A hazai grafológiatörténet nagyjai

A hazai grafológiatörténet nagyjai

Kisfaludy Sándor

1772-1844a 19. sz. első két évtizedének ünnepelt költőjeKatona, testőrFő műve: Himfy ( lírai regény, A kesergő szerelem és A boldog szerelem versei) az első, aki említi a grafológiát Magyarországon

Schwiedland Jenő Péter/1863 – 1936/

Bécsben éltMichon nézeteinek hirdetése több német folyóiratban isPinterits a grafológia előfutárának nevezteKözgazdász, kormánytanácsos, főiskolai tanár1882. Grafométer megalkotása (speciális szögmérő; dőlésszög – vérmérséklet összefüggései)1883. Berlin, Grafológia című könyve

100° mesterkéltség

90° hidegség

70° meleg érzelmi élet

50° kis híján szenvedélyes

35° túlérzékenység

10° patologikus emocionalitás

Pinterits Károly

Bírósági írásszakértő, tanár1909. Írásvizsgálat c. könyve - elsősorban írásszakértői munka, de több grafológiai hivatkozás is- íráskörülmények befolyásoló szerepe- mérés, mérési átlag fontossága- grafológiából főleg szótárszerű megfeleltetések- az írásszakértéshez nélkülözhetetlen a grafológia

Kettős hatás:

- írásszakértők között megnövekedett a grafológusok száma

- elősegítette a társasági grafológia létrejöttét: tudományos igényű kutatások, publikációk

Liebermann Tódor

1924. Írás és jellem

az első kifejezetten grafológiával foglalkozó magyar nyelvű könyv

Románné Goldzieher Klára

Giay Rudolf

1926. A grafológia tankönyve Szótárszerű jel-jelkép megfeleltetés

Magyar Írástanulmányi Társaság

1930-ban alakul meg

Elnök: Németh Péter (a fiatalkorúak bíróságának volt elnöke)

Alelnök: Románné Goldzieher Klára

Titkárok:Balázs Dezső

Hajnal Richárd

Magyar Írástanulmányi Társaság

Célkitűzések: előadásokkal, szemináriumokkal, felvilágosító

munkával segíteni az írásvizsgálat fejlődését Szoros kapcsolat a többi kapcsolódó társtudománnyal

(lélektan, biológia, jog, kriminalisztika)

1932. Íráskutató Laboratórium cél: írásreform megvalósulása (Románné, Bálint Antal, Luttor

Ignác)

1932. Íráskutató Intézet

kutatás és oktatás (2 év tanulás és gyakorlat után oklevél)

Magyar Írástanulmányi Társaság

II. v.h. után újjáalakul

1951. hivatalosan feloszlik

Dr. Luttor Ignác /1898 – 1958/

Rajz- és íráspedagógus, iparművészZsinórírás kidolgozása (1932-től tanítják, 1936-46 között a budapesti elemi iskolákban kötelező)1932-ben a MIT-ben tartott előadást A jövő írásoktatása címen Kiemeli, hogy a tanítóknak tisztában kellene

lennie a grafológia alapelemeivel, mivel így korán felismerhetőek és kezelhetőek lennének a problémák

Soltész István

1930. Grafológia című folyóirat (csak néhány szám)

1931. Emberismeret az írásból (az individuálpszichológia tanításai alapján magyarázza az írás jellegzetességeit)

Bíró László József /1899-1985/

Rendkívül sokoldalú személyiségÚjságíró, festő, szobrász, hipnotizőr, autóversenyző, biztosítási ügynök, foglalkozott könyvkiadással is1932-34 a Hongrie –Magyarország – Hungary című folyóirat szerkesztője (kortárs magyar művészeket népszerűsítő lap)A golyóstoll feltalálója (A nyomdai rotációs hengerek folyamatos munkájának látványából merítette az ötletet)

1945. Argentinában árusították az első rendszeres eladásra szánt golyóstollakat (biro-pen, biron elnevezés)

1939. Párizsba, majd Argentinába emigrál

Szeptember 29-dikén, a születésnapján ünneplik Argentinában a feltalálók napját

1930. A modern grafológia: íráselemzés mindenkinek című könyve (rendkívül népszerű, 3 kiadás)

Kiemeli, hogy az írás agyírásÍrás- és grafológiatörténetÁrnyalt értelmezések, nemcsak a klagesi formanívó alapjánGlobális jellemzők befolyásoló szerepeFelhívja a figyelmet az íráskörülmények befolyásoló szerepére,de „Az ember mindig úgy választja meg az írás külső körülményeit, ahogy neki jobban kedveznek.”

Szexualitás vizsgálata

„A részekből sohasem lehetett egészet alkotni……..ezért kell rendszeresebben dolgozni, anélkül, hogy a másik túlzásba esnénk, és a részleteket elhanyagolnánk”

Bánáti Fischer Árpád

1938. Lélek és írás

„Az írás mozgási magaviseletünk teljességét tükrözi”

Lélektan és grafológia összefüggései

Íráskörülmények meghatározó szerepe (íráshordozó, íróeszköz, lelki állapot)

Íráselemek helyenként meglepően pontos defíniciója

Bánáti Fischer Árpád

„Az írás agymunka… A kéz csak ismétli, papíron rögzíti az írás lelki képét „ (példák arra, hogy lábbal, szájjal írt írások azonos grafológiai jellemzőket mutatnak, mint a kézzel írtak)

A grafológia alkalmazása a kriminológiában (ma is használatos módszerek említése)

Bánáti Fischer Árpád

10 egységből álló idomrendszer

Névaláírást kell elhelyezni bennük (ha kell, ismételve)

Bendetz Móric

1935. A grafológia tankönyve leegyszerűsített

1937. Grafológia a gyakorlatban Klagesről Tipológiák /Freud, Adler, Jung, Kretschmer/ 70 analízis (kiemeli, hogy nem ismert emberek

írását elemzi, mivel „ a hétköznapi emberekről” nehezebb írni)

Összeillőségi elemzés is 1940. Grafológiai tanulmányok

Balázs Dezső, Hajnal Richárd

Ügyvéd, idegorvos

1944. Ember, jellem, írás c. mű

(Embermegismerés-Írásértelmezés-Lélektan)

„Az ember nem csak azért ír, hogy közöljön, hanem, hogy önmagát kifejezze, megörökítse” Írástörténeti, grafológiatörténeti bevezetés Dinamikus emberszemlélet személyiségtipológiák

Pontos, árnyalt, ma is jól használható grafológiai rész (globális elemek is, grafológiatörténeti megközelítésben)

Különböző személyiségtípusok pszichológiai és grafológiai megközelítése

Csötörtök Csaba

Orvosnak készül, izomsorvadása miatt nem veszik felJogot tanul, nem tudja befejezni1960-tól az egyetlen hivatalos engedéllyel működő grafológus1986. Grafológia c. könyve (halála után jelenik meg)

A mai magyar grafológia alapjául szolgáló mű Intuíció elvetése, materialista szemlélet Biológiai, pszichológiai megközelítés

Magyar Írástanulmányi Társaság

1987. február 23. 36 év szünet után újra megalakul