6.8 FEJEZET1196 6.8.2 Az összes osztályra vonatkozó követelmények 6.8.2.1 Gyártás Alapelvek 6.8.2.1.1 A tartányt, a tartozékait, az üzemi és szerkezeti szerelvényeit úgy

1195

6.8 FEJEZET

A FÉMBŐL GYÁRTOTT, RÖGZÍTETT TARTÁNYOK

(TARTÁNYJÁRMŰVEK), LESZERELHETŐ TARTÁNYOK,

TANKKONTÉNEREK ÉS TARTÁNYOS CSEREFELÉPÍTMÉNYEK,

VALAMINT BATTÉRIÁS JÁRMŰVEK ÉS TÖBBELEMES

GÁZKONTÉNEREK (MEG-KONTÉNEREK) GYÁRTÁSÁRA,

SZERELVÉNYEIRE, TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA, VIZSGÁLATÁRA

ÉS JELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

6.8 Fémtartányok

Megjegyzés: 1. A mobil tartányokra és az UN többelemes gázkonténerekre (UN MEG-kon-

ténerekre) lásd a 6.7 fejezetet; a szálvázas műanyag tartányokra lásd a 6.9

fejezetet; a hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartá-

nyokra lásd a 6.10 fejezetet.

2. Az adalékoló berendezéssel ellátott rögzített tartányokra (tartányjármű-

vekre) és leszerelhető tartányokra lásd a 3.3 fejezet 664 különleges elő-

írását.

6.8.1 Alkalmazási terület

6.8.1.1 Az oldal teljes szélességében nyomtatott követelményeket a rögzített tartányokra (tartány-

járművekre), a leszerelhető tartányokra, a battériás járművekre, valamint a tankkonténerekre,

tartányos cserefelépítményekre és MEG-konténerekre egyaránt alkalmazni kell. Az egyetlen

oszlopban nyomtatott előírásokat csak

– a rögzített tartányokra (tartányjárművekre), a leszerelhető tartányokra és a battériás

járművekre (bal oldali oszlop);

– a tankkonténerekre, a tartányos cserefelépítményekre és a MEG-konténerekre (jobb

oldali oszlop)

kell alkalmazni.

6.8.1.2 Ezeket a követelményeket a gáz alakú, a folyékony és a porszerű vagy szemcsés anyagok

szállításához használt,

rögzített tartányokra (tartányjárművekre),

leszerelhető tartányokra és battériás

járművekre

tankkonténerekre, tartányos cserefelépítmé-

nyekre és MEG-konténerekre

kell alkalmazni.

6.8.1.3 A 6.8.2 szakasz tartalmazza az összes osztály anyagainak szállítására szolgáló rögzített

tartányokra (tartányjárművekre), leszerelhető tartányokra, tankkonténerekre és tartányos

cserefelépítményekre, valamint a 2 osztály gázainak szállítására szolgáló battériás

járművekre és MEG-konténerekre vonatkozó követelményeket. A 6.8.3 – 6.8.5 szakasz

különleges követelményeket tartalmaz, amelyek kiegészítik vagy módosítják a 6.8.2 szakasz

követelményeit.

6.8.1.4 Az ezen tartányok használatára vonatkozó előírásokra lásd a 4.3 fejezetet.

1196

6.8.2 Az összes osztályra vonatkozó követelmények

6.8.2.1 Gyártás

Alapelvek

6.8.2.1.1 A tartányt, a tartozékait, az üzemi és szerkezeti szerelvényeit úgy kell kialakítani, hogy a

szállított anyag vesztesége nélkül (nem számítva az esetleges szelepeken keresztül

kiszabaduló gázmennyiséget) ellenálljon:

– a 6.8.2.1.2 és a 6.8.2.1.13 pontban meghatározott, normális szállítási körülmények

között előforduló statikus és dinamikus igénybevételeknek;

– a 6.8.2.1.15 pontban meghatározott legkisebb igénybevételeknek.

6.8.2.1.2 A tartányoknak és rögzítőelemeiknek a

megengedett legnagyobb töltési tömeg

mellett a következőkből eredő igénybe-

vételeket kell elviselniük:

– menetirányban a kétszeres összes tömeg;

– menetirányra merőlegesen az egyszeres

összes tömeg;

– függőlegesen felfelé az egyszeres összes

tömeg;

– függőlegesen lefelé a kétszeres összes

tömeg.

A tankkonténereknek és rögzítőelemeiknek a

megengedett legnagyobb töltési tömeg

mellett a következőkből eredő igénybe-

vételeket kell elviselniük:

– menetirányban a kétszeres összes tömeg;

– vízszintesen a menetirányra merőlegesen

az egyszeres összes tömeg (ha a menet-

irány egyértelműen nem határozható

meg, akkor minden irányban a kétszeres

összes tömeg);

– függőlegesen felfelé az egyszeres összes

tömeg;

– függőlegesen lefelé a kétszeres összes

tömeg.

6.8.2.1.3 A tartányok falvastagságának legalább

a 6.8.2.1.17 – 6.8.2.1.21 a 6.8.2.1.17 – 6.8.2.1.20

pontban meghatározottnak kell lennie.

6.8.2.1.4 A tartányokat a 6.8.2.6 bekezdésben felsorolt szabványok, ill. az illetékes hatóság által a

6.8.2.7 bekezdés alapján elismert műszaki szabályzat követelményeinek megfelelően kell

tervezni és gyártani, amelyek a gyártási anyag megválasztásánál és a tartány falvastagság

meghatározásánál számításba veszik a legnagyobb és a legkisebb töltési és üzemi

hőmérsékleteket is; a 6.8.2.1.6 – 6.8.2.1.26 pont minimális előírásait azonban be kell tartani.

6.8.2.1.5 Bizonyos veszélyes anyagok szállítására használt tartányokat kiegészítő védelemmel kell

ellátni. Ez állhat a tartány (nagyobb tervezési nyomásból adódó) nagyobb falvastagságából

(ezt az illető veszélyes anyag veszélyességi foka alapján kell meghatározni) vagy valamely

védőszerkezetből (lásd a 6.8.4 szakasz különleges előírásait).

6.8.2.1.6 A hegesztéseket szakszerűen kell elkészíteni, és azoknak teljes biztonságot kell nyújtaniuk.

A hegesztési varratok kivitelezésére és ellenőrzésére a 6.8.2.1.23 pont követelményeit kell

betartani.

6.8.2.1.7 Intézkedni kell annak érdekében, hogy a tartányok a belső vákuum következtében fellépő

deformáció veszélye ellen védve legyenek.

A 6.8.2.2.6 pontban említett tartányokon kívüli egyéb tartányoknak, amelyekre

vákuumszelepet terveztek, olyan külső nyomást kell maradandó alakváltozás nélkül

elviselniük, amely a belső nyomást legalább 21 kPa-lal (0,21 bar-ral) meghaladja. A belső

nyomást kisebb mértékben, de legalább 5 kPa-lal (0,05 bar-ral) meghaladó külső nyomásra is

méretezhetők azok a tartányok, amelyeket kizárólag olyan szilárd (porszerű vagy szemcsés)

anyagok szállítására használnak, amelyek a II vagy a III csomagolási csoportba tartoznak és

a szállítás alatt nem válnak folyékonnyá. A vákuumszelepeket úgy kell beállítani, hogy

1197

akkora (vagy annál kisebb) vákuumnál nyissanak ki, mint amekkorára a tartányt méretezték.

Azoknak a tartányoknak, amelyekre nem terveztek vákuumszelepeket, olyan külső nyomást

kell maradandó alakváltozás nélkül elviselniük, amely legalább 40 kPa-lal (0,4 bar-ral)

meghaladja a belső nyomást.

A tartányok anyaga

6.8.2.1.8 A tartányokat olyan alkalmas fémből kell készíteni, amely ellenáll a ridegtörésnek és a

feszültség alatti korróziós repedezésnek –20 °C és +50 °C között, hacsak az egyes osztá-

lyoknál nincsenek más hőmérséklet-tartományok előírva.

6.8.2.1.9 A tartánynak vagy védőburkolatának a tartalommal érintkező részei a tartalommal veszélyes

reakcióba lépő (a „veszélyes reakció” fogalmát lásd az 1.2.1 szakaszban) vagy veszélyes

vegyületet képező, vagy a tartány anyagát lényegesen gyengítő anyagot nem tartalmaz-

hatnak.

Ha a szállított anyag és a tartány gyártásához felhasznált anyag érintkezése a falvastagság

folyamatos csökkenését idézi elő, akkor a falvastagságot a gyártás folyamán megfelelően

meg kell növelni. A korrózió miatt ráhagyott falvastagságot a tartány falvastagságának kiszá-

mításakor nem szabad tekintetbe venni.

6.8.2.1.10 Hegesztett tartányokhoz csak olyan hibátlanul hegeszthető anyagok használhatók fel,

amelyek ütőszilárdsága –20 °C környezeti hőmérsékleten – különösen a hegesztési

varratokban és a velük szomszédos övezetekben – szavatolható.

Finom szemcseszerkezetű acélok használata esetén a szavatolt folyáshatár nem lehet

nagyobb, mint 460 N/mm2, és a szavatolt szakítószilárdság felső határa nem lehet nagyobb,

mint 725 N/mm2 az anyagspecifikáció szerint.

6.8.2.1.11 Hegesztett tartányok gyártásához használt acéloknál 0,85-öt meghaladó Re/Rm arány nem

megengedett, ahol

Re = a határozott folyáshatárral rendelkező acéloknál a tényleges folyáshatár, vagy

a határozott folyáshatárral nem rendelkező acéloknál a 0,2%-os (ausztenites

acéloknál az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatár; és

Rm = a szakítószilárdság.

A minőségi tanúsítványban szereplő értékeket kell alapul venni az egyes esetekben az Re/Rm

arány meghatározásához.

6.8.2.1.12 Acéloknál a szakadási nyúlás értéke %-ban nem lehet kisebb, mint

2N/mmlárdság,szakítósziottmeghatároz

10000

,

azonban finom szemcseszerkezetű acéloknál 16%-nál, más acéloknál 20%-nál semmi esetre

sem lehet kisebb.

Alumíniumötvözetek szakadási nyúlása 12%-nál kisebb nem lehet.1)

A tartány falvastagságának méretezése

6.8.2.1.13 A tartány falvastagságának méretezésekor a mértékadó nyomás nem lehet kisebb, mint a

tervezési nyomás, de figyelembe kell venni a 6.8.2.1.1 pontban említett igénybevételeket és

– szükség esetén – a következő igénybevételeket is:

1) Fémlemez esetén a szakítópróbához használt próbatest tengelyének a hengerlési irányra merőlegesnek kell

lennie. A szakadási nyúlást olyan kör keresztmetszetű próbatesten kell mérni, amelyen a két jel közötti l távolság

a d átmérő ötszöröse (l = 5d). Négyszög keresztmetszetű próbatest esetén a jelek közötti távolságot az

F 5,65 = l o képlettel kell kiszámítani, ahol F0 a próbatest kezdeti keresztmetszetének területe.

1198

Az olyan járműveknél, ahol a tartány a

jármű önhordó részét képezi, a tartányt úgy

kell méretezni, hogy az egyébként fellépő

hatásokon kívül az ebből eredő igény-

bevételeket is kiállja.

Az igénybevételeknél a következő biztonsági

tényezőket kell figyelembe venni:

– határozott folyáshatárral rendelkező

fémeknél: a tényleges folyáshatárra vonat-

kozóan 1,5-es biztonsági tényezőt; vagy

Az ezekből az igénybevételekből a tartány,

ill. a rögzítőelemek legjobban igénybevett

helyén keletkező s feszültség nem halad-

hatja meg a 6.8.2.1.16 pontban megha-

tározott értéket.

– határozott folyáshatárral nem rendelkező

fémeknél: a 0,2%-os (vagy ausztenites

acélokra az 1%-os) szavatolt, egyezményes

folyáshatárra vonatkozóan 1,5-es bizton-

sági tényezőt.

6.8.2.1.14 A tervezési nyomás a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopa szerinti tartánykód második

részében (lásd a 4.3.4.1 bekezdést) szerepel.

Ha a kódban „G” szerepel, a következő követelményeket kell alkalmazni:

a) Az 50 °C-on 110 kPa (1,1 bar) (abszolút nyomás) értéket meg nem haladó

gőznyomású anyagok szállítására használt, gravitációs töltésű és ürítésű tartányokat a

szállítandó anyag statikus nyomásának kétszeresére, de legalább a víz statikus

nyomásának kétszeresére kell méretezni.

b) Az 50 °C-on 110 kPa (1,1 bar) (abszolút nyomás) értéket meg nem haladó

gőznyomású anyagok szállítására használt, nyomás alatt töltendő vagy ürítendő

tartányokat a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-szeresére kell méretezni.

Ha a legkisebb tervezési nyomás (túlnyomás) számértéke adott, akkor a tartányt erre a

nyomásra kell méretezni, ez azonban nem lehet kisebb, mint a töltési vagy ürítési nyomás

1,3-szerese. Ezekben az esetekben a következő minimális követelményeket kell alkalmazni:

c) Az 50 °C-on 110 kPa-nál (1,1 bar-nál) értéknél nagyobb gőznyomású és 35 °C-nál

magasabb forráspontú anyagok szállítására használt tartányokat – függetlenül a töltés

vagy az ürítés módjától – a 150 kPa (1,5 bar) túlnyomás, ill. a töltési vagy ürítési

nyomás 1,3-szerese közül a nagyobbik nyomásértékre kell méretezni.

d) A 35 °C-nál nem magasabb forráspontú anyagok szállítására használt tartányokat –

függetlenül a töltés vagy az ürítés módjától – a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-

szeresére, de legalább 0,4 MPa (4 bar) túlnyomásra kell méretezni.

6.8.2.1.15 A nyomáspróba révén a tartány legjobban igénybe vett helyén keletkező feszültség nem

haladhatja meg a gyártási anyagtól függően a következőkben előírt határértékeket. A

hegesztés miatti gyengülést figyelembe kell venni.

6.8.2.1.16 Minden fémnél és ötvözetnél a próbanyomás által keltett feszültségnek kisebbnek kell

lennie, mint a következő képletekkel kapott kisebbik érték:

< 0,75 Re vagy < 0,5 Rm

ahol

Re = a határozott folyáshatárral rendelkező acéloknál a tényleges folyáshatár, vagy

a határozott folyáshatárral nem rendelkező acéloknál a 0,2%-os (ausztenites

acéloknál az 1%-os) szavatolt, egyezményes folyáshatár; és

Rm = a szakítószilárdság.

Az Re és Rm értékére az anyagszabványok által meghatározott legkisebb értékeket kell

használni. Ha a szóban forgó fémre vagy ötvözetre nincs anyagszabvány, a használt Re és Rm

értéket az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervezetnek kell jóváhagynia.

Ausztenites acélok használata esetén az anyagszabványokban előírt legkisebb értékeket

legfeljebb 15%-kal meg lehet haladni, ha ezeket a magasabb értékeket a vizsgálati

bizonyítvány hitelesíti. A 6.8.2.1.18 pontban megadott képlet alkalmazása esetén azonban a

1199

legkisebb értékeket nem lehet meghaladni.

A tartány legkisebb falvastagsága

6.8.2.1.17 A tartányok falvastagságának legalább akkorának kell lennie, mint a következő képletekből

adódó nagyobbik érték:

2

DPe T

2

DPe C

, ahol

e = a tartány legkisebb falvastagsága mm-ben

PT = a próbanyomás MPa-ban

PC = a 6.8.2.1.14 pont szerinti tervezési nyomás MPa-ban

D = a tartány belső átmérője mm-ben

= a 6.8.2.1.16 pontban meghatározott megengedett feszültség N/mm2-ben

= 1-nél nem nagyobb tényező a hegesztések miatti esetleges gyengülés figyelembe

vételéhez, a 6.8.2.1.23 pontban meghatározott ellenőrzési módszer alapján.

A falvastagság semmiképpen sem lehet kisebb

a 6.8.2.1.18 – 6.8.2.1.21 a 6.8.2.1.18 – 6.8.2.1.20

pontban meghatározott értéknél.

6.8.2.1.18 A 6.8.2.1.21 pontban említetteken kívüli,

1,80 m-nél nem nagyobb átmérőjű2)

, kör

keresztmetszetű tartány falvastagságának

legalább 5 mm-nek kell lennie, ha szerkezeti

acélból3)

van, vagy azzal egyenértékű

vastagságúnak, ha más fémből készült. Ha az

átmérő2)

meghaladja az 1,80 m-t, ezt a

vastagságot, a porszerű vagy szemcsés

anyagok szállítására használt tartányok esetét

kivéve, 6 mm-re kell növelni, ha a tartány

szerkezeti acélból3)

, vagy azzal egyenértékű

vastagságúra, ha más fémből készült.

A tartány falvastagságának legalább 5 mm-

nek kell lennie, ha szerkezeti acélból3)

van (a

6.8.2.1.11 és a 6.8.2.1.12 pontnak meg-

felelően), vagy azzal egyenértékű

vastagságúnak, ha más fémből készült. Ha az

átmérő2)

meghaladja az 1,80 m-t, ezt a

vastagságot, a porszerű vagy szemcsés

anyagok szállítására használt tartányok esetét

kivéve, 6 mm-re kell növelni, ha a tartány

szerkezeti acélból3)

, vagy azzal egyenértékű

vastagságúra, ha más fémből készült.

Bármilyen fémet használnak is, a tartány fala

nem lehet 3 mm-nél vékonyabb.

2) A nem kör keresztmetszetű, pl. a koffer alakú vagy ellipszis keresztmetszetű tartányoknál a jelzett átmérőt az

azonos keresztmetszeti területű körkeresztmetszetből kell számítani. Az ilyen keresztmetszeteknél a palást

görbületi sugara nem haladhatja meg az oldalakon a 2000 mm-t, illetve alul és felül a 3000 mm-t.

3) A „szerkezeti acél” és a „referencia acél” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt. A „szerkezeti acél”

meghatározás kiterjed azokra az acélokra is, melyek az EN-anyagszabványokban „szerkezeti acél”-ként vannak

megnevezve és legkisebb szakítószilárdságuk 360 N/mm2

és 490 N/mm2 között van, továbbá legkisebb szakadási

nyúlásuk megfelel a 6.8.2.1.12 pontban előírtnak.

1200

Az „egyenértékű vastagság” a következő képlet4)

szerinti vastagságot jelenti:

3 2

464

1m1

01

AR

ee

6.8.2.1.19 Ha a tartány az oldalirányú ütközésekből

vagy felborulásból eredő sérülések ellen

6.8.2.1.20 pont szerinti védelemmel van

ellátva, az illetékes hatóság megengedheti a

legkisebb falvastagságnak a nyújtott védelem

arányában való csökkentését; 1,80 m-nél nem

nagyobb átmérőjű2)

tartányok falvastagsága

azonban nem lehet kisebb szerkezeti acél3)

esetén 3 mm-nél, más fémeknél az ezzel

egyenértékű falvastagságnál. Az 1,80 m-nél


tartányoknál azonban az

előbb említett legkisebb falvastagság nem

lehet kisebb szerkezeti acél3)

esetén 4 mm-

nél, más fémeknél az ezzel egyenértékű

falvastagságnál.

Ha a tartány a sérülések ellen a 6.8.2.1.20

pont szerinti védelemmel van ellátva, az

illetékes hatóság megengedheti a legkisebb

falvastagságnak a nyújtott védelem

arányában való csökkentését; 1,80 m-nél nem


tartányok falvastagsága

azonban nem lehet kisebb szerkezeti acél3)

esetén 3 mm-nél, más fémeknél az ezzel

egyenértékű falvastagságnál. Az 1,80 m-nél


tartányoknál azonban az

előbb említett legkisebb falvastagság nem

lehet kisebb szerkezeti acél3)

esetén 4 mm-

nél, más fémeknél az ezzel egyenértékű

falvastagságnál.

Az „egyenértékű falvastagság” a 6.8.2.1.18

pontban megadott képlet szerinti vastagságot

jelenti.

Az „egyenértékű falvastagság” a 6.8.2.1.18

pontban megadott képlet szerinti vastagságot

jelenti.

Azokat az eseteket kivéve, amelyekről a

6.8.2.1.21 pont rendelkezik, a 6.8.2.1.20 a)

vagy b) pont szerinti sérülés elleni védelem-

mel ellátott tartány falvastagsága nem lehet

kisebb a következő táblázatban megadott

értékeknél:

A 6.8.2.1.20 pont szerinti sérülés elleni

védelemmel ellátott tartány falvastagsága

nem lehet kisebb a következő táblázatban

megadott értékeknél:

A tartány átmérője 1,80 m 1,80 m

A t

artá

ny l

egkis

ebb

falv

asta

gsá

ga

Ausztenites rozsdamentes acél 2,5 mm 3 mm

Ausztenites-ferrites rozsda-

mentes acél 3 mm 3,5 mm

Egyéb acél 3 mm 4 mm

Alumíniumötvözet 4 mm 5 mm

99,80%-os tisztaságú alumínium 6 mm 8 mm

6.8.2.1.20 Az 1990. január 1-je után gyártott tartányok

akkor rendelkeznek a 6.8.2.1.19 pontban

említett védelemmel, ha a következő vagy

ezekkel egyenértékű előírások5)

teljesülnek:

A 6.8.2.1.19 pont szerinti védelem lehet

– olyan teljes külső védelem, mint a

„szendvics”-szerkezet, ahol a külső

burkolat a tartányhoz van erősítve, vagy

4) Ez a képlet a következő általános képletből adódik: 3

2

1m1

0m001

AR

ARee , ahol

e1 = a legkisebb tartány falvastagság a választott fémre mm-ben;

e0 = a legkisebb tartány falvastagság szerkezeti acélra mm-ben a 6.8.2.1.18 és a 6.8.2.1.19 pont szerint;

Rm0 = 370 (szakítószilárdság a referencia acélra, lásd a meghatározást az 1.2.1 szakaszban, N/mm2-ben);

A0 = 27 (szakadási nyúlás a referencia acélra %-ban);

Rm1 = a választott fém legkisebb szakítószilárdsága, N/mm2-ben; és

A1 = a választott fém legkisebb szakadási nyúlása %-ban.

5) Egyenértékű előírások azok, amelyek a 6.8.2.6 bekezdésben hivatkozott szabványokban szerepelnek.

1201

a) Porszerű vagy szemcsés anyagok

szállítására használt tartányok sérülés

elleni védőszerkezetének meg kell

felelnie az illetékes hatóság elő-

írásainak.

– olyan kialakítás, ahol a tartányt hossz- és

keresztirányú szerkezeti elemekből álló

váz támasztja alá, vagy

– kettős falú tartány.

b) Az egyéb anyagok szállítására használt

tartányok akkor védettek a sérülések

ellen, ha:

1. A legfeljebb 2 m görbületi sugarú,

kör vagy ellipszis keresztmetszetű

tartányok el vannak látva erősítő-

elemekkel (válaszfalakkal, hullám-

törő lemezekkel, külső vagy belső

abroncsokkal), amelyek úgy van-

nak elhelyezve, hogy a következő

feltételek közül legalább az egyik-

nek megfelelnek:

– két szomszédos erősítőelem tá-

volsága legfeljebb 1,75 m

Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két

fal között légüres tér van, a külső fémfal és a

tartányfal együttes vastagságának meg kell

felelnie a 6.8.2.1.18 pontban előírt falvas-

tagságnak, a tartány falvastagságának pedig

legalább akkorának kell lennie, mint a

6.8.2.1.19 pontban előírt legkisebb falvas-

tagság.

– két válaszfal vagy hullámtörő

lemez közötti rész térfogata leg-

feljebb 7500 liter.

Az olyan kettős falú tartányoknál, ahol a két

fal között legalább 50 mm vastag közbenső

szilárd réteg van, a külső fal vagy legalább

0,5 mm vastag szerkezeti acél3)

, vagy leg-

alább 2 mm vastag üvegszál-erősítésű műa-

nyag. Közbenső szilárd rétegként olyan szi-

lárd hab is használható, amelynek ütésel-

nyelő képessége olyan, mint pl. a kemény

poliuretán-habé.

Az abroncsok merőleges kereszt-

metszeti tényezőjének legalább

10 cm3-nek kell lennie (az együtt-

működő tartányfal-résszel együtt).

A külső abroncsok kiálló éleit lega-

lább 2,5 mm sugárral kell lekere-

kíteni.

A válaszfalaknak és a hullámtörő

lemezeknek meg kell felelniük a

6.8.2.1.22 pont előírásainak.

A válaszfalak és a hullámtörő le-

mezek falvastagsága soha nem le-

het kisebb a tartány falvastag-

ságánál.

2. Az olyan kettős falú tartányoknál,

ahol a két fal között légüres tér van,

a külső fémfal és a tartányfal együt-

tes vastagsága megfelel a 6.8.2.1.18

pontban előírt falvastagságnak, a

tartány favastagsága pedig legalább

akkora, mint a 6.8.2.1.19 pontban

előírt legkisebb falvastagság.

3. Az olyan kettős falú tartányoknál,

ahol a két fal között legalább

50 mm vastag közbenső szilárd

réteg van, a külső fal vagy legalább

0,5 mm vastag szerkezeti acél3)

,

vagy legalább 2 mm vastag üveg-

szál-erősítésű műanyag. Közbenső

szilárd rétegként olyan szilárd hab

is használható, amelynek ütés-

elnyelő képessége olyan, mint pl. a

poliuretán-habé.

1202

4. Az 1. pontban említettektől eltérő

formájú, különösen a koffer alakú

tartányoknál a tartány magassá-

gának felénél, körben a magasság

legalább 30%-át kitevő részén

olyan kiegészítő védelemmel van

ellátva, amelyet úgy terveztek,

hogy a különleges deformációs

munka legalább egyenlő legyen az

olyan szerkezeti acél3)

tartányéval,

amely 5 mm falvastagságú, ha

átmérője legfeljebb 1,80 m, vagy

6 mm falvastagságú, ha átmérője

1,80 m-nél nagyobb.

Ezt a kiegészítő védőelemet a tar-

tányra tartósan kell rögzíteni. Ez a

követelmény – a különleges defor-

mációs munka további vizsgálata

nélkül – akkor tekinthető teljesített-

nek, ha a kiegészítő védelem a

tartány erősítendő részével azonos

anyagból készült lemez hozzáhe-

gesztéséből áll úgy, hogy a leg-

kisebb falvastagság megfelel a

6.8.2.1.18 pontban említettnek.

Ez a védelem attól a lehetséges

igénybevételtől függ, amely baleset

során az olyan szerkezeti acél3)

tar-

tányban keletkezne, amelynek fal-

vastagsága 5 mm, ha átmérője leg-

feljebb 1,80 m, vagy falvastagsága

6 mm, ha átmérője 1,80 m-nél na-

gyobb. Ha a tartány más fémből ké-

szült, az egyenértékű vastagságot a

6.8.2.1.18 pontban található képlet

adja.

Leszerelhető tartányoknál ilyen vé-

delemre nincs szükség, ha a tar-

tányt minden oldalról a hordozó

jármű oldalfalai védik.

6.8.2.1.21 A legfeljebb 5000 liter űrtartalmú vagy leg-

feljebb 5000 liter űrtartalmú, szivárgás-men-

tes kamrákra osztott tartányoknál a 6.8.2.1.14

a) pont szerint számított falvastagság tovább

csökkenthető legfeljebb a következő táblázat-

ban megadott értékekig, kivéve, ha a 6.8.3

vagy a 6.8.4 szakaszban más érték van

A tartány

legnagyobb

görbületi

sugara, m

A tartány vagy

tartánykamra

űrtartalma, m3

Legkisebb

falvastagság,

mm

Szerkezeti

acél esetén

2 5,0 3

2…3 3,5 3

3,5 de 5,0 4

1203

Ha nem szerkezeti acélt3)

, hanem más fémet

használnak, a falvastagságot a 6.8.2.1.18

pontban előírt egyenérték-képlettel kell szá-

mítani és nem lehet kisebb a következő táb-

lázatban megadott értékeknél:

A tartány legnagyobb

görbületi sugara, m 2 2 – 3 2 – 3

A tartány vagy tartány-

kamra űrtartalma, m3

5,0 3,5 3,5 de

5,0

A t

artá

ny

leg

kis

ebb

falv

asta

gsá

ga

Ausztenites rozsda-

mentes acél 2,5 mm 2,5 mm 3 mm

Egyéb acél 3 mm 3 mm 4 mm

Alumínium ötvözet 4 mm 4 mm 5 mm

99,80%-os tisztaságú

alumínium 6 mm 6 mm 8 mm

A válaszfalak és a hullámtörők falvastagsága

sohasem lehet kisebb, mint a tartányfal

vastagsága.

6.8.2.1.22 A hullámtörőknek és a válaszfalaknak dom-

borúnak (legalább 10 cm mélységgel) vagy

hullámos vagy alakos kiképzésűnek kell

lenniük, vagy más módon úgy kell megerő-

síteni, hogy azonos szilárdságúak legyenek.

A hullámtörő lemez felületének legalább ak-

korának kell lennie, mint a tartány – amely-

ben a hullámtörő lemez van – keresztmetszeti

területének 70%-a.

Hegesztés és a hegesztések ellenőrzése

6.8.2.1.23 A gyártó alkalmasságát a hegesztési munka elvégzésére az illetékes hatóságnak kell

elismernie. A hegesztést vizsgázott hegesztőnek olyan hegesztési eljárással kell végeznie,

amelynek alkalmasságát (beleértve a szükséges hőkezelést is) vizsgálattal igazolták.

Ultrahangos vagy radiográfiás (röntgen-) eljárással végrehajtott roncsolásmentes

vizsgálatokkal kell igazolni a hegesztési varratoknak az igénybevételnek megfelelő

minőségét.

A tartány falvastagságának a 6.8.2.1.17 pont szerinti méretezéséhez használt varrattényező

(varratjósági fok) értékének függvényében a következő ellenőrzéseket kell elvégezni:

= 0,8: a hegesztési varratokat mindkét oldalon, amennyire csak lehet, vizuális

vizsgálatnak kell alávetni, és szúrópróbaszerű roncsolásmentes vizsgálatot kell

végezni. Minden „T” csatlakozást meg kell vizsgálni úgy, hogy a teljes vizsgált

varrathossz nem lehet kisebb, mint az összes hossz- és körvarrat, ill. sugárirányú

varrat (a tartányfenekeknél) együttes hosszának 10%-a.

= 0,9: roncsolásmentes vizsgálatnak kell alávetni teljes hosszúságban az összes

hosszirányú varratot, az összes varratcsatlakozási pontot, a körvarratok 25%-át és

a nagy átmérőjű szerelvények összeállításához szükséges hegesztéseket. A

varratokat, amennyire lehetséges, mindkét oldalon vizuálisan is ellenőrizni kell;

= 1,0: az összes varratot roncsolásmentes vizsgálatnak kell alávetni, és amennyire

lehetséges, mindkét oldalon vizuálisan is ellenőrizni kell. Egyúttal hegesztési

próbadarabot kell készíteni.

Ha az illetékes hatóságnak a hegesztési varratok minőségét illetően kételyei vannak, további

kiegészítő vizsgálatokat követelhet meg.

1204

Egyéb gyártási követelmények

6.8.2.1.24 A védőbevonatot úgy kell elkészíteni, hogy tömör maradjon a normális szállítási körül-

mények között (lásd a 6.8.2.1.2 pontot) előforduló bármilyen alakváltozás esetén.

6.8.2.1.25 A hőszigetelést úgy kell elkészíteni, hogy a töltő- és ürítőberendezésekhez, valamint a

biztonsági szelepekhez való hozzáférést és működtetésüket ne akadályozza.

6.8.2.1.26 Ha a legfeljebb 60 °C lobbanáspontú gyúlékony folyékony anyagok szállítására szolgáló

tartányok nemfémes védőbevonattal (béléssel) vannak ellátva, a tartányt és a védőbevonatot

úgy kell kialakítani, hogy az elektrosztatikus feltöltődés ne okozhasson gyulladásveszélyt.

6.8.2.1.27 A 60 °C vagy annál alacsonyabb lobbanás-

pontú folyadékok, a gyúlékony gázok és a

II csomagolási csoportba tartozó UN 1361

szén, ill. UN 1361 korom szállítására

használt tartányokat a jármű alvázával

legalább egy, jó elektromos csatlakozással

össze kell kötni. Elektrokémiai korróziót

okozó fémes csatlakozást nem szabad

létesíteni.

A 60 °C vagy annál alacsonyabb lobbanás-

pontú folyadékok, a gyúlékony gázok és a II

csomagolási csoportba tartozó UN 1361 szén,

ill. UN 1361 korom szállítására használt tank-

konténerek minden részének villamosan föl-

delhetőnek kell lenniük. Elektrokémiai korró-

ziót okozó fémes csatlakozást nem szabad

létesíteni.

A tartányokat el kell látni legalább egy

földelő szerelvénnyel, ami a „ ” szimbó-

lummal jól látható módon meg van jelölve

és alkalmas az elektromos csatlakoz-

tatáshoz.

6.8.2.1.28 A tartány felső részén levő szerelvények

védelme

A tartányok tetején levő szerelvényeket és

tartozékokat a felborulásból adódó sérü-

lések ellen védeni kell. A védelem állhat

erősítő-gyűrűk, védőtetők, kereszt- és

hosszirányú elemek elhelyezéséből, ame-

lyeknek alakja olyan, hogy kielégítő vé-

delmet nyújt.

6.8.2.2 Szerelvények

6.8.2.2.1 Az üzemi és szerkezeti szerelvények és tartozékok gyártásához alkalmas, nemfémes anyagok

is használhatók.

A szerelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy a szállítás és a kezelés során leszakadás vagy

sérülés veszélye ellen biztosítva legyenek. A szerelvényeknek ugyanolyan biztonságúaknak

kell lenniük, mint a tartánynak, és különösen

– összeférhetőnek kell lenniük a szállított anyaggal; és

– meg kell felelniük a 6.8.2.1.1 pont követelményeinek.

A csővezetéket úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy ne jöjjön létre sérülésveszély a

hőtágulás és összehúzódás, a mechanikai ütések és rezgések következtében.

Az üzemi szerelvényeket úgy kell elhelyez-

ni, hogy a tartányfalon szükséges nyílások

száma a lehető legkevesebb legyen.

Az üzemi szerelvények tömítettségét még

akkor is biztosítani kell, ha a tankkonténer fel-

borul.

Az üzemi szerelvények tömítettségét, bele-

értve a vizsgálónyílások zárószerkezetét

(fedelét) is, még akkor is biztosítani kell, ha

a tartány felborul. Figyelembe kell venni

1205

azokat az erőhatásokat is (gyorsulást, dina-

mikus nyomást), amelyek ütközés során

léphetnek fel. A tartány tartalmának az

ütközés miatt fellépő feszültségcsúcs hatá-

sára történő kis mértékű kiszivárgása azon-

ban megengedhető.

A tömítések anyagának a szállított anyaggal összeférhetőnek kell lennie, és ha

hatékonyságuk csökkent, pl. öregedés miatt, azonnal ki kell cserélni.

A tartányok rendes használata folyamán kezelést igénylő szerelvények szivárgásmentességét

biztosító tömítéseket úgy kell megtervezni és felszerelni, hogy a szerelvények kezelésekor ne

sérüljenek meg.

6.8.2.2.2 Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában feltüntetett

tartánykód (lásd a 4.3.4.1.1 pontot) harmadik részében „A” betű szerepel, az alsó töltő-, ill.

ürítőnyílást legalább két, egymás mögött elhelyezett, egymástól független zárószerkezettel

kell ellátni, amely a következőkből áll:

– egy kovácsolható fémes anyagból készült, külső zárószelepből és ürítőcsőből; valamint

– minden cső végén egy zárószerkezetből, ami lehet csavarmenetes záródugó, vakkarima

vagy más, egyenértékű szerkezet. A zárószerkezetnek annyira tömítettnek kell lennie,

hogy az anyagot veszteség nélkül megtartsa. Meg kell hozni a szükséges intézkedéseket,

hogy lehetővé váljon az ürítőcsőben a biztonságos nyomásmentesítés mielőtt a

zárószerkezetet teljesen eltávolítják.

Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában feltüntetett

tartánykód (lásd a 4.3.3.1.1, ill. a 4.3.4.1.1 pontot) harmadik részében „B” betű szerepel, az

alsó töltő-, ill. ürítőnyílást legalább három, egymás mögött elhelyezett, egymástól független

zárószerkezettel kell ellátni, amely a következőkből áll:

– egy belső zárószelepből, azaz a tartány belsejébe vagy egy hegesztett karimába vagy

ellenkarimába beépített zárószelepből;

– egy külső zárószelepből vagy más, azzal egyenértékű szerkezetből6)

, amely

minden cső végén el van helyezve; és a tartányhoz a lehető legközelebb van el-

helyezve; és

– minden cső végén egy zárószerkezetből, ami lehet csavarmenetes záródugó, vakkarima

vagy más, egyenértékű szerkezet. A zárószerkezetnek annyira tömítettnek kell lennie,

hogy az anyagot veszteség nélkül megtartsa. Meg kell hozni a szükséges intézkedéseket,

hogy lehetővé váljon az ürítőcsőben a biztonságos nyomásmentesítés mielőtt a záró-

szerkezetet teljesen eltávolítják.

Bizonyos kristályosodó vagy nagy viszkozitású anyagok szállítására használt tartányoknál,

ill. az ebonit vagy hőre lágyuló bevonatú tartányoknál azonban a belső zárószelep helyett

külső zárószelep is alkalmazható, ha megfelelő kiegészítő védelemmel van ellátva.

A belső zárószelepnek felülről vagy alulról működtethetőnek kel lennie. Ha lehet, a belső

zárószelep nyitott vagy zárt helyzetének a talajszintről ellenőrizhetőnek kell lennie. A belső

zárószelep működtető-szerkezetének olyannak kell lennie, hogy a szelep ütközésből vagy

gondatlanságból bekövetkező, nem kívánt kinyílását megakadályozza.

A külső működtető-szerkezet megsérülése esetén a belső zárószerkezetnek továbbra is hatá-

sosnak kell maradnia.

A külső töltő- vagy ürítőszerelvények (csőcsonkok, oldalsó zárószerkezetek) sérüléséből

adódó elfolyás elkerülése érdekében a belső zárószelepet és fészkét (ülékét) úgy kell

kialakítani, hogy a külső erőhatásra történő leszakadás ellen védve legyen, vagy az ilyen erő-

hatásnak ellen tudjon állni. A töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és a menetes

dugókat is), valamint az esetleges védőkupakokat a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani

kell.

6) Az 1 m3-nél kisebb befogadóképességű tankkonténereknél a külső zárószelep vagy a vele egyenértékű szerkezet

vakkarimával helyettesíthető.

1206

A zárószerkezetek állásának és/vagy zárási irányának világosan láthatónak kell lennie.

Azokon a tartányokon, amelyekre a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában feltüntetett

tartánykód (lásd a 4.3.3.1.1, ill. a 4.3.4.1.1 pontot) harmadik részében „C” vagy „D” betű

szerepel, a tartány minden nyílásának a folyadékszint felett kell lennie. Ezen tartányoknál a

folyadékszint alatt nem lehetnek csövek és csőcsatlakozások. Az olyan tartányok, amelyek

tartánykódjának harmadik részében „C” betű szerepel a tartánytest alsó részén

tisztítónyílással (kézi tisztítónyílással) láthatók el. Ezt úgy kell kialakítani, hogy karimával

szivárgásmentesen zárható legyen, aminek gyártási típusát az illetékes hatóságnak vagy az

általa kijelölt szervezetnek kell jóváhagynia.

6.8.2.2.3 A nem légmentesen zárt tartányokat a nem megengedhető mértékű vákuum elkerülésére

szelepekkel lehet ellátni; a vákuumszelepeket úgy kell beállítani, hogy akkora (vagy annál

kisebb) vákuumnál nyissanak ki, mint amekkorára a tartányt méretezték (lásd a 6.8.2.1.7

pontot). A légmentesen zárt tartányokon nem lehetnek vákuumszelepek. Légmentesen

zártnak tekintendők azok az SGAH, S4AH, ill. L4BH tartánykódú tartányok is, amelyeken

csak 21 kPa (0,21 bar) vagy annál nagyobb vákuum esetén kinyitó vákuumszelepek vannak.

Ez az érték 5 kPa-ig (0,05 bar-ig) csökkenthető azoknál a tartányoknál, amelyeket kizárólag

olyan szilárd (porszerű vagy szemcsés) anyagok szállítására használnak, amelyek a II vagy a

III csomagolási csoportba tartoznak és a szállítás alatt nem válnak folyékonnyá.

A 3 osztály kritériumainak megfelelő lobbanáspontú anyagok szállítására szolgáló tartányo-

kon használt vákuumszelepeknek és légző-berendezéseknek (lásd a 6.8.2.2.6 pontot)

alkalmas védőszerkezettel meg kell akadályozni a lángnak a tartányba történő közvetlen

behatolását, vagy a tartányköpenynek kell robbanási lökéshullám állónak lennie, ami azt

jelenti hogy a lángnak a tartányba történő behatolása következtében fellépő robbanásnak

ellen tud állni úgy hogy nem szivárog, azonban alakváltozás bekövetkezhet

Ha a védőszerkezet alkalmas lángzárból vagy lángáthatolást gátló szerkezetből áll, azt a

tartányhoz vagy a tartánykamrához a lehető legközelebb kell elhelyezni. Többkamrás

tartánynál minden tartánykamrát külön-külön kell védeni.

6.8.2.2.4 Minden tartánynak, illetve minden tartánykamrának a belső vizsgálathoz megfelelő

nagyságú vizsgálónyílással kell rendelkeznie.

6.8.2.2.5 (fenntartva)

6.8.2.2.6 Az 50 °C-on legfeljebb 110 kPa (1,1 bar) (abszolút) gőznyomású folyadékok szállítására

használt tartányokat légző-berendezéssel és feldőlés esetén tartalmának kiömlése ellen

védőszerkezettel kell ellátni, ellenkező esetben a tartánynak a 6.8.2.2.7, ill. a 6.8.2.2.8 pont

előírásainak kell megfelelnie.

6.8.2.2.7 Az 50 °C-on 110 kPa-nál (1,1 bar-nál) nagyobb gőznyomású és 35 °C-nál magasabb forrás-

pontú folyadékok szállítására használt tartányokat olyan biztonsági szeleppel kell ellátni,

amely legalább 150 kPa (1,5 bar) túlnyomásra van beállítva, és amely egy, a próbanyomást

meg nem haladó nyomáson már teljesen kinyílik, ellenkező esetben a tartányoknak a

6.8.2.2.8 pont előírásainak kell megfelelniük.

6.8.2.2.8 A 35 °C-nál nem magasabb forráspontú folyadékok szállítására használt tartányokat olyan

biztonsági szeleppel kell ellátni, amely legalább 300 kPa (3 bar) túlnyomásra van beállítva,

és amely egy, a próbanyomást meg nem haladó nyomáson már teljesen kinyílik, ellenkező

esetben a tartánynak légmentesen zárva7)

kell lennie.

6.8.2.2.9 Ha a 60 °C vagy annál alacsonyabb lobbanáspontú gyúlékony folyadékok vagy gyúlékony

gázok szállítására használt tartány alumíniumból készült, akkor semmiféle olyan mozgatható

rész, amely az alumínium tartánnyal ütközhet vagy súrlódhat (pl. fedél, zárórész stb.) nem

gyártható bevonat nélküli, rozsdásodó acélból.

7) A „légmentesen zárt tartány” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt.

1207

6.8.2.2.10 Ha a tartányon, amelyet légmentesen kell zárni, biztonsági szelep van, a szelep elé hasadó-

tárcsát kell szerelni és a következő feltételeket kell betartani:

A hasadótárcsa és a biztonsági szelep kialakításának meg kell felelnie az illetékes hatóság

előírásainak. A hasadótárcsa és a biztonsági szelep közti térbe nyomásmérőt vagy más,

alkalmas jelzőeszközt kell csatlakoztatni, ami lehetővé teszi, hogy észleljék a hasadótárcsa

repedését, kilyukadását vagy szivárgását, ami a biztonsági szelep hibás működését okozhatja.

6.8.2.3 Típusjóváhagyás

6.8.2.3.1 Minden új tartányjármű, leszerelhető tartány, tankkonténer, tartányos cserefelépítmény,

battériás jármű, ill. MEG-konténer típus esetén az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt

szervnek bizonyítványt kell kiállítani annak tanúsítására, hogy az általa megvizsgált gyártási

típus, beleértve a rögzítőeszközöket is, a kívánt célra alkalmas, és hogy a 6.8.2.1 bekezdés

gyártási követelményeinek, a 6.8.2.2 bekezdés szerelvényekre vonatkozó követelményeinek

és a szállított anyag osztályára vonatkozó különleges követelményeknek megfelel.

A bizonyítványban fel kell tüntetni:

– a vizsgálat eredményeit;

– a típus jóváhagyási számát;

A jóváhagyási számnak annak az államnak

megkülönböztető jeléből8)

, amelyben az

engedélyt kiadták, és egy nyilvántartási

számból kell állnia.

– a 4.3.3.1.1, ill. a 4.3.4.1.1 pont szerinti tartánykódot;

– 6.8.4 szakasz gyártásra, szerelvényekre és típusjóváhagyásra vonatkozó különleges

előírásainak TC, TE és TA betűkkel kezdődő kódját, amely a 3.2 fejezet „A”táblázat 13

oszlopában fel van tüntetve azon anyag(ok)ra, amelyekre a tartányt jóváhagyták;

– szükség esetén azokat az anyagokat és/vagy anyagcsoportokat, amelyeknek szállítására

a tartányt jóváhagyták. Az anyagokat kémiai elnevezéssel vagy a megfelelő gyűjtő-

megnevezéssel (lásd a 2.1.1.2 bekezdést) kell feltüntetni, a besorolásukkal együtt

(osztály, osztályozási kód és csomagolási csoport). A 2 osztály anyagai és a 4.3.4.1.3

pontban felsorolt anyagok kivételével az engedélyezett anyagok felsorolásától el lehet

tekinteni. Ilyen esetekben a 4.3.4.1.2 pontban szereplő csoportos hozzárendelés szerint a

tartánykódhoz engedélyezett anyagokat lehet szállításra elfogadni, figyelembe véve az

esetleges különleges előírásokat is.

A bizonyítványban feltüntetett anyagoknak, ill. a csoportos hozzárendelés alapján

engedélyezett anyagcsoportoknak általában összeférhetőnek kell lenniük a tartány jellem-

zőivel. Ha az összeférhetőség alapos vizsgálatára nem volt lehetőség a típusjóváhagyás

kiadásakor, akkor a bizonyítványba ezt a fenntartást kell bejegyezni.

Minden egyes legyártott tartány, battériás jármű, ill. MEG-konténer tartány-vizsgálati

könyvéhez (gépkönyvéhez) csatolni kell a bizonyítvány másolatát (lásd a 4.3.2.1.7 pontot).

Az illetékes hatóságnak vagy az általa kijelölt szervnek azokat a szelepeket és egyéb üzemi

szerelvényeket, amelyekre a 6.8.2.6.1 pontban van szabvány feltüntetve, a kérelmező kíván-

ságára az adott szabvány szerint külön típusvizsgálatnak kell alávetnie. Az így kiadott típus-

jóváhagyást a tartány jóváhagyási bizonyítványának kiadásakor figyelembe kell venni, ha a

vizsgálati eredményeket bemutatják és a szelepek, ill. egyéb üzemi szerelvények a kívánt

célra alkalmasak.

8) A közúti közlekedésről szóló Bécsi Egyezmény (Bécs, 1968) által előírt államjelzés a nemzetközi forgalomban

résztvevő gépjárművekre.

1208

6.8.2.3.2 Ha a tartányokat, battériás járműveket, ill. MEG-konténereket sorozatban gyártják módosítás

nélkül, ez az engedély a sorozatban vagy a gyártási minta alapján gyártott tartányokra,

battériás járművekre, ill. MEG-konténerekre egyaránt érvényes.

A típusjóváhagyás az olyan tartányok jóváhagyásának is tekinthető, amelyeket az eredeti

gyártási típushoz képest olyan, kisebb eltérésekkel gyártanak, amelyek által csökken a

tartány igénybevétele, ill. csökkennek a feszültségek (pl. kisebb nyomás, kisebb tömeg,

kisebb befogadóképesség) vagy nő a szerkezet biztonsága (pl. nagyobb falvastagság, több

hullámtörő lemez, kisebb nyílások). Az eltéréseket egyértelműen fel kell tüntetni a típus-

jóváhagyási bizonyítványban.

6.8.2.3.3 A következő előírásokat azokra a tartányokra kell alkalmazni, amelyekre a 6.8.4 szakasz

TA4 különleges előírása (és így az 1.8.7.2.4 pont) nem vonatkozik.

A típusjóváhagyás legfeljebb tíz évig lehet érvényes. Ha ezen időtartam alatt az ADR

vonatkozó műszaki követelményei (beleértve a hivatkozott szabványokat is) úgy változnak

meg, hogy a jóváhagyott típus már nem felel meg a követelményeknek, a típusjóváhagyást

kiadó illetékes hatóságnak vagy az általa felhatalmazott szervezetnek vissza kell azt vonnia

és erről értesítenie kell a típusjóváhagyás tulajdonosát.

Megjegyzés: A meglévő típusjóváhagyások legkésőbbi visszavonási idejére lásd a 6.8.2.6,

ill. 6.8.3.6 bekezdésben lévő táblázatok (5) oszlopát.

Ha egy típusjóváhagyás lejárt vagy visszavonták, akkor e típusjóváhagyás alapján tartány,

battériás jármű, ill. MEG-konténer tovább nem gyárható.

Ilyen esetekben, ha a típusjóváhagyás lejárta, ill. visszavonása előtt gyártott tartányok,

battériás-járművek, ill. MEG-konténerek a típusjóváhagyás lejárta, ill. visszavonása után

még tovább használhatók, akkor a használatukra, időszakos és közbenső vizsgálatukra a

lejárt, ill. visszavont típusjóváhagyás vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

Addig használhatók tovább, amíg megfelelnek az ADR követelményeinek. Ha már nem

felelnek meg az ADR követelményeinek, csak abban az esetben használhatók tovább, ha azt

az 1.6 fejezet vonatkozó átmeneti előírása megengedi.

A típusjóváhagyás megújítható, miután a megújítás idején érvényes ADR előírásoknak való

megfelelőség értékelése és teljes felülvizsgálata megtörtént. Visszavont típusjóváhagyás már

nem újítható meg. Meglévő típusjóváhagyás időközi kisebb módosítása, úgy hogy az nem

befolyásolja a megfelelőséget (lásd a 6.8.3.2.3 pontot) nem hosszabbítja meg és nem

módosítja a bizonyítvány eredeti érvényességét.

Megjegyzés: A felülvizsgálatot és a megfelelőség értékelést az eredeti típusjóváhagyást

kiadó szervezettől eltérő szervezet is végezheti.

A típusjóváhagyást kiadó szervezetnek a típusjóváhagyáshoz, beleértve a megújításhoz, ha

ilyen történt, szükséges összes dokumentumot meg kell őriznie az érvényessége teljes idő-

tartama alatt.

Ha egy vizsgáló szervezet jóváhagyását visszavonták vagy az érvényességét korlátozták,

vagy a vizsgáló szervezet felhagyott a tevékenységgel, az illetékes hatóságnak meg kell

tennie a szükséges lépéseket, hogy az iratokat vagy egy másik vizsgáló szervezet kezelje

vagy biztosítani kell, hogy az iratok továbbra is hozzáférhetők legyenek.

6.8.2.3.4 Az érvényes, lejárt vagy visszavont jóváhagyással rendelkező tartány átalakítása esetén a

vizsgálatok és a jóváhagyás a tartány azon elemeire korlátozódik, amelyet átalakítottak. Az

átalakításnak az átalakítás időpontjában érvényes ADR előírásainak kell megfelelnie. A

tartány átalakítás által nem érintett minden elemére az első típusjóváhagyási dokumentáció

továbbra is érvényes.

Az átalakítás érinthet egy vagy több nyomástartó tartányt is, amelyre a típusjóváhagyás

vonatkozik.

Az átalakítást jóváhagyó bizonyítványt valamely ADR Szerződő Fél illetékes hatóságának

vagy az általa kijelölt szervezetnek kell kiállítania a kérelmező számára, és a tartány-

1209

vizsgálati könyvhöz (gépkönyvhöz) kell csatolni.

Az átalakításra vonatkozó jóváhagyási bizonyítvány iránti minden kérelmet egyetlen

illetékes hatósághoz vagy az általa kijelölt szervezethez kell benyújtani.

6.8.2.4 Vizsgálatok

6.8.2.4.1 Üzembe helyezés előtt a tartányokat és szerelvényeiket együtt vagy külön-külön

vizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálatnak magában kell foglalnia:

– annak ellenőrzését, hogy a tartány megegyezik-e a jóváhagyott típussal;

– a szerkezeti jellemzők ellenőrzését9)

;

– a belső és a külső állapot vizsgálatát;

– a folyadéknyomás-próbát10)

a 6.8.2.5.1 pontban előírt táblán feltüntetett próbanyomással

végrehajtva; és

– a tömörségi próbát és a szerelvények megfelelő működésének ellenőrzését.

A folyadéknyomás-próbánál alkalmazott nyomás – a 2 osztály esetét kivéve - a tervezési

nyomástól függ, legalább a következő értékeket kell alkalmazni:

Tervezési nyomás (bar) Próbanyomás (bar)

G11)

G11)

1,5 1,5

2,65 2,65

4 4

10 4

15 4

21 10 (412)

)

A 2 osztályhoz a legkisebb próbanyomás értéke a 4.3.3.2.5 pontban a gázokra és

gázkeverékekre vonatkozó táblázatban található.

A folyadéknyomás-próbát a tartány egészén és a kamrákra osztott tartányok minden

kamráján külön kell elvégezni.

A vizsgálatot minden kamrán legalább akko-

ra nyomással kell végrehajtani, mint a leg-

nagyobb üzemi nyomás 1,3-szerese.

A folyadéknyomás-próbát az esetleg szükséges hőszigetelés felszerelése előtt kell elvégezni.

Ha a tartányt és szerelvényeit külön-külön vizsgálják, a 6.8.2.4.3 pont szerinti tömörségi

próbának összeszerelve kell alávetni.

A tömörségi próbát a kamrákra osztott tartányok minden kamrájára külön kell elvégezni.

6.8.2.4.2 A tartányokat és szerelvényeiket

legalább hat évenként legalább öt évenként

időszakos vizsgálatnak kell alávetni.

Az időszakos vizsgálatnak magában kell foglalnia:

9) A szerkezeti jellemzők ellenőrzésekor 1 MPa (10 bar) vagy annál nagyobb próbanyomású tartányok esetén

hegesztési mintadarabokat (üzemi mintákat) is kell vizsgálni, a 6.8.2.1.23 pont és a 6.8.5 szakaszban előírt

vizsgálatok szerint.

10) Különleges esetekben az illetékes hatóság által elismert szakértő hozzájárulásával a folyadéknyomás-próba vízen

kívül más folyadékkal vagy gázzal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes.

11) G = legkisebb tervezési nyomás a 6.8.2.1.14 pont általános követelményei alapján (lásd a 4.3.4.1 bekezdést).

12) Legkisebb próbanyomás az UN 1744 bróm, ill. UN 1744 bróm oldatok esetén.

1210

– a belső és külső állapot vizsgálatát;

– a tartány és a szerelvények együttes tömörségi vizsgálatát a 6.8.2.4.3 pont szerint,

valamint az összes szerelvény megfelelő működésének ellenőrzését;

– általában folyadéknyomás-próbát10)

(a tartányok és az esetleges tartánykamrák próba-

nyomására lásd a 6.8.2.4.1 pontot).

A hő- vagy egyéb szigetelőborításokat csak annyira kell eltávolítani, amennyire a tartány

jellemzőinek biztonságos megítéléséhez feltétlenül szükséges.

Porszerű és szemcsés anyagok szállítására használt tartányoknál az illetékes hatóság által

elismert szakértő egyetértésével az időszakos folyadéknyomás-próba elhagyható és a

6.8.2.4.3 pont szerinti, legalább a legnagyobb üzemi nyomásnak megfelelő belső nyomással

végrehajtott tömörségi próbával helyettesíthető.

6.8.2.4.3 A tartányokat és szerelvényeiket az üzembe helyezés előtti és minden időszakos vizsgálatot

követően

legalább három évenként legalább két és fél évenként

közbenső vizsgálatnak kell alávetni. A közbenső vizsgálat három hónappal a megadott

időpont előtt, ill. után is elvégezhető.

Mindazonáltal a közbenső vizsgálat a megadott időpont előtt bármikor végezhető. Ha a köz-

benső vizsgálatot a megadott időpont előtt több mint három hónappal végzik, ezen időpont

után

legkésőbb három évvel legkésőbb két és fél évvel

egy további közbenső vizsgálatot kell végezni.

A közbenső vizsgálatnak a tartány és a szerelvények együttes tömörségi vizsgálatát, valamint

az összes szerelvény megfelelő működésének ellenőrzését kell tartalmaznia.

Ebből a célból a tartányt olyan tényleges belső nyomásnak kell alávetni, amely a legnagyobb

üzemi nyomással egyenlő. Folyadékok, ill. porszerű vagy szemcsés szilárd anyagok

szállítására szolgáló tartánynál, ha a tömörségi próbához gázt használnak, a próbát olyan

nyomással kell végrehajtani, ami legalább a legnagyobb üzemi nyomás 25%-ával egyenlő. A

próbanyomás azonban semmilyen esetben sem lehet 20 kPa (0,2 bar) túlnyomásnál kisebb.

Légző-berendezéssel és a tartány felborulása esetén a tartalom kifolyását megakadályozó

szerkezettel felszerelt tartányok esetén a tömörségi próba során alkalmazott nyomásnak a

betöltött anyag statikus nyomásával kell megegyeznie.

A tömörségi vizsgálatot a kamrákra osztott tartányok minden kamrájára külön el kell

végezni.

6.8.2.4.4 Ha a tartánynak vagy szerelvényeinek a biztonságát javítás, átalakítás vagy baleset kétséges-

sé teszi, soron kívüli vizsgálatnak kell alávetni. Ha a soron kívüli vizsgálatot a 6.8.2.4.2 pont

követelményei szerint végzik, akkor a soron kívüli vizsgálat időszakos vizsgálatnak tekint-

hető. Ha a soron kívüli vizsgálatot a 6.8.2.4.3 pont követelményei szerint végzik, akkor a

soron kívüli vizsgálat közbenső vizsgálatnak tekinthető.

6.8.2.4.5 A 6.8.2.4.1 – 6.8.2.4.4 pont szerinti próbákat, ellenőrzéseket és vizsgálatokat az illetékes

hatóság által elismert szakértőnek kell végeznie. E műveletek eredményéről tanúsítványt kell

kiadnia, még akkor is, ha a vizsgálat negatív eredménnyel járt. A tanúsítványban – a 6.8.2.3

bekezdéssel összhangban – hivatkozni kell azon anyagok felsorolására, amelyek szállítására

a tartányt jóváhagyták vagy a tartánykódra és a különleges előírások betűkből és számokból

álló kódjára.

Minden egyes megvizsgált tartány, battériás jármű, ill. MEG-konténer tartány-vizsgálati

könyvéhez (gépkönyvéhez) csatolni kell a tanúsítvány másolatát (ld. a 4.3.2.1.7 pontot).

6.8.2.5 Jelölés

6.8.2.5.1 Ellenőrzés céljából könnyen elérhető helyre minden tartányra nem korrodálódó fémtáblát

1211

kell tartósan rögzíteni. A fémtáblán legalább a következőkben felsorolt adatokat kell

feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon. Az adatokat közvetlenül a tartány falába is be

lehet vésni, ha a falak úgy meg vannak erősítve, hogy a bevésés a tartány szilárdságát nem

csökkenti:

– a jóváhagyás száma;

– a gyártó megnevezése vagy jele;

– a gyártási sorozat száma;

– a gyártás éve;

– a próbanyomás (túlnyomás)13)

;

– külső tervezési nyomás13)

(lásd a 6.8.2.1.7 pontot)

– az űrtartalom13)

–több kamrára osztott tartányok esetén mindegyik kamra űrtartalma–,

ami után az „S” szimbólumot kell feltüntetni, ha a 7500 liternél nagyobb űrtartalmú

tartány, ill. tartánykamra hullámtörő lemezekkel legfeljebb 7500 liter űrtartalmú

rekeszekre osztva;

– tervezési hőmérséklet13)

(csak akkor, ha nagyobb, mint +50 °C vagy kisebb, mint

-20 °C)

– a legutóbbi vizsgálat időpontja és fajtája: „hónap, év”, ami után a 6.8.2.4.1 pont szerint

végrehajtott első, üzembe helyezés előtti vizsgálat, ill. a 6.8.2.4.2 pont szerinti

időszakos vizsgálat esetén „P” betűt kell feltüntetni; a 6.8.2.4.3 pont szerint végrehajtott

tömörségi vizsgálat esetén a „hónap, év” után „L” betűt kell feltüntetni;

– a vizsgálatokat végző szakértő bélyegzőlenyomata;

– a tartány anyaga az esetleges anyagszabványok megjelölésével, és – ha van – a

védőborítás (bélés) anyaga;

– a tartány egészére alkalmazott próba-nyo-

más (túlnyomás) és az egyes kamrák próba-

nyomása (túlnyomás), ha a kamránkénti pró-

banyomás kisebb, mint az egész tartány pró-

banyomása, MPa-ban vagy bar-ban13)

.

A nyomás alatt töltött vagy ürített tartányoknál az engedélyezett legnagyobb üzemi

nyomást13)

is fel kell tüntetni.

6.8.2.5.2 A következő adatokat a tartányjárművön

(magán a tartányon vagy egy táblán) kell

feltüntetni:

A következő adatokat a tankkonténeren

(magán a tartányon vagy egy táblán) kell

feltüntetni:

– a tulajdonos vagy üzemben tartó neve; – a tulajdonos és üzemben tartó neve;

– a tartányjármű saját tömege13)

; – a tartány űrtartalma13)

;

– a tartányjármű saját megengedett leg- – saját tömeg13)

;

nagyobb összes tömege13)

. – a megengedett legnagyobb összes tö-

meg13)

;

A következő adatokat magán a leszerelhető

tartányon vagy egy táblán kell feltüntetni:

– a tulajdonos vagy üzemben tartó neve;

– „leszerelhető tartány”

– a tartány saját tömege13)

;

– a tartány megengedett legnagyobb összes

tömege13)

;

– a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok eseté-

ben a szállításra engedélyezett anyag(ok)

helyes szállítási megnevezése;

– a 4.3.4.1.1 pont szerinti tartánykód;

– a nem a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok

esetében minden különleges előírás TC

– a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok eseté-

ben a szállításra engedélyezett anyag(ok)

helyes szállítási megnevezése;

– a 4.3.4.1.1 pont szerinti tartánykód;

– a nem a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok

esetében minden különleges előírás TC

és TE betűkkel kezdődő kódja, amely a

tartányban szállítandó anyag(ok)ra a 3.2

fejezet „A” táblázat 13 oszlopában fel

van tüntetve.

13) A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni.

1212

és TE betűkkel kezdődő kódja, amely a

tartányban szállítandó anyag(ok)ra a 3.2

fejezet „A” táblázat 13 oszlopában fel

van tüntetve.

6.8.2.6 A hivatkozott szabványok szerint tervezett, gyártott és vizsgált tartányokra vonatkozó

követelmények

Megjegyzés: A szabványokban megnevezett, az ADR értelmében felelős személyeknek vagy

szervezeteknek be kell tartaniuk az ADR előírásait.

6.8.2.6.1 Tervezés és gyártás

A következő táblázatban hivatkozott szabványokat a 6.8 fejezetnek a táblázat (3) oszlopában

hivatkozott követelményeinek való megfelelés céljából a típusjóváhagyás kiadásánál a

táblázat (4) oszlopa szerint kell alkalmazni. A 6.8 fejezetnek a táblázat (3) oszlopában

hivatkozott követelményei azonban minden esetben elsőbbséget élveznek. Az (5) oszlopban

van megadva az a legkésőbbi időpont, ameddig a meglévő típusjóváhagyásokat az 1.8.7.2.4,

ill. a 6.8.2.3.3 pont szerint vissza kell vonni; ha itt nincs időpont megadva, akkor a

típusjóváhagyás az eredeti lejártáig érvényes.

A hivatkozott szabványok alkalmazása 2009. január 1-je óta kötelező. A kivételek a 6.8.2.7

és a 6.8.3.7 bekezdésben találhatók.

Ha ugyanarra a követelményre vonatkozóan több szabványra is van hivatkozás, akkor csak

az egyiket kell alkalmazni, de azt teljes egészében, kivéve, ha a következő táblázatban

másként van megadva.

Az egyes szabványok alkalmazási területe az, ami a szabvány hatályról szóló cikkében meg

van határozva, kivéve ha a következő táblázatban másként van megállapítva.

Hivatkozás A dokumentum címe A vonatkozó

bekezdés, ill.

pont

Új típus-

jóváhagyásra, ill.

típusjóváhagyás

megújítására

alkalmazható

Meglévő típus-

jóváhagyás

visszavonásának

legkésőbbi

időpontja

(1) (2) (3) (4) (5)

Minden tartányra

EN 14025:2003 +

AC:2005

Veszélyes anyagok szállítótartályai.

Fém nyomástartó tartályok.

Tervezés és gyártás

6.8.2.1 2005. jan. 1. és

2009. jún. 30.

között

EN 14025:2008 Veszélyes anyagok szállítótartályai.



6.8.2.1 és

6.8.3.1

2009. júl. 1. és

2016. dec. 31.

között




6.8.2.1 és

6.8.3.1

további

intézkedésig


Folyékony vegyszerek szállító-

tartályainak szerelvényei.

Termékürítő és levegő-beömlő

szelepek

6.8.2.2.1 további

intézkedésig


Folyékony vegyszerek szállító-

tartályainak szerelvényei.

Fenékszelepek

6.8.2.2.1 további

intézkedésig

1213


bekezdés, ill.

pont

Új típus-


típusjóváhagyás

megújítására

alkalmazható

Meglévő típus-

jóváhagyás

visszavonásának

legkésőbbi

időpontja

(1) (2) (3) (4) (5)

Legfeljebb 50 kPa legnagyobb üzemi nyomású tartányokra olyan anyagok szállításához, amelyeknél a 3.2

fejezet „A” táblázat 12 oszlopában „G” betűt tartalmazó tartánykód található


Fémtartályok legfeljebb 0,5 bar

üzemi nyomásra. Kialakítás és

konstrukció

6.8.2.1 2005. jan. 1. és

2009. dec. 31.

között

EN 13094:2008 +

AC:2008




konstrukció

6.8.2.1 további

intézkedésig

Tartányokra a 2 osztály gázaihoz

EN 12493:2001

(a C melléklet

kivételével)

Hegesztett acéltartályok csepp-

folyósított szénhidrogéngázhoz

(LPG-hez). Közúti tartálykocsik.


6.8.2.1

(kivéve

6.8.2.1.17);

6.8.2.4.1

(kivéve a

tömörségi

próbát);

6.8.2.5.1,

6.8.3.1 és

6.8.3.5.1

2005. jan. 1. és

2010. dec. 31.

között

2012. dec. 31.

Megjegyzés: A közúti tartálykocsik

az ADR értelmében „rögzített

tartányok”, ill. „leszerelhető

tartányok”.

EN 12493:2008

(a C melléklet

kivételével)

LPG-berendezések és –tartozékok.





6.8.2.1 (kivéve

6.8.2.1.17);

6.8.2.5,

6.8.3.1,

6.8.3.5,

6.8.5.1 –

6.8.5.3

2010. jan. 1. és

2013. jún. 30.

között

2014. dec. 31.


az ADR értelmében „rögzített tartá-

nyok”, ill. „leszerelhető tartányok”.

EN 12493:2008 +

A1:2012

(a C melléklet

kivételével)









6.8.2.1 (kivéve

6.8.2.1.17);

6.8.2.5,

6.8.3.1,

6.8.3.5,

6.8.5.1 –

6.8.5.3

2013. dec. 31-ig 2015. dec. 31.

EN 12493:2013

(a C melléklet

kivételével)









6.8.2.1;

6.8.2.5,

6.8.3.1,

6.8.3.5,

6.8.5.1 –

6.8.5.3

további

intézkedésig

EN 12252:2000 Cseppfolyósított szénhidrogéngázt

(LPG-gázt) szállító közúti tartály-

kocsik berendezései

6.8.3.2

(kivéve

6.8.3.2.3)

2005. jan. 1. és

2010. dec. 31.

között

2012. dec. 31.




1214


bekezdés, ill.

pont

Új típus-


típusjóváhagyás

megújítására

alkalmazható

Meglévő típus-

jóváhagyás

visszavonásának

legkésőbbi

időpontja

(1) (2) (3) (4) (5)

EN 12252:2005 +

A1:2008

LPG-berendezések és -tartozékok.

LPG-t szállító közúti tartálykocsik

szerelvényei

6.8.3.2

(kivéve

6.8.3.2.3) és

6.8.3.4.9

további

intézkedésig




EN 14129:2014 LPG-berendezések és -tartozékok.

LPG-t tároló nyomástartó edények

lefúvató szelepei

6.8.2.1.1 és

6.8.3.2.9

további

intézkedésig

EN 13530-2:2002 Kriogén tartályok. Nagyméretű,

szállítható, vákuumszigetelésű

tartályok. 2. rész: Tervezés, gyártás,

ellenőrzés és vizsgálatok

6.8.2.1 (kivéve

6.8.2.1.17),

6.8.2.4, 6.8.3.1

és 6.8.3.4

2005. jan. 1. és

2007. jún. 30.

között

EN 13530-2:2002

+A1:2004

Kriogén tartályok. Nagyméretű,

szállítható, vákuumszigetelésű


ellenőrzés és vizsgálatok

6.8.2.1 (kivéve

6.8.2.1.17),

6.8.2.4, 6.8.3.1

és 6.8.3.4

további

intézkedésig

EN 14398-2:2003

(az 1. táblázat

kivételével)


szállítható, nem vákuumszigetelésű


ellenőrzés és vizsgálat

Megjegyzés: Ez a szabvány nem

alkalmazható a –100 °C alatti hő-

mérsékleten szállított gázokhoz.

6.8.2.1 (kivéve

6.8.2.1.17,

6.8.2.1.19 és

6.8.2.1.20),

6.8.2.4, 6.8.3.1

és 6.8.3.4

2005. jan.4. és

2016. dec.31.

között

EN 14398-2:2003 +

A2:2008


szállítható, nem vákuumszigetelésű


ellenőrzés és vizsgálat

Megjegyzés: Ez a szabvány nem

alkalmazható a –100 °C alatti hő-

mérsékleten szállított gázokhoz.

6.8.2.1 (kivéve

6.8.2.1.17,

6.8.2.1.19 és

6.8.2.1.20),

6.8.2.4, 6.8.3.1

és 6.8.3.4

további

intézkedésig

EN 1626:2008 (a B

szelep kategória

kivételével)

Kriogén tartályok. Szelepek kriogén

üzemhez

6.8.2.4 és

6.8.3.4

további

intézkedésig

Mérgező vagy maró járulékos veszéllyel nem rendelkező, 50 °C-on legfeljebb 110 kPa gőznyomású folyé-

kony kőolaj termékek és egyéb, 3 osztályba tartozó anyagok, ill. benzin szállítására szolgáló tartányokra




konstrukció

6.8.2.1 2005. jan. 1. és

2009. dec. 31.

között

EN 13094:2008 +

AC:2008




konstrukció

6.8.2.1 további

intézkedésig

EN 13082: 2001 Szállítótartályok veszélyes anyagok

szállítására. A szállítótartályok

szerelvényei. Gázlefejtő szelep

6.8.2.2 és

6.8.2.4.1

2005. jan. 1. és

2013. jún. 30.

között

2014. dec. 31.

EN 13082: 2008 +

A1:2012

Szállítótartályok veszélyes anyagok

szállítására. A szállítótartályok

szerelvényei. Gázlefejtő szelep

6.8.2.2 és

6.8.2.4.1

további

intézkedésig

1215


bekezdés, ill.

pont

Új típus-


típusjóváhagyás

megújítására

alkalmazható

Meglévő típus-

jóváhagyás

visszavonásának

legkésőbbi

időpontja

(1) (2) (3) (4) (5)


A tartályok kezelőelemei. Nyomás-

kiegyenlítetlen fenékszelep

6.8.2.2 és

6.8.2.4.1

további

intézkedésig


A tartályok kezelőelemei.

Töltőnyílásfedél

6.8.2.2 és

6.8.2.4.1

további

intézkedésig


A tartályok kezelőelemei. Nyomás-

kiegyenlített fenékszelep

6.8.2.2 és

6.8.2.4.1

további

intézkedésig

EN 13317:2002

(a B Melléklet B.2

táblázata és ábrája

kivételével)

(az anyagnak az

EN 13094:2004,

5.2 paragrafus

követelményeinek

meg kell felelnie)



Búvónyílásfedél

6.8.2.2 és

6.8.2.4.1

2005. jan. 1. és

2010. dec. 31.

között

2012. dec. 31.

EN 13317:2002 +

A1:2006



Búvónyílásfedél

6.8.2.2 és

6.8.2.4.1

további

intézkedésig

EN 14595:2005 Szállítótartályok veszélyes anyagok

szállítására. A szállítótartályok sze-

relvényei. Túlnyomásos és dep-

ressziós szellőztetés

6.8.2.2 és

6.8.2.4.1

további

intézkedésig

EN 16257:2012 Szállítótartályok veszélyes anyagok

szállítására. Kezelőelemek.

100 mm-től eltérő (névleges)

átmérőjű lábszelepek

6.8.2.2 és

6.8.2.2.2

további

intézkedésig

6.8.2.6.2 Vizsgálat

A 6.8 fejezet (3) oszlopban hivatkozott előírásainak való megfelelés céljából a tartányok

vizsgálatára a következő táblázatban hivatkozott szabványt kell alkalmazni, ahogy azt a (4)

oszlop előírja. A 6.8 fejezetnek a táblázat (3) oszlopában hivatkozott követelményei azonban

minden esetben elsőbbséget élveznek.

Hivatkozott szabvány alkalmazása kötelező.




bekezdés, ill. pont

Alkalmazható

(1) (2) (3) (4)

EN 12972:2007 Szállítótartályok veszélyes

anyagok szállítására.

A fém szállítótartályok vizsgálata,

ellenőrzése és megjelölése

6.8.2.4;

6.8.3.4

további intézkedésig

1216

6.8.2.7 A nem a hivatkozott szabványok szerint tervezett, gyártott és vizsgált tartányokra vonatkozó

követelmények

Az illetékes hatóság elismerhet olyan, azonos biztonsági szintet eredményező műszaki

szabályzatot, amely célja a tudományos és műszaki haladás követése, vagy amely olyan

szakterületre vonatkozik, amelyre a 6.8.2.6 bekezdésben nem szerepel szabvány , ill. olyan

részterületet érint, amellyel a 6.8.2.6 bekezdésben szereplő szabvány nem foglalkozik. A

6.8.2 szakasz minimális követelményeinek azonban ezeknek a tartányoknak is meg kell

felelniük.

Az elismert szabályzatok jegyzékét az illetékes hatóságnak meg kell küldenie az UNECE

Titkárságának. A jegyzéknek tartalmaznia kell a szabályzat(ok) címét, dátumát, tárgyát és

elérhetőségének részleteit. A Titkárság a jegyzékeket a honlapján nyilvánosságra hozza.

Az illetékes hatóság az UNECE Titkárság értesítése nélkül is engedélyezheti olyan szabvány

használatát, amelyet már elfogadtak, hogy az ADR valamely későbbi kiadása hivatkozzon rá.

A vizsgálatokra és a jelölésekre a 6.8.2.6 bekezdésben hivatkozott, megfelelő szabványok is

alkalmazhatók.

6.8.3 A 2 osztályra vonatkozó különleges előírások

6.8.3.1 A tartányok gyártása

6.8.3.1.1 A sűrített, a cseppfolyósított, ill. az oldott gázok szállítására használt tartányokat acélból kell

készíteni. Hegesztés nélküli tartány esetén a 6.8.2.1.12 pontban előírtaktól eltérően 14%-os

legkisebb szakadási nyúlás és az anyagtól függő, a következőkben megadott értékhatárokkal

egyenlő vagy ezeknél kisebb feszültség elfogadható:

a) ha hőkezelés után a minimálisan szavatolt jellemzők Re/Rm aránya 0,66-nál nagyobb,

de nem haladja meg a 0,85-öt:

0,75 Re;

b) ha hőkezelés után a minimálisan szavatolt jellemzők Re/Rm aránya nagyobb, mint 0,85:

0,5 Rm.

6.8.3.1.2 A hegesztett tartányok gyártási anyagára és gyártására a 6.8.5 szakasz előírásait kell

alkalmazni.


A battériás járművek és a MEG-konténerek gyártása

6.8.3.1.4 A battériás jármű vagy MEG-konténer elemeit képező palackokat, nagypalackokat, gáz-

hordókat és palackkötegeket a 6.2 fejezet szerint kell gyártani.

Megjegyzés: 1. Azokra a palackkötegekre, amelyek nem battériás jármű vagy MEG-kon-

téner elemei, a 6.2 fejezet követelményei vonatkoznak.

2. A battériás jármű vagy MEG-konténer elemeit képező tartányokat a 6.8.2.1

és a 6.8.3.1 bekezdés szerint kell gyártani.

3. A leszerelhető tartányok14)

nem tekinthetők battériás jármű vagy MEG-

konténer elemeinek.

14) A „leszerelhető tartány” meghatározására lásd az 1.2.1 szakaszt.

1217

6.8.3.1.5 Az elemeknek és rögzítésüknek alkalmasnak kell lenniük a megengedett legnagyobb

rakomány mellett a 6.8.2.1.2 pontban meghatározott erők felvételére. Bármelyik erő hatására

a feszültség az elem és rögzítésének leginkább igénybevett részén nem lehet nagyobb a

6.2.5.3 bekezdésben meghatározott értéknél palackok, nagypalackok, gázhordók és

palackkötegek esetén, illetve a 6.8.2.1.16 pontban meghatározott értéknél tartányok

esetében.

6.8.3.2 Szerelvények

6.8.3.2.1 A tartányok kifolyócsöveinek vakkarimával vagy azzal egyenértékű megbízhatóságú

szerkezettel elzárhatóknak kell lenniük. A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására

használt tartányoknál ezeket a vakkarimákat vagy az azzal egyenértékű szerkezeteket el lehet

látni legfeljebb 1,5 mm átmérőjű nyomáscsökkentő furatokkal.

6.8.3.2.2 A cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat a 6.8.2.2.2 és a 6.8.2.2.4 pontban -

előírt nyílásokon kívül el lehet látni folyadékszint-mutató, hőmérő vagy nyomásmérő

behelyezésére alkalmas nyílásokkal, valamint légtelenítőnyílással, ha az üzemeltetéshez, ill.

a biztonság érdekében szükségesek.

6.8.3.2.3 A gyúlékony vagy mérgező cseppfolyósított gázok szállítására használt

1 m3-nél nagyobb befogadóképességű

tartányok minden töltő- és ürítőnyílása belső zárószelepének azonnal záródónak kell lennie,

amely a tartány véletlen elmozdulása vagy tűz esetén önműködően lezár. A belső

zárószelepeknek távolról is működtethetőnek kell lennie.

A nem mérgező, gyúlékony, cseppfolyósított

gázok szállítására használt tartányoknál

azonban a távolról működtethető belső záró-

szelep visszacsapó szeleppel is helyette-

síthető, de kizárólag a tartány gőzfázisában

levő töltőnyílásoknál. A visszacsapó szelepet

a tartány belsejében kell elhelyezni, rugó-

terhelésűnek kell lennie, úgy, hogy a szelep

lezárjon, ha a nyomás a töltővezetékben a

tartányban levő nyomással megegyezik vagy

annál kisebb, és megfelelő tömítéssel kell

ellátni.15)

6.8.3.2.4 A gyúlékony és/vagy mérgező cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányok minden

1,5 mm-nél nagyobb névleges átmérőjű nyílását – kivéve a biztonsági szelepek nyílásait és a

zárt légtelenítő nyílásokat – fel kell szerelni belső zárószerkezettel.

6.8.3.2.5 A 6.8.2.2.2, a 6.8.3.2.3 és a 6.8.3.2.4 pont előírásaitól eltérően a mélyhűtött, cseppfolyósított

gázok szállítására használt tartányoknál a belső zárószerkezet helyett külső zárószerkezet is

alkalmazható, ha ez a külső szerkezet legalább a tartány falával egyenértékű védelmet nyújt

a külső sérülésekkel szemben.

6.8.3.2.6 Ha a tartány mérőeszközzel van felszerelve, ennek a szállított anyaggal közvetlenül

érintkező része nem lehet áttetsző anyagból. Ha hőmérők vannak, ezek nem nyúlhatnak be

közvetlenül a gázba vagy a folyadékba a tartány falán keresztül.

6.8.3.2.7 A tartány felső részén levő töltő- és ürítőnyílásokat a 6.8.3.2.3 pontban előírtakon kívül fel

kell szerelni egy második, külső zárószerkezettel is. Ennek vakkarimával vagy más,

egyenértékű biztonságot adó szerkezettel zárhatónak kell lennie.

15) Fém-fém tömítés alkalmazása nem megengedett.

1218

6.8.3.2.8 A biztonsági szelepeknek meg kell felelniük a következő 6.8.3.2.9 – 6.8.3.2.12 pont

követelményeinek.

6.8.3.2.9 A sűrített, a cseppfolyósított, ill. az oldott gázok szállítására használt tartányokat el lehet

látni rugóterhelésű biztonsági szelepekkel. A biztonsági szelepeknek önműködően kell

nyílniuk (lefújniuk) a tartány próbanyomásának 0,9…1,0-szeresénél. Ezeket úgy kell

kialakítani, hogy ellenálljanak a dinamikus igénybevételeknek, beleértve a folyadék hullám-

zását is. Súlyterhelésű (ellensúlyos) szelepek alkalmazása tilos. A biztonsági szelepek szük-

séges teljesítményét a 6.7.3.8.1.1 pontban található képlettel kell meghatározni.

6.8.3.2.10 Ha a tartányt tengeri szállításra szánják, a 6.8.3.2.9 pont követelményei nem akadályozhatják

az IMDG Kódexnek megfelelő biztonsági szelepek felszerelését.

6.8.3.2.11 A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat legalább két,

egymástól független biztonsági szeleppel kell ellátni, amelyek a tartányon feltüntetett

legnagyobb üzemi nyomáson képesek kinyílni. A biztonsági szelepek közül kettőt úgy kell

méretezni, hogy egyenként képesek legyenek a normális üzemelés során a párolgással

létrejövő gázokat kiengedni a tartányból oly módon, hogy a nyomás ne emelkedjen 10%-nál

nagyobb mértékben a tartányon megjelölt üzemi nyomás fölé.

A biztonsági szelepek közül az egyik olyan hasadótárcsával helyettesíthető, amely a

próbanyomásnál átszakad.

Kettős falú tartánynál a vákuum megszűnése, vagy egyszeres falú tartánynál a szigetelés

20%-ának tönkremenetele esetén a nyomáscsökkentő szerkezetek kombinációjának olyan

kiömlési keresztmetszetet kell szabaddá tenni, hogy a tartányban a nyomás ne léphesse túl a

próbanyomást. A 6.8.2.1.7 pont előírásait a vákuumszigetelésű tartányokra nem kell

alkalmazni.

6.8.3.2.12 A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányok nyomáscsökkentő

szerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy még a legkisebb üzemi hőmérsékleten is hibátlanul

működjenek. Az e hőmérsékleten való hibátlan működést az egyes szerkezetek vizsgálatával

vagy gyártási típus vizsgálattal kell megállapítani és igazolni.

6.8.3.2.13 A gördíthető, leszerelhető tartányok szelepeit

védőkupakkal kell ellátni.

Hőszigetelés

6.8.3.2.14 Ha a cseppfolyósított gázok szállítására használt tartány hőszigetelt, akkor ennek a

szigetelésnek

– vagy napsugárzás elleni fényvédő tetőből kell állnia, amely a tartány felületének

legalább a felső harmadát, de legfeljebb a felső felét takarja, és attól legalább 4 cm-es

légréteg választja el;

– vagy szigetelőanyagból készült, elegendő vastagságú teljes burkolatból kell állnia.

6.8.3.2.15 A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat hőszigeteléssel kell

ellátni, amit teljes (folytonos) burkolattal kell védeni. Ha a tartány és a burkolat között

légüres tér van (vákuumszigetelés), a védőburkolatot úgy kell méretezni, hogy alakváltozás

nélkül legalább 100 kPa (1 bar) külső nyomást (túlnyomást) viseljen el. A „tervezési

nyomás” 1.2.1 szakaszban adott meghatározásától eltérően a méretezés során a külső és a

belső erősítő elemek figyelembe vehetők. Ha a burkolat gázzáró, külön szerkezettel meg kell

akadályozni, hogy a szigetelőrétegben a tartány vagy a szerelvények tömítetlensége esetén

veszélyes nyomás lépjen fel. Ezen a szerkezeten keresztül a nedvesség nem szivároghat be a

hőszigetelő rétegbe.

6.8.3.2.16 Az atmoszferikus nyomáson –182 °C alatti forráspontú, cseppfolyósított gázok szállítására

használt tartányokon sem a hőszigeteléshez, sem a felerősítő elemekhez nem szabad

gyúlékony anyagot felhasználni.

1219

A vákuumszigetelt tartányoknál – az illetékes hatóság beleegyezésével – a burkolat és a

tartányfal közötti felerősítő elemek tartalmazhatnak műanyagot.

6.8.3.2.17 A 6.8.2.2.4 pont követelményeitől eltérően a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására

használt tartányokat nem kell vizsgálónyílással ellátni.

Battériás járművek és MEG-konténerek szerelvényei

6.8.3.2.18 Az üzemi és szerkezeti szerelvényeket úgy kell kialakítani vagy elrendezni, hogy normális

szállítási és kezelési körülmények között ne sérülhessenek úgy meg, hogy a nyomástartó

tartály tartalma a szabadba jusson. Amennyiben a battériás jármű, ill. a MEG-konténer

keretváza és az elemek közötti kapcsolat lehetővé teszi a szerkezeti részegységek egymáshoz

képesti elmozdulását, a szerelvényeket úgy kell rögzíteni, hogy az ilyen elmozdulás a

részegységek sérülésének veszélye nélkül lehetővé váljon. A zárószelepekhez vezető

gyűjtőcső vezetéknek elegendően hajlékonynak kell lennie, hogy ne következhessen be a

szelep, ill. a csővezeték nyíródása, ill. a nyomástartó tartály tartalma ne szabadulhasson ki. A

töltő- és ürítőszerkezeteket (beleértve a karimákat és a menetes dugókat is), valamint az

esetleges védőkupakokat a nem szándékos kinyitás ellen biztosítani kell.

6.8.3.2.19 A sérülésből adódó elfolyás elkerülése érdekében a gyűjtőcső rendszert, az ürítő

szerelvényeket (csőcsonkokat, zárószerkezeteket) és a zárószelepeket úgy kell kialakítani,

hogy a külső erőhatásra történő leszakadás ellen védve legyenek, vagy az ilyen erőhatásnak

ellen tudjanak állni.

6.8.3.2.20 A gyűjtőcső rendszert –20 °C…+50 °C hőmérséklet tartományban történő üzemelésre kell

tervezni.

A gyűjtőcső rendszert úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy ne jöjjön létre

sérülésveszély a hőtágulás és összehúzódás, a mechanikai ütések és rezgések következtében.

Minden csővezetéket megfelelő fémes anyagból kell készíteni. Ahol csak lehetséges

hegesztett csőkötéseket kell alkalmazni.

A rézcsövek csatlakozásait keményforrasztással kell készíteni vagy azzal azonos szilárdságú,

fémes csőkötést kell alkalmazni. A forrasztófém (keményforrasz) olvadáspontja nem lehet

525 °C-nál alacsonyabb. A kötések nem csökkenthetik a csővezeték szilárdságát, mint az

csavarmenetes kötéseknél előfordulhat.

6.8.3.2.21 Az UN 1001 oldott acetilén kivételével a gyűjtőcső rendszer legnagyobb megengedett

feszültsége a tartány próbanyomásánál nem haladhatja meg az anyagra szavatolt folyáshatár

75%-át.

A gyűjtőcső rendszer szükséges falvastagságát az UN 1001 oldott acetilén esetében jóvá-

hagyott műszaki szabályzat alapján kell kiszámítani.

Megjegyzés: A folyáshatárra lásd a 6.8.2.1.11 pontot.

Ezen bekezdés alapvető követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha a következő

szabványokat alkalmazzák: (fenntartva).

6.8.3.2.22 A 6.8.3.2.3, a 6.8.3.2.4 és a 6.8.3.2.7 pont követelményeitől eltérően a battériás jármű, ill.

MEG-konténer elemeit képező palackoknál, nagypalackoknál, gázhordóknál és

palackkötegeknél az előírt zárószerkezet a gyűjtőcső rendszeren belül is elhelyezhető.

6.8.3.2.23 Ha az egyik elemen biztonsági szelep van, és az elemek között zárószerkezetek vannak,

akkor minden egyes elemet el kell látni ilyen biztonsági szeleppel.

6.8.3.2.24 A töltésre és ürítésre használt berendezések gyűjtőcsőre rögzíthetők.

6.8.3.2.25 A mérgező gázok szállítására szolgáló minden elemnek, beleértve a palackkötegek minden

egyes palackját, zárószeleppel elválaszthatónak kell lennie.

1220

6.8.3.2.26 A mérgező gázok szállítására szolgáló battériás járműveken és MEG-konténereken nem

lehetnek biztonsági szelepek, kivéve, ha a biztonsági szelep előtt hasadótárcsa van. Ez utóbbi

esetben a hasadótárcsa és a biztonsági szelep elrendezésének meg kell felelnie az illetékes

hatóság követelményeinek.

6.8.3.2.27 Ha a battériás járművet, ill. MEG-konténert tengeri szállításra szánják, a 6.8.3.2.26 pont

követelményei nem akadályozhatják az IMDG Kódexnek megfelelő biztonsági szelep

felszerelését.

6.8.3.2.28 Azokat a tartályokat, amelyek gyúlékony gázok szállítására használt battériás jármű, ill.

MEG-konténer elemei, legfeljebb 5000 liter űrtartalmú csoportokká kell egyesíteni,

amelyeknek zárószeleppel elválaszthatónak kell lenniük.

Ha a gyúlékony gázok szállítására használt battériás jármű, ill. MEG-konténer e fejezetnek

megfelelő tartányokból áll, minden elemnek zárószeleppel elválaszthatónak kell lennie.

6.8.3.3 Típusjóváhagyás

Nincs különleges előírás.

6.8.3.4 Vizsgálatok

6.8.3.4.1 Minden hegesztett tartány anyagát, kivéve azokat a palackokat, nagypalackokat, gázhordókat

és a palackkötegek palackjait, amelyek battériás jármű, ill. MEG-konténer elemei, a 6.8.5

szakaszban előírt módszerrel kell megvizsgálni.

6.8.3.4.2 A próbanyomásra vonatkozó alapkövetelményeket a 4.3.3.2.1 – 4.3.3.2.4 pont tartalmazza,

és a legkisebb próbanyomások a 4.3.3.2.5 pontban a gázok és gázkeverékek táblázatában

találhatók.

6.8.3.4.3 Az első folyadéknyomás-próbát a hőszigetelés felhelyezése előtt kell végrehajtani. Ha a

tartányt, szerelvényeit, a csővezetéket és az egyéb szerelvényeket külön-külön vizsgálták,

akkor a tartányt összeszerelés után kell a tömörségi próbának alávetni.

6.8.3.4.4 A tömegre töltött sűrített gázok, valamint a cseppfolyósított gázok és az oldott gázok

szállítására használt minden egyes tartány űrtartalmát hatóság által elismert szakértő

felügyelete mellett a víztöltet tömegének vagy térfogatának mérésével kell megállapítani; az

űrtartalom-meghatározás mérési hibája legfeljebb 1% lehet. A tartány méretei alapján

számítással való megállapítás tilos. A 4.1.4.1 bekezdés P200 és P203 csomagolási utasí-

tásában, valamint a 4.3.3.2.2 és a 4.3.3.2.3 pontban foglaltaknak megfelelő, legnagyobb

megengedett töltést hatóság által elismert szakértőnek kell megállapítani.

6.8.3.4.5 A hegesztési varratokat a 6.8.2.1.23 pontban a = 1,0 tényezőhöz tartozó előírásoknak

megfelelően kell vizsgálni.

6.8.3.4.6 A 6.8.2.4.2 pont követelményeitől eltérően az időszakos vizsgálatot a mélyhűtött, csepp-

folyósított gázok szállítására használt tartányoknál:

legfeljebb hat évvel legfeljebb nyolc évvel

az üzembe helyezés után és azt követően legalább 12 évenként kell végrehajtani.

Minden időszakos vizsgálat után legfeljebb

hat évvel a 6.8.2.4.3 pont szerinti közbenső

vizsgálatot kell végrehajtani.

Két, egymást követő időszakos vizsgálat

között az illetékes hatóság tömörségi próba

vagy a 6.8.2.4.3 pont szerinti közbenső vizs-

gálat megtartását kívánhatja meg.

1221

6.8.3.4.7 Vákuumszigeteléssel ellátott tartányoknál a belső állapot ellenőrzését és a folyadéknyomás-

próbát a hatóságilag elismert szakértő beleegyezésével tömörségi próbával és a vákuum

mérésével lehet helyettesíteni.

6.8.3.4.8 Ha a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokon az időszakos

vizsgálat során nyílásokat vágnak, a használatbavétel előtt a tartány használhatóságát

(légmentes zárását) biztosító visszahegesztés módját hatóság által elismert szakértőnek kell

engedélyeznie.

6.8.3.4.9 A gázok szállítására használt tartányok tömörségi próbáját legalább a következő nyomással

kell végezni:

– a sűrített, a cseppfolyósított, ill. az oldott gázoknál a próbanyomás 20%-a;

– a mélyhűtött, cseppfolyósított gázoknál a legnagyobb üzemi nyomás 90%-a.

Battériás járművek és MEG-konténerek vizsgálata

6.8.3.4.10 A battériás járművek és MEG-konténerek elemeit és szerelvényeit együtt vagy külön-külön

az első üzembe helyezés előtt vizsgálatnak kell alávetni (üzembe helyezés előtti vizsgálat).

Ezt követően az olyan battériás járműveket, ill. MEG-konténereket, amelyek elemei

tartályok, legalább ötévenként kell vizsgálatnak alávetni. Az olyan battériás járműveket, ill.

MEG-konténereket, amelyek elemei tartányok, a 6.8.3.4.6 pont szerint kell vizsgálatnak

alávetni. Függetlenül az utolsó időszakos vizsgálat időpontjától, soron kívüli vizsgálatot kell

végezni, ha a 6.8.3.4.14 pont szerint erre szükség van.

6.8.3.4.11 Az üzembe helyezés előtti vizsgálatnak magában kell foglalnia:

– annak ellenőrzését, hogy a tartány megfelel-e a jóváhagyott mintapéldánynak;

– a szerkezeti jellemzők ellenőrzését;

– a belső és a külső állapot vizsgálatát;

– a folyadéknyomás-próbát16)

a 6.8.3.5.10 pontban előírt táblán feltüntetett próba-

nyomással végrehajtva;

– a tömörség vizsgálatát a legnagyobb üzemi nyomáson; és

– a szerelvények megfelelő működésének ellenőrzését.

Ha a nyomáspróbát az egyes elemeken és szerelvényeiken külön-külön végezték, a

tömörségi próbát összeszerelt állapotban kell végrehajtani.

6.8.3.4.12 A palackokat, a nagypalackokat, a gázhordókat és a palackkötegeket alkotó palackokat a

4.1.4.1 bekezdés P200 és P203 csomagolási utasítása szerint kell vizsgálni.

A battériás jármű, ill. MEG-konténer gyűjtőcső rendszere próbanyomásának ugyan-

akkorának kell lennie, mint a battériás jármű, ill. MEG-konténer elemeinek a próbanyomása.

A gyűjtőcső rendszer folyadéknyomás-próbája vízzel vagy az illetékes hatóság vagy az általa

felhatalmazott szervezet hozzájárulásával más folyadékkal vagy gázzal is végezhető. E

követelménytől eltérően az UN 1001 oldott acetilén szállítására használt battériás jármű, ill.

MEG-konténer gyűjtőcső rendszer próbanyomásának legalább 30 MPa-nak (300 bar-nak)

kell lennie.

6.8.3.4.13 Az időszakos vizsgálatnak a legnagyobb üzemi nyomással végzett tömörségi próbából és a

szerkezet, az elemek és az üzemi szerelvények szétszerelés nélküli külső szemrevétele-

zéséből kell állnia. Az elemeket és a csővezetéket a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási

utasításában meghatározott időszakonként a 6.2.1.6, ill. 6.2.3.5 bekezdés követelményei

szerint kell vizsgálni. Ha a nyomáspróbát az egyes elemeken és szerelvényeiken külön-külön

végezték, a tömörségi próbát összeszerelt állapotban kell végrehajtani.

16) Különleges esetekben az illetékes hatóság által elismert szakértő hozzájárulásával a folyadéknyomás-próba vízen

kívül más folyadékkal vagy gázzal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes.

1222

6.8.3.4.14 Soron kívüli vizsgálatot szükséges végezni, ha a battériás jármű, ill. MEG-konténer sérült,

rozsdás, szivárog, vagy bármely más körülmény a battériás jármű, ill. MEG-konténer

sértetlenségét befolyásolhatja. A soron kívüli vizsgálatnak, ill. az elemek esetleg szükséges

szétszerelésének mértékét az határozza meg, hogy a battériás jármű, ill. MEG-konténer

mennyire sérült vagy hibás. A soron kívüli vizsgálatnak azonban legalább a 6.8.3.4.15 pont

szerintiekre kell kiterjednie.

6.8.3.4.15 A vizsgálat során biztosítani kell, hogy:

a) külsőleg ellenőrizzék az elemeket, hogy nincs rajtuk rozsda, kipattogzás, kopás,

horpadás, torzulás, hegesztési hiba vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a

battériás jármű, ill. MEG-konténer szállítása nem lenne biztonságos;

b) ellenőrizzék a csővezetéket, a szelepeket és a tömítéseket, hogy nincs rajtuk rozsda,

sérülés vagy bármi más (pl. szivárgás), ami miatt a battériás jármű, ill. MEG-konténer

töltése, ürítése vagy szállítása nem lenne biztonságos;

c) a csőkarima csatlakozásoknál és vakkarimáknál a hiányzó vagy laza csavarokat vagy

csavaranyákat pótolják, ill. meghúzzák;

d) minden biztonsági szerkezet és szelep mentes a korróziótól, deformációtól és minden

olyan sérüléstől vagy meghibásodástól, ami megakadályozhatja normális működését.

A távműködtetésű zárószerkezeteket és az önzáró szelepeket ki kell próbálni, hogy

megfelelően működnek-e;

e) az előírt jelölések a battériás járművön, ill. a MEG-konténeren olvashatóak, és a

vonatkozó követelményeknek megfelelnek; és

f) a battériás jármű, ill. MEG-konténer váz- és tartószerkezete, ill. emelésre szolgáló

berendezései megfelelő állapotban vannak.

6.8.3.4.16 A 6.8.3.4.10 – 6.8.3.4.15 pont szerinti vizsgálatokat, ellenőrzéseket és próbákat az illetékes

hatóság által elismert szakértőnek kell végeznie, és e műveletek eredményéről tanúsítványt

kell kiadnia, még akkor is, ha a vizsgálat negatív eredménnyel járt. A tanúsítványban – a

6.8.2.3.1 ponttal összhangban – hivatkozni kell azon anyagok felsorolására, amelyek

szállítására a battériás járművet, ill. a MEG-konténert jóváhagyták. Minden egyes meg-

vizsgált tartány, battériás jármű, ill. MEG-konténer tartány-vizsgálati könyvéhez (gépköny-

véhez) csatolni kell a tanúsítvány másolatát (ld. a 4.3.2.1.7 pontot).

6.8.3.5 Jelölés

6.8.3.5.1 A 6.8.2.5.1 pontban előírt fémtáblán vagy a tartány falán – ha a fal úgy van megerősítve,

hogy a tartány szilárdságát nem csökkenti – a következő kiegészítő adatokat kell feltüntetni

beütéssel vagy más hasonló módon.

6.8.3.5.2 Csak egyféle anyag szállítására használt tartányokon:

– a gáz helyes szállítási megnevezését, ezenkívül az m.n.n. tételek alá sorolt gázoknál a

műszaki megnevezést17)

.

Ezt a jelölést ki kell egészíteni:

– térfogatra (nyomásra) töltött, sűrített gázok szállítására használt tartányok esetében a

17) A „helyes szállítási megnevezés”, ill. – adott esetben – az „m.n.n. tétel helyes szállítási megnevezése a műszaki

névvel kiegészítve” helyett a következő megnevezések is engedélyezettek:

– az UN 1078 hűtőgáz, m.n.n. esetében: F1 keverék, F2 keverék, F3 keverék;

– az UN 1060 metil-acetilén és propadién keverék, stabilizált esetén: P1 keverék, P2 keverék;

– az UN 1965 szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n. esetén: A keverék, A01 keverék, A02

keverék, A0 keverék, A1 keverék, B1 keverék, B2 keverék, B keverék, C keverék. A 2.2.2.3 bekezdésben a

2F osztályozási kód alatt az UN 1965 anyaghoz fűzött 1. megjegyzésben felsorolt kereskedelmi nevek csak

kiegészítésképpen használhatók;

– az UN 1010 butadiének, stabilizált esetén: 1,2-butadién, stabilizált, 1,3-butadién, stabilizált.

1223

15 °C-on a tartányra megengedett legnagyobb töltési nyomással; és

– a tömegre töltött, sűrített gázok, valamint a cseppfolyósított, a mélyhűtött, csepp-

folyósított és az oldott gázok szállítására használt tartányok esetében a legnagyobb

megengedett töltési tömeggel kg-ban és a töltési hőmérséklettel, ha az –20 °C alatt van.

6.8.3.5.3 Többféle anyag szállítására használható (többcélú) tartányokon:

– a tartányra engedélyezett gázok helyes szállítási megnevezését és ezenkívül az m.n.n.

tételek alá tartozó gázok esetében a műszaki megnevezést.17)

Ezen kívül minden gázra meg kell adni a legnagyobb megengedett töltési tömeget kg-ban.

6.8.3.5.4 A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállításához használt tartányokon:

– a legnagyobb engedélyezett üzemi nyomást.

6.8.3.5.5 A hőszigeteléssel ellátott tartányokon:

– a „hőszigetelt” vagy „vákuummal hőszigetelt” feliratot.

6.8.3.5.6 A 6.8.2.5.2 pontban előírt adatokon kívül a

következőket kell felírni magára a tartányra

vagy egy táblára

A 6.8.2.5.2 pontban előírt adatokon kívül a

következőket kell felírni magára a tank-

konténerre vagy egy táblára

a) a bizonyítvány szerinti (lásd a 6.8.2.3.1 pontot) tartánykódot a tartány tényleges

próbanyomásával együtt;

– az „engedélyezett legalacsonyabb töltési hőmérséklet ...” feliratot;

b) ha a tartányt csak egyetlen anyag szállítására használják:

– a gáz helyes szállítási megnevezését, ezenkívül az m.n.n. tételek alá sorolt gázoknál a

műszaki megnevezést17)

;

– a tömegre töltött, sűrített gázok esetében, valamint a cseppfolyósított gázok, a mély-

hűtött, cseppfolyósított gázok és az oldott gázok esetében a legnagyobb megengedett

töltési tömeget kg-ban;

c) ha a tartány többcélú:

– a tartányra engedélyezett gázok helyes szállítási megnevezését és ezenkívül az m.n.n.

tételek alá tartozó gázok esetében a műszaki megnevezést17)

;

– ezen kívül minden gázra meg kell adni a legnagyobb megengedett töltési tömeget kg-

ban;

d) ha a tartány hőszigetelt:

– a „hőszigetelt” vagy „vákuummal hőszigetelt” feliratot a nyilvántartásba vevő ország

egyik hivatalos nyelvén, valamint, ha ez a nyelv nem angol, francia vagy német, akkor

ezen nyelvek egyikén, kivéve, ha a szállítás által érintett országok közötti megállapo-

dások másként rendelkeznek.


6.8.3.5.8 Leszerelhető tartányokat hordozó járművek

esetén ezeket az adatokat nem kell megköve-

telni.


A battériás járművek és MEG-konténerek jelölése

6.8.3.5.10 Ellenőrzés céljából könnyen elérhető helyre minden battériás járműre és MEG-konténerre

nem korrodálódó fémtáblát kell tartósan rögzíteni. A táblán beütéssel vagy bármilyen más,

1224

hasonló módon legalább a következő adatokat kell feltüntetni:

– a jóváhagyás száma;

– a gyártó megnevezése vagy jele;

– a gyártási sorozat száma;

– a gyártás éve;

– a próbanyomás (túlnyomás)18)

;

– a tervezési hőmérséklet18)

(csak akkor, ha nagyobb, mint +50 °C vagy kisebb, mint

–20 °C);

– a 6.8.3.4.10 – 6.8.3.4.13 pont szerint végrehajtott első, üzembe helyezés előtti vizsgálat

és a legutóbbi időszakos vizsgálat időpontja (hónap, év);

– a vizsgálatokat végző szakértő bélyegzőlenyomata.

6.8.3.5.11 A következő adatokat magán a battériás

járművön vagy egy táblán kell feltüntetni:

A következő adatokat magán a MEG-konté-

neren vagy egy táblán kell feltüntetni:

– a tulajdonos vagy az üzemben tartó neve; – a tulajdonos és az üzemben tartó neve;

– az elemek száma; – az elemek száma;

– az elemek összes űrtartalma18)

; – az elemek összes űrtartalma18)

;

és tömegre töltött battériás járműveknél: – a megengedett legnagyobb rakott tö-

meg18);

– a saját tömeg18)

;

– a megengedett legnagyobb összes tömeg18)

. – a jóváhagyási bizonyítvány szerinti tar-

tánykód (lásd a 6.8.2.3.1 pontot) a MEG-

konténer tényleges próbanyomásával

együtt18)

;

– azon gázok helyes szállítási megnevezése

(m.n.n. tétel alá sorolt gázok esetén kie-

gézítve a műszaki megnevezéssel17)

), a-

melyek szállítására a MEG-konténert

használják;

és tömegre töltött MEG-konténereknél:

– a saját tömeg18)

.

6.8.3.5.12 A battériás jármű, ill. a MEG-konténer vázán a betöltőhely közelében elhelyezett táblán a

következőket kell feltüntetni:

– a sűrített gázok szállítására használt elemeknél a legnagyobb megengedett töltési

nyomást18)

15 °C-on;

– a gáz helyes szállítási megnevezését a 3.2 fejezet szerint és ezenkívül az m.n.n. tételek

alá sorolt gázok esetében a műszaki megnevezést17)

;

és ezenkívül cseppfolyósított gázok esetében:

– a legnagyobb megengedett töltési tömeget18)

elemenként.

6.8.3.5.13 A palackokat, a nagypalackokat, a gázhordókat, valamint a palackkötegek palackjait a

6.2.2.7 bekezdés szerint kell jelöléssel ellátni. Ezeket a tartályokat egyedileg nem kell az 5.2

fejezetben előírt veszélyességi bárcákkal ellátni.

A battériás járműveket és a MEG-konténereket az 5.3 fejezet szerint kell jelölni és nagy-

bárcával ellátni.

18) A mértékegységet a szám után fel kell tüntetni.

1225

6.8.3.6 A hivatkozott szabványok szerint tervezett, gyártott és vizsgált battériás járművekre, ill.

MEG-konténerekre vonatkozó előírások

Megjegyzés: A szabványokban megnevezett, az ADR értelmében felelős személyeknek vagy

szervezeteknek be kell tartaniuk az ADR előírásait.

A következő táblázatban hivatkozott szabványokat a 6.8 fejezetnek a táblázat (3) oszlopában

hivatkozott követelményeinek való megfelelés céljából a típusjóváhagyás kiadásánál a

táblázat (4) oszlopa szerint kell alkalmazni. A 6.8 fejezetnek a táblázat (3) oszlopában

hivatkozott követelményei azonban minden esetben elsőbbséget élveznek. Az (5) oszlopban

van megadva az a legkésőbbi időpont, ameddig a meglévő típusjóváhagyásokat az 1.8.7.2.4

pont szerint vissza kell vonni; ha itt nincs időpont megadva, akkor a típusjóváhagyás az

eredeti lejártáig érvényes.

Az itt hivatkozott szabványok alkalmazása 2009. január 1-je óta kötelező. A kivételek a

6.8.3.7 bekezdésben találhatók.

Ha ugyanarra a követelményre vonatkozóan több szabványra is van hivatkozás, akkor csak

az egyiket kell alkalmazni, de azt teljes egészében, kivéve, ha a következő táblázatban

másként van megadva.




bekezdés, ill.

pont

Új típus-

jóváhagyásra,

ill. típus-

jóváhagyás

megújítására

alkalmazható

Meglévő típus-

jóváhagyás

visszavonásának

legkésőbbi

időpontja

(1) (2) (3) (4) (5)

EN 13807: 2003 Szállítható gázpalackok. Battériás

járművek. Tervezés, gyártás, azo-

nosítás és vizsgálat

6.8.3.1.4 és

6.8.3.1.5,

6.8.3.2.18 –

6.8.3.2.26,

6.8.3.4.10 –

6.8.3.4.12 és

6.8.3.5.10 –

6.8.3.5.13

további

intézkedésig

6.8.3.7 A nem a hivatkozott szabványok szerint tervezett, gyártott és vizsgált battériás járművekre,

ill. MEG-konténerekre vonatkozó előírások

Az illetékes hatóság elismerhet olyan, azonos biztonsági szintet eredményező műszaki

szabályzatot, amely célja a tudományos és műszaki haladás követése, vagy amely olyan

szakterületre vonatkozik, amelyre a 6.8.3.6 bekezdésben nem szerepel szabvány , ill. olyan

részterületet érint, amellyel a 6.8.3.6 bekezdésben szereplő szabvány nem foglalkozik. A

6.8.3 szakasz minimális követelményeinek azonban ezeknek a battériás járműveknek, ill.

MEG-konténereknek is meg kell felelniük.

A típusjóváhagyásban a kibocsátó szervezetnek meg kell határoznia az időszakos vizsgálatra

vonatkozó eljárást, ha arra vonatkozóan a 6.2.2, a 6.2.4 szakaszban, ill. a 6.8.2.6

bekezdésben nincs szabvány hivatkozás, vagy a hivatkozott szabványok nem alkalmazhatók.

Az elismert szabályzatok jegyzékét az illetékes hatóságnak meg kell küldenie az UNECE

Titkárságának. A jegyzéknek tartalmaznia kell a szabályzat(ok) címét, dátumát, tárgyát és

elérhetőségének részleteit. A Titkárság a jegyzékeket a honlapján nyilvánosságra hozza.

Az illetékes hatóság az UNECE Titkárság értesítése nélkül is engedélyezheti olyan szabvány

használatát, amelyet már elfogadtak, hogy az ADR valamely későbbi kiadása hivatkozzon rá.

1226

6.8.4 Különleges előírások

Megjegyzés: 1. A legfeljebb 60 °C lobbanáspontú folyadékokra és a gyúlékony gázokra

lásd még a 6.8.2.1.26, a 6.8.2.1.27 és a 6.8.2.2.9 pontot is.

2. A legalább 1 MPa (10 bar) próbanyomású tartányokra és a mélyhűtött,

cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló tartányokra lásd a 6.8.5

szakaszt.

Ha a 3.2 fejezet „A” táblázat 13 oszlopában fel vannak tüntetve, a következő különleges

előírásokat kell alkalmazni:

a) Gyártás (TC)

TC1 A tartány anyagára és gyártására a 6.8.5 szakasz követelményei vonatkoznak.

TC2 A tartányt és szerelvényeit legalább 99,5%-os tisztaságú alumíniumból vagy

olyan alkalmas acélból kell készíteni, ami nem hajlamos a hidrogén-peroxid

elbontására. Amennyiben a tartány legalább 99,5%-os tisztaságú alumíni-

umból készül, a falvastagságnak nem kell 15 mm-nél nagyobbnak lennie még

akkor sem, ha a 6.8.2.1.17 pont szerinti méretezés nagyobb értéket adna.

TC3 A tartányt ausztenites acélból kell gyártani.

TC4 A tartányt zománcból vagy azonos hatékonyságú anyagból készített béléssel

kell ellátni, ha a tartány anyagát az UN 3250 klór-ecetsav megtámadja.

TC5 A tartányt legalább 5 mm vastag ólombéléssel vagy ezzel egyenértékű

béléssel kell ellátni.

TC6 Ha a tartányhoz alumínium használatára van szükség, az ilyen tartányt

legalább 99,5%-os tisztaságú alumíniumból kell gyártani, a falvastagságnak

nem kell 15 mm-nél nagyobbnak lennie még akkor sem, ha a 6.8.2.1.17 pont

szerinti méretezés nagyobb értéket adna.

TC7 A tartány tényleges legkisebb falvastagsága nem lehet 3 mm-nél kisebb.

TC8 A tartányt alumíniumból vagy alumíniumötvözetből kell gyártani.

b) Szerelvények (TE)

TE1 (törölve)

TE2 (törölve)

TE3 A tartánynak a következő előírásoknak is meg kell felelnie. A melegítő-

berendezés nem nyúlhat be a tartány belsejébe, hanem azt a tartány külsejére

kell felszerelni. A foszfor eltávolítására használt csövet azonban fűtő-

köpennyel lehet ellátni. A köpeny fűtőkészülékét úgy kell beállítani, hogy a

foszfor hőmérséklete ne emelkedjen a tartány töltési hőmérséklete fölé. A

töltő- és ürítőcsőnek a tartány felső részébe kell csatlakoznia, nyílások a

tartányban csak a foszfor legmagasabb megengedett szintje fölötti részén

lehetnek, és reteszelhető kupakkal teljesen zárhatóknak kell lenniük.

A tartányt a foszforszint ellenőrzésére mérőberendezéssel kell ellátni, és ha

védőfolyadékként vizet használnak, olyan rögzített szintjelzéssel kell ellátni,

amely a megengedett legmagasabb vízszintet mutatja.

TE4 A tartányt nehezen gyulladó anyagból készített hőszigeteléssel kell ellátni.

TE5 Ha a tartány hőszigeteléssel van ellátva, az ilyen hőszigetelést nehezen

gyulladó anyagból kell készíteni.

1227

TE6 A tartány ellátható olyan szerkezettel, amely megakadályozza a túlzott

nyomás vagy vákuum kialakulását a tartányban, és a kialakítása eleve kizárja,

hogy szivárogjon vagy a szállított anyagtól eltömődjön.

TE7 A tartány ürítőberendezését két, egymástól függetlenül működő, egymás

mögötti zárószerkezettel kell ellátni, amelyek közül az első jóváhagyott

típusú, pillanatzáró szeleppel ellátott belső zárószelepből, a második az ürítő-

csonk mindegyik végén külső tolózárból áll. Mindkét külső tolózár kibocsátó-

nyílásán vakkarimát vagy más azonos biztonságot nyújtó szerkezetet kell

alkalmazni. A belső zárószelepnek a tartányon akkor is rögzítve és zárva kell

maradnia, ha az ürítőcső leszakad.

TE8 A tartány külső töltő-ürítőcső csatlakozásait olyan anyagból kell készíteni,

amely nem hajlamos a hidrogén-peroxid bomlásának előidézésére.

TE9 A tartány felső részén olyan zárószerkezetet kell elhelyezni, amely meg-

akadályozza a tartányban a szállított anyag bomlásából adódó túlnyomás

kialakulását, a folyadék kiszivárgását és idegen anyagoknak a tartányba

bejutását.

TE10 A tartány zárószerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy a szállítás során a

megszilárduló anyag ne akadályozza a szerkezet működését. Ha a tartány

hőszigetelő anyaggal van borítva, az anyagnak szervetlennek és gyúlékony

anyagoktól teljesen mentesnek kell lennie.

TE11 A tartányt és üzemi szerelvényeit úgy kell kialakítani, hogy megakadályozzák

idegen anyagoknak a tartányba való bejutását, a folyadék kiszivárgását és a

tartányban az anyag bomlásából adódó túlnyomás kialakulását. Megfelel

ennek az előírásnak az olyan biztonsági szelep, amely megakadályozza idegen

anyagoknak a tartányba való bejutását.

TE12 A tartányt a 6.8.3.2.14 pont előírásainak megfelelő hőszigeteléssel kell ellátni.

Ha a tartányban a szerves peroxid ÖBH értéke 55 °C vagy annál kisebb, vagy

ha a tartány alumíniumból készült, a tartányt teljes mértékben szigetelni kell.

A fényvédő tetőt és a tartány általa nem fedett minden részét, illetve a teljes

hőszigetelés külső felületét vagy fehérre kell festeni, vagy világos színű, metál

fényezésűnek kell lennie. A festést minden szállítás előtt meg kell tisztítani és

sárgulás vagy sérülés esetén fel kell újítani. A hőszigetelésnek nem szabad

semmiféle gyúlékony anyagot tartalmaznia. A tartányt hőmérséklet érzékelő

szerkezettel kell ellátni.

A tartányt biztonsági szelepekkel és vészlefúvó szerkezetekkel kell ellátni.

Vákuumszelepek is használhatók. A vészlefúvó szerkezeteknek a szerves per-

oxid tulajdonságai és a tartány szerkezeti jellemzői alapján meghatározott

nyomáson kell működésbe lépniük. A tartány testben olvadóbetétek nem

engedélyezettek.

A tartányt rugóterhelésű biztonsági szelepekkel kell ellátni, ami meg-

akadályozza a tartányban az 50 °C-on keletkező bomlástermékek és

felszabaduló gőzök okozta lényeges nyomásnövekedést. A biztonsági

szelep(ek) nyitónyomását és teljesítményét a TA2 különleges előírásban előírt

vizsgálatok eredményei alapján kell meghatározni. A nyitónyomás azonban

semmi esetre sem lehet akkora, hogy a tartány felborulása esetén a szelepen

keresztül folyadék szabadulhasson ki.

A vészlefúvó szerkezetek rugóterhelésű vagy hasadótárcsás típusúak lehetnek,

és lehetővé kell tenniük minden bomlástermék és gőz eltávolítását, amely az

öngyorsuló bomlás alatt fejlődik, vagy akkor, ha legalább egy óráig olyan

láng veszi körül, amely a következő képlettel jellemezhető:

1228

q = 70961·F·A 0,82

,

ahol

q = hőfelvétel [W]

A = nedvesített felület [m2]

F = szigetelési együttható [–]

F = 1 nem szigetelt tartányokra, vagy

FU TPO

( )923

47032szigetelt tartányokra,

ahol

K = a szigetelőréteg hővezetési együtthatója [W·m-1

·K-1

]

L = a szigetelőréteg vastagsága [m]

U = K/L = a szigetelőréteg hőátadási együtthatója [W·m-2

·K-1

]

TPO = a peroxid hőmérséklete lefúváskor [K]

A vészlefúvó szerkezet(ek) nyitónyomásának nagyobbnak kell lennie, mint az

előzőekben meghatározottak és azt a TA2 különleges előírásban előírt vizs-

gálatok eredményei alapján kell meghatározni. A vészlefúvó szerkezetet úgy

kell méretezni, hogy a tartányban a legnagyobb nyomás soha ne haladja meg a

tartány próbanyomását.

Megjegyzés: A vészlefúvó szerkezet méretezésére a „Vizsgálatok és

kritériumok kézikönyv” 5. Függelékben található példa.

A teljes hőszigetelésű tartányoknál a vészlefúvó szerkezet(ek) teljesítményét

és beállítását a felület 1%-át kitevő szigetelés veszteséget feltételezve kell

meghatározni.

A tartányok vákuumszelepeit és rugóterhelésű biztonsági szelepeit lángzárral

kell ellátni, kivéve, ha a szállítandó anyagok és azok bomlástermékei nem

éghetőek. A lefúvási teljesítménynek a lángzár által okozott csökkenésére

figyelemmel kell lenni.

TE13 A tartányt hőszigeteléssel kell ellátni és fel kell szerelni külső

fűtőberendezéssel.

TE14 A tartányt hőszigeteléssel kell ellátni. A tartánnyal közvetlenül érintkezésben

levő hőszigetelés gyulladási hőmérsékletének legalább 50 °C-kal magasabb-

nak kell lennie annál a legmagasabb hőmérsékletnél, amelyre a tartányt

kialakították.

TE15 (törölve)

TE16 (fenntartva)

TE17 (fenntartva)

TE18 A 190 °C-nál magasabb hőmérsékleten betöltött anyagok szállítására szolgáló

tartányt a felső töltőnyílásra merőleges eltérítő lemezekkel kell ellátni, ami

megakadályozza a töltés során a falhőmérséklet hirtelen helyi növekedését.

1229

TE19 A tartány felső részére szerelt szerel-

vényeket és tartozékokat a követke-

zőképpen kell védeni:

– süllyesztett házba kell beszerelni;

vagy

– belső biztonsági szeleppel kell el-

látni; vagy

– zárófedéllel, vagy keresztirányú

és/vagy hosszirányú elemekkel,

vagy bármilyen más egyenértékűen

hatásos készülékkel kell védeni,

amelyeknek olyan kiképzésűeknek

kell lenniük, hogy felborulás esetén

a szerelvények és tartozékok ne

szenvedjenek károsodást.

A tartány alsó részére szerelt szerel-

vényeket és tartozékokat a követ-

kezőképpen kell védeni:

A csőcsatlakozó peremeket, az oldalt

elhelyezett elzárókészülékeket és az

összes ürítőberendezést a tartány leg-

külső szélétől legalább 200 mm-rel

beljebb kell elhelyezni, vagy olyan

korláttal kell védeni, amelynek ke-

resztmetszeti tényezője a haladási

irányra merőlegesen legalább 20 cm3;

a talajtól való távolságuknak teli

tartány esetén is legalább 300 mm-

nek kell lennie.

A tartány hátsó felületére szerelt

összes szerelvényt és tartozékot a

9.7.6 szakaszban előírt lökhárítóval

kell védeni. A talajtól mért távolsá-

guknak akkorának kell lennie hogy a

lökhárító kielégítő védelmet bizto-

sítson részükre.

TE20 Függetlenül a 4.3.4.1.2 pontban szereplő csoportos hozzárendelés szerinti

tartány rangsor által megengedett egyéb tartánykódoktól, a tartányt biztonsági

szeleppel kell ellátni.

TE21 A zárószerkezeteket rögzíthető sapkával kell védeni.

TE22 (fenntartva)

TE23 A tartányt olyan szerkezettel kell ellátni, amely megakadályozza a túlzott

nyomás vagy vákuum kialakulását a tartányban, és a kialakítása eleve kizárja,

hogy szivárogjon vagy a szállított anyagtól eltömődjön.

TE24 Ha a bitumen szállítására és ki-

szórására szolgáló tartány az ürítőcső

végén szórófejjel van ellátva, a

6.8.2.2.2 pont szerint szükséges záró-

szerkezet a szórófej előtt az ürítő-

csőre szerelt zárószeleppel is helyet-

tesíthető.

TE25 (fenntartva)

1230

c) Típusjóváhagyás (TA)

TA1 A tartányt nem szabad szerves anyagok szállítására jóváhagyni.

TA2 Ez az anyag a származási ország illetékes hatósága által meghatározott fel-

tételek mellett szállítható rögzített vagy leszerelhető tartányban vagy tank-

konténerben, ha a következőkben említett vizsgálatok alapján az illetékes

hatóság úgy ítéli meg, hogy a szállítás biztonságosan végrehajtható. Ha a

származási ország nem valamely ADR Szerződő Fél, ezeket a feltételeket a

küldemény által érintett első ADR Szerződő Fél illetékes hatóságának kell

elismernie.

A tartány típusjóváhagyásához vizsgálatokat kell végezni:

– annak bizonyítására, hogy a szállított anyag összeférhető minden olyan

anyaggal, amellyel normál esetben a szállítás során érintkezésbe kerül;

– hogy megfelelő adatok álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy a tartány

szerkezeti jellemzőit is figyelembe véve a vészlefúvó szerkezetek és a

biztonsági szelepek tervezhetők legyenek; és

– az anyag biztonságos szállításához szükséges különleges követelmények

meghatározásához.

A vizsgálatok eredményeit fel kell tüntetni a típusjóváhagyási bizonyít-

ványban.

TA3 Ez az anyag csak LGAV vagy SGAV tartánykódú tartányokban szállítható; a

4.3.4.1.2 pont szerinti tartány rangsor nem alkalmazható.

TA4 Az 1.8.7 szakasz megfelelőség-értékelésre vonatkozó eljárását az illetékes

hatóságnak, ill. megbízottjának vagy az 1.8.6.2, az 1.8.6.4, az 1.8.6.5 és az

1.8.6.8 bekezdésnek megfelelő és az EN ISO/IEC 17020:2012 (a 8.1.3 cikk

kivételével) szabvány szerint akkreditált, A típusú vizsgáló szervezetnek kell

végrehajtani.

TA5 Ez az anyag csak S2.65AN(+) tartánykódú tartányban szállítható, a 4.3.4.1.2

pont szerinti tartányrangsor nem alkalmazható.

d) Vizsgálatok (TT)

TT1 A tiszta alumíniumból készült tartányokat üzembe helyezés előtt és idő-

szakosan elegendő 250 kPa (2,5 bar) nyomással (túlnyomással) a folyadék-

nyomás-próbának alávetni.

TT2 A tartány belső bevonatát minden évben az illetékes hatóság által elismert

szakértővel kell ellenőriztetni, akinek a tartány belsejét meg kell vizsgálni.

TT3 A tartányt 6.8.2.4.2 pont előírásaitól eltérően legalább nyolcévenként kell

időszakos vizsgálatnak alávetni, aminek ki kell terjednie a megfelelő

készülékkel végzett falvastagság ellenőrzésre. Ilyen tartánynál a 6.8.2.4.3 pont

szerinti tömörségi próbát és ellenőrzést legalább négyévenként el kell végezni.

TT4 A tartányt

három évenként két és fél évenként

alkalmas készülékkel (pl. ultrahanggal) a korrózióállóságra meg kell vizsgálni

TT5 A tartányon a folyadéknyomás-próbát

három évenként két és fél évenként

1231

meg kell ismételni.

TT6 A tartányt legalább három évenként

időszakos vizsgálatnak kell alávetni,

ennek keretében folyadéknyomás-

próbát is kell végezni.

TT7 A 6.8.2.4.2 pont előírásaitól eltérően a belső állapot időszakos vizsgálatát az

illetékes hatóság által jóváhagyott programmal is lehet helyettesíteni.

TT8 Azokat a tartányokat, amelyken a 6.8.3.5.1 – 6.8.3.5.3 pontok szerint az

UN 1005 vízmentes ammónia helyes szállítási megnevezése fel van tüntetve, és

amelyeket az anyagszabvány szerinti finom szemcseszerkezetű, 400 N/mm2-

nél nagyobb folyáshatárú acélból gyártottak, a 6.8.2.4.2 pont szerinti minden

időszakos vizsgálat alkalmával a felületi repedések észleléséhez mágneses

repedésvizsgálatnak kell alávetni.

Minden tartány alsó részén minden kör- és hosszvarratot legalább hosszú-

ságuk 20%-át kitevő mértékben, valamint minden csőcsonk hegesztést és a

javított vagy csiszolt területeket meg kell vizsgálni.

Ha az anyag jelölését a tartányról , ill. a tartánytábláról eltávolítják, mágneses

repedésvizsgálatot kell végezni és ezen tevékenységet a tartány-vizsgálati

könyvhöz csatolt vizsgálati tanúsítványban kell rögzíteni.

A mágneses repedésvizsgálatot csak olyan, arra alkalmas személy végezheti,

akinek erre a módszerre az EN ISO 9712:2012 szabvány (Roncsolásmentes

vizsgálat. Roncsolásmentes vizsgálatot végző személyzet minősítése és

tanúsítása.) szerinti minősítése van.

TT9 Az 1.8.7 szakasz vizsgálatokra (beleértve a gyártás felügyeletét is) vonatkozó

eljárását az illetékes hatóságnak, ill. megbízottjának vagy az 1.8.6.2, az 1.8.6.4,

az 1.8.6.5 és az 1.8.6.8 bekezdésnek megfelelő és az EN ISO/IEC 17020:2012

(a 8.1.3 cikk kivételével) szabvány szerint akkreditált, A típusú vizsgáló szer-

vezetnek kell végrehajtani.

TT10 A 6.8.2.4.2 bekezdés szerinti időszakos vizsgálatot

legalább három évenként legalább két és fél évenként

kell elvégezni.

TT11 A kizárólag LPG szállításáshoz hasz-

nált, szénacélból készült tartánykö-

pennyel és üzemi szerelvényekkel el-

látott rögzített tartányoknál (tartány-

járműveknél) és leszerelhető tartá-

nyoknál az időszakos vizsgálat során

a folyadéknyomás-próba a kérelmező

kívánságára a következő roncsolás-

mentes vizsgálati eljárásokkal helyet-

tesíthető. Ezek a vizsgálati eljárások

önállóan vagy egymással kombinálva

is alkalmazhatók, ahogy az illetékes

hatóság, ill. megbízottja vagy a vizs-

gáló szervezet (lásd a TT9 különleges

előírást) megfelelőnek tartja.

– EN ISO 17640:2010 – „Hegesztett

kötések roncsolásmentes vizsgála-

ta. Ultrahangos vizsgálatok. Eljárá-

sok, vizsgálati szintek és értéke-

lés”,

1232

– EN ISO 17638:2009 – „Hegesztett


ta. Mágnesezhető poros vizsgála-

tok”, jelezve, hogy az elfogadás az

EN ISO 23278:2009 „Hegesztett


ta. Hegesztett kötések mágnesez-

hető poros vizsgálata. Átvételi

szintek” szabvány szerinti,

– EN 1711:2000 – „Hegesztett köté-

sek roncsolásmentes vizsgálata.

Örvényáramos vizsgálat vektor-

elemzéssel”,

– EN 14127:2011 – „Roncsolásmen-

tes vizsgálat. Ultrahangos vastag-

ságmérés”,

A roncsolásmentes vizsgálatban érin-

tett személyzetnek

– az EN ISO 9712:2012 „Roncsolás-

mentes vizsgálat. Roncsolásmentes

vizsgálatot végző személyzet mi-

nősítése és tanúsítása” szabvány

szerinti

minősítéssel és tanúsítással, valamint

az olyan roncsolásmentes vizsgálatok

kellő elméleti és gyakorlati ismereté-

vel kell rendelkeznie, amelyet végez,

meghatároz, felügyel, ellenőriz vagy

értékel.

Ha a tartány nyomás alatt lévő ele-

meit közvetlen hőhatás éri, pl. he-

gesztéskor vagy vágáskor, utána

mindegyik előírt roncsolásmentes

vizsgálaton kívül folyadéknyomás-

próbát is kell végezni.

A roncsolásmentesvizsgálatot a tar-

tányköpenynek, ill. szerelvényeinek

a következő táblázatban felsorolt te-

rületein kell végezni:

A tartányköpeny, ill. szerelvény

területe

Roncsolásmentes vizsgálat

a tartányköpeny tompa hosszvarrata

100%-os roncsolásmentes

vizsgálat egy vagy több kö-

vetkező módszer használa-

tával:

ultrahangos, mágnesezhető

poros vagy örvényáramos

vizsgálat

a tartányköpeny tompa körvarrata

tartozékok, járók, csőcsonkok és nyílá-

sok (belső) hegyesztései közvetlenül a

tartányköpenyhez

erősítő burkolólemezek nagy igénybe-

vételnek kitett területei (nyeregrész

vége fölött és alatta minden oldalon

400 mm-re)

csővezetékek és egyéb szerelvények

varratai

a tartányköpeny olyan területei, ame-

lyek kívülről szemrevételezéssel nem

vizsgálhatók

ultrahangos vastagság vizs-

gálat belülről legfeljebb 150

mm-es rasztertávolsággal

1233

A tartány tervezésénél és gyártásánál

alkalmazott eredeti szabványoktól és

műszaki szabályzatoktól függetlenül

az elfogadható hibát az EN 14025:

2013 (Veszélyes anyagok szállítótar-

tályai. Fém nyomástartó tartályok.

Tervezés és gyártás), az EN 12493:

2013 (LPG –berendezések és –tarto-

zékok. Hegesztett acéltartályok

cseppfolyósított szénhidrogéngázhoz


Tervezés és gyártás), az EN ISO

23278:2009 (Hegesztett kötések ron-

csolásmentes vizsgálata. Hegesztett

kötések mágnesezhető poros vizs-

gálata. Átvételi szintek) szabványok

szerint vagy a vonatkozó roncsolás-

mentes viszgálati szabványban hivat-

kozott átvételi szint szabvány szerint

kell megállapítani.

Ha nem elfogadható hibát találnak a

roncsolásmentes vizsgálat során, ki

kell javítani és újra kell vizsgálni.

Nem szabad a tartányt folyadék-

nyomás-próbának kitenni mindaddig,

amíg a szükséges javítás meg nem

történt.

A roncsolásmentes vizsgálat eredmé-

nyét jegyzőkönyvezni kell, amit a

tartány teljes élettartama alatt meg

kell őrizni.

e) Jelölés (TM)

Megjegyzés: Ezeket az adatokat a jóváhagyó ország valamelyik hivatalos nyelvén, és

ezenkívül, ha ez a nyelv nem angol, francia vagy német, akkor angol,

francia vagy német nyelven is meg kell szövegezni, hacsak a szállítás

által érintett államok közötti megállapodások másként nem rendelkeznek.

TM1 A tartányt a 6.8.2.5.2 pontban előírtakon kívül el kell látni a „Szállítás alatt

tilos kinyitni. Öngyulladásra hajlamos” felirattal (lásd az előző megjegyzést

is).

TM2 A tartányt a 6.8.2.5.2 pontban előírtakon kívül el kell látni a „Szállítás alatt

tilos kinyitni. Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejleszt” felirattal (lásd

az előző megjegyzést is).

TM3 A tartányon a 6.8.2.5.1 pontban előírt táblán fel kell tüntetni az anyag helyes

szállítási megnevezését és a tartány megengedett legnagyobb rakomány

tömegét kg-ban.

TM4 A tartányon a 6.8.2.5.2 pontban előírt fémtáblán vagy a tartány falán – ha az

úgy van megerősítve, hogy szilárdságát nem csökkenti – a következő

kiegészítő adatot kell feltüntetni beütéssel vagy más hasonló módon: az anyag

kémiai elnevezése engedélyezett koncentrációjával együtt.

TM5 A tartányra a 6.8.2.5.1 pontban előírt adatokon kívül fel kell írni a tartány

legutóbbi belső vizsgálatának idejét (hónap, év).

1234

TM6 (fenntartva)

TM7 A 6.8.2.5.1 pontban előírt táblára beütéssel vagy más hasonló módon fel kell

tüntetni az 5.2.1.7.6 pontban ábrázolt sugárveszély szimbólumot is. A stilizált

lóherét közvetlenül a tartány falába is be lehet vésni, ha a falak úgy meg

vannak erősítve, hogy a bevésés nem csökkenti a tartány szilárdságát.

1235

6.8.5 A legalább 1 MPa (10 bar) próbanyomású rögzített hegesztett tartányok, leszerelhető

hegesztett tartányok és tankkonténerek hegesztett tartányai gyártási anyagaira és gyár-

tására, valamint a 2 osztályba tartozó mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására

használt rögzített hegesztett tartányok, leszerelhető hegesztett tartányok és tank-

konténerek hegesztett tartányai gyártási anyagaira és gyártására vonatkozó előírások

6.8.5.1 Anyagok és tartányok

6.8.5.1.1 a) A következő anyagok szállítására szolgáló tartányokat acélból kell gyártani:

– a 2 osztály sűrített, cseppfolyósított és oldott gázai;

– a 4.2 osztály UN 1380, 2445, 2845, 2870, 3194 és 3391 – 3394 számú anyagai; és

– a 8 osztály anyagai közül az UN 1052 vízmentes hidrogén-fluorid és az UN 1790 fluor-

hidrogénsav 85%-nál több hidrogén-fluorid tartalommal.

b) A következő anyagok szállítására szolgáló, finom szemcseszerkezetű acélból gyártott

tartányokat a hőhatás okozta feszültség kiküszöbölésére hőkezelésnek kell alávetni:

– 2 osztály maró gázai és az UN 2073 ammónia oldat; valamint

– a 8 osztály anyagai közül az UN 1052 vízmentes hidrogén-fluorid és az UN 1790 fluor-

hidrogénsav 85%-nál több hidrogén-fluorid tartalommal.

c) A 2 osztályba tartozó mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt

tartányokat acélból, alumíniumból, alumíniumötvözetből, rézből vagy rézötvözetből,

pl. sárgarézből kell gyártani. A rézből vagy rézötvözetből gyártott tartányokat csak

olyan gázokhoz szabad használni, amelyek nem tartalmaznak acetilént; az etilén

azonban tartalmazhat 0,005% acetilént.

d) Csak olyan anyagok használhatók, amelyek a tartány és felszerelései legkisebb és

legnagyobb üzemi hőmérsékletéhez megfelelőek.

6.8.5.1.2 A tartányok gyártásához használható anyagok a következők:

a) olyan acélok, amelyek a legkisebb üzemi hőmérsékleten sem hajlamosak a

ridegtörésre (lásd a 6.8.5.2.1 pontot):

– szerkezeti acélok (kivéve a 2 osztály mélyhűtött, cseppfolyósított gázaihoz);

– finom szemcseszerkezetű acél – 60 °C hőmérsékletig;

– nikkellel ötvözött acél (0,5…9% nikkeltartalommal) a nikkeltartalomtól függően

–196 °C hőmérsékletig;

– ausztenites króm-nikkel acél –270 °C hőmérsékletig;

b) legalább 99,5% tisztasági fokú alumínium vagy alumíniumötvözetek (lásd a 6.8.5.2.2

pontot);

c) legalább 99,9%-os tisztasági fokú, oxigénmentes réz vagy 56%-nál több rezet

tartalmazó rézötvözetek (lásd a 6.8.5.2.3 pontot).

6.8.5.1.3 a) Az acélból, alumíniumból vagy alumíniumötvözetből gyártott tartányok csak hegesz-

tettek vagy varrat nélküliek lehetnek.

b) Az ausztenites acélból, rézből vagy rézötvözetből gyártott tartányok kemény-

forrasztással is készülhetnek.

1236

6.8.5.1.4 A szerelvényeket és a tartozékokat vagy csavarozással, vagy a következő módon lehet a

tartányokra rögzíteni:

a) acélból, alumíniumból és alumíniumötvözetből készült tartányokra hegesztéssel;

b) ausztenites acélból, vörösrézből vagy rézötvözetből készült tartányokra hegesztéssel

vagy keményforrasztással.

6.8.5.1.5 A tartányokat úgy kell kialakítani, és úgy kell a járműre, az alvázra vagy a konténerkeretbe

rögzíteni, hogy eleve kizárt legyen a teherviselő elemek olyan lehűlése, amely ridegtörést

okozhatna. A tartányokat rögzítő szerkezeti részeket is oly módon kell kialakítani, hogy

szükséges mechanikai szilárdságuk még akkor is megmaradjon, ha a tartány a legkisebb

üzemi hőmérsékleten van.

6.8.5.2 Vizsgálati követelmények

6.8.5.2.1 Acéltartányok

A tartányok gyártásához használt anyagoknak és a hegesztési varratoknak a legkisebb üzemi

hőmérsékleten, de legalább –20 °C-on a fajlagos ütőmunka szempontjából legalább a

következő feltételeknek kell megfelelniük:

– A vizsgálatot V bemetszésű próbatestekkel kell végezni.

– Szerkezeti acél, finom szemcseszerkezetű acél, 5%-nál kevesebb Ni-tartalmú ferrites

acélötvözet, 5…9% Ni-tartalmú ferrites acélötvözet és ausztenites króm-nikkel acél

próbapálca esetén a legkisebb fajlagos ütőmunkának (lásd 6.8.5.3.1 – 6.8.5.3.3)

34 J/cm2-nek kell lenni. A próbatest hossztengelyének a hengerlési irányra merőleges-

nek, a V alakú bemetszésnek a lemez felületére merőlegesnek kell lennie (az ISO R148

szerint). (A szerkezeti acél próbapálca hossztengelye az érvényes ISO szabványok

szerint a hengerlési iránnyal egybeeshet.)

– Ausztenites acéloknál csak a hegesztési varratokat kell a fajlagos ütőmunka-vizsgá-

latnak alávetni.

– A –196 °C-nál kisebb üzemi hőmérsékletek esetén a fajlagos ütőmunka-vizsgálatot nem

a legkisebb üzemi hőmérsékleten, hanem –196 °C-on hajtják végre.

6.8.5.2.2 Alumínium- vagy alumíniumötvözet-tartányok

A tartányok hegesztési varratainak meg kell felelniük az illetékes hatóság által előírt követel-

ményeknek.

6.8.5.2.3 Réz vagy rézötvözet tartányok

A fajlagos ütőmunka kielégítő voltának meghatározásához nem szükséges vizsgálatot

végezni.

6.8.5.3 A fajlagos ütőmunka-vizsgálat

6.8.5.3.1 10 mm-nél vékonyabb, de legalább 5 mm vastag lemezeknél 10 mm x e mm keresztmetszetű

próbatestet kell használni, ahol e a lemez vastagsága. Szükség esetén megengedett a 7,5 mm-

re vagy 5 mm-re történő megmunkálás. A legkisebb 34 J/cm2 értéknek minden esetben meg

kell lennie.

Megjegyzés: 5 mm-nél vékonyabb lemezeknél és hegesztési varrataiknál fajlagos ütőmunka-

vizsgálatot nem kell végezni.

6.8.5.3.2 a) Lemez vizsgálatakor a fajlagos ütőmunkát három próbatesten kell meghatározni. A

próbatestet a hengerlés irányára merőlegesen kell kivágni, de szerkezeti acél esetén a

hengerlés irányában is kivágható.

1237

b) A hegesztési varratok vizsgálatakor a próbatestet a következőképpen kell kivágni:

e 10 mm esetén:

– három próbatestet a hegesztési varrat közepén levő bemetszéssel;

– három próbatestet a hőhatás által érintett övezet közepén levő bemetszéssel; a V alakú

bemetszésnek a mintadarab közepén, a megolvadt övezet határán kell lennie;

A hegesztési varrat közepe Hőhatás által érintett övezet

10 mm e 20 mm esetén:

– három próbatestet a hegesztési varrat közepéről;

– három próbatestet a hőhatás által érintett övezetből; a V alakú bemetszésnek a

mintadarab közepén, a megolvadt övezet határán kell lennie;

e 2e e 2

A hegesztési varrat közepe

Hőhatás által érintett övezet

e 20 mm esetén:

– három-három próbatestből álló két készletet (egy készletet a lemez felső oldalán és egy

készletet a lemez alsó oldalán) az ábrán megjelölt helyekről kivágva; ha a kivágás a

hőhatás által érintett övezetből történik, a V alakú bemetszésnek a mintadarab közepén,

a megolvadt övezet határán kell lennie.

e

A hegesztési varrat közepe

1238

Hőhatás által érintett övezet

6.8.5.3.3 a) Lemezek esetében a három próba eredménye középértékének meg kell felelni a

6.8.5.2.1 pontban jelzett 34 J/cm2 legkisebb értéknek. A három érték közül legfeljebb

egy lehet kisebb, mint e legkisebb érték, de ez sem lehet kisebb, mint 24 J/cm2.

b) Hegesztéseknél a hegesztési varrat közepéből vett három próbatest vizsgálatakor az

eredmény középértéke nem lehet kisebb, mint a 34 J/cm2 legkisebb érték. A három

érték közül legfeljebb egy lehet kisebb, mint e legkisebb érték, de ez sem lehet kisebb,

mint 24 J/cm2.

c) A hőhatás által érintett övezet esetén (amikor a V alakú bemetszés a mintadarab

közepén, a megolvadt övezet határán van) a három próbatest közül legfeljebb egynél

lehet kisebb érték, mint a legkisebb 34 J/cm2, de ez sem lehet kisebb, mint 24 J/cm

2.

6.8.5.3.4 Ha a 6.8.5.3.3 pontban előírt követelmények nem teljesülnek, a vizsgálatot egyszer meg lehet

ismételni akkor, ha

a) az első három próba eredményének középértéke kisebb, mint a 34 J/cm2 legkisebb

érték, vagy

b) az egyedi értékek közül egynél többnek az értéke kisebb, mint a 34 J/cm2 legkisebb

érték, de legalább 24 J/cm2.

6.8.5.3.5 A lemez vagy a hegesztés ismételt fajlagos ütőmunka-vizsgálatkor az egyedi értékek közül

egyik sem lehet kisebb, mint a legkisebb 34 J/cm2 érték. Az eredeti és az ismételt vizsgálati

eredmények átlagának legalább 34 J/cm2-nek kell lenni.

A hőhatás által érintett övezeten végzett ismételt fajlagos ütőmunka-vizsgálat esetében az

egyedi értékek egyike sem lehet kisebb, mint 34 J/cm2.

6.8.5.4 Hivatkozás a szabványokra

A 6.8.5.2 és a 6.8.5.3 bekezdés követelményei a következő szabványok alkalmazása esetén

teljesítettnek tekinthetők:

EN 1252-1:1998 Kriogén tartályok. Alapanyagok. 1. rész: Szívóssági követelmények –80°C-

nál kisebb hőmérsékletekhez.

EN 1252-2:2001 Kriogén tartályok. Alapanyagok. 2. rész: Szívóssági követelmények –80°C

és –20°C hőmérséklet között.

Documents

6.8 FEJEZET1196 6.8.2 Az összes osztályra vonatkozó követelmények 6.8.2.1 Gyártás Alapelvek 6.8.2.1.1 A tartányt, a tartozékait, az üzemi és szerkezeti szerelvényeit úgy