TÖRTÉNET

A HOMEOPÁTIA TÖRTÉNETEMAGYARORSZÁGON(1820-1990)KÓCZIÁNMÁRIAKÖLNEILív lA .

1. RÉSZ: 1820-1848

1810-ben jelent meg Samuel Hahnemann újgyógyító módszerének, a homeopátia alap-könyve:az Organon.Az új, szelíd gyógymódhamar lelkes hívekre talált. Mivel Magyaror-szág - a Habsburg Birodalom részeként -közvetlen kulturáliskapcsolatokattartott fennanémet nyelvterulettel, a homeopátia né-hány év múlva Magyarországrais eljutott.Azértelmiségiek, köztük az orvosok gyakranutaztak németországi tanulmányutakra, ígyhamar találkozhattak a gyógyítás új alapel-veivel. A "homöopathia" elnevezést "hason-szenvészet".nek (értsd: hasonszenvi gyógy-mód) magyarították, s ezt a terminustegészen a XIX. század végéig használták.Az elso homeopata nemzedék tekintélyestagja volt Bakody József, Forgó György,Attomyr József, Balogh Pál. Ehhez az elsogenerációhoz tartozott, de a homeopátiávalcsak késobb, az 1830-as évekbenismerke-dett meg Kovács Pál, Argenti Döme, Mos-kowitz Mór, Homer István, IvanovichAndrás,Hausmann Ferenc.A XIX. sz. elso évtizedei-ben még lehetoségük nyílt személyesen istalálkozni Hahnemannal. Attomyr Józsefrol,Kovács Pálról, Moskowitz Mórról és BaloghPálról biztosan tudjuk, hogy Hahnemannszemélyes hatására váltak elkötelezett ho-meopatává.Balogh Pál 1825-ben így írt a ta-lálkozásukról: "Kiváncsian függöttek sze-meim a híres öregnek képén és ajkán, midonaz általa felfedezett új gyógyítás módját fejte-gette, s az orvosi tudományban eleitol fogvakétkedo lelkem (u.) éledett, midon egyszervalahára a tiszta tapasztalásnak szerény ta-nításait hallá. (...) Hahnemannal elso együtt-létem alatt, állhatatos elhatározást eszközöltjövendobeli orvosi pályámnak." (Némethoninapló, 1825. Kézirat)

8. ÉVFOLYAM 1. szÁMSIMILE

A homeopátia eszméinek Magyaror-szágra jutását segítették az itt állomásozóosztrák katonaorvosok is. Közülük többenBécsben ismerték meg az új gyógymódotés felkeltették az érdeklodést a magyar or-vosokban. A hazai orvosok személyes dön-tésében segített az is, amikor magukonvagy családtagjaikon tapasztalták a homeo-pátiás szerek jó hatását. Ez a folyamat fi-gyelheto meg pl. Homer István homeopa-tává válásának történetében. Mások az újgyógyító módszer híre és az itthon hozzá-férheto szakirodalom hatására döntöttekúgy, hogy kipróbálják a gyakorlatban. Ezeka személyes döntések egész életükre kiha-tottak, nem csupán orvosi muködésüket vál-toztatták meg, ugyanis olyan társadalom-ba,n kellett kiállniuk elveik mellett, ahol aszéles néprétegek körében hamar szimpá-tia ébredt a "szelíd gyógymód" iránt, szak-mai körökben azonban hitetlenkedéssei éselutasítással találkoztak.

Hahnemann tanainak terjedése az orvos-társadalmonbelul nagy vitát váltott ki.A poli-tikai hatalom elso reakciójaként 1819-ben,császári rendelettel a Habsburg Birodalomegész területén betiltották a homeopátia al-kalmazását.Ennek ellenére éppen az arisz-tokrácia körében vált eloször népszeruvé azúj gyógymód. Magyarország legbefolyáso-sabb fourai alkalmaztak homeopata orvoso-kat, pl. a Batthyány,Brunszvik, Eszterházy,Festetich, Károlyi, Széchenyi, Viczay, Wes-selényi, Zichy család tagjai.Talán ez is sze-repet játszott abban, hogya hatóságok nemtartatták be szigorúan a tiltó törvényt, nemkoboztákel a homeopátiásgyógyszerkészle-teket, így a homeopatáknak lehetoséguknyílt bebizonyítanimódszerük hatásosságát.

3

Az 1820-30-as években a vidéki nagyvá-rosokban több magánalapítású egészség-ügyi intézmény nyílt. Közülük az elso, anagyváradi homeopátiás lelkibeteg-gon-dozó, az 1820-as évek elejétol muködöttSztaroveszky doktor vezetésével.

Az 1831-es országos kolerajárványidejéna homeopaták olyan jó eredményeket értekel a gyógyításban, hogymár szélesebb társa-dalmikörben felhívtákmagukraa figyelmet.Ahivatalos egészségügyi szervezetek is kény-telenek voltak tudomásul venni az eredmé-nyeket. Ezt tükrözipl.az a Lenhossék Mihályországos foorvos felügyelete alatt kiadottbrossúra, ami a koleramegelozéséroJés gyó-gyításáról ad útmutatást. Ez az irat ForgóGyörgy közremuködésével, a homeopátiásmódszerek figyelembevételévelkészült, és akövetkezo években többször is megjelentet-ték. A járvány tetofokán Forgó György,Pestvármegye foorvosa javasolta az egészség-ügyi vezetésnek a hahnemanni módszer be-vezetését a kolera elleni küzdelemben. Ja-vaslatát nem vették figyelembe, ahogyBalogh Pál ugyanebben az ügyben írt bead-ványát sem. Baloghmég Hahnemannak azo-kat a leveleit is mellékelte beadványához,amelyekben a kolera gyógyítására a kámfort,a megelozésre pedig a ruhákfertotlenítokifo-zését ajánlotta. Az elutasítás miatt a homeo-pata orvosok csupán pácienseik körébengyógyíthatták a kolerát. Muködésüketmégislátványos siker koronázta: Bakody JózsefGyorben 223 kolerás beteg közül 215-ötmeggyógyított,Baudis Antal,a Viczaygrófokcsaládorvosa 1132-bol989-et, MayerfoorvosPesten 165-bol 160 beteget gyógyítottmeg.Korabeli nyilvántartás szerint rajtuk kívül atöbbi magyarországi és bécsi homeopataösszesen 1263-ból 1188 személyt gyógyítottki a kolerából.(Az adatokat C.H. Rosenbergösszegzi Fortschritteund Leistungen der Ho-möopathie... Leipzig,1843.c. munkájában.)

A sikerek azonban felkeltettéka szakmaitekintélyféltést és kiélezték a hagyományosorvosok ("allopaták")és homeopaták közöttiellentéteket. Néhány orvos kétségbe vontaa homeopaták eredményeinek hitelessé-

4

gét, ezzel arra késztetve oket, hogy mód-szereiket publikálják és adataikat hitelesít-tessék a települések lelkészeivel vagy ameggyógyítottak sajátkezu aláírásával. Azadatokból kiderült, hogy kb. 92 %-os siker-rel gyógyították kolerás betegeiket.

1833-ban Bless, Koszeg város "fizikusa"(orvosa) homeopátiás kórházat alapított,részben saját anyagi eroforrásaiból, részbenmás privát adományokból.Az anyagi háttérfolyamatos biztosításáraegyesület és alapít-vány jött létre. Az egyemeletes épület föld-szintjénnégy szobaszolgálta járóbetegek el-látására,egy a lelkibetegekszámára, és egya fertozo betegek elkülönítésére.Az emele-ten két tizenkét ágyas teremben ápolták abentlakó betegeket és két szobát tartottakfenn a fizetobetegeknek.A kórház vezetojehosszú idon keresztüldr. Bless volt.

Az 1848-as forradalom elotti évtizedekreáltalában az jellemzo, hogya homeopátia-ellenes tanulmányok, újságcikkek, pamfle-tek sok érzelmi és kevés tudományos ele-met tartalmaztak, így a két orvosi tábornak,nem volt alkalma szakmai vitát kezdeni egy-mással. 1830-ban megjelent az Organonnegyedik kiadásának magyar fordítása (Bu-gát Pál és Horváth József munkája), ésmég ugyanebben az esztendoben napvilá-got látott a legismertebb homeopátiaellenesgúnyirat Kováts Mihály orvos tollából Anti-organon azaz Orgona rosta címmel. Amintmár a címe is tükrözi, nem szakmai cáfolat-rói, hanem az Organon kituno stílus- és té-maparódiájáról van szó. Érdemes idézni abevezetojébol, mert visszatükrözi a korabeliorvosok többségének vélekedését az "elté-velyedett" orvosi irányzatokról:

"Mióta az orvostudományra adtam maga-mat, azóta három szakadás támadt a' nya-valya-tudományban (pathologiában) és a'gyógyítástudományban (therapiában). Ezentévelygések közt elso vólt a' Browneság(Braunianismus), a' második a' Mesmerség(Mesmerismus), vagy az éloállati magne-sesség (animalís magnetismus); harmadika' most divatjában lévo hasonló-nyavalyás-ság (homoeopathia)". És még egy idézet,

8. ÉVFOLYAM 1.szÁM SIMILE

ugyancsak a bevezetobol, amely a homeo-pátia elterjedtségérol árulkodik az 1820-asévek végén: "...tavaly az Országban keresz-tül két utat tévén, tapasztaltam, és itt, az Or-szág közepén lakván, mind untalan hallom:hogya' homoeopathiát a' mi Országunkbanis sok, még köz hivatalbeli orvosok is gya-korolják, és terjesztik':

1837-ben Ivanovich András, támadásokrareagálva, Hasonszenves gyógyrendszer cí-mu munkájában tudományos igénnyel fog-lalta össze a homeopátia téziseit, elméletét.

A nagy hivatali hatalommal rendelkezoorvosok közül Lenhossék Mihály országosfoorvos volt az, aki az egészségüggyel fog-lalkozó irodalom cenzoraként támogatta ahomeopátiaellenes írások megjelenését.Szakmai körökben akadt azonban néhányszimpatizáns és támogató is, pl. Bugát Pál,az orvosi kar dékánja, Stáhly Ignác foorvos,Hoffner József, az állatorvostan tanára.

1837-ben helytartótanácsi rendelettelvisszavonták a tizennyolc évvel azelotti til-tást és engedélyezték a homeopátia alkal-mazását. Ezzel elhárult az akadálya hivata-los érdekérvényesítés útjából. A homeopataorvosok társadalmi státusza megszilárdult.Míg 1833-ban négy homeopata orvos mu-ködött Pesten, 1843-ra számuk tízre nott(nyolcan Pesten, ketten Budán praktizál-tak). Pesten két patika foglalkozott homeo-pátiás szerek értékesítéséveI. Ekkoribanországszerte kb. nyolcvanöt tekintélyes ho-meopata orvos gyógyított.

1838-ban Gyöngyösön megnyílt a harma-dik homeopátiás egészségügyi intézmény,amelyet Homer István doktor alapított és ve-zetett. A kórház alapításának körülményeijól dokumentáltak: Orczy báróno pénzado-mánya tette lehetové, hogy berendezzék akórházat egyegyemeletes épületben, aholkét nagy, tizenkét ágyas kórtermet alakítot-tak ki. Az intézmény népszeruvé válásaszükségessé tette a bovítést, amire azegyre több helyrol érkezo anyagi támogatáslehetoséget biztosított. A két nagy belgyó-gyászati kórterem mellé további két termetépítettek a sebészeti esetek számára, egy

8. ÉVFOLYAM 1. szÁM SIMILE

kétszobás részleget a pszichiátriai betegek-nek és egy termet a szülészetnek. 1872-re akórház százhúsz fekvobeteget tudott ellátni.Homer István - rövid megszakítással -késo öregkoráig a kórház élén állt és orvositevékenységet folytatott egészen 1891-benbekövetkezett haláláig.

Tudomásunk van még arról, hogya vácifegyházban az elítéltek egy részét a helyi ho-meopata orvos gyógyította. Errol azonban je-lenleg nem áll rendelkezésünkre több adat.

Az 1840-es évek elején megerosödött a tár-sadalmi összefogás a homeopátia érdeké-ben. Somogy vármegye közgyulése 1842-benkérvényt nyújtott be a helytartótanácshoz,hogy "a honi pénztár költségeinek kiméllésetekintetébol" hasonszenvi gyógymóddal ke-zeltethessék a rabokat a börtönkórházban. A

szakmai tiltakozások ellenére Somogy vár-megyében határozatot hoztak arról, hogy fo-kozatosan minden kórházban bevezetik ahasonszenvi orvoslást. A folyamat nem bonta-kozott ki az orvosi tiltakozások és a hamaro-

san bekövetkezo szabadságharc miatt. Ha-sonló igények fogalmazódtak meg a Beregvármegyei gyuléseken is, reményt keltve ahO,meopátiamagyarországi térnyerésére.

1843-banjelent meg Carl Heinrich Rosen-bergnek, a Batthyány család Magyarorszá-gon tevékenykedoháziorvosánakorvostörté-neti jelentoségu munkája, német nyelven:FortschritteundLeistungender Homöopathiein und ausser Ungarn (A homeopátia fejlo-dése és eredményei Magyarországon ésazon kívül). Létrejöttéta homeopátiát ért tá-madások inspirálták, tehát vitairatként kelet-kezett, de történeti munkávábovült.Áttekintia homeopátiamagyarországiés külföldifejlo-dését, kiegészítve az új orvostudományirendszerelméleti fejtegetéseivel.1845-benacenzúra állítólag lefoglaltatta és betiltotta akönyvet,de néhány példányamegmaradt.

Miskolcon 1844-ben kísérleti jelleggel ho-meopátiás gyógyintézménnyé alakították abörtönkórházat Stem Lipót orvos vezetésé-vel. A kórház muködése eredményes volt,így az ellátás köréta város szegényeire is ki-terjesztették. Ez a látványos fejlodés azon-

5

ban mindössze egy és negyed évig tartott,tudniillik a szakmai tiltakozások hatására1845-ben a homeopátia gyakorlását meg-szüntették. Stem Lipót a késobbi évtizedek-ben is Miskolcon praktizált. Ugyanebbenazévben - saját gyógyszerkísérletei következ-tében, - meghalt a hasonszenvi orvoslásegyik legnagyobb tekintélye, BakodyJózsef.

1847-ben megjelent Argenti Döme:KüIön-féle betegségek hasonszenvi gyógyítása c.munkája, amely laikusoknak és kezdo orvo-soknak íródott.A következoévtizedekbeneza mu bizonyult a legnépszerubb homeopá-tiás könyvnek:átdolgozott és bovítettformái-ban összesen hét magyar és két németnyelvu kiadást ért meg, kb. tízezer példány-ban fogyott el. Argenti muve nem az egyet-len laikusoknak szóló könyv.Ebbea mufajbasorolható még Ivanovich András A hason-szenvi házi és úti orvos, vagyis a tanácsadókisebb és sürgetobb bajokban címu, 1837-ben megjelent munkája; Lovász Imre 1838-as könyve: Mit tartsunk a Homoeopathiáról?Dr Kraus, Most, Gaspari és Hufeland németmunkáik után (fokép) a nemorvosok számá-ra. A közönség igényelte az állatorvosi té-májú homeopátiás könyveket is. Fr.AugustGünther Hasonszenvi állatorvos c. munkája1857-ben Aradon jelent meg magyarul,Náray Imre ügyvéd fordításában és kiadásá-ban. 1862-ben Clothar Müller muvének ma-gyar fordítása, a Hasonszenvi házi s családiorvos került az olvasók kezébe,amely az ál-latorvoslás témakörével is foglalkozott.Böhm Károly Közhasznú hasonszenvi állat-orvosi könyve 1864-ben, Hübner GyörgyHasonszenvi házi állatorvos-a 1865-ben je-lent meg. Argenti Döme 1863-ban még egynépszeru, laikusoknak szóló könyvet írtHasonszenvi utitárs rögtön támadt betegsé-gek elhárítására címmel. Az o könyveineknagy népszerusége, többszöri megjelenésea magyarázata, hogya XIX. sz. második fe-lében kevés új, laikusoknak szóló homeopá-tiás kézikönyv íródott. Balogh Tihamér ilyentémájú könyve, az Elso segedelem hirteleneloforduló betegségek- és baleseteknél ahomöopathák . eljárása szerint csak 1889-

6

ben, majd másodszor 1904-ben jelent meg.Ezek a közértheto útmutatók nagyban hoz-zájárultak a homeopátia népszerusítéséheza laikusok, elsosorban a vidéki értelmisé-giek (lelkészek, tanítók) körében. A fourakmellett ok alkották a homeopátia ügyénekmásik lelkes támogató csoportját.

Az 1840-es évek közepén felmerült azigény, hogya homeopátia kapjon társa-dalmi súlyának megfelelo teret a felsookta-tásban. 1844-ben országgyulési indítványtfogalmaztak a hasonszenvészet egyetemioktatásáért, tanszék alapításáért. A forendiülésen elfogadták az indítványt. Ez ígéretetjelentett homeopátiás tanszék alapítására apesti orvosi karon, konkrét határido nélkül.Ivanovich az egyetem vezetoségéhez folya-modott, hogya homeopátia tanáraként ok-tathasson az orvosi karon. Kérelmét elutasí-tották. Az ügyében felszólaló foorvosokvéleményébol kitunik, hogy az ellenzok mel-lett szimpatizánsai is akadtak az új gyógy-módnak az egyetemen. Valószínuleg ennekköszönheto az a pozitívajánlás, amelyet.1848-ban az orvosi kar adott a miniszté-riumnak a homeopátia egyetemi oktatásá-val és a majdani közkórházban kialakítandóhomeopátiás osztállyal kapcsolatban.

A társadalmi igényekkel szembesülve ahomeopata orvosok felismerték, hogy érde-keiket hathatósabban képviselhetik, haegyesületbe tömörülnek. Attomyr József az1840-es évek elején már kezdeményezteegyesület létrehozását, de néhány homeo-pata vonakodása ezt meghiúsította. Rosen-berg sejteti, hogya homeopata orvosok tár-saságán belül volt némi ellentét, ami pl.abban nyilvánult meg, hogy Balogh Pál ésMüller Sámuel vonakodtak belépni az egye-sületbe, nem tartottál'<még alkalmasnak azidot a nyilvánosság elé lépésre.Velük szem-ben az ellentétes pólust Attomyr és Rosen-berg képviselték. 1845-re azonban az or-vosok egy csoportja (Attomyr, Bakody,Hausmann, Ivanovich, Mayer, Rosenberg)elérkezettnek látta az idot az egyesületalapí-tásra, ezért áprilisban a magyar újságokbanfelhívást tettek közzé, amelyben minden ho-

8. ÉVFOLYAM 1.SZÁM SIMILE

meopata orvost és homeopátiát kedvelo lai-kust közös tanácskozásra hívtak augusztus10-ére Pestre. Az egyesületi szabályzattalkapcsolatos javaslataikat írásban BakodyJózsefhez kellett eljuttatniuk. Nem áll rendel-kezésünkre több adat arról, vajon milyenszervezettségi formáig jutott-el az egyesületa következo két évben'. Bakody József 1845végén meghalt, és az 1848-as forradalmatmegelozo kiélezett politikai helyzet sem ked-vezett a polgári tömörüléseknek.

Az eddigi összefoglalásból is kitunik, hogya homeopátiás mozgalom alakulását - agátló vagy segíto külso társadalmi hatásokonkívül - azoknak a nagy orvos-egyéniségek-nek a tettei alakították leginkább, akik nemcsupán gyakorolták ezt az új gyógymódot, desíkra szálltak annak társadalmi elismerteté-

séért is. A teljesség igénye nélkül érdemesmegemlítenünk a XIX. század elso feléneknéhány kiemelkedo homeopata-egyéniségét.

Az elso, úttöro nemzedékbol Forgó György-nek (1787-1835) nagy tekintélye volt: már1820-ban, gyakorló orvosként tért át a ho-meopátiára. Elosegítette az Organon ma-gyar fordításának létrejöttét, és véleményét ahivatalos orvosi szervek is figyelembe vettéka kolerajárvány elleni védekezés kapcsán.

Kortársa, Bakody József (1795-1845) éle-te nagy részét Gyorben töltötte, itt érte ellegnagyobb orvosi sikereit az 1831-32-eskolerajárvány betegeinek gyógyításával. Omaga is kétszer betegedett meg kolerában,de meggyógyította magát. Nem csupánHahnemann kolerával kapcsolatos útmuta-tásait követte,hanem egyéniségükreszabottszerekkel is kezelte a betegeket. Gyógy-eredményeit folyóiratban publikálta, majdamikor a szakma képviseloi kétségbe von-ták igazságát, adatait hitelesíttette. Ebbolszületett Rechtfertigung des Dr Josef vonBakody zu Raab c. munkája, amely Lipcsé-ben jelent meg 1832-ben.Továbbra is hami-sítással vádolták, sot börtönbe is került, demeggyógyított páciensei tanúvallomásainyomán kimondták a vádak alaptalanságát.

8. ÉVFOLYAM1. SZÁMSIMILE

A polgárok körében hihetetlenül nagy nép-szeruségnek örvendett, éshomeopata kol-légái külföldrol és belföldrol egyaránt hozzáfordultak tanácsért. 1836-ban Pestre költö-zött, ami hozzájáruIt a homeopátiát szolgálószervezodések megindulásához, de 1845-ben váratlanul meghalt egy kinin-ópiumgyógyszerkísérlet közben.

Kovács Pál (1808-1886) végigélte a ho-meopátia XIX. századi fejlodésének jelento-sebb eseményeit. 1833-ban a kor szokásá-tól eltéroen magyarul írta meg doktoriértekezését A nevendék nonem címmel.Külföldi útja során ismerkedett meg szemé-Iyesen Hahnemannal és elkötelezett hívelett. Gyorben élt és dolgozott. Nevének is-mertségét nem csupán orvosi praxisa nö-velte, hanem színmu- és novellaíróként, akultúra támogatójaként is országos hírnévretett szert.

Attomyr Józsefet (1807-1856) kortársainyughatatlan, energikus emberként jelle-mezték. Életének fordulatos eseményei,gyakran változó színterei alátámasztják ezta jellemzést. A bécsi Josephinumban ésMünchenben végezte orvosi tanulmányait.Köthenben személyesen is találkozottHahnemannal. 1830-ban Münchenben ré-szese volt egy homeopátiás demonstráció-nak, amellyel a módszer hatásosságát iga-zolta orvoskollégái elott. 1832-tol a Csákynemesi család háziorvosaként tevékenyke-dett, legtöbbször Pozsonyban vagy Bécs-ben lakott, de többször járt Csáky Károly kí-séretében a Szepességben is, ahol egyszeraz életük veszélyben forgott a kolera követ-keztében feldúlt emberek miatt. Az 1830-asévek végén három évet a luccai hercegszolgálatában töltött Itáliában, ahol orvositeendoi mellett a herceg ásványgyujtemé-nyét rendezte. 1839-ben Pestre költözöttmagánorvosként, majd 1844-tol - viszony-lag korai haláláig - Pozsonyban élt. Szóki-mondó, indulatos ember volt, aki a homeo-pátia ügyének védelmezojeként is gyakranösszetuzésekbe keveredett. Több gyógyá-

7

szati munkát írt, és nevéhez fuzodik a Ha-sonszenvi Orvosegylet szervezése az1840-es években.

Almási Balogh Pál (1794-1867) fáradhatat-lan orvosi és kulturális szervezo munkájávalérdem~lte ki a fiatalabb homeopata nemze-dékek és a kortársak feltétlen tiszteletét. Va-

lódi reformkori polihisztor volt, aki sokoldalúmuveltségét a nemzeti felemelkedés érdeké-ben használta fel. 1825-ben, fiatalorvoskéntnémetországi körútra indult, ekkor ismertemeg Hahnemannt és ez meghatározta pálya-futásának alakulását. Homeopata orvoskénto vált a legismertebbé és a legnagyobb szak-tekintéllyé, hozzá fordult tanácsért a legtöbbarisztokrata, Széchenyi István és Kossuth La-jos is páciensei közé tartozott. (Nép-szeruségben csak Argenti Döme érte utol akésobbiekben.) Alapító tagja volt szinte vala-mennyi jelentos reformkori intézménynek, tu-dományos mozgalom nak. Szám os tudomá-nyos értekezése jelent meg folyóiratokban ésakadémiai évkönyvekben. 1856-ban isméthosszabb külföldi utat tett az Akadémia titká-raként, párizsi, londoni, brüsszeli tudomá-nyos társaságokkal és intézetekkel vette föl akapcsolatot, hogy ezzel is az Akadémia javát,ill. a hazai tudományos fejlodést szolgálja. Te-kintélyének köszönhetoen o lett a MagyarHasonszenvi Orvosegylet elso elnöke.

Horner István (1808-1891) a magyaror-szági homeopátiás mozgalom szerény, so-kat dolgozó orvosa, akinek alakja éppenezért kulcsfigurává vált. 1835-ben került or-vosként Gyöngyösre. Omaga és fia is sú-Iyosan megbetegedtek, s a helyi homeopa-ta orvos, dr. Bagnár gyógyította meg oket.Ez gyozte meg Homert arról, hogya ho-meopátiával érdemes foglalkoznia. 1838-ban homeopátiás városi kórházat alapított,ami a hasonló magyarországi intézményekközül a legtovább,több mint ötven évig mu-ködött. 1848-49-ben rövid ideig a pesti Lu-dovika orvosa volt, de a Bach-korszak ide-jén visszatért Gyöngyösre és újra átvette akórház vezetését.O volt Magyarországonaz

8

elso orvos, aki homeopátiás szaklapot indí-tott:1864.Júliusátólmásfél éven át szerkesz-tette a HasonszenviKözlönyt, majd átadta astafétáta megalakuló egylet új folyóiratának.Gyöngyösvárosának közismert polgára volt,leányiskolát és óvodát is alapított, továbbámegírta Gyöngyös városának történeti, sta-tisztikai és geographiai leírásá-t. .

Ivanovich András már gyakorló orvos volt,amikor 1828-ban hosszú, súlyos betegség-be esett. Reménytelennek tunt a gyógyu-lása, ezért döntött úgy, hogy megpróbálko-zik a homeopátiával. Balogh Pálhoz fordult,aki hat hét alatt meggyógyította. A gyógy-mód sikerét önmagán tapasztalva elkezdtetanulmányozni azt és jelentos homeopataorvos-egyéniséggé vált. Fontosnak tartottaa homeopátiás intézmények megteremté-sét, ezért 13 tézisbol álló programtervezetetkészített a mozgalom számára. Ennek szel-lemében a pesti egyetem vezetéséhezfolyamodott homeopata orvostanári kineve-zésért, sikertelenül. 1847 és 1856 között,Szerbiában, majd Horvátországban tevé-kenykedett, utána Pesten, Pécsett, majdBudán telepedett le.

Rosenberg Károlyról (Carl Heinrich Rosen-berg) kevés életrajzi adatot ismerünk. Általá-nos orvosi, sebészi és szülészi okleveletszerzett. Mint a grófi Batthyány-család házi-orvosa, nagy ismertségnek örvendett, ke-nyéradója gyakran ajánlotta orvosként bará-taihoz is. Több német és francia homeopataegyesületnek volt a tagja és a szabadság-harc elott részt vett a magyar egyesület szer-vezésében is. 1843-ban megjelentetteösszefoglaló muvét a homeopátia haladásá-ról, amely egyedülálló forrása a magyaror-szági homeopátiával kapcsolatos kutatások-nak a XIX. század elso felében. 1849 után

nincs nyoma magyarországi tartózkodásá-nak, ami a szabadságharc alatti szerepválla-lásából következhet.(folytatás a következo számban)

A cikkben szereplo orvosok fényképei a borító belsooldalán láthatók.

8. ÉVFOLYAM1. szÁM SIMILE