A GYŐRI MÉNFŐCSANAKI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA · Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata _____ 4. oldal 1. BEVEZETÉS

A GYŐRI MÉNFŐCSANAKI PETŐFI SÁNDOR

ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

OM azonosító: 202970

Szervezeti egységkód: GA0501

Cím: 9012 Győr, Kisdobos út 1-5.

E-mail cím: [email protected]

Telefon: 96/556-200

Honlap:

http://psamk.sulinet.hu/

Készült: 2015. augusztus 26.

Hatályba lépett: 2015. szeptember 1.

Módosítás: 2017. február 8.

Felülvizsgálat:

folyamatos módosítása a jogszabályváltozások, az intézmény

szervezeti jogállásának és folyamatainak esetleges változása,

valamint az arra jogosult szervek, személyek

kezdeményezésére történik



Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata _______________________________________________________________________________________

2. oldal

Tartalom 1. BEVEZETÉS ................................................................................................................. 4

1.1 Az SZMSZ célja, tartalma ........................................................................................ 4

1.2 Az SZMSZ jogszabályi alapjai .................................................................................. 4

1.3 Az iskola törvényes működését meghatározó egyéb dokumentumok ....................... 5

1.4 Az SZMSZ hatálya ................................................................................................... 6

2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ................................................................. 7

2.1 Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola szakmai alapdokumentuma ..... 7

2.2 Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ................................................................ 8

3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE .................................................................................... 9

3.1 Az iskola szervezeti ábrája ....................................................................................... 9

3.2 A szervezeti egységek ........................................................................................... 10

3.3 A belső kapcsolattartás rendje ............................................................................... 11

4. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSA .................................................................................... 12

4.1 Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás ................. 12

4.2 A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 19

4.3 A kiadmányozás szabályai ..................................................................................... 19

4.4 A képviselet szabályai ............................................................................................ 20

4.5 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettesek akadályoztatása esetén a

helyettesítés rendje ...................................................................................................... 20

4.6 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök ......... 21

5. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI .................................................................................. 21

5.1 A pedagógusok közösségei ................................................................................... 21

5.2 A tanulók közösségei ............................................................................................. 24

6. A MŰKÖDÉS RENDJE ................................................................................................ 26

6.1 A tanulóknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 26

6.3 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban

a nevelési-oktatási intézménnyel ................................................................................. 30

7. AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI ............................................... 32

7.1. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások ............................................................. 32

8. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI ................................................................................. 35

8.1 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ..................................................... 35

8.2 A vezetők és a partnerszervezetek közötti kapcsolattartás formája és rendje ........ 36

9. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE .................................................... 38

9.1 A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok................................................. 38

10. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ............................................................. 39

10.1 Védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az intézményben

való tartózkodás során meg kell tartaniuk .................................................................... 39


3. oldal

10.2 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje....................................... 40

10.3 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők .................................................. 40

11. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ............................. 40

12. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS

RÉSZLETES SZABÁLYAI ............................................................................................... 41

Az egyeztető eljárás részletes szabályai ...................................................................... 41

13. A pedagógiai programról való tájékozódás rendje ..................................................... 43

14. Záró rendelkezések ................................................................................................... 44

14.1 Az SZMSZ hatálybalépése ................................................................................... 44

14.2 Az SZMSZ felülvizsgálata .................................................................................... 44

15.3 Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai .................................. 45

MELLÉKLETEK ............................................................................................................... 46

AZ ISKOLA KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA .................................................... 46

A KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA ............................................................... 50

BÉLYEGZŐ HASZNÁLATI SZABÁLYZAT ....................................................................... 55

MAGÁNTANULÓI SZABÁLYZAT .................................................................................... 57

KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY ÁLTAL SZERVEZETT UTAZÁSSAL ................................. 62

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ............................................................................................. 65


4. oldal

1. BEVEZETÉS

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (2) bekezdésében kapott

felhatalmazás alapján a

Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola

9012 Győr, Kisdobos út 1-5.

belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési

szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.

1.1 Az SZMSZ célja, tartalma

A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél

hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben.

A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi

alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által

biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást

ad.

1.2 Az SZMSZ jogszabályi alapjai

Törvények

• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.)

• A 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

• A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

• A 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról

• A 2011. évi CCIX. törvény a családok védelméről

• A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról

• 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

• 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról

Kormányrendeletek

• 229/2012. (VIII. 28) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról


5. oldal

• 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól

• 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről

és alkalmazásáról

• 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének

általános követelményeiről

• 326/213. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési

intézményekben történő végrehajtásáról

• Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet

• A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a

továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997.

(XII. 22.) Korm. rendelet

• A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által

kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet

Miniszteri rendeletek

• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI rendelet)

• 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának

kiadásáról

• 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának

irányelve kiadásáról

• A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26)

EMMI rendelet

• A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló

44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet

• Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet

• A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról

és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet

• 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet a digitális archiválás szabályairól

1.3 Az iskola törvényes működését meghatározó egyéb dokumentumok

• Pedagógiai program

• Házirend

• A 2/2013.(1.15.) KLIK utasítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

kiadványozási és helyettesítési rendjéről szóló 1/2013.(I.02.) KLIK utasítás

módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról

• Szakmai alapdokumentum

• Intézményi önellenőrzés

• Éves munkaterv


6. oldal

1.4 Az SZMSZ hatálya

A jelen SZMSZ-t a Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola szervezeti

felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének

előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadta el és határozatlan időre szól.

Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a

diákönkormányzat és az intézményi szülői szervezet.

Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok az intézmény valamennyi

közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek, illetve a nevelési-oktatási intézmény

biztonságos működését garantáló szabályok vonatkoznak az intézményben tartózkodó

szülőkre és az intézménnyel kapcsolatban álló, az intézményben tartózkodó valamennyi

személyre. Az SZMSZ előírásai az intézmény által helyben és külső helyszíneken

szervezett rendezvényeken is irányadóak.

Az SZMSZ-t a fenntartó ellenőrzi.

Az SZMSZ. módosítását kezdeményezheti:

• a fenntartó,

• a nevelőtestület,

• az intézmény vezetője,

• a szülői munkaközösség intézményi vezetősége,

• a diákönkormányzat intézményi vezetősége.

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további

rendelkezéseket önálló szabályzatok, intézményvezetői utasítások tartalmazzák. Ezen

szabályzatok, utasítások előírásait az intézmény vezetője az SZMSZ változtatása nélkül is

módosíthatja. Az SZMSZ nyomtatott formáját az iskola titkárságán, digitális formában

pedig a www.psamk.sulinet.hu honlapon tesszük közzé.

http://www.psamk.sulinet.hu/

http://www.psamk.sulinet.hu/


7. oldal

2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

2.1 Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola szakmai

alapdokumentuma

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás módosításáról rendelkező 39/2014. (XI. 6.)

EMMI utasítás mellékletében, a Magyar Közlöny 2014. évi 55. számú Hivatalos

Értesítőjében ,a módosított szakmai alapdokumentum 2017. január 12-én jelent meg.

Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Győr-Moson-Sopron megye

Tankerület megnevezése: Győri Tankerületi Központ

OM azonosító: 202970

Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola szakmai alapdokumentuma

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti

tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési

intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1)

bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki:

A köznevelési intézmény

1. Megnevezései

1.1. Hivatalos neve: Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola

2. Feladatellátási helyei


9012 Győr, Győzelem utca 12.

3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye

3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma

3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere

3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3.

3.4. Fenntartó neve: Győri Tankerületi Központ

Fenntartó székhelye: 9022 Győr, Liszt Ferenc utca 17.

4. Típusa: általános iskola

5. OM azonosító: 202970

6. Köznevelési és egyéb alapfeladata

6.1. 9012 Győr, Kisdobos út 1-5.

6.1.1. általános iskolai nevelés-oktatás

6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás

6.1.1.2. alsó tagozat, felső tagozat

6.1.1.3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi

fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb

pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos,


8. oldal

érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos)

6.1.2. egyéb köznevelési foglalkozás

6.1.2.1. napközi otthonos ellátás, tanulószoba

6.1.3. iskola maximális létszáma: 770 fő

6.1.4. Közművelődési könyvtár együttműködésben megyei illetékességű könyvtárral

7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga

7.1. 9012 Győr, Kisdobos út 1-5..

7.1.1. Helyrajzi száma:27225, 26302

7.1.2. Hasznos alapterülete:4292 nm

7.1.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog

7.1.4. Győri Tankerületi Központ jogköre: ingyenes használati jog

7.1.5. Működtető neve: Győri Tankerületi Központ

7.1.6. Működtető székhelye: 9022 Győr, Liszt Ferenc utca 17.

8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

2.2 Az intézmény gazdálkodásának jellemzői

Az intézmény önálló gazdasági tevékenységet nem folytat.

Az intézmény székhelyét képező épületek és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat,

mint működtető Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata gyakorolja. Az intézmény

székhelyét képező épületeket és telket az Önkormányzat a Klebelsberg

Intézményfenntartó Központ részére használatra adta át.


9. oldal

3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE

3.1 Az iskola szervezeti ábrája

Intézményi Tanács

Intézményvezető - helyettesek

Nevelőtestület

Iskolatitkár

Rendszergazda

A szülői szervezet

vezetője

Szülői közösség

Diákönkormány zat

Intézményvezető

Pedagógiai

asszisztensek


10. oldal

3.2 A szervezeti egységek

Intézményvezetés

Az iskola vezetője az intézményvezető, aki – a köznevelési törvény előírásai szerint –

felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, dönt az intézmény

működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más

hatáskörébe.

Az intézményvezető közvetlenül irányítja az intézményvezető-helyettesek munkáját, az

iskolatitkárt. Kapcsolatot tart a diákönkormányzattal, a szülői közösséggel, illetve biztosítja

a működésük feltételeit.

Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezető-helyettesek.

Az iskolavezetés hetente munkaértekezletet tart, amelynek időpontja az éves

munkatervben rögzített.

Nevelőtestület

A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó

szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja,

valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül

segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A nevelőtestület félévente

munkaértekezletet tart, amelyet az intézményvezető vezet. A nevelőtestület évente két

alkalommal beszámoló értekezletet, évente két alkalommal osztályozó értekezletet tart.

Az értekezletek rendjét az éves munkaterv tartalmazza.

Szakmai munkaközösségek

A munkaközösség tagjai a legalább öt, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve

azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok. Ennek megfelelően az iskolában három

munkaközösség, és három munkacsoport működik. Szervezeti elhelyezkedésüket az

iskola szervezeti ábrája mutatja.

Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

Iskolatitkár

Rendszergazda

Pedagógiai asszisztensek

Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. Szervezeti egységhez való tartozásukat

az iskola szervezeti ábrája mutatja.

Diákönkormányzat

Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő tevékenységük megszervezésére, a

demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak

szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét a nevelőtestület segíti.

Jogosultak küldöttel képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat

munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű


11. oldal

személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg.

A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus az intézményvezető-helyettessel tartja a

kapcsolatot a szervezeti ágrajz szerint.

Szülői közösség

Iskolánkban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében, az

intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal

rendelkező szülői szervezet működik. Az osztályszintű szülői közösséggel az

osztályfőnökök tartják a kapcsolatot, az iskolai szintű szülői szervezettel pedig az

intézményvezető.

3.3 A belső kapcsolattartás rendje

Vezetők kapcsolattartása

Az iskolai vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósul:

• a mindennapos szóbeli kapcsolattartás formájában;

• a heti rendszerességgel megtartott vezetői értekezleteken;

• az alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott vezetői és kibővített

vezetői megbeszéléseken;

• az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek munkanapokon történő

meghatározott rend szerinti benntartózkodása során;

• az intézményvezető-helyettesekkel és a szakmai munkaközösség-vezetőkkel

történő munkamegbeszélések útján;

• az intézményvezető, vagy az intézményvezető-helyettesek részvételével zajló

szakmai munkaközösségek munkamegbeszélésein;

• az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, rendezvényeken.

A felsoroltakon kívül az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az

osztályfőnökök a munkatervben meghatározott időpontokban tartanak közös értekezletet.

Ezek biztosítják a rendszeres információcserét az iskola vezetősége és a

munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök között. Egyszersmind biztosítják az

egyes munkaközösségek és osztályfőnökök egymás közötti kapcsolattartását, az

információ cseréjét is.

Szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás

A szakmai munkaközösségek, az osztályban tanító tanárok közössége folyamatosan

kapcsolatot tart az osztályközösségekkel, a diákkörökkel, az iskolai sportkörrel, a

diákönkormányzattal. A kapcsolattartás a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek,

osztály- és iskolai programok, osztálygyűlések, évfolyamgyűlések, diákközgyűlés

alkalmával valósul meg. A kapcsolattartás része, hogy az osztályközösségek és a tanulók

az DÖK tisztségviselőin keresztül panaszaikkal, kérdéseikkel, javaslataikkal a

pedagógusokhoz, az osztályfőnökhöz és az iskola vezetőségéhez fordulhatnak. Írásos


12. oldal

felvetéseikre 15 napon belül választ kapnak.

Szülőkkel való kapcsolattartás

Az iskola pedagógusai, osztályfőnökei, vezetői a szülői értekezleteken, szülői

fogadónapokon, iskolai rendezvényeken rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel. Az

iskola egészét vagy tanulói csoportokat érintő kérdésekben az osztályfőnökök, illetve az

iskola vezetősége tart kapcsolatot a szülői közösséggel és a szülői választmánnyal. Az

iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Az iskola valamennyi pedagógusa

tanévenként – az éves munkatervben meghatározott időpontban – két alkalommal tart

fogadóórát. A szülői szervezetek részt vállalhatnak az iskolai tanórán kívüli programok

megszervezésében és végrehajtásában. Ennek érdekében együttműködnek az adott

feladatot végrehajtó pedagógus közösséggel. A munkaközösségek a pedagógusok

munkája megismerésének segítése érdekében a szülői szervezet számára

bemutatóórákat tarthatnak.

Diákönkormányzattal való kapcsolattartás

Az iskola vezetősége, pedagógusai és a diákönkormányzat közötti kapcsolat felelőse

elsősorban a diákmozgalmat segítő tanár, aki minden DÖK vezetőségi ülésen és a

közgyűléseken részt vesz. A intézményvezető tanévenként két alkalommal (a tanév

indításakor, illetve a második félév során) a Diákközgyűlés értekezletein beszámol az

iskola vezetősége által hozott fontosabb, tanulókat érintő intézkedésekről, illetve

tájékozódik a diákönkormányzat munkájáról. A diákönkormányzat vezetője jogosult arra,

hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés rendkívüli

összehívását kezdeményezze. Szükség esetén a nevelőtestületi értekezletre a

diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak. A Diákönkormányzat működéséhez

szükséges feltételek biztosítása az iskolai és a DÖK között létrejött Együttműködési

Megállapodásban megfogalmazottak szerint történik.

Az iskolai sportkörrel való kapcsolattartás

Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolatért a sportkör vezetője és az

intézményvezető felelős.

4. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSA

4.1 Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás

Az iskola legfőbb döntéshozó szerve a nevelőtestület.

Egyszemélyi felelős vezetője az intézményvezető.

A napi operatív munkát az intézmény vezetősége, az intézményvezető és két helyettese

irányítja.

Az iskola irányító – vezető testületének tagjai:

• intézményvezető – 1 fő,

• intézményvezető-helyettesek – 2 fő.

Intézményvezető

Az iskola vezetője gyakorolja a nemzeti köznevelési törvényben, a munka

törvénykönyvében és a közalkalmazotti törvényben ráruházott vezetői jogkört, és ellátja az


13. oldal

ezzel összefüggő feladatokat.

Hatáskörébe tartozik az iskola teljes szervezete.

Jogköre

• Gyakorolja a Győri Tankerületi Központ által ráruházott jogköröket.

• Első fokon dönt azokban a tanügy-igazgatási kérdésekben, amelyeket a törvények

és más jogszabályok hatáskörébe utalnak.

• Tanulói fegyelmi ügyekben az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója.

• Szabályozza az iskolai szervezet működését, továbbá az iskolai élet belső rendjét.

• Meghatározza az iskolán kívüli szervekkel való kapcsolat feltételeit és módjait, az

ügyvitel rendjét és ennek keretében a szerződéskötésekre, levelezésre és

aláírásra, az iskola képviseletére jogosultak körét.

• Ellenőrzi az iskolai nevelő-oktató munkát, az iskola ügyvitelét, szervezeteinek és

közösségeinek működését.

• Intézkedik a rendkívüli események bekövetkezésekor.

• Fizetési kötelezettségek, utalványozás esetén gyakorolja a

Tankerület által meghatározott esetekben az aláírási jogkörét.

• Dönt – kérelem esetén – a tanulók egyes órák látogatása alól történő

felmentéséről.

• Meghatározza az óralátogatások alól felmentett tanulók és a magántanulók

felkészültségének ellenőrzési módját.

Feladatai

• Külső kapcsolataiban személyesen képviseli az iskolát.

• Kapcsolatot tart és együttműködik a Tankerület gazdasági és működtetési

felelősével.

• Felügyeli az iskolaadminisztrációs rendszerek működtetését.

• Gondoskodik az előírt adatszolgáltatások elkészítéséről és határidőre történő

továbbításáról.


14. oldal

Kapcsolatot tart a szakmai érdekképviseleti szervekkel.

• Kidolgozza az iskola nevelő-oktató munka elveit, ellenőrzési és minősítési tervét.

• Biztosítja az iskola működését, a zavartalan nevelő-oktató munka feltételeit, az

iskolai munkaterv, munkarend megvalósítását.

• Irányelveket ad a munkaterv, a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítéséhez.

• Gondoskodik az iskolai élet demokratikus légköréről, az egymást segítő emberi

kapcsolatok erősítéséről, a kitűzött pedagógiai céloknak megfelelő tanár-diák

viszony kialakításáról és fenntartásáról, a saját, valamint az iskola dolgozóinak

tervszerű és folyamatos továbbképzéséről.

• Gondoskodik a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséről,

végrehajtásuk szakszerű megszervezéséről és ellenőrzéséről.

• Gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó

megünnepléséről.

• Irányítja a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységet.

• Irányítja a belső vizsgák előkészítését, és ellenőrzi azokat.

• Gondoskodik a pedagógus munkaközösségek megalakulásáról és működéséről, a

pedagógusok kezdeményezéseinek felkarolásáról és támogatásáról, a

nevelőtestületi döntések végrehajtásáról, a nevelőtestületi értekezletek

megtartásáról.

• Gondoskodik a diákközgyűlés összehívásáról és lebonyolításuk feltételeinek

biztosításáról.

• Irányítja az ifjúságvédelmi munkát.

• Gondoskodik az iskolai élet egyes területeinek tennivalóit rögzítő szabályzatok

végrehajtásáról.

• Biztosítja az iskolaszék, a szülői szervezet, a diákönkormányzat és a diákkörök

működésének feltételeit.

• Irányítja és összehangolja az iskola – pedagógus és nem pedagógus beosztású –

dolgozóinak tevékenységét.

• Az iskola dolgozóinak munkáját értékeli, minősíti, jutalmazza, valamint kitüntetésre

javasolja a kiemelkedő munkát végzőket, és szükség esetén felelősségre vonást

alkalmaz.

• Figyelemmel kíséri és segíti a nevelőtestület és a tanulóközösség életét, a

diákönkormányzat érdekvédelmi feladatainak megvalósulását.

• Kezdeményezi és támogatja a nevelő–oktató munka tervszerű fejlesztését, a

korszerűsítő és újító törekvések kibontakozását.

• Szervezi az iskola és az iskolával kapcsolatban lévő külső szervezetek, valamint

az iskola és a tanulók családja (törvényes képviselője) közötti kapcsolatokat.

• Irányítja, szervezi és ellenőrzi az iskolatitkár munkáját.

• Irányítja a pedagógiai dokumentumok elkészítését.

• Irányítja a tankönyvellátással kapcsolatos feladatokat.


15. oldal

• Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári

munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének

betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét.

• Irányítja a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői

fogadóórák, SZK értekezletek stb.) megszervezését.

• Gondoskodik az egész iskolát érintő tárgyi feltételek megteremtéséről.

Szervezi és ellenőrzi a beszerzéseket.

• Felügyeli a karbantartási és felújítási munkálatokat.

• Gondoskodik a vagyonvédelem megszervezéséről.

• Kapcsolatot tart a szülői közösség képviselőjével.

Mindkét intézményvezető-helyettes az általános nevelési és tanügy-igazgatási hatás- és

jogkörrel, valamint feladatokkal megbízott helyettesei az intézményvezetőnek. Továbbá

alapvető feladatuk az iskolában folyó közismereti oktatás felügyelete és a rendszergazda

irányítása. Felelősséggel osztoznak az iskola nevelési céljainak megvalósításában.

Felelősséggel osztoznak az iskola tanügy-igazgatási feladatainak jogszabály szerinti

ellátásban. Ellenőrzéseik során személyesen győződnek meg a nevelési feladatok

végrehajtásáról. Általános intézményvezető-helyettesi feladataik mellett felügyelik a

diákönkormányzatot segítő tanár és a rendszergazda munkáját is.

0

Az igazgatóhelyettesek közötti munkaterület felosztása

Az első számú igazgatóhelyettes irányítja az alsó tagozat (1-4. osztály) nevelő-oktató

munkáját és az alsó tagozatos napközi munkáját. Feladata az általános iskola első

osztályába való felvétel lebonyolítása, továbbá az alsó tagozatos tantárgyfelosztás és

órarend összeállítása. Feladata a munkaköréhez tartozó adminisztráció irányítása, a

naponkénti helyettesítés megszervezése. Az igazgató távollétében döntési jogkörrel

felruházott alsó tagozatos igazgatóhelyettes.

A második számú igazgatóhelyettes irányítja a felső tagozat (5-8.osztály) nevelő-oktató

munkáját és a felső tagozatos napközi munkáját. Feladata a munkaköréhez tartozó

adminisztráció irányítása, továbbá a naponkénti helyettesítés szervezése. Feladata a

felső tagozatos tantárgyfelosztás és órarend összeállítása. Feladata a pályaválasztással

kapcsolatos teendők irányítása. Az igazgató távollétében döntési jogkörrel felruházott

felső tagozatos igazgatóhelyettes.

Hatáskörükbe tartoznak:

• A munkaközösségek

• A diákönkormányzat

Jogköreik:

• A tanügy-igazgatási tevékenység irányítása.

• Aláírási jogkör gyakorlása az igazgató által kiadott külön intézkedés szerint

utalványozási és más teljesítési kötelezettség esetén.


16. oldal

• A rendeletek változásainak megfelelően az iskolai dokumentumok módosításának

irányítása.

• Javaslat készítése a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására,

kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására.

• Javaslattétel a Diákönkormányzat számára biztosított anyagi források

felhasználására, a szociális segélyek odaítélésére.

• A diákközgyűlések szervezése és irányítása.

• A hirdetések ellenőrzése, az iskolarádió üzemeltetése.

• A rendszergazda irányítása.

• Az intézményvezető hosszabb ideig tartó távolléte, akadályoztatása (betegség

stb.) esetén helyettesítése.

• Jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja. A

gyakornoki rendszer működtetése.

• A speciális tevékenységeket ellátók munkájának irányítása.

• A minőségbiztosítási tevékenység irányítása.

• Jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja.

Feladataik:

• Megszervezik, valamint részt vesznek a különbözeti, az osztályozó és javító-pótló

vizsgák szervezésében.

• Igény esetén gondoskodnak a hit - és vallásoktatás megszervezéséről.

• Gondoskodnak az iskolai tankönyvellátás megszervezéséről és a tankönyvek

megrendeléséről.

Folyamatosan ellátják az osztályfőnököket a munkájukhoz szükséges

információkkal és dokumentumokkal.

• Felügyelik az osztályfőnöki munkaközösség munkáját.

• Elkészíttetik az osztályfőnöki tanmeneteket és ellenőrzik az ebben rögzített

feladatok végrehajtását.

• Az osztályfőnökök számára óralátogatásokat, bemutató órákat, tapasztalatcserét

szerveznek.

• Az oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása.

• Irányítják a közismereti oktatás helyi tanterveinek kidolgozását.

• Irányítják a tantárgyak tanmeneteinek kidolgozását, ellenőrzik azok tartalmát.

• Irányítják a pótló, javító és osztályozó, különbözeti vizsgák követelményeinek

kidolgozását, és megszervezik azokat.

• Irányítják az országos, a megyei szintű és a helyi versenyekre való felkészülést,

szervezik a versenyeken való tanulói részvételt.

• Irányítják a korrepetálások, egyéni foglalkozások, szakkörök tartalmi munkáját.

• Óralátogatásokat, bemutató órákat, tapasztalatcserét szerveznek.

• Gondoskodnak az oktatás korszerűsítéséről, a képzés színvonalának emeléséről.


17. oldal

• Ellenőrzik és értékelik a tanítási órákat és a tanári munkafegyelem betartását.

Elkészítik az iskolai munkatervet.

• Elkészítik a KIR - statisztikát.

• Gondoskodnak a tantárgyfelosztás elkészítéséről.

• Irányítják az órarend elkészítését és év közben történő karbantartását.

• Gondoskodnak a „Különös közzétételi lista” karbantartásáról.

• Elkészítik, és folyamatosan figyelemmel kísérik a pedagógusok továbbképzési

tervét, és gondoskodnak annak megvalósításáról.

• Az iskolai diákfegyelmi bizottság elnökeként irányítják a bizottság munkáját.

• Szervezik az általános iskolai tanulók beiskolázását és kapcsolatot tartanak az

általános iskolákkal.

• Figyelemmel kísérik a közlönyökben megjelent és az iskolára vonatkozó

rendelkezéseket.

• Figyelemmel kísérik az igazolatlan órákról szóló tájékoztatási kötelezettségek

teljesítését.

• Havonta ellenőrzik a tanórán kívüli foglalkozások megtartását és a naplóvezetést.

• Segítik a tantestület és a tanulók képviselőinek az Iskolaszékbe történő

megválasztását.

• Együttműködnek a leltározás megszervezésében és lebonyolításában.

• Ellenőrzik a „Házirend” betartását, és felelősök az abban foglaltak végrehajtásáért.

• Ellenőrzik és értékelik a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári

munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének

betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét.

• Segítik a nevelőmunkának, a diákok érdekvédelmi céljainak és programjainak

megvalósulását.

• Gondoskodnak a tanulók szervezett véleménynyilvánításának lehetőségéről.

• Gondoskodnak a tanulók szociális ellátásával

kapcsolatos igényeinek felméréséről.

Kapcsolatot tartanak az iskolaorvossal és szervezik a szűrővizsgálatokat.

Kapcsolatot tartanak a pedagógiai szakszolgálattal.

• Irányítják és ellenőrzik a diákönkormányzatot segítő pedagógus tevékenységét.

• Gondoskodnak a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet,

szülői fogadónapok stb.) megszervezéséről és lebonyolításáról.

• Felelősek az iskolai ünnepségek, a ballagás és a szalagavató megszervezéséért

és lebonyolításáért.

• Részt vesznek az iskolai értekezletek előkészítésében és megszervezésében.

• Segítik a diákrendezvények megszervezését és lebonyolítását.

• Nyilvántartják és ellenőrzik az osztálykirándulásokat.

• Ellátják az országos, a megyei szintű és az iskolai mérésekkel kapcsolatos

szervezési és adatszolgáltatási feladatokat.

• Irányítják és ellenőrzik a munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenységet.


18. oldal

• A munkavédelmi szemlék által feltárt veszélyek megelőzésére a szükséges

intézkedéseket megteszik.

• Gondoskodnak a tanuló balesetek kivizsgálásáról, nyilvántartásáról és a

kapcsolódó adatszolgáltatásról.

• Részt vesznek a selejtezési bizottság munkájában.

• Felelősek az iskolai kártérítési ügyek intézéséért.

• Gondoskodnak az oktatás korszerűsítéséről, a képzés színvonalának emeléséről.

• Gondoskodnak az iskola szoftverigényének felméréséről és részt vesz annak

biztosításában.

• Felelősek az információáramlás gyors és pontos megtörténtéért (körözvények,

hirdetések, iskolarádió stb.).

• Figyelemmel kísérik a pályázati kiírásokat.

• Javaslatot tesznek a tanárok továbbképzésére, részt vesznek a helyi

továbbképzések szervezésében és lebonyolításában.

• Ellenőrzik és értékelik a tanítási órákat és a tanári munkafegyelem betartását.

• Biztosítják a tanárok szükség szerinti helyettesítését.

• Havonta ellenőrzik a tanórán kívüli foglalkozások megtartását és a naplóvezetést.

• Segítik a munkaerő-gazdálkodási feladatok megoldását.

• Gondoskodnak az oktatáshoz szükséges tanári segédletekről, nyomtatványokról.

• Részt vesznek a pedagógiai program és az SZMSZ karbantartásában.

• Irányítják, koordinálják a minőségirányítási feladatokkal kapcsolatos teendőket, a

jogszabályi változásoknak megfelelően karbantartják. Megszervezik, irányítják

és ellenőrzik a versenyeket. Nyilvántartják a tornaterem és a sportpálya

használatát.

• Szervezik a gyógytestneveléssel és a könnyített testneveléssel kapcsolatos

tevékenységeket.

• Irányítják az iskola külföldi kapcsolataival járó feladatok végrehajtását.

• Feladataik végzése során tapasztalatokról, a felmerült problémákról és

intézkedésekről az intézményvezetőt folyamatosan tájékoztatni kötelesek.


19. oldal

4.2 A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való

benntartózkodásának rendje

A tanítási napokon az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek a tanévre

megállapított heti beosztás szerint tartózkodnak az iskolában. A beosztás napi bontásban

a tanítás megkezdésétől, az adott napon esedékes utolsó foglakozás (ideértve a délutáni

foglalkozásokat is) végéig tartalmazza a vezetők beosztását. Az intézményvezető vagy

helyettesei közül egyiknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban,

amikor a tanítási órák, a tanulók számára szervezett iskolai rendszerű délutáni

foglalkozások vannak. Egyebekben munkájukat az iskola működési szükségleteinek és az

aktuális faladatoknak megfelelő időben és időtartamban látják el. A beosztást ki kell

függeszteni az iskola titkárságán.

Ezért az Igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől péntekig naponkénti

beosztásban 7:30-16:30 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat

az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban

látják el.

4.3 A kiadmányozás szabályai

A kiadmányozás rendjét a Győri Tankerületi Központ Elnöke által kiadott utasítás

szabályozza.

Az intézményvezető kiadmányozza

• A jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás

megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény

közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait.

• Az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez

kapcsolódó kötelezettségvállalásokat.

• Az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat,

megkereséseket és egyéb leveleket.

• Az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek

kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a Tankerület központi szerve

szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartott fenn.

• A közbenső intézkedéseket.

• A rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó

iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat.

• Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok

továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető

jogosult.

• Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá.

• Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlói az

intézményvezető-helyettes I.:Alsós Igazgató-helyettes , illetve akadályoztatása

esetén az intézményvezető-helyettes II. : Felsős Igazgató-helyettes


20. oldal

4.4 A képviselet szabályai

Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott

esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre.

A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy

elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit

erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az

intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak.

A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki

• jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében,

• tanulói jogviszonnyal,

• az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével,

módosításával és felbontásával,

• munkáltatói jogkörrel összefüggésben;

• az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos

ügyekben,

• települési önkormányzatokkal való ügyintézés során,

• állami szervek, hatóságok és bíróság előtt,

• az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt,

• intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során,

• nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a

nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a

diákönkormányzattal,

• más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi

önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt

gazdasági és civil szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel, az

intézmény székhelye szerinti egyházakkal, munkavállalói érdekképviseleti

szervekkel.

Sajtónyilatkozatot az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére az

intézményvezető vagy annak megbízottja adhat (a fenntartóval történt egyeztetés után).

Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat tételről, annak

szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik.

Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti

joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény vezetője és

valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell

érteni.

4.5 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettesek akadályoztatása

esetén a helyettesítés rendje

Az intézményvezető távolléte alatt az ügyeletes intézményvezető az intézmény felelős

vezetője.

Az intézményvezetőt tartós távolléte esetén az intézményvezető I.(Alsós-helyettes) vagy

az, intézményvezető II. (Felsős-helyettes) helyettesíti. Amennyiben ez a helyettesítési


21. oldal

rend nem tartható, akkor a helyettesítendő vezető írásban bíz meg egy felelőst, lehetőleg

a munkaközösség vezetők közül.

A tavaszi, őszi, téli és nyári szünetekben azokra a munkanapokra, amikor az iskola nyitva

tart, az intézményvezető írásban előre elkészíti a helyettesítési rendet és azt közzéteszi

az iskola honlapján. Ez az előírás vonatkozik a nyári ügyeleti napokra is.

4.6 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és

hatáskörök

Az intézményvezető az alábbi feladat- és hatásköröket ruházza át a helyetteseire

• A pedagógusok teljesítményértékelése.

• A munkavégzés ellenőrzése.

• Az ügyeletek és a helyettesítések elrendelése.

• A vizsgák szervezése.

• Az iskolai dokumentumok elkészítésében való részvétel

• A statisztikák elkészítése.

• Az órarend és a tantárgyfelosztás előkészítése.

• A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése.

• A választható tantárgyak körének meghatározása.

• A tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmek elbírálása.

• A nemzeti és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünneplése.

• A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk

szakszerű megszervezése és ellenőrzése.

• Javaslattétel a pedagógusok továbbképzésére.

• Az iskola közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés.

• Személyi anyagok kezelése.

Az átruházott feladat- és hatáskörök esetében az intézményvezető-helyetteseket teljes

körű beszámolási kötelezettség terheli. Az átruházott feladat- és hatáskörök helyettesek

közötti megosztását a munkaköri leírások tartalmazzák.

5. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI

5.1 A pedagógusok közösségei

5.1.1 Nevelőtestület

A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó

szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja,

valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül

segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. Véleményezési és javaslattévő jogköre

kiterjed az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésre.

A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei


22. oldal

A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,

félévi és év végi osztályozó konferencia,

tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),

nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),

rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges

problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az

iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha

azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója

szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül

az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető,

valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá.

Döntési jogköre a következőkre terjed ki

• A pedagógiai program elfogadása.

• Az SZMSZ elfogadása.

• A házirend elfogadása.

• Az iskola éves munkatervének elfogadása.

• Az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása.

• A továbbképzési program elfogadása.

• A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása.

• A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók

osztályozóvizsgára bocsátása.

• A tanulók fegyelmi ügyei.

• Az intézményi programok szakmai véleményezése.

• Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő

szakmai vélemény tartalma.

• A saját feladatainak és jogainak átruházása.

• A ballagó tanulók elismerése, címek adományozása.

Ezen túlmenően véleményezi, majd jóváhagyja a diákönkormányzat működési

szabályzatát, és véleményezi a diákönkormányzat működésére biztosított anyagi

eszközök felhasználását.

A nevelőtestület a számára biztosított feladat- és hatáskörök közül nem ruházhatja át

döntési jogkörét a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési

szabályzat esetében.

Személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák a pedagógusok feladatait.


23. oldal

A szakmai munkaközösségekre ruházza át döntési jogkörét

• az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók egyes

munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról;

• az iskola éves munkatervének munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról;

• a továbbképzési program elfogadásáról.

A tanulók magasabb évfolyamra lépéséről és az osztályozó vizsgára bocsátásról a

döntést a nevelőtestület helyett az osztályban tanító tanárok közössége hozza meg. A

tanulók fegyelmi ügyeiről a tanulói fegyelmi bizottság hoz döntést, amelynek

megválasztására a tanév első értekezletén kerül sor. A megválasztott bizottság

mindenkori elnöke a feladattal megbízott intézményvezető-helyettes.

A felsorolt döntéshozók beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a

döntést követő legközelebbi nevelőtestületi értekezleten.

A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak

kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén

szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok

egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet

jegyzőkönyvét a kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a

jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá.

5.1.2 Szakmai munkaközösségek - munkacsoportok

A munkaközösség tagjai azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve azonos nevelési

feladatot ellátó pedagógusok.

Ennek megfelelően az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek:

• alsós munkaközösség,

• napközis munkacsoport

• humán és reál munkaközösség,

• testnevelési munkacsoport

• nyelvi munkacsoport

• fejlesztő munkacsoport

• tehetség munkacsoport

Szervezeti elhelyezkedésüket az iskola szervezeti ábrája mutatja.

A munkaközösségek tevékenységének célja, hogy segítse tagjai szakmai munkája

minőségi és módszertani fejlesztését, tervezését.

Munkájukat éves munkaterv alapján végzik.: A munkaközösségek munkatervébe épülnek

be a munkacsoportok éves tervei. Minden tanévben, valamennyi munkaközösség

legalább 2 értekezletet tart. A munkaközösségi értekezletet a munkaközösség-vezető

hívja össze. Az értekezletet össze kell hívnia akkor is, ha az intézményvezető vagy az

intézményvezető-helyettesek elrendelik, vagy a munkaközösség tagjainak legalább

egyharmada indítványozza.

A munkaközösséget a munkaközösség-vezető irányítja, akit az intézményvezető 5 évre

bíz meg a munkaközösségi tagok véleményének kikérésével.


24. oldal

A munkaközösségek részletes feladatai

• Gyakorolják a nevelőtestület által átruházott jogköröket és elvégzik az ezzel

kapcsolatos feladatokat.

• Részt vesznek az iskola szakmai munkájának irányításában, tervezésében,

szervezésében és ellenőrzésében.

• Javaslatot fogalmaznak meg az egyes szaktanárok külön megbízásaira.

• Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai

színvonalát, minőségét.

• Javaslatot tesznek a szertárak és a szakkönyvtárak fejlesztésére.

• Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának

javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a

munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény

vezetőjével.

• A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben

folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési

rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

• Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat.

• Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását,

háziversenyeket szerveznek a tanulók tudásának fejlesztése céljából, propagálják

a más szervezetek által meghirdetett versenyeket.

• Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.

• Szervezik a pedagógusok továbbképzését.

• Összeállítják az osztályozó, a különbözeti, a javító és felvételi vizsgák tételsorait,

ezeket fejlesztik és értékelik.

• Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi

közösséget.

• Az intézménybe kerülő, nem gyakornok pedagógusok számára azonos vagy

hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új

kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente beszámol az intézmény

vezetőinek.

• Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok

munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok

beilleszkedését.

• Javaslatot tesznek az oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére.

• Az osztályfőnöki munkaközösség segítséget nyújt az iskola vezetőségének az

egységes nevelési alapelvek kialakításában és ezek gyakorlati megvalósításában.

5.2 A tanulók közösségei

5.2.1 A diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli

szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A


25. oldal

diákönkormányzat vezető szerve a Diákközgyűlés, amelyen a tanulói közösségeket az

osztályok DÖK titkárai képviselik. A közgyűlés választja saját vezetőségét. A vezetőség

irányítja az osztályok diák önkormányzati képviselőit. A diákönkormányzat munkáját e

feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti,

akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg.

A diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol

• saját működéséről;

• a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról;

• hatáskörei gyakorlásáról;

• egy tanítás nélküli munkanap programjáról.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az iskola működésével és

a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét

• az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

• az alapítványi juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai

célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

• a házirend elfogadása előtt.

A fenntartó a köznevelési törvény 83. § (3) bekezdésében felsorolt döntések előtt

kötelezően kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét.

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény vezetője felelős.

A diákönkormányzat működését saját szervezeti és működési szabályzata szabályozza.

5.2.2 Az iskolai sportkör

Az intézményben működő sportkör feladata a tanulók napi testmozgásával, a

mindennapos testnevelés céljaival összefüggő feladatok elvégzésének segítése. E célból

sportköri foglalkozásokat tart a pedagógiai program helyi tantervében meghatározott

időkeretben.

A sportkörnek tagja az iskola valamennyi tanulója.

A sportköri foglalkozásokat az iskola testnevelő tanárai tartják.

A sportkör felelősét az intézményvezető bízza meg.

5.2.3 Szakkörök, diákkörök

A tanulók érdeklődésétől függően indít szakköröket az iskola, melyek a

tehetséggondozásban kiváló lehetőséget biztosítanak az azonosításra,

tehetséggondozásra.

A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján folynak. A jelentkezés önkéntes,

azonban a szakkörre felvett tanuló köteles ott megjelenni, távolmaradását igazolni. Egy-

egy szakkör minimális tanulólétszáma 14 fő. A szakköri foglalkozásokról naplót kell

vezetni.


26. oldal

5.2.4 Osztályközösségek

Az intézménybe felvett tanulók osztályba való besorolásáról, az osztálylétszámokról és a

szervezési elvekről az intézményvezető dönt a köznevelési törvény ide vonatkozó

előírásai, valamint a fenntartó elvárásait figyelembe véve. Az osztályközösség az

intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége.

5.2.5 A szülők közösségei

Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében az

intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal

rendelkező szülői szervezet működik. A szervezet alapegységei az osztály szülői

közösségek. Küldötteik a Szülői Választmányban képviselik az osztályt.

A szülői szervezet figyelemmel kíséri az iskolában a tanulói jogok érvényesülését, a

nevelő-oktató munka eredményességét. Tájékoztatást kérhet minden olyan esetben,

amely a tanulók egy csoportját érinti. Ebbe a körbe tartozó ügyek tárgyalásakor

képviselőjük részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Döntési joga van saját működési

rendjéről és munkatervéről, valamint az iskolaszékbe delegált képviselő személyéről.

Véleményt mond a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési

szabályzat elfogadásakor és módosításakor.

A fenntartó a köznevelési törvény 83. § (3) bekezdésében felsorolt döntések előtt

kötelezően kikéri a szülői közösség véleményét.

5.2.6. Intézményi Tanács

Az intézményben a helyi közösségek érdekeinek képviseletére Intézményi Tanács

működik. Összetételét a Nkt. 73. §-nak (3), illetve (4) bekezdése határozza meg. A tanács

tagjait a delegálók véleményének meghallgatása mellett az intézmény vezetője bízza

meg. Az iskola és az Intézményi Tanács közötti kapcsolattartásért az intézmény vezetője

felelős. Az intézményvezető félévente beszámol az iskola munkájáról az Intézményi

Tanácsnak.

6. A MŰKÖDÉS RENDJE

6.1 A tanulóknak a nevelési-oktatási intézményben való

benntartózkodásának rendje

Az iskola épülete a szorgalmi időszakban tanítási napokon 6.00-tól 20 óráig tart nyitva.

Ettől való eltérést eseti kérések alapján az intézményvezető engedélyezhet. Szombaton

és vasárnap, illetve tanítási szünetek alatt nyitva tartás csak az intézmény vezetője által

engedélyezett programok időtartamára lehetséges. A tanítási szünetek alatt a nyitva

tartást az előre közzétett ügyeleti rend határozza meg. Az intézményt egyébként zárva

kell tartani.

A tanítási órák a házirend „Az iskola működési rendje” fejezetében meghatározott rend

szerint zajlik. Az első elméleti óra kezdete 8.00 óra. A tanítási órát senki sem zavarhatja.

Körözvények, óralátogatások stb. (egyéb indokolt esetek) esetében intézményvezető

vagy helyettesi engedély szükséges.


27. oldal

A tanár az órája alatt felelős a rendért, a terem állapotáért. A tantermet olyan állapotban

kell átadnia a következő órára, hogy ott rendben megkezdődhessen a következő tanóra.

Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idő előtt és után a felsős Igazgató-helyettes

és alsós Igazgató-helyettes által kialakított ügyeleti rend biztosítja a tanulók felügyeletét.

A pedagógusok reggeli ügyelete 7 óra 30 perckor kezdődik. Az ügyeleti beosztást

órarendhez igazodva kell meghatározni. Az ügyeletes tanár figyelemmel kíséri a tanulók

viselkedését, a folyosókon a tisztaság megőrzését. Baleset esetén intézkedik.

A tanítás nélküli munkanapok rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon, múzeum- és

színházlátogatásokon, valamint egyéb rendezvényeken a felügyelet szabályait szintén az

intézményvezető határozza meg.

A tanulók munkarendjének részletes szabályait az iskola házirendje – önálló

szabályozásként határozza meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak

megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára nézve kötelező.

6.2 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az

igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének

függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény

feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe

venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv

betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

6.2.1 A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt

a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak

helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak

okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni

az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője

helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet

meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni,

hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a

tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját

követő 3. munkanapon le kell adni a titkárságon.

Távolléttel kapcsolatos szabályok

Rendkívüli távolmaradás (betegség, táppénz)

A pedagógus munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap

köteles bejelenteni az intézményvezető helyetteseknek, vagy akadályoztatásuk esetén az

iskola titkárságán. Gondoskodnia kell arról, hogy az őt helyettesítő kollega tudja, hogy az

adott osztályban milyen tananyagot kell tanítania.


28. oldal

Legkésőbb a távolmaradás utolsó napján (reggeli órákban) a pedagógus köteles a

munkába állásának időpontját az intézményvezető helyetteseknek

(igazgatóhelyetteseknek) jelezni.

A hiányzását igazoló dokumentumokat az első munkában töltött napon leadja a

titkárságon.

Előrelátható távolmaradás

A távolmaradó pedagógus előrelátható távolmaradását az intézményvezető helyettesek

(igazgatóhelyettesek) véleményezik.

A távolmaradási kérelmet a pedagógusnak szóban, valamint szükség esetén (hosszabb

idejű távolmaradást pl. fizetés nélküli szabadság) írásban kell kérelmeznie az intézmény

vezetőjétől.

A távolmaradó pedagógus előrelátható távolléte esetén legalább 3 nappal korábban

személyesen köteles bejelentést tenni az intézményvezető helyetteseknek

(igazgatóhelyetteseknek).

A távolmaradó pedagógus előrelátható hiányzás esetén köteles 1 nappal a hiányzás előtt

a helyettesítendő foglalkozások anyagát leadni.

Legkésőbb a távolmaradás utolsó napján a pedagógus köteles a munkába állásának

időpontját az intézményvezető helyetteseknek (igazgatóhelyetteseknek) jelezni.

Anyanap kérése

A pedagógus kérésére az anyanap kiadását az intézményvezető helyettesek

(igazgatóhelyettesek) biztosítják. December és június hónapban csak rendkívüli, indokolt

esetben az intézményegység-vezető (igazgató) engedélyezheti úgy, hogy a folyamatos

munkavégzést ne akadályozza az anyanap kivétele.

A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a soron következő órák témáját

az órák anyagát a helyettesítést végző pedagógusnak eljuttatni.

Hivatalos távollét

A tanulókat versenyre kísérő, továbbtanuló, továbbképzésen résztvevő pedagógus

hiányzása hivatalos távollétnek tekinthető, amennyiben az iskola vezetése ezt előzetesen

engedélyezte.


29. oldal

Késések bejelentése

Váratlan esemény bekövetkeztekor, amennyiben a pedagógus a munkakezdés

időpontjában nem érkezik meg az iskolába, lehetőség szerint az intézményvezető

helyetteseket (igazgatóhelyetteseket) legkésőbb az adott tanóra megkezdése előtt 15

perccel telefonon értesíti.

A nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottak lehetőség szerint a munkakezdés

időpontját megelőzően értesítik közvetlen felettesüket.

Szabadság-pótszabadság

A szabadságok kiadása igazgatói feladat, a törvényben meghatározottak alapján történik.

6.2.2 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet

engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a

tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák

(foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi.

6.2.3 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén –

lehetőség szerint – helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy

nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet

szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

6.2.4 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával

összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az

intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak

meghallgatása után.

6.2.5 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását

rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű

osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az

eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

6.2.6 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje


30. oldal

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt

kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a

nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll.

Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok

illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és

időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető

feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával

összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával

történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető

feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek

időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-

nyilvántartásban is megjeleníthető.

6.2.7 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok

betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető

állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és

pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi

munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók

szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az

intézményvezető, vagy a helyettesek szóbeli vagy írásos utasításával történik.

6.3 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak

jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

Az iskola a zavartalan működés, a vagyonvédelem, valamint a tanulók és alkalmazottak

biztonsága érdekében szabályozza a belépés és benntartózkodás rendjét mindazon

személyek esetében, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával.

Az iskolába érkező idegeneket a portás fogadja és engedi be, illetve ki őket. A portás csak

előre bejelentkezett látogatót engedhet be, ellenkező esetben a titkársággal kell

egyeztetnie. A beérkezőt a portás regisztrálja; kihez mikor érkezett, mikor távozott.

Az iskola helyiségeinek bérlői a leadott névsor alapján léphetnek be az iskolába.

Hétvégén, ünnepnapokon és tanítási szünetekben (a kijelölt ügyeleti napot kivéve), csak

az intézmény vezetőjének külön írásos engedélyével lehet idegeneknek az intézmény

területén tartózkodnia, a regisztráció ekkor is szükséges. Regisztráció nélkül léphetnek be

az épületbe a szülők a fogadóórák, a szülői értekezletek és a szülői részvétellel zajló

iskolai rendezvények esetén.

6.3.1 Az iskolában való tartózkodás szabályai

• Az intézménybe lépő idegenek, vendégek csak a belépéskor megjelölt helyen,

személynél tartózkodhatnak.

• A tanítási órák látogatására az intézményvezető engedélyével kerülhet sor, az órák

lényeges zavarása nélkül.


31. oldal

• A szülők, vendégek fogadása egy adott rendezvény, program esetén az erre

kijelölt tanteremben vagy az ünnepély helyszínén történik.

• Az intézményben tartózkodó idegenek (vendégek, javítási, karbantartási munkát

végző szakemberek) esetében gondoskodni kell arról, hogy lehetőség szerint ne

zavarják meg az oktatómunka rendjét.

6.3.2 Helyiségek, berendezések használatának szabályai

A helyiségek használatának rendjét a Házirend, illetve a termekben kifüggesztett

használati rend tartalmazza. Az ebben foglaltakat az intézmény tanulóinak és

alkalmazottainak, és a bérbe vevőnek is be kell tartaniuk. Az iskola berendezéseit,

felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény

ellenében lehet.

6.3.3 Az intézményen kívül végezhető feladatok:

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint

határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető

feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a

köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő

meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos

döntéseit – a pedagógus maga dönt.


32. oldal

7. AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI

FORMÁI, IDŐKERETEI

Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei,

valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével tanórán kívüli egyéb

foglalkozásokat szervez. A foglakozásokat megfelelő számú jelentkező esetén az

intézményvezető engedélyezi. A foglalkozások helyét és időtartamát helyettesek rögzítik,

terembeosztással együtt a mindenkori tantárgyfelosztás lehetőségeihez igazodva. A

foglalkozásokról naplót kell vezetni.

A rendszeres tanórán kívüli foglakozásokat az intézményvezető által megbízott

pedagógusok szeptember 8-ig hirdetik meg heti időbeosztással és a foglalkozást tartó

tanár nevével. A jelentkezési határidő szeptember 8. A jelentkezés a foglakozást tartó

tanárnál lehetséges. A jelentkezés önkéntes, de felvétel esetén a foglakozásokon való

részvétel kötelező.

Az egyéni foglakozások célja a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása és a

tehetséggondozás, a gyengébb előképzettségű tanulók felzárkóztatása, a tananyag

eredményes elsajátításának elősegítése. A tantárgyfelosztásban erre a célra

rendelkezésre álló órakeret felhasználásáról az intézményvezető dönt a

munkaközösségvezetők és az intézményvezető-helyettesek javaslata alapján.

A tanulók mindennapos testedzésének biztosítására az iskola a mindennapos

testnevelésórákon túl sportköri foglalkozásokat is szervez. A foglakozások célja, hogy

lehetőséget biztosítson a tanulók számára a különböző sportágak művelésére és

versenyekre való felkészülésre.

A diákkörök, szakkörök célja a tanulók tudományos, technikai, szakmai, művészi,

idegen nyelvi és egyéb érdeklődésének kielégítése, alkotó képességeinek fejlesztése.

Diákkörnek tekinthető a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti

csoport és egyszeri alkalomra alakult csoport. Közös jellemzőjük, hogy a foglakozások

előre meghatározott tematika szerint zajlanak. A diákkör minimális létszáma 14 fő.

Munkájuk anyagi feltételeit az iskola biztosítja, ezért indításukhoz intézményvezetői

engedélyre van szükség. A diákkörök munkáját a tanulók által felkért pedagógusok,

szülők vagy külső szakemberek, szakértők segíthetik. Valamennyi diákkör képviselőt

delegálhat a Diákönkormányzatba.

Időszakos tanórán kívüli foglakozások indulnak a tanulmányi versenyekre való

felkészítés céljából. A felkészítendő tanulók kiválasztása a szaktanárok javaslata vagy az

iskolai háziversenyeken elért eredmények alapján történik.

7.1. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei,

valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb

foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és

helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt.


33. oldal

A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok

- A foglalkozásokat úgy kell megszervezni, hogy a tanulóknak a napi 16 óráig történő

foglalkoztatását biztosítsa.

- Az indítható tanórán kívüli foglalkozásokat és az azokat vezető pedagógusok nevét

az intézményvezető májusban teszi közzé.

- A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy

tanévre szól.

- A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezést a szülő is aláírja.

- A foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme

alapján történhet a foglalkozást tartó nevelő, vagy osztályfőnök, engedélyével

- A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti

óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az

iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell.

- A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket

a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.

- A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg

- A foglalkozásokról naplót kell vezetni.

A foglalkozások formái

- napközi otthon: A napközis foglalkozás a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a

játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Működésének rendjét a

Házirend rögzíti.

- szakkörök: Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai

tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembe vételével, a munkaközösség-vezetők

javaslata alapján indítunk.

- énekkar: Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik.

Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik.

- diáksportkör: Választása a tanulóknak felmenő rendszerben a mindennapos

testnevelés megvalósítása során kötelező. A diáksportkör a gyermekek

mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul meg.

A DSK, mint szervezeti forma az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri

foglalkozásokon, versenyeken való részvételre.

- felzárkóztató foglalkozások: Célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi

követelményekhez való felzárkóztatás. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett

tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok


34. oldal

jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. Formája lehet

egyéni fejlesztés.

- tehetségfejlesztő foglalkozások: a tanító, szaktanár javaslata alapján. Formája

lehet egyéni fejlesztés.

- továbbtanulásra előkészítő foglalkozások: 7-8. évfolyamon matematika,

magyar, idegen nyelv tantárgyak

- versenyek, vetélkedők: a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését

célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű

versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett

országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi

munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek. Formája lehet egyéni

fejlesztés.

- művészeti csoportok

Egyéb foglalkozási formák:

- A nyári szünidőben a hagyományoknak megfelelően a szabadidő hasznos eltöltése

érdekében táborokat szervezünk az, azt igénylő tanulók számára.

- Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése

érdekében évente egy alkalommal május hónapban osztályaik számára tanulmányi

kirándulást szerveznek. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítás

nélküli napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. A kirándulás

tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben kell

rögzíteniük.

- Az iskola nevelői, szülői az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára

túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek.

- A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskola mellett található

szervezeti egységben közművelődési könyvtár működik, amely iskolai könyvtári

feladatokat is ellát együttműködési megállapodás keretében.

Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv

tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az

ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak

megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.


35. oldal

8. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI

8.1 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetésének

állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

- Fenntartó: Tankerületi igazgató- Győr

- Települési önkormányzat: Győri Polgármesteri Hivatal

- Pedagógiai szakmai szolgáltató (Győr-Moson-Sopron megyei Pedagógiai

Intézet

- Pedagógiai Szakszolgálat

- Iskolaorvos: A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola

igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolát ellátó

gyermekorvossal, és az ő segítségével megszervezi a tanulók rendszeres

egészségügyi vizsgálatát.

- óvoda: közös megbeszélések és a kölcsönös hospitálások

- Gyermekjóléti Szolgálat: A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése,

valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása

érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres

kapcsolatot tart fenn a Győri Gyermekjóléti Szolgálattal. Az ifjúságvédelem az

intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az

intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f

bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi

felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi

felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti

Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó

feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló

anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója

indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

megállapítása érdekében.

- Együttműködési megállapodás keretében partnereink: Dr. Kovács Pál Megyei

Könyvtár, Ménfőcsanak-Gyirmóti Művelődési Központ, Széchenyi Egyetem

sportszakosztály, Marcal néptáncegyüttes, Harmónia Zeneiskola, Liszt Ferenc

Zeneművészet Általános Iskola, Megyei Rendőr Főkapitányság, Révai

Gimnázium partnerintézmény, Városi Művészeti Múzeum, Szegedi

Tudományegyetem Longitud Központ, Győr-Moson Sopron Megyei Pedagógiai

Intézet, AXA Bank, Hegyalja újság szerkesztősége. Hosszú évek óta

gyümölcsöző kapcsolatot ápolunk a helyi történelmi egyházak, lelkészeivel,

plébánosaival és hitoktatóival. Városrészünk önkormányzati képviselővel

folyamatosan tartjuk a kapcsolatot figyelemmel kísérik iskolánk életét és jelen

vannak rendezvényeinken.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az egyes

intézményekkel, szervezetekkel a kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves

munkaterve rögzíti.

A nevelők szakmai munkájának segítéséért, fejlesztéséért az iskolában működő

szakmai munkaközösségek közül az alábbiak kapcsolódnak be a területi (iskolaközi)

szakmai munkaközösségek munkájába: alsós, reál, humán

A vezetők és a partnerszervezetek közötti kapcsolattartás formája és rendje


36. oldal

Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai

szolgáltatókkal

Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal

8.2 A vezetők és a partnerszervezetek közötti kapcsolattartás formája és

rendje

8.2.1 Az intézmény működése szempontjából az alábbi külső partnerek a

legmeghatározóbbak

Iskolák, felsőfokú oktatási intézmények

• óvodák

• győri általános iskolák

• győri középfokú oktatási intézmények

• Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola

• Etalon Alapfokú Művészeti Iskola

• Széchenyi István Egyetem

• Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Fenntartó és Működtető

• Győri Tankerületi Központ

• Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tanügyi irányítás

• Emberi Erőforrások Minisztériuma

• Oktatási Hivatal

Pedagógiai Szakszolgálat

• Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Pedagógiai szakmai szolgáltatás

• Pedagógiai Oktatási Központok

• Család- és Gyermekjóléti Központ

• Országos Közoktatási Intézet

Gyermekvédelmi szolgáltatások

• Győri Járási Hivatal Gyámügyi Osztály

• Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Területi Gyermekvédelmi

Szakszolgálata

• Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Családsegítő Szolgálat

Egészségügy

• ÁNTSZ

• Petz Aladár Megyei Oktató Kórház

• Iskolaorvosi ellátás

Kulturális intézmények

• Győr Város Levéltára

• Gyirmót Művelődési Központ

• Dr Kovács Pál Megyei könyvtár és Közösségi tér és Ménfőcsanaki Fiókkönyvtár

• Xantus János Múzeum

• Városi Művészeti Múzeum

• Győri Nemzeti Színház


37. oldal

• Győri Filharmonikus Zenekar

• Gyermekek Háza

• Vaskakas Bábszínház

• Xantus János Állatkert

• Győr Plaza Cinema City

Sport

• Ménfőcsanaki sportkör

• Free Fighter SE

Egyházak

• Csanaki Katolikus plébánia

• Ménfői Katolikus Plébánia

• Ménfőcsanaki Evangélikus Egyházközség

Egyéb

• Ménfőcsanaki Családotthon

• Schooltúra Utazási Iroda

• Talentum Tehetségsegítő Műhely

• Budapesti Műszaki Egyetem

8.2.2 Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai

szolgáltatókkal

A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartásért és a pedagógiai szakmai

szolgáltatások igénybevételéért az intézményvezető és a gyógypedagógusok a felelősek.

Munkájuk során segítik, hogy a szülők szükség esetén felvegyék a kapcsolatot a szakértői

bizottsággal, igénybe vegyék a nevelési tanácsadás szolgáltatásait, illetve segítséget

kérjenek a kiemelten tehetséges tanulók további fejlesztéséhez.

Az intézményvezető-helyettesek megszervezik a pedagógiai szakmai szolgáltatások

igénybevételét a pedagógus továbbképzés, a pedagógiai értékelés, a tanügy-igazgatási

szolgáltatások szükség szerinti igénybevételét, illetve a tanulmányi-, sport- és

tehetséggondozó versenyeken való részvételt.

8.2.3 Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal

A gyermekjóléti szolgálatokkal a kapcsolatot az intézményvezető és a gyermek– és

ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus, illetve az érintett osztályfőnök tartja.

Feladatuk, hogy megelőzzék a tanulók veszélyeztetettségét, veszélyeztetés esetén

eljárást kezdeményezzenek. A gyermek– és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott

pedagógus feladata az osztályfőnökök jelzéseit követően a tanulói hiányzások

jogszabályban rögzített mértéke után a gyermekjóléti szolgálatokkal való kapcsolat

felvétele. Részt vesz továbbá a gyermekjóléti szolgálat által szervezett

esetmegbeszéléseken. Szervezi a kapcsolatfelvételt a rászoruló tanulók (szüleik) és a

gyermekjóléti szolgálatok között.

https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0ahUKEwiUmYr2_PTMAhVCRhQKHTu9AW4QFggdMAA&url=http%3A%2F%2Fgyor.lutheran.hu%2F&usg=AFQjCNGNP7uo1eR5Sy6C2lg7fPCyG037-A

https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0ahUKEwiUmYr2_PTMAhVCRhQKHTu9AW4QFggdMAA&url=http%3A%2F%2Fgyor.lutheran.hu%2F&usg=AFQjCNGNP7uo1eR5Sy6C2lg7fPCyG037-A


38. oldal

8.2.4 Kapcsolattartás az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi

szolgáltatóval

Az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatókkal való kapcsolat célja a nemzeti köznevelési törvényben előírt, évenként esedékes szűrővizsgálat lebonyolítása. A szolgáltatókkal a szűrővizsgálatok szervezéséhez és lebonyolításához szükséges kölcsönös kapcsolatért az intézményvezető-helyettesek a felelősek.

9. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE 9.1 A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola

hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és

kötelessége.

A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint

felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. Az intézményi

szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók részvétele kötelező.

A vendégek meghívásáról – a nevelőtestület és a diákönkormányzat javaslata alapján –

az intézményvezető dönt.

Az ünnepélyekhez forgatókönyv készül, amelyből az osztályfőnökök is tájékozódhatnak.

Az osztályfőnökök az ünnepélyeket megelőzően osztályaikkal ismertetik az ünnepéllyel

kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és felhívják a tanulók figyelmét az ünnepi

öltözékben való megjelenés kötelezettségére.

Intézményi szintű ünnepély:

Március 15. az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója

Október 23. a Köztársaság kikiáltásának évfordulója Intézményi szintű megemlékezés:

Október 6. Aradi Vértanuk

Február 25. Kommunista Diktatúra áldozatairól

Április 11. Költészet napja

Április 22. Holocaust áldozatairól

Június 4. Nemzeti Összetartozás napja Osztályszintű rendezvények:

Mikulás

Karácsony

Farsang

Anyák napja Az intézmény hagyományos rendezvényei:

Tanévnyitó ünnepély

Petőfi-hét

Adventi hangverseny

ballagások

tanévzáró ünnepély

néptánc bemutató

Petőfi futás

Aranyhal duatlon


39. oldal

10. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

10.1 Védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az

intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk

A tanárok és a tanulók együttesen felelősek az egészség megőrzéséért és a biztonságos

munkavégzést előíró rendelkezések betartásáért. A tanulók egészségének megőrzésével

és az egészséges iskolai környezet kialakításával kapcsolatos feladatok végrehajtásában

részt vesz az iskolaorvos és a védőnő.

Az iskolai alkalmazottak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében és baleset esetén:

A kísérleti tevékenységet irányító tanár köteles a munka kezdetekor általános, a

tevékenységek során pedig a konkrét feladatra vonatkozó baleset-megelőzési és

munkavédelmi előírásokat ismertetni. A tanárnak meg kell győződnie arról, hogy tanulók

megértették-e az oktatás során elhangzottakat és azokat tudják-e alkalmazni. A

munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás megtörténtét írásban rögzíteni kell a balesetvédelmi

naplóban és az osztálynaplóban. Az oktatásban részt vevő tanulókról nyilvántartást kell

vezetni, amelyben a tanulók aláírásukkal igazolják az oktatást.

Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráján a tanulókat általános

balesetmegelőzési, munka- és tűzvédelmi oktatásban részesítik. Ezt az osztálynaplóban

is dokumentálni kell.

A tanuló köteles a tevékenységével kapcsolatos baleset-megelőzési, munkavédelmi és

tűzvédelmi ismereteket elsajátítani és alkalmazni.

A tanuló köteles megtartani a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot.

A tanulók csak olyan felszerelésekkel, eszközökkel végezhetnek munkát - testnevelési

órán, szaktanteremben stb.-, amelyek a biztonsági előírásoknak minden tekintetben

megfelelnek.

A tanulók csak folyamatos felügyelet mellett végezhetnek munkát.

A tanulók nem viselhetnek a foglalkozás alatt olyan ruházatot - gyűrűt, karkötőt,

nyakláncot stb. -, amely baleseti veszélyforrás lehet.

A tanulók az iskola épületét tanítási időben csak szervezett formában, tanár vezetésével

vagy vezetői engedéllyel hagyhatják el.

Baleset esetén mindenki köteles a tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani és a sérültek

további ellátását elősegíteni, az ehhez szükséges elsősegélynyújtó ládák a

laboratóriumokban, az elsősegélynyújtó helyen, az orvosi rendelőben és a titkárságon

vannak elhelyezve.

Az itt nem szabályozott esetekben a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat előírásai

érvényesek.

A pedagógus által készített a tanulás hatékonyságát növelő, segítő eszköz vagy

felszerelés az iskolába csak az intézményvezető-helyettesek engedélyével hozható be.

Kivételt képeznek a rögzített felvételek, a CD-k, videók, multimédiás anyagok. A

felhasznált anyagok jogtisztaságáért, vírusmentességéért a pedagógus felel. A bevitt

eszközök közül a gyári készítésűeket csak a magyar nyelvű használati utasításnak

megfelelően szabad használni. A tanár által készített szemléltető és egyéb eszközök

balesetmentességéről a bevitel és engedélyezés előtt az intézményvezető-helyetteseknek

meg kell győződnie.

A munkavédelemmel kapcsolatos részletes szabályokat az iskola Munkavédelmi

Szabályzata tartalmazza.


40. oldal

Az iskolával tanulói jogviszonyban lévők 18 éves koruk eléréséig az iskola által kötött

biztosítás alapján rendelkeznek tanulóbiztosítással.

10.2 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Az iskolában heti egy alkalommal iskolaorvos, a hét három napján pedig védőnő rendel. A

rendelések az orvosi szoba ajtaján kifüggesztett rendelési időben vehetők igénybe. A

tanköteles tanulók évenként egy alkalommal külön beosztás szerint fogászati, és

általános szűrővizsgálaton vesznek részt. Ennek időpontjáról a tanulókat és a szülőket a

védőnő értesíti. A vizsgálatokon való részvétel kötelező. A hiányzók egyénileg kötelesek a

pótlásról gondoskodni.

10.3 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

Az intézkedések azokra az eseményekre vonatkoznak, amelyek természeti, technikai,

társadalmi, egészségügyi eredetűek, vagy egyéb más események, ha azok várható vagy

valós következményeire nézve rendkívülinek tekinthetők.

Ilyen esetekben az intézményvezető vagy az ügyeletes vezető intézkedései arra

irányulnak, hogy a tanulók és az alkalmazottak testi épsége, illetve az iskola épülete, az

épületben és környezetében lévő vagyontárgyak védelme a lehetőségekhez képest a

legnagyobb mértékben biztosítva legyen. A rendkívüli események körébe tartozik a

bombariadó is.

Az esemény bekövetkezésekor - amennyiben annak jellege indokolja - az első feladat az

iskola kiürítése, amelyet az intézményvezető vagy az ügyeletes vezető rendelhet el. A

kiürítésről szóban, az iskolarádión keresztül, a csengő szaggatott jelzéséből értesülnek az

alkalmazottak és a tanulók. A kiürítés alatt az osztályok azonnali, rendezett elvonulását az

órát tartó tanárok felügyelik, a náluk lévő iskolai dokumentumok mentésével együtt. A

kiürítést, a tűzriadó esetére a folyosókon kifüggesztett elvonulási útvonalon kell

végrehajtani. A kiürítés után az épületbe semmilyen indokkal nem lehet visszatérni. A

kiürítés kezdetén és az épületből való kiérkezéskor létszámellenőrzést kell tartani. A

kiürítéssel párhuzamosan az iskola intézményvezető vagy ügyeletes vezetője szükség

esetén értesíti az illetékes hatóságot és az iskola fenntartóját.

Bombariadó esetén, amennyiben az telefonon érkezik, az ügyeletes vezető bejelentés

valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadóról a

rendőrséget kell értesíteni. Engedélyük nélkül az épületbe visszatérni nem lehet. A kiesett

tanítási órák pótlására az általános szabály az, hogy a kiürítés időpontjától számított

három óra múlva a megszakított órával folytatódik a tanítás. Amennyiben valamilyen

nyomós ok miatt az általános szabály nem alkalmazható, akkor az intézményvezető

intézkedik a pótlás módjáról.

11. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK

RENDJE


41. oldal

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az intézményben folyó nevelő-oktató

munka átfogó ellenőrzése, az esetlegesen felmerülő hibák észlelése és korrigálása, a

munka hatékonyságának emelése. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, hatékony

működtetéséért az intézmény vezetője felelős.

Ellenőrzést végez az iskola egészét illetően az intézményvezető, saját hatáskörükben az

intézményvezető-helyettesek és a munkaközösség-vezetők. Az osztályfőnökök

ellenőrzési jogköre az osztályukban folyó oktató-nevelő munkára terjed ki.

Minden tanévben ellenőrzött területek

• A tanítási órák. Az ellenőrzést az intézményvezető, az intézményvezető

helyettesek, a munkaközösség-vezetők, saját osztályukban az osztályfőnökök

végzik óralátogatással.

• A munkaközösségek munkája. Az éves munkatervben rögzített ütemezés szerint a

munkaközösség-vezető iskola vezetősége előtti beszámoltatásával történik.

• A tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. Az ügyeletes vezető

rendszeresen, az intézményvezető alkalomszerűen ellenőrzi.

• A szülői értekezletek, fogadóórák rendjét az intézményvezető és helyettesei

ellenőrzik.

• Az igazolatlan hiányzások számának alakulása. Az ellenőrzést az osztályfőnökök

folyamatosan végzik.

• Az intézményvezető rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet. Kérheti a rendkívüli

ellenőrzés megtartását a szakmai munkaközösség, az és a szülői közösség is.

• Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett

pedagógussal, munkaközösség-vezetővel, illetve a munkaközösséggel. Az

értékeléshez az esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésére,

pótlására vonatkozó határidős feladat vagy utasítás is kapcsolódik. Az

általánosítható tapasztalatok összegzésére nevelőtestületi vagy munkaközösségi

értekezleten kerül sor.

12. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ

FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI

Az egyeztető eljárás részletes szabályai

Ezeket a szabályokat kell alkalmazni az iskolával tanulói jogviszonyban állókra, a tanulói

jogviszonyukból fakadó kötelezettségük vétkes megszegése és/vagy az iskolának okozott


42. oldal

kár megtérítésének megállapítása során. A tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi

tárgyalás pedagógiai célokat szolgál.

Fegyelmi eljárást kezdeményezhet

• az intézményvezető;

• az intézményvezető-helyettes;

• az osztályfőnök az osztálya tanulója ellen;

• a szaktanár.

Amennyiben a fegyelmi eljárást nem az osztályfőnök kezdeményezte, a fegyelmi eljárás

kezdeményezője köteles arról az osztályfőnököt haladéktalanul értesíteni.

Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az

intézményvezető jár el.

A fegyelmi eljárás megindításáról az intézményvezető három hónapon belül dönt, amelyet

határozat formájában írásba kell foglalni.

A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy

az Intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a

fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a

kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a

kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása

érdekében.

A fegyelmi eljárás lefolytatásáért az iskola tanulói fegyelmi bizottsága felelős, amelynek

mindenkori elnöke az intézményvezető-helyettes.

Amennyiben a bizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy lehetőség van eredményes egyeztető

tárgyalásra, akkor kezdeményezheti annak megindítását. Egyeztető eljárás lefolytatására

akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél

esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú

kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. Amennyiben az

egyeztető eljárás lefolytatására lehetőség van, arról a fegyelmi bizottság vezetője írásban

tájékoztatja a kötelességszegéssel gyanúsított tanulót (kiskorú tanuló esetén a szülőt), az

egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére.

A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő - az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási

napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben

az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá az egyeztető eljárás nem vezetett

eredményre, a fegyelmi eljárást folytatni kell. Amennyiben a kötelességszegés már

legalább harmadik esetben ismétlődik ugyanannál a tanulónál, a fegyelmi jogkör

gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.

Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető

eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél

kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem

orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a

felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén

a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha

a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető

eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló

osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban

meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.


43. oldal

Az egyeztető eljárás vezetője a fegyelmi bizottságnak az a tagja, akit mindkét fél elfogad.

Személyét az intézményvezető közreműködésével jelölik ki. Szükség esetén az

oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője is felkérhető az egyeztetés levezetésére.

Az egyeztető eljárás részletes iskolai szabályai az alábbiak

• Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az

intézményvezető tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az

egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton

és írásban értesíti az érintett feleket.

• Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki,

ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei.

• Az egyeztetéssel megbízott pedagógus az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy

alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön

egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek

álláspontjának közelítése.

• Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy

az egyeztető eljárás, lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással

lezáruljon.

• Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás

készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá.

• Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó

tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő

mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti

nézetkülönbség fokozódása.

• Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a

jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.

• Amennyiben egyeztető tárgyalásra nem kerülhetett sor vagy az nem vezetett

eredményre, akkor a fegyelmi eljárást le kell folytatni, kivéve, ha a

kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. A fegyelmi eljárás megindítása és

lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a

szülő gyakorolja.

A fegyelmi eljárást az intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásai szerint

folytatja le.

13. A pedagógiai programról való tájékozódás rendje Az intézményi dokumentumok nyilvánosak, azt minden érintett (tanuló, szülő, valamint az

iskola alkalmazottai) megismerheti. Valamennyi dokumentum hozzáférhető az iskola

honlapján, a „Dokumentumok” menüpont alatt.

A Pedagógiai Program, a Házirend és a Szervezeti és Működési Szabályzat egy-egy

nyomtatott példánya megtalálható a fenntartónál, az iskola titkárságán. Valamennyi

dokumentummal kapcsolatban az érdeklődők felvilágosítást kérhetnek az iskola

vezetésétől, előzetesen egyeztetett időpontban.


44. oldal

14. Záró rendelkezések

14.1 Az SZMSZ hatálybalépése

A SZMSZ 2014. év szeptember hó 1. napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes.

14.2 Az SZMSZ felülvizsgálata

A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén,

vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, a szülői

szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A

SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

Kelt: Győr, 2017. év szeptember hónap 1. nap

.............................................

intézményvezető

P.H.


45. oldal

15.3 Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai

A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény diákönkormányzata 2017. év szeptember

hónap 1. nap tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat

véleményezési jogát jelen szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata során, a

jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta.

Kelt: Győr, 2017. év szeptember hónap 1. nap

.............................................

diákönkormányzat vezetője

A szervezeti és működési szabályzat Adatkezelési szabályzatát a szülői szervezet 2017. év

szeptember hónap 1. nap tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői

szervezet véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során az adatkezelési szabályzattal

kapcsolatban gyakorolta.

Kelt: Győr, 2017. év szeptember hónap1. nap

.............................................

szülői szervezet képviselője

A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2017. év augusztus hónap

28. nap

.............................................

hitelesítő nevelőtestületi tag


46. oldal

MELLÉKLETEK

AZ ISKOLA KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

1 sz. melléklet

Az iskolai könyvtárra vonatkozó jogszabályok

• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről

• 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről

• 110/2012.(VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről

és alkalmazásáról

• 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a

pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai

szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről

• 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a TK-támogatás,

valamint az iskolai TK-ellátás rendjéről

• 1997. évi CXL. törvény (könyvtári törvény)

• 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (könyvtáros létszám, könyvtárostanár

kötelező óraszáma)

- 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 163.§ (2),

- Az iskolai, kollégiumi KT SZMSZ-e szabályozza működésének és

igénybevételének szabályait.

- 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 167.§ (4)

- A könyvtárpedagógiai program: a könyvtári nevelő-oktató tevékenységet

szabályozza.

- A könyvtári órákat, foglalkozásokat a könyvtárpedagógiai program alapján kell

megtartani, melyet a könyvtárostanár készít el.

- A könyvtárpedagógiai program szerves része az intézmény pedagógiai

programjának.

- 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 165.§ (4)

- A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtárpedagógiai program

alapján végzi.

Az iskolai könyvtár működési szabályzata tartalmazza

A könyvtárra vonatkozó adatokat.

A könyvtár fenntartása és szakmai irányítására vonatkozó információkat.

A könyvtár feladatait.

Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, állománya, gazdálkodása.

A könyvtári állomány elhelyezését és tagolását.

Az állomány nyilvántartását.

A könyvtári állomány ellenőrzését és védelmét.

A könyvtári állomány feltárását.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait.


47. oldal

A könyvtárra vonatkozó adatok

A könyvtár adatai:

Név: Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Ménfőcsanaki fiókkönyvtára

Cím: 9012 Győr-Ménfőcsanak, Győri út 90. Bezerédj-kastély

Tel.: 96/448-225

Email: [email protected]

Alapterület: 176 m2

A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Ménfőcsanaki fiókkönyvtára sajátos

helyzetben van, olyan közkönyvtár, amely iskolai könyvtári feladatot is ellát. Ménfőcsanak

és a környező települések lakóit szolgáljuk ki. Egyrészt szabadidős, egyéni érdeklődést,

általános igényeket kiszolgáló könyvtár, másrészt feladata a nevelő-oktató munka

támogatása és a tanulók ismeretszerzésének elősegítése. Célja a lakóterületen élők

igényeinek kielégítése, a legfontosabb feladatunk az olvasók könyvtári ellátása, a

könyvek megszerettetése és az olvasóvá nevelés. Az általános művelődési igények

kielégítését, az olvasói ízlés fejlesztését, a szabadidő hasznos eltöltésének

megszervezését végezzük.

A könyvtár állománya 16 ezer könyv és dokumentum, amely szabadpolcon került

elhelyezésre. Az utóbbi években a könyvtár állománya folyamatosan gyarapodott,

megújult, minőségi színvonala jelentősen változott, annak köszönhetően, hogy a Dr.

Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Térhez tartozik 2013 júl. 1 óta. A

Ménfőcsanaki fiókkönyvtár együttműködési szerződés keretében iskolai könyvtári

feladatot is ellát! 2014-ben teljes körű felújítás történt, melynek eredményeként egy

gyönyörű, új könyvtár várja a kicsiket és nagyokat, gyerekeket és felnőtteket egyaránt. Az

állománygyarapodás nyújtotta lehetőségeket igyekszünk kihasználni. Sokkal jobb lett a

könyvállományunk összetétele, rengeteg új könyvünk van, színvonalasabb kínálatot és

körülményeket tudunk biztosítani olvasóink számára.

2016 márciusában négy új számítógépet kapott a könyvtár a Borsodi Műhely Kft.

támogatásával. A könyvtár célja az internet adta lehetőségek kihasználása és a

szolgáltatások minőségi fejlesztése. Jelenleg két könyvtáros, négy olvasói gép nyújt

lehetőséget a digitális kompetenciák fejlesztésére. Alkalmanként projektor segíti

munkánkat, a gyermekrészlegben egyszerre 20-25 gyermek tud dolgozni.

A könyvtár heti 38 órában várja a tanulókat és a pedagógusokat kölcsönzési, helyben

olvasási és tájékozódási lehetőséggel.

Nagyon fontos az együttműködés az iskola nevelőtestületével. A könyvtárhasználati órák

tartása rendszeressé vált. A könyvtár közösségi térként, az iskola „találkozóhelyeként”

alkalmas arra, hogy a diákok egymás között jobb kapcsolatot alakítsanak ki. A diákok óra

után sok időt töltenek a könyvtárban, ennek csapatépítő, közösségépítő jellege is van. A

könyvtár hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók hasznosan töltsék a szabadidejüket.

Napjainkban erősödik a könyvtárnak a közösségi életben játszott szerepe. Úgy

tapasztaljuk, hogy a szépen felújított könyvtárba szívesen betérnek a gyerekek is. A

mailto:[email protected]


48. oldal

diákok motiválása nagyon fontos, mert belőlük lehetnek a jó olvasók. A

könyvtárhasználati órákon kívül rendhagyó órákat is szervezünk számukra. A rendhagyó

órák célja a tanulók ismereteinek bővítése. A könyvtár megtanítja a diákokat, hogyan

jussanak információhoz, felkészíti őket a folyamatos tanulásra. Hosszú hagyományra

visszatekintő rendezvényeket szervezünk számukra, ilyen pl. a Magyar Népmese Hete

programjai, melyek között szerepel mesemondó verseny, rajzpályázat és Meserétes,

valamint különböző vetélkedők.

Használói köre: városrész lakossága pedagógusok, tanulók, az iskola dolgozói

A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskola mellett található

szervezeti egységben közművelődési könyvtár működik, amely iskolai könyvtári

feladatokat is ellát együttműködési megállapodás keretében.

Az iskolai könyvtár fogalma

• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 163.§ (1)

• Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola, kollégium működéséhez, pedagógiai

programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges

dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését,

• a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, ezek használatát

- a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény

könyvtárpedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.

- „Az iskolai könyvtár az oktatási intézmény tanítási, tanulási médiatára, oktatási

helyszíne és kommunikációs centruma! (Tóth Gyula)

- Az iskolai könyvtár az iskolai nevelő-oktató munka szerves része és tanulási-

tanítási helyszín is!

- „A korszerű iskolai könyvtár - szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjteményére

épülő - sokoldalú szolgáltatásaival és a könyvtári rendszer által nyújtott

lehetőségek felhasználásával - az adott intézmény információs bázisaként,

forrásközpontjaként működik.” (Dán Krisztina)

- dr. Celler Zsuzsanna szerint: "olyan komplex egység, amelyet - a tanítás és a

tanulás folyamatának elősegítése céljából - könnyen hozzáférhető, az igényeknek

megfelelő információhordozók, a szükséges eszközök és szolgáltatások rendszere

alkot.”

Az iskolai könyvtár az iskola által megfogalmazott küldetés és célok megfogalmazását

kívánja segíteni. Szentgyörgyi Albert gondolataival:

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya,

megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, és megtalálja a

munkát, amit szeretni fog.”

Megalapozza a tanulók általános műveltségét, és képesek legyenek az önálló

ismeretszerzésre. Napjainkban hangsúlyossá vált az értő olvasás képessége, a

személyiségfejlesztés és a tehetség kibontakoztatása. E célok megvalósítása során

kiemelt az iskolai könyvtár szerepe.


49. oldal

Iskolai könyvtár jelentősége, szerepe

• Az UNESCO és az IFLA által elfogadott küldetésnyilatkozat: (1999)

• „Az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és a tanulás színhelye!

• A feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott

társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető információt biztosít.

• A tanulókat permanens tanulási készségekkel fegyverzi fel, fejleszti

képzelőerejüket, lehetővé téve azt, hogy felelős állampolgárokként éljenek.”

• A könyvtár forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges

attitűdök, képességek és az egész életen át tartó tanulás fejlesztésének az alapja.

• Ez a cél a könyvtárak és a könyvtári eszközök megismerésével, a tudatos,

magabiztos használói magatartás és a könyvtárhasználat igényének kialakításával

érhető el.

• Az IKT az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, gyűjtőkörének

igazodni kell a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola

tevékenységéhez.

A tanulóban ki kell, hogy alakuljon:

• Gyors és hatékony információszerzés és alkalmazás képessége, készségei

• Információs olvasni tudás, olvasásértés, permanens tanulás készségei

• Felelősséget vállaljanak saját tanulásukért, tanulás iránti érdeklődés felkeltése

• Tanulóink sikeresen tudjanak élni a gyorsan változó társadalomban!

• A cél, hogy a tanuló minden tantárggyal kapcsolatban megismerje a különböző

források felhasználási lehetőségeit.

Az iskolai könyvtár feladatai

• „Az iskolai könyvtár alapfeladata, hogy biztosítsa tanulói és nevelői jogon az iskola

alaptevékenységéhez nélkülözhetetlen forrásokhoz és információkhoz való

hozzáférést” (Dán Krisztina)

• Az oktató-nevelő munka eszköztára, oktatási helyszíne és kommunikációs

centruma!

• Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy az intézményben folyó oktató-nevelő

munkát segítse és a pedagógiai programja megvalósítását.

• „Az iskolai könyvtár a tanulást segítő szolgáltatásokat, a könyveket és forrásokat

biztosítja az iskolai közösség minden tagja számára.” (Dán Krisztina )

• Segíti az iskolában folyó oktató és nevelőmunkát; a rendelkezésre álló

dokumentumokkal biztosítja a szakmai színvonal megtartását, emelését.

• Az iskola igényeit ki kell szolgálni, oktató-nevelő tevékenység támogatása.

• Gyűjteménye tartalmazza azokat az információhordozókat, amelyeket az iskola

oktató-nevelő tevékenysége hasznosít.

• Tanításhoz-tanuláshoz szükséges dokumentumok gyűjtése, feltárása, gondozása,

rendelkezésre bocsátása.


50. oldal

• Az olvasói számára lehetővé teszi állománya egyéni és csoportos használatát,

kölcsönzését.

• Olvasóvá nevelés a tanulók érdeklődésének felkeltésével.

• A tanulók könyv- és könyvtár-használati ismereteinek elmélyítése.

• Könyvtár-használati órák tartása, szakórák segítése.

• Közreműködik a könyvtár-bemutató, könyvismertető és könyvtár-használatra épülő

tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások előkészítésében, megtartásában.

• Segíti a tanulók olvasásra, könyvtár-használatra nevelését, a könyvtár-használók

általános és szakmai műveltségének kiszélesítését.

• Közvetíti az új, modern ismereteket.

• Segíti a diákokat az információs műveltség megszerzésében - információs

igényeik kielégítése.

• Tájékoztató szolgálat - eligazítást nyújt a könyvtár és dokumentumai

használatához szükséges ismeretekről.

• Pedagógusok szakirodalommal való ellátása.

• A könyvtár az iskola szellemi bázisa és információs központja!

• A közösségi élet egyik központja, a diákok megbeszélhetik egymással a

problémáikat.

• Támogatni kell az élethosszig tartó tanulást a szolgáltatások bővítésével.

• A szolgáltatások színvonalának minőségi fejlesztése, hogy megfeleljenek az új

igényeknek.

Az olvasó az általa elveszített, megrongált dokumentumot az alábbi módokon

pótolhatja

• a dokumentum azonos kiadásának beszerzésével,

• a dokumentum forgalmi értékének megtérítésével,

• a dokumentum másolási értékének megtérítésével,

• a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó (hasonló tartalmú és értékű) dokumentum

beszerzésével.

A KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

2 sz. melléklet

Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők

Az iskolai könyvtáros a folyamatos, tervszerű és arányos állományalakítást a

nevelőtestület véleményének kikérésével az iskola igazgatójának jóváhagyásával végzi.

Az egyes dokumentumok beszerzésénél figyelembe kell venni az iskolai könyvtár

funkciórendszerét, az iskola vonzáskörzetében működő könyvtárak szolgáltatásait, a

beszerzési példányszámok meghatározásánál pedig az ellátandó tanulók, tanárok

számát.


51. oldal

Az iskolai könyvtár alapfunkcióját az iskola nevelési-oktatási céljai, és azok tartalma

határozza meg. A könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatainak megvalósítását

segítő dokumentumok tartoznak az állomány főgyűjtő körébe. Ide soroljuk az írásos

nyomtatott dokumentumtípusok közül a segédkönyveket, a helyi tantervekben

meghatározott kötelező és ajánlott olvasmányokat, a tananyagot kiegészítő vagy ahhoz

kapcsolódó ismeretközlő és szépirodalmat, a szakmai oktatáshoz kapcsolódó

szakirodalmat, tanítás-tanulást segítő nem nyomtatott ismerethordozókat. A könyvtár

másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellékgyűjtő körbe sorolt

dokumentumok képezik. Az iskolai könyvtár a tananyagon túlmutató ismerethordozók

gyűjtését csak részlegesen vállalhatja.

A tanulók és nevelők sokirányú érdeklődését, egyéni művelődését segítik más könyvtárak

is. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról:

Írásos nyomtatott dokumentumok: könyv, tankönyv, periodika.

Audiovizuális ismerethordozók: hangos-képes dokumentumok. Egyéb

információhordozók.

A beszerzés forrásai:

Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék, csere útján gyarapszik.

Nem kerülhetnek az állományba a gyűjtőkörbe nem tartozó dokumentumok.

A gyűjtés szintje és mértéke:

Kiemelten kell gyűjteni a helyi tantervekben meghatározott kötelező és ajánlott

irodalmat, munkáltató eszközként használatos műveket.

A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz szorosan kapcsolódó irodalmat tartalmi

teljességgel, de válogatással kell gyűjteni.

Az ismeretközlő dokumentumok közül a tantárgyak oktatásában felhasználható

tudományterületek enciklopédikus szintű gyűjtése, a tananyagban szereplő írók,

költők válogatott művei, antológiák, gyűjteményes kötetek, az iskolában tanulható

szakmák szakkönyveinek a beszerzése az elsődleges.

Az iskolai könyvtár az iskolában oktatott tantárgyak és a tanított szakmák alap- és

középszintű irodalmát gyűjti.

Szépirodalom

A gyűjtés terjedelme és szintje, a gyűjtés mélysége

Átfogó lírai, prózai, drámai antológiák a világ- és a magyar irodalom bemutatására:

teljesség igényével.

Az általános iskolai tananyagnak megfelelően a házi- és az ajánlott olvasmányok:

kiemelten.

A tananyagban szereplő szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei: teljességgel.

A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs alkotók művei: erős válogatással.

Tematikus antológiák: válogatással.

Regényes életrajzok, történelmi regények: erős válogatással.

Az iskolában tanított nyelvek olvasmányos irodalma: erős válogatással.


52. oldal

Szakirodalom

A gyűjtés terjedelme és szintje, a gyűjtés mélysége

Alap- és középszintű általános lexikonok és enciklopédiák alapszinten: válogatva.

Alap- és középszintű általános lexikonok és enciklopédiák középszinten: teljességgel.

A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alap- és

középszintű elméleti és történeti összefoglalói alapszinten: válogatva.

A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alap- és

középszintű elméleti és történeti összefoglalói középszinten: teljességgel.

A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó a tudományok egészét vagy azok részterületeit

bemutató alap- és középszintű szakirányú segédkönyvek alapszinten: válogatva. A

tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó a tudományok egészét vagy azok részterületeit

bemutató alap- és középszintű szakirányú segédkönyvek középszinten: teljességgel. A

tantárgyak, szaktárgyak, szaktudományok alap- és középszintű történeti összefoglalói

alapszinten: válogatva.

A tantárgyak, szaktárgyak, szaktudományok alap- és középszintű történeti összefoglalói

középszinten: teljességgel.

Munkáltató eszközként használatos alap- és középszintű ismeretközlő irodalom

alapszinten: válogatva.

Munkáltató eszközként használatos alap- és középszintű ismeretközlő irodalom

középszinten: teljességgel.

A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó középszintű irodalom:

válogatva.

A szakmai tárgyak alap-, közép- és felsőszintű ismeretközlő irodalma alapszinten:

teljességre törekvően.

A szakmai tárgyak alap-, közép- és felsőszintű ismeretközlő irodalma középszinten:

teljességgel.

A szakmai tárgyak alap-, közép- és felsőszintű ismeretközlő irodalma felsőszinten:

válogatva.

Az iskola érvényben lévő tantervei, tankönyvei: teljességgel.

Az iskola oktatási segédletei: teljességgel.

A tanított nyelvek oktatásához felhasználható segédletek: erősen válogatva.

Helytörténeti művek: válogatva.

Pedagógiai gyűjtemény

Az iskolai könyvtár gyűjti a pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való

felkészülést segítő pedagógiai szakirodalmat (pedagógiai lexikonok, neveléselméleti

kézikönyvek, neveléstörténeti összefoglalások, a pedagógiai klasszikusainak művei, a

családi életre való neveléssel, értelmi neveléssel, személyiségformálással kapcsolatos

munkák, tantárgyi módszertani segédkönyvek), a pedagógia határtudományai közül az


53. oldal

alapvető pszichológiai irodalmat, valamint a szociológia, szociográfia, statisztika, jog

irodalmát enciklopédikus szinten.

Könyvtáros segédkönyvtára

A tájékoztató munkához a kézi- és segédkönyvek mellett:

Válogatva gyűjtött: az általános bibliográfiák, szakbibliográfiák, kiadók és

könyvkereskedői katalógusok; a gyarapítás, nyilvántartás, osztályozás,

katalógusszerkesztés szabályai; a könyvtárat érintő jogszabályok,

irodalompropagandával kapcsolatos módszertani kiadványok.

Teljességgel gyűjtött: állományra vonatkozó alapjegyzékek, ajánlóbibliográfiák, MPI

iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok.

Hivatali segédkönyvtár

Az iskola vezetése részére gyűjtendő az igazgatás, a gazdálkodás, az ügyvitel körébe

tartozó legfontosabb kézikönyvek, jogszabálygyűjtemények.

Audiovizuális gyűjtemény

A tantárgyak oktatásához rendszeresen felhasználható oktató, illetve ismeretterjesztő

dokumentumok beszerzése fokozottan ajánlott.


54. oldal

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT 3 sz. melléklet

Az iskolai könyvtárnak az iskola minden tanulója és dolgozója tagja lehet. A beiratkozás

díjtalan, a könyvtári tagság megújítása tanévenként szükséges. A könyvtárat nyitvatartási

időben a beiratkozott tagok használhatják. A beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal

a könyvtári szabályok betartására.

A könyvtárból dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni.

Az állományból egy-egy alkalommal maximum 5 kötet kölcsönözhető 2 hétre. A kölcsönzési

idő egyszer meghosszabbítható.

A könyvek a tanév végéig kölcsönözhetők.

A dokumentumok közül csak helyben használhatók: olvasótermi, kézikönyvtári könyvek,

nem nyomtatott dokumentumok.

A csak helyben használható dokumentumokat a pedagógusok egy tanítási órára

kikölcsönözhetik.

Az olvasó a könyvtári tartozását az iskolával való tanulói, illetve dolgozói jogviszony

megszűnése előtt köteles rendezni.

Az esetleges adatmegváltoztatás bejelentését a könyvtárhasználó köteles a változás után

maximum 15 nappal írásos formában bejelenteni a könyvtáros részére. A változásokat

hivatalos dokumentumokkal kell igazolni.

A könyvtár nyitva tartási ideje minden tanév kezdetekor kifüggesztésre kerül a könyvtár

ajtajára.

Nyitva tartás időben lehetőség van az állomány egyéni és csoportos használatára, a

könyvtárhasználati órák és egyéb csoportos foglalkozások megtartására, melyek

tervezésében, szervezésében a könyvtáros tanár a szaktanárokkal együtt vesz részt. Az

iskolai könyvtár tájékoztató szolgálata keretében eligazítást ad a használatához szükséges

ismeretekről.

A könyvtáros tanár segíti a nevelőket és a tanulókat az iskolai munkához szükséges

irodalomkutatásában. Segíti, irányítja a könyvtárhasználati versenyre való felkészítést. A

könyvtárban nyilvántartás készül a kölcsönzésekről. A kölcsönzésben lévő műveket az

olvasó előjegyeztetheti. A saját gyűjtemény kereteit meghaladó igényeket az olvasó

kérésére a könyvtár könyvtárközi kölcsönzéssel elégítheti ki. A felmerülő költségek az

olvasót terhelik.

Az iskolai könyvtár letéti állományt helyezhet el szaktantermekben. A letéti állományt

szeptember elején veszik át és tanév végén adják vissza a megbízott tanárok, akik az átvett

állományért anyagi felelősséggel is tartoznak. A letéti állomány nem kölcsönözhető.

Ha az olvasó a könyvtári dokumentumot elveszti, megrongálja, akkor ugyanannak a műnek

egy másik, kifogástalan példányát köteles beszolgáltatni. Ha ez nem lehetséges, akkor az

olvasó a könyv mindenkori beszerzési költségét köteles megtéríteni. Végső esetben a

könyvtár a megrongált, illetve elveszett dokumentummal egyenértékű dokumentumot is

elfogadhat.

Az igazgatóhelyettes I. feladata, hogy a tanulói, illetve dolgozói jogviszony megszűnése

előtt ellenőrizze az érintett személyek könyvtári tartozásait, és azok rendezését.


55. oldal

BÉLYEGZŐ HASZNÁLATI SZABÁLYZAT 4 sz. melléklet

Érvényes: 2014. 09. 01-től.

I. Az intézmény bélyegzői

a) körbélyegző sorszámmal ellátva

Középen a Magyar Köztársaság címerével, melyet az intézmény nevének felirata vesz

körül.

Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándori Általános Iskola, Győr

Használata: az intézmény hivatalos dokumentumainak hitelesítése. A hitelesítés az

intézményvezető vagy a helyettesítésével megbízott intézményvezető-

helyettes aláírásával érvényes. Használatára jogosultak:

• az intézményvezető,

• az intézményvezető-helyettes, az intézményvezető helyettesítése esetén,

• az iskolatitkárok, a munkaköri leírásban szereplő esetekben,

• az osztályfőnökök, a nevelőtestület tagjai, a pedagógus munkát közvetlenül segítő

dolgozók csak az iskolatitkári irodában, a titkárok vagy az iskolavezetők egy

tagjának jelenlétében használhatják.

Tárolási hely: az intézmény titkársága.

Használják: az intézményvezető, intézményvezető-helyettesek és az iskolatitkár.

Az őrzéssel megbízott személy: iskolatitkár.

b) fejbélyegző

Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola

9012 Győr, Kisdobos u. 1-5.

Használata: az intézmény válaszlevelein és a borítékon, az Iratkezelési szabályzat szerint.

Használatára jogosultak:

• az intézményvezető,

• az intézményvezető-helyettesek,

• az iskolatitkár.

Őrzési hely: az intézmény titkársága.

Az őrzéssel megbízott személy: iskolatitkár.

c) dátumbélyegző


56. oldal

II. A bélyegzők kezelésének szabályai

A bélyegzők készíttetéséről, illetve a selejtezésről az iskola vezetője dönt.

A használaton kívüli bélyegzőket az iskola titkárságán elzárva kell tartani. Felelős az

iskolatitkár.

Az érvényes bélyegzőkről az iskolatitkár nyilvántartást vezet. A nyilvántartás (191/2014.

iktsz.) tartalmazza:

1. a bélyegző lenyomatát,

2. a bélyegző sorszámát (amennyiben van),

3. a bélyegzőt átvevő, használó tag nevét, aláírását.

Az iskola hivatalos dokumentumain csak a nyilvántartásban szereplő bélyegzők

használhatók.

A bélyegző cseréjére akkor kerülhet sor, ha az elhasználódás, megrongálódás,

adatváltozás vagy egyéb ok miatt tovább nem használható.

A bélyegző pótlásáról akkor kell gondoskodni, ha az elveszett vagy eltulajdonították.

Amennyiben a pótlás után az eredeti bélyegző előkerül, úgy azt selejtezni kell.

A selejtezést az iskolatitkár végzi egy tanú jelenlétében. A selejtezés során a bélyegzőt

fizikailag használatra alkalmatlanná kell tenni. A selejtezés okát, időpontját

jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet az iskolatitkár és a jelenlévő tanú ír alá. A

jegyzőkönyvet csatolni kell a nyilvántartó laphoz.

Győr, 2014. 09. 01.

…………………………….

intézményvezető


57. oldal

MAGÁNTANULÓI SZABÁLYZAT 5 sz. melléklet

Jogszabályi háttér

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. Évi CXC. Törvény (a továbbiakban: Nkt.) A

nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.)

Magántanulói státus

Az Nkt. 45. § (5) Bekezdése szerint „a tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a

tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából

nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.”

Az Nkt. 45. § (6) bekezdése kimondja, hogy „az iskola igazgatója a gyámhatóság és a

Gyermekjóléti Szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a

tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget.

Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola vezetőjének a

döntéséhez be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét.”

Az R. 75. § (1) és (1a) bekezdései alapján „ha a tanuló – szülő kérelme alapján – a

tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, az erre irányuló kérelem

benyújtását számított öt napon belül az iskolavezetője megkeresi a gyermek lakóhelye,

ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és gyermekjóléti

szolgálatot. A gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat AZ intézményvezető

megkeresésétől számított tizenöt napon belül köteles megküldeni a véleményét.”

„Gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő tanuló esetén az iskola igazgatója a

tanuló nevelésbe vétele ügyében eljárni illetékes gyámhatóság véleményének beszerzése

iránt intézkedik. Ha a tankötelezettség magántanulóként való teljesítésének

engedélyezését nem a gyermekvédelmi gyám kérte, az iskola vezetője a kérelem

benyújtásától számított öt napon belül kikéri a tanuló gyermekvédelmi gyámjának

véleményét. A gyermekvédelmi gyám véleményét tizenöt napon belül köteles

megküldeni.”

Szülői kérelmet csak az adott tanévre vonatkozóan lehet előterjeszteni, s az

intézményvezető határozatban dönt arról – a szükséges vélemények beszerzését

követően –, hogy a tanuló milyen módon teljesítse az adott tanév vonatkozásában a

tankötelezettségét.

A magántanulóvá válás további esetei

• a sajátos nevelési igényű tanuló, vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási

zavarokkal küzdő tanuló, a szakértői bizottság, illetőleg a nevelési tanácsadó

szakvéleménye alapján teljesíti tankötelezettségét magántanulóként.

• ha a tanuló szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós

gyógykezelésben, szintén folytathatja tanulmányait magántanulóként.


58. oldal

Felmentés kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól

A Nkt. 55. § (2) bekezdése alapján „a magántanulót – az iskolában vagy azon kívül folyó

gyakorlati képzés kivételével – az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól

fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a magántanulókra vonatkozó

részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.” A

mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát. Ha a sajátos nevelési

igényű tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosságára, autizmusára,

halmozottan fogyatékosságára, vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási

folyamatban való tartós és súlyos akadályozottságára tekintettel kérik a mentesítést, az

illetékes szakértői bizottság; ha tanulási nehézségre tekintettel kérik, a nevelési

tanácsadó szakértői véleményét is be kell csatolni.

A magántanuló felkészítése és értékelése

A R. 75. § (2) bekezdése alapján „ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő

kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a

tanuló egyénileg készül fel. A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell

minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, valamint a szülőt a

magántanuló jogairól és kötelességeiről. […]” Ezt a magántanulói szabályzat

megküldésével kell megtenni.

A Nkt. 55. § (3) bekezdése alapján „az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon

való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által

meghatározott módon ad számot tudásáról” az alábbiak szerint.

• A magántanulók felkészülését segíti tudásuk mérése, értékelése tanév közben.

Ezekre két alkalommal kerül sor: november és március első felében. A számonkérés

formáját szóban és/vagy írásban határozhatja meg a szaktanár. A számonkérés a

szaktanár előtt történik, a dolgozatok/feleletek időpontjáról az igazgató írásban

értesíti a magántanulót, tanköteles magántanuló esetén a szülőt legalább a

számonkérés időpontja előtt 7 nappal.

• A magántanulók félévi értékelésére január első felében kerül sor, a tanév végi

értékelésre június első felében, végzős tanuló esetében április második felében. A

számonkérés formáját szóban és/vagy írásban határozhatja meg a szaktanár. A

félévi és év végi számonkérés mindig legalább háromfős vizsgabizottság előtt zajlik.

A vizsgák időpontjáról az igazgató írásban értesíti a magántanulót, tanköteles

magántanuló esetén a szülőt legalább a számonkérés időpontja előtt 7 nappal.

• A tanuló köteles megjelenni az értékeléseken, illetve távolmaradását orvosi

igazolással kell igazolnia egy héten belül. Ha a tanév végi értékelésről a tanuló távol

marad, és igazolást 3 munkanapon belül nem nyújt be a tanuló vagy a szülő, úgy a

tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait

évfolyamismétléssel folytathatja.

• A tanuló érdemjegyeit és osztályzatait az iskola állapítja meg, illetve dönt minden

esetben a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. A

tanuló döntése alapján független vizsgabizottság előtt is számot adhat tudásáról,

érdemjegyeit ekkor a vizsgabizottság tanárai állapítják meg.

A R. 75. § (3) bekezdése szerint „ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési,

tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot,


59. oldal

szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait

magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról – felkészítéséről,

érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges

pedagógusokról – a szakértői véleményben foglaltak szerint – az az iskola gondoskodik,

amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek

biztosításáról -

a) beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő

tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek,

b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a […] megyei utazó szakember hálózat

keretében kell gondoskodni.

A R. 75. § (4) Bekezdése alapján „az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről,

érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény

alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt

magántanulóként folytatja tanulmányait.”

A R. 75. § (2) Bekezdése alapján „a magántanuló az igazgató előzetes engedélyével

vehet részt a tanórai és egyéb foglalkozásokon” abban AZ esetben, ha betartja AZ iskola

Házirendjében foglaltakat.

A magántanuló jogosult igénybe venni az iskolai könyvtár szolgáltatásait.


60. oldal

6 sz. melléklet

Kérelem minta magántanulói jogviszony létesítéséhez.

Tárgy: tankötelezettség teljesítése magántanulóként

A Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola intézményvezetőjének


Tisztelt Intézményvezető!

Alulírott ________________________________________________________(törvényes képviselő) azzal a

kérelemmel fordulok Önhöz,

hogy _____________nevű gyermekem ___________

osztályos tanuló; szül: ________________, _ . év ____. hó

____ . nap; anyja neve:

_______________________; tanuló lakóhelye/tartózkodási

helye:___________________________________________________; _________. év ________. hónap

_______ napjától _________. év ________. hónap _______ napjáig tankötelezettségét magántanulóként

teljesíthesse.

Kérelmemet az alábbiakkal indokolom:

_______________________________________________________________________________________

_______________________________________________________________________________________

_______________________________________________________________________________________

___________________________________________________________________

_____________________________, __________. év __________. hónap _______. nap

Tisztelettel:

______________________________________

törvényes képviselő

olvasható név:………………………………………………………………………………..

lakcím:………………………………………………………..…………………………………

e-mail:……………………………………………………………..……………………………

telefon:………………………………………………………………..………………………..

magyarországi elérhetőség:: …………………………………………………………


61. oldal

7 sz. melléklet

Kérelem minta tanulói jogviszony szüneteltetéséhez.

Tárgy: tanulói jogviszony szüneteltetése

A Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola intézményvezetőjének


Tisztelt Intézményvezető!

Alulírott ________________________________________________________(törvényes képviselő) azzal

a kérelemmel fordulok Önhöz,

hogy _____________nevű gyermekem ___________

osztályos tanuló; szül: ________________, _ . év ____. hó

____ . nap;

anyja neve: _______________________;

tanuló lakóhelye/tartózkodási helye:___________________________________________________;

_________. év ________. hónap _______ napjától _________. év ________. hónap _______ napjáig tanulói

jogviszonyát szüneteltethesse.

Gyermekem tanulmányait külföldön folytatja, melyről az iskola által kiállított igazolást mellékelem.

Kérelmemet az alábbiakkal indokolom:

_______________________________________________________________________________________

_______________________________________________________________________________________

_______________________________________________________________________________________

___________________________________________________________________

_____________________________, __________. év __________. hónap _______. nap

Tisztelettel:

______________________________________

törvényes képviselő

olvasható név:………………………………………………………………………………..

lakcím:………………………………………………………..…………………………………

e-mail:……………………………………………………………..……………………………

telefon:………………………………………………………………..………………………..

magyarországi elérhetőség:: ………………………………………………………


62. oldal

KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY ÁLTAL SZERVEZETT UTAZÁSSAL 8 sz. melléklet

JÁRÓ PROGRAMOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

Érvényes: 2017. 02. 13–tól

A Pedagógiai programban rögzített, illetve pályázati vagy egyéb támogatással

megvalósított tanórán kívüli személyszállítással járó programokon résztvevők biztonságos

utazása érdekében a következő feltételeknek kell teljesülni:

• el kell készíteni a szállítást végző cég és az utazásért felelős személy által kitöltött,

aláírt nyilatkozatot (melléklet), melynek másolatát az intézményvezetőnek át kell

adni az utazás megkezdése előtt; az eredeti példány az utazásért felelős

személynél marad,

• a gépjárművel történő külföldi utazás során, amennyiben az utazás nem fejeződik

be 23 óráig, akkor 23 órától hajnali 4 óráig a sofőröknek pihenőt kell tartaniuk,

ugyanott, ahol az utazók is megpihennek,

• az intézmény vezetőjét tájékoztatni kell az utazásról: útvonal, pontos és teljes körű

utaslista a törvényes képviselők elérhetőségével (másolat), melyet az utazás

megkezdése előtt az intézményvezetőnek át kell adni; az eredeti példány az

utazásért felelős személynél marad,

• amennyiben az utazás napján az utaslistában változás történik (betegség,

távolmaradás), azt írásban (e-mail) vagy telefonon az intézményvezetőnek

haladéktalanul jelezni kell, a kísérő pedagógusok felelősek a vonatkozó

rendelkezések betartásáért.


63. oldal

Formanyomtatvány a 8. sz. melléklethez

NYILATKOZAT (minta)

A Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola ... osztályos, az utaslistán

megnevezett tanulói és a kísérők a

...............................................................................................................................................

vállalkozó/cég által biztosított ...................................rendszámú, .............................. típusú

autóbusszal kiránduláson vesznek részt .....év ..........hónap ..... napján ...... órától ..........

óráig.

A fent nevezett vállalkozó/cég hivatalos képviselője nyilatkozom arról, hogy a fenti

rendszámú jármű és annak sofőrje/sofőrjei a hatályos hazai és/vagy külföldi előírások

személyi és tárgyi feltételeinek megfelelnek, valamint az érintett jármű megfelelő műszaki

állapotban van és rendelkezik érvényes okmányokkal.

Győr, 2017. ...........hó, ...... nap

ph.

.....................................................

a hivatalos képviselő aláírása


64. oldal

NYILATKOZAT

Alulírott ......................................... (osztályfőnök/ utazásért felelős személy) az iskolai

SZMSZ-ben a tanórán kívüli utazással kapcsolatban megfogalmazott elvárásokat

tudomásul vettem. Az intézmény vezetőjét az utazásról teljes körűen tájékoztattam.

Győr, 2017. ......... hó ......... nap

.................................................. aláírás


65. oldal

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Az iskola szervezeti működési szabályzata 2017. április 20-ától lép hatályba. az

iskolában működő humán szakmai munkaközösség szakterületét illetően a szervezeti

működési szabályzattal kapcsolatos véleményezési jogát 2017. április 19-én megtartott

ülésén gyakorolta és a szervezeti működési szabályzatot elfogadásra javasolja.

...............................................

Süveges Jusztínia

a humán munkaközösség vezetője


iskolában működő reál szakmai munkaközösség szakterületét illetően a szervezeti



.............................................

Jakab Lászlóné

a reál munkaközösség vezetője


iskolában működő alsós szakmai munkaközösség szakterületét illetően a szervezeti



........................................

Nagyné Venesz Judit

az alsós munkaközösség vezetője


66. oldal

A szervezeti működési szabályzatot a szülői munkaközösség 2017.04. 10. napján

tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Győr, 2017.04.10 Gyurácz Németh Ágnes

............................................................

az iskolai szülői munkaközösség elnöke

A SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATOT A NEVELŐTESTÜLET A 2017.04.19.

NAPJÁN TARTOTT ÜLÉSÉN ELFOGADTA.

KELT:2017.04.19.

Jelen Szervezeti működési szabályzatot csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői

munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével.

2017.04.20.

...................................................

Szilbekné Cseh Györgyi

Intézményvezető

A Szervezeti működési szabályzatunk nyilvánosságát a honlapunkon biztosítjuk minden

érdeklődő számára.

Documents

A GYŐRI MÉNFŐCSANAKI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA · Győri Ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata _____ 4. oldal 1. BEVEZETÉS