A gótikus képi ábrázolás: üvegfestmények, táblaképek, falképek,

miniatúrák, textilképek

Az üvegfestészet legnagyobb időszaka

• Méretre vágott, színes, fényáteresztő üvegdarabokat a tervrajz szerint ólomkeretekbe foglalják, amelyek a formákat határoló kontúroknak látszanak

• A fő színek a kék és a vörös

• Csekély mértékű belsőrajzot használnak

Chartres-i katedrális üvegfestményei,13. sz.

• A legszebb, az üvegfestészet csúcsát jelentő műveket a franciaországi Chartres Notre-Dame-jában lehet látni

Chartres-ikatedrális üvegfestményei

Mária a gyermek Jézussal és angyalokkal

Olasz festészet a 13-14. században

• A kor olasz festészete a bizánci festészeti hagyományból kiindulva új irányt ad az európai a festészetnek: a természet utánzásán alapuló látványfestészet irányát

A falfestészet virágzása: freskók

• Itáliában a gótikus építészet nem bontja meg a fal zártságát úgy mint az északi területek (francia, angol, német) építészetében

• Az összefüggő falfelületek alkalmasak a falfestészetre

A freskó technika• A frissen vakolt, még

nedves (al fresco: olaszul „frissen”) falra készülő falkép

• A festékport meszes vízbe keverik

• A munka gondos tervezést igényel, csak annyit vakolhatnak be, amennyit egy nap megtudnak festeni, rögtönözni nem lehet

• Világos, meszes színek jellemzik

• Tartós, időtálló technika

Cimabue

• Cimabue az első jelentős mester, aki elmozdul a bizánci festészet merev ünnepélyességétől és élettelibb stílust teremt

• Táblaképek és freskók alkotója

Cimabue:Trónoló Madonna(Maesta),13. sz. v.• Táblakép: gipsszel

alapozott fatáblára készül

• Ekkoriban a festékport tojással keverik össze, ez a tojástempera

• A bizánci festészetben megszokott témát már kicsit élettelibb, természetesebb részletekkel adja elő

Maesta (olasz: „fenség”)

• Szűz Mária „mennyei fenségé”-ben díszes kőtrónuson angyalok vagy szentek csoportjában

Giotto: Maesta

Egy bizánci ikon és Cimabue képe

• A változás még nem jelentős: a trónus térbelisége még bizonytalan, az angyalok egymásmögöttisége is esetleges, a méretkülönbségek hierarchikusak és nem térbeliséget fejeznek ki

A „modern” festészet megteremtője: Giotto• A 13-14. sz.

fordulóján élt• Firenzei festő,

Cimabue tanítványa• Az európai festészet

egyik legjelentősebb alakja

• Táblaképek és freskók festője

• A firenzei dóm harangtornyának tervezője

A Giotto-torony

A leghíresebb művei a freskói: a Szent Ferenc templom képei Assisi-ban és a

padovai Aréna-kápolna képei

Új kompozíciós gondolkodás: „ablak a valóságra”

• A valóságot utánzásán alapuló látványfestészet képi kompozícióját az „ablak” metaforával szokták leírni:

A valóság egy szeletét próbálja elénk tárni egy meghatározott nézőpontból, mintha egy keretezett nyíláson keresztül látnánk egy teret

Tér, idő, cselekmény egysége

A klasszikus dráma hármas-egységéhez közelít ez az új festészeti nyelv:

• Egy térszelet meghatározott nézőpontból

• Egy pillanat megállított látványa,

• Az adott pillanatban zajló cselekmény

A meghatározott nézőpontból ábrázolt egységes tér problémája

A térmélységérzékeltetése a kép síkfelületén:• A fény-árnyékhatás• A takarások • A méretcsökkenés (a

távoli kisebb mint a közeli)• A távolodó párhuzamosok

összetartanak egy pont irányába (vonalperspektíva)- Giotto még ösztönösen használja, nem szerkeszti

Az idő és a cselekmény problémája: élőképszerű elrendezés

• A festő mint színpadi rendező, úgy helyezi el a szereplőket és az egyéb képi elemeket, és állítja meg a mozgásukban, hogy a történés világosan érthető legyen

• Minden részlet a cselekmény olvashatóságát szolgálja

Élethű ábrázolás

A figurák és a részletek ábrázolásának a valóságot kell utánoznia:

• Meg kell felelni az adott nézőpontnak (felülnézet, alulnézet stb.)

• Megfelelni a cselekménynek, a szereplők érzelmi állapotának (gesztusok, mimika)

Giotto protoreneszánsz (előreneszánsz) festő

• Giotto stílusát szokták protoreneszánsz stílusúnak nevezni, mert az előbbiekben említett festészeti problémákat a reneszánsz stílus oldja majd meg, Giotto művészete ebbe az irányba mutat előre

Giotto: Szent Ferenc élete, freskósorozat,Assisi, San Francesco, 13. sz. v.

A Szent Ferenc- templom külső képe

A Szent Ferenc-templom Assisi-ban

• A ferencesek főtemploma

• Itt van eltemetve Szent Ferenc, ez a tiszteletének központja

• Kettős templom: alsó és felső templomból áll

A felső templomban látható Giotto képciklusa Szent Ferenc életútjáról

• A kor legfontosabb szentjének élettörténete az oltártól indul a hajó baloldalán, ha szemben állunk a bejárattal, végig fut ezen a falon, majd a bejárati falon át a jobboldalon folytatódik az vissza az oltárig

Festett keretek választják el az egyes jeleneteket

Az ablakok alatti sávban futnak a képek, alattuk festett faliszőnyeg

• Sokan dolgoznak, más mesterek is a templomban, más freskókat is láthatunk itt (pl. az ablakok körül)

24 képet festett a ciklusból Giotto a segédeivel

• Giotto képein már eltűnik a bizánci képek aranyháttere

• Az alakok élethűbbek, a gesztusok, arckifejezések kifejezőek

• A szobrászian formált részletek, a gondosan felépített kompozíciók, ünnepélyes, monumentális jelleget adnak műveinek

Az egyik legszebb jelenet: Szent Ferenc a madaraknak prédikál

• Szent Ferenc újfajta viszonyát a természethez, a teremtet lények iránti szeretetét talán ez a kép fejezi ki legjobban

Siena festészete• A 14. században Siena

városának festészete volt a vetélytársa a firenzei művészetnek Itáliában

• Giotto-nál középkoriasabb, kifinomult, kecses, elegáns gótikus stílus volt a jellemzője (internacionális gótika)

• Duccio, Pietro Lorenzetti Simone Martini voltak a kiemelkedő alakjai

Simone Martini, Lippo Memmi: Angyali Üdvözlet, 14. sz.

• Sienai tojástempera táblakép

• Gótikus keret, aranyalap, törékeny, kecses figurák

• Mária riadtan húzódik el a hírhozó angyaltól, két szent egészíti ki a jelenetet

Wilton diptichon, 1400. k.

Avignoni Pieta, 15. századi francia mester

Mária ölében a halott Jézus, János, Magdolna és egy donátor (megrendelő,

adományozó) látható mellette

A téma• Szánalom, sajnálkozás – gyakori témája

a keresztény művészetnek, Mária siratja halott fiát

• A 15. századi gótikus festészet mélyen átélt vallásossága, csodálatosan reális részletekkel gazdagszik

Kódexek díszítése - Limbourg fivérek: Berry herceg hóráskönyve, 15. sz.

Május

Várkastélyok

Magyar Anjou Legendárium, 14. sz. 2.f.Róma, New York, Szentpétervár

Képes Krónika, 14. sz., Bp. OSZK

• 300 évig Bécsben őrizték (Bécsi Képes Krónika)

• Nagy Lajos korában készült, befejezetlen

• A magyarok történelmét írja le, a kezdetektől Károly Róbert koráig

• Latin nyelvű

A címlap

A szerző, talán Kálti Márk válogatása a korában ismert történeti művekből

• Miniatúrák, iniciálék díszítik

A krónika író (vagy másoló) ábrázolása (Kálti Márk esetleg Mózes) „S” iniciáléban

A képei különösen értékesek címertani, fegyvertörténeti és viselettörténeti

szempontból (az Anjou-kort szemléltetik)

Koppánylefejezése

Szent István elfogja Gyula vezért

„B” iniciálé: Szent István király temetése

„P” iniciálé: László herceg birokra kél a leányrabló kunnal

• Szent László a krónika legtöbbször ábrázolt alakja

A Szent László-legenda: a középkori falfestészetünk egyik leggyakoribb

témája, nagyon sok ábrázolása maradt fent a Kárpát-medence templomaiban

Türje (Dunántúl)

Bibarcfalva (Erdély)• László királyunk

még herceg korában az országra törő kunok ellen indul. Egy leányrabló kunt személyesen vesz üldözőbe és legyőzve őt kiszabadítja a magyar lányt

Székelyderzs (Erdély)

László, a „lovagkirály” különösen népszerű volt a 14-15. században,

Nagy Lajos és Zsigmond példaképének tekintette a szent királyt

Szent László-legenda, 15. sz. e., Kakaslomnic, Szlovákia

• A falkép kissé provinciális stílusa, naiv szépsége különösen értékessé teszi középkori művészetünkben

Kolozsvári Tamás: Kálvária, 15. sz.,Esztergom, Keresztény Múzeum

• Kolozsvári mester• Egyetlen műve

ismeretes: a garamszentbenedeki szárnyasoltár, 9 képéből a megmaradt 8 ma Esztergomban látható

Az első névszerint ismert és művel is összekapcsolható táblakép festőnk

Az oltár nyitott állapotban Krisztus szenvedéseinek eseményeit mutatatja

1. Krisztus az Olajfák hegyén

2. A keresztvivő Krisztus

3. Krisztus a kereszten

4. A Mennybemenetel

5. Krisztus feltámadása

1.

2.3.

4.

5.

A képek szamárhátíves keretbe voltak foglalva

Keresztvitel

• Cyrenei Simon kicsinyített alakja kiemeli az Üdvözítő heroikus tettét

• A goromba katonák vonásai Jézus szelídségét emelik ki

• A szalag szövege Jeruzsálem leányait vigasztalja: „Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok, hanem fiaitok miatt.”

• Arany háttér• Törékeny, gótikus

formák és reális részletek (pl. a katonák korhű viselete)

• Olaszos késő gótika és a kora reneszánsz határán

M. S. Mester: A selmecbányai oltár táblái, 16. sz. eleje• A csak kezdő betűiről

ismert, a Felvidéken (Szlovákia) működő mester, középkori oltárkép festészetünk legkiválóbb alakja

• Főműve a selmecbányai oltár, ma tábláira bontva Budapesten, Esztergomban és Szlovákiában látható

Mária és Erzsébet találkozása

Jézus születése Háromkirályok

Krisztus az Olajfák hegyén Keresztvitel

Krisztus a kereszten Krisztus feltámadása

M. S. Mester: Mária és Erzsébet találkozása, MNG

• A két várandós asszony, Jézus anyja, Mária és Keresztelő Szent János anyja, Erzsébet találkozása

• Arany háttér, törékeny figurák, gótikus vonalvezetés (pl. a ruhák töredezett redőzete)

• Két stílus határán: a megkapó szépségű táj már a reneszánsz stílusra mutat előre

Textilképek: Az egyszarvú legendája, gobelin-sorozat, 15. sz., Párizs