A „Feltörekvő Óriás”: A „Feltörekvő Óriás”: Dél-ÁzsiaDél-Ázsia

GazdaságföldrajzGazdaságföldrajzPesti karok I. alapszakjai (BSc/BA)Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA)2014/2015, I. félév2014/2015, I. félévBCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás TanszékBCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

dr. Jeney Lászlódr. Jeney Lászlóegyetemi adjunktusegyetemi adjunktus

jeney@caesar.elte.hujeney@caesar.elte.hu

2222

Dél-Ázsia lehatárolásaDél-Ázsia lehatárolása

Dél-Ázsia egyéb elnevezései Dél-Ázsia egyéb elnevezései a gyarmati korbóla gyarmati korból– Kelet-India (Nyugat-India ≈ Kelet-India (Nyugat-India ≈

Karib-térség)Karib-térség)– Elő-India (Hátsó-India ≈ Elő-India (Hátsó-India ≈

Délkelet-Ázsia)Délkelet-Ázsia) Elkülönül ÁzsiátólElkülönül Ázsiától

– Indiai kőzetlemez, Himalája Indiai kőzetlemez, Himalája elválasztó szerepe) elválasztó szerepe) szubkontinens, alkontinens szubkontinens, alkontinens könnyű lehatárolnikönnyű lehatárolni

– Antropológiai (nem Antropológiai (nem mongoloid), nyelvi másság mongoloid), nyelvi másság (indoeurópai)(indoeurópai)

– Sajátutas gazdaságpolitikaSajátutas gazdaságpolitika

IndiaIndia

Maldív-Maldív-szigetekszigetek

Srí LankaSrí Lanka

NepálNepál BhutáBhutánn

BangladBangladeses

3333

Dél-Ázsia lehatárolásaDél-Ázsia lehatárolása

Dél-Ázsia (6 ország): Dél-Ázsia (6 ország): Banglades, Bhután, Banglades, Bhután, India, Nepál, Srí Lanka India, Nepál, Srí Lanka és a Maldív-szigetekés a Maldív-szigetek

Csak Ny-i irányba Csak Ny-i irányba nyitottabb nyitottabb tágabb tágabb (angolszász) értelmezés:(angolszász) értelmezés:– Gyakran Pakisztán is D-Gyakran Pakisztán is D-

Ázsia részeÁzsia része– CIA The World Factbook: CIA The World Factbook:

Afganisztán isAfganisztán is– Legtágabb értelmezés Legtágabb értelmezés

ENSZ: még Irán isENSZ: még Irán is

IndiaIndia

Maldív-Maldív-szigetekszigetek

Srí LankaSrí Lanka

NepálNepál BhutáBhutánn

BangladBangladeses

4444

Dél-Ázsia népességföldrajzi Dél-Ázsia népességföldrajzi képeképe Legkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió kmLegkisebb területű kultúrrégió: 3,6 mió km22

Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő (VR2.; Jelentős népességszám (2012): 1,4 mrd fő (VR2.; világ 20%-a), jelentős eltérések:világ 20%-a), jelentős eltérések:– India túlsúlya 1,2 mrd (85%) India túlsúlya 1,2 mrd (85%) VR2, Banglades 150 mió VR2, Banglades 150 mió

(11%) (11%) VR8 VR8– De: Bhután (720 ezer), Maldív-szigetek (330 ezer)De: Bhután (720 ezer), Maldív-szigetek (330 ezer)

Legsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/kmLegsűrűbben lakott kultúrrégió: 400 fő/km22

– Maldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/kmMaldív-szigetek, Banglades: 1000 fő/km22 felett felett Magas természetes szaporodás: India 15 ‰ Magas természetes szaporodás: India 15 ‰

(Maldív-szigetek 24‰, Nepál 21‰)(Maldív-szigetek 24‰, Nepál 21‰) Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India Fiatalos társadalom, 15 év alattiak aránya: India

32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%)32% (Bhután, Nepál és Maldív-szigetek 40%) Születéskor várható átlagos élettartam: India 69 Születéskor várható átlagos élettartam: India 69

(Srí Lanka 75)(Srí Lanka 75)

55555555

Alacsony városodottság, Alacsony városodottság, óriásvárosokkalóriásvárosokkal

Alacsony városlakók Alacsony városlakók aránya: 28% (Bhután aránya: 28% (Bhután 11%)11%)

Sok nagyváros (>Eu)Sok nagyváros (>Eu)– 505 db 100 ezer 505 db 100 ezer

felettifeletti– 84 db félmilliós84 db félmilliós– 37 db milliós37 db milliós

Legnépesebb Legnépesebb városok:városok:– Mumbai (Bombay) 14 Mumbai (Bombay) 14

mó VR2.mó VR2.– Dhakka 11,6 VR5.Dhakka 11,6 VR5.– Delhi 11,2 VR8.Delhi 11,2 VR8.– Bangalore 6,3Bangalore 6,3– Chennai (Madras) 4,7Chennai (Madras) 4,7– Kolkata (Kalkutta) 4,4Kolkata (Kalkutta) 4,4

66

Policentrikus indiai városhálózat

0

20

40

60

80

100

120

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

sorrend

%, (

max

imál

is é

rték

= 1

00%

)

1951

1971

1991

2006

Auerbach v.Zipf-eloszlás

1. Viszonylag kiegyenlített városhierarchia

2. Időben is egyre kiegyenlítettebbé válik

Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913)(német geográfus, 1913)

Rangsorban az n-edik város Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach-város n-ed részével (Auerbach-szabály)szabály)

77

Egy indiai városhierarchia vizsgálat eredményeiEgyetemi hallgató

Légiforgalmi kapcsolat

Kórház

Rendezett konferencia

Hotelférőhely

Komplex (összesített) városhierarchia?

88

Városhierarchia az első 20-ban történő előfordulások száma alapján

város Előfordulások száma

Mumbai, Új-Delhi 9

Bangalore, Calcutta, Chennay, Hyderabad 8

Ahmedabad, Jaipur 7

Coibatore 6

Cochi, Bubaneswar, Lucknow, Pune 5

Thiruvananthapuram 4

Vishakapatnam, Patna, Bhopal, Gurgaon 3

99

Városhierarchia a Bennett-féle komplex mutató alapján A különböző jellegű adatok összeegyeztetésének

nehézségei– 9 adatsor: eltérő volumenek, mértékegységek

Megoldás: maximumhoz viszonyítás– Ilyen a Bennett-féle komlex-mutató– Maximum = 100 %– Százalékos részadatok összegzése

maxxxz i

i

Város Összesítet %Új-Delhi, Mumbai 700 felettChennai, Bangalore, Calcutta, Hyderabad 200–700Jaipur, Ahmedabad, Darphanga, Bhubaneswar 90–200Thiruvananthapuram, Lucknow, Patna, Dehradum, Bhopal, Pune, Ranchi, Kochi

60–90

1010

Főbb konklúziók

India városhierarchiája átalakulóban van Korábban kikötővárosok voltak a vezető

városok (Mumbai, Chennai, Kolkata) Ma a belső városok is gyorsan fejlődnek

(Delhi, Bangalore, Hyderabad) Mára a súlypont ÉK-re tolódott India városhierarchiája relatíve kiegyenlített Időben egyre kiegyenlítettebbé válik A komplex városhierarchia erősen követi a

népességnagyságot Az indiai városhierarchia csúcs bipoláris

11111111

Vallási sokszínűségVallási sokszínűség

Hindu többség 72%Hindu többség 72%– Nepál és India 80% körülNepál és India 80% körül– Többi országban is ez a legnagyobb kisebbségTöbbi országban is ez a legnagyobb kisebbség

Muszlim 20% (szunnita ág)Muszlim 20% (szunnita ág)– Banglades (Pakisztán) leválásának alapjaBanglades (Pakisztán) leválásának alapja– Maldív-szigetek 100%, Banglades 83%Maldív-szigetek 100%, Banglades 83%– Legtöbben Indiában 164 mióLegtöbben Indiában 164 mió

Buddhista 1%Buddhista 1%– Srí Lanka 77%, Bhután 75%Srí Lanka 77%, Bhután 75%

Kisebb keresztény közösség: India, Srí LankaKisebb keresztény közösség: India, Srí Lanka Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság, Hatása: fogyasztási szokások, mezőgazdaság,

demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, demográfia, nők egyenjogúsága, iskolázottság, üzleti környezetüzleti környezet

12121212

NemzetiségNemzetiség NyelvNyelvIndiaIndia soknemzetiségűsoknemzetiségű 22 hivatalos nyelv, hindi (fő)22 hivatalos nyelv, hindi (fő)

BangladesBanglades 95 % bengáli95 % bengáli bengálibengáli

Srí LankaSrí Lanka 75% szingaléz, 18% 75% szingaléz, 18% tamiltamil

szingaléz, hiv. még: tamil, szingaléz, hiv. még: tamil, angolangol

NepálNepálsoknemzetiségű: soknemzetiségű: 48% gurkha, nevári, 48% gurkha, nevári, bhotijabhotija

nepálinepáli

BhutánBhután 50% bhotija, 35% 50% bhotija, 35% nepáli, asszámi nepáli, asszámi dzongkhadzongkha

Maldív-Maldív-szigetekszigetek 98% szingaléz98% szingaléz divehi (szingaléz dialektus divehi (szingaléz dialektus

arab írásjelekkel) arab írásjelekkel)

Nemzetiségi, nyelvi Nemzetiségi, nyelvi sokszínűségsokszínűség

13131313

Ipari forr. előtt azonos Ipari forr. előtt azonos gazdasági fejlettségi szinten gazdasági fejlettségi szinten EurópávalEurópával

Indus és mellékfolyóinak völgyében: Indus és mellékfolyóinak völgyében: Kr. e. III. évezred: Harappa kultúraKr. e. III. évezred: Harappa kultúra

Mohendzsó-dáró (=„Holtak Dombja”)Mohendzsó-dáró (=„Holtak Dombja”)– Indus középső folyásánálIndus középső folyásánál– Sakktáblás alaprajzSakktáblás alaprajz– Egy-kétemeletes lakóházak Egy-kétemeletes lakóházak

(fürdőszobás)(fürdőszobás) Magas szintű urbanizmusMagas szintű urbanizmus

– Fejlett infrastruktúra (fürdő, vízvezetés, Fejlett infrastruktúra (fürdő, vízvezetés, burkolt utak)burkolt utak)

Világkereskedelem nagy háromszöge: Világkereskedelem nagy háromszöge: szufficit Európával szembenszufficit Európával szemben

Világkereskedelem kis háromszögéből Világkereskedelem kis háromszögéből kimarad kimarad lassú periferizálódás lassú periferizálódás

14141414

Lemaradás India-specifikus Lemaradás India-specifikus okaiokai1. Kasztrendszer (indiai társadalom

szerkezete): casta (portugál) = faj(ta), népcsoport– 4 fő kaszt: bráhminok, ksatriják, vaisják,

súdrák– Érinthetetlenek (páriák, dalitok)– Kaszton kívüliek (külföldiek)

2. Ipari forr. elmaradása3. Angol gyarmati uralom

15151515

Két évszázados angol gyarmati Két évszázados angol gyarmati uralomuralom Gyarmatosítás hátrányai:Gyarmatosítás hátrányai:

– Kézműipart tönkretették, bányászatot alig, Kézműipart tönkretették, bányászatot alig, feldolgozóipart nem fejlesztettékfeldolgozóipart nem fejlesztették

– Ipari növények, élvezeti cikkek termesztésének Ipari növények, élvezeti cikkek termesztésének előtérbe helyezése előtérbe helyezése

– Gabonafélék termesztésének visszaszorítása Gabonafélék termesztésének visszaszorítása éhínségek előidézőiéhínségek előidézői

Előnyei:Előnyei:– Angolok fejlesztették: egészségügy, közigazgatás, Angolok fejlesztették: egészségügy, közigazgatás,

jogrendszerjogrendszer– Vasutat, utakat építettekVasutat, utakat építettek– Bekapcsolták a szubkontinenst a világgazdaságbaBekapcsolták a szubkontinenst a világgazdaságba

FüggetlenedésFüggetlenedés– 1947: India-Pakisztán kettéválása 1947: India-Pakisztán kettéválása nyersanyag nyersanyag

ipar nélkül és ipar nyersanyag nélkülipar nélkül és ipar nyersanyag nélkül– 1971: két Pakisztán különválása (Banglades – 1971: két Pakisztán különválása (Banglades –

Pakisztán)Pakisztán)

16161616

Elhibázott gazdaságpolitika a Elhibázott gazdaságpolitika a függetlenség utáni első függetlenség utáni első évtizedekbenévtizedekben Vontatott fejlődésVontatott fejlődés

– Függetlenség előtt: nincs Függetlenség előtt: nincs értékterm/fő növértékterm/fő növ (0,8%-os gazd-i (0,8%-os gazd-i növ növ ≈ népnöv)≈ népnöv)

– 1950–1980: : csak 1,3% értékterm/fő növ (3,5 %-os növ, 1950–1980: : csak 1,3% értékterm/fő növ (3,5 %-os növ, de 2,2%-os népnöv)de 2,2%-os népnöv)

– Családtervezés nehézkessége Családtervezés nehézkessége elégtelen táplálkozás elégtelen táplálkozás (2240 kcal)(2240 kcal)

Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus Államkapitalizmus: kapitalizmus és a szocializmus rossz keverékerossz keveréke– Importhelyettesítés Importhelyettesítés befelé fordulás befelé fordulás nincs verseny nincs verseny– Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (Periféria Kimaradt a világgazd II. vh utáni felfutásából (Periféria

fejlődése átlagban duplája volt)fejlődése átlagban duplája volt)– Monopolizált állami szektor + agyonszabályozott Monopolizált állami szektor + agyonszabályozott

magánszféramagánszféra– Külföldi befektetések gátlása Külföldi befektetések gátlása nincs külföldi technológia nincs külföldi technológia

17171717

Gazdasági modernizáció indiai Gazdasági modernizáció indiai útja az 1980-as évektől – útja az 1980-as évektől – sikertörténetsikertörténet 1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, 2002 után 1980–2002: évi átlag 6%-os GDP bővülés, 2002 után

7,5%7,5%– Ezredforduló: India a világ 4. legnagyobb gazdasága (vásárlóerő Ezredforduló: India a világ 4. legnagyobb gazdasága (vásárlóerő

paritáson számított GDP)paritáson számított GDP)– GDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adjaGDP bővülés 30–40%-át a termelékenység javulása adja– Gazdasági növekedés alapja: jó minőségű, tőke- és Gazdasági növekedés alapja: jó minőségű, tőke- és

tudásintenzív iparágak (munkaerő létszámának bővülése tudásintenzív iparágak (munkaerő létszámának bővülése helyett)helyett)

Térség India K- és DK-ÁzsiaGazdpol

Sajátutas gazdaságpolitika

ázsiai minta követése (alacsony árú, munkaintenzív késztermékek exportja a fejlett világba)

Függ Belső piac ExportFogyasztás BeruházásSzolgáltatás IparHigh-tech Alacsony hozzáadott értékű Alacsony hozzáadott értékű

terméktermék

18181818

Gazdasági Gazdasági fellendülés motorjafellendülés motorja Közgazdászok: indiai gazdasági növekedés (fogyasztásvezérelt) Közgazdászok: indiai gazdasági növekedés (fogyasztásvezérelt)

kiegyensúlyozottabb, mint a kínai (erőforrások mobilizációjára kiegyensúlyozottabb, mint a kínai (erőforrások mobilizációjára épül)épül)

India kihagyja „ipari forradalmát” agrár országból szolgáltatások India kihagyja „ipari forradalmát” agrár országból szolgáltatások vezérelte gazdaságot épít (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51), (Kína Ip: 48) vezérelte gazdaságot épít (Mg: 22, Ip: 27, Sz: 51), (Kína Ip: 48) – Ipar is főleg high-tech, és magas feldolgozottságú termékekIpar is főleg high-tech, és magas feldolgozottságú termékek

Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és világpiacra Fehérgalléros szolgáltatások kínálatának bővülése és világpiacra kerülésekerülése– Szoftverfejlesztés exportja (2008-ra 35 mrd USSzoftverfejlesztés exportja (2008-ra 35 mrd US$$))– Kiemelkedőek az ún. „outsourcing” tevékenységek (telefonos Kiemelkedőek az ún. „outsourcing” tevékenységek (telefonos

ügyfélszolgálat, újságírói munka, könyvelés, eü. szolgáltatások)ügyfélszolgálat, újságírói munka, könyvelés, eü. szolgáltatások) Alapja:Alapja:

– „„Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British English)Angolul beszélő” indiai felsőoktatási rendszer (British English)– Föld gömbölyű: Indiában nappal van, amikor az USA-ban éjszakaFöld gömbölyű: Indiában nappal van, amikor az USA-ban éjszaka

Információtechnikai forradalom eredménye: fiatalok hazájukban Információtechnikai forradalom eredménye: fiatalok hazájukban tudnak a globális munkaerőpiachoz csatlakozni tudnak a globális munkaerőpiachoz csatlakozni válasz a „brain válasz a „brain drain”-redrain”-re

19191919

Világpiaci nyitás (1991-től)Világpiaci nyitás (1991-től)

Gazdasági fejlődés sajátja: állami Gazdasági fejlődés sajátja: állami támogatásokkal szemben ért el sikerekettámogatásokkal szemben ért el sikereket

Állam igyekezett kivonulni a Állam igyekezett kivonulni a gazdaságirányítás területeirőlgazdaságirányítás területeiről

Reformok:Reformok:– Kereskedelmi korlátok és állami monopóliumok Kereskedelmi korlátok és állami monopóliumok

leépítéseleépítése– Adókulcsok csökkentéseAdókulcsok csökkentése– Verseny ösztönzéseVerseny ösztönzése

20202020

Indiai modell hatásaIndiai modell hatása

Jelentős a versenyképesség javulás Jelentős a versenyképesség javulás (telekom. forr., több infrastruk. beruházás, (telekom. forr., több infrastruk. beruházás, utak, kikötők), de:utak, kikötők), de:– Ez csak a kiindulási alaphoz képest jelentősEz csak a kiindulási alaphoz képest jelentős– Még mindig akadozó energiaellátás, városi Még mindig akadozó energiaellátás, városi

közszolgáltatásközszolgáltatás– Vidéki nincstelenek továbbra is a szegénységi Vidéki nincstelenek továbbra is a szegénységi

küszöb alatt a munkaintenzív iparágak küszöb alatt a munkaintenzív iparágak hiányában hiányában sok indiai a kínai mintát követné sok indiai a kínai mintát követné (India 1 mrd 130 mió lakosából még mindig (India 1 mrd 130 mió lakosából még mindig 800 millióan élnek napi 2 dollárnál kevesebből)800 millióan élnek napi 2 dollárnál kevesebből)