TÖRTÉNET

A HOMEOPÁTIA TÖRTÉNETEMAGYARORSZÁGON (1.820-1990)KÓCZIÁN MÁRIA. KÖLNEI LÍVIA

2. RÉSZ: 1848-1871

Az 1848-49-es forradalom és szabadság-harc és az utána következopolitikai megtor-lás több mint tizenöt évre megakasztotta ahomeopátia magyarországi szervezodé-sének folyamatát. A homeopata orvosokszemélyes sorsában is mély nyomokathagytak az 1848-49-es események. A leg-többen fenyegetettségben, vagyoni bizony-talanságban élték át a Bach-korszakot.Almási Balogh Pált például mélyen megvi-selte felesége börtönbe zárása és a magyarértelmiség hallgatásra kényszerítése, majdkésobb, 1860-ban barátjának és páciensé-nek, Széchenyi nek az elvesztése. KovácsPál rövid ideig börtönben volt, de befolyáso-sabb páciensei közbenjárására szabadon

. engedték. Néhányankülföldrekényszerül-tek, a kassai Róth Mátyás például London-ban futott be fényes orvosi karriert. A kény-szeru emigráció vagy a hazai visszavonultéletforma néhány esetben javára vált a ho-meopátia ügyének. Az 1860-as évekbenugyanis, a társadalmi mozgalmak újraindu-lása után, színre lépett az új generáció,amelynek a képzésében szerepet játszott atörténelmi helyzet. BakodyJózsef fia, Bako-dy Tivadar például részt vett a harcokbanGörgey tábornok mellett, így a fegyverletételutáni években nem jöhetett haza. Bécsben,majd Lembergben tanult, itt vált homeopataorvossá. 1861-ben tért vissza Magyaror-szágra. Szontagh Ábrahám Bécsbe mene-kült a szabadságharc leverése után, itt szer-zett orvosi diplomát és 1861-ben költözöttPestre.Szentkirályi Móric, aki a harcok ide-jén politikai szerepet vállalt, kényszeruvisszavonultsága idején kezdett el orvostu-dománnyal és homeopátiával foglalkozni,majd késobb, képviseloként és Pest fopol-

34

gármestereként is sokat tett a homeopátiahivatalos elismertetéséért.

A gyöngyösi homeopátiás kórház semvészelte át simán a szabadságharcot és azutána következozavaros idoszakot. Az elsomagyar kormány úgy döntött, hogy 1849-tol hasonszenvi módszerrel gyógyíttatja azújonnan alapított katonai nevelointézet, aLudoviceum diákjait. A foorvosi posztraHorner Istvánt hívták meg, aki az állást el-fogadta és Pestre költözött. A gyöngyösikórház foorvosi állását meghirdették, a vá-lasztás azonban a.homeopátia és allopátiahívei közötti nyílt ellenségeskedéssé fajult.Végül egy allopata orvos mellett döntöttek,így a kórház a hagyományos orvoslás mód-szerére tért átoAz allopata orvos négy ésfél év múlva lemondott tisztségérol, a kór-házi nagygyulés pedig visszahívta Hornertaz intézmény élére, akinek közben az ön-kényuralmi átszervezések miatt megszuntaz állása a Ludoviceumban. 1856-banelonyös változás következett be a kórházstátuszában: városi kórházzá, majd egy év-vel késobb homeopátiás nyilvános közkór-házzá alakult át, az ápolónoi teendoket pe-

. dig ettol kezdve irgalmas rendi apácáklátták el. 1869-70 folyamán ismét le-hetoség nyílt a kórházépület bovítésére,korszerusítésére. .

A szabadságharc éveiben Esztergombansebesülteket gyógyított Lorintzy Rezso, aCsillag utcai "kór- és szegényház" orvosa. Olett Esztergom legtekintélyesebb homeo-pata doktora. Az intézmény, ahol dolgozott,városi kórház rangjára emelkedett, emellettmég magánpraxist is folytatott. 1862-benLorintzy magánszanatóriumot nyitott, ahola kor legdivatosabb alternatív gyógyító

~

8. ÉVfOLYAM 2. SZÁM SIMILE

--- -- -- .,

módszereivel: homeopátiával, magnetiz-mussai és Kneipp-kúrával kezelte betegeit.

A homeopaták Bach-korszak alatti mukö-désérol kevés dokumentum maradt fenn.1846-ban lépett életbe az a rendelet, amelyszerint "...a hasonszenvi orvostudorok, decsakis mint ilyenek orvosi gyakorlatra jogo-sultaknak nyilváníttatnak" és megkapták aszabad gyógyszerkiszolgáltatásjogát. A ho-meopaták muködésének közvetett bizonyí-téka az a tiltakozó irat, amelyet kilencmegye gyógyszerészei intéztek a miniszté-riumhoz. Ebben azt kérték, hogya homeo-paták ne szolgáltathassanak ki szabadongyógyszereket. A patikusok jövedelmeugyanis csökken, ha a betegek nem pati-kákban vásárolják az orvosságot, hanemközvetlenül az orvostól. Argenti Dömekésobb így emlékezett ezekre a tiltakozá-sokra: "A valódi homoeopatha soha nemkövetel egy fillért sem orvosságaért, soha-sem használ orvosságot olyadagban, hogyazzal valakinek tetemesen árthatna téve-dés esetében is: sot azt áHítjáka gyógysze-rész urak,. hogya h.[homeopátiás] adagannyi, mint semmi; miért sürgetik tehát esemmi fölötti orködést?! Ugyan miért nemkívánják már azt is, hogy 8 hydropathákgyógyszertárból vegyék akószámra a vi-zet?' (Hasonszenvi gyógymód... Bp. 1877.21.0.) 1858-ban jelent meg Pesten Alexan-der Koppy latin nyelvu vitairata a homeo-pátiáról. Ez a mu tartalmazza a módszer cá-folatának leggyakoribb fordulatait (pl. haigaz lenne a homeopaták állítása, a kocs-máros néhány csepp bort keverne egyhordó vízbe, egy hónapig rázná, végül avízbol bor kellene hogy legyen), a gyógyí-tási elv elhibázottságát (a homeopata hagy-ja, hogy teljesen legyengúljön a beteg;hiányzik a betegség helyének a meghatáro-zása, stb.), felsorol elrettento haláleseteket,személyeskedo hangú kritikákat a neve-sebb homeopatákról (pl. azt állíija, hogyAttomyr József a hagyományos orvoslástnem volt képes megtanulni öt év alatt, ezértválasztotta a homeopátiát). Több tudomá-nyos elemet tartalmaznak Szohner József

8. ÉVFOLYAM2. szÁM SIMILE

homeopátiaellenes könyvei, amelyek 1860-ban és 1862-ben jelentek meg. Szohnercélja a felvilágosítás volt, hogy "némelly fia-tal orvos idejében tudomást vehessen ezengyógymódrol, miszerint a megkezdett jóösvényröl el ne tántorittathassék azoncsábero által, mit számos finom müvelt-ségunek is ezen különcz gyógyrendszerhezvaló ragaszkodása ennek kölcsönöz,"(Szohner József: Cáfolata Argentj tr.*Különféle betegségek... c. magyar muvé-nek. Baja, 1862. - idézet az eloszóból.)

1863-ban Garay János a pesti egyetemorvostanári karához fordult homeopata ma-gántan~ri jog elnyerése végett. Kérelmételutasították, de dolgozatát könyv formájá-ban megjelentette "Értekezés a home-opathikus gyógy- és gyógyszertanról ésadagokról"címmel. Ez a mu a homeopátiaelméletének áttekintése egy muvelt, széles-látóköru orvos nézopontjából, aki nagyonbízott abban, hogy az új tudományos felfe-dezések (foleg Bunsen és Kirchhof kísérle-tei) majd bizonyítják a homeopátiás ható-anyagok fizikai meglétét és hatásosságát.Ugyanebben a kötetben szerepel másik ta-nulmánya is, az "Értekezés a sisakvirágról(Aconit)". Se ellenzo, se pártoló nézetetnem képvisel Fekete Lajos 1864-ben meg-jelent orvostörténeti összefoglalásának ho-meopátiával foglalkozó fejezete. A módszerhazai és külföldi elterjedésének korrekt is-mertetésére törekszik. Az 1864 és 1867 kö-zötti idoszakban sajtóvita bontakozott ki ahomeopátia körül. Oláh Gyula doktor bírálócikksorozatot publikált a Gyógyászat c.szakfolyóiratban (1864. 41-44.sz.), erre vá-laszolva tette közzé Balogh Tihamér "Pár-huzam a homoeopathia és allopathia kö-zötf' c. értekezését. Ez arra sarkaIIta OláhGyulát, hogy 1867-ben ellentétes nézeteitkönyv formában is megjelentesse "A hason-szenvészet értéke" címmel. Közben a PestiNapló és az Új Korszak c. folyóiratok ked-vezo kritikát írtak a "Párhuzam..:'-ról.

* A "tr." (tudor) a mai "professzor" címnek felel meg.

35

A hasonszenvi orvoslás ügyének Új fel-lendülését jelezte a Hasonszenvi Közlönymegjelenése 1864. július 1-jén.A homeopá-tia elso magyarfolyóiratáhak tulajdonosa ésszerkesztoje Hornerlstván volt, aki ekkormár huszonhatodik éve állt a gyöngyösi kór-ház éfén. Szinte teljesen egyedül írta a cik-keket és tanulmányokat, amelyekben meg-nyilvánult széles látóköre, sok tapasztalata,lelkesedése a hivatása iránt - ugyanakkorbizonyos fokú elszigeteltsége is a kollégái-tói, ami a kapcsolattartás nehézségeivelmagyarázható. Nem véletlen, hogya ho-meopata orvosokban újra felmerült az igé-nye egy olyan egyesület létrehozásának,amely összefogná, segítené munkájukat éshathatósan képviselné érdekeiket az orszá-gos fórumokon. Elkerülhetetlenné vált bizo-nyos mértéku központosítás is, hiszen az1860-as években Pesten több homeopatatelepedett le, ezzel számuk a fovárosban ti-zennyolcra nott.

1863-ban öt homeopata orvos kezde-ményezte újra egyesület alapítását: Bako-dy Tivadar, Garay János, Hausmann Fe-renc, Szentkirályi Móric, SzontaghÁbrahám. Ok hívták el kollégáikat 1863.április 10-ére, Hahnemann születésnap-jára egy baráti összejövetel re, ahol meg-beszélték az egyesülettel kapcsolatos to-vábbi teendoket. Végül 1865. december28-án a Tudományos Akadémia egyik ter-mében tizenöt orvos megalakította a Ma-gyar Hasonszenvi Orvosegyletet. ElnökeAlmási Balogh Pál, alelnöke ArgentiDöme, elso titkára Szontagh Ábrahámlett. Rendes tagjai közé csak orvosi diplo-mával rendelkezo homeopatakat vettekfel, "...miután a hasonszenvi orvosnakmindazt tudnia kell, amit az allopatha or-vos tud:' (Részlet a Szerkesztoi üzenet-boJ, a Hasonszenvi Lapok elso - 1866.januári - számában.) A rendes tagok lét-száma 1874\iégére,. amikor a századikszakgyulést tartották, negyvenegyre bo-vült - közülük huszonegyen Budapestenvagy környékén laktak. Rajtuk kívül méglevelezo (külföldi) és pártoló tagjai is vol-

36

tak az egyletnek.Balogh 1867-es halálátkövetoen Argenti Döme lett az új elnök.Az egylet utolsó elnöke Bakody Tivadarvolt, titkára pedig Balogh Tihamér, Ba-logh Pál fia.

A Hasonszenvi Közlöny megszunt, átad-ta a helyét az egylet új, Pesten megjelenohomeopátiás folyóiratának, a HasonszenviLapoknak. Elso száma, amely 1866 ja-nuárjában jelent meg, beszámolt az egyletalakuló ülésérol. A lap elso kiadója ésszerkesztoje Szontagh Ábrahám volt.Tole 1869-70-ben Argenti Döme, majd1870-73 között Balogh Tihamér vette átezt a feladatot, a kiadvány fennállásánakutolsó két évében pedig Bakody Tivadarszerkesztette a folyóiratot. 1871-ben rend-szeres rovatot indítottak az állatorvosi cik-kek számára.

A homeopátia ügyének másik nagy elo-relépéseként 1866-ban Pesten megnyílt azelso hasonszenvi kórház: a Bethesda ("akönyörületesség hajléka"), amelyet a pestinémet református gyülekezet tartott fenn.Létrehozójaésfoorvosa Bákody Tivadar,aki. a homeopátia történetének legmegha-tározóbb egyéniségévé vált a XIX. századutolsó harmadában. Maga vásároita megés ajánlotta fel. a gyülekezetnek azt a há-zat, amelyben a/gyógyítás megindulhatott,sot, omaga kezdeményezte egy párhuza-mos allopata osztály létrehozását, hogyazokat a betegeket is kezelhessék, akiknem a hömeopátiát válasitják. Ápolóno-ként német diakonisszák dolgoztak a kór-házban. Az intézmény népszerusége miatthamar kicsinek bizonyult a tizennyolcágyas kórház, a pénzadományok azonbanlehetové tették, hogy nagyobb épületbeköltözzenek. Itt már ötven-hatvan betegettudtak elhelyezni. Muködésének híre nagyérdeklodést és elismerést váltott ki külföl-dön is, több országból érkeztek adományokaz intézmény számára. Városrendezés (azAndrássy út építése) miatt a fováros meg-vásároita késobb az új épületet, ezért1872-ben a Bethesda Kórház a Hermina útiBartl-villába költözött. Itt már gyermekek

I

,

8. ÉVfOLYAM 2. szÁMSIMILE

számára is kialakítottak egy négyágyas kü~lönszobát. 1886-ban Bakody elfoglaltságaimiatt lemondott a kórház vezetésérol, he-lyébe Baudis Antal lépett.

Az egylet egyik fontos célkituzése - in-gyenes járóbeteg-rendelo létesítése Pes~ten - 1867-ben valósult meg SzontaghÁbrahám és Wurda Sándor vezetésével.Az egylet a Terézvárosban, aKiskereszt(másnéven Kismezo) utcában bérelt egykétszoba-konyhás földszinti lakást, amely"csak száz lépésnyire" volt a nagyfor-galmú Király utcától. A berendezés költsé~geit a pesti homeopaták adták össze, afolyó kiadásokat az egylet fedezte. Száz-ötvenhárom-féle gyógyszer állt az orvosokrendelkezésére a rendeloben. Hetente há-rom napon, reggel 7-8 vagy 8-9 óra közöttrendeltek. Wuraa halála után helyét BrückSimon vette át.

1899-ben gyermekgyógyászattal foglal~kozó szakkönyvet jelentetett meg "A gyer~mekkor és annak betegségei" címmelSchleicher Aladár, aki Aradon praktizált,majd Pestre költözött, végül a század vé~gén Tirolba települt.

Balogh Tihamér 1870-ig szintén Ara-don praktizált, majd Pestre költözött, így afovárosi homeopátiás mozgalomnak méghathatósabb segítojévé vált. Többek közöttekkor vette át a Hasonszenvi Lapok szer~kesztését. Távozásával viszont nagy vesz~teség érte az erdélyi országrészt, mivelegyre kevesebb homeopata muködöttezen a területen.

1870-ben megnyílt a második magán-alapítású homeopátiás kórház Pesten, azElisabethinum. A kórház alapítója ZichyJózsefné grófno, szül. Metternich Mela-nie. A fovédnökséget Erzsébet királynévállalta, róla kapta a nevét az intézmény. Aferencvárosi Fo utca (késobb Knézich u.)15. sz. alatti egyemeletes épületben hatszoba, tizenkét ágy volt kezdetben. Az ud-vari helyiségekben kapott helyet a fürdo~szoba, mosókonyha, fáskamra, boncte-rem, halottaskamra, kápolna. Az udvarhozkút és kert is tartozott. A kormánytól és

8. ÉVfOLYAM 2. szÁMSIMILE

magánszemélyektol kapott adományok le-hetové tették a s'zomszéd telek és a rajtaálló épület megvásárlását. 1884-tol gyó~gyíthatatlan betegek számára is beren-deztek egy részleget. A kórház foorvosaHausmann Ferenc; majd halála után fia,Hausmann Lóránt lett. Az 1880-as évekelején tole vette át a tisztséget Dr. Sul-kovszky. Az ápolónoi feladatokat irgal-masrendi apácák látták el.

A Magyar Hasonszenvi Orvosegylet leg-nagyobb társadalmi küzdelmét a homeo-pátia egyetemi szintu oktatásáért vívta.Rengeteg szellemi energiát fektettekabba, hogy kérvényeket írjanak az orvosihatóságokhoz és beindítsák azt a politikaigépezetet, amely képviselte ügyüket aparlamentben. Már 1867-68-ban beadvá-nyokkal fordultak az oktatásügyi minisz-terhez és a belügyminiszterhez a homeo~pátia orvosi egyenjogúsítása érdekében:országos pártolást, tanszék felállítását,szakmai képviseletet, országos kórházat,gyógyszerkiszolgáltatási joguk megerosí-tését várták. Az országos egészségügyitanács válaszként közzétette ellenérveit"Homoeopathiaés orvosi tudomány' cím-mel, amely tételes elutasítása az egyletbeadványainak. Orvosi egyenjogúsításukigényét például azzal utasítja el a bros~súra szerzoje, hogy egy intézményen be-lül "az egyik eljárásnak kizáratása a másikáltal kölcsönös, valamint kikerülhetetlen."A homeopátiás módszer cáfolatára a vita-iratokban alkalmazott érvrendszert hasz~nálja a kiadvány. Ennek ellenére 1870-tolfelgyorsultak az események: tanszék~kér~vényük az országgyulés elé került. A kép-viseloházi támogatások és tiltakozásokhuen tükrözték a homeopátia megítélésé-vei kapcsolatos társadalmi megosztottsá-got. Végül tanszék és kórház felállításárólszóló indítványukat az országgyulés je-lentos többséggel elfogadta. Ezután folya~modványok sorát nyújtották be különbözohivatalokhoz, hogy igényeiket indokolják.Ennek során fogalmazódott meg, hogy kéttanszékre van szükségük: az egyik a

37

gyógyszertant (augyógyszerek hatásánakvizsgálatát), a másik a gyógytant (a terá-pia gyakorlatát} oktatná - ez utóbbihozelengedhetetlenül szükséges egy hason-szenvi tankórház. Az egyletnek végül felkellett adnia az önálló homeopátiás köz-kórház iránti igényét és kénytelen volt elfo-gadni a Szent Rókus Kórházban számárakialakítandó homeopátiás osztályt.

A homeopátia magyarországi mozgal-mának legkiemelkedobb állomása az1871-es esztendo volt. Ekkor alakult mega pesti orvosi egyetemen az elso, majd1873-ban a második homeopátiás tan-szék. Hausmannt és Bakodyt egyetemitanárrá nevezték ki. Az egyik tanszék- Hausmann Ferenc vezetésével - a tu-dományos kutatásokra szakosodott, ám

Hausmann halála után, 1876-ban meg-szunt. A másik tanszéknek, amelyetBakody Tivadar vezetett, a 'homeopátiásterápia gyakorlata volt a profilja és har-minchárom éven keresztül muködött.

(folytatás a következo számban)

A cikkhez kapcsolódó fényképek a borítóbelso oldalán láthatók.

Kóczián Mária

2098 Pilisszentkereszt, Kossuth L. u. 28.Tel.: (26)-347-550

Kölnei Lívia

1154 Budapest, Népfelkelo u. 54.Tel.: 306-2879

Szomorú szívvel értesítjükEgyesületünktagjaités mindazokat,akiket a homeopátia alapjaira, muvészetére és szeretetére tanított itt

Magyarországon, hogy

Dr. Mathias Doresi professzor úr

2001. május 27-én, 78 éves korában Münchenben

elhunyt.

Június 1-én temették el Leitha-Prodersdorfban, Ausztriában.~

~

Gyászjelentésén a következo sorok olvashatók:

"Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!"Ézsaiás könyve 43. rész 1. vers

38 8. ÉVFOLYAM2. szÁM SIMILE