A BONYHÁDI SZÉCHENYI ISTVÁNboni.info.hu/menu/BONI-npp.doc · Web view5.5 Az otthoni /napközis és tanulószobai/ felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

A BONYHÁDI OKTATÁSI NEVELÉSI INTÉZMÉNY NEVELÉSI-PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BO-NI----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------BO-NI

BONYHÁDI OKTATÁSI NEVELÉSI INTÉZMÉNY

NEVELÉSI-PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Készítette: ………………………….. …………………………….. Steiner Krisztián Adorján Gyöngyi

főigazgató főigazgató-helyettes

BO-NI----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------BO-NI


Tartalomjegyzék

Elfogadás, jóváhagyás...................................................................................................................4

Intézkedések a Bonyhádi Nevelési Oktatási Intézmény nevelési-pedagógiai programjáról...........5

I. FEJEZET: Általános rendelkezések.........................................................................................61. Helyzetelemzés...........................................................................................................................61.1. Az intézmény hivatalos neve, jogállása, típusa, székhelye.......................................................61.2. OM azonosító............................................................................................................................61.3. Közfeladat.................................................................................................................................61.4. Szervezeti felépítés...................................................................................................................71.5. Képzési kínálat, specialitások...................................................................................................72. Nevelési program.....................................................................................................................102.1. Küldetésnyilatkozatunk..........................................................................................................102.2. Gondozó, nevelő, oktatómunkánk alapelvei, céljai, feladatai................................................112.3. Gondozó, nevelő, oktatómunkánk feladatai...........................................................................132.4. Nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai................................................................................142.5. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink................................................162.6. Közösségfejlesztő pedagógiai feladataink..............................................................................172.7. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő programjaink...................................................172.8. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység...................182.9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok.................................192.10. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünk........................................................242.11. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk......................................................................252.12. A gyermek, szülő, pedagógus együttműködési formái, továbbfejlesztés lehetőségei..........282.13. A nevelési-pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő

eszközök és felszerelések jegyzékét e dokumentum III. fejezete tartalmazza.....................293. Egészségnevelési programunk................................................................................................293.1. Egészségnevelési céljaink.......................................................................................................293.2. Egészségneveléssel kapcsolatos feladataink...........................................................................293.3. Egészségügyi ellátások...........................................................................................................303.4. Az egészségnevelés szinterei..................................................................................................303.5. A mindennapos testedzés programja intézményünkben.........................................................323.6. Egészségnevelési módszereink...............................................................................................334. Környezeti nevelési programunk...........................................................................................344.1. Céljaink...................................................................................................................................344.2. Feladataink..............................................................................................................................344.3. Környezetnevelésünk szinterei...............................................................................................344.4. Módszereink, eljárásaink........................................................................................................355. Az iskolai beszámoltatások.....................................................................................................365.1. Általános szabályok................................................................................................................365.2. A beszámoltatások, számonkérések formái............................................................................365.3. Az írásbeli beszámoltatás, számonkérés rendje......................................................................365.4. Az írásbeli beszámoltatás, számonkérés korlátai....................................................................375.5 Az otthoni /napközis és tanulószobai/ felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok......37

2


6. A kompetencia alapú nevelés-oktatás implementációja.......................................................387.HELYI TANTERVEK.............................................................................................................417.1 Tagintézményi óratervek.........................................................................................................417.2 Az 1-4 évfolyam óraterve .......................................................................................................417.3 Arany János Egységes Iskola 5-8. évfolyamának óraterve......................................................427.4 Széchenyi István Általános Iskola 5-8. évfolyamának óraterve..............................................447.5 A Vörösmarty Mihály Általános Iskola Tagintézmény 1-4. évfolyamának óraterve..............457.6 A kakasdi Bezerédj Amália Általános Iskolai Tagintézmény 5-8. évfolyam óraterve............477.7 Általános tantervű osztályok óraterve 1-4. évfolyam .............................................................487.8 Összevont gyógypedagógiai osztályok óraterve......................................................................497.9 Az alapfokú művészetoktatás tagozatainak óratervét a II. fejezet 5. része tartalmazza..........497.10. A szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás az általános iskolai tagintézmények

5-6.évfolyamon.......................................................................................................................497.11 Az egyéni fejlesztések órakerete............................................................................................507.12’Különleges’ tananyagtartalmak tantárgyi megjelenése.........................................................507.13 Az előírt tananyag és követelmény........................................................................................517.14. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei.......................................................................................................................................................517.15. Az iskolai magasabb évfolyamra lépés feltételei..................................................................527.16 Magasabb évfolyamába lépés feltételei a művészetoktatásban............................................537.17. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái...........557.18. A magatartás és szorgalom értékelésének, minősítésének követelményei, formái..............577.19. Tanulóink fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereink.......................................597.20 A nemzeti kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyag. . .608. Az iskolába jelentkező tanulók felvétele, mentesítése...........................................................64

II. FEJEZET.................................................................................................................................651. rész: A bölcsődei gondozás programja......................................................................................652. rész: Az óvodai nevelés programja............................................................................................713. rész: Általános iskolai tagintézmények kiegészítése................................................................954. rész: Gimnázium helyi tantervi kiegészítése.............................................................................985. rész: A Bartók Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység helyi tanterve.................101

III. FEJEZET: Kötelező eszköz- és felszerelési jegyzék.........................................................1091. rész: Varázskapu Óvoda..........................................................................................................1092. rész: Általános iskolai tagintézmények....................................................................................1143. rész: Alapfokú művészetoktatás..............................................................................................120

FÜGGELÉK...............................................................................................................................1221. sz. függelék: Az Arany János Egységes Iskola Intézményegység IKT stratégiája.................1222. sz. függelék: A Széchenyi István Általános Iskola Tagintézmény IKT stratégiája.................1303. sz. függelék: A Vörösmarty Mihály Általános Iskola Tagintézmény IKT stratégiája............149

3


Elfogadás, jóváhagyás

A Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény nevelési-pedagógiai programját, valamint annak mellékleteit az Iskolaszék 2010. év 06 hó 16 napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta.

Kelt: Bonyhád, 2010. év 06 hó 16 nap……………………………………

az Iskolaszék képviseletében*

A Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény nevelési-pedagógiai programját, valamint annak mellékleteit a diákönkormányzat 2010. év 06 hó 08 napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta.

Kelt: Bonyhád, 2010. év 06 hó 08 nap……………………………………a diákönkormányzat képviseletében

*A Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény nevelési-pedagógiai programját, valamint annak mellékleteit a bonyhádi német kisebbségi önkormányzat 2010. év 06 hó … napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta.

Kelt: Bonyhád, 2010. év 06.hó………nap……………………………………a német kisebbségi önkormányzat elnöke

*A Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény nevelési-pedagógiai programját, valamint annak mellékleteit az intézményi-egészségügyi szolgálat 2010. év 06.hó ….nap véleményezte, elfogadásra javasolja.

Kelt: Bonyhád, 2010. év 06.hó………nap……………………………………

az iskola-egészségügyi szolgálat képviseletében*

A Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény nevelési-pedagógiai programját, valamint annak mellékleteit az intézmény nevelőtestülete 2010. év 06 hó 14 napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: Bonyhád, 2010. év 06.hó 14 nap…………………….………………… a nevelőtestületet képviseletében

*A Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény nevelési-pedagógiai programját, valamint annak mellékleteit az igazgatótanács 2010. év 06 hó 17 napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: Bonyhád, 2010. év 06 hó 17 nap……………………………………az igazgatótanács képviseletében

*A BONYHÁDI OKTATÁSI NEVELÉSI INTÉZMÉNY NEVELÉSI-PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT,

VALAMINT ANNAK MELLÉKLETEIT BONYHÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2010. ÉV 06 HÓ … NAPJÁN TARTOTT ÜLÉSÉN JÓVÁHAGYTA.

Kelt: Bonyhád, 2010. év 06 hó………nap………………………………………..

Potápi Árpád János polgármester

4


Intézkedések a Bonyhádi Nevelési Oktatási Intézmény nevelési pedagógiai programjáról

1. Érvényessége: 2010. június ….-tól 2015. augusztus 31-ig.

2.Értékelés, felülvizsgálatA Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény Nevelési Pedagógiai Programja 2010. …………..-tól a fenntartói jóváhagyás időpontjától lép érvénybe. Hatályos 2010. ………….-tól 2015. augusztus 31-ig.A programban rögzítettek értékelését minden év augusztus 31-ig az intézményegységi programok értékelését követően, illetve a fenntartó által meghatározott időben kell elvégezni.

A program felülvizsgálata 2012-ben esedékes.

3. A módosítás körülményeiA program módosításának módja, lehetséges indokai: igazgatótanácsi, tantestületi, szülői, diák önkormányzati kezdeményezések, javaslatok, a költségvetésben bekövetkező olyan változás, mely a program teljesülését nem teszi lehetővé, a részprogramokban bekövetkező módosulások, melyből automatikusan következik e közös pedagógiai-művelődési program módosításának szükségessége is, valamint a fenntartó utasítása.

A módosításra a szak-alkalmazotti kör jogosult. A módosítások az érintettek /iskolaszék, diákönkormányzat, német kisebbségi önkormányzat, intézményi-egészségügyi szolgálat, nevelőtestület, igazgatótanács/, fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. AA módosított program legkorábban az elfogadás időpontját követő szeptember 1-jén lép hatályba.

A program felülvizsgálatának, módosításának eljárását, körülményeit az IMIP 3.1. BONI-SZ-02 szabályozása tartalmazza.

4. A nyilvánosságra hozatal módja, elhelyezéseProgramunk nyilvános. Megtekinthető:

- a főigazgatói irodában,- az intézmény honlapján /www.boni.info.hu /- az intézményegységek könyvtárában,- a feladat-ellátási helyekre vonatkozó fejezetek a nevelőtestületek irodájában, minden érdeklődő számára elérhető helyen.

5


I. FEJEZET

Bevezető gondolatok

Programunk intézményünk életét, működését hivatott vázolni. Mutatja célkitűzéseinket,

alapelveinket, nevelésről, tanításról vallott nézeteinket, elkötelezettségünket munkánk,

felelősségünket a ránk bízott gyerekek iránt.

Nehéz a közösen meghatározott, kimondott célokat, feladatokat minél kevesebb hibával,

egyformán jól megoldani. Törekszünk a megvalósításnál is az együtt gondolkodásra, az

összehangolt, következetes nevelésre - oktatásra, hisz a gyerekek itt töltött évei a mi

felelősségünk.

A szakmailag önálló intézményegységek, tagintézmények, telephelyek a nevelő-oktató munkát a közoktatási törvény 33. § értelmében a többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény

nevelési-pedagógiai programjára épülő - a helyi sajátosságokat, hagyományokat is tartalmazó program, helyi tanterv alapján végzik.

Jelen nevelési-pedagógiai program I. fejezete azon területeket tartalmazza, melyek a közös munka kereteit határozzák meg.

Az intézményegységek, tagintézmények kiegészítései a II. fejezetben találhatók.

1. Helyzetelemzés

1.1 Az intézmény hivatalos neve, jogállása, típusa, székhelyeA Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény – BONI – önálló jogi személy, többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény. Székhelye: 7150 Bonyhád, Jókai u. 3.

1.2 OM azonosító: 036263

1.3 KözfeladatBölcsődei gondozás, óvodai nevelés, alapfokú és középfokú iskolai oktatás-nevelés, alapfokú művészetoktatás, szociális és gyermekjóléti ellátás, pedagógiai szak- és szakmai szakszolgáltatás.Az intézmény alap-, kiegészítő- és kisegítő szolgáltatásait a mindenkori hatályos alapító okirata alapján végzi.

6


1.3 Szervezeti felépítésIntézményegységek, tagintézmények, telephelyek, feladat-ellátási helyek:

I.BÖLCSŐDE,

ÓVODAINTÉZMÉNYEGYSÉG

SZÉKHELYII.

EGYSÉGES ISKOLA

INTÉZMÉNYEGYSÉG

III.ÁLTALÁNOS

ISKOLÁKINTÉZMÉNYEGYSÉG

IV.ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁS INTÉZMÉNYEGYSÉG

Telephelyek:- Vackor óvoda- Szélkakasos

óvoda- Napsugár óvoda- Malom óvoda- Ficánka óvoda- Pitypang óvoda- Liget óvoda- Bölcsőde

Tagintézmények:- kisdorogi óvoda- kisvejkei óvoda- izményi óvoda- kakasdi óvoda- váraljai óvoda

Tagintézmény: - Arany János Egységes Iskola - 1-12. évfolyam

- Izmény – 1-4. évfolyamos általános iskola

Tagintézmények: - Vörösmarty Mihály Általános Iskola – 1-8. évfolyam

- Széchenyi István Általános Iskola– 1-8. évfolyam

- Bezerédj Amália Általános Iskola Kakasd– 1-8. évfolyam

Feladat-ellátási hely: - 1-8 évfolyamos speciális tagozat /Vörösmarty Mihály Általános Iskolai tagintézményben/

- Városi és Városkörnyéki Tanuszoda /Széchenyi István Általános Iskolai tagintézményben/

Bartók Béla Művészetoktatási Iskola/zene tagozat/

Feladat-ellátási helyek:Széchenyi István Általános Iskola/képző és iparművészeti tagozat-grafika, modern-, kortárs-, társastánc tagozat/

Arany János Egységes Iskola/dráma, szolfézs tagozat/

Bezerédj Amália Általános Iskola Kakasd/néptánc tagozat/

- pedagógiai szakszolgálati feladatok- pedagógiai szakmai szolgáltatatás

1.5 Képzési kínálat, specialitások

1.5.1 Német nemzetiségi nyelvoktatás, német két-tannyelvű oktatásBonyhádon, Kakasdon, Kisdorogon és Kisvejkén jelentős számban élnek német nemzetiségűek, így az óvodai nevelés és alapfokú nevelés-oktatás hagyományokkal rendelkezik a német nemzetiségi nyelvoktatást illetően. Német kisebbségi nyelvoktatást végző óvodák: Malom, Szélkakasos, Kisdorog, Kisvejke, Kakasd, Váralja – teljes létszámot illetően, Ficánka óvodában 2008. júliustól egy-egy csoportban.Mindhárom bonyhádi, az izményi és a kakasdi általános iskolában biztosított a német nemzetiségi nyelvoktatás.

A Vörösmarty Mihály általános iskolai telephelyen német két tanítási nyelvű képzés folyik.

7


1.5.2 Angol nyelvoktatásA Varázskapu Óvoda ’Vackor’ telephelyén angol nyelvi előkészítő csoport működik.A Vörösmarty és a Bezerédj tagintézményekben szakköri keretekben tanulhatnak angolt a gyerekek.

Emelt szintű angol nyelvoktatást az Arany János és a Széchenyi István Általános Iskolai tagintézményekben választhatnak a tanulók. Az egységes iskola keretein belül a gimnáziumi osztályok fél csoportjában folytatódik az angol nyelv emelt szintű oktatása. Fél csoportban általános tantervű oktatás, német nyelv tanítása folyik./

Az általános iskolai tagintézményekben egy nyelv tanulásában /német vagy angol/ részesülnek a gyerekek.

1.5.3 Általános tantervű oktatásAz általános iskolákban általános tantervű képzést is kínálunk, ahol a tanulók 4. évfolyamtól kezdik a választott /angol vagy német/ nyelv tanulását. E képzés keretében is biztosított a mindennapos testnevelés.

1.5.4 Keresztény csoport működik a bonyhádi ’Vackor’ óvodában.

1.5.5 Mindennapos testnevelés, emelt szintű testnevelés2009 januárjától a BONI általános iskolai tagintézményeiben mindennapos testnevelés valósul meg. Az Arany János Egységes Iskolában hagyományosan az emelt szintű testnevelés miatt magasabb a követelmény, szakos nevelők tanítanak az 1-4 évfolyam valamennyi osztályában.

1.5.6 Úszás, emelt szintű úszás A Széchenyi István tagintézményben a gyerekek emelt szintű úszásoktatásban részesülnek. Az órai aktivitás, a DSE szakosztályokban való részvétel, a versenyeken elért eredményeik is bizonyítják az emelt szintű úszásoktatás eredményességét. A Vörösmarty /3.,4 osztályok./, a speciális tagozaton tanulók, az Arany /2-4 osztályok/, valamint a kakasdi tagintézmény /2-5. osztályok/ tanulói is részesülnek heti 1-1 óra úszásoktatásban.

1.5.7 Speciális tagozatA Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján 1-8 évfolyamon összevont tanulócsoportokban folyik a speciális nevelés-oktatás.

1.5.8 Tanórán kívüli foglalkozásokNépszerűek a tanórán kívüli tehetséggondozó, felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások, szakkörök, melyeket a tagintézményekben évente a jelentkezők érdeklődése és száma függvényében indítunk. Korrepetálást, egyéni fejlesztést elsősorban a hiányzás, lemaradás miatt szervezünk a tanulók számára.

Tagintézményenként a napközis, iskolaotthonos lehetőségek a következők:1-8. évfolyamon napközi működik a Széchenyi és a kakasdi tagintézményekben;1-3. évfolyamon iskolaotthon, 4-8. évfolyamon napközi az Arany János és a Vörösmarty tagiskolában.A tanítási szünetekben tanulói felügyeletet, táborokat szervezünk.

8


A TÁMOP 3.1.4 pályázat fenntartása idején – 2015 júniusáig – tanórán kívüli programjaink az érintett tagintézményekben: témahetek, három hetes projektek.

1.5.9 Az alapfokú művészetoktatás választható tanszakai: zeneművészet /szolfézs, zongora, ütő, magánének, hegedű, gordonka, trombita, kürt,

harsona, tuba, klarinét, fuvola, szaxofon, furulya, népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő, citera, népi ének/;

táncművészet /társastánc, modern-kortárs tánc, néptánc/; színművészet-bábművészeti ág - színjáték tanszak; képzőművészeti ág – grafika tanszak.

1.5.10 Pedagógiai szakszolgáltatásA Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiadott szakvélemény tartalma alapján gyógypedagógusok, logopédusok foglalkoznak a sajátos nevelési igényű bölcsődés gyermekek korai fejlesztésével, az óvodás és iskolás gyermekek fejlesztő felkészítésével. Gyógy-testnevelők látják el az orvosi szakvélemény alapján rászorulókat.

1.5.11 Pedagógiai szakmai szolgáltatásSzakmai programokat szervezünk intézményen belül és a kistérség érdeklődő kollegái számára. Hagyományosan a Széchenyi tagintézményben rendezzük a kistérségi ’Továbbtanulási napot’ és kiállítást.

9


2. Nevelési program

2.1 Küldetésnyilatkozatunk

Többcélú intézményünkben olyan szolgáltatások biztosítására törekszünk, melyek értékeken alapuló, alkotó légkörben folyó munkát, az elvárásoknak való megfelelést

eredményeznek.

Pedagógiai felfogásunk, hogy a gondozás-nevelés-oktatás különböző területein sokoldalúan fejlesszük a gyermekek személyiségét, kompetenciáit, az egyéni szükségleteket figyelembe véve minél eredményesebben bontakoztassuk ki

képességeiket, gyarapítsuk tudásukat.

Egyénre szabottan biztosítjuk a felzárkóztatást és a tehetséggondozást.

Toleráns magatartásra, a másság elfogadására neveljünk, ezzel is támogatva az egyéni különbségeket, a hátrányok csökkentését.

Kihasználjuk az innovációs lehetőségeket.

Adaptáljuk, a helyi sajátosságokra formálva alkalmazzuk a kompetencia-alapú nevelés, oktatás és képzés új tartalmait, módszereit, eszközeit.

Tanulóinkat képessé tesszük az informatikai eszközök és e-források önálló, célirányos használatára, az önálló ismeretszerzésre.

Sportlétesítményeink jóvoltából lehetőséget biztosítunk a szabadidő egészséges eltöltésére, a mindennapos mozgás biztosítására, a tágabb környezet sportolási

igényeinek kielégítésére.

A művészetoktatásban részesülő növendékek számára erősítjük a választott tanszakon a művészet iránti fogékonyságot, segítjük a tehetségek kiválasztását,

támogatjuk fejlesztésük, képzésük eredményes megvalósulását.

Pedagógiai szakszolgálatunk a fejlesztés, gyógypedagógiai ellátás, a logopédiai, gyógytestnevelési feladatok elvégzése mellett közreműködik a tagintézmények

nevelési-oktatási feladatainak megoldásában is.

Pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében szervezzük az intézményi és a kistérségi szakmai programokat, a továbbtanulási napot, tesszük nyilvánossá a

feladat-ellátási helyek által kínált ’ jó gyakorlatokat, saját innovációkat.

10


2.2 Gondozó, nevelő, oktató munkánk alapelvei, céljai, feladatai

E fejezetben intézményi – minden feladat-ellátási helyünket érintő - alapelveinket, céljainkat, feladatainkat rögzítjük.

A bölcsőde, óvoda, általános iskola, egységes iskola, alapfokú művészetoktatás, a pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás specifikus cél- és feladat-meghatározásai az

intézményegységek programleírásában – a II. fejezetben - találhatók.

2.2.1 Gondozó, nevelő, oktató munkánk alapelvei

Magas színvonalú feladat-ellátás. A szabályzatokban, szabályozókban rögzítettek egységes betartása, betartatása.

A pedagógiai értékek megőrzése. Gyermekek személyiségéhez igazodó pedagógiai intézkedések alkalmazása, egyéni

sajátosságok figyelembe vétele, differenciált fejlesztés. Tapasztalásra is építő ismeretszerzés, készségfejlesztés- tevékenységközpontú pedagógia

gyakorlat alkalmazása. Az értéktartó tudás, az „egész életen át tartó tanulás” megalapozása.

Az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség biztosítása. Az egymást elfogadó, segítséget nyújtó, támogató közösségek kialakítása, a

kommunikációs kultúra, az egymás iránti tolerancia képességének formálása. Az egészséges életmód és a környezettudatos magatartás igényének felkeltése, az élet

tisztelete, a helytelen szokások csökkentése, a fizikai állóképesség fejlesztése. A művészetek iránti nyitottság kialakítása, fenntartása.

2.2.2 Gondozó, nevelő, oktató munkánk céljaiÁltalános céljaink:

a gyermekeket sokoldalúan - az adottságoknak, lehetőségeknek, követelményeknek, elvárásoknak megfelelően – gondozni-nevelni-oktatni,

a személyes fejlődéshez, helytálláshoz, az egész életen át tartó tanulás megalapozásához szükséges – a NAT-ban is rögzített - kulcskompetenciákat eredményesen fejleszteni,

a gyermekek testi és lelki épségét megóvni, az egészséges élet, a rendszeres testmozgás iránti igényt kialakítani, fenntartani, képessé

tenni ezek megőrzésére; a gyerekek művészetek iránti érzékenységét felkelteni, tehetségüket gondozni, az esélyegyenlőséget érvényesíteni, a szegregációmentes együttnevelési környezetet

kialakítani, a HH, HHH gyermekek problémájával kapcsolatban a lehetséges és szükséges

intézkedések megtenni /IMIP 3.1 BONI-SZ-04 szabályozás/, gyógypedagógusaink, logopédusaink, fejlesztő pedagógusaink segítségével a sajátos

nevelési igényű gyermekeket eredményesen fejleszteni /IMIP 3.1 BONI-SZ-03 szabályozás/,

1-12 évfolyamokon a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciákat eredményesen fejleszteni /bővebben II. fejezet 3.rész/

5-6. évfolyamokon a szakrendszerű, nem szakrendszerű oktatást az elvárásoknak megfelelően megszervezni /bővebben I. fejezet 7. rész 7.10 pont/.

Sajátos céljaink:

11


az óvoda-iskola átmenetet megfelelő módszerekkel, technikákkal a gyermekek és szüleik számára könnyíteni,

5-6. évfolyamokon a nem szakrendszerű oktatás módszertanával és szervezési lehetőségeivel a gyerekek számára az ismeretszerzést megkönnyíteni,

képessé tenni a gyerekeket a német vagy az angol nyelv használatára; arra törekedni, hogy belső igénnyé váljon a gyermekekben a nemzetiségi kultúra- és

hagyományápolás, hagyományőrzés, a gyerekek 5. évfolyam végére legalább két úszásnemben megtanuljanak úszni; információtechnikai kompetenciákat: digitális írástudást, információtechnikai kultúrát

eredményesen fejleszteni, a ’jó gyakorlatokat’, újszerű nevelés-és tanulásszervezési eljárásokat a gondozás-

nevelésbe-oktatás folyamatába beépíteni. ’jó gyakorlatainkat’ más intézmények számára átadni.

/A bölcsőde, óvoda, az iskolai oktatás 1-12.évfolyama, az alapfokú művészetoktatás, a pedagógiai szakszolgálat specifikus céljait a II. fejezet tartalmazza./

2.2.3 EREDMÉNYCÉLJAINK:

az iskolakezdés előtt az óvodás gyermekek 100 %-a megfelelő pedagógiai szakszolgálati felmérésben részesíteni, megfelelő ellátásukat biztosítani;

általános iskolai tagintézményenként és a gimnáziumi tagozaton az országos kompetencia-mérések átlagát, vagy az átlag fölötti eredményt elérni,

biztosítani, hogy nevelőink a tanórákon és a szabadidős programok minimum 25 %-ában alkalmazzák az IKT-ban rejlő lehetőségeket,

elérni, hogy tanulóink legalább 80 %-a az elsőnek megjelölt középiskolában folytassa tanulmányait,

a gimnázium második évfolyamáig minimum 2 területen minden tanuló ECDL vizsgát szerezzen;

a művészetoktatás tagozatain a kiváló minősítést megtartani,

a tanulási képességet vizsgáló bizottság szakvéleménye alapján minden érintett gyermeket fejlesztésben részesíteni,

tanévenként a megyei diákolimpiai pontrangsorban elérni az első öt helyezés valamelyikét,

intézményi szinten évente minimum 4 sikeres pályázatot megvalósítani.

2015-ig a TÁMOP 3.1.4 pályázat szakmai vállalásait fenntartani, az indikátorokat teljesíteni /IMIP 1. számú függelék/2/

12


2.2.4 Sikerkritériumaink

Céljainkat akkor tekintjük teljesültnek, ha az IMIP-ben tervezett mérések eredményei partnereink elégedettségét igazolják.

2.3 Gondozó, nevelő, oktató munkánk feladatai

2.3.1 Alapfeladataink

oldott, humánus, együttműködő nevelési-tanulási-tanítási légkör megteremtése, megőrzése,

az általános emberi értékek megismertetése, társadalmi normák elfogadtatása, azonosulás ezekkel az értékekkel;

a gyerekek értékeinek, adottságainak megismerése, megismertetése, önbecsülésük erősítése, kritikus önértékelés kialakítása, mások elfogadása, segítő bírálata, toleráns magatartás kiépítése,

a gyermeki személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibontakoztatása,

a gyerekek érdeklődésének minél sokoldalúbb felkeltése, az iskolaérettség, valamint az általános műveltség megalapozása az életkor, a

fejlettség figyelembe vételével; testi és lelki egészségük megóvása, állóképességük, erőnlétük, kitartásuk, akaratuk

fejlesztése; nyitottság a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt; differenciált fejlesztés, esélyegyenlőség biztosítása, az egyénre szabott tanulási

módszerek és technikák kiépítése; az életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységszervezés, módszerválasztás, a gyerekek bevonása tanulási folyamataikba, érzékszervi tapasztalásra építő ismeretszerzés, készségfejlesztés, tevékenységközpontú

pedagógiai gyakorlat, módszerek, eljárások alkalmazása, változatos nevelési és oktatásszervezési munkaformák alkalmazása /projekt, témahét,

kutató munka/, az ön- és csoportértékelés gyakorlati alkalmazása, szerepének növelése, az IKT eszközök használatának megismertetése, hogy mielőbb képessé váljanak

alkalmazásukkal az önálló ismeretszerzésre, az információk elérésére.

/A bölcsőde, óvoda, az iskolai oktatás 1-12.évfolyama, az alapfokú művészetoktatás, a pedagógiai szakszolgálat specifikus feladatait a II. fejezet tartalmazza./

2.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásaiEljárásainkat, módszereinket az adott szituációnak megfelelően a hatékonyság érdekében úgy választjuk meg, hogy igazodjanak céljainkhoz, a gyerekek életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a nevelő személyiségéhez.

13


2.4.1 Leggyakrabban, legeredményesebben alkalmazott eszközök, eljárások:KÖZVETLEN KÖZVETETT

Tevékenységek megszervezését, szokások kialakítását, megerősítését célzók

Beszéd, beszélgetésTevékenykedtetés GyakoroltatásÖnálló egyéni munkaPrezentáció Differenciált egyéni munkaSegítségadásJátékos módszerekPáros munkaMegbízásKövetelés

Hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás A gyermekközösség tevékenységének megszervezése,Közös célok kitűzése, elfogadtatásaHagyományok kialakításaEllenőrzésÖsztönzésÉrtékelés –önértékelésÖnellenőrzés Kooperatív csoportmunkaProjektmunka Dramatizálás

Magatartásra hatók: - Ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret, verseny, differenciált csoportmunka, tevékenykedtetés- Gátlást kiváltó módszerek:felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, felszólítás, utasítás, intés, tilalom, elmarasztalás

A nevelő részvétele a gyermekközösségek tevékenységében.A követendő egyéni és csoportos minta kiemelése a közösségi életből.Kooperatív csoportmunkaProjektmunka Dramatizálás

Tudatosítás, meggyőzés eljárásai, eszközei, módszerei:

Magyarázat, meggyőzés, példaadás, eszménykép, bírálat, önbírálat, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló, beszélgetés, frontális osztálymunka.A tanulók önálló elemző munkája.

Felvilágosítás betartandó magatartási normákrólvita,minta, példakép, példakövetés,

Egyéb: Az új tanulásszervezési eljárások megvalósítása során olyan IKT eszközökkel készített tanulói produktumok elvárása, melyek közös együttműködés eredményeképpen jöhetnek létre: tanulói prezentációk, e-gyűjtemények, online feladattárak és anyagok, iskolai és osztály honlapok karbantartása és feltöltése, multimédia elemek használata, iskolai diákújság szerkesztése, készítése, online információ közreadása.

Szavazórendszer alkalmazása vélemény nyilvánításra ellenőrzésre, értékelésre.Tanulói laptopok/számítógépek és elektronikus feladatok alkalmazása változatos feladatokban és feladathelyzetekben.

A TÁMOP 3.1.4 pályázatban érintett tagintézmények IKT stratégiája – mint önálló szabályozó – 2010. júniusától érvényes.

Habilitációs és rehabilitációs tevékenység.Egyéni fejlesztés.

2.4.2 A célok megvalósulását támogató kompetencia alapú tanulásszervezési eszközök, eljárások, módszerek a TÁMOP 3.1.4 pályázatban érintett általános iskolai tagintézményekben:

Módszerek,eljárások szervezési módok: Évfolyam:

14


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Tantárgytömbösítésa tanév döntése szerint az eljárásrendnek megfelelően

ASZV

ASZV

ASZV

ASZV

műveltségterület tantárgyi bontás nélkülA=történelem, hon- és népismeretSZ=magyar nyelv és irodalom, tánc és dráma /tantárgyi integráció/V=magyar nyelv és irodalom

ASZV

ASZV

3 hetet meghaladó projektA = Nyelvi kavalkádSZ=Nyelvi projektV=Nyelvi kavalkád

A A AV

ASZ A A A A

témahétA= EgészséghétSZ=VízV= Öko-hét

A A ASZ

AV A A A A

moduláris programA= Erdei iskolaSZ=Erdei iskolaV=Matematika-logika

A SZV

önálló intézményi innovációÓM=1.Hagyományőrző projekt a Malom óvodában 2.Lépj be velem a könyvtár világába 3. ’Várlak’ ovi-váró programÓSZ=1. Együttműködési program a zeneiskolával 2. Egészségtudatos magatartásra nevelés /témahét/ 3. Jeles napok a környezeti nevelésbenA= 1-2:Egészséghét/Sport általi nevelés, SZ=1.E-tananyag, 2.Tankönyvmentes iskolakezdésV= 1.Egészségnap/Kelletlen ott a kincs, hol egészség nincs2.HH tanulók fejlesztése/Légy az, amivé válhatsz

ÓMÓSZ

ASZV

ÓMÓSZASZV

ÓMÓSZ

ASZV

ÓMÓSZ

ASZV

ÓMÓSZ

ASZV

ÓMÓSZASZV

ÓMÓSZASZV

ÓMÓSZASZV

/Malom óvoda: ÓM Szélkakasos óvoda: ÓSZ, Arany János Egységes Iskola:A, Széchenyi István tagintézmény: SZ, Vörösmarty Mihály tagintézmény/

A programcsomagok a NPP függelékében, a tagintézmények könyvtárában, a BONI, illetve a tagintézmények honlapján / www.boni.info.hu találhatók.Megállapodásunk szerint a BONI bármely tagintézménye, feladat-ellátási helye – konzultációt, belső tudásátadást követően - alkalmazhatja a TÁMOP 3.1.4 pályázatban érintett tagintézmények fent jelölt és kidolgozott módszereit.

15

http://www.boni.info.hu/


2.4.3 A pedagógusokkal szembeni elvárások Sikerorientáltság, kreativitás Biztos szakmai ismeretek A tudás minőségével, a végzett munkával megszerzett tekintély Példamutatás, empátia Kapcsolat a közösséggel és más nevelési tényezőkkel Összehangolt munkavégzés A kompetencia alapú oktatás alkalmazása Újfajta tanulásszervezési eljárások és értékelési módok alkalmazása, a tanulók e

szellemben történő irányítása és értékelése Folyamatos önképzéssel fejlessze a kompetenciaalapú oktatásban való pedagógiai

közreműködésétEnnek érdekében az intézmény belső képzéseket is szervez: nevelési értekezletek, szakmai napok, munkaközösségi megbeszélések. Intézményünk a pedagógiai munka eredményességének folyamatos javítására törekszik.

2.5 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatainkA személyiségfejlesztés általános célja a fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a személyiség teljes kibontakozásának a segítése. Az intézmény valamennyi feladat-ellátási helye a maga sajátos eszközrendszerével járul hozzá a gyermekek személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztéséhez. Feladataink:

A bizalom légkörének megteremtése, az intenzív személyi kapcsolatok kialakítása – figyelembe véve az adott életkori szakaszok jellegzetességeit.

A gyermekek sokoldalú megismerése, a személyiség fejleszthető képességeinek minél előbbi felismerése, sokoldalú fejlesztése.

Sajátos, sokszínű szakmai lehetőségeinkkel a differenciált képességfejlesztés, a műveltségi hátrányok csökkenése, tehetségfejlesztés, alkotó-képesség fejlesztése .

A helyes tanulási szokások kialakítása, a tanulás tanítása az általános iskolában. A gimnáziumban az élethosszig tartó tanulás képességének kifejlesztése, a sikeres pályaválasztás érdekében.

A gyermekek, tanulók erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése. Kommunikációs kultúrára nevelés, digitális kompetencia alkalmazása. Az ön- és társértékelési kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A természettudományos kompetenciák fejlesztése környezeti nevelési programok,

környezetvédelmi projektek, témahetek megvalósításán keresztül. A testi és lelki egészségre vonatkozó kulcskompetenciák fejlesztése egészségnevelési

programunk, egészségnapok, egészséghetek segítségével. Művészeti nevelés keretein belül a művészetek iránti elkötelezettség erősítése, az

esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciák fejlesztése. Személyiségfejlesztés, tehetséggondozás az alapfokú művészetoktatás tanszakain. A haza, szülőhely múltjának és jelenének megismerésén, a nemzeti hagyományok

ápolásán, megbecsülésén keresztül a hazaszeretet érzésének fejlesztése. Egyértelmű elvárások, követelmények megfogalmazása, rendszeres, sikeresen teljesíthető

feladatok, következetes ellenőrzés, útmutató, fejlesztő értékelés. Újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásával a személyiség komplex fejlesztése.

Pedagógiai szakszolgálatunk folyamatos szakmai segítséget nyújt a pedagógusoknak és a szülőknek a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok sikeres teljesítése érdekében.

16


2.6 Közösségfejlesztő pedagógiai feladatainkAlapvető feladatunk, hogy a gyermekekben életkori sajátosságaiknak megfelelően kialakítsuk az intézményegység közösségéhez tartozást. Ennek érdekében:

Törekednünk kell olyan közös rendezvények szervezésére, amelyek hozzájárulnak, hogy gyermekeink, tanulóink megismerjék egymást, egymás értékeit, lehetőségeit. Fontos meglevő hagyományaink ápolása, újak teremtése.

A művészeti iskola csoportjai, művészeti együttesei nem csupán a tehetséggondozás, de a közösségi nevelés eszközei is.

A sportegység szervezésében nyújtott tömegsport programok valamennyi egység tanulóinak részvételét teszik lehetővé.

A közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása intézményünk gondozó-nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.Módszertani eszköztárunkban nagyobb teret adunk a kérdésfeltevésnek, a viták kialakulásának, a kulturált vita lefolytatásának, vélemények - érvek megfogalmazásának és ütköztetésének.A közösségben előforduló konfliktushelyzetek felmérésével, elemzésével, megvitatásával fejleszteni kívánjuk a tanulók személyiségjegyeit és a közösségi szellemet.A gyermekcsoportok, osztályközösségek az alapvető erkölcsi normák megismertetésében, betartatásában, az együttélés szabályainak elfogadtatásában kiemelkedő szerepet töltenek be.A diákönkormányzatoknak tagintézményi szinten jelentős szerepük van a közösségek formálásában, demokratizmusuk erősítésében, ezért fontos feladat a DÖK működésének segítése.

A TÁMOP 3.1.4 pályázat jóvoltából alkalmazott eljárások – projektek, témahetek, újszerű tanulásszervezési eljárások, az együttműködésre épülő feladatmegoldások: csoportmunka, kooperatív technikák, dramatizálás stb. – alkalmazásával kívánjuk támogatni a közösségfejlesztő, közösségépítő tevékenységünket.IKT alkalmazások szorgalmazásával a közösségi eredmények, események, feladatok elérését támogatjuk: iskolai honlap, osztály-honlap létrehozása, frissítése.

A közösségfejlesztés különböző területei tevékenyen járulnak hozzá a a közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességük fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához, a másság, a sajátos nevelési igényű gyermekek elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához, a harmonikus emberbaráti kapcsolat fejlesztéséhez.

2.7. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő programjainkA tehetséggondozás első, legfontosabb fázisa, hogy minél előbb felismerjük a tehetségre utaló tulajdonságokat (testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, érzelmi, affektív, emocionális, stb.). E feladatot a gyermekekkel közvetlen kapcsolatot kialakító pedagógusok végzik. Az iskolai tehetséggondozást a következő kiemelt területeken végezzük:

Az elméleti tantárgyakhoz kapcsolódóan: szakkörök, középiskolai előkészítők, ECDL felkészítők, nyelvvizsgára felkészítő

foglalkozások /német, angol/, szaktárgyi és kulturális versenyek, bontott csoportú órák,

17


egyénre szabott órai differenciálás, kompetencia alapú programok, programcsomagok, újszerű tanulásszervezési technikák,

modern pedagógiai módszerek alkalmazása, kulcskompetenciák fejlesztése, témahetek, projektek szervezése, IKt eszközök és CD romok alkalmazásával egyéni feladatadás és interaktív feladatok

differenciált alkalmazás tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, könyvtár, múzeum, művelődési központ programjainak látogatása.

A sport-mozgás területén: szakkörök DSE kereteiben működő edzések versenyek előtti alkalmi felkészítések (pl. mezei futás, atlétika) térségi, városi, megyei, területi, országos versenyekre való felkészítés és részvétel (egyéni

és csoportos formában) sportklubokban, egyesületekben való részvételre ösztönzés.

Művészetek területén: alapfokú zene-, dráma-, képzőművészeti /grafika/ és táncoktatás: versenyeken,

bemutatókon, rendezvényeken való részvétel szakkörökben való közreműködés, iskolai énekkarok működtetése, kézműves foglalkozások szervezése, egyesületekben való részvételre ösztönzés.

Az alapfokú művészetoktatás egyik alapfeladata a tehetséggondozás, melynek e területen többféle sajátos módját, eljárását alkalmazzuk:

a kiemelkedően tehetséges tanulók külön csoportba helyezése, tanulási szakaszok lerövidítése, gyorsítása, egy-egy téma mélyebb feldolgozása.

2.8 A beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenységCélja: a beilleszkedési, magatartási nehézségek

kialakulásának megakadályozása, a meglévők csökkentése, enyhítése.

Céljaink megvalósulását az alábbi tevékenységek szolgálják: a megelőzés érdekében szoros kapcsolatot tartunk a pedagógiai szakszolgálattal, a nevelési

tanácsadóval, a tanulási képességet vizsgáló és rehabilitációs szakértői bizottsággal, a gyermekjóléti szolgálattal,

a kudarcok negatív következményeinek megelőzése, enyhítése érdekében egyéni fejlesztő foglalkozásokat tartunk,

a szociális hátrányok enyhítését segítő szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítására törekszünk a befogadó pedagógiai kultúra támogatásával,

a gyerekek alap-beállítottságának, pozitív viszonyának megőrzése, érdekében kiemelt figyelem és gondoskodás kíséri az első évfolyamosokat,

a különböző fejlődési tempójú és eltérő fejlettségű gyerekek számára az egyéni képességekhez jobban igazodó tanulást szervezünk,

a beilleszkedési nehézségek korai felismerése érdekében a gyermek-pedagógus közti személyes kapcsolat elmélyítésére törekszünk,

18


a devianciák kialakulása, okainak feltárása érdekében szükség esetén családlátogatásokat tesznek az óvodapedagógusok, az osztályfőnökök, a gyermek és ifjúságvédelmi felelősök,

a kedvezőtlen családi szocializáció nemkívánatos következményeinek enyhítése érdekében napközi otthoni foglalkozást, tanulószobát biztosítunk minden azt igénylő számára,

A magatartási és beilleszkedési zavarok korrekciójának érdekében fel kell derítenünk a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat. A szakirodalom folyamatos nyomon követésével, speciális szakember háttér biztosításával, a pedagógusoknak nyújtott szakmai segítséggel járulnak hozzá e pedagógiai feladatok ellátásához.Feladataink:

diagnosztizálás, a tünetek megfigyelése, elemzése, a lemaradások területeinek felderítése, az okok felderítése, a pedagógusok és a gyermekek közötti személyes kapcsolat erősítése, a pozitív tulajdonságok erősítése dicsérettel, ösztönzéssel, fejlesztő programok kidolgozása, speciális szakember segítségének biztosítása.

2.9 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programokFeladataink:

a probléma időben történő észrevétele, diagnosztizálása, az okok feltárása, a szükséges intézkedések megtétele, a felzárkóztatás megtervezése.

A megelőzés érdekében a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, a nevelési tanácsadó, valamint a helyi gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálat munkatársai segítenek a szülők felvilágosításában, szakmai segítséget nyújtanak a nevelőknek a problémák felismerésében. Az intézmény szabályozott folyamatainak egyike a nevelési tanácsadóhoz, szakértői bizottsághoz, gyermekjóléti szolgálathoz történő irányítás, és az onnan való visszajelzés folyamatának, eljárásának szabályozása /IMIP 3.3 BONI-SZ-03 szabályozás/.Az iskolakezdéstől a befejezésig nagy gondot fordítunk a tanulási kudarcnak kitett, a különleges helyzetben levő, illetve a sajátos nevelési igényű tanulóink felzárkóztatására, egyéni fejlesztésére.Alkalmazzuk a tanulási kudarcnak kitett gyermekek felzárkóztatásának segítése érdekében a kooperatív csoportmunkát, a dramatizálásban rejlő lehetőségeket, a differenciált egyéni munkát. Arra törekszünk, hogy élményhez, motivációhoz jussanak a témaheteken, projekt programokon.IKt eszközök és CD romok alkalmazásával a differenciált tanulásszervezést segítjük. Interaktív feladatokat alkalmazunk a felzárkóztató tevékenységek megszervezésekor.

2.9.1 Egyéni fejlesztésEgyéni fejlesztő foglalkozásban részesítjük a tanulási képességet vizsgáló és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a rászoruló gyerekeket.

19


A fejlesztő munka a diagnosztizálással, ok-feltárással kezdődik és a segítés módjának tervezésével – tanulói fejlesztési- és ütemterv alapján – folytatódik. Ezt követi a fejlesztés, sajátosan megválasztott anyaggal és módszerekkel. A speciális tagozatról visszahelyezett tanuló számára a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatási programja alapján egyéni fejlesztési terv készül a tanulási képesség hiánya, a magatartásbeli zavarok, rosszul motiváltság csökkentésére koncentrálva. Feladatok: tudatos tanulásszervezés, egyénre szabott tanulási módszerek kimunkálása, beilleszkedési nehézségek csökkentése, cselekvő tanulás módszerének alkalmazása, közös tevékenységek színvonalának emelése, gyakorló órák számának növelése, kifejezőkészség javítása, igényes beszédkultúra fejlesztése, következetes számonkérés.Tanórán a tanuló órai munkáját közvetlenül segítve, illetve tanóra helyett egyszemélyes foglalkozás keretében segítik gyógypedagógusaink, logopédusaink a gyermekeket. Ugyanazt az általános iskolai évfolyamot 2.,3. alkalommal ismétlő tanuló számára biztosítjuk, hogy az adott tantárgyból, tantárgyakból egyéni foglalkozáson vegyen részt.

2.9.2 A felzárkóztatást segítő egyéb megoldásainkSzeptemberben bemeneti méréssel kezdődik a gondozás, mely meghatározza a fejlesztés irányát, módját. Az első évfolyam első félévében a mérési /DIFER/ eredményekre alapozott, szükség esetén egyénre tervezett képességfejlesztés történik. A legproblémásabb esetekben (osztálytanító, fejlesztő pedagógus, külső tanácsadó, intézményvezető) megoldásra tesz javaslatot a gyermeket tanító és a szülő számára. A szükséges tantárgyi felzárkóztatást, korrekciót korrepetálásokon végezzük. A napközis nevelők is végeznek délutáni tanórákon hiánypótlást, egyéni gyakoroltatást.

2.9.3. Integrációs felkészítés AlapelveinkA sajátos nevelési igényű gyermek számára hatalmas húzóerőt jelent, ha egy csoportba járhat egészséges társaival.Az ép gyermek az együttnevelődés során egész életre kiható, meghatározó humán értékek és viszonylatok kifejlődésével, elfogadásával és felértékelésével gazdagodik.Minél kisebb korban találkozik az egészséges gyermek a sérült gyermekkel, annál könnyebben alkalmazkodik a helyzethez.Természetessé válik az elfogadás, a tolerancia, észrevétlenül épül ki bennük a segítőkészség.

Célunk a szegregáció csökkentése, konkrétan az, hogy intézményünk tartósan képes legyen – a személyi és tárgyi feltételeinket illetően is – a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező – sajátos nevelési igényű – gyerekek oktatására-képzésére, az együttnevelésre, megfelelő párbeszéd kialakítására az érintett szülőkkel.Célunk továbbá, hogy az integráció és az inklúzió párhuzamosan egészítse ki egymást, a sajátos nevelési igényű gyermekeknek lehetőségük legyen kortársakkal együtt játszani, fejlődni, teljes életet élni.

FeladatainkA BONI pedagógiai szakszolgálata szakembereinek /gyógypedagógusok, logopédusok, gyógy-testnevelők/ munkájával, szakmai segítségnyújtásával a gyermekekkel foglalkozó pedagógusok számára a hátrányos helyzetből adódó problémák csökkentése, a szociális tanulás, az önálló életvitel és a társadalmi életben való aktív részvétel biztosítása.A sérülések korrekciója, kompenzálása.A sajátos nevelési igény elfogadása, elfogadtatása, pozitív szemlélet kialakítása.Kapcsolattartás a szakértői bizottsággal és más társintézményekkel, speciális szakemberekkel. A nem sajátos nevelési igényű társak és szüleik felkészítése és tájékoztatása.

20


KapcsolatokA tanulási képességet vizsgáló bizottság által kiadott szakvélemény alapján történhet a fejlesztés. Esetenként szükséges „mentor” felkérése: pl. konduktor, terapeuta, pszichológus.A segítő szakemberek megkeresése a szülő beleegyezésével, vagy kérésére történik.A szülővel rendszeres kapcsolatot kell tartani, időközönként családot látogatni és a család többi tagját is - ha lehet - bevonni a fejlesztő munkába.A gyermekorvossal, védőnővel a folyamatos kapcsolattartás lehet eredményes.Szükség esetén segítünk a szülőnek az országban található speciális szakemberek felkutatásában.

TevékenységrendszerA sajátos nevelési igénytől függően a fejlesztés többféle formája lehetséges.A testi, érzékszervi, értelmi beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, illetve pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexsia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) eseteiben mindig azt a fejlesztési formát választja a pedagógus, fejlesztő, amelyik a legmegfelelőbb az egyén speciális helyzetének.Ezek lehetnek: csoportközi, mikro-csoportos vagy egyéni fejlesztési forma.Értelmezésük:

- a csoportközi formánál a sajátos nevelési igényű gyermek minden tevékenységben részt vesz (gondozási, nevelési, játék és tanulás) az egyéni sajátosságai figyelembevételével, egyéni differenciálással.- A mikro-csoportos foglalkozáson maximum 3 gyermek vesz részt, mely azonos sajátos fejlesztési

céllal történik.- Az egyéni fejlesztési forma mindig egy gyermekkel történik az egyéni fejlesztési terv alapján.

A fejlesztési formák összefüggést mutatnak az integrálhatóság szintjével.Az integráció mikéntjét a sajátos nevelési igény határozza meg, az integráció formájáról a tagintézmény-vezető, a pedagógiai szakszolgálat vezetője és a gyógypedagógus közösen döntenek.Azokban az esetekben, amikor pszichés vagy idegrendszeri betegségből fakadóan súlyos alvászavarban szenved az óvodás gyermek, javasolható számára a félnapos óvodalátogatás, a fejlesztést ebben az intervallumban kell megoldani.Abban az esetben, ha súlyos testi, érzékszervi, értelmi fogyatékos a gyermek, és a szülő vállalja a személyes felügyeletet gyermekére, akkor a délelőtti órákat a csoportban, osztályban töltheti.A szakvélemény alapján az eltérő /speciális/ tanterv, visszahelyezett tanuló esetén a hátrányos helyzetű felzárkóztató program szerinti nevelésben-oktatásban részesítendő gyermekek számára az előírt tanterv, fejlesztési terv alapján foglalkoznak a pedagógiai szakszolgálat szakmai segítségnyújtásával az érintett pedagógusok.

DokumentációA sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődéséről egyéni fejlesztési naplót kell vezetni.A fejlesztési napló tartalmaz: rövid esettanulmányt, anamnézist, a szakértői bizottság szakvéleményét, más orvosi és egyéb vizsgálatok eredményeit, javaslatait, a szülői nyilatkozatot, az egyéni fejlesztési programot és a fejlesztő foglalkozások leírását, vezetését.Az egyéni fejlesztési terv a szakértői bizottság által kiadott szakvélemény alapján készül háromhavi ciklusokban. A ciklusok végén egyéni ellenőrzés történik.A kapcsolattartás és a szakemberek munkája a dokumentációban megjelenik.

21


A csoport- és osztálynaplóban is jelzés történik a sajátos nevelési igényű gyermekekről.

Integráció és inklúzió a tevékenységekbenA nevelési feladatok teljes mértékben megegyeznek a programban leírtakkal, a sajátos nevelési igényű gyermekeknél ezek nagyobb hangsúlyt kapnak.Az egészséges életmód kialakítása, a testi fejlődés elősegítése, az érzelmi nevelés, a szocializáció, az értelmi nevelés, az anyanyelv használatának fejlesztése, és a speciális nevelési feladatok a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az egyén speciális igényére alakulnak és hatványozódnak.Az egyéni differenciálás folyamatos, a közös tevékenységekben sajátos igényük szerint vesznek részt.Az egyéni bánásmód a társak és a felnőttek részéről az egésznapi tevékenységekben jelen van.A gondozási tevékenységek végzésekor az önállóság szintjétől függően történik a segítségnyújtás.Az étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testedzés, levegőzés közben alakul és formálódik leginkább a szociális érés.Ezek a gyerekek nehezebben oldódnak és alkalmazkodnak a közösségben.A társas kapcsolat kialakulása is hosszabb folyamat, nehézséget okoz a kommunikációban a beszédfejlődés lemaradása vagy a pszichés retardáltság.A tanulási folyamat esetükben teljesen sajátos.A közös tanulásos tevékenységekben való részvétel (akár rövidebb ideig) a szocializáció és a fejlődés következménye.E tevékenységek megtervezése az egyéni differenciálásra épül.Az egyéni tanulás a fejlesztési terv alapján történik.

A szakirodalomban megjelölt kategóriák közül a kiemelt betűtípussal jelöltekkel – táblázatban is részletezettekkel - való foglalkozást vállaljuk:

Az iskolába kerülés előkészítése: az óvodából az iskolába való átmenet segítése, Óvodapedagógusokkal való kapcsolat erősítése: tanítók látogatása a nagycsoportos óvodásoknál, óvónők látogatása az első osztályokban, szakmai konzultációk.

Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése: szülői házzal, gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, szakmai és szakszolgálatokkal, középfokú oktatási intézményekkel, kisebbségi önkormányzattal

Intézményünkben a sajátos nevelési igényű gyerekekkel kapcsolatban eljárásaink vázlatosan a következők:

Hallássérült gyermekekHallásveszteség enyhe, közepes fokú nagyothallás Legfeltűnőbb tünetek: - eltérések a hangképzésben,

- szókincsprobléma, - a nyelv grammatikai-szintaktikai struktúráinak elsajátítása,- szövegértési nehézségek,- szociális beilleszkedési problémák

Integrációt segítő technikai feltételek:

- Hallókészülék, - adó-vevő, - implantátum

22


Eljárásaink: - ültetés – jól lássa a nevelőt, lehetőleg társait is- padtárs segítsége - közvetlen információátadás fontos esetben a nevelő részéről- írásbeli utasítások - szemléltetés, írásvetítő alkalmazás- jegyzetelés segítése /tanuló vagy nevelő másodpéldányt készít/

Kapcsolattartás a szülőkkel

Folyamatos tájékoztatás tananyagról, otthoni gyakorlásról

Együttműködés más szakemberekkel:

Logopédus

Mozgáskorlátozott gyermekekIntegrációt segítő technikai feltételek:

Közlekedésben segítés

eljárásaink: - ültetés – táblával szemben, középre- folyamatos kapcsolattartás, motiváció- lassabb tempó elfogadása- szövegszerkesztő, vagy írógép- differenciált feladat és értékelési rendszer

Kapcsolattartás a szülőkkel

Szükség esetén az iskolába érkezés és távozás egyeztetése


konduktor, gyógy-testnevelő

Magatartási zavart mutató gyermekekMagatartási zavar, előfordulása

- A/ magatartási zavar - B/ emocionális zavar - C/ TIC-zavar - D/ Hiperkinetikus zavar

Legfeltűnőbb tünetek: - A/ Visszatérő, tartós disz-szociális, agresszív vagy dacos magatartás-sémák. - B/ Szokatlanul erős szorongás- fej, hasfájás, hányinger. - C/ Önkéntelen, gyors, visszatérő, nem ritmusos mozgás vagy hangok formálása. - D/ Csapongó tevékenységsorok, figyelmetlenség, nagyfokú impulzivitás, szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal.

Szempontok az oktatásszervezéshez:

- Tréningcsoport működtetése a beilleszkedési és magatartászavaros tanulók számára

- pedagógus legyen elfogadó a magatartási zavarokat mutató gyermekkel szemben, legyen ismerete a problémáról, annak pedagógiai korrekciójáról, a lehetséges módszerekről, legyen jó problémamegoldó készsége

Eljárásaink: - ültetés- figyelem huzamosabb fenntartása- követelmények mérlegelése - ne legyen túlkövetelés- alkalmazkodás segítése a társakhoz- szabályok kialakítása – fontos, hogy körülhatárolt legyen, mi a jó és mi

a rossz, a szabályszegés milyen következményekkel jár- reális énkép kialakítása

Kapcsolattartás a Meg kell ismerni a tanuló szociokulturális környezetét.

23


szülőkkel Nem tanácsos a szülőkre zúdítani az iskolai problémákat.Fontos elfogadtatni a szülőkkel, mi az, amit gyermeküktől elvárhatnak, mi az, amit nem.


Pszichológus, pszicho-pedagógus

Beszédsérült gyermekekbeszédsérülés A/ Pöszeség

B/ Orrhangzós beszéd C/ Diszlexia D/ Hadarás E/ Dadogás

Legfeltűnőbb tünetek: A/ beszédhangot hagy ki, felcserél, torzítB/ feltűnő, orrhangzós színezet, beszéd érthetősége problémát okozC/ olvasási és helyesírási gyengeségD/ a folyamatos beszéd zavara: kapkodó légzés, szaggatott beszéd, hangok,szótagok kihagyása, egyenetlen ritmusE/ szótagismétlése, megakadások, befelé fordulás, érzelmi kiegyensúlyozatlanság, fokozott szorongási szint, én-bizonytalanság

Szempontok az oktatásszervezéshez:

- pedagógus legyen elfogadó, legyen ismerete a problémáról, annak pedagógiai korrekciójáról, a lehetséges módszerekről, legyen jó problémamegoldó készsége- megértő, tapintatos magatartás a társak részéről

Eljárásaink: - lassabb tempó elfogadása, hosszabb tanári magyarázat kiegészítése táblai vázlattal,

- írásban rögzített házi feladat- vizuális szemléltetés- jól lássa a pedagógus gesztusait, mimikáját, szájmozgását- a pedagógus megfelelő hangereje, tempója, hangsúlya, hanglejtése,

artikulációja legyen minta- türelmes, elfogadó, megérő, bátorító, pozitívumokat kiemelő

pedagógusi magatartásEgyüttműködés más szakemberekkel:

Logopédus, fejlesztő pedagógus, szükség esetén pszicho-pedagógus

2.10 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünkAlapelveinkből fakadóan a hátrányok enyhítése közös kötelesség és feladat. Pályázatokkal, alapítványi támogatásokkal növeljük azon gyermekek táborozási, üdülési esélyeit, akik ezt anyagi helyzetük miatt nem tehetnék meg. Egyéb tevékenységeink: a gyerekek egészséges fejlődését biztosító nevelési légkör létrehozása, az indulási hátrányok csökkentése, egyéni képességekhez igazodó foglalkozások szervezése, kudarcok és lemaradások csökkentése érdekében egyéni fejlesztés, felzárkóztatás,

korrepetálások, gyógypedagógiai, logopédiai, gyógy-testnevelési ellátás, tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök,

24


a kompetencia alapú programok, projektek, témahetek, az újszerű tanulási technikák és pedagógiai módszerek révén a HH, HHH, BTM és SNI gyerekek integrációjának segítése,

a beiskolázás körültekintő megszervezése, irányítása, a pályaválasztás segítése, Továbbtanulási Nap szervezése, személyes, egyéni tanácsadás tanulóknak, szülőknek, a családok életvezetési gondjainak segítése, szükség esetén pszichológus, nevelési tanácsadó ,

gyermekjóléti szolgálat szakembereinek igénybevétele, a nevelők, szülők, gyermekek segítő, személyes kapcsolatai, szükség esetén családlátogatások, iskolaotthonos, napközis és tanulószobai foglalkozások, étkezési lehetőség biztosítása, az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek, támogatások, tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatások, az iskolai könyvtár, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozáson, szabadidős

tevékenységek, versenyek), művészeti oktatásban való részvétel lehetősége, kirándulások szervezése, természetjárás, művelődési központ, múzeumok, könyvtár

programjainak látogatása, szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal

annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek,

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, a gyermekek nyári táboroztatásához nyújtott támogatás, együttműködés a kulturális intézményekkel, családi életre nevelés, egészséges életmódra nevelés, a jutalmazás, büntetés, értékelés egységes rendszere, rendszeres óvodába, iskolába járás folyamatos ellenőrzése, minden gyermek egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása.

2.11 Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünkIntézményünk valamennyi oktatási-nevelési és gondozási egysége:

elsődleges feladatának a prevenciót tekinti a gyermekvédelemben; közreműködnek a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos problémák feltárásában; részt vállalnak a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődését veszélyeztető körülmények

kiszűrésében, megszüntetésében ill. megelőzésében;

Intézményünkben gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök tevékenykednek - ellátják a 11/1994. (VI.8.) MKM. rendelet 6§ (5.) bekezdésében meghatározott feladatokat. Munkavégzésükben kapcsolatot tartanak egymással, a rendszerben működő pedagógiai szakszolgálatokkal, valamint a városrészben és a városban működő gyermekjólét intézményekkel. A gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi ellátása az intézményen belül reggeltől a késő délutáni órákig megoldott. A bölcsödébe hetente rendszeresen jár az orvos. Az óvodák, általános iskolák és gimnázium orvosai meghatározott rendelési időben fogadják gyermekeinket. A szűrővizsgálatokat a felszerelt saját rendelőben végzik az iskolaorvosok.

25


Gyermekvédelmi tevékenységünk kiterjed: a gyermekeket megillető jogok biztosítására, a fejlődésüket veszélyeztető okok felderítése, pedagógiai eszközökkel a káros hatások megelőzése, ellensúlyozása, szükség esetén a gyermek érdekében intézkedés kezdeményezése.

Célunk, hogy a gyermekek problémáit a családsegítő szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudjuk kezelni, megelőzve súlyosabbá válásukat. Legfontosabb célunk a megelőzés.Felelős e téren minden pedagógus – osztályfőnökök, szaktanárok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős -, aki közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában.

A gyerekek fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében intézményünk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval családsegítő szolgálattal polgármesteri hivatallal iskolaorvossal, védőnővel rendőrséggel ügyészséggel.

A gyermekvédelmi tevékenységünk kiemelt feladatai óvódás gyermekeknél és a kisiskolás korúaknál: az egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása és testi épségének óvása, az egészségi állapot figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az orvosi szolgálaton

keresztül, a fogászati rendeléseken, a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások felkutatása, a

hozzájárulás segítése, támogatása, segítségnyújtás a kulturált szabadidő eltöltéshez, az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő

rendezvényeken történő részvételhez, biztosítani kisiskolások számára a nyári napközis tábort, üdülést - ezt szükség esetén

anyagilag támogatni, gyors és hatékony intézkedést eszközölni a gyermeket veszélyeztető helyzetben, folyamatosan ellenőrizni

- a kisiskolás tanuló eredményeit, - óvodások és kisiskolások esetén is a rendszeres óvodába, illetve iskolába járást - szükség

esetén eljárást kezdeményezni.

A serdülőkorú tanulók ellátásával kapcsolatban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok az alábbi területeket érintik: a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi,

értelmi fejlődését, milyen kortárscsoportban vesz részt, mennyire ellenőrzött a tevékenységük, szabad

mozgásuk, használ-e a tanuló egészségre káros anyagokat, szereket, folytat-e korára, fejlődésére káros

életmódot, folyamatos ellenőrzést, nyomon követést igényel a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett

környezetben nevelkedő fiatal otthoni életformája, ellátása, pihenése,

26


a rendszeres iskolába járás elérése, ennek ellenőrzése, a hiányzások pontos vezetése, szükséges esetben eljárás kezdeményezése – a tanulók tanulmányai befejezése, a pályaválasztás és eredményes beiskolázás érdekében,

segítséget nyújtani a napközis étkezés igénybevételéhez, az egészségügyi ellátásokhoz, segédeszközök megszerzéséhez,

segélyekkel, támogatásokkal javítani a család, a tanuló szociális helyzetét, elemi szükségleteinek kielégítését,

bekapcsolni az iskolai tevékenységekbe, felzárkóztatásba, tehetséggondozásba, a sportköri munkába,

életkorának, fejlettségének megfelelő kulturális programokra mozgósítani, táborozást szervezni,

folyamatos, őszinte érzelmi kötődést biztosítani, amelyben problémáit nyíltan feltárhatja.

Gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységünk szabályozását az IMIP 3.3 BONI-SZ-04 rögzíti.

A gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök feladatai közé tartozik:– koordinálják, segítik az óvónők, osztályfőnökök munkáját,– képviselik a gyermekek érdekeit,– részt vesznek fegyelmi tárgyalásokon,– nyomon követik az igazolatlan hiányzásokat, megteszik a szükséges intézkedéseket,– egészségfejlesztéssel kapcsolatos programokat szerveznek,– kapcsolatot tartanak fenn a diákönkormányzattal,– aktívan részt vesznek a Közétkeztetési Bizottság munkájában, – az étkezési hátralékosokkal kapcsolatban jelzést küldenek a családsegítő- és gyermekjóléti

szolgálatnak,– szociális szempontok figyelembe vételével szétosztják az érkező adományokat,– segítenek a Továbbtanulási Nap szervezésében /tanulók, szülő bevonása/,– tájékoztatják a gyerekeket és szülőket arról, hogy milyen időpontban és problémával

fordulhatnak hozzá, – heti rendszerességgel fogadóórát tartanak,– tájékoztatják a gyerekeket, szülőket arról is, milyen szakemberekhez, gyermekvédelmi

feladatot ellátó intézményekhez fordulhatnak problémáik megoldása érdekében,– jelzés alapján a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismerik a

gyermek családi környezetét, – esetjelző-problémajelző lapokon nyilvántartják a veszélyeztetett gyermekeket, jeleznek a

családsegítő szolgálatnak,– felkérésre véleményt készítenek az ügyészségnek, bíróságnak,– adatvédelmi, adatszolgáltatási, titoktartási, dokumentációs kötelezettségük van.– együttműködnek a családsegítő szolgálattal, segítik munkájukat, részt vesznek

esetmegbeszéléseiken,– követik a szociálisan hátrányos helyzetben levő HH, HHH gyermekekről érkező

határozatokat,– nevelési értekezleteken igény szerint előadást tartanak,– a gyerekek anyagi veszélyeztetettsége esetén: gyermekvédelmi, beiskolázási,

tankönyvvásárlási támogatás megállapítását kezdeményeznek,

27


– elkészítik a munkatervet, az éves beszámolót,– részt vesznek gyermekvédelmi továbbképzéseken, szakmaközi, települési, felkérésre

kistérségi tanácskozásokon, szoros kapcsolatot tartanak fenn külső intézményekkel: gyermekjóléti szolgálat, nevelési

tanácsadó, polgármesteri hivatal.

2.12 A gyermek, szülő, pedagógus együttműködési formái, továbbfejlesztés lehetőségeiIntézményünk működésében részt vesznek mindazok a csoportok, gyermekek, pedagógusok, szülők, illetve ezek demokratikusan választott képviselői, akik valamilyen szerep vagy funkció révén az intézménnyel szoros kapcsolatban vannak, és akiket ezért a szabályozás közvetlenül érint.A pozitívumokat, eredményeket /egyéni, csoportos, közösségi, feladat-ellátási helyi szintű, intézményi/ példaként kezeljük, melyekről rendszeresen híreket adunk az intézmény honlapján /www.boni.info.hu/A problémákat a keletkezés helyén, az érintettek közreműködésével oldjuk meg. Az előforduló hibák okait feltárjuk, majd megtesszük a megfelelő lépéseket az ismételt előfordulások elkerülése érdekében.Kiemelt fontosságú a diákönkormányzatot támogató pedagógus munka. Az osztályfőnökök felkészítik a tanulókat a fórumokon való eredményes munkára, illetve irányítják őket a feladatok megvalósításában.

A tanulók tájékoztatásának fórumai, az együttműködés formái:- Diákközgyűlés: évente egyszer, igazgatói tájékoztatás.- Diákönkormányzat tagintézményenkénti ülései.- Iskolaszintű havi értékelés – az eltelt időszak eredményeinek hirdetése, problémák

megbeszélése, tájékoztatás a programokról, eseményekről.- Osztályfőnöki óra a fölső és a gimnáziumi tagozaton: osztályfőnök folyamatosan.- Tájékoztatás a gyermek fejlődéséről egyéni haladásáról: szóban és írásban a szaktanárok.

A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái, feladatai:A szülői szervezet képviselője részt vehet a gyermekek nagyobb csoportját érintő nevelőtestületi üléseken, ilyen ügyekben tájékoztatást kérhet az intézményvezetésétől.

Az együttműködés színterei: Szülői értekezlet: a szülők tájékoztatása, a szülők és pedagógusok közötti folyamatos

együttműködés kialakítása, a szülői kérések, javaslatok összegyűjtése, továbbítása az igazgatóság felé.

Fogadóóra: a szülők és pedagógusok személyes találkozása, a gyermekkel kapcsolatos problémák feltárása, a lehetséges megoldások közös keresése.

Nyílt nap: a szülő betekintést nyerhet a feladat-ellátási hely nevelő és oktató munkájába. Írásbeli tájékoztató: a szülők tájékoztatása a tanulókat érintő eseményekről, programokról. Személyes megbeszélés –a pedagógussal előre egyeztetett időpontban Családlátogatás indokolt esetben, vagy a tagintézmény-vezető , főigazgató utasítására. Programok, rendezvények: szívesen vesszük programjainkon, rendezvényeinken a szülői

segítséget, támogatást, részvételt, melyekről feladat-ellátási helyenként rendszeresen tájékoztatást adunk.

Szülői képviseleti fórumok:

28


Iskolaszék, szülői szervezet - működéséről részletesen az SZMSZ-ben rendelkezünk.

Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei: A bölcsődei gondozók, az óvodapedagógusok, osztályfőnökök a szülőkkel való találkozások alkalmával építenek a szülők képviselőinek tapasztalataira, véleményére, szervezési rutinjára. Elősegítik, hogy a szülők közössége, a szülők kisebb csoportjai rendszeresen vegyenek részt, nyújtsanak segítséget a gyermekközösség szervezeti életében.

A szülőket segíteni kell abban, hogy gyermekük életkorának emelkedésével, fejlődésével összhangban megfogalmazzák követelményeiket, elvárásaikat, igényeiket, a gyerekek fejlődése érdekében nevelési módszereiket kellő időben tudják megváltoztatni.

Az alapdokumentumok módosításának tartalmáról, innováció, új nevelési-oktatási elemek bevezetéséről azok megkezdése előtt a szülőket tájékoztatni kell az őket érintő részletekről.Az új oktatás és tanulásszervezési eljárások /pl.: projekt, témahét, tömbösítés, tantárgyi integráció stb./ tartalmi elemeit a szülőkkel ismertetni kell.

2.13 A nevelési-pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét e dokumentum III. fejezete tartalmazza.

3. Egészségnevelési programunk 3.1 Egészségnevelési céljaink gyerekek rendelkezzenek korszerű ismeretekkel azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal, váljanak képessé az egészségvédő magatartás szokásrendszerének elsajátítására, tudatosuljon bennük, mit szabad és mit kell tenni szervezetük egészségének megőrzéséért, érzékeljék egészségük sérülékenységét, a felelőtlen emberi magatartás, a káros szokások

következményeit, lássák meg környezetünk egészségkárosító tényezőit, a betegségmegelőzés lehetőségeit, tudatosuljon bennük a mindennapos testedzés fontossága, váljanak képessé a balesetek megelőzésére, tudatosuljon bennük a felelős magatartás, legyenek képesek kulturált párkapcsolatokat létesíteni, rendelkezzenek alapvető szexuális

ismeretekkel.

3.2 Egészségneveléssel kapcsolatos feladataink: biztosítani az egészségmegőrző környezetet, alkalmassá tenni a testi-lelki szociális lehetőségeik kiteljesítésére, fejleszteni önértékelésüket, az egészségesebb életmód érdekében a mindennapos mozgás, helyes táplálkozás igénnyé

alakítása, az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások valamint az ezeket

befolyásoló tényezők megismertetése, támpontokat adni az életmódbeli döntések meghozatalához, segítve az egészséget támogató

magatartásformák kialakulását, segítséget nyújtani az együttműködési, konfliktuskezelési stratégiák elsajátításához, a családi életre nevelés szempontjából bővíteni az alapvető fontosságú szexuális ismereteket,

29


az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges ismeretek, képességek, jártasságok fejlesztése,

a káros szenvedélyek visszautasításának - a „nemet mondás” elsajátíttatása, az önértékelés aktív fejlesztése, az óvoda, iskola, az otthon, a pedagógusok és gyermekek közötti jó kapcsolatok fejlesztése, az iskolaorvosi, védőnői szolgálat, ÁNTSZ szerepének növelése az egészségneveléssel

kapcsolatos támogatás és tanácsadás rendszerében.

3.3 Egészségügyi ellátások:A gyerekek testi, lelki egészségének folyamatos figyelemmel kísérése, állapotfelmérése, védőoltásokkal való ellátása jól működik. Intézményünkben iskolaorvos, védőnő, iskola-fogorvos, a családsegítő szolgálat és nevelési tanácsadó munkatársai látják el feladatukat.

Egészségügyi ellátásokSzakemberek: Gyakoriság:Iskolaorvos rendelése Szükség szerintIskola fogorvos rendelése Tanítási napokonVédőnői fogadóóra Hetente

Célunk: korszerű egészségügyi szolgáltatások biztosítása.Feladatunk: szoros kapcsolat kialakítása az egészségügyi szakemberekkel.Eszközeink: folyamatos kommunikáció pedagógusok és egészségügyi szakemberek között.A gyermek és iskolaorvos, a védőnők szűréseredményei alátámasztják, hogy a komplex egészségnevelésnek kiemelt fontosságúnak kell lennie.

3.4 Az egészségnevelés színtereiAz egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való kezelésére is nevel. Célunk, hogy fejlődjön a gyermekekben a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, ismerjék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit.

Egészségnevelés foglalkozásokon, tanórákon és szabadidős tevékenységekenAz egészségfejlesztés – a szociális, életviteli kompetenciák kialakítása és fejlesztése - kiemelten osztályfőnöki, testnevelés, biológia, technika életvitel, környezetismeret, természetismeret órán folyik, de áthatja a többi tantárgyat is. Az általános témákhoz kapcsolódóan megjelenik a mindennapi nevelési helyzetekben is.Az egészségnevelés témakörében tervezett projektek, témahetek nagymértékben támogatják az egészséges életmódra szoktatást, az egészséges életmód kialakításának, fenntartásának normaként való elfogadását.Célunk: korszerű egészségtani ismeretek átadása.Feladatunk: egészségtudatos tanulói magatartás kialakítása.Az egészséggel kapcsolatos ismeretek, jártasságok, képességek, szokások kialakításaEszközeink: egészségnevelés tanórákon, témaheteken, projektek megvalósításával és minden élethelyzetben.

Testi egészség védelme: Óvodáinkban, iskoláinkban kiemelkedő szerepe van a mindennapos testnevelésnek, mely testnevelés- és úszásórákon, tömegsporton, sportszakkörökön; edzéseken, természetjáró

30


szakosztályban, napközis foglalkozásokon valósul meg. Biztosítjuk a gyógytestnevelést és gyógy úszást is. Külön figyelmet érdemel a fentieken kívül a táncoktatás.Célunk: a gyermekek, tanulók testi épségének védelme.Feladatunk: a mindennapos testedzés folyamatos biztosítása.

Intézmények udvara:Célunk: egészséges, esztétikus környezet biztosítása.Feladatunk: az udvarok folyamatos gondozása, a játszó-és sportudvarok fejlesztése.Eszközeink: a technikai dolgozók, takarítónők, gyermekek, tanulók folyamatos – szülők alkalmi munkája.

Étkezés: Az egészséges, kulturált étkezés szokásrendjének kialakítása az iskolaotthonos-, napközis csoportokban, és technika életvitel tantárgyakban. Ennek feltételeit az iskolai ebédlőkben kell biztosítani.Az ebéden kívül tízórait és uzsonnát is igényelhetnek a gyerekek. A konyhák egészségügyi felügyeletét az ÁNTSZ látja el, a minőséget az önkormányzat és az intézményvezetés ellenőrzi.Célunk: a gyerekek egészséges táplálkozásának biztosítása.Feladatunk: az egészséges táplálkozásnak és élelmiszer higiéniának megfelelő ételek készítése.Eszközeink: a konyhákban dolgozók munkájának ellenőrzése az ÁNTSZ szakemberei, önkormányzat képviselői, az intézményvezetés által.

Csoportszobák, tantermekCélunk: az egészséges, esztétikus, biztonságos környezet biztosítása.Feladatunk: a csoportszobák, tantermek tisztaságának biztosítása.Eszközeink: gyermekek, tanulók rendrakása, takarítók által történő takarítása, folyamatos karbantartás.

Vizesblokkok: Az egészségügyi és tisztálkodó helyiségek, az uszoda, sportcsarnok, ebédlők higiéniája jónak mondható. Célunk: egészséges környezet biztosítása.Feladatunk: a vizesblokkok folyamatos karbantartása és tisztántartása.Eszközeink: tájékoztatás a megfelelő használatról a gyermekek, tanulóink számára; takarítók és karbantartók munkája.

Lelki egészség védelme:Fontosnak tartjuk a gyerekek önismeretének, önértékelésének fejlesztését, mert csak ennek segítségével válnak képessé egészségük védelmében döntéseket hozni.Célunk: a gyereke lelki egészségének védelme.Feladatunk: segítséget nyújtani a gyerekek lelki egészségének megőrzésében.Eszközeink: fejlesztőcsoportok, egyéni fejlesztések, korrepetálások, tréning.Önismeret – önértékelés, csoportértékelés fejlesztése a gyermekeknél – ember társadalomismeret, etika; osztályfőnöki órán kiemelten, de minden órán és élethelyzetben egyaránt.

Szociális egészség védelme: A szociális egészség biztosítása érdekében megpróbáljuk felismerni, csökkenteni, megelőzni tanulóink családból hozott szociális hátrányait.

Ebben segít a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység is. Fontosnak tartjuk a gyerekek szociális képességeinek fejlesztését. Minden olyan tevékenység segíti ennek megvalósulását, ami a segítésre, együttműködésre, személyes példamutatásra épít.Célunk: a gyermekek szociális egészségének biztosítása.Feladatunk: a szociális hátrányok csökkentése, szociális képességek fejlesztése.

31


Eszközeink: szociális hátrányok csökkentése programjának végrehajtása, gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységünk, közösségerősítő tevékenységek (közösségek értékelési rendszerének működése, osztályprogramok; teadélután, kiállítás, mozi, múzeum látogatás, szülői gála, stb.)

Drog-prevenció:Tanulóink a drog szempontjából városunkban is egyre veszélyeztetettebbek. Fontosnak tartjuk megelőzés céljából a drog-prevenciós előadásokat. Mivel a VÖME (Völgységi Drogmegelőző Egyesület) városi szintű programokat készít, továbbra is szeretnénk ezekbe bekapcsolódni. A drog-prevenció megvalósul osztályfőnöki, biológia, és egészségtan tantóráinkon is, hiszen kiemelten foglalkozunk vele.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A gyermekek hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos képességek erősítése.

3.5 A mindennapos testedzés programja intézményünkbenA testnevelés és sport sajátos eszközeivel, a mindennapos testnevelés megszervezésével, az egészségnevelés tantárgyi integrációinak kihasználásával törekvésünk olyan egységes szemléletformálás diákjaink körében, melynek eredményeként az egészség és egészséges életmód értékrendjükben kiemelt helyet foglaljon el. A mindennapi mozgásos tevékenységek szervezésével, a tanulók mozgásszükségletének és igényének kielégítésével fontosnak tartjuk a szellemi túlterhelés ellensúlyozását.A testnevelés tantárgy követelményrendszerén kívül előtérbe kívánunk helyezni olyan sportági tevékenységeket, melyekben a részvétel önmagában is élményt nyújtó (életmód sportok) tevékenységek. A mindennapos testnevelés a mindennapos játékos egészségfejlesztő testmozgást és az iskolai sportfoglalkozásokat támogató lehetőség.

Alsós testnevelés órák órarendbe épített 45 perces órák, amelyeket alsós, elsősorban a szakkollégiumot végzett tanítók, osztálytanítók, emelt szintű oktatás esetén felsős szaktanárok is oktatják. Az 1-4. évfolyamon tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon előtérbe kerülnek a játékos mozgásanyagok, a sportjátékok.

Úszás órák órarendbe épített tanórák a program 1.5.5, 1.5.6 pontjaiban leírtak szerint.A gyerekek órai aktivitása és versenyeken elért eredményei is bizonyítják az úszásoktatás eredményességét. A Széchenyi tagintézményben DSE szervezésben is foglalkoznak a kollegák a gyerekekkel. A tehetségesebbeket versenyekre készítik fel.

Gyógy-testnevelésAz óvodásokkal és tanulókkal, amennyiben a szakorvos javaslatára a szakorvos gyógy- vagy könnyített testnevelésre utal, gyógypedagógus foglalkozik. Csoportonként maximum 16 gyermek, tanuló - a délelőtti napi- és órarendhez kapcsolódóan - kötelező tanórai foglalkozások keretében gyógytestnevelési ellátásban részesül.

Egyéb sportfoglalkozásokAz iskolai sportélet a testnevelés órákon kívül tömegsporttal és a sportegyesület szervezésében végzett foglalkozásokkal, edzésekkel egészül ki. Alapvető célja a mindennapi testedzés, az

32


erőnlét, az ügyesség, az állóképesség fejlesztése, a harmonikus, összerendezett mozgás kialakítása. Kiemelkedő teljesítményű tanulóink versenyekre történő felkészítése is itt folyik.

Az iskola és a DSE megállapodása alapján működő szakosztályok működnek.Az Arany János Egységes Iskolában a Botond DSE,A Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézményben a Perczel Mór DSE,A Vörösmarty Általános Iskolai Tagintézményben Vörösmarty DSE.

VersenyekTehetséges tanulóinkat városi, megyei, országos versenyekre nevezzük, ahol évről évre kiemelkedő eredményeket érnek el. A szaktanárok délelőtti és délutáni sporttevékenységének, több éves gyakorlati tapasztalata tükröződik az eredményekben.A bonyhádi iskolák egyik legfontosabb oktatási területe a sport. A megyei pontrangsort minden intézmény szem előtt tartja.

3.6 Egészségnevelési módszereink Szerep, szituációs, utánzó, drámajátékok Gyűjtőmunka az egészséggel, életmóddal, táplálkozással kapcsolatban Felvilágosító, ismeretterjesztő előadások Vetélkedők, versenyek Gyűjtemény, plakát, tablókészítés Bemutatók, kiállítások látogatása Egészség megőrzési kampányok, projektek, egészségnevelési témahét (Pl. drog-prevenció) Mindennapos testedzés, levegőzés, séta Erdei iskola, kirándulások, túrák, táborok /önköltséges/ Balesetvédelmi oktatás Jeles napok megünneplése Egészségnap, egészséghét:

- Új tanulásszervezési módszerek bevezetése, projektoktatás, témahét keretében. - Egészséges életmódra nevelés kooperatív tanulási technikák alkalmazásával.- Az egészségre neveléseredményességét javító kompetencia alapú tanulásszervezési módok alkalmazása tanórán és tanórán kívüli foglalkozások keretében.- A szociális kompetencia fejlesztése, a tanulási együttműködés különböző formáinak alkalmazása.

4. Környezeti nevelési programunkAhhoz, hogy a természeti környezet, az emberi civilizáció fenntartható legyen, egész életen át tartótanulásra van szükség. Ennek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődhetnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom terén, felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.

4.1 Céljaink: alakuljon ki a gyerekekben a környezetük iránti felelősség, tanuljanak meg környezetbarát

módon élni,

33


ismereteik birtokában fedezzék fel a környezeti problémákat, értsék meg azok gazdasági, társadalmi okait,

legyenek képesek együttműködni, dönteni, cselekedni, válaszokat keresni a problémák megoldása érdekében,

értsék meg, hogy az ember – mint a természet része – csak úgy boldogulhat, hogy környezetével együttműködik, vele harmóniában él.

legyenek képesek mindennapi életükben a természeti, társadalmi, gazdasági, politikai konfliktusokat keresni, megoldani,

ismerjék meg lakóhelyük jellegzetességeit, hagyományait, az itt élő nemzetiségek népszokásait, nevezetes szülötteit, gazdasági életét.

4.2 Feladataink: a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az

embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; a környezet megóvásához szükséges képességek és készségek gyakoroltatása, amelyek a

természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; tanulóinkat életkoruknak megfelelő szinten megismertetni – a tanórai és a tanórán kívüli

foglalkozások keretében – a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

- a környezet fogalmával,- a földi rendszer egységével,- a környezetszennyezés formáival és hatásaival,- a környezetvédelem lehetőségeivel,- lakóhelyünk természeti értékeivel,- lakóhelyünk környezetvédelmi feladatival kapcsolatosan.

4.3 Környezetnevelésünk színterei Energiafogyasztásunk – gazdálkodásunk, takarékosságunk

Ügyelünk a villamos energia takarékos használatára. Fűtési idényben a szellőztetésen túl zárva tartjuk az ablakokat. Célunk: takarékosabb energiafelhasználás.Feladatunk:- a radiátor szabályozók szakszerű használata,- takarékos villanyhasználat,- takarékos szellőztetés.Eszközeink: takarítók, nevelők munkája (radiátor szabályozók beállítása), villanyok föl-le kapcsolása, ablakok ki-bezárása.

Természetvédelem Törekszünk arra, hogy sok növény tegye kellemesebbé intézményeink környezetét. Növényeket hoznak a gyerekek az osztályokba, ápoljuk a folyosókon, irodákban valamint az aulában tartottakat. Már hagyománnyá vált, hogy részt veszünk a zöldterületek tisztaságának megóvásában szemétgyűjtési akciókban.Célunk: környezettudatos, természetvédő, természetszerető tanulók nevelése.Feladatunk:- az óvodai, iskolai élet környezetbaráttá tétele,- öko-óvoda, „zöld” iskola kialakítása törekszünk,

34


- természetbarát, környezetvédő gondolkodás kialakítása,Eszközeink: tanórai, tanórán kívüli környezeti nevelésünk, témahét, projekt, moduláris oktatás.

Környezeti nevelés foglalkozásokon, tanórán, tanórán kívülA környezeti nevelési ismereteket önálló órakeretben, a tantárgyak egy-egy órarészben az általános témákhoz kapcsolódóan is, feldolgozzuk, és megjelenik a mindennapi nevelési helyzetekben is.Kirándulások, túrák, erdei iskolaHagyománynak számít a kirándulás – általában túrákkal kiegészítve.. Rendszeresen túrát szervez a természetjáró szakosztály.Szelektív hulladékgyűjtésVárosunkban működik a szelektív hulladékgyűjtés, intézményünk a papír, a műanyagpalackok és elemgyűjtéssel járul hozzá a szelektív hulladékgyűjtéshez. Környezetvédelmi versenyekIskoláink is csatlakoztak a megye parlagfű környezetvédelmi versenyéhez. Tervezzük folyamatos részvételünket ebben a megmérettetésben. Tiszta – esztétikus – környezet biztosítása„Virágosítjuk” osztályainkat, folyosóinkat, irodáinkat. Folyamatosan gondozzuk, növényeinket, ápoljuk az udvarok növényzetét. Testi – lelki – szociális egészség fenntartása, fejlesztéseBiztosítjuk a gyerekek számára az egészséges, nyugodt környezetet. Pedagógiai eszközeinkkel megpróbáljuk csökkenteni tanulóink szociális hátrányait, segítjük fejlesztőcsoportjainkkal a tanulásban lemaradókat. Kiscsoportos tréninggel próbáljuk megoldani diákjaink magatartási és beilleszkedési nehézségeit.Lehetőséget adunk a mindennapos testedzésre, ezáltal elősegítjük gyermekeink testi egészségének megőrzését, fejlesztését. Eszközeink: tanórai, tanórán kívüli környezeti nevelési programok.

4.4 Módszereink, eljárásaink Erdei iskola /önköltséges/: természetes környezetben közvetlen tapasztalatszerzés, a

környezet megismerése új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával, projektmódszer, moduláris oktatás.

ÖKO-hét, ÖKO-nap szervezése évente. A TÁMOP 3.1.4 keretében kidolgozott témahetek, projektek, moduláris oktatás

programjainak megvalósítása, tanórán és tanórán kívüli foglalkozások keretében. Élményközpontú környezeti nevelés, kompetencia alapú módszerek alkalmazása. Szociális kompetenciák fejlesztésének összehangolása, a természetvédelem fontosságának

tudatosítása.5. Az iskolai beszámoltatások 5.1 Általános szabályok Tanulóink beszámoltatása, az ismeretek számonkérése terén az írásbeliség és szóbeliség megfelelő arányának betartására és megfelelő gyakoriságára törekszünk. A tantárgyi értékelések csak a tantervi követelmények teljesítésére vonatkozhatnak – a tanuló magatartását nem vehetik figyelembe.

Az ellenőrzés, a beszámoltatás, számonkérés, értékelés kritériumai:- pedagógiailag legyen kifogástalan, a tanuló részéről is ismert,- folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális,

35


- kiszámítható, nem kampányszerű,- sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos

tevékenységét is,- módszertanilag változatos,- konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos,- lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe az osztályközösség véleményéti is,- természetes kísérője legyen a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör,- adjon pontos visszajelzést a tanulónak, a szülőknek, az iskolának a tanuló ismereteiről,

tudásáról, az esetleges hiányosságokról,- fejlessze a tanuló önértékelésének képességét.

5.2 A beszámoltatások, számonkérések formáiszóbeli Önértékelés, társak munkájának értékelése,

beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, csoportmunka esetén összefoglaló előadása, művészetoktatásban szóbeli vizsga stb

Témahét, projekt, moduláris oktatás értékelése:

Gyűjtőmunka, előzetes feladatok, csoportmunkában részvétel, csoportfeladat elvégzésének segítése, a projekt produktumának minősége. IKT eszközök használata, digitális tananyag készítése

írásbeli feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, házi feladat, házi dolgozat, füzet, munkatankönyv, munkafüzet, művészetoktatásban írásbeli vizsga, IKT eszközökkel készített tanulói prezentációk, képgyűjtemények. felhívó plakátok, hírek, képek készítése, gyűjteménybe rendezése stb.

gyakorlati munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény, mérési gyakorlat stb, művészetoktatásban évente min. 1 művészi előadás, kiállítás

IKT eszközök használatával

Tesztek, szavazórendszer, digitális tananyag készítése

A pedagógus tervezi meg tanóráin az ellenőrzést, értékelést, - ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.

5.3 Az írásbeli beszámoltatás, számonkérés rendje A tanulás – tanítás folyamatában a felméréseket a tantárgy sajátosságainak megfelelő rendszerességgel végezzük. Tanulóink indokolt esetben – pl.: 2-3 órát is meghaladó hiányzás ugyanabból a tantárgyból– utólag is javíthatnak témazáró dolgozatukon. javító dolgozatot írhatnak, a tanuló számára kedvezőbb jegy kerül az ellenőrzőbe, naplóba. A témazárókat, felmérőket százalékosan is kimutatjuk. Az egyes tantárgyakhoz készült központi tudásszintmérő feladatlapoknál az azokban javasolt

ponthatárokat alkalmazzuk. A százalékhatárokról tanév elején a tanulókat és a szülőket is tájékoztatjuk.

Minimumszintű, készségszintű tudás értékelésénél:0-50% 51-65% 66-80% 81-95% 96-100%

elégtelen elégséges közepes jó jeles

Félévi, év végi, tanév közbeni nagyobb témakört felölelő felmérések esetén:

36


0-33% 34-50% 51-75% 76-90% 91-100%felzárkóztatásra szorul megfelelően teljesített jól teljesített kiválóan teljesítettelégtelen elégséges közepes jó jeles

Az eredmények százalékos kimutatása és a szöveges értékelések révén a szülők és tanulók pontosabb, hitelesebb képet kapnak az ismeretek elsajátításának szintjéről, annak változásáról.

Belső méréseink szabályozása Bemeneti mérés: 1. évfolyam DIFER mérés a tanulók egyéni képességeinek felmérése Témazáró dolgozatok Kisebb tanítási egységek írásbeli felmérői Szövegértés-szövegalkotási feladatlapok Félévi és tanév végi felmérők Országos kompetenciamérések átlag alatti teljesítése esetén, illetve az átlag feletti eredmény megtartása érdekében intézkedési tervet készítünk /IMIP 3.5 BONI-SZ-04 szabályozás/.

5.4 Az írásbeli beszámoltatás, számonkérés korlátai A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.A hiányok miatt /házi feladat el nem készítése, taneszköz otthon felejtése/ tantárgyból elégtelen osztályzat nem adható. Ellenőrzőben, tájékoztató füzetben szövegesen közöljük a szülővel, s kérjük segítségét, odafigyelését. A rendszeresen előforduló hiányosságokat, pontatlanságokat a gyerekek szorgalom jegyében tükröztetjük.

5.5 Az otthoni /napközis és tanulószobai/ felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok5.5.1 Elvei A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó

gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.

A házi feladatok újabb funkciója az új tanulásszervezési eljárások keretében: projektek, témahét, moduláris oktatás esetében a gyűjtőmunka, előzetes információk előhívása, digitális anyagok gyűjtése, digitális kompetencia fejlesztése. A házi feladat lehet írásbeli, szóbeli információgyűjtés, és digitális információ gyűjtése. Terjedelme igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, képességeihez.

Számítógépes programokkal készített tanulói produktumok készítése, prezentálása (nyomtatott, elektronikusan tárolt formában).

5.5.2 Korlátai Az 1-4. évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek

idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. Az 5-8. évfolyamon a tanulók szünetek idejére- a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes)

feladatokon túl- nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. 9-12. évfolyamon a tagozatvezetővel egyeztetett mennyiségű házi feladatot kaphatnak a

tanulók.

6. A kompetencia alapú nevelés-oktatás implementációja

37


A 2005/2006. tanévtől a Széchenyi tagintézményben a HEFOP / 2004./3.1.2. számú Pannon Kaptár; a 2006/2007. tanévtől az Arany és a kakasdi Bezerédj Amália Általános Iskolákban a HEFOP 3.1.3 pályázat révén vezették be a kompetencia alapú nevelés-oktatatást szövegértés-szövegalkotás, matematikai logika és szociális, életvitel, környezeti kompetencia területeken., gondoskodnak 2013 decemberéig a fenntartásról.

A Malom és a Szélkakasos óvodai tagintézményekben, valamint az Arany János Egységes Iskolai, a Széchenyi István Általános Iskolai, a Vörösmarty Mihály Általános Iskolai tagintézményekben a 2009/2010. évben a TÁMOP 3.1.4 pályázat megvalósítása kezdődött meg, melynek zárása a 2015 decemberében történik.

A TÁMOP 3.1.4 pályázatban érintett intézményekben - Malom óvoda Szélkakasos óvoda, Arany János Egységes Iskola, Széchenyi István tagintézmény, Vörösmarty Mihály tagintézmény - 2015 júniusáig történő fenntartást, az indikátormutatók teljesítésének ütemezését a következő táblázat mutatja.

Fenntartás, adaptált bevezetés az óvodákban:Indikátor-mutatók

Implementáció éve Fenntartás2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015

teljes lefedettséget biztosító óvodai programcsomag

Malom óvodaPillangó cs.

X X X X X

Szélkakasos óvodaMaci csop.

X X X X X

Adaptált, pályázati kötelezettségek nélküli megvalósítás:FicánkaMókusMalomSüniLiget MicimackóVackorTörpePitypangPumukli

FicánkaCsibeMalom KaticaLigetSzőlőVackorKeresztényPitypangSüni

FicánkaGombaKisdorogKisvejke

Ficánka TörpeVáralja

FicánkaPumukliIzmény

Fenntartás az általános iskolai tagintézményekben:Indikátor-mutatók:

Implementáció: Fenntartás:2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015

SZÖVEG-ÉRTÉS-

SZÖVEG-ALKOTÁS

’A’

A - 5.d Szövegértés-szövegalkotás ’A’5.,6.évf.SZ: - 5.g 5-6. évfolyamos osztályokV – 1.c, 5.c 1.,2.,5.,6.

évfolyamon egy-egy osztály

1.,2.,3.,5.,6évfolyamon egy-egy osztály

1.,2.,3.,4.,5.,6.évfolyamon egy-egy osztály

1., 2., 3., 4.,5.,6.évfolyamon egy-egy osztály

1., 2., 3., 4.,5.,6. évfolyamon egy-egy osztály

MATEMA-TIKA ’A’

A - 1.e, 5.e 1., 2., 5., 6.évf.

1., 2., 3., 5., 6.évf.

1., 2., 3., 4. 5., 6.évf.

1., 2., 3., 4. 5., 6.évf.

1., 2., 3., 4. 5., 6.évf.

SZ - 5.f 5-6. évfolyamos osztályokV – 1.b, 5.b 1.,2.,5.,6.

évfolyamon egy-egy osztály

1.,2.,3.,5.,6évfolyamon egy-egy osztály

1., 2., 3., 4., 5., 6. évfolyamon egy-egy osztály

38


’B’ A: Életpálya-építés 3.e matematika, magyar3.d matematika

3. ,4. matematika, magyar

A: Angol 1.d Angol 1.évfolyamSZ: Szövegértés történelem 6.g

5-6. évfolyamos osztályok

SZ- Életpálya-építésSzövegértés-szövegalkotás 3.g, 4.g

3-4. évfolyamos osztályok

SZ- IKT matematika 8.j 8. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyamV - Életpálya-építés ’B’3.b matematika, magyar4.c matematika

3-4. évfolyamon egy-egy osztály - matematika

Tantárgytöm-bösített

oktatás a szak-

rendszerű oktatásban

A – 5 %Magyar 5., matematika 5.évfMagyar 6.d

10%Magyar matematika 5.évf

15%: Magyar 5., 6., matematika 5.,6. évf.,rajz, ének, médiaismeret 8.évf.

SZ – 5 %Matematika 5.f, 8.h, 8.j, Magyar 5.g, 6.g, 6.h

10 % 15% 15% 15% 15%

5-6. évfolyamos osztályokban szövegértés-szövegalkotás, matematikaV - 5 %Magyar,Matematika, fizika,kémia

10%Magyar matematika

15%Magyar matematika éves munkaterv alapján.

Műveltség-terület tantárgyi bontás nélküli oktatása

A-Történelem, hon-és népism. 5.

Történelem, hon-és népismeret 5., 6.

SZ – magyar nyelv és irodalom 5.g

Magyar nyelv és irodalom /tánc és dráma modullal/ 5-6.

V – magyar nyelv és irodalom 5. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom /tánc és dráma modullal/ 5-6.

Digitális tartalmak,

taneszközök használata

A, SZ, V = az érintett tanulócsoportok összes óráinak 25 %-a

Önálló intézményi innováció

megvalósítása

A: 1. A sport általi nevelés 1-2. évf.2. Egészséges életmódra nevelés / egészséghét/ 1-8. évf. tanórán kívül

SZ= 1.IKT.-val támogatott tanórák2. Tankönyvmentes hónap az első osztályban

V= 1.Egészségnevelés 1-8. évfolyam2. Hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése

Jó gyakorlatok átvétele

A= 1.Egészséges életmódra nevelésSZ=1. Projektoktatás a nyelvoktatásban 1-8. évfolyamon

2. Kooperatív oktatásV= 1. Milyenek vagyunk mi? 1., 5. évfolyam

2. kooperatív oktatás 1-8. évfolyamJó gyakorlatok átadása

Sz: 1. IKT-val támogatott oktatás a kompetencia alapú oktatás szolgálatában2. Erdei iskolai projektek

3. Minőségi oktatás/Arany János Egységes Iskola:A, Széchenyi István tagintézmény: SZ, Vörösmarty Mihály tagintézmény: V/

A fenntartás biztosítása az érintett tagintézmények tantárgyi programjainak módosítását is szükségessé tette.A tagintézményi tantárgyi és a pályázati elvárásnak megfelelően készített programok, projektek terjedelmük miatt elektronikus formában – CD-n , a BONI, illetve a tagintézmények honlapján találhatók /www.boni.info.hu/

39


40


7.HELYI TANTERVEK7.1 Tagintézményi óratervekA tagintézményi specialitásoknak megfelelően tartalmazzák az óratervek az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat, azok óraszámait, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat.

tagintézmény Kéttannyelvű nemzetiségi német

nyelvoktatás

Német nemzetiségi nyelvoktatás

Emelt szintű angol

Emelt szintű

testnevelés

Emelt szintű úszás

Arany János 1-8. évf. X XArany János 9.-12. évf. XIzmény 1-4.évf. XSzéchenyi I. 1-8. évf. X X XVörösmarty M. 1-8. évf. X XKakasd 1-8. évf. X

7.2 Az 1-4 évfolyam óraterve Az 1-4. évfolyamon a tantárgyak és az óraszámok az Arany János és az izményi tagintézményekben megegyeznek. A Vörösmarty tagintézményben /45.oldal 7.5 táblázat/ a német nyelven oktatott tárgyak *-gal jelöltek. A Széchenyi tagintézményben a felhasználható összes óraszám azonos a többi tagintézményben felhasználttal, a TÁMOP 3.1.4 pályázati vállalás miatt azonban eltér a technika/informatika, és a rajz tantárgyak óraszáma /42. oldal táblázat/.A kakasdi tagintézményben nincs emelt szintű angol nyelvoktatás, valamint évfolyamonként a délelőtti órarendbe épített testnevelés órák heti 5 helyett heti 4, egy órát délutáni tömegsport keretében szerveznek.

NAT műveltségterületek TantárgyakNémet nemzetiségi osztályok Emelt szintű angolos

osztályok1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4.

-Magyar ny. és irod.

Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7 8 8 8 7-Ember és társadalom

-Művészetek /dr. és tánc/-Informatika/könyvtári/

Matematika Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4Informatika* Informatika/ matematikai logika - - - 1 0,5 0,5 0,5 1

-Ember a természetbenKörnyezetismeret 1 1 1,5 2 1 1 1,5 2

-Ember és társadalom-Művészetek

Ének-zene 1 1 1,5 1,5 1 1 1 1-Ember és társadalom

Művészetek-Életvitel és gyak. ism.

Rajz és viz.kultúra 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

Technika és életvitel,informatika

1 1 1 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport/ 2 választható/

Testnevelés és úszás 5 5 5 5 5 5 5 5

Élő idegen nyelvNémet nemzetiségi 5 5 5 5 - - - -

Angol /emelt szint/ - - - - 2 2 2 5

KT szerinti kötelező + választható óraszám 22+4 22+4 22+4 24,5 +

4,25

20+2 20+2 20+2 22,5+2

Maximális terhelés lehet 26 26 26 28,75 22 22 22 24,5Összes óraszám = kötelező óra + választható óra

+ testnevelés 26,5 26,5 27,5 28 24 24 24 26,5

41


A Széchenyi tagintézményben a TÁMOP 3.1.4 pályázati vállalások miatt a technika/informatika, rajz tantárgyak óraszámai a következők:NAT műveltségterületek

Tantárgyak Német nemzetiségi, két tannyelvű osztályok

Emelt szintű angolos osztályok

1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4.Életvitel és gyak. ism.

Technikainformatika

0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 10,5 0,5 0,5 - 0,5 0,5 0,5 -

Művészetek Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1Évfolyamonként az összes felhasznált óraszám megegyezik a 7.2 táblázatban szereplővel.

7.3 Arany János Egységes Iskola 5-8. évfolyamának óraterve

NAT műveltségterületek Tantárgyak

Német nemzetiségi osztályok Emelt szintű angolos

osztályok 5. 6. 7. 8 5. 6. 7. 8


Magyar nyelv és irodalom -dráma 4,5 4 4 3,5 4,5 4 4 3,5

-Ember és társadalom-Művészetek /dr. és tánc/-Informatika/könyvtári/Matematika Matematika 4,5 4 4 3,5 4,5 4 4 3,5Informatika* Informatika 1 1 1 1-Ember és társadalom Történelem – hon- és népism. ( 5-

6.) 2 2 2 2 2 2 2 2

Osztályfőnöki - tanulás tanulása (5-6.) 1 1 0,5 1 1 1 0,5 1

Etika 0,5 0,5 -Művészetek Ének-zene 1,5 1 1 1 1,5 1 1 1Művészetek Rajz 1,5 1,5 1 1 1,5 1,5 1 1 Médiaismeret 0,5 0,5-Életvitel és gyak. ism. Technika - informatika 1,5 1,5 1 1 1,5 1,5 1 1Ember a természetben Fizika 1 1,5 1,5 1 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5 Biológia 1,25 1,5 1,25 1,5 Természetismeret -

egészségtan (6.)1,5 2 1,5 2

Földünk Földrajz 1,25 1,5 1,25 1,5Testnevelés és sport/össz. óraszámból 2 választható/

Testnevelés és úszás 4 5 5 5 4 5 5 5tánc 1 1

Élő idegen nyelv Német nemzetiségi 5 5 5 5 Angol /emelt szint/ 5 5 5 5

Kötelező óraszám 25,5+3,25

25,5+3,25

29+2,5

29+2,5

22,5+3 22,5+3

25+4

25+4

Maximális terhelés lehet: 28,75 28,75 31,5 31,5 25,5 25,5 29 29Intézményi teljesítendő óraszám = kötelező óra + választható óra+ testnevelés 28 28 30,5 30,5 28 28 30,5 30,5

Arany János Egységes Iskola 9-12. évfolyam óraterveTantárgy 9.o 10.o 11.o 12.o

42


Német Angol Német Angol Német Angol Német AngolMagyar 4 4 4 4 4 4 4 4Történelem 3 3 2 2 3 3 4 4Etika 1 1 Német 4 3 4 3 4 4 5 4Emelt szintű angol 3 4 3 4 4 4 4 5Matematika 3 3 3 3 3 3 4 4Informatika 2 2 2 2 Bevezetés a filozófiába 1 1Fizika 2 2 2 2 2 2 Biológia 1 1 1 1 2 2 2 2Kémia 2 2 2 2 Földrajz 2 2 2 2 Ének 1 1 1 1 Rajz 1 1 1 1 Technika Testnevelés 5 5 5 5 3 3 3 3Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1Tánc és dráma 1 1 Mozgókép és médiaismeret 1 1 Művészettörténet 1 1 Érettségire való felkészítés 5 5 6 6

Összesen: 34 34 34 34 34 34 34 34

43


7.4 Széchenyi István Általános Iskola 5-8. évfolyamának óraterve

NAT műveltségterületek Tantárgyak

Német nemzetiségi osztályok Emelt szintű angolos osztályok 5. 6. 7. 8 5. 6. 7. 8


Magyar nyelv és irodalomtánc és dráma 4,5 4 4 4 4,5 4 4 4

-Ember és társadalom-Művészetek /dr. és tánc/-Informatika/könyvtári/Matematika Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4Informatika* Informatika 1 1 1 1 1 1 1 1-Ember és társadalom Történelem - hon ( 5-6.) 2 2,5 2 2 2 2,5 2 2 Osztályfőnöki - tanulás

tanulása (5-6.) 1 1 0,5 0,5 1 1 0,5 0,5

Etika 0,5 0,5 -Művészetek Ének-zene 1 1 0,5 0,5 1 1 0,5 0,5Művészetek Rajz 1,5 1 1 1 1,5 1 1 1 Médiaismeret 0,5 0,5-Életvitel és gyak. ism. Technika 1 1 1 1 1 1 1 1Ember a természetben Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5 1,5 1,5 Természetismeret -

egészségtan (6.)2 2,5 2 2,5

Földünk Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5Testnevelés és sport/össz. óraszámból 2 választható/

Testnevelés és úszás (tánc)

4 5 5 5 4 5 5 5

úszás 1 1 Élő idegen nyelv Német nemzetiségi 5 5 5 5

Angol /emelt szint/ 5 5 5 5Kötelező óraszám 25,5+

3,2525,5+3,25

29+2,5

29+2,5

22,5+3 22,5+3 25+4 25+4

Maximális terhelés lehet: 28,75 28,75 31,5 31,5 25,5 25,5 29 29Összes óraszám = kötelező óra + választható óra

+ testnevelés28 28 30,5 30,5 28 28 30,5 30,5

44


7.5 A Vörösmarty Mihály Általános Iskola Tagintézmény 1-4. évfolyamának óraterveNAT műveltségterületek/műveltségterületi integráció

Tantárgyak:Német nemzetiségi és két tanítási nyelvű osztályok

óraterve

1. 2. 3. 4.-Magyar nyelv és irodalom-Ember és társadalom-Művészetek /tánc és dráma/-Informatika/ könyvtári/

Magyar nyelv és irodalom

8 8 8 7

Matematika Matematika * 4 4 4 4Informatika Informatika 0 0 0 1-Ember a természetben-Ember és társadalom

Környezet-ismeret * 1 1 1,5 2

-Művészetek-Ember és társadalom

Ének-zene* 1 1 1,5 1,5

Művészetek Rajz és vizuális kultúra *

1,5 1,5 1,5 1,5

-Életvitel és gyak. ism.-Ember és társadalom-Ember a természetben

Technika és életvitel*informatika

1 1 1 1

Testnevelés és sport/össz. óraszámból 2 választható

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Élő idegen nyelv Német nemzetiségi * 5 5 5 5KT szerinti kötelező + választható óraszám 22+4 22+4 22+4 24,5 + 4,25

Maximális terhelés lehet: 26 26 26 28,75Összes óraszám = kötelező óra + választható óra

+ testnevelés 26,5 26,5 27,5 28

Vörösmarty Mihály Általános Iskola Tagintézmény 5-8. évfolyam óraterve a 2010/2011-es tanévre

NAT műveltségterületek

Tantárgyak: Német nemzetiségi és két tanítási nyelvű osztályok

5. 6. 7. 8.Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom (tánc és dráma) 4,5 4,5 3,5 3,5

Élő idegen nyelv/össz. óraszámból 2 választható/

Német nemzetiségi(hon- és népismeret) * 5,5 5 5 5Angol 0 1 1 1

Matematika Matematika* 4 4 3 3Ember és társadalom Történelem és állampolgári ismeretek* 2 2 2 2

Ember és társadalom-ismeret, etika 0 0 0,5 0,5Ember a természetben Természetismeret

(egészségtan)*2,5 2,5

0,50 0

Fizika 0 0 1,5 1,5Biológia 0 0 1,5 1,5Kémia 0 0 1,5 1,5

Földünk-környezetünk Földrajz* 0 0 1,5 1,5Művészetek Ének-zene* 1 1 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1,5 1,5 1 0,5Mozgóképkultúra és médiaismeret 0 0 0 1

Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 5 5 5Informatika Informatika* 0,5 1 1 1Életvitel és gyak. ism. Technika és életvitel, informatika 1 1 1 0,5Osztályfőnöki Osztályfőnöki* 1 0,5 0,5 0,5


25,5+3,25

29+2,5

29+2,5

Maximális terhelés lehet: 28,75 28,75 31,5 31,5Össz óraszám = kötelező óra + választható óra+ testnevelés 28,5 29,5 30,5 30,5

A csillaggal jelölt tárgyak oktatása a két tanítási nyelvű képzésben német nyelven folyik.

45


Alsó tagozaton a szabadidőben a németes tanítóval német nyelven zajlik a foglalkozás. A rajz és vizuális kultúra és a technika tantárgyak tanítása a két tanítási nyelvű képzésben német nyelven

zajlik azokon az órákon, ahol a pedagógus német nyelvismerettel rendelkezik. Választható a két-tannyelvű német, vagy a német nemzetiségi oktatás.

Vörösmarty Mihály Általános Iskola Tagintézmény 5-8. évfolyam óraterve a 2011/2012-es tanévtől

NAT műveltség-területek Tantárgyak:

BONI Vörösmarty Mihály Általános Iskola óraszámaiNémet nemzetiségi és két tanítási nyelvű osztályok számára

5. 6. (2011/2012-es

tanévtől)

7.(2012/2013-as tanévtől)

8.(2014/2015-ös

tanévtől)Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom (tánc és dráma)

4,5 4,5 3,5 3,5

Élő idegen nyelv Német nemzetiségi(hon- és népismeret) *

5,5 5,5 5 5

Matematika Matematika* 4 4 4 4Ember és társadalom Történelem és

állampolgári ismeretek*2 2 2 2

Ember és társadalom-ismeret, etika

0 0 0,5 0,5

Ember a természetben

Természetismeret(eg.tan* 2,5 3 + 0,5 0 0Fizika 0 0 1,5 1,5Biológia 0 0 1,5 1,5Kémia 0 0 1,5 1,5

Földünk-környezet. Földrajz* 0 0 1,5 1,5Művészetek Ének-zene* 1 1 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1,5 1,5 1 0,5Mozgóképkultúra és médiaismeret

0 0 0 1

Testnevelés és sport/össz. óraszámból 2 választható/

Testnevelés és sport

5 5 5 5

Informatika Informatika 0,5 1 1 1Életvitel és gyak. ism.

Technika és életvitel, informatika

1 1 1 0,5

Osztályfőnöki Osztályfőnöki* 1 0,5 0,5 0,5Kötelező óraszám 25,5+3,25 25,5+3,25 29+2,5 29+2,5

Maximális terhelés lehet: 28,75 28,75 31,5 31,5Össz óraszám =kötelező óra + választható óra+ testnevelés

28,5 29,5 30,5 30,5

A hon- és népismeret tantárgy a német nemzetiségi oktatás hagyományaival összhangban nem a történelem és állampolgári ismeretek, hanem a német nyelv tantárgy keretein belül kerül integráltan oktatásra.

A csillaggal jelölt tárgyak oktatása a két tanítási nyelvű képzésben német nyelven folyik. A matematika és az osztályfőnöki tantárgyak tanítása német nyelven zajlik azokon az órákon, ahol a pedagógus német nyelvismerettel rendelkezik.

Az angol nyelv oktatása a 2009/2010-es tanévtől csökkentett óraszámban történik, a 2010/2011-es tanévtől 5. évfolyamtól felmenő rendszerben megszűnik.

Megfelelő számú /évfolyamonként/csoportonként minimum 10 tanuló/ számára tanórai foglalkozáson kívül – szakköri keretben folyhat az angol nyelv tanítása.

Az egészségtan tantárgy 6. évfolyamon a természetismeret tantárgy keretein belül integráltan kerül oktatásra.

46


7.6 A kakasdi Bezerédj Amália Általános Iskolai Tagintézmény 5-8. évfolyam óraterve

NAT műveltségterületek Tantárgyak Német nemzetiségi osztályok

5. 6. 7. 8-Magyar ny. és irod.

Magyar nyelv és irodalomdráma 4,5 4,5 4 4

-Ember és társadalom-Művészetek /dr. és tánc/-Informatika/könyvtári/Matematika Matematika 4 4 3,5 3,5Informatika* Informatika 1 1 1 1-Ember és társadalom Történelem és állampolgári

ismeretek (hon- és népismeret)

2 2 2 2

Osztályfőnöki - tanulás tanulása (5-6.) 1 1 0,5 1

Ember és társadalom-ismeret, etika 0,5 0,5

-Művészetek Ének-zene, + 5. évf. tánc 1 1 1 0,5Művészetek Rajz és vizuális kultúra 1,5 1,5 1 0,5 Mozgóképkultúra és

médiaismeret 1

-Életvitel és gyak. ism. Technika és életvitel,informatika

1 1 1 0,5

Ember a természetben Fizika 1 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Biológia és egészségtan 1,5 1,5 Természetismeret / +6.

évfolyamon egészségtan/2,5 1,5

Földünk Földrajz 1 1,5 1,5Testnevelés és sport/össz. óraszámból 2 választható/

Testnevelés és sport / úszás 5. évfolyamon/

4 4 4 4

Élő idegen nyelv Német nemzetiségi 5 5 5 5


25,5+3,25

29+2,5

29+2,5

Maximális terhelés lehet: 28,75 28,75 31,5 31,5Intézményi teljesítendő óraszám = kötelező óra + választható óra+ testnevelés

27,5 28,5 29,5 29,5

Délutáni órakeretben tömegsport 1 1 1 1

47


7.7 Általános tantervű osztályok óraterve 1-4. évfolyam 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7Idegen nyelv/angol vagy német/ 3

Matematika 4 4 4 4Környezetismeret 1 1 1,5 2

Rajz 2 2 2 1,5

Technika, informatika 2 2 1,5 1,5

Informatika 1

Ének-zene 1,5 1,5 1,5 1,5Testnevelés-Úszás /össz. óraszámból 2 választható/

5 5 5 5

KT szerinti kötelező + választható óraszám

20+2 20+2 20+2 22,5+2

Maximális terhelés lehet: 22 22 22 24,5Összes óraszám = kötelező óra +választható óra+ testnevelés 23,5 23,5 23,5 26,5

Általános tantervű osztályok óraterve 5-8. évfolyam óraterveTantárgy 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4Idegen nyelv/Német, vagy angol/ 3 3 3 3Történelem, hon és népismeret 2,5 2,5 2 2Matematika 4 3,5 3,5 3,5Informatika 0,5 0,5 1 1Természetismeret 2 2Rajz 1,5 1,5 1,5 1Technika / háztartástan - informatika 1,5 1,5 1 1Fizika 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene 1 1 1 1Testnevelés, Úszás /össz. óraszámból választható/

5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1Tánc- és dráma 0,5 0,5Informatika 0,5Etika 0,5Médiaismeret 0,5Egészségtan 0,5KT szerinti kötelező + választható óraszám 22,5

+322,5+3 25+4 25+4

48


Maximális terhelés lehet: 25,5 25,5 29 29Összes óraszám = kötelező óra +választható óra+ testnevelés

26,5 27,5 29,5 29,5

7.8 Összevont gyógypedagógiai osztályok óraterveTantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 8 6 5,5 5,5 5Történelem és állampolgári ism. 2,5 2,5 2 2Angol Német nyelv és irodalomMatematika 4 4 4 4 4 4 4 4Informatika/számítástechnika 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1,5Környezetismeret 2 2 2 2Rajz 1,5 1,5 2 2 2 1 1 1Életvitel 1 1 2 2 3 3 4 4Természetismeret 2 2 3 3Biológia Földrajz 1,5 1,5 1,5Fizika Kémia Ének-zene 1 1 1,5 1 1,5 1,5 1 1Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5Úszás 1Osztályfőnöki 1 1 1 1Tánc és drámaHon- és népismeretInformatikaEmber és társadalmi ism., etikaMozgókép és médiaismeretekEgészségtan 3 3 3 3 2 2 2,5 2,5Összesen: 24 24 26,5 26 28 28 30 30

7.9 Az alapfokú művészetoktatás tagozatainak óratervét a II. fejezet 5. része tartalmazza.

7.10. A szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás az általános iskolai tagintézmények 5-6. évfolyamainA szakrendszerű és nem szakrendszerű nevelés-oktatás elvárt arányai fejlesztési szakaszonként a 2010/2011. tanévtőlAz alapfokú nevelés-oktatás szakaszai:

A nem szakrendszerű oktatás aránya a kötelező tanórai foglalkozásokon belül:

Szakrendszerű oktatás aránya a kötelező tanórai foglalkozásokon belül:

1-2. évfolyam – bevezető szakasz 100 % -3-4. évfolyam – kezdő szakasz 100 % -5-6. évfolyam - alapozó szakasz 2010/2011. tanévben 20-25 %

között2011/2012. tanévtől 25%

2010/2011. tanévben 75-80 % között

2011/2012. tanévtől 75 %7-8. évfolyam – fejlesztő szakasz - 100 %

Az éves megvalósítást – a bevont tantárgyakat, óraszámokat – tagintézményenként az éves munkatervben szabályozzuk, rögzítjük.

49


7.11 Az egyéni fejlesztések órakereteA kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás szervezésére rendelkezésre álló órakereten felül – a heti kötelező tanórai foglalkozások 12 %- áig a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, ill. az 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészülése céljából egyéni foglalkozásokat szervezünk, melynek felmenő rendszerű alkalmazása a következő:Évfolyam % 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.2010/2011 12 2,4 2,4 2,4 2,7 2,7 2,7 3 3

7.12’Különleges’ tananyagtartalmak tantárgyi megjelenése a 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet alapján

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.Egészség-fejlesztés

környezetismeret,testnevelés,

magyar ny. és irodalom,technika és életvitelminimum 10 órában

egészségtan 5-6. évfolyamonosztályfőnöki,

technika és életvitel

minimum 10 órábanFogyasztó-védelem

környezetismeret,technika és életvitelminimum 4 órában

osztályfőnöki,technika és életvitelminimum 4 órában

Környezet-védelem

környezetismeret,rajz és vizuális kultúra

magyar ny. és irodalom,technika és életvitelminimum 10 órában

természetismeret,osztályfőnöki,

technika és életvitelminimum 10 órában

fizikabiológia,kémia,földrajz


Közlekedésre nevelés

környezetismeret,testnevelés

minimum 6 órában

természetismeret,osztályfőnöki, testnevelés

minimum 6 órában

osztályfőnöki, testnevelésminimum 4 órában

Társadalmi bűnmegelőzés

környezetismeret,magyar ny. és irodalom,

minimum 4 órában

osztályfőnöki,magyar nyelv és irodalom

történelemetika 7-8. , média 8. évfolyamon

minimum 10 órábanÁldozattá válás


minimum 4 órában


történelemetika 7-8. , Média 8. évfolyamon

minimum 8 órábanErőszak-mentes konfliktus-kezelés


minimum 4 órában


történelemetika 7-8. , média 8. évfolyamon

minimum 8 órábanKorszerű természet-tudományos ismeretek

környezetismeret,matematika

technika és életvitel,4. évfolyamon informatika

minimum 10 órában

természetismeret,osztályfőnöki,


fizikabiológia,kémia,földrajz

minimum 10 órában/évfolyamonként a minimum óraszámok tanévenként a tantárgyak összességére vonatkoznak/

A témaköröknek megfelelő tananyagtartalmat a tantárgyi programok tartalmazzák.

50


7.13 Az előírt tananyag és követelmény

7.13.1 A dokumentálás módjaA tagintézményenként, évfolyamonként kidolgozott tantárgyi programok terjedelmüknél fogva elektronikus adatbázisra -CD-re rögzítve-, valamint az intézmény honlapján / www.boni.info.hu találhatók.

7.13.2 A feladat-ellátási helyek tantárgyi programjainak egységes felépítése A áttekinthetőség érdekében a tantárgyi programok elé a következő ’előlap’ került:

A BONI ………………………………………… HELYI TANTERVE

NAT MŰVELTSÉGTERÜLET:

KERETTANTERV /átvett, adaptált/

ÉVFO-LYAM:

A TANTÁRGY NEVE:

INTEG-RÁCIÓ:

A TANTÁRGY

ÉRTÉKELÉSE: ÉVES ÓRASZÁMA

:

HETI ÓRA

SZÁMA:

SZEREPE A KOMPETENCI

A ALAPÚ NEVELÉSBEN-OKTATÁSBAN:

.

.

ÚJ TANULÁSSZERVEZÉSI ELJÁRÁS:

NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS 5-6. ÉVFOLYAMBAN:

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE:

A BONI ………………………………………… HELYI TANTERVE

7.14. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

a taneszközök feleljenek meg a helyi tantervben foglaltaknak, hitelesen, tárgyilagosan dolgozzák fel a tananyagot,

motiválják a tanulókat, lehetőleg a teljes képzési szakaszra szóljanak, egymásra épüljenek, szerkezetük legyen világos, érthető, adjanak lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre, nyújtsanak mintát az önálló feladatmegoldásra, előnyben részesítjük azokat, melyek több éven keresztül is használhatók, az alaptankönyvekhez tartozzon feladatlap vagy munkalap, lehetőség szerint e-tananyag a

megerősítés, a gyakorlás, a tanulók önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett, a nevelők számára kézikönyvet kínáljon,

a taneszközök tartalmukban, információikban, ábravilágukban igazodjanak a tanulók szükségleteihez, ne legyenek túl zsúfoltak, legyenek jól olvashatóak, jól áttekinthetőek,

51



legyenek vonzóak, figyelemfelhívóak, szép kivitelezésűek és időtállóak, áruk legyen kedvező, az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetén arra törekszünk, hogy a költségek ne

haladják meg az évente a költségvetési törvényben szereplő normatív hozzájárulás összegét,

segítsék, támogassák a kompetencia alapú oktatás, nevelés eredményességét, jelenjenek meg bennük az új tanítási-tanulási formákhoz igazodó feladattípusok

Új taneszközök használatát akkor vezetjük be, ha azok az oktatás minőségét lényegesen javítják,Törekszünk a digitális taneszközök beszerzésére, azok minél több tantárgy során történő használatára

A taneszköz-választást a nevelőtestületek tanévenként egyeztetik. A még jó állapotban levő tankönyveket könyvtárosaink összegyűjtik, listát kérnek a tanulóktól arról, hogy melyekre lesz a következő évben szükségük. Ennek ismeretében bonyolítják a beszerzést. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, valamint a támogatások rendszeréről. Az iskolaszék és az igazgatótanács véleményezi, korlátozhatja a beszerzést.Tanév közben a szülők számára közreadott listán szereplő taneszközök körét a nevelők nem bővíthetik.

7.15. Az iskolai magasabb évfolyamra lépés feltételei

7.15.1 Kritériumok Ha a tanuló az első évfolyamon nem tesz eleget az előírt követelményeknek, de tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte – munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait újra az első évfolyamon folytathatja. 1-4 évfolyamokon szülői kérelem nem utasítható el.A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az 1-3. évfolyamon a hatályos közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanulók csak abban az esetben utasíthatók évfolyamismétlésre, ha az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt a követelményeket nem tudták teljesíteni, azaz hiányzásuk meghaladja a 250 órát, vagy valamely tantárgy óraszámának 30 %-át. Az általános tagozatú osztályokban az idegen nyelv tanulásának első tanévében /4. évfolyam/ elégtelen osztályzat esetén a tanuló évfolyamismétlésre nem kötelezhető. 4-12. évfolyamon a tanulók az iskola magasabb évfolyamába akkor léphetnek, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyam minden tantárgyából teljesítették. Ezt a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve megszerzett érdemjegyei alapján bírálják el. A továbbhaladáshoz az egyes tantárgyak tanterveiben évfolyamonként a pedagógiai szakaszokhoz rendelt minimális követelményeket kell alapul venni. Ha a tanuló 4-12. évfolyamon a tanév végén elégtelen osztályzatot kap – függetlenül a tantárgyak számától - a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító, vagy osztályozó vizsgát tehet. Ha a javító vagy osztályozó vizsgán valamely tantárgyból elégtelen az eredménye, az évfolyamot ismételni köteles.

52


7.15.2 A továbbhaladás és évismétlés eljárása 1-12. évfolyamokon:Továbbhaladás Évismétlés

Csúsztatott iskolakezdés

(6-8 éves korig)

Előkészítő évfolyam (6-7 éves korig, egy alkalommal) -

szülői kérésrehiányzás miatt

1-3. évfolyamokon

Egyéni továbbhaladás

(legfeljebb a 4. év végéig)

Szakvélemény javaslatára: mentesítés

egyes tantárgyak látogatása/értékelése

alól.4-12évfolyamokon

követelmények teljesítése

nem teljesítette a követelményekethiányzás miatt

7.15.3 Osztályozó vizsga A magasabb évfolyamra lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie akkor, ha:

magántanuló volt, az iskola főigazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola főigazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál, vagy valamely tantárgy éves óraszámának 30%-t meghaladó óránál többet mulasztott, a követelményeket sem teljesítette, emiatt nem osztályozható ha tanév közben más iskolából érkezik, és ott az adott tantárgyat nem teljesíti.

A tanulók távolmaradásával, mulasztásával kapcsolatos rendelkezéseinket SZMSZ-ünkben részletezzük

Az osztályozó vizsga tantárgyai:1. évfolyamon: magyar nyelv- és irodalom, matematika

2-4. évfolyamon: magyar nyelv- és irodalom, matematika, természetismeret

5-6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, természetismeret7-12. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, földrajz,

biológia, fizika, kémia, informatika.

7.16 Magasabb évfolyamába lépés feltételei a művészetoktatásban7.16.1 Kritériumok

Felsőbb évfolyamba csak az a növendék bocsátható, aki főtárgyból eredményes vizsgát tett. Az a növendék, aki betegség miatt nem tudott megjelenni a vizsgán, a főtárgy tanára javaslata alapján megajánlott osztályzatot kaphat, ha a tanév közbeni munkája megfelelő volt. A vizsgán igazolatlanul távolmaradó tanuló pótvizsgát köteles tenni. Elégtelen minősítés esetén a tanulmányokat csak osztályozó vizsga letételével, vagy évfolyamismétléssel lehet folytatni. „B” tagozatos oktatásban az intézményegység nevelőtestületi döntése alapján részesülhet a növendék, illetve testületi döntéssel ez megszüntethető.

53


A tanuló az intézményegység-vezető engedélyével két vagy több évfolyamra megállapított tanulmányi követelményeit egy tanévben is teljesítheti. Az intézményegység-vezető az engedélyt a szaktanár javaslatát figyelembe véve adja meg, ha a tanuló kérelmét írásban május 10-ig benyújtja. A tanulmányok folytatására főtárgyanként és kötelező tárgyanként kétszer van lehetőség. Egyéni indokok alapján a szaktanárral egyeztetve a szülőnek kell az intézményegység-vezetőhöz benyújtott kérelemmel jeleznie gyermeke évfolyam folytatási szándékát. Amennyiben a szaktanár úgy ítéli meg, hogy a gyermeknek még egy tanévre szüksége van a követelmények elsajátítására, úgy a szülővel egyeztetve ő is javaslatot tehet az évfolyamfolytatásra. A javaslatokat, a kérelmeket legkésőbb minden év május 10 – ig kell benyújtani.

7.16.2 Osztályozó vizsga tárgyai az alapfokú művészetoktatásban megegyeznek az évfolyamokon oktatott tantárgyakkal.

7.16.3 Az alapfokú művészetoktatásra vonatkozó egyéb szabályozások:

Tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi kötelezettségeit egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Az alapfokú művészetoktatásra jelentkező tanuló 3 fős bizottság /két művésztanár, egy tagozatvezető vagy igazgató helyettes/ előtt tesz felvételi vizsgát. A bizottság javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálásához, továbbá arra vonatkozóan, hogy melyik évfolyamra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló magasabb évfolyamra kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. A bizottság vizsga alapján dönt, a művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján. Ha a növendék egy vagy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a növendék több évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a növendék teljesíti az évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyit elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. A tanév sikeres elvégzése, év végi vizsga letétele. A továbbképző osztályokba lépés feltétele a sikeres alapvizsga. Művészeti alapvizsgát először azoktól a tanulóktól lehet megkövetelni a továbbhaladás feltételeként, akik a 2000/2001. tanévben kezdik tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első évfolyamán.

7.17. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

7.17.1 Az értékelés módjai:

54


Szöveges minősítés 5 fokozatú számskála +

szöveges minősítés félévkor

Szöveges minősítés 5 fokozatú számskála

1-3. évfolyam és 4. évfolyam első félév zárásakor.

A minősítések rövidítései:

4. évfolyam első félévében

Kakasdon, Vörösmarty tagintézményben 7-8. évfolyamon etika tantárgyból

- 4. évfolyam második félévétől 12. év végéig a táblázat 2. oszlopában fel nem sorolt tantárgyakból, - a művészetoktatás évfolyamain

kiválóan teljesített = K kiválóan teljesített = K5

Kiválóan teljesített = K jeles 5

jól teljesített = J jól teljesített = J4

jól teljesített = J jó 4

megfelelően teljesített=M megfelelően teljesített=M3

megfelelően teljesített=M közepes 3

felzárkóztatásra szorul=F felzárkóztatásra szorul=F2

gyengén teljesített = Gy elégséges 2

nem felelt meg =N elégtelen 1

1-3 évfolyamon szöveges értékelés, félévkor és év végén a fő tantárgyakhoz minősítő szó kerül. A 4. évfolyam első félévében a naplóba, tájékoztató füzetbe jegyek kerülnek, félév végén szöveges/minősítő értékelés történik. A 2. félévtől jegyekkel értékelünk. A ’felzárkóztatásra szorul’ minősítést kapott tanulóinkat /1-4. évfolyamon/ a szülőket bevonva értékeljük, javaslatot teszünk a hiányokat okozó problémák feltárására, javítására. E tanulóinkat, és a másodszor, vagy többedszer évfolyamot ismétlő tanulókat /1-8. évfolyamon/ heti két órában korrepetáljuk, egyéni fejlesztésben részesítjük. Negyedik évfolyam első félévéig félévkor és év végén a tanulók tanulmányi munkáját szövegesen értékeljük, így a szülők és a gyerekek pontosabb, részletesebb tájékoztatást kapnak az egyes tantárgyak, tevékenységek során produkált eredményekről, a készségek szintjéről. A szöveges értékelést tantárgyanként (kivétel a készség tantárgyakat) minősítjük:

o kiválóan teljesítetto jól teljesített

o megfelelően teljesítetto felzárkóztatásra szorul

Elsősorban az alsóbb évfolyamokon – délelőtti tanórákon és a napköziben is – az értékelés egyéb módjai is alkalmazhatók: piros pont, csillag, jelek, szimbólumok. Az értékelés szempontjait a tanulókkal a szaktanároknak ismertetniük kell. A tanuló eredményéről a szülőt a tájékoztató füzetben, ill. ellenőrző könyvben tájékoztatjuk. Az osztályfőnököknek legalább kéthavonta ellenőrizniük kell a szaktanárok, illetve a gyerekek által ellenőrzőbe írt bejegyzéseit, gondoskodniuk kell az esetleges hiányok pótlásáról. Fogadóórákon a tanulók tanulmányi eredményeivel kapcsolatos tapasztalatokat a szülőkkel megbeszéljük. A félévi és év végi minősítésnél – a fejlődési tendenciát is figyelembe véve – a megszerzett minősítések illetve érdemjegyek egész évi átlagát vesszük figyelembe.

55


Az öt tizedet meghaladó átlag esetén a jobb érdemjeggyel zárunk. A nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti a tanulók év végi osztályzatát, a pedagógus és az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a magasabb évfolyamba lépésről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érintett pedagógus, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi jegyek alapján a tanuló javára módosítja. Tanév közben tantárgyi dicséretet a szaktanár a tanuló tanórai és tanórán kívüli – a tantárggyal kapcsolatos – teljesítményét figyelembe véve adhat.Félévkor és év végén a szöveges értékelés vagy a számjegy mellé dicséret / D / kerülhet. Három dicséretes megjegyzéssel zárt tantárgy esetén a tanuló nevelőtestületi dicséretben részesül, melyet a bizonyítvány és a törzslap ’Jegyzet’ rovatában rögzítjük. SNI szakvéleménnyel rendelkezőket, ha a javaslatban szerepel, az intézmény vezetője mentesíti a megjelölt tantárgy vagy tantárgyrész értékelése, minősítése alól.

7.17.2 Modulok értékelése, minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébeTagintézményi döntés, hogy a modulok integrált, vagy önálló tantárgyak /I. fejezet 7.pont óratervek/.

A modulok értékelése az adott tantárgy értékelésével együtt számjeggyel történik, a továbbhaladás feltétele a követelmények teljesítése.Modul beépülése tantárgyakba Tantárgy elnevezése:Egészségtan + természetismeret TermészetismeretTánc és dráma + magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalomHon- és népismeret + történelem TörténelemHon- és népismeret + német nemzetiségi nyelv Német nemzetiségi nyelv (Vörösmarty

tagintézményben)Modul, mint önálló tantárgy értékelése:

5 fokozatú skálán Szöveges minősítésArany J. Egységes Iskola informatika 4-12. évfolyamon

9-12. évfolyamon minden modultinformatika 4. félévkor

Széchenyi tagintézmény informatika 4-8. évfolyamon informatika 4. félévkorVörösmarty tagintézmény informatika 4-8. évfolyamon

médiaismeret 7-8. évfolyamoninformatika 4. félévkor,etika

kakasdi Bezerédj tagintézmény informatika 4-12. évfolyamon,médiaismeret 7-8. évfolyamon

informatika 4. félévkor,etika 7-8. évfolyamon

A 7-12. évfolyamokon a modul követelményeinek nem teljesítése megakadályozhatja a tanuló továbbhaladását.A csak az első félévben tanított modul tantárgy eredménye is bekerül az év végi bizonyítványba.Ha a modul integrált, akkor a befogadó tantárggyal együtt közös érdemjeggyel történik az értékelése.

Témahét, 3 hetes – tagintézményenként a projektmappában leírtak szerinttémahét 3 hetes

Arany J. Egységes Iskola az érintett tantárgyakban szövegesen – 3. évfolyamon –

56


félévente - jeggyel rész-értékelésSzéchenyi tagintézmény szövegesen szövegesenVörösmarty tagintézmény az érintett tantárgyakban

félévente - jeggyelszövegesen – 3. évfolyamon –

rész-értékelés

7.18. A magatartás és szorgalom értékelésének, minősítésének követelményei, formái

7.18.1 Egységes elvek alapján bíráljuk el, összegezzük a fegyelmezetlenségeket és a jutalmazásokat, mely elveket az SZMSZ-ben rögzítettük.

A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnökök a szaktanárok észrevételeit figyelembe véve – a gyerekekkel megbeszélve, minden hónap végén szóban és az osztálynaplóba, tájékoztató füzetbe vagy ellenőrzőbe rögzítve értékelik. A szorgalom és magatartás félévi és év végi osztályzatára az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – a tanulók jutalmazási és fegyelmezési fokozatának figyelembe vételével - tesznek javaslatot, majd a nevelőtestület dönt az osztályozó értekezleten.

7.18.2 A magatartás és szorgalom értékelésének fokozatai:Magatartás: példás jó változó rosszSzorgalom: példás jó változó hanyag

7.18.3 A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:Példás (5) az a tanuló, aki:

a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen

viselkedik; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon megfelelően viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása.

57


Változó (3) az a tanuló, aki. az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője vagy megrovása van;

Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, igazgatói figyelmeztetése, vagy annál

magasabb fokozata van.A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

7.18.4 Szorgalom Példás (5) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt

önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3) az a tanuló, akinek: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig

teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre,

felügyelettel dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló, aki:

58


képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait folyamatosan nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak

ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

7.19. Tanulóink fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereinkTanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. /Útmutató a tanulók fizikai és motoros képességeinek méréséhez. OM 2000. Szerkesztette: Tompa Ferenc/A mérés alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, a szülők tudomására hozzák.A hat motoros próba maximum pontértéke feladatonként 10,5 pont, ez összesen 63 pont. A 2000 m síkfutás maximum pontja 77 pont. Így összesen 140 pont az elérhető pontszám.

A minősítő kategóriák a következők: Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése

Tanuló értékelése0-20,5 pont

1-4.

els

ő fé

lév

felz

árkó

ztat

ásra

szor

ul

4. é

v vé

gétő

l-8.-i

gel

égte

len

Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják.

21-40,5 pont

4. é

v vé

gétő

l -8.

-ig

elég

sége

s

Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát.

41-60,5 pont

1-4.

el

ső

félé

vm

egfe

lelő

en

telje

síte

tt

4. é

v vé

gétő

l-8.-

ig köze

pes

A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többlet munka még erősen igénybe veszi.

61-80,5 pont

1-4.

els

ő fé

lévi

g m

egfe

lelt

4. é

v vé

gétő

l-8.-

ig

köze

pes

Ezt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa.

59


81-100,5 pont

1-4.

els

ő fé

lévi

gjó

l meg

fele

lt

4. é

v vé

gétő

l-8.

-igjó

Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez.

101-120,5 pont

1-4.

els

ő fé

lévi

gki

váló

an m

egfe

lelt

4. é

v vé

gétő

l-8.-i

gje

les

Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet.

101-120,5 pont

Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy – nagyobb formaingadozás nélkül – nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el.

7.20 A nemzeti kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyag

7.20.1 A nemzeti kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyaga részletesen megtalálható tagintézményenként, évfolyamonként a német nemzetiségi, valamint a két tannyelvű oktatás tantárgyi programjában. /CD, www.boni.info.hu, alapdokumentumok/tantárgyi programok/.Kiegészítő ismereteket kapnak a német nyelvet tanulók a nemzetiségi hét rendezvényein.

Mivel intézményünkben az e nyelvet – oktatási formát választók heti 5 órában - a német nemzetiségi nyelvoktató program alapján tanulják, számukra a magyar nyelv és kultúra elsajátítását a többi tantárgy biztosítja, külön programot készítenünk nem kell.

Kiegészítő ismereteket kapnak a német nyelvet tanulók a nemzetiségi hét rendezvényein, melyet tagintézményenként projektmunkával /projektmappa, www.boni.info.hu /prezentálnak a kidolgozott program alapján az érintett osztályok.

A Vörösmarty iskolában 2010-től a 7-8. évfolyamos tanulók számára DSD- nyelvvizsgára felkészítést folytatnak.

7.20.2 A nemzetiségi német nyelvoktatás céljai és feladataiÁltalános célokElemi vagy alapszinten természetesen a kommunikációs színtér kerül előtérbe.Az oktatásban a tananyagot mindig kiegészítjük további külső forrásanyaggal. Ezekben a kiegészítő anyagokban integrálódnak a nemzetiségi tartalmak 1-8 osztályig. (pl.: ünnepek, dalok, versek, szokások, ételreceptek).

A nemzetiségi német nyelvoktatás az általános iskolában a modern idegen nyelv-oktatás módszerét és elméletét tartja szem előtt, mivel a gyerekek a nemzetiségi nyelvet már nem beszélik, kis százalékban értik.

60




Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megőrizzék identitástudatukat és megismerjék nagyszüleik kultúráját. A tanulók kommunikációs képességeit fejlesztjük, amelyhez felhasználjuk a gyűjtött dalokat, szokásokat. A szituációkban szükséges nyelvi eszközöket gyakoroltatjuk, hogy ezzel egy adott beszédhelyzet nyelvileg megoldhatóvá váljék. A nyelvoktatás középpontjában a beszédkészség fejlesztése áll.Ebből adódóan: A nyelvtantanítás mindig induktív módon történik. A szabályok a tanítási-tanulási folyamat

végén és nem az elején állnak. Tanulóink idővel képessé válnak szövegek önálló befogadására. Megismerik a számukra

leghatékonyabb olvasási és megértési módszereket, és alkalmassá válnak önálló ismeretszerzésre.

A tanulóközpontú oktatás mindig változatos. Érdekes feladatokat kínál, és ezzel növeli a tanulók tanulási szándékát. Ez az oktatás folyamatának tervezésében a következőket jelenti: játékok és dalok beépítése változatos munkaformák (önálló-, páros-, csoportos-, osztálymunka) Az együttműködés és közös munka szabályai ránk nézve éppúgy érvényesek, mint a tanulókra

Az egyéni képességek belső differenciálást tesznek szükségessé: A gyorsabban haladók kiegészítő tananyagot kapnak. Különböző nehézségű feladatokat kínálunk fel.

Szaktárgyi célok Felébreszteni a tanulókban a vágyat ahhoz, hogy a német nyelvet, mint elődeik nyelvét

megtanulják, kultúrájukat megismerjék és megőrizzék, Fejlődjék kisebbségi öntudatuk, Kapjanak megfelelő képet a Magyarországon élő német kisebbség és a németnyelvű országok

népeinek életéről és kultúrájáról, A tanuló olyan szintű nyelvi tudást sajátítson el, amelyre a későbbiekben biztosan építhet,

amely képessé teszi őt német nyelvű kommunikációra. Vonzó témákkal és önálló munkákkal ösztönözzük a tanulókat arra, hogy a tanulmányaikon

kívül is foglalkozzanak a német nyelvvel és kultúrával, A tanuló nyelvi tevékenysége közben legyen igényes, fegyelmezett, körültekintő, írásbeli

munkái pedig áttekinthetőek, tiszták, tetszetősek. Tudjon beszélgetőtársaira figyelni, hibáikat tapintatosan javítani.

Feladatok A nyelvértés és a beszéd fejlesztése szisztematikusan felépített mondatmintákkal és változatos

feladatokkal, Képessé tenni a tanulókat ismert témákhoz kapcsolódó hallott vagy olvasott szöveg

feldolgozására, megértésére, Megtanítani a tanulót szótár és lexikonok használatára, A nyelvtan alapvető fogalmainak és összefüggéseinek megtanítása a felsőbb évfolyamokon, A legfontosabb beszédfordulatok és írásbeli struktúrák megismertetése /például köszönés,

üdvözlés, kívánság, feljegyzés, leírás, elbeszélés, magánlevél/,

61


Magyarországi német gyermekjátékok és dalok, mondókák, versek és prózai részletek megismertetése, a népi kultúra ápolása,

Ismeretek átadása a magyarországi németek múltjáról és jelenéről.

7.20.3 A német nemzetiségi kultúra megismerésének lehetőségei Városunkban és környékén nagy számban élnek német ajkú emberek, jelentős kulturális hagyományokkal. A gyerekek elvétve nőnek már fel olyan családban, ahol anyanyelvi szinten beszélnék a német irodalmi, vagy tájnyelvet. A nemzetiségi német nyelvtanulást választó tanulók közül sokan vannak olyanok is, akik a német nyelv tekintetében semmiféle családi örökséggel nem rendelkeznek. Számolnunk kell e tényekkel, s ezek figyelembevételével igyekszünk a német nemzetiségi nyelv tanítását, a nemzetiség kultúrájának megismertetését tanulóink számára biztosítani. A nemzetiségi oktatás céljai:– a nemzetiség tudat fejlesztése– a magyarországi németek életének, kultúrájának megismerése, megőrzése– a német nyelvterületeken élő lakosság hagyományainak, életének megismerése– a tanulók érdeklődésének felkeltése őseik nyelve iránt– a német nyelv alapismereteinek megszerzése, amelyre a további ismeretek építhetők

A célok megvalósítása a következő területeken a felsorolt tevékenységekkel oldható meg: Tanórai keretben a tantervünknek megfelelően a nemzetiség kultúrájának, hagyományainak

megismertetésére nagy hangsúlyt fektetünk. Tanórán kívüli iskolai foglalkozások keretében– A jó képességű tanulókkal részt veszünk a nemzetiségi, szavaló, szépkiejtési versenyeken.– Az iskolai műsorokon a két tannyelvű és nemzetiségi nyelvet tanuló osztályaink különböző

német nyelvű műsorszámokkal lépnek fel /tánc, ének, színdarab/.– Az alsó és felső tagozaton német néptánc oktatás folyik a Kranzlein német nemzetiségi

tánccsoportban.– A szaktantermekben szünetekben és szabadidőben lehetőséget biztosítunk német nyelvű

folyóiratok, könyvek olvasására.– Szorgalmazzuk a csereüdüléseket, a diáklevelezést.– A németországi Bautzen megyében működő négy Schullandheim /Halbendorf, Sohland,

Neukirch, Bautzen /Burk/ és ezek működtetésével foglalkozó utazási irodával /Kinderreisebüro der Schullandheime e.V./ 1995 óta van partnerkapcsolatunk. Mi Fonyód-Alsóbélatelepen fogadjuk a német gyerekeket.

– A német nemzetiségi két tannyelvű oktatás eredményességét segítik a németországi cserekapcsolatok: Wernau, Hocheim városával.

– A németországi nyelvgyakorlaton az 5-12. évfolyam kéttannyelvű és német nemzetiségi nyelvet tanuló diákjai, míg a Bélatelepen a 4-.12. évfolyam tanulói vehetnek részt.

Városi szintű tevékenységek– A Márton-napi búcsún diákjaink, szüleik és kollegáink is részt vesznek. A látványos

lampionos felvonulást műsor követi. Németeseinkhez angol nyelvet tanuló gyerekek is csatlakoznak.

– A német kisebbségi önkormányzat által szervezett városi farsangon rendszeresen részt veszünk, műsort adunk, gyerekeink számára nevelői kíséretet biztosítunk.

62


– Fontosnak tartjuk /kölcsönös megkeresés után/ a város német nemzetiségi csoportjaival, egyesületeivel /GJU, Elternhaus, német nemzetiségi énekegyüttes, tánccsoportok/ való kapcsolattartást.

7.20.4 Hon- és népismeretA német nyelv tanulása során a tanuló folyamatosan összeveti a saját közvetlen környezetében gyűjtött élettapasztalatokat azokkal az információkkal, melyeket a német nyelvű szövegek feldolgozása során ismert meg. Ez többek között hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló jobban megélje saját szűkebb és tágabb környezetének identitását.

A hon – és népismereti tananyag évfolyamonként

4. osztály vége Tudja megnevezni a település nevezetességeit, kapcsoljon hozzá tevékenységeket egyszerű

mondatokban. Sorolja fel a régi mesterségeket, tudja a régi szerszámokat mesterséghez rendelni. Tanuljon meg egy-egy húsvéthoz, karácsonyhoz, búcsúhoz, farsanghoz kötődő mondókát,

adják elő szituációban. Öltöztessen fel egy babát népviseletbe, nevezze meg a ruhadarabokat. Ismerjen legalább öt eredeti hagyományosan a településre jellemző játékot. A településről vagy környékéről gyűjtött mondókák ritmusára táncoljon egyszerű gyermektánc

elemeket. Közvetlen környezete használati tárgyait foglalja mondatokba. 4-5 mondatos leírást készítsen

a régi házakról, udvarokról, lakásokról.

5. osztály Népmesék, mondókák gyűjtése, igazodva a magyar nyelvhez, ahol ez a téma szintén ezen az

évfolyamon kerül bevezetésre. Parasztházak, régi lakóházak megismerése, megtekintése Iskolai élet elődeink korában /ruházat, eszközök/

6. osztály Családi élet elődeinknél /korabeli fotók gyűjtése, családfa/ Népviselet Munkák a családban /disznóvágás, kukoricafosztás, tollfosztás, spinnstube, kerti munkák,

szüret/ Népi mondák, szintén a magyar nyelvhez igazítva

7. osztály Házak, lakások belseje, berendezése, beosztása, berendezési tárgyak Népi balladák /a magyar nyelvhez igazítva/ Műballadák /Goethe és Schiller tevékenysége/ Mutassa be német nyelven a német nyelvterület országait.

8. osztály Ünnepek /újév, húsvét, pünkösd, mikulás, karácsony/ Szokások, hagyományok /farsang, templomavatás, búcsú, mindenszentek, betlehemes/ Családi események: esküvő, temetés Ismerje a német nemzetiség rövid történetét napjainkig.

63


8. Az iskolába jelentkező tanulók felvétele, mentesítése8.1 Tanulóink felvételének és mentesítésének eljárását az SZMSZ-ünkben rögzítettük. E dokumentum tartalmazza a mulasztás, hiányzás, távolmaradás igazolásával kapcsolatos szabályozásunkat is. Az SZMSZ kiegészítése a következő: A kötelező felvételt biztosító iskola, tagintézmény köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban kötelező felvételt biztosító iskola. Körzetbe tartozó gyermek felvétele feladat-ellátási helyenként csak helyhiány miatt tagadható meg. Körzetbe tartozó halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felvétele nem tagadható meg. A halmozottan hátrányos tanulók az egyes felvételi körzetben kiszámított aránya legfeljebb 15 %-kal lehet magasabb, mint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes intézményre számított aránya. A kijelölt iskola - akkor is, ha nem kötelező felvételt biztosító iskola – a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzeti kisebbséghez tartozó jelentkezőt a nemzeti kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába fel, illetve át kell venni. Ha a tagintézmény a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót helyben szokásos módon – legalább 15 nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az intézményfenntartó társulás lakóhelyein található. A HHH tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítését követően előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az intézményfenntartó társulás lakóhelyein található.

8.2 Túljelentkezés esetén elsőbbséget élveznek: a feladat-ellátási hely azon képzési specialitását választók, melyet másutt nem jelenik meg /két tannyelvű oktatás, emelt szintű úszás, emelt szintű testnevelés, napközi, iskolaotthon/ a jelentkező tanuló testvére már a feladat-ellátási hely tanulója, előző tanévben is már jelezte felvételi szándékát. ha a telephely a fenti sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg.

8.3 Az első évfolyamon indítható osztályok számát a fenntartó határozza meg. Amennyiben az engedélyezett osztálylétszámok megtartása mellett feladat-ellátási helyenként aránytalan a beiratkozók száma, a várható osztálylétszámok tekintetében nagy a különbség, az intézményvezetés sorsolás útján dönt az osztályba sorolásról. Nem vehet részt a sorsoláson a körzetbe tartozó, körzeten kívüli, de a telephelyre jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermek – feltéve, ha megengedett százalékarányok magasabbak a törvényi előírásnál.

8.4 Gimnáziumi tagozatra történő felvételnél a megengedett létszámhatárig – amennyiben a tanuló a felvételi követelményeknek megfelel – elsősorban az intézménnyel jogviszonyban álló tanulók vehetők fel.

8.5 Az alapfokú művészetoktatás tagozatain túljelentkezés esetén vizsgabizottság - alkalmassági vizsga alapján - hozza meg döntését.

/A Tanulói jogviszony létesítése, megszűntetése az IMIP 3.3 BONI –SZ-01, a Beiskolázás eljárásrendje a 3.3 BONI –SZ-02 szabályozás rögzíti./

64


II. FEJEZET

1. rész: A bölcsődei gondozás programja1. AlapfeladatA bölcsőde a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását, nevelését végző intézmény.Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, a bölcsődei gondozási-nevelési év végéig maradhat a bölcsődében. Amennyiben nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig tovább gondozható a bölcsődében.A gyermek fejlődését a bölcsődei gondozás-nevelés, a családi neveléssel együtt, és azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését.

2. Bölcsődei gondozás-nevelés alapprogramja:A gondozás a bölcsődei nevelés egyik alapvető tevékenysége. A kisgyermek olyan szükségletét elégíti ki, amely elősegíti a növekedését, fejlődését, egészséges életmódjának a kialakulását. A testi nevelésen kívül hozzájárul az egész személyiség alakulásához. A gondozás és a nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak. Kiemelt feladatnak tekintjük a gondozó és a gyermek közti jó kapcsolatot. A gondozónő meleg, szeretetteljes odafordulásával a gyermek életkori és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. Fontos, hogy érvényesüljön nevelésében az egyéni bánásmód elve – mozdulatai, szavai, tekintete, gesztusai -, gondozás közben is figyelmet, elfogadást közvetítsen. Ismerje meg a gyermek igényeit, jelzéseit, otthonról hozott szokásait. A gyermeknek legyen lehetősége átélni a testi kontaktus örömét. Növeli az érzelmi biztonságot a „saját gondozónő-rendszer”, melyben több figyelem jut minden gyermekre. Az elfogadás a gyermek felé irányuló szeretet, ösztönzés. A biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló szeretet, az elfogadás és az empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat.

3. Gondozás-nevelés alapfeladatai:3.1 Fizikai és mentális gondozás-nevelés

A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, mely megalapozza a gyermek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységhez szükséges.

A testápolás a gyermek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. A rendszeres friss levegőn való tartózkodás, mozgás elősegíti a kisgyermek

egészségmegőrzését. A gyermek alvásigényének egy részt a bölcsőde elégíti ki. A gondozónők feladata, hogy megismerjék a gondozott gyermek alvásigényét, szokását és megteremtsék hozzá a feltételeket. Az elalváshoz készülődő gyermekekben jó érzést, nyugalmat vált ki a gondozónő szeretetteljes odafordulása, gyengédsége, simogatása, dúdolása, meséje.

A fejlődés egyik feltétele a megfelelő táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja és a további testépítést biztosítja. A bölcsőde kísérje figyelemmel a gyermek étrendjét, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. A gyermeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A gondozónő vegye figyelembe a gyermek egyéni igényeit. A szülő segítségével ismerje meg ezeket, és kellő toleranciával fogadja el. Később ösztönözze, de ne kényszerítse az ételek elfogyasztását, kedveltesse meg az új ízeket. Fontos a megfelelő folyadékpótlás biztosítása.

65


3.2 Érzelmi fejlődés, biztonságA gyermek érzelmi vezéreltsége elengedhetetlenné teszi, hogy a bölcsődében érzelmi biztonság vegye körül.

A saját gondozónői rendszer elősegíti és elmélyíti a gyermek kapcsolatát és kötődését a gondozónőhöz és társaihoz, valamint megkönnyíti az új helyzethez való alkalmazkodását. Ugyanakkor ez az új kapcsolat nem hat ki a gyermek kialakulófélben lévő, családon belüli, érzelmi kötődéseire.

A felmenőrendszer biztosítja, hogy a gyermeket a beszoktatástól kezdődően a bölcsődébe járás egész időtartama alatt egyazon gondozónő gondozó-nevelő munkája kísérje végig.

A kezdeti nehézségeket hidalja át az anyás beszoktatás és a fokozatos elválás biztosítása. A felmenőrendszer mellett az állandóság elve, vagyis a személyi és tárgyi környezet

állandósága is hozzájárul az érzelmi biztonságérzet elmélyítéséhez. Fontos feladat a derűs légkör biztosítása, nehézségek lehetőség szerinti megelőzése,

illetve csökkentése és a gyermekek segítése átélt nehézségei feldolgozásában. A megfelelő napirend kialakításával biztosítsuk a várakozási idő lecsökkentését.

3.3 A megismerési folyamatok fejlődésének segítése A bölcsődés érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes

gondolkozása leginkább a játékon keresztül fejlődik. A gyermeknek a bölcsődében legyen módja életkorának, érdeklődésének megfelelő

tevékenységek végzésére. Az ismeretnyújtás megfelelő tárgyi feltétel nélkül elképzelhetetlen. A gyermek számára

koruknak, nemüknek és az egészségügyi követelményeknek megfelelő játékokat kell biztosítani, melyek elősegítik a szín- és az anyagvilág megismerését és formaviláguk változatosságot tükröz, valamint ösztönzőleg hatnak a gyermek kreatív tevékenységére.

Gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése elengedhetetlen.

Az alkotó kedvű légkört olyan játék biztosításával érheti el a gondozónő, ahol a gyermek szabadon döntheti el kivel játszik, milyen játékot választ és mennyi ideig tart a játék. A gondozónő feladata ehhez a feltételek megteremtése. A gyermek játékát segíti sok új ötlet, a kellő időben nyújtott segítség, megerősítés, bátorítás.

A gondozónő különböző tevékenységei során legyen kezdeményező, modellnyújtó. Legyen támogató, engedő és elfogadó.

3.4 Szocializáció Társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés szabályainak elfogadása, a másik iránti

nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése. A bölcsőde a gyermek érzelmi fejlődésében és szocializációjában fontos szerepet játszik.

A gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermekeket a bölcsődében érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. Csak így alakul ki a gyermek érzelmi kötődése a felnőttekhez és társaihoz. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet. A gondozónő vegye figyelembe az egyéni szükségleteket, ügyeljen arra, hogy a gyermek én tudata megerősödjön és énképe a különböző tevékenységek során és a kapcsolatokban differenciálódjék. Elő kell segíteni a gyermekek egymás közötti kapcsolatteremtését is. A gondozónő igyekezzék elérni, hogy a csoport tagjai vegyék tudomásul egymást,

66


figyeljenek egymásra, legyenek képesek beleélni magukat más helyzetébe. A gyermekek örömmel és érdeklődéssel kapcsolódjanak be a közös együttlétekbe.

3.5 Korai fejlesztésAz intézmény pedagógia szakszolgálatának gyógypedagógusai és logopédusai szakmai vezetésével, fejlesztésük ellátásával vállaljuk a szakvéleménnyel rendelkező sajátos igényű kisgyermekek korai fejlesztését Esetükben fejlődési, vagy figyelem zavar, mozgásukban problémák merülnek fel Speciális, nevelésük integrációban az egészséges gyermekekkel közös csoportban, a szakemberek közreműködésével egyéni fejlesztési programmal történik. A korai fejlesztés segítséget nyújt ahhoz, hogy az érintett gyermekek fel tudjanak készülni az óvodai nevelésre.A fejlődésükben visszamaradt gyerekek több figyelmet érdemelnek ezért létszám szervezésekor, csoportalakításkor 2 főnek számítanak.2

4. A csoportszobák kialakítása:A gondozónők a bölcsőde épületét a gondozási-nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembe vételével esztétikusan rendezzék be. A több funkciót betöltő csoportszobát alkalmassá kell tenni a szabad játékra, tevékenységek végzésére, az étkezésre, pihenésre és az alvásra. A barátságos, otthonos, ízléses berendezés pozitív hatással van a gyermek esztétikai fejlődésére és hozzájárul a jó közérzet biztosításához. A barátságos, derűs légkör növeli a gyermek biztonságérzetét és tevékenységre serkent. A derűs alaphangulat és a jó légkör alapozza meg a gyermek érzelmi kötődését gondozónőjéhez, ösztönzi társas kapcsolatainak alakulását. A gondozónő többféle játéktevékenységhez alakítson ki elkülönített részeket. Legyenek kuckók, bensőséges zúgok, leválasztott sarkok, ami a csoportszoba családias jellegét, intimitását növeli. Legyen egy mesesarok, ami a személyes percekhez nyújt színteret.

5. A bölcsődei élet megszervezésének elvei Gondozók és szülők kapcsolata

A gondozónők és a szülők kölcsönösen tájékoztassák egymást a gyermek fejlődéséről. A tájékoztatás a gondozó részéről mindig őszinte, hiteles, személyes hangvételű – de nem személyeskedő – etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó legyen. A kapcsolattartás lehetőségei: beszélgetés érkezéskor, hazamenetelkor; szülői értekezlet; egyéni beszélgetés egyeztetett időpontban; nyílt napok szervezése; családlátogatás.

BeszoktatásA gondozónő rugalmasan alkalmazza a fokozatosság elvén működő anyás beszoktatás módszereit.Gondozónőhöz egy időben csak egy gyermek kerüljön beszoktatásra.A beszoktatás időtartama legalább két hét legyen.A gondozónő fokozatosan vegye át a szülőtől a gyermek ellátását.A bölcsőde szabta keretek között lehetőség szerint figyelembe kell venni az otthoni szokásokat is.

Saját gondozónő rendszer Gyermekcsoportok szervezése

67


A bölcsődei gyermekcsoport létszáma 10 fő, de maximum 12 fő. A csoportok kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a gyermekek biztonságérzetét az segíti elő, ha egy csoportba azonos korosztályú gyermekek kerülnek.

NapirendJól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend kialakítása a cél a gyermekek szükségleteinek és igényeinek figyelembe vételével. A napirend a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, kiszámíthatóságot, az aktivitás és önállósodás lehetőségeit. A napirenden belül az egyes gyermekek igényeit úgy kell kialakítani, hogy közben a csoport élete is áttekinthető maradjon. A gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a várakozási idő. Ez a csoport nyugalmát is biztosítja. A napirend a gyermekcsoport életkori összetételéhez, fejlettségi szintjéhez, szükségleteihez alkalmazkodik és igazodik az évszakok, időjárás, csoport létszámának változásához.

KisegítőkA gondozónők gondozó-nevelő munkáját segíti a kisegítő-személyzet együttműködő és összehangolt munkája.

6. A csecsemő- és gyermekgondozó feladataA bölcsődevezető irányításával dolgozik, munkájában figyelembe veszi az orvos szakmai útmutatását is.Az egészséges csecsemő és kisgyermek testi és pszichés fejlődésének elősegítésére és értékelésére alkalmas pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, és gondozástechnikai ismeretei birtokában segíti a gyermekek harmonikus fejlődését, az aktivitás, a kreativitás és az önállóság alakulását.Szakszerűen, az érvényben lévő módszertani elvek figyelembevételével gondozza, neveli a rábízott gyermekeket.Figyelemmel kíséri, hogy a bútorok és a játékok a gyermekek fejlettségi szintjének, és biztonságának megfelelőek legyenek.Csoportjában vezeti az előírt nyilvántartásokat. Munkája befejeztével szóban, vagy írásban beszámol kolleganőjének a csoportban történtekről.A szülőkkel állandóan kapcsolatot tart, rendszeresen beszámol a gyermekekkel kapcsolatos napi eseményekről. A szülőkkel együttműködve családlátogatási, és beszoktatási tervet készít, és megvalósítja azt.Részt vesz a szülői értekezleteken, megtartja a csoport szülői értekezleteit.Gondoskodik a gyermekek rendszeres levegőztetéséről. Gondoskodik arról, hogy a gyermekek az időjárásnak és nemüknek megfelelően legyenek felöltöztetve.Betartja a higiénés követelményeket.Ha egy gyermek megbetegszik, jelenti a bölcsődevezetőnek, és részt vesz a munkaértekezleteken és továbbképzéseken.Felelősséggel tartozik a csoportjában elhelyezett leltári tárgyakért.

7. Alapellátáson túli családi nevelést támogató szolgáltatásokA kisgyermeket otthon gondozó szülőknek családtámogató szolgáltatások csak a bölcsődei alapellátás prioritása mellett, a szolgáltatásoknak megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításával szervezetők.A gyermekek orvosi igazolás nélkül vehetik igénybe.

68


A szülő nyilatkozatot ír alá, hogy gyermeke egészséges, és bemutatja a kötelező védő oltásokról szóló igazolást, ill. a gyermek egészségügyi kiskönyvét.valamennyi szolgáltatásért térítési díjat kell fizetni.

8. Időszakos bölcsődei elhelyezésA szülő elfoglaltsága idejére néhány órára kérheti gyermeke bölcsődei ellátását.Az időszakosan gondozott gyermek felvehető egy erre a célra létrehozott csoportba, vagy a normál bölcsődei csoport üres férőhelyeire.A bölcsődevezető a gyermek személyi adatain kívül rögzíti a szolgáltatás igénybevételének a napját, időtartamát és azt, hogy kinek adható ki a gyermek. Kit és hol lehet értesíteni sürgős esetben. Az igénybevett étkezések díját és a szolgáltatás költségeit a helyi pénzügyi szabályok szerint számolják el. A csoportösszetétel változékonysága és a széles skálán mozgó elvárások kezelése a vezetőnőtől, gondozónőtől kiemelkedően magas szintű ismereteket, rugalmasságot igényel. A gondozónő feladatai, munkarendje nem változik.Az időszakos bölcsődei elhelyezés igénybevétele esetén is fokozatosan, lehetőleg a szülővel történjék a beszoktatás.

9. Házi gondozónői szolgálatA család kérésére, olyan helyzetekben, amikor a szülők segítséget igényelnek gyermekük ellátásában (az anya betegsége, többes ikrek gondozása, a dolgozó szülő beteg gyermekének ápolása, a szülők dolgoznak, de gyermeküket nem akarják intézménybe adni) a bölcsőde szakképzett csecsemő és gyermekgondozónőt küld a gyermek otthoni nappali gondozására. A házi gondozásra vállalkozó gondozónő csak a gyermek gondozásával kapcsolatos feladatokat látja el a családban!A házi gondozás idejét, tartalmi kérdéseit a család és a bölcsőde közötti szerződés szabályozza, melyet a gondozónő jogainak és kötelességének figyelembe vételével kell megfogalmazni!

10. A gondozónővel szembeni elvárások a gyermek otthonában történő gondozás eseténA házi gondozónő köteles a munkáltatóval kötött megállapodáshoz tartani magát.Titoktartásával a családtagok és a gyermek személyiségi jogait köteles tiszteletben tartani, amennyiben az nem sérti a gyermek érdekét (bántalmazás).Példamutató magatartásával és szakmai tudásával köteles hivatása jóhírét védeni.Ismernie kell a kompetencia határait, csak olyan munkát vállalhat el, amelyet ismeretei birtokában el tud látni.Köteles a családnál feladata ellátására képes állapotban megjelenni.Jogai:Szükséges információk hozzájutása, személyének megbecsülése, gondozónői tevékenységét elismerjék (ha megfelelő színvonalú).Védelemre jogosult a vele szembeni jogsértő vagy etikátlan bánásmóddal szemben.Munkája során a gyermek érdekeit tartja elsődlegesnek, de ez nem sértheti egyéni, magánéleti, állampolgári érdekeit, jogait.Az egészséges testi fejlődés elősegítése, az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése. A bölcsődei élet megszervezésének elvei:

69


Kapcsolattartás a szülőkkel, családlátogatás, anyásbeszoktatás (szülőkkel történő fokozatos beszoktatás során a kisgyermek és a gondozónő szülő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában).

11.Saját gondozónő rendszerMinden gyermeknek van egy „saját” gondozónője. A gondozónő az ún. ölelkezési időben (mikor mindkét gondozónő jelen van) idejét elsősorban a „saját” gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. A saját gondozónő rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, jobban számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a saját gondozónő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken.

12. FelmenőrendszerA saját gondozónő szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a gondozónője.

13. Gyermekcsoportok szervezéseLétszáma 10 fő. Amennyiben szükséges 12 főig feltölthető (120%-os feltöltöttség). Magasabb létszám nem fogadható el szakmailag.

14. NapirendFügg a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, időjárás, csoportlétszám, és egyéb tényezők (bölcsőde nyitása, zárása).Kialakításának fontos feltételei még a

személyi állandóság,kisegítő személyzet összehangolt munkája,a gyermekek otthoni éltének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele.

a gondozónők munkarendje a gyermekek napirendjének alapján készül el.

70


II. FEJEZET 2. részAz óvodai nevelés programja

Óvoda

Nevelési Program2010

71


TARTALOMJEGYZÉK

Felülvizsgálati nyilatkozat .......................................................................................................73Bevezető gondolatok ...............................................................................................................731. Óvodánk bemutatása ...........................................................................................................73

1.1. Tagintézmények ...........................................................................................................741.2. Óvodai csoportok .........................................................................................................741.3. Óvodaképünk ...............................................................................................................751.4. Gyermekképünk ...........................................................................................................75

2. Nevelési céljaink .................................................................................................................753. Nevelési feladataink ............................................................................................................75

3.1. Egészséges életmódra nevelés .....................................................................................763.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció ..........................................................................773.3. Az anyanyelvi-, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ..................................78

4. Tevékenységünk keretei ......................................................................................................804.1. Évszakok ......................................................................................................................804.2. Őselemek .....................................................................................................................804.3. Jeles napok, ünnepek, néphagyományok .....................................................................804.4. Óvodai élet megszervezése ..........................................................................................80

5. Óvodánk tevékenységrendszere ..........................................................................................815.1. Játék .............................................................................................................................815.2. Tanulás .........................................................................................................................825.3. A külső világ tevékeny megismerése ..........................................................................835.4. Mozgás .........................................................................................................................845.5. Vers, mese ...................................................................................................................865.6. Ének, zene, énekes játékok ..........................................................................................875.7. Rajzolás, mintázás, kézi munka ...................................................................................885.8. Munka jellegű tevékenységek.......................................................................................89

6. Német nemzetiségi nyelvi nevelés programja .....................................................................907. Angol nyelvtanulás ..............................................................................................................918. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja .................................................................919. Óvodánk kapcsolatrendszere ...............................................................................................9210. Garanciáink .......................................................................................................................93

10.1. Személyi feltételek ....................................................................................................9310.2. Tárgyi feltételek .........................................................................................................93

11. Ellenőrzés, értékelés ..........................................................................................................91

72


FELÜLVIZSGÁLATI NYILATKOZAT

A helyi nevelési programunk eddigi nevelési gyakorlatunk és az „Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja” alapján született meg. Felülvizsgálatára, módosítására ás kiegészítésére az alapprogram változása, ill. a kompetencia alapú programcsomag bevezetése miatt került sor.

A felülvizsgálat és módosítás során figyelembe vettük a 137/1996.(VI.28) Korm. rendelet, valamint a komplex kompetencia alapú óvodai programcsomagot.

Az alapprogram módosítása koherens a kompetencia alapú óvodai programcsomaggal, így az alapprogram változtatásain kívül figyelembe vettük és beillesztettük a kompetencia alapú programcsomagot bevezető csoportok gyakorlatban szerzett tapasztalatait.

A program: Törvényességi szempontból: kiegészül Az óvodai nevelés országos alapprogramjában

foglalt módosításokkal (piros színnel). Formai szempontból: a programból töröltük azokat a részeket, melyek folyamatosan

változnak, vagy túlhaladottak. Tartalmi szempontból: Kiegészítettük a kompetencia alapú komplex óvodai

programcsomag és bevezető óvodapedagógusok ajánlásaival (kék szín).

Bevezető gondolatok

A bonyhádi óvodák 1978-ban szakmai, gazdálkodási és munkáltatási szempontból önállóvá váltak, majd 1999-tól részben önálló gazdálkodást folytattak.2008-ban létrejött a Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény – BONI – melynek egyik intézmény egysége lett a Varázskapu Óvoda.A közös múlt alapjaiban egységes szakmai szemléletet eredményezett, amelybe sikerült jól beilleszteni az egyes óvodák eltérő helyzetéből adódó sajátos arculatát.Fő törekvésünk mindig az volt, hogy a gyakorlati próbát kiállt szakmai értékeket megőrizzük, az új elképzeléseket saját meggyőződésünkön átszűrve törekedjünk az óvodai nevelés gyermekközpontú belső egyensúlyára.A gyermekek nevelését elsősorban a család jogának és kötelességének tekintjük.

1. Óvodánk bemutatása1.1. Tagintézmények

Malom óvoda Bonyhád, Széchenyi tér 3. - német nemzetiségi Vackor óvoda Bonyhád, Perczel M. út 27. Szélkakasos óvoda Bonyhád, Perczel M. út 27/A. - német nemzetiségi Pitypang óvoda Bonyhád, Rákóczi út 31. Ficánka óvoda Bonyhád, Fáy ltp. 21-egy csoport német nemzetiségi Napsugár óvoda Bonyhád - Majos V. utca 28. Liget óvoda Bonyhád, Bolyai út 7. Kakasd óvoda Rákóczi út 253. - német nemzetiségi óvoda Kisdorog óvoda Kossuth út 188. - német nemzetiségi óvoda Kisvejke óvoda Petőfi út 52. - német nemzetiségi óvoda Izmény óvoda Fő út 152. Játszóház óvoda Váralja, Kossuth u. 118. - német nemzetiségi óvoda

1.2. Óvodai csoportok

73


Az óvoda nagyságrendjét – így a csoportszámot is - 1994 óta évente határozatban állapítja meg a képviselőtestület. Az alapító okirat alapján a Bölcsőde is a BONI Varázskapu Óvoda Intézmény Egységének része.Az óvodai program benyújtója a Varázskapu Óvoda Nevelő testülete.

1.3. Óvodaképünk Óvodánk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 2,5 – 3. életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodai nevelés nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának, sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.

Az óvoda esztétikus, biztonságos környezetével szeretetteljes, a másságot elfogadó, bizalmat árasztó, melegséget sugárzó légkörével, elsősorban a szabad játék és a mozgás biztosításával készíti fel a gyermekeket az iskolai életmódra. A gyermekek és a szülők elégedettségét mérlegelve, a gyermekek érdekeit figyelembe véve alakítjuk óvodáinkban az életünket, melyhez az itt dolgozók hivatásszeretete, a szülők tisztelete, egymás megbecsülése párosul.

Óvodáinkban a gyermekeket tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; személyes, bensőséges kapcsolat, gondoskodás és különleges védelem illeti meg.Szemléletünk gyermekközpontú, befogadó (inkluzív pedagógia), minden gyermek számára egyenlő hozzáférést biztosító, az óvodapedagógia sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására.Integrált nevelés keretében oldjuk meg a többi gyerekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű valamint a beilleszkedési-, a magatartási nehézségekkel küzdő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését.

Az óvodában komplex nevelés folyik, az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segítjük hozzá a gyermeket.Az óvodai nevelés során kiemelten figyelembe vesszük a játék, az érzelmek, az erkölcs meghatározó szerepét.Gyermekeink számára biztonságot nyújtó és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszert alakítunk ki.A gyermek tevékenységeinek szervezése során biztosítjuk a játék elsődlegességét.

Csoportjaink általában vegyes életkorú csoportok. A szülői igények és óvoda lehetőségeit figyelembe véve homogén és részben osztott csoportokban is dolgozunk.

Személyes példamutatással alapozzuk meg a környezettudatos szemléletet és magatartást.

A nemzeti kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésben, biztosítjuk a nyelvi nevelést, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

74


A hazájukat elhagyni készülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és szabadságok védelmét.

1.4. GyermekképünkOlyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik harmonikus mozgással, fejlett kommunikációs készséggel, beszédkészséggel rendelkeznek.Megismerő funkcióik kifejlettek, érzelmi életük kiegyensúlyozott, érdeklődők, kezdeményezők. Szociális magatartásuk alkalmassá teszi őket az iskolai élet megkezdésére. Nevelőmunkánkkal elősegítjük, hogy környezetét és hagyományait ismerő és tisztelő, embertársait szerető felnőttekké váljanak.

Erkölcsi normákkal rendelkező, egészséges életvitelű, környezettudatos és környezetvédő viselkedésű gyermekeket szeretnénk nevelni.

2. Nevelési céljainkAz óvodáinkba járó gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő érési, fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is).

A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása.

Célunk, olyan gyermekeket nevelni, akik: pozitív énképpel, önbizalommal rendelkeznek, nyitottak, önállóak és aktívan tevékenykednek, testileg és lelkileg egészségesek szociálisan érettek kíváncsiak, érdeklődőek, jól motiváltak, elfogadóak, megegyezésre képesek, alapvető emberi normák szerint viselkednek problémahelyzetben megoldást találnak bátran kommunikálnak igénylik a csoporttal való együttműködést is

3. Nevelési feladatainkA gyermek testi és lelki szükségletei egyénenként változóak, a nevelés feladata ezek kielégítése.Változatos, élményekben gazdag óvodai életet biztosítunk gyermekeink számára, melyben:

testi szükségleteiket kulturáltan kielégíthetik barátságos légkör veszi körül őket, biztonságban érzik magukat a mozgáshoz és a játékhoz elegendő hely, idő, és eszköz áll rendelkezésre a légkör beszélgetésre, mesélésre ösztönöz ének, zene és tánc nélkül nem múlik el nap az önkifejezés vizuális eszköztára rendelkezésre áll átéli a közösséghez tartozás örömét a gyermeki kíváncsiság korszerű tanulásszervezési eljárásokkal találkozik

75


3.1. Egészséges életmódra nevelésAz óvodai élet megszervezése keretül szolgál az egészségtudatos magatartás megalapozásához, egészséges életvitel szokásainak gyakorlásához. Elősegíti a megfelelő életritmus kialakítását, melynek során az állandóan ismétlődő tevékenységek biztos igazodási pontokat jelentenek a gyermek számára, így nő a biztonságérzete.Az óvoda egészséges és biztonságos környezete óvja és védi a gyerekek egészségét, hozzájárul a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez.A testi szükségletek, a mozgásigény kielégítése elősegíti a gyerekek testi- szellemi fejlődését, a testápolás - táplálkozás- öltözködés szokásai a fenti célokat egyénileg alapozzák.Alapvető cél a megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény, az adekvát és rendszeres életritmus és a megfelelő napirend kialakítása.

Feladatunk:A gyermek testi fejlődésének segítése:

a gyermek gondozási és testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése a gyermek testi képességeinek; a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének

elősegítése a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső

igénnyé fejlesztése megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi,

lelki nevelési feladatok ellátása. a családi és óvodai gondozás összhangjának megteremtése. a pihenés, az alvás egyéni eltéréseinek figyelembe vétele

Egészségvédelem, edzés Az egészségvédelem óvodánkban a tiszta környezet biztosítását, a higiénés szabályok betartását, a megfelelő megvilágítást, a gyakori szellőztetést, a beteg gyermekek elkülönítését, a levegőztetés és mozgás megfelelő arányának, a gyermekek különféle edzésének (levegő, víz, nap), és a mentálhigiéné biztosítását jelenti.

Egészséges környezet Az egészséges környezet megteremtése az óvoda belső tereiben, ill. az udvaron egyaránt fontosak. A csoportszobák játékai és eszközei mobilak, variálhatóak, biztosítják a párhuzamos tevékenységek zavartalanságát.A megfelelő számú és sokféle udvari játékszer, játéktereink biztosítják a változatos mozgást, a sokféle tevékenységet gyermekeink számára. A kritikus időszakban (UV riadó) gyermekeink csak az árnyékos udvarrészen tartózkodnak.

A fejlettség mutatói óvodáskor végén Az egészséges életmód szokásai megjelennek a gyermek tevékenységeiben: tisztálkodás,

öltözködés, étkezés. Eszközhasználata biztonságos. Önállósága megfelelő, saját szükségleteit képesek felismerni és kielégíteni. Igényli a rendet saját személyével és környezetével szemben, képes rendet rakni. Vannak ismeretei arról, hogy a környezeti hatások közül, mi hat előnyösen, ill.

hátrányosan egészségi állapotára.

76


TÁMOP 3.1.4 pályázat - átfogó intézményfejlesztés keretében az „Egészségtudatos magatartásra nevelés témahetének programja”.

3.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció A család, a gyermek és az óvoda kapcsolata már az óvodába lépés előtt elkezdődik. A gyerekek beszoktatása szüleik bevonásával, a család, a gyermek igényeire, szükségleteire figyelő magatartással történik. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a családban növekvő kisgyermek megismerje az új környezetet, az ott dolgozó felnőtteket, szüleivel együtt részt vegyen óvodai rendezvényeken, még az óvodába lépés előtt. A szocializáció szempontjából különös jelentőségűek a közös élmények, közös tevékenységek. Ezek során alapozódnak meg az erkölcsi tulajdonságok, fejlődik tovább az akarati élet, alakul ki a társadalmi együttélés szokás- és normarendszere. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszközei a közös tevékenységek, főként a játék és a mikro-csoportos tanulás, a közösen elvégzett feladatok. Megelőzik és fejlesztik a későbbi iskolai együttműködést, erősítik az alkalmazkodóképességet.Az óvodás gyermek magatartását érzelmei befolyásolják, ezeken keresztül lehet hatni rá. A jót és szépet mindenben észrevenni, arra rácsodálkozni képes gyermek együtt érzővé, embertársait és környezetét óvó-védő felnőtté válik.

Baráti kapcsolatok kialakítására és megtartására ösztönözzük a gyerekeket, mintát adunk a konfliktusok feloldásához azzal a céllal, hogy később önállóan is képesek legyenek megoldást találni.A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint önálló személyiség megtalálja a helyét a közösségben, hogy igényévé váljék a csoporttal való együttműködés; ugyanakkor, ha arra van szüksége, egyedül is tevékenykedhessen.Empátiával, toleranciával és nagy türelemmel fordulunk a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s gyerekek felé, egyéni igényük és szükségletük szerint segítjük fejlődésüket, szocializációjukat. Megfelelő szakemberek közreműködésére is szükség van a felzárkóztató, fejlesztő munkában.

Feladatok Szeretetteljes, barátságos, érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott, elfogadó

óvodai – és csoportlégkört biztosítani minden kisgyermek számára. A felnőttek magatartása és bánásmódja bizalmat, szeretet, odafigyelést, törődést

sugározzon. A felnőtt mintaadó magatartása segíti a társas együttműködés fejlődését, a gyerek –

gyerek közötti elfogadó – segítő viszony kialakulását. A szülő és a gyerek tiszteletén alapuló, a gyerek igényeihez és szükségleteihez igazodó

„szülős” beszoktatást kövesse aktív, sok közös élményen és tevékenységen nyugvó együttnevelés a szülővel, nagyszülővel.

A közös élmények erősítsék az összetartozás érzését, a barátságok ápolása fejlessze a gyerekek szociális érzékenységét, és emellett én tudatának alakulását, teret engedve önérvényesítő törekvéseinek is,

A szokás- és normarendszer adjon az együttéléshez nyugodt, családias, derűs keretet, segítse elő a gyermek akarati tulajdonságainak fejlődését

77


Az óvodapedagógus a felkínálás mellett legyen képes a szokásrendszer működtetésére is, mindez nyugodt légkörben történjék.

A közösség normáinak betartása mellett valósuljon meg az odafigyelés az egyéni testi-lelki szükségletekre, a különbözőségek elfogadására.

Forduljunk figyelemmel a hátrányos helyzetű, az eltérő szocializációs környezetből érkező gyerekek beilleszkedésére, a nevelésükben adódó problémák megoldására, az esélyegyenlőség óvodai eszközökkel történő megvalósítására.

Ismertessük meg a gyermekkel szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.

A fejlettség mutatói óvodáskor végén Érzelmeit képes megfelelő módon kinyilvánítani, képes mások érzelmeit értelmezni, arra

megfelelő módon reagálni. Viselkedésében egyaránt megjelenik a közösséghez való tartozás és az ön-érvényesítés. Társas kapcsolataiban érdeklődők, nyitott; baráti kapcsolataiban elfogadó, alkalmazkodó,

segítőkész. Kisebb társaihoz való viszonyukban az óvó, védő attitűd érvényesül. Önbizalma fejlett, önértékelése reálishoz közelítő, a konfliktushelyzeteket igyekszik

önállóan megoldani. Képes alkalmazkodni másokhoz, a változó körülményekhez és egyre több szabályhoz. Késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Képes a másságot elfogadni és tolerálni.

3.3. Az anyanyelvi-, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A kommunikáció a gyermek alapvető szükséglete. Az aktív, beszélgetős nyelvi légkör felébreszti és fenntartja a beszédkedvet, folyamatos kommunikációra serkenti.

Értő figyelemmel figyelünk a gyermek beszédére, reagálunk kérdéseire, kéréseire. Beszédünk, kommunikációnk modell- és példaértékű.A gyermek fejlődésének alappillére, hogy a felnőtt szoros interakciós kapcsolatban legyen vele.A beszéd és a gondolkodás fejlődése egymással szorosan összefüggnek – így különösen odafigyelünk a beszédhátrányban lévő gyerekek fejlődésére, fejlesztésére. Az értelmi képességek fejődésének alapja a gyermek természete kíváncsisága. Fejlesztése különféle tevékenységekben (elsősorban játékban), az egyéni- és életkori sajátosságok figyelembe vételével - egyéni, differenciált fejlesztés -, változatos módszerekkel történik.

Az anyanyelvi-, értelmi nevelés feladatai Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi formában megjelenik. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek

természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.

A kommunikáció különböző formái – beszélő környezet, helyes minta és szabályközvetítés (a javítgatás elkerülésével) - támogassák az anyanyelv fejlődését.

A tapasztalati, saját élményű tanulás elsődlegességének biztosítása – érzékszervi megismerés; pontos, valósághű észlelés.

78


A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve változatos tevékenységek, további élmények biztosítása, gyakorlás különböző tevékenységekben és élethelyzetekben

Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése,

A fejlettség mutatói óvodáskor végén Szívesen és sokat beszél, érthetően és folyamatosan kommunikál. Képes társait meghallgatni, beszédfegyelme kialakult. Érdeklődő, nyitott környezete iránt, elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és

környezetéről. Értelmi képességei, érzékelő és észlelő képességei fejlettek, tud térben és síkban

tájékozódni. Képes a különféle gondolkodási műveletek alkalmazására (összehasonlítás, analízis-

szintézis, következtetés, ok-okozati összefüggés, probléma megoldás) Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik

figyelemének tartóssága Az önkéntelen bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos felidézés, bevésés. A cselekvő - szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is

kialakulóban van.

3.4 Kompetencia alapú nevelés Óvodai nevelésünk fontos célja, a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetencia érzés kialakítása, fenntartása, az egész személyiség fejlesztése, ideértve a pszichikus funkciókat, melyek alkalmassá teszik a gyermeket az alap kultúrtechnikák elsajátítására. Az óvodában komplex nevelés folyik, a nevelési területek elméletileg differenciáltak, a gyakorlatban azonban egységet alkotnak. A gyerekek fejlődése nem egyforma, képességszintjük egyéni, sajátos fejlődési mintázatot mutat. Ahhoz, hogy tudjuk, mely területeken kell fejlődnie a gyereknek, meg kell őt ismernünk és az adott állapotból kell kiindulni a fejlesztésnél. A különbözőségéből adódóan az átlaghoz igazodó általános fejlesztés helyett, a gyerekek fejlettségéhez igazodó fejlesztési stratégia lehet eredményesA képességfejlesztés alapfeladat, a hangsúly a különböző módszerekkel történő egyéni fejlesztésen van. Azoknak a képességeknek a fejlesztése az elsődleges (értelmi, testi, kommunikációs, szociális), amelyek megalapozzák a kulcskompetenciákat, az óvoda-iskola átmenetet

Az óvodáskor szenzitív időszak, a képességnek elég gyakorlási lehetőséget, az idegrendszernek pedig kellő megerősítést kell kapnia a gyakorlás által, hogy a képesség ne vesszen el, és teljesen kialakuljon. A nevelő környezetnek dönti el, mire ad lehetőséget a gyereknek.A valódi tudás az, amit a gyerek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el, ezért fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, természetes kíváncsiságát kielégíthesse. A tanulás útja elsősorban a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás, mert játék az óvodáskorú gyermek legelemibb pszichikus szükséglete, legfőbb élményforrása, személyiségfejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja.

79


4. Tevékenységünk keretei

4.1. ÉvszakokAz évszakok periodikussága egyik keretét adja életünknek. Az évszakokhoz kötődő változások a természet és az ember közötti pozitív viszony kialakítását, a környezetet szerető, védő, óvó érzelmi viszonyulás erősítését segíti.

4.2. Őselemek A kompetencia alapú programcsomagot bevezető csoportok választhatják a négy őselem (Levegő – Tűz – Víz – Föld) köré szervezett komplex élmény és tapasztalatszerzést.4.3. Jeles napok, ünnepek, néphagyományokA néphagyományok, a jeles napok, valamint az ünnepek a naptári évhez kapcsolódnak, óvodáinkban különböző módon jelennek meg.

4.4. Az óvodai élet megszervezéseA gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a keretet a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével.

A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek.

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal.

A folyamatos és rugalmas napi- és hetirendet a csoport óvodapedagógusai alakítják ki. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék, ezen belül a szabad játék kitüntetett szerepét.

80


KERETJELEGŰ NAPIREND JAVASLAT

IDŐGYERMEKI TEVÉKENYSÉGEK

ALAP KIEGÉSZÍTŐ6.00- Gyermekek folyamatos érkezése

JátékGondozásÖnkiszolgálásEgészségügyi szokások gyakorlása

8.00-9.00 Játék Folyamatos reggeliÖnkiszolgálásMunka jellegű tevékenységek

9.00-10.30 Játék TanulásJátékba integrált tanulásMindennapos testnevelésKötelező foglalkozás, „Beszélgető-kör”(alkalmanként)

10.30-11.30 Játék az udvaron MozgásTevékenységek a szabadban

11.30-13.00 GondozásÉtkezés

Munkajellegű tevékenységek

13.00-14.30 Pihenés, alvás Mese - ének14.30-17.30 Ébresztő

Játék a csoportszobában vagy a szabadbanA gyermekek folyamatos távozása

ÖnkiszolgálásEgészségügyi szokások gyakorlásaUzsonnaMunkajellegű tevékenységek Mozgásos játékok

5. Óvodánk tevékenység rendszere

5.1 Játék A játék az óvodás gyermek legfőbb alaptevékenysége, a nevelés egyik legfontosabb eszköze, pszichikus szükséglet, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyerek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. Híd a valóság és a képzelet között. A gyermek a játék során szerzi tapasztalatait, dolgozza fel élményeit. A szokás- és szabályrend alakításánál figyelembe vesszük a csoport összetételét, fejlettségi szintjét, az év közbeni változásokat. Nevelőmunkánk során törekszünk arra, hogy a gyermek maga is tudjon szabályokat meghatározni, azokat betartani. A gyermek számára az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, támogatóvá, ha szükséges kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte lehetővé teszi a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A csoportszokások alakítása szempontjából alapvető fontosságú, hogy a dajka valós partnere legyen az óvodapedagógusnak. A párhuzamos tevékenységek zavartalansága érdekében személye fontos és meghatározó.

81


A játék kialakulásának alapvető feltételei

Nyugodt, harmonikus és családias légkör, amelyben a gyermekek biztonságban érzik magukat.A játszóhelyek kialakítása a csoport összetételéhez igazodik, a különböző korú gyerekek együttes játéka során nagyon fontos, hogy az egyes játszócsoportok játékához kellő hely álljon rendelkezésre. A napirendi tevékenységek közül a játékra fordított idő napi 5-7 óra. Az eszközök célszerűek, könnyen kezelhetőek legyenek, természetes anyagból is készülhetnek. A berendezések mobilitása, az eszközök és játékszerek széles köre biztosítsa, hogy a gyermekek a maguk kezdeményezte játékot saját elképzeléseik szerint alakíthassák, rendezhessék be a teret.Az elmélyült játék fontos feltétele, hogy kellő idő álljon a gyerekek rendelkezésére. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játék alapjául szolgáló élmények tekintetében kapjanak egyre nagyobb teret a gyermekek saját élményei, az általa kezdeményezett játék. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítsa az indirekt irányítás felelősségét.

Az óvodapedagógus játéktámogató tevékenysége - Játékra ösztönző légkör megteremtése- Állandó és ideiglenes játszóhelyek - Játékterek kitágítása- Udvar adta lehetőségek kiaknázása és kihasználása- A gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagok, eszközök- Támogató jelenlét, megszólíthatóság - A gyermek sokszínű játékát motiváló élményszerzési lehetőségek- Önállóság és szabad kezdeményezés a játékban

Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz: a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus - szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz.

A fejlettség mutatói óvodáskor végén

Szívesen kezdeményez játékot. Játéka kreatív, ötletes. Képes elmélyülten, kitartóan játszani. Ismeri és betartja a játékszabályokat. Alkalmazkodik társaihoz, képes együtt tevékenykedni. Törekszik konfliktusai önálló megoldására. Játékát a szituációnak megfelelő beszéddel kíséri. Bátran kommunikál, érzelmeit, gondolatait szóban is kinyilvánítja. Játékeszközökre vigyáz, játék után rendet rak.

5.2. Tanulás Az óvodai tanulás tevékenységekben valósul meg, elsődleges célja: a gyermeki kompetenciák fejlesztése, az attitűdök erősítése és a képességek differenciált fejlesztése.

82


Óvodáinkban a tanulás jelentős részben utánzásos, spontán, komplex tevékenység, amely a gyermekek természetes kíváncsiságára és tevékenységvágyára épül, a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Az óvodai tanulás – hasonlóan a játékhoz - élményekből táplálkozik.

A tanulás feltétele: a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

A tanulás lehetséges formái az óvodában: az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások

alakítása), a spontán játékos tapasztalatszerzés; a cselekvéses tanulás a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; a gyakorlati problémamegoldás;

A tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítjük a gyermek személyiségének kibontakozását.

A kötött foglalkozások gyakoriságát, tartalmát és napirendi helyét a csoportban, ill. a tagintézményben dolgozó óvodapedagógusok együttesen határozzák meg (testnevelés, ének-zene, beszélgető kör, stb..)

Az óvodai tanulás „módszertana” akkor korszerű, ha eléri célját: a tanulásban is kompetens gyereket nevel, amely képessé teszi őt az élethosszig tartó tanulásra.Épít a gyermeki kíváncsiságra, felhasználja az aktivitását, értékeli a kreatív megoldásokat, a játékba integrált, cselekvéses gondolkodási formák lehetőségeit teremti meg, egyénhez mérten értékel, örömteliséget biztosít, felhasználja a meglévő ismereteket, egyformán tartja jelentősnek a különböző képességeket, készségeket és a meglévő tudást, folyamatosan és fokozatosan várja el az együttműködést, a feladattartást és az irányíthatóságot.

A fejlettség mutatói óvodáskor végén A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Megjelenik a szándékos bevésés és felidézés. Növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, megosztása és átvitele. A cselekvő – szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is

kialakulóban van. Nyitott érdeklődéssel készen áll az iskolába lépésre.

5.3. A külső világ tevékeny megismerése

A természeti és társadalmi környezet, környezetvédelemÓvodánkban a külső világ tevékeny megismerésének kerete a négy évszak és/vagy a kompetencia alapú programcsomag tématerveinek megfelelő négy őselem.

83


A gyermek tapasztalatokat szerez a természeti és társadalmi környezetéről a saját élményű tanulás során. Eközben alakul pozitív érzelmi viszonyulása a természethez, az épített környezethez. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.

Az óvodai tevékenység szervezése a környezetben fellelhető, természetes módon meglevő, megjelenő matematikai összefüggések megláttatására irányul. A legtöbb matematikai tapasztalat a játékból és játékos jellegű egyéb óvodai tevékenységekből ered. A gyerekek e szituációk aktív részesei, a tapasztalatszerzést a játék örömével, felfedező izgalmával élik át.

A tágabb és szűkebb környezet megismertetésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje környezetét, és bátran alakítsa anélkül, hogy kárt okozna benne.

TÁMOP 3.1.4 pályázat – saját fejlesztés keretében a „Jeles napok a környezeti nevelésben” program.

A tevékenység célja Érzelmileg legyenek nyitottak természeti, társadalmi, tárgyi környezetük iránt. Fejlődjön környezetbarát gondolkodásmódjuk, alakuljon környezettudatos magatartásuk A tudás megszerzése iránti vágy, az érdeklődés felkeltése.

Feladatok Cselekvő, személyes ismeret és tapasztalatszerzés Lehetővé tenni a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését (alkalom, idő, hely,

eszköz) Az adott tartalom komplex feldolgozása során a gyermekek saját élményeinek, spontán

lehetőségeknek a felhasználása, megjelenítése a játékban Az értelmi képességek fejlesztése során egyénhez igazodó differenciált fejlesztés A környező világ felfedezése, tevékeny megismerése közben természetes módon valósul

meg a beszéd, a kommunikációs készség fejlesztése. Az óvodapedagógus a komplex óvodai programcsomagot ötlettárként használja a

fejlesztés érdekében (4 őselem projektmódszer szerinti feldolgozása). Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képességeinek fejlődését,

a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

FeltételekAz óvoda belső és külső terei egyaránt alkalmasak a helyszíni tapasztalatszerzésre, melyek kiegészülnek terepgyakorlatokkal.Az óvónő kellő időt biztosít a megfigyelésekre, vizsgálódásokra, és kísérletezésre.A megismerés eszközrendszere a tartalomnak megfelelően folyamatosan bővül, változik. A kompetencia alapú programcsomagot bevezető csoportokban az eszközrendszer bővülésében a családok is részt vállalnak (otthonról behozott lexikonok, tárgyak).

A fejlettség mutatói óvodáskor végén

84


Tudja személyi adatait (nevét, életkorát, lakcímét, szülei nevét, foglalkozását, óvodája nevét)

Ismeri környezetét (természeti és épített) Ismeri a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét Ismeri a testét, képes a testrészek differenciált megnevezésére, tudja az érzékszervek

funkcióit Megnevez különböző térhelyzeteket, irányokat, használja a névutókat Ismeri az évszakokat, a hónapokat, a hét napjait és a napszakokat Felismeri a természet változásait, képes időjárási jelenségeket megnevezni, felismeri az

öltözködés és az időjárás összefüggéseit Ismeri a környezetvédelmi szokásokat, magatartásában megjelenik a környezettudatosság Képes összehasonlítani, jellemző jegyeket kiemelni, rendezni, rendszerezni (gondolkodási

műveletek) Megismerő funkciói fejlettek Képes térben, időben meghatározott keretek között tájékozódni Ismeretekkel rendelkezik a különböző emberi foglalkozásokról Gyakorlott a gyalogos közlekedés elemi szabályainak betartásában Ismeretei vannak a régi idők életéről, a másfajta ember szokásairól, életéről,

tevékenységéről. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége,

fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete.

Javasolt eszközök:Projektor, televízió, DVD lejátszó, digitális kamera, digitális fényképezőgép, mikroszkóp, nagyító, földgömb, távcső, akvárium, terrárium, mérleg, tükrök.

5.4 MozgásA mozgás az óvodáskorú gyermek alapvető szükséglete. A mozgás minden fejlesztés és fejleszthetőség alapja. Megbízható képet ad az idegrendszer fejlettségéről és kedvezően vissza is hat annak fejlődésére.Fontos szerepe van a testi és lelki egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősíti és kiegészíti a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását.

A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás) és mozgásos képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.

A mozgás célja és feladatai Testi és lelki egészség megőrzése és megóvása. Az egészséges testi fejlődés feltételeinek megteremtése. Mozgásos képességek fejlesztése, mozgáskultúra alakítása.

85


A gyermek mozgásállapotának felmérése, egyénhez igazodó differenciált mozgásfejlesztés biztosítása.

FeltételekMegfelelő hely, idő, eszköz biztosítása óvodán belül és kívül a gyermek mozgásigényének kielégítéséhez, mozgásos képességeinek fejlesztéséhez.Lehetőség szerint az óvoda belső tereinek bevonása, terek kitágítása a mozgásfejlesztéshez.A gyerekek minél többet mozoghassanak a szabadban. Mozgásos játékok bármikor szervezhetők.Az óvodai tornaszobák, ill. az iskolák tornatermeinek igénybe vétele.

A fejlettség mutatói óvodáskor végén Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgáskoordinációja és finommotorikája megfelelően fejlett. Szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban, melyet önállóan is kezdeményez. Mozgása összerendezett, harmonikus. Testtudata kialakult, téri tájékozódása biztonságos. Az eszközöket biztonságosan használja. Betartja a szabályokat, fegyelme a mozgásos tevékenységek során megfelelő. Szívesen versenyez, egymás sikerének is tud örülni Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

Alap eszközrendszer Tornaszerek: szőnyeg, szivacselemek és -idomok, zsámoly, bordásfal, tornapad, kötelek. Kéziszerek: szalag, bot, babzsák, különböző labdák, karika. Kiegészítő eszközök: téglák, talpak, kéznyomok, fagyöngy, hinták, labda-medence, léptető henger, forgókúp, body-roll, Greifswald-tornaszer, akadálypálya-rendszer, Ayres eszközök, Tini – kondi, ejtőernyő

5.5. Vers, meseA mondókák, dúdolók, versek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével érzéki-érzelmi élményeket adnak.A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. A belső képalkotás a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.A mese, a vers, bábozás és a dramatikus játékok a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének fontos segítői. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme, a mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát. Az irodalmi nevelés szoros összefüggésben áll az anyanyelvi neveléssel, zenével, énekkel, mozgásos játékokkal. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek is helye van.

Célok, feladatok A vers és mese megszerettetése, az irodalom iránti igény felkeltése Az irodalmi alkotások segítségével a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének

támogatása, pozitív személyiségjegyek megalapozása. A gyermek mentális higiénéjének fejlesztése (mindennapos mese, vers, mondókázás) Anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése a gyermekirodalom segítségével

86


Az óvodapedagógus a komplex óvodai programcsomagot ötlettárként használja a differenciált fejlesztés érdekében.

Feltételek:A mindennapos mesélés, verselés csoportonként változó, a sajátos szokásoknak megfelelően. Az óvodapedagógus kifejező előadásmódja, az általa választott eszközök segítik a gyermek belső képalkotását.

A fejlettség mutatói óvodáskor végén Szívesen hallgat mesét és verset, igényli a mindennapi mesét Képes egyszerű meséket, történeteket szóban felidézni, bábbal, dramatizálással

megjeleníteni Érti a megismert új szavakat, szófordulatokat, megfelelően használja azokat Irodalmi élményei megjelennek játékában

Alap eszközrendszer Mesekönyvek, verseskönyvek, bábok, diafilmek, CD-k, meseillusztrációk, maskarák, fejdíszek, különböző ruhadarabok, textíliák, díszletek, paraván, gyertya, illóolajak, szőnyeg

5.6. Ének, zene, énekes játékAz ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás az óvodai mindennapok része. Spontán és szervezett foglalkozásként egyaránt megjelenik. Az éneklés, a zenélés felkelti a gyermek zenei érdeklődését, formálja zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát, felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás, a tánc szépségét, a közös éneklés örömét.Az éneklés, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.

Célok, feladatok: Az éneklés, zenélés megszerettetése Zenei képességfejlesztés, ízlésformálás A zene és a mozgás egységének átélése Zenei környezet megteremtése Lehetőség a zenehallgatás ábrázoló tevékenységgel való összekapcsolására, ill. a

zeneművek által keltett belső képek kifejezésének szóbeli megfogalmazására A zenei anyanyelv megalapozása A nemzeti azonosságtudat fejlesztése, a népzenei hagyományok átörökítése Az óvodapedagógus a komplex óvodai programcsomagot ötlettárként használja a

differenciált fejlesztés érdekében. – pl. Játék – tánc, élet kiadvány, ill. a Zenevarázs használata

Feltételek:

87


Az óvónő tiszta éneke, élvezetes előadásmódja, zenét kísérő mozgása mindenkor példaértékű. A felhasznált zenei anyagok válogatásakor az igényesség, és az életkori sajátosságok szempontjai érvényesülnek.

A fejlettség mutatói óvodáskor végén Örömmel énekel, kezdeményez dalos játékokat. Érzi az egyenletes lüktetést, megkülönbözteti a ritmustól. Tud halkan, hangosan, gyorsan és lassan mondókát mondani, dalt énekelni, meg tudja

különböztetni egymástól a magasabb és mélyebb hangokat. A jól ismert dalokat felismeri dúdolásról vagy hangszerről. Képes megkülönböztetni egymástól zörejeket, egymás hangját, zenei hangokat. Képes improvizálni egyszerű dalokat, mondókákat Képesek klasszikus zenére mozgást improvizálni, ill. a zene által keltett érzések ábrázoló

tevékenységben való megjelenítésére. Képesek a zene által keltett érzelmek szóbeli kifejezésre.

TÁMOP 3.1.4 pályázat - átfogó intézményfejlesztés keretében: „Együttműködési program a zeneiskolával”

Eszközrendszer:Ritmushangszerek: dob, csörgődob, ritmusbot, ritmusfa, facintányér, csörgő, rumbatök, ritmustojás, triangulum. Dallamhangszerek: xilofon, metallofon, furulya ill. az óvónők hangszertudásától függően egyéb (hegedű, gitár, stb.). Egyéb hanghordozók és különböző eszközök.

5.7. Rajzolás, mintázás kézi munkaA gyermeki személyiségfejlődésnek fontos eszközei az örömteli alkotótevékenységek. Az ábrázolás különböző fajtái, mint a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézi munka lehetőséget adnak az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. E közben a gyermek különböző anyagokkal, eszközökkel, technikákkal, eljárásokkal ismerkedik meg. Maga a tevékenység - s ennek öröme - a fontos.

Célok, feladatok A gyermekben alakuljon ki az igény az alkotásra, képes legyen az önkifejezésre az

ábrázolás eszközeivel. A gyermekek élmény és fantáziavilágának szabad kifejezése, tér, forma, színképzetének

gazdagítása, a szép iránti érzékük fejlesztése. A gyermeki alkotókedv kibontakoztatása, önkifejezésre motiválás A gyermekek megismertetése különböző technikákkal, melyek segítik a képi-plasztikai

kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését.

Esztétikai fogékonyság fejlesztése, a szép iránti nyitottság, igényesség alakítása. A gyermeki alkotás tiszteletben tartása, a sémaadás kerülése, motiválás pozitív

megerősítéssel. Az örömteli alkotás összekapcsolása más tevékenységformákkal (vers, mese; ének, zene,

mozgás…), élményszerzés újszerű technikák és eszközök segítségével. A komplex óvodai programcsomag tématerveinek ötlettárként való felhasználása.

88


FeltételekÁllandó, nyugodt, jól megvilágított hely - elegendő idő - jó minőségű, elegendő mennyiségű, többfajta eszköz alapfeltétele az ábrázoló tevékenységnek. A festéshez, agyagozáshoz a gyerekek festőköpenyt, ill. festőinget használnak. Az élmény szolgálja az alkotó légkör, a belső motiváltság létrejöttét. Az eszközök mindig legyenek elérhetőek a gyermek számára, az ábrázoló tevékenység kötetlen formában valósul meg.

A fejlettség mutatói óvodáskor végén Biztonsággal, önállóan használja az ábrázolás és kézi-munka eszközrendszerét, technikáit. Szívesen, örömmel alkot, vesz részt közös munkában is. Gyönyörködik a létrejött alkotásokban, gondolatait, érzelmeit megfogalmazza.

Alap eszközrendszerkülönböző vastagságú, felületű, méretű fehér és színes papírok, újságpapír, gombfesték, korong-tempera, flakonos festékek többféle technikához, eltérő vastagságú grafit és színes ceruzák, kréták különböző technikákhoz, ecsetek, ollók, ragasztók, hengerek, gyurma, agyag, gipsz, tű, cérna, fonalak, textíliák, természetes anyagok

5.8. Munka jellegű tevékenységekA munka és a munka jellegű játékos tevékenységek (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.) a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutat.

Örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység, a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Tevékenység közben átélik az önállóan, illetve az együtt végzett cselekvések örömét.A munka jellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet.

Célok, feladatok Az önmagáért és másokért végzett munkához való pozitív érzelmi viszony kialakítása. A munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint

például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) megalapozása, fejlesztése. A saját- és mások munkája eredményének megbecsülésére nevelés. Munkavégzés során feladattudat és felelősségérzet kialakítása. A felnőttek munkavégzése, munkához való viszonya pozitív például szolgál.

FeltételekA változatos munkatartalom megfelelő méretű, célszerű eszköztára a gyermekek számára hozzáférhető helyen és mennyiségben megtalálhatók. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A közösségért végzett, vagy egyéb munka (környezet-, növény- és állatgondozás stb.) felnőtt jelenlétében történik, a felnőtt egyénre szabottan nyújt segítséget.

89


A fejlettség mutatói óvodáskor végén Örömmel vállalja, szívesen teljesíti a különféle munka jellegű megbízásukat. Természetessé válik, hogy segít másoknak, különösen a kisebbeknek Ügyesen használja a munkavégzés eszközeit, ismeri a munkafogásokat. Észreveszi a munkát, képes felnőtt jelenléte mellett a munkát önállóan megszervezni és

elvégezni. Igényli és megteremti környezete rendjét. Szívesen dolgozik másokkal együtt.

Alap eszközrendszerGyermekméretű takarítószerek, kerti szerszámok, locsolókannák, lombsöprűk, vödrök, kosarak, napos-kötények, törlőkendők.

6. Német nemzetiségi nevelésA kétnyelvű német nemzetiségi nevelés sajátos feladat intézmény egységünkben. Megvalósítása az anyanyelvű csoportok cél- és feladatrendszerét, azokat sajátos célokkal és feladatokkal kiegészítve, valamint „A nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve” 32/1997. (XI. 5.) MKM rendeletet követve történik. A sajátos feladatot ellátó óvodáink környezete tükrözi a kisebbség kultúráját, életmódját, szokásait, hagyományait és tárgyi emlékeit.

Célok, feladatok A kisebbség nyelvének és kultúrájának megismertetése. A kulturális hagyományok átörökítése és fejlesztése az életkori sajátosságok és egyéni

fejlettségnek megfelelően. A német nyelv iránti érdeklődés felkeltése, pozitív érzelmi viszony kialakítása. Anyanyelvi környezet biztosítása. Felkészítés a kisebbségi nyelv iskolai tanulására. A kisebbségi identitástudat kialakulásának és fejlődésének segítése.

FeltételekA gyermek érzelmi biztonságának megteremtésével és nyelvismeretének figyelembe vételével történik a kisebbség nyelvén folyó kommunikáció minél teljesebbé tétele. A nyelvet jól beszélő óvodapedagógus rendszeres, visszatérő kommunikációs helyzeteket megteremtésével biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást, melyet a kisebbségi kultúrkincsbõl és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervez meg.

A csoportok rendelkeznek a kisebbségi kultúra és nyelv ápolását segítõ eszközökkel. A nevelőmunkát kiegészíti a családdal (szülőkkel, nagyszülőkkel stb.), a kisebbségi intézményekkel (Német Kisebbségi Önkormányzat), szervezetekkel való együttműködés, különösen a gyermekek nyelvi kultúrájának fejlesztése, a hagyományápolás és a kisebbségi identitástudat megalapozása és fejlesztése terén. Az óvodai csoportnapló vezetése kétnyelvűen történik.

A fejlettség mutatói Szívesen kommunikál a kisebbség nyelvén, kialakult a nyelvhez való pozitív viszonya. Egyéni képességeinek megfelelő szókinccsel és nyelvhasználati képességgel rendelkezik. Képes tájékozódni és reagálni kommunikációs helyzetekben. Felkészült a kisebbségi nyelv iskolai tanulására.

90


Ismer a kisebbség és az anyanemzet kultúrájából származó dalokat, mondókákat, verseket, egyszerű meséket, játékokat, táncokat.

Tiszteli és megbecsüli a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeit.

Alap eszközrendszerKönyvek, hanganyagok, képek, játékok, használati tárgyak, táncruhák, kiegészítő eszközök.TÁMOP 3.1.4 pályázat – saját fejlesztés keretében a „Hagyományőrző projekt a Malom óvodában”.

7. Angol nyelvtanulásA korai idegennyelv-tanulás sajátos feladat intézmény egységünkben. Az angol nyelvtanítás kötött, csoportközi szervezési formában heti 2 alkalommal 25-30 percben történik.

Célok, feladatok az angol nyelv megszerettetése a beszélgetési kedv felkeltése szókincsbővítés játékos eszközökkel

A tevékenység feltételeiA csoportközi szervezéshez megfelelő hely áll rendelkezésre, heti két alkalommal kötelező foglalkozás formájában 5 – 7 évesek számára.Utánzásra, beszédre ösztönző nyelvi környezetet teremt az óvodapedagógus, játékos, szemléletes módszerekkel. A mozgással, cselekvéssel egybekötött gyakori ismétlés lehetősége biztosított.

Alap eszközrendszerKönyvek, hanganyagok, társasjátékok, kártyák, dominók stb., kiegészítő eszközök

A fejlettség mutatói óvodáskor végén Ismer verseket, mondókákat, dalos játékokat. Képes egyszerű mese dramatizálására. Képes egyszerű kérdést feltenni és megválaszolni. Tud jelen idejű állító és felszólító mondatot alkotni. Érti az elhangzott utasításokat. Meg tud nevezni tárgyakat, színeket, számokat, állatokat, családtagokat, testrészeket. Jelzős szerkezeteket is használ. A passzív befogadó nyelvtanulás mellett már képes egyénileg különböző szinten az aktív

nyelvhasználatra.

8. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjaHelyzetképJelenleg is több sajátos nevelési igényű gyermek jár óvodáinkba.Az óvodai integráció formái: sajátos igény szerint, ha lehetséges egésznap, vagy a délelőtti időszakban, esetenként az édesanyával együtt tartózkodik a gyermek az óvodai közösségben.A pedagógusok, fejlesztőpedagógusok az inklúzió (befogadás), egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik.Nevelőmunkánk során a sajátos nevelési igényű gyerekeknél is az óvodai nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk, szem előtt tartva az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának elveit és feladatait.

91


AlapelvekSzemléletünk gyermekközpontú, befogadó (inkluzív pedagógia), minden gyermek számára egyenlő hozzáférést biztosító, az óvodapedagógia sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására.

Céloka sajátos nevelési igényű gyerekek beilleszkedésének, személyiségfejlődésének, esélyegyenlőségének előmozdítása.

a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy

az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl,

FeladatokA sérülések korrekciója, kompenzálása, a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatainak, a motoros képességeknek, a beszéd és nyelvi készségek fejlesztése.A sajátos nevelési igény elfogadása, pozitív szemlélet kialakítása.

Kapcsolatokszakszolgálat, gyógypedagógusok, konduktor, terapeuta, logopédus, pszichológus, szülő, gyermekorvos, védőnő

FeltételekA személyi és tárgyi feltételekIntézményünkben a BONI szakszolgálata által biztosított fejlesztőpedagógus,logopédus, gyógytornász,végzik ezt a feladatot.Az óvodapedagógusok közül jelenleg fejlesztőpedagógusi végzettséggel három óvónő rendelkezik. Ők azok, akik szakértelemmel segítik a fejlesztőpedagógusok munkáját, velük egyeztetve az ő munkájukat kiegészítve.A fejlődés elősegítéséhez szükséges eszközök bővítése folyamatos a sajátos nevelési igény szerint, elsősorban a korai mozgásfejlesztést segítő eszközök beszerzése fontos.Az akadálymentesítés részben megoldott.

9. Óvodánk kapcsolatrendszereA kapcsolatok kialakításában és fenntartásában nyitott és kezdeményező magatartás jellemzi óvodáinkat. Az egyes kapcsolatok fenntartásának formái és módszerei minden esetben igazodnak a feladatokhoz és a partnerek igényeihez, beleértve az óvodát is. Kiemelt partnerünknek tekintjük a családokat, a kapcsolatok tartalmát és minőségét folyamatosan kontrolláljuk.A nemzeti kisebbséghez tartozó óvodák sajátos feladata kapcsolatot tartani a kisebbségi önkormányzatokkal, szervezetekkel.

Család és óvoda Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését, ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés.

92


Az együttműködés formái változatosak, (családlátogatás, egyéni beszélgetés, fogadóóra, nyílt nap, szülői értekezlet, közös programok, ünnepek) a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, melyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. A kapcsolattartás során az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.A napi kapcsolat folyamatos párbeszédet biztosít a szülőkkel a szoros együttműködés, az együttnevelés érdekében.Az óvodák Szülői Szervezete tevékenyen részt vállal az óvoda életének szervezésében, véleményével, javaslataival segíti az óvoda működését.TÁMOP 3.1.4 pályázat - átfogó intézményfejlesztés keretében: „Várlak” Ovi-váró program a Malom óvodában – Óvoda-szülő kapcsolatának programja.

Egyéb kapcsolatokAz óvoda kapcsolatot tart mindazon intézményekkel, melyek az óvodába lépés előtt (bölcsőde, egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (nevelési tanácsadó, pedagógiai szakszolgálat, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében.

A kompetencia alapú óvodai programcsomag koncepcionális kérdésként kezeli a sikeres iskolai beilleszkedést.TÁMOP 3.1.4 pályázat - átfogó intézményfejlesztés keretében: „Lépj be velem a könyvtár világába” – Könyvtárral kialakított kapcsolat programja.

10. Garanciáink10.1 Személyi feltételekAz óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus, aki a gyermek óvodába érkezésétől, távozásáig a gyermekkel foglalkozik. Az óvodapedagógus modellt, mintát jelent a gyermekek számára; elfogadó, támogató attitűdje segíti a gyermek beilleszkedését, és biztonságérzetének kialakulását.Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. Óvodáink közül több intézményben folyik német nemzetiségi nevelés, ezért feladatunknak tekintjük, hogy megvalósítsuk a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit. Intézményeinkben megjelenő etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek nevelése során, támogatjuk a kisebbségi önazonosságuk megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, a multikulturalitást.

10.2. Tárgyi feltételekAz óvodának rendelkeznie kell a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Épülete, udvara, kertje, berendezése a gyermekek biztonságát, egyészségük megőrzését, fejlődésüket szolgálja. A gyermeket szépséggel és harmóniával veszi körül, lehetővé téve mozgás- és játékigényük kielégítését. A gyermekek által használt eszközök elhelyezése biztonságos és hozzáférhető. Megfelelő munkakörnyezet áll rendelkezésre a munkatársak számára, és a szülők fogadására.

11. Ellenőrzés, értékelés

93


A közalkalmazottak belső ellenőrző és értékelő rendszerének működéséről az SZMSZ és az IMIP rendelkezik.

94


II. FEJEZET 3. rész

ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYEK KIEGÉSZÍTÉSE

1. Az általános iskolai tantervek felmenő rendszerű alkalmazása

TANÉVÉVFOLYAM

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz

2010-2011

H2004 H2004 H2004 H2004 H2008 H2008 H2008 HK2008

2011-2012

H2004 H2004 H2004 H2004 H2008 H2008 H2008 H2008

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettantervek felhasználásával elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

H2008 = 2008. szeptemberétől érvényes helyi tanterv .

95


2. Kulcskompetenciák –készség – és képességfejlesztés feladatai, a tanulói tevékenység és tanulásszervezésben.

Kulcskompetenciák Készség és képességfejlesztés feladatai, tanulói tevékenység, tanulásszervezés

Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználat a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül-oktató és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió.(hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.

Matematikai kompetencia

A matematika kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia –eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását ( képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

Természettudományos kompetencia

A természettudományos kompetencia készségeket jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kompetencia és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresésére, értékelése, tárolása, előállítása,


bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

A hatékony, önálló tanulás

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes. értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá, ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképességet és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

Esztétikai-művészeti tudatosság és

kifejezőképesség

Az esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

97


II. FEJEZET 4. RÉSZGimnázium helyi tantervi kiegészítése

1.A GIMNÁZIUMI osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje

1.1 Az osztályba sorolás rendjeA gimnáziumi tagozatra felvett tanulók osztályba való beosztásáról – a jelentkezési kérelmek figyelembevételével, a tagozatvezető véleményének kikérésével a főigazgató dönt. A közoktatási törvénynek megfelelően a maximálisan felvehető létszám: 35 tanuló. Fél csoport – 12-13 fő – az általános tagozatra, - 12-13 fő – az emelt szintű angol tagozatra.Elsőbbséget élveznek a felvételnél - a felvételi ponthatárt elérők közül:

- az egységes iskola tanulói,- a BONI-val jogviszonyban levő tanulók.

1.2 Célok és feladatokA gimnáziumban az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelő-oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés, és emellett elősegíti a felkészülést az élethosszig tartó tanulásra is.

A gimnáziumban folyó nevelés-oktatás tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejleszti a kommunikációs és a tanulási képességeket. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, fejleszti az idegen nyelven történő kommunikáció iránti igényt, illetve az ehhez szükséges képességeket. Kiemelt feladatának tartja a természeti és az épített környezet védelmét, az egészséges életmód értékeinek elfogadását, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemlélet kialakítását. A matematikai és a természettudományos kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az élő és az élettelen környezet jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, az összefüggések, kölcsönhatások feltárásához, a természettudományos gondolkodás fejlődéséhez. A digitális kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az önálló információszerzés és –feldolgozás, a digitális kommunikáció képességének kialakulásához, a digitális eszközhasználat színvonalának fejlődéséhez. Nevelő-oktató tevékenységével elősegíti a diákok további boldogulását biztosító, hatékony tanulási módok kialakítását. A társadalmi-gazdasági fejlődés támasztotta igényeknek megfelelően felkészíti a tanulókat a felelős és aktív állampolgári szerepre. Hozzájárul a közösségi életbe történő aktív bekapcsolódást segítő szociális kompetenciák fejlődéséhez, a kezdeményező, kreatív és vállalkozó állampolgárrá váláshoz. Nevelő-oktató tevékenységével elősegíti az esztétikai-művészeti élmények iránt fogékony és befogadásukra képes személyiség kifejlődését. Kialakítja a tanulókban az ún. élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal felkészíti tanulóit arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is.

Feladata a nemzeti és európai identitástudat továbbépítése a tanulókban, valamint intellektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítása. Együttműködésre és kooperációra nevel, fejleszti a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket: az önismeretet, az


önbizalmat, az alkalmazkodóképességet, a kudarctűrést. Mindezzel előmozdítja a tanulókban a konstruktív attitűd kialakulását.

A gimnázium a tantárgyi képzésben előnyben részesíti a képességfejlesztést, ezért az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyőző összekapcsolására törekszik. A rendelkezésre álló órakeretben a diszciplináris tudás közvetítése összekapcsolódik az alkalmazás lehetőségeinek megismertetésével. Ugyanilyen fontos az egyes diszciplínák közötti koherencia megteremtése: az, hogy az oktatás mindenkor vegye figyelembe a tantárgyak metszéspontjában elhelyezkedő közös tartalmakat és fejlesztési feladatokat.

A gimnáziumi nevelés és oktatás egyik alapvető célja, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje, és megtanítsa őket a hatékony tanulási módok alkalmazására, Tegye képessé őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs társadalomban való eligazodásra. Követelményeivel és tevékenységével ösztönözze a tanulókat tudásra épülő, önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre, illetve tudásuk folyamatos bővítésére.

Az iskola a saját arculatával, teljes programjával, helyi sajátosságaival, a tanulás szervezésének változatos módjaival biztosítja, hogy diákjai érdeklődésüknek, képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékuknak megfelelően tanulhassanak. Hozzájárul a reális énkép és önértékelési mechanizmus kialakulásához és felkészíti a diákokat a felnőtt lét szerepeinek betöltésére. Elősegíti az egészséges életvitel iránt elkötelezett szemlélet és magatartás kialakulását.

A képzési folyamatban figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazodva optimalizálja terhelésüket. Felismerteti a testi és lelki egészség megalapozásának és megőrzésének fontosságát az egyes tanuló szintjén is, elősegíti az ehhez szükséges magatartásformák elsajátítását. Személyre szóló fejlesztésre törekszik, támaszkodik a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére, számít kreativitásukra, illetve tudatosan is előmozdítja mindezek fejlesztését.

A személyiségfejlesztésben fontos feladat a felelős társadalmi magatartás kialakítása, a megfontolt döntéshozatalra képes, aktív állampolgári szerepre, a demokratikus életforma gyakorlására való felkészítés, ezzel együtt a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása. A piacgazdaság keretei között működő társadalomban elengedhetetlen feladatnak tekinti a mindennapi életben fontos és alkalmazható gazdasági-, pénzügyi és vállalkozói ismeretek és technikák elsajátíttatását.

A személyiség formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai nevelés. Az iskola elősegíti, hogy tanulói minél tovább jussanak azon az úton, amely a szépség puszta megtapasztalásától annak mélyreható élményéig vezet. A szépség – a művészeti nevelés és oktatás mellett – jelen van a gondolkodás művelésében és a mindennapi környezet alakítására irányuló iskolai tevékenységben.

A tanulók személyiségére meghatározóan hat az iskola saját éthosza, mindennapjainak létmódja, az a légkör és környezet, amelyben az iskolai élet zajlik. A gimnáziumi nevelés-oktatás fontos

99


feladatának tartja, hogy biztosítsa a diákok a testi, lelki és szociális fejlődését, és hozzájáruljon a környezettudatos magatartás kialakulásához.

A magatartás, az életvitel, a szociális képességek területén lényeges az önmagukért, társas környezetükért és a tágabb természeti-társadalmi környezetért érzett erkölcsi felelősség fejlesztése. Az iskola által szervezett tevékenységekben, tanulási és más élethelyzetekben tapasztalja meg a tanuló az olyan normák fontosságát és érvényesíthetőségét, mint a másik ember megbecsülése, a cselekvő hazaszeretet, a nyitottság más népek kultúrája, hagyományai iránt. Ennek érdekében a gimnázium részesítse előnyben azokat a tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményezőkészség, a másokkal történő hatékony együttműködés, valamint a saját munkáért, cselekedetért érzett felelősség.

A gimnázium mint általánosan művelő iskolatípus készítse fel tanulóit arra, hogy az iskolából a folyamatosan változó világba lépnek. Ismerjék és ápolják hazánk természeti, történelmi-kulturális értékeit, illetve hagyományait. Tudatosuljon bennük az Európai Unió és benne a magyar társadalom demokratikus létmódja. Legyenek tisztában hazánk szerepével az európai integrációs folyamatokban, szembesüljenek a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival.

A Nat műveltségterületeinek megjelenése a gimnázium 9-10. évfolyam tantárgyi rendszerében

A Nat műveltségi területei Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom (dráma)

Élő idegen nyelv Idegen nyelv

Matematika Matematika

Ember és társadalom Történelem Ember és társadalomismeret, etikaBevezetés a filozófiábaTársadalomismeret

Ember a természetben Fizika Biológia és egészségtanKémia

Földünk – környezetünk Földrajz

Művészetek Magyar nyelv és irodalom (dráma)Ének-zene Rajz és vizuális kultúraMozgóképkultúra és médiaismeretTestnevelés és sport (tánc)

Informatika Informatika

Életvitel és gyakorlati ismeretek FizikaKémiaBiológia és egészségtanOsztályfőnökiTestnevelés és sport

Testnevelés és sport Testnevelés és sport (tánc)

100


II. FEJEZET 5. rész

A Bartók Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység helyi tanterve

1.Irányelvek1.1.Az alapfokú művészetoktatási intézmény a zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, valamint a színművészet és bábművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja (a továbbiakban: követelmény és tantervi program) a speciális művészeti készségek és ismeretek fejlesztését képező tartalmakat és tudásszintet meghatározó alapdokumentum. A követelmény és tantervi program segítséget nyújt ahhoz, hogy az alapfokú művészetoktatás valamennyi hazai iskolájában az alapvető nevelési és oktatási tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek.1.2.Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésen van. A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a zene-, a tánc-, a képző- és iparművészeti, valamint a szín- és bábművészeti műveltség megalapozásához. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást, a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja.

2. Az alapfokú művészeti nevelés szerepe a tanulók személyiségfejlesztésébenA művészeti tevékenység mint minden tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, táncművészetben, képző- és iparművészetben, valamint a színművészetben és bábművészetben ötvöződnek.

Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség.A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői.

A művészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez.A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.

A Közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 10. § (39) bekezdése kimondja, hogy a gyermeknek, tanulónak joga, hogy adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt. Az alapfokú művészetoktatás a művészi kifejezőkészségeket alapozza meg, illetve felkészít a szakirányú

101


továbbtanulásra. A művészetoktatás fontos szerepet tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, a nemzeti értékek megőrzésében, a különböző kultúrák iránti nyitottság kialakításában.

3. KLASSZIKUS ZENE MŰVÉSZETI ÁG3.1 Tantárgyi struktúra:

Hangszeres tanszakok: furulya, fuvola, klarinét, kürt, trombita, harsona, szaxofon, ütő, zongora, hegedű, gordonka, kamarazene.

Vokális tanszak: magánénekElméleti tanszakok, tantárgyak: szolfézsEgyéb tantárgyak: zenekar, kamarazene, kamarakórus

3.2 Képzési idő: (Megjegyzés Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfok, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik.)„A” tagozaton2+6+4 évfolyam (furulya, fuvola, zongora, hegedű, gordonka, trombita, ütő)2+ 4+4 évfolyam (kürt, klarinét, harsona, tuba)2+ 4+2 évfolyam (szaxofon)1+ 6 évfolyam (magánének) „B” tagozatonA „B” tagozat zárójeles számai az „A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. „B” tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani.(3)+5+4 évfolyam (furulya, fuvola, zongora, hegedű, gordonka, trombita, ütő)(3)+3+4 évfolyam (klarinét, kürt, harsona, tuba) (3)+3+2 évfolyam (szaxofon)(2)+5 évfolyam (magánének)

Elméleti és egyéb főtanszakok:„A” tagozaton4+4 évfolyam (szolfézs)4 évfolyam (kamarazene)„B” tagozaton(5)+3+4 évfolyam (szolfézs főtanszak)

3.3 Óraterv

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző Alapfok Továbbképző

1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. 2. 3. 4.

Főtárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Kötelező 2 2 2 2 2 2kötelezően választható tárgy 2 2 2 2 2 2

Kötelező alapóraszám 2 2 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

EK főtárgy, vagy választható tárgy, tehetséggondozás

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Összesen 4 4 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6

102


Főtárgy: hangszeres és magánének tanszakok (egyéni), elméleti és kamarazenei tanszakok (csoportos).

Kötelező tárgy: szolfézs, zongora (hangszeres B tagozatosok és szolfézs szakosok számára)

Kötelezően választható tárgy:elméleti: szolfézsgyakorlati: második hangszer, kamarazene, zenekar, kamarakórus

Választható tárgy: szolfézs, zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kamarakórus.

Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora) és magánének főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás.

3.4 A tanítási órák száma és képzési ideje„A” és „B” tagozat, 2+10 évfolyamos (hosszú) tanszakok

A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje, tanítási hetenként értendő.

Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) vagy minimum 2x45 perc (csoportos)„B” tagozaton minimum 2x45 perc

A korrepetíció (zongorakíséret) ideje:„A” tagozaton (minimum)1. évfolyamig 5 perc2-3 évfolyamon 10 perc4. évfolyamon 15 perc „B” tagozaton (minimum)1-2 évfolyamon 10 perc3-4 évfolyamon 15 perc5. évfolyamtól 20 perc

Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2x45 perc„A” tagozaton a 4. évfolyam végéig„B” tagozaton a 10. évfolyam végéigKötelezően választható tárgy:„A” tagozaton az 5-6. évfolyamon elmélet: minimum 1x45 perc

Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás„B” tagozaton elmélet: minimum 1x45 percgyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos) vagy minimum 1x30 perc (egyéni)Hangszeres előkészítő: egyéni: 2x30 perc, csoportos: 2x45 percKamarazene: minimum 1x45 perc. A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően:

2-8 fő, max. 15 fő.Zenekar, kórus: minimum 2x45 percKötelező zongora: minimum 1x30 perc

„A” és „B” tagozat, rövid tanszakokA tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje, tanítási hetenként értendő.

Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) vagy 2x45 perc (csoportos)„B” tagozaton minimum 2x45 perc

A korrepetíció (zongorakíséret) ideje:Hangszeres tanszakon:

„A” tagozaton (minimum)

103


1. évfolyamig 5 perc2. évfolyam 10 perc3. évfolyamtól 15 perc

„B” tagozaton (minimum)1. évfolyam 10 perc2. évfolyam 15 perc3. évfolyamtól 20 perc

Magánének tanszakon:„A” tagozaton minimum 20 perc„B” tagozaton minimum 30 perc

Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2x45 perc„A” tagozaton a 4. évfolyam végéig„B” tagozaton az utolsó évfolyam végéig

Kötelezően választható tárgy:„A” tagozaton az 5. évfolyamon elmélet: minimum 1x45 perc

Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamtól 1 vagy 2 foglalkozás„B” tagozaton elmélet: minimum 1x45 perc

gyakorlat: minimum 1x45 perc (csop.) vagy min. 1x30 perc (egyéni)Hangszeres előkészítő: egyéni: 2x30 perc csoportos: 2x45 percKamarazene: minimum 1x45 perc. A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő,

max. 15 fő.Zenekar, kórus: minimum 2x45 perc

Kötelező zongora: minimum 1x30 perc

4.NÉPZENE MŰVÉSZETI ÁG

4.1 A képzés struktúrája, óraterve

Hangszeres tanszakok: hegedű, brácsa, bőgő/cselló, citeraVokális tanszak: népi ének.Egyéb tantárgyak: kamarazene, zenekar (mindkettő kétéves hangszertanulás után), népdalkörElméleti tantárgyak: szolfézs

4.2 A képzés időtartamaMegjegyzés: az évfolyamszámok magukban foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli.

Hangszeres és vokális tanszakok:2+10 évfolyam (hegedű),6 évfolyam (brácsa, bőgő/cselló).1+10 évfolyam (citera),10 évfolyam (népi ének),

104


4.3 Általános óraterv

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző Alapfok Továbbképző

1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. 2. 3. 4.

Főtárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Kötelező 2 2 2 2 2 2

kötelezően választható tárgy

2 2 2 2 2 2

Kötelező alapóraszám

2 2 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

EK főtárgy, vagy választható tárgy, tehetséggondozás

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Összesen 4 4 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6

Az óratervet az adott tanszakon meghatározott évfolyamok száma szerint kell értelmezni.

Előképző: szolfézs, hangszerFőtárgy: népi hangszer, népi ének tanszakok (egyéni foglalkozás)Kötelező tárgy: szolfézs.Kötelezően választható tárgyak:- elméleti: szolfézs- gyakorlati: második hangszer, népdalkör, kamarazene, zenekar.Választható tárgy: második hangszer, népdalkör, kamarazene, zenekar.

4.4 A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezésekA tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő.Főtárgy:minimum 2x30 perc (egyéni), vagyminimum 2x45 perc (csoportos).A korrepetíció (zongorakíséret) ideje:minimum 5 perc.Kötelező tárgy:a 4. évfolyam végéiga képzési idő minimum 2x45 perc.Kötelezően választható tárgy:hosszú tanszakokon az 5-6. évfolyamon,rövid tanszakokon az 5. évfolyamonelmélet: minimum 1x45 perc,gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos) vagyminimum 1x30 perc (egyéni).Választható tárgy:az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás.Kamarazene:minimum 1x45 perc,csoportlétszám: a műfajnak megfelelően 2-8 fő, maximum 15 fő.Zenekar, népdalkör:minimum 2x45 perc.

5. SZÍNMŰVÉSZETI ÁG

105


5.1 A képzés tanszaka: színjáték tanszak.5.2 A képzés struktúrája:5.3 A képzés ideje: 12 év, évfolyamok száma: 12 évfolyam5.4 Óraterv (Óraszámok heti bontásban)

TantrágyÉvfolyamok

Előképző Alapfok Továbbképző 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. 2. 3. 4.

Főtárgy:DrámajátékSzínjáték

2 --

2 --

2 --

2 --

2 --

2 --

2 --

2 --

-- 2

-- 2

-- 3

-- 3

Kötelező tárgyak:Beszédgyakorlatok -- -- 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 -- --Mozgásgyakorlat -- -- 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 -- --Kötelezőenválaszthatótárgyak

-- -- 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Összesen: 2 2 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5

5.5 Tantárgyak

Főtárgy: drámajáték 2 + 1-6. évfolyam színjáték Tk 1-4. évfolyamMegjegyzés:A főtárgy neve ott és akkor változik, amikor a színjáték nevelésben való felhasználása – a dráma-színházi nevelés – mellett hangsúlyossá válhat a színházi ( technikai ) képzés.Kötelező tárgyak: beszédgyakorlatok 1-8. évfolyam mozgásgyakorlatok 1-8. évfolyamKötelezően választható tantárgyak:Megjegyzés: A 7-8. évfolyamon a kötelező tárgyak magas óraszáma miatt nincs választási kötelezettség (az alábbi tárgyak – természetesen – választhatók.) vers- és prózamondás (1. évfolyamtól választható) bábjáték (4. évfolyammal bezárólag választható) tánc- és mozgásszínházi tréning (5. évfolyamtól választható) kreatív zenei gyakorlat (1. évfolyamtól választható) színházismeret (3. évfolyamtól választható) beszédtechnika (3. évfolyamtól választható)

6. TÁNCMŰVÉSZETI ÁG6.1 Modern-kortárstánc tanszak

ÉvfolyamokElőképző Alapfok Továbbképző

Tantárgyak 1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10Táncelőkészítő gimnasztika

4 4

Esztétikus testképzés

4 4

Jazz-technika 4 4 4 4Graham-technika 2 2Limón-technika 2 2Kontakt-technika 2 2Modern jazz- 2 2

106


technikaImprovizáció 1 1 1 1Kompozíció 1 1Tánctörténet 1 1Összesen: 4 4 4 4 4 4 4 4 6 6 6 6Kötelező tantárgyak:Moderntánc: Táncelőkészítő gimnasztika, Esztétikus testképzés, Jazz-technika, Graham-technika, Limón-technika, Kontakt-technika, Modern jazz-technika, Improvizáció, Kompozíció, TánctörténetKortárstánc: kreatív gyermektánc, kortárstánc 1., kortárstánc 2., Graham-technika, Limón-technika, Kontakt-technika, Improvizáció, Kompozíció, Tánctörténet

6.2 Társastánc tanszak Évfolyamok

Előképző Alapfok TovábbképzőTantárgyak 1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Társastánc 4 3 3 3 2 3 3 3 3 3Gyermektánc 2 2Klasszikus balett 1 1 1 1 1Történelmi társastánc

1 1 1 1

Viselkedéskultúra 1Tánctörténet 1 1Szabadon választható t.

1 1 2 2

Összesen: 2 2 4 4 4 4 4 4 6 6 6 6Kötelező tantárgyak:Társastánc, Gyermektánc, Klasszikus balett, Történelmi társastánc, Viselkedéskultúra, Tánctörténet Szabadon választható tárgy a tanszak bármely tantárgya.

6.3 Néptánc tanszak Évfolyamok

Előképző Alapfok TovábbképzőTantárgyak 1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Népi játékNéptánc

2 2 3 4 4 4 3 3 3 3 3 3

Folklórismeret 2 2Tánctörténet 1 1Kötelezően választható

1 1 1 1

Szabadon választható

2 2 1 1 1 1 1 1

Összesen: 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5Főtárgy: népi játék, néptáncKötelező tárgyak: folklórismeret, tánctörténetKötelezően választható tárgyak: népi ének, folklórismeret, tánctörténet, kinetográfiaSzabadon választható tárgyak: a tanszak bármely, az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakorlati tantárgya.

107


7. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG - grafika tanszak7.1 A képzés ideje: 8 év, évfolyamok száma: 8 évfolyam7.2 Óraterv

ÉvfolyamokTantárgy Előképző Alapfok

1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6.Vizuális alapismeretek 2 2 Rajz-festés-mintázás - 2 2 2 2 2 2Műhelyelőkészítő 2 2 Műhelygyakorlat 2 2 2 2Szabadon választható tantárgy - Szabad sáv Összesen: 2 2 4 4 4 4 4 4

Vizuális alapismeretek Grafika tanszak Műhely-előkészítő (Alapfok 1-2. évfolyamán)

előképző1-2. évfolyam

Rajz – festés - mintázásalapfok

1-6. évfolyam

alapfok 3. évfolyam4. évfolyam5. évfolyam6. évfolyam

7.3 A képzés tanszakai, tantárgyaiAz előképző komplex művészeti tantárgya:- Vizuális alapismeretekKötelező tantárgyak:- Rajz-festés-mintázás- Műhely-előkészítő, műhelygyakorlatKötelező műhelygyakorlat választható tanszakai:- Képzőművészet: grafikaA szabad sáv keretében a fenti tantárgyak vagy a műhelygyakorlatok bármelyike

választható.A rajz-festés-mintázás tantárgy biztosítja a képző- és iparművészeti alapozást.A műhely-előkészítő foglalkozások során a tanuló a képzés több területével ismerkedhet

meg.A műhelygyakorlat teszi lehetővé a képző- és iparművészeti szakirányú

tevékenységeket.A képzőművészet területén a helyi lehetőségektől függően a fenti műhelyek közül a

tanuló érdeklődésének és képességeinek megfelelően választhat.

--------------------------------------------------------------

108


III. FEJEZET: Kötelező eszköz- és felszerelési jegyzék

1. RÉSZ: Varázskapu Óvoda

MegnevezésMinden

Feladat ellátási hely rendelkezik

Hiányzik Megvalósítás,ütemezés éve

Helyiségek

Csoportszoba igen - -

TornaszobaSzélkakasos, Ficánka, Malom, Kakasd,

Kisdorog,Izmény,Váralja,Kisvejke

Kisvejkén 2010-ben- folyamatban van,vidéki tagintézményben az önkormányzattal való egyeztetést követően,Szélkakasos óvodában 2012-ben, Ficánkában 2013-ban, Malomban 2014-ben

Játszóudvar igen - -

Óvodavezetőiiroda Kisdorog, Izmény,

a társult vidéki önkormányzatokkal történő egyeztetést követően

Nevelői szoba Kakasd, Izmény, Váralja, Kisdorog,

Gyereköltöző igen - -

Gyerekmosdó igen - -

Felnőtt öltöző Izmény, Váralja, Kisdorog,a társult vidéki önkormányzatokkal történő egyeztetést követően

Elkülönítő szoba igen - -

Melegítő konyha igen - -

Tálaló, mosogató igen - -

Felnőtt mosdó igen - -

Felnőtt WC igen - -

Szertár igen - -

Helyiségek bútorzata és egyéb felszerelési tárgyak

Óvodai fektető igen - -

Gyermekszék igen - -

Gyerekasztal igen - -

Szőnyeg igen - -

Játéktartó szekrény igen - -

Fektető tároló igen - -

Élősarok állvány Liget, Kisdorog, Kisvejke, Váralja, Vackor, Szélkakasos, Malom

2012-ben2013-ban

109


Hőmérő igen - -

Óv. ped. asztal igen - -

Felnőtt szék igen - -

Eszk. előkész.asztal igen -

-

Textiltár. szekrény igen -

-

Edénytároló igen - -

szeméttartó igen - -

Tornapad igen - -

Tornaszőnyeg igen - -

Bordásfal Malom, Szélkakasos, Kisvejke, Kisdorog, Kakasd, Izmény,

2011-ben2012-ben

Mászó készlet igen - -

Kerti asztal Ficánka, Liget, Vackor, Izmény, 2012-ben

Kerti pad Ficánka, Liget, Vackor, Izmény 2012-ben

Babaház Szélkakasos, Vackor, Liget, Ficánka, Izmény

2013-ban

Udvari homokozó igen - -

Takaró háló igen - -

Íróasztal szék igen - -

Tárgyalóasztal Kakasd, Izmény, Váralja, Kisdorog2014-ben

Szék igen - -

Telefon igen - -

Könyvszekrény igen - -

Iratszekrény igen - -

Fax Malomban Többi óvodának nincs Évente 2-2 tagóvodában

Lamináló Malomban Többi óvodának nincsKözpontban megoldható, nem szükséges minden

tagóvodában

Spirálozó Egyik óvodának sincsMalom óvodába 2011-ben,

nem szükséges minden tagóvodában

Számítógép, igen -

Notebook,

Liget, Pitypang, Ficánka, Napsugár, Vackor, Izmény,Váralja, Kisdorog, Kisvejke,Kakasd

Évente 2-2 óvodába 1-1

Nyomtató Kisdorog, Váralja 2011

Könyvtári dok. igen - -

könyvszekrény igen - -

Tükör igen - -

Mosdókagyló igen - -

110


Öltözőrekesz igen - -

Öltözőpad igen - -

Törölközőtartó igen - -

Falitükör igen - -

Tisztálkodás egyéb felszerelésekTisztálkodási szerek igen - -

tisztálkodó felszerelés igen - -

Fésűtartó igen - -

Törölköző igen - -

Abrosz igen - -

Takaró igen - -

Ágyneműhuzat,lepedő igen -

-

Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök

Szennyes ruhatároló igen - -

Mosott ruhatároló igen - -

Mosógép igen - -

Vasaló igen - -

Szárító állvány igen - -

Vasalóállvány igen - -

Takarítóeszközök igen - -

Kerti m. eszköz igen - -

Hűtőgép igen - -

porszívó igen - -

Kék a kompetenciás játékeszközökNevelő munkát segítő játék és egyéb eszközök Különféle játékformák eszközeiKesztyű és botbábok, fa, karton, textil alapanyagok, jelmezekfejmaszkok

FejmaszkokSzélkakasos, Pitypang, Vackor. Liget, Napsugár, Kisdorog, Izmény, Ficánka, KisvejkeVáralja

Évente 2-2 óvodába

- fa és műanyag építőelemek, lego, várépítő Igen - -

- A különböző szerepjátékokhoz kiegészítő kellékek:Tűzoltó felszerelés, autók, boltos játék, orvosos játék kellékei, babaszobai,babakonyhai játék kellékei, horgászbotok, vízi terepasztal +közlekedési eszközök

igen

Szélkakasos Malom

-

-

babák, műanyag és plüssállatok,(vadon, vízben élő állatok, háziállatok, azok élőhelyeinek kialakításához szükséges kiegészítő kellékek)autók, vízi - légi-szárazföldi közlekedési eszközök, jelzőlámpák,

igen - -

111


közlekedési táblák, társasjátékok stb.kézi szerszámok, kalapácsok, fűrészek, szögek, smirgli igen - -

- Gyöngyfűzők, pötyi, kézvezető játékok, finom motorikát fejlesztő eszközök

Igen --

A néphagyományokhoz kapcsolódó eszközök biztosítása. - Betlehemezés kellékei - Farsangi alakoskodás kellékei- Szövés kellékei - Lakodalmas játék kellékei. - Gyertyaöntés kellékei - Várjátékok kiegészítői - Néptánchoz ruha és kiegészítők

igen -

-

Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

Tini kondiMalom, Szélkakasos, Vackor,

Napsugár,Izmény, Kisdorog,Kisvejke ,Kakasd

Évente 2-2 óvodába

Kéz és lábnyom készlet Malom, Szélkakasos óvodáknak A többi óvodának nincs Évente 2-2 óvodába

- Trambulin, zsámolyok, igen - -

- -Gyöngyfűzők, pötyi, kézvezető játékok, finommotorikát fejlesztő eszközök igen -

-

- különböző méretű labdák, zsinóros labdák, karikák, ejtőernyő, igen - -

-A csoport szobában, játékidőben is használható mozgásfejlesztő, egyensúlyozó játékok biztosítása pl. egyensúlyozó korong, textil vagy műanyag libikóka, hintaló, bújócskás alagút, hintáztatók stb.

igen --

-

Bólyák, rudak, karikák igen - -

Gyermekméretű közlekedési eszközök igen - -

- lépegetők, rollerek, triciklik, jelzőbóják igen - -

- udvari hinták, mászókák igen - -

- homokozó keret, takaróponyva, homokvárépítő kellékek, igen - -

Ének, zene, énekes játékok eszközei- Hallást és ritmusérzéket fejlesztő hangszerek: Csörgők, dobok triangulum, cintányér, csengők, stb. madárhang sípok,

igen -

-

Hang és képhordozók igen - -

Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei- képes lottók, igen - -

Képes könyvek, leporellók, mesekönyvek Igen - -

- Meseládikó Kakasdnak A többi óvodának nincs Évente 2-2 óvodának

Értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő

112


anyagok, eszközök- Puzzle, memória játékok igen - --

Érzékelést fejlesztő játékok:- látás- hallás- tapintás- szaglás- mozgásérzékelést fejlesztő speciális játékok - fejlesztő CD-k,

igen -

-

- szem-kéz koordinációt fejlesztő játékok igen - -

- Minimat, logikai készlet, kártyák stb. igen - -

Ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka)-A kompetencia alapú oktatást segítő anyagok biztosítása pl. textilfestékek, edények a festéshez, anyagok, gipsz és gipszkiöntő formák, árnyjátékok

igen -

-

Ollók, hurkapálcák, különböző méretű ecsetek, papírok, ragasztók, zsírkréták, színes ceruzák, filctollak, tempera, vízfesték, gyurma-formázásátsegítő eszközök, hurkapálca, fonalak, textíliák, -mintalyukasztók, fakanalak, parafa alapanyagok, hungarocell, krepp-papír

igen -

-

Természeti- emberi- tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok- Applikációs készlet, állat és növény dominók, képes lottók, szerepjáték eszközei, építőjáték és azok kiegészítő elemei (állatok, növények, játékszerszámok

igen -

-

nagyítók Ficánka,Vackor,Kisdorog, Kisvejke,Váralja,Izmény

Évente 2-2 óvodának

Időjárás állomás, szélzsákFicánka,Vackor,Kisdorog,

Kisvejke,Váralja,Izmény,Liget, Pitypang, Napsugár

Távcső, nagyító, homokíróFicánka,Vackor,Kisdorog,

Kisvejke,Váralja,Izmény,Liget,Pitypang,Napsugár

pille palackpréselő környezettudatos nevelés hatékonyságáért

Ficánka,Vackor,Kisdorog, Kakasd,Kisvejke,Váralja,IzményLi

getElemgyűjtő környezettudatos nevelés hatékonyságáért igen -

Munka jellegű tevékenységek eszközei-Gyermek méretű kapák, gereblyék, vödrök, lapátok, söprűk, kosarak, kalapácsok, fűrészek, talicskák, öntözőkannák, kiskocsi

igen

-

Egészség és munkavédelemi eszközökÉtelminta tartó k. Igen - -

Mentőláda Igen - -

Tűzoltó készülék Igen - -

113


munkaruha igen - -

védőruha igen - -

2. részÁltalános iskolai tagintézmények /Széchenyi, Vörösmarty, speciális tagozat, kakasdi Bezerédj

Amália, izményi tagintézmény, Arany János Egységes iskola/A mennyiségi mutató a 11/1994 MKM rendelet 3. sz. melléklete szerinti minimum elvárásokat jelenti.A megjegyzés rovatba az érintett tagintézményt illető a szükséges beszerzés, pótlás darabszáma, tervezett dátuma kerül.

KISZOLGÁLÓHELYISÉGEKEszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Beszerzés, pótlás

Széchenyi tagintézmény:futókör, távolugró 2013Bezerédj tagintézményorvosi szoba, aula, porta, öltöző, 2 db zuhanyozó kialakítása a kakasdi önkormányzattal történő egyeztetést követően 2015-ig

Tanterem Osztályonként 1 Szaktanterem Iskolánként 1-1Tornaterem 8 évfolyamos ált. iskolában 1Sportudvar Iskolánként 1Igazgatói iroda Iskolánként 1Nevelőtestületi szoba Iskolánként 1Helyettesi iroda Iskolánként 1Ügyviteli helyiség- Iskolánként 1Könyvtár Iskolánként 1Könyvtárszoba Iskolánként 1

(ha nem előírás a könyvtár)Orvosi szoba Iskolánként 1Sportszertár Iskolánként 1Aula (előtér, közösségi tér) Iskolánként 1Porta Iskolánként 1Ebédlő Iskolánként 1Főzőkonyha Iskolánként 1Tálaló-mosogató, felnőtt étkező Iskolánként 1Öltöző Iskolánként és nemenként 1Hideg-meleg vizes zuhanyozó Iskolánként és nemenként 1Személyzeti WC Épületenként, nemenként 1Tanulói WC Iskolánként és nemenként 1Mosléktároló Iskolánként 1Éléskamra Iskolánként 1Szárazáru raktár Iskolánként 1Földes áru raktár Iskolánként 1Egyéb raktár Iskolánként 1Szertár Épületenként 1

HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI TANTEREMEszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Beszerzés, pótlás

Arany J.I: 2011-ben 45 szék, 23 asztal.,2012-ben 45 szék, 22 asztal /5-ös méret/20 db sötétítő függöny: 2011-ben 10.,2012-ben 5, 2013-ban 5Széchenyi tagintézmény:2015-ig 30-30 tanulói szék évente2015-ig 2-2 nevelői asztal, szék évente

Tanulói asztalok, székek Tanulók létszámának figyelembevételével

Nevelői asztal, szék Tantermenként 1Eszköztároló szekrény Tantermenként 1Tábla Tantermenként 1Ruhatároló (fogas) Tanulók létszámának

figyelembevételévelSzeméttároló Helyiségenként 1

114


2015-ig évente 3-3 terembe mobil kompetencia alapú oktatást támogató doboztároló rendszer2015-ig évente 3-3 osztályba sötétítő függönyVörösmarty tagintézményTrapéz alakú tanulói padok 3 tanteremre (30 db), székek 30-30 db évente 2011, 2012, 2013Nevelői asztal, szék 4-4 db 2011, 20123 db tábla 2011, 2db tábla 2012Tanulói asztalok 3 tanterembe 45 db 2012-igTanulói székek 3 tanterembe 90 db 2012-igRuhatároló fogas 5 osztály 120 db 2011-igSzeméttároló 5 osztály 5 db – 2012-igSötétítő függöny – 12 terembe 2013, 12 terembe 2014Bezerédj tagintézmény:1 db eszköztároló szekrény 2013-ban, egy db 2015-ben15 tanulónak ruhatároló 2012-ig

Sötétítő függöny Ablakonként 1

SZAKTANTERMEK 2/1. - SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TEREMEszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Beszerzés, pótlás

Arany J.I, Széchenyi tagintézménybenEgér, fülhallgató, klaviatúra 2015-ig évente 10-10 db2015-ig évente 5 elavult számítógép 2 db jogtiszta Mano sorozat – 2010, 2011-benVörösmarty tagintézményÉvente 5 db asztali gép és tartozékai 2012, 2013, 2014, 2015Lemeztároló doboz 2 terembe 2 db 2012Bezerédj tagintézmény:1 db nyomtató 2011-ben2 db lemeztároló doboz 2012-ben

Tábla + flipchart 1Számítógépasztal Kettő tanulónként 1Számítógépek és tartozékai

Kettő tanulónként 1 felszerelés

Nyomtató 1Programok Szükség szerintLemeztároló doboz 2

SZAKTANTERMEK 2/2. IDEGENNYELVI SZAKTANTEREMEszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Beszerzés, pótlás

Vörösmarty tagintézményNyelvi labor berendezés 20 főre – 2014-ig3 db írásvetítő – 2012-ig

Nyelvi labor berendezés 10-15 tanuló egyidejű foglalkoztatásáraMagnetofon 1Írásvetítő 1SZAKTANTERMEK 2/3. - TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKTANTEREM

Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Beszerzés, pótlásSzéchenyi tagintézmény:Törpefeszültségű csatlakozás 18 asztalra 2014-benVörösmarty tagintézményEszközszállító tolókocsi 1 db 2013Mentő láda 1 db 2010Poroltó 1 db 2010Bezerédj tagintézmény:2015-ig 6 db vegyszerálló tanulói asztal, 3 db vegyszerálló mosogató, törpefeszültségű csatlakozások, 1 db fali mosogató, 1 db eszköz- és vegyszerszekrény2012-ben 1 db méregszekrény

Vegyszerálló tanulói asztalik (víz, gáz csatlakozással)

Három tanulónként 1

Elszívóberen-dezés Tantermenként 1Vegyszerálló mosogató Két asztalonként 1Fali mosogató Tantermenként 1Poroltó Tantermenként 1Mentő láda Tantermenként 1Eszköz- és vegyszerszekrény 2Méregszekrény (zárható) Tantermenként 1Eszközszállító tolókocsiTörpefeszültségű csatlakozások Tanulóasztalonként 1SZAKTANTERMEK 2/4. - MŰVÉSZETI NEVELÉS SZAKTANTEREM /rajz, ének/

Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Beszerzés, pótlásArany, Széchenyi tagintézmény:15 db tanulói rajzpad 20131 db tárgyasztal 20142 db mobil lámpa 2011

Rajzasztal (rajzpad) Tanulólétszámának figyelembevételével 1

Tárgyasztal Tantermenként 1Mobil lámpa (reflektor) 2

115


2 db CD lejátszó 2011, 2012tároló polc 2013Vörösmarty tagintézményTárgyasztal 1 db – 2013Tároló polcok 1 db – 2013Mobil lámpa 1 db – 2011CD-lejátszó 1 db – 2012Bezerédj tagintézmény:1 szaktanterem kialakítása /20 db rajzasztal, 1 db tárgyasztal, 2 db mobil lámpa, 2 db vízcsap, tároló polcok – 2015-ig – helyi fenntartóval történő egyeztetés után

Vízcsap 2Pianínó Iskolánként 1Ötvonalas tábla Tantermenként 1CD- vagy lemezjátszó, magnetofon

Tantermenként 1

Tároló polcok Tantermenként 1

SZAKTANTERMEK 2/5. - TECHNIKAI NEVELÉS SZAKTANTEREM /1 technika, 1 háztartástan/Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Beszerzés, pótlás

Vörösmarty tagintézményTanulói munkaasztal 2X24 főre (két terembe) 2014, 2015Állítható magasságú támla nélküli szék 2X24 főre (két terembe) 2014, 2015Bezerédj tagintézmény:1 szaktanterem kialakítása /20 db munkaasztal, 20 db szék – 2015-ig – helyi fenntartóval történő egyeztetés után

Tanulói munkaasztal 15 tanuló részéreÁllítható magasságú támla nélküli szék 15 tanuló részéreGyakorló tanterem Iskolánként 1

TESTNEVELÉS SZERTÁREszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Beszerzés, pótlás

Arany J.E.I15 db labda pótlása 2011, 2013, 20154 db zsámoly 2012. 2014-ben15 db gumikötél 2010-ben15 db ugrókötél 2011-ben2013-ig évente 10-10 db medicinlabdaSzéchenyi tagintézmény:15 db labda pótlása 2011, 2013, 20158 db zsámoly 2014-ben15 db gumikötél 2010-ben15 db ugrókötél 2011-ben2013-ig évente 10-10 db medicinlabda2 db stopper 2011-ben20-20 db úszódeszka 2012-ben, 2014-benVörösmarty tagintézményKislabda – 30 db 2012Labda – 30 db 2013Tornaszőnyeg – 1 db 2014-igTornapad – 5-5 db 2013, 2014,2015 Zsámoly – 5-5 db 2013, 2014,2015Bordásfal – 10-10 db 2013, 2014,2015Mászókötél – 5 db 2013Gumikötél – 10 db 2012Medicinlabda – 10-10 db 2013, 2014,2015Stopper – 3 – 2012Kiegészítő tornakészlet – 1db – 2013Bezerédj tagintézmény:3db 2X1,4 méteres tornaszőnyeg 2012-ben1db tornapad 20143db zsámoly 201515 db zsámoly 20154 db 2 kg-os medicinlabda 20123 db 3 kg-os medicinlabda 2012

Kislabda 20Labda 30Tornaszőnyeg 12Tornapad 6Zsámoly 15Bordásfal 30Mászókötél 12Gumikötél 15Ugrókötél 30Medicinlabda 70Stopper 4Kiegészítő tornakészlet 10Speciális felszerelés, úszás segédeszköz:

50 úszódeszka, 30 lábbólya10gumilabda, 10 karika

TORNATEREM - (a tornaszoba címszó alatt leírt valamennyi felszerelés , plusz az alábbiak)

116


Eszköz, felszerelések

Mennyiségi mutató Beszerzés, pótlásSzéchenyi tagintézmény:3db mászórúd 2011Bezerédj tagintézmény:tornaterem - helyi fenntartóval történő egyeztetés után

Kosárlabda palánk 2Gyűrű 1Mászórúd 2SPORTUDVAREszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Beszerzés, pótlás:Szabadtéri labdajáték felszerelése 1 Széchenyi tagintézmény:

Magasugró és futópálya kialakítása 2012-benVörösmarty tagintézményMagasugró állvány, leérkező szivaccsal – 2014-igBezerédj tagintézmény:Futópálya 2014Magasugró állvány, léc 2012

Magasugró állvány, léc 1Távol-, magasugró gödör, futópálya 1

FŐIGAZGATÓI IRODAEszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Beszerzés, pótlás

Íróasztal, szék 1Tárgyalóasztal 1Szék 1Iratszekrény 1Fax 1Telefon 1INTÉZMÉNYEGYSÉG-VEZETŐ, TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ IGAZGATÓI IRODAEszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Beszerzés, pótlás

Vörösmarty tagintézményTárgyalóasztal 1 db, 6 db székkel – 2012-igÍróasztal, szék 1

Tárgyalóasztal 1Szék 1Iratszekrény 1Fax 1Telefon 1NEVELŐTESTÜLETI SZOBA

Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Beszerzés, pótlásArany J.E.I5 db fiókos asztal, 5 db szék – 2011.Széchenyi tagintézmény:3db számítógép 2012-ig évente 1-1Vörösmarty tagintézménySzámítógép 1 db 2010,-2-2 db 2011, 2012

Fiókos asztal – szék Pedagóguslétszám szerint 1Napló- és folyóirattartó 1Könyvszekrény 2Ruhásszekrény vagy fogas

Pedagóguslétszám szerint

Mosdókagyló 1Tükör 1számítógépfénymásolóÜGYVITELI HELYISÉG

Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Beszerzés, pótlásVörösmarty tagintézménySzámítógép asztal és szék – 1 db – 2011Számítógép – 1 db – 2011

Asztal – szék Felnőtt létszám szerintIratszekrény 1Lemezszekrény 1számítógép 1Írógépasztal, szék 1Fénymásoló 1Számítógépasz-tal és szék 1Számítógép nyomtatóval, telefon Közös vonallal működtethető

117


KÖNYVTÁR /általános iskolai tagintézményekben, egységes iskolában, zene tagozaton önálló épületben; a tánc, a dráma, a grafika feladat-ellátási helyeken az általános iskolák könyvtára biztosítja az elvárásokat/Eszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Beszerzés

Arany,Széchenyi, Vörösmarty tagintézmény:1 db videó vagy cd lejátszó 20132 db egyedi világítás 20112 db szekrény /tároló/ 20152 db számítógép 2011, 2012Bezerédj tagintézmény:8 db egyedi világítás 2015

Tanulói asztal, szék Egy iskolai osztály egyidejű foglalkozáshoz szükséges mennyiség

Egyedi világítás Olvasóhelyenként 1Könyvtárosi asztal, szék 1Szekrény (tároló) 3000 könyvtári dok. ElhelyezéséreTárolók, polcok, szabadpolcok

2

Létra 1Fénymásoló 1Telefon 1Számítógép, nyomtató 1Videó, televízió 1CD- vagy lemezjátszó 1Írásvetítő 1NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖKEszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Beszerzés

Széchenyi tagintézmény:2-2 db videó-lejátszó 2013-ban, 2014-benVörösmarty tagintézményMagnetofon 5-5 db – 2012, 2013CD-lejátszó 1-1 db – 2012, 2013Videó, televízióval 1-1 db – 2015-igBezerédj tagintézmény:3 db CD lejátszó 2013-ban

Magnetofon 10CD- vagy lemezjátszó 2Videó, televízióval 5

PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATEszköz, felszerelések Mennyiségi mutató Beszerzés

Beszéd fogyatékosok Tükör 120X180 cm 1Logopédiai alapkészlet 1 2013Hallási fogyatékosokDallamíró 1 2015Hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés 1 2010

Nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas eszköz

12015

A tanításhoz szükséges taneszközöket a helyi tantervekben, tantárgyi programokban tüntettük fel. A 11/1994. MKM rendelet 7.sz. melléklete szerinti eszközjegyzék a helyi tantervben lebontva,

minden egyes tantárgynál szerepel.Irányadó, a kötelező eszközjegyzékről szóló OM rendelet alapján készült.

A kompetencia alapú programcsomagok tanulóeszközei, tanári útmutatói rendelkezésre állnak. A kompetencia alapú programcsomagok digitális formában állnak rendelkezésünkre.

Használatuk a pedagógusok számára alternatív lehetőség, mely segíti a kompetencia alapú oktatást. A programcsomag egyes elemei tartós tankönyvként kölcsönözhetők a könyvtárból.

IKT eszközök:interaktív táblákszavazórendszer /Széchenyiben/digitális feladatbank, e-tananyagokCD-ROM-ok, DVD-k a TÁMOP 3.1.4 pályázat jóvoltából a megvalósító tagintézmények számára rendelkezésre állnak.

118


3. részAlapfokú művészetoktatás

A művészetoktatási intézmények és művészeti ágak közös követelményei:AZ EGYES MŰVÉSZETI ÁGAK, TANSZAKOK KÖVETELMÉNYEI

Helyiségek Előírt mennyiség Beszerzés, pótlástanterem a csoport, illetve az együttesek

létszámának figyelembe vételével, az iskola munkarendje szerint az

egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

tanári öltöző, tusoló épületenként, nemenként 1tanulói öltöző, tusoló épületenként, nemenként 1kellék- és jelmeztár

épületenként 1Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei

épületenként 1

Tanteremtanulói asztalok, székek tanulólétszámának figyelembe vételéveltanári asztal, szék tantermenként 1eszköztároló szekrény tantermenként 1tábla tantermenként 1ruhatároló /fogas/ tanulólétszám figyelembe vételévelmagnetofon, CD vagy lemezjátszó tantermenkénttelevízió, videokamera, videolejátszó épületenként 1szeméttároló helyiségenként 1TÁNCMŰVÉSZET - /modern-kortárs tánc, társastánc, néptánc tanszak/táncterem, balett teremzongora vagy pianínó 1zongoraszék 1tükörrel borított falfelületBalett szőnyeg 1 1db 2013, 1 db 2015falba rögzített 5-6 cm átmérőjű farudak tanulólétszámának figyelembe vételévelaudio készülék, erősítő berendezés tartozékokkal

1 1 db 2013, 1 db 2015

DRÁMAJÁTÉKPadlószőnyeges, tükrös terem tanulólétszám figyelembe vételével 2014-benMagnó, kazetták, CD lejátszó, CD-k tantermenként CD lejátszó 2013-ban,

CD-k évente ritmushangszerek tantermenként 5 tanulónként évente 1-1

készlet 2015-igtelevízió tantermenként 1 2014-ben 1 dbVideó lejátszó tantermenként 1 2014-ben 1 dbzsámoly tantermenként 10 2012-ben, 2014-ben 5-5 dbKÉPZŐMŰVÉSZET,GRAFIKAelőadóterem, tanterem műterem, rajzterem tanulói asztalok, székek tanulónként 1nevelői asztal, szék tantermenként 1Tároló szekrény tantermenként 1tábla tantermenként 1magnetofon vagy CD-lejátszó tantermenként 1számítógép tantermenként 1 1 db 2011projektor tantermenként 1 1 db 2011

119


video(lejátszó, felvevő)televízió iskolánként 1videokamera iskolánként 1diavetítő, vetítőállvány, vetítővászon tantermenként 1írásvetítő iskolánként 1ruhatároló fogas tantermenként 1szeméttároló tantermenként 1rajzasztal tanulónként 1tárgyasztal tantermenként 2 2 db 2011dobogó tantermenként 1paraván tantermenként 1mobil lámpa(reflektor) tantermenként 2 2 db 2011vízcsap tantermenként 1festőállvány 4 tanulónként 1 5 db 2012mappatartó szekrény tanszakonként 1Mintázó-korong 4 tanulónként 1 5 db 2012szárító és tároló állvány tantermenként 1 1 db 2011sokszorosító grafikai prés iskolánként 1égető kemence iskolánként 1agyagtartó láda iskolánként 1 1 db 2011gipsztároló láda tantermenként 1 1 db 2011zárható vegyszertároló tanszakonként 1

kéziszerszámok(mintázó és grafikai eszk)

10-10 tanulóra 1 készlet 2011-ben, 2012-ben, 2015-

benszeméttároló tantermenként 1ZeneművészetFurulya

Tanított hangszer az adott hangszert tanulók 30 % - nak megfelelő számban

Pótlás a selejtezéseknek megfelelően folyamatosan

FuvolaKlarinétOboa, fagottSzaxofonTrombitaHegedű, gitárPianínóHangszertartozékokMetronómMagnetofonLemezjátszó, CD lejátszóKottaállványPárologtatóSzeméttartóHangversenyteremSzékKarmesteri dobogóMikrofonVilágítás technikaErősítő berendezésHangoló gép

120


FÜGGELÉK1.számú függelék

Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény

Arany János Egységes Iskolai Intézményegység7150 Bonyhád, Jókai Mór u. 3. Telefon: 74/451-621 Fax: 74/550-268 Honlap: www.aranyjanosiskola.hu E-mail: [email protected]

„Adatott vala tinéktekTeremteni új

nemzedéket…

Készítette: Steiner Krisztián

főigazgató

121

mailto:[email protected]


Tartalomjegyzék

Legitimáció.............................................................................................................................1231. A BONI Arany János Egységes Iskola IKT stratégiája......................................................124

1.1. Helyzetelemzés..........................................................................................................1241.2 Humán erőforrás.........................................................................................................125

2. A pedagógiai programban meghatározott óraszámok.........................................................1252.1 Az oktatási folyamat tervezésének szintjei.................................................................125

- tanmenet..............................................................................................................125- tematikus tervezés...............................................................................................125- az oktatási folyamat tervezésének napi szintje...................................................125- tantárgyak közötti integráció..............................................................................126- tanórán belüli illetve tanórán kívüli differenciálás.............................................126- tantárgyak közötti integráció..............................................................................126- az internet lehetőségei az osztályfőnöki órákon.................................................126

3. Fejlesztési célok iskolánkban..............................................................................................127

122


Legitimáció

1. IKT stratégia 5 évre készült, ezért minden tanév végén megvalósítását a célok sikerkritériumai alapján értékeljük, elvégezzük a szükséges módosítást, amihez kikérjük az iskolahasználók véleményét is.

2. A BONI minőségirányítási programjának megfelelően az éves munkaterv beszámolója tartalmazza a stratégia megvalósulásának értékelését.

3. Az informatikai stratégiát az alábbi fórumok, iskolai szervezetek véleményezték, fogadták el:

a) Az IKT stratégiát az iskolaszék és az iskolai szülői munkaközösség véleményezte ___________________________-i közös értekezleten megismerte és elfogadta.

_____________________________az iskolaszék elnök SZMK elnök

b) Az IKT stratégiát diákokat érintő fejezeteit a diákönkormányzat ____________________-i ülésén megismerte és elfogadta.

____________________________diákönkormányzat vezetője

____________________________diákönkormányzat munkáját segítő tanár

c) Az IKT stratégiát a nevelőtestület ___________________-i értekezletén véglegesítette és elfogadta.

____________________Steiner Krisztián

főigazgató

123


1. A BONI Arany János Egységes Iskola IKT stratégiája

Iskolánk jelentős hagyományokkal rendelkezik a kompetencia alapú oktatás megvalósítása tekintetében, melynek alapjait és tárgyi feltételeit elsősorban a HEFOP 3.1.3. pályázat teremtette meg. A tantestület nyitottságára jellemző, hogy pedagógusaink szervezett ill. autodidakta módon megismerkedtek az újfajta tanulásszervezési eljárásokkal és módszerekkel, valamint nagy jártasságot szereztek az interaktív eszközök használatában. Az elért eredményekre épülve 2009-ben a TÁMOP 3.1.4. pályázat révén újabb csoportokat vontunk be a kompetencia alapú oktatásba.Kollégáink továbbképzéseken vettek részt, így bátran kijelenthető, hogy a BONI Arany János Egységes Iskola pedagógusainak módszertani kultúrája jelentős mértékben változott.Intézményegységünk számára az elmúlt években elsődlegessé vált az informatikai eszközök állományának bővítése és korszerűsítése, ezért 2005 óta - elsősorban pályázati források felhasználásával – sikerült felszerelni valamennyi osztálytermet, ill. szaktantermet laptoppal, számítógéppel, valamint projektorral.A digitális tananyagtartalmak használatának érdekében törekszünk a digitális tábláink számának növelésére.

1.1. Helyzetelemzés

Informatikai eszközök száma:

- projektor 21 db- laptop 43 db- számítógép 31 db- digitális tábla 9 db

INFORMATIKAI ESZKÖZÖK SZÁMA (db)

31

21

43

9

asztali számítógépprojektorlaptop

digitális tábla

Az informatikai eszközök jelentős része 0-3 év közötti, rendszeresen karbantartott, így feltételeket tekintve iskolánk kifejezetten jó helyzetben lévő oktatási intézménynek tekinthető.

124


1.2. Humán erőforrás:

Pedagógusaink közül 30 fő részesült az elmúlt időszakban informatikai képzésben, ezért kollégáink hatékonyan tudják használni a digitális tananyagokat.Pályázati forrásokat felhasználva törekszünk arra, hogy kollégáink az iskolán kívül is fel tudjanak készülni a tanórákra, szakkörökre ill. foglalkozásokra.(Laptopok ill. pendrive-ok beszerzésével az adathordozás megoldottá vált.)A tanulók által elérhető számítógépek közül 38 db rendelkezik internethozzáféréssel, a tantermekben pedig lehetőség van IKT-val támogatott órák megtartására.

2. A pedagógiai programokban meghatározott óraszámok:

évfolyam osztály Informatikaóra1. 1.d 1.e 12. 2.d 2.e 13. 3.d 3.e 14. 4.d 4.e 15. 5.d 5.e6. 6.d 6.e 6.f integráltan a technikában

0,57. 7.d 7.e 18. 8.d 8.e 19. 210. 211.12.

A Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény pedagógiai programjának kiemelt célja a tanulók informatikai tudásának bővítése, ezért iskolánk 1. osztálytól kezdve a 10. évfolyam befejezéséig biztosítani kívánja a színvonalas oktatás feltételeit.

2.1 Az oktatási folyamat tervezésének szintjei:

- tanmenet: Pedagógusaink a tanmenetek elkészítésekor már figyelembe veszik iskolánk meglévő adottságait. Kijelölik azokat a témaköröket, melyek feldolgozásakor bármilyen formájában felhasználják a számítógépen és az internet nyújtotta lehetőségeket.

- tematikus tervezés során a tanórákon való felkészülésben konkrét szerepekhez jut az internet. A tankönyvi tananyag kiegészítésére, a törzsanyag szemléltetésére rengeteg alkalmat ad a világháló. Új lehetőség az SDT megjelenése, melyet egyre több pedagógusunk használ a tanórákon.

- az oktatási folyamat tervezésének napi szintje: Óravázlat:

A konkrét tananyag „letöltése” és átalakítása tanórai használatra nagyban elősegíti az élményszerű foglalkozások megtartását.

125


A tanítási órán az internetet és a számítógépet változatos módon használják a pedagógusok, ill. tanulók:

- figyelem felkeltésére- tanulási folyamat- új ismeret bemutatására- jelenségek, folyamatok elemzésére- rendszerezés és rögzítés megkönnyítésére- értékeléshez, méréshez- házi feladat készítéséhez- összefoglaló házi dolgozat elkészítéséhez

- A tanórán belüli illetve tanórán kívüli differenciálás megvalósítása kiemelt célként szerepel.

A világhálón található oktató programok lehetőséget nyújtanak a tanulóknak az egyéni tempó szerinti haladásra. Ezek használata mind a tanórán, mind a tanórán kívül lehetőséget biztosít a differenciálásra. Itt az eltérés a feldolgozás időtartamában és a tananyag mennyiségében is megmutatkozik.Vonatkozik a differenciálás a tanórai feladatokra, differenciált házi feladat adására, a korrepetálásokra, a szakköri munkára, a tehetséggondozásra, a versenyekre való felkészítésre, melyek esetében kitűnő lehetőséget biztosít a számítógép és az internet lehetőségeinek felhasználása.

- A tantárgyak közötti integráció kitűnő eszközének tartjuk a világháló felhasználását az oktatásban.A fent említetteken túl a számítástechnika tantárgynak szintén része oktató programok megismerése, velük való gyakorlás. Ilyen oktató programok találhatóak az interneten és iskolánk könyvtára is rendelkezik oktató CD-vel. Az, hogy ezeknek a programoknak mi legyen a témája, valamint, hogy mikor kerüljön a számítástechnika órán elő, szintén egyeztethető a másik szak tanárával. Így elérhető, hogy a tanulók számára még hasznosabb legyen ezek használata. Az adott oktató programokhoz feladatsorokat készíthetnek a szaktanárok. Így a számítástechnika órán, a tanulók meghatározott útmutatás alapján, önállóan juthatnak ismeretekhez. Ezzel az adott tananyag megismerésén túl, újfajta ismeretszerzési formával ismerkednek meg, mely szintén célunk.Az elmúlt évben került kialakításra iskolánkban egy olyan informatikai terem, melyben mind a 20 számítógép multimédiás, így rendelkezik CD meghajtóval. Mivel az informatika oktatás bontott csoportokban folyik, így mód van ezeknek a programoknak a használatára.

- Az osztályfőnöki órákon az internet felhasználása:Különleges nevelési területnek számítanak az osztályfőnöki órák. Ezeken az internet legváltozatosabb módon történő felhasználását tartjuk lehetségesnek. Néhány konkrét példát említünk meg, a teljesség igénye nélkül, melyet már kipróbáltunk.Az osztályok egyik fő, együttlétre okot adó programja, a minden évben megrendezett osztálykirándulás. Annak eldöntése, hogy hová menjen az osztály kirándulni mindig nagy gond. Ha az internet segítségével előzetesen megszemlél néhány helyet az osztály, ez megkönnyítheti a választást.Ha már eldőlt az osztálykirándulás helyszíne, akkor célszerű a kirándulást előkészíteni. Az adott városról adatokat gyűjteni, a nevezetességeiről tájékozódni,

126


híres szülötteivel megismerkedni. A technikai előkészületekhez tartozik a szállás lefoglalása, a vasúti menetrend tanulmányozása, a múzeumok nyitvatartási idejének, a belépőjegyek árának megismerése. Minderre egyik a legjobb eszköz az internet.A nemzeti ünnepek méltó megünneplése feltételezi az ünnep lényegének ismeretét. Ez magában foglalja a történelmi események, a benne résztvevő történelmi szereplők, helyszínek megismerését. Ebben is hasznos segítséget nyújt az interneten található számos weboldal.Fontosnak tartjuk tanulóink kötődését iskolánkhoz, a kerülethez, illetve lakóhelyükhöz. Az osztályfőnöki órák hasznos témája lehet iskolatörténeti, helytörténeti kutatások végzése. Ebben a munkában is nagy haszonnal alkalmazhatjuk az internetet.

A nevelés része a tanulókat rászoktatni szabadidejük hasznos eltöltésére. Az osztályfőnökök, az internet segítségével, különböző aktuális programokról (színház, mozi, kirándulás, sport) szerezhet információt és adhatja tovább diákjainak, segítve őket a színvonalasak kiválasztásában.Korunk nagy kihívása, diákjaink megóvása különböző káros szenvedélyektől. Ennek leghatékonyabb eszköze a prevenció. Gondolunk itt az alkohol, a dohányzás, a kábítószer káros hatásainak bemutatására akár az elrettentés céljából is. Erre alkalmas anyagok bőségesen találhatóak szintén a világhálón.Fontos, így nem megkerülhető téma szexuális felvilágosítás. Ez szerteágazó, több témakört is magába foglal. Itt csak az AIDS megelőzését emelnénk ki, mellyel számtalan weboldal foglalkozik, melyek bemutatását szintén kívánatosnak tartjuk.Az osztályfőnöki munka lényeges része a szülőkkel való kapcsolattartás. Ennek újszerű módja az elektronikus levelezés. Ma már egyre több tanuló otthonában van számítógép és internet elérési lehetőség. Ezen kívül sok szülő a munkahelyén rendelkezik internet kapcsolódási lehetőséggel. Mindezt felhasználhatónak tartjuk a kapcsolattartáshoz.

3. Fejlesztési célok iskolánkban:

- Hatékony információs és kommunikációs rendszer kiépítése az iskolán belül, felhasználva az iskola honlapjában rejlő lehetőségeket

- Célunk, hogy minden tanteremben legyen digitális tábla.- A meglevő informatikai eszközök korszerűsítése, ill. működésük biztosítása- Törekszünk a digitális tananyagok bővítésre.- Az informatikai eszközökkel támogatott órák zavartalansága érdekében fontos, hogy a

szélessávú internet mindenhol megbízhatóan működjön.

- Kiemelt feladat pedagógusaink informatikai továbbképzése és módszertani eszköztáruk állandó továbbfejlesztése.

- SDT rendszeres használata.- Kollaboratív eszközök használata:

csevegés levelezőlista fórum faliújság szavazás véleménynyilvánítás

127


- Az informatika szaktanterem használatának délutáni biztosítása pedagógus felügyelete mellett.

- Versenyek szervezése az IKT alkalmazásainak fejlesztésére.- Diákok bevonása oktatási anyagok elkészítésébe és terjesztésébe.- Fontos, hogy a pedagógusok által elkészített, oktatási célú tartalmakat a honlapunkon

egymás számára is elérhetővé tudjuk tenni.- Adatbázis létrehozás a könyvtárban, ill. az interneten- A BONI lehetőségeit kihasználva az elkészített tananyagok tagintézmények közötti

felhasználási lehetőségeit is bővíteni kívánjuk.

128


2.számú függelék

SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNY

Készítette: Szabó Bélánéigazgató

129


„Az IKT műveltség az egyének érdeklődése, hozzáállása és képessége a digitális technológiák és a kommunikációs eszközök megfelelő használatára, az információ hozzáférése, kezelése, integrálása és értékelése,

új tudás alkotása, kommunikáció folytatása másokkal annak érdekében, hogy hatékonyan részt vehessenek a társadalomban.”

Dancsó Tünde, 2005

Szervezeti kultúra:vezetői elkötelezettségegymástól tanuláselvárt feladatJó gyakorlat: IKT-val támogatott oktatás – nevelésHumán erőforrás-fejlesztés

Módszertani gazdagság az IKT eszközök pedagógiai

célok elérésnek szolgálatában

Tervszerű eszközfejlesztés, működőképes, karbantartott, jól működő IKT eszközök és hálózat

Digitális írástudás,a tanulók digitális kompetencia fejlődésének garanciái

IKT stratégia megvalósítása:

Célok, feladatok, felelősök meghatározása.Értékelés, szükséges korrekció.

130


TARTALOMJEGYZÉK

Legitimáció..................................................................................................................................133Bevezető.......................................................................................................................................1341. Az IKT stratégia állítás célja...................................................................................................1352. Helyzetelemzés:.......................................................................................................................1362.1. Humán erőforrás:..................................................................................................................1362.2. IKT módszerek alkalmazási gyakorisága.............................................................................1372.3 IKT eszközzel, programmal való ellátottságának megítélése................................................1382.4. IKT eszközök továbbfejlesztésére tett javaslatok.................................................................1382.5. A helyzetelemzés összegzése................................................................................................1393. Jövőkép....................................................................................................................................1404. Küldetésnyilatkozat.................................................................................................................1415. A stratégia mevalósítása..........................................................................................................1416. Célok - feladatok......................................................................................................................1427. Célok ütemezése......................................................................................................................1431. sz. melléklet: IKT helyzetelemzés: Az IKT-ra vonatkozó jellemzők iskolánkban.................1442. sz. melléklet: Hálózatfejlesztési terv.......................................................................................1453. sz. melléklet: Az oktatási-nevelési folyamatokat támogató informatikai eszközök................147

131


Legitimáció

1. IKT stratégia 5 évre készült, ezért minden tanév végén megvalósítását a célok sikerkritériumai alapján értékeljük, elvégezzük a szükséges módosítást, amihez kikérjük az iskolahasználók véleményét is.

2. A BONI minőségirányítási programjának megfelelően az éves munkaterv beszámolója tartalmazza a stratégia megvalósulásának értékelését.

3. Az informatikai stratégiát az alábbi fórumok, iskolai szervezetek véleményezték, fogadták el:

a) Az IKT stratégiát az iskolaszék és az iskolai szülői munkaközösség véleményezte__________________________-i közös értekezleten megismerte és elfogadta.

_______________________________

iskolaszék elnök SZMK elnök

b) Az IKT stratégiát diákokat érintő fejezeteit a diákönkormányzat ___________________-i ülésén megismerte és elfogadta.

________________________________Diákönkormányzat vezetője

_______________________________A diákönkormányzat munkáját

segítő tanár

c) Az IKT stratégiát a nevelőtestület ____________________-i értekezletén véglegesítette és elfogadta.

______________________________Szabó Béláné

igazgató

132


Bevezető

A közoktatást meghatározó törvények, rendeletek és pályázatok számos változást generálnak és várnak el az intézményektől az Infó Kommunikációs Technológia elterjesztésében, a digitális kompetencia fejlesztésében. A társadalmi és közoktatási folyamatok változása belső innovációt, együttműködést és tanulást kíván az iskolák szervezeteitől.

Ennek a folyamatnak kulcsszereplője a vezető. Az ő személye ad teret az intézmény közoktatás informatikai fejlődésének, az IKT stratégia megfogalmazásának és megvalósulásának, az IKT kultúra elterjedésének.

Az Európai Unió elvárása és hazai törvényi változások: - Az 1995-ben megalkotott Fehér Könyv alcíme Tanítás és tanulás. A Fehér Könyv kifejezi, hogy az IKT fejlesztésében kulcsszerep jut az oktatóknak, ugyanis egyrészt az infokommunikációs eszközök elterjesztésében ők játsszák a legnagyobb szerepet, másrészt képzések révén fel kell készíteni az oktatókat az infokommunikációs eszközök alkalmazására.

- az 1996-os évet az egész életre kiterjedő tanulás évének nyilvánította, és megjelent az Európai Bizottság „Tanulás az információs társadalomban” című akcióterve, mely a Fehér Könyv után a következő jelentősebb irányelveket fogalmazta meg a közoktatás és az IKT kapcsolatában:

- Gyorsabbá kell tenni az iskolák bekapcsolódását az információs társadalomba, amit az új infokommunikációs eszközök minél gyorsabb biztosításával lehet elérni;

- támogatást kell biztosítani az infokommunikációs eszközök felhasználásának a pedagógiai gyakorlatban;

- az infokommunikációs eszközök felhasználásával kell biztosítani azt, hogy az oktatás és a képzés megfeleljen az Európai Unió által támasztott célkitűzéseknek;

- a tanárok számára biztosítani kell a képzéseket, illetve a továbbképzéseket, annak érdekében, hogy az új infokommunikációs eszközök, minél gyorsabban az oktatás részévé váljanak;

- támogatni kell az egyes nemzetállamokon belül a regionális és a nemzetek közötti iskolai hálózatok összekapcsolását;

- továbbá a társadalmi egyenlőtlenségek ellenére, mindenki számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy az infokommunikációs oktatás részeseivé válhassanak.

- Az Európai Unió Bizottsága 1999. december 8. napján bocsátotta ki a Romano Prodi elnök nevével fémjelzett „eEurópa – információs társadalom mindenkinek” című dokumentumát, melyet az a felismerés hozott létre, hogy az információs és kommunikációs eszközök gyors fejlődése és igen széleskörű elterjedése az Európai Uniót új társadalmi és gazdasági kihívások elé állította.

- 2000: Az Európai Unió Bizottságának következő állásfoglalása „A tudás Európája felé” elnevezésű dokumentum. Ebben a dokumentumban az infokommunikációs eszközök szempontjából jelentős célkitűzések a következők voltak: virtuális mobilitás a KIT változatos használata révén, európai szintű együttműködési hálózatok kialakítása, innovációs folyamatok

133


elősegítése az országok közötti pilot projektekkel, közösségi referenciaforrások, adatbázisok folyamatos fejlesztése.

„ Napjainkban felértékelődik a formális, informális, nonformális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, intézmények, szervezetek szerepe, és még inkább így lesz a jövőben, amikor a kötelező iskolai képzéstől nem várhatjuk el, hogy befejezett, lezárt tudást nyújtson, hanem a kulcskompetenciák, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakulása válik alapvető jelentőségűvé. A NAT-ban megfogalmazott fejlesztési motívumok nyitottak a szakképzés, a felnőttoktatás és az egyéni vagy közösségi önművelődést segítő intézmények követelményei és az általuk kínált lehetőségek felé.” 1

A NAT kilenc kiemelt kulcskompetenciát nevez meg és értelmez. A kiemelt kompetenciák egyike a digitális kompetencia. A műveltségterület oktatására fordítandó időarány között megtalálható már alsó tagozaton (1-4 évfolyamokon) 2 - 5%-ban az informatika oktatása.

Az informatika tantárgy megszervezésével és szakszerű, magas szintű oktatásával önmagában nem teljesül a digitális kulcskompetencia fejlesztése, mint ahogy a többi kompetencia-fejlesztési terület sem tantárgyi specifikus, nem egy-egy szakos tanári végzettséghez köthető. Mind a kilenc kulcskompetencia fejlesztése az oktatási intézmény valamennyi pedagógusának feladata, független a tanított tantárgytól, a kolléga végzettségétől.

További célja a rendeletnek a pedagógiai kultúra magasabb szintre emelése. Ennek részeként különösen fontos, hogy az iskolák újra átgondolják közoktatási stratégiájukat, melynek része a fejlesztési programok kidolgozása és alkalmazása, a nevelés-oktatás tartalmának és módszereinek megújítása. 2

1. Az IKT stratégia állítás célja

Az IKT helyzetértékelést követően olyan tudatos eszköz- és humán erőforrás- és szervezet-fejlesztés történjen az intézményben, mely biztosítja:

- a jelenlegi eszközök karbantartását, védelmét, biztonságát, működését

- az informatikai eszközök és hálózat átgondolt, ütemezett fejlesztését, a hálózati szolgáltatások elérését

- az internet és hálózati szolgáltatások tudatosan választott teljesítménymutatóit

- a használt szoftverek jogtisztaságát, működtetésük biztonságát, stabilitását

- az IKT területen használt eszközök és folyamatokhoz kapcsolódó feladat és hatásköröket, jogosultságokat

- a célzott, szakmailag indokolt és felülvizsgált digitális tananyagfejlesztést, e-tananyagvásárlást

- az IKT eszközökkel és alkalmazásokkal kapcsolatos folyamatok azonosítását és szükség szerinti szabályozásukat

- a P/N program szerint megvalósított digitális kompetencia fejlesztés elvárt módszereit, alkalmazását támogató együttműködési területeket, szakmai műhelyeket

1 202/2007. (VII.31) Kr. NAT 20072 A Magyar Kormány stratégiája az egész életen át tartó tanulásról (2005. szeptember)

134


- az IKT folyamatok felelőseit, ellenőrzési-értékelési területen felhatalmazott személyeket

2. Helyzetelemzés:

A helyzetelemzés az iskolai dolgozóink kérdőíves megkérdezésével és véleményük kiértékelésével készült.

2.1. Humán erőforrás:

A HEFOP 3.2.1 pályázat keretében kezdődött el intézményünkben az IKT-val támogatott oktatás-nevelés. Ebből adódóan pedagógusaink önértékelése szerint közösségünk 60%-a /25 fő/ részben, 25%-a /11 fő/ nagyon elkötelezettnek érzi magát az IKT alkalmazásában.

Ehhez az elhivatottsághoz képzettség, szakmai készségek is szükségesek. Iskolánk pedagógusainak kétharmada rendelkezik legalább egyféle informatikai végzettséggel. További készségfejlődést eredményezhet a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében informatikai képzésen beiskolázott kollégák szakmai fejlődése.

A kollégák IKT eszközhasználathoz szükséges készségeinek fejlesztéséhez 11 fő akkreditált, 18 fő belső, a témához kapcsolódó továbbképzésen vett részt. A saját képzések megszervezése tantestületi igényből és vezetői szervezetfejlesztés eredményeként, belső motivációból fakadt. Megvalósításukat pályázati lehetőségek is segítették. A 2008/09-es tanévben önszerveződő szakmai műhelyek alakultak. 8 fő, bár nem vett részt ilyen jellegű képzésen, használja az eszközöket autodidakta módon.

A kollégák IKT eszközhasználathoz szükséges készségeinek fejlesztéséhez 11 fő akkreditált, 18 fő belső képzésen: a digitális tábla használata, ECDL vizsgára felkészítő továbbképzésen vett részt. A saját képzések megszervezése tantestületi igényből és vezetői szervezetfejlesztés eredményeként, belső motivációból fakadt. Megvalósításukat pályázati lehetőségek is segítették. A 2008/09-es tanévben önszerveződő szakmai műhelyek alakultak. Bár 14 főnek nincs informatikai végzettsége, közülük8 fő autodidakta módon használja az eszközöket.

135


2.2. IKT módszerek alkalmazási gyakorisága

A helyi tantervben megjelenő tantárgyak tanításában nagy eltérés tapasztalható az IKT eszközök és módszerek alkalmazásában.

Ezek főbb okai:

- A tantárgy sajátossága.

- Az e-tananyag ellátottság,

- IKT eszközök rendelkezésre állása

- A kollégák digitális kompetenciájának fejlettsége

- A terem/szaktanterem felszereltsége, komplexitása, elérhetősége.

A helyzetelemzésből következtethető, hogy jelenleg a pedagógusok készségei jelentik a legnagyobb garanciát, vagy hátrányt az IKT eszközök tanórai és szabadidős alkalmazásban.

Az IKT eszközök alkalmazása tantárgyi megosztásban a kollégák önértékelése szerintAlsós tagozatban:

- Minden informatika órán használják

- Sok nevelő gyakran él a lehetőséggel matematika, környezetismeret és magyar órákon.

- Ritkán és kevés pedagógus alkalmazza rajz és technika órákon.

- Sokkal jobb kihasználtságra lenne lehetőség a nyelvi órákon.

Felső tagozatban:

- A felső tagozatban kiemelkedő az IKT eszközök használatának aránya.

- Szinte minden tantárgyból nagyon gyakran, átlagosan minden 3-4. órán alkalmazzák tanáraink.

136


- A német nyelvi szakkör teljes tematikája erre a lehetőségre épít.

A helyi pedagógiai program ezzel kapcsolatos elvárásokat az IKT eszközök használatának arányára vonatkozóan még nem fogalmaz meg elvárásokat.

137


2.3 IKT eszközzel, programmal való ellátottságának megítélése

A nevelőtestület 5 %-a hiányosnak, 49 %-a megfelelőnek, 28%-a jónak, 5%-a kiválónak értékelte iskolánk IKT eszközökkel, programokkal való ellátottságát.

2.4. IKT eszközök továbbfejlesztésére tett javaslatok

- Szintenként, szaktantermenként komplett terem /interaktív tábla, fixen szerelt gép +

projektor/.

- Minden gépre legyen feltelepítve a szavazórendszer

- Működjön az egymás közötti e-tananyag

- A tanáriban több gép legyen

- Minden alsós teremben legyen számítógép

Továbbfejlődésünkben a pedagógusok az alábbi lehetőségeket javasolják:- képzések

- délutáni szabadidőben az IKT lehető legnagyobb kihasználása

- szavazórendszer nagyobb kihasználása

- hálózat kiépítése

- a belső anyagok biztonságos elektronikus tárolása

Ilyen korlátok/módosítások kiépítését szorgalmazzák:- eszközhasználat szabályozása és betartatása

- hálózati jelszavak, adatvédelem

138


2.5. A helyzetelemzés összegzése

SWOT analízissel az intézmény helyzetelemzéséből következően az alábbi táblázatban foglaljuk össze az iskola IKT-val kapcsolatos támogatottságát és továbbfejlesztésével kapcsolatos igényeket, lehetőségeket.

Erősség:

- A kollégák elhivatottsága az IKT használata iránt

- E-tananyag fejlesztési gyakorlat és gyűjtemény

- Belső együttműködés

- Digitális tábla használata

- Jó gyakorlatra kínált IKT-val támogatott oktatási-nevelési folyamatok

- 9 éves gyakorlat a logikai-matematika - informatika tantárgy 1-4. évf.

- Vezetés elkötelezettsége

- Belső szervezés az eszközök, termek elérésére

- Szakmai együttműködés a szervezetben és kistérségben

- Kollégák képzettsége

- Iskolai mentorok, tanácsadók, fejlesztő műhelytagok szakmai innovációi, támogatásuk

- IKT-val elvárt folyamatok teljesítése

Gyengeség:

- Nem átgondolt és stratégiára épülő az IKT eszközök telepítése

- Nem kiforrott az IKT tanórák arányai, pedagógiai koncepciói

- Az IKT tanórán kívüli lehetőségeinek alkalmazása

- A mobil IKT eszközök használata sérülékeny

- Az IKT-val kapcsolatos folyamatok nem szabályozottak

- Nem biztosított a közösen használt eszközök vagyon és adatvédelme

- 14 kollégának nincs informatikai végzettsége

- Nincs rendszergazda, nincs segítője a pedagógusnak az IKT eszközök használatában

139


Lehetőségek

- Rendszergazda alkalmazása

- E-tananyagbázis bővítése

- Referencia intézményi cím elnyerése

- Részvétel a tanulói laptop programban

- További IKT eszközök vásárlása

- IKT stratégia ütemezett megvalósítása

- Iskolai adatbázisok kiépítése

Veszélyek

- Osztálylétszámok számának növekedése

- Közoktatás kiszámíthatatlansága

- Túlzott szerep az IKT-ra az oktatásban - nevelésben

-

3. Jövőkép

Iskolánk referencia intézményként a régióban pedagógiai szolgáltatást végez, melynek

kulcsterületei között szerepel az IKT-val támogatott oktatási-nevelési folyamat, mint „Jó

gyakorlat”. Ennek érdekében erős szakmai együttműködésben dolgoznak a kollégák. Az e-

tananyaggyűjtemény belső felhasználása és bővülése a helyi innováció folytatásaként tovább

nő. A vezetés a szervezeti és módszertani szakmai munkához megteremti az IKT eszközök

tudatos további kiépítését és védelmét. Lépcsőházanként, minden emeleten egy fixen szerelt

IKt-s tanterem áll az IKT-val támogatott tanórák megtartására a kollégák rendelkezésére. A

két előadóterem hasonló felszereltséggel bír. Az internet elérés a rádiós hálózat

továbbfejlesztésével minden teremből elérhető. Szabályozott folyamatok biztosítják a belső

ellenőrzési és értékelési rendszert IKT területeken is. Szervezetünk belső igényévé válik az

IKT eszközök tanórai és tanórán kívüli lehetőségeinek maximális kihasználása, melynek

garanciáit az alapdokumentum tartalmazzák. Tudatos szakmai munkánk a szülők és tanulók

elégedettségében, eredménymutatóinkban is tükröződik.

140


4. Küldetésnyilatkozat

Iskolánk dolgozói azon munkálkodnak, hogy a mai kor oktatását támogató informatikai

eszközök és működési feltételek a pedagógusok és tanulók sokoldalú tevékenységének

szolgálatába álljanak.

Célunk, olyan tanulásirányítás és tanulásszervezési gyakorlat kialakítása, mely

leghatékonyabban támogatja tanítványaink kompetenciáinak fejlődését. Olyan helyi

gyakorlatokat alakítunk ki, eljárásokat és módszerek alkalmazunk, melyek a NAT-ban

megfogalmazott fejlesztési kompetenciák eredménye képen tanulóink képessé válnak az

informatikai eszközök és e-források önálló, célirányos használatára, az önálló

ismeretszerzésre.

Arra törekszünk, hogy az egyéni boldogulásukhoz, érvényesülésükhöz szükséges digitális

készségek kialakuljanak, hogy megállják helyüket az e-világban és információs

társadalomban, a munkaerőpiacon.

5. A stratégia megvalósítása

Az IKT stratégiában megfogalmazott célok teljesülését az intézményvezető és

minőségügyi vezető felügyeli és értékeli az indikátorok segítségével a sikerkritériumok

szerint. Az IMIP mérés-értékelés szakmai területen nyilvántartott és értékelt

indikátorok értékelése az éves munkaterv szerint a tanév végi értékelés része. Az

eredményekről a minőségügyi vezető a dogozókat és szülőket is tájékoztatja, melyről

jegyzőkönyv készül.

141


6. CÉLOK - FELADATOK

Kitűzött cél Indikátor Elvárt eredmény

Feladatok Felelős

1.Lépcsőházanként minden emeleten egy, és mindkét előadóterem IKT eszközökkel komplexen felszerelve, fixen szerelve szolgálja az IKT-val támogatott oktatási-nevelési folyamatokat

Felszerelt termek száma

3 év/egy-egy új terem

- fejlesztési terv megfogalmazása, ütemezése

- a tantermek kihasználásának megszervezése óracserékkel

- eszközfejlesztési pályázatok készítése

FőigazgatóTagintézmény vezető

2.

A TÁMOP 3.1.4. projekt keretében helyi innovációként fejlesztett e-tananyag gyűjteményünk van, melyet a kollégák tovább bővítenek, és a belső felhasználók száma folyamatosan nő.

e-tananyag számatantárgyak száma

Évente min. 30 új e-tananyagMinden évfolyamra/tantárgyra 5 anyag

- belső tapasztalatátadás megszervezése: digitális tábla, szavazórendszer

- az e-tananyag elérhetővé tétele- óralátogatási szempontsor

módosítása- a pedagógus értékelési rendszer

kiegészítése

Minőségfejlesztő csoportIntézményvezetés

3. Iskolai számítógépeink adatvédelemmel ellátott, hetente ellenőrzött. A kollégák anyagaikat biztonságban tudják.

Panaszok száma

Évi/ 1 alkalom

- védelmi rendszer tervezése- kiépítése- szabályozott folyamatok

ellenőrzése

Tagintézmény vezető

4.

Intézményünkben szabályozott az IKT eszközök használata, védelme, legfontosabb tématerületi folyamataink szabályozottak, ellenőrzés alatt állnak.

Ell. számaFolyamat-szab. számaLeltári jelentés

2/ év pozitív ell.. jelentés4 szabályozás

- az IKT eszközök, termek folyamatainak azonosítása

- a folyamatok rangsorolása- folyamatszabályozások- folyamatok ellenőrzése: október,

április

Minőségfejlesztő csoportintézményvezető

5. A kollégák digitális kompetenciája támogatja, hogy az IKT módszertanára alapozva a szabadidős programokban és tanórákon minimum 15%-ban kihasználják az IKT-ban rejlő lehetőségeket.

IKT alkalmazás %-ban

min. 15 % - óralátogatási szempontsorok közé beépíteni az IKT módszertani alkalmazást

- pedagógus értékelő rendszerben szempont

- tanulói produktumokat elváró versengések, programok IKT eszközök

142


használatában

143


7. Célok ütemezése

CÉLOK 2010 2011 2012 2013 2014

1. Lépcsőházanként minden emeleten egy, és mindkét előadóterem IKT eszközökkel komplexen felszerelve, fixen szerelve szolgálja az IKT-val támogatott oktatási-nevelési folyamatokat

2. A TÁMOP 3.1.4. projekt keretében helyi innovációként fejlesztett e-tananyag gyűjteményünk van, melyet a kollégák tovább bővítenek, és a belső felhasználók száma folyamatosan nő.

3. Iskolai számítógépeink adatvédelemmel ellátott, hetente ellenőrzött. A kollégák anyagaikat biztonságban tudják.

4. Intézményünkben szabályozott az IKT eszközök használata, védelme, legfontosabb tématerületi folyamataink szabályozottak, ellenőrzés alatt állnak.

5. A kollégák digitális kompetenciája támogatja, hogy az IKT módszertanára alapozva a szabadidős programokban és tanórákon minimum 15%-ban kihasználják az IKT-ban rejlő lehetőségeket.

2014. június

2012. szeptember

2011. szeptember

2013. június

2013. november

2010. szeptember

2010. szeptember

144


Értékelés ötfokú skálánV

ezet

és ÁtlagA vezetés: - elkötelezett az IKT fejlesztésben 4,78

4,33

- segíti az IKT kultúra elterjedését 4,60- biztosítja fejlődésemhez a feltételeket 4,08- megköveteli a multimédia megjelenését az oktatásban 3,93- pályázatokkal biztosítja a fejlesztéseket 4,65- szinte minden adatot elektronikus adatbázisokban tárolnak 4,49- az alapdokumentumok tartalmaznak az IKT

eszközök/módszerek 4,25

- napi működésünkben is elvárják tőlünk az IKT eszközök, módszerek

4,08

- biztosítja az eszközök karbantartását, működését 4,14

Szer

veze

t

A tantestületben mindig kapok segítséget, ha elakadok 4,52

4,44

Nálunk működik az elektronikus kommunikáció 4,29Az interneten naprakész információk található rólunk 4,14A mi szervezetünkben vannak olyanok, akiktől lehet tanulni 4,81Az értekezletek szakmai műhelyei, a tervezés, az értékelés informatikai eszköz 4,77Szükség szerint külső szakemberek is támogatják fejlődésünket 4,08

Hál

ózat

, a

datv

édel

em

A munkahelyi számítógépeken őrzött anyagaimat biztonságban érzem 3,29

3,37

Bármely gépről, otthonról is elérem az intézményben tárolt e-dokumentumaimat

2,97

Szabályozott az eszközök, termek, programok használata 3,88Nálunk nem veszhet el semmi 2,89A tanulók/dolgozók számára vannak szabadon felhasználható eszközök 3,81

Okt

atás

,ne

velé

s

Sokszínű oktatóprogram, multimédiás eszközzel rendelkezünk 3,70

3,57

A tanórai IKT alkalmazáshoz minden feltételt megkapok 3,54Tanulóink jó IKT kompetenciákkal rendelkeznek 3,97Tanulóinkat jó verseny- és vizsgaeredményeket érnek el (IKT) 4,37Megtaláltuk a helyes arányt az IKT eszközök alkalmazásában 3,66Vannak az e-oktatás területein jó gyakorlataink 4,18Szabadidőben, délutáni foglakozásokon is közkedveltek az informatikai eszközök,

3,92

Nálunk IKT területen vannak fehér foltok 3,00A mi intézményünkben az IKT csak divat 1,78

1. sz. melléklet: IKT helyzetelemzés: Az IKT-ra vonatkozó jellemzők iskolánkbanA mi intézményünkben az IKT csak divat 1,78

2. sz. melléklet: IKT helyzetelemzés: Az IKT-ra vonatkozó jellemzők iskolánkban

145


2. sz. melléklet: Hálózatfejlesztési terv

A

Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény

Részére

Tárgya: A Széchenyi István Általános Iskola internettel történő lefedése, valamint a stabil internet használat megoldása.

Jelenleg a Széchenyi István Általános Iskolában egy 2 Megabájtos Közhálós internet van. Ez a

sávszélesség kevés a jelenleg használt, vagy beszerzés alatt álló közel 80 db számítógéphez. További igény,

hogy a tantermekben legyenek használhatóak a laptopok, ezért a WI-FI lefedettséget is meg kell oldani.

Teendők:

1.) Sávszélesség vásárlás külső szolgáltatóktól.

SzolgáltatóCsomag

neve Letöltés FeltöltésBruttó havi

díj Szolgáltatás

Tarr Kft.Megastart Penta 10 1 12 390

FIX, Publikus IP cím

500 MB méretű webtárhely

Datanet Office 15 1 10 499 Dinamikus IP50 MB méretű webtárhely

Datanet Business 15 1 11 123



Datanet Business 25 5 15 918



A Datanetnél van egy egyszeri 9999 ft-os kiépítési díj, mely tartalmazza az adsl modemet.A Tarr Kft-nél nincs kiépítési díj

* Javasolt


2.) Rendszerfejlesztés:

Optimális megoldás: Az iskolában működő gépek nagy száma miatt, félprofesszionális router beszerzése javasolt, mellyel össze lehet fogni a bejövő két (közháló + új szolgáltató) internet kapcsolatot. Ha valamelyik gépen letöltés lenne, az zavart okozhatna a teljes rendszerben, ezért itt már kell a sávszélesség szabályzás, valamint az alábbi lehetőségek:

Egységes DHCP (címkiosztás) Group based (csoportok kezelése, pl: tanárok, diákok, jóléti szolgálat, könyvtár, stb.) Sávszélesség korlátozás Firewall (tűzfal ) Vpn a remote adminhoz (távolról tudjam a rendszert felügyelni, ha gond van ) Vírus detektálás, szűrés, tiltás Tartalom szűrés ( pl. felnőtt oldalak tiltása )

Az ilyen tudású eszközök nagyon drágák, ezért a Bólyi Internet szolgáltatónál használt technológiát javasolom. Linux alapú szerver, mely NetAdmin szoftverrel teljesíteni tudja a fenti igényeket A NetAdmin jelenleg is több mint 1000 felhasználót kezel ! ( A rendszert hatalmas kedvezménnyel kapnánk meg a piaci ár töredékéért! Maximum 1000 felhasználós limittel, ami számunkra korlátlan licenszet jelent… )

A tantermek WI-FI-vel történő lefedése is megoldható. Ami problémás és több Access Point-ot igénylő megoldás, az az iskola vasbeton szerkezete, mely még a mobiltelefonos hívásokat is erősen blokkolja. A helyszínrajzon látható a megoldási javaslat, ami 6 db AP és erősebb antennák használatával le tudja fedni az iskolát. Az Acces Pointok-hoz UTP kábelt kell kihúzni.

147


3. sz. melléklet:3. sz. melléklet: az oktatási-nevelési folyamatokat támogató informatikai eszközök

Terem Felszereltség Állomány állapotaBiológia-földrajz szaktanterem Fixen szerelt projektor 1 db

Digitális tábla 1 dbSzámítógép 1 db

MegfelelőMegfelelőCserélendő

Matematika szaktanterem Fixen szerelt projektor 1 dbDigitális tábla 1 db

Számítógép 1db


Négy évszak lépcsőház 1. emelet

Történelem-ének szaktanterem

Fixen szerelt projektor 1 dbDigitális tábla 1 db

Egyesületi laptop 1dbMegfelelő

Számítógép terem I. Fixen szerelt projektor 1 dbDigitális tábla 1 db

Számítógép – szerver 1 dbNyomtató 1 db Lézer Xerox

Tanulónként 1 db számítógép 22 dbHagyományos monitorokkal 22 db

MegfelelőMegfelelő Cserélendő Megfelelő

10 db cserélendő 10 cserélendő

Számítógép terem II. Fixen szerelt projektorSzámítógép – szerver 1 db

Tanulópáronként 1 db ö: 12 dbMonitor 12 db

A projektor kölcsönCserélendőMegfelelő Megfelelő

Mese lépcsőház 2. emelet 1 osztályterem

Fixen szerelt projektor 1 db Megfelelő

Szivárvány lépcsőház 2. emelet 1 osztályterem

Fixen szerelt projektorDigitális tábla

laptop 1 db


Könyvtár 3 db számítógép tanulói használatra MegfelelőInternet sávszélesség KÖZHÁLÓ Nem megfelelő

Indoklás: nevelési tanácsadó, gyermekjóléti szolgálat, orvosi

rendelő, művészetoktatás tánctermei: a felhasználás nagyon széleskörű és

kiterjedt az épületen belülSzavazórendszer 24 db-os Senteo

Vevőegység 1 dbMegfelelőMegfelelő

148


A pedagógusok felkészülését segítő további eszközök:

Terem Felszereltség ÁllományMinőség szoba 1 db számítógép Cserélendő Tanári szoba 4 db számítógép Megfelelő

Könyvtár 1 db számítógép Megfelelő Igazgatói 1 db számítógép Megfelelő Helyettesi 1 db számítógép Cserélendő

Mind összesen:

fixen szerelt 6 db projektor4 db hordozható MIMO digitális tábla

Kiszolgáló helyiségekben/mobil eszközként használatba vehető:

Projektor: 4 db (ebből 1 cserélendő)Mobil laptop: 7 db (ebből 2 cserélendő) – iskolaiMobil laptop: 6 db TÁMOP – személyes használatba advaNyomtató: 3 db HP ff lézer, 1 db HP színes lézer, 1 db HP tintasugaras színesDigitális fényképezőgép: 1 db (TÁMOP beszerzés)Digitális kamera: 1 db (TÁMOP beszerzés)Szkenner: 2 dbFénymásoló: 3 dbDVD-lejátszó: 1 db

149


3.számú függelék

Informatikai stratégia

BONI Vörösmarty Mihály Általános Iskola

Tagintézmény

Készítették:

Huszka István Bechtel Helmut Herman

informatikus tagintézmény-vezető

150


1. Helyzetelemzés:

A BONI Vörösmarty Mihály Általános Iskola Bonyhád legnagyobb hagyományokra visszatekintő általános iskolája, amely 2008 óta Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény nevű integráció tagintézménye. Intézményünknek jelenleg 412 tanulója van, ebből 130 hátrányos helyzetű. 1-8. évfolyamon 17 osztályban német nemzetiségi nyelvoktató és német nemzetiségi két tanítási nyelvű képzés folyik, a két terület között átjárhatóságot biztosítunk. Iskolánkban került elhelyezésre a BONI speciális tagozatának két osztálya, ahol két összevont osztályban alsó és felső tagozaton tanulhatnak a diákok. Iskolánkban 39 pedagógus tevékenykedik, az ő munkájukat több óraadó és mentorpedagógus is támogatja. Bonyhád a völgységi kistérség soknemzetiségű központja, ebből adódóan intézményünk is kiemelt helyen kezeli a német nemzetiségi nyelv és a hagyományok ápolását.

2. Küldetésnyilatkozat

A bölcsődétől a gimnáziumig és az alapfokú művészetoktatás keretein belül szándékunk a gyermekek számára olyan szolgáltatás biztosítása, mely hosszú távú értékeken alapuló, alkotó légkörben folyó munkát, az intézményhasználók elvárásainak való megfelelést eredményez.

Közös pedagógiai felfogásunk, hogy a nevelés minden területére kiterjedő figyelemmel sokoldalúan fejlesszük a gyermekek személyiségét, az egyéni bánásmódot szem előtt tartva minél eredményesebben bontakoztassuk ki képességeiket. Elkötelezzük magunkat a kompetencia alapú oktatás, a felzárkóztató és tehetséggondozó programok mellett. Toleráns magatartásra, a másság elfogadására neveljük dákjainkat, ezzel is segítve az érintett tanulókat a hátrányok leküzdésében. Kihasználjuk a pályázatírás, nyelvoktatás, művészeti kapcsolatok területén az innovációs, valamint az uniós csatlakozásból adódó lehetőségeket. Sportlétesítményeinkkel a testnevelési órákon túlmenően a szabadidő egészséges eltöltésére, a mindennapos mozgás lehetőségeinek igénybevételére, valamint a tágabb környezet sportolási igényeinek kielégítésére is lehetőséget nyújtunk. Pedagógiai szakszolgálatunk a fejlesztés, gyógypedagógiai ellátás, a logopédiai, gyógytestnevelési feladatok elvégzése mellett közreműködik az intézményegységek nevelési feladatainak megoldásában.

3. Informatikai háttér

Diákjaink alsó tagozaton a technikaórák keretében, illetve az informatikai eszközök tanórai alkalmazásával sajátítják el az alapvető informatikai kompetenciákat. 5. évfolyamon heti 0,5, 6-8. évfolyamon 1 órában oktatjuk az informatika tantárgyat. Az interaktív táblák mindemellett lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a tanulók informatikai kompetenciái más tantárgyak keretén belül is fejlesztésre kerüljenek. Kéthetente 2 órában a tanulóknak lehetőségük van az informatika szakkör keretein belül bővíteniük az ismereteiket.

Az informatikateremben 22 számítógép (ebből 3 db újszerű, 11 db 4 éves, 10 db 8-10 éves) található. A gépállomány fele csak nehezen használható, kevés a memória és a tárolókapacitás. A terem kihasználtsága 40 %-os, a felső tagozatos diákokon kívül az alsó tagozatosok és a speciális tagozat tanulói is használják. A két természettudományos szaktanterem (fizika-kémia és biológia) rendelkezik interaktív táblával, amelyek kihasználtsága jó. A két német szaktanteremben szintén megtalálható az interaktív eszközrendszer, ezek sokoldalúan szolgálják a tanulók nyelvismeretének bővítését.

A felső tagozaton egy osztályteremben interaktív tábla található, egy osztályterem projektorral és laptoppal felszerelt, az informatikai eszközöket a pedagógusok itt is jól tudják

151


hasznosítani. Az oktatásra használt gépek hálózati és Internet-kapcsolattal egyaránt rendelkeznek, így a tanórán is bekapcsolódhatnak az információáramlásba. A pedagógusok aktívan próbálkoznak az új technológiákkal, az interaktív tananyagokkal és a saját anyagok kidolgozásával. Munkatársaink folyamatosan bővítik informatikai ismereteiket, kicserélik egymással a tapasztalataikat, gyakran fordulnak tanácsért az informatikus kollégához. Az interaktív eszközrendszerek üzemeltetésénél adódnak nehézségek, elállítódhat például a kapcsolat a projektorral, a kollégák ilyen esetekben az informatikus vagy az oktatástechnikus segítségét kérik. Az alsó tagozat egy interaktív táblával és hálózati kapcsolattal is rendelkezik. A tanítók előre egyeztetik az időpontokat, hogy mikor ki szeretné használni, és így igyekeznek lehetőséget biztosítani a tanulók számára az interaktív eszköz elérésére.

Az oktatásban használt szoftverek beszerzésénél a költséghatékonyság játssza a főszerepet. A számítógépeken a Tisztaszoftver Program keretében beszerezhető Windows operációs rendszerek és Office programcsomag fut, minden számítógép vírusvédelemmel van ellátva. A központi szerverünkön web-, levelező-, fájl- és adatbázis-kiszolgáló rendszer van telepítve.

Az interaktív táblához szerelt számítógépeken az interaktív tananyagok megjelenítéséhez szükséges alkalmazások futnak. Az iskola számítógép állományának mutatóit a 4., az IKT végzettséggel rendelkező tanárok számát pedig a 3. számú melléklet tartalmazza.

3. Adatvédelem, vírusvédelem

A hálózatra kapcsolt számítógépekhez való hozzáférést egy tartományvezérlő szabályozza. Minden felhasználó saját azonosítóval és jelszóval rendelkezik, ami az intézmény gépein központilag hitelesíti azok hozzáférését. A hozzáféréssel rendelkező személyek csak saját munkaterületüket láthatják és módosíthatják.

A felhasználók nem rendelkeznek rendszergazdai jogosultsággal, nem telepíthetnek, nem módosíthatnak a rendszer egészét érintő adatokat, így az általuk futtatott vírusok és kártevők is izolálva maradnak.

Minden hálózatra kapcsolt gép rendelkezik folyamatosan frissített vírusvédelemmel, és az Internet felől tűzfal védi az intézmény rendszerét.

4. Honlap

Az iskola honlapja a 2009/2010-es tanévben kapott új arculatot, legfontosabb szerepe a külvilág (szülők, érdeklődők) tájékoztatása az intézmény életéről, eseményeiről. A weboldalon megtalálhatók az iskola elérhetősége, bemutatása, képek, videók a kiemelkedő alkalmakról, és aktuális híreink.

5. Selejtezés

Az elavult eszközök időszakosan kerülnek selejtezésre, a nem használt eszközök pedig raktárba kerülnek. A selejtezés időpontja általában egybeesik a városi elektromos és veszélyes hulladék elszállítási akciókkal. A selejtezésnél nagy gondot fordítunk arra, hogy a működőképes egységeket hasznosítsuk, a feleslegessé vált részeket pedig a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kezeljük.

152


6. Iskolai IKT-szabályzat

Az iskola eszközei csak az IKT-szabályzatban leírtaknak megfelelően használhatók. A gépekhez a szabályzatban meghatározott személyek a meghatározott módon férhetnek hozzá. Az intézményben található, a szabályzat hatókörébe tartozó IKT eszközök leírását a 4. számú melléklet tartalmazza.

Az eszközök használata a tűzvédelmi előírások szerint történik, az informatika szaktanterem tűzoltó készülékkel és érintésvédett elektromos hálózattal van ellátva. A számítógépek használói csak a saját nevükre kiállított azonosítóval léphetnek a rendszerbe, ami korlátozza az erőforrások használatát (pl. nyomtatók). A felhasználók a számítógépen elérhető erőforrásokat szabadon használhatják.

A tanárok és a technikai személyzet hozzáférése az IKT-berendezésekhez nincs korlátozva. A diákok felügyelet nélkül nem használhatják az eszközöket, nem tartózkodhatnak az informatika teremben. Az IKT eszközök közelében nem ehetnek, ihatnak, azokhoz csak rendeltetésszerűen nyúlhatnak. Az interaktív tábla berendezései az osztálytermekben használaton kívül el vannak zárva, az informatika termet csak az ott órát tartó pedagógus nyithatja.

A felhasználói adatok a munkaállomásokon és a központi kiszolgálón redundáns módon lesznek tárolva. Minden hálózatra kapcsolt számítógépen folyamatos felügyeletet biztosító vírusvédelmi rendszernek kell futnia. A szabályzat be nem tartása esetén az SZMSZ-ben foglaltak szerint kell eljárni, esetleges károkozás kártérítési felelősséget von maga után.

7. Környezeti tényezők és hatások bemutatása

Erősségek Lehetőségek

szakképzett, nyitott munkaerőérdeklődés az új módszertani megoldások irántIKT-végzettségek

továbbképzésönképzésfolyamatos fejlesztéssaját fejlesztésű interaktív tananyagokdiákok IKT-kompetenciáinak fejlődése

Gyengeségek Veszélyek

elévülő eszközökelavult módszereknehézkes kommunikációhiányzó IKT-kompetenciák

lemaradás a többi intézményhez képestmódszertani deficitnehézkes információáramlásdiákok IKT-kompetenciáinak stagnálása

8. Az informatikai eszközrendszer fejlesztéséhez kapcsolódó tervek

Legfontosabb célunk a 2009/2010-es tanévben beszerelésre került interaktív eszközök hatékony felhasználása és az oktatási tevékenységünkbe történő beillesztése. Tapasztalataink alapján szeretnénk ezeket az eszközöket kiegészítőkkel bővíteni, így 10 db egérrel és 5 db hangfallal szeretnénk fejleszteni készleteinket. Középtávú célunk a vezeték nélküli hálózat

153


kiépítése vagy az összes terem lefedése hálózati eléréssel. Legfontosabb célunk, hogy az összes tantermünket felszereljük interaktív táblával, ezt pályázati lehetőségekkel és az eszközbeszerzésekkel hosszú távon tartjuk megvalósíthatónak.

A pedagógusainknak eddig is szerveztünk belső képzéseket az interaktív eszközök alapvető funkcióival kapcsolatban. A jövőben szeretnénk folytatni ezt a kezdeményezést, hogy a kollégáink gyakorlati példákat is láthassanak a használattal kapcsolatban. Fontosnak tartjuk mindemellett a kollégák folyamatos önképzését, amely csak az informatikai eszközök gyakori használatán keresztül képzelhető el. Az SNI-s diákok fejlesztéséhez is biztosítottunk számítógépeket, ezek fejlesztő játékok, foglalkoztatók segítségével folyik az oktatás. Ezek a gépek nem rendelkeznek hálózati hozzáféréssel, ezen a jövőben változtatni szeretnénk. A birtokunkban lévő interaktív anyagok használhatósága korlátozott, szeretnénk a jövőben itt is előrelépéseket tenni.

8. A stratégia hatásköre

A stratégia a BONI Vörösmarty Mihály Általános Iskola Tagintézmény IKT-eszközrendszereinek fejlesztési programját határozza meg az elkövetkezendő öt tanévre vonatkozólag. A dokumentum felülvizsgálatára a tervezett időszak lejártával kerül majd sor, ekkor készül el a tervek elemzése és a következő időszak stratégiájának összeállítása.

154


1. sz. mellékletProblémafa

2. sz. mellékletCélok – Célfa


169


3. sz. mellékletPedagógus IKT képzettségek

Megszerzett végzettség Képzés óraszáma Képzést elvégzők számaMérnök-informatikus 8 szemeszter 1

Európai Számítógép-használói jogosítvány 200 6Számítógép alapfokú használata és szövegszerkesztés 40 3

Prezentációkészítési alapismeretek 30 1Interaktív tábla-interaktív módszerek a pedagógusok és

tanulók kompetencia fejlesztésében30 1

Számítógép és Internet alapismeretek 55 13Szövegszerkesztés, táblázatkezelés 65 3

Alapfokú számítógép kezelő 40 4Középfokú számítógép kezelő 120 2

Az Internet használata nem informatika szakos tanárok számára

32 1

Haladó számítástechnikai és táblázatkezelői ismeretek 50 1Számítógép kezelés, szövegszerkesztés, Internet

felhasználás60 1

170


4. sz. melléklet IKT eszközállomány

Konfiguráció DarabszámProcesszor: Celeron 2,6 GHz

Memória: 512 MBMerevlemez: 40 GB

Optikai meghajtó: DVD olvasó

5

Processzor: Celeron 2,8 GHzMemória: 512 MB

Merevlemez: 80 GBOptikai meghajtó: DVD olvasó

8

Processzor: Sempron 2,2 GHzMemória: 1024 MBMerevlemez: 80 GB

Optikai meghajtó: DVD író

5

Processzor: Celeron 667 GHzMemória: 320MB

Merevlemez: 20 GBOptikai meghajtó: CD olvasó

9

Processzor: Pentium 4 3,2 GHzMemória: 1024 MBMerevlemez: 80 GB

Optikai meghajtó: DVD olvasó

3

TFT monitor 17” 3TFT monitor 19” 6TFT monitor 22” 1CRT monitor 15” 9CRT monitor 17” 11

171


Hordozható számítógép DarabszámProcesszor: Pentium M 2,2 GHz

Memória: 1024 MBMerevlemez: 120 GB

Optikai meghajtó: DVD író

6

ProcesszorCeleron 2,8 GHzMemória: 256 MB

Merevlemez: 40 GBOptikai meghajtó: DVD combo

1

Nyomtatók, lapolvasók, multifunkciós berendezések DarabszámCanon iR2018 1Canon iR2200 1

HP DeskJet 5610 1HP DeskJet F2280 1HP ScanJet G 3110 1

Xerox Pharser 6140N 1Interaktív egység Darabszám

Mimio 5Projektor Darabszám

Sanyo XGA Projector 53M S10 1

Acer X1260 1

172

Documents

A BONYHÁDI SZÉCHENYI ISTVÁNboni.info.hu/menu/BONI-npp.doc · Web view5.5 Az otthoni /napközis és tanulószobai/ felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok