FRÉSZ RÓBERTKÖRNYEZETTUDOMÁNYI SZAKOS HALLGATÓ

Témavezető:

MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDITEGYETEMI DOCENS

ERŐSS ANITATUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS

Előadásvázlat

3. Célkitűzések

4. Természeti adottságok

5. A fürdők bemutatása

6. A forrásmunkák elemzése

7. Állapotfelmérés

8. Összefoglalás, következtetés 

1. Célkitűzések•    A  Gellérthegy  és  környezete  földtani,  természeti  értékeinek bemutatása.

•   A Gellérthegy  lábánál  található három  fürdő  története,  forrásainak és kútjainak azonosítása, névváltozásainak nyomon követése.

•    A  meglévő  források  és  kutak  jelenlegi  és  múltbeli  állapotának felkutatása, az 1800as évektől napjainkig.

•    A  források  hőmérséklet, hozam,  vízfelhasználás és kémiai  összetétel változásának elemzése a hozzáférhető szakirodalom értékelésével.

•    Mi  okozhatja  az  egyes  források  eltűnését,  szennyeződését, használaton kívül helyeződését.

Az  adatok  összegyűjtése  és  rendszerezése  segíti  a  forrásokat,  kutakat vizsgáló  szakemberek  munkáját  a  „természetes  állapot”  rekonstruálása révén.    Engelen  and  Kloosterman  (1995)  nyomán,  ez  a  hidrogeológiai rendszerek elemzésének első lépése.                                                                                                                                                                                                            

Budapest a fürdőváros

Cover of USGS Episodes, 1994

(ALFÖLDI–KAPOLYI, 2007után módosítva)

2. Természeti adottságok I.

(KovácsMüller, 1980 után módosítva)

2. Természeti adottságok II.

(2005, FÖMI archívumából)

3. A fürdők bemutatása

A Gellért fürdő

(2005, FÖMI archívumából)

A  fürdő  első  nyomai  1433ból ismertek.

Neve  az  idők  folyamán  sokat változott,  „Purgatóriumnak”,  „Szüzek fürdőjének”, „Sárosfürdőnek”.

1894ben,  az  akkori  Ferencz  Józsefhíd  építésekor  a  régi  fürdőépületet, mely  az  új  híd  tengelyébe  esett,  az állam kisajátította és lebontatta. 

1912  és  1918  között  újraépítették Szent  Gellért  Gyógyfürdő  és  Szállónéven

Az  elegáns  Gellért  a  hazánkba látogató  külföldiek  legkedveltebb fürdője.

Gellért fürdőXIX. század végén, DOBOS archívumából 

1996, DOBOS archívumából

A Rudas fürdők

(2005, FÖMI archívumából)

Rudas fürdő Elnevezése  és  keletkezése  sem   tisztázott.

A Rudas fürdő is a török korban kezdte virágzását.  Elsősorban  Szokoli Musztafa  pasa  ténykedése  révén (1566).

Kedvező  elhelyezkedése  folytán, mindenki által könnyen megközelíthető volt ezért rendkívül népszerű volt.

Sok  átalakítás  után,  1831ben  teljes átépítették,  ekkor  nyerte  el  a  fürdő jelenlegi alakját.

1876ban  Ybl  Miklós  tervei  alapján felújították  majd  1896ban   úszócsarnokkal,  1924ben ivócsarnokkal bővítették.

A  II.  Világháború  megrongálta,  de helyrehozatala  óta  folyamatosan működik.

1570 Körül, DOBOS archívumából

XX. század közepén, DOBOS archívumából

A Rác fürdők

(2005, FÖMI archívumából)

Rác fürdőA  Rác  fürdőt  Zsigmond  építette  és Mátyás király virágoztatta fel.

A  Rác  nevet  a  fürdő  I.  Lipót  idején kaphatta,  a  török  után  a  Tabánba települő szerbekről.

A  fürdőt  1860ban  Ybl  Miklós  tervei szerint  olyan  fürdőintézetté  alakította át amilyennel: „a  főváros  egyetlen  hasonló  intézete sem mérkőzhetik.”

1931ben  Árpádházi  Szent  Imre herceg  halálának  900.  évfordulóján nevezték  el  Szent  Imrefürdőnek,  de napjainkban  újra  a  Rác  fürdő elnevezés van használatban

Felújítása jelenleg is folyik.

1860 után, HEINRICH N. JÁNOS

1996, DOBOS 

Szökevényforrásoknak nevezzük a Dunaparton és a Duna medrében előtörő, foglalatlan langyos és meleg forrásokat.

A  Gellért  táró  19691978  között  épült  1100  m  hosszú  mesterséges  alagút, jobb és bal partján összesen 4 üzemelő és 14 megfigyelő kúttal.

A GTI. és a GTIII. sz. kút a Gellért fürdő termálvíz ellátását szolgálja. A GTII.  és  GTVI.  üzemelő  kutak,  pedig  a  Rudas  fürdő  termálvíz  ellátását biztosítják. Mind a négy kút vize elismert ásványvíz.

Gellért táró

  A források helyének és nevének azonosítása,  Térképi bemutatás  Források és kutak azonosítása

  Fakadási szintek jellemzése, 

  Hőmérsékleti adatok vizsgálata,  Hévforrások  Meleg források

  Vízhozam és vízfelhasználás módja,   Vízhozam  Hasznosítás

  Kémiai összetétel.  Anionok  Kationok

4. Forrásmunkák elemzése

Források helye és neve

Források helye és neve

Források helye és neve

Források helye és neve

384543,748,240,34343,546Kénes (Tabán I)

4143424441,8434242; 43,1

42,4Nagy

394242,838,237,6 41,4 

37,943,443,5Kis

3720  3033,136,23333,54033,7Hungária I. forrás

41,546,837  4745,8  4745,643,946,446,845Attila II kút

40,846,640  4746,849,9546,946,846,6Juventus kút

46,846,8Attila I forrás

36  4041  4240,242414240,2Udvari

4241,841,841,8Kossuth

42,4Névtelen

40,54340  43424343Hungária II. kút

35  4439,6  43,139,943,14241,841,8Rákóczi

35  4442,842,842,842,8Musztafa

36  4242,4Török

35  4342  4342,543,842,642,543,543,443,5Gülbaba

33 4343,3  44,542,244,542,2444442,5Kinizsi

38  4239  4239,842,339,242,241,642,4Beatrix

39  4342  4342,342,943,242,942,5Mátyás

33  353530,933,135,53542,6Diana  Hygieiaforráscsop.

4241  4842,342,3Árpád III. kút

39  43424043,743,842,5Árpád II

39  4342424342,942,2542,27

42,642,2Árpád I

3837  41Árpád IV. kút

454848,844,247,3Gellért II

40474345 (+48,27,27)47,24446,446474448Gellért I

Törzslap    Létesítés    (1982)

Alföldi et al. 

(1968)

Schulhof(1957)

Kunszt (1947)

Kárpáti (1942)

Papp (1935/36)

Papp (1935/36)

Lieber(1934)

Gerlóczy(1891)

384543,748,240,34343,546Kénes (Tabán I)

4143424441,8434242; 43,1

42,4Nagy

394242,838,237,6 41,4 

37,943,443,5Kis

3720  3033,136,23333,54033,7Hungária I. forrás

41,546,837  4745,8  4745,643,946,446,845Attila II kút

40,846,640  4746,849,9546,946,846,6Juventus kút

46,846,8Attila I forrás

36  4041  4240,242414240,2Udvari

4241,841,841,8Kossuth

42,4Névtelen

40,54340  43424343Hungária II. kút

35  4439,6  43,139,943,14241,841,8Rákóczi

35  4442,842,842,842,8Musztafa

36  4242,4Török

35  4342  4342,543,842,642,543,543,443,5Gülbaba

33 4343,3  44,542,244,542,2444442,5Kinizsi

38  4239  4239,842,339,242,241,642,4Beatrix

39  4342  4342,342,943,242,942,5Mátyás

33  353530,933,135,53542,6Diana  Hygieiaforráscsop.

4241  4842,342,3Árpád III. kút

39  43424043,743,842,5Árpád II

39  4342424342,942,2542,27

42,642,2Árpád I

3837  41Árpád IV. kút

454848,844,247,3Gellért II

40474345 (+48,27,27)47,24446,446474448Gellért I

Törzslap    Létesítés    (1982)

Alföldi et al. 

(1968)

Schulhof(1957)

Kunszt (1947)

Kárpáti (1942)

Papp (1935/36)

Papp (1935/36)

Lieber(1934)

Gerlóczy(1891)

A források hőmérséklete (°C)

384543,748,240,34343,546Kénes (Tabán I)

4143424441,8434242; 43,1

42,4Nagy

394242,838,237,6 41,4 

37,943,443,5Kis

3720  3033,136,23333,54033,7Hungária I. forrás

41,546,837  4745,8  4745,643,946,446,845Attila II kút

40,846,640  4746,849,9546,946,846,6Juventus kút

46,846,8Attila I forrás

36  4041  4240,242414240,2Udvari

4241,841,841,8Kossuth

42,4Névtelen

40,54340  43424343Hungária II. kút

35  4439,6  43,139,943,14241,841,8Rákóczi

35  4442,842,842,842,8Musztafa

36  4242,4Török

35  4342  4342,543,842,642,543,543,443,5Gülbaba

33 4343,3  44,542,244,542,2444442,5Kinizsi

38  4239  4239,842,339,242,241,642,4Beatrix

39  4342  4342,342,943,242,942,5Mátyás

33  353530,933,135,53542,6Diana  Hygieiaforráscsop.

4241  4842,342,3Árpád III. kút

39  43424043,743,842,5Árpád II

39  4342424342,942,2542,27

42,642,2Árpád I

3837  41Árpád IV. kút

454848,844,247,3Gellért II

40474345 (+48,27,27)47,24446,446474448Gellért I

Törzslap    Létesítés    (1982)

Alföldi et al. 

(1968)

Schulhof(1957)

Kunszt (1947)

Kárpáti (1942)

Papp (1935/36)

Papp (1935/36)

Lieber(1934)

Gerlóczy(1891)

384543,748,240,34343,546Kénes (Tabán I)

4143424441,8434242; 43,1

42,4Nagy

394242,838,237,6 41,4 

37,943,443,5Kis

3720  3033,136,23333,54033,7Hungária I. forrás

41,546,837  4745,8  4745,643,946,446,845Attila II kút

40,846,640  4746,849,9546,946,846,6Juventus kút

46,846,8Attila I forrás

36  4041  4240,242414240,2Udvari

4241,841,841,8Kossuth

42,4Névtelen

40,54340  43424343Hungária II. kút

35  4439,6  43,139,943,14241,841,8Rákóczi

35  4442,842,842,842,8Musztafa

36  4242,4Török

35  4342  4342,543,842,642,543,543,443,5Gülbaba

33 4343,3  44,542,244,542,2444442,5Kinizsi

38  4239  4239,842,339,242,241,642,4Beatrix

39  4342  4342,342,943,242,942,5Mátyás

33  353530,933,135,53542,6Diana  Hygieiaforráscsop.

4241  4842,342,3Árpád III. kút

39  43424043,743,842,5Árpád II

39  4342424342,942,2542,27

42,642,2Árpád I

3837  41Árpád IV. kút

454848,844,247,3Gellért II

40474345 (+48,27,27)47,24446,446474448Gellért I

Törzslap    Létesítés    (1982)

Alföldi et al. 

(1968)

Schulhof(1957)

Kunszt (1947)

Kárpáti (1942)

Papp (1935/36)

Papp (1935/36)

Lieber(1934)

Gerlóczy(1891)

A források hőmérséklete (°C)

.

A források vízhozama (m3/nap)

.

.

.

.

.

.

595621.6619.5Kénes forrás(Tabán I)

550585594Rác fürdő, Nagy forrás

545580563.3578.2Rác fürdő, Kis forrás

560600Hungária I. forrás

575605620.15603.2Attila II kút

575600592.72621.7Juventus kút

Attila I forrás

Udvari forrás

Kossuth forrás

575590597.54644.9Hungária II. kút

565580671.5Rákóczi forrás

Musztafa forrás

565585Török forrás

550585599.21681.3Gülbaba forrás

550Kinizsi forrás

587.7Beatrix forrás

565590587.7Mátyás forrás

540590597.46Diana  Hygieiaforráscsop.

560580Árpád III. kút

565585558.8635.7Árpád II. forrás

565585572.4Árpád I. forrás

560580635.7Árpád IV. kút

575585612.8Gellért II. kút

565600590.8618.9Gellért I. forráscsop.

Alföldi et al. (1968)

Kárpáti(1942)

Emszt(1929)Név

595621.6619.5Kénes forrás(Tabán I)

550585594Rác fürdő, Nagy forrás

545580563.3578.2Rác fürdő, Kis forrás

560600Hungária I. forrás

575605620.15603.2Attila II kút

575600592.72621.7Juventus kút

Attila I forrás

Udvari forrás

Kossuth forrás

575590597.54644.9Hungária II. kút

565580671.5Rákóczi forrás

Musztafa forrás

565585Török forrás

550585599.21681.3Gülbaba forrás

550Kinizsi forrás

587.7Beatrix forrás

565590587.7Mátyás forrás

540590597.46Diana  Hygieiaforráscsop.

560580Árpád III. kút

565585558.8635.7Árpád II. forrás

565585572.4Árpád I. forrás

560580635.7Árpád IV. kút

575585612.8Gellért II. kút

565600590.8618.9Gellért I. forráscsop.

Alföldi et al. (1968)

Kárpáti(1942)

Emszt(1929)Név

A források kémiai összetétele

A  források  vizei  a  beszivárgási területtől a  felszín alatt elvándorolnak, majd  –  a  vándorlás  útjától  és  idejétől függően  –  a  kiáramlási  területeken újra  a  felszínre  bukkannak.  Útjuk során  kémiai  változáson  mennek keresztül, mely függ:

  Víz és a kőzetek kölcsönhatásától

  Beszivárgó csapadéktól

A  vizsgált  források  vizének  magas, 1450 és 1700 mg/l közötti oldott anyag tartalma  miatt  ásványvízforrásnak tekinthetők.

Táblázatban: HCO 3 mg/l

A Gellérthegy lábánál fakadó források hidrogeokémiai fáciesük alapján,a CaNa és ClSO 4HCO 3 típusba sorolhatók. 

Az archív adatok alapján szerkesztett Piper diagram

Vízkémiai fácies megállapítása

5. Állapotfelmérés

Saját mérések

•GPS helymeghatározás, a pontosság feltüntetése

•A jelenlegi hasznosítás megismerése

•WTW  340  terepi  mérőműszerrel  mért  vízhőmérsékletet,  pHt,  elektromos vezetőképességét, oldott oxigén tartalmat valamint redoxpotenciál.

• Kutak ill. aknák esetében a vízmélység rögzítése.

•A  vízminták  laborvizsgálata  során  a  Na+,  K+,  Ca2+,  Mg2+,  Cl,  HCO3,  SO42  és  NO3 

tartalom mérése.

Jelenlegi hasznosítás

Juventus kút

Hungária II. kút

Attila II. kút

Terepi mérések eredményei

Terepi mérések eredményei

.

.

.

.

A retrospektív kutatásoknak a jelentősége abban rejlik, hogy megtudhatjuk  a  területek  természetes  állapotára  vonatkozó adatokat, illetve a főleg emberi hatásra történő változásának mértékét. 

Láthatóvá  tehetjük  vele,  a  környezet  változását.  Ezért szolgáltat  a  későbbi  vizsgálati  adatok  értékeléséhez viszonyítási alapot. 

Napjainkban  is  figyelemre  méltó  gondolat  lenne  ez,  amikor törekszünk a környezetbarát energiaforrások hasznosításra. A  kiáramlási  területekről  történő  vízkivétel  nem  zavarja jelentősen  a  vízcirkulációt.  Annál  kevésbé,  hiszen  ma  a források  hasznosítás  nélkül  folynak  a  csatornarendszeren keresztül a Dunába. 

6. Összefoglalás, következtetés

Köszönet:

MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT témavezetőmnek szakmai tudását, kitartását támogatását és segítőkészségét.

ERŐSS  ANITÁnak,  hogy  a  teljes  munkám  során  mellettem  állt  és egyengette az utamat, ellátott baráti és szakmai tanácsokkal.

DOBOS  IRMA  Tanárnőnek  a  rengeteg  segítségét,  szóbeli  tanácsait, történeteit  valamint  hogy  használhattam  hatalmas  szakirodalom  és képanyaggyűjteményét.

Köszönetnyilvánítás

Köszönöm a figyelmet!