A Föld Körül IV Vitorlával Ázsia Körül 2

8/16/2019 A Föld Körül IV Vitorlával Ázsia Körül 2

1/185


2/185


3/185


4/185


5/185


6/185


7/185


8/185


9/185


10/185


11/185


12/185


13/185


14/185


15/185


16/185


17/185


18/185


19/185


20/185


21/185


22/185


23/185


24/185


25/185


26/185


27/185


28/185


29/185


30/185


31/185


32/185


33/185


34/185


35/185


36/185


37/185


38/185


39/185


40/185


41/185


42/185


43/185


44/185


45/185


46/185


47/185


48/185


49/185


50/185


51/185


52/185


53/185


54/185


55/185


56/185


57/185


58/185


59/185


60/185


61/185


62/185


63/185


64/185


65/185


66/185


67/185


68/185


69/185


70/185


71/185


72/185


73/185


74/185


75/185


76/185


77/185


78/185


79/185


80/185


81/185


82/185


83/185


84/185


85/185


86/185


87/185


88/185


89/185


90/185


91/185


92/185


93/185


94/185


95/185


96/185


97/185


98/185


99/185


100/185


101/185


102/185


103/185


104/185


105/185


106/185


107/185


108/185


109/185


110/185


111/185


112/185


113/185


114/185


115/185


116/185


117/185


118/185

COLOMBO 259

— gyönyörű ségei. Hogy milyen nagy a különbség a hő mérsékben,kitű nik abból, hogy Candyben a lakásberendezés egyik kelléke a— kályha vagy kandalló és számtalanszor megtörténik, hogy a

ÓRIAS BAMBUSZ A PERADEN IAI BOTANIKU S KERTBEN.

Colomboban uralkodó rettenetes forróság elő l menekülő k Candybendinner után a kandalló nyilt tüze köré menekülnek a hű vös levegő rő l.

Másik nagy híressége Candynek a peradeniai növénykert, amelyet nagyszerű ségben és gazdagságban a világnak csak egyetlen

3 3


119/185

6 GASPAR F E R E N C Z : A FÖLD KÖRÜL

parkja múl felül: a buítenzorgi, Batavia mellett, Jáva szigetén.Úgy mint amabban, a peradeniai kertben is együtt találjuk a pálmafajoknak talán valamennyiét, lomb és koronafákat, bokrokat, cserjéket,

liánokat; mindazt, a mibő l nagy szorgalommal és óriási költségekkelmesterséges tropikus ő serdő t lehet létrehozni.

Kár, azaz hogy mi nagyon sajnáltuk, hogy a ,,Zrinyi" korvettánesett sebek hamarosan meggyógyultak. Hat nap alatt ugyanis rendbehozták az Indiai Óceánon történt havadat és miután utunk meglehető sen siető s volt, a mennyiben igyekeznünk kellett, hogy mégazon idő pont elő tt érjük el a Jang ze kiang torkolatát, még mielőbeállnak a szokásos tájfunok a khinai vizeken, hatnapi tartózkodás után elhagytuk a bájos szigetet és a barátságos Colombot.Szerencsére nem örökre, mert visszatérő utunkon ismét betértünk

Colomboba, a hol a karácsonyi ünnepeket és az új év ünnepéthorgonyon töltöttük.


120/185

HETEDIK FEJEZET.

PULO PENANG.

H át ez hol van ? fogják néhányan kérdezni a czím olvasásakor.Amin legkevésbbé sem lehet csodálkozni. Mert lehet valaki igenjó geográfus, a nélkül, hogy Pulo Penang a kis ujjában legyen.

Pulo Penang apró szigetecske a maiakkai szorosban, az Egyen

lítő közelében. Egy itt felejtett darabka paradicsom, mely tropikusszépségeivel némely tekintetben fölülmúlja a „Gyöngyszemet" Indiahomlokán, a „Ragyogó földet", a „Jáczintok és Rubinok" hazáját,„Ádám és Éva paradicsomát", a mely nevekkel tudvalevő leg Ceylonszigetét szokták felruházni.

Pulo Penang könnyen feltalálható a térképen. Az ember fel

keresi a 100. hosszúsági fokot Greenwichtő l (grínvics) keletre ésaztán megnézi, hogy az 5. szélességi fok az Egyenlítő tő l északrahol metszi azt. A keresztezési pontnál kis szigetet talál HátsóIndiának legdélibb részén, a maiakkai félsziget és Sumatra között.A parányi szigetnek kétféle neve is van. Pulo Penang tulajdonképen azt jelenti: az „Areka dió szigete"; a hivatalos neve: „Princeof Wales Island"; de miután ilyen nevű sziget még van más kettőis — az egyik Ausztráliában, a queenslandi York félsziget elő tt, amásik az Északi sark vidékén a Franklin szorosban, — tévedésekkikerülése czéljából Pulo Penangnak nevezik.

Pu lo Penang még akkor is szép, ha az ember Indiából vagyCeylon szigetérő l jött ide.


121/185

262 GÁSPÁR FEREXCZ : A FÖLD KÖRÜL

Még partraszállás elő tt, a hajóról nézve is elragadó szép. A sziget,buján benő tt partjain a sötétzöld tenger zajló fehér habjával, felettea mosolygó azúrkék égboltozattal olyan, mint gyémántokba foglalt

kolosszális zafirdarab. A mintegy ezer méter magas hegyek mára partok közelében emelkednek a magasba és olyan dúsan vannakbenő ve a tropikus növényzet mindenféle fajával, hogy az anyaföld

TROPIKUS XÖVÉNYZET.

bő i alig marad egy talpalattnyi föld födetlenül. A helyenkint nagyonsű rű erdő ben képviselve van a dísz és épületfáknak majdnem minden válfaja: a teakfa, a szandál, szágó, areka, ében, kámforfa ésfő képen a kókusz pálma, mint mindenütt a víz közelében. A csak

kevés fáradságot és munkát követelő termő földeken bő ven megterema rizs, czukor, kávé, gyapot, dohány, bors, fahéj, tea és ópium.A föld gyomrában bő ven van arany, ezüst, ón, ólom és kő szén;a tengerparton drágagyöngy és korállium ; az erdő kben elefánt, tigris,oroszlán, leopárd, orrszarvú, bivaly, vaddisznó, temérdek majom és


122/185

PULO PENANG 63

.kígyó, — közlük a halált hozó cobra, — krokodilusok, óriási teknő sbékák és diónagyságú pókok.

Mindenüt t azonban pálmák és pálmák meg sű rű lombozatú óriási

fasudarak; köztük és rajtuk szemkápráztató virágok, lepkék és madárkák. A buja növényzetrő l fogalmat nyújt a szárazföld felő l lengőszél, a mely hajónkat balzsamos, édes jázminillattal árasztja el. Ésezt nagyon jól teszi a szellő , hogy jázminillatot hoz nekünk a sziget pálma virányairól. Legalább tű rhető vé teszi a közelünkbenhorgonyzó khinai dzsunkák szomszédságát, a melyekrő l szintén hozillatot a szellő . Csakhogy erre az irigység sem foghatná rá, hogyaz jázminillat. Csodálatos, hogy a négy ötezer mérföldes óceániút ellenére, a melyet ezek a dzsunkák hazájukból idáig megtesznek,ezt az illatot nem tudják elveszteni.

A kikötő nagyon élénk, miután Pulo Penang csereállomás egyrészt Európa és Kelet India felő l, másrészt pedig a Végső Kelet —tudniillik Khina és Japán — meg a Csendes óceán szigetei: a

Philippini szigetek, Borneo, Java, Celebes és Sumatra között.A kikötő rendesen tele van a legkülönböző bb helyekrő l jövő

hajókkal. Sok köztük a ronda, szánalmas külsejű gő zös, gyakrannagyon gyanús tartalommal. Ezek mellett feküsznek a vitorláshajók,a melyek némelyike százharmincz százhatvan napot is tölt azóceánon, a míg rendeltetési helyére jut. Kegyetlenül megczibáltkötélzetük és vitorlájuk mutatja, milyen kemény tusákat vívtakhosszú útjukon az óceánok viharjaival.

A kikötő hem zseg a sok apró vizi jármű tő l. Maláji praok,szingaléz kanuk, kinai sámpánok meg a hadihajók csónakjai,gő zbárkái és giggjei ellepik a kikötő t.

M ár a praok, kanuk és sámpánok legénysége fogalmat nyújtaz itt élő nép fajok sokféleségérő l. Kelet Ázsiában kevés olyan kikötővan, a melyen aránylag annyiféle ember lenne összegyű jtve, mintezen a húsz mértföldnyi területű szigeten. Malájok, birmaiak,szingalézek, bengálok, klingek, sziamok, javánok, kelet indiai mohammedánusok, parszik, ammaniták, khinaiak és japánok, továbbá bugghika Sunda szigetekrő l és ácsinok a szomszéd Sumatrából kisebb


123/185

264 GÁSPÁR FERENCZ: A FÖLD KÖRÜL

nagyobb számban képviselve vannak a lakosság között. Igaz, hogybábeli zű rzavart csinálnak, de tagadhatat lan, hogy érdekes látványtnyújtanak.

Habár számra nézve nem a túlnyomóak, de legérdekesebbeka benszülött malájok, egy kis része annak a nagy népfajnak, amelynek a kitérjedési határai észak felé a Havai szigetcsoport, délenÚj Sealand, nyugaton Madagascar, keleten pedig a Húsvéti szigetek.

Ezen a nagy területen szétszórt és más néptörzsek közé beékeltnagyszámú népfaj különben két egymástól könnyen megkülönböztethető válfajra oszlik, a tulajdonképpeni malájira és a polynésiaira.

Az első höz tartoznak a pulopenangiakkal együtt a malájok(saját nyelvükön: Oran Malaju — vándorló emberek), Maiakkábanés Sum atrán; a tágálok a Philippini szigeteken; a sundan ok ésjavánok Jáván ; a dajakok Borneón; a mákászárok és bugghikCelebesen, a Sundaszigeteken.

A malájok széles vállú, magas, szikár alakok, többnyire igen

szép idomokkal. Bő rük szine sötét csokoládé vagy szürkésbarnaés csak kivételesen fekete. Hajuk hosszú, ritkás, fénylő én fekete.A szakáll gyér és ezzel is csak kevés maláji büszkélkedik.

Pulo Penang híres arról, hogy az év minden napjára esik egyegy zivatarocska. A ragyogó, sötétkék égboltozatot néhány perez alattelfödik a száguldó fekete felhő k. A tengerrő l vijjogva repülnek bea vészmadarak a szárazföld felé. A buja növényzet különös sötétszínezetet kap a sajátságos fényvisszaverő dés következtében. A különben is nyomasztó hő ség tikkasztó forrósággá változik. Az izzadságvégigfolyik az emberen s hirtelen megindul az égiháború. Valóságos égzengés az és meg nem szű nő vakító villámlás. Az egészszemhatáron köröskörül egyszerre gyúl ki a villám ugyanegy pillanatban ; a siketítő dörgés végig húzódik az egész szemhatár körül.

Az eső pedig zúg és szakad, min t a vízesés. Xéha az egész csak párperczig tart és aztán hirtelen, éppen olyan gyorsan, a milyen gyorsan azég beborult, ismét kiderül és néhány perez múlva már megint mosolyoga gyönyörű azúrkék égboltozat. Egy tenyérnyi felhő nincs rajta, amely enyhítené a perzselő en forró napsugarakat. Ott tartózkodásunk


124/185

PULO PENANG 265

idejében — deczember havában — némely napon hatszor is ismétlő döt t ez a tüneménjr. Nincs olyan nap, a melyen a zivatar neismétlő dnék, nem is említve a gyakran fellépő pusztító és romboló

ciklonokat.

Pulo Penangon állítólag még élnek néhány százan abból a népfajból, a mely egykoron erdő ben lakó hajléktalan törzs volt. H ogyezek az ő slakók az ő sei e a jelenlegi malájoknak, vagy megfordítva:a malájoknak atavisztikus válfaja, a kik az erdő be való visszhúzódásuk után vadultak el ismét félemberekké, azt biztosan nem lehettudni . Annyi áll, hogy a kultúrának olyan alacsony fokán állóemberek, a minő k ezidő ben talán csak Brazília ő serdeiben élnek

még. Ezek az orán utánok, orán bukitok és a kaskuk. Benn, azerdő k mélyében laknak, czölöpökbő l és gályákból összetákolt viskókban. A nagyobb része elő tt azonban még ez is ismeretlen hajlék.A majmokkal és más erdei állatokkal együtt a fákon élnek. ímeaz ember — az orán után, a ki a majommal — az orán utánggal — küzd az eledeléért és a hajlékért.

Testi erejükön kívül alig van fegyverük. Ilyen többek közötta szampitán , egy hosszú bambuszcső , a melybő l a mérgezett nyilatfuvással lövik ki az ellenségre, állatra és emberre egyaránt.

Hogy az erdő kbe visszavert malájok — ha csakugyan azok— hogyan sülyedhedtek vissza erre a fokra, az megmagyarázhatóa malájok faji jellemébő l. A maláji ugyanis általában durva éskegyetlenségre hajló. A lustaság után legfő bb karakterisztikuma

a szenvedélyesség és a lobbanékony ingerlékenység, a mely bizonyoskörülmények között az ő rjöngésig emelkedik. Ilyen például a Sumatrán,Jáván és Maiakkán — tehát Penangban is — szokásban levő Amokfutás, a mi alatt a malájoknak hirtelen beállott dühöngési vagytomboló rohama értendő . Az „Amok" tól meglepett maláj ő rületes

D r. Gáspár F .: A föld körül. IV. 34


125/185


dühösséggel rohan végig az utczákon, és leszúr mindenkit, a ki azútjába kerül.*

Megjegyzendő , hogy ezek az állapotok és viszonyok nagy mérték

ben csökkentek, ső t végképen megszű ntek ott, a hol az európaikultúra tért nyert befolyásának érvényesíthetésére. Különösen áll ezPulo Penangra, a hol az angol kultúra áldásos közbenjárása a legelő nyösebb módon érezhető .

Ámbár vallásosság tekintetében nem nagyon skrupulózusak —a malájok éppen olyan kevéssé, mint akár a khinaiak vagy japániak — azért a pagodák nagy gonddal és fényű zéssel épültek. Ezáll különösen a malájok buddha vallású híveinek a templomaira.A nem buddhista malájok az izlam vallásnak a hívei, míg aBrahma vallást csak nagyon kevesen követik. A misszionáriusokemberfeletti önfeláldozásának köszönhető , hogy a keresztény vallásnak is sikerült néhány ezret megnyerni.

A Buddha pagodák némelyike az építészetnek egy egy remek

mű ve. Legjellemző bbek az impozáns magas lépcső k, a mozaikkalberakott padozatok. Sajnos, jellemző a temérdek — bélpoklos apagodák környékén.

A szegény bélpoklosok Kelet Ázsiának szomorú jelenségei.Némelyikbő l már csak a csonka törzs van meg és ez is undorítófekélyekkel van elborítva; a végtagok elvesztek az irtózatos betegségben. Az elephantiasisban szenvedő k viszont az özönvíz elő ttiállatokhoz hasonlítanak. A karok és lábak olyan vastagok, mintvén fának a törzse (Elephan tiasis arabum); a homlokról a tenyérnyivastag bő r fekélyes ránczokban lóg le az állig s mégsem képeselfedni az irtózatosan eléktelenített ont és ajkakat. (Az orvosok abetegségnek ezt az alakját Leontiasisnak — oroszlánarcznak —nevezik.) Az alamizsnáért kinyújtott kéz, a melyrő l az ujjak több

nyire hiányzanak, idomtalan, undort gerjesztő , fekélyes húsdarab.Valamennyi beteg rágja a betelt és miután az ajkuk meg a

nyelvük annyira meg van dagadva, hogy sem nyelni nem tudnak,

* Az ,,Amok futás" ról bő vebben emlékeztünk meg a III . kötet Jáva szigeténczímű czikkében.


126/185

(Mailer Tivadar am atő r fényképe.) JKYPORE I HINDU T E M P L O M .


127/185


sem a szájukat nem tudják becsukni, a piros nyalka végigfolyikmeztelen mellükön vagy ruházatukon. Igazán csúnya látvány.

Benn a templomban, a hová a magas kupolán és a vastag

üvegen át csak, nehezen juthat be a napsugár, misztikus homálydereng. A belseje apró zugokra van beosztva és minden zugbanegy egy oltár áll. Minden oltár fölött valamely istenség van elhelyezve ; formátlan szörny, emberi vagy állati alakkal, a mely megható módon vicsorítja fogait, vagy dülleszti ki szemeit a kövönguggoló könyörgő re. A fő bb oltároknál két káromszoros életnagyságú Buddhák adják az áldást, míg a kisebb oltároknál, ugyanannyi

kis Buddha teszi ugyanezt a szolgálatot.A hova nem jutott Buddhából, oda elefántot, tigrist vagy

valami más, fantasztikus szörnyet tet tek. De azért valamennyienegyformán segítik meg a szenvedő emberiséget; legalább ezzel biztatja a hpungji a hívő ket. Csak áldozatot kell nekik hozni bő ven:rizst, gyümölcsöt, tyúkot, meg lótuszvirágot. Ez az utóbbi akár el

is maradhat, de az első — a rizs — sohasem.Az oltárok elő tt hosszú sárga lepelbe burkolt, szikár alakok

térdepelnek, egészen simára beretvált koponyával. Ezek a hpungjik,a papok, a kik reggeltő l estig megszű nés nélkül monoton hangondarálják az imádságot pálmalevelekbő l csinált félméter hosszú éscsak tenyérnyi széles imakönyvükbő l. Az ájtatos közönség nem sokattörő dik a sárga leples, mormogó alakokkal, hanem inkább a pagodában ide oda kóborló jósok köré csoportosul, a kik az emberekarczából és tenyerébő l igen érdekes dolgokat tudnak kiolvasni.

A pagoda másik oldalán, a hol a legnagyobb Buddhák vannakelhelyezve, legnagyobb az élénkség. Itt tudniillik néhány vén banyakiabálja és kínálja árúczikkeit : fő tt rizst, forró theát, szárítot t halat,gyümölcsöt, tömjént, szivarokat és betelt. Ő maga közbe nagyokat

pöfékel szivarából egyenesen a Buddha orra alá.A templom legszentebb helye a stupa, az ereklyeszekrény.

Bámulatos mű vészettel faragott szekrény ez, vert aranyból és elefántcsontból. Olyan szent a buddhisták elő tt, mint például a „ T h ó r a "szekrénye a zsidó templomokban. A stupában van ugyanis elhe


128/185

RÉGI BRAHMAN TEMPLOM. (GVALIORBAN).


129/185

270 GÁSPÁR FEREXCZ: A FÖLD KÖRÜL

lyezve a buddhisták hét szentsége, vagy a mint ő k nevezik: aszent hétség. Tudniillik hegyikristály, achát, lazur, korállium, gyöngy,arany és ezüst. Szent helyet megillető mély csend honol a stupa

körül. Szótlanul és apatikusan hevernek itt hanyatfekve a „zajat"okon, a nyugvóhelyeken, az öregebb atyafiak Buddhában és nagyo• kat pöfékelve pipájukból hallgatják a hpungji altató imáját.

PAGODA BELSEJE.

Közel a kijárathoz a háttérben vígan és zajosan mulatozik amaláji ifjúság. Egy csomó villogó szemű , okos arczú malaji ifjúés legény — nagyobbára tökéletesen meztelenül — futkos ide oda:labdáznak, ami a maláji ifjúság kedvencz játéka. Bámulatos ügyes

séget fejtenek ki játék közben. A labdához tudniillik kézzel nemszabad nyúlni, hanem csak könyökkel, térddel, lábbal és fejjel.Némelyik olyan ügyes, hogy vagy a padozatig dobja fel a labdáta térdével, vagy pedig akkorát üt vele a hpungji kopasz tarkójára,hogy biz az testvérek között is felér egy „baraczk" kal. — —


130/185

PULO PENANG 271

A színházakból messzire elhallatszik a siketítő zene lármája,a melynél fülsértő bbet, zajosabbat és éktelenebbet csak a khinaiszínházakban produkálnak. Az élvezet eltart jó sokáig; naplemen

tétő l éjfélutáni 2 — 3 óráig. Az ember nem tudja, mit bámuljoninkább: a színészek kitartását, vagy a néző k türelmét.A színház nagy, pajtaszerű épületbő l áll és két részre van

osztva; a néző térre, a mely valamivel mélyebben fekszik, meg aszínpadra. A néző tér egészen szabad terület, padok és székek nélkül.Arisztokratikus páholyok és habitüés első sorok nincsenek. (Kopaszfej van azonban itt is elég.) Minden rangkülönbség nélkül együttkuporog az egész közönség a földön. Csak a vagyonosak hoznak magukkal sző nyeget és arra ülnek; a nép azonban megelégszik a meztelen anyafölddel. Sokan magukkal hozzák gyermekeiket is, a bölcső t helyettesítő teknő kkel együtt . A fekete , sárgameg csoköládészinű mamák a legfamiliárisabb módon adják megaz ugyanolyan szinű csecsemő knek azt, a mi a csecsemő ké, ső t ez

után el is altatják ő ket, a megfelelő bölcső dal kíséretében.A színpadon meglehető sen unalmas a hangulat. A színészek

kivétel nélkül birmaiak; kulisszáknak és díszítésnek nyoma sincs.Mindezt rendkívüli sokoldalúsággal, sikeresen képviseli egy töröttszék, melyre a „ régisseur" minden jelenetnél ráfogja, hogy ez most

pálmaerdő , most zúgó patak, majd pedig a kilenczedik pokol, vagyakár a dicső ségesen uralkodó fejedelemnek tündöklő trónusa, a mintéppen a helyzet megkívánja. A jelenetekben és felvonásokban szinténnagy a változatosság. Az egyik felvonásban a király jön be elő bb, földigérő csepüszakállal, fején méter magas koronával papírból; utánaaz ördög — a birmai színpadon az ördög mindjárt a király u tánjön — az ördög után a király leánya; a leány után — magátólértető dik — a vazallus fő nök, a kit egy csomó lefejezésre szánt

áldozat követ. A másik felvonásban azonban az ördög jön a királyután, a leány a vazulus fő nök fia elő tt, a kit jelenleg már máglyáraszánt áldozatok követnek, stb.

Mintegy tíz zenész van a színpadon; de az éktelen lárma utánítélve, lehetnének vagy százan. Legfontosabb hangszerük a kivaing


131/185

7 GASPAR FERENCZ : FOLD KORUL

és csáind. Mind a kettő egész csoportozat különböző nagyságúdobokból áll, a melyek között ülve, az illető mű vész teljes erejébő ldöngeti a rettenetes hangszereket. Aztán egynéhány tülök, néhány

húros hangszer, több hatágú síp és egy két gong.

BIRMÁN TÁNCZOSNŐ K.

Most . éppen ' kezdetét veszi a nagy jelenet, az est „piece deresistence" a. A király megtudja valamely alantas udvariszolgaárulása folytán, hogy leánya titkos összejöveteleket tart vazallusánakfiával, mégpedig — óh szörnyű ség — az első valóságos belső titkosfő fő miniszterének közvetítésével. A bő sz király dühében haláltosztogat mindenfelé. Leánya, a szende Sáváng.. . stb. máglyán végziifjú életét ; a vazallus fia, apjával és minden férfirokonával egyetemben karóba huzatik; az első valóságos belső titkos fő fő minisztertpedig tigrisek marczangolják szét. A színpadon lázas izgalom kelet


132/185

A PENANGI VÍZESÉS.


133/185


134/185

PULO PENANG 7 3

kezik. Égetnek, karóba húznak, marczangolnak. Persze mindentcsak úgy szóval és gesztussal. A szegény törött szék azt sem tudja,hogy mi legyen elő bb: máglya, karó vagy vérengző tigris. A zene

most már valósággal dühöng; a mű vészek ő rjöngve hadonáznak és

SIAMI TÁNCZOSNŐ K.

ordítanak. Az elragadott közönség ,,sötét" része pedig, tudniillik amalájok, birmaiak, sziamok és szingalézek tombolnak; a sárgák ellenben, a khinaiak, frenetikus — hüvelykmutogatással fejezik ki elragadtatásukat. A khinaiaknál ugyanis a balhüvelyk mutogatása annyi

mint a taps. (Jobb hüvelykkel bizonyosan kifütyülik a színészeket.)M i fehérek pedig bedugjuk a fülünket és menekülünk a „bor

zalmas" látván} , de még inkább a borzalmas zene elő l.

Dr. Gáspá r F. : A föld körül. IV. 35


135/185

274 GÁSPÁR FERENCZ : A FÖLD KÖRÜL

Itt tartózkodásunk harmadik napján M . . . sorhajóhadnagy, atisztikarnak általánosan tisztelt és bajtársias ő szinteséggel szeretet ttagja, sürgönyt kapott hazulról, a melyben édesatyja halálát tudat

ták vele. Képzelhető az a mély gyász és megdöbbenés, mely szegény bajtársunkat a gyászhír hallatára elfogta.N é m i vigaszt nyújtott a gyászolónak az ő szinte részvét, melyet

a ,,Zrinyi" n levő bajtársai irányában kifejeztek.U gyanekkor egy régebben elhalt bajtársun k sírjára tettük le

koszorúnkat.N é h á n y évvel a „Zrín yi" elő tt az „Aurora" korvettánk érin

tette Pulo Penangot azon okból, hogy a hajó súlyos betegét,H . . . Ö . . . sorhajóhadnagyot partraszállítsák. Ez a tiszt már aNicobári szigeteken szerezte súlyos betegségének csiráját. — Ámbáraz „Aurora" orvosa m ár a Nicobári szigeteken szükségesnek tartotta,hogy a beteget partraszállítsák és a legelső Európa felé indulópostahajóval, mely a Nicobári szigeteket érinteni fogja, hazaküldjék

vagy legalább Elő Indiának valamely kikötő jébe szállítsák, a betegtiszt nem engedelmeskedett. 0 ott akart maradni, a hova kötelessége kötötte, és ha meg kell halnia, akkor is honfi és bajtársaiközött akart meghalni.

A maiakkai szorosban állapota rohamosan rosszabbodott . Tiltakozásaellenére Pulo Penangban partra szállították és egy vendégszeretőnémet házában helyezték el, a hol rövid szenvedés u tán meghalt.

Indulásunk elő tt vittük ki koszorúnkat az elhalt bajtárs sírjára.A sírra lehajló pálmagalyak árnyában, sok ezer mértföldre a

drága hazától, aludta örök álmát az, ki a viszontlátás boldog reményében búcsúzott el azoktól, a kiket ezen a világon legjobbanszeretett és akiket két évi küzdelemteljes távollét után reméltmagához ölelhetni.

És most az Egyenlítő örök kék ege alatt nyugszik, pálmákárnyában. Azokat azonban, a kiket életében szeretett , látni fogja —az Égben.


136/185

NYOLCZADIK F E J E Z E T.

SINGAPORE.

Mindazok a tengerészek, a kik huzamosabb idő t töltöttekKelet Ázsia partjain és a csendes óceáni szigeteken, örömmelüdvözlik Singaporet, azt a kikötő t, a mely Hátsó Indiának a legdélibb pontján, Maiakká félszigeten fekszik.

A hogyan a suezi csatorna az első kapu Európa és Ázsiaközött, úgy Singapore (malájul: Singapore = oroszlánok városa)szintén a legfontosabb kapu és átjáró Ázsia és a tő le keletre esőtartományok és vizi utak között.

M i, a kik küzdelemteljes és fáradságos hónapokat töltöttünkel Khina és Korea partjain, szintén örömmel üdvözöltük a napot,

a melyen ismét lebocsáthat tuk horgonyainkat Singapore kikötő jében.Eltekintve attól, hogy az ember csaknem otthon érzi magát

ebben a kikötő ben, ha néhány ezer mértfölddel még messzebb jártkeleten, holott a legjobb esetben is még mintegy hétezerötszáznyolczezer mértföldnyi út fekszik elő tte a tulajdonképeni otthonig,ettő l a körülménytő l eltekintve is a város kellemes és mindenigényt kielégítő tartózkodási hely. A város szép fekvése, a gyönyörű buja, tropikus növényzet, a melylyel legfeljebb Ceylon szigete vetekedhetik, továbbá az a körülmény, hogy itt már mindenlépten nyomon európait lát az ember (Singaporenak 170,000 lakosaközött mintegy ezer európai él) — mindez nagyban hozzájárul,


137/185

76 GÁSPÁR F E R E N C Z : A FÖLD KÖRÜL

hogy elfeledtesse az emberrel az eddig átélt nélkülözéseket, meghogy új erő re és kitartásra buzdítsa a még elő tte álló fáradalmasóceáni utakra.

Miután ezúttal másodszor tartózkodtunk Singaporeban, természetes, hogy kellemesebben teltek el napjaink, mint első ottlétünk

SINGAPORE. RÉSZLET A BOTANIKUS KERTBEX.

alkalmával. Mert a helyett, hogy új ismeretségeket kellett volnakeresnünk, csak megújítottuk a félbeszakított barátságot.

A tapasztalatok és élemények ellenére, a melyek első és másodikit t tartózkodásunk közé estek, mégis sok tekintetben érdekelt bennünket a. nagyon érdekes város. Maga a fekvése is sajátságos.


138/185

SINGAPORE 277

A szárazföldtő l mintegy erő szakosan elszakítva, parárryi sziget azegész, a mely egy szélességi foknál valamivel magasabban fekszikaz Egyenlítő tő l. Kis gő zbárkával innen néhány óra alatt el lehet

érni az Egyenlítő t.Téves volna azonban azt hinni, hogy ezen a helyen, ilyenközel az Egyenlítő vonalához, az embernek elevenen kell megsülniea rettenetes forróságban. Ellenkező leg; Singapore egyike az aequatorialis vidékek legegészségesebb és legkellemesebb pontjainak. Igaz,hogy a hő ség tikkasztó; de mi az a Khina belsejében uralkodó ésa verestengeri partok gyilkos hő ségéhez képest. Ső t a dysenteria,malaria és cholera is, ez a gyönyörű séges trifolium, hasonlíthatatlanul ritkábban lép fel és enyhébb lefolyású, mint Kelet Ázsiánakmás hírhedt vidékein.

A növényzete olyan buja, olyan túlságosan dús, hogy a szárazföldtő l meglehető sen távol, benn a tengerben is, akkora parányikis helyen, a mekkorán egy fa gyökerei megfogamzhatnak, teljes

virágdíszben pompázó vagy gyümölcsökkel megrakott terebélyesfákat lehet látni, a melyeknek dagály alkalmával csak a koronájaáll ki a vízbő l.

A város közelében, alig egy mértföldnyire a központtól, feküsznek a kényelmes és néha nagy fényű zéssel berendezett .,bungalo" k.Ezek az európaiak tulajdonképeni lakásai, miután benn a városbancsak a „contorok" (üzletek, irodák) vannak. A bungalo k .parkjainémely esetekben valóságos kis ő serdő k, mindazon hozzájuk tartozókellékekkel, a melyeket az ő serdő fogalmához kötünk. Tudniilliksű rű sötét rengetegek, a melyeknek lombjai között csak elvétve tudmagának utat törni a napsugár. Szédületes magas pálmasudarak,emberfejnagyságú gyümölcsökkel. Térdig érő magas fű . A fákonáthatolhatatlan folyondár; szövevényes hálóvá összefolyó gyönyörűorchideák, csillogó, ragyogó apró madárkák, tenyérnagyságú lepkékés last not least, mérges kígyók, párduczok, tigrisek és oroszlánok.Xémely éjjeleken, a melyeket ismerő seink bungalo iban töltöt tünk,közvetlen közelünkben felriasztott bennünket az oroszlán ordítása ésa tigris bő gése. • .


139/185


140/185

S I N G A P O R E 279

N em kevésbbé érdekes az a népség, a mely elárasztja azutczákat, a folyót és a kikötő t. Ázsiának talán valamennyi népfajaképviselve van a város népességében: malájok, hinduk, parszik,

tamilok, klingek, bengálok, arabok, perzsák, javánok, japánok éslegfeltű nő bb számmal a khinaiak.

Mint általában a legtöbb délázsiai fajnál, úgy itt is feltű nő az,hogy a férfiak szépségre nézve felülmúlják a tulajdonképeni szépnemet . H a n e m azért ezek is szépek; már a mennyiben szépnekm o n d u n k egy karcsútestű párduczot.

Az öltözet a legszeretetreméltóbban egyszerű . Némelyek egészenmeztelenek, mint például az ifjú generáczió a serdülő hajadonig;különben pedig a férfiak sarongot — színes derékövet, — a nő kpedig kampojt, — a czomb közepéig érő bő szoknyát — viselnek.A jobbmódú férfiak ezenkívül kék zubbonyt és magas hímzettsüveget, a nő k pedig feszesen álló ujjatlan hímzett zubbonyt viselnek, a mely kaczéran tüntet i fel szép idomaikat.

Közös szokása férfiaknak és nő knek egyaránt az örökös betel rágás.A betel rendkívül erő s és fű szeres vegyülék, melynek fő alkat

részeaz areka és szerecsendió. Ezeket finom darabkákra zúzzák szét,égetett korálliummal vagy csigahéjjal meg gyömbérrel keverik össze,az egészet pedig betekerik a keserű és csípő s betel levélbe. Az ilyengömböt aztán bedugják a szájukba és elrágódnak rajta a felébredésperczétő l az elalvásig. Állítólag egészségi szempontból teszik,az emésztés elő segítésére, meg az izmok erő sítésére, a hogyanpéldául a délamerikai indiánusok a koka levelének és a PauliniaSorbilisnek tulajdonítnak ilyen erő t. Valószínű bb azonban, hogyugyanazon okból rágják ő k a betelt, a melybő l mi naphosszat azerő s szivarokat szívjuk és isszuk az idegrontó feketekávét.

Egy alkalommal megkóstoltam én is a betelt. De legfeljebb egy kétperczig tartottam a számban s ezen két perez alatt eszembe jutottakösszes megtett és ezután megteendő bű neim. Merem mondani, hogya legvadabb szegedi paprika éhez képest valóságos vaníliás créme.*

* Ú gy a betelrő l, valamint egész Singaporerő i bő ismertetést adunk a II I. kötethasonezímű czikkében.


141/185

280 GÁSPÁR FEREXCZ: A FÖLD KÖRÜL

A betel vérpirosra festi az ajkakat és a nyelvet, a fogakatpedig feketére. Némely villogó szemű , marcziálisabb alak olyan avérpirosra festett ajkakkal, mintha éppen most tépte volna szét

ellenfelét a fogaival.A betelrágás igazán hihetetlen nyálkaképző dést okoz. A betel

rágás a test kigő zölgését is befolyásolja. Ez egészen sajátszerű , demindig kellemetlen. Bizonyos középállást foglal el az izzadó négerés a japáninak a dohos ruhaszekrény illatához hasonló kigő zölgéseközött. Viszont tagadhatatlan, hogy a lehelletnek üde és kellemesillatot kölcsönöz. Singaporenak sok ezer lakosa egész áldott naponkeresztül nem tesz egyebet, mint rágja a betelt vagy pedig változatosság kedvéért az édesfa gyökerével súrolja a fogait. Ez különösen a kampojt és zubbonyt viselő nemnek — a nő knek — alegkedvesebb foglalkozása. Naphosszat képesek mozdulatlanul hanyattfeküdni czölöpökre épített házaik tetején vagy a küszöbön a pálmákárnyában. Csak valami igen fontos eset lehet az, a mi apathiájukból

felriasztja ő ket. , °Hogy a bennszülöttek lassanként kezdenek a munkához szokni,

abban nagy része van a khinaiaknak. Az utolsó évtizedek ótaugyanis ezek olyan nagy tömegekben vándoroltak át Hátsó Indiábameg a csendes óceáni szigetekre, hogy jelenleg már a parányi Penangszigeten is mintegy hatvanötezer khinai telepedett le.

H a el is árasztották a kis paradicsomot magukkal hozottszokásaikkal és sajátos életmódjukkal, de másrészt az is igaz,hogy bámulatosán kitartó szorgalmuk, magas fokra kifejlett családiéletük és páratlanul álló mértékletességük által nagy befolyástgyakoroltak a lusta, tunya, munkakerülő és könnyelmű benszülöttekre.

A kézimunka, a kereskedelem, a földmű velés, mind a khinaiak

kezében van ; kivévén a szellemi életet meg a külvilággal folytatottkereskedelmet. Ezeket az európaiak ragadták kezükbe.

Szerény igényeiknél és a leggyilkosabb éghajlathoz meg a legheterogénebb viszonyokhoz is könnyen alkalmazkodó képességüknél fogva, letelepedésük a képzelhető legegyszerű bben történik.


142/185

SIAMI SZ ÍN É SZ N Ő


143/185


144/185

SINGAPORE 281

Európai vállalkozó, vagy már régebben ott élő khinai vezetése alattkiszemelik az ültetvények helyét és rögtön hozzáfognak az erdőirtáshoz meg az ideiglenes szalmakunyhók felépítéséhez, hogy

egyelő re védve legyenek a naponként ismétlő dő zivatarok elő l. Ezutánmegkezdik az állandó házak építését, a mely czélra a ratang rostjait használják kötő szernek. Az egész épülethez egyetlen szegetsem használnak, a mint egyáltalában egy darabka vasat sem, hogymegóvják házaikat a rohamosan pusztító rozsdától, ami a nagyfokú légnedvesség következménye. A fedélhez is csak rátángot ésbambuszt használnak. Szóval: az egész épület csak össze vanfű zve, sző ve és kötve.

Úgy mint Singaporeban, Bataviában, San Franciscóban, szóvalmindenüt t , a hol sok ezrekre megy a kivándorlóit khinaiak száma,feltű nő en kevés közöttük a nő . Khinában ugyanis meg van tiltvaa nő k kivándorlása, vagy a legjobb esetben is nagyon meg vannehezítve, a mi tulajdonképen közvetett akadály akar lenni a férfiak

kivándorlásában is. . ,Ez a körülmény okozta, hogy a kivándorlot tak eddig évrő l

évre hazatértek otthonukba családaik meglátogatására és rövid időmúlva ismét visszatértek Singaporeba (vagy a többi kivándorlási helyekre) az ideiglenesen alapított családjukhoz. Mert a családiéletet az egyedül lehetséges életmódnak tekintő khinaiak új hazájukban is mindenütt családot alapítanak, azaz a bennszülöttekleányait veszik nő ül — ideiglenesen. És meg kell vallani, hogyámbár a sárga férj meg a fekete feleség között óriási a fajeltérés,a maláji nő k a szorgalmas, mértékletes és erélyes khinai férjekvezetése alatt lényegesen megváltoznak és maguk is munkás éstakarékos asszonyokká lesznek. Hiszen láttuk Birmában és Jávaszigetén, hogy a bennszülöttek szemében a munkás és takarékos

khinai a legkívánatosabb férj és vő .A milyen feltű nő a khinai nő k hiánya, éppen olyan szembe

ötlő az itt élő japán i nő k nagy száma. Japánban ugyanis a férfiak— a munkaerő — kivándorlása meg volt gátolva; ellenben semmisúlyt sem fektettek arra, ha a szigetországból évenkint ezer

D r. Gáspár F . : A föld körü l. IV. 3 6


145/185

282 GÁSPÁR FERENCZ : A FÖLD KÖRÜL

meg ezer fiatal nő vándorolt ki a szomszéd tartományokba ésszigetekre. A kedves és bájos teremtések fel is használták azalkalmat és innen van, hogy Singaporetól kezdve fel Eszak

Khináig, ső t a szibiriai Vladivosztokig majdnem minden kikötő benmegtalálhatók.

A nő k rokonszenves arczúak, csinosan és Ízlésesen öltözködnek, kedves kis teremtések és elő nyösen tű nnek ki a sok meztelenfekete, bronzszinű és sárga bennszülött nő közül. Hogy mi útonmódon kerülnek le olyan nagy távolságra is, mint pl. Pulo Penangvagy Surabaya, azt nem tudom. Annyi azonban áll, hogy sokkaltisztességesebb módon, mint a hogy a mi magyar leányaink jutnakel Braziliába, Alexandriába vagy Szmirnába.

Valóságos csapás Singaporera az a nagyszámú cső cselék, amely a világ minden részébő l ideseregelve, itt üti fel ideiglenestanyáját hosszú kalandozások u tán . Ugyanis a hadi hajók, méginkább azonban a kereskedelmi hajók ezrével látogatják meg a

kikötő t évenkint. A múlt évben például mintegy kilenczezer hajóérintette Singaporét tíz millió tonnatartalommal, a mely hajókmintegy százmillió dollár értékű árúczikket hoztak és ugyanannyitvittek ki. Ezek a hajók, a melyek a földgömb legkülönböző bb pontjairól jő ve, néhány napig itt tartózkodnak, szolgáltatják az említettnemzetközi cső cseléknek legfő bb kontingensét.

A hadi hajókról itt szökik meg a legtöbb matróz. De mégtöbben a kereskedelmi hajókról, miután ezeknek a legénysége nemhadiszolgálatra besorozott és szigorú vasfegyelem alatt álló katonaság, hanem a földgömb legkülönböző bb pontjain ideiglenesen felfogadott zagyvalék. Az ilyen hajó legénysége között van néhaegyszerre angol, spanyol, amerikai, franczia, portugállus, hollandus,maláji, szingaléz, khinai és japáni meg néger.

És a ki tudja, hogy ezen alsóbb osztályú hajók nagyrészéneka legénysége között gyakran az illető nemzetnek a szemen szedettcső cseléke, a társadalomból kitaszított izgága, kötekedő és durvalelkületű emberek vannak, az elképzelheti, minő szerepeket játszanak itt ezek a késforgató zsebmetsző k, a kiket az aránylag nagy


146/185

S I N G A P O R E 8 3

kiterjedésű területen még a vasmarkú angol rendő rség sem képeskordában tartani.

Azután meg éppen a nagyszabású hajóforgalom az, mely elő

segíti a cső cselék mű ködését. Például ez meg ez a hajó jön Surabayaból, Pantianakból vagy Adelaideból, ez meg ez megy SanFranciscóba, a Marquesas szigetekre vagy Capetownba. Legényre,matrózra mindig van szüksége csaknem minden obszkurus hajónak.H a valamelyik elkövet valami csínyt vagy gonosztettet, a hajóramenekül mint matróz, a melynek a kapitánya — indulás elő tt —bizony nem valami skrupulózusan jár el a felvételben, hanem örvend,hogy nagyszámú szökevényeit akármilyen emberanyaggal némileghelyettesíteni tudja.

Persze tisztelet, becsület az olyan hajóknak, mint pl. a „KaiserWilhelm I I ." , „ Imperator", „Oceania", „City of Rome" és a többi.Ezekrő l a hajókról itt nincs szó. Ezeknek a hajóknak a legénységefegyelem és egyöntetű ség tekintetében kiállja a versenyt bármely

had i hajó legénységével.A közt a sok emberélet között, a melylyel a singaporei rend

ő rség úgy számol be az év végén, hogy ennyit meg ennyit téptekszéjjel a tigrisek, ennyit az oroszlánok, ennyit meg ennyit fojtottakmeg a kígyók, vagy faltak fel a czápák, vagy ragadtak el akrokodilok, vagy csíptek halálra a skorpiók, — van akárhányolyan is, a melyrő l bizony nem tudja elmondani, hogy hánylelte a halálát a gyilkos kése alatt és hogy hányat fullasztottak atengerbe.

Itt még meglehető s olcsó árú az emberélet. Egy kis séta naplementével a tengerparton a város közelében és nagyon könnyenéri az embert valamelyik bokor árnyában késszúrás vagy kidobott lasso. Vagy pedig az ember kissé késő n tér vissza hajójára;olyan órában, a midő n már lekésett arról a csónakról, a melyet ahajója küldött ki érette a partra. Hogy tehát haza juthasson, kénytelen idegen csónakot bérelni. Van ott százával maláji, arab, szingaléz, de legtöbb a khinai sámpán. A hajó messze fekszik, sötétvan; a tenger zajlása elnyom minden hangot, az ember egyedül

3 6


147/185

284 GÁSPÁR F E R E N C Z : A F Ö L D K Ö R Ü L

van, a khinai kulinak pedig vagy annak az akármilyen nemzetiségű csónakosnak az emberi élet talán egy mákszemmel sem több,mint macskakölyök élete; — csuda e tehát, ha az évi kimutatás

szerint olyan feltű nő sok embert tépnek szét a — bestiák ?Kétízbeni tartózkodásunk alatt Síngaporeban három ízben hal

lottunk olyan esetet, a melyekben a gyilkosságok áldozatait a tengerparton találták meg olyan állapotban, a melyben határozottan nemlátszottak meg a tigris karmok nyomai, hanem igenis a késnekvagy a kötélnek.

A tulajdonképeni élet, az utczák elevensége naplementével állbe. Az utczákat és a tereket ellepi a népség, mely a félmcztelcnségek ellenére, elég tarka képet nyújt. Fekete, barna, sárga éscsokoládé szinű emberek sürögnek, futnak, kiabálnak, adnak ésvesznek kék, sárga, zöld, piros és fehérszinű ruházatban, i t t ottlátható egy egy európai is, az Egyenlítő közelében mindenütt közösjellegű sápadt, kedvetlen arczczal, tető tő l talpig fehérbe öltözve, a

derekrő l sohasem hiányzó piros vagy sárga övvel és hatalmas parafasisakkal a fején.

Kedves benyomást tesznek a mosolygó, üde arczu és nyájastekintetű japáni nő k, fantasztikus és bizarr öltönyükben negédesenelő re hajolva, többnyire a mellükön keresztbe font karokkal és hangosan kopogva magas faczipő cskéikkel. Egynémely „gigerlit" a sárgairigység fogna el, ha látná a singaporei jobbmódu khinaiak „sneidig"ruházatát. Ezeknek az öltözete rövid, de nagyon bő fekete selyembugyogóból, továbbá nyitot t sujtásos zubbonyból áll a meztelenderékon. Lábukon lakk czipő t viselnek, egyik kezükben a szokásosnapernyő vel, a másikban a még szokásosabb legyező vel. Legbüszkébbek azonban az európai divatú, szürke szinű , lág}rposztókalapjukra.

Az utczákon hosszú sorban követik egymást a ,,dzsinricksa" k,a kétkerekű nagyon könnyű kis kocsik, a melyekbe khinai kulivagy maláj suhancz van befogva. Az úri nép, tudniillik az európaiés a gazdag khinai kereskedő k, elegáns tilburikben ülnek, kocsijuk elé fogott drága lovakkal, a melyeket a szomszéd Sumatrából


148/185


vagy a távoli Ausztráliából hoznak Singaporeba. A sárga elemelő kelő bbje a khinai negyedben található, a mely városrészben ameggazdagodott khinaiak pazar fényű bizarr építésű palotái állanak

egy egy park közepén. (Ritkán látható nagyobb hasonlóság, mint amilyen ezek közt az aranynyal, elefántcsonttal és márványnyaldíszített khinai paloták meg az úgynevezett „jótékonyczélú jelmezesbálok" között létezik. Az üres hiú gő g, a szomszédot minden árontúlliczitálni akarás, a meg nem illető ' fényű ző pompa, meg azoktalan czélszerű tlenség, egyaránt szembetű nő mind a kettő nél)

Az utczasarkon és a tereken kóklerek, erő mű vészek, szemfényvesztő k meg kígyótánczoltatók zajos, ordító csoportja üti fel tanyáját.A csupán derékkötő vel ruházot t szemfényvesztő olyan csodálatosmutatványokat végez minden készülék nélkül, vagy csak a legprimitivusabb segédeszközökkel, a minő ket nálunk a leggazdagabbanfelszerelt Homes and Fey ink sem produkálnak. ím e például: egyszerű kis virágcserépbe bedug a „ bű vész" két három virágmagot,

aztán befedi rongydarabbal és sípol hozzá valamit a bambusz tilinkóján. Néhány perez múlva a rongy elkezd magától emelkedni ésmikor a bű vész elveszi a rongyot a cseréprő l, félméter magaspálmácska látható, a melynek gyökerei a cserép földjében ágaznakszéjjel. Vagy pedig: egy hat hét éves gyermeket bedug kosárbaés bekötözteti valaki által a fedelét. Akkor aztán neki áll hosszúéles karddal a kosárnak és össze vissza szurkálja azt minden irányban.A kosár ezen idő alatt ott fekszik a csupasz földön, sű rű n körülállva a néző ktő l. A kosárba zárt gyermek velő trázó módon sikoltozegy darabig, aztán elcsendesül. „Ú gy ni, most már meg van halva",mondja a bű vész. Kinyitják a kosarat és a gyermeknek — nyomasincs benne.

A bazárok, vándorkonyhák és zenészek köré szintén nagy

töm eg csoportosul. Az Egyenlítő alatt ugyanis szívesen mulatnakaz emberek — naplemente u tán. A gong zengő csengése meg abambusz tilinkók exotikus melódiája összeolvad a bazárosok ésélelmiárusok kiabálásával. It t néhány khinai kuli ordít fülsértő ,rikácsoló hangon követelve vagy megtagadva a koczkázásnál hamisan


149/185

286 GÁSPÁR FEREXCZ : A FOLD KÖRÜL

vesztett vagy nyert néhány nyomorult cash t.* A kiabálás fokozódik, a felek dühösen vicsorítják egymásra fogaikat, míg végre közibükcsap a mennykő , a hatalmas termetű bengáli rendő r s irgalmatlanul

csapkodja ő ket kurta fütykösével.Tekintve a Singaporeban élő nemzetek különféleségét, magától

értető dik, hogy a megélhetési viszonyok és az igények is éppen

HINDU BŰ VÉSZ.

olyan különböző k. Az óriási vagyonnal rendelkező elkényeztetett ésnagyrészben elpuhult európai között, ki raffinált kényelemmel berendezett bungalójában piheni ki a contorban töltött nap fáradalmaités a maláji között, ki egész naphosszat nem foglalkozott egyébbel,mint a betelrágással és a ki még arra is lusta, hogy néhány pálma

* Cash (kcs), khinai rézpénz, melybő l öt darab a mi pénzünk szerint két fillérnek felel mes.


150/185

SINGAPORE 287

galyból kunyhót tákoljon össze magának, hanem a földbe kapartnégyszegletű lyukkal megelégszik, e kettő között a munkának ésigénynek nagyon sok fokozata fordul elő .

A sok különböző igényű és egymástól eltérő törekvésű emberekközött, a kik erre az aránylag parányi helyre vannak összeszorítva,sokkal gyakoriabbak azok az összeütközések és nehézségek, a melyekaz ember létért való küzdelmében másut t elő fordulnak. Itt tekintetbejön a táplálkozás közötti óriási különbség és az ebbő l kifolyó ellentállási képesség is. Az egyik rész megelégszik néhány marok rizszsel, a másik pedig Dél Ausztráliából származó teknő sbékát, kokhinkhinai fecskefészket, Angliából származó ürühúst követel és marsalátmeg franczia pezsgő t iszik hozzá.

Az érdekek összeütközésénél talán megemlíthető a nagy hiánya nő kben. H ogy milyen aránytalanul kisebb a nő k száma Singaporeban, mint a férfiaké, kitű nik a következő összeállításból. Singapore lakosságának legnagyobb részét a khinaiak teszik ki, összesen

54,000 en vannak, ebbő l 46,700 férfi és csak 7300 nő . Ezutánjönnek a benszülött malájok 11,000 férfival és 9200 nő vel; klingek:7660 férfi, 7000 nő ; 1000 európai és amerikai, köztük csupán300 nő ; bojanok 1400 an, közte 220 nő ; bugghik 1020 an, 900nő vel; javánok 2150 férfi, 900 nő ; eurazok 2100 an, közte 800nő . — Tehát csak nagyjában számítva esik 71,700 férfira 20,600nő . Ezenkívül évenként sok ezerre megy az átutazók vagy csakideiglenesen itt tartózkodó utasok száma, a kiknek csak elenyészőszázalékát adják a nő k.

Singaporenak az éghajlata is lényegesen eltérő a normálisviszonyoktól. Ezalatt azonban nem azt kell érteni, hogy a magasabban északra vagy a mélyebben délre fekvő vidékek éghajlatátóltér el, hanem különbözik az ugyanazon szélesség alatt fekvő másvárosokétól is.

Tél és nyár között alig van valami kis különbség. A napmajdnem pontban 6 órakor kel a szemhatár fölé és pontban6 órakor tű nik el a tenger színe alá. N ap feljöttekor aránylagcsaknem hű vösnek mondható a levegő . A növényzeten sű rű harm at


151/185

288 GÁSPÁR F E R E N C Z : A FOLD KÖRÜL

ül, az égen könnyű fehér felhő k szállinganak. Nyolcz óra tájt márforrón perzselő en süt a nap. Az égbolton egyetlen felhő cske sincs;finom, forró homok leng a levegő ben. Tizenegy órakor a forróság

tikkasztóvá, csaknem tű rhetetlenné válik; az emberrő l folyton szivárog az izzadság. Ha egy lépést teszen, ha csak megmozdul, márfokozódik a transpiráczió. Óránként kell átöltöznie és már az átöltözködés alatt átizzadja a ruháját. Ez a forróság, lassanként fokozódva,

SZÍNHÁZBAN.

délutáni három óráig tart . Ekkor elkezdenek a felhő k gyülekezniés egy szempillantás alatt zúgó zápor ömlik alá, mely a bő rigáztatja az embert. (Kivált ha úg3 r áll ki neki, mint a hogy mit e t tük: úszóruhában.) Valóságos gyönyörű ség ez az eső . Az ellankadt, eltikkasztott ember tátott szájjal áll ki eléje és átvillanyozza,úgyszólva lemossa róla a még félórával elő bb ólomsúrylyal ránehezedett, nyomott kedélyhangulatot.

Ezután jön az üdülés. A tikkasztó forróság megszű nt, a levegőbalzsamosan lágy. A növényzet tündököl a buja sötétzöld színben.Az égbolt kék és ragyogó, mint a caprii kékbarlang. De nemsokáig tart a gyönyörű ség. Alig egy két órával késő bb a nap letű nikés beáll a sötét éjszaka. Este hét órakor már éjféli sötétség van.És a sötétséggel megjelennek az apró mérges moszkitók milliárdjai,


152/185

SINGAPORE. COMMERCIAL SQUARE.


153/185


154/185

SINGAPORE 289

a melyek elő l nincs menekülés. Az embernek elfárad a karja afolytonos legyezgetésben, de azért az apró gyilkosok elő l nincsmenekülés. Csak a tökéletes elbágyadás és ellankadásnak köszön

h ető , hogy mégis álom jön az ember szemére.Másnap kezdő dik ugyanez az élet. Álmosan, bágyadtán ésellankadtan ébred fel az ember. A különben felfrissítő fürdés csakpillanatnyi enyhülést hoz; ha a fürdő bő l kilép, már ismét izzad.Testének minden része el van borítva a sű rű és erő sen viszketőmoszkitó csípésektő l, a melyekhez a trópusoknak egy másik csapásais hozzájárul. Ez az úgynevezett ,,Prickling heat", apró vereskiütések, a melyek az egész bő rt elfedik. A hő ség küteg egyike alegkellemetlenebbül viszkető kütegeknek; rendkívül viszketnek ésminél többet segít az ember magán, azaz minél többet vakarózik,annál inkább viszket. A sok vakarás következtében meg az aprókiütések összefolyásából gyakran valóságos tályogok képző dnek.

Ámbár mindennap esik az eső , ső t néha hihetetlen nagy mér

tékben, mégis véghetetlenül porosak az utak. A por olyan finom,mint a liszt; beleveszi magát az ember orrába, szájába és a szemébe,miután pedig az öltözék a lehető legkönnyebb és nagyon szellő s;természetes, hogy a testhez is hozzáfér és oda is tapad a folytonosan transpiráló bő rhöz.

Gyalog sohasem járnak az európaiak. Vagy dzsinriksában,

az együléses kocsiban, vagy pedig a maláji „zajs" által hajtottfaredő s kocsiban viteti magát. Az elő kelő bb európaiak óriásinagy kocsikat használnak, a melyek vászonernyő vel vannak fedve.A kocsi elé fogott lovak vagyont képviselnek, miu tán messzeföldrő l, Ausztráliából vagy Dél Afrikából hozatják drága költséggel.

Jóllehet Singapore egyike a tropikus vidékek egészségesebbpontjainak, mégis rendkívüli nehézségekkel tudnak az európaiakakklimatizálódni. A letelepedés első éveiben csak valamivel érzikmagukat jobban, min t az az európai, ki első ízben tartózkodik ottnéhány napra. A kik már régebben élnek ezeken a vidékeken,azok már büszkén verik a mellüket, hogy ő k már tökéletesenakklimatízálva vannak. És hogyan festenek ezek a szegény önámítók

D r. Gáspár F .: A föld körül IV. 37


155/185

290 . GÁSPÁR FERENCZ : A FÖLD KÖRÜL

Az arczuk barnás szürke, azaz fakó; a szemük beesett; fénytelenarczukon — a fiatalokén is — számtalan apró redő , mint a koránvénülő rouékunak. Étvágyuk majdnem semmi, álmuk kevés, hallga

tagok és kedélytelenek. Az arczukról és mellükrő l folyton törlik azizzadságot; vakaróznak jobbról és balról, nem tudnak tíz percziggyalogolni — és e mellett azt állítják, de ső t hiszik is, hogy ő ktökéletesen egészségesek.

A trópusok alatt élő európaiak étkezése a legunalmasabb éslegkevésbbé változatos. Húsnemű eket csak keveset esznek; a hússajátságos ízénél fogva kénytelenek keveset enni és azt is mindenféle ideg és gyomorron tó fű szerekkel meg mártásokkal élvezhető vé tenni . Csupán a ,,curry" (körri) az, a melyet naponkéntkétszer esznek, mégpedig a viszonyokhoz arányítva meglehető s nagymennyiségben. . • ' • . '

A curry által elő idézett szomj úság úgyszólván olthatatlan. Márpedig az itallal való mértékletlenkedés súlyosan megbosszulja magát.

Vizet ivó európai itt ritkaság. A szomjúság oltására többnyiregyenge teát használnak, még pedig nagyon sokat. Sör és bor néham ár kis mértékben nagyon ártalmassá lehet. A sör erjedni kezdm ár a gyomorban, a bor pedig már kis mértékben is rendkívülhevít. Ellenben nagyon kellemes italul szolgál a lehű tött fekete kávé.

Ámbár mindnyájan tudják, mennyire káros a szeszes és szénsavas

italok élvezése, mégis nagymennyiségben fogyasztják. A „brandywith soda" egyike a leggyakrabban hallható szavaknak a vendéglő kben és magánházakban.

Eleven, pezsgő társadalmi életrő l alig lehet szó. A nappalt, amíg a rendkívüli forróság tart, ot thon töltik tétlenül a legnagyobbpongyolában. Mihelyt a forróság kissé alábbhagy, lázas sietséggeligyekeznek irodáikba, a hol néha a késő éjjelig dolgoznak. A munkavalósággal lázassá válik azokon a napokon, a melyeken hajó jönvagy indul, a mikor az európai postát kell elintézniök. Az a rengeteg jövedelem, vagy aránytalanul magas fizetés, a mely felett agyarmatlakó európaiak rendelkeznek, alig jutalmazza meg ő ketazért a nehéz munkáért , a melylyel kenyerüket megszerzik.


156/185

SINGAPORE . • 2 91

A drágaság különben általános. Értem a vendéglő i árakat. ígypéldául a table d'hő tenál a terítéknek ára két és fél — három és féldollár közt váltakozik. Egy kis üveg bordeauxi bornak — más itt

nem áll meg — másfél vagy két dollár az ára, egy üveg sörnek• egy dollár, egy pohár brandynek szódával ötven cent, azaz két koronaötven fillér Hogy pedig ebben a forróságban az ember napjábannéhány pohár „brandy with soda" t vagy néhány üveg sört iszik,az természetes.* i

A háztartás is rendkívül költséges. M egjegyzendő , hogy seholsem oly nagy a hajlam a fényű zés kifejtésére, mint éppen az ittélő európaiak között. Az egyszerű kereskedő segéd valóságos úriháztartást vezet; kocsit, lovat tart, öt hat cselédet, úri konyhát éspinczét; mindez kell, miután a hajókkal érkező honfitársakat megvendégelni a trópusok alatt élő európainak legelső kötelessége.

Singaporeban megismerkedtünk egy fiatal osztrák mérnökkel,ki a Sumatra belsejében levő ólom és ón bányákban volt alkal

mazva hollandi szolgálatban. Szerző dése szerint évenként kéthónapi szabadságot vehet magának, a mely idő t a mérnök üdülésvégett Singaporeban szokta eltölteni. (Képzelhető tehát, hogymilyen lehet az élet Sumatrában, ha onnan az emberek Singaporeba jönnek üdüln i ) Ez a fiatal mérnök, a kinek évi fizetésetöbb, mint a mennyi nálunk miniszternek vagy tábornagynakjár, állította, hogy csak a legnagyobb takarékoskodás mellett képesjövedelmébő l megélni. „Nagyon drága a — brandy meg a soda",fejezé be budgetje magyarázatát..

Dél Ázsiának a tulajdonképeni üdülő helye — Japán vagypedig Csi fu, Khinának északi részében. A letelepedő k már amásodik harmadik évben érzik az egészségtelen éghajlat és talajbefolyását. Azok, a kiknek vagyoni állapota megengedi, egy két

* Ezek az árak azon idő bő l valók, a mikor az ezüst ára valamely észak amerikai: társulat )) ezüst trust" je következtében páratlanu l magas volt. Abban az idő ben Singaforeban (valamint H onkongban, Sanghaiban, Csemulpóban stb.) egy font sterlingért4 dollár 50 centet, ső t csak 4 dollár 10 centet kaptunk, holott ma a font 9—9 5 mexicói

^ dollárt ér.37*


157/185


hónapra visszatérnek illetékes hazájokba, vagy pedig Japánbamennek, a mely ország egészség viszonyai, de különösen az éghajlata vetekedik Európának bármely alpesi fürdő jével. Khina északi

részébe is sokan menekülnek; Csi fu és Peitaho a nyári hónapokbanel vannak lepve a Dél Ázsiából idegyülekező európaiakkal.

A nő k élete egyhangú és sivár. Még kevesebbet járnak künn,mint a férfiak. Míg ezeknek a nap, helyesebben az est és az éjegy része eltelik a munkában , azalatt a nő k otthon „ semmittevés" sel foglalkoznak. A ház rendezésével alig törő dnek, azt elvégzi anagyszámú cselédség. Toilettel nem foglalkoznak; elő ször, mert alehető legkönnyebb pongyolára vannak utalva, másodszor pedig, mertúgy sincs, hogy kinek a kedvéért öltözködjenek. M aradna a zene. Ehhezazonban mozgatni kell az ujjakat, az ujjak mozgatása azonban munkába kerül, a munka pedig izzadást idéz elő , tehát zenével sem foglalkoznak. Többnyire fiatal korukban ragadják ki ő ket az ot thonukból, az otthon megszokot t társas körbő l és ezt itt tökéletesen

nélkülözik. U natkoznak szegények szörnyen. Az így keletkezettunatkozásból lassanként kifejlő dik a félreismerhetlen idegesség és afeltű nő gyakran észlelhető gyermektelenség.

Nagyon valószínű , hogy ezt az unatkozást nagy mértékbenelő segíti a nő i cselédség tökéletes hiánya. Ámbár Ázsiában köröskörül sok kikötő t érintet tünk és számos családdal érintkeztünk, nő icselédet sehol sem lát tunk. A nő k körüli szolgálatra is kizárólagférfi cselédeket alkalmaznak. H ogy miben rejlik ennek az oka, ezt.éppen olyan kevéssé tudtuk mi elképzelni, mint a minő kevéssétudták az illető családok megmagyarázn i. Pedig ő szintén megvallva, akárhányszor szivesebben láttunk volna takaros kis szobaleányt fehér fő kötő vel és fodros köténykével, m int az örökösen betelt rágó turbános hindut, vagy a mogorva arczú czopfos

khinai „boyt".*A város közepén, a rakodóparthoz és a kiszálló helyhez közel

eső városrésznek európai nagyváros jellege van. Itt állnak az elő

* Hasonló viszonyokat találtunk Nyugot és Kelet Afrika partjain, a hol egyszersmind bő vebben ismertettük azokat az okokat, hogy miért nincs nő i cselédség.


158/185

SINGAPORE 293

kelő bb szállodák, közöttük a nagy Cathedralis; a clubok és kontorok nagyobb része. Az arisztokratikus Gymkhana club terraszárólgyönyörű látvány tárult elénk. Elő ttünk feküdt a köralakú nagy

kikötő , megtelve az oceántjáró hajók kémény és árboczerdejével ésaz apró vizijármű vekkel. Közvetlen a tenger partján van a club

* lawn tennis groundja, a hol elegánsul öltözött nő k és nagyon kényelmesen öltözött urak különböző sportot folytatnak. A lawn tennisalatti kioszkban a Philippini szigetekrő l származó manilla zenészekjátsztak valami rejtélyes quodlibetet. A játszóteret körülállják azelő kelő fogatok. A kocsis többnyire hindu vagy maláji, az inasmajdnem mindig khinai. A terrász alatt elhúzódó utczán hosszúsorban haladnak végig a legkülönböző bb fogatok és a legkülönböző bben öltözött emberek. Ebben az órában — az eső elmulta ésa sötétség beállta elő tti idő ben — látszólag talpon van a városösszes lakossága. A kép különben oly mozgalmas, változatos ésszokatlan, hogy annak a leírása lehetetlen.

Singapore Riveren átkelve egy pirogueon, az itt szokásoskis maláji csónakban, czölöpfaluba érkeztünk, a minő több vanSingapore közelében is. Miután éppen dagály volt és a tenger vizemélyen benyomult a tengerbő l a folyóba, a czölöpökre építettházak olyan benyomást tettek, min tha úsznának a vizén, miutána magas vízállás következtében a czölöpök el voltak fedve. Hosszaskérésünkre egy intelligensebb arczú maláji, a kinek a szokásossarongon kívül egyéb ruházata is volt, — tudniillik kitalálhatlanszinű turbán a fején, megengedte, hogy beléphessünk a házába.Elő bb azonban hosszas magyarázatokba kellett vele bocsátkoznunk,hogy csupán a lakást és annak berendezését akarjuk megtekinteni.A társalgás angol nyelven folyt, a melyet a maláji is beszéltvalahogyan.

Ezen idő alatt a falu lakossága szörnyű kíváncsisággal figyeltemeg minden mozdulatunkat és miután asszonyok is voltak közöttük,"trmészetes, hogy volt vihogás is. Míg a férfiak és különösen az:_eszen mezítelen gyerekek kíváncsian tolakodtak körülöttünk,aközben iszapos bő rükkel meglehető s közeli érintkezésbe jöttek a


159/185

294 GÁSPÁR F E R E N C Z : A F Ö L D K Ö R Ü L

m i fehér ruháinkkal, azalatt a nő k sikongva és ijedve bújtak be akunyhókba, gondoskodván azonban a felő l, hogy necsak ő k láthassanak minket, hanem mi is láthassuk ő ket.

A maláji által bemutatot t lakás, mely úgy hasonlít a márIndiában látott szegényebb hindu lakásához, mint egyik tojás amásikhoz, egyetlen négyszögű helyiségbő l állott, a melynek falaitbambuszból, a fedelét pedig ratangból készítik. A szoba kis emelkedés által két részre van osztva. A magasabb részen néhánypuhára gyű röt t bambusz gyékény hevert; ez volt a hálószoba ésannak bútorzata. A földszinti rész egyik felében láttunk egynéhánymég izzó széndarabot a hamuban egy kő lapon. Ez volt a konyha.A földszint másik sarkában hevert egy csomóban egy nagy kókuszdiónak a héja, ez volt a víztartó, benne volt egy kis kókuszdiónaka héja, ez volt a vízmerítő kanál. — Ebbő l állott a lakás berendezése.

Miután a családanya belátta, hogy mi, „Orang P u t i h " (fehéremberek), sem az „értéktárgyaiból" nem viszünk el semmit, sem

pedig a kis rajkóit nem szándékozunk felfalni, lassanként közeledett felénk eddigi rejtekébő l, a szomszéd kunyhóból, a hova kétfelnő tt leányával menekült . És miut án udvariasan kifejeztük amamának, két leányára mutatva, hogy „beilé beilé anak pr am puan "(nagyon szép leányai vannak) annyira megnyertük jóindulatát, hogymenten megkínált bennünket egy adag pálmalevélbe sodort are kával.A két kisasszony pedig annyira meg volt hatva barátságos czirógatásaink által, hogy duzzadt ajkaik legszélesebb mosolyával gyöngéden mosolyogtak reánk, hamiskásan forgatván bogárfekete szemüket.Köszönetül megkínáltuk ő ket czigarettával, a gyermekeknek pedignéhány penny darabot ajádékoztunk. A mit nagyon rosszul cselekedtünk.

Indulásunk elő tt ugyanis az egész falu népe összesereglett akunyhó elő tt és erő szakos vendégszeretettel ránczigáltak bennünket,hogy nézzük meg az ő kunyhójukat is. Az emberek kezdetteknagyon is tolakodókká válni, annyira, hogy végül kénytelenek voltunk botütések osztogatása közben a legő szintébb köszönettel visszautasítani a szives meghívásokat.


160/185


Mindkét ízbeni ott tartózkodásunk alkalmával kitű nő en éreztükmagunkat Singaporeban. Még akkor is, midő n hazafelé vezetőutunkon szedtük fel horgonyunkat, a midő n tehát máskor oly kedély

hangulat uralkodik a hajón, hogy még a horgony is könnyebbenjár fel a fenékrő l, Singapore elhagyásakor mindnyájan sajnáltuk,hogy már itt kell hagynunk ezt a várost és benne annyi sok sokjó és kedves barátunkat, a kiket — utoljára láttunk ez életben.


161/185

KILENCZEDIK FEJEZET.

H O N G K O N G .

A mint Rio de Janeiro a világ legszebb kikötő je, úgy Hongkonga világ legélénkebb kikötő je. Eltekintve attól, hogy valamennjnhajó, a mely Európa felő l Khina és Japán partjaira tart , hosszabbvagy rövidebb idő re érinti Hongkongot, már a Csendes Oceán kétpartja közötti közlekedés is elég lenne arra, hogy Hongkongot a leg

élénkebb és legsű rű bben látogatott kikötő k egyikévé tegye. Hongkongugyanis az egyik kiinduló pontja annak a nagyszabású hajóforgalomnak, a mely a Csendes Oceán keleti és nyugoti partja köztlezajlik. Innen indul ki a „Canadian Pacific", az „Occidental andOriental Steam Navigation Co." amerikai társaságok hajói és a japáni„Toyo Kysen Kayshah" gő zösei; e három társaság hajóinak végállomása Észak Amerikának a nyugoti partja. A „C. P ." hajóiJokohamából egyenesen a canadai Vancouverbe mennek, a melyrengeteg utat rendesen tizennégy nap alatt teszik meg, míg az„ 0 . 0 . " és a ,,T. K. K." hajói a Havai szigetbeli Honolulu érintésével Jokohamából San Franciscóba mennek. És mert ezek a hajókKhinának. Koreának és Japánnak Amerikába és Amerikán keresztülEurópába induló utasainak a legalkalmasabb hajói, képzelhető , hogy

mekkora lehet a személyforgalom és mekkora lehet Hongkongban— az egyik végállomáson — az idegenforgalom. A kikötő terjedelmére nézve is egyike a legnagyobbaknak a világon; mintegy tízangol mértföld a terjedelme; köröskörül magas hegyek védik, a


162/185


163/185

lirimn il

HONI 'KONG VICTORIA PEAK-KEL.


164/185


165/185

>

HONGKONG K I K Ö TŐ J E.


166/185

298. GÁSPÁR FERENCZ : A FÖLD KÖRÜL

minek következtében csaknem szárazföldi nagy tóhoz hasonlít. Kár,— de csak „ szépség" szempontjából kár, — hogy a körülvevő 'hegyek csaknem egészen kopárak s élénken emlékeztetnek valamely

északeurópai kopár kikötő re.A mi Hongkongban mindenekelő tt legérdekesebb, az, hogy

a sziget nem a khinaiaké, hanem az angoloké. Hogy a négyszázmillió lakosságú ország, a mely kiterjedésre nézve nagyobb mintEurópa, hogyan tű rheti meg, hogy az óriási birodalomnak legértékesebb gyöngye, Hongkong, kiragadtassék az országból ésidegen uralom alatt álljon, az éppen olyan jellemző a khinai nem

zetre, mint a milyen mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az angolnemzet , mint az egész földgömbön mindenütt imponáló, bámulatraméltó nemzet ismertessék el.

Az angolok 1842 ben ragadták el a khinaiaktól a parányi kisszigetet, a melynek a terjedelme hosszúságban tizenhat kilométer,szélességben pedig három és nyolez kilométer között változik.

M ielő tt a sziget angol birtokba jutott, olyan volt, mint a rendkívülszaggatott és sokszorosan tagolt part ezer meg ezer apró szigetének bármelyike. A midő n az angolok Hongkong szigetét kitépték a rengeteg khinai birodalom testébő l, az nem volt egyéb, minta khinai tengeri kalózoknak biztos menedéket nyújtó rablótanyája,néhány kunyhóval.

A khinaiak Hongkongot tulajdonképpen ,,Heang keang" nak,azaz ,,az illatos vizek völgyének" nevezik. A sziget a Gyöngy folyótorkolatánál fekszik D él :Khina két nagyjelentő ségű városának közelében; az egyik Kanton, a mely egyike Khina legnagyobb városainak;a másik Macao, a melyet a portugallok tartanak hatalmukban, mintjelentéktelen és számot nem tevő romját egykori világhatalmuknak.

A szigethez tartozik a vele szomszédos khinai szárazföldi

partnak egy darabja, a khinai Kaulung, a hol kétszázezer khinaiközött mintegy nyolezezer európai — többnyire angol — vanletelepedve. A kaulungi félszigetnek azt a darabkáját, a mely pompás kiegészítő része az angol ,, izlés" szerint nagyon kicsiny Hongkong szigetnek, a tien czini béke után 1860 ban csatolták az angolok


167/185

QUEENS-ROAD HONGKONGBAN.


168/185


régebbi birtokukhoz. Az angol területet a khinaí birodalomtól jókoraszéles terület választja el, az úgynevezett „semleges föld", amely arra szükséges, hogy az angolok és khinaiak közötti „ h a t á r "

versengésnek örök idő kre elejét vegyék.A kaulungi partok és Hongkong északi partja között fekvőkikötő egyike a legélénkebbeknek, a melyeket hajó érinthet. Hafan is olyan kikötő , a mérvben az évenként megforduló hajókszáma nagyobb, de olyan eleven és élénk, mint a hongkongi, csaknagyon kevés létezik. Miután Hongkong szabad kikötő , lehet, hogy ahajóforgalom ezen okból is nagyobb. így pl. az utolsó évtizedbenaz átlagos évi forgalom hatvanegyezer hajót mutat ki, tizenötmilliótonna tartalommal. A hatvanegyezer hajóba azonban beleértendő aza rengeteg számú khinai dzsunka, a melyek a forgalomnak túlnyomó nagy részét teszik ki.

; . . Különösen érdekessé teszik a kikötő t azok a hajók, utasokés hajósok, a melyek és a kik nem nyugotról, Európa felő l, hanem

keletrő l és délrő l jő ve, horgonyoznak a kikötő ben; tudniillik acsendesoceáni szigetekrő l jövő k. Hongkongban gyakran láttunkhajókat, melyek kizárólag vitorlákkal voltak felszerelve. Hatalmaspéldányok voltak. Volt közöttük egynéhám r ötárboczos; a hajótestés az árboczok vasból vagy aczélból voltak építve. A kifeszíthetővitorlák területe néha túlhaladja a háromezer négyzetmétert.*

Többnyire Angliából és Észak Amerikának a keleti partjairól származnak. Idevezető útjokon végig kell haladniok az Atlanti Oceánon,azután megkerülvén a Jóreménységfokát, Afrika délicsúcsát, átvitorlázzák az Indiai óceánt egész hosszában és innen még mintegykétezer mértföldnyi útjok van Hongkongig. Nem csoda tehát, haegy vitorlás hajó néha száznegyven—százhatvan napot tölt egyhuzamban az óceánon — szárazföld érintése nélkül, — a míg a kiin

duló pontjáról Hongkongba érkezik.

* Ha meggondoljuk, hogy a közepes erejű szélben minden négyzetméter vitorlaterület körülbelül 5—6 kilogrammométerrel dolgozik, el lehet képzelni, minő erő kifejtésalatt fekszik az ilyen hajó.


169/185


170/185

30 2 , GÁSPÁR F E R E N C Z : A FÖLD KÖRÜL

iparmű vészeti remekeivel. A nagy kiterjedésű város többi részeilépcső zetesen — amfitheatralisan — vannak felépítve az ötszáznegyven méter magas Victoria Peak nevű hegyre. Az a látvány,

melyet ezek a szellő s erkélyekkel körülvett gyönyörű szép, palotaszerű s többnyire egyemeletes házak nyújtanak a ciprusokkal éspálmákkal fedett hegyen, egyelő re az egyedüli befásított helyen,olyan szép, a minő höz hasonló csak kevés látható. A magas hegyre,melynek a tetején az elő kelő hivatalnokok és vagyonos kereskedő kvillái meg palotái, meg a nagy fényű zéssel berendezett mulatóhelyek állanak — tisztán európai modorban — gő zsikló vezet fel,

a melynek egyik érdekes tulajdonsága, hogy a világ összes gő zsiklói között a leghosszabb és hogy egész Ázsiában az egyetlensikló volt abban az idő ben, a mikor mi ott jártunk. H ogy milyenmagas a hegy, illető leg milyen párat lanul hosszú a sikló, kitű nikabból, hogy nyolcz perczig tart, a míg a sikló a hegytető re ér.Mű szaki szempontból az is nagyon érdekes, hogy a Victoria hegy

közepe táján hirtelen és meglehető sen nagy kanyarulatot teszen.A Queens Road és az ezt keresztező kisebb utczák azt a benyo

mást teszik az emberre, mintha az egész telep egyetlen nagy üzletihelyiségbő l állana, olyan megszakítat lan lánczolatban fekszik egyiküzlet a másik mellett. Az utczák a szó szoros értelmében hemzsegnek a temérdek járókelő ktő l, meg a sok jármű tő l, a melyekközt az eddig szokásos dzsinriksának nagy versenytársa a gyaloghintó. Gyaloghintó alatt azonban nem a „ régi. Khin ában " ismertmogorva külsejű s csaknem koporsó alakú „palankin" értendő ,hanem a bambuszból készült, tetszető s alakú, könnyű , nyitott gyaloghintó, a melyet két vagy négy kuli mesés könnyen hord a vállán s amelylyel páratlan ügyességgel labodáznak a csaknem idegesnek m ondható sű rgésű embertömegek között. A dzsinriksákon meg a bambusz

hordszékeken is meglátszik, hogy Hongkongban már rendezettebb ésállandó viszonyú európaiak közé jutot tunk. Itt ugyanis már léptennyomon találkozunk a „ magán" riksákkal és gyaloghintókkal, a menyiben az illető jármű vek kulijain meglátszik, illető leg az egyenruhájukon, hogy állandóan ugyanegy tulajdonos szolgálatában állanak.


171/185

HONGKONG 30 3

Fő képpen az úrhölgyek fejtenek ki nagy fényű zést a gyaloghintóikkal ésgyaloghintóikban. Meg kell nekik adni, hogy igazán elegánsak, kedvesek, ső t elragadóan bájosak ebben az,,exotikus milieuben" ; pompásan

vannak öltözve, nem díszesen, hanem elő kelő ízléssel, könn

Documents

A Föld Körül IV Vitorlával Ázsia Körül 2