és 32% válaszolta

ezt).

6

10

61

47

30

41

3

2

szoftverek

filmek/zenék

Szerinted legálisak a fiatalok által használt/letöltött ... (%)

mindegyik az többségük igen többségük nem nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

20

12. ábra

6

15

10

6

6

7

3

6

3

52

35

32

32

29

23

21

13

14

33

35

37

44

43

44

54

39

49

7

11

20

15

19

25

22

33

32

1

3

2

3

2

2

2

10

2

lakások

öregek

iskolák

szülők

tinédzserek

veszekedés

sztárok, celebek

szex

szerelem

Szerinted a médiában ábrázolt alábbi helyszínek, jelenségek vagy személyek mennyire olyanok, mint

a való életben: (%)

teljesen olyan inkább olyan inkább nem olyan egyáltalán nem olyan nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

21

Egy kérdéssor segítségével azt is vizsgáltuk, hogy a diákok mennyire tartják hitelesnek a különböző

forrásokból szárazó információkat. A szüleiktől hallottakat tízből heten (69%) mindig elhiszik, a tanárok

esetében már csak 45% álltja ezt, de a Wikipédia megítélése sem sokkal rosszabb, ez esetben 35%

nyilatkozott így. Az egyetlen olyan – vizsgált – tartalom, amivel szemben kifejezetten kritikusak a tanulók,

az az ismerősök által a Facebookon megosztott információ, ezeket 39% szinte sosem hiszi el. A jobb

tanulókra jellemzőbb, hogy hisznek szüleiknek és tanáraiknak.

13. ábra

69

45

35

16

5

4

28

51

57

79

77

55

2

4

7

4

17

39 2

amit a szüleidtől hallasz

amelyeket az iskolai oktatás során a tanáraidtól hallasz

amit a Wikipedián olvasol

amit a barátaidtól hallasz

az interneten olvasol (látsz, hallasz)

amit az ismerőseid megosztanak a Facebookon (vagymás hasonló oldalakon)

Menyire hiszed el azokat a dolgokat, információkat, ... (%)

szinte mindig elhiszem többnyire elhiszem szinte sosem nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

22

Tízből kilenc (91%) megkérdezett tagja a Facebooknak, a második legnépszerűbb közösségi oldal

(spontán említések) az Instagram, majd a Snapchat következik a sorban. A közösségi oldalakon átlagosan

392 ismerősük van a kérdezetteknek. A medián értéke 300, azaz a válaszadók egyik felének ennél több, a

másik felének ennél kevesebb online ismerőse van. Érdekes összefüggést mutat a Facebook regisztráció

és a válaszadók tanulmányi eredménye. A kitűnő tanulók 15%-ának nincs profilja a legnagyobb közösségi

oldalon, a jó tanulók esetében ez az arány 6%, a nem jó tanulók esetében pedig 3%.

14. ábra

91

7

9

91

0,5

2

Facebook

Myvip

Melyik közösségi oldalon regisztráltál: (%)

igen nem nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

23

Egy átlagos napon a legtöbb diák (37%) kb. egy órát tölt közösségi oldalakon, de minden negyedik (25%)

legalább három órát.

15. ábra

A lányokra jellemzőbb a sok használat, a fiúk körében gyakoribb, hogy nem vagy csak minimális időt

szánnak erre. Az életkorral is látványosan nő a közösségi oldalakon töltött idő. A fél óránál kevesebb időt

erre szánók aránya (bele értve a semennyi időt is), a hetedikesek körében 35%, a tizenegyedikesek

körében már csak 6% (a köztes értékek sorban az évfolyam növekedésével: 22%, 12%, 6%). Ezzel

párhuzamosan a legalább három órát ezeken a szájtokon időzők aránya a legkisebbeknél még csak 10%,

a legnagyobbaknál már 40% (a köztes értékek sorban az évfolyam növekedésével: 20%, 28%, 31%).

Összefüggés mutatható ki a tanulmányi eredmény és a közösségi oldalakon töltött idő között is, a nem jó

tanulók 25%-a 3-4 órát, 19%-a 4 óránál is több időt szán egy átlagos napon ezekre az oldalakra, a jó

tanulóknak sorban 18%-a és 9%-a tesz így, míg a kitűnő tanulóknak mindössze 12%-a, illetve 4%-a.

5

11

20

37

16

9

1

semennyit

pár percet

kb. fél órát

kb. egy órát

kb. 3-4 órát

4 óránál többet

nem válaszol

Mennyi időt töltesz egy átlagos napon a közösségi oldalakon? (%)

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

24

Nem teljesen azonos időintervallumok segítségével vizsgáltuk az internetezésre fordított és a közösségi

oldalakon töltött időt, illetve az internetezésnél megbontottuk ezt iskolai és tanítás nélküli napokra, de

ezen értékek grafikus ábrázolása így is azt mutatja, hogy a gyermekek nagyjából fele az internetezésre

fordított idő legnagyobb (vagy akár egész) részét a közösségi oldalakon tölti.

16. ábra

16

3

2

1

4

46

22

14

8

8

6

5

29

44

28

20

9

6

5

18

15

46

49

42

27

16

7

1

7

17

32

37

18

2

1

4

8

24

52

kb. fél órát

kb. egy órát

kb. 2 órát

kb. 3 órát

kb. 4 órát

négy óránál többet

nem szoktam internetezni

Inte

rnete

zés

se

l tö

ltö

tt i

dő

tan

ítás

nélk

üli n

ap

on

Közösségi oldalakon töltött idő, az átlagos tanítás nélküli napi internetezés függvényében (%)

semennyit pár percet kb. fél órát kb. egy órát kb. 3-4 órát 4 óránál többet

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

25

A közösségi oldalakon található profiljukat megtekinthetőségét csak kevesen szabályozzák egyéni

beállításokkal. 28% profilja nyilvános, míg 59% nyilatkozott úgy, hogy csak ismerősei láthatják teljes

mértékben ezt/ezeket. A nemek közt mutatkozik némi különbség a kérdésben, az érdemben válaszoló

fiúk 37%-ának nyilvános a profilja, a lányok esetében csak 23% ez az arány.

17. ábra

28

59

2

6

4

nyilvános

ismerősök

csak én

egyéni beállítást használok (csak egyesismerőseim, vagy egyesek kivételével a többiek

láthatják)

nem válaszol

Az általad leggyakrabban használt közösségi oldalon ki láthatja a profilodat? (%)

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

26

A közösségi oldalakon a fiatalok jellemzően megadják vezetéknevüket (89%), fényképüket (85%),

iskolájuk nevét (68%). Az életkor tekintetében 57% megadja valódi életkorát, míg 33% más kort ad meg,

mint a valós. A kettő között tapasztalható némi átfedés (5% esetében), itt feltételezhetően egyes

oldalakon a valós, míg más oldalakon nem valós kort adtak meg. 16% azok aránya, akik mindkét esetben

nemmel válaszoltak, ők feltételezhetően egyáltalán nem adják meg korukat ezeken az oldalakon.

18. ábra

89

85

68

57

33

13

12

3

10

14

31

42

66

86

87

96

1

1

1

1

2

1

1

1

vezetéknevedet

fényképedet

iskolád nevét

valódi életkorodat

egy más életkort adtál meg

kapcsolat (egyedülálló, házas, bonyolult kapcsolatstb.)

telefonszámodat

címedet

Az általad leggyakrabban használt közösségi oldalon mit tartalmaz a profilod: (%)

igen nem nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

27

A megkérdezett tinédzserek 9/10-e (89%) nyilatkozott úgy, hogy az osztályának van olyan Facebook

csoportja melynek csak diákok tagjai (8% állította, hogy nincs ilyen, míg 3% nem adott érdemi választ).

Több mint minden második diák (57%) jelölte meg azt is, hogy osztályuk létrehoz ún. Facebook

eseményeket egy-egy alkalomra, és hogy van olyan csoportjuk is, melynek a diákokon kívül tanárok is

tagjai (56%). Az olyan Facebook csoportok melyeknek szülők (is) tagjai, nem jellemzőek.

19. ábra

89

57

56

10

3

2

8

40

41

86

93

94

3

4

3

5

4

4

olyan csoport, amelyeknek csak diákok tagjai

olyan Facebook események, amelyeket különalkalmakra hoznak létre

olyan csoport, amelyeknek diákok és tanár(ok)tagjai

olyan csoport, amelyeknek csak szülők tagjai

olyan csoport, amelyeknek diákok és szülő(k)tagjai

olyan csoport, amelyeknek diákok, tanár(ok) ésszülő(k) is tagjai

Van(nak) Facebook csoportja(i) az osztálynak: (%)

van nincs nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

28

E-mailezni és chatelni a döntő többség személyes ismerőseivel szokott a leggyakrabban. A online játék

esetében sokkal gyakoribb az ismeretlenekkel, vagy csak online felületről ismert személyekkel történő

kontaktus. Külön vizsgálva az online platformokon másokkal legalább havonta játszó válaszadókat, az

látható, hogy bár a legtöbben leggyakrabban személyes ismerősökkel játszanak (41%), de magas (29%) az

ismeretlenekkel és az online ismerősökkel (22%) játszók aránya (7% nem válaszolt a kérdésre).

20. ábra

84

89

39

4

6

13

6

1

19

6

4

28

e-mailezel legtöbbször

chatelsz legtöbbször

játszol online legtöbbször

Kivel...? (%)

személyes ismerőssel online ismerőssel ismeretlennel nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

29

A túlzott nethasználatra utaló jelek közül a leggyakrabban az fordul elő a megkérdezettekkel, hogy

zavarja őket, hogy nem lehetnek a neten, 17%-ukkal ez gyakran megesik, 58%-ukkal csak ritkán. Az, hogy

azt veszik észre, hogy szörfölnek, noha nem kerestek semmit negyedükkel (25%) gyakran megesik,

további 42%-kal alkalmanként. Az online világ miatt gyakran tölt kevesebb időt a családjával, barátaival

16%, de további 45%-kal is megesik ez alkalmanként. A kérdezettek saját bevallása szerint viszont a

többséggel (54%) olyan sosem fordul elő, hogy képtelen lett volna kevesebb időt tölteni netezéssel,

holott próbálkozott vele, azt pedig 85%-uk tagadta, hogy lett volna, hogy nem eszik vagy iszik az „online

elfoglaltsága” miatt.

21. ábra

17

25

16

12

3

58

42

45

33

10

24

31

39

54

85

2

2

1

1

1

zavar, hogy nem lehetsz fenn a neten

azon kapod magad, hogy szörfölsz, noha nemkerestél semmit a neten

az internetezéssel töltött idő miatt kevesebbetvagy a családoddal, barátaiddal

próbáltál kevesebb időt tölteni a netezéssel, denem sikerült

nem eszel, vagy nem iszol az internetezés miatt

Milyen gyakran fordul veled elő, hogy...? (%)

gyakran ritkán soha nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

30

Megkérdeztük a tanulóktól, hogy milyen különböző beállításokat, illetve egyéb biztonságos

nethasználattal kapcsolatos tevékenységeket tudnak megcsinálni az interneten, továbbá, hogy ezeket

szokták-e végezni. A legtöbb tevékenység nem okoz gondot a fiataloknak, legtöbben (25%) a

szűrőbeállításokkal kapcsolatban mondták, hogy nem tudják mi az és ezt csak minden negyedik

válaszadó (24%) szokta megváltoztatni.

22. ábra

67

65

64

62

56

54

53

25

24

29

33

32

34

36

41

41

70

48

3

2

3

3

7

3

4

4

25

Közösségi oldalon beállítani, hogy kik láthatják azegyes bejegyzéseidet, fényképeidet,

megosztásaidat, üzenőfaladat

Megváltoztatni egy közösségi oldalon a személyesadatlapod/profilod.

Blokkolni annak az üzeneteit, akitől nem szeretnéltöbbet kapni.

Közösségi oldalon beállítani, hogy kik láthatják aprofilodat

Könyvjelzőt tenni egy weboldalra.

Összehasonlítani különböző weboldalakat, hogyellenőrizd, igaz-e egy információ.

Törölni az általad látogatott weboldalakról szólónyilvántartást (az előzmények listáját).

Megkeresni az internet biztonságos használatáravonatkozó információkat.

Megváltoztatni a filter(szűrő)-beállításokat.

Melyiket tudod megcsinálni az interneten: (%)

szoktam nem szoktam nem tudom mi az nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

31

Közösségi oldalon, chaten, skype-on, vagy „ismerkedős weboldalon” a diákok több mint 1/3-a adta már

meg valakinek, akit nem ismer személyesen a nevét (38%), az érdeklődési körét vagy hobbiját (35%), és

hozzávetőlegesen ötödük az életkorát vagy születési adatait (20%), fényképét (19%), és e-mail címét

(17%). 8% azok aránya, akik információt adtak egy ilyen személynek arról, hogy elutaznak.

23. ábra

38

35

20

19

17

8

2

2

1

1

61

64

78

80

82

91

96

97

98

98

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

nevedet

érdeklődési körödet, hobbidat

életkorodat, születési adataidat

fényképedet

e-mail címedet

információt arról, hogy elutazol

lakcímedet

szüleid nevét

saját bankkártyaszámodat

szüleid bankkártyaszámát

Előfordult már, hogy közösségi oldalon, chaten, skype-on, vagy „ismerkedős weboldalon” valakinek, akit nem ismersz személyesen megadtad a(z)...? (%)

igen nem nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

32

Tizenhárom különböző rizikós, vagy bántó dologról kérdeztük meg a fiataloktól, hogy előfordul-e valaha

velük, hogy ilyen szituációba keveredtek. A válaszadók 2/3-a (65%) e-mailezett, chatelt már valakivel,

akivel előzőleg nem találkozott. 38% azok aránya, akik úgy nyilatkoztak az is megesett velük, hogy valaki,

akivel az interneten ismerkedtek meg, személyesen is szeretett volna találkozni és minden ötödik

válaszadó (20%) találkozott is ilyen személlyel. Minden harmadik tinédzserrel (32%) már megesett az is,

hogy valakihez közel került (barátság, szerelem) az online térben. Kiemelendő, hogy legalább minden

ötödik fiatal számolt be olyan esetről, amikor valaki felzaklatta, fenyegette vagy zavarba hozta őt

chatelés, e-mailezés vagy más internetes tevékenység folyamán (24%), amikor valaki olyan képet közölt

róla, amihez ő nem járultál hozzá (21%), illetve amikor ő maga küldött valakinek durva üzenetet (20%).

24. ábra

65

39

38

36

32

24

21

21

20

17

15

14

13

34

59

61

63

66

75

78

77

79

82

84

85

86

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

emaileztél, chateltél valakivel, akivel előzőleg nemtalálkoztál

pornográf oldalra kerültél

valaki, akivel az interneten ismerkedtél meg, az életbenis szeretett volna találkozni veled

szörfölés közben durva, agresszív jelenettel találkoztál

valakihez közel kerültél (barátság, szerelem) azinterneten

felzaklatott, fenyegetett vagy zavarba hozott valakichatelés, e-mailezés vagy más internetes formában

valaki olyan képet közölt rólad, amihez nem járultálhozzá

és találkoztatok is

valakinek durva üzenetet küldtél

emailezés, chatelés közben másnak adtad ki magadat

valaki kéretlenül szexuális ajánlatot tett neked

valaki fenyegető, zaklató vagy agresszív üzenetet vagylevelet küldött neked

a barátaid vagy osztálytársaid kihagytak valamiből, vagygúnyoltak a neten

Előfordult-e, hogy... (%)

igen nem nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

33

Az egyes szituációkat a demográfiai jellemzők tükrében is vizsgáltuk. Számos jelentős különbséget

mértünk az egyes csoportok esetében.

A nemeket illetően abban nincs különbség a két nem között, hogy mennyien ismerkedtek meg az online

térben valakivel, aki a valóságban is szeretett volna találkozni velük, viszont a fiúk 27%-a állítja, hogy

találkozott is ilyen személlyel, míg a lányoknak csak 17%-a. A fiúkra valamivel jellemzőbb, hogy magukat

a neten más valakinek adták ki, 21%-uk tett már így, a lányoknak 14%-uk. A fiúk esetében gyakoribb az is,

hogy pornográf oldalra kerültek, esetükben 53% járt (vagy tett) így, a lányok közül pedig 29%. A lányok

28%-a, a fiúk 19%-a számolt be olyan esetről, amikor valaki felzaklatta, fenyegette vagy zavarba hozta

őket chatelés, e-mailezés vagy más internetes tevékenység folyamán. A durva üzenetek küldői viszont

inkább fiúk, közülük kétszer annyian (28%) tettek így, mint a lányok közül (14%).

Az, hogy e-mailezett, chatelt valakivel, akivel előzőleg nem találkozott a hetedikesek 55%-ával még

sosem fordult elő, a tizenegyedikesek közül viszont már csak 22% állította ezt (a köztes évfolyamokban

folyamatosan csökken ez az arány). A hetedikesek 23%-a, a tizenegyedikesek 51%-a ismerkedett már

meg a neten valakivel, aki a valóságban is szeretett volna találkozni velük, a legkisebbeknek csak 8%-a

találkozott is ilyen személlyel, a legnagyobbaknak viszont 33%-a. (Ezek az arányok a köztes

évfolyamokban: nyolcadikosok 34% és 19%, kilencedikesek 44% és 25%, tízedikesek 43% és 23%.) Az is

jellemzőbb a nagyokra, hogy közel került (barátság, szerelem) az interneten valakihez; a legkisebbek

24%-a számolt be ilyen esetről, a legnagyobbaknak már 39%-a. Olyan képet, aminek közzétételéhez a

válaszadó nem járult hozzá a hetedikesek 13%-áról, a tizenegyedikesek 25%-áról tett már közzé valaki a

világhálón. Online szexuális ajánlatot a legfiatalabbak 9%-a, a legidősebbek 21%-a kapott már. A durva,

agresszív jelentekkel és a pornográf oldalakkal való találkozás is hozzávetőlegesen kétszer jellemzőbb a

legnagyobbakra.

Tanulmányi eredmények függvényében a legtöbb szituáció a jobb tanulókkal ritkábban fordult elő

(kivéve: olyan kép közzététele, amihez nem járult hozzá a kérdezett, a barátok vagy osztálytársak

kihagyták valamiből, vagy gúnyolták a neten, pornográf oldalra kerülés) - és e különbségek gyakran

szignifikánsak.

34

Abban az esetben, ha valaki gúnyolná vagy sértegetné interjúalanyainkat, a legtöbben (88%)

megszakítanák vele a kapcsolatot, illetve letiltanák e-mail címüket (81%). A diákok 3/4-e (76%) válaszolta,

hogy felszólítaná az illetőt, hogy fejezze be ezt. Háromból ketten szólnának barátaiknak (65%), de

szüleiknek már csak minden második (48%) diák számolna be erről. A tanárokat nem szívesen vonnák be

a probléma megoldásába a gyerekek, mindössze 8%-uk választaná ezt az utat. 26% mondta azt, hogy

jelentené a dolgot internetbiztonsággal foglalkozóknak, ugyanakkor szakembertől már jóval kevesebben

kérnének segítséget (12%). Minden negyedik válaszadó (25%) hasonló eszközökkel vágna vissza, mint

amit az őt bántó személy alkalmazott.

25. ábra

A jobb tanulókra kevésbé jellemző, hogy ők is gúnyos, sértő levelet küldenének az őket bántó

személyeknek, viszont azok aránya is kisebb, akik annyiban hagynák a dolgot és semmit nem tennének.

Rájuk az is jellemzőbb, hogy szüleikhez fordulnának egy ilyen szituációban.

88

81

76

65

48

26

25

12

12

8

10

18

22

33

51

72

73

86

86

90

1

1

1

2

1

2

1

2

2

2

megszakítanám a kapcsolatot vele

letiltanám az e-mail címét

felszólítanám, hogy fejezze be

szólnék a barátaimnak

szólnék a szüleimnek

jelenteném az internetbiztonsággalfoglalkozóknak

én is gúnyos, sértő levelet küldenék neki

segítséget kérnék szakemberektől

semmit

szólnék a tanáraimnak

Mit tennél, ha valaki az interneten fenyegetne vagy gúnyolna, sértegetne téged: (%)

igen nem nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

35

A megkérdezett tinédzserek arról számoltak be, hogy jellemzően nincsenek otthon szabályok a

médiafogyasztásukra vonatkozóan, legfeljebb odafigyelnek rá szüleik. Az egyetlen terület, ahol szigorúbb

a szabályozás, az az online vásárlás. Mindössze a diákok ötöde (22%) mondta, hogy erre vonatkozóan

nincsenek szabályok, 43%- esetében kifejezett szabályok nincsenek, de odafigyelnek rá a szülők, míg 33%

mondta, hogy szigorú szabályok vonatkoznak az internetes vásárlásokra. A legkevésbé azzal foglalkoznak

a szülők (legalább a kérdezettek felénél nincs szabály erre vonatkozóan), hogy gyermekeik milyen

oldalakat néznek meg a neten, mit töltenek le onnan, illetve hogy részt vesznek-e online játékokban.

Kivétel nélkül minden esetben gyakrabban vannak szabályok és rendszerint szigorúbbak a jobb tanulók

esetében.

26. ábra

34

9

7

6

6

7

5

43

55

51

44

37

29

30

22

33

41

47

55

61

61

2

3

2

3

2

2

3

vásárolhatsz-e a neten

hétköznap este meddig nézhetsz TV-t

összesen hány órát internetezhetsz

milyen fajta műsorokat nézhetsz meg a TV-ben

milyen oldalakat nézhetsz meg az interneten

miket tölthetsz le a netről (film, zene, játék)

részt vehetsz-e internetes játékokban

Vannak-e a szüleid által megszabott otthoni szabályok azzal kapcsolatban, hogy... ? (%)

igen, szigorú szabályok nincsenek szabályok, de azért odafigyelnek rá

nincsenek szabályok nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

36

Azt is megkérdeztük a válaszadóktól, hogy szüleik miként segítik internethasználattal kapcsolatos

tudásuk fejlődését. Mintegy tízből négy gyermekkel sosem beszél édesanyjuk, vagy édesapjuk arról, hogy

mit csinált, látott, vagy olvasott az interneten (38%) és sosem internetezik együtt vele (36%). Ennél is

rosszabb a helyzet a másik két vizsgált esetben, a gyerekek 2/3-át sosem bátorítják szüleik, hogy

szerezzenek önállóan ismereteket az interneten (66%) és ugyanennyien vannak (67%), akikkel sosem

fordul elő, hogy szüleik leüljenek, melléjük miközben interneteznek (úgy, hogy csak nézik, de nem

szólnak bele abba, hogy mit csinál).

27. ábra

11

18

9

5

52

43

23

26

36

38

66

67

2

2

2

2

veled együtt internetezni (pl. valamit nézni, játszani,stb.)

beszélgetni veled arról, hogy mit csinálsz, mit láttál,mit olvastál az interneten

arra bátorítani, hogy szerezz önállóan ismereteket azinterneten

leülni melléd, miközben használod az internetet (úgy,hogy csak nézik, de nem szólnak bele abba, hogy

mit csinálsz)

Szoktak a szüleid... ? (%)

igen, gyakran igen, néha nem, soha nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

37

A diákok bevallása szerint szüleik nem sokkal aktívabbak az ellenőrzés területén sem. A szülői kontroll

elsősorban a közösségi oldalon található profilokra terjed ki, továbbá arra, hogy milyen információkat ad

meg, mit tölt fel magáról a kérdezett a netre. A lányok és a fiatalabb gyerekek esetében jellemzőbb ez a

szülői kontroll.

28. ábra

10

10

8

5

3

1

2

35

29

31

20

10

8

5

53

58

59

73

85

88

92

2

3

3

2

2

2

2

a közösségi oldalon a profilodat

azt, hogy milyen személyes információkat adszmeg a neten

azt, hogy mit töltöttél fel magadról a netre

azt, hogy kik a barátaid a neten

az általad látogatott oldalakat

azt, hogy kivel, miről chateltél

az email üzeneteidet

Szokták-e a szüleid az általad használt számítógépen ellenőrizni ... ? (%)

igen, gyakran igen, néha nem, soha nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

38

A kérdezettek 85%-ának van a számítógépén vírusirtó és/vagy valamilyen technikai filter, szoftver. 10%

állította azt, hogy nem rendelkezik ilyennel, míg a tanulók 5%-a nem tudott vagy akart a kérdésre

válaszolni. Más az internetezést szabályozó program a gyermekek gépeinek 36%-án található, míg 59%

esetében nincs ilyen. Itt is 5% volt azok aránya, akik nem válaszoltak érdemben a kérdésre.

29. ábra

85

36

10

59

5

5

vírusirtó, valamilyen technikai filter, szoftver

valamilyen egyéb, az internetezésedet szabályzóprogram

Van az általad használt gépen... ? (%)

igen, van nincs nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

39

A gyerekek 2/3-ával (66%) fordult már elő, hogy szülei segítettek a neten keresni valamit.

Hozzávetőlegesen minden második kérdezettnek segítettek abban, hogy jobban tudja használni a netet

(51%), magyarázták el, hogy miért jó vagy rossz egy oldal (47%), büntetésből megtiltották, hogy netezzen

(46%) és segítettek biztonsági beállítások, szűrők alkalmazásában (44%). A legkevesebben, de így is a

diákok valamivel több, mint 1/3-a említette (36%), hogy édesanyja és/vagy édesapja segített, ha rossz

történt vele a neten.

30. ábra

A „netmegvonást” lényegesen gyakrabban alkalmazzák a rosszabb tanulók esetében a szülők, mint a

jobban teljesítőknél. A nem jó tanulók 40%-a mondta, hogy ilyen még nem fordult elő, a kitűnő

tanulóknak viszont 60%-a.

14

10

10

8

14

13

52

41

37

39

30

24

32

47

52

52

54

58

1

2

1

2

2

5

segítettek a neten keresni

segítettek abban, hogy jobban tudd használni a netet

elmagyarázták, hogy miért jó vagy rossz egy oldal

büntetésből megtiltották, hogy netezz

segítettek biztonsági beállítások, szűrőkalkalmazásában

segítettek, ha rossz történt veled a neten

Előfordult már, hogy a szüleid... ? (%)

igen, gyakran igen, néha nem, soha nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

40

Tanáraiktól lényegesen kevesebb segítséget kaptak a megkérdezett fiatalok. Ez esetben a legjellemzőbb

az volt, hogy magyarázatot kaptak arra, hogy egy weboldal miért jó vagy rossz és, hogy a pedagógus

segített abban, hogy jobban tudják használni a netet. Mindkét esetben az interjúalanyaink 33%-a

nyilatkozott úgy, hogy erre már volt példa. A fiatalok 1/5-e (20%) kapott valaha tanárától segítséget

biztonsági beállítások és/vagy szűrők alkalmazásában, valamint neten történő keresésben. Csak a

kérdezettek 8%-a számolt be arról, hogy ha rossz történt vele a neten, akkor oktatója segített neki. Az

sem jellemző, hogy az oktatók büntetés céljából megtiltsák a gyerekeknek a netezést, mindössze a

válaszadók 7%-ával fordult elő ez.

31. ábra

A nem jó tanulókkal az átlagosnál gyakrabban fordult elő, hogy tanáruk segített nekik, ha valami rossz

történt velük a neten, de az is, hogy a pedagógus abban segített, hogy jobban tudják használni a netet.

5

6

4

3

2

3

28

26

15

17

6

4

65

65

78

78

89

91

2

2

2

2

3

2

elmagyarázta, hogy miért jó vagy rossz egy oldal

segített abban, hogy jobban tudd használni a netet

segített segített biztonsági beállítások, szűrőkalkalmazásában

segített a neten keresni

segített, ha rossz történt veled a neten

büntetésből megtiltotta, hogy netezz

Előfordult már, hogy egy tanárod... ? (%)

igen, gyakran igen, néha nem, soha nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

41

A fiatalok netes életében egyértelműen a barátoknak jut a legnagyobb szerep még akkor is, ha

segítségről van szó. 3/4-ük (73%) számolt be arról, hogy barátja segített már neki keresni valamit a

világhálón, közel minden második válaszadónak segített barátja abban, hogy jobban tudja használni a

netet (45%) és segített, akkor, ha rossz történt vele az online világban (42%). Harmadukkal (35%), az is

előfordult, hogy kortársa magyarázta el, hogy egy adott oldal miért jó vagy nem jó; a biztonsági

beállítások és/vagy szűrők alkalmazásában viszont csak 27%-nak segített barátja. Kivétel nélkül

mindegyik vizsgált kérdés gyakrabban fordul elő a rosszabbul tanulókkal.

32. ábra

A legtöbben a reklámok manipulációs hatásairól (65%) tanultak az iskolában valamilyen órán, de nem

sokkal kevesebben vannak azok sem, akik a filmkészítésről/beállításokról (61%) sajátítottak el

ismereteket tanórán. Tízből mindössze 2-3 diák mondta, hogy volt szó az iskolai foglalkozások keretében

a zene és film letöltések szabályairól, a szexuális tartalmakról, a fényképek és filmek biztonságos

feltöltéséről és a gyermekpornográfiáról.

23

11

15

9

7

50

33

26

26

20

26

53

55

63

71

2

2

3

2

2

segített a neten keresni

segített abban, hogy jobban tudd használni a netet

segített, ha rossz történt veled a neten

elmagyarázta, hogy miért jó vagy rossz egy oldal

segített a biztonsági beállítások, szűrőkalkalmazásában

Előfordult már, hogy a valamelyik barátod... ? (%)

igen, gyakran igen, néha nem, soha nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

42

Informatika órán a top témák a weboldalak készítése, a böngészőprogramok használata, biztonsági

beállításai és az e-mail biztonsági beállítások voltak (sorban az említők aránya: 51%, 42%, 36%).

Mozgóképkultúra és médiaismeret órán leggyakrabban a filmkészítésről/beállításokról, a fotózásról és a

reklámok manipulációs hatásairól volt szó (45%, 36% és 33% említette), egyéb órák főbb – vizsgált –

témái pedig a következők voltak egészséges életmód, a túlzott internethasználatnak milyen káros hatásai

vannak és online zaklatás (42%, 33% és 28% említette).

43

33. ábra

9

10

17

27

6

51

42

7

16

28

5

15

26

9

36

28

7

2

23

25

16

3

14

3

33

45

8

11

28

2

2

36

9

4

3

10

5

6

2

2

5

17

4

2

4

3

5

3

23

6

33

20

23

4

8

9

25

19

42

23

13

28

5

11

25

17

6

4

7

18

5

12

33

37

39

39

41

41

45

46

46

47

47

49

54

54

54

56

60

61

64

67

71

73

74

79

3

2

3

3

3

3

2

2

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

2

2

3

3

3

a reklámok manipulációs hatásairól

filmkészítésről/beállításokról

a túlzott internethasználatnak milyen káros hatásai vannak

internetes hírek forrásairól, megbízhatóságáról

a tévé híreinek megbízhatóságáról

weboldalak készítéséről

böngészőprogramok használatáról, biztonsági beállításairól

fotózásról

miként hat az internethasználat személyiségünkre

személyes adatok védelme

egészséges életmód

miként hat az internethasználat kapcsolatainkra

közösségi oldalak (pl. Facebook) biztonságos beállításáról

online zaklatás

e-mail biztonsági beállításokról

kéretlen levelek, spam

másokat személyében sértő, gyalázó írások, gondolatok,…

a valóságshow-król

blog írásáról/szerkesztéséről

szoftver letöltésének szabályairól

zene/film letöltésének szabályairól

szexuális tartalmak

fénykép/film biztonságos feltöltéséről

gyermekpornográfia

Az alábbiakról melyik órán tanultatok, vagy melyik órán volt szó róla részletesebben: (%)

informatika órán mozgóképkultúra és médiaismeret órán egyéb órán egyik órán sem nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

44

A fiatalok 7%-a a vizsgált témák egyikénél sem említette, hogy valamelyik órán tanultak róla (vagy nem

tanultak, vagy nem válaszolt). Azok közül, akik tanultak bármilyen témáról is, 31%-a minősítette

egyértelműen hasznosnak az elsajátított ismereteket, 50% szerint néha volt hasznos, míg 15% szerint

többnyire nem ért semmit (további 4% nem nyilatkozott erről).

34. ábra

31

50

15

4

Ha volt szó a fentiek közül bármelyik témáról, az: (%)

hasznos volt néha igen többnyire nem ért semmit nem válaszol

A D

igit

áli

s V

ilá

g V

es

zé

lye

i-

Gye

rek

ek

45

Szekunder adatok: A média hatása a gyermekekre és fiatalokra, 2015

Az NMHH (korábban ORTT) és Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület megbízásából

készült, „A média hatása a gyermekekre és fiatalokra” című 2015-ös hetedikes és tizenegyedikes tanulók

körében készült kutatás vonatkozó eredményeiből a legfontosabbak, összevetve a kutatásunkban

mértekkel:

A 12. kerületben tanulók otthonaiban megtalálható eszközök aránya: asztali számítógép 77%, laptop 93%

és tablet 76%, e-könyv olvasó 34%, a NGYSZ kutatás vonatkozó adatai: asztali számítógép 82%, laptop

75% és tablet 58%, e-könyv olvasó 10%.

Míg a vizsgált 12. kerületi gyermekek 28%-a szokott könyvet olvasni (nem kötelező olvasmányt) szinte

minden nap és 26%-a hetente egyszer-kétszer, addig az országos átlag (sorban): 13% és 15%.

Színházba, komolyzenei koncertre, múzeumba a hegyvidéki gyerekek 8%-a sosem megy, 43%-a

ritkábban, mint havonta, az országos átlag: 28% és 49%

Kutatásunk eredménye szerint a kerületi tanulók átlagosan 8,34 éves korukban kezdték el használni az

internetet, az országos átlag 8,99 év. Fiúk esetében ez a kor (sorban): 7,92/8,89 év, lányok esetében

8,82/9,15 év.

Egy átlagos tanítási napon a hegyvidéki tanulók közül 8% tölt négy óránál többet internetezéssel, míg az

országos adat 21%. Ugyanezek a számok tanítás nélküli napon a 12. kerületben: 23%, míg országosan

41%. Azaz mindkét esetben közel duplája a 4 óránál többet netezők aránya országosan, mint a

kerületben. A közösségi oldal használatban a NGYSZ kutatásban külön nyilatkoztak a diákok a tanítási és

tanítás nélküli napokról, előbbieken több mint 4 órát tölt ezzel a tinédzserek 12%-a, utóbbin 23%-a. A

kerületben tanuló diákok átlagos napjukról nyilatkoztak, de még így is kevesebben vannak (9%), akik

ennyi időt szánnak erre a tevékenységre.

A kutatásunkban megkérdezett tinédzserek az átlagosnál elővigyázatosabban viselkednek a neten. Arra a

kérdésre, hogy előfordult már, hogy közösségi oldalon, chaten, skype-on, vagy „ismerkedős weboldalon”

valakinek, akit nem ismersz személyesen megadta az …, a 12. kerületi fiatalok és országosan a következő

arányban válaszoltak igennel (ebben a sorrendben az említések):

nevét: 38%/45%

érdeklődési körét, hobbiját: 35%/43%

életkorát, születési adatait: 20%/27%

fényképét: 19%/30%

e-mail címét: 17%/24%

információt arról, hogy elutazik: 8%

lakcímét: 2%/10%

Arra vonatkozó szülői szabályok, hogy hány órát netezhet a 12. kerületi gyerekek 41%-ánál nincsenek,

országosan a fiatalok 60%-ára igaz ez. Arra vonatkozóan pedig, hogy milyen oldalakat nézhetnek meg,

lényegesen kisebb a különbség, az arányok sorban: 55% és 59%.

46

A szülei szoktak együtt internetezni (néha vagy gyakran) a hegyvidéki fiatalok 63%-ával, a magyar fiatalok

56%-ával. Arra bátorítani gyermekét, hogy szerezzen önállóan ismereteket az interneten a 12. kerületi

szülők 32%-a szokta, országosan a szülők 28%-a.

A tanárokkal kapcsolatban fordított lett az eredmény, azt, hogy egy oktató elmagyarázta, a kérdezettnek,

hogy miért jó vagy rossz egy oldal a hegyvidékiek 33%-ával fordult már elő, országos szinten a fiatalok

51%-ával.

Szülők vs. gyerekek

Azzal kapcsolatban, hogy a médiában ábrázolt alábbi helyszínek, jelenségek vagy személyek mennyire

olyanok, mint a való életben némileg eltérő választ adott a megkérdezettek két csoportja. A vizsgált

kérdések valósághűség-sorrendjében kevesebb eltérés van, a milyenség megítélésében azokban

jelentősen különböznek a vélemények. „Teljesen olyan” választ maximum a szülők 3% adott (iskolák), a

fiataloknál viszont 15%-os arány is előfordult (öregek). „Egyáltalán nem olyan” választ a szülők közül

legtöbben (44%) a sztárok, celebek esetében említették, a fiataloknak viszont csak 22%-a vélekedik így.

Ők a szexről és a szerelemről gondolják, hogy legkevésbé olyan, mint a médiában (33% és 32%). E

kérdésben nincs is lényeges véleménykülönbség a két generáció között. A legtöbb „teljesen olyan” és

„inkább olyan” válasz alapján valósághűség-sorrend TOP5 helyezettje a fiataloknál: lakások, öregek,

iskolák, szülők, tinédzserek. A szülőknél: iskolák, lakások, tinédzserek, öregek, szülők.

Azt, hogy ki a járatosabb az internethasználatban másképp látják a kérdezettek. A szülők közel harmada

(30%) nagyon, illetve közel kétharmada (63%) valamennyire érzi úgy, hogy járatos az

internethasználatban, mindössze 7%-uk vélte úgy, hogy nem nagyon. A gyerekek közül minden második

(52%) gondolja azt, hogy nagyon igaz rá az, hogy sokat tud az internetről, 41% szerint ez kicsit igaz rá, míg

5% szerint nem igaz rá. A szülő-gyermek összehasonlításban a szülők negyede (25%) véli úgy, hogy ő

maga, míg harmada (32%), hogy gyermeke tud többet e kérésben. 42% azok aránya, akik úgy vélik, hogy

van, amiben saját maguk járatosabbak, van, amiben gyermekük. A 12. kerületi nebulók közül 48%, érzi

úgy, hogy nagymértékben igaz rá, hogy a témában tudása meghaladja szüleiét, 33% szerint kicsit igaz,

18% szerint pedig ez nem igaz.

A szülők 48%-a állítja, hogy rendszeresen, 32%-a, hogy néha szabályozza, hogy mennyit internetezhet

gyermeke, 18% pedig , hogy soha. Azzal kapcsolatban, mit csinálhat az interneten 41% mondta, hogy

rendszeresen szabályozza, 36%, hogy néha tesz így, míg 22% soha. Ezzel szemben a diákok úgy

nyilatkoztak, hogy azzal kapcsolatban, hogy összesen hány órát internetezhetnek 7%-uk esetében vannak

szigorú szabályok, 51%-nál nincsenek szabályok, de azért odafigyelnek rá, míg 41%-uknál nincsenek

szabályok. Azzal kapcsolatban, szabály, hogy milyen oldalakat nézhetnek meg az interneten ezek az

arányok sorban: 6%, 37%, 55%.

Azt, hogy szokták együtt használni az internetet, a szülők 20%-a mondta, hogy rendszeresen előfordul,

71%-a, hogy néha, míg 20%-a, hogy soha. A gyermekek ezzel szemben azt állítják, hogy ez gyakran fordul

elő 11%-uk esetében, néha 52%-uk esetében, míg 36%-uknál ez egyáltalán nem jellemző. Arra bátorítani,

47

gyermekét hogy szerezzen önállóan ismereteket az interneten a szülők állításai szerint 27% szokta

rendszeresen, 36% néha, 30% soha. A gyermekek állítása szerint 9% gyakran, 23% néha, 66% soha. Azt,

hogy a szülő elmagyarázta, gyermekének, hogy egyes weboldalak miért jók, illetve rosszak, a szülők 49%-

a állítja, hogy rendszeresen megteszi, 41%-a, hogy néha és csak 7% mondta, hogy soha. Ezzel szemben a

gyerekek véleménye egészen mást mutat. 10 %-uk mondta, hogy ez gyakori, 37%, hogy néha előfordul,

míg 52%, hogy sosem.

A tinédzsereket neten ért negatív hatásokról a szülők 24%-a gondolja, hogy gyermeke találkozott olyan

tartalommal/képpel a neten, amiről úgy érezte, nem kellett volna látnia, ezzel szemben a gyerekek 39%-

a mondta, hogy került már pornográf oldalra, 36%-a, hogy szörfölés közben durva, agresszív jelenettel

találkozott. A szülők 19%-a gondolja, hogy előfordult olyan, hogy csemetéjét valami felzaklatta, ami miatt

kényelmetlenül érezte magát, 4%, hogy zaklatták őt és csak 0,4%, hogy fenyegették őt. A diákoknak

viszont 24%-a nyilatkozott úgy, hogy előfordult vele, hogy felzaklatta, fenyegette vagy zavarba hozta

valaki chatelés, e-mailezés közben, vagy valamilyen más online módon. Az édesanyák és édesapák 2%-a

tud csak arról, hogy lánya vagy fia szexuális tartalmú ajánlatot/ üzenetet kapott, holott a tinédzserek

15%-a vallotta be, hogy volt már olyan, hogy valaki kéretlenül szexuális ajánlatot tett neki.

Közel egyező válaszok születtek azzal kapcsolatban, hogy van-e a gyermek által használ számítógépen

vírusirtó, valamilyen technikai filter, szoftver, illetve valamilyen egyéb, az internetezést szabályzó

program. Az előbbi esetében a szülők 83%-a válaszolt igennel, a második esetben 31% (itt

megfogalmazás némileg eltért: valamilyen technikai filter/szűrőprogram - ami bizonyos oldalak letöltését

gátolja). A fiatalok esetében az igen válaszok aránya: 85% és 36% volt. (Megjegyzendő utóbbinál szülők

14%-a, gyerekek 5%-a nem tudott vagy akart válaszolni.)