Földtani Kbüony, BiM. of the Hungarian Oeol. Soe. (19S8) 118. 207—218

A Balatonfő—velencei terület szerkezetalakulása*

Dvdko Antonyina** (11 ábrával)

Ö s s z e f o g l a l á s : A Balatonfő—velencei terület felsőkarbonnál idősebb képződ­ményei orogén deformációt szenvedtek. Szerkezetük pikkelyes—takaros, de ennek kiala­kulásában a variszkuszi és a fiatalabb mozgások hatása nem különböztethető meg. Az eoalpi orogenezis során jött létre a Középhegységi-szinklinális és annak hajlata a velencei gránitmag körül. Az e szinklinális D-i szárnyán lévő területünk szerkezetalakulását főleg a harmadidőszaki mozgások határozzák meg. A pásztás aljzatszerkezet, a pászták megnyult-sága, hajlata és tektonikai lehatároltsága, az eocén korú üledékes ós vulkáni képződmé­nyek jobbos eltolódásokkal való széthúzottsága mind e korú mozgásokra vezethető vissza. Ezek az eltolódások valószínűleg a Bakonyi-egységnek az Alpokból való kinyomódásával kapcsolatosak. Ugyanezzel a folyamattal magyarázható a K-velencei periklinális létre­jötte is az eoalpi orogenezis során meghajlott középhegységi szinklinálisból. Az újalpi mozgások során alakult ki a Polgáraitól D-re elhelyezkedő miocén korú pull-apart jellegű medence, amely a bádeni végén — szarmata elején kompressziót szenvedett. Ennél fiata­labbak a tágulásos erőtérben keletkezett közel É—D-i lefutású törések, amelyek mentén a K-velencei területrész folytatása mélybe süllyed.

T e r ü l e t ü n k szerkezeté t m i n d e d d i g fő leg csak regionál i s m u n k á k b a n tárgya l ­ták . A regionál is érc -e lőkutatás i program k e r e t é b e n l e f o l y t a t o t t m u n k á l a t o k ú j a d a t o k k a l s zo lgá l tak a t erü le t s zerkeze tének meg í té l é séhez , m i n d a t erü le tünkre beforduló B a l a t o n - v o n a l a t i l l e tően , m i n d m á s v o n a t k o z á s o k b a n . E z e k a z o n b a n csak a l egújabb reg ionál i s összes í t é sek ( M A J O B O S G y . 1980, B A X L A Z. 1984, 1988 , K Á Z M B K M . — K O V Á C S S . 1985) n y o m á n n y e r t e k é r t e l m e z é s t és á l l t a k össze e g y s é g e s képbe . A szerkeze ta laku lás t a főbb fe l jődés történet i szakaszok­n a k megfe le lő f e losz tásban tárgya l juk .

A b a l a t o n f ő — v e l e n c e i t erü le t a K ö z é p h e g y s é g i - s z i n k l i n á l i s D - i s zárnyán h e l y e z k e d i k el (1. ábra). A D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g a l jzatábó l i t t b u k k a n n a k e lő az ópa leozoos ep i - é s a n c h i m e t a m o r f k é p z ő d m é n y e k , a m e l y e k kora az o r d o v i e i u m t ó l a karbonig terjed é s a m e l y e k e t fe l sőkarbon gráni t in trúz ió tör á t . E z u t ó b b i a var iszkiusz i orogenez is z á r ó k é p z ő d m é n y e , akárcsak a fe l sőkarbon k o r ú fülei k o n g l o m e r á t u m , a m e l y m e t a m o r f i t o k k a v i c s á b ó l ál l . A grán i t tó l É-ra és D - r e e ső fúrások p e r m — m e z o z o o s k a r b o n á t o s és terrigén, t o v á b b á e o c é n m a g m á s és ü l edékes , v a l a m i n t n e o g é n ü l edékes k é p z ő d m é n y e k e t t á r t a k fel (1. ábra). A z idősebb k é p z ő d m é n y e k — a g r á n i t o t i s közé jük é r t v e — e lrendeződé­s e p á s z t á s je l legű, s a p á s z t á k Za lá tó l a Ve lence i -hegység ig h ú z ó d n a k , n a g y j á b ó l a K ö z é p h e g y s é g i - s z i n k l i n á l i s c sapását k ö v e t v e (2. ábra).

A z ópa leozoos k é p z ő d m é n y e k m i k r o t e k t o n i k a i v i z s g á l a t a (DTJDKO A. 1986) f é n y t d e r í t e t t e k é p z ő d m é n y e k n e k a — va lósz ínű leg takaróképződésse l járó — var i szkusz i orogenez isse l k a p c s o l a t o s p l a s z t i k u s deformációjára. Eszer in t a

* A Budapesti Területi Szervezet 1 9 8 7 . május 21-i előadóülésén elhangzott előadás. ** Magyar Állami Földtani Intézet, 1 1 4 3 Budapest XIV. Népstadion üt 14 .

A kézirat lezárva: 1987: VII. 20.

to о 00

О: g! а" S

& О: S

4S

>~1

?° S " О:

"IR

/. ábra. Áttekintő térkép. J e l m a g y a r á z a t : 1. Paleozoikum, 2. Triász, 3. Jura-alsókréta, 4. Szenon-paleogén, 5. Neogén-kvarter, 6. A szinkli-nális tengelye, 7. A terület határa

Fig. 1. Structural sketch of the area. E x p l a n a t i o n s : 1. Paleozoic, 2. Triassic, 3. Jurassic and Lower Cretaceous, 4 . Senonian and Paleogene, 5. Neogene and Quaternary, 6. Axis of the syncline, 7 . Frame of the study area

Dud h о A.: A Balaton]'б—velencei terület szerkezetalakulása 209

ba la tonfőkajár i kvarcf i l l i t k é t fáz i sban d e f o r m á l ó d o t t , a m e l y e k k ö z ü l a f iata­labb k é t s é g k í v ü l var iszkusz i korú , é p p ú g y , m i n t a t erü l e t t ö b b i fe l sőkarbon e l ő t t i k é p z ő d m é n y é b e n , az idősebb v a g y korábbi var i szkusz i , v a g y e se t l eg ka l edón ia i l e h e t , L E L K E S N É F E L V Á R I G y . ( 1 9 7 8 ) f e l t e v é s é v e l ö s s z h a n g b a n .

A var i szkusz i r e d ő k t e n g e l y i r á n y a a ba latonfőkajár i kvarc f i l l i tben és a pol -gárdi m é s z k ő b e n k ö z e l N y — K - i , e l t érve a k ö z é p h e g y s é g i c s a p á s t ó l (DTJDKO A . 1 9 8 6 ) . U g y a n a k k o r a k é p z ő d m é n y e k e l terjedése (3. ábra) k ö z é p h e g y s é g i ( É K — D N Y - i ) i r á n y í t o t t s á g o t m u t a t , s a be l ső g y ű r t szerkeze t c s a p á s a e l t ér a p a s z t á ­k é t ó l . A z e l térés o k á t n e m s ikerül t t i s z táznunk .

A z ó p a l e o z o o s k é p z ő d m é n y e k szerkeze te s z e l v é n y b e n k é t s é g t e l e n ü l p i k k e ­l y e s — t a k a r o s С4. ábra). Mezozoos k é p z ő d m é n y e k h i á n y á b a n a z o n b a n a var isz ­kusz i m o z g á s o k n e m k ü l ö n í t h e t ő k el a később iek tő l . A h o l t ö b b fúrás v a n — pl . a K ő s z á r h e g y e n (3. ábra) — b o n y o l u l t a b b szerkezet m u t a t h a t ó k i , a k e v é s b é m e g k u t a t o t t t erü le trészeken i s va lósz ínű leg ez v á r h a t ó .

A z eoa lp i (középsőkréta) orogenez is során k e l e t k e z e t t a K ö z é p h e g y s é g i - s z i n k -l inál i s t e r ü l e t ü n k t ő l É-ra , a B a k o n y és a V é r t e s D - i p e r e m é n é s e lő terében ped ig a p e r m — m e z o z o o s össz le tek p i k k e l y e s — t o r l ó d á s o s s zerkeze te (1. és 2. ábra). A k é p z ő d m é n y e k e lrendeződése ö s s z e n y o m o t t per ik l iná l i s s zerkeze te t k ö r v o n a l a z (DTJDKO A . 1 9 8 8 ) , a m e l y e lső m e g k ö z e l í t é s b e n akár a K ö z é p h e g y s é ­g i — s z i n k l i n á l i s párja , v a g y i s e g y a z t D - r ő l k ísérő é s azza l azonos erede tű ant ik l iná l i s l e h e t n e . E z azonban csak a B a k o n y é s a V é r t e s v o n a t k o z á s á b a n l e h e t n e h e l y t á l l ó , K - e n a perikl inál is t e n g e l y e a Buda i - s z ink l iná l i snak ü t k ö z i k , a m e l y a K ö z é p h e g y s é g i - s z i n k l i n á l i s k ö z é p s ő k r é t á b a n e l fordult f o l y t a t á s a ( B A L L A Z . — D T J D K O A . 1 9 8 9 ) . Az el fordulás a ve l ence i -hegység i g r á n i t m a g körül t ö r t é n t .

E z a szerkeze t i k é p (2. ábra) k é t e l y e k e t ébreszt az iránt , h o g y a K e l e t - v e l e n -ce i -per ik l iná l i sban záródó szerkeze t a K ö z é p h e g y s é g i - s z i n k l i n á l i s párja , s f e lve t i a z t a l e h e t ő s é g e t , h o g y a m a i h e l y z e t h a r m a d i d ő s z a k i m o z g á s o k k ö v e t k e z m é ­n y e .

A k ö z é p s ő k r é t a szerkeze ta lakulás n y o m a a k é p z ő d m é n y - p a s z t á k n a k a sz in ­k l iná l i s t e n g e l y é v e l p á r h u z a m o s l e fu tása és t a l á n a gráni tba p i k k e l y e z e t t p á k o z d i a l só tr iász l ehet . A t ö b b ezer m v a s t a g s á g ú p e r m — m e z o z o o s össz le t l e p u s z t u l á s a , d e l ega lábbis a n n a k k e z d e t e , u g y a n c s a k a középsőkré tára t e h e t ő , a m i n t az H A A S J . — J O C H Á N É E D E L É N Y I E . ( 1 9 7 9 ) és C S Á S Z Á R G. ( 1 9 8 6 ) ősföld­rajzi v á z l a t a i b ó l k i tűn ik .

Az óa lp i s zerkeze ta laku lásnak t erü l e tünkön e g y e t l e n b iz tos je le é sz l e lhe tő , s ez a fe l sőkréta korú a lkál i u l trabáz i sos m a g m a t i z m u s ( H O R V Á T H I . e t al. 1 9 8 3 ) . Telérei (3. ábra) köze l N y — К i r á n y ú tágu lásra m u t a t n a k ; ezekke l m e g e g y e z ő ( É — D ) c sapású a n y u g a t v e l e n c e i kvarcte lérek többsége . E n n e k a deformációs f o l y a m a t n a k a z o n b a n e g y é b szerkezet i m e g n y i l v á n u l á s á t n e m ismerjük.

A m e z o a l p i s zerkeze ta laku lássa l h o z h a t ó k a p c s o l a t b a a fe l sőeocén korú a n d e z i t v u l k á n o s s á g , a m e l y n e k l eg je l l emzőbb k é p z ő d m é n y e a ve lence i p a l e o v u l -k á n m a r a d v á n y a (DTJDKO A . e t al . 1 9 8 2 , 1 9 8 8 ) . E z e g y k o n t i n e n s p e r e m i h e l y ­z e t ű , s z u b d u k c i ó s eredetű v u l k á n i ö v ( B A L L A Z . 1 9 8 1 ) része vo l t , a m e l y Magyar­ország t e r ü l e t é n s z ű k s á v b a n Zalá tó l R e c s k i g k ö v e t h e t ő (CSILLAG J . e t al. 1 9 8 3 ) és a m e l y n e k s z u b d u k c i ó s eredeté t a z ó t a a n y a g v i z s g á l a t o k is i gazo l ták ( D A R I D A -T I C H Y M. 1 9 8 7 ) . A B a k o n y eocén rétegsoraiban szórt t u f a a n y a g é sz l e lhe tő , főleg a f e l ső lu téc ia iban és a pr iabona iban (DTJDICH E . — K O P E K G. 1 9 8 0 ) , k b . a 4 4 — 3 8 m. é v e s k o r i n t e r v a l l u m b a n . E z t á g körzetre v o n a t k o z ó a n is jól rögzí t i a v u l k á n i t e v é k e n y s é g korát .

4. ábra. Földtani szelvény Orhida-Táo vonalában. J e l m a g y a r á z a t : 1. Felsőpannóniai üledékek, 2. Alsópannőniai-felsőmiocén üledékek, 3. Alsó-középsö miocén üledékek, 4. Miocén üledékek általában, 5. Középső-felső eocén üledékek, 6. Felsôkarbon gránit és telérközetei (Velencei Formáció), 7. Felsőkarbon konglo­merátum, aleurolit (Fülei F.), 8. Alsőkarbon bitumenes mészkő, agyagpala (Szabadbattyáni F.), 9. Alsó-kőzépső devon kristályos mészkő, márvány (Polgárdi F.). 10. Ordovicium-szilur metamorf pala összlet diabázzal, porfiroiddal, mészkő, 11. Kvarcfülit (Balatonfőkajári F.), 12. Lisztrikus törés, 13. Takaró határa, 14. Fel-

tolódás, 15. Eltolódás Fig. 4. Geological cross section between villages Úrhida and Tác. E x p l a n a t i o n s : 1. Upper Pannonian sediments, 2. Lower Pannonian to Upper Miocene sediments, 3. Lower to Middle Miocene sediments, 4. Miocene sediments in general, 5. Middle to Upper Eocene sediments, 6. Upper Carboniferous granite and dyke rocks (the Velence Formation), 7. Upper Carboniferous conglomerate and siltstone (the Füle Formation), 8. Lower Carboniferous bituminous limestone and shale (the Szabadbattyán Formation), 9. Lower to Middle Devonian crystalline limestone and marble (the Polgárdi Formation), 10. Ordovician to Silurian metamorphi c

schists with diabases, 11. Quartz phyllite (the Balatonfőkajár Formation), 12. Listric fault, 13. Boundary of a nappe, 14. Reverse fault, 15. Strike-slip fault

210 F

öldtani Közlöny

118. kötet, 3. füzet

2. ábra. Az eocénnél idősebb képződmények periklinális szerkezete. J e l m a g y a r á z a t : 1. Gránit, 2. Ópaleozóikum, 3. Perm-triász általában, 4. Perm­alsótriász, 5. Középső-felsŐ triász, 6. Földtani határ az aljzatban, 7. Kainozóikumnál idősebb képződmények kibúvása, 8. Ismeretességi határ, 9. Törés, 10. A Dunántúli-középhegységi egység D-i határa, 11. Eocén vulkáni összlet a tanulmányozott területen, 12. Eocén vulkáni-üledékes összlet a tanulmányozott terü­

leten, 13. Eocén vulkánit fúrásban, 14. Kainozóikumnál idősebb képződmények fúrásban Fig. 2. Periclinal structure of the pre-Eocene formations. E x p l a n a t i o n s : 1. Granite, 2. Lower Paleozoic, 3. Permian to Triassic in general, 4. Permiain

to Lower Triassic, 5. Middle to Upper Triassic, 6. Geological boundary in the basement, 7. Outcrop of the pre-Oenozoic formations, 8. Contour of knowledges 9. Fault , 10. Southern boundary of the Transdanubian Range unit , 11. Eocene volcanic formation in the s tudy area, 12. Eocene volcano-sedimentary formation

in the s tudy area, 13. Eocene volcanite drilled, 14. Pre-Cenozoic formation drilled

3 km

3. ábra. A harmadidôszaknal idősebb képződmények elrendeződése. J e l m a g y a r á z a t : 1. Kvarcfillit (Balatonfőkajári Formáció), 2. Ordovicium-szilur metamorf pala összlet diabázzal, porfiroiddal, mészkő, 3 . Alsó-középső devon kristályos mészkő, márvány (Polgárdi F . ) , 4. Felsődevon mészkő, 5. Alsókarbon bitumenes mészkő, agyagpala (Szabadbattyáni F.) , 6. Felsőkarbon gránit és telérkőzetei (Velencei F. ) , 7. Felsőkarbon konglomerátum, aleurolit (Fülei F.) , 8 . Perm-mezozóikum általában, 9. Alsóperm kvarc-porfir, kvarcdiorit (Kékkúti F. , Dinnyési F.) , 10. Felsőperm konglomerátum, vörös homokkő, dolomit, mészkő (Dinnyési F . , Tabajdi F. ) , 11. Alsótriász mészkő, dolomit, homok­kő, aleurolit (Alcsutdobozi F. , Aráesi F.) , 12. Középsőtriász diploporás dolomit, mészkő, tufás mészkő (Budaörsi F. ) , 13 . Felsőkréta alkáli ultrabázisos lamprofir telérek, 14. Az

А — В szelvény kivágata, 15. Tektonikai vonalak: a. törésvonal (minősítés nélkül), b. feltolódás, c. eltolódás, 16. Pretercier képződményt ért fúrás, 17. Földtani határ Fig. 3. Arrangement of pre-Tertiary formations. E x p l a n a t i o n s : 1. Quartz phyllite (the Balatonfőkajár Formation), 2. Ordovician to Silurian metamorphic schists wi th diabases, porphyroid; l imestone, 3. Lower to Middle Devonian crystalline l imestone and marble (the Polgárdi Formation), 4. Upper Devonian limestone, 5. Lower Carboniferous bitumonous l imestone and shale (the Szabadbattyán Formation), 6. Upper Carboniferous granite and dyke rocks (the Velence Formation), 7. Upper Carboniferous conglomerate and s i l tstone (the Füle Formation), 8. Permian and Mesozoic in general, 9. Lower Permian quartz porphyries and quartz diorites (the Kékkút and Dinnyés Formations) , 10. Upper Permian conglomerate ,red sandstone, dolomite and l imestone (the Dinnyés and Tabajd Formations), 11. Lower Triassic l imestone, dolomite, sandstone and siltstone (the Alcsutdoboz and Arács Formations), 12. Middle Triassic Diplopora dolomite, l imestone and tuffitic l imestone (the Budaörs Formation), 13. Upper Cretaceous alkaline uitra-mafic lamprophyric dykes, 14. Insert of the section A — B , 15. Tectonic lines: a — fault (with no distinction), b — reverse fault, с — strike-slip fault, 16. Borehole penetrating

pre-Tertiary formations, 17. Geological boundary

5. ábra. Az eocén képződmények elrendeződése. J e l m a g y a r á z a t : 1. Űrhidai mészkő a felszínen; Felsőeocén: 2. Mészkő, márga, agyag, homokkő, tufa (fúrás­ban), 3. Metaszomatit , 4. Intruziv hreccsa, 5. Rétegvulkáni összlet: andezit , tufa és agglomerátum (Nadapi Formáció) , 6. Szübvulkáni andezit telér,7. Diorit fedetten, 8. Középső eocén homokkő, márga, agyag, mészkő fedetten, 9. Eocénnél idősebb képződmények kibúvása, 10. Velencei gránit és telérei (geofizikai adatok alapján), i l . A metaszomati t elterjedési határa, 12. Szubvulkáni andezit , 13 . A sztratovulkán határa, 14. Eocén képződmény fúrásban, 15. Eocénnél idősebb képződmény

fúrásban, 16. Az eocén Összlet vastagsága fúrás alapján, 17. Tektonikai vonalak: a. eltolódás, 6. törés , 18. A kelet-velencei szelvény nyomvonala Fig. 5. Arrangement of the Eocene formations. E x p l a n a t i o n s : 1. the Űrhida Limestone exposed, 2—7 Upper Eocene: 2 . Limestone, marl, clay, sandstone and tuff (drilled), 3. Metasomatic rocks, 4. Intrusive breccias, 5. Stratovolcanic formation: andésite, tuff and agglomerate (the Nadap Formation) , 6. Subvolcanic andésite dyke, 7. Diorite covered, 8. Middle Eocene sandstone, marl, clay and l imestone covered, 9. Outcrop of pre-Eocene rocks, 10. The Velence granite and dykes (from geophysical data), 11. Boundary of metasomatic rocks, 12. Subvolcanic andésite, 13. Boundary of the stratovolcanoe, 14. Eocene rock drilled, 15. Pre-Eocene

rock drilled, 16. Thickness of the Eocene formations drilled, 17. Tectonic l ines: a — strike-slip fault, b — fault, 18. Profile of the E a s t Velence cross section

Dud к о A.: A Balatonfő—velencei terület szerkezetalakulása 211

A Ve lence i -hegység körze tében a B a l a t o n - v o n a l t ó l É - r a — k e s k e n y pasz ták­b a n (2. és 5. ábra) — tu faközbe te l epü lé sekke l t ago l t ü l edékes fe l sőeocén k é p z ő d m é n y e k fordulnak elő , jól korre lác ióba h o z h a t ó m é s z k ő - és tu fasz int -t e k k e l (6. ábra). K E C S K E M É T I Z. (1980) á l l a p í t o t t a m e g , h o g y a B a l a t o n -b o z s o k — Ú r h i d a — L o v a s b e r é n y v o n u l a t rétegeire j e l l emző fe l sőeocén ősmarad­v á n y e g y ü t t e s v a n m e g T a b a j d és Csákvár k ö r n y é k é n , v a l a m i n t a B u d a i - h e g y ­ségben és t o v á b b k e l e t e n . A ve l ence i k é p z ő d m é n y e k e l terjedése a lapján e l l e n t é t e s i r á n y ú e l to lódások t é t e l e z h e t ő k fel (7. ábra), a m e l y e k k ü l ö n b ö z ő k o r ú a k l ehetnek . Az e l t o l ó d á s o k a t k ö z v e t l e n ü l igazoló a d a t o t a z o n b a n n e m i smerünk .

Az eocén k é p z ő d m é n y e k p a l e o m á g n e s e s v i z s g á l a t a ( M A R T O N E . 1986) arról t a n ú s k o d i k , h o g y a ve lence i g r á n i t t e s t n e m fordult el é s z r e v e h e t ő e n a B a k o n y -h e g y s é g h e z v i s z o n y í t v a .

A K e l e t - v e l e n c e i - p a l e o v u l k á n m a r a d v á n y a i a B a l a t o n - v o n a l t ó l m i n d É-ra, m i n d D - r e jelen v a n n a k (2. ábra), ami je lentős szerkezet i v á l t o z á s a N y - a b b i t erü le tekhez v i s z o n y í t v a s t a l á n s z in tén f ia ta labb m o z g á s o k rovására í rható , akárcsak az egész v u l k á n i ö v m a i s z é t h ú z o t t s á g a .

K Á Z M É R M . — K o v Á o s S. (1985) ú g y vé l ik , h o g y a K ö z é p h e g y s é g az A l p o k b ó l n y o m ó d o t t k i a k ö z é p s ő e o c é n — o l i g o c é n f o l y a m á n . B A L L A Z. (1988) a m a g y a r ­országi nagyszerkeze t i k é p j e l l emző p á s z t á s s á g á n a k k i a l a k u l á s á t — a p á s z t á k N y - i e l v é k o n y o d á s a a lapján — ezze l a k i n y o m ó d á s s a l , p o n t o s a b b a n a k i n y o m o t t e g y s é g D - i peremének jobbos n y í r á s á v a l magyarázza . E z z e l a f o l y a m a t t a l k a p c s o l h a t j u k össze az eocén k é p z ő d m é n y e k k e l k i t ö l t ö t t árkok és a pa leo -v u l k á n szé thúzásá t jobbos e l to lódásokka l . U g y a n e z z e l m a g y a r á z h a t j u k a Ke le t -ve lence i -per ik l iná l i s D - i s z á r n y á n a k k ia laku lásá t , a m i a B u d a i - h e g y s é g eredet i D K - i f o l y t a t á s á b a eső k é p z ő d m é n y e k D N Y - r a v a l ó b e h ú z á s á v a l t ör t én t , j obbos e l to lódásokkal , k b . ú g y , a h o g y a z t M A J O R O S Gy . (1980) v á z o l t a fel a permi ü l e d é k e k v o n a t k o z á s á b a n . J o b b o s e l to lódás i karcok ész l e lhe tők pl . a B e n c e ­h e g y i kőfe j tő á l ta l fe l tárt és az eocén a n d e z i t v u l k á n o s s á g során h idrotermál i s b o n t á s t s z e n v e d e t t gráni t D N y — É K csapású, köze l függőleges kőze trése inek fe lü le tén .

H a a buzsáki , ságvár i és ve l ence i grán i to t e g y a z o n , köze l i zometr ikus a lakú i n t r u z í v t e s t b ő l s z á r m a z t a t j u k és e z t a t e s t e t v i s szaá l l í t juk ( B A L L A Z . — D T J D K O A . 1989) , a Ke le t -ve lence i -per ik l iná l i s D K - i s zárnya e l tűn ik , s k é p z ő d m é n y e i a grán i t t e s t tő l K-re , a Buda i - sz ink l iná l i s f o l y t a t á s á b a rendeződnek. A b a l a t o n ­f ő i — v e l e n c e i terület m a i szerkezet i k é p é n e k fő v o n á s a i t e h á t a mezoa lp i moz­g á s o k k ö v e t k e z t é b e n j ö t t e k létre .

A neoa lp i szerkeze ta lakulás n y o m a i a k ö v e t k e z ő k b e n n y i l v á n u l n a k m e g . A s z a r m a t á n á l i d ő s e b b m i o c é n k é p z ő d m é n y e k vas tagságe losz lásábó l s zembe­ö t l ő , h o g y az eocén k é p z ő d m é n y e k e l terjedését m e g h a t á r o z ó törések u g y a n ú g y haj lanak , m i n t a g r á n i t p á s z t a (2. é s 5. ábra). Po lgárd i tó l D-re a geof iz ikai mérések és a mély fúrások n y o m á n e g y m i o c é n ü ledékekke l k i t ö l t ö t t sü l lyedek rajzo lódik k i , a P o l g á r d i - m e d e n c e ( D U D K O A. e t al . 1988). A z e z t k i t ö l t ő m i o c é n ( o t t n a n g i ? — k á r p á t i — b á d e n i ) ü l e d é k e k v a s t a g s á g a a l i s z t r i k u s eredetűnek tar t ­h a t ó É N y - i ha tár töréshez k ö z e l e d v e 6 0 0 — 7 0 0 m-re n ő (8., 9. ábrák). A sü ly -l y e d é s t f e l to lódásban m e g n y i l v á n u l ó ö s s z e n y o m ó d á s zárja le , a m e l y n é l a szar­m a t a ü l e d é k e k már f ia ta labbak .

M i n d e n n e k a lapján a P o l g á r d i - m e d e n c é t a V á r p a l o t a i - m e d e n c e ( K Ó K A Y J . 1976) a n a l o g o n j á n a k t ek in t jük . K Ó K A Y J . v é l e m é n y é t ő l e l térően a z o n b a n a m e d e n c e k é p z ő d é s t o t t i s t á g u l á s o s erede tűnek vé l jük , a ké t ség te l enü l megf igye l -

2 Földtani Közlöny

212 Földtani Közlöny 118. kötet, 3. füzet

h e t ő f e l to lódás t ped ig s z in tén későbbinek , b á d e n i — s z a r m a t a k o r ú n a k tar t juk . H a s o n l ó e r e d e t ű és t ö r t é n e t ű l ehe t a k e t t ő közé eső B e r h i d a i - m e d e n c e ( K Ó K A Y J . 1987) i s .

A Várpa lo ta i - , Berh ida i - és P o l g á r d i - m e d e n c e k i a l a k u l á s á t a Vér tesnek a B a k o n y h o z v i s z o n y í t o t t e l fordulásával és az ezzel össze függő e g y é b je lenségek-

в. ábra. Fúrási rétegsorok párhuzamosítása. J e l m a g y a r á z a t : Paleozoikum: 1. Metamorf pala, 2. Diabáz, — Középső-felső eocén üledékek: 3. Mészkő, 4. Márga, 5. Agyag, 6. Homokkő, 7. Konglomerátum, 8. Andezittufa, —

9. Pannóniai üledékek általában, 10. VetŐzóna Fig. 6. Correlation of borehole columns. E x p l a n a t i o n s : 1—2. Paleozoic: 1. Metamorphic schist, 2. Diabase, 3 _ 8 . Middle to Upper Eocene formations: 3. Limestone, 4. Marl, 5. Clay, 6. Sandstone, 7. Conglomerate, 8. Andesitic

tuff, 9. Pannonian sediments in general, 10. Fault zone

Dud к о A.: A Balatonfő—velencei terület szerkezetalakulása 2 1 3

7. ábra. Az eocén képződmények eltolódásai. J e l m a g y a r á z a t : 1 . KŐzépső-felső eocén üledékes összlet, tufa­szintekkel, 2 . Eelsőeocén vulkánit

Fig. 7. Strike slips in the Eocene formations. E x p l a n a t i o n s : 1. Middle to Upper Eocene sedimentary sequence with tuff horizons, 2 . Upper Eocene volcanite

k e l — az I s z k a h e g y i - b l o k k k i h ú z á s á v a l és e l fordulásával , a T E L E G D I - R O T H v o n a l f o l y t a t á s á b a eső I n o t a i - v o n a l k iéke lődéséve l , a B a l a t o n f ő i - b l o k k e l fordu­l á s á v a l s t b . — k a p c s o l h a t j u k össze ( B A L L Á Z . — D U D K O A. 1 9 8 9 ) .

A h á r o m e m l í t e t t m i o c é n m e d e n c é b e n a báden i v é g é n — s z a r m a t a e lején fel­l é p ő ö s s z e n y o m ó d á s a D K - i t ö m b n e k É K felé i r á n y u l ó m o z g á s á v a l ( B A L L Á Z . 1 9 8 4 ) k a p c s o l a t o s , a m e l y az egész K ö z é p - D u n á n t ú l o n a B a l a t o n - v o n a l a t k ö v e t ő k o m p r e s s z i ó s ö v b e n j e l entkez ik ( B A L L Á Z . e t al. 1 9 8 7 ) . E z az ö v a z o n b a n K - e n n e m fordul el a V e l e n c e i - h e g y s é g fe lé , h a n e m a B u g y i - s z e r k e z e t i r á n y á b a n fo ly­t a t ó d i k . A z e m l í t e t t m e d e n c é k b e n fe l lépő ö s s z e n y o m ó d á s az ö v h á t t e r é b e esik, í g y c s a k a korábbi l i sz tr ikus ö v e k m e n t é n , kor lá tozo t t m é r t é k b e n je l entkez ik .

A K e l e t - v e l e n c e i p a l e o v u l k á n K - i l ehatáro lásáva l kapcso la tban v e t ő d i k fel az ú n . „Vá l i - töré s" prob lémája . E z e n a kérdéses s zakaszon a grav i tác iós t érkép

2*

9. <Я>га. A Polgárdi-medence vázlatos földtani szelvénye (a Go-27/84 reflexiós szelvény — MAJKTJTH T., 1985. — nyomán). J e l m a g y a r á z a t : 1 . Felsőpannőniai üledékek, 2. Alsópannőniai üledékek, 3. Felsőmiocén: szarmata, 4. Középsőmiocén: bádeni-kárpáti, 5. Alsómiocén üledékek, 6. Felsőkarbon gránit, 7. Ópaleozoos kvarcfillit, 8. Lisztrikus

törés, 9. Feltolódás Fig. 9. Schematic geological section across the Polgárdi basin (the Go-27/84 reflection seismic profile after MAJKTJTH 1985). E x p l a n a t i o n s : 1. Upper Pannonian sediments 2. Lower Pannonian sediments 3. Upper Miocene (Sarmatian) sediments, 4. Middle Miocene (Badenian—Karpatian) sediments, 6. Lower Miocene sediments, 6. Upper Carboni­

ferous granite, 7. Lower Paleozoic quartz phyllite, 8. Listric fault, 9. Reverse fault

214 F

öldtani K

özlöny 118. kötet,

3. füzet

8. ábra. A szarmatánál idősebb miocén képződmények vastagság-eloszlása és szerkezeti vázlata. J e l m a g y a r á z a t : 1. Miocénnél idősebb képződmények, 2 . A szarmata képződmények elterjedési határa, 3. A szarmatánál idősebb miocén képződmények vastagsági izovonala, 4. Tekto­

nikai vonalak: a. feltolódás, b. e ltolódás, c. törés, 5. Fúrás helye Fig. 8. Thickness and structural sketch of the pre-Sarmatian Miocene mafortions. E x p l a n a t i o n s : 1. PreMiocene formations, 2 . Boun­dary of Sarmatian sediments , 3 . Thickness isoline of pre-Sarmatian Miocene formations, 4. Tectonic l ines: a — reverse fault, b — strike-slip faut ,

с — fault, 5. Borehole s i te

Dud к о A.: A Balatoni 6—velencei terület szerkezetalakulása 215

10. ábra. A kelet-velencei terület földtani szelvénye. J e l m a g y a r á z a t : 1—3. Lásd a 9. ábrán, 4. Alsó-kÖzépsŐ miocén üledékek, 5. Oligocén üledékek. — Felsőeocén képződmények, rétegvulkáni összlet: 6. "Vulkáni képződmé­nyek túlsúlyban, 7. Üledékes képződmények túlsúlyban, 8. Szubvulkáni andezit, 9. Intruzív breccsa, 10. Metaszo-

matit, 11. Diorit, — 12. Felsőkarbon gránit, 13. Szilur pala, 14. Perm-mezozóos képződmények általában Fig. 10. Geological section across the East Velence area. E x p l a n a t i o n s : 1—3. as in Fig. P., 4. Lower to Middle Miocene sediments, 5. Oligocène sediments, 6—11. Upper Eocene formations; stratovolcanic sequence: 6. Predomin­antly volcanic rocks, 7. Predominantly sedimentary rocks, 8. Subvolcanic andésite, 9. Intrusive breccia, 10. Meta-somatic rocks, 11. Diorite, 12. Upper Carboniferous granite, 13. Silurian schist, 14. Permian to Mesozoic formations

in general

szer int e g y É — D i r á n y ú — h e l y t e l e n ü l „Vál i - törésnek" n e v e z e t t — m é l y törés t é t e l e z h e t ő fel ( P I N T E R A . 1 9 8 3 ) . A refrakciós sze izmikus s z e l v é n y szer int az a l jzat f o k o z a t o s a n sü l lyed К felé, a „Vál i - törésné l" k b . 1 6 0 0 m m é l y r e k e r ü l v e ( M A J K T J T H T . 1 9 8 1 ) . A V á l i töréssel W E I N G y . ( 1 9 7 7 ) a G e r e c s e — B u d a i - h e g y s é g m e z o z o o s k é p z ő d m é n y e i n e k c s a p á s v á l t á s á t m a g y a r á z t a , v í z sz in te s e lőreto lódá-s u k fe l t é te l ezéséve l . E z a n a g y m é r e t ű ( 3 0 — 4 0 km-es ) v í z sz in tes e lőre to lódás a z o n b a n n e m je lentkez ik a p e r m — m e z o z o o s k é p z ő d m é n y e k e l t er jedésében (a per ik l iná l i s ra jzo la tában: 2. ábra).

A k ö z e l É — D lefutású törés , a m e l y e t „Kajászó i - törésnek" n e v e z ü n k , az A d o n y i — B u d a j e n ő i - m e d e n c e N y - i p e r e m e m e n t é n fut . A B u d a j e n ő i - m e d e n c e J Á M B O R Á . ( 1 9 8 0 ) szer int a f e l sőpannonban k é p z ő d ö t t , míg a t ő l e D - r e e s ő B i c s k e i - m e d e n c e K - i részének k e l e t k e z é s é t J A S K Ó S. ( 1 9 4 3 ) a s z a r m a t á r a — a l s ó ­p a n n o n r a t e t t e . A grav i tác iós h a t ó s z á m í t á s eredménye i a lapján a K á p o l n á s -n y é k K n y - 2 fúrástó l K-re az a l jzat 1 8 0 0 m m é l y s é g b e s ü l l y e d ; a k ö r n y e z ő fúrások a d a t a i b ó l k i i n d u l v a , i t t n a g y v a s t a g s á g ú m i o c é n és o l igocén , t o v á b b á k i s e b b v a s t a g s á g ú eocén v á r h a t ó (10. ábra). A Kajászó i - törés t t e r ü l e t ü n k leg­f i a t a l a b b n a g y m é r e t ű v e t ő j é n e k tar tha t juk , a m e l y a p a n n o n k é p z ő d m é n y e k v a s t a g s á g - e l o s z l á s á b a n (11. ábra) tükröződik .

216 Földtani Közlöny 118. kötet, 3. füzet

11. ábra. A szarmata-pannóriiai képződmények vastagság-eloszlása. J e l m a g y a r á z a t : 1. Velencei szilur pala, 2. Velencei gránit, 3. Felsőeocén metaszomatit, 4. Pannóniáinál idősebb képződmények kibúvása, — Pontosabb töré­sek: 5. Adony-kajászói, 6. Csajág-ősi, 7. Gárdony-seregélyesi, 8. A Pannóniáiban felújult, miocén korú vonalak, 9

Kisebb tömböket elválasztó törések, 10. Fúrás helye, 11. Vastagsági izovonal Fia. 11. Thickness of the Sarmatian to Pannonian sediments. E x p l a n a t i o n s : 1. Silurian schists of Velence. 2. The Velence granite, 3. Upper Eocene metasomatic rocks, 4. Outcrop of pre-Pannonian formations, 5—7, Important faults: 5. The Adony-Kajászó fault, 6. The Csajág—Osi fault, 7. The Gárdony-Seregélyes fault, 8. Miocene faults

rejuvenated in the Pannonian, 9. Faults dividing lesser blocks, 10. Borehole site, 11. Thickness isoline

Ö s s z e f o g l a l á s k é n t m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y a ba la tonfő i -ve l ence i t erü le t m a i szerkezetének k i a l a k u l á s á b a n a l e g n a g y o b b szerepet a h a r m a d i d ő ­szak i m o z g á s o k já t szo t ták . E z z e l á l l k a p c s o l a t b a n a p á s z t á s szerkeze t és a per ikl inál i s k ia lakulása , a fe l sőeocén k é p z ő d m é n y e k jobbos e l t o l ó d á s o k k a l v a l ó

Du dk о A.: A Balatonfő—velencei terület szerkezetalakulása 217

tago lása és s zé thúzása . E g é s z é b e n v é v e ez a szerkezet n e m k ö v e t i az i d ő s e b b e ­k e t , h a n e m e lnyír ja a z o k a t .

A p á s z t á k és az e l to lódás i v o n a l a k meghaj lása , v a l a m i n t a Po lgárd i - (és a m é g ké t séges Börgöndi - ) m e d e n c e k ia lakulása , t o v á b b á az A d o n y i - m e d e n c e besza­k a d á s a a Kajászó i - törés m e n t é n a M e c s e k i — A p u s e n i - e g y s é g É N y - i t ö m b n e k ü t k ö z é s é v e l és e z t k ö v e t ő befordulásáva l kapcso la tos . A t é r k é p e k a lapján m e g ­á l lap í tható , h o g y a f ia ta l szerkezetek részben az idősebb v o n a l a k b ó l öröklőd­n e k á t .

I r o d a l o m — References

BALLA Z. (1981): Magyarország kréta—paleogén képződményeinek geodinamikai elemzése — Alt. Földt. Szle, 16. pp. 89—182.

BALLA Z. (1984): Tbe Carpathian loop and the Pannonian basin: A kinematic analysis — Geophys. Trans. 80. (4). pp. 313—353.

BALLA Z. (1988): A Kárpát—Pannon régió nagyszerkezeti képe a felsóeocénben és e kép hatása a mezozoos Tethys-rekonstrukciőkra — Földt. Közi. 118. 1. pp. 11—26.

BALLA Z.—DUDKO A. (1989): Large-scale Tertiary strike-slip displacements recorded in the structure of the Trans-danubian Hange — Geophys. Trans. 33.

BALLA Z .—B. TÁTRAI M.—DTJDKO A. (1987): A Közép-Dunántúl fiatal tektonikája földtani és geofizikai adatok alapján — ELGI1986. évi jel. pp. 74—94.

CSÁSZÁR G. (1986): A Dunántúli-középhegységi középső-kréta formációk rétegtana és kapcsolata a bauxitképződéssel — Geol. Hung., ser. Geol. 23. 295 p .

CSILLAÖ J.—FÖLDESSY J.—ZELENKA T.—BALÁZS E. (1983): The plate tectonic setting of the Eocene volcanic belt in the Carpathian Basin — In: BISZTRICSANY E.—SZEIDOVTTZ Gy. (Editors), Proc. 17th Ass. Eur. Seismol. Commise. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 589—599.

DARIDA-TICHY M. (1987): Paleogene andésite volcanism and associated rock alteration — Geol. Zborn., Geol. Carp. 38. (1). pp. 1 9 - 3 4 .

DUDICH E.—KOPEK G. (1980): A Bakony és környéke eocén ősföldrajzának vázlata — Földt. Közi. 110. (3—4). pp. 417-431 .

DUDKO A. (1986): A Balatonfő—Velencei-hegység variszkuszi szerkezetalakulása — MAFI Evi jel. 1984-ről, pp.

DUDKO A. (1988): A Kelet-velencei periklinális — Földt. Közi. 117. 3. pp. 255—260. DUDKO A.—HORVÁTH I .—KIRÁLY E.—MAJKUTH T.—STOMFAI В.. (1988): Oj adatok a Balatonfő—Velencei-hegység

délnyugati előterének szerkezetéről — Ált. Földt. Szle (előkészületben). DUDKO A.—HORVÁTH I .—LELKESSÉ FELVARI Gy.—MAJOROS Gy.—ODOR L. (1985): Terepbejárás a Balatonfői

alaphegységrögök és a Velencei-hegység területén — Kézirat, MAFI Adattár, Budapest. DUDKO A.—MADARASI A.—MAJKUTH T.—PINTÉR A.—CSÖRGEI J.—SOHÖNVISZKY L. (1982): Kompleksznoje izu-

csenije eocenovogo vulkanizma v rajone gor Velence — In: Proc. 27th Internat. Geophys. Symp., Bratislava, A (I), pp . 425 - 442.

DUDKO A.—MAJKUTH T.—DARIDÁNÉ TIOHY M.—STOMEAI В.. (1988): A Kelet-Velencei paleovulkán szerkezete — Alt. Földt. Szle (előkészületben).

HAAS J .—JOCHÁNÉ EDÜLÉNYI E. (1979): A Dunántúli-középhegységi felső-kréta ősföldrajzi elemzése — MAFI Evi jel. 1977-ről, pp. 217-224.

HORVÁTH I.—DARIDÁNÉ TICHY M.—ODOR L. (1983): Magnezittartalmú dolomitos karbonatit (beforsit) telérkőzet a Velencei-hegységből — MAFI Evi Jel. 1981-ről, pp. 369 - 388.

JÁMBOR Á. (1980): A Dunántúli-középhegység pannóniai képződményei — MAFI Evk. 62. 259 p. JASKÓ S. (1943): A Bicskei ÖbŐl fejlődéstörténete, hegyszerkezete és fúrásai — Besz. Földt. In t . Vitaülés. Münk..

(5). pp. 254— 302. KÁZMÉR M.—KOVÁCS 8. (1985): Permian —Palaeogene palaeogeography along the eastern part of the Insubric—

Periadriatic lineament system: Evidence for continental escape of the Bakony—Drauzug unit — Acta Geol. Hung. 28. (1—2). pp. 71—84.

KECSKEMÉTI T. (1980): A Bakony-hegységi Nummulites-fauna paleobiogeográfiai áttekintése — Földt. Közi. 110. (3—4). pp. 432—449.

KECSKEMÉTI T.—VÖRÖS A. (1983): Jelentés az Urhida-1 fúrás, valamint az úrhidai felszíni feltárások eocén réteg­sorainak üledékföldtani és őslénytani vizsgálatáról — Kézirat, MAFI Adattár, Budapest.

KÓKAY J . (1976): Geomechanical investigation of the southern margin of the Bakony Mountains and the age of the Liter fault line — Acta Geol. Acad. Sei. Hung. 20. (3—4). pp. 245 — 257.

KŐKAY J. (1987): Előzetes jelentés az Osi—Berhida és Küngös község területén 1986-ban végzett barnakőszén elő­kutatásról — Kézirat, MÁFI Adattár, Budapest.

LELKESNÉ FELVÁRI Gy. (1978): A Balaton-vonal néhány permnél idősebb képződményének kőzettani vizsgálata — Geol. Hung., ser. Geol. 18. pp. 193—295.

MAJKUTH T. (1981): A Velencei-hegység geofizikai előkutatása (1980. évi jelentés) — Kézirat, MAFI Adattár, Buda-

MAJKUTH T. (1985): Adatszolgáltatás a Velencei-hegység környékén az 1984. évben végzett geofizikai mérésekről. — Kézirat, MAFI Adattár, Budapest.

MAJOROS Gy. (1980): A permi üledékképzódés problémái a Dunántúli-középhegységben: egy ősföldrajzi modell és néhány következtetés — Földt. Kőzi. 110. ( 3 - 4 ) . pp. 323-341 .

MÁRTON E. (1986): Paleomagnetism of igneous rocks from the Velence Hills and Mecsek Mountains — Geophys. Trans. 32. (2). pp. 83—145.

PINTÉR A. (1983): Interpretation of gravity and magnetic anomalies in areas of complicated tectonics (the Velence Hills) — Geophys. Trans. 29. (4). pp. 265 - 296.

SCHRÉTER Z.—MAURTTZ B. (1952): A Lovasberény I I . sz. mélyfúrás földtani eredményei — Földt. Közi. LXXXII . 7—9. pp. 250—256. , ^

SCHWAB M. (1963): Az 1957—58. évi távlati kutatófúrások — MAFI Evi jel. 1960-ról, pp. 285 — 335. W E I N Gy. (1977): A Budai-hegység tektonikája — MÁFI Alk. kiadv. 76 p.

A kézirat beérkezett: 1987. VIII. 4.

218 Földtani Közlöny 118. bötet, 3. füzet

Tectonics of the Balatonfő—Velence area (Hungary)

Anionina Dudko*

Abstract

Pre-Upper Carboniferous formations of the Balatonfő—Velence area undergone oroge-nic deformations. They are of imbricated nappe structure but it is impossible to distin­guish between the Variscan and younger events. The Bakony syncilne and its bending around the Velence granite core arose due to the Eoalpine orogeny. The area in question is located on the southern limb of this syncline, and its structure mainly originated due to Tertiary displacements which resulted in the striped structure of the pre-Tertiary base­ment, in the elongation and the tectonic limitation of the strips as well as the in disruption of Eocene formations by dextral displacements. These strike slips were most probably related to the pressing out of the Bakony unit from the Alpine realm. The same process was responsible for the generation of the East Velence pericline from the Bakony syncline which had been bent during the Eoalpine orogeny. The Neoalpine movements resulted in the generation of the pull-apart south of village Polgárdi and in its compression around the Badenian/Sarmatian boundary. Faults of N—S direction and of extensional origin are younger and control the subsidence of the eastern continuation of the East Velence area.

Manuscript received: 4th August, 1987.

Тектоника района Балатонфё—Веленце (Венгрия)

Антонина Дудко

РЕЗЮМЕ

Раннепалеозойские образования района Балатонфё—Веленце претерпели пластичес­кую деформацию. Они имеют покровно-чешуйчатое строение, но трудно определяется вли-ние более молодых движений на их структурообразование. В процессе эоальпийского орогенеза образовалась Среднегорская синклиналь и возникло ее загибание вокруг ядра из веленцейских гранитов. Современный структурный облик исследуемого района, находя­щегося на южном крыле этой синклинали, определился в основном в ходе третичных дви­жений, вследствие которых возникло линейное распределение образований, их загибание и тектоническое ограничение, наконец, растягивание эоценовых вулканических и осадоч­ных образований за счет правых сдвигов. Горизонтальные правые нарушения, вероятно, были связаны с выталкиванием Баконьской единицы из Альп. С этим процессом также можно увязать возникновение Восточно-велицейской периклинали, образовавшейся путем загибания замка Среднегорской синклинали. В процессе юноальпийских движений воз­никла и впадина к югу от села Полгарди, которая испытала сжатие в конце баденского или в начале сарматского века. Моложе их являются возникшие при растяжении нарушения мэридионального направления, по которым была опущена восточная часть Веленцейского района.

* Hungarian Geological Institute, Н-1143 Budapest XIV., Népstadion út 14.