23
A Föld felhőkkel A Föld felhők nélkül Bolygókró l

A F ö ld felhőkkel

  • Upload
    judson

  • View
    21

  • Download
    0

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Bolygókról. A F ö ld felhőkkel. A F ö ld felhők nélkül. A F ö ld teliholddal. A F ö ld újholddal. A F ö ld növekvő Holddal. A Nap koronával. A Nap körül kilenc bolygó kering, s közülük hetet holdak kísérnek. Kivétel a Merkúr és a Vénusz. - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: A F ö ld felhőkkel

A Föld felhőkkel

A Föld felhők nélkül

Bolygókról

Page 2: A F ö ld felhőkkel

A Föld újholddal

A Föld teliholddal

A Föld növekvő Holddal

Page 3: A F ö ld felhőkkel

A Nap koronával

Page 4: A F ö ld felhőkkel

A Nap korona nélkül

A Nap körül kilenc bolygó kering, s közülük hetet holdak kísérnek. Kivétel a Merkúr és a Vénusz. A bolygók naptávolságuk sorrendjében: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó.

• A Naprendszer messze legnagyobb tagja egy gáznemű sugárzó gömb, a Nap. • átmérő: 1,390,000 km.• a mag hőmérséklete: 15,000,000 K.• tömeg: 1.989e30 kg• felszíni hőmérséklet: 5800 K

Page 5: A F ö ld felhőkkel

A Vénusz felhők nélkül

A bolygónak mind a tömege, mind mérete, mind pedig átlagos sűrűsége nagyon közel áll a Földre jellemző értékekhez, gyakran nevezik ezt az égitestet "bolygótestvérünknek" vagy "bolygónővérünknek".

Page 6: A F ö ld felhőkkel

A Vénusz felhőkkel

• A Vénusz a Naptól a második, méretét tekintve pedig a hatodik legnagyobb bolygó, átmérője 12,103.6 km.

• A Vénusz a legfényesebb égitestek közé tartozik, ezért a szépség istennőjéről nevezték el. Vénusz a római mitológiában a kertek istennője. Aphroditéval a görög mitológiában a szépség és a szerelem istennője. Hol Esti Csillagként, hol Hajnalcsillagként ötlik a szemünkbe. Nem véletlenül hívta a népnyelv Esthajnalcsillagnak.

• Amikor alsó együttállásban van, minden más bolygónál közelebb jut hozzánk, alig 42 millió kilométerre haladva el mellettünk.

Page 7: A F ö ld felhőkkel

A Merkúr

•A nap bolygói közül a Naphoz legközelebb a Merkúr kering.

•A Merkúr a latin Merkurius szóból ered, ez az egyik isten neve volt a római mitológiában.

•A Merkúr tengelyforgási ideje 58,65 földi nap, a Nap körüli keringési idejének 88 nap.

•Átmérője 4876 km, aminek a Föld átmérője több mint 2,6 szorosa.

•Légköre igen ritka

•A sötét és a világos oldal a Merkúron 176 nap alatt cserél helyet. Maximális hőmérséklete a (nappali oldalon) +425 C, míg minimális hőmérséklete (az éjszakai oldalon) -170 C.

Page 8: A F ö ld felhőkkel

A Mars A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a naprendszerben. A római hadistenről

nevezték el, mivel a színe vérvörös.

Két holdja van, a Phobos és a Deimos, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú,

valószínűleg befogott kisbolygók.

A Mars nagy hatást gyakorol az emberi képzeletre, mivel egy hibás fordítást követően (természetes csatorna →

mesterséges csatorna) elterjedt, hogy a Marson idegen civilizáció létezik.

Sok történet született a marslakókról. Legismertebb talán Ray Bradbury: Marsbéli

krónikák című irodalmi műve.

Amennyiben van élet a Marson, az legfeljebb egyszerűbb élőlényekre, mikroorganizmusokra korlátozódik.

Page 9: A F ö ld felhőkkel

A Mars körül keringő Phobosz és Deimosz

Page 10: A F ö ld felhőkkel

A Jupiter

A Jupiter Naprendszerünk Naptól számított ötödik és legnagyobb bolygója. Fényessége miatt akár szabad szemmel is látható. A római mitológia főistenéről nevezték el.

•A Jupiter nem fémekből és kőzetekből áll hanem gázokból. •A Jupiter légköre 87% hidogénből és 4,5% héliumból áll. A külső részén ammónia és metán kristályokból álló felhőzetet láthatunk.

•Az ammónia a légkörben alacsony hőmérsékleten (-125 C°) fagy meg, fehér pehelyfelhőket formálva. •A felszíni mágnesesség a földinek a százszorosa .

•A Jupiter Nap körüli keringési ideje 11,9 év, viszont egy jupiteri naphoz, tehát amíg egyszer megfordul tengelye körül, csak 9,9 órára van szüksége. Ez a gyors tengely körüli forgás okozza a távcsöveken keresztül lárható ellipszis alakú formáját.

Page 11: A F ö ld felhőkkel

A forgás nem egyenletes. Felhőtakarójának csíkos megjelenése erős légköri áramlások jelenlétét

tükrözi, Ezek a vonalak a felhők pasztell színei miatt

látványosak, beleértve a híres okker színű, ovális Vörös Foltot. A színek az ultraibolya sugárzás, az

elektromos kisülések és a hőhatások együttes eredményeként keletkeznek.

Page 12: A F ö ld felhőkkel

A Jupiterhez legközelebb keringő 8 hold

Ehhez a hatalmas égitesthez tizenhat hold tartozik.

Ehhez a hatalmas égitesthez tizenhat hold tartozik.

Page 13: A F ö ld felhőkkel

A Szaturnusz

A Szaturnusz a Naptól a hatodik, méretét tekintve a második legnagyobb bolygó. Átmérője 120,536 km.

Szaturnusz az egyik legősibb római isten.

• A Szaturnusz a gázbolygók családjába tartozik, és nincs szilárd felszíne.• A légköre hidrogénből és hidrogénvegyületekből, •valamint 6% héliumból áll, a hélium cseppecskék formájában kicsapódik, ami esőszerűen lehull a bolygó belsejében.

Az egyenlítőjével párhuzamos, világos és sötét csíkokból álló mintázat borítja, egyenlítői területei enyhén vörösesek, övei barnás, sarkvidékei pedig kékesszürke árnyalatúak.

Page 14: A F ö ld felhőkkel

A Szaturnusz körül keringő holdak

A bolygókhoz túlságosan közel keringő holdak szétmorzsolódnak a gravitációs erők hatására, mivel a

bolygóhoz közelebbi részei gyorsabban akarnak keringeni, mint a távolabbiak.

A Szaturnusznak 18 holdja van.

Elképzelhető, hogy a gyűrűrendszer valaha a bolygó egyik holdja volt, amely széttöredezett.

Page 15: A F ö ld felhőkkel

Az Uránusz

Az Uránusz elsősorban hidrogén- és héliumgázból áll, de légkörének1/7-e metán. Ennek köszönhető, hogy a bolygó

nagy távcsövön át kékes színű.

A bolygó magja kőből és vasból épül fel.

A Nap megkerüléséhez 84 évre van szüksége.

Az Uránusz hőmérséklete kb. -220oC.

Nagyon különösen alakulnak rajta az évszakok. Körülbelül 20 évig az északi pólusa fordul a Nap felé, miközben a déli pólusa teljes sötétségbe borul.

Page 16: A F ö ld felhőkkel

Az Uránusz körül keringő holdak

Page 17: A F ö ld felhőkkel

NeptunuszA Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik,

legkülső bolygó a Naprendszerben.

A negyedik legnagyobb átmérőjű,

és a harmadik legnagyobb tömegű,

de a legkisebb méretű óriásbolygó.

Színe miatt Neptunusról, a tengerek római istenéről nevezték el.

Jele az isten háromágú szigonyát jelképezi (Unicode: ♆). Holdjai közül a két ismertebb a Nereida és a Triton.

Page 18: A F ö ld felhőkkel

A Neptunusz körül keringő holdak (a Nereida kivételével)

Page 19: A F ö ld felhőkkel

A Neptunusz körül keringő Nereida és Triton

Page 20: A F ö ld felhőkkel

Plútó

A Föld holdjánál kisebb, magas hőmérsékleten

összetömörült anyagokból álló, metángáz légkörű

törpebolygó.

Az Erisz után a második legnagyobb törpebolygónak

számít.

Page 21: A F ö ld felhőkkel

A Plútó körül keringő Charon

Page 22: A F ö ld felhőkkel

A Tejút(Hadak útja, Országút, Isten útja, Jézus útja, Szent Mihály útja, vagy Tündérek útja)

Azért tűnik számunkra sávnak, mert

galaxisunk korong alakú, és mi az egyik

kar belsejében vagyunk, ezért a

korongra merőlegesen kevés csillagot látunk,

a korong síkjának irányában sokat.

A Tejútrendszernek a Földről látható része a Tejút.

Ez lényegében egy halvány, felhőszerű sáv, amely az egész éjszakai égbolton áthúzódik, és ott figyelhető jól meg, ahol tiszta a levegő, kicsi a páratartalom és a fényszennyezés.

Page 23: A F ö ld felhőkkel

Nincs többé helye a szónak, amikor a fény és a színek ilyen Nincs többé helye a szónak, amikor a fény és a színek ilyen monumentális alkotásámonumentális alkotását látjukt látjuk..

Találkozhatunk a Sas-köddel vagy az M16-tal a Kígyó csillagképben: ez Találkozhatunk a Sas-köddel vagy az M16-tal a Kígyó csillagképben: ez egy nyitott ablak a csillagos éjszakában. Belül éppen fiatal csillagok egy nyitott ablak a csillagos éjszakában. Belül éppen fiatal csillagok

fűzére jön létre, látványos gázkibocsátás kfűzére jön létre, látványos gázkibocsátás köözepette.zepette.