ÜH

A D A T O KA BUDAI F E L H É V V I Z I S Z E N M Á R O M S Á f i R Ó L

N E V E Z E T T

P R É P O S T S Á GÉS

KÁPTALAN TÓRTENETEHEZKÉT MUMELLÉKLETTEL.

Ö

\ÖSSZEÁLLÍTO TTÁ

N É M E T H Y L A J O S .

H

BUDAPEST, 1883.

K IA D J A SZÜ TS ÉS T£>a

kaüiolikus kóiiyvkereskeclésc.

-iTT!r

Ára 60 kr.

M A G Y A R F E R E N C E S K Ö N Y V T Á R

01302348

/

A D A T O KA BUDAI F E L H É V V I Z I SZ ENT - HÁROMSÁGRÖL

N E V E Z E T T

P R É P O S T S Á GÉSII r

KÁPTALAN TÖRTENETEHEZ.KÉT MŰMELLÉKLETTEL.

ö s s z e á l l ít o t t a

N É M E T H Y L A J O S .

B U D A P E S TE N , 1883.

K I A D J A S Z Ü T S ÉS T Á R S Ak a th o lik u s könyvkereskedése.

Nyom. N euw ald I . könyvnyom dájáliaxi, Budapest, IV ., ros té ly -u tcza 13.

( 2 í > 2 - l 4 a

uznaÁ,

c Szeniségfc a zó m a i p á p a t. A am azásm iaá , Szent=Sía'íom sá<^óí

n w e M t't é u d a i fn íf ié v v i^ i pzéposínaá^ a Su9apesti c ^ y A á z i Aczüte t

espcteséneá,, ó=éudai pféSánosnaA, a zovezadói tudom ányos aAa=

9 ém i ía ^ já n a Á , sté.

S Z a ^sá g o s és S főtisztatcíidö

Í(ifc4zin í'éS S - 't'isz.ti.:Ceto - jd -é /iU

ajántg,a

Nagyságos és Fötisztelendő Prépost ü rí

alahányszor va lam e ly rég i épü­

le t m e lle tt elhaladok, m e lynek

ódonszerü a lak ja több százados

lé térő l, m olllepte m egviselt á l­

lapota pedig a viszontagságok­

ró l tanúskodik, m e lyeknek k i

va la téve, m indenkor felsóhajtok, va jba

e néma fa la k beszélhetnének, m ennyi

de m enny i eseményt m ondhatnának

azok el. De ok ha llga tnak és a t ito k ­

tartás sírjába örökre e ltem etik m ind

azt, a m it lá tta k és ha llo ttak , a m i­

nek tanú i vo ltak .

K iv á lt m iko r még m in t gyerm ek

a Luká cs-fü rdö m e lle tt á llo tt roska­

dozó Császármalmot megszemléltem, négy sarkán á llo tt

to rn ya iva l, m elyeken m agasranyu ló kúpalakxí te tők vo l­

tak, akko r szerettem volna, ha e lm ondja ezen, szebb

m u lta t b írt épület keletkezése, e g yko ri czélja és viszon­

tagságdús m ú ltja történetét. De vágya im czélt nem ér­

tek, az épület néma maradt, s otthon mesés könyve im

sem regéltek róla.

M időn idő fo ly tá v a l a to rn y o k tö b b i épületeikkel,

részint a közlekedés kedveért, részint roskadozó vo ltu k

m ia tt lebonta ttak, titokszerű m u ltjo k va laha i felfedezé­

séről végleg lem ondani készültem. S most valahányszor

arra megyek, keresem a to rnyos épületet, s csak cse­

k é ly ro m ja it lá tom , azért:

T e k in te k a fe ld ú lt rom ok felé,

M e lye k m ú lt já t dicsőség szen te lé ;

T e k in te k — és észre sem veszem,

H o g y könybe lábbad m in d a k é t szemem !

M aholnap ezen egyko r szilárd lovagvár a lakú épü­

le ten is teljesülésbe m enendenek az Udvözitó 'nek Je ru ­

zsálemről m ondott jövendö lő szavai: „O tt kő kövön nem

m a ra d !“

Azonban m ily kü lönös ! T öb b száz évi létezés u tán

a szilárd kőbő l készült épület e ltűnt, de a könnyen el­

pusztulható okm ányok, m e lyek ezen épületnek rejté lyes

m ú ltjá ró l fe lv ilágosítást adhatnak, a viszontagságokkal

sikeresen daczolva, m ainap ig fenm aradtak.

Részint az eredeti okm ányokbó l, m elyek az orszá­

gos levé ltá rban őriztetnek, részint pedig azokból, m e lye­

ke t a tö rténe tbuvárok m üveikben m ár közzétettek, g yü j-

VI

vn

töttem eg-ybe adataim at, m e lyeke t e szerény m üvem ben

egybeolvasztva, m in t a buda i fe lbévv iz i S zent-H árom ­

ságról nevezett prépostság é's káp ta lan ra vonatkozókat,

a m elyeknek b irtokában egyko r a négy to rn y ú épület

vo lt, Nagyságodnak őszinte b a rá ti tiszteletem je lé ü l bá­

torkodom fe la ján lan i, hogy g ya rló tehetségem szerint ta ­

núságot tegyek szivemnek öröm érzelm eiröl, m e lyek benne

a fe le tt gerjedeznek, hogy ö cs. és ap. k irá ly i Felsége

Nagyságodat ezen prépostsági m éltóságra 1882. év de-

czember 23-án legkegyelmesebben kinevezte és a förna-

gasságu b ibo i'nok Herczeg-Prim ás ö E m inen tiá ja f. é.

ja n u á r 9-én felavatta.

H ogy ezen szerény m üvem á lta l m iné l nagyobb

meglepetést szerezhessek Nagyságodnak, siettem azt azon

ünnepélyes a lka lom ra á tnyú jtan i, midó'n Nagyságod a

föpásztori felavatás a lka lm áva l a prépostokat m egille tő

püspöki je lv é n y e k : süveg, pásztorbot, m ellkereszt és

g yü rü átadása á lta l tény le g a prépostságnak canonjogi

b irtokába jö t t ; azért a „M a g y a r K o ro n a " hasábjain,

ja nuá r hó 10., 11., 13. és 16-án k e lt számokban, azt

közrebocsátottam.

Azonban hogy Nagyságod irán t, k i hozzám való

ba rá ti jó aka ra tá t m indenkor k im uta tta , tiszteletem et s

baráti indu la ta im a t ezen a lka lom m al is kimutassam, elha­

tároztam, ezen szerény m üvem et m egm enteni az ephemer

cz ikkek sorsától és kü lön kiadás á lta l maradandóvá tenni.

Fogadja tőlem szivesen ezen m üvet azon szivbeli

óhajommal, m iszerin t e prépostságot, m e lye t élete lég­

szebb korában*) nyert, az egyház és haza ja vá ra fo r­

d íto tt edd ig i lankada tlan tevékenységéért ju ta lm u l, de

egyszersmind buzdításul is, bo ldogu l bírhassa.

A fiúnak kitüntetése az anyának is dicsőségére

vá lik , azért kívánom , hogy nagyságodnak édes any ja ,**)

k it gyöngéd f iú i szeretettel oldala m e lle tt saját házánál

ta rt, ezen dicsőségét édes örömmel, zavaratlanul, sokáig

élvezhesse.

Főkép azon örvend m inden tisztelője és barátja és

ezek között igényte len személyem is, N agyságodnak ezen

kitüntetése felett, m ert ezen egyházi méltóságra N a g y ­

ságod bokros érdemei á lta l nagyon is méltó. M ár ön­

magában az, hogy 1857-ben ju l. 27-én Scitovszky kér.

János b ibornok, esztergomi érsek á lta l Esztergom ba

pappá szentelve a fővárosban húsz éven át m in t segéd­

lelkész m űködött, a magasabb fokú igényeknek úgy

megfelelve, hogy egyátalán a legnépszerűbb, m űveltebb

és érdemesb papnak tiszte ltetett, o ly érdem, m e ly az

egyházi m éltóságokban való emelkedést feltételezi.

De Nagyságod meg nem elégedve a lelkész! teen­

dőkkel, magasabb m űveltségét és az egyházi tudom á­

nyokban való k ivá ló jártasságát az egyház javá ra még

az iroda lom terén is óhajtá felhasználni, s azért öröm-

V II I

*) A prépost ur ö Nagysága született Vámos-Mikolán Hontmegyében 1834-ben jnlius 10-én. Elemi tanodáit ugyanott, a közép-tanodákat Selmeczen, Esztergomban, Pozsonyban és Nagy-Szombatban, a theologiát pedig Bécsben és Pesten a legszebb sikerrel végezte.

=’•*) Ö Nagyságának szülei: Károly jegyző és Kaiser Klára.

mei vá lla lta magára a rendesen theo log ia i tanárok álta-

szerkesztett „R e lig io “ k a t li egyházi s iroda lm i fo ly ó ­

ira tnak sok gonddal és nag y fáradsággal já rő szerkesz­

tését, m e lye t 1869— 1872. év végéig, az egyetemes

zsinat válságos idejében a legnagyobb ügyességgel és

tapintatossággal kezelt.

Nem akarom N agyságodnak m inde nk i á lta l ism ert

és felette tiszte lt szerénységét m egbántani, de mégis k i­

m ondom azt, hogy m ár akkor, m időn m in t fővárosi káp lán t

1872-ben o Szentsége a bo ldog em lékű TX. Pius róm ai pápa

t. kamarásává kinevezte, továbbá midó'n hosszú húsz évi m ű­

ködése Titán a fővárosnak törvényhatóság i bizottsága tü n ­

tetéssel ó-bndai plébánosnak 1877. május 2-án megválasz­

totta, s m időn ő E m inen tiá ja S im or János b ibo rnok H er-

czeg-Primás ur, a Budapest esperesi ke rü le ti papság össz­

hangzó bizalm a á lta l választott ke rü le ti jegyző t ugyan

azon kerü le tnek esperesévé k in e ve z te ; — m indég, de

m indég azt óha jto ttuk, vá ljanak ezen egyházi előlépteté­

sek lépcsőkül a m egérdem lett magasabbak elérésére.

E prépostság is szolgáljon N agyságodnak gradus

gyanánt ad parnassum, ú g y m in t az szolgált v o lt dicső

emlékű elődeinek is!

A müvemben észlelhető fogyatkozásokat, ú g y N a gy­

ságod, m in t annak tö b b i kedves olvasói is, a jó szándék

fejében, m e ly ly e l azt készítettem, bocsássák meg nekem,

annál is inkább, m ive l e m ii nem akart más lenn i, m in t

fentczim zett prépostság és kápta lan történetére vonatkozó

í x

eddig- kezeimbe akadt adatoknak együttes kiadása, ás

pedig a lka lm i kiadása. M ár pedig az a lka lm i müvek,

k iv á lt ha az a lka lom előre nem lá tható, a legnagyobb

gyorsasággal készülnek. Ez szolgáljon müvem fo g ya tko ­

zásai mentségéül.

Fogadja azt Nagyságod tőlem tapa.sztalt bará ti jó ­

akaratával, m elybe magamat a jövó're is a ján lva vagyok.

Budapesten, 1883. évben árpádházi bold. M arg it

napján.

Nagyságos és Főtisztelendó' U raságodnak

X

legőszintébb b a rá tja

a szerző.

A D A T O K

A B U D A I F E L H É V V I Z I S Z E N T - H Á R O M S Á G R Ó L

nevezett

IÉP0STSÁ6 ÉS KÁPTALAN TÖRTÉNETÉHEZ.

I.

H a jdan a va llásb iizga lm u fejedelm ek k ivá ló dicső­

ségüknek ismerték, ha az ország fővárosában vagy saját

székhelyeiken magasztos egyházi in tézm ények szervezése

á lta l fokozhatták az Istennek dicsőségét. I ly e n kedvez­

m ényben a fejedelm ek részéről, részesült Buda is, m e ly ­

ben idő fo ly tá va l h é t prépostság, e g y apátság és h á r o m

kápta lan keletkezett. A zárdák száma h ú s z kö rü l vo lt,

a templomoké pedig m eghaladta a f é 1 s z á z a t.

A hét prépostság egyike a fentnevezett vo lt, m e ly

idő fo ly tá va l a sz. Jánosról nevezett kereszteslovagok

rendházáből fe jedelm i kegy á lta l em elkedett azzá.

A keresztes had jára tok idejében keletkezett sz. Já ­

nos lovagok, később rhodusi, — m ajd m a lta i — közné-

I) Budavári főtemplom története. 47. és 229. !1.

Miller. Historiographia Eecl. Bndensium. Kézirat.

ven „keresztes lovag’o k “ megalapitása és hazánkban tö r­

tén t megtelepítése történetével i t t tüzetesen fog la lkozn i,

nem lehet czélom, ®) azért csak röv iden megemlítem, m i­

szerint regestáikban *) az első adat 1150. év kö rü l való.

m időn n e k ik I I . Géza Esztergom ban házat alapított.

Az esztergomi házból, m in t anyaházból k iindu lva ,

a keresztes lovagok csakhamar Budán a Hévviznél meg­

telepedtek, ho l m ár 1187 e lő tt házzal b írtak.

M ive l a m agyar k irá ly o k , m in t I I . Gréza, I I I . Béla

és I I I . Is tván a János-lovagokat k ivá ló kegyekben ré­

szesítették és nem csak a hazában, hanem a kü lfö ld ö n

és föképen a szentföldön gazdag a lap ítványokka l meg­

ajándékozták, azért a pápák is, k iv á lt a m agyarországi

kereszteseket, pártfogásuk alá fogadták s azokat az egy­

ház részéről is igyekeztek je les k ivá ltságokka l meg­

ajándékozni. — íg y te tt I I I . O rbán pápa, m időn 1187-ben

ju n iu s 23-án Veronában k e lt okm ányáva l ®) k ívá ló lag

az esztergomi sz. János lovagoka t pártfogása alá veszi,

zárdáikat közvetlen a róm ai Szent Széknek hatósága alá

helyezi, azokat a püspöki joghatóság a ló l felm entvén, és

ja va ikb an megerősíti.

Ezen okm ányban fe lsoro lta tnak az esztergomi anya-

Erről igen gazdag érdekes adatokban Knauznak „A János lovagok Esztergomban" clmü értekezése. Magyar Sión. 1865. 641. kk. 11.

*) Boltizsár. A keresztes lovagok regestai hazánkban az Árpád-korszak alatt. Magy. Sión. 1863. 58 1.

=') Fejér. Cod. Dipl. V II I . 5. r, 125. Magy. Sión 1863. 131 és 1865. 723, 11,

házhoz tartozó konventek, ezek között va u ; „Ecclesia

SS. T r in ita tis de aqua ca lida “ a budai fe lhévvíz i rend-

háznak tem plom a is.

A buda i fe lhévv iz i conve iitnek függése az eszter­

gom itó l k itű n ik leg inkább IV . Kelem en pápának 1343.

évi leveléből, m elyben k im ondatik , m iszerin t a sz. Is t­

ván ró l nevezett Esztergom m e lle tti és a sz. Háromságról,

nevezett hévv iz i keresztes lovagok liáza közösen, egy

mester á lta l korm ányozta tik . ®)

Még világosabban k ife jez i ezt X I . G erge ly pápának

1372-ben ke lt levele, m elyben e ké t ház canonilag egye­

s itettnek m ondatik. 0

Ezekből az következik, hogy a ké t háznak közös

főnöke vo lt, k i t „ M a g i s t e r “ -nek neveztek és hogy a

két convent, vagyis „M ag is te rium “ vagyonát is közö­

sen b irta .

Azonban a canonice egyesitett ké t „m ag is te rium ",

habár a püspöki joghatóság a ló l k i vala véve és közvet­

len a pápáé alá — kivá ltságképen — helyezve, mégis

rendük fegyelm e szempontjából, a sz. János lovagok

m agyarországi főnökének, az oran ia i perje lnek va la a lá '

rendelve.

Magisterio domus Cruciferorum s. Stephani Begis prope Strigonium et s. Trinitatis de Calidis aquis p e r m a g i s t r u m s o l i t e g u b e r n a r i . Theiner Mon. I. 650. 1, Magy. Sion 1865. 724. 1.

Ecclesiae domorum s. Stephani Regis prope Strigonium et sancte T r i­nitatis de Calidis aquis Vesprimiensis diooesis, i n v i c e m c a n o n i c e u n t a r u m. Theiner Mon, II . 121. 1. Magy. Sion. 1865. 724.1,

P ra yn a k az o rán ia i perje lségrő l i r t m üvéből isme­

retes, hogy ezen perjelségnek Budán és Pesten n é g y rendház vala alávetve és ped ig :

„C onventus S. E lisabethae de Kelenfölde.

„ S. N ico la i de Pesth.

„ S. Spritus supra Budám in suburbio, és

„ SS. T r in ita tis de superioribus calidis aquis

Budensibus.“

Ezek között legtekinté lyesebb v o lt a sz. Három ság­

ró l nevezett fe lbévvizi.

E te k in té lyé t különösen az á lta l nyerte, m ert k irá ­

ly a in k h ite les lie ly lyé tették. M in t ilyen , a X I I I . szá­

zad óta számtalan okm ányt á llito t t k i hiteles átiratban.

Ezek legidösbike az 1276. évből lá tszik lenni, m elyben

„F ra te r Bernardus P r io r Conv. SS. T r in ita tis de calidis

aquis“ IV . Béla k irá ly n a k 1249-ben kelt, a nyulakszi-

getebeli apáczák számára k ia d o tt okm ányá t átírja . ®)

Pecsétje, m in t h ite leshe lyé : fennálló ispo tá lybe li

szerzetes, k i jo b b já t mellére teszi, ba ljában okm ányt lá t­

szik ta rtan i. K ö r ira ta : „S . F R A T R IS D O M U S HOSPI-^

T Á L . S A N C T I. R E G IS H U N G A R IE .“ Ezen kö rira tb ó l

is k ite tsz ik a fe lhévviz i conventnek a sz. Is tvá n ró l cím­

zett esztergom ival létezett canoni egyesítése és aláren-

*) Pázmán. Appendix ad Syn. Pétterffy, Conc II . 278 és Pray. De Prioratu Auranae. 111. 1.

3) Fejér. Cod, Dipl. V II. k. 6 r. 440 1. Magy. Sión 1863. 377. 1.

dellsége, m ert annak cim ét viselő pecsétet ke lle tt hasz­

náln ia. “ )

A sz. Három ságró l nevezett hévv iz i convent, az

esztergomi főconven tte l közösen b irta jószágait, m elyek

terjedelmesek lévén, a convent tag ja inak kedvező anyagi

helyzetet b iztosíto ttak.

A sok fekvöség közü l “ ) k iem e lhe tjük a fe lhévv iz i

gyóg y fo rrás t szép épületével, a nyulakszigetén fekvő

várat, m e lye t 1279-ben, László k irá ly ide jében b irt, k i

az egész szigetet a szigetbeli apáczáknak adományozta,

k ivéve a „C astrum C ruc ife rorum domus H osp ita lis “ -t.

íg y tehát az apácák és a keresztesek vo lta k az egye­

d ü li b irtokosok ez időben a nyulakszigetén. B ir ta k még

vám és dézsma jogot, m e ly nem egyszer adott v iszá ly­

kodásra okot a nyu lakszigetebe li apácákkal, m in t szom­

szédokkal. Ezekre nézve az apácáknak az országos le ­

vé ltá rban le te tt okm ánya ik adhatnak felvilágosítást. M i

azonban e ltek in tünk e peres ügyektő l, m in t kü lönben is

lényeg te lenektő l s nem tá rg y u n k keretébe illő k tő l.

“ ) Mint hiteles helyet a felhévvizi conventet ismerteti: Jerney János „A magyarországi káptalanok és conventek, mint hielmes és hiteles helyek törté­nete." 59. §. 86. 1. és közli pecsétjét a 66. sz. alatt, mely egy 1296-ban kelt okmány függő pecsétje után van készitve. Ezen pecsét után készült a Magy. Sión 1865. 726. lapján látható.

**) Az egyesitett conventnek jószágait felemlíti Knauz az esztergomi sz. István nevű convent történetében, Magy. Sión. 1865. 644. kk, 11.

A ké t conventiiek tetemes jövedelm érő l bizonysá­

got tesz Griiilelm b ibo rnok esete, k it IV . Ke lem en pápa

fáradtságos és költségekkel já ró h iva ta láé rt részben

ju ta lm azn i, részben segélyezni k iván t, s öt önszántából

az egyesitett convetnek jövedelm ével m egajándékozta és

azok főnökévé kinevezte. A pápa e főnökség átvételére

1343-ban ji in . 10. ke lt levelével két ügynökö t b izo tt

meg, k ik e t La jos k irá ly o lta lm ába is a ján lott. Gviielelm

b ibo rnok maga he lye tt még 1356-ban más á lta l hagyta

adm in is trá ln i a főnökséget, mig’ ő annak jövedelm ét R ó ­

m ában élvezte.

A hévviz i rendház vagyonosságra nézve N agy L a ­

jos és M ária k irá ly n ő idejében a legkedvezőbben á llo tt,

habár tek in té lye , m e ly az árpádházi k irá ly o k idejében

legmagasabb foká t érte vo lt, akko r m ár hanya tlan i kez­

dett. íg y történhete tt az, hogy a k irá ly o k a keresztesek

vagyonát ke g ye ltje ik ju talm azására akadá ly né lkü l fo r ­

d ítha tták. “ )

Az egyesitett conventnek utólsó főnöke a keresztes

lovagok közü l M á t y á s mester vo lt, k i t egy 1399-ben no­

vem ber 20-án k e lt okm ány^*) ig y czimez: F ra te r Mathias

M agister C ruciferorum Jerosolym ilanenis Sanctae T r in i-

Magy. Sión. 1865. 738. kk. 11.“ ) A rhodnsi anyaháznak levele 1447-1)01. Theiuer Mon. II , 244—6,

Magy. Sión. 1865. 662. 1.**) Pray. Spesimen Hierarchiáé I. 41, 1,

tatis de calidis aqnis superioribus suburb ii nov i montis

Pestiensis, Vesprimiensis Dioecesis.“ M in t esztergomi

házfönök, még- 1404-ben is em litte tik , s ezzel megszakad

a lovag-fönökök sorozata.

1®) Magy. Sión. 1865. 660. 1.

1«) Az egyesitett conventnek főnökei, — kiknek sorozatát Knauz több­ször idézett igen jeles értekezésében, okiratok nyomán egybeállitotta, — majd mindkét convent óimét együttesen, majd pedig az egyiket vagy másikat használják.

I I .

T öb b tekinté lyes egyháztörténetiró tisztában van

azzal, m iszerin t a János lovagok fe lhévv iz i conventjébö l

idő fo ly tá v a l prépostság és társaskáptalan a lko tta to tt.

I ly e n Fuxhoffer, k i m ond ja : „S em m i kétség benne, hogy

a rhodusi keresztesek conventje prépostos kápta lanná

vá ltoz ta to tt és emeltetett.'* O tt h iven köve ti Czinnár. ’*)

Azonban egy része az egyháztö rténe tiróknak ezen feje­

de lm i kegy gyako rla tá t Zsig’m ond k irá ly n a k tu la jdon ítja .

I ly e n a nagyszorgalm u Podhradczky József, a k i á l l i t ja :

„S igm ond k irá ly ezt a H osp ita la riusok M onostorát Prépost-

ságra emelte és kanonokok Co lleg ium áva l diszitette : „P rae ­

positura et C o lleg ium C anonicorium Ecclesiae Sanctae T r i ­

n ita tis de Superioribus ca lid is Aquis Budensibus.“ Ezek

ném elly d ip lom ák szavai. “ U tánna Rupp és mások.

Monasterologia, föl. 205. 1.18) Ugyanaz 4. r. 156. 1.

>®) Buda és Pest sz. k. városoknak volt régi állapotjokról. 46. 1. Bnda-Pest Helyrajzi Története. 53. 1.

T örténe lm i tények kezeskednek Zsigmond k irá ly ­

nak az egyházi ügyek irá n t v ise lte te tt jő indu la tá ró l,

m e lynek Budán is adta b izonyító je le it, midö'n sz. Zsig­

mond tiszteletére csinos tem plom ot építtetett és azt pré-

postsággal és társas káp ta lanna l e llátta . Azonban a

történelem la p ja in vannak ró la ellenkező cselekvények

is feljegyezve, m időn az egyház e llen erőszakos jo g ta ­

lanságot követe tt el, és ezek egyike az elmondandó eset.

Ezek után a figyelm es olvasó m ár előre g ya n ít­

hatja, hogy Zsigm ond nem lehetett a hévv iz i conventnek

barátja , nem is vo lt, de még a prépostság a lap itó ja sem

vo lt. O km ányok u tán indu lva , másra tan ítta ttunk .

Az okm ányok ugyanis azt b izony ítják , m iszerin t

még Zsigmond halá la után, m e ly 1437-ben december

8-án történt, ké t éven át Csethneki László korm ányozta

a fe lhévv iz i és esztergomi keresztesek conventje it. És

ped ig 1438-ban Csethneki m agát ig y czim ezteti: „V ene ra ­

b ilis Dom inus Lad . de Csethnek G ubernator Magistratus

C rucigerorum S. Jo. de calid is aquis SS. T r in ita tis .“

Sőt Esztergom ra nézve még 1439-ben is.

M ive l Csethneki elmében a „M ag is tra tus“ kifejezés

A vörös csillagos keresztes-vitézek rendjének működése és érdemei Magyarországban, a sz. Zsigmondról cimzett budai prépostság rövid történetével. Magy. Sión. 1882. 646. kk. 11.

2*) Fejér. Cod. Dipl. X I. 80. 1.” ü. 0. X I. 381. Magy. Sión. 1865. 741. 1.

2

10

előfordul, kétség sem le lie t benne, hogy a keresztesek

javada lm a semmiféle átidom itásnak nem v o lt alávetve.

íg y tehát bizonyos, hogy Zsigm ond alatt, belőle

prépostsággal b iró kápta lan nem le tt a lakítva.

H o g y ez időben m inden javada lom a leg jobb á lla ­

potban vo lt, csak mellesleg legyen megemlítve. A m it

ennek bebizonyítására felhozok, szinte csak mellékes dolog,

de á lljon i t t m in t kü löm ben is figyelm et érdemlő tény.

Zsigm ond V isegrádot előbbeni fényében akarta vissza­

helyezve lá tn i, m ert rosszul esett reá „conspecta ru ina

c iv ita tis nostrae Vissegradiensis“ és m eghagyta a város

po lgára inak, hogy hozzák he lyre házaikat, m ert k ü lö n ­

ben azok tő lü k egy év le fo ly ta u tán elvétetnek. E k k o r

ta lá lkozo tt egy rongá lt á llapotba levő ház, m e ly a hév-

v iz i keresztesek tu la jdoná t képező ház m e lle tt á llo tt.

Ezen roskadozó házat Zsigm ond 1412-ben le fog la lta és

az esztergomi érseknek adományozta. Természetszerűleg

következik, hogy a keresztesek házának kifogásta lan á l­

lapotban ke lle tt lennie

Azonban még egy igen fontos kö rü lm ény ke ll,

hogy figye lm ü nke t lekösse Csethneki czimére. Ö ugyanis

m agát „ g u b e r n a 10 r “ -nak cimezi. Ez jogosan ari’a

hagy következtetn i, m iszerin t ő nem v o lt keresztes lo ­

vag. U g yan ezt sejti ró la Knauz is.

U. 0. X. 5. r. 302. A szöveg szinte jellemző : „In vicinitatibus domO' rum . . . . et Magistratus Cruciferorum de calidis aquis Bnden. ab occidente sitam." E m lit i: V iktorin. Visegrád. 27. 1.

n

De m ikén t ju to t t C^ethneki a keresztesek b ir ­

tokához ?

M ár előbb gyan ita ttam a figyelm es olvasóval, m i

fenyegeti a hévv iz i keresztesek conventjét, most m ár

n y ilta n k i ke ll m ondanom az esetet. Ez azon eset, m e ly

tanúskod ik róla, m iszerint Zsigm ond o ly k o r az egyházi

in tézm ények ellen önkényesen és jo g ta lan u l já r t el. Ö

ugyanis egyszerűen elvette a sz. János lovagok ja v a ­

dalm ait, és saját belátása szerint használta fe l azokat.

Őszintén elpanaszolja ezt nemes belenyugvásssal a

rhodusi anyaházból 1447-ben k e lt levél, m e ly á lta l a

lovagrend részéröl k ik ü ld ö tt b iztosok fe lszólittatnak, hogy

iparkod janak visszaszerezni a rendnek házait és vagyo ­

nát, m elyeket „k ivá ltkép en az egyko ri bo ldog em lékű

legkeresztényebb fejedelem Z s i g m o n d , s m elyeket e g y ­

h á z i a k és v i l á g i a k jo g ta la n u l le fog la lta ttak és le­

tartózta ttak. “ És panaszát tovább fo ly ta tva „T e k in te tb e

véve, hogy a nevezett m a g y a r o r s z á g i p e r j e l s é g ­

n e k m a j d n e m m i n d e n h á z a és p a r a n c s n o k ­

s á g a v i l á g i s z e m é l y e k és ném ely egyházi á lta l

le ta rtóz ta tik és le fog la lva ta r ta t ik .“

A m ár ha llo ttakbó l okvetlen azon következtetésre

k e ll jö nnün k , m iszerint Zsigm ond k irá ly a hévvízi con­

ventet is le foglalta, m e ly e g y ik legjövedelmezőbb v o lt

és k iv á lt kezeügyére á llo tt, és Csethneki álta l, m inden

*s) Theiuer Mon. Xt. 244--6. II. és Magy. Sión. 1865. 662. kk. 11.2*

12

esetre számára előnyös fe lté te lek m elle tt, korm ányta tta .

M it Csethneki még Zsigm ond ha lá la után is fo ly ta to tt.

A k ik ü ld ö tt b iztosok működésének eredm ényéről

hazánkban semmi nyom ot sem ta lá lha tunk , ebbö'l azt

következtetjük, hogy a lig lehetett annak va lam e ly ered­

ménye. E nnek okát abban keresem, m ert a János-lova-

goknak fig ye lm ü ke t a tö rö kö k ellen s különösen rho-

dusi anyaháztik felé ke lle tt fo rd itan iok , m e lynek meg-

semmisitésétöl fé ltek, ha a tö rök Rhodus szigetet e lfog­

la lja . E végből a rend tag ja i m ozgósitta ttak és Rhodus-

ban összpontosittattak. A sziget 1520-ban a tö rökök á lta l

iszonyú haderővel m egtám adtatott és a keresztes v ité ­

zek á lta l hat hőnapig o ly elszánt k itartással o lta lm az-

ta to tt, hogy erős vára és szép városa rom okba dőlt, kő ­

halmazzá le tt, m e ly közt a lovagok tö bbny ire m ind hő­

sies ha lá lt ta lá lva temetkeztek. H a llju k V I I . Kelem en

pápának ez ügyre vonatkozó b u llá já t, 1523-ból, m e ly ­

ben Íg y i r : „ o ly elszántan o lta lm azták m agukat a ne­

vezett szigetben, és Rhodus városban, hogy több m in t

tizezer tö rökö t levágtak, és mégis, Is ten tő l megengedve,

ta lán a keresztények vétke iért, va g y hogy a fejedelm ek

— m in tegy á lom ból felébresztessenek és az Istennek

szent ügye ire figyelmeztessenek, — hog y a nevezett tö rö­

kö k ellen lelkesebben sorakozzanak. A tö rökök végre, a

m it nem szivünk fá jda lm a és keserűsége n é lk ü l em litünk,

sokaságuk á lta l győztesekké lettek, és bevévén erő és

fegyver á lta l a szigetet és nevezett igen m egerősített

várost, ezen H ospito lariusok mestere, perje lei, praecep-

13

to ra i, ka toná i és testvérei, néhány fe lm arad t kivételével,

m ajdnem m ind é le tüket vesztették“ stb.^®)

I l y lió'sies és egy harczias v itéz lovagrendhez m éltó

eseménynyel rekesztödik be a m agyarországi sz. János

keresztes lovagrendnek története.

®) Pray. Ue 'Prioratu Auraiiae. 86. 1.

5ijiniJini]iMiyijiDiiiiijiiiíiNii]iíii]iii!jíüü)tiiíiii

I I I .

A fe lhévv iz i keresztesek conventje egyetemben az

esztergomival, m in t lá ttuk , 1439-ig együttesen kezelte­

tett. Ezen adattó l fogva csak 1457-ben ta lá lu n k ismét

u j adatot, m e ly azonban m ár többé a fe lhévv iz i ja v a ­

dalom ró l nem m in t a keresztesek b irtoká ró l, hanem m in t

prépostság és társas káp ta lan ró l tesz emlitést. íg y tehát

a prépostság és kápta lan szervezése az 1439— 1457. évi

időszakba esik.

A d a tu nka t egy 1457-ben aug. 6-án k e lt okm ány

szolgáltatja , m elyben B e r t a l a n fe lhévv iz i prépostró l

van szó, k in e k cim ét az okm ánybó l szó szerént átvettem,

m ár azért is, m ive l első ö, k i e címet viselte. A cim ez :

„V enerab ilis et honorabilis v ir, Dnus Bartholom eus pposi-

tus ecclesie sancte T r in ita tis de Sixperioribus calidis

aquis S ubu rb ii Castri Budens Collegiate ecclesie.“

2') M. 0. D. L 15,180. sz. vagy Eccl. Cam. 55. cs.,27. szj.

E lö fo rck il Bertalan még az 1460-ban ke lt okm ány­

ban is, ho l szinte ig y czimeztetik.^®)

B erta lannak valószinüleg közvetlen utóda D e P r u i s

J á n o s vo lt, k i húsz éven át (1472— 92.) b irta a pré-

postságot, m ig szerzetbe nem lépett, m ond ják az alább

idézendő okm ányok.

A prépostság belszervezetére nézve az á lta la sa-

já tkezü leg 1475-ben szeptember 15-én k iá ll ito tt la tin

leveléből a legérdekesebb adatokat b ir ju k , azért e

levelet m agyar ford itásban i t t fe lve ttem : „M i János

esztergomi székesegyházi, és a budai fe lhévviz i sz.

Három ság prépostja, em lékül ad juk, m iszerin t: M ag­

nificus Johannes de Chethnek, em lite tt sz. Három ságról

cim zett egyházunk jószágait ille tő okleveleket és ira to ­

kat, m e lyek a V enerab ili ac M agnifico domino Ladislao

de dicta Chethnek fra tre suo, az em lite tt sz. Három ság­

ró l czimzett egyháznak e g yko ri gubernátora á lta l reá

hagyattak, a m i kezeinkhez szolgáltatta, je len létében test­

véreinknek, a m ár nevezett sz. Három ság egyházbeli ka ­

nonok uraknak, név leg : István, Benedek, Lőrincz , M i­

h á ly és Jánosnak, a m i fe le tt ö t n yu g ta tvá n y ila g , ezen

m inden ke llékekke l e llá to tt le ve lünk ereje és b iz o n y ít­

ványa álta l, b iztosítjuk. K e lt Budán, 1475. szept. 15-én.“

Az okm ány pap irra vau irva , és zöld viaszra nyom ott

lo

Koller. Historia Episcopatus (quinque ecclessiensis IV. k. 63. kk. 11. 2») M. 0. D. L. 17,722. vagy Neo Reg. Aot. 1556. os. 29. sz.*”) A Memória Basil. Strig. nem említi.

gemmával b ir, m ely jo b b ra néző kucsmás vagy tu rbá-

nos fe je t ábrázol.

Ezen felette érdekes okm ánybó l lá t ju k : hogy a fel-

hévv iz i kápta lan a prépostta l e g yü tt h a t tagból á llo tt,

k ikn e k nevei is fe l vannak sorolva.

A több i alapos következtetéseket, m e lyeke t ezen ok­

m ánybó l még levonn i lehetne, i t t térszüke m iatt, s m i­

ve l ané lkü l sem keretünkbe va lók, kényte len vagyok

m ellőzni.

János prépost az 1480-ban márcz, 31-én ke lt ok­

m ányban Íg y c im ezte tik : „Rendus Dns J o h a n n e s

electus et confirm atus ecclesie Waradiensis et ppositus

Ecclesie sancte tr in ita tis de superioribus- calidis aquis

Budens.“

Ezek iitá n bizonyos, hogy a többször em líte tt Já ­

nos nem más, m in t : D e P r u i s J á n o s ; m ert ez v o lt

1480-ban várad i püspök.

Távo llé te a la tt a prépostsági épületet Budán a F e l-

hévvizen gondnok á lta l hagyta kezelni, ezt M i k 1 ó s-nak

h iv ták , k in e k emléke az á lta la 1478-ban okt. 28-án k i­

á llíto tt okm ányban m aradt meg, m elyben m agát Íg y cí­

m ezi: „N ico laus Prou isor Cariae Praepositus Ecclesiae

S anctae T r in ita tis . “

K é t okm ány 1497-böl, december 8-ról,®®) m e lyek a

16

*1) M. 0. D. L. 18,340. vagy Mon. Pos. 61. os. 45. sz.Podliradczky Buda és Pest régi állapotjokról. 46 1.M. 0. D. L. 20,631. vagy' Mon. Pos. 57 cs. 42, sz. és M. 0. D. L.

20,632. vagy Mon. Pos. 47 cs. 15. sz.

nyulakszigetebe li apáczák és a prépostok közö tt bizo­

nyos vásárbér ügyében tám adt v ita elintézésére adat­

tak k i, tudósitanak arró l, m iszerin t János b u s z é v e n

á t b írta a prépostságot, m ig zárdába nem lépett, és ezen

busz évig a kérdésben levő vásárbért is behajtatta .

M iu tán De P ru is utóda a vá rad i püspökségben, —

m elye t szinte add ig b irt, m ig szerzetessé nem le tt — B á lin t

1492-ben szept. 3-án neveztetett ki,®^) bizonyos, hog y De

P ru isnak a prépostságban tö ltö tt húsz éve 1472— 92-ig

számítandó.

U tóda a fentebb i okm ányok szerint 1793-ban s z e n t -

l á s z l ó i T h ú z O s z v a l d zárgrábi püspök le tt, k i öt

évig, és pedig 1498-ban bekövetkezett ha lá lá ig b ir ta a

prépostságot.

T h iíz utóda S z a k m á r y G r y ö r g y le tt, k i a

prépostságot 1498-tól 1500-igbirta.®®) Ezen prépostságnála,

m in t m ajdnem minden b irtokosánál gradus ad parnassum

vo lt, m ert több egyházi méltóságra fokozatosan fe lem el­

kedve, 1521— 24-ig Bakács Tamás közvetlen utódává

lón a m agyarországi prim ási méltóságban.

Lássunk m ár most egy adatot a fe lhévv iz i prépost-

ságnak viszonylagosságához a m agyar hyerchiában.

Szécsy Dénes b ibo rnok és észt. érsek, érseki me­

gyéje ke llő szervezése ezéljából I I . P ius pápához fo r­

dult, hogy ósi id ő k tő l fogva és he lybenhagyo tt szokás

11

•*) Pray. Specimen Hyerarohiae I. 185. 1. Buday Per. Polg. Lexicon II I . 413. kk, 11. Schier. Buda Saora. 74. 1.

következtében, az egyházi jog lia tósága alá tartozó egy­

házi javada lm ak fe lett, ezen joghatóságában a pápa á lta l

m egerösittetnék. A pápa öröm m el engedett ezen m éltá­

nyos kívánalom nak, és öt, 1464. évben ju n . 12-én k e lt

bu llá jáva l, az á lta la fe lsoro lt javada lm ak felett, érseki jo g ­

hatóságában megerösité. Ezen javada lm ak között van

és pedig a „C o lleg ia ta rum Ecclesiarum Praepusiturae“

között, az u jdon szervezett „Sanctae T r in ita tis de supe­

r io ribus C alid is A q u is “ is és ped ig m in d já rt az ó-budai

társas káp ta lanna l b iró prépostság után.

Tehát k ivá ltságképen az esztergomi érsek jogha tó ­

sága alá tartozott, habár a veszprémi püspöki m egye

terü le tén feküdt.

R e n d k ivü li eset tö rtén t tersá th i g ró f F r a n g e p á n

G y ö r g y g y e i , a k in ek érdekében az országos ren ­

dek is beleavatkoztak. U gyan is ezen prépostság nek i az

1500. évi 31. tc.-ben é le tfogytig lan adományoztatott, m e ly

co lla tio t a rendek ig y in d o k o ljá k : „M iv e l — Reverendis­

simus dominus Georgius, veszprémi egyház választottja,

és a k irá ly i felség titká ra , az egész ország előtt, m ár

számos éven át, m in t igen érdemes ism ertetik, és szaka­

da tlanu l az udva rná l és k irá ly i szolgálatban fog la lko ­

z ik és m ű kö d ik ; azért k ivá ltképen ugyanazon k irá ly i

felségnek, továbbá a prelatus és báró u rakna k , va lam in t

a több i ko rm á ny fé rfia k üdvös tanácsa hozzá járu ltáva l

IS

Péterffy. Coac. 11. 291. 1.

határoztato tt: m iszerint ugyanazon Gryörgy t ir o ly sok

és nagy szolgálata inak m éltó ju ta lm á u l „P raeposituram

Ecclesiae Sanctae T r in ita tis de superioribus calid is aquis

Budensibus u ltra Episcopatum Vesprim iensem praenota­

tum, “ egyetemben az ország o lta lm ára szükséges fe g y ­

veres népeknek, azon prépostság javada lm a i és jogos

b irto ka ib ó l já ró kötelezettséggel, é le tfogy tig lan m eg ta rt­

hassa és megtartsa. “

Ezen országos tö rvé n y következtében F rangepán a

veszprémi püspökség m ellett, a fe lhévv iz i prépostságot

é le tfogy tig lan b irha tta . M időn 1503-ban a kalocsai ér­

sekségre lön előléptetve, az országos tö rvé ny szerint, vé li

Szvorényi M ih á ly ezen előléptetés sem lehete tt akadá­

lyá ra a prépostság b irtokában. S b irta azt 1522-ig, ha lá lá ig

N égy évre rá szomorú kö rü lm ények érték a felhév­

v iz i káp ta lan t és prépostot, a vészthozó mohácsi vérnap

reá jok is o ly vészt hozott, hog y e lőbb i m inden időre

elenyészett, u tóbb i pedig káp ta laná t vesztve csak egy­

szerű beneficium m á vá lt. Nem ta rtoz ik e m unka kere­

tébe ecsetelni analóg esetekből, m ikén t fu to tta k a

káp ta lanbe liek és m ily viszontagságoknak va lának m e­

nekvésük a lla tt k itéve, habár Pisó Jakabnak sz. Zsigm ond

kápta lan prépostjának gyászos esete, m e lye t nem rég

ismertettem^®) igen élénken elénk á llítha tná a veszélyeket

19

*®) Corpus Juris 1500. évi 31. t. c.

®®) Historiae Eccl. Amoenitates V. 164 1.

♦•) Egyliáz Művészeti Lapok, 1882. 215. 1. és. Magy. Sión. 1882. 660. 1.

és rémiüetes félelmet, rae Iv e t akko r a m enekülő egyhá­

z iaknak ke lle tt szenvedniök.

A prépostságnak a mohácsi vész után tö rtén t fe l­

dú lta a lka lm áva l és a megelőző négy év a latt, k i b ir ta

légyen azt, nem tu d a tik ; de b izonyos, hogy még a

gyászos év u tán is conferá lta to tt, k ite tsz ik ez, az 1557-ben,

O láh M ik lós rendeletéből ném ely apátok és prépostok

ügyében ta rto tt inqu is itio okm ánya ibó l, m e ly v izsgála t

a lka lm áva l az ó-budai és a sz. Három ságró l nevezett

fe lhévviz i prépostok m agokat k ü ld ö tte ik á lta l képvisel-

tették.^0 A prépostok névleg nem em littetnek.

E g y más vizsgálat a lka lm áva l m egem litte tik a hév-

v iz i prépost, de ismét névtelenül, azon elm arasztaltak

között, k ik sem m aguk meg nem je len tek, sem képvise­

lőket, sem válaszlevelet nem kü ld te k /^ )

Frangepán halá la után 27 év le te ltéve l ismét az

ország repdeket ta lá lju k a hévviz i prépostsággal rendel­

kezni. Az 1559. évi 27. tö rv é n y c ik k a prépostság jószá­

ga inak jövedelm ét az é r s e k u j v á r i e r ő d i t v é n y

h e l y r e á l l í t á s á r a rendeli fe lhasználandóknak, s ezt

Íg y in d o ko lja : „és m ive l ugyanazon nyitram egyében

vannak az ó-budai, sághi és f e l h é v v i z i prépostságok

jószágai, (m elyek m ind tag ja i és fió k ja i az esztergomi

egyháznak.) határozatba ment, hogy ezek is a nevezett

érseki vá rnak megerősítésére szolgáljanak."*®)

20

Péterffy Conc. II . 8. 1.U. 0. II . 21. 1.

Corpas Juris Hrnig. 1559. Art. 27. §. 1.

21

M ig a prépostság iövedelm ei országos tö rvé ny sze­

r in t használtattak fel, add ig annak óimét kSbardellatus

D u d i c h E n d r e apostoli p ro tliono ta rius b irta , k it

tigyancsak 1557-ben, m in t fe lhévv iz i .prépostot ta lá lok

emlitve,*"^) sőt még 1565-ben is/'^) M időn ezen évben

k ü ld ö ttü l a tr id e n ti egyetemes zsinatra megválasztatott,

még a lig érte el a huszonnyolcad ik évet. E nagy tehet­

ségű, de gyenge je lle m ü fé rfiú tehát, m in t fe lhévviz i

prépost és választott t in n in i püspök képviselte a m agyar

papságot T rien tben. A prépostságot valószinüleg 1562-ig

b irta m időn csanádi püspökké lett/®)

Ez u tóbb i évtő l egész 1598-ig ismét hézag van a

prépostság történetében. Ezen évben azonban ta lá lkozun k

R u b e r P á l lovag főnök nevével, k i 1588— 1619-ig

fo rd u l elő az esztergomi kanonokok sorában,*’) és a ke­

resztesek jószágai k ö rü l in tézked ik , névleg A lsó-Ozoróc

helység tekintetében, m e lye t az utolsó mester, Mátyás

adott v o lt hűbérbe. R uber P á l valószinüleg csak cím­

zetes lovag-főnök vo lt, m e ly cim tehát a mohácsi vész

ittán is felm aradt. De m ily zavar lehetett ekkor a ke­

resztesek conventje és jószágai kö rü l, k ite tsz ik abból,

hogy csak vé le tlenü l tuda to tt meg, m iszerin t fentebb i

helység egyko r a conventé vo lt. Továbbá, hogy m ár

Koller Episcopi quinque-eoclesienses V I. 368. 1. Péterffy Concilia I I . 133. 1.

Életrajzát lásd: Magyar Encyclopedia, V II. 536. kk. 11. ') Memória Basilicae Strigoniensis 147. 1.

22

akko r a főnök cim ét sem tud ták , m ert az esztergomi

kápta lan ig y címezi ö t: „R . D . Paulus R uber M agister

Concigerorum S. T r in ita tis et S. S t e p h a n i R e g i s de

C a l i d i s a q u i s p r o p e S t r i g o n i u m . “ *®)

A prépostok sorrendjében 1562 'tő l szintén hézag van.

Az első k inek nevével ta lá lkozun k P y b e r J á n o s

1592-töl fogva esztergomi kanonok, 1608-ban m in t fél-

hévv iz i prépost em litte tik , m időn egyike azoknak, k ik

az egyetemes m agyar clerus nevében, a bécsi békéltetés

p on tja i egyném ely ike ellen a pozsonyi kápta lan e lő tt

tiltakoztak/® ) A következő évben az országgyűlés á lta l

k ir á ly i táb la i praelatussá és felső m agyarországi ügyek

b iró jává neveztetett.®") 1611-ben pécsi püspökké Ion.

1619-ben Váradra, 25-ben Egerbe helyeztete tt át.

Ö t követte valószinüleg 1611-ben D a l l o s M i k l ó s ,

k i még m in t váci püspök 1620— 23-ig b irta a prépost-

ságot, és csak m időn g y ő r i püspökké le tt, m ondott le

róla.®^)

U tódává kis-szennyei S e n n y e y I s t v á n választott

bosnia püspök Ion, k in e k a prépostságot, a I I . Fe rd inánd

k irá ly 1623. máj. 11-én adományozta,®^) ő ugyanekko r

vác i püspökké le tt, a m ibő l az következik, m iszerin t e

« ) Magy. Sión. 1865. 722. kk. 11.,« ) Péterffy Gong. I I . 191.•“) Corpus Juris 1609. évi 71. t. c.

Liber Regins I. kötet, 1623. évhez, ü. 0.

23

prépostság javada lm a i á lta l a kevésbé do tá lt váci püspök

helyzetén k ívá n t ö felsége segiteni. Sennyei 1628-ban

veszprémivé, végre 1635-ben győ rivé le tt.

Sennyeiuek veszprémi püspökké tö rtén t előléptetése

következtében préposttá P o s g a y J á n o s bosniai vá ­

lasztott püspök lön. B irta tehát a fe lhévv iz i prépostsá-

got 1628— 1631-ig és ped ig m in t utólsd. m ert ezóta

cime nem conferá lta tott, m ive l javada lm a i a sz. Is tvá n ­

ró l nevezett papnöveldének adom ányoztattak.

A fe lhévv iz i prépostság ja va in ak ezen co lla tió já rd l

a k irá ly i k ö n y v fe lm uta tja I I . Ferd inandnak 1631. évi

ja nuá r havában ke lt rendeletét,®^) m elyben az adományo­

zás Íg y in d o k o lta tik : A tr ie n ti sz. zsinat decretum ai sze­

r in t alkalmaztassék va lam e ly javadalom a clerus nevel-

déje számára, enek fo ly tá n a ján latba hozta a b ibo rnok

u r (Pázm ány Péter észt. érsek) m iszerint a Praepositura

de Superioribus aquis calidis Budensibus, vu lgo Praepo­

situra Feölheuiz, m e ly je len leg R n d i Posgay János el­

halálozása fo ly tá n , k i legu tóbb i és törvényes birtokosa

vo lt, üresedésbe jö tt, a sz. Is tvá n ró l nevezett nagyszom ­

ba ti papnövelde cé lja ira alkalm aztassék; azért a b ibor-

noknak nevezett prépostság á tadatik, hogy ja v a it a fen t

k ije lö lt célra az esztergomi kápta lan á lta l kezeltesse,

m indaddig, m ig Is ten akaratával, a prépostnak ősi resi-

dentiá ja és m éltóságának székhelye Fe lhévvizen ismét

he ly re nem á llit ta t ik .“ Ez a fe jede lm i okm ánynak értelme.

''•) Liber Eegitis 1631. évhez.

E nnek következtében a sz. Is tvá n ró l nevezett, akkor

nagyszom bati, most esztergomi papnövelde 1631-tö l

kezdve a jószágokat m ai nap ig is b irja .

Cime azon okból, m ive l ja v a i a papnöveldének

app licá lta ttak, eddig nem coníera lta to tt, legújabban azon­

ban tek in tve arra, hogy a sz. Péter és P á lró l cimzet

ó-budai prépostság ugyanazon fe lté te lek m elle tt van a

papnöveldének adományozva, va lam in t a széplaki apát­

ság is, m elyeknek cimei con fe rá lta tnak : azért a B i b o r -

n o k H e r G e g - P r i m á s ö E m m i n e n t i á j a b ö l c s

i n t é z k e d é s e és a j á n l a t a f o l y t á n , következéské­

pen ezen prépostságé is, ö cs. és ap. k i r á l y i F e l ­

s é g e á lta l legkegyelm esebben conferáltatott.

24

IV .

Még néhány kérdés van hátra, m elyre fe le lnünk

ke ll. E lőször is: H o l á llo tt a prépostság társaskáp-

ta lanával.

E rre természetesen csak az lehet a felelet, Fe lhév-

vizen, a m in t ezt neve is k ije len ti.

H a B iidán csak ké t he lyen vo lna hévviz, akkor

m in d já rt tisztába vo lnánk azzal, m e ly ik a felhévviz.

De m ive l Buda gazdag meleg forrásokban, me­

ly e k a sz. Grellérthegy tövétől, egész 0-B udának éjszaki

határá ig bngyognak k i a fö ld szinére, azért egymáshoz

viszonylagos fekvésükből a fe lhév vizet m eghatározni

nem lehet, s ismét tö rténe ti adatokra szorulunk, hogy m eg­

tudhassuk, m e ly ik forrás neveztetett k izá ró lag e neven.®*)

**) Buda thermographiái a meleg ásványforrásokat igy osztják fe l: „A.1- h é v v i z e k : Sáros-, Rudas- és Rác-fürdö. F e l - h é v v i z ek : Király-, Császár- és Lukács - fürdő. Ó - B n d á n k i v ü l i e k : Békásmegyeri, löporgyári, — ez ok­mányokban Felsőviznek neveztetik — a Radel-féle vendéglő melletti — és a Duna parton a Margitszigettel szemben. Dr. Linzbauer: „Die warmen H eilquellen dér Hauptstadt Ofen“ .

4

■26

Fe lhévv iznek h e ly ra jz i meghatározásául szolgáljon

első he lyen B on finnak k ró n iká já b ó l azon eset, m időn

Szech Tamás 1440-ben, lengye l U lászló ellen Budát

ostromolta. „M id ő n — m ondja B on fin — 0 -B udára

érkezett, U j-B udának elővárosát, m e ly a meleg fo rrá ­

soknál fekszik és most scytha n ye lven Fe lheuyznek

neveztetik, félelem á lta l nem akadályoztatva, azonnal

megtámadja. Tüzet vet az első házakba, az ellenszegü­

lő ke t le g y ilk o lja és nem csekély módon kegye tlenked ik

az elővárosbelieken.

E b b ő l k ite tszik, hog y Fe lhévv iznek 0 - és U j-B uda

közö tt ke lle tt feküdnie s máshol nem lehetett, m in t a

m ai Császár- és Lukács-fü rdő környékén.

A másik igen érdekes h e ly ra jz i ismertetést 01á.h

M ik lósnak 1536-ban befejezett müvéből®®) m e rít jü k : „B u ­

dátó l északnak hegyek emelkednek, — m ondja O láh

— m elyek telve vannak dusantermő szőllővesszővel,

ezek tövében van a bo ldog Szűznek szentelt remeteség,

m e ly „Á lb a M á riána k” nevezte tik ; részben pedig Sicam-

b ria városnak még szemlélhető m aradványai. Befelé,

délnek van Ó-Buda város, m e ly a benne a lap íto tt társas

káptalan, prépostság és más egyházi testü le tek á lta l

nevezetes. Ezen város felett, ugyanazon irányb an van

a Sz.-Lélek xenodochiuma, m elyben gyógyere jü meleg

források fakadnak. Kevéssel tovább Buda felé más

*6) Bonfln. Dec. I I I . Lib. IV.5®) Oláh. Hnngaria, Bélnél Apparatns 10. lap és a Kollár-féle kiadásbaa 22. .

27

város (oppidum) van, m e ly Sanctae T rin ita tis , m agya ru l

Fe lliévv iznek neveztetik, szinte nevezetes társas egyháza

és csinos épületben fo g la lt therm ai á lta l. “

Ezen he ly ra jz i adatokból k ite tszik, hogy 0 -B uda

fe le tt v o lt a sz. L é le k xenodochium és evvel ellentétben / '

0 -B uda alatt, va lam ive l tovább, a sz. Háromságváros,

m agya ru l Fe lhévviz. Ezen he ly meghatározás m egin t

csak a m ai Császárfürdö v idékét je le li Fe lhévviznek.

íg y tehát az első kérdésre, ho l v o lt Fe lhévviz, m e ly ­

ben a prépostság és társaskáptalan létezett, m egfe le ltünk.

E g y tovább i kérdés, m e ly fe lm erül, Fe lhévviznek

m un ic ipá lis v iszonya it ille ti. M i v o lt Fe lhévv iz ?

E rre nézve m ár O láh M ik lós idézett szavaiból n y e ­

rü n k feleletet, m ert azt „ opp idum “ -nak á llitja . A X V I.

században tehát város volt..

Azonban nem leend érdektelen idöszerin ti fejlődését futólagosan m egtekin tenünk.

I I . Géza k irá ly 1148-ban az ó-budai prépostnak s

kápta lannak adományozott adószedési jo g o t „Gréza-Vá-

sárhe lyen“ , m e ly vám „T r ib u tu m F o r i Greysae“ -nek

neveztetett,®’’) Ezen Géza-vásárhelyet nehéz vo lna fe lta ­

lá lnunk, ha e vám jogot az ó-budai prépostság és káp ­

ta lan 1465-ben meg nem u jitta tta volna. Pa lóczi László

országbíró á lta l ezen jo g megújítása czéljából k iá llí to tt

oklevélben a „T r ib u tu m F o r i G-eysae“ -re nézve m egta­

lá lju k az értelmezést, m ert abban ezen adószedési jo g

»0 Péterffy, Conc. I. 128.

4*

28

„ tr ib u tu m circa calidas aquas superiores Budenses“ -nek

neveztetik. ®®)

E zekbő l tisztán k ite tsz ik , m iszerint I I . Gréza ide jé ­

ben a fe llhévv iz tá ján vásárhe ly vo lt, m e ly a k irá ly n a k nevét viselte.

A Fórum Greysae név, a Fe lhévv iz névve l szemben,

nem b ir t tú ls ú ly ra em elkedni, s6't időve l nyom n é lkü l

e ltű n t a lakosság emlékéből.

A Fe lhévv iz névnek a nép szájában való általános­

ságáról kezeskedik többek közö tt a M argit-legenda is,

m elyben e név gyako rta e lőfordul, ig y pé ldáu l: „B uda -

nak m elle tte fe lheuvyzet", v a g y : „V a la egy gyerm ek

fe l-heuvyzet.“

A keresztes vitézek á lta l o tt ép ite tt tem plom m iatt,

m e ly a sz. Három ságnak tiszteletére va la szentelve, la t in ­

ban „op idum S. T r in ita t is “ nevet kapta.

A németben „D r iu a lt ig k e it- vagy T r in ita t “ városnak

neveztetett. P é ldáu l ig y nevezi a budai törvénycodex

1244— 1421-ig.

Azonban ezen codexben még „a u ff dem A ig e n “ van

hozzá csatolva, a m inek ped ig nagy jelentősége van,

m ert „A ig e n ,“ helyesebben „E ig e n “ , kivá ltságos önálló

tu la jdon t, a llod ium ot je len t. E nné lfogva bizonyos, hogy

Fe lhévv iz a keresztesek és u tóbb a prépost b irto k á ­

ban is önálló, m un ic ip ium o t képezett.

*’ ) Podhradczky, Buda és Pest h. 46. I.

Ezen m un ic ip ium nak meg v o lt saját szervezett ha ­

tósága, m e lynek élén a tu la jdonos testü let képviselője

á llo tt. M eggyőzhet bennünke t e rrő l egy 1478-ban utazók

számára k ia d o tt okm ány, m e lye t Fe lhévv iz községi ha­

tósága á llíto tt k i és i l y hom lokzatta l b ir : „M i M iklós a

sz. Három ság egyháza prépostja C uriá jának provisiora,

b iró , esküdtek és tö b b i po lgárok, de Superioribus C a li­

dis Aquis Budensibus tud tára a d ju k “ stb/®)

Podhradczky szerint I I . U lászló k irá ly engedelmé-

bő l tu la jdon pecséttel is élt, m elyen három fehér lilio m

a sz. Három ságnak je lé t viselte.®®)

T öbb he lyen e lő fo rd u lt az okm ányokban Fe lhévviz

m e lle tt a je lző „S u b u rb iu m Castri Budensis“ , a m e ly

á lta l k ije lö lte t ik Budavároshoz való viszonya m in t k ü l

va g y előváros.

A fe lhévviziek, m in t több adat m uta tja kereskedést

űztek. I t t vo lt Budának vásárhelye, nemcsak I . Géza

k irá ly a latt, hanem később is. M agok a keresztesek a

bormérés regá liá t gyako ro lták , m elyre nézve a buda i

törvénycodex 211. § -b a n : „V o n dés K reutz igers auíF

dem A igen weinrechten“ k im onda tik , m iszerin t a ke ­

resztesek a k ii’á ly ly a l okm ány ilag úgy egyezkedtek, hogy

ezen jo g u k k a l Buda városnak árta lm ára le n n i nem

akarnak.

*’ ) U. 0. «») U. 0.

30

Az 1478-ban az utazók számára k ia do tt k ivá ltság-

levé l csakis a kereskedők ja vá ra szolgál: „q u i ex nobis

pro aq iiis itione v ic tu tim “ é le lm i szerek beszerzésére,

M agyarország határa in be lő l utaznak, sehol sem ta rtoz ­nak adót fizetni.

A fe lhévv iz i kereskedés és vásártartásnak nyom a

egész a tö rök id ő k ig lehozható, m ert van adat reá, hogy

még akkor is a legnagyobb veszély közt siettek a ke ­

reskedők a fe lhévviz i vásárra. Ezen érdekes adatot

1530-ból Szerémi Gryörgy I I . La jos és János k irá ly o k

házi káp lán ja beszéli el em lékiratában, a ho l m ondja

Fe lhévvizen évenként vásár szokott lenn i és m időn a

pestiek, k ik k im entek v o lt Germ aniába, ezen vásárhoz

á ruka t beszei’ezni, m ár hazafelé jönnének, Esztergom nál,

ha llo tták , hogy a M arg itsz ige ten tö rö kök vannak, egy

részök nem m ert a láhajózni és tengelyen jö tt, a m ásik

rész azonban mégis a D unán jö tt, ezek Sz.-Endrénél

m egtám adta ttak és heves e llentá llás után levágattak,

ho ltteste ik a D unán úsztak alá.

Fe lhévv iznek továbbá igen alkalmas és kedve lt k i ­

kötő je v o lt a D unán, m e ly rév gyanánt is szolgált.

E nnek fejében nem csekély révvám ot kapo tt a keresz­

tesek conventja s később a prépostság s kápta lan m in t

errő l többek között az 1428. és 93. évi okm ányok kezes­

kednek.®^)

Magy. Tört. Emi. I. 275. 1.Mon. Vet. Búd. 25. cs. 13. sz. és 23. cs. 19. sz.

:n

Ezekkel úgy hiszem a m ásodik kérdésre elegendö-

leg m egfe le ltünk, k im uta tván , hogy Fe lhévv iz önálló

m un ic ip ium vo lt, m e ly számos k ivá ltságga l b irt.

Érdekes még a rró l is m egemlékeznünk, m i tö rtén t

a prépostság s kápta lan épülete ive l a mohácsi vész után.

A tö rö k időkben a buda i basák örömest tartózkod­

tak i t t a fü rd ők közelsége kedvéért, azért az i t t ta ­

lá lt épületeket kedvök szerint á ta lak ítta tták , sőt fe l­

tehető, hogy a fü rdők kö rnyéké t megerősitették, m ert

ném ely ez időbő l m aradt kép Felhévvizen erős fa la ­

ka t m utat.

Leg inkább fe ltü n te ti a Fe lhévv ize t körülövező fa la ­

ka t m elléke lt k é p ü n k , m e ly S ign. Conte E rco le Scala

nagybecsü és r itk a müvéhez m ellékelt lá tkép rő l van má­

solva. Az eredeti kép 1684-ből való, m időn Buda ered­

m ény n é lkü l ostrom oltatott. Az előtérben kapuva l e llá ­

to tt és hármas körönddeF erősitett fa l szemlélhető. A

háttérben a viz iváros fa la lá tsz ik kapu iva l. K e le tnek a

D una hu llám a i mossák Fé lhévv iz partjá t, éjszaknak czö-

löp kerítés szegélyezi. É pü le te i közü l fe ltűnő a Duna-

partján á lló emeletes fürdő, m ellette karcsú m inaret és

kiípos fedelü mecset. A kapu tó l jo b b ra tenjp lom rom ,

m ellette a lovagvárhoz hasonló, négy szögletén to rn y o k ­

ka l b iró épület, m e ly igen le k ö ti figye lm ünke t, s még

néhány csekélyebb épület. Ezen épületek egyike vagy

m ásikáról em litést tesz több utazó, k i Budán követség­

ben já rt, és e v idéket is m eglátogatta, annál is inkább,

m ert akkor is a közönségesen használt k ikö tő i t t vo lt,

va lam in t a fü rdők kedvéért is, m e lyek a tö rökökné l

nag y becsben voltak.®^)

A tö rök időben a fe lbévv iz i fü rd ők kedveért o tt

nem egy összeütközés történt, m ert ezeket az ostromló

keresztény seregek m indég m ie lébb óha jto ttak m agukévá

tenni, de a tö rö kök sem akarták olcsó árért egykönnyen

átengedni. Ezen csatározások közü l csak egy eset legyen

i t t fe lem lítve. 1598-ban tö rtén t, m időn október havában

M átyás főherceg Buda ostrom ára jö tt. O kt. 5-én Schwar-

zenberg a sereget 0 -B ud a alá vezette. E között és

S icam bria rom ja i közt v o lt a tábor, hosszú sorokban a

D una m e lle tt fe lá llítva és a k ö rü l övező hegyek á lta l

oltalmazva. A m agyar gyalogság, m e ly a he lyv iszonya i­

v a l és u ta iva l inkább ismeretes vo lt, még azon éjelen a

fü rd ő k visszaszerzésére k iin d u lt és azokat, m e lyek elébb

az alsóknak, most ped ig m ustaphaénak neveztetnek,

megszállottá és azonnal a fe lsőket is, m e lyek a sz. H á ­

romság fü rdőknek neveztetnek.®^)

Tehát a fe lhévv iz i fü rd ő k még a tö rök időkben is

m egtarto tták a keresztények előtt, rég i nevöket, m e lye t

még a X I I . században kaptak.

Budának a tö rö kök tő l tö rtén t visszafoglalása a lk a l­

m ával a hadimérnökök®®) á lta l készült té rra jzokban e

v idéken ta lá lt épületek közül, m in t megemlítésre m éltók

32

6**) Török Mecsetek Budán.®*) Istvánífy. Lib. XXXI. 1758. kiad. 450 1.

Lásd 'Fontana és .Tovigni térképeit.

33

ra jzban be m u ta tta tn a k : E g y fürdő, t. i. a m ai Császár-

fürdő. A négy to ro n y n y a l b iró löporm alom , m e ly később

császármaloninak neveztetett, és igen hasonlíto tt va lam e ly

középkori lovagvárhoz. Je len leg m ár csak egy to ro n y

van meg belőle a Lukácsfü rdő telkén. Továbbá nehány

roskadozó ház, m elyek nehánya kő fa lla l bekeríte tt udva r­

ra l b ir. — És végre egy zárdaféle épület rom jai, m e ly

dervis zárdának m ondatik.

U ^

A Szent-Három ságről nevezett buda i fe lhév-/Ka>feou4i iDí- i r prépostok sorozata;

1; / i > f f (P e 4 vv

1457-^ Í4#e . B E R T A L A N .

1472— 1492. D E PRUIS JÁNOS várad i pÜKspök.

1493— 1498. Szent-Lászlói T H U Z O S Z V A L D zágrábi

püspök.

j ^ - 1 5 2 2 . T & ^ á r " g ^ ó T ^ F R A N a E P Á N G Y Ö R G Y

vál. veszprémi püspök, később kalocsai érsek.

1557__1562. H o re h o v ic /i D U D IC H E N D R E t in n i i i i

1 5

püspök.

35

1608—-1611. G ye rkó n y i P Y B E R JÁ N O S észt. kanonok

és k ir. táb la i praelátus.

1611— 1623. D A L L O S M IK L Ó S váczi püspök.

1623. má]. 11.— 1628. K is-Zsennyei g ró f S E N N Y E Y

IS T V Á N vál. bosniai, utóbb váczi püspök.

1628— 1631. POSGrAY JÁ N O S vál. bosniai püspök.

1631— 1882. üresedésben.

1882.dec.23. G S E L K A N Á N D O R , ó Szentségének t.

kamarása Budapest ke rü le ti esperes és ó-bu-

dai plébános. ^ .

T A R T A L O M .

F e la já n lá s .............................................................................................. I I —XI. A sz. János lovagok megtelepítése Magj^arországban és Pelhévvizen. Az

esztergomi és felliévvizi házak oaiionilag egyesítve vannak. A felhév- vlzi convent hiteles hely. Igen vagyonos. Mátyás az utolsó magister. Korszak 1150— 1404 .................................................................................... 1

II . Azon vélemény, hogy Zsigmond kir. alapitá a felhévvizi prépostságot, téves. Zsigmond kir. Csethneki által kezelteti a lovagok jószágait. A rend anyaházának .panaszlevele Zsigmond kir. ellen. A lovagok Rho- dusban összpontosittatnak. Hősi haláluk. Korszak 1404 — 1520. . . . 8

II I . A lovag-rend vagyona prépostság és káptalan javadalmazására fordit- tatik. Belszervezete 1475-ben. De Pruis húsz évig prépost. A pré­postság a veszprémi egyházi megyében van s mégis az észt. érsek joghatósága alá tartozik. Frangepán kiváltsága. A mohácsi vész után a káptalan megszűnik. A prépostság javai Érsekújvár javítására foi’- dittatnak. Dndicli húsz éves korában prépost. Ruber lovag-főnök. A prépostság javai a sz. Istvánról nevezett papneveldének adományoz- tatnak. Korszak 1439—1631........................................................................... 13

IV. Hol állott a prépostság káptalanával ? Mi volt Felhévviz ? Annak municipalis viszonyai és kiváltságai. Mi történt Felhévvizen a török időkben ? Korszak 1478— 1686..................................................................... 25

V. A Szent-Háromságról nevezett budai felhévvizi prépostók sorozata. Kor­szak 1457—1882.............................................................................................. 34

m ü m e l l é k l e t e k :

0 z i m k é p. Nagyságos és főtisztelendő Oselka Nándor prépost stb. urnák Divald műtermében készült arczképe.

T á b l a . Felhévviz a XVÍI, században, (Sign. Oonte Ercolo Scala 1684-ben készült képéről.)

tíO)co<£>

eöüGQ

<x>!dOo&C»

SZÜTS ÉS TÁRSAK A T H . K Ö K Y Y K E R E S K E D É S É B E K

Budapesten, Szt. FerenczIek-bazárjáMn 14-15. sz.kapha tók

et eil 9^) © öj)a 3 m l B w m . u s %>e r s a ; ‘

A Nagyboldogasszonyról nevezett budapest-vári íotemplom tör ténete. M ásodik b ő v íte tt m u n k á la t. ( ) t m ü m e llc k le tte l. Esztergom , 187(i. B í r t .

IJudapest-folsö vízivárosi sz. Annáról nevezett templom rövid története. Budapest, 187H. 20 k r.

Kögl Ádám Jézns-társaságboli atya. É le tra jz . K iv á ló te k in te t­te l JBadának a X V l I I . századbeli egyház i v iszonya ira . E sztergom , 1878, 40 k r.

Török Mecsetek Budán. Budapest, 1878, 1 f r t .A róm. kath egyliázi szertartások tankönyve. E le m i tanodák

számára. A íomagasságn b ib o rn ok herczegprim ás érseki jóváhagyásáva l. Budapest, 1879. L a m p e l R ó b e rt k ö n y v ­k iadása 24 k r.

A róni. kath. szertaitások régészeti és niagyarázati kézikönyve. A fömagasöágtt b ibornok-horczegprim ás érseki jó v á h a g y á ­sával. H a r m a d i k k i a d á s . Budapest, 1881. L am pe l Ivóbertné l. 84 k r .

Szent István első és apostolimagyar királyról mondott dics- beszédek Irodahna. Budapest, 1881 60 k r .

Továbbá a k a th o lik u s könyvkereskedésnek kiadásában m e g je le n t:

„Egy év Párisbaii vagy az ész eliennioMásai"jj-ta M . H . kjEinonok

francíxiából fb rd ito t ta Csiosáky Im re . 1 f r t .

Nyom. K é iiw a ld 1. könyvnyom déjá lian , Budapest, ros té ly -u tcza :s. sz.