A román és a gótikus művészet

12. évfolyam

ROMÁN MŰVÉSZET (VÁZLAT) KB. XI - XIII. SZÁZAD

Történelmi háttér

• A kor művészete az elnevezést a benne fellelhető római hagyományok miatt kapta. A román stílus leghamarabb Franciaországban és Itáliában alakult ki.

• Nyugat-Európa első szerzetesrendje a Bencés rend volt. • 1095-ben hirdette meg a pápa az első keresztesháborút. • Magyarország történetének alakulásában döntő fejezet az

államalapítás (Szent István), a kereszténység felvétele és a feudális rend megszilárdítása.

• A pápa és a bizánci császár viszályát Szent László és Könyves Kálmán kihasználta Magyarország belső állapotának megszilárdítására.

• A XII. századi bizánci törekvéseket III. Béla számolta fel. 1241-1242-ben tatárjárás érte hazánkat.

Vallás, Filozófia

• Skolasztika (schola = iskola) a fogalom, mely Nagy Károly korától a reneszánszig iskolaszerűen foglalkozott a tudományokkal.

• Az oktatás tárgya a "hét szabad művészet" volt. – A trívium = nyelvtan + dialektika + logika – A quadrivium = számtan + geometria + zene + csillagászat

• Az arisztotelészi tanokat összekapcsolták a keresztény filozófia elemeivel. • Roger Bacon (1215-1292): Az egyház és a társadalom reformjával akarta

javítani az emberek életkörülményeit és megerősíteni a kereszténységet. Ehhez szerinte megalapozott, biztos tapasztalatokon nyugvó tudásra van szükség. Kerülendő tévedések négy fő forrása: 1. A vak hit = hamis tekintélybe vetett hit. 2. A szokás = ami a hamisat konzerválja. 3. A látszattudás = ami mögött a tudatlanság bújik meg. 4. Az előítélet = ami mögött a tapasztalatlan tömeget vannak.

Építészet

• Egyházi célra: templomok, katedrálisok, dómok épültek. Püspöki székesegyházak, plébániatemplomok, kolostortemplomok, kolostrok, keresztelő- és temetőkápolnák.

• Világi építészet: Várak, lakóépületek, középületek, városháza, kereskedőházak, raktárak, őr- és tűztornyok. Védőfalak - erődtemplomok.

• A templom részei: előcsarnok, hajók, szentély, kórus, altemplom, kripta, karzat, torony, kúpos sisak.

Építészet

• A szentélyt vagy a kórust a hajóktól a vas vagy falazott kőrács, szentélyrekesztő fal választja el.

• Szerkezetek: Vaskos falak (a nehéz kőboltozat miatt), az épület külső hatása súlyos, komor. Félköríves boltívek, dongaboltozatok, oszlopok, pillérek.

• Oszlopok: erősen eltér az antik oszlopoktól, de megőrzi hármas tagolódását; gyakoriak a több oszlopból álló oszlopkötegek. Pillérek: építészeti támasz, részletképzése hasonló az oszlopokhoz.

Építészet

• Nyílások: félköríves záródásúak, ikerablakok, rózsaablakok (sugárirányú, küllős oszlopokkal osztott), bélletes kapuk (bélletív: a kapuk felső, íves lezáródásának alkotóeleme, gyakran geometrikus, növényi vagy szobordísszel).

• Homlokzat: Függőleges falsávok, lizénák (lizéna: a falsíkból csak igen kevéssé előreugró, többnyire fejezet vagy lábazat nélküli talppillér), pilaszterek (lábazattal és fejezettel képzett enyhe kiülésű falpillér) lábazati, osztó- és zárópárkányok, ívsorok, vakárkádok, törpegalériák.

Épülő román stílusú templom

donga és keresztboltozat

Román templom belsejét

szemléltető rajz, (1/a a mellékhajó keresztboltozata,

1/b pillérek kötege)

San Miniato al Monte, (1013-1063) Firenze

San Miniato al Monte, (1013-1063) Firenze

A pisai székesegyház 1063-VIII sz. vége

A pizai székesegyház 1063-VIII sz. vége

A jáki templom XIII.sz. első fele

A jáki templom homlokzata és bélletes kapuja.

Szobrászat • A szobrok az épületek tartozékai az épület hangsúlyos részein:

kapubélletek oszlopai között, nyílások feletti ívmezőben, oszlopfőkön, szószékeken, szentélykorlátokon.

Szobrászat

• Jellemzőik: - egyszerűsített, elnagyolt formák, nagy

test, naív megfogalmazás - gyakran ritmikus sorokban megnyújtott alakok, mindig felöltözve - merev, aszketikus típusok - érzelmeket nem fejeznek ki - a ruharedők nem követik a test vonalát. - sematikus megfogalmazása az ó- és újszövetség jeleneteinek ábrázolásának - szimbolikus értelműek

Krisztus és apostolok a jáki templom homlokzatáról. XIII. sz. közepe, 1254. előtt

A jáki templom főkapuja.

Krisztus és apostolai a jáki templom lépcsőzetes fülkéiben.

Festészet

• Szoros kapcsolatban áll az építészettel.

• Témája, ábrázolásmódja szimbolikus.

• Az alkotások túlnyomórészt vallásos tárgyúak: falfestmények, kódexillusztrációk, miniatúrák.

- a valóságos tér, a távlat, a háttér, a fény-árnyék hiányzik - Biblia pauperum: az olvasni nem tudó szegények Bibliájának szerepét tölti be. - kódexillusztrációk, miniatúrák, iniciálék: síkszerű, dekoratív festésmód.

Mihály arkangyal harca a sárkánnyal 1090 körül

Maiestas Domini (XII.sz.)

Barcelona

Hidegség, (freskótöredék)

plébániatemplom, apszisfreskó, XIII. sz.

közepe

GÓTIKUS MŰVÉSZET (VÁZLAT) XII. - XV. SZÁZAD

Történelmi háttér

• Itáliában a városok a keresztes hadjáratok során megerősödtek (Velence, Genova és Firenze).

• A XIV. században a pápaság hatalma lehanyatlott. • A vagyonos polgárság egyre inkább elfordult a tekintélyét vesztett egyház

csak túlvilági boldogságot hirdető szemléletétől. • Az egyetlen magyar alapítású szerzetesi közösség, a Pálos rend is ekkor

alakult. • A polgárság létrehozta a maga érdekvédelmi szerveit, a céheket. • A francia és angol rendigyűléseken már helyet kapott a polgárság és a

királyok központosító törekvéseit támogatták a feudális anarchiával szemben. A XV. században mind két területen kialakult a nemzetállam.

• Németországban kereskedővárosszövetségek keletkeztek. • Mindenhol virágzott a lovagi kultúra. Központjai a királyi és főúri udvarok

voltak. • Hazánkban lovagi kultúrát az Anjouk teremtették meg. Központosított

monarchia kialakítása Hunyadi János nyomdokain Mátyásnak sikerült.

Általános jellemzés

• A gótikus művészet a XII. század második felében alakult ki Franciaországban. Németországban, Angliában és Magyarországon hamar elterjedt. Itáliában nem igazán terjedt el.

• Reális szemlélet, életszeretet és vallásosság jellemezte a művészetet.

Építészet

• A gótika épületigényei ugyanazok, mint a román korban.

• Szembetűnők az ég felé törő karcsú csúcsos tornyok

Építészet

Új épülettípusok: - kereskedőházak - városházák - árucsarnokok - kórházak - céhházak Városok védőművei: - Barbakán = kapuelővár - Rondella = körbástya - Jellemző a vázszerkezet.

Építészet

• A boltozatok oldalnyomásának ellensúlyozására: támpillérek, támívek, fiatornyok.

• A: támpillér

• B: támívek

• C: fiatorony

• D: oldal hajó

• E: főhajó

Saint-Denis, (1140-1144) Párizs

Szobrászat

• Épületszobrászaton a fő hangsúly. Magas színvonalú. (Épületplasztika) Síremlékszobrászat. (Bronz és fa alapanyag) Gyakran szabadon álló alak = oszlopként szerepel.

• Merevség fellazul „S” hajlat jellegzetes mozdulat. - érzelmeket fejeznek ki - mozgás kifinomult - ruharedők követik a test formát - szárnyasoltárok faragványai, domborművei jelentősek

Andrea Pisano: Madonna (1320 k.)

Kolozsvári Márton és György: Szent György harca a sárkánnyal, XIV. sz

Festészet

• Erősen megnyújtott alakok. Jelzésszerű ábrázolás. (Természeti környezetben)

• Merevség oldódik.

• plasztikus felületábrázolás, a tér ábrázolása

• tér, levegő háttér

• üvegfestészet, fő színek

• szárnyas oltár

• Olasz mozaik- és freskóművészet.

A falfestészet mellett megjelenik a táblaképfestészet. VAN EYCK testvérek (Genti oltár 1432)

Üvegfestészet Téma: Ó- és Újszövetség ábrázolása Jellemzője: síkszerű ábrázolás, tüzes színek használata, misztikus fényhatású, monumentális térélmény