A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos ... · PDF fileA német nyelvi feladatlap tematikus térképvázlata Feladat Témakör/ készség Résztéma/ részkészség Követelmény

A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti

angol és német nyelvi mérések eredményeinek elemzése

2011. április

E L E M Z É S

Kákonyi Lucia és Török József

elemzésének felhasználásával

Összeállította

Südi Ilona

Lövei Mária

Lektorálta

Morvay Zsuzsanna

Török József

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 2 1088 Budapest, Vas u. 8-10.

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ........................................................................................................ 3

1.1. A mérés célja ...............................................................................................3

1.2. A mérőeszközök bemutatása .............................................................................3

1.2.1. Az angol nyelvi feladatlap jellemzői .............................................................3

1.2.2. A német nyelvi feladatlap jellemzői .............................................................5

1.2.3. A feladatok jellemzői ...............................................................................6

1.3. A mérés résztvevői .........................................................................................7

1.4. A mérés lebonyolítása .....................................................................................8

2. Eredmények .................................................................................................... 10

2.1. Az eredmények összesített értelmezése ............................................................. 10

2.1.1. Az angol nyelvi összesített eredmények ....................................................... 10

2.1.2. A német nyelvi összesített eredmények ....................................................... 11

2.2. Az eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint .................................. 13

2.2.1. Az angol nyelvi eredmények részletes elemzése ............................................. 13

2.2.2. A német nyelvi eredmények részletes elemzése ............................................. 14

2.3. Az eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban .............................. 16

2.3.1. Az angol nyelvi eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban ........ 16

2.3.2. A német nyelvi eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban ........ 19

3. Javaslatok, tapasztalatok ................................................................................... 23

4. Háttértényezők ................................................................................................ 25

5. Mellékletek ..................................................................................................... 35

5.1. Teljesítmények táblázatok .......................................................................... 36

5.2. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai az angol és német nyelvi feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan ........... 38

5.3. Az angol és német nyelvi feladatlapon iskolánkénti és képzéstípusonkénti teljesítmény standardpontban ......................................................................................... 46

5.4. Az angol nyelvi feladatlapon a nyelvoktatás jellege szerint elért teljesítmények összehasonlító adatai standardpontban ............................................................. 52

5.5. A német nyelvi feladatlapon a nyelvoktatás jellege szerint elért teljesítmények összehasonlító adatai standardpontban ............................................................. 60


1. BEVEZETÉS

1.1. A mérés célja

A 2010/2011. tanévben a fővárosi fenntartású oktatási intézmények 9. évfolyamos tanulói kö-

rében negyedik alkalommal került sor az idegen nyelvi kompetenciák diagnosztikus mérésére. Így a

méréssel kapcsolatban megfogalmazott célok, a mérőeszköz feladatainak összetétele és tartalmá-

nak meghatározása követte a már kialakult gyakorlatot1.

A nyelvi mérőeszköz felépítése mindkét nyelvből azonos feladat- és szövegtípusokat tartal-

maztak, ezáltal összehasonlíthatóvá váltak egymással az angol és német feladatlapokon mért telje-

sítmények. Az idegen nyelvi készségeket mindkét nyelvből az olvasott szöveg értése és az íráskés-

zség területén vizsgáltuk (1. táblázat). A nyelvi képességek mérését tanulói kérdőív egészítette ki,

mely az idegen nyelv tanulásával kapcsolatban 10 kérdést tartalmazott.

1. táblázat. A nyelvi mérőeszköz általános szerkezeti felépítése

Készség Feladat Bemenet Válasz Itemszám

Olvasás 1 Szavak párosítása definícióval Szó és definíció Betűjelek beírása 7

Olvasás 2 Felirat párosítása hellyel Feliratok és helyek Aláhúzás 7

Olvasás 3 Interjúkérdések párosítása válaszokkal Cikk ifjúsági magazinból Betűjelek beírása 8

Olvasás 4 Hiányos szöveg kiegészítése Leírás állatról Betűjelek beírása 7

Olvasás 5 Címek párosítása szöveggel Címek és szövegek Betűjelek beírása 7

Írás 1 Hiányos szöveg kiegészítése Lyukas szöveg és szavak Szavak értő másolása 7

Írás 2 Irányított fogalmazás Utasítás a szöveg tartalmá-

ról Barát/Egy nyári nap

leírása 4

1.2. A mérőeszközök bemutatása

1.2.1. Az angol nyelvi feladatlap jellemzői

2. táblázat. Az angol nyelvi feladatlap tematikus térképvázlata

Feladat2 Témakör/ készség

Résztéma/ részkészség

Követelmény Alkalmazási

szint

1. Hétköznapi alap-szavak, definíciók megértése

Mind a 9 érettségi témakör

Alapvető nyelvtani struk-túrák és lexikai elemek ismerete

Mind a 9 érettségi téma-kör

A közvetlen környe-zetre vonatkozó ismerős szavak, definíciók megérté-se

(A1 szint)

Ráismerés

2. Személyes vonatko-zás, életmód

Olvasott szöveg meg-értése

Személyes vonatkozás, életmód

Nyelvhelyesség, alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai elemek felisme-rése és kiegészítése szövegszinten

Hétköznapi szókap-csolatok, alapvető nyelvtani szerkeze-tek felismerése, kiegészítéses al-kalmazása adott szövegkörnyezetben

(A1 szint)

Ráismerés

1 Südi Ilona - Lövei Mária (2010, összeáll.): A 2009/2010. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti angol-,

német nyelv és történelemmérések eredményeinek elemzése. 7-8. URL: 2011. április 5-i megtekintés

http://www.budapestedu.hu/data/cms96736/Fov_bemeneti_2009_nyelv_tort_20100414.pdf

Török József (2010): Miben különbözik az idegen nyelvi bemeneti mérés a többi bemeneti méréstől. mérés.info, 14. sz. 7. URL: 2011. április 5-i megtekintés http://www.fppti.hu/data/cms105480/meres.info_14.pdf

2 A feladatok sorrendjére való utalás mindkét nyelv mérőeszközein az A változat feladatsorrendjét tükrözi, melytől a B vál-

tozat csak a feladatok sorrendjében tér el.

http://www.budapestedu.hu/data/cms96736/Fov_bemeneti_2009_nyelv_tort_20100414.pdf

http://www.fppti.hu/data/cms105480/meres.info_14.pdf


Feladat Témakör/ készség



szint

3. Ember és társadalom, Életmód

Utazás

Olvasott szöveg meg-értése, gyakran elő-forduló, rövid felira-tok értelmezése

Utazás, vásárlás, hét-köznapi eszközök

Az ehhez szükséges lexi-kai elemek ismerete

Egyszerű feliratok megértése, hétköz-napi helyzetekkel való kapcsolatának felismerése

(A1 szint)

Ráismerés

4. Személy tulajdonsá-gainak, szokásainak leírása

Íráskészség

Barát bemutatása

A feladatban megadott kommunikációs cél meg-valósítása (dolgok, ese-mények, szokásos cse-lekvések leírása), a meg-adott témához kapcsoló-dó szöveg írása egyszerű kifejezések, mondatok és logikai kapcsolatok használatával)

Egyszerű, rövid összefüggő szöveg alkotása ismert, hétköznapi témá-ban

(B1 szint)

Kivitelezés

5. Életmód Személyes vonatko-zás, család

Szabadidő


Családi kapcsolatok, életút fontos állomásai

A lényeg megértése, kulcsinformációk kiszű-rése

Ismerős, hétköz-napi témáról szóló párbeszéd lényegé-nek megértése, tar-talmi kapcsolat felismerése

(A2 szint)

Ráismerés

6. Környezetünk


Kisállatok a környeze-tünkben

Eseménysorok követése, lényeg megértése, kulcs-információk kiszűrése

Hétköznapi témával kapcsolatos szöveg és a benne lévő információ megér-tése, a tartalmon alapuló (logikai) kapcsolatok létre-hozása

(B1 szint)

Ráismerés

7. Szabadidő, művelő-dés, szórakozás


Olvasás

Kulcsinformációk megér-tése

Rövid tájékoztató szövegek lényegé-nek megértése, tartalmi kapcsola-tok létrehozása

(A1-A2 szint)

Ráismerés

3. táblázat. Az angol nyelvi feladatok csoportosítása a kognitív követelmények taxonómiája alapján

Ismeretek Megértés Alkalmazás

1, 2, 3 5, 6, 7 4

4. táblázat. Az angol nyelvi feladatok típus szerinti csoportosítása

Feladat típusa Feladat

1) Felelet-választó a) többszörös választás 3

b) válaszok illesztése 1, 2, 5, 6, 7

2) Felelet-alkotó c) esszé típusú válasz 4


1.2.2. A német nyelvi feladatlap jellemzői

5. táblázat. A német nyelvi feladatlap tematikus térképvázlata




szint

1. Hétköznapi alap-szavak, definíciók megértése

Mind a 9 érettségi témakör

Alapvető nyelvtani struk-túrák és lexikai elemek ismerete

Mind a 9 érettségi téma-kör

A közvetlen környe-zetére vonatkozó ismerős szavak, definíciók megérté-se

(A1 szint)

Ráismerés

2. Szabadidő, étkezés


Szabadidős elfoglaltság, étkezés

Nyelvhelyesség, alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai elemek felisme-rése és kiegészítése szövegszinten

Hétköznapi szókap-csolatok, alapvető nyelvtani szerkeze-tek felismerése, kiegészítéses al-kalmazása adott szövegkörnyezetben

(A1 szint)

Ráismerés

3. Életmód,

Utazás, Szabadidő

Olvasott szöveg meg-értése, gyakran elő-forduló, rövid felira-tok értelmezése

Közlekedés, ételek, vásárlás, hobbik – illetve az ehhez szükséges lexi-kai elemek ismerete

Egyszerű feliratok megértése, hétköz-napi helyzetekkel való kapcsolatának felismerése

(A1 szint)

Ráismerés

4. Utazás, turizmus

Íráskészség

Nyaralás

A feladatban megadott kommunikációs cél meg-valósítása (dolgok, ese-mények leírása, tetszés nem tetszés kifejezése, kívánság)

A megadott témához kapcsolódó szöveg írása egyszerű kifejezések, mondatok és logikai kapcsolatok használatá-val

Egyszerű, rövid összefüggő szöveg alkotása ismert, hétköznapi témá-ban, személyes élmények, véle-mény leírása

(B1 szint)

Kivitelezés

5. Személyes vonatko-zás, család

A munka világa

Ember és társadalom


Interjú egy fiatal rocksztárral, születés-napja alkalmából.

A huszonéves sztárok világa, étkezés, divat, haverok, lényeg megér-tése, kulcsinformációk kiszűrése

Ismerős, hétköz-napi témáról szóló párbeszéd lényegé-nek megértése, tar-talmi kapcsolat felismerése

(A2 szint)

Ráismerés

6. Környezetünk


A fácán származási he-lye, a madár bemutatá-sa, eseménysorok köve-tése, a lényeg megérté-se, kulcs-információk ki-szűrése

Hétköznapi témával kapcsolatos szöveg és a benne lévő információ megér-tése, a tartalmon alapuló (logikai) kapcsolatok létre-hozása

(B1 szint)

Ráismerés





szint

7. Szabadidő, művelő-dés, szórakozás, utazás, iskola, mun-ka, környezetünk


Olvasás

Kulcsinformációk megér-tése

Rövid tájékoztató szövegek lényegé-nek megértése, tartalmi kapcsola-tok létrehozása

(A1-A2 szint)

Ráismerés

6. táblázat. A német nyelvi feladatok csoportosítása a kognitív követelmények taxonómiája alapján

Ismeretek Megértés Alkalmazás

1, 2, 3 5, 6, 7 4

7. táblázat. A német nyelvi feladatok típus szerinti csoportosítása

Feladat típusa Feladat

1) Felelet-választó a) többszörös választás 3

b) válaszok illesztése 1, 2, 5, 6, 7

2) Felelet-alkotó c) esszé típusú válasz 4

1.2.3. A feladatok jellemzői

1. feladat (angol 1., német 1.): Megadott szavak és szómagyarázatok egymáshoz rendelése

(7 item)

A feladat olyan lexikai elemek ismeretét tételezte fel, amelyek egyrészt az A1 szintű alapszó-

kincs részét képezik (megadott szavak), másrészt azonban (a magyarázatokban) ennél jóval maga-

sabb szintűek. Megoldásához az ismert elemekből ismeretlenekre való következtetés részkészségére

volt szükség.

2. feladat (angol 2., német 2.): Egyszerű bemutatkozás/levél hiányzó szavainak pótlása (7

item)

Ennek a tisztán A1-es szintű feladatnak a megoldáshoz alapvető struktúrák és lexikai elemek

ismeretére volt szükség.

3. feladat (angol 3., német 3.): Hétköznapi feliratok és valószerű előfordulási helyük egy-

máshoz rendelése (7 item)

A feladat megoldásában segített az általános tájékozottság, illetve a logikus gondolkodás.

4. feladat (angol 4., német 4.): Élménybeszámoló írása szöveges segédanyag és irányító

szempontok alapján (4 értékelési szempont = 4 item, itemenkénti értékek 0, 1, 2 vagy 3)

A feladat átmenetet képez az irányított és nem irányított fogalmazás között, mivel csak az

volt adott, hogy miről kell írni, de az nem, hogy mit.

5. feladat (angol 5., német 5.): Párbeszéd hiányzó kérdéseinek beillesztése (8 item)

A feladat az olvasás egyik részkészségének alkalmazásával, a szöveg logikai viszonyait kifeje-

ző kötő- és utaló elemek felismerésével volt sikeresen megoldható. Bár a szöveg maga B1-es szintű

struktúrákat és lexikai elemeket tartalmazott, a feladat sikeres megoldása ezek ismeretét nem igé-

nyelte.

6. feladat (angol 6., német 6.): Összefüggő szöveg hiányzó tagmondatainak beillesztése (7

item)

A feladat sikeres megoldásához a szöveg időbeli és logikai viszonyait kifejező elemek ismere-

tére is szükség volt, valamint a B1 szintű szókincs alaposabb, bár továbbra is passzív ismeretére.


7. feladat (angol 7., német 7.): Tévéműsorok rövid leírásának és címének egymáshoz rende-

lése (7 item)

A feladat megoldáshoz szükség volt némi háttérismeretre, általános tájékozottságra, illetve

képzelőerőre is.

1.3. A mérés résztvevői

A 2010/2011. tanévi bemeneti mérésben a 9. évfolyam tanulóiból választott reprezentatív

minta vett részt. A mintaválasztáshoz az iskolák elektronikus formában adatokat szolgáltattak, me-

lyek a tanuló nevén kívül minden olyan fontos információt tartalmaztak, amelyek a több szempontú

minta kiválasztásához hozzájárultak.

A mintába került, valamint az adatot ténylegesen szolgáltatott tanulók számát és megoszlá-

sának arányát a 8-10. táblázat tartalmazza. Az így kialakított minta a bontások alapjául szolgáló

szempontok szerinti reprezentativitás megtartásával lehetőséget biztosít az összes fővárosi középfo-

kú oktatási intézmény minden tanulójára vonatkozó megállapítások megtételére. A tényleges mérési

adatokkal rendelkező tanulók számának és arányának a tervezett mintától való eltérését elsősorban

a mintába választott tanulók iskolai hiányzása okozta. Néhány főre tehető azok száma, akik az előre

jelzetthez képest a másik nyelv feladatlapját töltötték ki (osztályváltozás), vagy egyáltalán nem

töltöttek ki feladatlapot (általános iskolában a másik nyelvet tanulták).

8. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása az idegen nyelvi mérésnél

A bontás szempontja A populáció A minta A résztvevők

fő arány fő arány fő arány

Első idegen nyelv

angol 9144 81% 2997 77% 2520 78%

német 2097 19% 893 23% 727 22%

11241 100% 3890 100% 3247 100%

9. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása az angol nyelvi mérésnél



Képzéstípus

gimnázium 1595 17% 520 17% 454 18%

szakközépiskola 6185 68% 2031 68% 1743 69%

szakiskola 1364 15% 446 15% 323 13%

A nyelvoktatás jellege

normál 5962 65% 1952 65% 1587 63%

nyelvi előkészítő 2764 30% 909 30% 803 32%

kéttannyelvű 413 5% 135 5% 130 5%

Összesen 9144 100% 2997 33% 2520 28%

10. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása a német nyelvi mérésnél



Képzéstípus

gimnázium 300 14% 127 14% 119 16%

szakközépiskola 1359 65% 577 65% 468 64%

szakiskola 438 21% 189 21% 140 19%


normál 1441 69% 614 69% 484 67%

nyelvi előkészítő 412 20% 176 20% 150 21%

kéttannyelvű 244 12% 103 12% 93 13%

Összesen 2097 100% 893 43% 727 35%


Angol nyelvi mérésen a mintába választott tanulók 84%-a, német nyelvi mérésnél pedig 81%-a

oldotta meg a feladatlapot. Így a mintaelemszám angol nyelvnél 20%-kal, német nyelv esetében

30%-kal magasabb az elmúlt évi résztvevőszámhoz képest.

A tanulók a mérést követő osztályfőnöki órán egy neveltségi kérdőívet (I.) töltöttek ki. Az

otthoni kitöltésű háttérkérdőív (II.) a tanulók családi, szociokulturális adataira, motivációjára és

idegennyelv-tanulására vonatkozóan tartalmazott kérdéseket. A kitöltött tanulói kérdőívek számát

és a két reprezentativitási szempont szerinti megoszlását a 11. táblázat tartalmazza.

11. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása a háttérkérdőívekre vonatkozóan az idegen nyelvi mérésnél

A bontás szempontja A populáció A minta

A résztvevők

Kérdőív I. Kérdőív II.

fő arány fő arány fő arány fő arány

Képzéstípus

gimnázium 1895 17% 647 17% 482 17% 447 17%

szakközépiskola 7544 67% 2608 67% 2026 70% 1846 70%

szakiskola 1802 16% 635 16% 394 14% 353 13%


normál 7403 66% 2566 66% 1841 63% 1676 63%

nyelvi előkészítő 3176 28% 1085 28% 859 30% 787 30%

kéttannyelvű 657 6% 238 6% 202 7% 183 7%

Összesen 11241 100% 3890 35% 2902 26% 2646 24%

A mintába választott tanulók háromnegyede kitöltötte az I. és kétharmada a II. kérdőívet. Így

az elmúlt évi viszonylag alacsonyabb mintaelem-számához képest 30%-kal több tanuló szolgáltatott

adatot.

A fenti arányok voltak megfigyelhetők a 2010-es többi (matematika, szövegértés-szöveg-

alkotás, történelem) mért terület esetében is3.

1.4. A mérés lebonyolítása

A mérések megszervezése a 2010/2011. tanév mérési naptárában jelzett időintervallumban

történt, egy nap egymást követő két tanítási óráján a történelem-méréssel összekapcsolva.

A mérések lebonyolítása egységes útmutató szerint, 2010. szeptember 17-18. és 21-én az in-

tézmény által kiválasztott időpontban, két egymást követő tanórán az igazgató és a mérésvezető

irányítása mellett történt. Az intézményi mérések lebonyolításáról előre megadott szempontok sze-

rinti jegyzőkönyv készült4, melyet az intézményvezető és a mérésvezető aláírásával hitelesített.

A mérések egy esettől eltekintve az útmutató előírásai szerint zajlottak. Ebben az esetben

nem a két egymást követő órán, hanem sajnos két egymást követő napon valósult meg a történelem

és az idegen nyelvi mérés.

Az intézményi mérésvezető irányította a konkrét mérés lebonyolítását, készítette fel az in-

tézményi mérésvezetőket, akik a méréssel kapcsolatos kérdéseiket neki tehették fel, és ő tartotta a

kapcsolatot az MFPI-vel.

3 Südi Ilona – Török József (2011, összeáll.): A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetencialapú bemeneti mérések

matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése. 4. URL: 2011. április 5-i megtekintés

http://www.budapestedu.hu/data/cms112032/Fov_bemeneti_2010_mat_szov_elemzes_20110310.pdf

Südi Ilona – Török József (2011, összeáll.): A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetencialapú bemeneti történe-lemmérés eredményeinek elemzése. 3-4. URL: 2011. április 5-i megtekintés

http://www.budapestedu.hu/data/cms114180/Fov_bemeneti_2010_tort_elemzes_20110325.pdf

4 Südi Ilona (2010): Előzetesen a 2010. évi 9. évfolyamos bemeneti mérésekről. mérés.info, 14. sz. 2-7. URL: 2011. április 5-i

megtekintés http://www.fppti.hu/data/cms105480/meres.info_14.pdf



http://www.fppti.hu/data/cms105480/meres.info_14.pdf


Az intézmények a mérőeszközöket a mintába kiválasztott tanulók létszámának megfelelő

mennyiségben sokszorosítva kapták meg. Saját döntés alapján azonban lehetőségük nyílt arra, hogy

a továbbsokszorosítás költségét és a kódolás-adatrögzítés feladatait átvállalva az iskola minden ta-

nulójával kitöltessék és helyben feldolgozzák a többi tanuló feladatlapját.


2. EREDMÉNYEK

2.1. Az eredmények összesített értelmezése

2.1.1. Az angol nyelvi összesített eredmények

Az angol nyelvi mérés fontosabb paramétereit a 12. táblázat foglalja össze, melyben látható,

hogy az egyéni teljesítmények átlagtól való eltérésének átlaga, a szórás értéke igen magas, közel az

átlag 70%-a.

12. táblázat. A 2010. évi kilencedikes bemeneti mérés eredményei angol nyelvből

Angol nyelv

összteljesítmény 38%

18 pont

szórás 26%

12 pont

jegy-teszt korreláció 0,49

Cronbach-alfa (megbízhatóság) 0,96

A tanulók összteljesítményük szerinti arányának alakulását szemléltető 1. ábrán is jól látható

a teljesítmények igen nagy szórása, valamint a gyengébb teljesítményt nyújtó tanulók magasabb

aránya. Megközelítőleg a tanulók fele 30% alatti eredményt ért el, egyharmaduk 30-70% között tel-

jesített.

1. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása angol nyelvből

A feladatlapok felénél a tanulók mindegyik feladat megoldásával foglalkoztak (2. ábra). Egy-

harmaduknál figyelhető meg egy, 8%-uknál kettő feladat üresen hagyása. Összesen a tanulók egy

tizedénél található több üresen hagyott feladat. A 94 tanuló, aki egyáltalán nem foglalkozott a fe-

ladatok megoldásával, tehát teljes mértékben üresen hagyta a feladatot, a minta 4%-ánál jellemző.

A fentiekkel összefüggésben vizsgáltuk azt is, hogy melyik feladat megoldásával milyen arány-

ban próbálkoztak a tanulók (3. ábra). Az elmúlt években már tapasztaltak figyelhetők meg. A legke-

vésbé annak a feladatnak a megoldásával foglalkoztak a tanulók (4. feladat), amely esetében egy

megadott téma keretében összefüggő szöveget kellett írniuk. A többi hat feladat esetében 10% körül

található azon tanulók aránya, akik üresen hagyták az adott feladatot.


2. ábra. A kihagyott feladatok számának megoszlása angol nyelvből

3. ábra. A kihagyott feladatok aránya az egyes feladatok százalékában angol nyelvből

A tanulók 8. év végi angol nyelv osztályzata és az elért teljesítmény között tényleges kapcso-

lat látható. A tanulók 17%-a nem válaszolt az év végi osztályzatát érintő kérdésre. 2100 tanuló 8.

osztályos érdemjegye szerinti eloszlását mutatja be a 4. ábra. A fiúk 2,7-es és a lányok 3,2-es átlaga

között tényleges a különbség.

4. ábra. A nyolcadikos év végi angol nyelv osztályzatok megoszlása

2.1.2. A német nyelvi összesített eredmények

A német nyelvi mérés eredményeinek fontosabb mutatóit a 13. táblázat foglalja össze, a ta-

nulók teljesítmény szerinti megoszlását az 5. ábra szemlélteti. A tanulók megtalálhatók a teljesít-

mény teljes skáláján. A normál eloszlástól jelentősen balra eltolódó görbét figyelhetünk meg, mivel


a tanulók megközelítőleg egyharmada 30% alatti eredményt nyújtott. 10% alatti a 70% felett teljesí-

tők aránya.

13. táblázat. A 2010. évi kilencedikes bemeneti mérés eredményei német nyelvből

Német nyelv

összteljesítmény 29%

13 pont

szórás 21%

10 pont

jegy-teszt korreláció 0,53

Cronbach-alfa (megbízhatóság) 0,94

5. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása német nyelvből

A tanulók egyötöde mindegyik feladat megoldásával foglalkozott (6. ábra). Egy feladatot a

tanulók közel fele hagyott üresen, és szintén egyötöd azok aránya, akik három vagy több feladat

megoldásával nem foglalkoztak.

6. ábra. A kihagyott feladatok számának megoszlása német nyelvből

Az angol nyelvi mérésnél tapasztaltak a kihagyott feladatok arányát tekintve itt is megfigyel-

hetők (7. ábra). A 4. feladattal a tanulók nagyobb aránya, 77%-a nem foglalkozott. Kiugró, bár ennél

kisebb a 6. feladatot mellőző tanulók 27%-os aránya.


7. ábra. A kihagyott feladatok aránya az egyes feladatok százalékában német nyelvből

A tanulók 8. osztályos év végi német érdemjegye szerinti megoszlását vizsgálva, szembeötlő a

nemek szerinti különbség (8. ábra). A fiúk 2,4-es átlagával szemben a lányok 2,9-es átlaga ténylege-

sen magasabb. A tanulók egyötöde itt sem adott választ az érdemjegyét illetően, ebben persze az is

benne lehet, hogy még nem tanulta az adott nyelvet.

8. ábra. A nyolcadikos év végi német nyelv osztályzatok megoszlása

2.2. Az eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint

2.2.1. Az angol nyelvi eredmények részletes elemzése

Az angol nyelvi bemeneti mérés mérőeszközén elért átlagos teljesítmények nagyon széles ská-

lán helyezkednek el (14. táblázat).

14. táblázat. Az angol nyelvi mérőeszköz feladatain elért teljesítmények szélsőértékei és átlagai

Feladatok Minimum Maximum Átlag Szórás

1. 0% 100% 55% 37%

2. 0% 100% 36% 37%

3. 0% 100% 43% 29%

4. 0% 100% 13% 26%

5. 0% 100% 39% 35%

6. 0% 100% 26% 29%

7. 0% 100% 45% 33%

Feladatlap 0% 100% 38% 26%


Az átlagosnál magasabb teljesítményt értek el a tanulók azokban a feladatokban (1., 7., 3.),

ahol a megoldáshoz vezető út a szavak/kifejezések szinonimáinak (akárcsak passzív) ismeretén ke-

resztül vezetett, bár utóbbi kettő kulturális háttérismereteket is igényelt, a tanuló általános tájé-

kozottságára, logikai készségére is épített.

Átlag körüli teljesítményt két feladatban értek el a tanulók. Ezek közül az egyik (5.) a párbe-

széd szövegtípus jellemzőinek ismeretét kívánta meg a tanulóktól, míg a másik (2.) összefüggő szö-

veg szavakkal történő kiegészítését várta. Előbbi megoldottsági szintje azért meglepő, mert az in-

terjú terjedelme és a válaszlehetőségek fejben tartása erőteljes memóriakapacitást igényelhetett,

míg utóbbin magasabb eredményt vártunk a szöveg és a kiegészítéshez használandó szavak alacsony

szintje alapján.

Átlag alatti a teljesítmény a hiányos szöveg tagmondatokkal történő kiegészítését igénylő 6.

feladatban, mely a komplex szövegkezelés mérését volt hivatott biztosítani. Messze átlag alatti az

irányított fogalmazás feladata (4.), melynek a várttól alacsonyabb eredménye a szövegalkotási ké-

pesség nem megfelelően hangsúlyos szerepéről árulkodik az általános iskolai nyelvoktatásban.

A feladatelemenkénti megoldottsági görbék tanúsága szerint a képzéstípusú iskolák tanulói

között az átlagostól azonos irányú, bár különböző mértékű az eltérés a teljesítmények vonatkozásá-

ban (9. ábra).

9. ábra. Az angol nyelvi feladatlap feladatainak itemenkénti megoldottsága képzéstípusonként

Az iskolatípusonkénti átlagos teljesítmények közötti különbségek átlagos mértéke több mint

másfél szórásnyi (41%pont), a legmagasabb a 7. és a 14. item esetén, míg a legkisebb 17. item ese-

tében. Ez utóbbinak, a szövegalkotás-feladat utolsó három (23-25.) itemének, valamint a második

legnehezebb feladat 35. itemének a kivételével a gimnazisták teljesítménye nem ereszkedik a fővá-

rosi átlagteljesítmény alá. A legmagasabb teljesítményt a szakközépiskolások és a szakiskolások is a

legkönnyebb feladat egyik (5.) itemén érték el, a gimnazisták pedig ugyanezen feladat egy másik

(7.) itemén.

2.2.2. A német nyelvi eredmények részletes elemzése

A német nyelvi bemeneti mérés mérőeszközén elért átlagos teljesítmények szintén meglehe-

tősen széles terjedelmem helyezkednek el (15. táblázat).

Az átlagosnál magasabb teljesítményt értek el a tanulók azokban a kulturális háttérismerete-

ket is igénylő, az általános tájékozottságára, logikai készségére is építő feladatokban (3., 7.), ame-

lyekben a megoldáshoz vezető út a szavak/kifejezések szinonimáinak (akárcsak passzív) ismeretén


keresztül vezetett, és azokban a feladatokban (2.), ahol meghívólevelet kellett zárt elemkészletű

szókinccsel kiegészíteni.

15. táblázat. A német nyelvi mérőeszköz feladatain elért teljesítmények szélsőértékei és átlagai

Feladat Minimum Maximum Átlag Szórás

1. 0% 100% 29% 31%

2. 0% 100% 39% 30%

3. 0% 100% 43% 26%

4. 0% 100% 7% 20%

5. 0% 100% 22% 27%

6. 0% 100% 14% 19%

7. 0% 100% 39% 34%

Feladatlap 0% 100% 29% 21%

Átlag körüli teljesítményt egyetlen (1.) feladatban értek el a tanulók. A szavak és definíciójuk

kapcsolatának megtalálásában segítségükre volt a definíció könnyű volta, mégsem bizonyult a fela-

dat könnyűnek.

Három feladatban átlag alatti, folyamatosan csökkenő mértékű teljesítményt értek el a tanu-

lók. Ezek közül az egyik (5.) a párbeszéd szövegtípus jellemzőinek ismeretét kívánta meg a tanulók-

tól. Az ebben elért átlag alatti teljesítmény a képesség relatíve alacsony begyakorlottságára, a szö-

vegkezelés alacsony tudatossági szintjére utal. Ugyanezt látszik megerősíteni a következő, még

alacsonyabb eredményű feladat (6.), melyben a szövegkezelés képességét mértük. Az angol nyelvnél

immár tapasztalt módon, de az ott kapott eredményhez képest is jóval alulmúló tejlesítménnyel

oldották meg a tanulók az irányított fogalmazás feladatot (4.), melynek extrém alacsony eredmé-

nyessége a szövegalkotási képesség javarészt elégtelen fejlettségi szintjére, ezáltal súlyos hiányos-

ságokra irányítja rá a figyelmet az általános iskolai németoktatásban.

A feladatelemenkénti megoldottsági görbék alapján szembetűnő, mekkora a különbség a gim-

nazista tanulók német nyelvi kommunikációs képessége javára az átlaghoz és a szakközépiskolás-

okéhoz képest, és mennyire kicsi a mutatkozó különbség e téren a szakközépiskolás és szakiskolás

tanulók eredményei között. (10. ábra).

10. ábra. A német nyelvi feladatlap feladatainak itemenkénti megoldottsága képzéstípusonként

Az iskolatípusonkénti átlagos teljesítmények közötti különbségek átlagos mértéke közel két-

szórásnyi (39%pont), a legmagasabb a 41., 6. és a 33. item esetén, míg a legkisebb 38. item eseté-

ben. Ez utóbbinak, az ezt követő kettőnek (39-40.) a szövegalkotás-feladat utolsó (25.) itemének,


valamint a párbeszéd-kiegészítéses feladat első (26.) itemének a kivételével a gimnazisták teljesít-

ménye nem ereszkedik a fővárosi átlagteljesítmény alá. A legmagasabb teljesítményt mindhárom

iskolatípus tanulói az egyik legkönnyebb feladat egyik (10.) itemén érték el.

2.3. Az eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban

2.3.1. Az angol nyelvi eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban

A mintát a mérés résztvevőinél bemutattuk. Az eredményeket a két reprezentativitási szem-

pont, valamint a nemek megoszlása szerint is vizsgáltuk. A tanulói teljesítmények képzéstípuson-

kénti alakulását a 11. ábra szemlélteti, amely az elmúlt évihez nagymértékben hasonló összképet

mutat.

11. ábra. A tanulói képzéstípusonkénti angol nyelv teljesítményének eloszlása

A szakközépiskolai tanulók teljesítménye szerinti megoszlását szemléltető görbe majdnem

teljesen rásimul a fővárosi átlag vonalára. A szakközépiskolai tanulók háromnegyede, míg a szakis-

kolai tanulók 96%-a nyújtott 50% alatti eredményt. Ugyanakkor a gimnáziumi tanulók 61%-a ezen

szint felett teljesített.

A minta a nyelvoktatás jellege szerint is reprezentatívnak tekinthető. Ennek a szempontnak a

figyelembevételével meghatározott átlagos teljesítmények a 16. táblázatban láthatók. A szórás

átlaghoz viszonyított értéke a szakiskolásoknál kiemelkedően magas, 89%-os. A gimnáziumi és szak-

középiskolai tanulóknál az figyelhető meg, hogy a normál nyelvi képzésnél a legmagasabb és a

kéttannyelvűnél a legkisebb a relatív szórás értéke.

16. táblázat. Az angol nyelvi teljesítmények alakulása a nyelvoktatás jellege szerint

Teljesítmény (%)

Nyelvoktatás jellege Átlag Szórás

Gimnázium normál 60 29

nyelvi előkésztő 56 26

kéttannyelvű 78 24

Szakközépiskola normál 31 21



Szakiskola normál 18 16

Fővárosi átlag 38 26


A tanulói megoszlást a gimnáziumi és szakközépiskolai tanulókra vonatkozóan a fenti szem-

pontok szerint a 12-13. ábra mutatja be, melyeken jól látszanak a különbségek.

12. ábra. A gimnáziumi tanulók angol nyelvi teljesítményének eloszlása a nyelvoktatás jellege szerint

13. ábra. A szakközépiskolai tanulók angol nyelvi teljesítményének eloszlása a nyelvoktatás jellege szerint

Hullámzó, tehát több csúcsponttal rendelkezik a kéttannyelvű képzésben érintett gimnáziumi

tanulók teljesítménye. Ebben az esetben nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a minta elem-

száma nagyon alacsony (5.1. melléklet 1. táblázat).

A nemek szerinti bontásban bár nem reprezentatív a minta, de évek óta hasonló összetétel fi-

gyelhető meg. Ezen szempont figyelembevételénél már láttuk, hogy a 8. év végi osztályzatok átlaga

szerint a lányok eredménye szignifikánsan jobb. A mérés során nyújtott teljesítményt tekintve ösz-

szességében viszont nincs különbség. Ezt jól szemlélteti a tanulók teljesítmény szerinti megoszlását

bemutató 14. ábra is. A nemek között egy-egy feladat megoldásában van csak különbség. Míg az

alapszintű visszaidézést igénylő 2. és a kombinatorikai készséget is esetenként feltételező 3. fela-

datnál a fiúk, addig az irányított szövegalkotási képességet mérő 4. és a komplex szövegkezelés

képességét vizsgáló 6. feladat megoldásában a lányok voltak az eredményesebbek.

A mérési eredményeket a különbségek jobb érzékelhetősége és összehasonlíthatósága érde-

kében 500 pontos átlagra is standardizáltuk 100 pontos szórással. Ezen szempont figyelembevételé-

vel az intézményi átlagos teljesítmények képzéstípusonkénti alakulását mutatja be a 15. ábra.


14. ábra. A tanulók angol nyelvi teljesítményének eloszlása nemek szerint

15. ábra. Az angol nyelvi teljesítmények alakulása képzéstípusonként

A legjobb és a leggyengébb eredmények összevetése során a szakiskoláknál 85 pontos a kü-

lönbség, a gimnáziumoknál már kétszórásnyi, a szakközépiskoláknál közelít ez az érték a szórás há-

romszorosához. Gimnáziumoknál egy intézmény átlaga található a fővárosi átlag alatt, egy pedig a

közelében. A szakközépiskolák 38%-a átlag feletti teljesítményt tudhat magáénak.

A legjobb eredményt elért szakközépiskola átlaga a legjobb gimnáziumi eredmények szintjén

van. A legeredményesebb szakiskola a leggyengébben teljesítő gimnáziummal hasonló szinten sze-

repel. A leggyengébb szakközépiskolai és szakiskolai teljesítmény között csupán egy tizedszórásnyi a

különbség a szakközépiskola javára.

A tanulók eddigi teljesítmény-eloszlását standardizált eredmények alapján a percentilisek se-

gítségével a 16. ábra és az 5.1. melléklet 1. táblázata szemlélteti.

A tanulók 50%-ának teljesítménye a 25-75-ös percentilisek által jelzett intervallumban talál-

ható. Ez az intervallum a szakiskolások esetében félszórás terjedelmű, tehát ezen tanulók képeznek

leginkább homogén csoportot a meglévő ismereteik tekintetében. Ennél nagyobb, egyszórásnyi in-

tervallumban a szakközépiskolások és kétszórásnyiban a gimnáziumi tanulók fele található. Itt már

sokkal heterogénebb csoportról beszélhetünk. Az ábra tanulmányozása során még egy jelenség fel-

tűnő. A gimnáziumi tanulók gyengébb 25%-a, a szakközép- és szakiskolai tanulóknak a jobban telje-


sítő 25%-a mutat szórtabb teljesítményt. A szakiskolások esetében az intervallum szélessége már

234 standardpont.

16. ábra. A tanulók angol nyelvi teljesítménye percentilisenként képzéstípusonkénti bontásban

(a szakaszok felső határát jelzi az ábra alatti percentilisérték, a függőleges vonal átlagos értéket jelöl)

A nyelvoktatás jellege szerinti percintilisértékek az 5.1. melléklet 1. táblázatában szerepel-

nek.

2.3.2. A német nyelvi eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban

A német nyelvi eredmények minta összetétele szerinti vizsgálatát az angol nyelvnél az előző-

ekben látott sorrendet követve végeztük. A tanulói teljesítmények képzéstípusonkénti megoszlását

a 17. ábra mutatja be. A hasonló bontás szerinti megoszlást tartalmazó ábráknál tapasztaltak sze-

rint itt is a szakközépiskolai tanulókat jellemző görbe követi a fővárosi átlag alakulását. A gimnázi-

umi tanulók 61%-a csakúgy, mint az angol nyelvnél, 50% feletti eredményt ért el. A szakközépiskolai

tanulók 90%-a, a szakiskolások majdnem teljes egésze 50% alatti teljesítményt nyújtott.

A teljesítmények átlagos értékének nyelvoktatás jellege szerinti alakulását a 17. táblázat fog-

lalja össze. Az egyes tanulók teljesítménye az átlagtól leginkább a szakiskolások esetében tér el. Ezt

tapasztaltuk az angol nyelvi eredményeknél is.

A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók teljesítményének a nyelvoktatás jellege szerinti

megoszlását a 18-19. ábra szemlélteti. A gimnáziumi tanulók ábráján látható a fővárosi átlaghoz

képest jobbra, a magasabb teljesítmények irányába tolódó görbe több csúcsponttal minden részmin-

ta esetében. A szakközépiskolai tanulók kéttannyelvű képzésénél erőteljesen bimodális az eloszlás,

de mindegyik részmintánál követi a görbe alakja a fővárosi átlag szerinti eloszlást.

17. ábra. A tanulók képzéstípusonkénti német nyelvi teljesítmények eloszlása


17. táblázat. A német nyelvi teljesítmények alakulása a nyelvoktatás jellege szerint

Teljesítmény (%)

Nyelvoktatás jellege Átlag Szórás

Gimnázium normál 51 27



Szakközépiskola normál 24 15



Szakiskola normál 15 11

Fővárosi átlag 29 21

18. ábra. A gimnáziumi tanulók német nyelvi teljesítményének eloszlása a nyelvoktatás jellege szerint

19. ábra. A szakközépiskolai tanulók német nyelvi teljesítményének eloszlása a nyelvoktatás jellege szerint

A 8. osztályos év végi német nyelvi osztályzatnál láttuk, hogy a lányok átlagos eredménye

szignifikánsan magasabb a fiúkénál. A nyújtott teljesítményben tényleges, 6 százalékpontos különb-

ség figyelhető meg a lányok javára, és ugyanez tapasztalható minden egyes feladatnál. A teljesít-


mények szerinti megoszlás nemek szerinti görbéje szépen simul a főváros átlagot szemléltető görbé-

re (20. ábra).

20. ábra. A tanulók német nyelvi teljesítményének eloszlása nemek szerint

A standardizált intézményi átlagos teljesítmények képzéstípusonkénti alakulását a 21. ábra

mutatja. A két szélső, tehát a legjobb és leggyengébb teljesítmény közötti különbség a szakközépis-

kolák esetében a legnagyobb, a szórás két és félszerese. A gimnáziumoknál ez az érték 187 stan-

dardpont, a szakiskoláknál pedig 133. Egy gimnázium eredménye található a fővárosi átlag alatt. A

szakiskolák közül teljesítménye alapján három a fővárosi átlag felett helyezkedik el. Ezek a feladat-

ban leggyengébb gimnáziumokkal azonos sávban vannak. A szakközépiskolák egyharmada fővárosi

átlag feletti. A feladatban leggyengébb szakközépiskola és szakiskola teljesítménye azonos.

21. ábra. A német nyelvi teljesítmények alakulása képzéstípusonként

Az egyéni teljesítmények percentilisenkénti értékeit bemutató ábra (22. ábra) az angol

nyelvnél már tapasztaltakhoz nagymértékben hasonló következtetések levonását teszi lehetővé. A

tanulók középső 50%-a (25-75-ös percentilis között) a teljesítmény szempontjából a leghomogénebb

csoportot a szakiskolában alkotja. A teljesítmények ebben az esetben 70 standardpontnyi interval-

lumban szóródnak. A szakközépiskolásoknál egy-, a gimnazistáknál kétszórásnyi ez az érték.


22. ábra. A tanulók német nyelvi teljesítménye percentilisenként képzéstípusonkénti bontásban

(a szakaszok felső határát jelzi az ábra alatti percentilisérték, a függőleges vonal átlagos értéket jelöl)

A leggyengébben teljesítők a tanulók alsó negyede eredménye a gimnáziumnál másfél-

szórásnyi széles intervallumban található. A tanulók legjobb eredményt elért negyede a szakközép-

és szakiskolák esetében mutat nagy szóródást. A szakközépiskolások teljesítménye 275, míg a szak-

iskolásoké 209 standardpontnyi intervallumban helyezkedik el.

A percentilisenkénti részletes adatok a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban is az 5.1. mel-

léklet 2. táblázatában szerepelnek.


3. JAVASLATOK, TAPASZTALATOK

A 2010/11. tanévi idegen-nyelvi bemeneti kompetenciamérés a korábbi évekéhez hasonló

eredményt mutat, így a javasolt fejlesztési feladatok is hasonlóak.

Az önálló szövegalkotást mérő feladatban minden iskolatípus tanulói saját átlagteljesítmény-

üknél lényegesen rosszabb eredményt produkáltak. A különböző iskolatípusok tanulóinak mindkét

nyelv feladatlapjában elért eredményeinek összehasonlítása során szembeötlő, hogy a szakközépis-

kolai és szakiskolai tanulók azokban a feladatokban érnek el saját átlaguknál is rosszabb teljesít-

ményt, amelyek valamilyen formában a szövegalkotással kapcsolatosak.

Az önálló szövegalkotási feladat megoldásához a felmérésben résztvevő tanulók fele, de az

egyébként jó teljesítményt nyújtó diákok közül is többen hozzá sem kezdtek. Ennek oka nem feltét-

lenül az időhiány, hiszen a korábbi évek gyakorlatától eltérően az önálló szövegalkotási feladat a

mérőeszköz közepére került, az irányító szempontok pedig megkímélték a tanulókat a vázlatírástól,

a feladat sikeres megoldásához azonban a megfelelő formát meg kellett találniuk. Az üres feladatok

magas száma a szövegalkotási készség alacsony színvonala mellett a problémamegoldás iráni igény

alacsony voltát is jelzi. Az íráskészség fejlesztése nemcsak annak gyakorlati haszna miatt fontos,

hanem azért is, mert összpontosításra, logikus gondolkodásra nevel.

Az olvasás- és az íráskészség szoros kapcsolatából adódóan az olvasási készség fejlődése meg-

erősíti és pozitívan hat az íráskészségre, modellként szolgál ahhoz. A hatékony olvasás és az önálló

szövegalkotás eléréséhez mint célhoz a részkészségek fejlesztésén keresztül juthatunk el. A szimul-

tán fejlesztendő területek közül az olvasás fejlesztése során egyfelől az információszerzés céljából

történő olvasás mellett lehetőséget kell biztosítani a középiskolásoknak az örömforrás céljából tör-

ténő olvasásra is. Az olvasástudatosság kifejlesztése szintén fontos: a tanulók legyenek tisztában az

olvasás formáival, jellemző lépéseivel:

jóslás: mielőtt elkezdjük a szöveg feldolgozását, kérjük meg tanítványainkat, hogy a

cím, vagy az illusztráció alapján próbálják meg összegyűjteni már meglévő ismeretei-

ket, és próbálják meg kitalálni, miről szól a szöveg,

a fő gondolatok kiszűrése,

speciális információk kikeresése,

a szöveg felépítésének, szerkezetének, stílusának elemzése, gondolatok összefüggése,

következtetés, mire utal egy-egy mondat,

a szöveg megértése, részletes olvasás.

A fejlesztés első lépése, hogy a tanítás nyelve kizárólagosan a célnyelv legyen. A tanár nyelv-

tudása nyelvi modellként szolgáljon a diákok számára. A tanár által használt struktúrák és lexikai

elemek azonos szituációkban való ismétlődésével a tanulók hozzászoknak ahhoz, hogy ne anyanyel-

vükön gondolkodva, fejben mindent lefordítva közelítsenek meg egy idegen nyelvű szöveget.

A célnyelvi óravezetés hatásaként a szövegek feldolgozása során a tanulók a kontextus alap-

ján próbálják meg a jelentést kikövetkeztetni, legyen az valóságos szituáció vagy olvasott szöveg.

Ez utóbbi esetében a fordításnak, mint módszernek az alkalmazása, akár rész- vagy szófordítás for-

májában is, határozottan ellenjavallt, ugyanis szükségtelenné ezáltal lehetetlenné teszi a ké-

sőbbiek során nélkülözhetetlen szövegértési stratégiák kialakulását. Minden szinten súlyt kell fek-

tetni arra, hogy az új szavak jelentése fokozatosan, bemutatás és többszöri használat, szómagyará-

zat alapján világosodjon meg a tanulók számára. A szöveg megértését pedig különböző, célnyelven

megfogalmazott feladatokkal kell elősegíteni és mérni, a globális megértéstől kezdve a fontos rész-

letek kiszűréséig.

Az íráskészség fejlesztésének már a nyelvtanulás korai szakaszában meg kell kezdődnie. A ha-

gyományos feladatok, az erősen irányított, egyes nyelvi struktúrák, illetve lexikai elemek használa-

tára vonatkozó, rövid szövegek megírása a tanulás segédeszköze, hozzájárul az íráskészség részkés-

zségeinek kialakításához. Célja a megerősítés, segíti a tanuló fejlődését, mivel rendszeres visszajel-


zést kap a tanuló a teljesítményéről. A valódi cél érdekében, valódi feladatot végrehajtó, valódi

olvasónak vagy címzettnek szóló szöveg létrehozása a végső cél. Ez a készség is, hasonlóan a többi-

hez, elsősorban magának a tevékenységnek a gyakorlásával fejlődik. Az íráskészségét különféle szö-

vegek vizsgálatán keresztül közelíthetjük meg a szövegek típusának vagy funkciójának tanulmányo-

zásával. Az írás folyamatának megtervezése (kinek, miért és mit meghatározása, vázlatkészítés,

szókincs-gyűjtés és csak utána kezdjen hozzá a szöveg elkészítéséhez), elrendezése, majd a szöveg

megfogalmazása és átdolgozása.

Célszerű mindjárt a kezdetektől tudatosítani a tanulókban azt is, hogy milyen értékelési

szempontok alapján értékelhető egy szövegalkotási feladat. A teljesítés és a nyelvi megformálás

szétválasztása már egészen egyszerű, 40-50 szavas szövegek esetében is értelmezhető, amennyiben

a feladat kijelölése pontos és minden részletre kiterjedő.

A teljesítmények igen széles skálán tapasztalt szóródása indokolttá teszi a differenciált tanu-

lásszervezést, akár osztály-, akár képességcsoport-szinten történik az idegen nyelvi kompetenciák

fejlesztése.


4. HÁTTÉRTÉNYEZŐK

A bemeneti teljesítményeket iskolán kívüli tényezők is befolyásolják. A háttértényezők vizs-

gálatához a tanulók két önkitöltős kérdőíven szolgáltattak adatot a bemeneti mérések (matematika,

szövegértés-szövegalkotás, történelem és idegen nyelvi) során. Az I. számú kérdőív a neveltséget

mérő 18 szituációt tartalmazott, a II. számú pedig a szocio-kulturális helyzetre, a gazdasági ellá-

tottságra, illetve a motiváció vizsgálatára vonatkozóan tartalmazott kérdéseket. A kérdőívek össze-

sített adatairól, valamint a matematika- és szövegértés-szövegalkotás mérés eredményeivel való

összefüggésükről az első mérési pontról szóló értékelésben olvashatunk5. A történelemmérés során

elért eredményekkel fellelhető összefüggések bemutatására a második mérési pont első szöveges

értékelése6 tér ki. Jelen vizsgálatunk ezen mérési pont második elemzéseként az idegen nyelvi mé-

rés eredményeinek a háttértényezőkkel való összefüggéseit mutatja be. A vizsgált két nyelv eseté-

ben az adatok nagyon hasonló viselkedést mutatnak.

A 23. ábrán a tanulók lakóhelye, illetve általános iskolájának telephelye és a mérés során

nyújtott teljesítmények kapcsolata látható. Budapesti tanulók teljesítménye mind a lakóhely, mind

az általános iskola helye szerint közel 20 ponttal magasabb, mint a vidéki tanulóké. A lakóhelyet

tekintve ez a különbség az angol nyelvnél, az általános iskolát tekintve mind a két vizsgált nyelvnél

szignifikáns. A külföldi tanulók eredményét vizsgálva fontos figyelembe venni, hogy létszámarányuk

nem éri el a fél százalékot.

23. ábra. Az angol és német nyelvi mérés átlageredménye a tanuló lakóhelye és

általános iskolájának telephelye szerint

A képzéstípusonkénti tanulói teljesítményeknél a többi mérésnél már látott tendencia itt is

megfigyelhető (24. ábra). A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók, valamint a szakközépiskolai és

szakiskolai tanulók teljesítménykülönbsége minden vizsgált vonatkozásban közel háromnegyed szó-

rásnyi. A budapesti tanulók eredménye a látható különbségek ellenére csupán a gimnazisták és

szakközépiskolások angol nyelvi teljesítményénél mutat tényleges különbséget a vidéki tanulók

eredményéhez képes.

5 Südi Ilona – Török József (2011, összeáll.): A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések

matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése. 28-40. URL: 2011. április 19-i megtekintés http://www.budapestedu.hu/data/cms112032/Fov_bemeneti_2010_mat_szov_elemzes_20110310.pdf

6 Südi Ilona – Török József (2011, összeáll.): A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti történe-

lemmérések eredményeinek elemzése. 14-18. URL: 2011. április 19-i megtekintés http://www.budapestedu.hu/data/cms114180/Fov_bemeneti_2010_tort_elemzes_20110325.pdf




24. ábra. Az angol és német nyelvi mérés átlageredménye a tanuló lakóhelye és

általános iskolájának telephelye szerint képzéstípusonkénti bontásban

A mérés során nyújtott teljesítményeknek a 8. év végi magatartás és szorgalom osztályzatok-

kal, valamint a tanulmányi teljesítménnyel való összefüggését szemlélteti a 25. ábra. Mindegyik

esetben szoros a kapcsolat a vizsgált jelenség és a nyújtott teljesítmény között. A magatartás osz-

tályzatot figyelembe véve közel egyszórásnyi a teljesítménykülönbség. A szorgalom osztályzatnál

már másfél szórásnyi az eredmények különbsége a két végpont között. Ennél nagyobb az eltérés a

tanulói 8. osztályos év végi átlagos teljesítményeknél.

25. ábra. Az angol és német nyelvi mérés átlageredményének összefüggése a magatartás és szorgalom 8. év végi osztályzatával, valamint az általános iskolai tanulmányi eredménnyel

Az iskolai teljesítménnyel való elégedettség teljesítményt befolyásoló ereje már a korábbi

méréseknél is tapasztalható volt. Az angol és a német nyelv mérésénél is több mint egyszórásnyi a

különbség a teljesítményével elégedetlen és nagyon elégedett tanulók eredménye között (26. ábra).


26. ábra. Az iskolai teljesítménnyel való elégedettség és az angol valamint a német nyelvi mérés átlagos eredményének kapcsolata

A teljesítménnyel való elégedettség mellett az elérni kívánt végzettségcél eredményt magya-

rázó ereje a másik igen meghatározó tényező. Minél magasabb az elérendő cél, annál eredménye-

sebben oldották meg az idegen nyelvi feladatlapokat (27. ábra). A szakiskolások eredményénél lát-

ható különbségek nem szignifikánsak.

27. ábra. A végzettségcél és az angol valamint a német nyelvi mérés átlagos eredményének kapcsolata

A tanulók pályairányultságára vonatkozó kérdésnél a korábbi méréseknél már tapasztaltak

láthatóak. A szellemi alkotó tevékenységet választók teljesítménye körülbelül félszórással kiemel-

kedik, bár arányuk csupán 5% körüli (28. ábra).

A másnapi készülésre fordított időmennyiség szintén összefügg a bemeneti képességszintekkel

(29. ábra). A két idegen nyelvet tekintve lényeges különbség tapasztalható. Míg az angol nyelvnél

nem, addig a német nyelvi mérésnél a két-három órát vagy többet tanulók eredménye és az egy

óránál kevesebbet készülők eredménye között szignifikáns különbség állapítható meg.

A 30-31. ábrák a szabadidőből a nyelvtanulásra, az olvasásra fordított heti, valamint a számí-

tógépezésre, TV nézésre fordított napi időmennyiség és a mérés során nyújtott teljesítmény kapcso-

latát szemlélteti. A bemutatott kép a korábbi méréseknél tapasztaltakkal megegyező. A nyelvtanu-

lásra és olvasásra fordított idő pozitívan hat a teljesítményre, a nyelvtanulásra fordított idő esetén

szorosabb a korrelációs kapcsolat. A számítógépezés időmennyisége és a teljesítmény között nincs


tényleges összefüggés, viszont a tévézésre naponta fordított idő a teljesítményt negatívan befolyá-

solja.

28. ábra. Teljesítményeredmények a pályairányultság szerinti bontásban

29. ábra. A másnapi készülés időmennyisége és a bemeneti történelem teljesítmények nemenkénti bontásban

30. ábra. Az angol nyelv teljesítmények alakulása a szabadidő-ráfordítás mértéke szerint


31. ábra. A német nyelv teljesítmények alakulása a szabadidő-ráfordítás mértéke szerint

A kultúrkincsekhez való hozzáférési módok és az elért eredmények között erős összefüggés

tapasztalható (32. ábra).

32. ábra. Az angol és német nyelv teljesítmények alakulása a kultúrkincsekhez való hozzáférés vonatkozásában

Azok a tanulók, akik emlékeik szerint többször jártak könyvtárban ténylegesen jobban teljesí-

tettek azon társaiknál, akik egyszer sem fordultak meg ott. A múzeumban és színházban kettőnél

többször jártak teljesítménye szintén ténylegesen magasabb, és már az exponenciális változáshoz

hasonlítható.

A szülők iskolai végzettsége a mérések során erős mutató a tanulói teljesítmények vonatko-

zásban. Az angol és a német nyelvi mérések során elért eredmények és a szülők végzettsége közötti

összefüggést a 18-19. táblázat szemlélteti.

Végül a teljesítményeket szintén magyarázó tényezőt, az otthon található könyvek állomá-

nyát vizsgáltuk, melynek a nagyságát a tanulók megközelítőleg ítélték meg. Külön rögzítésre került

a becsült idegen nyelvű otthoni könyvállomány is. Mindegyik esetben tényleges összefüggés tapasz-

talható, az összes könyvállománnyal erősebb. A képzéstípusonkénti összefüggéseket a 33-34. ábra

szemlélteti.


18. táblázat. A szülők iskolázottságának és az angol nyelv teljesítmények kapcsolata

Anya Apa

általános isk.

szak-munkás

érettségi technikum főiskola egyetem több

diploma doktori Együtt

általános isk. 439 453 428 407 419 468 484 . 439

szakmunkás 445 460 482 526 501 554 583 566 477

érettségi 541 504 498 499 515 547 498 529 503

technikum 510 472 520 519 523 515 613 557 518

főiskola 409 460 545 525 534 560 539 460 532

egyetem 718 503 509 532 591 577 582 637 571

több diploma . 444 601 545 579 513 562 468 551

doktori 476 . 407 523 . 590 614 539 571

Együtt 450 466 496 516 531 554 563 558 500

19. táblázat. A szülők iskolázottságának és a német nyelv teljesítmények kapcsolata

Anya Apa

általános isk.

szak-munkás

érettségi technikum főiskola egyetem több

diploma doktori Együtt

általános isk. 454 504 439 530 505 505 . . 466

szakmunkás 462 479 478 516 501 . . 721 482

érettségi 525 501 524 465 543 600 707 515 519

technikum 401 500 492 502 451 436 495 . 485

főiskola 608 466 459 507 539 502 672 734 539

egyetem . 406 541 456 678 568 611 784 596

több diploma . 648 525 790 605 568 505 515 569

doktori 505 . 406 . 481 . . 436 462

Együtt 463 487 497 504 533 560 609 617 501

33. ábra. A becsült könyvállomány és a teljesítmények összefüggése képzéstípusonként

Az összes könyvállomány vonatkozásában az angol nyelvi mérésnél a gimnáziumi és szakközép-

iskolai tanulóknál látható összefüggés szignifikáns. A szakközépiskolásoknál a teljesítmény vonatko-

zásában két csoport figyelhető meg, a kb. 50 könyv és az alattiak, valamint ezt meghaladó állo-

mánnyal rendelkezők.

Az idegen nyelvű otthoni könyvállomány vizsgálatánál a nyújtott eredményben tényleges kü-

lönbség az angol nyelvnél, az 1000-nél több, a szakközépiskolásoknál a kb. 1000 könyv esetében

mutatható ki.


34. ábra. A becsült idegen nyelvű könyvállomány és a teljesítmények összefüggése képzéstípusonként

A nyelvi feladatlapot megoldók kérdései

Az idegen nyelvi mérés során a tanulói II-es kérdőív tartalmazott néhány, csak a nyelvtanulás-

sal, oktatással kapcsolatos kérdést, melyet csak az idegen nyelvi feladatlapot kitöltők válaszoltak

meg. Az első kérdés a vizsgált két nyelv heti óraszámára kérdezett rá. A 20. táblázat ezen adatokat

a tanulók bevallása alapján a nyelvoktatási jelleg szerinti bontásban foglalja össze. Ebben a táblá-

zatban található az is, hogy hány éve foglalkozik a tanuló az adott nyelv tanulásával és a tanórán

kívüli gyakorlásával. A heti óraszám és a tanórán kívüli gyakorlással töltött idő vonatkozásában tény-

leges különbségeket tapasztalhatunk.

20. táblázat. Az angol és német nyelv tanulására fordított idő a nyelvoktatás jellege szerint

Nyelvoktatás jellege

Angol nyelv Német nyelv

Heti óraszám Tanulás éve Tanórán kívül a

gyakorlással töltött idő

Heti óraszám Tanulás éve Tanórán kívül a gyakorlással

töltött idő

átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás

Gimnázium 4 2 6 2 3 3 4 1 7 2 3 2

Szakközépiskola 4 2 6 2 2 3 4 2 6 3 2 2

Gimnázium nyek

11 4 6 3 5 3 8 3 6 4 3 2

Szakközépiskola nyek

12 3 6 2 4 4 13 3 5 3 4 5

Gimnázium kéttanny.

18 0 6 2 4 4 13 7 6 3 8 4

Szakközépiskola kéttanny.

17 4 6 3 6 4 20 1 6 3 6 4

Szakiskola 2 1 5 3 2 5 3 1 5 3 1 1

Az idegen nyelv tanulásával kapcsolatos terveket is vizsgáltuk, tehát melyik az a legmagasabb

szint, melyet el szeretnének érni a tanulók. Először a két nyelv vonatkozásában a tanulók megoszlá-

sát a 35. ábra mutatja be. Azon tanulók arányában, akik egyetemi végzettséget szeretnének szerez-

ni nem látható különbség. A felsőfokú nyelvvizsgát letenni, valamint érettségizni szándékozók ará-

nyában van tíz százalékpontos különbség az angol és német nyelvet tanulók között. Az angol nyelvet

tanulók 70%-a, a német nyelvet tanulók 60%-a úgy ítéli meg, hogy középfokú nyelvvizsgát, vagy an-

nál magasabb szintet szeretne elérni.


35. ábra. A tanulók megoszlása a nyelvtanulás továbbtanulási tervekben betöltött szerepe szerint a vizsgált nyelvenként

A 36. ábra a fenti szempontok szerinti összetételt vizsgálja, de a nyelvoktatás jellege szerinti

bontásban.

36. ábra. A tanulók megoszlása a nyelvtanulás továbbtanulási tervekben betöltött szerepe szerint a nyelvoktatás jellegét figyelembe véve

A nyelvoktatás jellege és az elérni kívánt szint közötti kapcsolatot mind a gimnáziumok, mind

a szakközépiskolák esetében jól szemlélteti az ábra. A kéttannyelvű képzésben a tanulók közel

90%-a, a nyelvi előkészítő képzésben résztvevők 70 és 50%-a (gimnázium és szakközépiskola), a nor-

mál nyelvi képzésnél 50 és 20%-a szeretne felsőfokú nyelvvizsgát vagy egyetemi végzettséget elérni.

A fenti szempont és a feladatmegoldás során nyújtott teljesítmény összefüggését mutatja be

a 37. ábra. Összességében megállapítható, hogy minél magasabb az elérni kívánt cél, a feladatlap

megoldása annál sikeresebb.


37. ábra. A nyelvtanulás továbbtanulási tervekben betöltött szerepe és a teljesítmények összefüggése

A tanulók 27%-a jelezte, hogy az iskolai nyelvórákon kívül még hol tanul idegen nyelvet (38.

ábra). A tanulók több mint fele rokonoktól tanul és átlagosan 30% a magántanártól tanulók aránya.

38. ábra. A tanulók megoszlása a nyelvórán kívüli nyelvtanulás szerint

A tanulók 44%-a jelezte, hogy az iskolai nyelvórákon kívül tanul még idegen nyelvet. Ezen ta-

nulók 18%-a hetente kétszeri, 13%-uk hetente egyszeri alkalommal tanul még idegen nyelvet. A

nyelvoktatás jellege szerinti megoszlást a 39. ábra mutatja be.


39. ábra. A tanulók megoszlása a nyelvórán kívüli nyelvtanulás gyakorisága szerint


5. MELLÉKLETEK

5.1. Teljesítmények táblázatok

5.2. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai az angol és német

nyelvi feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan

5.3. Az angol és német nyelvi feladatlapon iskolánkénti és képzéstípusonkénti teljesítmény stan-

dardpontban

5.4. Az angol nyelvi feladatlapon a nyelvoktatás jellege szerint elért teljesítmények összehasonlító

adatai standardpontban

5.5. A német nyelvi feladatlapon a nyelvoktatás jellege szerint elért teljesítmények összehasonlító

adatai standardpontban


5.1. Teljesítmények táblázatok

1. táblázat. A 2010. évi angol nyelvi bemeneti mérés tanulói teljesítményeinek percentilis értékei képzéstípusonkénti, illetve a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban

Gimnázium Szakközépiskola

normál NYEK kéttannyelvű normál NYEK kéttannyelvű

Létszám (fő) 305 141 8 959 662 122

Átlag 581 568 649 472 507 592

Minimum 355 355 500 355 355 355

Perc

enti

les

5 389 388 500 363 387 411

10 427 427 500 387 406 452

20 468 470 530 403 427 492

25 487 488 555 411 435 526

30 508 508 585 419 452 532

40 550 548 652 435 476 546

50 589 573 690 460 493 597

60 625 609 699 476 516 648

70 675 624 712 500 543 670

75 690 641 726 511 557 683

80 705 663 734 532 581 699

90 722 701 734 589 637 721

95 726 723 734 632 680 726

Maximum 734 734 734 729 734 734

Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Fővárosi átlag

Létszám (fő) 454 1743 323 2520

Átlag 578 494 424 500

Minimum 355 355 355 355

Perc

enti

les

5 393 371 355 363

10 427 390 355 387

20 468 419 379 411

25 491 427 387 419

30 509 435 387 434

40 551 460 403 452

50 585 476 411 477

60 616 500 427 508

70 659 530 435 540

75 678 548 444 565

80 694 567 460 589

90 718 632 508 664

95 726 678 532 702

Maximum 734 734 678 734


2. táblázat. A 2010. évi német nyelvi bemeneti mérés tanulói teljesítményeinek percentilis értékei képzéstípusonkénti, illetve a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban

Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Fővárosi átlag

Létszám (fő) 119 468 140 727

Átlag 621 488 437 500

Minimum 366 366 366 366

Perc

enti

les

5 416 366 366 366

10 446 396 367 396

20 495 426 388 416

25 515 428 396 426

30 535 436 406 436

40 605 456 416 456

50 654 476 426 476

60 684 495 446 505

70 704 525 456 535

75 714 535 466 555

80 721 555 476 565

90 764 595 505 654

95 790 620 535 714

Maximum 833 810 674 833

Gimnázium Szakközépiskola

normál NYEK kéttannyelvű normál NYEK kéttannyelvű

Létszám (fő) 63 13 43 281 137 50

Átlag 607 622 642 476 493 541

Minimum 366 416 416 366 366 366

Perc

enti

les

5 366 416 446 366 366 366

10 426 440 474 396 414 377

20 476 483 531 416 426 450

25 495 500 535 426 446 466

30 537 515 587 436 446 485

40 565 575 642 446 466 495

50 635 618 674 466 485 525

60 682 693 692 485 505 557

70 691 721 707 505 535 593

75 711 726 717 520 545 595

80 715 737 731 535 555 632

90 760 804 780 575 595 730

95 789 833 800 611 615 760

Maximum 810 833 827 664 658 810


5.2. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai az angol és német nyelvi feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan

Angol


Angol – gimnázium


Angol – szakközépiskola


Angol – szakiskola


Német


Német – gimnázium


Német – szakközépiskola


Német – szakiskola


5.3. Az angol és német nyelvi feladatlapon iskolánkénti és képzéstípusonkénti teljesítmény standardpontban

Kódja

Angol Német

Iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola

Iskola neve átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás

Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 136 460 64 482 52 421 70 414 70 421 93 407 44

Békésy György Szakközépiskola 102 503 79 503 79 471 46 471 46

Berzeviczy Gergely Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépisko-la 146 522 112 522 112

Bethlen Gábor Közlekedési és Köz-gazdasági Szakközépiskola 147 495 83 495 83 535 75 535 75

Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium 103 529 105 529 105

Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gim-názium 148 501 92 501 92 485 31 485 31

Bolyai János Fővárosi Gyakorló Mű-szaki Szakközépiskola és Kollégium 149 543 99 543 99 446 446

Budai Középiskola 106 504 103 554 105 474 89 488 83 488 83

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola 150 564 88 581 79 527 99 533 111 533 111

Csepeli Vendéglátóipari Szakközép-iskola és Szakiskola 151 461 60 466 54 456 66 455 72 478 78 436 65

Csepel-Sziget Műszaki Szakközépis-kola, Szakiskola és Kollégium 152 429 69 432 73 416 50 457 50 451 50 505

Csonka János Műszaki Szakközépis-kola és Szakiskola 153 414 58 433 58 381 43 444 42 432 31 515

Dobos C József Vendéglátóipari Szakképző Iskola 155 492 83 514 84 466 75 494 66 537 49 451 52

Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola 107 513 80 513 80 515 72 515 72

Eötvös József Gimnázium 200 679 65 679 65 599 186 599 186


Kódja

Angol Német



Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola 104 470 83 470 83 506 52 506 52

Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 108 445 55 456 60 430 47 503 57 507 61 485 36

Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola 158 464 67 464 67 508 57 508 57

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 159 670 81 670 81

Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium 160 432 68 432 68 417 34 417 34

Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakor-ló Szakközépiskola és Szakiskola 161 497 111 497 111 472 55 472 55

Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 162 484 67 484 67 489 83 489 83

Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola 163 499 120 591 128 450 83 487 60 508 64 465 49

Harsányi János Gazdasági Szakkö-zépiskola és Szakiskola 165 439 57 457 58 393 15 430 31 442 27 409 27

Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon 166 504 100 504 100 525 42 525 42

Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Köz-gazdasági Szakközépiskola 111 668 46 668 46 653 72 653 72

II Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola 167 512 78 512 78

Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola 137 500 85 500 85 497 64 497 64

Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskola 113 485 78 485 78 464 58 464 58

Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola 168 431 62 476 77 416 50 431 49 396 433 50


Kódja

Angol Német



Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium 115 462 63 469 61 405 49 471 86 471 86

Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakkö-zépiskola 116 560 83 560 83 588 77 588 77

Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium 169 483 72 483 72 508 42 508 42

Keleti Károly Közgazdasági Szakkö-zépiskola 121 533 81 533 81 510 89 510 89

Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola, Gimnázium, Alap-fokú Művészetoktatási Intézmény és Szakközépiskola 138 563 56 563 56

Kossuth Lajos Gimnázium 119 616 71 616 71 621 111 621 111

Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 172 555 97 555 97

Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola 174 485 90 485 90 477 71 477 71

Kölcsey Ferenc Gimnázium 120 580 101 580 101

Leövey Klára Közgazdasági Szakkö-zépiskola és Szakiskola 122 448 66 448 66 425 49 425 49

Madách Imre Gimnázium 201 619 88 619 88 610 124 610 124

Magyar Gyula Kertészeti Szakközép-iskola és Szakiskola 140 439 48 444 51 432 47 443 46 445 53 439 15

Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola 177 470 71 470 71 484 47 484 47

Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium 123 475 89 475 89 468 66 468 66

Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola 178 494 86 512 92 448 48 513 55 508 56 529 63


Kódja

Angol Német



Mozgásjavító Általános Iskola, Szak-középiskola, Egységes Gyógypedagó-giai Módszertani Intézmény és Diák-otthon 203 471 113 471 113

Nagy László Általános Iskola és Gim-názium 124 513 82 513 82

Nemes Nagy Ágnes Humán Szakkö-zépiskola 156 502 84 502 84

Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola 141 516 93 516 93

Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 125 670 97 670 97

Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon 190 663 96 663 96

Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola 142 396 37 394 37 399 38 449 68 449 68

Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakkö-zépiskola 179 496 94 496 94 416 416

Pesterzsébeti Közgazdasági Szakkö-zépiskola és Szakiskola 133 457 71 457 71 490 66 490 66

Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szak-képző Iskola és Gimnázium 180 431 58 468 71 418 47 428 53 430 59 424 45

Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola 181 470 85 470 85 480 99 480 99

Petőfi Sándor Gimnázium 126 533 99 533 99

Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola 127 533 90 533 90 587 88 587 88

Pogány Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építészeti, Informatikai Szakközép-iskola és Gimnázium 183 433 57 433 57 451 66 451 66


Kódja

Angol Német



Puskás Tivadar Távközlési Techni-kum 202 527 108 527 108

Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 184 488 70 488 70 488 53 488 53

Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építő-ipari Műszaki Szakközépiskola 185 506 87 506 87 491 59 491 59

Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 186 455 59 463 64 431 33 462 19 461 22 466 0

Szabómester Szakképző Iskola 143 394 30 394 30 422 50 422 50

Szász Ferenc Kereskedelmi Szakkö-zépiskola és Szakiskola 188 413 48 431 49 400 43 443 66 432 53 452 77

Széchenyi István Gimnázium 129 498 83 498 83 644 42 644 42

Széchenyi István Gyakorló Kereske-delmi Szakközépiskola 189 471 73 471 73 477 46 477 46

Szent István Közgazdasági Szakkö-zépiskola és Kollégium 130 485 79 485 79 534 62 534 62

Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium 191 444 48 466 43 427 48 437 24 429 21 441 26

Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Álta-lános Iskola, Gimnázium, Szakközép-iskola és Diákotthon 192 566 10 566 10 535 535

Teleki Blanka Közgazdasági Szakkö-zépiskola 193 512 64 512 64 532 77 532 77

Terézvárosi Kereskedelmi Szakkö-zépiskola és Szakiskola 194 418 37 444 34 398 25

Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 144 464 86 463 98 479 77 437 72 484 66 484 66

Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővá-rosi Gyakorló Szakközépiskola 131 510 118 510 118

Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gim-názium 132 540 91 540 91 527 159 527 159


Kódja

Angol Német



Varga István Kereskedelmi, Közgaz-dasági Szakközépiskola és Szakiskola 195 461 75 478 71 383 33 428 44 446 42 413 43

Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakkö-zépiskola 134 527 69 527 69 559 59 559 59

Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola 196 476 99 480 97 465 107 441 67 449 75 416 42

Veres Pálné Gimnázium 199 651 60 651 60 659 84 659 84

Vörösmarty Mihály Gimnázium 197 593 82 593 82

Wesselényi Miklós Műszaki Szakkö-zépiskola és Szakiskola 198 441 58 453 60 410 40 426 63 451 77 396 21

Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola 157 410 58 410 58

Zrínyi Miklós Gimnázium 135 529 99 529 99 483 48 483 48

Fővárosi átlag: 500 100 578 108 494 90 424 59 500 100 621 120 488 77 437 53


5.4. Az angol nyelvi feladatlapon a nyelvoktatás jellege szerint elért teljesítmények összehasonlító adatai standardpontban

Az iskola Angol nyelv Gimnázium Gimnázium

NYEK Szakiskola

Szakközép-iskola

Szakközép-iskola NYEK


Szakközép. kéttanny.

neve kódja átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás

Arany János Műszaki Szakközép-iskola és Szakiskola

136 2009 468 66 444 47 486 74

2010 460 64 393 38 482 52

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola

101 2009 423 36 423 36

2010

Békésy György Szakközépiskola 102

2009 496 80 468 68 570 60

2010 503 79 509 85 486 66

Berzeviczy Gergely Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközép-iskola

146 2009 498 97 432 55 492 92 589 74

2010 522 112 498 92 452 99 608 87

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

147 2009 475 62 465 57 501 74

2010 495 83 472 60 519 100

Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium

103 2009 516 83 505 104 525 63

2010 529 105 492 109 564 90

Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium

148 2009 480 93 461 97 483 87 495 102

2010 501 92 425 20 545 101 512 88

Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kol-légium

149 2009 526 98 502 76 557 117

2010 543 99 507 82 579 104

Budai Középiskola 106

2009 504 98 510 123 445 83 474 72 509 60 613 84

2010 504 103 507 83 545 102 458 81 554 89 649 90

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola

150 2009 563 79 537 82 613 84 568 42

2010 564 88 544 68 635 63 527 99

Csepeli Vendéglátóipari Szakkö-zépiskola és Szakiskola

151 2009 453 72 432 93 468 49

2010 461 60 456 66 447 58 490 39



NYEK Szakiskola

Szakközép-iskola





Csepel-Sziget Műszaki Szakközép-iskola, Szakiskola és Kollégium

152 2009 422 39 388 21 429 37 408 51

2010 429 69 416 50 425 65 455 94

Csonka János Műszaki Szakközép-iskola és Szakiskola

153 2009 455 61 437 60 470 61

2010 414 58 381 43 428 45 447 91

Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola

155 2009 459 65 431 34 476 83 492 48

2010 492 83 466 75 523 90 487 58

Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola

107 2009 507 92 491 93 509 46 582 107

2010 513 80 496 61 517 74 547 113

Eötvös József Gimnázium 200

2009 684 98 684 98

2010 679 65 676 68 711 21

Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola

104 2009 460 67 394 29 448 40 496 81

2010 470 83 461 77 493 101

Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

108 2009 457 54 438 64 473 35 486 32

2010 445 55 430 47 456 67 454 12

Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola

158 2009 505 84 509 94 492 55

2010 464 67 464 65 462 103

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

159 2009 697 60 697 60

2010 670 81 670 81

Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium

160 2009 464 89 449 81 480 96

2010 432 68 422 80 443 51

Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola

161 2009 478 72 437 57 482 76 452 28 567 76

2010 497 111 454 88 515 105 627 106



NYEK Szakiskola

Szakközép-iskola





Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola

162 2009 477 58 482 45 471 71

2010 484 67 495 74 468 54

Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola

163 2009 507 82 510 100 504 70

2010 499 120 450 83 591 128

Harsányi János Gazdasági Szak-középiskola és Szakiskola

165 2009 464 71 517 72 447 68 482 75

2010 439 57 393 15 467 66 433 17

Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

166 2009 515 61 543 119 501 26

2010 504 100 504 100

Hunfalvy János Fővárosi Gyakor-ló, Kéttannyelvű Külkereskedelm, Közgazdasági Szakközépiskola

111 2009 686 54 667 58 701 49

2010 668 46 670 48 666 46

II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gya-korló Közgazdasági Szakközépis-kola

167 2009 506 56 506 56

2010 512 78 512 78

Jaschik Álmos Művészeti Szak-képző Iskola

137 2009 478 50 478 50

2010 500 85 500 85

Jelky András Ruhaipari és Művé-szeti Szakközépiskola

113 2009 427 56 406 36 461 68

2010 485 78 484 77 486 88

Kaesz Gyula Faipari Szakközépis-kola és Szakiskola

168 2009 422 51 403 37 472 49

2010 431 62 416 50 476 77

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium

115 2009 460 83 404 33 445 73 501 91

2010 462 63 405 49 453 56 493 62

Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szak-középiskola

116 2009 592 93 573 95 641 77

2010 560 83 535 71 633 79



NYEK Szakiskola

Szakközép-iskola





Katona József Műszaki, Közgaz-dasági Szakképző Iskola és Gim-názium

169 2009 471 71 458 49 504 102

2010 483 72 486 76 477 65

Keleti Károly Közgazdasági Szak-középiskola

121 2009 529 80 487 62 553 80

2010 533 81 508 79 552 79

Kossuth Lajos Gimnázium 119

2009 620 85 620 85

2010 616 71 668 63 573 45

Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővá-rosi Gyakorló Műszaki Szakközép-iskola és Szakiskola

172 2009 566 95 529 63 532 80 648 90

2010 555 97 503 91 545 86 630 82

Kozma Lajos Faipari Szakközép-iskola

174 2009 474 44 461 54 478 41

2010 485 90 486 134 485 78

Kölcsey Ferenc Gimnázium 120

2009 594 76 571 73 612 76

2010 580 101 558 98 613 98

Leövey Klára Közgazdasági Szak-középiskola és Szakiskola

122 2009 477 64 462 58 502 73

2010 448 66 425 57 516 45

Madách Imre Gimnázium 201

2009 660 68 663 70 654 68

2010 619 88 644 57 575 117

Magyar Gyula Kertészeti Szakkö-zépiskola és Szakiskola

140 2009 419 81 404 35 421 104 449 24

2010 439 48 432 47 419 26 474 59

Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola

177 2009 475 72 482 92 466 35

2010 470 71 445 61 499 72

Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium

123 2009 488 76 491 80 485 76

2010 475 89 474 107 476 80

Modell Divatiskola, Iparművésze-ti, Ruha- és Textilipari Szakkö-zépiskola és Szakiskola

178 2009 459 84 421 79 472 87 466 78

2010 494 86 415 21 515 92 502 103



NYEK Szakiskola

Szakközép-iskola





Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon

203 2009

2010 471 113 471 113

Nagy László Általános Iskola és Gimnázium

124 2009 479 110 424 53 516 124

2010 513 82 499 78 537 86

Nemes Nagy Ágnes Humán Szak-középiskola

156 2009 540 107 593 124 502 81

2010 502 84 543 97 461 44

Neumann János Számítástechni-kai Szakközépiskola

141 2009 552 104 545 103 559 108

2010 516 93 490 85 544 95

Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyel-vű Óvoda, Általános Iskola, Gim-názium és Diákotthon

190 2009 614 134 614 134

2010 663 96 663 96

Öveges József Gyakorló Középis-kola és Szakiskola

142 2009 442 67 450 72 412 42

2010 396 37 399 38 394 37

Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola

179 2009 490 86 477 74 501 97

2010 496 94 488 92 503 99

Pesterzsébeti Közgazdasági Szak-középiskola és Szakiskola

133 2009 477 56 472 50 498 78

2010 457 71 453 70 479 80

Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola és Gimnázium

180 2009 443 67 440 64 450 76

2010 431 58 418 47 468 71

Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

181 2009 483 72 485 78 481 63

2010 470 85 434 52 507 97

Petőfi Sándor Gimnázium 126

2009 527 101 567 77 494 108

2010 533 99 545 117 522 80



NYEK Szakiskola

Szakközép-iskola





Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

127 2009 547 100 543 114 483 69 605 86

2010 533 90 506 71 546 106 545 93

Pogány Frigyes Két Tanítási Nyel-vű Építészeti, Informatikai Szak-középiskola és Gimnázium

183 2009 465 77 492 84 428 47

2010 433 57 432 63 435 49

Puskás Tivadar Távközlési Tech-nikum

202 2009

2010 527 108 529 104 521 129

Raoul Wallenberg Humán Szak-képző Iskola és Gimnázium

184 2009 484 68 461 64 518 64

2010 488 70 466 60 543 65

Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépis-kola

185 2009 493 115 511 137 464 64

2010 506 87 481 85 543 83

Semmelweis Ignác Humán Szak-képző Iskola és Gimnázium

186 2009 439 60 433 99 443 40 435 68

2010 455 59 431 33 458 60 476 73

Szabómester Szakképző Iskola 143

2009 398 43 398 43

2010 394 30 394 30

Szász Ferenc Kereskedelmi Szak-középiskola és Szakiskola

188 2009 455 53 455 43 419 37 518 43

2010 413 48 414 50 430 47 431 56

Széchenyi István Gimnázium 129

2009 526 95 495 70 601 109

2010 498 83 482 85 525 73

Széchenyi István Gyakorló Keres-kedelmi Szakközépiskola

189 2009 453 62 442 56 467 70

2010 471 73 452 47 501 97

Szent István Közgazdasági Szak-középiskola és Kollégium

130 2009 491 61 472 65 519 44

2010 485 79 482 87 488 70



NYEK Szakiskola

Szakközép-iskola





Szily Kálmán Kéttannyelvű Mű-szaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium

191 2009 450 80 428 44 487 112

2010 444 48 427 48 466 43

Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon

192 2009 609 145 609 145

2010 566 10 566 10

Teleki Blanka Közgazdasági Szak-középiskola

193 2009 510 67 546 67 499 66

2010 512 64 524 69 508 64

Terézvárosi Kereskedelmi Szak-középiskola és Szakiskola

194 2009 444 43 431 46 456 40

2010 418 37 404 23 444 34

Than Károly Ökoiskola, Gimnázi-um, Szakközépiskola és Szakisko-la

144 2009 444 80 422 94 502 64 406 50 439 49 482 109

2010 464 86 445 74 506 135 437 72 446 68 530 63

Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Szakközépisko-la

131 2009 553 102 531 121 553 83 629 78

2010 510 118 440 72 502 94 614 148

Újpesti Két Tanítási Nyelvű Mű-szaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium

132 2009 537 97 479 89 564 68 577 94

2010 540 91 478 66 522 69 585 88

Varga István Kereskedelmi, Köz-gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola

195 2009 446 39 440 31 452 48

2010 461 75 460 65 493 76

Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola

134 2009 509 79 488 65 531 88

2010 527 69 485 63 557 58

Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola

196 2009 466 69 410 14 471 70 485 73

2010 476 99 465 107 468 86 513 122

Veres Pálné Gimnázium 199

2009 685 68 668 71 735 21

2010 651 60 641 62 700 10



NYEK Szakiskola

Szakközép-iskola





Vörösmarty Mihály Gimnázium 197

2009 567 86 582 93 539 65

2010 593 82 584 91 600 76

Wesselényi Miklós Műszaki Szak-középiskola és Szakiskola

198 2009 434 53 392 43 430 22 462 74

2010 441 58 410 40 443 65 470 50

Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola

157 2009 418 34 418 34

2010 410 58 410 58

Zrínyi Miklós Gimnázium 135

2009 513 84 498 88 537 76

2010 529 99 528 97 532 108

Fővárosi átlag 2009 500 100 589 123 550 110 426 57 473 77 504 83 579 88 600 98

2010 500 100 581 112 568 100 425 60 472 79 507 87 649 90 592 102


5.5. A német nyelvi feladatlapon a nyelvoktatás jellege szerint elért teljesítmények összehasonlító adatai standardpontban

Az iskola Német nyelv Gimnázium Gimnázium

NYEK Szakiskola

Szakközép-iskola



Szakközép-iskola

kéttanny.


Arany János Műszaki Szakkö-zépiskola és Szakiskola 136

2009 462 39 440 51 484 0

2010 414 70 406 46 421 93

Bánki Donát Közlekedésgépé-szeti Szakközépiskola és Szak-iskola 101

2009 416 40 416 40

2010

Békésy György Szakközépiskola 102

2009 491 79 491 79

2010 471 46 471 46

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 147

2009 463 9 460 11 468

2010 535 75 535 75

Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium 148

2009 392 29 392 29

2010 485 31 485 31

Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium 149

2009 554 145 554 145

2010 446 446

Budai Középiskola 106

2009 616 141 616 141

2010 488 83 488 83

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola 150

2009 515 48 492 21 581

2010 533 111 533 111

Csepeli Vendéglátóipari Szak-középiskola és Szakiskola 151

2009 454 56 438 66 464 48

2010 455 72 436 65 478 78

Csepel-Sziget Műszaki Szakkö-zépiskola, Szakiskola és Kollé-gium 152

2009 438 60 396 442 61

2010 457 50 505 451 50



NYEK Szakiskola

Szakközép-iskola



Szakközép-iskola

kéttanny.


Csonka János Műszaki Szakkö-zépiskola és Szakiskola 153

2009 456 40 456 40

2010 444 42 515 434 35 426

Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola 155

2009 470 65 440 76 513 63 475 40

2010 494 66 451 52 529 55 542 49

Eötvös József Gimnázium 200

2009 641 170 641 170

2010 599 186 529 183 753 48

Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola 104

2009 483 52 420 501 79 484 37

2010 506 52 506 52

Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépis-kola és Szakiskola 108

2009 492 60 462 38 460 554 51

2010 503 57 485 36 515 65 490 55

Fáy András Közlekedésgépésze-ti, Műszaki Szakközépiskola 158

2009 545 38 545 38

2010 508 57 530 65 478 26

Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium 160

2009 482 102 482 102

2010 417 34 417 34

Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola 161

2009 471 77 430 58 470 86 557 11

2010 472 55 430 27 508 46

Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépisko-la és Szakiskola 162

2009 437 68 437 68

2010 489 83 489 83

Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola 163

2009 489 64 471 78 506 44

2010 487 60 465 49 508 64

Harsányi János Gazdasági Szak-középiskola és Szakiskola 165

2009 481 81 426 18 510 103 498 61

2010 430 31 409 27 442 24 442 33



NYEK Szakiskola

Szakközép-iskola



Szakközép-iskola

kéttanny.


Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon 166

2009 537 143 537 143

2010 525 42 525 42

Hunfalvy János Fővárosi Gya-korló, Kéttannyelvű Külkereskedelm, Közgazdasági Szakközépiskola 111

2009 653 68 653 68

2010 653 72 653 72

II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakkö-zépiskola 167

2009 541 29 541 29

2010

Jaschik Álmos Művészeti Szak-képző Iskola 137

2009 503 39 503 39

2010 497 64 497 64

Jelky András Ruhaipari és Mű-vészeti Szakközépiskola 113

2009 457 59 457 59

2010 464 58 464 58

Kaesz Gyula Faipari Szakközép-iskola és Szakiskola 168

2009 450 47 436 41 492 42

2010 431 49 433 50 396

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium 115

2009 503 107 503 107

2010 471 86 444 65 540 119

Károlyi Mihály Fővárosi Gyakor-ló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola 116

2009 665 57 665 57

2010 588 77 554 56 641 81

Katona József Műszaki, Köz-gazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium 169

2009 475 66 476 75 468 0

2010 508 42 512 46 501 40

Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola 121

2009 570 48 570 48

2010 510 89 510 89



NYEK Szakiskola

Szakközép-iskola



Szakközép-iskola

kéttanny.


Kodály Zoltán Magyar Kórusis-kola, Általános Iskola, Gimná-zium, Alapfokú Művészetokta-tási Intézmény és Szakközépis-kola 138

2009 522 20 522 20

2010 563 56 563 56

Kossuth Lajos Gimnázium 119

2009 633 74 689 61 611 70

2010 621 111 688 59 589 116

Kozma Lajos Faipari Szakkö-zépiskola 174

2009 522 101 480 107 563 88

2010 477 71 454 68 545 14

Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 122

2009 405 33 417 33 375 6

2010 425 49 400 59 449 25

Madách Imre Gimnázium 201

2009 600 123 716 33 508 75

2010 610 124 701 79 504 67

Magyar Gyula Kertészeti Szak-középiskola és Szakiskola 140

2009 417 48 406 61 417 44 436 68

2010 443 46 439 15 438 64 453 42

Magyar Hajózási Szakközépis-kola és Szakiskola 177

2009 462 76 444 68 468 84

2010 484 47 495 42 481 50

Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium 123

2009 475 93 478 100 468 103

2010 468 66 468 66

Modell Divatiskola, Iparművé-szeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola 178

2009

2010 513 55 565 0 508 56

Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola 156

2009 567 52 558 55 605

2010

Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 125

2009 680 72 680 72

2010 670 97 670 97



NYEK Szakiskola

Szakközép-iskola



Szakközép-iskola

kéttanny.


Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon 190

2009 662 662

2010

Öveges József Gyakorló Közép-iskola és Szakiskola 142

2009 411 48 404 41 423 57

2010 449 68 457 76 429 36

Pataky István Fővárosi Gyakor-ló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola 179

2009 447 44 447 44

2010 416 416

Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 133

2009 522 63 509 42 544 96

2010 490 66 479 77 497 66

Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola és Gimnázium 180

2009 436 24 424 22 446 21

2010 428 53 424 45 439 24 426 72

Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola 181

2009 509 99 533 68 497 119

2010 480 99 403 63 538 80

Petrik Lajos Két Tanítási Nyel-vű Vegyipari, Környezetvédel-mi és Informatikai Szakközép-iskola 127

2009 432 17 432 17

2010 587 88 587 88

Pogány Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építészeti, Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium 183

2009 529 112 463 17 554 124

2010 451 66 421 21 461 74

Raoul Wallenberg Humán Szak-képző Iskola és Gimnázium 184

2009 496 50 497 40 492 91

2010 488 53 485 62 492 45

Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközép-iskola 185

2009 473 114 430 58 489 127

2010 491 59 493 65 490 57

Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 186

2009 476 16 452 484 0

2010 462 19 466 0 461 22



NYEK Szakiskola

Szakközép-iskola



Szakközép-iskola

kéttanny.


Szabómester Szakképző Iskola 143

2009 402 41 402 41

2010 422 50 422 50

Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 188

2009 489 67 484 72 535 47 432 40

2010 443 66 452 29 432 59 432 51

Széchenyi István Gimnázium 129

2009 641 35 641 35

2010 644 42 644 42

Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola 189

2009 525 70 440 29 559 45

2010 477 46 451 32 508 42

Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium 130

2009 522 63 496 60 554 55

2010 534 62 538 64 527 66

Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakisko-la és Kollégium 191

2009 417 28 417 28

2010 437 24 441 26 429 21

Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon

192 2009

2010 535 535

Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola 193

2009 581 76 581 76

2010 532 77 532 77

Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 194

2009 498 73 498 73

2010

Than Károly Ökoiskola, Gimná-zium, Szakközépiskola és Szak-iskola 144

2009 533 533

2010 484 66 484 66

Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szak-iskola és Gimnázium 132

2009 499 82 499 82

2010 527 159 527 159



NYEK Szakiskola

Szakközép-iskola



Szakközép-iskola

kéttanny.


Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 195

2009 446 67 444 60 447 77

2010 428 44 446 42

Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola 134

2009 557 87 560 92 554 90

2010 559 59 527 52 586 53

Verebély László Szakközépisko-la és Szakiskola 196

2009 478 56 444 490 63

2010 441 67 416 42 449 75

Veres Pálné Gimnázium 199

2009 693 80 716 46 654 121

2010 659 84 659 84

Vörösmarty Mihály Gimnázium 197

2009 542 99 542 99

2010

Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 198

2009 444 57 420 456 74

2010 426 63 396 21 451 77

Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola 157

2009 463 44 463 44

2010

Zrínyi Miklós Gimnázium 135

2009 521 77 521 77

2010 483 48 483 48

Fővárosi átlag 2009 500 100 602 125 584 99 436 57 474 70 509 80 646 85 546 109

2010 500 100 607 125 622 130 438 50 476 69 493 70 642 110 541 114

Documents

A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos ... · PDF fileA német nyelvi feladatlap tematikus térképvázlata Feladat Témakör/ készség Résztéma/ részkészség Követelmény