11
A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA MAGYARORSZÁGON Schäfer Lajos A havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) mint ahogy azt a régebbi adatok is bizonyítják, — mindig ritka vendége volt hazánknak. Természetesen nemcsak mai határainkon belül mutatkozott gyéren, hanem ritkának számított az egész Kárpát-medencében is. Fészkelési területe a közép-európai országokon kívül esik, bár mint majd alább kitűnik, egyes régi orinthológusok lehetségesnek tartják költését Erdély magashegyi területein. Nem mondható északi fajnak, mert Európa, Ázsia és Amerika tundráin kívül költ Északkelet- és Észak-Afrikában, Észak-Arábiában, a Balkánon, Kis-Ázsiá- ban, a Kaukázusban és Észak-Iránban, Afganisztánban, Közép-Ázsiában és Mandzsú- riában, az amerikai földrészen Mexicóig és Columbiában, de itt csak a magas hegységek- ben. 33 alfaja közül nálunk az Észak-Európa és Ázsia, valamint a Kelet-Szibéria magas hegyein fészkelő Eremophila alpestris flava Qmelin jön számításba, amennyiben a hoz- zánk lelátogatók Európa tundráiról származnak. Magyarországon tehát nem költ, mint ahogy nem fészkel a Kárpát-medence más területén sem, és ezért meglepetést kelt B ALDAMUS feltevése, mely szerint az erdélyi havasokon költ. Ezt erősíti meg később W AG N ER hátszegi orvos is, aki a Kralovaholán tartja fészkelőnek. A két adaton kívül sehol sem találunk több említést, ami a havasi fülespacsirta Kárpátokban való fészkelését feltételezné. 1829—30 szigorú, kemény, havas telén tömegesen, nagy csapatokban jelentkeztek nálunk. P ETÉNYI Pest közelében többször megfigyelte, s lőtte is. Cinkotán 1830. január 9-én egy fiatal tojót lőtt, február 22-én egy hímet és február 26-án újból egy tojót. P E- TÉNYI a következő évben 1831. február 9-énismét elejtett egy tojót Cinkotán. 1831-ben korán, október közepe táján mutatkoztak, a telelők első példányai már ekkor megérkez- tek. Pontosabb adatot P ETÉNYI nem szolgáltat. Z EYK hátrahagyott kéziratában („Erdély madarai") megemlíti ugyan a havasi fülespacsirtát, de semmit sem mond róla, s előfordulását nem bizonyítja. Alauda alpestris név alatt „éjszaki pacsirtának" nevezi. A WAGNER-gyűjtemény azonban már tartalmazott bizonyító példányt Erdély terü- letéről. A gyűjteményben egy darab havasi fülespacsirta volt. Mi\ r el W AGNER erdélyi tartózkodása idején a hátszegi völgyben szerezte főképp gyűjteménye anyagát, való- színű, hogy az említett példány is a Retyezát alól, a Sztrigy folyó környékéről származik. Sajnálatos, hogy nem lévén ornithológus, csak dísztárgyként kezelte lelőtt anyagát, és a pontosabb hely- és időmegjelölést mindig mellőzte. Egyébként a gyűjtemény egy része a szabadságharc alatt elpusztult, s az első bizonyító példány megrongáló- dott. 1855. december 24-én a Sztrigy völgyében Réa környékén B UDA Á. akadt rá 20—30 főből álló csapatukra. A következő évben, 1856 januárjában B UDA E. harmincas csa- patukból lőtt Goncágán, Hunyad megyében egy hím példányt pontosabb időpont- meghatározás nélkül, amely később C SATÓ J.-hoz került. 1865-ben újból Pest mellett került egy kézre, -Veosésen lőtték január 23-án. 1872. januárjában ismét B UDA Á. akadt rá Réa környékén a Sztrigy völgyében, 1880-ban újfent többször megfigyelte a hátszegi völgyben és lőtte is, de pontosabb időpontot erről sem közölt. 1886-ban HódmezŐA'ásárhelynél került elő. 107

A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA ...epa.oszk.hu/01600/01603/00055/pdf/Aquila_EPA-01603_1959...A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA MAGYARORSZÁGON Schäfer Lajos A havasi fülespacsirta

  • Upload
    others

  • View
    17

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA ...epa.oszk.hu/01600/01603/00055/pdf/Aquila_EPA-01603_1959...A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA MAGYARORSZÁGON Schäfer Lajos A havasi fülespacsirta

A H A V A S I F Ü L E S P A C S I R T A E L Ő F O R D U L Á S A M A G Y A R O R S Z Á G O N

Schäfer Lajos

A h a v a s i fülespacsirta (Eremophila alpestris) — m i n t a h o g y a z t a r é g e b b i a d a t o k is b izonyí t ják , — m i n d i g r i t k a vendége v o l t hazánknak. Természe tesen n e m c s a k m a i határainkon belül m u t a t k o z o t t gyéren , h a n e m r i tkának számítot t a z egész Kárpá t -medencében i s .

Fészkelési területe a közép-európai országokon kívül esik, bár m i n t m a j d alább kitűnik, egyes régi orinthológusok lehetségesnek tartják költését Erdély magashegy i területein. N e m mondha tó északi fa jnak, mer t Európa, Ázsia és A m e r i k a tundráin kívül költ Északkelet- és Észak-Afrikában, Észak-Arábiában, a Balkánon, Kis-Ázsiá-ban , a Kaukázusban és Észak-Iránban, Afganisztánban, Közép-Ázsiában és Mandzsú­riában, az a m e r i k a i földrészen Mexicóig és Columbiában, de i t t c sak a magas hegységek­ben .

33 alfaja közül nálunk az Észak-Európa és Ázsia, v a l a m i n t a Kelet-Szibéria magas hegye in fészkelő Eremophila alpestris flava Qmelin j ön számításba, a m e n n y i b e n a hoz­zánk lelátogatók Európa tundráiról származnak.

Magyarországon tehát n e m költ , m i n t a h o g y n e m fészkel a Kárpát-medence más területén sem, és ezért meglepetést k e l t B A L D A M U S feltevése, m e l y sze r in t az erdélyi h a v a s o k o n költ . E z t erősíti m e g később W A G N ER hátszegi o rvos i s , a k i a Kralovaholán t a r t j a fészkelőnek. A két a d a t o n kívül sehol s e m találunk t ö b b említést, a m i a h a v a s i fülespacsirta Kárpá tokban va ló fészkelését feltételezné.

1829—30 szigorú, kemény, h a v a s telén tömegesen, n a g y c s a p a t o k b a n j e l en tkez tek nálunk. P E T É N Y I P e s t közelében többször megf igye l te , s lőtte i s . Cinkotán 1830. január 9-én egy f i a t a l to jó t lőtt, február 22-én egy hímet és február 26-án újból egy tojót . P E ­T É N Y I a következő évben 1831. február 9-énismét elej tet t egy to jó t Cinkotán. 1831-ben korán, október közepe táján m u t a t k o z t a k , a telelők első példányai már e k k o r megérkez­tek. P o n t o s a b b ada to t P E T É N Y I n e m szolgáltat.

Z E Y K hátrahagyott kéziratában ( „Erdé ly m a d a r a i " ) megemlíti u g y a n a h a v a s i fülespacsirtát, de s e m m i t s e m m o n d róla, s előfordulását n e m bizonyít ja . Alauda alpestris név a l a t t „éjszaki pacsirtának" n e v e z i .

A W A G N E R - g y ű j t e m é n y a z o n b a n már t a r t a l m a z o t t b izonyí tó példányt Erdély terü­letéről. A gyűj teményben egy d a r a b h a v a s i fülespacsirta v o l t . M i \ r e l W A G N E R erdélyi tartózkodása idején a hátszegi vö lgyben szerezte főképp gyűj teménye anyagát, való­színű, h o g y az említett példány i s a Retyezát alól, a S z t r i g y folyó környékéről származik. Sajnálatos, h o g y n e m lévén ornithológus, c sak dísztárgyként kezel te lelőtt anyagát, és a pon to sabb he ly - és időmegjelölést m i n d i g mellőzte. Egyébkén t a gyűj temény egy része a szabadságharc a l a t t e lpusz tu l t , s az első b izonyí tó példány megrongáló­do t t .

1855. december 24-én a S z t r i g y vö lgyében R é a környékén B U D A Á . a k a d t rá 20—30 főből álló c s a p a t u k r a . A következő évben, 1856 januárjában B U D A E . h a r m i n c a s csa­patukból lőtt Goncágán, H u n y a d megyében egy h í m példányt pon to sabb időpont­meghatározás nélkül, a m e l y később C S A T Ó J . - h o z került.

1865-ben újból Pes t mel le t t került egy kézre, -Veosésen lőtték január 23-án. 1872. januárjában ismét B U D A Á. a k a d t rá Réa környékén a S z t r i g y völgyében, 1880-ban újfent többször megf igye l te a hátszegi vö lgyben és lőtte i s , de pon tosabb időpontot erről s e m közöl t . 1886-ban HódmezŐA'ásárhelynél került elő.

107

Page 2: A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA ...epa.oszk.hu/01600/01603/00055/pdf/Aquila_EPA-01603_1959...A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA MAGYARORSZÁGON Schäfer Lajos A havasi fülespacsirta

A z emlí te t t a d a t o k n a g y o n gyérek , v a l a m i n t eléggé p o n t a t l a n o k és természetesen n e m j e l e n t i k az t , h o g y a h a v a s i fülespacsirta e n n y i r e szór­ványosan m u t a t k o z o t t v o l n a nálunk. 1893-tól k e z d v e , a M a g y a r O r n i t h o -l o g i a i K ö z p o n t megszervezésével n a g y o b b megf igye lőhá lóza t l ehe tővé tet te a p o n t o s és az eddiginél jóva l sűrűbb észleléseket, s lehetőség n y í l o t t az észlelt a d a t o k leközlésére i s . E z e k után s o k k a l rendszeresebb és határo­z o t t a b b képet k a p h a t t u n k az Eremophila h a z a i előfordulásáról .

1894. december 22-énkerült kézre egy Kécsán, Torontál megyében. A példány D R . L E N D L A . műegyetemi tanár tanszerkészítő intézetébe került preparálásra, le lövője i smere t l en . Egyébként 1894—95 telén t ö b b he lyen is áttelelt, így L A K A T O S K . a csong­rádmegyei H o r g o s o n f igye l te meg . A T i s z a határában, a f a lu mentén és a Mada ra s ­tónál a tél folyamán többször lehete t t találkozni velük, főképp februárban. L A K A T O S kalitkában is t a r t o t t néhány darabo t , a m a d a r a k a z o n b a n júniusban v a l a m i l y e n sor­vasztó betegségben e l p u s z t u l t a k . M E N E S T O R F E R 1895. január 16-án Temes-Kubinná l látott 6 da rabo t , és állítólag i t t is többször m e g f o r d u l t a k a tél folyamán. A köve tkező esztendőben, 1896-ban csak Ungvár me l l e t t tapasztalták, január 18-án M E D R E C Z K Y I . j egyez te fel .

1897. n o v e m b e r 27-én Csallóköz—Somorján K U N S Z T K . lőtt három da rabo t . 1898. januárjában K O S Z T KA L . szolgáltat a d a t o t Izsákról. A lelőtt példány D R .

L E N D L Á . tanszerkészítő intézetébe került preparálásra. K O S Z T R A január 14—31. közö t t rendszeresen megf igye l te a környéken, és többször látta c sapa tuka t . E z év első hónapjaiban úgy látszik máshol is elég szép számmal m u t a t k o z t a k , m e r t M E N E S T O R F E R G . Temes—Kubinnál is többször t apasz t a l t a . A z első január 26-án került szeme elé, és a területet az utolsók feltűnően későn, április 10-én hagyták e l .

1899. első hónapjaiban K O S Z T K A ismét t apasz t a l t telelőket Izsákon. Február 17-én Kolozsvá ron is m u t a t k o z t a k , h o l L I N D E R K . jegyezte fel az Eremophiláfcat. V i s z o n y ­l a g ebben az évben is későn hagyták e l hazánkat, m e r t március 28-án Pribékfalván T E L E K Y P . még észlelte.

1900. v a g y 1901. februárjában K o m á r o m n á l H E G Y M E G H Y f igye l t e m e g öt darabból álló c sapa tuka t . Ezután Szentesről került m e g egy példány 1904. ok tóber 10-én. A m a ­dár L E N D L A . gyűj teményébe ju to t t . 1904-ben Hódmezővásárhelynél is lőtték. Még u g y a n e z év elején, január 12-én K O S Z T K A L . szolgáltatott adato t Izsákról. Izsákon a következő év első hónapjaiban kétszer is m u t a t k o z o t t . 1905. február 1-én sok került szeme elé, m a j d március 16-án csupán egy da rab .

1906. december 20-án m u t a t k o z o t t ismét Nyíregyházán. N A G Y J . 10—12 főből álló c s a p a t u k a t látta. 1907 első hónapjaiban t ö b b he lyen megfo rdu l t a h a v a s i fülespa­c s i r t a . A Szepes-megyei Csütörtökhelyen január 9-én G R E S C H I K J . egy m a d a r a t ész­le l t , m a j d Lőcsén újból egyet . Január 29-én Sárospataknál S Z E M E R E L . lőt t két da ra ­bot , amiről N A G Y J . szerzet t tudomást . Bács megyében H Ó T AJ F . látott há rom Eremophilát február 16-án.

1908-ban újból Izsákon je len tkeze t t , K O S Z T K A L . február 3-án látta. A következő esztendőben Tiszaeszlárnál került kézre, S Z O M J A S G . december 18-án lőtt egy pél­dányt .

1910. februárjában kétszer észlelték. Először 1 8-án K O S Z T K A L . Izsákon, m a j d 23-án Kirá lyha lom me l l e t t f igyelték meg . A z 191 l-es évben ismét Királyhalomnál m u ­t a t k o z o t t március 13-án.

K i l e n c év kiesés v a n ezután a megfigyelések sorrendjében. Csak 1920. január 5-én a k a d t a k újból rájuk, a Veszprém megye i Dég környékén észleltek h a t da rabo t .

Két é v múlva, 1922. január végén a Zemplén-megyei H e r c e g k u t o n ( = T r ó o ) Sáros­p a t a k me l l e t t S Z E M E R E L . látta az elsőket. N o v e m b e r 25-én Maroknál, B e r e g megyé­ben K A B Á C Z Y E . 19 d a r a b o t észlelt, s egy b izonyí tó példányt m e g i s szerzet t közü­lük, a m i az Intézet gyűj teményébe került. D e c e m b e r 15-én N E M E S G Y . Nyíregyházá­nál találkozott vele . N A G Y L . is az t állítja, h o g y Nyíregyháza me l l e t t 1922—23 telén elég szép számmal vendégeskedtek. Gyakoriságát n e m c s a k az aránylag t ö b b helyről beérkezett jelentés, de a muta tkozó csapa tok nagysága is k i fe jezte . Március közepe táján hagyhatták el hazánk területét, m e r t N A G Y L . az utolsó 12 főből álló csapa to t I I I . hó 14-én f igye l t e meg .

108

Page 3: A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA ...epa.oszk.hu/01600/01603/00055/pdf/Aquila_EPA-01603_1959...A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA MAGYARORSZÁGON Schäfer Lajos A havasi fülespacsirta

Hasonló v o l t a he lyze t a következő évben, 1923—24 telén. A csonttollú m a d a r a k (Bombycilla garrulus) tömeges inváziójával együt t n a g y számban m u t a t k o z t a k az Eremophilák, s bár esak négy helyről szolgáltattak konkrét ada to t , gyakoriságát két­ségtelenné teszi , h o g y W A R G A K . ez év madárvonulási feldolgozásában szép számmal előforduló téli vendégként említi. N A G Y L . Nyíregyháza mel le t t n o v e m b e r 18-án észlelte az elsőket. H R A B Á R S. a Kele t i -Kárpátok lábánál az U n g folyó völgyé­ben Perecsennél jegyezte fel december 28-án. K A B Á C Z Y E . Hetén (Bereg m.) február 13-án t apasz ta l t a , február 24-én Zsolnánál C E R N Y f igye l t e meg , m a j d az utolsókat N A G Y L . Nyíregyházánál március 27-én látta.

1925-ben u g y a n c s a k Nyíregyházánál m u t a t k o z o t t legelőször, D R . N A G I J . január 3-án t apasz t a l t a a megjelenésüket. Március 3-án újból s z e m elé került a B i h a r megye i Derecskén, a h o l K I R Á L Y I . talákozott vele . J A K A B A . 1926. novemberében látta, és lőtte i s Nyíregyháza me l l e t t Császárszálláson.

1925—26 telén ismét Hetén je len tkeze t t , a vendégeskedőket K A B Á C Z Y E . jegyezte fel. M a j d 1927-ben a Hor tobágyon m u t a t k o z o t t egy csapat , a m i t D R . T A R J Á N T . ész­le l t ok tóber 29-én.

A h a v a s i fülespacsirták 1928-ban ismét j e l en tkez tek , s megfigyelőjük J A K A B A . v o l t Nyíregyháza mel le t t , K é t év múlva u g y a n c s a k Szabo lcs megyében A j a k környé­kén látta J A K A B A . 1930. január 6-án.

1932-ben H o n t megyében került újból kézre Szézdnál pon to sabb ada t közlése nélkül. Egyébként Á r v a váraljáról is tudomásunk v a n egy előfordulásáról, a z o n b a n még az évszámot s e m ismerjük. A h a v a s i fülespacsirta megjelenéséről tudomásunk v a n még öt helységből, a h o n n a n a z o n b a n semmiféle időmeghatározást n e m közöltek. E z e k az előfordulási h e l y e k : Békéscsaba, Bráza (Fogaras m.) , Türkös (Brassó m. ) , N a g y -k i k i n d a (Torontál m.) és Zó lyom.

N y o l c év múltán 1940-ben Álsószinevéren Máramarosban lőttek egy fülespacsirtát január 19-én. Valószínű, h o g y 1939—40 telén csak a Kárpát -medence északi, észak­k e l e t i részéig j u t o t t a k e l , me r t a m i g sehol nálunk n e m jelezték előfordulásukat, az említett he lyek kivételével, Bukovinában szép számmal látták őket . Január 16—22 közöt t n a p o n t a v o l t látható az Eremophilák c sapa ta , és M A L I N O W S C H I K . még január 31-én is t a p a s z t a l t a egy ha t főből álló c sapa tuka t . 1941-ben a Dunántúlon V a s megyé­ben is előkerült, D r . S Ó L Y M O S Y L . december 7-én Egervárnál találkozott a madárral. R á egy évre karácsony körül B E R E T Z K P . a Fehértó kornyékén f igye l te m e g 16—20 főből álló c sapa tuka t . E télen még Temes megyében Csernegyházán is ráakadtak 1943. január 31-én, m a j d március 15-én ismét D R . B E R E T Z K P . talált rá a Fehértónál. E g v h a v a s i fülespacsirtát b izonyí tó példányként e l is ej tet t .

A I I . Világháború után vége s zakad t a jelentéseknek. Csupán két előfordulásáról v a n tudomásunk, a m i 14 esztendő a l a t t u g y a n c s a k szegényes. 1951-ben N a g y s z o n l -jánosnál, G y ő r közelében b u k k a n t a k újra fel. N o v e m b e r 18-án a vasútállomás közelé­ben húzódó országúton látta őket N A G Y J . kapargászni.

A legutolsó ada t p e d i g saját megfigyelésem Apajpusztán, a h o l a t avasz i v a d v i z e k mentén a k a d t a m körülbelül 20 főnyi c s a p a t u k r a 1957. február 27-én.

1 3 0 eszterídő a l a t t tehát — amióta a Ká rpá t -medence madárfaunája t u d o m á n y o s megfigyelés a l a t t áll — 6 7 a d a t o t szolgál tat tak, a m e l y v i ­s z o n y l a g o s a n gyér előfordulását b izonyí t j a e madárnak. K é t , l egfe l jebb három ízben m u t a t k o z o t t n a g y o b b mennyiségben nálunk : még P E T É N Y I idejében 1 8 2 9 - 3 0 telén, m a j d c s a k n e m egy századra rá 1 9 2 2 - 2 3 és 1 9 2 3 - 2 4 telén.

A h a v a s i fülespacsirtát főleg a Nagya l fö ldön tapasztal ták Ungvár tó l egész K e v e v á r i g ( T e m e s - K u b i n ) 2 7 helységből je lentet ték, l eg többször Izsákról , a h o l n y o l c ese tben lát ták és Nyí regyházán , a h o l hétszer f o r d u l t elő. A K á r p á t o k vonula tában összesen 1 4 p o n t o n m u t a t k o z o t t , míg a Dunántú lon mindössze 5 előfordulásáról v a n tudomásunk . A m i n t a tér­képről le l ehe t o l v a s n i , a Kárpá t -medence számot tevő területéről, az E g e r ­vár tó l K e v e v á r i g húzható vonal tó l délnyugatra e g y e t l e n megjelenési a d a t s incs , s hasonlóan hiányzanak a M a g y a r K ö z é p h e g y s é g b e n i s .

1 0 9

Page 4: A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA ...epa.oszk.hu/01600/01603/00055/pdf/Aquila_EPA-01603_1959...A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA MAGYARORSZÁGON Schäfer Lajos A havasi fülespacsirta

ZSOLNA ATVÁRAilA

LŐCSE

'CSUTÓRTÖKHUY

PERECSENY UNGVÁR*

\ CSALLÓKÖZ- \

V • KtlMÁBniu U » .

ALSOSZINEVER

! EGERVÁR

TURKÖS

adat • Seven dotes

8 adat - Erght dotes

Í4. ábra. A fülespacsirta előfordulása Magyarországon és a környező területeken 14. Fig. Occurance of the Shore Lark in Hungartj and annexed countries

S C H E N K említi, hogy az első jelentkezők néha a Máramarosban már szeptember végén mutatkoznak, amire vonatkozólag azonban semmiféle adatot nem tudtam találni. A legkorábban október 10-én került meg Szente­sen, majd a téli hónapok zordságával párhuzamosan novemberben és decemberben növekedett a megfigyelések száma. A legtöbb adat januárból származik, amikor is 17 ízben észlelték. Egyébként a januári napokban többször és több helyen folyamatosan is tapasztalták, amit azonban az említett szám nem tüntet fel, egy adatnak véve a folyamatos megfigyelést is. (Annál is inkább, mert a legtöbb esetben minden valószínűség szerint ugyanazt a telelő csapatot látták az egymást követő napokban.) Hasonló a helyzet februárban és márciusban is, amely hónapokban azonban már csökkent a velük való találkozások száma, s rendszerint március vége felé már visszahúzódtak északi hazájukba.

Mozgásukra vonatkozóan P E T É N Y I említi, hogyha a hó elolvad, előbb vonulnak vissza, de ha a kemény idő visszatér, s újból nagy havazások állnak be, az időjárás a havasi fülespacsirtákat is visszahozza.

Említettem már, hogy a havasi fülespacsirtánál nálunk az Eremophila alpestris flava Gmelin jön számításba. Azonban van egy feltűnően késői adat, amely szerint M E N E S T O R F E R G . Temes-Kubinnál még április 10-én

110

Page 5: A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA ...epa.oszk.hu/01600/01603/00055/pdf/Aquila_EPA-01603_1959...A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA MAGYARORSZÁGON Schäfer Lajos A havasi fülespacsirta

is megfigyelte 1898-ban. Minden bizonnyal ennek az alapján tételezi fel C H E R N É L I . a balkáni alfaj előfordulását a Kárpát-medence déli részein, ő ugyanis lehetségesnek véli, hogy a déli megyékben előkerülő havasi fülespacsirták a Boszniában, Bulgáriában és Kaukázusban költő penicillata fajtához tartoznak, amely nagyobb, és a madár fej - és nyakoldalán a fekete sáv lenyomul a begy felett lévő keresztsávig és abba bele is olvad.

A m e n n y i b e n C H E R N É L feltevése fennáll, helyesbíteni k e l l azt az állítását, h o g y nálunk az alpestris penicillata f o r d u l n a elő, m i v e l R E I C H E N O W 1895-bena balkáni péí-dánvokat elválasztotta a penicillala-tól, és a z o k a t Eremophila alpestris balcanica néven új subspeciesként írta le. E r r e a fajtára az említettek m e l l e t t még jellemző, h o g y h o m l o k u k és t o r k u k n e m o l y fehéres, h a n e m határozottan sárga, v a l a m i n t az i s megkülönböztet i a m i fülespacsirtánktól, h o g y a tarkó és n y a k halvány meggyszíne n e m ter jed k i a hátra. í g y az Eremophila alpestris penicillata Gould n y u g a t i határát a Kaukázus, Kis-Ázsia és Irán határozza meg , ós a velük szomszédos a l fa j , a m e l y a Balkánt l a k j a (k ivéve valószínű Albániát) az Eremophila alpestris balcanica Reichenow. H o g y v a j o n valóban előfordul-e nálunk, a r ra m a j d a j ö v ő kutatása fog feleletet a d n i .

A balcanica subspeeies Kárpát-medencében való előfordulását sej te t i B A L D AM us és W A G N E R közléseis, a k i k a h a v a s i fülespacsirtát Erdély magas hegyvidékén költő fa jnak tartják. E z azért s e m lehete t len , me r t Szerbiában i smer t fészkelése, és fészkelési terü­letének északi határa n e m messze es ik Erdélytől . M i n d e n t összevetve, h a az Eremophila alpestris balcanica n e m is fészkel Erdélyben — bár feltételezhető — a Kárpát-medencé­be m i n d e n valószínűség szer in t kóborláskor belátogat, s e k k o r e l ju tha t hazánk területére i s .

Mivel a havasi fülespacsirta szórványos téli vendégünk, nemzetgazda­ságunkra jelentősége nincs. H a telenként le-lelátogat, nálunk elsősorban gyommagvakkal táplálkozik, míg fészkelő hazájában szorgalmas rovar­pusztító. A Csallóköz—Somorjánál lőtt három fülespacsirta gyomortartal­mát megvizsgálva T H A I S Z L . a következőket találta bennük :

Se ta r i a v i r i d i s L . termés 95 d b Se t a r i a v i r i d i s L . termés törmelék sok Se t a r i a g l a u c a termés 27 d b A j u g a C h a m a e p i t y s L . termés 5 d b Rovar törmelék kevés K a v i c s kevés

Ebből a nagyon is szegényes adatból láthatjuk, hogy amennyiben meg­jelenik nálunk, a gyommagvak irtásában hasznot hajt.

D R . K E V E A . , , A madarak csigatápláléka" c. munkájában az Eremophila gyomrában meghatározhatatlan törmeléket állapít meg.

A havasi fülespacsirta ökológiájára vonatkozólag a madár alpesi faj lévén, költő hazájában a magas hegyekhez, vagy a hűvös hideg tundrákhoz ragaszkodik. Nálunk rendszerint víz mellett került meg, s a Kárpátokban is általában folyóvölgyekben találtak rá. Kisebb-nagyobb csapatokban mutatkoztak, amiknek egyedszáma elérhette a 30 főt, s ritkábban jelentek meg magánosan. M i n t érdekességet kell megemlíteni, hogy a Morva­medencében egy ízben kb. 1000 főnyi hatalmas csoportjukat látták. (Egyébként a Csehszlovákiában jelentkezőket nem tartják áttelelőknek, hanem csak rajtuk keresztülutazóknak.)

Mivel a legtöbb észlelési pont az Alföld területére esett, ezek után is ott várhatjuk a leggyakoribb feltűnését. Hogy néha nagy hiányok mutat­

n i

Page 6: A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA ...epa.oszk.hu/01600/01603/00055/pdf/Aquila_EPA-01603_1959...A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA MAGYARORSZÁGON Schäfer Lajos A havasi fülespacsirta

koztak a megfigyelések sorrendjében, az természetesen nem jelenti azt, hogy a fülespacsirta nem tartózkodott volna a Kárpát-medence területén, bár viszonylag az észlelt esetek kirajzolják hozzávetőleges pontossággal az illető esztendőben a havasi fülespacsirta gyakoriságát, szórványosságát vagy esetleg hiányát. A madár könnyen elkerüli a figyelmet, ha nem buk­kanunk közvetlenül rájuk, repülő csapatukat nemigen tudjuk megkülön­böztetni a többi télen előforduló kis énekesek csoportjától. Én magam is, mikor Apajpusztán a szikes legelő fölött először láttam átrepülni csapa­tukat, mezei pacsirtáknak gondolva őket, nem törődtem velük. Mikor azután ugyanaz a csapat tőlem pár lépésre a vadvíz partján hirtelen fel­bukkant, győződtem meg kilétükről. Közel hat-hét méterre bevártak. Jellemző volt viselkedésükre, hogy gyorsan, lileszerűen futkároztak, hirtelen összerohantak, majd szétszéledtek, hogy összefussanak. Ügy tűnt azon az órán belül, mialatt szemléltem őket, mintha a csupaszabb, növény­zetben szegényebb talajhoz jobban ragaszkodtak volna, és lehetőleg a kis vakszikfoltokon tartózkodtak. Csakis tüzetes és pontos megfigyeléssel akadhatunk rájuk, és akkor bizonyosan több találkozásunk lesz ezzel a madárral.

Végezetül itt mondok köszönetet a Madártani Intézetnek és elsősorban D R . K E V E A N D R Á S N A K , hogy az adatokhoz akadálytalanul hozzájuthat­tam, és segítségük révén dolgozatomat megírhattam.

Érkezett: 1957 október.

I r o d a l o m — L i t e r a t u r a

Dr. Beretzk P.: A szegedi Fehértó madárvilága 10-éves megfigyelés alapján. ( A q u i l a , 1943, p . 342.)

Bodnár B.: Wagner-féle madárgyűj temény. ( A q u i l a , 1908, p . 227.)

Bodnár B.: A Wagner-gvűj teménv elpusztulása. ( A q u i l a , 1921, p . 194.)

Buda Á.: Madárvilágunk pusztulása az utolsó félévszázad a la t t . ( A q u i l a , 1906, p . 165.)

Chernél I.: Magyarország m a d a r a i I I . (1899, p . 641—642.)

Csörqey T'.: Madártani töredékek. (Petényi János Sa lamon. ) (Í9Ó4. p . 217—218.)

Dementiev—Gladkov : P t i c i Sove t skogo So juza . ( M o s k v a , 1951, p . 558—560.)

Frivaldszku J.: A v e s Hungáriáé. ( B u d a p e s t , 1891, p . 95.)

Gaal G.: Madárvonulás M a g varországon az 1895. é v tavaszán. ( A q u i l a , 1896, p . 98.)

Gaal G.: Madárvonulás Magvarországon az 1896. év tavaszán. ( A q u i l a , 1897, p . 90.) Gyűj temények . ( A q u i l a , 1910, p . 287.)

112

Page 7: A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA ...epa.oszk.hu/01600/01603/00055/pdf/Aquila_EPA-01603_1959...A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA MAGYARORSZÁGON Schäfer Lajos A havasi fülespacsirta

Jirsik J.: N a s i p e v c i , (Prága, 1955, p . 300.)

Kabcicztj E.: H a v a s i füles p a c s i H a . . . ( A q u i l a , 1922, p . 171.)

Dr. Keve A.: A m a d a r a k csigatápláléka. I V . ( A q u i l a , 1952—55, p. 71—72.)

Dr. Kleiner, E.: .Mi t te i lungen über d ie O r n i s der m i t t l e r e n D o n a u . ( F o l i a Zoo log ica et H y d r o b i o l o g i c a , R i g a 1940, p . 450.)

La?nbrecht K.: Madárvonulás M a g varországon az 1910. év tavaszán. ( A q u i l a , 1911, p . 105.)

Lambrecht K.: Madárvonulás Magvarországon az 1911. év tavaszán. ( A q u i l a , 1912, p . 121.)

Dr. Lendl A.: O r n i t k o f a u n i s z t i k a i ada tok . ( A q u i l a , 1894—95, p . 188.)

Dr. Lendl A.: F a u n i s z t i k a i ada tok . ( A q u i l a , 1905, p . 345.)

Lintia, D.: C a t a l o g u l s i s t emat ic a l faunéi o r in to log ice R o m a n e . (Temesvár, 1944, p . 34.)

Madarász Gy.: Magvarország m a d a r a i . (Budapes t , 1899—1903, p . 47—48.)

Malinowschi K.: A háború behatása a madárvonulási a Bukovinában. ( A q u i l a , 1939—42, p . 470.)

Matvejev, S. D.: O r n i t h o g e o g r a p h i a Se rb i ca (Belgrád, 1950, p . 103—166.)

Xagy J.: A h a v a s i fülespacsirta G v ő r körnvékén. ( A q u i l a , 1948—51, p . 250.)

Otocorys alpestris megjelenése. ( A q u i l a , 1907, p . 337.)

Solymosy L.: Fülespacsirta Vas-megvében. ( A q u i l a , 1939—42, p . 469.)

Szemere L.: O t o c o r y s a lpes t r i s lövetet t . . . ( A q u i l a , 1921, p.' 1S7.)

Strautman F. I.: P t i c i S o v j e t s k i h - K a r p a t . ( K i e v , 1944, p . 124.)

Dr. Tarján T.: Hor tobágvi levél. ( A q u i l a , 1927—28, p . 381.)

Telelő vendégek hazánkban. ( A q u i l a , 1898, p . 208.)

Thaisz L.: A növényekkel táplálkozó m a d a r a k hasznos v . káros voltának elbírálása b e g y t a r t a l m a k alapján. ( A q u i l a , 1899, p . 148.)

Vasvári M.: A z 1939—40-os tél és a madárvilág. ( A q u i l a , 1939—40, p . 342.)

Vönöczky Schenk J.: Madárvonulás Magyarországon az 1898. év tavaszán. ( A q u i l a , 1899, p . 231.)

Vönöczky Schenk J.: Madárvonulás Magvarországon az 1899. év tavaszán. ( A q u i l a , 1901, p . 104.)

Vönöczky Schenk ./.: Madárvonulás Magvarországon az 1905. év tavaszán. ( A q u i l a , 1906. p . 123.)

Vönöczky Schenk J.: Madárvonulás Magvarországon az 1908. év tavaszán. ( A q u i l a , 1909. p . 96.)

Vönöczky Schenk J.: Z e y k Miklós — Erdélv m a d a r a i . ( A q u i l a , 1919—20, p*. 112.)

8 A q u i l a — 6 113

Page 8: A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA ...epa.oszk.hu/01600/01603/00055/pdf/Aquila_EPA-01603_1959...A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA MAGYARORSZÁGON Schäfer Lajos A havasi fülespacsirta

Vönöczky Schenk J.: Madárvonulási ada tok Magvarországról. ( A q u i l a , 1919—20, p . 43.)

Vönöczky Schenk J.: M a d a r a k I . B r e h m : A z állatok világa, Y l (Budapes t , 1929, p . 129.)

Warga K.: Madárvonulási ada tok Magyarországból. ( A q u i l a , 1923—24, p . 224.)

Warga K.: Madárvonulási a d a t o k Magyarországról. ( A q u i l a , 1925—26, p . 92—95.)

Warga K.: Madárvonulási ada tok Magyarországról. ( A q u i l a . 1927—28, p . 282.)

Occurrence oí the Shore Lark in Hungar

By L. Schäfer

T h e Shore L a r k (Eremophila alpestris) was a l w a y s a rare v i s i t o r i n H u n g a r y , the fact also be ing p r o v e d b y fo rmer d a t a . N a t u r a l l y i t has n o t been scarce o n l y in s ide o u r borders b u t i n the ent i re C a r p a t h i a n B a s i n as w e l l .

T h e b reed ing rangé o f t h i s species l ies b e y o n d the C e n t r a l E u r o p e a n count r ies a l t h o u g h , as i t w i l l be seen la ter , some o l d t i m e o rn i tho log i s t s accept the p o s s i b i l i t y o f i t s b r eed ing i n the h igher , m o u n t a i n o u s areas o f T r a n s s y l v a n i a .

O f the 33 subspecies i t is the Eremophila alpestris flava G M E L I N w e h ave t o dea l w i t h , w h i c h breeds o n the h i g h m o u n t a i n s o f n o r t h e m E u r o p e a n d E a s t - S i b i r i a , a s o u r v i s i t o r s come f r o m the E u r o p e a n t u n d r a .

I n H u n g a r y i t does n o t breed ju s t as i t has not been found n e s t i n g i n o the r t e r r i ­tor ies o f the Carpa t h i a n B a s i n ei ther , therefore the p r e s u m p t i o n expressed b y B A L D A M U S t h a t t h i s subspecies breeds i n the Transsylvanián m o u n t a i n s , caused surpr i se . T h i s was l a t e r s u p p o r t e d b y D R . W A G N E R w h o supposes i t to be b reed ing o n t h e M o u n t K r a l o v a h o l a . A p a r t f r o m these t w o da t a , no ev idence o f the Shore L a r k ' s n e s t i n g i n the C a r p a t h i a n B a s i n m a y be f o u n d i n l i t e r a tu re .

L a r g e f l o c k s o f these b i rds a r r i v e d d u r i n g the e x t r e m e l y h a r d w i n t e r o f 1829—30 w h e n there were h e a v y snowfa l l s too . T h e n P E T É N Y I obse rved th i s b i r d of ten i n t h e v i c i n i t y o f B u d a p e s t a n d he also co l l ec ted severa l specimens . O n the 9 t h J a n u a r y 1831 he ho l l ec ted a j u v e n i l e female, o n the 22nd F e b r u a r y a ma l e a n d o n t h e 2(>th F e b r u a r y a g a i n a female spec imen . A n o t h e r female was shot b y P E T É N Y I i n t h e fo l ­l o w i n g year , o n the 9 t h F e b r u a r y 1831 nea r C i n k o t a . A c c o r d i n g to h i m i n tha t yea r the first ones a r r i v e d as e a r l y as O c t o b e r to s t a y for the w i n t e r . M o r e exact d a t a were n o t fu rn i shed b y h i m .

M . Z E Y K ju s t m e n t i o n s the Shore L a r k i n h i s p o s t h u m u s m a n u s c r i p t „B i rds o f T r a n s s y l v a n i a " w i t h o u t fu r ther S t a t e m e n t s a n d w i t h o u t p r o v i n g i t s occurrence . H e n a m e d i t Alaada alpestris a n d N o r t h e r n L a r k i n Hungárián.

I t was the W A G N E R co l l e c t i on w h i c h con t a ined a spec imen o f ev idence f r o m T r a n s s y l ­vanián t e r r i t o r y . I t is p robab le t h a t t h i s spec imen was co l lec ted i n the e n v i r o n s of the r i v e r S z t r i g y , for W A G N E R got the m a i n b u l k o f h i s co l l ec t i on d u r i n g h i s s t a y a r o u n d Retyezá t i n the v a l l e y o f Hátszeg. I t i s most u n f o r t u n a t e t h a t he , no t be ing a n o rn i t ho log i s t , kep t h i s co l l ec ted matériái for whowpieces , no t c a r i n g for exact d a t a o f t i m e a n d p lace . One pa r t o f the co l l e c t i on was des t royed d u r i n g the w a r o f Inde-pendenee i n 1848—49 a n d the spec imen o f ev idence b a d l y d a m a g e d .

O n the 24 th D e c e m b e r 1855. A . B U D A observed a f lock of Shore L a r k s c o n s i s t i n g of 20*—39 b i rds , a r o u n d R e a i n the S z t r i g y v a l l e y . T h e f o l l o w i n g year , i n J a n u a r y 1856 (no exact d a y is g i v e n ! ) A . B U D A m e t a g roup o f 30 a n d shot a ma le a t Goncága ( C o u n t y H u n y a d ) ; th i s spec imen came l a t e r i n t o the possession o f J . C S A T Ó .

O n e spec imen was shot i n the v i c i n i t y o f B u d a p e s t a t Vecsés o n t h e 23rd of J a n u a r y 1865. I n J a n u a r y 1872 i t was A . B U D A a g a i n w h o saw i t i n the S z t r i g y - v a l l e y , i n 1880 he obse rved i t for severa l t imes a n d also co l l ec ted i t ; exac t d a t a a r e n o t m e n t i o n e d . I n 1886 i t was seen a t Hódmezővásárhe ly (Hungárián L o w l a n d ) .

114

Page 9: A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA ...epa.oszk.hu/01600/01603/00055/pdf/Aquila_EPA-01603_1959...A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA MAGYARORSZÁGON Schäfer Lajos A havasi fülespacsirta

T h e above d a t a are searee a n d not exact a n d ce r t a in ly do n o t mean tha t the Shore L a r k was as scarce indeed . T h e Hungárián O r n i t h o l o g i c a l I n s t i t u t e was cs tab l i shed i n 1893 a n d f r o m th is t i m e o n a n u m b e r of observers w o r k e d t h r o u g h o u t the c o u n t r y a n d exact d a t a were p u b l i s h e d far more f r equen t ly . N o w a t last a more sys t ema t i c and def in i te p i c t u r e of the occurrence o f Shore L a r k s i n our c o u n t r y c o u l d be o b t a i n e d . O n the 22nd December 1894 one spec imen was co l l ec ted a t Kécsa ( coun ty Torontál ) , south-east H u n g a r y . I t was passed on to D R . A . L E N D L professor of t echno logy for p repa-r a t i o n . Co l l eo to r u n k n o w n . I t passed the w i n t e r o f 1894—95 i n severa l places o f the c o u n t r y . T h u s i t was observed b y K . L A K A T O S a t H o r g o s (d is t r io t Csongrád), E a s t H u n g a r y . E s p e c i a l l y i n F e b r u a r y i t was f r equen t ly seen a l o n g the banks o f the T i s z a a n d nea r the L a k e M a d a r a s . L A K A T O S kept some i n c a p t i v i t y bu t the b i rds d i e d i n J u n e of a n u n k n o w n disease. N e a r T e m e s — K u b i n 6 specimens were observed by M E N E S ­T O R F E R o n the 16th J a n u a r y 1895 a n d i t is s a i d to have been a f requent v i s i t o r i n wint er t ime . T h e f o l l o w i n g yea r i t was o n l y repor ted f r o m Ungvár b y I . M E D R E C Z K Y .

T h r e e specimens weres h o t b v K . K U N S Z T a t Csallóköz—Somorja ( W e s t H u n g a r v ) the 27 th N o v e m b e r 1897.

D a t a o n the species are r epo r t ed b y L . K O S Z T K A f r o m Izsák i n J a n u a r y I 898 (Grea t P l a i n s ) . H e r e g u l a r l y observed the b i rds a n d of ten saw the i r f l ock . T h e one spec imen shot b y h i m was sent to D R . L E N D L for p r e p a r a t i o n . I n the f i r s t m o n t h s o f t ha t year the b i rds seem to have appeared i n f a i r l y great n u m b e r s a t d i f ferent places, for G . M E N E S T O R F E R also me t t h e m severa l t imes a t T e m e s — K u b i n . H e saw the f i r s t one o n the 28 th J a n u a r y a n d a c c o r d i n g to h i m the last g roup left the t e r r i t o r y s u r p r i s i n g l y la te , o n the l O t h o f A p r i l .

A g a i n i n the f i r s t m o n t h s o f 1899 the Shore L a r k took u p win te r -qua r t e r s a t Izsák a c c o r d i n g to K O S Z T K A O n the 17th F e b r u a r y i t shows u p i n Kolozsvár ( T r a n s s y l ­van ia ) ( K . L I N D E R ) . T h e b i rds left the c o u n t r y c o m p a r a t i v e l y la te a g a i n for t h e y were s t i l l seen b y P . T E L E K I o n the 28 th o f M a r c h a t Pribékfalva.

I n F e b r u a r y 1900 o r 1901 H E O Y M E G H Y obse rved a g roup o f 5 a t K o m á r o m . O n O c t o b e r l O t h 1904 one spec imen was co l lec ted a t Szentes a n d was i n c l u d e d i n P R O F . A . L E N D L ' S c o l l e c t i o n . One was shot at Hódmezővásárhely (Hungárián L o w l a n d ) i n 1904 too, a n d i n the same yea r o n J a n u a r y 12th K O S Z T K A furnished d a t a f r o m Izsák where i t was seen tw ice a t the b e g i n n i n g of the f o l l o w i n g year as w e l l . Severa l spec imens c o u l d be observed o n F e b r u a r y Ist 1905 w h i l e o n the I 6 t h M a r c h o n l y one. I t appeared a g a i n at Nyíregyháza o n D e c e m b e r 2nd 1906. J . N A G Y saw a .g roup of 10—12 b i rds . D u r i n g the f i r s t m o n t h s o f 1907 the Shore L a r k was seen severa l places. O n J a n u a r y 9th J . G R E S C H I K repor t s one b i r d f r o m the C o u n t y Szepes (Csütörtökhely, N o r t h - E a s i H u n g a r y ) and a g a i n one f r o m Lőcse . T w o specimens were shot b y L . S Z E M E R I : at Sárospatak ( N o r t h H u n g a r y ) o n J a n u a r y 29 th . I n the c o u n t y Bács (South H u n g a r y a t Csantavér) F . H Ó T A J eneountered 3 Eremophilae o n F e b r u a r y 16th.

O n F e b r u a r y 3rd 1908 i t s a r r i v a l was r epor t ed aga in f r o m Izsák b y K O S Z T K A . T h e f o l l owing year o n D e c e m b e r 18th one spec imen was shot b y G . S Z O M J A S at T iszaesz-lár (Great P l a n ) . I n F e b r u a r y 1910 i t was observed twice , f i r s t a t Izsák b y K O S Z T K A o n the 18th, t h e n o n 23rd near Kirá lvhalom where i t was also seen o n M a r c h 13th 1911 (South H u n g a r y ) .

A f t e r a lapse o f 9 years the species was me t aga in , 6 specimens were seen i n the v i c i n i t y of Dég ( C o u n t y Veszprém, W e s t e r n H u n g a r y ) . T w o years la ter , towards the e n d of J a n u a r y 1922, the f i r s t ones were seen near Sárospatak ( C o u n t y Zemplén, N o r t ­he rn H u n g a r y ) b y L . S Z E M E R E . O n N o v e m b e r 25 th E . K A B Á C Z Y eneountered a g roup of 19 near M a r o k ( C o u n t y Bereg , N o r t h H u n g a r y ) a n d he succeeded i n o h t a i n i n g a spec imen of ev idence for the co l l e c t i on o f the In s t i t u t e . O n D e c e m b e r 15th G Y . N E M E S saw i t a t Nyíregyháza (Grea t P i a i n ) . L . N A G Y also states t h a t d u r i n g the w i n t e r o f 1922—23 a f a i r l y large n u m b e r s tayed i n the coun t ry s ide a round Nyíregyháza. I i s frequent occur rence is no t o n l y expressed b y the more numerous repor ts bu t also by the la rger f locks . T h e b i rds m i g h t have left abou t the m i d d l e o f M a r c h for the last g roup of 12 was obse rved b y L . N A G Y on M a r c h 14th .

T h e Situation was m u c h the same d u r i n g the n e x t w i n t e r 1923—24. A t the same t ime when the i n v a s i o n of the W a x w i n g s took p lace i n large number s , there appeared m a n y Eremophilae as w e l l . T h o u g h exact d a t a were o n l y r epor t ed f r o m four places, the i r abundance is doubt less , for K . W A R G A ment ions the species as a frequent w in t e r v i s i t o r i n his p a p e r o n b i rd ' s m i g r a t i o n o f t ha t year . O n N o v e m b e r 18th L . N A G Y n o t i c e d

8» - 1 5 115

Page 10: A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA ...epa.oszk.hu/01600/01603/00055/pdf/Aquila_EPA-01603_1959...A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA MAGYARORSZÁGON Schäfer Lajos A havasi fülespacsirta

the f i r s t specimens near Nyíregyháza. O n D e c e m b e r 28 th the i r appearance was ob­se rved b y S. H R A B Á R a t Perecsen i n the v a l l e y o f the r i v e r U n g a t the foot o f t he Kas te rn C a r p a t h i a n s . E . K A B Á C Z Y eneountered the species a t H e t e ( C o u n t y Be reg , N o r t h H u n g a r y ) on F e b r u a r y 13th , on F e b r u a r y 2 4 t h i t was obse rved b y M r . C E R N Y a t Z s o l n a a n d the las t ones were seen at Nyíregyháza b y L . N A G Y o n M a r c h 27 th .

I n 1925 i t appea red a g a i n a t f i r s t a r o u n d Nyíregyháza, observed b y D R . J . N A G Y o n •January 3 rd . I t was seen aga in a t Derecske ( C o u n t y B i h a r , E a s t e m H u n g a r y ) b y I . K I R Á L Y o n M a r c h 3 rd . I n N o v e m b e r 1926 A . J A K A B obse rved Shore L a r k s a n d shot one nea r Nyíregyháza. D u i i n g the w i n t e r o f 1925—26 the v i s i t o r s were r epor t ed b y E . K A B Á C Z Y f r o m H e t e . One f l o c k was seen b y D R . T . T A R J Á N on the Hor tobágy (Grea t P l a i n ) on O c t o b e r 2 9 t h 1927.

I n 1928 we h a v e repor t s f r o m A . J A K A B w h o c o u l d observe the Shore L a r k n e a r Nyíregyháza . T w o years l a t e r he shot one spec imen i n the same c o u n t y near A j a k o n J a n u a r y 6 t h 1930. I n 1932 we k n o w o f one spec imen shot a t Százd i n the C o u n t y H o n t (S lovaky ) but no d a t a are g i v e n . W e k n o w of ano the r occur rence i n the S l o v a k y a t Arvaváral ja bu t w i t h o u t a n y da t a . W e k n o w of the Shore L a r k ' s occurrence a t f i ve more places b u t no d a t a are m e n t i o n e d . Those are Békéscsaba (Grea t P l a i n , E a s t e r n H u n g a r y ) , Bráza ( C o u n t y Fogaras , T r a n s s y l v a n i a ) , Türkös ( C o u n t y Brassó, T r a n s s y l ­van ia ) , N a g y k i k i n d a ( C o u n t y Torontál , S o u t h e r n H u n g a r y ) a n d Z ó l y o m ( N o r t h H u n g a r y ) .

8 years la te r , o n J a n u a r y 19th 1940 a Shore L a r k was sho t a t Alsószinevér i n the c o u n t y of Máramaros, E a s t C a r p a t h i a n s . I t is l i k e l y , t h a t i n the w i n t e r o f 1939—40 the b i rds r eached o n l y the n o r t h e r n , no r th -eas t e rn par t s o f the C a r p a t h i a n B a s i n , for a p a r t f r o m the o n l y spec imen m e n t i o n e d above , none were r e p o r t e d i n o u r c o u n t r y , w h i l e f a i r l y la rge n u m b e r s were obse rved i n the B u k o v i n a . F l o c k s o f th i s b i r d were d a i l y obse rved there be tween J a n u a r y 16th a n d 22nd a n d K . M A L I N O W S K I saw a f l o c k o f 6 specimens even en J a n u a r y 3Is t . I n 1941 i t s occur rence was r epor t ed f r o m the C o u n t y V a s ( W e s t e r n H u n g a r y ) , as o n D e c e m b e r 7 t h D R . L . S O L Y M O S Y eneountered the spe-eies nea r Egervár. N e x t year a b o u t C h r i s t m a s a f l o c k of 16—20 b i rds was obse rved by P . B E R E T Z K i n the s u r r o u n d i n g s o f Fehértó (Grea t P l a i n ) . T h e same w i n t e r the Shore L a r k was seen a t Csernegyháza ( C o u n t y Temes) o n J a n u a r y 31st 1943 a n d on M a r c h 15th i t was a g a i n seen b y D r . B e r e t z k at Fehértó, where he shot a spec imen o f e v i ­d e n c e . R e p o r t s ceased after W o r l d W a r I I . W e k n o w o n l y o f t w o occurrences , w h i c h is r a the r poor for the 14 y e a r s ; on N o v e m b e r 1951 the species v i s i t e d N a g y s z e n t jános nea r G y ő r ( W e s t e r n H u n g a r y ) J . N A G Y saw some se rap ing on the h i g h w a y off the r a i l -w a y - s t a t i o n .

T h e v e r y l a s t d a t a a r e based u p o n m y o w n O b s e r v a t i o n o n F e b r u a r y 2 7 t h 1957 a t A p a j (Grea t P l a i n ) where I f o u n d a f l o c k o f a b o u t 20 Shore L a r k s a l o n g the s p r i n g Hoodwate r s .

T h u s , d u r i n g the 130 years , s ince the b i r d fauna o f the C a r p a t h i a n B a s i n has been - c i e n t i f i c a l l y observed , 67 d a t a were r epor t ed , p r o v i n g the c o m p a r a t i v e l y rare occur­r e n c e o f t h i s b i r d . T w i c e o r a t best three t i m e s i t was to be seen i n la rger n u m b e r s i n the w i n t e r o f 1829—30 a n d n e a r l v a c e n t u r v l a t e r i n the w in t e r s o f 1922—23 a n d 1923—24.

T h e Shore L a r k w a s f o u n d c h i e f l y o n the G r e a t Hungárián P l a i n , as i t was r epo r t ed f r o m Ungvár to T e m e s — K u b i n f r o m 27 loca l i t i e s . I t appea red m o s t f r e q u e n t l y a t Izsák (8 t imes) a n d Nyíregyháza (7 t imes) . I n the C a r p a t h i a n l anges i t was obse rved i n 14 places whereas i n T r a n s d a n u b i a we o n l y k n o w o f 5 occurrences . L e t us d r a w a l i n c o n the m a p f r o m Egervár to K e v e v á r a n d we s h a l l see tha t there are n o d a t a o f i t s occurrence o n a large t e r r i t o r y o f the C a r p a t h i a n B a s i n southwest o f the l i n e i n d the same c a n be s t a t ed o f the C e n t r a l Hungárián M o u n t a i n s .

A e e o r d i n g to S C H E N K the f i r s t v i s i t o r s a r r i v e d somet imes as e a r l y as Sep t ember i n Máramaros (Nor theas t H u n g a r y ) b u t we l a c k exact da t a . T h i s species m a d e i t s e a r l i e s t appearance o n the l o w l a n d s o n O c t o b e r l O t h a n d repor t s inc reased as w i n t e r became more severe i n N o v e m b e r a n d December . T h e m o s t d a t a are o f J a n u a r y w h e n the Shore L a r k was seen 17 t imes a n d i n some places i t c o u l d be observed for severa l t imes e o n t i n u o u s l y . ( P r o b a b l y i n some cases the same h i b e r n a t i n g f l ocks were seen for some days . ) I n F e b r u a r y a n d M a r c h the n u m b e r o f obse rva t ions g r a d u a l l y decre-ases a n d the b i rds u s u a l l y leave for the i r n o r t h e m h o m e b y the end o f M a r c h .

T a l k i n g o f the i r m o v e m e n t s , P E T É N Y I declares tha t i f the s n o w mel t s t hey s t a r t

116

Page 11: A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA ...epa.oszk.hu/01600/01603/00055/pdf/Aquila_EPA-01603_1959...A HAVASI FÜLESPACSIRTA ELŐFORDULÁSA MAGYARORSZÁGON Schäfer Lajos A havasi fülespacsirta

b a c k ear l i e r but, i f the h a r d w i n t o r t i m e sets i n a g a i n o r there are h c a v y anowfalls , the Shore L a r k s r e t u r n to o u r c o u n t r y . A s I s t a t ed above , it' we speak of the Shore L a r k i n o u r c o u n t r y , we mean the Eremophila alpestris flava G M E L I N . B u t there i s a s u r p r i s i n g l y late dato found i n one o f the repor ts . A c c o r d i n g to G . M E N E S T O R F E R the Shore L a r k was observed near T e m e s — K u b i n (Southeasl H u n g a r y ) even o n A p r i l l O t h 1X98. I t seems tha t I . C H E R N É L bases his t heo ry o f the occurrence o f the B a l k a n subspecies i n the s o u t h e r n par t s o f the C a r p a t h i a n B a s i n o n th is la te occurrence N a m e l y , he supposes tha t the Shore L a r k s obse rved i n the s o u t h e r n pa r t s o f t h e c o u n t r y belong to the , , P E N I C I L L A T A " ( = b a l c a n i c a R E I C H E N O W , 1895) subspecies w h i c h breeds i n B o s n i a , Bulgária and the Caucasus . T h i s species is larger and t h e b lack s t r ipe o n the b i rd ' s head a n d necks ide is a logan ted d o w n to a l a t e r a l s t r ipe above the c rop , b o t h s t r ipes s h a d i n g i n t o each o ther .

T h e repor t s b y B A L D A M U S a n d W A G N E R w h o speak of t h e Sho rc L a r k as a nes t imr b i r d o f the Transsylvanián m o u n t a i n s , po in t to the possible occurrence of t h e balcanit<i subspecies in t h e C a r p a t h i a n B a s i n . It is probable indeed for i t s breeding in Se rb ia is w e l l k n o w n a n d the n o r t h e r n border of i t s nes t ing ränge is no t far f r o m T r a n s s y l ­v a n i a . S u m m i n g up , even i f the Eremophila alpestris balcanica does no t nest i n T r a n s ­s y l v a n i a — t h o u g h i t m a y be supposed to do so — i t i s v e r y l i k e l y to s t raggle i n t o the C a r p a t h i a n B a s i n , w h e n i t m a y reach our c o u n t r y as w e l l .

A s the Shore L a r k is o n l y a rare w i n t e r v i s i t o r o f o u r c o u n t r y i t i s o f no e c o n o m i c a l i m p o r t a n c e . W h i l e i t s t ays here, i t feeds on weedseeds, whereas on i t s b reed ing g r o u n d s i t i s a d i l i g e n t consumer of insects . E x a m i n i n g the s t o m a c h conten ts of 3 Shore L a r k s sho t a t Csallóköz—Somorja (Wes t H u n g a r y ) L . T H A I S Z f o u n d the f o l l o w i n g : (see i n Hungárián T e x t ) .

D R . A . K E V E states i n h i s pape r , , 0 n the sna i l - food of b i r d s " t ha t a s t omach of Ett -mophila con t a ined u n d i s c e m i b l e c r u m b s o f snai l -shel l s .

C o n s i d e r i n g the ecology o f the Shore L a r k , w e f i n d tha t the b i r d be ing a n a lp ine species, keeps to h i g h m o u n t a i n s o r c h i l l y t u n d r a i n i t s o w n breeding-range. I n H u n ­ga r y i t appeared u s u a l l y at the waters ides and i n the C a r p a t h i a n s i t was also genera l ly seen i n r i v e r V a l l e y s . T h e b i rds förmed sma l l e r o r l a rger f locks w h i c h n e v e r n u m b e r e d more t h a n 30 i n d i v i d u a l s , l o n e l y b i rds were s e l d o m observed . It s h o u l d be men t ioned as an i n t e r e s t i n g fact t ha t once a n i m m e n s e f lock of abou t 1000 spec imens was s e en i n the M o r a v i a n B a s i n . (Shore L a r k s i n C h e c o s l o v a k i a are n o t cons idered to be h i b e i -n a t i n g b i rds o n l y b i rds o f passage.)

T h e m o s t n u m e r o u s repor t s o f our w i n t e r v i s i t o r s a l w a y s came f r o m t h e Great Hungárián P l a i n , therefore t he i r most frequent reappearanee has to be expected i n the same area. T h e s ca r c i t y a n d somet imes the comple te l ack o f repor t s do c e r t a i n l y n o t mean t ha t the Shore L a r k has not s t ayed o n the t e r r i t o r y o f the C a r p a t h i a n B a s i n . t h o u g h y o u can te i l f r o m the no ted cases w i t h a c o m p a r a t i v e exaetness, whe the r i n a c e r t a i n yea r the Shore L a r l : appeared f requen t ly , r a r e l y o r n o t at a l l . T h e species does no t s t r i ke the eye i f we do not e x a c t l y w a t c h i t a n d i f w e see a f l y i n g f lock o n l y , it can no t be d i s t i n g u i s h e d f r o m f locks o f o the r s m a l l b i rds of song. W h e n I saw a f lock os Shore L a r k s f l y i n g above the sodaic pas ture o f A p a j p u s z t a (Great P l a i n ) a i f i r s i p a i d n o heeed to t h e m , t a k i n g the b i rds for S k y L a r k s . O n l y af terwards , when the same f lock appeared a t a wa te rpoo l , some steps f r o m the place where I s tood, could I de t e rmine the i r species. T h e y let me come as nea r as 6-—7 m . I observed the i r b e h a v i o u r a n d found i t charaeter is t ie , t h a t t h e y r a n s w i f t l y abou t l i k e P lovers , r u s h e d together , sca t te red a n d rushed together aga in . W h i l e I watehed t h e m for a n hou r , t h e y s eeming ly s tuck to the barer g r o u n d poo r i n Vege ta t ion and s t ayed . i f the c o u l d , o n bar ren soda ic patches . M y experience shows t h a t wo can o n l y d i seover the species i f we w a t c h for t h e m w e l l and observo t h e m keen ly a n d o n l y t hen we m a y hope for more frequent oneounters w i t h t h e s e b i rds .

117