TATABÁNYAI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

TOP-6.8.2-15-TB1-20016-00001

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

Helyi foglalkoztatási együttműködések a megyei jogú város területén és várostérségében c.

felhíváshoz

Készítette:

ICG Ex Ante Tanácsadó Iroda

2016. augusztus

2. módosított változat 2017.04.26

2

TARTALOM

1 HELYZETÉRTÉKELÉS ........................................................................................................................................ 4

1.1 Földrajzi helyzetkép ................................................................................................................................... 4

1.1.1 Földrajzi terület/beavatkozási szint meghatárolása .......................................................................... 4

1.2 A támogatási kérelem gazdasági, társadalmi, foglakoztatási és környezeti hátterének bemutatása 5

1.2.1 Gazdasági – foglalkoztatási – társadalmi helyzetkép ....................................................................... 5

1.2.2 Gazdaságfejlesztési irányok a megyében és a térségekben ...........................................................17

1.3 A támogatási kérelem indokoltsága ........................................................................................................22

1.3.1 A szakterület elemzése ...................................................................................................................22

1.3.2 A támogatási kérelem szükségességét alátámasztó probléma bemutatása ...................................24

1.3.3 Szakmapolitikai, jogi háttér ..............................................................................................................32

1.3.4 A támogatási kérelem céljainak kapcsolódása a Széchenyi 2020 céljaihoz ....................................33

1.3.5 A támogatási kérelem kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához .................................33

2 A TÁMOGATÁSI KÉRELEM CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI ............................................................................35

2.1 A támogatási kérelem céljainak meghatározása ....................................................................................35

2.2 A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete ......................................38

2.2.1 Hátrányos helyzetű munkanélküliek bevonása ...............................................................................39

2.3 Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása .............................................................41

2.3.1 Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának tevékenységei ................................................45

2.3.2 Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezetének

tevékenységei ..........................................................................................................................................47

2.3.3 Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának tevékenységei ........55

2.3.4 Tatabánya város gyermekellátási szolgáltatásai .............................................................................58

2.4 Kötelező vállalások, monitoring mutatók ...............................................................................................60

2.5 A projekt mérföldkövei .............................................................................................................................61

2.6 A projekt műszaki-szakmai tartalma és eredményei .............................................................................62

3 TÁMOGATÁSI KÉRELEM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI ...................................................66

3.1 A Támogatást igénylő és partnereinek bemutatása ..............................................................................67

3.1.1 A támogatást igénylőbemutatása ....................................................................................................67

3.1.2 A megvalósításban részt vevő partnerek, konzorciumi tagok bemutatása ......................................68

3.1.3 A támogatást igénylő és partnereinek a támogatási kérelemhez kapcsolódó tapasztalatának

bemutatása ..............................................................................................................................................71

3.2 A megvalósítás és a fenntartás szervezete ............................................................................................79

3

4 A SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE .....................................................81

4.1 A tervezett fejlesztés bemutatása ............................................................................................................81

4.1.1 A megvalósulás helyszíne ...............................................................................................................81

4.1.2 Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása ............................81

4.1.3 A fejlesztés hatásainak elemzése ...................................................................................................83

4.1.4 Pénzügyi terv...................................................................................................................................88

4.1.5 Kockázatelemzés ............................................................................................................................96

4.1.6 Fenntartás .......................................................................................................................................98

4.2 Részletes cselekvési terv .......................................................................................................................100

4.2.1 Az előkészítés és megvalósítás részletes feladatai és

ütemezésehttp://www.mtakti.hu/file/download/mt_2015_hun/egyben.pdf ..............................................100

5 A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA, KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ....................................................107

5.1 A kommunikációs tevékenységek összefoglaló leírása ......................................................................107

5.2 A célcsoportok és az érintettek kommunikációs szempontú elemzése, kommunikációs üzenetek

megfogalmazása ...........................................................................................................................................107

5.3 Kommunikációs eszközök azonosítása ................................................................................................108

5.4 Kommunikációs ütemterv ......................................................................................................................109

6 HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK ÉRVÉNYRE JUTÁSA .................................................................................111

4

1. HELYZETÉRTÉKELÉS

1.1 FÖLDRAJZI HELYZETKÉP

1.1.1 FÖLDRAJZI TERÜLET/BEAVATKOZÁSI SZINT MEGHATÁROLÁSA

Tatabánya Megyei Jogú Város foglalkoztatási együttműködési projektjének területét a város

közigazgatási területe jelenti, kiegészülve a Tatabánya által létrehozott, és Környe közigazgatási

területére is átnyúló Tatabánya Nyugati Ipari Parkkal.

Az Ipari Park fokozatos fejlesztése során szükségessé vált a Környe közigazgatási területére eső,

Tatabányával határos telkek bevonása is. Mára a park területének egyharmada esik Tatabányára,

kétharmada Környére. A betelepülőknek az Ipari Park azonos feltételeket biztosít, függetlenül attól,

hogy melyik település közigazgatása alá tartozó területen működnek. Ezt az azonos feltételrendszert a

két település Önkormányzata által megkötött Együttműködési Megállapodás biztosítja.

Az Ipari Park területe tehát nem különíthető el a tatabányai paktumterülettől, ebből adódott a fenti

lehatárolás, amely Környe Község Önkormányzatával és a Komárom-Esztergom Megyei

Önkormányzattal folytatott egyeztetéseket követő megállapodás eredménye.

1. ábra: A Tatabányai foglalkoztatási paktum területi lehatárolása

Forrás: Saját szerkesztés

Jelen Felhívásban meghatározott munkaerő-piaci tevékenységekbe, a paktum területén munkát

vállalni szándékozó, álláskereső hátrányos helyzetű személyek és inaktívak (továbbiakban:

célcsoporti személyek) vonhatók be.

5

Tatabánya mai gazdasági súlya jelentős. Kedvező földrajzi fekvését 3 fontos adottság együtt állása

okozza:

3 ország fővárosának összeköttetésében helyezkedik el, Budapest-Bécs-(Pozsony) tengely (IV.

Helsinki folyosó) egyik fő csomópontját alkotva. Tatabányát ezzel együtt, érinti az M1-es, Bécs és

Budapest közötti (E60, E75) autópálya. Tatabányától 10 km-re, Kecskéd határában található egy

füves repülőtér, amely belföldi személy- és teherforgalom lebonyolítására alkalmas. A nemzetközi

repülőterek (Bécs 200 km, Budapest 60 km) az autópályán könnyen elérhetők. Napjainkban az ország

leggyorsabb vasútvonala a Budapest-Hegyeshalom vonal, melynek két állomása is található

Tatabányán. Az 1997-ben megvalósult vasúti rekonstrukció után a Bécs és Budapest közötti menetidő

120 percre módosult, 120-160 km/h sebességet lehetővé téve. A beruházás ugyanakkor nem volt

teljes körű, ezért van most napirenden a Biatorbágy-Tata szakasz korszerűsítése.

Szlovákia és Magyarország határán elhelyezkedő megye központja, amellyel nemzetközi fontossága

kiemelkedő, elsősorban ipari központi szerepét és logisztikai súlyát tekintve. Tatabányától 33 km-re

Komáromban közúti és vasúti, a 42 km-re fekvő Esztergomban közúti átkelőhely üzemel a Szlovák

Köztársaság és Magyarország között.

Tatabányát Budapest körül elhelyezkedő csapágyvárosok egyikeként határozza meg az OFTK.

Budapest közelsége eddig is kiemelkedő szerepet adott Tatabánya gazdaságának, ám a jövőben ez a

szerep csapágyváros mivolta miatt még több lehetőséget tartogat a város számára.

(Forrás: Tatabánya Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó

Vizsgálata, 2014.)

1.2 A TÁMOGATÁSI KÉRELEM GAZDASÁGI, TÁRSADALM I, FOGLAKOZTATÁSI ÉS

KÖRNYEZETI HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA

1.2.1 GAZDASÁGI – FOGLALKOZTATÁSI – TÁRSADALMI HELYZETKÉP

1.2.1.1 DEMOGRÁFIA

A népességszám változása

Tatabánya lakónépessége 2015. január 1-én1 66.791 fő volt. A 2001. évi népszámlálás óta 72.470

főről 5.679-fővel, 7,83%-kal csökkent. A 2001. és 2011. évi népszámlálás között 4.217 fővel, 6,5%-kal

csökkent a város népessége, ez az arány közel azonos az országos adattal. Az elmúlt öt évben a

városban élők száma mintegy 962 fővel, 1,41%-kal csökkent. Ez a negatív változás meghaladja az

országos (-1,03%) változás mértékét. A népességszám csökkenése részben a fogyó

születésszámnak, részben az elvándorlásnak köszönhető.

A népesség korcsoportos megoszlása

A 2001. és a 2011. évi népszámlálás között a 0-14 évesek száma mintegy 18%-kal csökkent. Az aktív

korú népesség száma 9,1%-kal csökkent, míg az időskorúak aránya 12,3%-kal növekedett.

1Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3.

6

2. ábra: A lakónépesség korcsoportos megoszlása (2001, 2011)

Forrás: TeIR

Az eltartott népesség rátája2 gyakorlatilag stagnált az elmúlt 15 évben (2001-ben 54,9%), jelenleg

59,4%, ami közel azonos az országos átlaggal (63,2%), vagyis a város munkaerő-piaci tartalékai

megfelelőnek tekinthetők. Ugyanakkor a kedvezőtlen korösszetétel előrevetíti, hogy az aktívkorúak,

tehát eltartók – folyamatosan csökkenő számuk miatt – egyre kevesebb munkahely fenntartására

lesznek képesek.

1.2.1.2 A NÉPESSÉG AKTIVITÁSA

3. ábra: A népesség aktivitásának változása (2001, 2011)

Forrás: TeIR

2A gyermekkorúak és a 60 éven felüliek a 15-59 évesek arányában.

7

A lakónépesség gazdasági aktivitása meghaladja az országos átlagot, az aktivitási ráta 48,7%-os

(országosan 45,4%). Ugyanígy magasabb az országos átlagtól a népesség foglalkoztatottsága, a

foglalkoztatási ráta 43,7% (országosan 39,7%). A városban számos olyan vállalkozás jelent meg az

elmúlt években, amelyek nagy munkaerő-igénnyel rendelkeznek. Az Ipari Parkban működő

vállalkozások többsége sikeres, megtalálta a szerepét és helyét a gazdaságban, így a folyamatos

növekedésen gondolkodik. Az országos átlagnál alacsonyabb a megszűnő vállalkozások aránya.

Mindezek hatására a foglalkoztatási ráta szignifikánsan meghaladja az országos átlagot.

1. táblázat: A népesség aktivitása (2011)

Járás neve Nő Férfi Összesen %

Foglalkoztatott 14 299 15 314 29 613 43,7

Munkanélküli 1 745 1 681 3 426 5,06

Inaktív kereső 12 353 6 936 19 289 28,47

Eltartott 7 690 7 735 15 425 22,77

Összesen 36 087 31 666 67 753 100,0

Forrás: TeIR

1.2.1.3 A NÉPESSÉG KÉPZETTSÉGI SZINTJE

A népesség képzettségi szintje jelentősen befolyásolja elhelyezkedési esélyeit, így foglalkoztatottsági

mutatóit. A KSH a 7 évesnél idősebb népességre adja meg az iskolai végzettséggel kapcsolatos

adatokat. Ezek alapján elmondható, hogy 2001. és 2011. között a legalacsonyabb és a legmagasabb

iskolai végzettség mutatói jelentősen javultak:

▪ közel hét százalékponttal csökkent a csak általános iskolai végzetséggel rendelkezők aránya;

▪ közel hét százalékponttal nőtt az érettségizettek és négy százalékponttal a felsőfokú oklevéllel

rendelkezők aránya.

Ezek mindenképpen pozitívumok, mert a városban működő vállalkozások döntően szakképzett

munkaerőt keresnek.

Az általános iskolai végzettséggel és az érettségi nélküli középiskolai végzettséggel rendelkezők

aránya stagnált a vizsgált időszakban.

2. táblázat: A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettsége (2011)

Legmagasabb iskolai végzettség 2001 (fő) 2011 (fő) 2001 (%) 2011 (%)

0 osztályt végzettek 908 671 1,37 1,07

általános iskola 1-7. osztályát végzettek 11 656 6 523 17,63 10,34

általános iskola 17 053 15 338 25,82 24,29

középiskolai végzettségű középiskolai érettségi nélkül 16 148 14 441 24,43 22,87

középiskolai végzettségű középiskolai érettségivel 14 539 18 246 22,01 28,89

egyetemi, főiskolai végzettségű oklevéllel 5 779 7 923 8,74 12,54

Összesen 66 083 63 142 100 100

Forrás: TeIR

1.2.1.4 MUNKANÉLKÜLISÉG

8

A paktum-területen 2015decemberében 1.666 fő álláskeresőt tartottak nyilván. A munkaképes korú

népesség száma ugyanekkor 48.993 fő volt. Az álláskeresők aránya a munkavállalási korú

népességhez viszonyítva: 3,4%. Ez az arányszám olyan alacsony, hogy tulajdonképpen szinte teljes

foglalkoztatottságról beszélhetünk a városban.

A TeIR-rendszerben elérhető adatok részletesen bemutatják a regisztrált munkanélküliek

összetételét.3

Nemek szerinti megoszlás

A vizsgált időszakban – változó mértékben – mindig magasabb volt a regisztrált munkanélküliek

körében a nők aránya. 2014-ig nem volt számottevő az eltérés a nemek között. 2014-ben azonban

már több mint 10, 2015-ben pedig több mint 15 százalékpontos volt a különbség. A változás

hátterében egyrészt a közfoglalkoztatás, másrészt természetes munkaerő-piaci folyamatok állhatnak,

mint az, hogy az Ipari Parkban jelentkező óriási munkaerő-igény elsősorban olyan munkakörökben

jelentkezik, amelyek betöltéséhez jellemzően több férfi rendelkezik a szükséges szakképzettséggel.

3. táblázat: A regisztrált munkanélküliek nemek szerinti megoszlása (2010-2015)

2010 2011 2012 2013 2014 2015

nők száma (fő) 1 406 1 384 1 515 1 287 1 194 1 029

férfiak száma (fő) 1 327 1 194 1 439 1 264 962 754

Összesen 2 733 2 578 2 954 2 551 2 156 1 783

nők aránya (%) 51,44 53,68 51,28 50,45 55,38 57,71

férfiak aránya (%) 48,56 46,32 48,72 49,55 44,62 42,28

Összesen 100 100 100 100 100 100

Forrás: TeIR

A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása

A regisztrált munkanélküliek iskolázottsági mutatói rendkívül kedvezőtlenek, elmaradnak az országos

adattól. 6% nem fejezte be az általános iskolát (országosan 2,5%), 38%-uk pedig csupán általános

iskolai végzettséggel rendelkezik (országosan 31,5%). Az alacsony iskolai végzettségűek aránya a

területen meghaladja a 44%-ot, míg – az azonos időszakban – az országban ez az arány 34% volt

2015 decemberében. Az országosnál magasabb arányt indukálja, hogy a magasabb iskolai

végzettséggel rendelkezőket a város nagy munkaerő-igénye felszívja.

A szakmunkás és szakiskolai végzettséggel rendelkezők aránya az álláskeresőkön belül kevéssel

több, mint 29% (ez azonos az országos átlaggal). Tekintettel arra, hogy ezen álláskeresők jelentős

része 29 év alatti, láthatóan a szakképzés rendszere nem igazodott a térség munkaerő-piaci

igényeihez. Emellett az álláskeresők egy jelentő részének szaktudása elavult, nem felel meg a

jelenlegi piaci követelményeknek.

Főiskolai és egyetemi diplomával a regisztrált munkanélküliek mindössze 2,6%-a rendelkezik

(országosan 8,9%).

3 Az adatok minden esetben a tárgyév utolsó negyedévére vonatkoznak.

9

4. ábra: A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása (2015)

Forrás: TeIR

4. táblázat: A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása (2010-2015)

Legmagasabb végzettség 2010 2011 2012 2013 2014 2015

általános iskolai végzettség nélkül 135 136 153 128 110 105

általános iskola 902 915 1 069 941 823 688

szakmunkásképző 758 681 805 696 499 440

szakiskola 96 94 115 91 82 69

szakközépiskola 352 329 332 297 255 195

technikum 63 47 77 48 40 38

gimnázium 273 230 266 235 230 172

főiskola 119 105 98 77 79 53

egyetem 35 41 39 38 38 23

Összesen 2 733 2 578 2 954 2 551 2 156 1 783

Forrás: TeIR

Korcsoportos megoszlás

A regisztrált munkanélküliek körében a kor szerinti megoszlás kiegyensúlyozottnak tekinthető. Az

ifjúsági korosztály aránya 11% a munkanélkülieken belül, amely jóval alacsonyabb az országos

átlagnál (19,1%). Ennek okát nem ismerjük pontosan, de azt tudjuk, hogy az ifjúsági korosztály

egyrészt átlagosan magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik a munkanélkülieken belül, másrészt

az átképzéseken, felnőttképzésekben nagyobb aránnyal vesznek részt, mint az idősebb korosztályok.

10

5. ábra: A regisztrált munkanélküliek kor szerinti megoszlása

Forrás: TeIR

5. táblázat: A regisztrált munkanélküliek kor szerinti megoszlása (2010-2015)

Életkor 2010 2011 2012 2013 2014 2015

20 év alatt 77 46 93 86 69 58

20 - 24 év 319 323 415 317 262 152

25 - 29 év 336 292 298 297 216 189

30 - 34 év 397 335 344 288 244 193

35 - 39 év 334 309 329 319 272 190

40 - 44 év 303 274 327 268 259 205

45 - 49 év 297 331 336 278 253 199

50 - 54 év 388 348 373 316 238 190

55 - 59 év 266 289 398 327 261 247

59 év felett 16 31 41 55 82 160

Összesen 2 733 2 578 2 954 2 551 2 156 1 783

Forrás: TeIR

11

2010 óta a regisztrált munkanélküliek állományának korszerkezete megváltozott. Jelentősen megnőtt

az 55 év felettiek aránya a munkanélküliek körében. A legmagasabb értékű csökkenés a 25-34 év

közötti korosztályt érintette.

6. ábra: A regisztrált munkanélküliek kor szerinti százalékos megoszlásának alakulása (2010, 2015)

Forrás: TeIR

Álláskeresés időtartama

A városban a megyei átlaggal (43%) szinte megegyezik az 1-3 hónapja nyilvántartott álláskeresők

aránya. Az álláskeresők 37%-a több mint fél éve szerepel a nyilvántartásban. Az adatok is

alátámasztják, hogy nagy a veszélye a tartós munkanélküliségbe kerülésnek: a munkanélküliek 24%-a

legalább egy éve nem talál munkát (országosan ez 28,6%), és számuk nem csökkent olyan

mértékben, mint az álláskeresőké összesen. Ezen felül magas, mintegy 13%, azok aránya, akik több

mint két éve regisztrált álláskeresők.

Valós, a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő átképzésekkel a tartós munkanélküliek számának és

arányának drasztikus csökkentésére lenne szükség, hiszen a tartós munkanélküli lét egyre nagyobb

erőfeszítéseket kíván a munkaerőpiac mindegyik oldala részéről az újrafoglalkoztatás érdekében. Bár

a tartós munkanélküliek döntő többsége alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, pontos

célzásokkal meg kell találni azokat, akik helyzetén képzéssel segíteni lehet, ezáltal is csökkentve a

város munkaerő-hiányát is.

12

7. ábra: A nyilvántartott álláskeresők megoszlása a folyamatos regisztráció hossza szerint (2015.12.20.)

Forrás: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály

A nyilvántartott álláskeresők ellátása

A nyilvántartott álláskeresők 39 százaléka nincs ellátásban. A maximum három hónapig folyósítható

álláskeresési járadékban a nyilvántartottak 16%-a részesül. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban

a regisztrált álláskeresők 41%-a részesült. Az idősebb korosztály számára biztosított álláskeresési

segélyben részesülők aránya 16%.

8. ábra: A nyilvántartott álláskeresők megoszlása az ellátási formák szerint (2015. december 20.)

Forrás: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály

13

1.2.1.5 MUNKAERŐ-HIÁNY

Tatabányát összességében munkaerőhiány jellemző, túlkínálat van munkahelyekből, egyes

szakmákban nem találnak megfelelő munkaerőt a vállalkozások, amely visszaveti a gazdasági

növekedést.

2015 júniusában a város megbízásából a T-HR Kft., a „Tatabánya, ahol otthonra találsz” program

keretében, kutatást végzett többek között a városban jelentkező munkaerő-igényről. A kutatás során

16 helyben működő céggel vették fel sikeresen a kapcsolatot (ezek közül öt a hét legnagyobb

foglalkoztatók közé tartozik). A 16 vállalkozás összesen több mint tízezer embert foglalkoztat a

városban. A kutatás alapján elmondható, hogy a következő öt évben az autóiparban, a

gyógyszeriparban és a vegyiparban mutatkozik a legnagyobb kereslet a munkaerő iránt.

6. táblázat: Munkaerő-kereslet

1 éven belül 5 éven belül 10 éven belül

autóipar 440 fő 40 fő 10 fő

egészségügy 0 fő 0 fő 0 fő

elektronika 50-55 fő 30 fő 50 fő

gépgyártás 20 fő 40 fő 50 fő

gyógyszeripar legalább 50 fő legalább 200 fő legalább 400 fő

műanyagipar 60 fő na na

nyomdaipar 3 fő 5 fő 10 fő

szolgáltatás 19 fő 30 fő + 10 fő/év 5 fő/ év

vegyipar 115-165 fő 0 fő 0 fő

Forrás: Tatabánya, ahol otthonra találsz, 2015.

A munkaerő-hiány legkritikusabb területei (fizikai munka tekintetében):

▪ autóipar: operátor, raktáros, szerszámkészítő, gépbeállító, fröccsöntő technikus,

villanyszerelő, CNC gépkezelő, gépész-karbantartó;

▪ elektronika: SMT operátor, technikus (elektronikai végzettséggel), operátor, raktáros;

▪ gépgyártás: gépész művezető, acélszerkezet gyártási tapasztalattal;

▪ gyógyszeripar: operátor;

▪ műanyagipar: operátori munkakör;

▪ nyomdaipar: inspekciós;

▪ szivattyú és elektromos motorgyártás: sorkiszolgáló, anyagmozgató;

▪ szolgáltatás: logisztika, műszaki előkészítés, szerelés vezetés, nemzetközi gépkocsivezető;

▪ vegyipar: betanított munkás, villanyszerelő, karbantartó.

Az Ipari Parkban működő vállalkozások (amelyek a kutatásban részt vettek) operátori munkakör

betöltésére keresnek leginkább munkaerőt. A következő 1-3 évben kb. 1250 fő újonnan belépő

operátorra lenne szükség. Ezek ágazati megoszlása:

▪ autóipar: 450 fő;

▪ elektronika: 50 fő;

▪ gyógyszeripar: legalább 100 fő;

▪ műanyagipar: 150 fő;

▪ nyomdaipar: 3 fő;

▪ szivattyú és elektromos motorgyártás: 150 fő/ év;

14

▪ szolgáltatás: 30 fő;

▪ vegyipar: 165-215 fő.

A megkérdezett vállalkozások az alábbi tevékenységeket látják sürgetőnek a munkaerő-hiány

orvoslása érdekében:

▪ munkásszálló létesítése;

▪ a meglévő szakképzés vállalati igényekhez illesztése, az általános iskola végzős tanulói és

szüleik számára kellő tájékoztatás a város munkaerő piacáról, lehetőségeiről;

▪ kamarai érdekvédelem, a régiós beruházásoknál versenyhelyzetben elfogadható protekció

alkalmazása helyi vállalkozások irányába;

▪ a duális képzés erősítése;

▪ az Edutus Főiskola képzési kínálatának bővítése, elsősorban minőségügyi, logisztikai,

villamosmérnöki és idegen nyelvű képzésekkel, valamint gépészmérnök, gépgyártás

technológus, és mezőgazdasági termékfeldolgozó képzésekkel.

A munkaerő-igény kielégítése érdekében mind a helyi szakképzés, mind a helyi felsőoktatás

átalakítására van szükség. A képzéseket a valós kereslethez kell igazítani. A duális képzés előtérbe

kerülése szükséges. A helyi vállalkozások erre nyitottak.

Emellett már a tanulmányok során szükséges az egyes hallgatók ösztönzése és támogatása. Ennek

érdekében Tatabánya Önkormányzata létrehozta a Kóta József Gyakornoki Programot, amely a

műszaki, orvosi és egyéb természettudományos képzésben résztvevő főiskolai és egyetemi

hallgatókat, valamint a tatabányai középiskolák hiányszakmákban tanuló fiataljait kívánja ösztöndíjjal

támogatni. Az ösztöndíj mellett a tanulók már a tanulmányaik alatt megállapodnak a leendő

munkáltatójukkal, hogy tanulmányaik sikeres befejezését (bizonyítvány, oklevél megszerzése)

követően egymással munkaszerződést kötnek legalább olyan időtartamra, amely időtartamban a

gyakornok gyakornoki ösztöndíjban részesült.

1.2.1.6 ÁLTALÁNOS GAZDASÁGI JELLEMZŐK

„A korábban vezető iparágak, így a szén-, és alumíniumkohászat és a cementgyártás valamint az

állami építőipari tevékenységek fokozatosan megszűntek. A munkanélküliségi gondok orvoslására

munkaerő-igényes iparágakat vonzottak a városba. Munkaerő-igényes feldolgozó-iparágak sora

települt a városba, jelenleg 948 működő feldolgozóipari vállalkozás található a városban, mely

kistérségi szinten mindenképpen kiemelkedő, de megyei szinten is első helyen áll (Esztergom 209,

Dorog 56, Oroszlány 81, Komárom 131).

Habár Tatabányának nagy jövőbeli logisztikai szerepet tulajdonítanak, a város jelenleg logisztikai

fejlesztéseket igényel. A vállalkozások raktározási tevékenységeiket saját telephelyeiken folytatják,

vagy jellemzően kiszervezik, gyakran a szomszédos Tatai Ipari Parkban raktároznak. Ez jelenleg

gyengeséget, egyben lehetőséget jelent a város egész gazdasága és versenyképessége

szempontjából. Annál is inkább, mert az OTFK Budapestet kiegészítő ipari-logisztikai gyűrűként

kívánja fejleszteni a Tatabánya-Tata-(Oroszlány) város együttest (agglomerációs térség). A város

számára új lehetőségek rejlenek abban az elképzelésben, amely Budapest tehermentesítése

érdekében egy megerősített Székesfehérvár-Tatabánya tengelyre összpontosít. A Székesfehérvár-

Tatabánya kapcsolat erősítése a stratégia időtávjában a város számára szintén kedvező és fontos

országos törekvés.”

(Forrás: Tatabánya Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó

Vizsgálata, 2014.)

15

Gazdasági szerkezet, gazdasági szereplők, gazdasági aktivitás Tatabányán

Tatabánya Megyei Jogú Városban 2013-ban a KSH adatai alapján 8.836 db regisztrált vállalkozás

volt. Ugyanebben az évben 731 vállalkozás szűnt meg.

7. táblázat: A regisztrált vállalkozások létszám-kategóriánkénti besorolása Tatabányán

Összesen 0 és ismeretlen 1-9 fő 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250-499 fő 500-x fő

8 836 2 528 5 990 169 98 39 5 7

Forrás: TeIR, 2013

Tatabányán a vállalkozások több mint kétharmada (67,8%) 10 fő alatti létszámot foglalkoztat, 28,6%-a

pedig 0 vagy ismeretlen foglalkoztatottat tart számon. A vállalkozások mindössze 3,6%-a rendelkezik

10 vagy több foglalkoztatottal. Tatabánya nagy- és középvállalkozások számát tekintve kiemelkedik a

megye városai közül. A városok többsége 1, maximum 3db 500 főnél több embert foglalkoztató

nagyvállalattal rendelkezik. Tatabányán ehhez képest 7db 500 főnél több embert foglalkoztató vállalat

van (FCI Connectors Hungary Kft., SANMINA-SCI Magyarország Elektronikai Gyártó Kft., Reckitt

Benckiser Kft., GRABOPLAST Zrt., Coloplast Kft., Grundfos Magyarország Gyártó Kft., Delphi).

A vállalkozások gazdasági szektoronkénti megoszlása a következő: a KSH 2013-as adatai alapján

megállapíthatjuk, hogy a térségben a legtöbb regisztrált vállalkozás az ingatlanügyek területével

foglalkozik (15,7%), de közel hasonlóan magas ez az arány a kereskedelem, gépjárműjavítás (15%)

és a szakmai, tudományos műszaki tevékenység (13%) területén is.

8. táblázat: A regisztrált vállalkozások szektoronkénti megoszlása

Szektor száma (db) aránya (%)

ingatlanügyletek 1 386 15,68

kereskedelem, gépjárműjavítás 1 329 15,05

szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1 152 13,03

építőipar 730 8,28

adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 637 7,2

feldolgozóipar 592 6,69

oktatás 462 5,22

egyéb szolgáltatás 404 4,57

mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 395 4,47

pénzügyi, biztosítási tevékenység 351 3,98

szállítás, raktározás 318 3,6

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 300 3,4

információ, kommunikáció 281 3,2

művészet, szórakoztatás, szabadidő 282 3,19

humán-egészségügyi, szociális ellátás 186 2,1

16

Szektor száma (db) aránya (%)

vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás,

szennyeződésmentesítés 17 0,19

villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 10 0,11

bányászat, kőfejtés 3 0,03

közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 1 0,01

Összesen: 8 836 100

Forrás: TeIR, 2013

9. ábra: A nemzetgazdasági szektorok részesedése Tatabánya Megyei Jogú Városban a

regisztráltvállalkozások tekintetében

Forrás: TeIR, 2013

Korábban létrejött foglalkoztatási paktum és annak tevékenységei

2010-2012 között valósította meg a város a „Tatabányai Foglalkoztatási Paktum – összefogással a

munkaerő-piaci helyzet javításáért ”című TÁMOP projektjét. A program során a város (konzorciumi

partnerek: a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás, a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi

és Iparkamara, a Tatabányai Általános Iskola, Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium, a Közép-

Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ és az ASG Gépgyártó Kft.) elkészítette foglalkoztatási és

17

képzési stratégiáját, létrehozott egy internetes térségi foglalkoztatási adatbázist, kidolgozott tíz térségi

hatású foglalkoztatást segítő konkrét projektjavaslatot és új munkahelyeket teremtett a partneri

együttműködés hatására. Jelen foglalkoztatási paktum megvalósítása során a város épít a korábbi

paktum során kialakított partnerség részbeni tovább-működtetésére.

A projektjavaslathoz kapcsolódó előkészítő tevékenységek

A projektjavaslat előkészítő fázisában elkészült a foglalkoztatási helyzetelemzés, melyhez

kapcsolódóan munkaerő-piaci, vállalkozásfejlesztési igényfelmérésre is sor került. Egyeztetések

történtek továbbá Komárom-Esztergom megye képviselőivel annak érdekében, hogy a megye és a

megyei jogú város foglalkoztatási paktumait hogyan lenne célszerű összehangolni.

1.2.2 GAZDASÁGFEJLESZTÉSI IRÁNYOK A MEGYÉBEN ÉS A TÉRSÉGEKBEN

Tatabányán a bányák bezárása és a nehézipari üzemek megszüntetése komoly nehézségeket

okozott, a 80-as évek közepétől a 90-es évek közepéig mintegy 20.000 munkahely szűnt meg. Az

önkormányzat gazdaságfejlesztési stratégiájának célja ebben a helyzetben a több lábon álló

gazdasági szerkezet megteremtése volt.

Első lépésként kiépítette a tervezett Ipari Parkot kiszolgáló infrastruktúrát és Magyarországon

elsőként, Gazdaságfejlesztő Szervezetet (1996) alapított. A Gazdaságfejlesztő Szervezet (GFSZ) Kht.

feladata, az indulástól kezdve, a potenciális befektetők információval való ellátása. A GFSZ Kht.

hatékony együttműködést alakított ki a hatóságokkal és a közműszolgáltatókkal, ami lehetővé tette,

hogy a befektetők, a lehető leggyorsabban, egy ablakos rendszerben, minden számukra szükséges

információt kézhez kapjanak.

1997-ben létrejött az Ipari Park Fejlesztő társaság, amely az ipari park területén szükséges

infrastruktúra, terepmunka és magasépítési tevékenységet látja el. 14 tulajdonosa közül a GFSZ Kht.

az egyik. Tatabányán az iparterületek két nagyobb területen kerültek kialakításra: zöldmezős

beruházásként létrejött Nyugati Ipari Park és a barnamezős beruházásként a Galla Ipari Övezet

(Óváros - Alsógalla). A Tatabányai Ipari Park, vagyis a Nyugati Ipari Park Környével határos területen

a város önkormányzatának kezdeményezésére alakult meg 1997-ben. Az elmúlt 15 év alatt több ezer

munkahely létesült 1 milliárd euró tőkebefektetés révén, közel 450 hektáron. Az ipari park cégei eltérő

iparágakban tevékenykednek: a tatabányai ipari parkba települt vállalatok többsége építőipari,

autóipari és logisztikai vállalat.4

4Tatabánya Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata, 2014.

18

9. táblázat: Az Ipari Parkba betelepült cégek

A paktum-terület gazdaságfejlesztési irányait elsősorban Tatabánya Megyei Jogú Város

Településfejlesztési Koncepciója (2014) stratégiai céljaival mutathatjuk be. A koncepció által

megfogalmazott jövőkép: „Tatabánya otthonos, vonzó arculattal rendelkező, dinamikusan fejlődő

város, mely a természeti környezet és városi szolgáltatások kínálata mellett a magas színvonalú

oktatás-nevelésre, a korszerű egészségfejlesztésre fókuszálva, a korszerű ipari infrastruktúrára,

valamint az innovációs területek támogatására és a versenyképes gazdaságra alapoz.” A

foglalkoztatás növelése és a gazdaság fejlesztése érdekében az alábbi célokat fogalmazza meg a

koncepció:

▪ gazdaság igényeit kiszolgáló képzési rendszer továbbfejlesztése;

▪ a szakképzés és a műszaki felsőoktatás fejlesztése;

▪ aktívan fejlődő gazdasági környezet kialakítása;

▪ gazdasági célú közlekedésfejlesztés;

▪ ipari területek infrastrukturális fejlesztése (közműfejlesztése);

▪ kkv-k versenyképességének támogatása, piacra jutásuk erősítése;

▪ a GFSZ és Iparkamara együttműködése, szervezeti megerősítésük;

▪ barnamezős területek ipari és szolgáltatási célú hasznosítása;

▪ kreatív ipar megteremtése.

19

A 2014-ben elkészített Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) célrendszere a

Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott jövőképhez és átfogó célokhoz illeszkedik. A

Koncepció hosszabb időtávra, 2030-ig tartalmaz fejlesztési célokat, ehhez illeszkednek a Stratégia

középtávú, a következő 7 éves időtartamra szóló céljai. Jelen kérelemhez kapcsolhatóan az alábbi

célok fogalmazódtak meg a dokumentumban:

Magas hozzáadott értéket előállító, versenyképes gazdaság

▪ Gazdaság igényeit kiszolgáló képzési rendszer továbbfejlesztése

- Tatabánya középfokú képzésben és szakképzésben betöltött szerepének növelése;

- Helyi gazdaság igényeihez alkalmazkodó felsőoktatási képzés.

▪ Aktívan fejlődő gazdasági környezet

- KKV-k versenyképességének támogatása, piacra jutásuk elősegítése;

- Fejlett és innovatív üzleti infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági

struktúra kialakításához;

- A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása, gazdasági célú

közlekedésfejlesztés.

A város jövőképében, fejlesztési programjában kiemelt szerepet kap a modern ipari környezet, illetve

ipari termelés megerősítése, a magas hozzáadott értéket előállító versenyképes gazdaság

magalapozása, aminek egyik meghatározó eleme a gazdaság igényeit kiszolgáló képzési rendszer

kialakítása. Ebben kulcsszerepe van a városban a műszaki orientációjú középfokú szakképzés

fejlesztésének, és a reálgimnáziumi képzés bevezetésének, fejlesztésének. A városban fellelhető

képzések hatékonyabban kell, hogy kiszolgálják az ipari parki és egyéb gazdasági (piaci) igényeket, a

szakképzésből kikerülő leendő munkavállalók gyakorlati tapasztalatait erősíteni kell.

A cél eléréséhez szükséges, hogy az elméleti képzést megfelelő szakmai színvonalú gyakorlati

képzés támassza alá, melyhez a szükséges és minél hatékonyabb feltételrendszer megerősítése

(támogatása), kiépítése egy igen fontos részcél, a duális képzésbe bekapcsolódó tatabányai cégek

számának növelése által (előnyeinek megismertetése és kiszélesítése a tatabányai cégek minél

szélesebb körű bevonásával).

Tatabánya a nemzetközi tőkebefektetések célpontja; olyan város, mely a globális piacokon is jó hírnek

örvend. Az ipari parkba számos sikeres nemzetközi és hazai nagyvállalat települt be, ugyanakkor

ezek sok esetben szigetként működnek a város gazdaságában, a helyi kis- és középvállalkozások

nem, vagy csak egy-egy kiemelkedően sikeres esetben képesek bekapcsolódni a nagyvállalatok

termelésébe.

Részcél a versenyképes kis- és középvállalkozói szektor megerősödéséhez szükséges lehetőségek

biztosítása, hogy a helyi KKV-k, bekapcsolódva a nagyvállalati termékláncba, magas színvonalú

minőségi termelést legyenek képesek folytatni, bővítsék piacaikat a nagyvállalatok beszállítóivá válása

révén. Ennek feltétele a helyi KKV-k szakmai felkészültsége és együttműködése, eszközei pedig

elsősorban a vállalkozói együttműködések, a vállalatok közti klaszteresedés erősítése, valamint

sikeresen működő beszállítói programok kialakítása.

A városnak továbbra is fontos a magasabb hozzáadott értéket előállító cégek és iparágak letelepítése

és legalább ennyire fontos a K+F tevékenységek Tatabányára telepítése, a több lábon álló,

diverzifikált gazdaság egyre erősebb a városban, azaz több jelentős iparág is megjelent a városban.

Ennek a továbbfejlesztése, szélesítése továbbra is cél, hogy az egyes iparágakban bekövetkező

„ideiglenes” visszaesések ne veszélyeztessék a teljes helyi gazdaságot.

Meg kell teremteni a módját, hogy Tatabánya és térsége biztosítani tudja az ehhez szükséges

infrastruktúrát és magasan képzett szakember állományt – elsősorban a műszaki és

természettudományos ismeretek terén –. Az ipari területek alapvető fontosságúak a város gazdasági

életében, hiszen a nagyobb vállalatok székhelye itt található, ezért ezekre a helyszínekre kell

fókuszálni a fejlesztések tekintetében.

20

Jelen kérelem illeszkedik a Komárom-Esztergom Megye Integrált Területi Programban (2014)

megfogalmazott területi fókuszú integrált gazdaságfejlesztési projektcsomagokhoz, melynek célja

Tatabánya központú városhálózati csomópont nagytérségi beágyazódása.

Komárom‐Esztergom megye határon átnyúló együttműködéseinek stratégiai programja (2010)

szerint Esztergom ki tudta használni a határnyitásból adódó új lehetőségeket, ami a stratégiai

tervezés eredményeinek tudható be (ld. Ister‐Granum EGTC). Ugyanakkor lényeges tényező, hogy a

Komárom-Komárno várospár egy észak-déli urbanizációs tengely része, melyre a két megyeszékhely

– Nyitra és Tatabánya – mellett Érsekújvár is ráfűződik. A Komárom-Komárno várospárnak tehát

három viszonylag jelentős munkaerő-piaci központ között kell pozícionálnia magát, amit úgy tűnik az

utóbbi időben sikerült előnyére fordítania. A határtérség határon átnyúló fejlődését korlátozza a

városok közötti belső közlekedési kapcsolatok relatív gyengesége. A két megyeszékhely, Tatabánya

és Nyitra közötti kapcsolatok teljességgel hiányoznak, miközben a határvárosok észak-déli irányú

kapcsolódásai is rosszak (erre a hatályos területrendezési terv vizsgálati munkarésze is rámutat). A

térség további megerősödése és a tágabb térségbe való bekapcsolódása szempontjából tehát az

észak‐déli kapcsolatok erősítése létfontosságú.

Tatabánya Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja (2015) „gazdaságfejlesztés”,

„lakókörnyezet-fejlesztés”, „közszolgáltatás-fejlesztés” és „közlekedésfejlesztés” célterületeket

fogalmazott meg.

A gazdaságfejlesztés célterület alá három fejlesztési célt soroltak be:

I. Vállalkozásfejlesztési szolgáltatások

A város számára fontos cél, hogy az újonnan megvalósuló üzleti infrastrukturális beruházások

kihasználtságát biztosító, befektetés-ösztönző szolgáltatások a gazdasági szereplők igényei szerint

bővüljenek. Ezáltal a betelepülő és már a településen, a térségben működő vállalkozások

tekintetében, az új tevékenységek vonzását, bővítését célzó, az együttműködésen alapuló, a belpiacra

és külpiacra jutást segítő önkormányzati szolgáltatások erősödjenek, közvetlenül vagy közvetetten az

önkormányzati érdekeltségű gazdasági szereplők által. Ennek keretében a térségi gazdaságfejlesztési

hálózatok kiépítését, a befektetés- és beruházás-ösztönzési akciók kialakítását, megvalósítását

tervezte a város.

A Kormány az 1206/2014 (IV.1) kormányhatározatával Tatabánya és Esztergom térségét kiemelt

járműipari központtá nyilvánította, mellyel összhangban a város célja a térségben meghatározó

autóipari és autóipari beszállító cégek fejlesztéseinek támogatása, a szakképzés piaci elvárásokhoz

való igazítása, munkahelyteremtő beruházások ösztönzése, az összehangolt területfejlesztés. Fontos

a kiemelt térség és növekedési zóna partnerei – a gazdasági szereplők – közötti együttműködés

megerősítése és intézményesítése, melyhez csatlakozik jelen kérelem.

Prioritás a város számára, hogy a helyi vállalkozásokat, kiemelten a kisvállalkozásokat segítse a helyi

termékek menedzsmentje területén biztosítható szolgáltatásai által, elősegítve a termékek piacra

jutását, valamint segítve a helyi partnerség kialakulását és működését. Az említett területeken a város

a helyi szereplők, a munkaügyi központ, a képző intézmények és a kamara bevonásával kialakított

foglalkoztatási paktum keretén belül bértámogatási, foglalkoztatási és képzési rendszer (stratégia)

kidolgozását tervezi. Az együttműködés keretében megvalósuló foglalkoztatási programok a helyi

munkavállalók képességeinek, foglalkoztathatóságának, szakmai tudásának javítását, a

versenyképességük megőrzését (munkahelymegtartás), a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását

célozzák meg. A város a foglalkoztatási programokhoz biztosítani szeretné a megfelelő

infrastrukturális és szolgáltatási feltételeket is.

A városban meghatározó szerepet tölt be, mind termelésben, mind foglalkoztatásban az autóipar,

gépipar területén működő társaságok száma, melyek jelentős műszaki felsőfokú és technikusi

képzettségű munkaerőt igényelnek. A városban, de a megyében sem folyik államilag támogatott

felsőfokú műszaki képzés, így a város kiemelt célja, hogy helyben államilag finanszírozott műszaki

21

képzés valósuljon meg. A jelentős foglalkoztatók körében készült felmérés alapján elsősorban

folyamatmérnök, mechatronikai és minőségbiztosítási mérnök képzés beindítása indokolt vagy a

városban működő Edutus Főiskola bevonásával, vagy új intézményi keretek között, kihelyezett

műszaki kar létesítésével.

II. Ipari infrastruktúrafejlesztés

A város és a térség foglalkoztatásában kiemelt szerepet tölt be a Tatabánya-Környe Ipari Park. A már

betelepült vállalkozások által generált, növekvő gépjármű- és kerékpáros forgalom következtében

szükséges a közlekedési feltételek folyamatos fejlesztése, illetve a betelepülő cégek számára

fejlesztési területek feltárása és az alapinfrastruktúrák kiépítése. Fontos feladat, hogy a dinamikusan

fejlődő Tatabánya-Környe Ipari Parkhoz kapcsolódó, a még Tatabánya közigazgatási területéhez

tartozó területek feltárása, fejlesztése megtörténjen. A tervezett 80 hektáros iparterület fejlesztése

előtt szükséges az iparterületet feltáró út kiépítése, az így kialakuló ipari területet az önkormányzat

saját maga kívánja fejleszteni. A kiépülő infrastruktúra hozzájárul mind a letelepülő új gyárakba

irányuló forgalom (személy és teher) kiszolgálásához, mind az ipari parkban már működő mintegy 30

cég és közel 10.000 fő munkavállaló közlekedési feltételeinek biztosításához.

Az üzleti infrastruktúra fejlesztések kijelölésekor fontos a területi szinergia, valamint az elérhetőség

biztosítása, továbbá a megyei és városfejlesztési programba való illeszkedés a város számára.

További fontos szempont a város szívében található potenciális fejlesztési területek kereskedelmileg

értékes részének bevonása,

A városban működő vállalkozások döntő része a kis- és középvállalkozások kategóriájába tartozik,

mely szervezetek gazdasági ereje egyenként ugyan nem mérhető a nagyvállalatokéhoz, azonban a

szektor összességében jelentős szerepet tölt be a város jövedelemtermelésében, a beruházásokban

és a foglalkoztatottságban. A helyi gazdaság megerősítése, a mikro-vállalkozások és KKV-k fejlődése,

gazdaságban betöltött szerepük, piaci pozícióik bővítése, új munkahelyek létrehozását eredményező

beruházások támogatása érdekében a város kiemelt energiát fordít arra, hogy a kis családi

vállalkozások a garázsokból, valamint a lakóövezetekből ki tudjanak lépni az ipari környezetbe.

Mindehhez a város folyamatosan fejleszti a barnamezős önkormányzati területeket, mely folyamat

felgyorsítása fontos az ITP adta lehetőségek által.

A cél elérése érdekében komplex támogatási, ösztönző rendszert dolgozott ki a város: az

infrastrukturális fejlesztéseket kiegészíti egy telephely-fejlesztési kedvezmény, önkormányzati

ingatlanvásárlás esetén, és egy további önerő támogatás, mely kizárólag a pályázó által

megvalósítani tervezett európai uniós támogatásból megvalósuló projekt önerejének biztosításához

igényelhető.

A fejlesztési célon keresztül növekszik az üzleti infrastruktúrát igénybe vevő mikro-vállalkozások és

KKV száma is, valamint azok gazdasági aktivitása, ezeken felül a vállalkozások magasabb minőségű

és szélesebb körű szolgáltatásokat vehetnek majd igénybe, így nőhet a versenyképességük. Ezáltal

növekedhet a foglalkoztatottság is.

Kiemelt terület a KKV-szektorban elhelyezkedő szakképzett munkaerő, a hiányszakmában dolgozók,

valamint a piacképes szaktudást, felsőfokú végzettséget megszerző tatabányai fiatalok számára a

„Tatabánya Hazavár” program (2012) továbbfejlesztése. A program célja a tatabányai fiatalok itthon

tartása, továbbá a hiányszakmák elsajátítására való ösztönzése.

A szakképzés megszerzését, a sikeres elhelyezkedést követően a fiatalok hosszú távon Tatabányán

maradását szolgálja a „Tatabánya, ahol otthonra találsz” program (kapcsolódva a „Tatabánya

Hazavár” programhoz), melynek lényege lakhatási alternatívák, támogatások nyújtása (cégekkel

közösen kidolgozott gyakornoki programok, illetve pályaorientációs jellegű akciók megvalósításával).

Ezen helyi foglalkoztatáspolitikai beavatkozások révén a foglalkoztatottság növelése, valamint a

minőségi munkaerő biztosítása egyaránt cél, elősegítve a helyi gazdaság fejlődését, valamint erősítve

a város lakosságmegtartó jellegét.

22

A város egyik fontos igénye és kezdeményezése a vállalkozások versenyképességének növelése

érdekében a helyi középiskolai, felsőoktatási intézmények, szakmai szervezetek és helyi

vállalkozások együttműködései révén elinduló, duális képzések bevezetésére és továbbfejlesztésére,

tanműhelyek kialakítására, valamint a helyi humánerőforrás piaci igényeknek megfelelő képzésére

(felnőttképzés, szakképzés) és továbbképzésére irányuló fejlesztések.

III. Fenntartható turisztikai fejlesztések

A város kisléptékű infrastrukturális turisztikai fejlesztésekkel, a kulturális, sport és szabadidős

tevékenységek bővítésével, új turisztikai attrakciókkal, a Gerecsére épülő természeti turizmus

fejlesztésével kívánja a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások (szálláshely, vendéglátás stb.) és

kereskedelem növekedését biztosítani. Ez a törekvés szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy a térség még

vonzóbbá váljon a potenciális munkavállalók számára.

1.3 A TÁMOGATÁSI KÉRELEM INDOKOLTSÁGA

1.3.1 A SZAKTERÜLET ELEMZÉSE

A gazdasági világválságot követően, 2010-ben az Európai Unió elindította Európa 2020 nevű

stratégiáját, amely a 2020-ig terjedő időszakra fogalmazza növekedési és foglalkoztatási céljait. A

stratégia kifejezett célja, hogy az EU az alábbi jellemzőkkel rendelkező növekedést érje el:

▪ intelligens, amely az ismeretek fejlődésén és az innováción alapul;

▪ fenntartható, amely környezetbarát, az erőforrások kezelésében hatékonyabb és

versenyképesebb gazdaságon alapul;

▪ inkluzív, amelynek célja a foglalkoztatás, a társadalmi és területi kohézió növelése.

Az EU öt fő célkitűzést határozott meg ezen törekvés legkésőbb 2020-ra történő elérése céljából:

▪ a 20–64 évesek foglalkoztatási rátájának legalább 75%-ra növelése;

▪ a bruttó hazai termék 3%-ának kutatásra és fejlesztésre való fordítása;

▪ az üvegházhatású gáz-kibocsátás legalább 20%-kal való csökkentése; a megújuló

energiaforrások arányának és az energiahatékonyságnak 20–20%-kal való növelése;

▪ az iskolából kimaradók arányának 10% alá csökkentése és a felsőoktatási oklevéllel

rendelkezők arányának legalább 40%-ra való növelése;

▪ a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélyének kitett lakosok számának 20 millióval

való csökkentése.

Magyarország az EU2020 Stratégiával összhangban a 20-64 éves népesség körében 75%-os

foglalkoztatási ráta elérésére törekszik.5A magyar gazdaság egyik legjelentősebb, a növekedést gátló

strukturális problémája az uniós összehasonlításban is rendkívül alacsony aktivitás és

foglalkoztatottság.

A munkaerőpiac átalakításával el kell érni, hogy a pályakezdők foglalkoztatása növekedjen, az aktív

korú nyugdíjkorhatárhoz közelítők nagyobb arányban vegyenek részt a munkaerőpiacon, a munka

legyen vonzó az inaktívak számára, az álláskeresők megfelelő támogató szolgáltatásokban

részesüljenek a mielőbbi elhelyezkedésük és a foglalkoztathatóságuk javítása érdekében, a munkaerő

készségei jobban igazodjanak a munkaerő-piaci igényekhez, a munkaerő-kereslet élénküljön,

valamint a munkaerőpiactól legtávolabb levők is esélyt kaphassanak a munkaerő-piaci aktív

részvételre.

5 2015-ben a 20-64 éves népesség körében a foglalkoztatottsági ráta 68,9% volt. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal:

Magyarország, 2015. Elérhető: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2015.pdf

23

A magyar Kormány az uniós célkitűzésekkel összhangban a foglalkoztatás bővítését tűzte ki stratégiai

célul: 2020-ra a 20-64 éves népesség körében 75%-os foglalkoztatási ráta elérése. A munkaerő

mobilizálásával, a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével és a korai nyugdíjazási formákhoz való

hozzáférés korlátozása elősegíti a munkával töltött időszak meghosszabbodását, a munkaerő

munkaerő-piacon tartását. Mindemellett a szociális ellátórendszer átalakításával, az új

közfoglalkoztatási program elindításával, illetve az új adórendszer foglalkoztatás-barát módon történt

átalakításával is munkára ösztönöz.

A magyar Kormány középtávú célja az uniós foglalkoztatási célkitűzéssel való konvergencia, és egy

modern, versenyképes, rugalmas hazai munkaerő-piac, ahol számottevő munkahelyteremtés valósul

meg az elsődleges munkaerő-piacon és megfelelően képzett versenyképes munkaerő áll

rendelkezésre. Olyan munkaerő-piacra van szükség, amelyben gyors és hatékony munkaerő-piaci

státuszváltások valósulnak meg, a munkanélküliek és inaktívak elhelyezkedését hatékony, személyre

szabott munkaerő-piaci szolgáltatások segítik. Cél, hogy a leghátrányosabb helyzetűek számára

átmeneti foglalkoztatási lehetőségek álljanak rendelkezésre, a munkaerő-piaci szereplők a

változásokhoz rugalmasan tudjanak alkalmazkodni, valamint a foglalkoztatási formák és képzési utak

figyelembe vegyék az egyéni élethelyzeteket.

A magyar Kormány „A 2014-2020 közötti időszak foglalkoztatáspolitikai célú fejlesztéseinek

megalapozása” című szakpolitikai stratégiában (2013) az alábbi prioritásokat fogalmazta meg:

▪ Munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára: a legfőbb

prioritás a munkaerő-piaci belépés elősegítése, elsősorban a hátrányos helyzetű

munkanélküliekre és inaktívakra fókuszálva. Ennek keretében olyan kezdeményezések

kerülnek megvalósításra, melyek aktív munkaerő-piaci eszközös révén hozzájárulnak

foglalkoztathatóságukhoz – az ezeket megvalósító Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

szervezetének és munkaerő-piaci szolgáltatásainak fejlesztése.

▪ A nem dolgozó és nem tanuló fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja: a fiatalok

munkaerő-piaci integrációjának segítését az Ifjúsági Garancia bevezetésével (pl. aktív

munkaerő-piaci eszközök és munkaerő-piaci szolgáltatások a fiatalok számára, gyakornoki

programok, fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása, non-profit szervezetek fiatalok

foglalkoztatását segítő programjai, stb.).

▪ Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók

készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési

rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása.

▪ A munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott

körülményekhez: a munkaerő-piaci szereplők alkalmazkodóképességének javításával, a

munkahelyi rugalmasság ösztönzésével, a kisgyermekek rugalmas, napközbeni ellátásának

fejlesztésével.

▪ A szociális gazdaság és társadalmi vállalkozások ösztönzése, illetve tranzitfoglalkoztatási

programok támogatása.

Magyarországon is élesen jelentkezik a népesség elöregedésének és fogyásának európai

tendenciája. A 2011. évi népszámlálás ismételten megerősítette a romló demográfiai folyamatok

tényét Magyarországon. A népesség száma immár 10 millió alá süllyedt, a népszámlálás végleges

adatai szerint 9937,6 ezer főt tett ki. A népesség fogyása és öregedése a született gyermekek száma

mérséklődésének és a várható élettartam növekedésének együttes eredménye.

A munkavállalási korú népességszáma145 ezerrel esett vissza a két utolsó népszámlálás között, míg

a 20-64 éves korcsoporthoz tartozók száma 70 ezerrel mérséklődött. Ezzel együtt az aktív korúakra

jutó eltartási teher is nőtt: a függőségi ráta (100 aktív korúra jutó gyermek és időskorú) értéke a 2001-

es 58,8-ról 2011-re 61,4-re emelkedett.

24

A gazdasági válság következtében Magyarország 2009-ben rendkívül mély válságot élt át: a külső és

belső piacok jelentősen beszűkültek, a fogyasztás és kibocsátás erőteljesen csökkent. Csak 2010

közepétől kezdett újból növekedni a gazdaság és az év második felében érte el a növekedés a válság

előtti szintet. A válság előtti években Magyarországot kivéve minden uniós tagállamban csökkent a

munkanélküliség, ezzel szemben a válság utáni időszakban mindenhol egyaránt romló tendencia volt

megfigyelhető.

A támogatási kérelemben vállalt tevékenységek megvalósítása elengedhetetlen a további növekedési

ütem gyorsítása, de akár megtartása érdekében is. Támogatás nélkül:

▪ a paktum-területen működő vállalkozások munkaerő-igényének kielégítése nélkül a működő

vállalkozások számának további csökkenése következhet be; emellett a cégek bővülésének is

gátat szabhat;

▪ a szakképzésben való együttműködés nélkül hosszútávon, évtizedekre kihatóan is negatívan

befolyásolódik a helyi gazdaság;

▪ magas azon munkanélküliek száma, akik alacsony iskolai végzettséggel, vagy nem piacképes

szakmákkal rendelkeznek, ami konzerválja a tartós munkanélküliséget;

▪ a meglévő vállalkozások termékeinek piacra jutása továbbra is a meglévő elégtelen számú

kapcsolatokra és gyenge színvonalú marketingre alapul, veszélyeztetve a kapacitásbővítést

és gazdasági növekedést;

▪ a hálózatos együttműködés nélkül az ipari parkban működő nagy vállalkozások külső

piacokról szállítanak be;

▪ az alacsony státuszú lakosok társadalmi integrációja nem történik meg, további generációk

kerülnek a munkaerőpiacon kívülre, annak minden szociális stb. következményével együtt.

1.3.2 A TÁMOGATÁSI KÉRELEM SZÜKSÉGESSÉGÉT ALÁTÁMASZTÓ PROBLÉMA

BEMUTATÁSA

Tatabánya lakónépessége a 2001. évi népszámlálás óta közel 8%-kal csökkent. A 2001. és a 2011.

évi népszámlálás között a 0-14 évesek száma mintegy 18%-kal csökkent. Az aktív korú népesség

száma 9,1%-kal csökkent, míg az időskorúak aránya 12,3%-kal növekedett. A kedvezőtlen

korösszetétel előrevetíti, hogy az aktívkorúak, tehát eltartók – folyamatosan csökkenő számuk miatt –

egyre kevesebb munkahely fenntartására lesznek képesek.

A városban 2015 decemberében 1.666 fő álláskeresőt tartottak nyilván. A regisztrált munkanélküliek

iskolázottsági mutatói rendkívül kedvezőtlenek, elmaradnak az országos átlagtól. Az álláskeresők

37%-a több mint fél éve szerepel a nyilvántartásban. A munkanélküliek 24%-a legalább egy éve nem

talál munkát, és számuk nem csökkent olyan mértékben, mint az álláskeresőké összesen. Ezen felül

magas, mintegy 13%, azok aránya, akik több mint két éve regisztrált álláskeresők.

Tatabányán a vállalkozások több mint kétharmada (67,8%) 10 fő alatti létszámot foglalkoztat, 28,6%-a

pedig 0 vagy ismeretlen foglalkoztatottat tart számon. A vállalkozások mindössze 3,6%-a rendelkezik

10 vagy több foglalkoztatottal.

Az ipari parkba számos sikeres nemzetközi és hazai nagyvállalat települtbe, ugyanakkor ezek sok

esetben szigetként működnek a város gazdaságában, a helyi kis-és középvállalkozások nem vagy

csak egy-egy kiemelkedően sikeres esetben képesek bekapcsolódni a nagyvállalatok termelésébe. A

helyi KKV-k szakmai együttműködése rendkívül gyenge és eseti. Az egyes iparágakban bekövetkező

„ideiglenes” visszaesések rendszeresek. A vállalatok egy-egy nemzetgazdasági szektorra (autóipar,

gépipar stb.) alapulnak, így a város gazdasága törékeny.

A városban működő vállalkozások jelentős munkaerő-hiánnyal küzdenek. Megfelelő szakképzettség

esetén a jelenlegi álláskeresők mindegyikét fel tudná szívni a helyi ipar, de rendkívül magas az

aluliskolázottak száma, illetve a nem piacképes végzettséggel rendelkezők száma. A szakképzés

25

összehangolása a munkaerő-kereslettel csak részben történt meg. Mind a középfokú, mind a

felsőfokú képzést át kell alakítani, a valós munkaerő-piaci igények kielégítése érdekében.

A helyi vállalkozások szívesen részt vennének duális képzésekben, de ez a város intézményeiben

nem alakult ki. Számos olyan betöltetlen munkakör van, amelyhez többéves iskolai oktatásra,

képzésre volna szükség. A közeli településekről (járásból) nem tudják feltölteni az álláshelyeket, de a

város, illetve a cégek sincsenek felkészülve a távolabbi településekről érkezők fogadására, például

szálláshely biztosításával. A szakember-állomány minőségi fejlesztése elengedhetetlen.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében az újonnan létrejövő és, vagy már

működő foglalkoztatási együttműködések, partnerségek (paktumok) lehetőséget kapnak olyan képzési

és foglalkoztatási programok megvalósítására, amelyek közvetlen és célzott segítséget nyújthatnak a

hátrányos helyzetű álláskeresők vagy inaktívak munkaerő-piacra történő visszajuttatásához, illetve

munkába állásához az elsődleges munkaerő-piacon. A foglalkoztatási paktumok helyi szinten képesek

hatékony és eredményes lépéseket tenni az adott paktum-terület gazdaságának fellendítése és

foglalkoztatási szintjének fejlesztése érdekében. A foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési tevékenység

alapja a helyi partnerség kialakítása, fejlesztése és összefogása, amely révén a paktum partnerség

tagjai közös érdek mentén lehetőségeik kiaknázásával képesek fejlesztési céljaikat hatékonyan

megvalósítani. A partnerség a helyi intézmények és szervezetek legszélesebb körének - a

vállalkozások, képzők, önkormányzat, civil szervezetek, kamarák, egyéb, releváns szervezetek -

bevonásával működik.

A foglalkoztatási paktumok a koordinált szakmai végrehajtás révén hozzájárulnak a nemzeti

foglalkoztatáspolitikai célok eléréséhez, a paktumok és kapcsolódó foglalkoztatási projektek

generálását, előkészítését, továbbá a szociális gazdaságban megvalósuló kezdeményezések

stratégiai partnerségi támogatását. Mindemellett újabb lehetőségek nyílnak a partnerség keretében a

közfoglalkoztatás, a szociális gazdaság és az elsődleges munkaerő-piac közötti átmenetek sikeres

menedzselésére is.

A lokális munkaerő-piaci problémák megoldását az önkormányzat, a munkaügyi szervezet, a helyi vállalkozások és a foglalkoztatási küldetésű nonprofit szervezetek együttműködésében, megerősített intézményi keretek között célszerű végrehajtani.

A foglalkoztatási paktum megalapozottsága érdekében foglalkoztatási helyzetelemzés készült

2016 júliusában. Ennek keretében tizenkét olyan cég képviselőjével készítettünk interjút, melyek a

városban működnek. A helyzetelemzés a munkaerő jellemzőit és sajátosságait, a munkaerő

felvételével kapcsolatos kezdeményezéseket, az abban részt vevő partnereket, a munkaerő

felvételével kapcsolatos problémákat, a felvett munkaerő betanításának módját, a juttatási és

karrierépítési elemeket, a foglalkoztatottak munkába járásának közlekedési körülményeit, a nem

Tatabányán élők esetében a szálláslehetőségeket, illetve a meglévő alkalmazottak körében a

fluktuáció nagyságát és okait vizsgálta. Emellett arra voltunk kíváncsiak, hogy a cégek kapcsolati

hálója milyen minőségű, elsősorban a helyi szakképző iskolák, az iparkamara és a Gazdaságfejlesztő

Szervezet vonatkozásában, illetve a létrejövő foglalkoztatási paktummal kapcsolatban milyen

elvárásaik vannak, milyen segítségre számítanak.

Olyan vállalkozások vezetőivel, személyzeti főnökeivel, humánerőforrás felelőseivel készítettünk

interjúkat, melyek mind méretük, városon belüli elhelyezkedésük, tulajdonosi hátterük alapján

megközelítőleg lefedhetik a városban működő vállalkozásokat és így lehetőség nyílik a legszélesebb

körű foglalkoztatási jellemző megismerésére.

A 12 vállalkozás közel fele az Ipari Park területén működik, míg többen a város egyéb gazdasági

területein. A megkérdezett vállalatok közül többen rendelkeznek más településen is székhellyel, vagy

telephellyel, így lehetőség nyílt a tatabányai jellemzők összehasonlító áttekintésére is.

A vállalatok közül kettő esetében nagyobb, mint 500 fő, öt esetében 100-500 közötti, öt esetében 100

fő alatti a foglalkoztatottak létszáma.

26

Öt külföldi (német, amerikai, japán) tulajdonú és hét tisztán magyar tulajdonú cég került

megkérdezésre.

A vállalkozások közül kettő tekinthető családi vállalkozásnak. Négy cég kisvállalkozásnak, öt cég

középvállalkozásnak, három cég nagyvállalatnak minősül.

A megkérdezett vállalatok döntő többsége valamilyen alkatrész, szerszám stb. gyártásával foglalkozik.

Egy cég közúti fuvarozásban, egy pedig az építőiparban és kertépítésben érdekelt.

A középvállalkozások és nagyvállalatok esetében elsősorban a szakképzetlen, betanított

munkavállaló hiánya a legnagyobb probléma. Az üres álláshelyek elsősorban operátori

munkakörben jelentkeznek. A kisvállalkozások esetében elsősorban a szakképzettek hiánya jelent

problémát. Mindegyik cég esetében elmondható, hogy az üzleti kapcsolatok kiterjedtsége, az általuk

gyártott termékek iránti nagy kereslet és az elmúlt időszakban végzett technológiai fejlesztések

következtében lehetővé váló magas színvonalú gyártás, illetve több cég esetében az üzemcsarnokok

méretének növelése jelentős kapacitásbővítést tenne lehetővé. Jelenleg ennek egyedül a munkaerő-

hiány jelenti az egyetlen akadályát.

A nagyobb létszámmal működő vállalatok esetében a kölcsönzött munkaerő aránya eléri a 30-40

százalékot. A szellemi munkát végző alkalmazottak aránya átlagosan kb. harminc százalék.

A cégek többségében három csoportba sorolhatjuk a munkavállalókat a vállalatnál eltöltött idő

alapján: a szellemi alkalmazottak és a szakképzettséggel rendelkező fizikai munkások teszik ki

az egyes cégeknél a leghosszabb ideje helyben dolgozók körét. Megfigyelhető, hogy a

szakképzettséggel rendelkező fizikai munkát végző alkalmazottak életkora jellemzően a

nyugdíjkorhatár felé közelít. A szakképzettséggel nem rendelkező alkalmazottak körében már

viszonylag alacsony a huzamosabb ideje itt dolgozók köre. A kölcsönzött munkaerő esetében

pedig olyan mértékű a fluktuáció, hogy az egy-két hónapos munkaviszony már soknak számít.

A megkérdezett cégek átlagosan 15-20 százalékos létszámnövekedést tudnának szinte azonnal

vállalni, de elmondásuk alapján a közeljövőben további emelkedést is elképzelhetőnek tartanak. Több

vállalkozás esetében előfordul, hogy a munkaerő-hiány miatt – az alapvető feladatokat ugyan saját

munkaerővel, de – egyes munkákat alvállalkozók bevonásával, vagy esetleg bérmunkásokkal

végeztetnek el. A létszám a legtöbb esetben az alkalmazottakból és a kölcsönzött munkaerőből áll

össze, amelyet a termelési szükségletek hullámzásának figyelembe vételével vesznek igénybe. A

kölcsönzött munkaerőnek rendszerint felajánlják, hogy legyen náluk állandó alkalmazott, ezzel

nagyon kis százalékuk él. A legtöbben azt mondják, hogy a szabadúszó tevékenység adózási

szempontból nekik megfelelőbb.

Minden cégnél alapkövetelmény a minimum nyolc általános iskolai végzettség, de a

legmagasabb számot képező operátori munkakör tekintetében nincs is magasabb elvárás. A

legtöbb cég saját felvételi rendszert dolgozott ki az elmúlt években, amelyhez hellyel-közzel tartják is

magukat. A végzettség tehát nem feltétel az operátori munkakör betöltéséhez. Az írásbeli teszt során

alapkompetenciákat néznek meg, a szóbeli elbeszélgetés során pedig azt, hogy a partnernek

mennyire lehet jó a monotónia-tűrése és milyen a személyisége, a munkához való hozzáállása.

Amennyiben a munkáltató megteheti (nagyobb megrendelés, határidős munka esetén még ezt sem),

csak ez utóbbit nézik, de például az alapkompetencia-felmérést már egyre ritkábban, a minimális

számú munkaerő miatt.

A szakképzett munkaerő alacsony száma miatt, az ezzel rendelkező munkavállalók szinte kivétel

nélkül kis-, vagy középvezetői szinten dolgoznak. Egyes esetekben előfordul, hogy középiskolai

végzettség nélkül valaki részlegvezetői munkakörben dolgozzon, de erre csak több éves, vagy

évtizedes munkaviszonyt követően van lehetőség.

27

A legfelelősségteljesebb munkaköröknél elvárás a felsőfokú végzettség, de a külföldi tulajdonú

cégek esetében sokkal inkább fontosnak tartják a munkagyakorlatot, a megszerzett

tapasztalatot.

Kevés a szakmai tapasztalattal rendelkező szakmunkás. A megkérdezettek egybehangzó

véleménye, hogy az iskolából fiatalok nem rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, melyben

elsősorban az oktatás a felelős. Emellett a szakiskolák sok területen nem indítanak képzést, ezért

hiányszakmák jöttek létre. Ennek oka, hogy az általános iskolai végzősök nem is érdeklődnek ezen

szakmák iránt. Egyes cégek az általános iskolások részére már ma is szerveznek ezt megelőzendő

gyárlátogatásokat, de a városban az egyes – foglalkoztatásban érdekelt – partnerek együttműködése

nélkül ez nem vezethet eredményre. Emellett jellemző, hogy nem megfelelő a gyakorlati tudása a

fiatal végzetteknek. Sok cég maga próbál állami feladatokat átvállalni azáltal, hogy képzéseket indít

stb.

Több cég próbálkozik a munkaerő-hiány – és nem az állami támogatás – kezelése érdekében

megváltozott munkaképességű emberek alkalmazásával.

A legkisebb, családi vállalkozásnak tekintendő cégeknél a legalacsonyabb a fluktuáció

mértéke, mely elsősorban annak köszönhető, hogy a családtagokon kívül jellemzően olyan

munkavállalók dolgoznak még a cégnél, akik akár több évtizede is itt vannak, szoros baráti

kapcsolatok alakultak ki és a cégvezetés a legkülönbözőbb szociális, egészségügyi és egyéb

juttatásokat biztosítja a kollégái részére. Ezeknél a vállalkozásoknál természetes fluktuációról

beszélhetünk, szinte kizárólag a nyugdíjba vonulás jelenti a cégből való kilépést. Ugyanakkor a

családi cégek esetében is veszélyes időszak jön. A jellemzően a rendszerváltást követő években

alakult vállalkozásokban évtizedek óta itt dolgozó munkavállalók pótlása jelentős feladat elé állítja a

cégeket. A nagyobb foglalkoztatók esetében viszont a fluktuáció mértéke és a kilépések száma

olyan mértéket öltött, amely a termelést kockáztatja. Több cég nem köt újabb szerződéseket,

megrendeléseket kell, hogy visszautasítson, mert azok nem teljesíthetők a kilépések magas száma és

a munkaerő-hiány miatt.

A fluktuáció elsősorban a szakképzetlen, betanított munkaerő-állományra jellemző. Ez

köszönhető kis részben annak is, hogy a legnagyobb tömegben operátori munkakörre van kereslet,

illetve, hogy ez a munkakör a legkompatibilisebb, a legkönnyebben és legkevesebb idő alatt

betanítható, így hamar részt vehet a termelésben. A magasabb bérsávban dolgozó csoportvezetők,

termelési vezetők, részlegfelelősök stb. olyan iskolai végzettséggel és speciális munkatapasztalattal

rendelkeznek, mely nem garantálja feltétlenül, hogy egy másik vállalat hasonlómunkakörben és az

ehhez kapcsolódó bérezéssel azonnal tudják alkalmazni. Ugyanakkor ennek megfelelően a cégek az

ő állásaikat védik a legjobban a különböző juttatásokkal és magával a bértáblával is.

A fluktuáció mértéke a legtöbb nagyobb cégnél (kumulált értékben) féléves viszonylatban eléri a 40%-

ot a szakképzetlen fizikai alkalmazottak körében. Éves viszonylatban ez a szám elérheti a 100%-ot

is. A kölcsönzött dolgozók esetében ez az arány még magasabb is lehet, akár 150%-os is, ami azt

jelenti, hogy sokan még egy hónapot sem töltenek el egy-egy cégnél, miközben minimálisan ez az az

időtáv, ami egy egyszerűbb operátori munka esetében a betanításra elegendő. Sokan tehát az effektív

termelői munkában nem is vesznek részt, miközben a cégek végzik a betanítást, ami a már meglévő

munkaállományt terheli le, csökkentve ezáltal a betanítást végzők termelési teljesítményét is.

A szakmunkás munkaerő-állomány körében nem jelentős a fluktuáció, a legtöbb cég stabil

létszámmal dolgozik. (Az ő esetükben az okoz problémát, hogy rendkívül alacsony a számuk a

környéken, így a gépsorok, üzemcsarnokok kapacitása emiatt is sokszor kihasználatlan). A legtöbb

cég folyamatos fejlesztésekre, a munkafolyamatok automatizálására kényszerül a munkaerő kiváltása

érdekében. Ugyanakkor ennek sokszor nem a munkaerő bérköltsége, hanem a munkaerő hiánya az

oka. Egyes fejlesztések ugyanis nem jelentenek még közép-hosszabb távon sem – a bérköltség

megtakarításának köszönhető – megtérülést a cégek részére. Az eszközállomány, géppark stb.

28

fejlesztése egyébként is részben együtt jár a karbantartói, gépkezelői állomány bővítésének

szükségességével, ami magas bért és juttatásokat igényel, másrészt újabb problémát jelent a cégek

részére, hiszen ezek a munkakörök komoly szakismeretet és szakmai tapasztalatot igényelnek, de

ezzel rendelkező munkaerőt nem igen találnak.

A szellemi munkát végzők körében a fluktuáció alacsony, átlagosan közel egy százalékot tesz ki.

A fluktuáció időbeni eloszlása nem egyenletes, elsősorban külső körülményektől függ, ezért sokszor

kiszámíthatatlan, így a kezelése gyakran megoldhatatlan feladat elé állítja a munkáltatót, amely

megkötött szerződések teljesítését veszélyezteti.

A fluktuáció okai között szerepel a nyári munkák lehetősége, amelyek kevésbé igényelnek monotónia-

tűrést és anyagilag is kifizetődőbbek. A városhoz közel eső szlovákiai területek szintén nagy elszívó

hatással rendelkeznek: az újonnan megnyíló üzemek sokszor egyszerre, nagy tömegben viszik el az

alkalmazottakat (Szlovákiában az operátori bér kb. nettó 450-500 EUR, míg ez Tatabányán kb. 350

EUR körül mozog).

A fluktuáció legfontosabb oka, hogy a nagy munkaerő-hiány miatt bérverseny alakult ki a

városban működő cégek között, a munkavállalók kisebb összegű magasabb órabérért (akár plusz

20-30 Ft-ot jelentő) is otthagyják korábbi állásaikat. A folyamatos bérverseny ugyanakkor ezt a

fluktuációt erőteljesen felgyorsította, folyamatosak a kilépések és sokszor egy-egy munkavállaló pár

hónap, vagy egy év alatt „körbeér” az ipari park cégeinek körében.

A munkavállalók körében eltűnt a munkahely elvesztésétől való félelem érzése, hiszen egyik

napról a másikra könnyen szerezhetnek maguknak új állást. A cégnél az emberek nagy része

tisztában van azzal, hogy ha ki is rúgják, úgyis talál mást. Ez természetesen jelentően aláássa a

munkamorált is, ami jelentősen gyengíti a termelékenységet. A cégek vezetői sokszor a fegyelmi,

vagy egyéb vétségeket nem is szankcionálják, mert a munkavállaló inkább elmegy, vagy egyes

vétségek esetében a helyi munkarend szerint a harmadik fegyelmi után el kellene küldeni a

munkavállalót, de nem találna helyére másikat.

A megkérdezett cégek különböző stratégiát alakítottak ki a fluktuáció elleni harcban. Egyelőre kevés

eredmény tapasztalható, pedig nem tűztek ki mindent felszámoló célokat: átlagosan, az alkalmazottak

körében a havi öt százalék, a kölcsönzött munkaerő esetében pedig a tíz százalék alatti fluktuáció-

mértéket szeretnék elérni.

A legtöbb cégnél megfelelőek a munkakörülmények, ezért ez nem játszik szerepet az idő előtti

kilépésben. Az operátori munkakörből nehéz az előrelépés (szakismeret nélkül), karrierépítési

lehetőség egy-két embernek adatik meg, akik esetleg csoportvezetői státusban kerülhetnek

továbbfoglalkoztatásra. A fluktuáció megakadályozására elsősorban a magasabb bér és az egyéb

juttatások jöhetnek szóba, de a bérverseny miatt ez sem elegendő. Emellett a végtelenségig sem

fokozható, hiszen előbb-utóbb a cégek nyeresége kerül veszélybe.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében minimális a fluktuáció.

A nagyobb cégek rendelkeznek HR-es munkatárssal, így ott ezen alkalmazottak foglalkoznak a

munkaerő felvételével. A kisebb cégek esetében ez jellemzően a cégvezető feladata. A munkaerő

megkeresésében hirdetéseket, munkaközvetítő és toborzó cégeket használnak a megkérdezettek.

A hirdetések közül a legtöbb cég a rádiós és az újságokban megjelent hirdetéseket tartja a

leghasznosabbnak. Jellemzően a Forrás Rádióban, illetve a Szuperinfóban, 24 Órában hirdetnek.

Emellett a megyei lapban, egyes cégek más megyék (Baranya, Békés megyékben, de van, aki

Erdélyben is) napilapjaiban is. Emellett a saját web- és Facebook-oldalon, a kemma.hu-n,

profession.hu-n is hirdetnek. A rádiós hirdetéseket jellemzően hosszabb időtávban, szünetekkel,

ismétlődően jelentetik meg.

29

A kisebb cégek a szájhagyomány útján, ismerősökön keresztül történő hirdetést propagálják. Ritka, de

előfordul a szórólapos, illetve buszok oldalán történő hirdetés, de ezek nem elég hatékonyak.

Elfogadott gyakorlat, hogy promóciós cikkeket jelentetnek meg időről időre, amelyek nem közvetlen

hirdetések ugyan, de a cég ismertségének növelésén keresztül ezzel is hozzá kívánnak járulni a

munkaerő megtalálásához. Az egyik nagyobb vállalat egy budapesti PR-tanácsadó céggel dolgozik 2-

3 éve együtt. Velük fejlesztettek ki egy „employer branding” szisztémát, abban bízva, hogy ennek

köszönhetően gyorsabban és hatékonyabban tudnak munkaerőt találni.

A toborzó cégek teljesítményével kapcsolatban egyre kevesebb a bizalom. A munkaerő nagy része

kölcsönző cégeken keresztül kerül felvételre. Ugyanakkor ezek a cégek is egyre kevesebb

munkaerőt tudnak biztosítani. A nagyobb cégek nyolc-tíz kölcsönző céggel is kapcsolatban vannak,

akik az ország egész területét lefedik tevékenységükkel.

Egyes vállalatok esetében ezen cégek végzik az előszűrést is, van ahol pedig a megrendelő végzi

már ezt a folyamatot is. A kormányhivatal foglalkoztatási főosztályán, vagy a kamarán keresztül

minimális munkaerőhöz jutnak a cégek.

Több cég saját módszertan alapján készített előszűrési stratégiát és belépő tesztet. Egyes esetekben

ez a stratégia még a cégen belül is eltérő lehet, ugyanazon munkakör esetében is.

A szellemi alkalmazottak esetében főleg főiskolai diploma az elvárás. Ezen munkakörök betöltése

esetében már gyakori, hogy fejvadász cégeket is alkalmaznak a cégek. A fejvadász cégek

leterheltek, és amíg korábban ők ajánlották magukat, addig ez a helyzet mára megfordult, sokszor a

megkereséseket hárítják, mivel túlterheltek.

Több cég a külföldi vendégmunkásokban lát egy kis esélyt. Szerbiából, Romániából, Ukrajnából

várnának magyar anyanyelvű munkavállalókat. Többen megemlítették, hogy fontosnak tartanák a

munkakönyv visszaállítását, hogy nyomon követhetők, átláthatók legyenek a jelentkezők előző

foglalkoztatottsági adatai, például hány helyen dolgozott és mennyi ideig. Jelenleg nem lehet ezt

ellenőrizni.

A városban működő cégek képviselői, HR-esei időnként leülnek egymással átbeszélni a munkaerő-

helyzetet, de ezen összejövetelek alkalmával eddig nem tudtak átütő erejű stratégiát kidolgozni. A

megkérdezettek elmondása szerint ezeken az alkalmakon csak megerősítik, hogy jelentős a

probléma.

A munkaerő hiánya, a meglévő munkaerő jelentős fluktuációja, a fent leírtak szerint jelentősen

megnehezíti a vállalkozások életét. Ezek kivédése érdekében a cégek különböző stratégiákat

alkalmaznak.

A legjelentősebb beavatkozás a bérfejlesztés lehet, ez viszont jelentős bérversenyt, illetve a cégeken

belül bérfeszültséget okozhat.

A cégek egy része a bérverseny miatt rendkívüli béremelésre kényszerült az elmúlt időszakban (van,

amelyik többször is). A kisebb cégek, amelyeknek nem áll módjában a többszöri rendkívüli béremelés,

az általános éves bérrendezésük során próbálják tartani a lépést a többiekkel.

A bértábla kialakítása során a cégek differenciálással próbálják csökkenteni a fluktuáció kockázatát:

a cégnél eltöltött munkaidő alapján is változnak a bértábla sávjai.

A béremelés mellett különböző prémiumokkal próbálják a munkaerőt megtartani. Több helyen

bevezetésre került a teljesítmény- és minőségügyi prémium. Ezt már az első naptól kapják a

munkavállalók. Egyes cégeknél jelenléti prémiumot osztanak, amely akkor jár, ha az alkalmazott

minden munkanap bemegy dolgozni.

30

A prémiumokhoz hasonlóan elterjedt a többféle Cafeteria biztosítása is. Elsősorban a kisebb, családi

vállalkozások esetében elterjedt a magánorvosi ellátás biztosítása a dolgozók részére a szakellátás

területén. Ugyanitt jellemző a nyelvtanulás lehetőségének a biztosítása is.

Ezeken kívül jellemző szinte mindegyik felkeresett cég esetében, hogy a kis- és középvezetők

körében belső szervezeti fejlesztéseket hajtanak végre, melyek célja a jobb munkakörülmények, az

empatikus vezetés biztosítása. A kis- és középvállalkozások esetében jellemző a karrierfa

kidolgozása, ahol meghatároztak néhány dolgot, honnan hova lehet eljutni. A nagyobb cégek

esetében, elsősorban az operátori munkakör esetében – pedig itt a legmagasabb a munkaerő

megtartásának kockázata – nagyon kicsi a karrier építésének lehetősége, szűkösek a

lehetőségek az előrelépésre. Ilyen jellegű belső motivációs rendszere nincs is a cégeknek.

A munkaköröktől függően a felvett munkaerő betanítása különböző feladatokat igényel.

Természetesen a betanítás hossza is eltérő az egyes munkakörök tekintetében, de akár egy-egy

munkakörön belül is, a gyártás technológiájához stb. igazodva.

A legrövidebb betanítási idő általánosan az operátori munkakörben foglalkoztatott munkaerő

esetében jelentkezik. Ez minimálisan egy hónap, de van olyan cég, ahol ez két-három hónapra

tervezik. Ugyanakkor a kevés munkaerő és a folyamatos megrendelések miatt sokszor nem lehet

tartani a tervezett betanítási időtávot és már ez alatt részt vesznek a termelésben az újoncok. Több

cég saját oktatási csomaggal, képzési rendszerrel rendelkezik. Rendszerint elméleti oktatással

kezdődik, majd a mentorokkal megtámogatott gyakorlati oktatást követően élesben, termelésben is

„vizsgáztatják” a dolgozókat.

A cégekhez történő belépéskor a dolgozók rendszerint kapnak egy belépési-oktatási lapot, amellyel

„körbejárják” a céget. A betanítás mellett munkavédelmi oktatásokon, minőségbiztosítási oktatásokon

is részt vesznek.

A közvetlen betanítási időszak tehát a legtöbb megkérdezett cég esetében viszonylag rövidnek

tekinthető, de ezalatt az idő alatt csak a legalapvetőbb dolgokat tudják elsajátítani a dolgozók. A nem

operátori munkakörök betöltéséhez speciálisabb tudást igénylő munkásokra van szükség, ahol

minimálisan három hónap az alapvető ismeret megszerzéséhez szükséges idő.

A szakismeretet igénylő munkakörök betöltése esetében, ahogy már említettük, jelentős probléma,

hogy kevés a szakképzett munkaerő. Ezért egyes cégek tanfolyamokat (például lánghegesztő stb.)

szerveznek, ami nem csak a már meglévő munkaerő szakmai fejlesztését jelenti, hanem egyes

esetekben bárki jelentkezhet azok elvégzésére. Az újonnan felvett munkaerő beilleszkedése változó.

A megkérdezettek szerint jellemzően minimális azon emberek száma, akik nem felelnek meg a

betanítást követően és el kell őket küldeni (persze az alacsony számban közrejátszik az óriási

munkaerő-hiány). Elmondásuk szerint azonban ez elsősorban emberi, a munkához való

hozzáállásban jelentkező probléma és nem szakmai.

Bár vannak a településen munkásszállók, sőt van olyan cég, amelynek saját tulajdonban is

van, de a legtöbb cég megemlítette, mint fontos problémát. Egyrészt kevés a kulturált, megfelelő

színvonalú és infrastruktúrájú munkásszállás, másrészt folyamatosan emelkedik annak a kölcsönzött

munkaerő-rétegnek a száma, amely az ország más területeiről, vagy a határon túlról érkezik.

Várhatóan a számuk folyamatosan emelkedik majd, mert helyben, illetve a környékről nem tudják

biztosítani a további szükséges munkaerőt.

A kölcsönző cégek közül több már eleve úgy intézi a munkaerő biztosítását, hogy a szállás kérdését ő

rendezi, munkásszállóval kötött szerződése révén. Van olyan cég, amelynek a munkásszállója tele

van, és van, akinek 15-20 százalékos kihasználtsággal működik. A cégek közötti kapcsolat e területen

sem alakult ki.

31

Az albérlet- és ingatlanárak jelentősen megemelkedtek az elmúlt években, ezért a

munkásszállók létrehozása jelentős könnyebbséget jelentene a cégek részére. Többen

megjegyezték, hogy olyan kulturált, élhető munkásszállások építésére, kialakítására is szükség lenne,

ahol teljes családok elhelyezésére is lehetőség nyílna.

A cégek eltérő helyzetben vannak a közlekedési elérhetőségük szempontjából. Az Ipari Parkban

működő vállalkozások megközelíthetősége nagyjából megfelelő, de a város egyéb területein

működő cégek közül több is problémával küzd. Többen megjegyezték, hogy az ígéretek ellenére a

mai napig nem érhető el busszal a telephelyük környéke. Ők nem az ipari park területén vannak, így a

megközelíthetőségük nehézkes. Jelenleg már a dolgozók és a szakszervezet is követeli náluk, de

egyelőre nem történt változás.

A munkaerőhiány miatt kialakult verseny következtében azok a cégek, amelyek megtehetik, adnak

helyi bérletre támogatást. Van olyan cég, amelyik egyelőre ezzel kapcsolatban húzza az időt, mert ez

dolgozónként havi 10-12 ezer forintos támogatás lenne.

Több cég is rendelkezik saját busszal, mellyel szállítják a dolgozóikat. Ezek a buszjáratok

jellemzően Komáromig bezárólag szállítanak. Több esetben is nem teljes kihasználtsággal, de

sajnálatosan a cégek között ebben sem alakult ki kooperáció.

A város területén működő cégek körében végzett igényfelmérés során megfogalmazott

szükségletek a következők:

▪ Különböző képzésekkel a helyi munkanélküliek foglalkoztathatóvá válásának elősegítése.

▪ Szakmai és módszertani segítségnyújtás az általános iskolai és szakiskolai tanulók

gyárlátogatásával kapcsolatban.

▪ Bér- és járuléktámogatás az 50 év felettiek esetében.

▪ A munkaerő felvételt megelőző előszűrésben való segítség nyújtása.

▪ Alapkompetenciai képzések szervezése a városban élő nyilvántartott munkanélküliek részére,

annak érdekében, hogy képzésben részt vehessenek, illetve egy belépő tesztet ki tudjanak

tölteni.

▪ Fórumok szervezése, amelyek alkalmasak arra, hogy a tatabányai és a környéken működő

cégek jobban megismerjék egymást. Ez újabb megrendeléseket, gazdasági

együttműködéseket eredményezhetne.

▪ Segítségnyújtás a lakhatás támogatásával, munkásszálló biztosításával, egyéb

szolgáltatásokkal.

▪ A munkába járás segítése dolgozói buszjáratokkal.

▪ A szakiskolai oktatók gyárlátogatása annak érdekében, hogy az iskolában leadott tananyag

tükrözze a helyi munkaerő-keresletet.

▪ A szakiskolai oktatók részéről a végzett tanulók nyomon-követésének segítése és támogatása

a kompatibilis képzés elősegítése érdekében.

▪ A kormányhivatal foglalkoztatási főosztályának támogatása olyan kormányhivatalnok

alkalmazásával, aki képes az álláskeresésben valódi segítséget nyújtani az álláskeresők

részére, tehát rendelkezik a szükséges szakmai tapasztalattal és empátiával.

▪ A fizikai dolgozók részére felnőttképzések szervezése.

▪ Képzések szervezése alkalmazotti munkakörökben a kis- és középvezetői munkakörökben

dolgozók részére (munkavállalókkal, külföldi partner cégekkel való kapcsolattartás

sikeressége érdekében).

32

▪ A városban, vagy környékén induló tanfolyamokról való tájékoztatás nyújtása, a meglévő

munkaerő szaktudásának elmélyítése, vagy új megszerzése érdekében.

▪ A munkahelyekhez kapcsolódó ismeretek megszerzése, ergonómiai oktatás segítése. A

munkahelyi vezetők segítése a dolgozók fizikai, biológiai terhelését, a munkaszervezési

ismeretek, vezetői attitűdök elsajátítás érdekében.

▪ Személyzeti vezetői, HR-es szakmai tapasztalattal rendelkező munkatárs központi

alkalmazása – a saját HR-essel nem rendelkező, kimondottan a családi, illetve

kisvállalkozások számára –.

▪ Nyílt napok, osztálylátogatások szervezése a cégekhez.

▪ Pályázatfigyelés és pályázati tanácsadás.

▪ A duális képzés feltételeinek megteremtésében való segítségnyújtás a következő alkalmazotti

generáció kinevelése érdekében. Ez elsősorban a középfokú oktatásban résztvevő diákokra

vonatkozó elvárásként fogalmazódott meg, de érinti a felsőoktatásban résztvevőket is.

▪ Kamarával, szakképzési centrummal, partnerekkel való kapcsolat erősítése professzionális,

alkalmazható eredményeket, stratégiákat megjelenítendő szinten.

▪ Jelen stratégia rugalmassága és a piaci igényekhez való gyors alkalmazhatósága feltételeinek

megteremtése.

1.3.3 SZAKMAPOLITIKAI, JOG I HÁTTÉR

Az európai és az ehhez kapcsolódó tagállami foglalkoztatás növelése érdekében az Európai Unió

működéséről szóló szerződés (Szerződés) 107. és 108. cikkében rendelkezik a tagállamok

támogatásainak céljáról, módjáról, azok összeegyeztethetőségéről a belső piaccal. Ennek értelmében

megengedhetők azon térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatások, ahol az

alacsony az életszínvonal vagy jelentős alulfoglalkoztatottság miatt szükséges a beavatkozás.

Az Európai Bizottság 651/2014/EU rendelete a Szerződés 109. cikkével összhangban kinyilvánítja,

hogy bizonyos feltételekkel az egyes támogatási kategóriák mentesíthetők a bejelentési kötelezettség

hatálya alól: a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott támogatás, a kutatás-fejlesztés javára

nyújtott támogatás, a környezetvédelem javára nyújtott támogatás, a foglalkoztatási és képzési

támogatás és hasonlók. Ennek értelmében az érvényes szabályozás alapján mentesül az állam a

bejelentési kötelezettség alól a hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez nyújtott támogatás, a

megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatás és a

megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek

ellentételezéséhez nyújtott támogatás esetén is.

Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU Rendelete az Európai Szociális Alapról (ESZA) és

az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. Az ESZA célja az Európai

Unió működéséről szóló szerződés felhatalmazása alapján, hogy javítsa a foglalkoztatási

lehetőségeket, erősítse a társadalmi kohéziót, küzdjön a szegénység ellen, ösztönözze az oktatást, a

készségeket és az egész életen át tartó tanulást, továbbá aktív, átfogó és fenntartható befogadási

politikákat alakítson ki, tekintettel a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő

szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a

képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket.

A kérelem elkészítésekor a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.

évi IV. törvény, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi

CXXV. törvény és a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény szabályozásait figyelembe

vettük. Ezen kívül a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból

foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII.16.) MüM

rendeletet, a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható

33

támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletet és a 2014-2020 programozási időszakra

rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási

szabályokról 255/2014. (X. 10.) Korm. rendeletet is.

1.3.4 A TÁMOGATÁSI KÉRELEM CÉLJAINAK KAPCSOLÓDÁSA A SZÉCHENYI 2020

CÉLJAIHOZ

A Széchenyi 2020 mögött álló Európa 2020 fekteti le az Európai Unió stratégiai szempontjait a következő programozási periódusra nézve, amely egy a gyors, fenntartható és inkluzív növekedést célzó stratégia. Jelen projekt céljai illeszkednek a Széchenyi 2020 fejlesztési és stratégiai céljaihoz.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is.

Magyarország Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) rögzített átfogó és hosszú távú fejlesztési irányai alapján a Partnerségi Megállapodás (PM) kijelöli a 2014–2020-as időszak öt fő nemzeti fejlesztési prioritását.

Az ötödik nemzeti fejlesztési prioritás, a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása. E nemzeti prioritás a helyi adottságokra és erőforrásokra építve, célul fogalmazza meg a térségi versenyképesség és a foglalkoztatás növelését, hozzájárulva a teljes foglalkoztatottságra és munkaalapú társadalomra vonatkozó nemzeti célokhoz. E nemzeti célkitűzés fontos üzenete a munkavállaló lakosság helyben boldogulásának biztosítása, a leszakadó térségek, köztük a leszakadó vidéki térségek fejlesztése, társadalmi-gazdasági potenciáljuk kibontakoztatása, a népesség megtartása, a társadalmi együttműködés erősítése. E prioritás megvalósításának legfontosabb biztosítékát a területi operatív programok jelentik.

A TOP beavatkozási logikájának lényege, hogy térség- és programalapú, a különböző fejlesztési elemeket egymással összekapcsoló, egymásra építő fejlesztéseket valósítson meg. A helyi gazdaságfejlesztés esetében ezalatt a vállalkozásfejlesztést, a mobilitást és a foglalkoztatás támogatásának együttes, összehangolt támogatását értjük, mely térségi igényfelmérésen és tervezésen alapul.

1.3.5 A TÁMOGATÁSI KÉRELEM KAPCSOLÓDÁSA A HAZAI ÉS TÉRSÉGI

FEJLESZTÉSPOLITIKÁHOZ

A Kormány által megfogalmazott specifikus célokhoz szorosan kapcsolódik a jelen pályázati kérelem.

Jelen projekt illeszkedik a következő, releváns szakmapolitikai és jogi keretekhez:

▪ Széll Kálmán Tervhez;

▪ Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájához;

▪ Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiához (2011-2020);

▪ Komárom-Esztergom megye középtávú Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve, 2017-2021

▪ A „Tatabánya, ahol otthonra találsz” programhoz.

A város által benyújtásra kerülő jelen kérelem illeszkedik az EU strukturális és beruházási alapjainak

célkitűzéseihez és beruházási prioritásaihoz. Emellett a város érvényben lévő stratégiai

dokumentumaiban rögzített célok elérését segítik elő.

A kérelem összhangban van a hazai szakpolitikai célokkal: a helyi munkalehetőségek létrehozásának

elősegítéséhez, a foglalkoztatás bővítéséhez, a népességmegtartáshoz és a versenyképesség

megőrzéséhez, növeléséhez kíván hozzájárulni.

A jelen kérelemben megfogalmazott célkitűzések közvetlenül, vagy közvetetten hozzájárulnak a város

stratégiai dokumentumaiban megfogalmazott tervezett tevékenységek sikeres lebonyolításához.

34

Tatabánya Megyei Jogú Város az Integrált Területi Programjában négy célterületet definiált, melyek közül az első a Gazdaságfejlesztés (1. célterület), melyet további részterületekre bont:

▪ 1/A Vállalkozásfejlesztési szolgáltatások

▪ 1/B Ipari infrastruktúra-fejlesztés

▪ 1/C Fenntartható turisztikai fejlesztések

A város Integrált Településfejlesztési Programja (ITP) a város jövőképének elérése érdekében két

átfogó célt nevesített:

▪ Magas hozzáadott értéket előállító, versenyképes gazdaság

▪ Megyeszékhelyi és városi szolgáltatások komplex fejlesztése, XXI. századi vonzó városi

környezet megteremtése

A paktum specifikus céljai kapcsolódnak Tatabánya Integrált Településfejlesztési Stratégiájában (ITS) megfogalmazott I. átfogó cél részcéljaihoz:

▪ I.1. Gazdaság igényeit kiszolgáló képzési rendszer továbbfejlesztése

▪ I.2. Aktívan fejlődő gazdasági környezet

Jelen projekt szorosan illeszkedik a TOP-5.1.1-15-KO1-2016-0001 „Foglalkoztatási paktum

megvalósítása Komárom-Esztergom megyében” projekthez. Az előkészítő szakaszban több

egyeztetés történt Tatabánya Megyei Jogú Város és Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata

között abból a célból, hogy a megyeszékhely és a megye foglalkoztatási paktumai, foglalkoztatási

stratégiái egymást erősítsék, a szükséges szinergiát a két program között megteremtsék.

A projektek szinergiáját több tényező biztosítja. A megyei és a tatabányai foglalkoztatási paktum

projekt foglalkoztatási stratégiájában Komárom-Esztergom megye és Tatabánya Megyei Jogú Város

stratégiai dokumentumai egyaránt bemutatásra kerültek, és az azokban lefektetett prioritások,

célkitűzések és irányok figyelembevételével készültek, arra összpontosítva, hogy a egymás stratégiai

céljainak megvalósulásához hozzájáruljanak.

Komárom-Esztergom megye foglalkoztatási stratégiája a következő célokat tűzte ki:

a munkaerőpiac keresleti oldalán a munkáltatói igények egész megyére kiterjedő, strukturált,

folyamatos és hatékony felmérése a jelenlegi és jövőbeni munkalehetőségek dinamikus

nyilvántartásának és előrejelzési rendszerének kialakításával, a munkáltatók érdekeltségének

fokozása mellett, újszerű eszközök használatával;

a munkaerőpiac kínálati oldalán a megyében élő, aktív korú, ezen belül az inaktív személyek,

kiemelten a hátrányos helyzetű célcsoportok hatékony elérése és foglalkoztathatóságának

javítása, munkavállalási motivációjának erősítése, valamint a nyílt munkaerőpiacon

elhelyezkedni képes, jelenleg közfoglalkoztatásban lévő emberek fokozatos kivezetése a

közfoglalkoztatásból (a foglalkoztatási rehabilitációban részesülők esetében a státuszuknak

megfelelően kell dönteni a nyílt vagy védett foglalkoztatási keretekről);

e két célkitűzéssel összhangban a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolása újszerű

eszközök és módszerek alkalmazásával annak érdekében, hogy a munkáltatók

munkaerőigénye gyorsan és hatékony módon kielégíthető legyen, miközben növekszik a

munkavállalási korú lakosság foglalkoztatási szintje az elsődleges munkaerőpiacon.

A két paktum projekt közötti szinergia megteremtését segítette, hogy a megyei jogú város és a megye foglalkoztatási stratégiáinak céljai egymásnak megfeleltethetők, hiszen Tatabánya foglalkoztatási stratégiája – szinkronban a fentebb idézett megyei stratégia céljaival – a következő célokat határozza meg:

35

A stratégia átfogó célja, hogy Tatabánya megyei jogú város önkormányzatának vezetésével, a megyei

jogú város területén (és részben a Környe közigazgatási határain belül elhelyezkedő Ipari Park

területén) olyan foglalkoztatási együttműködések, partnerségek jöjjenek létre és működjenek

hatékonyan a konszenzussal kialakított képzési és foglalkoztatási programok megvalósításával,

amelyek végrehajtásával a város foglalkoztatási szintje növekszik, a munkaerő-hiány csökken, a

szakképzés pedig biztosítja a foglalkoztatók megfelelő szaktudással rendelkező munkaerő iránti

igényeit. Közvetlen célként a helyi munkaerő-igényekhez illeszkedő szakképzési programok

fejlesztését, továbbá a célcsoport tagjainak – különös tekintettel az inaktívakra – munkaerő-piaci és

foglalkozási információk nyújtását jelöljük meg. A stratégia valamennyi célkitűzése azt a célt kívánja

szolgálni, hogy a paktumterület (Tatabánya és a Nyugati Ipari Park Környe közigazgatási területére

eső része) munkaerő vonzó képessége növekedjen, a városban tapasztalható munkaerő-hiány

csökkenjen.

A stratégia kialakítása során az országos, a megyei és a helyi stratégia keretekhez és fejlesztési

célokhoz való illeszkedést prioritásként kezeltük, Komárom-Esztergom megye foglalkoztatási céljainak

megvalósítását szem előtt tartottuk, a megyei paktum foglalkoztatási stratégiájához a megyeszékhely

stratégiája több ponton kapcsolódik. A munkaerő-piaci kereslet stratégiai terület a foglalkoztatási

potenciál kiaknázását jelöli meg prioritásként Komárom-Esztergom megye középtávú foglalkoztatási

stratégiája. Tatabánya Foglalkoztatási stratégiájának 3. prioritásának (Foglalkoztatási partnerség

ösztönzése) 4. intézkedése (a paktum működését befolyásoló belső és külső feltételek felmérése,

(előrejelzések, gyorsjelentések), javaslatok megfogalmazása) feleltethető meg leginkább ennek a

megyei stratégiai területnek. A munkaerő-piaci kínálat stratégiai terület prioritása a munkaerő-tartalék

mobilizálásaként jelenik meg a megyei dokumentumban. Ehhez kapcsolódik Tatabánya stratégiájának

1. prioritásának (munkaerő utánpótlás biztosítása) 4. intézkedése (foglalkoztathatóságot javító,

kapcsolódó szolgáltatások és foglalkoztatást támogató programok ösztönzése, különösen a

munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő csoportok számára), továbbá a 2. prioritás (munkaerő-

piaci alkalmazkodóképesség fejlesztése) mind a négy intézkedése. A munkaerő-piaci kereslet és

kínálat összehangolása stratégiához – és egyúttal prioritáshoz – a megyeszékhely stratégiájának 1.

prioritásának 2. intézkedése (Pályaorientáció, valamint az életpálya tervezés meghonosítása, a

munkatapasztalat szerzés segítése) illeszkedik.

A többszintű kapcsolódást a megye és a megyei jogú város között folytatott folyamatos egyeztetések

tették lehetővé. Az egyeztetések arra fókuszáltak, hogy a már meglévő stratégiákban megjelenő

általános és közvetlen célok megvalósulását támogassa mind Komárom-Esztergom megye, mind

Tatabánya foglalkoztatási paktuma, foglalkoztatási stratégiája. Az egyeztetések eredményeként jelen

fejezetben megnevezésre kerültek a releváns stratégiai dokumentumokban szereplő, a megyei és a

megyei jogú városi paktumokhoz kapcsolódó célok.

Komárom-Esztergom megyében három helyi paktum jött létre, melyek az Esztergomi, az Oroszlányi és a Kisbéri járások területeit fedik le. A helyi paktumok 2017 második felében kezdik meg működésüket. A garancia, hogy szinergiában lesznek a tatabányai paktummal az, hogy Komárom-Esztergom megye ernyőszervezetként koordinálja a három járásban kialakítani és megvalósítani kívánt helyi foglalkoztatási stratégiákat. A megye és a megyei jogú város (Tatabánya) pedig a fent ismertetett módon egyeztette foglalkoztatási stratégiáit annak érdekében, hogy területükön a foglalkoztatási szint emelkedjen.

2. A TÁMOGATÁSI KÉRELEM CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI

2.1 A TÁMOGATÁSI KÉRELEM CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA

A projekt átfogó céljai

A Támogatási kérelem átfogó célja, hogy Tatabánya megyei jogú város önkormányzatának

vezetésével, a megyei jogú város és a részben Tatabánya részben Környe közigazgatási területén

36

elhelyezkedő Ipari Park területére kiterjedően létrejövő foglalkoztatási együttműködések, partnerségek

(paktumok) hozzájussanak azon forrásokhoz, melyek segítségével - a kialakított stratégiájuk mentén -

képzési és foglalkoztatási programjaikat megvalósíthatják, hozzájárulva munkaerő-piacuk

bővítéséhez, célcsoportjaik képzéséhez, elhelyezkedéséhez és a szereplők együttműködésének

erősítéséhez.

Az átfogó cél illeszkedik Tatabánya Integrált Településfejlesztési Stratégiájában (ITS)

megfogalmazott I. átfogó céljához: is, mely magas hozzáadott értéket előállító, versenyképes

gazdaság elérést tűzte ki célul.

A Támogatási kérelemcélja, hogy az Európa 2020 Stratégia által a foglalkoztatás területén

megfogalmazott célkitűzések megvalósulásához térségi és helyi szintű foglalkoztatási- és

gazdaságfejlesztési programok kidolgozásával és megvalósításával járuljon hozzá.

A megvalósításra kerülő fejlesztések kapcsolódnak a Partnerségi Megállapodásban foglalt

célokhoz, a területi sajátosságokon alapuló fejlettségbeli különbségek mérsékléséhez és a

foglalkoztatási szint emeléséhez.

A helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési program keretében a foglalkoztatás támogatásának, a

vállalkozásfejlesztésnek és a gazdasági fellendülésnek együttes, összehangolt támogatása valósul

meg, mely térségi együttműködésen, igényfelmérésen és tervezésen alapul.

A munkaerő-kereslet és kínálat összehangolásával, a vállalkozások munkaerő-igényére alapozott,

célzott megkeresés és kiválasztás eredményeképpen hatékonyabb foglalkoztatás-ösztönzés

valósul meg, melyet az újonnan alkalmazott munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó átmeneti

bér- és járuléktámogatási lehetőségének is támogatnak. Ennek eredményeképpen jelentősen

megnövekedik a munkavállalói mobilitás és a hátrányos helyzetű, munkanélküli és inaktív

emberek munkaerő-piacra történő visszatérésének esélye.

A program során megvalósításra kerülőcélzott képzési programok a konkrét helyi vállalkozói

igényekre épülve, az önkormányzatok, helyi foglalkoztatók és a képző intézmények partneri

együttműködésére alapozva segítik elő a megfelelő képzettségű munkaerő biztosítását, ezáltal a

térségi foglalkoztatási viszonyok javítását.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) stratégiai célja és a hozzájuk kapcsolódó

beavatkozási irányok több, az Európa 2020 Stratégia alapján meghatározott uniós tematikus

célkitűzés elérését támogatják, ezáltal hozzájárulnak az EU2020 célkitűzések teljesüléséhez,

kiemelten a fenntartható és az inkluzív növekedéshez kapcsolódó stratégiai célokhoz.

A 2014-2020-as Európai Uniós ciklusban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

keretein belül külön konstrukció támogatja a paktumokat közel 100 milliárd Ft-os forrással. Az ország

jelentős részében egyre nagyobb problémát jelent a vállalkozások számára megfelelő minőségű és

mennyiségű munkaerő megtalálása, amely már veszélyezteti a napi működést és a fejlesztések

sikerességét. Ennek enyhítése érdekében összehangolt lépéseket szükséges tenni a meghatározó

kormányzati, önkormányzati, gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési, valamint gazdasági

érdekképviseleti szereplők összefogásával, amelynek révén a helyi KKV-k is kézzelfogható

segítséget kapnak fejlesztéseik véghezvitelében, és a munkaerőigények kielégítésében.

A projekt közvetlen céljai

A foglalkoztatási együttműködés kialakítása teremtheti meg azt a hátteret, amely képes hozzájárulni a

tatabányai foglalkoztatási szint emeléséhez. A helyi munkaerőigényekhez illeszkedő kiválasztási

eljárással kívánjuk a munkaerő-hiányt csökkenteni. Közvetlen cél, megvalósítandó feladat továbbá a

helyi munkaerő igényekre épülő szakképzési programok fejlesztése is. A projekt valamennyi

tevékenysége közvetlenül azt a célt kívánja szolgálni, hogy a paktumterület (Tatabánya és az Ipari

Park) munkaerő vonzó képessége növekedjen.

A projekt operatív céljai

37

▪ Vállalkozói igényfelmérésre alapozott városi és várostérségi gazdaságfejlesztési programok támogatása versenyképes munkaerő biztosításával

▪ Foglalkoztatási stratégia és akciótervek készítése

▪ 2 fős paktum iroda és legalább 15 fős paktum partnerség felállítása és működtetése a kitűzött célok megvalósulása érdekében

▪ Városi, megyei, járási szereplők közötti információáramlás biztosítása, érintett szereplők kezdeményezésének összehangolása, szinergiák megtemetése

▪ Honlap kialakítása a partnerség erősítésére és a projektekben résztvevők közötti

kommunikáció megkönnyítésére, valamint foglalkoztatási/munkáltatói fórumok működtetésére

▪ A program céljainak, tevékenységeinek és tapasztalatainak minél szélesebb körben történő

elterjesztése érdekében átfogó figyelemfelkeltő és marketing akciók lebonyolítása, a

kötelezően előírt nyilvánosság biztosítása, valamint a programelemek részletes

dokumentációja.

▪ A projekt befektetés-ösztönzési tevékenységgel járul hozzá a város és az ipari park

munkaerő-vonzó képességének fejlesztéséhez.

▪ Szakmai megvalósítók képzése.

▪ Célcsoport képzése.

▪ Bér-, lakhatási- és útiköltség biztosítása a célcsoport számára.

Specifikus célok

A projekt célja a Tatabányai foglalkoztatási paktum területén megvalósuló foglalkoztatás helyi szintű

akciótervek által való bővítése, az álláskeresők munkához juttatása, különös tekintettel a hátrányos

helyzetű munkavállalókra. A program a paktumterület munkáltatói munkaerő- és képzési igényeire

alapozva, olyan jól működő foglalkoztatási partnerséget kíván megvalósítani, amely nagymértékben

segíti a város és az ipari park foglalkoztatási helyzetének javítását.

A projekt során olyan helyi foglalkoztatási együttműködés kialakítása történik meg, amely a térség

érintett szereplőinek (helyi önkormányzatok, vállalkozók, munkaügyi-, civil- és képző szervezetek) a

legszélesebb körét foglalja magában. A partnerség tagjai a közös cél elérése érdekében aktívan részt

vesznek a tevékenységek végrehajtásában, amelynek eredményeképpen a program hozzájárul a

térség gazdasági és foglalkoztatási fejlesztéséhez. A program célja jól illeszkedik a város

közelmúltban elfogadott közép- és hosszútávú stratégiai dokumentumaihoz (lásd 1.3.5 fejezet).

10. ábra: A támogatási kérelem célrendszerét összefoglaló célpiramis

38

Forrás: Saját szerkesztés

2.2 A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK

HATÁSTERÜLETE

A TOP-6.8.2-15 program munkaerő-piaci tevékenységeibe Tatabánya Megyei Jogú Városban munkát

vállalni szándékozó, álláskereső hátrányos helyzetű személyek és inaktívak vonhatók be. A

programba vonás szempontjából hátrányos helyzetűnek minősülnek:

▪ az alacsony iskolai végzettségű személyek,

▪ 25 év alatti fiatalok vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők, (gyakornoki programmal érintett

kiemelt célcsoport)

▪ 50 év felettiek,

▪ GYED-ről, GYES-ről visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek,

▪ foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők,

▪ tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek,

▪ megváltozott munkaképességű személyek,

▪ közfoglalkoztatottak

▪ roma nemzetiséghez tartozó személyek.

Közvetlen célcsoportok

A támogatási kérelem megvalósítása során létrejött eredmények közvetlen használói, tehát azon

személyek, akik a létrejött terméket vagy szolgáltatást megvásárolják, vagy közvetlenül használják.

Közvetett célcsoportok

Azon személyek köre, akik nem a támogatási kérelem eredményeinek közvetlen használói, de

összetett mechanizmusokon keresztül a támogatási kérelem eredményei és hatásai helyzetüket

befolyásolják.

Érintettek

39

A támogatási kérelemben érintettek köre azon csoportok, akik a támogatási kérelem eredményeit

nem használják, azonban a támogatási kérelem kidolgozásában, tervezésében és működtetésében

(az eredmények fenntartásában) kulcsfontosságú szerepet játszanak. Jelen paktum esetében az

érintettek két kategóriára oszthatók:

▪ A projektben aktív szerepet játszó konzorciumi partnerek: Tatabánya Megyei Jogú Város

Önkormányzata, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Tatabánya Megyei Jogú

Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete. E három szervezet összefogása és

a projektben vállalt szerepük többéves együttműködés eredménye. A közös munka

fókuszában a város munka-erőpiaci helyzetének javítása áll.

▪ A tervek elkészítésében, valamint a projekt eredményeinek fenntartásában (azaz

együttműködések, közösségek fejlesztése, a foglalkoztatottak tovább-alkalmazása, stb.) több

munkáltató, a kamarák, civil szervezet és helyi szerveződések vettek és vesznek részt,

csakúgy, mint a város gazdaságfejlesztési folyamataiban aktív szerepet vállaló szervezetek.

2.2.1 HÁTRÁNYOS HELYZETŰ MUNKANÉLKÜLIEK BEVONÁSA

A foglalkoztatási szint emelésének előfeltétele, hogy számottevően bővüljön Magyarországon a

munkaerő-kereslet: olyan munkahelyekre van szükség, amelyet a munkaerő-piactól tartósan távollévő

társadalmi csoportok is képesek betölteni.

2.2.1.1 ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁGGAL VAGY ELAVULT SZAKKÉPZETTSÉGGEL

RENDELKEZŐ ÁLLÁSKERESŐK

Alacsony iskolázottsággal rendelkező személy az, aki nem rendelkezik szakképzettséggel vagy

érettségivel. Ez utóbbi helyzetben lévő potenciális munkavállalók miatt a programban részvételre

jogosultak lesznek azok is, akik középfokú iskolában megkezdték tanulmányaikat, de befejezni azt

valamilyen okból nem tudták.

Elavult vagy nem használható szakképesítésnek minősül az, amit az ügyfél

▪ legalább 15 éve szerzett és legalább 5 éve nem dolgozik abban a munkakörben, amelynek el-

látásához az adott szakképesítés szükséges;

▪ vagy egészségkárosodás miatt nem tudja gyakorolni;

▪ vagy a szakképesítést az új OKJ már nem tartalmazza;

▪ vagy - a kirendeltség rendelkezésére álló információk alapján – a kirendeltség illetékességi

területén nincs olyan munkakör, amelynek betöltéséhez az adott szakképesítés lenne előírva,

és az ügyfél önállóan sem tudott elhelyezkedni szakmájában.

Külön kell kezelni azokat, akik még az alapfokú iskolai végzettség megszerzéséig sem jutottak el,

részükre felzárkóztató oktatás megszervezése szükséges.

2.2.1.2 A 25 ÉV ALATTI FIATALOK, VAGY 30 ÉV ALATTI PÁLYAKEZDŐ ÁLLÁSKERESŐK

CÉLCSOPORTJA

A célcsoport tagjai köréből a piacképes szakmával nem rendelkezőket be kívánjuk vonni szakmai és

kiegészítő ismereteket adó képzésekbe, illetve szolgáltatások és támogatások révén jelentős

segítséget kívánunk nyújtani az elhelyezkedésükhöz is. A hangsúlyt mindenképpen a

munkatapasztalat megszerzésének elősegítésére kell helyezni.

A korcsoportból adódó kockázat speciális, mivel ki sem alakulnak a munkaerő-piaci készségek. A

legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a munkaerő-piaci kirekesztettség tartóssá válik, ez pedig a

munkavégzés-képesség és motiváció elvesztéséhez vezethet.

40

2.2.1.3 AZ 50 ÉV FELETTIEK CÉLCSOPORTJA

A munkaerő-piacon megfigyelhető, hogy nemcsak a pályakezdő fiatalok, hanem a nyugdíjkorhatár felé

közeledő korosztályok is kedvezőtlen megítélés alá esnek egyes munkáltatók körében. Egyrészt ez,

másrészt a szakmai ismeretek elavulása, és bizonyos új (pl. számítástechnikai) ismeretek hiánya

miatt tartoznak az idősebb állástalanok a hátrányos helyzetűek körébe. Az „idősebb korosztályba”

tartozók többsége már nem szívesen kezd új tanulmányokba, de korábbi tapasztalataink szerint az

erre hajlandó személyeknek érdemes lehetőséget adni, mert sokszor jóval nagyobb elszántsággal és

sikerességgel sajátítják el az új ismereteket, mint fiatalabb társaik. A támogatott elhelyezések

esetében is általában jók a munkáltatói visszajelzések. Figyelembe kell venni, hogy ebben a körben

magasabb az egészségi problémákkal, esetleg megváltozott munkaképességgel küzdők aránya.

2.2.1.4 A GYES-RŐL, GYED-RŐL VISSZATÉRNI KÍVÁNÓ NŐK

E célcsoport számára a szükséges ismeretpótlással új ismeretek, kompetenciák megszerzésének

biztosításával, valamint a bérhez adott támogatással kívánjuk megteremteni a hosszú távú

foglalkoztatás lehetőségét. A célcsoport számára fontos, hogy a képzések széles köre legyen elérhető

számukra. Alapvető feladat, hogy megoldjuk a gyermekmegőrzés működtetését, hogy ezzel is elő

tudjuk segíteni a tanfolyamokon való részvételt. A szükséges képzések és/vagy felkészítő tréningek

után az elhelyezkedéshez anyagi támogatást is célszerű nyújtani a munkáltatók ösztönzése

érdekében. A célcsoport megfelelő létszámban történő bevonásához külön tájékoztató, toborzó

tevékenységet szükséges folytatni, akár a közösségi média felhasználásával is.

2.2.1.5 FOGLALKOZTATÁST HELYETTESÍTŐ TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLŐK

A célcsoport az aktív korúak munkaerőpiacról kiszorult részéhez tartozik. A foglalkoztatást helyettesítő

támogatás jogosultsági feltételei komplexek, a foglalkoztatottság hiánya mellett a jogosult és családja

anyagi helyzete is vizsgálatra kerül. Esetükben is fennáll annak a veszélye, hogy tartósan kívül

rekednek a munkaerőpiacon, éppen ezért a munkaerő-piaci szolgáltatások intenzívebb támogatásával

tartjuk javíthatónak helyzetüket.

2.2.1.6 A TARTÓS MUNKANÉLKÜLISÉGGEL VESZÉLYEZTETETTEK

E célcsoport tagjai általában alacsony iskolai végzettségűek, illetve nem rendelkeznek a munkaerő-

piacon keresett szakképzettséggel. Különösen fontos a célcsoport motiválása, személyiségük és

kompetenciáik fejlesztése, valamint piacképes szakképzettség megszerzésének ösztönzése. A

tömeges létszámleépítésben érintettek, a szakképzetlenek, vagy az elavult, a munkaerő-piacon nem

keresett szakképzettséggel rendelkezők körében a tartós munkanélküliség kialakulásának veszélye,

kockázata nagy. Esetükben nagy hangsúlyt kell fektetni a személyes szolgáltatásokra, tanácsadásra,

tréningekre, és csak megfelelő felkészítés után szabad próbálkozni a támogatott munkába

helyezéssel. Ellenkező esetben jelentős lemorzsolódással lehet számolni.

2.2.1.7 MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK

A valamilyen egészségi károsodással vagy fogyatékkal élő emberek foglalkoztatása speciális

támogatást és szakértelmet igényel. A szankcionáló törvényi szabályozás és a célzott pályázati

támogatások, illetve az európai uniós forrásokból finanszírozott programok együttes hatása miatt a

megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának esélye az elmúlt időszakban vélhetően

megnövekedett. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási helyzetének javítása

érdekében a munkaerő-piaci szolgáltatások minél szélesebb körű alkalmazása szükséges.

2.2.1.8 KÖZFOGLALKOZTATOTTAK

A városban dolgozó közfoglalkoztatottak száma a közfoglalkoztatti program hatására viszonylag

magas, 2016-ban Tatabányán 672 főt regisztráltak (BM, 2017). Jelenleg a legnagyobb kereslet

41

betanított munkásokra van, cél, hogy minél több közfoglalkoztatottnak az elsődleges munkaerőpiacon

történő elhelyezése legyen elősegítve a nyújtott támogatások és szolgáltatások hatására.

A 2011. évi CVI. törvény 2016 novemberében meghozott módosítása – amely 2017. január 1-től

hatályos – ennek a törvényi kereteit is biztosítja, hiszen az 1§ (2b) bekezdése a következőképpen

rendelkezik: „Közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül, ha közfoglalkoztatási program keretében a

közfoglalkoztatott a munkaerő-piaci alkalmazkodását, munkához jutását szolgáló képzésben, illetve a

közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági

szerződést megkötő hatóság jóváhagyásával, naptári évenként legfeljebb 15 nap időtartamú

munkaerő-piaci szolgáltatásban, valamint a mentális, szociális, egészségügyi problémákkal küzdő

álláskereső naptári évenként legfeljebb 15 nap időtartamú egészségügyi és szociális szolgáltatásban

vesz részt.”

Magyarország Konvergencia Programja (2016-2020) is kiemelten kezeli a közfoglalkoztatottak

elsődleges munkaerőpiacra jutásának támogatását. „A közfoglalkoztatás kiemelt célja annak

megelőzése, hogy a hosszú távú munkanélküliek reményvesztetté váljanak, ami hozzájárul ahhoz,

hogy kedvezőbb munkaerő-piaci környezetben visszavezethetők legyenek az elsődleges

munkaerőpiacra. Az utóbbi cél elérése érdekében a „Közfoglalkoztatásból a versenyszférába”

program keretében a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacra lépését elhelyezkedési

juttatással támogatja a Kormány, a járási (fővárosi kerületi) hivatalok pedig munkaerő-piaci

információkat nyújtanak és munkaerő-közvetítést végeznek a legoptimálisabb elhelyezkedés

érdekében. A program segítségével akár 20 ezer közfoglalkoztatott versenyszférában történő

foglalkoztatása valósulhat meg.”

2.2.1.9 A ROMA NEMZETISÉGHEZ TARTOZÓ SZEMÉLYEK

A roma résztvevők integráltan vesznek részt a programban, felkutatásuk a roma vagy a romák

helyzetén javítani szándékozó civil szervezetek bevonásával történik. Mivel többségében

gazdaságilag elmaradott területeken, peremkerületekben (pl. a Mésztelepen), szegregáltan élnek,

felkutatásukra és bevonásukra jelentős hangsúlyt kell helyeznünk.

A kiválasztás szakasza mindegyik célcsoport esetében meghatározó a program

eredményessége szempontjából, mivel lényeges, hogy a résztvevők motiváltsága kitartson a

program befejezéséig. Ennek érdekében a legfontosabb szempont a jelentkezők „szűrésénél”, hogy

motiváltak legyenek a program sikeres befejezésére. Feltérképezzük azt is, hogy milyen

elhelyezkedést nehezítő, hátrányos tulajdonsággal rendelkeznek, mindezt azért, hogy a programon

végigkísérve az egyént a humán szolgáltatásokkal és a mentorok támogató segítségével

kiküszöbölhetőek legyenek a különböző problémák. A sikeres kiválasztás előfeltétele, hogy a

bevonandó létszám legalább háromszorosával tudjon kapcsolatba lépni a projekt.

2.3 AZ ELÉRENDŐ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA

A támogatási kérelem benyújtója Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Komárom-

Esztergom Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya mellett 100%-os tulajdonában lévő

gazdaságfejlesztő szervezetét vonja be a konzorciumba.

A konzorciumi partnerek fő feladatai:

1) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (TMJVÖ) a konzorcium vezetőjeként felelős a

projekt nyilvánosságának biztosításáért, részt vesz a foglalkoztatási megállapodások

működtetéséhez kapcsolódó, nélkülözhetetlen megalapozó tevékenységek elvégzésében,

valamint marketingtevékenységével, rendezvények szervezésével, továbbá folyamatos

kommunikációval segíti a projekt sikeres végrehajtását.

42

2) A célcsoportot érintő támogatások, valamint a szakmai szolgáltatások biztosítása a Komárom-

Esztergom Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának feladata, mint kötelezően

bevonandó partner vesz részt a projektben.

3) Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete (GFSZ)

működteti a projektmenedzsment szervezetet és a paktum menedzsment szervezetet.

A konzorcium tagjai az alábbiakban bemutatott, jól elhatárolható tevékenységeket végzik a projekt

megvalósítása során. A tevékenységeket a Felhívásban alkalmazott pontoknak megfelelően jelöljük

és mutatjuk be, konzorciumi partnerenként. Az alábbi táblázat a Felhívásban részletezett támogatható

tevékenységek felsorolásának logikája szerint, az egyes feladatok felelőseit megjelölve összegzi a

projektben végrehajtandó feladatokat.

10. táblázat: Projekttevékenységek összefoglalása konzorciumi tagok szerinti bontásban

Tevékenységek TMJVÖ GFSZ KEMKH

Önállóan támogatható tevékenységek

„A” FŐTEVÉKENYSÉG

a) foglalkoztatási megállapodások működtetéséhez kapcsolódó,

nélkülözhetetlen megalapozó tevékenységek

b) információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi

szereplők közötti kezdeményezések összehangolása

c) figyelemfelkeltés

d) együttműködési megállapodások elkészítése, SZMSZ,

paktumiroda felállítása

e) foglalkoztatási partnerségek és menedzsment kapacitások

erősítése, az információáramlás javítása

f) megyei jogú város szintű együttműködési hálózatok kialakítása

g) gazdasági és foglalkoztatási jövőképének és stratégiájának

kidolgozása, munkaerő-piaci projektjavaslatok

kezdeményezése

h) munkahelyek megtartásának segítése, munkahelyek

teremtésének ösztönzése

i) projekt megvalósítását segítő tudásbővítésen, tréningeken,

képzéseken való részvétel

j) kommunikáció az együttműködési hálózatban érintett partnerek

között

k) kommunikáció a szélesebb nyilvánosság felé

l) honlap kialakítása a projekttevékenységek támogatására és a

résztvevők közötti kommunikáció, információáramlás segítésére

m) partnerséget működtető szervezet projekt menedzsment és

koordinációs feladatainak ellátása

n) kapcsolat gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési projektekkel,

forráskoordináció segítése

„B” FŐTEVÉKENYSÉG

a) képzés, foglalkoztatás, munkaerő-piaci szolgáltatások,

önfoglalkoztatóvá válás, foglalkozás-egészségügyi és képzési

alkalmassági vizsgálatok

b) egyéb munkaerő-piaci tevékenységek

43

Tevékenységek TMJVÖ GFSZ KEMKH

Önállóan támogatható és kötelezően megvalósítandó tevékenységek

„A” főtevékenységhez – Foglalkoztatási megállapodások (paktumok) programrészéhez kapcsolódóan

a) foglalkoztatási paktum létrehozása, helyzetelemzés készítése

b) részletes foglalkoztatási stratégia és akcióterv kidolgozása

c) reális ütemtervű munkaprogram és projekttervek kidolgozása

d) munkaerő-piaci, vállalkozásfejlesztési és munkaerő

igényfelmérések elvégzése

e) paktumiroda felállítása és működtetése

f) együttműködési megállapodás aláírása (a TSZ megkötésétől

számított 6 hónapon belül)

g) működési tapasztalatok összegyűjtése, megosztása

h) partnerségi folyamatok részletes dokumentációja

i) paktum minősítés megszerzése

j) figyelemfelkeltés

k) megvalósíthatósági tanulmány (MT) elkészítése, széleskörű

partnerség bevonásával

l) tevékenységek összehangolása a megyei és helyi paktumokkal,

szinergia biztosítása, megyei önkormányzat és MKIK bevonása

„B” főtevékenységhez – Munkaerő-piaci programokhoz, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához

kapcsolódó programrészhez kapcsolódóan

a) a célcsoport foglalkoztatásának vagy önfoglalkoztatásának

támogatása

b) az álláskereső személyek üres álláshelyek betöltését fókuszba

állító, célzott képzésének / foglalkoztatásának támogatása

Önállóan nem támogatható, de kötelezően megvalósítandó tevékenységek

a) gyermekellátási szolgáltatások bemutatása

b) nyilvánosság

c) projektmenedzsment

Önállóan nem támogatható, választható, kiegészítő tevékenységek

C. Befektetés-ösztönzéshez, ágazati gazdaságfejlesztéshez

kapcsolódó tevékenységek – 3. kiegészítő tevékenység

Forrás: Saját szerkesztés

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának (TMJVÖ) fontosabb feladatai a Felhívásban

megjelölt főtevékenységek közül az A) főtevékenységhez (Foglalkoztatási megállapodások

(paktumok) programrész) kapcsolódnak. Ezen a területen a projekttevékenységei felölelik az

információáramlás és véleménycsere ösztönzését, a térségi szereplők közötti kezdeményezések

összehangolását, a figyelemfelkeltést. A TMJVÖ felel a megyei jogú város szintű együttműködési

hálózatok kialakításáért, a gazdasági és foglalkoztatási jövőkép és stratégia kidolgozásáért, a

munkaerő-piaci projektjavaslatok kezdeményezéséért. Helyzeténél fogva az önkormányzat feladata a

munkahelyek megtartásának segítése, a munkahely-teremtés ösztönzése. A minél hatékonyabb

44

paktumfeladatok ellátása érdekében a projekt megvalósítását segítő tudásbővítésen, tréningeken,

képzéseken való részvétel mellett is elkötelezett az önkormányzat. A TMJVÖ támogatja az

együttműködési hálózatban érintett partnerek közötti, illetve a szélesebb nyilvánosságnak szóló

kommunikációt. Ezzel összefüggésben kezdetben a honlapján cikket jelenít meg, majd egy aloldalt

alakít ki a Gazdaságfejlesztő Szervezet honlap keretein belül a projekttevékenységek támogatására

és a résztvevők közötti kommunikáció, információáramlás segítésére. Az önkormányzat vállalja a

foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatainak összegyűjtését és azok megosztását szolgáló

rendezvények megszervezését is, akárcsak a kapcsolatok kiépítését és ápolását különféle gazdaság-

és foglalkoztatás-fejlesztési projektekkel. A forráskoordináció segítése szintén az A)

főtevékenységhez kapcsolódó önkormányzati feladat, mint ahogy a paktum minősítés megszerzése, a

figyelemfelkeltés és a tevékenységek összehangolása a megyei és helyi paktumokkal, a szinergia

biztosítása és a megyei önkormányzat és a megyei kereskedelmi és iparkamara bevonása is. A

megyei jogú város önkormányzata szerepet vállal a nyilvánosság biztosításában is. A B)

főtevékenység (Munkaerő-piaci programokhoz, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához

kapcsolódó programrész) megvalósításában a megyei jogú város önkormányzata befektetés

ösztönzési feladatokat lát el, mely kapcsán kisfilm és kiadvány készítését tervezei a város, amely

önállóan nem támogatható, választható tevékenység..

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete (GFSZ)

kiemelt feladatai a Felhívásban megjelölt főtevékenységek közül jórészt szintén az A)

főtevékenységhez (Foglalkoztatási megállapodások (paktumok) programrész) kapcsolódnak. A

projekttevékenységi köréhez tartoznak a foglalkoztatási megállapodások működtetéséhez kapcsolódó,

nélkülözhetetlen megalapozó tevékenységek, felölelik az információáramlás és véleménycsere

ösztönzését, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolását, a figyelemfelkeltést. A

GFSZ felel az együttműködési megállapodások elkészítéséért, a Szervezeti és Működési Szabályzat

megalkotásáért, a paktumiroda felállításáért, a foglalkoztatási partnerségek és a menedzsment

kapacitások erősítéséért, az információáramlás javításáért. A GFSZ felel a megyei jogú város szintű

együttműködési hálózatok kialakításáért, a gazdasági és foglalkoztatási jövőkép és stratégia

kidolgozásáért, a munkaerő-piaci projektjavaslatok kezdeményezéséért. Helyzeténél fogva az

önkormányzat feladata a munkahelyek megtartásának segítése, a munkahelyek teremtésének

ösztönzése, ebben a tevékenységben önkormányzati szervezetként a GFSZ is részt vesz. A minél

hatékonyabb paktumfeladatok ellátása érdekében a projekt megvalósítását segítő tudásbővítésen,

tréningeken, képzéseken való részvétel mellett is elkötelezett a GFSZ. A szervezet támogatja az

együttműködési hálózatban érintett partnerek közötti kommunikációt és felel a partnerséget működtető

szervezet projektmenedzsmentjéért és koordinációs feladatainak ellátásáért is. A szervezet vállalja a

célcsoport számára történő információnyújtást is, melynek során szórólapok és plakátok kihelyezését

tervezi azon szervezeteknél, ahol elérheti őket. A város önkormányzatával együttműködve a GFSZ

feladata a kapcsolatok kiépítése és ápolása a különféle gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési

projektekkel, továbbá a forráskoordináció segítése.

Az A) főtevékenységhez kapcsolódó kötelezően megvalósítandó tevékenységek zöme a GFSZ-

hez tartozik. Ezek: foglalkoztatási paktum létrehozása, helyzetelemzés készítése; részletes

foglalkoztatási stratégia és akcióterv kidolgozása; reális ütemtervű munkaprogram és projekttervek

kidolgozása; munkaerő-piaci, vállalkozásfejlesztési és munkaerő igényfelmérések elvégzése.

Továbbá paktumiroda felállítása és működtetése; együttműködési megállapodás aláírása (a TSZ

megkötésétől számított 6 hónapon belül); működési tapasztalatok összegyűjtése, megosztása;

partnerségi folyamatok részletes dokumentációja; figyelemfelkeltés; megvalósíthatósági tanulmány

(MT) elkészítése, széleskörű partnerség bevonásával; tevékenységek összehangolása a megyei és

helyi paktumokkal, szinergia biztosítása, megyei önkormányzat és MKIK bevonása.

A Gazdaságfejlesztő Szervezet a B) főtevékenység (Munkaerő-piaci programokhoz, a

célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódó programrész) keretében munkaerő-

piaci szolgáltatások megszervezésében is közreműködik.

45

A GFSZ az önállóan nem támogatható, de kötelezően megvalósítandó feladatok közül a

gyermekellátási szolgáltatások bemutatásáért, a nyilvánosság biztosításáért és a

projektmenedzsmentért felel.

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya feladatai közé

tartozik a Felhívásban megjelölt főtevékenységek közül néhány az A) főtevékenységhez

(Foglalkoztatási megállapodások (paktumok) programrész) kapcsolódóan. Ezen a területen a

KEMKH projekttevékenységei közé tartozik a gazdasági és foglalkoztatási jövőkép és stratégia

kidolgozása, a munkaerő-piaci projektjavaslatok kezdeményezése, a munkahelyek megtartásának

segítése, a munkahely-teremtés ösztönzése. A minél hatékonyabb paktumfeladatok ellátása

érdekében a projekt megvalósítását segítő tudásbővítésen, tréningeken, képzéseken való részvételt is

vállalta a KEMKH.

A KEMKH legfontosabb feladatai a B) főtevékenységhez (munkaerő-piaci programokhoz, a

célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódó programrészhez) kapcsolódnak. Ezek:

képzések megszervezése és lebonyolítása, foglalkoztatás támogatása, munkaerő-piaci szolgáltatások

megszervezése, önfoglalkoztatóvá válás segítése, foglalkozás-egészségügyi és képzési alkalmassági

vizsgálatok lebonyolítása és egyéb munkaerő-piaci tevékenységek végzése. Kötelezően

megvalósítandó feladataik szintén ehhez a főtevékenységhez kapcsolódóan a támogatott

foglalkoztatás vagy önfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása, a továbbfoglalkoztatás támogatása.

2.3.1 TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TEVÉKENYSÉGEI

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbiakban felsorolt, a pályázati felhíváshoz

igazodó tevékenységek mellett a paktum hatékony működtetését is támogatni kívánja legalább 3 évig.

2.3.1.1 ÖNÁLLÓAN TÁMOGATHATÓ ÉS KÖTELEZŐEN MEGVALÓSÍTANDÓ

TEVÉKENYSÉGEK

A) Foglalkoztatási megállapodások (paktumok) programrészéhez (1. főtevékenység) kapcsolódó

tevékenységek

Paktum minősítés megszerzése

A projekt zárásának feltétele a minősítés megszerzése a megadott sztenderdek mentén. A paktum

projekt felépítése az elvárt sztenderdek alapján történik. Az önkormányzat munkatársai is részt

vesznek a paktum megvalósítását segítő tréningeken, képzéseken, a projekttel összefüggő

valamennyi tudásbővítő szervezett eseményen. A minősítési eljárást az önkormányzat

szolgáltatásvásárlással menedzseli, és készítik elő az ehhez szükséges dokumentációt már a projekt

megvalósítása során.

Figyelemfelkeltés

A széleskörű partnerség megteremtése és a projekt tudatosítása érdekében kötelezően ellátandó

feladat az együttműködési hálózatban érintett partnerek és minden érintett körében. A paktum

internetes felülete ezt a tevékenységet folyamatosan segíteni fogja.

A megyei jogú városi, a megyei és a helyi paktumok tevékenységeinek

összehangolása, a szinergia biztosítása, a megyei önkormányzat és a MKIK bevonása

A megyei, helyi, valamint a megyei jogú városi paktumoknak szinergiában kell működniük, az

ellentétes hatást kiváltó mechanizmusokat kerülni kell, továbbá a helyi paktumoknak az előírásoknak

megfelelően követniük kell a megyei paktumok legfontosabb módszertani sajátosságait.

46

Az előkészítés során és majd a megvalósítás folyamán folyamatos együttműködésre törekszik a

megyei jogú város vezette konzorcium a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és

Iparkamarával, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal és a helyi paktumok gazdáival. A

megyében létrejövő akár helyi, akár megyei szintű foglalkoztatási kezdeményezéseket is

összehangolják a megyei jogú város által létrehozott paktum tevékenységeivel. Igényfelmérések mind

az előkészítési, mind a megvalósítási szakaszban készülnek.

A megvalósítás során a végrehajtási tapasztalatok tükrében is rendszeres egyeztetés szükséges,

amely egyeztetések állandó résztvevője lesz a támogatásokat közvetítő Komárom-Esztergom Megyei

Kormányhivatal is.

2.3.1.2 ÖNÁLLÓAN TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK

A) Főtevékenység: Foglalkoztatási megállapodások (paktumok) programrészéhez (1. főtevékenység)

kapcsolódóan:

Információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti

kezdeményezések összehangolása

A megyei jogú város helyzeténél és szerepénél fogva aktívan együttműködik a helyi és térségi

szereplőkkel, kapcsolatrendszere kiterjedt, ebből következően képes a vélemények kölcsönös

megismerését elősegíteni, a meglévő és új kezdeményezéseket összehangolni. A helyi foglalkoztatási

szint növelése érdekében a megyei jogú város ezt a feladatot kiemelten kívánja kezelni.

Megyei jogú város szintű együttműködési hálózatok kialakítása

A jó gyakorlatok megismerése és átadása érdekében Tatabánya Megyei Jogú Város

együttműködéseket kíván kialakítani más megyei jogú városokkal, fókuszba állítva a foglalkoztatási

paktumok tapasztalatait.

A projekt gazdasági és foglalkoztatási jövőképének és stratégiájának kidolgozása,

munkaerő-piaci projektjavaslatok kezdeményezése

A konzorcium többi tagjával együtt fontos feladat a projekt jövőképének megfogalmazása,

stratégiájának kidolgozása, a helyi szükségletek ismeretén alapuló munkaerő-piaci projektjavaslatok

kezdeményezése.

Munkahelyek megtartásának segítése, munkahelyek teremtésének ösztönzése

A konzorcium többi tagjával együtt kiemelt feladat, hogy a projekt keretében rendelkezésre álló

eszközök segítségével a munkahelyek megtartása támogatva legyen és emellett az új munkahelyek

megteremtésének a feltételeit is ösztönözzék.

Tudásbővítésen, tréningeken, képzéseken való részvétel

A foglalkoztatási paktum projekt szakmai megvalósításában közvetlenül részt vevő munkatársak

részére a foglalkoztatási paktumra, paktum menedzsmentre vonatkozó ismereteik elmélyítését és

bővítését célzó képzés valósul meg 2017. január 31-ig.

Kommunikáció az együttműködési hálózatban érintett partnerek között

A paktumirodát felállító Gazdaságfejlesztő Szervezet mellett az önkormányzat is aktívan részt kíván

venni az együttműködési hálózat tagjai közötti kommunikáció „akadálymentesítésében.”

Kommunikáció a szélesebb nyilvánosság felé

47

A szélesebb körű nyilvánosság tájékoztatása önkormányzati feladat lesz a paktum keretei között,

elsősorban sajtó-nyilvános rendezvényeken és sajtóközleményeken keresztül, illetve a helyi média

segítségével.

Honlap kialakítása a projekttevékenységek támogatására és a résztvevők közötti

kommunikáció, információáramlás segítésére

Informatív, dinamikusan szerkeszthető honlap létrehozása és naprakész működtetése a feladat, ezzel

is hozzájárulva a paktum-területen a partnerség kibővítéshez, a minél szélesebb körű

információáramláshoz.

A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatainak összegyűjtése, illetve ezek

rendezvényeken történő megosztása

A tevékenység tartalma: a partnerség tapasztalatainak folyamatos feldolgozása, összegyűjtése, majd

megosztása az együttműködő felek között, illetve a nyilvánosság számára a különböző

kommunikációs csatornák felhasználásával, továbbá a jó gyakorlatok megosztását szolgáló

rendezvények szervezése.

Kapcsolat gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési projektekkel, forráskoordináció

segítése

Az önkormányzat alapvető feladata a különböző gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztésekkel való

kapcsolattartás, a foglalkoztatási paktum keretei között erre a tevékenységre Tatabánya MJV még

erőteljesebben fog koncentrálni. Az önkormányzat pénzügyi tapasztalatait a forráskoordináció

támogatása érdekében is kamatoztatni kívánja.

2.3.1.3 ÖNÁLLÓAN NEM TÁMOGATHATÓ, DE KÖTELEZŐEN MEGVALÓSÍTANDÓ

TEVÉKENYSÉGEK:

Nyilvánosság biztosítása

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (a Gazdaságfejlesztő Szervezettel közösen) biztosítja

a kötelezően előírt nyilvánosságot, melynek költsége, amely a „Széchenyi 2020 Kedvezményezettek

Tájékoztatási Kötelezettségei útmutató és arculati kézikönyv „KTK 2020“ című melléklet elemei

esetében a Felhívás „Kommunikációs csomagok egységárai” című mellékletében meghatározott

egységárak alapján egyszerűsített elszámolás keretében számolható el.

2.3.1.4 ÖNÁLLÓAN NEM TÁMOGATHATÓ, VÁLASZTHATÓ, KIEGÉSZÍTŐ

TEVÉKENYSÉGEK

C. Befektetés-ösztönzéshez, ágazati gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységek – 3.

kiegészítő tevékenység

A paktum keretében a TMJV feladata, hogy megvalósuljon egy befektetés-ösztönzést támogató film

és egy kiadvány.

2.3.2 TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

GAZDASÁGFEJLESZTŐ SZERVEZETÉNEK TEVÉKENYSÉGEI

2.3.2.1 ÖNÁLLÓAN TÁMOGATHATÓ ÉS KÖTELEZŐEN MEGVALÓSÍTANDÓ

TEVÉKENYSÉGEK

48

A Foglalkoztatási megállapodások (paktumok) programrészéhez (1. főtevékenység) kapcsolódó

tevékenységek:

Foglalkoztatási paktum létrehozása, helyzetelemzés készítése

A foglalkoztatási paktum létrehozása során az első lépés a program célrendszeréhez

kapcsolódó és illeszkedő szereplők megkeresése és bevonása a foglalkoztatási

megállapodásba. Az előkészítési fázisban fontos a meghívottak, potenciális partnerségi tagok

tájékoztatása a megyei hatókörű paktumban rejlő lehetőségekről, a korábbi tapasztalatokról,

amelynek találkozók és fórumok szervezése keretében nyílik lehetőség.

A munkaerő-piaci szereplőkkel (foglalkoztatók, a Tatabányai Szakképzési Centrum, képző

szervezetek, munkaerő-piaci szolgáltatással foglalkozó cégek és civil szervezetek, a Komárom-

Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara) való kapcsolatfelvétel során megismert információk

(interjúk) való intenzív közös gondolkozást egy együttműködési megállapodás aláírásával kerül

lezárásra. Tatabánya Megyei Jogú Város foglalkoztatási paktuma formailag az együttműködési

megállapodás aláírásával jön létre. A megállapodás a paktum érdemi működésének kezdetét jelenti,

melyet a támogatási szerződés hatályba lépését követő 6. hónap végéig kötelező megtenni. A

partnerség-építési folyamat során azonosítani kell az egyes partnerszervezetek érdekeit,

lehetséges szerepét, vállalásait, és közös megbeszélések konszenzusos döntése nyomán a

paktumot megalapító megállapodást. Összhangban a Megvalósíthatósági Tanulmány

útmutatójában megfogalmazott tervezést segítő javaslatokkal a Gazdaságfejlesztő Szervezet paktum

szervezetét menedzsment platformként szeretnénk működtetni, (konzorciumi formában). A

konzorcium egy meghatározott cél érdekében együttműködő szervezeteket takar. A paktum az

önkormányzat, a munkaügyi szervezet, vállalkozások, civil szervezetek, munkaadói és munkavállalói

érdekképviseletek, képzőintézmények, különböző gazdaságfejlesztési szervezetek partnerségét

jelenti. A konzorciumi megállapodás a következő elemeket tartalmazza: Preambulum (előszó,

alapelvek, jövőkép), a paktum célkitűzései, a paktum célcsoportjai, a paktum szervezete,

finanszírozás és a felelősök kijelölése.

A paktum keretében közösen dolgozó szervezetek támogatják a rendelkezésre álló adatok

elemzésén alapuló részletes foglalkoztatási helyzetelemzés elkészítését, amely megalapozza a

helyi foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési kezdeményezéseket.

A – valamennyi releváns gazdasági ágazatra és szezonális munkaerő-keresletre kitérő –

helyzetelemzés rá kell, hogy mutasson a paktum-terület munkaerő-piacának erősségeire és

gyengeségeire, erőforrásaira, a helyi munkaerőpiac sajátosságaira, a foglalkoztatási lehetőségekre és

a helyi foglalkoztatást veszélyeztető tényezőkre, továbbá feltérképezi a munkaerőpiac keresleti és

kínálati oldala közötti eltéréseket.

Foglalkoztatási stratégia, akcióterv kidolgozása

A foglalkoztatási stratégia tartalmazza azokat a kitörési pontokat, amelyeket a paktum

résztvevői közös célnak jelölnek meg, és amelyek megvalósításának támogatása a paktum

menedzsment szervezet feladata lesz. A stratégia számol a TOP 6.8-as forrásokon kívül további

EU-s, hazai, továbbá befektetői forrásokkal is. A foglalkoztatási stratégia a foglalkoztatási partnerség

meghatározott céljait tartalmazza és dokumentálja a partnerség valamennyi lényeges szereplőjének

részvételét a paktum stratégiájának kialakításában. A stratégia tartalmaz továbbá kutatásokat,

felméréseket, adatbázisokat, ágazati trendeket figyelő elemző és előrejelző rendszer tervezetét,

negyedéves vagy féléves megyei gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentéseket.

A Gazdaságfejlesztő Szervezet feladata az elkészített gazdasági és foglalkoztatási

helyzetelemezésen alapuló, abból kidolgozásra kerülő közös paktum stratégia elkészítése, a

megalapozó szakmai műhelymunkák megszervezésével, valamint a nyilvánosság bevonásával. A

partnerség tagjai konszenzusos módszerrel fogadják el annak tartalmát, amelyeket aztán a paktum

49

résztvevői közös célnak tekintenek, és amelyek megvalósításának segítése a paktum menedzsment

szervezet feladata lesz.

A stratégia a gazdaságfejlesztésre és a foglalkoztatási szint emelésére irányul. Tartalmazza a

helyzetelemzésen alapuló átfogó és specifikus célokat, prioritásokat, intézkedéseket; a

fejlesztésekhez szükséges lehetséges források rendelkezésre állását, megnevezését, indikatív

forrástérképet; a monitoring és értékelés rendszerét, módszereit, folyamatát. A stratégia a horizontális

– esélyegyenlőségi és fenntarthatósági – szempontok figyelembevételével készül és összhangban áll

a hazai és uniós szinten meghatározott célkitűzésekkel és fejlesztési irányokkal. Igazodik az Európai

Uniós elvárásokhoz, az országos koncepciókhoz, de elsődlegesen a 2014-20-as operatív

programokhoz.

A stratégia-alkotás fontos lépéseként a jövőképet is meg kell határozni. Fontos, hogy a közösség

tagjainak egyet kell érteniük abban, hogy mik azok az értékek, célok és fejlesztési irányok, amelyekre

a jövőt építik. A fejlesztési célok meghatározása érdekében fel kell vázolni azt a jövőben elérni kívánt

állapotot, mely a közösség értékrendjét tükrözi és számításba veszi a realitásokat.

Az elkészítendő akcióterv az elfogadott konzorciumi megállapodásra, a stratégiára alapuló ütem-

tervvel, humánerőforrás-tervvel, valamint költségvetéssel rendelkező intézkedéssorozat, amely

tartalmazza a végrehajtandó projekteket is. Az akciótervet 3 éves időtartamra javasolt kidolgozni

(2016-2019), de folyamatos monitoring és időközi értékelések is részét kell, hogy képezzék. A

stratégia megvalósítását sikeres foglalkoztatási akciótervek sorozatával lehet elérni.

Reális ütemtervű munkaprogram és projekttervek kidolgozása

A munkaprogram a paktum partnerség éves szintű operatív tevékenységeit rögzítő programja.

Felsorolja és részletezi mindazokat a projekteket és kezdeményezéseket, amelyek a partnerség

keretében kívánunk megvalósítani. Az egyes feladatok felelőseit, a határidőket, valamint a

finanszírozási forrásokat is rögzíti. A munkaprogram végrehajtásához szükséges pénzügyi

forrásoknak meg kell jelenni a költségvetésben is. A kiemelt cél a stratégiai célrendszer

megvalósítását szolgáló projekt-tervek kidolgozása, ezek szakmai tartalmának pontos

meghatározása (minél részletesebb alábontásban), a végrehajtásban együttműködő partnerek,

felelősségi viszonyok, határidők, és a finanszírozással összefüggő minden lényeges kérdés

szabályozásával.

A foglalkoztatási partnerség keretében kialakított szervezetrendszer operatív szervezetei az Irányító

Csoport és a menedzsment szervezet lesz az annak keretében létrehozott paktumirodával.

Az operatív működés hatékony biztosítása érdekében foglalkoztatási paktum Irányító Csoportja

az elkészített foglalkoztatási stratégiához, valamint az akciótervhez igazodóan éves

munkaprogramot dolgoz ki. A munkaprogramnak figyelembe kell venni a partnerség, illetve a

foglakoztatási fórum ajánlásait, javaslatait, az ott elhangzott véleményeket, értékeléseket. Az

Akciótervhez illeszkedően kidolgozott egyes projektekben csak az abban érdekelt és érintett partnerek

vesznek részt, s nem a paktum összes aláírója. A munkaprogram teljesüléséről az Irányító Csoport a

foglakoztatási paktumot legalább évente tájékoztatja, az egyes projekteket pedig a menedzsment

szervezet segítségével folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli.

A foglalkoztatási paktum stratégiájának és az ahhoz kapcsolódó 3 éves Akciótervének

megvalósítására reális ütemtervű munkaprogram kidolgozását igényli, összhangban az országos

foglalkoztatáspolitika, a térségi gazdaságfejlesztés és társadalompolitika szempontjaival. A stratégiai

célrendszer megvalósítását szolgáló projekttervek kidolgozása, ezek szakmai tartalmának pontos

meghatározása, a végrehajtásban együttműködő partnerek, felelősségi viszonyok, határidők, és a

finanszírozással összefüggő minden lényeges kérdés szabályozása az Irányító Csoport és a

menedzsment szervezet közreműködésével történik. A megvalósítást segítő monitoring mellett az

ilyen projektek esetében értékelésre is szükség van, ennek segítségével az elért eredményeket

50

hasonlíthatják össze a kitűzött célokkal, elvárt eredményekkel. Az értékelés a stratégia sikerét és

hatásait méri, tartalmazza a monitoring eredmények elemzését és értelmezését az eredmények

azonosítása és a gyenge pontok meghatározása, a visszacsatolás, a stratégia továbbfejlesztése és az

elvárt indikátorok teljesítése érdekében.

Munkaerő-piaci, vállalkozásfejlesztési és munkaerő igényfelmérések elvégzése

A foglalkoztatók feltérképezése és a képzési igényeik azonosítása érdekében részletes igényfel-

mérés valósul meg. Azonosítani szükséges a munkaerőigényt, a munkakörök betöltéséhez

szükséges végzettségeket, kompetenciákat, illetve a foglalkoztató megadja a kínálati csomagját..

Paktum iroda működtetése, valamint ügyrend, munkarend és költségvetés kidolgozása

A gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési paktum megvalósítása és fenntartása során foglalkoztatási

fórum (partnerség), irányító csoport (partnerséget reprezentáló szűkebb testület), paktumiroda

felállítása működtetése, ügyrend, munkaterv kidolgozása, költségvetés kidolgozása, az ehhez

szükséges szakmai kompetenciák, humán-erőforrás biztosítása szükséges. Paktumiroda működtetése

1 fő vezetővel és 1 fő főállású koordinátorral.

A paktum iroda tervezett szolgáltatásai:

a megyei jogú város önkormányzatának szakmai háttérszervezeti feladatainak ellátása a helyi

gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztésben, amely segíti a területfejlesztési feladatellátást;

megyei jogú város befektetés-ösztönzési és munkahely-teremtési programjainak

menedzselése;

a 2014-20-as megyei gazdaságfejlesztési részprogramok megvalósításának segítése;

a megyei jogú város gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési programjainak

forráskoordinációja;

a paktum-területen partnerségi fórumok, rendezvények szervezése;

a munkaadók gazdasági foglalkoztatási helyzetének nyomon követése, az információk

begyűjtése és átadása, információs bázis naprakészen tartása érdekében;

a munkaerő toborzó tevékenységhez való kapcsolódás és annak elősegítése érdekében

(kereslet és kínálat párosítása);

munkáltatók tájékoztatása, munkaerőigényük felvétele;

folyamatos vállalati kapcsolattartás, igények, felmerült problémák összegyűjtése és

továbbítása a megfelelő paktum-partnerek számára;

álláslehetőségek feltárása, bemutatása álláskeresők számára.

a Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának szolgáltatásairól, az álláskeresési

támogatásokról tájékoztató, foglalkozást segítő támogatásokról tájékoztató nyújtása

munkáltatók részére;

városi szintű gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési forráskoordinációja.

A paktum iroda hatékony működése, és a tevékenységek, folyamatok megfelelő ellátása érdekében

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdaságfejlesztő Szervezete külső szolgáltató

bevonásával monitoring eljárásrend kidolgozását tervezi. A monitoring eljárásrend egyfajta

kézikönyvként, útmutatóként tartalmazza a tevékenység részletes működési rendjét, a paktum-

működés monitoring folyamatának leírását.

51

A kézikönyv elkészítésének célja, hogy a foglalkoztatási paktum összetett feladatrendszerében a

működés hatékonyan és eredményesen kerüljön megtervezésre és a végrehajtás során

megszervezésre. Ez a későbbi fenntarthatóság egyik záloga is.

Együttműködési megállapodás aláírása (A TSZ megkötésétől számított hat hónapon

belül)

A fentebb olvasható „Foglalkoztatási paktum létrehozása, helyzetelemzés készítése” tevékenység

kifejtése során a paktum létrehozását bemutató folyamat záróaktusának menedzselése.

Működési tapasztalatok összegyűjtése, megosztása

A paktum menedzsment tervezi részvételét a létrehozás alatt álló országos paktum platformban, és

folyamatosan együttműködik a Kormányhivatallal is a szakmai tapasztalatok megosztása, terjesztése

érdekében.

Partnerségi folyamatok részletes dokumentációja

A partnerségi folyamat változásainak, az ahhoz köthető találkozók, rendezvények dokumentálása.

Figyelemfelkeltés

A széleskörű partnerség megteremtése és a projekt tudatosítása érdekében kötelezően

ellátandó feladat az együttműködési hálózatban érintett partnerek és minden érintett körében.

A paktum internetes felülete ezt a tevékenységet folyamatosan segíteni fogja. A tevékenység

Tatabánya Megyei Jogú Várossal együttműködve valósul meg. Megvalósíthatóság

tanulmány (MT) elkészítése, széleskörű partnerség bevonásával

A Felhívás mellékleteként közzétett útmutató alapján, részletes Megvalósíthatósági tanulmány – MT –

elkészítése, széleskörű gazdasági és társadalmi partnerséggel, a megyei jogú város és a helyi

szereplők kötelező bevonásával.

A megyei jogú városi, a megyei és a helyi paktumok tevékenységeinek

összehangolása, a szinergia biztosítása, a megyei önkormányzat és a MKIK bevonása

A megyei, helyi, valamint a megyei jogú városi paktumoknak szinergiában kell működniük, az

ellentétes hatást kiváltó mechanizmusokat kerülni kell, továbbá a helyi paktumoknak az előírásoknak

megfelelően követniük kell a megyei paktumok legfontosabb módszertani sajátosságait.

Az előkészítés során és majd a megvalósítás folyamán folyamatos együttműködésre törekszik a

megyei jogú város vezette konzorcium a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és

Iparkamarával, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal és a helyi paktumok gazdáival. A

megyében létrejövő akár helyi, akár megyei szintű foglalkoztatási kezdeményezéseket is

összehangolják a megyei jogú város által létrehozott paktum tevékenységeivel. Igényfelmérések mind

az előkészítési, mind a megvalósítási szakaszban készülnek.

A megvalósítás során a végrehajtási tapasztalatok tükrében is rendszeres egyeztetés szükséges,

amely egyeztetések állandó résztvevője lesz a támogatásokat közvetítő Komárom-Esztergom Megyei

Kormányhivatal is.

2.3.2.2 ÖNÁLLÓAN TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK

A) Főtevékenység: Foglalkoztatási megállapodások (paktumok) programrészéhez (1. főtevékenység)

kapcsolódóan:

Foglalkoztatási megállapodások működtetéséhez kapcsolódó és nélkülözhetetlen

tevékenységek

52

Információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti

kezdeményezések összehangolása

A megyei jogú város helyzeténél és szerepénél fogva aktívan együttműködik a helyi és térségi

szereplőkkel, kapcsolatrendszere kiterjedt, ebből következően képes a vélemények kölcsönös

megismerését elősegíteni, a meglévő és új kezdeményezéseket összehangolni. A helyi foglalkoztatási

szint növelése érdekében a megyei jogú város ezt a feladatot kiemelten kívánja kezelni.

Szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) elkészítése

Foglalkoztatási partnerségek és menedzsment kapacitások erősítése, az

információáramlás javítása

Megyei jogú város szintű együttműködési hálózatok kialakítása

A jó gyakorlatok megismerése és átadása érdekében Tatabánya Megyei Jogú Város

együttműködéseket kíván kialakítani más megyei jogú városokkal, fókuszba állítva a foglalkoztatási

paktumok tapasztalatait.

A projekt gazdasági és foglalkoztatási jövőképének és stratégiájának kidolgozása,

munkaerő-piaci projektjavaslatok kezdeményezése

A konzorcium többi tagjával együtt fontos feladat a projekt jövőképének megfogalmazása,

stratégiájának kidolgozása, a helyi szükségletek ismeretén alapuló munkaerő-piaci projektjavaslatok

kezdeményezése.

Munkahelyek megtartásának segítése, munkahelyek teremtésének ösztönzése

A konzorcium többi tagjával együtt kiemelt feladat, hogy a projekt keretében rendelkezésre álló

eszközök segítségével a munkahelyek megtartása támogatva legyen és emellett az új munkahelyek

megteremtésének a feltételeit is ösztönözzék.

Tudásbővítésen, tréningeken, képzéseken való részvétel

A foglalkoztatási paktum projekt szakmai megvalósításában közvetlenül részt vevő munkatársak

részére a foglalkoztatási paktumra, paktum menedzsmentre vonatkozó ismereteik elmélyítését és

bővítését célzó paktum menedzsment-képzés valósul meg 2017. január 31-ig.

Kommunikáció az együttműködési hálózatban érintett partnerek között

A paktumirodát felállító Gazdaságfejlesztő Szervezet mellett az önkormányzat is aktívan részt kíván

venni az együttműködési hálózat tagjai közötti kommunikáció „akadálymentesítésében.”

Kommunikáció a célcsoport felé

A Gazdaságfejlesztő szervezet célcsoportot elérő kommunikációs tevékenységet is tervez annak

érdekében, hogy elérje azon munkanélkülieket, akik nincsenek regisztrálva, ezen embereket főként a

paktumszervezetben részt vevő civil szervezetek közreműködésével lehet elérni. Együttműködő

szervezetek megjelenési helyein célszerű elhelyezni tájékoztató anyagokat.

Rendezvények szervezése

Mind a célcsoport mind a munkáltatók számára hasznos esemény egy állásbörze, melyet a Tatabánya

Ahol Otthonra Találsz programmal tervez összekapcsolni a GFSZ.

Partnerséget működtető szervezet projekt menedzsment és koordinációs feladatainak

ellátása

53

Kapcsolat gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési projektekkel, forráskoordináció

segítése

Az önkormányzat alapvető feladata a különböző gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztésekkel való

kapcsolattartás, a foglalkoztatási paktum keretei között erre a tevékenységre Tatabánya MJV még

erőteljesebben fog koncentrálni. A Gazdaságfejlesztő Szervezet ezt a folyamatot intenzíven támogatni

fogja, akárcsak a forráskoordináció támogatását.

B) Főtevékenység: Munkaerő-piaci programokhoz, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához

kapcsolódó programrészhez (2. főtevékenység) kapcsolódóan:

A célcsoportot érintő egyéb munkaerő-piaci tevékenységek

A GSZ biztosítja a projekt keretében a munkaerő-piaci szolgáltatások egy részét – több esetben

együttműködve a kormányhivatallal - a projekt célcsoportja számára. Az ide tartozó

tevékenységek a következők:

- Munkaerő-piaci információk nyújtása: az elhelyezkedés elősegítése, a bejelentett üres

álláshelyek betöltése (közvetítés). Az információnyújtás történhet önállóan vagy

tanácsadás, állásbörze, továbbá munkaközvetítés keretében is. A feladatot megosztva

látja el a KEMKH és a GFSZ; alapelv, hogy a GFSZ a nagyobb vállalatok, a KEMKH a

KKV-k felé folytat aktív megkereséseket és igényfelméréseket, és tájékoztatást ad a

célcsoport számára a tanácsadások, felmérések, állásinterjúk során; a KEMKH vállalati

kapcsolattartót (állásügynököt) alkalmaz a feladat ellátására (preferáltan a

versenyszférából), gondoskodik a megszerzett információk GFSZ részére történő

átadásáról, a munkaadói igényekről nyilvántartást vezet. A feladat a két szervezet

munkatársainak szoros együttműködésével, mindkét fél erősségeire építve, valósul meg.

A munkáltatók felkészítése a célcsoport foglalkoztatására szintén e szolgáltatás

keretében valósul meg, mindkét szervezet által.

- Célcsoport elérése, kiválasztása: Hátrányos helyzetű célcsoportok több csatornán

történő felkutatása, a program támogatási lehetőségeinek és szolgáltatásainak

ismertetése. A feladatot a GFSZ látja el, szoros együttműködésben a kormányhivatallal;

a tevékenység során elért célcsoport első interjúja (beszélgetés) a KEMKH telephelyén

valósul meg, közvetlenül a regisztrációt követően, ahonnan a kormányhivatal

munkatársai irányítólappal továbbítják a jelentkezőt a GFSZ kiválasztási

szakembereihez, akik elvégzik a további szakmai feladatokat. A folyamatba a

munkáltatói oldal is bevonásra kerül.

- Célcsoport felmérése: Egyéni cselekvési terv készítése, tanulási képességek és

készségek vizsgálata, a munkavállalói készségek, képességek felmérése. A GFSZ

munkaerő-piaci információnyújtásért felelős tanácsadó szakemberei végzik a

szolgáltatást a célcsoport felmérését a folyamat során. Első lépésben a KEMKH minden

esetben elbeszélget a célcsoporti személyekkel és elhelyezkedést segítő tervet dolgoz

ki.

- Pályatanácsadás: pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése (érdeklődés,

képesség, személyiség felmérés után a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pályaterv

kialakítása). A GFSZ és a KEMKH megosztva, együttműködve végzi a feladatot. Az

elhatárolás célcsoport sajátosságai alapján történik. Pályatanácsadás céljából

pályaválasztási tanácsadó füzet kiadása javasolt.

- Programból való lemorzsolódás megelőzése: munkaerő-piaci mentori szolgáltatás,

rehabilitációs mentori szolgáltatás, munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés

segítése, betanítás, munkahelymegtartás segítése, utókövetés. A GFSZ és a KEMKH

54

megosztva, együttműködve végzi a feladatot. Az elhatárolás célcsoport sajátosságai,

illetve a vállalati kapcsolatok alapján történik.

Szinergia az 1. és a 2. főtevékenység között

A megyei jogú város áttekintett gazdasági, foglalkoztatási helyzetképe alapján megalkotott Tatabánya

Foglalkoztatási Stratégiája alapvetően 3 prioritást határoz meg, ezek:

1. prioritás: Munkaerő utánpótlás biztosítása 2. prioritás: Munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztése 3. prioritás: Foglalkoztatási partnerség ösztönzése

A három prioritás szorosan kapcsolódik egymáshoz, egymást erősítik: az 1. prioritás a

munkavállalókra, a 2. prioritás a foglalkoztatókra, míg a 3 prioritás a munkaerő-piaci szereplők

tevékenységének összehangolására helyezi a hangsúlyt. Az egyes prioritások megvalósítását célként

megfogalmazott intézkedések segítik.

2.3.2.2 ÖNÁLLÓAN NEM TÁMOGATHATÓ, DE KÖTELEZŐEN MEGVALÓSÍTANDÓ

TEVÉKENYSÉGEK:

Gyermekellátási szolgáltatások bemutatása

A GSZ elemzi a paktum-terület gyermekellátási szolgáltatásait és annak lehetőségét, hogy a TOP

TC8 ERFA forrásaiból (1. prioritás) fejlesztett új gyermekellátási kapacitások humánerőforrás

szükségleteinek támogatására milyen formában nyújthatóak munkaerő-piaci szolgáltatások (képzési

és foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatások) a paktum keretein belül.

Nyilvánosság biztosítása

A Gazdaságfejlesztő Szervezet (Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatával közösen) biztosítja

a kötelezően előírt nyilvánosságot, melynek költsége, amely a „Széchenyi 2020 Kedvezményezettek

Tájékoztatási Kötelezettségei útmutató és arculati kézikönyv „KTK 2020“ című melléklet elemei

esetében a Felhívás „Kommunikációs csomagok egységárai” című mellékletében meghatározott

egységárak alapján egyszerűsített elszámolás keretében számolható el.

Projektmenedzsment

A Gazdaságfejlesztései Szervezet biztosítja az átfogó projektmenedzsmentet. A Paktum menedzser

szervezet, a Paktum Módszertani Kézikönyvben meghatározott módszereknek, folyamatoknak

(partnerségi találkozók, egyeztetések, projektirányító ülések, stb.) megfelelőn biztosítja a partnerség

tevékenységeinek koordinálását. Elvégzik a kifizetési kérelmek benyújtásával kapcsolatos teendőket,

gondoskodnak a támogatások szabályos, Támogatási Szerződésnek megfelelő felhasználásáért.

55

2.3.3 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FOGLALKOZTATÁSI

FŐOSZTÁLYÁNAK TEVÉKENYSÉGEI

2.3.3.1 ÖNÁLLÓAN TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK

A) Főtevékenység: Foglalkoztatási megállapodások (paktumok) programrészéhez (1. főtevékenység)

kapcsolódóan:

A projekt gazdasági és foglalkoztatási jövőképének és stratégiájának kidolgozása,

munkaerő-piaci projektjavaslatok kezdeményezése

A konzorcium többi tagjával együtt fontos feladat a projekt jövőképének megfogalmazása,

stratégiájának kidolgozása, a helyi szükségletek ismeretén alapuló munkaerő-piaci projektjavaslatok

kezdeményezése.

Munkahelyek megtartásának segítése, munkahelyek teremtésének ösztönzése

A konzorcium többi tagjával együtt kiemelt feladat, hogy a projekt keretében rendelkezésre álló

eszközök segítségével a munkahelyek megtartása támogatva legyen és emellett az új munkahelyek

megteremtésének a feltételeit is ösztönözzék.

Tudásbővítésen, tréningeken, képzéseken való részvétel

A foglalkoztatási paktum projekt szakmai megvalósításában közvetlenül részt vevő munkatársak

részére a foglalkoztatási paktumra, paktum menedzsmentre vonatkozó ismereteik elmélyítését és

bővítését célzó paktum menedzsment-képzés valósul meg 2017. január 31-ig.

Kapcsolat gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési projektekkel, forráskoordináció

segítése

Az önkormányzat alapvető feladata a különböző gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztésekkel való

kapcsolattartás, a foglalkoztatási paktum keretei között erre a tevékenységre Tatabánya MJV még

erőteljesebben fog koncentrálni. A Gazdaságfejlesztő Szervezet mellett a Komárom-Esztergom

Megyei Kormányhivatal is támogatni fogja ezt a folyamatot.

B) Főtevékenység: Munkaerő-piaci programokhoz, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához

kapcsolódó programrészhez (2. főtevékenység) kapcsolódóan:

A célcsoportot érintő képzéshez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó, alábbi

tevékenységek, melyek kizárólag a megyei kormányhivatalok megvalósításával, azok

szakmai szabályozása szerinti mértékben és időtartamban támogathatók:

- Foglalkoztatást elősegítő képzésben történő részvétel támogatása:

- képzési költség támogatása (egyéni és csoportos egyaránt);

- a képzéshez kapcsolódó (helyi/helyközi) utazás, szállás és étkezés támogatása;

- a képzés idejére szóló keresetpótló juttatás és járulékainak biztosítása;

- a képzés alatt igénybe vett gyermekfelügyelet vagy más hozzátartozó

ápolásának/gondozásának támogatása.

A program keretében az álláskereső személyeknek, adott üres álláshely betöltését fókuszba állító,

célzott képzése és/vagy foglalkoztatása valósulhat meg, azzal, hogy álláskeresők munkaerő-piaci

képzése csak az adott térségben meglévő, vagy feltárt munkaerő igényekhez mérten támogatható.

- Elhelyezkedést segítő támogatások:

56

- bértámogatás nyújtása;

- munkatapasztalat-szerzést elősegítő bérköltség-támogatás nyújtása;

- a munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó utazás

támogatása;

- mobilitás támogatása (lakásbérleti hozzájárulás és a heti ingázás kezdeti

nehézségeit megkönnyítő, ideiglenes támogatás).

A célcsoport min. 6, maximum 12 hónapos, folyamatos, támogatott, vagy nem támogatott

foglalkoztatása, vagy önfoglalkoztatás támogatása a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által

kidolgozott módszertani útmutató alapján.

A célcsoport továbbfoglalkoztatását a támogatott foglalkoztatást követő legalább a támogatott időszak

felével megegyező ideig folyamatosan szükséges biztosítani a bértámogatást igénybe vevő

munkáltatónál, majd a támogatást követő 6 hónap végén monitorozni.

A foglalkoztatás ösztönzését szolgáló támogatások odaítélésénél előnyben kell részesíteni a TOP

ERFA forrásból támogatott üzleti infrastruktúrát igénybe vevő vállalkozások, valamint a

gyermekellátási szolgáltatások fejlesztések humánerőforrás igényeit kiszolgáló kérelmeket.

A program keretében a 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 11.§ (2) bekezdése alapján a szervezet

egységei bértámogatást azon álláskeresők elhelyezkedése érdekében nyújthatnak, akik

legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik vagy

25 életévét nem töltötte be vagy

50. életévét betöltötte vagy

a járási hivatal legalább hat hónapja álláskeresőként nyilván tartja vagy

saját háztartásában egy vagy több eltartott személlyel egyedül élő felnőtt, vagy

12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg

terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült,

vagy

nappali tagozatos tanulmányait legalább két éve fejezte be, és még nem állt rendszeres

fizetett alkalmazásban.

A bértámogatás kizárólag a 651/2014/EU bizottsági rendelet I-II. fejezetében és 32-33. cikkében

foglaltakkal összhangban nyújtható.

Azon programba vont hátrányos helyzetű vagy inaktív személyek foglalkoztatásának elősegítéséhez,

akik a bértámogatás szempontjából nem hátrányos helyzetűek, de minimis jogcímen lehet a projekt

keretében támogatást nyújtani.

- Munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos támogatások:

- a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos (helyi/helyközi) utazási költség

támogatása;

- a szolgáltatáshoz kapcsolódó keresetpótló juttatás és járulékainak biztosítása;

- a szolgáltatás alatt igénybe vett gyermekfelügyelet vagy más hozzátartozó

ápolásának/gondozásának támogatása.

- Önfoglalkoztatóvá válás támogatása (maximum 6 havi, a minimálbér összegével

megegyező mértékű támogatás)

57

- A foglalkozás-egészségügyi és képzési alkalmassági vizsgálatok és költségeinek

megtérítése

A célcsoportot érintő egyéb munkaerő-piaci tevékenységek

A következő szolgáltatásokat Tatabánya megyei jogú város foglalkoztatási paktumában részben vagy

egészben a Kormányhivatal fogja ellátni:

- Munkaerő-piaci információk nyújtása: az elhelyezkedés elősegítése, a bejelentett üres

álláshelyek betöltése (közvetítés). Az információnyújtás történhet önállóan vagy

tanácsadás, állásbörze, továbbá munkaközvetítés keretében is. A feladatot megosztva

látja el a KEMKH és a GFSZ; alapelv, hogy a GFSZ a nagyobb vállalatok, a KEMKH a

KKV-k felé folytat aktív megkereséseket és igényfelméréseket, és tájékoztatást ad a

célcsoport számára a tanácsadások, felmérések, állásinterjúk során; a KEMKH vállalati

kapcsolattartót (állásügynököt) alkalmaz a feladat ellátására (preferáltan a

versenyszférából), gondoskodik a megszerzett információk GFSZ részére történő

átadásáról, a munkaadói igényekről nyilvántartást vezet. A feladat a két szervezet

munkatársainak szoros együttműködésével, mindkét fél erősségeire építve, valósul meg.

A munkáltatók felkészítése a célcsoport foglalkoztatására szintén e szolgáltatás

keretében valósul meg, mindkét szervezet által.

- Munkatanácsadás: az elhelyezkedését akadályozó körülmények feltárása,

megszüntetése, (az elhelyezkedést segítő terv kidolgozása). A kormányhivatalnál

regisztráló célcsoporti személyekkel a KH munkatanácsadója elbeszélget, majd

irányítólappal tovább küldi őket a GFSZ-hez, ahol majd az állásinterjú során elkészítik az

egyéni cselekvési tervét, felméri a munkavállalói, képességeit. A formális megállapodás

kötés, a programba való beléptetés a KH-ban történik; A GFSZ által toborzott

munkavállalók is első körben a KH-hoz lesznek irányítva.

- Pályatanácsadás: pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése (érdeklődés,

képesség, személyiség felmérés után a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pályaterv

kialakítása). A GFSZ és a KEMKH megosztva, együttműködve végzi a feladatot. Az

elhatárolás célcsoport sajátosságai alapján történik.

- Álláskeresési tanácsadás: az álláskereséshez szükséges ismeretek, technikák oktatása

- Munkaközvetítés

- Programból való lemorzsolódás megelőzése: munkaerő-piaci mentori szolgáltatás,

rehabilitációs mentori szolgáltatás, munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés

segítése, betanítás, munkahelymegtartás segítése, utókövetés. A GFSZ és a KEMKH

megosztva, együttműködve végzi a feladatot. Az elhatárolás célcsoport sajátosságai,

illetve a vállalati kapcsolatok alapján történik.

2.3.3.2 ÖNÁLLÓAN TÁMOGATHATÓ ÉS KÖTELEZŐEN MEGVALÓSÍTANDÓ

TEVÉKENYSÉGEK

B) Főtevékenység: Munkaerő-piaci programokhoz, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához

kapcsolódó programrészhez (2. főtevékenység) kapcsolódóan:

Támogatott foglalkoztatás vagy önfoglalkoztatás

A célcsoport min. 6, maximum 12 hónapos, folyamatos, támogatott, vagy nem támogatott

foglalkoztatása, vagy önfoglalkoztatás támogatása a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által

kidolgozott módszertani útmutató alapján.

58

A foglalkoztatás ösztönzését szolgáló támogatások odaítélésénél előnyben kell részesíteni a TOP

ERFA forrásból támogatott üzleti infrastruktúrát igénybe vevő vállalkozások, valamint a

gyermekellátási szolgáltatások fejlesztések humánerőforrás igényeit kiszolgáló kérelmeket.

Továbbfoglalkoztatás

A célcsoport továbbfoglalkoztatását a támogatott foglalkoztatást követő legalább a támogatott időszak

felével megegyező ideig folyamatosan szükséges biztosítani a bértámogatást igénybe vevő

munkáltatónál, majd a támogatást követő 6. hónap végén monitorozni.

2.3.4 TATABÁNYA VÁROS GYERMEKELLÁTÁSI SZOLGÁLTATÁSAI

A város számára a kiemelt célok egyike a családbarát, munkába állást segítő – különös tekintettel a 0-3 éves korosztály bölcsődei elhelyezését biztosító – intézmények, közszolgáltatások fejlesztése, minőségi megújítása, mindezek ütemezett megvalósítása. Cél, hogy a kínált szolgáltatás magasabb szinten jelenjen meg, és biztosítsa az intézmény szakmai tematikájában megfogalmazottakat. A tervezett beavatkozások egyidejűleg közvetetten hozzájárulnak a célcsoport és családjaik támogatásához, továbbá lehetőséget teremtenek a korai munkába álláshoz, segítik a szülők mielőbbi visszatérését a munka világába, így szorosan kapcsolódnak a foglalkoztatási paktum céljainak megvalósításához.

A város által tervezett bölcsődei fejlesztési célok a komplexitásra törekszenek, így azok az energetikai – elektromos, gépészeti –, valamint az egyéb felújítási szükségletekre is reagálnak. Egyúttal a magasabb színvonalú közszolgáltatás nyújtásához szükséges eszközfejlesztéseket is megcélozzák. A TOP keretében biztosított beavatkozások a szakmai fejlesztésekhez szükséges háttér megteremtésére fókuszálnak, és mellettük energetikai jellegű beavatkozásokat tesznek lehetővé, melyek az épületek hőszigetelésének javítását, a gépészeti rendszerek korszerűsítését foglalják magukban.

A gyermekellátási szolgáltatások fejlesztését lehetővé tevő TOP 6.2.1.-15. pályázati kiírás 3.2.1 pontja alapján a projekt keretében egy intézmény több feladat-ellátási helyének fejlesztése valósul meg, a meghatározott maximálisan igényelhető támogatási összeg figyelembevételével.

Tatabánya Megyei Jogú Város bölcsődei intézményrendszere a 1997. évi XXXI. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 42. § (1) bekezdése alapján biztosítja a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. A bölcsőde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos gyermekek nevelését és gondozását is. A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel működtetésével vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segítheti a családokat. Tatabányán a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján férőhelyhiány nem mutatkozik, így a fejlesztés keretében a város minőségi fejlesztést tervezünk mind szakmai, mind műszaki területen.

A TOP 6.2.1-15. projekt tervezése és megvalósítása során a város figyelembe veszi a felhívásban meghatározott elvárásokat, többek között a környezetvédelmi és esélyegyenlőségi szabályok betartását, az éghajlatváltozásból eredő terhelések csökkentési lehetőségeinek maximális kihasználását (a pályázati kiírás 3.2. pont a), c) alpont alapján).A létesítmények nem kerülnek átalakításra, a meglevő térkapcsolatok, kialakítások figyelembe veszik az egyetemes tervezési elveket, az esélyegyenlőség biztosítását.

A Tatabányai Egyesített Bölcsődék telephelyei Tatabánya Megyei Jogú Város egy-egy lakónegyedében nyújtják szolgáltatásaikat. A bölcsődék a lakótelepek környezetében az 1970-es, 1980-as években épültek fel. Az öt bölcsődében 380 férőhely áll a kisgyermekes családok rendelkezésére, ebből 1991 óta 12 férőhelyen valósul meg a sajátos nevelési igényű gyermekek korai gondozása, fejlesztése, fejlesztő felkészítése a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján.

59

A TOP 6.2.1-15. projekt esetében 3 intézmény 1-1 feladat-ellátási helyének infrastrukturális és szakmai fejlesztése, a meglevő férőhelyek felújítása, korszerűsítése, a fejlesztést elősegítő terek kialakítása, felújítása történik meg. A bölcsődefejlesztési projektbe kisgyermekellátás területén jártas szakember kerül bevonásra. A beavatkozással 108+96+48=252 fő bölcsődei ellátásban résztvevő gyermek férőhelyének fejlesztése valósul meg. A bölcsődei férőhelyek minőségi fejlesztése közvetlenül érinti Tatabánya Megyei Jogú Város foglalkoztatási paktumának egyik célcsoportját, a GYED-ről, GYES-ről visszatérő nőket.

Tatabánya Megyei Jogú Város óvodai intézményrendszere ellátja az nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 8. § alapján a gyermek hároméves korától kötelező óvodai nevelését. A településen férőhelyhiány nem mutatkozik, így a fejlesztés keretében a város minőségi fejlesztést tervez, mind szakmai, mind műszaki területen.

Tatabánya város földrajzai elhelyezkedése hosszanti irányban igen elnyújtott. A településrészek a városon keresztül futó főút mellett fekszenek. Elmondható, hogy minden településrészen van óvoda, melyek fenntartásával ki lehet elégíteni a szülők igényeit. Tatabánya számára fontos, hogy családbarát városként működjön és minden dolgozó családot ki tudjon szolgálni. A szülők így azt érezhetik, hogy gyermeküket biztonságos környezetben, megfelelő szakemberek mellett tudhatják egész nap, így ők is nyugodtan képesek feladataikat végezni munkájuk során.

Az óvodai feladat-ellátást 8 önkormányzati fenntartású óvodában, 17 telephelyen kerül ellátásra. További két alapítványi, és két egyházi fenntartású óvoda üzemel a városban, melyek működéséhez az önkormányzat közoktatási/köznevelési szerződés kertében többéves együttműködést kötött, melyhez minden évben – költségvetési lehetőségeihez mérten- támogatást is nyújt. Így városi szinten 21 óvoda csoportjaiban képesek fogadni és gondozni az óvódás korú kisgyermekeket.

Tatabánya város lakossága mintegy 70.000 fős, ebből jelenleg (2016. 04.01-i létszám adat) az önkormányzati fenntartású óvodákban 2107 óvodás korú gyermeket látnak el.

A jogszabályi rendelkezések alapján egy csoportba maximum 25 kisgyermek vehető fel. Elmondható, hogy az óvodai kihasználtság megfelelő, hiszen nem éri el a maximumot, de közel jár ahhoz. Így a csoportok nem túlzsúfoltak, s az egész napos nevelés, játékos foglalkozások kellemes környezetben tudnak megvalósulni. Minden csoportban két óvodapedagógus és egy dajka foglalkozik a kicsikkel, munkájukat három csoportonként további egy pedagógiai asszisztens kolléga segíti. Az óvodák minden nap reggel fél hattól délután fél ötig fogadják a gyermekeket. Az óvodai ellátás keretében biztosított a háromszori étkezés, a foglalkozások teljes köre, a fejlesztésre szoruló gyermekek egyéni foglalkozásai, a játék mellett a mindennapos szervezett testmozgás. Sajnos nem minden óvodánk rendelkezik tornateremmel, fejlesztő-és só szobával. A sajátos nevelési igényű óvodások részére terápiás úszómedence szolgálja a sikeres fejlődést. Az óvoda épületén kívül is számos programot szerveznek óvónők a gyermekek részére: A természetes környezettel erdei óvodában ismerkedhetnek meg a kicsik, kulturális program keretében rendszeresen vesznek részt színházi előadásokon, látogatják a városi KRESZ parkot, ahol a közlekedési szabályokat tudják elsajátítani. A TOP 6.2.1-15 Családbarát, munkába állást segítő közszolgáltatások fejlesztése projekt keretében Tatabánya a szakmai színvonal további emelését tűzte ki célul a bölcsődei fejlesztésekhez hasonlóan az óvodák esetében is megfelelve a felhívás szakmai-műszaki és esélyegyenlőségi feltételeinek. A TOP 6.2.1-15 projekt esetében 1 intézmény 1 feladat-ellátási helyének infrastrukturális és szakmai fejlesztése, a meglevő férőhelyek felújítása, korszerűsítése, a fejlesztést elősegítő terek kialakítása, felújítása történik meg. A beavatkozással 200+100= 300 óvodás korú gyermek férőhelyének fejlesztés valósul meg.

Az óvodák fejlesztése – a bölcsődékhez hasonlóan – külön figyel a szegényebb családokra, a hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő közösségekre, ezzel remélve, hogy az intézménytípus hátránykompenzáló képessége érvényesülni fog. A bölcsődei fejlesztésekhez hasonlóan a város óvodáinak tervezett megújításánál is fontos szempont a komplexitásra törekvés, az energetikai, gépészeti, és egyéb felújítási szükségleteknek kielégítése mellett a nevelési-pedagógiai munkát segítő eszközbeszerzések lebonyolítása is.

A tervezett projekt kapcsolódik az önkormányzat Tatabányai Foglalkoztatási Paktum című (TOP-6.8.2-15 konstrukció keretében) projektjéhez, melynek egyik kiemelt célja a munkahelyteremtés a hátrányos helyzetű emberek, a marginalizálódott társadalmi csoportok

60

számára. Amennyiben a Tatabányai Foglalkoztatási Paktum projekt eléri célját, elősegítheti a hátrányos helyzetű álláskeresők munkába állását, a magasabb arányú foglalkoztatást.

2.4 KÖTELEZŐ VÁLLALÁSOK, MONITORING MUTATÓK

Az alábbi táblázatban található PO25, PR25 és PR26 indikátorok számítását a következőképpen

tettük meg: a Kormány 1562/2015. (VIII. 12.) Korm. határozat 1. sz. mellékletének 3. pontjában

található Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 1-5. prioritásai eredményességi keretbe

tartozó indikátorok területi célértékei táblázat alapján határoztuk meg a 2020-ig teljesítendő teljes

összes célértéket az egyes indikátorokra vonatkozóan, illetve a Tatabánya Megyei Jogú Városra

vonatkozó teljes indikátor célértéke alapján. Ezen célértékek aránya alapján határoztuk meg a PR25

és PR26 indikátorok értékét. A Tatabánya Megyei Jogú Városra vonatkozó indikátorok értékét

forrásarányosan határoztuk meg: a megyei jogú városra vonatkozó forrás értékét osztottuk el a teljes

forrás és megyei jogú város indikátor célérték hányadával.

11. táblázat: Kötelező vállalások, monitoring mutatók

Kapcsolódó

cél

Monitoring

mutató

megnevezése

Mérték

egység

Kiindulás

i érték Célérték Céldátum

Az adatforrás

megnevezése

Kimenet

A foglalkoztatási

paktumok

keretében

munkaerő-piaci

programokban

résztvevők

száma

fő 0 205 2018.10.31.

Munkaerő-piaci

szolgáltatás

igénybevételét

igazoló dokumentum,

hiteles

dokumentumok

alapján készített

kimutatás, adatbázis.

Az indikátor alatt a foglalkoztatási paktum fejlesztését célzó projekt keretében megvalósult, az álláskeresők

munkába állását segítő munkaerő-piaci programokban résztvevők számát értjük. A munkaerő-piaci program

alatt értendő:

▪ képzési és foglalkoztatást elősegítő támogatás és szolgáltatás;

▪ bértámogatás – és/vagy járuléktámogatás; keresetpótló támogatás;

▪ egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások: HR-klub; mentálhigiénés tanácsadás, pályaorientációs tanácsadás,

motivációs tréning, egyéb tanácsadás, szolgáltatás.

Eredmény

A foglalkoztatási

paktumok

keretében

álláshoz jutók

száma

fő 0 90 2018.10.31.

Foglalkoztatási

megállapodás

dokumentációja,

Munkaszerződés,

önfoglalkoztatást

igazoló okmány

A foglalkoztatási paktum (megállapodás) helyi szinten, a térség foglalkoztatási viszonyainak javítása,

foglalkoztatás bővítése érdekében létrejött, többszereplős, az adott térség gazdasági-társadalmi szereplőinek

formalizált együttműködése. A foglalkoztatási megállapodás átfogó célja az életszínvonal javítása a

foglalkoztatási szint emelésén keresztül. Az indikátor a foglalkoztatási paktumok (megállapodások) keretében,

vagy annak hatására elhelyezkedett munkavállalók számát méri.

61

Kapcsolódó cél

Monitoring

mutató

megnevezése

Mérték

egység

Kiindulás

i érték Célérték Céldátum

Az adatforrás

megnevezése

Eredmény

A foglalkoztatási

paktumok

keretében

álláshoz jutók

közül a

támogatás után

hat hónappal

állással

rendelkezők

száma

fő 0 58 2018.10.31

Foglalkoztatási

megállapodás

dokumentációja

Munkaszerződés,

önfoglalkoztatást

igazoló okmány.

A foglalkoztatási paktum (megállapodás) helyi szinten, a térség foglalkoztatási viszonyainak javítása,

foglalkoztatás bővítése érdekében létrejött, többszereplős, az adott térség gazdasági-társadalmi szereplőinek

formalizált együttműködése. A foglalkoztatási megállapodás átfogó célja az életszínvonal javítása a foglalkoztatási

szint emelésén keresztül. Az indikátor az foglalkoztatási paktumok (megállapodások) keretében, vagy annak

hatására elhelyezkedett és a támogatás után 6 hónappal állással rendelkező munkavállalók számát méri.

Forrás: Saját szerkesztés

2.5 A PROJEKT MÉRFÖLDKÖVEI

12. táblázat: A projekt mérföldkövei

Mérföldkő

sorszáma

Mérföldkő

elérésének

tervezett

dátuma

Megvalósítani tervezett eredmény leírása

1. 2016.07.31

A paktumelemre vonatkozó együttműködés megkezdése Komárom-Esztergom

megye TOP-5.1.1. intézkedés keretében benyújtott projektjével - megyén belüli

paktumok összehangolása;

A paktum partnerség megalapozása - a társadalmi és gazdasági partnerek

tájékoztatása és az érintettek bevonása, figyelemfelkeltés;

Előzetes költségvetési tervezet, Munkaerő- és képzési, valamint

vállalkozásfejlesztési igények felmérése, foglalkoztató vállalatok és egyéb

szervezetek bevonása;

Projektmenedzsment szervezet megalakulása (szakmai önéletrajz(ok) benyújtása

PDF formátumban);

Kötelező nyilvánosság I. részteljesítése.

2. 2016.09.30

A paktumszervezet felállításának megkezdése - Paktumszervezeti tagok

kiválasztásának módszertana és feltételrendszere;

Paktumszervezet felállítását megalapozó egyeztető fórum;

Szándéknyilatkozat a foglalkoztatási paktumban való részvételről;

Foglalkoztatási stratégiát megalapozó helyzetelemzés.

3. 2016.11.31 Részletes megvalósíthatósági tanulmány, melynek részeként bemutatásra kerül a

horizontális szempontok érvényre jutása;

62

Mérföldkő

sorszáma

Mérföldkő

elérésének

tervezett

dátuma

Megvalósítani tervezett eredmény leírása

Részletes foglalkoztatási stratégia és akcióterv megalkotása és elfogadása;

Reális ütemtervű munkaprogram és projekttervek kidolgozása;

Paktumot alapító együttműködési megállapodás aláírása;

Paktumiroda felállítása és működtetése;

Munkaerő-tartalék adatbázis és toborzási stratégia;

Lebonyolított közbeszerzések teljes dokumentációja;

Honlap kialakítása a partnerség erősítésére és a projektekben résztvevők közötti

kommunikáció megkönnyítésére, valamint foglalkoztatási/munkáltatói fórumok

működtetésére.

4. 2017.04.30

Foglalkoztatás megkezdése, képzések megkezdése;

Munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásának megkezdése;

Tudásbővítés (Paktum-menedzsment képzése);

A célcsoport képzéséhez kapcsolódó programrész megkezdése;

A vállalkozások igényei alapján kidolgozott képzési csomag;

Szakmai megvalósítók képzése (együttműködést elősegítő tréning);

Figyelemfelkeltés (marketing tevékenységek időarányos megvalósítása).

5. 2017.10.31

Monitoring és értékelő folyamat elkészítésének megkezdése - A paktum működés

monitoring folyamatának leírása és az értékelési rendet szabályozó kézikönyv

megléte;

Figyelemfelkeltés (marketing tevékenységek időarányos teljesítése).

6. 2018.04.30

Munkaerő-piaci programelem minimum 50 %-ának teljesítése - Célcsoporthoz

kapcsolódó programelemek részteljesítése;

Befektetés-ösztönzéshez kapcsolódó tevékenységek megvalósítása.

7. 2018.10.31

Paktum minősítési eljárás befejezése - paktum minősítés megszerzése;

A munkaerő-piaci program lezárása;

A paktum működési tapasztalatainak összegyűjtése és megosztása;

A partnerségi bevonással végrehajtott projekt folyamat részletes dokumentációja;

Kötelező nyilvánosság II. részteljesítése;

Tekintettel arra, hogy a felhívás eredményességmérési keretre vonatkozó

indikátor teljesítését is előírja, az indikátorhoz tartozó tevékenység – valamint az

indikátor célérték – teljesüléséről a kedvezményezettnek az adott tevékenység

megvalósításáról jelentést kell tennie. Benyújtandó dokumentumok: a vonatkozó

indikátor adatlapján megjelölt igazolás.

Forrás: Saját szerkesztés

2.6 A PROJEKT MŰSZAKI-SZAKMAI TARTALMA ÉS EREDMÉNYEI

13. táblázat: A projekt műszaki-szakmai tartalma és eredményei

63

Mérföldkő

sorszáma Eredmény megnevezése Eredmény leírása

1.

Együttműködés megkezdése

Komárom-Esztergom megye TOP-

5.1.1. intézkedés keretében

benyújtott projektjével - megyén

belüli paktumok összehangolása

Egyeztető találkozó keretében a Komárom-Esztergom

megyei önkormányzattal tisztázódnak a fő

projektmérföldkövek, és a következő időszak

tevékenységei, megalapozódik a megyén belüli paktumok

összehangolása, az egyes paktumok tevékenységei közötti

szinergiák biztosítása. (Legalább 1 megszervezett és

lebonyolított megye - MJV találkozó)

1.

A paktum partnerség

megalapozása - a társadalmi és

gazdasági partnerek tájékoztatása

és az érintettek bevonása,

figyelemfelkeltés

Legalább 1 db rendezvény (fórum) valamennyi releváns

szervezet bevonásával, a partnerség előkészítésére, az

érintettek tájékoztatására és bevonására, a projekt

tudatosítására. A partnerségi szereplők tájékoztatást

kapnak a paktum lényegéről, meghatározhatják érdekeiket,

szerepeiket.

1. Horizontális szempontok érvényre

jutását bemutató dokumentum

A megvalósíthatósági tanulmány részeként elkészül a

horizontális szempontok érvényre jutását részletesen

bemutató dokumentum.

1. Előzetes költségvetési tervezet

Elkészül az előzetes költségvetési tervezet, amely

megalapozza a projekt pénzügyi ütemezését és

likviditásmenedzsmentjét.

1.

Munkaerő- és képzési, valamint

vállalkozásfejlesztési igények

felmérése, foglalkoztató vállalatok

és egyéb szervezetek bevonása

A potenciális álláshelyek és képzési igények feltárása és a

partnerségi részvételi szándék felmérése megtörténik,

valamint létrejön a foglalkoztatói adatbázis. A

vállalkozásokkal elindul egy kommunikáció, amely

megalapozza a partnerségi, foglalkoztatási és képzési

projektrészt is.

1. Projektmenedzsment szervezet

megalakulása

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának

Gazdaságfejlesztő Szervezete konzorciumi tag székhelyén

létrejön a projekt sikeres megvalósításához

nélkülözhetetlen projektmenedzsment szervezet, amely

pénzügyi vezető és projektmenedzser funkciót biztosít a

projekt 28 hónapos időtartamára. A projektmenedzsment

szervezet felállítása a projekt megkezdésével egy időben

(2016.07.01) történik.

1. Kötelező nyilvánosság I.

részteljesítése

Elkészül a kommunikációs terv, projekt indításkor

sajtóközlemény kerül kiküldésre, megtörténik a

sajtómegjelenések összegyűjtése; elkészül és kihelyezésre

kerül a C típusú tábla, a projektről tájékoztatás jelenik meg

a pályázó honlapján.

2. Foglalkoztatási stratégiát

megalapozó helyzetelemzés

Részletes elemzés a térség munkaerőpiacának

jellemzőiről, a foglalkoztatás nehézségeiről, kritikus

pontokról és a beavatkozási elképzelésekről, valamennyi

releváns gazdasági ágazatra vonatkozóan. A

helyzetelemzés külön fejezetben kitér a TOP TC8 ERFA

forrásaiból fejlesztett új gyermekellátási szolgáltatások

humánerőforrás szükségleteinek bemutatására.

64

Mérföldkő

sorszáma Eredmény megnevezése Eredmény leírása

2.

Paktumszervezeti tagok

kiválasztásának módszertana és

feltételrendszere

Megtörténik a területi szinten jelenlévő, foglalkoztatás

területén releváns szereplők megkeresése és bevonása;

létrejön a paktumszervezet tagjainak kiválasztását

megalapozó, átlátható, transzparens módszertan és

feltételrendszer.

2. Paktumszervezet felállítását

megalapozó egyeztető fórum

Legalább 1 db rendezvény (fórum) az érintettek

bevonásával, amelyen a paktumszervezet leendő

potenciális tagjai tájékoztatást kapnak a projekt

előrehaladásáról, a helyzetelemzés eredményeiről és a

paktumszervezet kiválasztási módszertanról. Az érintettek

átfogó tájékoztatást kapnak a projekt előrehaladásáról és a

paktumszervezet felállítását érintő kérdésekről. A

találkozóról emlékeztető, jelenléti ív készül.

2.

Szándéknyilatkozat a

foglalkoztatási paktumban való

részvételről

Minimum 15 db csatlakozási szándéknyilatkozat.

3. Részletes megvalósíthatósági

tanulmány

Az Irányító Hatóság által kiadott egységes útmutató

alapján, széleskörű gazdasági és társadalmi

partnerséggel, a megyei és helyi szereplők bevonásával

elkészített, legalább 50 oldalas részletes

megvalósíthatósági tanulmány.

3. Munkaerő-tartalék adatbázis és

toborzási stratégia.

Megtörténik a munkaerő-tartalék felmérése; a potenciális

célcsoport tagokról minőségi és számszerű információ is

rendelkezésre áll, amely megalapozza a toborzási

tevékenységet.

3. Paktumot alapító együttműködési

megállapodás aláírása

Létrejön a paktum partnerséget megalapító dokumentum,

valamennyi releváns munkaerő-piaci partner részvételével

a sztenderdek szerint, minimum 15 tagszervezettel.

3. Paktumiroda felállítása és

működtetése

A paktum szervezeti egységei (paktum partnerség, irányító

csoport, menedzsment szervezet, paktumiroda) felállnak,

megvalósul a szervezet ügyrendjének, munkatervének és

reális költségvetésének kidolgozása, és az ehhez

szükséges humánerőforrás biztosítása. Megtörténik a

paktumiroda partnerségi munkatársainak (2 fő)

kiválasztása.

3.

Részletes foglalkoztatási stratégia

és akcióterv megalkotása és

elfogadása

A paktumterületre vonatkozó részletes foglalkoztatási

stratégia és akcióterv kerül kidolgozásra, a felhívásnak

megfelelő feltételekkel. A dokumentum részeként külön

fejezetben kerül bemutatásra a gyermekellátási

szolgáltatások helyzete azzal, hogy a TOP TC8 ERFA

forrásaiból (TOP 6.2. intézkedés) fejlesztett új

gyermekellátási kapacitások humánerőforrás-igényeinek

támogatására munkaerő-piaci szolgáltatások (képzési és

foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatások) nyújthatók a

paktum keretein belül.

65

Mérföldkő

sorszáma Eredmény megnevezése Eredmény leírása

3. Reális ütemtervű munkaprogram

és projekttervek kidolgozása

Elkészül a paktum stratégiájának és akciótervének

megvalósítására alkalmas reális ütemtervű munkaprogram

(1), összhangban a foglalkoztatáspolitika, a térségi

gazdaságfejlesztés és társadalompolitika szempontjaival.

A stratégiai célok megvalósítását szolgáló projekttervek (3)

kidolgozásra kerülnek.

3.

Honlap kialakítása a partnerség

erősítésére és a projektekben

résztvevők közötti kommunikáció

megkönnyítésére, valamint

foglalkoztatási/munkáltatói

fórumok működtetésére

A partneri kommunikációt és a kereslet-kínálat találkozását

segítő portál jön létre

4. Munkaerő-piaci szolgáltatások

nyújtásának megkezdése

Megtörténik a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó

szakmai munkatársak kiválasztása és foglalkoztatása a

GFSZ (4 fő) és a KEM KH (3 fő) szervezetén belül, és

megkezdődik a munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása,

valamint a célcsoport megkeresése,kiválasztása.

4. Foglalkoztatás megkezdése

A célcsoport min. 6, max. 12 hónapos, folyamatos,

támogatott, vagy nem támogatott foglalkoztatásának, vagy

önfoglalkoztatásuk támogatásának megkezdése.

4.

A projekt megvalósítását segítő

tudásbővítésen, tréningeken,

képzéseken való részvétel -

Paktum menedzsment-képzés

A foglalkoztatási paktum projekt szakmai

megvalósításában közvetlenül részt vevő munkatársak

részére a foglalkoztatási paktumra, paktum

menedzsmentre vonatkozó ismereteik elmélyítését és

bővítését célzó paktum menedzsment-képzés valósul meg

2017. január 31-ig.

4.

Az oktatás minőségének,

eredményességének és

hatékonyságának javítása, az

egész életen át tartó tanulás

terjesztése (képzési csomag

kidolgozása)

A vállalkozások igényei szerint kidolgozott képzési

csomag; A munkáltatók által igényelt képzések

tananyagfejlesztése és engedélyeztetése megvalósult.

4. Képzések megkezdése

Megkezdődik az álláskereső személyeknek, adott üres

álláshely betöltését fókuszba állító, célzott képzésének

és/vagy foglalkoztatásának támogatása, a térségben

meglévő, feltárt munkaerő igényekhez mérten.

4.

A projekt megvalósítását segítő

tudásbővítésen, tréningeken,

képzéseken való részvétel -

Szakmai megvalósítók képzése

Megvalósul a projektben résztvevő kulcsszemélyek

együttműködést fejlesztő tréningje

4. Figyelemfelkeltés Marketing feladatok időarányos teljesítése

5. A paktum működés monitoring

folyamatának leírása és az

értékelési rendet szabályozó

Megkezdődik a paktum monitoring és értékelési

folyamatának előkészítése. A folyamat leírását és

értékelési rendet tartalmazó kézikönyv elkészült.

66

Mérföldkő

sorszáma Eredmény megnevezése Eredmény leírása

kézikönyv megléte.

5. Figyelemfelkeltés Marketing feladatok időarányos teljesítése

6. A munkaerő-piaci program

minimum 50%-ának teljesítése

A projektben vállalt munkaerő-piaci programok legalább

50%-ának teljesülése a 7. mérföldkőig (2018.04.30)

megvalósul.

6.

Befektetés-ösztönzéshez

kapcsolódó tevékenységek

megvalósulása

Megvalósul egy befektetés-ösztönzést támogató film és

egy kiadvány elkészítése, valamint 2 gazdasági- és

foglalkoztatási fókuszú vállalkozói fórum lebonyolítása.

7. PO25 indikátor teljesítése

A munkaerő-piaci programokban résztvevők száma. Az

ITP-ben meghatározott forrásarányos célérték teljesülése

2018. október 31-ig. Az indikátor alatt a foglalkoztatási

paktum fejlesztését célzó projekt keretében megvalósult,

az álláskeresők munkába állását segítő munkaerő-piaci

programokban résztvevők számát értjük.

7. PR25 indikátor teljesítése

A foglalkoztatási paktum keretében álláshoz jutók száma.

Az indikátor a foglalkoztatási paktum keretében, vagy

annak hatására elhelyezkedett munkavállalók számát méri.

7. PR26 indikátor teljesítése

A foglalkoztatási paktum keretében álláshoz jutók közül a

támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma.

Az indikátor az foglalkoztatási paktum keretében, vagy

annak hatására elhelyezkedett és a támogatás után 6

hónappal állással rendelkező munkavállalók számát méri.

7. Paktum minősítés megszerzése A paktum sztenderdeknek megfelelő működés igazolása,

sikeresen lezárult minősítési eljárás.

7.

A partnerségi bevonással

végrehajtott projekt folyamat

részletes dokumentációja

Partneri egyeztetések jelenléti ívei, fotók, emlékeztetők

7. Kötelező nyilvánosság II.

részteljesítése

A projektben megvalósított tevékenységekről,

eseményekről kommunikációs célra alkalmas

fotódokumentáció készül, megtörténik a sajtómegjelenések

összegyűjtése, projekt zárásakor sajtóközlemény kerül

kiküldésre és közzétételre, a TÉRKÉPTÉR feltöltése

megtörténik a projektnek megfelelő tartalommal.

7.

A paktum működési

tapasztalatainak összegyűjtése és

megosztása

A paktum megszerzett működési tapasztalatainak,

tanulságainak, jó gyakorlatainak összegyűjtése és

megosztása a projekt honlapján. A tapasztalatok

összegyűjtése a projekt megvalósítása során folyamatosan

történik, a megosztás legvégső határideje a projekt fizikai

befejezése.

Forrás: Saját szerkesztés

3 TÁMOGATÁSI KÉRELEM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI

67

3.1 A TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ ÉS PARTNEREINEK BEMUTATÁSA

3.1.1 A TÁMOGATÁST IGÉNYLŐBEMUTATÁSA

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (TMJVÖ)

Tatabánya Megyei Jogú VárosKomárom-Esztergom megye legnagyobb lakosságszámmal rendelkező

települése, a megye székhelye.

A város vezetési feladatait a vonatkozó jogszabályokban rögzített feltételek szerint a közgyűlés látja

el, melynek képviselője a polgármester és a két alpolgármester. A közgyűlésnek, mint döntéshozó

szervnek a végrehajtó szerve a polgármesteri hivatal, összesen 228 fő alkalmazottal. A hivatal fő

szervezeti egységei:6

1. Belső Ellenőrzési Iroda

2. Jogi Iroda

3. Hatósági Iroda

4. Ingatlangazdálkodási Iroda

5. Humán Iroda

6. Társadalmi Kapcsolatok Irodája

7. Stratégiai és Pályázati Iroda

8. Főépítészi Iroda

9. Városüzemeltetési Iroda

10. Beruházási Iroda

11. Gazdálkodási Iroda

12. Pénzügyi Iroda

13. Adóügyi és Behajtási Iroda

14. Titkárság

15. Informatikai Iroda

16. Városrendészeti Iroda

A fentiek közül kiemelt figyelmet érdemel a Stratégiai és Pályázati Iroda, amely a város által vagy

közreműködésével megvalósítani szándékozott projektek tervezéséért, előkészítéséért,

menedzseléséért felelős.

A város vezetése arra törekszik, hogy külön programokkal támogassa a helyi gazdaság fejlesztését, a

munkaerő-piaci szereplők egymásra találását, a Tatabányán letelepedett cégek bevonását a

megyeszékhely életébe. Ezek közül a programok közül kiemelhető a „Tatabánya hazavár,” a

„Tatabánya, ahol otthonra találsz (TAOT),” és a „Kéz a Kézben”programok.

A „Tatabánya hazavár” program a helyi közösség erősítését, generációk együttműködését, a fiatalok

helyben maradását kívánja támogatni. Ahogy a város honlapján olvasható: „Annak érdekében, hogy a

fenti célokat elérhessük a munkahelyek létrehozása, a családbarát környezet mellett a fiatalokat

megszólító program indítását is szükségesnek tartjuk. A város segíthet a munkát kereső fiatalok és a

szakképzett munkavállalókat kereső cégek és intézmények kapcsolatépítésében, illetve a jól működő

kamatmentes hitel mellett új lehetőségek megteremtésével is támogathatja a fiatalok Tatabányán

maradását.”7

6http://tatabanya.hu//data/cms84036/PH_SZMSZ_(2016.07.01_tol).pdf

7http://tatabanya.hu/fooldal/gyorskereso/info/hazavar_program

68

A „Tatabánya, ahol otthonra találsz (TAOT)” program célja, hogy a megtartsa a gyakorlott

munkavállalókat, illetve városba csábítsa a szakképzett munkaerőt. Ennek érdekében a város növelni

kívánja bérlakás-állományát, illetve a munkásszállót kíván kialakítani.8

A „Kéz a Kézben Programot” szintén az önkormányzat indította útjára. A kezdeményezéshez

csatlakozott gazdasági társaságok, vállalkozások nevelési és oktatási intézményeket „örökbe

fogadnak,” támogatnak, elsősorban bölcsődéket, óvodákat és általános iskolákat. Az örökbefogadás

célja, hogy szoros és hosszú távú együttműködés jöjjön létre a cégek és az intézmények között. A

támogatás formái szerteágazóak, így az élőmunka, eszközök átadása, oktatási felszerelések

vásárlása, pénz felajánlása, tanulmányi versenyek szervezése, üzemlátogatás, kulturális programok,

tanulmányi kirándulások támogatása.9

A támogatási kérelem megvalósításával a támogatást igénylő gazdaságfejlesztő szervezetét (GFSZ)

bízza meg, amely konzorciumi tagként kerül bevonásra a projektbe. A megvalósítás során mind a

projektmenedzsment szervezet, mind a paktum menedzsment szervezet a GFSZ telephelyén működik

majd. Az ily módon történő feladatmegosztás oka, hogy a GFSZ rendelkezik mindazzal az

infrastruktúrával és szakmai kapcsolati rendszerrel, amely a megvalósítás leghatékonyabb módját

tudja biztosítani. A szervezet a 3.1.2. pontban kerül részletes bemutatásra.

3.1.2 A MEGVALÓSÍTÁSBAN RÉSZT VEVŐ PARTNEREK, KONZORCIUMI TAGOK

BEMUTATÁSA

3.1.2.1 TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

GAZDASÁGFEJLESZTŐ SZERVEZETE NONPROFIT KFT. (GFSZ)

Tatabánya Önkormányzata 1996 júniusában, tizenöt millió forintműködési költséggel hozta létre a

gazdaságfejlesztő szervezetet, amelynek elsődleges feladata a térségben letelepedni kívánó

befektetők segítése, a befektetési információk továbbítása. A szervezet 100 %-os önkormányzati

tulajdonban működik. A Gazdaságfejlesztő Szervezet tevékenységének is köszönhető, hogy egyre

több cég telepszik meg az ipari parkban.

A szervezet alapfeladatai a következők:

▪ munkahelyteremtés, valamint a munkaerő-megtartó képesség javítása

▪ új üzem, gyár vagy kereskedelmi létesítmény letelepedésének elősegítése, koordinálása,

ügyintézése

▪ ipari park fejlesztése

▪ gyors, pontos adatszolgáltatás és tanácsadás a potenciális befektetők számára

▪ ingatlanhasznosítás, ingatlanfejlesztési projektek koordinálása

▪ a már működő vállalkozások, kkv-k tevékenységének segítése

▪ nemzetközi és régiós gazdaságfejlesztési programokban való részvétel

A Gazdaságfejlesztő Szervezet alaptevékenységén túl a régióban működő gazdasági társaságok

részére üzleti alapon az alábbi szolgáltatásokkal áll rendelkezésre:

▪ befektetés-szervezés

▪ ingatlan közvetítés

▪ pályázati témában konzultációs tanácsadás

8http://tatabanya.hu//data/cms80810/11.Tatabanya__Ahol_Otthonra_Talalsz(TAOT)program_kereteben_munkassszallo_kialakit

asanak_lehetosege_a_Kozgyules_204.2015(X.22.)hatarozataban_foglaltak_szerint.pdf

9http://tatabanya.hu/fooldal/gyorskereso/info/kez_a_kezben

69

▪ tanulmánykészítés

▪ konferenciák, tájékoztató előadások szervezése

A GFSZ humán és szervezeti kapacitásának bemutatása

A szervezetnél 11 fő áll alkalmazásban határozatlan idejű munkaszerződéssel, heti 40 órás

munkaviszonyban. A Gazdaságfejlesztő Szervezet ügyvezetői tisztségét 1 fő látja el, az ő munkáját

segíti 1 fő ügyvezetői asszisztens. A kollégák közül ketten érettségivel, kilencen felsőfokú

végzettséggel rendelkeznek, közülük öt közgazdászt, két mérnököt és két természettudományi

diplomával rendelkező szakembert találunk.

A hagyományos gazdaságfejlesztési feladatokat, iparterületek fejlesztésével és értékesítésével járó

feladatokat, önkormányzati kiírású pályázati tanácsadást, helyi vállalatokkal való kapcsolattartást, a

pályaorientációval összefüggő feladatokat 2 fő projektmenedzser végzi.

A Duna-Vértes Hulladékgazdálkodási és Rekultivációs projekt és Vértesalja projektért 1 fő

projektmenedzser a felelős. A „Tatabánya, Ahol Otthonra Találsz” programot 1 fő projektmenedzser

koordinálja.

Tatabánya MJV Integrált Területi Programjában szereplő egyes infrastrukturális projektek

menedzselését 3 fő projektmenedzser látja el, egy fő a műszaki területért, egy fő a pénzügyi részért

felelős és egy fő a projekt vezetője, összefogója.

Tatabánya MJV távfűtés-rendszerfejlesztésének koordinálását és az „Otthon melege” programhoz

kapcsolódó feladatokat 1 fő projektmenedzser végzi.

Tatabánya MJV Integrált Területi Programja kapcsán benyújtott „Tatabánya Foglalkoztatási Paktum”

menedzseléséért és pénzügyi elszámolásáért 1 fő projektmenedzser a felelős.

A Gazdaságfejlesztő Szervezet irodája Tatabányán a Szent Borbála út 1. szám alatt található, egy

610 m2 alapterületű épületben, annak egyharmadát (210 m2) használva. A szervezetnek saját

tárgyalója van, de a 210 m2-es iroda- és tárgyalókapacitáson túl az épületben található egy

rendezvényterem (nagy tárgyaló), melyet alkalmanként szintén igénybe vesznek. A szervezetnek egy

saját nyomtatója van, ezen felül három nyomtatót bérelnek. A munkatársak három asztali

számítógépet és 10 laptopot használnak.

3.1.2.2 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL (KEMKH)

A Kormányhivatalok Foglalkoztatási Főosztályai és a Járási Hivatalok Foglalkoztatási Osztályai

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat részeként aktív, ügyfélbarát szolgáltató szervezetként kívánnak

működni, melynek értelmében a hozzá forduló ügyfelek és partnerei számára korrekt, gyors, hatékony

szolgáltatás- és információnyújtást, ügyintézést valósítanak meg. Ez a törekvés összhangban van az

uniós irányelvekkel, ajánlásokkal (PES 2020 Stratégia).

A szervezet széleskörű, a hazai munkaerő-piaci szereplők mindegyike számára elérhető ingyenes

szolgáltatásaival, foglalkoztatást elősegítő támogatásaival hatékonyan közreműködik a gazdaság

igényeinek kielégítésében, valamint hozzájárul a foglalkoztatottság színvonalának megtartásához,

növeléséhez. Az Európai Unió Állami Foglalkoztatási Szolgálatainak hálózatába kapcsolódva a

kormányhivatal EURES partneri feladatokat is végez, biztosítva az EURES-szolgáltatásokat mind az

álláskeresők, mind a munkáltatók részére, ellátva az EURES népszerűsítésére szolgáló

kommunikációs feladatokat.

A kormányhivatal az állami foglalkoztatási feladatok ellátása érdekében végzett tevékenységét a

kormányzati tervekben, célkitűzésekben, programokban meghatározott gazdaság- és

foglalkoztatáspolitikai célok megvalósulásának előmozdítása érdekében szervezi. Főbb céljai: a

gazdasági fellendülés elősegítése a kormányhivatal illetékességi (működési) területén, új

munkahelyek teremtésének és a meglévő munkahelyek megtartásának elősegítése, a

foglalkoztatottság növelése, a munkaerő versenyképességének megőrzése, javítása, a hátrányos

helyzetű társadalmi csoportok munkaerő-piaci pozíciójának javítása.

70

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megalakulásától kezdve országos lefedettségű, megyei és járási

szintű hálózatként az ügyfelekhez közel (szubszidiaritás elvének megfelelően) látja el feladatait. A

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal a megyei illetékességű Foglalkoztatási Főosztály mellett

hat járásban hat foglalkoztatási osztályon és egy munkaerő-piaci ponton biztosítja ügyfelei részére

szolgáltatásait.

A KEMKH programjai keretében GINOP-5.2.1-14 a 25 év alatti fiataloknak, GINOP 5.1.1-15 a

munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő 25-64 év közötti álláskeresők, egyéb módon inaktívak,

illetve GINOP 6.1.1-15 közfoglalkoztatásból kikerülő személyek foglalkoztathatóságát,

foglalkoztatottságát kívánja elősegíteni. Célul tűzte ki, hogy az alacsony iskolai végzettségből,

életkorból, inaktivitásból adódó hátrányokat a program segítségével mérsékelje, csökkentse, illetve a

kedvezőtlen tendenciákat megpróbálja mérsékelni, enyhíteni, pozitív irányba megváltoztatni.

A projekt megvalósításával a megyében 2014. és 2015. évek azonos vizsgált időszakában átlagosan

regisztrált 8100 - 7500 fő 25 év feletti álláskereső 30-35 %-a részére tud szolgáltatásokat és

támogatásokat nyújtani. Az egyéni programjuk eredményeképp javul motivációjuk, képzettségi

szintjük, tudás szintjük, munkaerő-piaci pozíciójuk, sokuknál elérhető, hogy tartósan visszakerüljenek

a munka világába.

A projektek lebonyolítása során, szorosabb kapcsolat alakul ki a KEMKH régi partnereivel, és további

partnerek felkutatására is lehetőség nyílik. Ezáltal, valamint a projektben hangsúlyos munkáltatói

szolgáltatások révén erősödik és javul a szervezet munkáltatókkal történő kapcsolattartása, és

munkahelyfeltáró képessége, növekszik a szervezet munkaerő-piaci részesedése. Mindezek

eredményeképpen segíteni tudja a gazdasági növekedést, új munkahelyek teremtéséhez tud

segítséget nyújtani, és ezáltal a foglalkoztatási szintet növelni, illetve a munkanélküliség mértékét

tovább csökkenteni. Ezzel hozzájárul a Kormány foglalkoztatáspolitikai céljainak eléréséhez.

14. táblázat: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal humán és szervezeti kapacitásának

bemutatása

Név Munkakör Képzettség Szervezetnél

eltöltött idő (év)

Foglalkoztatási

jogviszony

Munkaórák

száma/hét

Hajasné Dr.

Hertelendi

Valéria

Főosztályvezető jogász 19 év kormány-

tisztviselő 40 óra/hét

Dr. Mózes

István

Munkaerő-piaci

Osztály

Osztályvezető

jogász 23 év kormány-

tisztviselő 40 óra/hét

Forrás: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal

A program lebonyolításához a Foglalkoztatási Főosztály, illetve a Foglakoztatási Osztályok teljes

infrastruktúrája rendelkezésre áll. A szervezet az ügyfeleivel, partnereivel történő ügyintézést

(nyilvántartásba vétel; együttműködési megállapodások, hatósági szerződések megkötése), a

támogatások pénzügyi elszámolását, a pénzügyi folyamatok nyilvántartását a Nemzeti Foglalkoztatási

Szolgálat egészében, országosan egységesített informatikai ún. Integrált Információs Rendszerben

(IR), illetve a Foglalkoztatáspolitikai eszközök működtetését támogató Integrált Pénzügyi Információs

Rendszerben (FPIR) végzi.

A kormányhivatal a projekt során bevonandó 205 fő speciális nyilvántartását a Foglakoztatási

Főosztály dolgozói által készített ügyfélnyilvántartó programban rögzíti. A nyilvántartó program gyors,

naprakész adatszolgáltatást biztosít a megvalósítók, a menedzsment és a felső vezetés számára is.

A Munkaügyi Központ által 2004. óta megvalósított, az Európai Unió által társfinanszírozott munkaerő-

piaci programok (HEFOP 1.1; TÁMOP 1.1.2. korábbi szakasza; TÁMOP 1.1.3.) keretében beszerzett

tárgyi eszközök (számítástechnikai berendezések, szoftverek, egyéb irodai eszközök, bútorok,

berendezések) részben rendelkezésre állnak.

71

A program megvalósításához szükséges ingatlanok döntő többségben a Megyei Kormányhivatal

tulajdonában, illetve kezelésében állnak, részben díjmentes bérleményként állnak rendelkezésre.

A kormányhivatal a foglalkoztatási feladatai ellátását a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok,

valamint a szakmai irányítást végző szaktárca által kiadott központi, országosan egységes

módszertani útmutatók, eljárási rendek és egyéb belső szabályzók alapján végzi. Az ügyintézéshez

országosan egységes dokumentumtár, iratminták állnak rendelkezésre. A szervezet a feladatai

ellátásához, valamint a működési folyamatainak optimalizálásához rendelkezik minőségirányítási

rendszerrel, illetve folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendszerét

alkalmazza. A mérések és ellenőrzések folyamatos visszacsatolása lehetővé teszi a folyamatok

szabályozottságának megtartása mellett a feladatellátás színvonalának kiegyensúlyozottságát, és

javítását.

3.1.3 A TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ ÉS PARTNEREINEK A TÁMOGATÁSI KÉRELEMHEZ

KAPCSOLÓDÓ TAPASZTALATÁNAK BEMUTATÁSA

3.1.3.1 TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Tatabánya Megyei Jogú Város regionális és ágazati operatív programok körében egyaránt több

európai uniós forrásból megvalósított fejlesztést menedzselt sikeresen. Ezek között találunk

infrastrukturális fejlesztéseket és a humánerő-forrás képzésével összefüggő projekteket egyaránt. Az

alábbi táblázat a 2010-től 2015-ig megvalósuló uniós projekteket foglalja össze.

15. táblázat: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Európai Uniós projektjei 2010 – 2015.

Pályázati felhívás Projekt címe Támogatói döntés

dátuma Támogatás összege

KDOP 3.1.1/D-09-2f

Megyei jogú városok integrált

városfejlesztési stratégiája

megvalósításának támogatása

„Fő tér és a Városközpont

rehabilitációja” 2010. 11. 10. 977 787 090 Ft

TIOP 1.1.1-07/1

A pedagógiai, módszertani

reformot támogató informatikai

infrastruktúra fejlesztése

„A pedagógiai, módszertani

reformot támogató

informatikai infrastruktúra

fejlesztése Tatabánya

iskoláiban”

2010. 11. 25. 243 840 116 Ft

KÖZOP 5.5.0-09

Városi és elővárosi közösségi

közlekedés fejlesztése

„Tatabánya intermodális

közösségi közlekedési

csomópont létesítése”

2011. 04. 01. 80 645 161 Ft

KDOP 4.2.2-11

Kerékpárforgalmi hálózat

fejlesztése

„Kerékpárforgalmi hálózat

fejlesztése Tatabányán-

2011”

2011. 10. 12. 150 106 517 Ft

TÁMOP 3.1.11-12/2

Óvodafejlesztés

„Óvodafejlesztés

Tatabányán 2012.” 2012. 11. 05. 98 722 352 Ft

KEOP 4.2.0/A/11

Helyi hő és hűtési igény

kielégítése megújuló

energiaforrásokkal

„Napkollektoros melegvíz-

rásegítés Tatabánya város

közintézményeiben”

2012. 12. 13. 8 156 231 Ft

KDOP 3.1.1/E-13

Fenntartható városfejlesztési

„Tatabánya

településfejlesztési

2013. 05. 06. 39 453 000 Ft

72

Pályázati felhívás Projekt címe Támogatói döntés

dátuma Támogatás összege

programok előkészítése koncepciójának és integrált

településfejlesztési

stratégiájának teljes körű

felülvizsgálata és

átdolgozása”

KDOP 3.1.1/D2-13-k2

Megyei jogú városainak

városrehabilitációs témájú kiemelt

projektjavaslataihoz

„A kertvárosi lakótelep

szociális

városrehabilitációja”

2013. 05. 24. 1 199 707 598 Ft

TÁMOP 6.1.2-11/1

Egészségre nevelő és

szemléletformáló életmód

programok - lokális színterek

„Egészségfejlesztés a

Tatabányai Polgármesteri

Hivatalban”

2013. 06. 19. 10 000 000 Ft

TÁMOP 6.1.2-11/1

Egészségre nevelő és

szemléletformáló életmód

programok - lokális színterek

„Egészségfejlesztési és

életmódjavító programok a

tatabányai Turul Óvodában”

2013. 06. 19. 10 000 000 Ft

TÁMOP 6.1.2-11/1

Egészségre nevelő és

szemléletformáló életmód

programok - lokális színterek

„Egészségre nevelő és

szemléletformáló életmód

programok a Kertvárosi

Óvodában”

2013. 06. 19. 10 000 000 Ft

TÁMOP 6.1.2-11/1

Egészségre nevelő és

szemléletformáló életmód

programok - lokális színterek

„Egészségfejlesztő és

életmódjavító

tevékenységek a tatabányai

Sárberki Óvodában”

2013. 06. 19. 10 000 000 Ft

ÁROP 1.A.5-2013

Szervezetfejlesztés konvergencia

régiókban lévő önkormányzatok

számára

„Szervezetfejlesztés

Tatabánya

Önkormányzatánál”

2013. 10. 17. 37 127 218 Ft

KDOP 4.2.1/B-11

Önkormányzati tulajdonú

belterületi utak fejlesztése

„Táncsics út felújítása” 2013. 12. 31. 390 918 580 Ft

KDOP 3.1.1/D1-13-k

Megyei jogú városainak

városrehabilitációs témájú kiemelt

projektjavaslataihoz

„Hagyomány és megújulás

Óvárosban” 2014. 03. 06. 1 308 000 000 Ft

KEOP 4.10.0/N/14

Fotovoltaikus rendszerek

kialakítása

„Fotovoltaikus rendszer

kiépítése a Jókai Mór és

Óvárosi Általános

Iskolákban”

2015. 01. 19. 24 102 346 Ft

KEOP 5.5.0/A/12

Épületenergetikai fejlesztések és

közvilágítás energiatakarékos

átalakítása korszerűsítése

„A Kölcsey Ferenc Általános

Iskola energetikai

korszerűsítése – Tatabánya”

2015. 09. 16. 82 585 228 Ft

73

Pályázati felhívás Projekt címe Támogatói döntés

dátuma Támogatás összege

KEOP 5.5.0/A/12

Épületenergetikai fejlesztések és

közvilágítás energiatakarékos

átalakítása korszerűsítése

"A Dózsakerti Óvoda és az

Óvárosi Bölcsőde

energetikai korszerűsítése -

Tatabánya"

2015. 10. 08. 113 366 975 Ft

Forrás: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata

A hazai forrásból finanszírozott projektek közül ki kell emelni a 2013-ban megvalósított Start

közmunka programot, amelyet a Belügyminisztérium finanszírozott. A program keretében a Magyar

Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programot indított a város egyik legszegényebb területén,

Mésztelepen. Ennek keretében szociális munkások tárták fel a városrész szociális problémáit és

határozták meg azokat a munkafolyamatokat, amelyek a rendkívül rossz életkörülményeken

változtathatnak. A BM forrás a közmunka lehetőségét biztosította 22 fő helyi lakos számára, akik fa

brikettet állítottak elő, a téli fűtési problémák enyhítése érdekében.

3.1.3.2 TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

GAZDASÁGFEJLESZTŐ SZERVEZETE NONPROFIT KFT.

A Gazdaságfejlesztő Szervezet elsősorban befektetés-ösztönző tevékenységeket támogat és

koordinál, továbbá Tatabánya Megyei Jogú Város európai uniós pályázatainak projektjeit menedzseli,

megalakulása óta.

A Gazdaságfejlesztő Szervezetnek a befektetés-ösztönzéshez kapcsolódó tevékenységei mellett

kiemelt feladatai közé tartozik a városfejlesztési célú projektek megvalósításában való részvétel.

Ezek közül az alábbiakat szükséges kiemelni, mint a legnagyobb beruházással járó projekteket.

1. A Fő tér Projekt és a Városközpont rehabilitációja c. projekt elszámolható összköltsége

mintegy 1,5 milliárd forintra rúgott. A fejlesztések átfogó célja volt, hogy Tatabánya központi területe a

saját lakosai számára vonzó, sokrétű funkcióval bíró, modern építészeti együttessé alakuljon át. A

fejlesztések eredményeként a Fő tér egyes elemeit (felső Fő tér, Árpád sétány, zeneiskola előtti Fő

tér) egymással és a városközpontot a környező nagy forgalmú helyekkel összekötő kapcsolatok jöttek

létre. Az akcióterület fejlesztésének célja volt továbbá a városközpont építészeti, városképi

vonzerejének növelése, illetve a városközponti jelleg megerősítése vonzó közterek és közösségi

funkciók kialakításával.

A program elemei a következők voltak:

▪ A Városháza tanácstermének rekonstrukciójával a földszint megnyitása, az épület

bekapcsolása a Fő térbe.

▪ A Fő tér megújítása.

▪ A felső Fő tér átépítésekor lényeges szempont a gyalogos kapcsolatok megteremtése a

városközpont más részei felé (alsó Fő tér, sétáló utca) és a tér körül kialakítandó

létesítményekhez való természetes kapcsolatok kialakítása.

▪ A sétáló utca statikai megerősítése, burkolatának felújítása, a közvilágítás korszerűsítése és

utcabútorok kihelyezése.

▪ A Fő tér Zeneiskola előtti térrészének teljes megújítása, átalakítása, zenepavilon felállítása.

▪ A Főiskola két épülete és az Életfa tér összekapcsolása.

▪ A Főiskola két épületét összekötő gyalogút kiépítése és az Életfa tér bekapcsolása a Főiskola

és Fő tér közötti útvonalba, közvilágítás korszerűsítése, kapcsolódó zöldfelületek rendezése,

kertészeti megoldása, térfigyelő kamerarendszer kiépítése.

74

▪ Multifunkcionális tanácsterem kialakítása.

▪ A Városháza Tanácstermének rekonstrukciója, az épület emeleti szintjén egy újjáépített

multifunkcionális tanácsterem kialakítása.

2. Duna-Vértes Hulladékgazdálkodási és Rekultivációs projekt keretében 2004-ben jött létre a

Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, melynek alapvető célja a térség

hulladékgazdálkodási problémáinak, többek között a felhagyott TSZH lerakók rekultivációjának

komplex megoldása.

Projektek:

a) Duna-Vértes köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program

A Duna-Vértes köze Regionális Hulladékgazdálkodási Program egy olyan – 79 Komárom-Esztergom,

Fejér és Pest megyei település által kezdeményezett – projekt, melynek elsődleges célja a térség

hulladékkezelésének korszerűsítése.

A térség hulladékkezelése a projekt indításakor nem felelt meg az Európai Uniós elvárásoknak, a

vegyesen gyűjtött hulladék aránya nagyon magas volt és az kezelés nélkül lerakásra került.

Elkülönített gyűjtés szinte csak közterületeken lévő gyűjtőszigetekkel (az újrahasznosítható hulladék

lerakására alkalmas gyűjtőedényekkel), igen alacsony hatékonysággal működött. Ezen kívül a

lakossági zöldhulladék feldolgozása sem volt megoldott, valamint a projektterületen lévő lerakó

kapacitása sem volt elegendő. A fennálló körülményeket egy olyan korszerű és összetett

hulladékgazdálkodási rendszer váltotta fel, mely segítségével a környezettudatos hulladékkezelés

könnyen megvalósíthatóvá és elérhetővé válik a lakosok számára.

A projekt fő célja volt a csomagolóanyagok fokozott újrahasznosítása, és a szelektív hulladékgyűjtés

megújítása új gyűjtőszigetek és házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés formájában. A hasznosítható

hulladékok különválogatva és hasznosítva csökkentik a hulladéklerakókba kerülő hulladék

mennyiségét, miközben növelik a gazdasági teljesítőképességet.

A program törekvései közé tartozik továbbá a szerves hulladék lerakásának csökkentése, ennek

érdekében több településen is komposztálótelepek jönnek majd létre. A házi komposztálást a projekt

házi komposztáló gyűjtőedények kiosztásával támogatja. Ezen kívül egy hulladék-feldolgozó központ,

valamint hulladékgyűjtő udvarok biztosítják majd a rendszer hatékonyságát.

A projekt Európai Uniós támogatással valósul meg, nettó összköltsége: 16.855.905.411 Ft (az

érvényes Támogatási Szerződés szerint)

b) Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja a Duna-Vértes Köze Hulladékgazdálkodási

Társulás területén

A projekt célja a felszíni és felszín alatti vizek további szennyeződésének megakadályozása és a

környezetterhelés csökkentése érdekében, összhangban az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel,

illetve a hulladéklerakással valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és

feltételekről szóló 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelettel térségi szinten rekultiválja a környezetet és

lakosságot is folyamatosan veszélyeztető régi, műszakilag nem megfelelő bezárt illetőleg felhagyott

települési szilárd-hulladék lerakókat. A projekt összköltsége: 6.353.799.508 Ft (1. ütem) és 5.908.377

474 Ft (2. ütem).

3. A „Kertvárosi lakótelep szociális célú városrehabilitációja” elnevezésű projekt

pályázati úton 1,2 milliárdos 100 százalékos állami támogatásban részesült. A projekt kiemelkedő

eleme a Kertvárosi lakótelep 22 társasházának rekonstrukciója, amely tartalmazza az épületek tető,

homlokzat, födém felújítását, hő- és vízszigetelését, a homlokzati nyílászárók cseréjét, a lépcsőházi

bejáratok felújítását, akadálymentesítését, valamint a fűtésrendszer részbeni felújítását. Az érintett

447 lakás önkormányzati bérlakás.

75

A program során többek között egy „Máltai-típusú” játszótér került kiépítésre, továbbá helyet kapott az

ESZI Családsegítő Szolgálat kertvárosi irodája, amely így helybe tudja vinni a korábban nehezen

elérhető szolgáltatásait. A rehabilitáció részeként megtörtént a Lila Óvoda homlokzati nyílászáróinak

cseréje, az épület hőszigetelése és az akadálymentesítés is, továbbá egy új buszmegálló megépítése.

A program kidolgozásában részt vettek civil szervezetek, valamint a helyszínen élő emberek. A

projektben szereplő közösségi, integrációs és szociális célok új élethelyzeteket biztosítanak a

Kertvárosi lakótelepen élő embereknek.

4. A „Hagyomány és megújulás Óvárosban” c. városrehabilitációs projekt keretében

mintegy 1,3 milliárd forint támogatási összegben részesült Tatabánya városa. A támogatási szerződés

megkötésére 2014 áprilisában került sor, projekt befejezésének határideje 2015. szeptember vége

volt.

A projekt keretében az alábbi infrastrukturális beruházások zajlottak:

▪ három út (Molnár utca, Ságvári út, Népház út) felújításra került.

▪ két épület (Móra Ferenc Óvoda, régi községháza) megújult. A régi községháza felújítása

során a helyi védettség alatt álló épület teljes egészében rekonstruálásra került, új

cserépfedést kapott és a homlokzat eredeti állapotban került helyreállításra.

▪ egy közpark kialakítása valósult meg. A projekt zászlóshajója a Május 1 Park komplex

felújítása, mely közel bruttó 600 millió Ft-os beruházás.

A GFSZ a közelmúltban az alábbi befektetés-ösztönző tevékenységekhez, a munkaerő-piaci

helyzet támogatásához kapcsolódó projekteket valósított meg:

▪ Tatabánya Kártya elfogadóhelyek kiépítése, kapcsolattartás, kártyamenedzseri feladatok

ellátása

▪ Családbarát Munkahely pályázat kiírása, koordinálása

▪ Szakképzési program – munkaerő-piaci igények felmérése, diákoknak pályaválasztási

tanácsadó füzetek készítése

▪ Együtt Tatabányáért Vállalkozói Klub szervezése

3.1.3.3 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya az alábbi Európai Uniós

projekteket kezdte meg, és valósítja meg a paktum projekttel egy időben.

2016-os egyéb induló munkaerő-piaci programok (GINOP, IG, közfoglalkoztatás)

összefoglalója, indikátorvállalásai

1. Ifjúsági Garancia kiemelt projekt -GINOP-5.2.1-14

Projekt megvalósítása: 2015.01.01-2017.12.31.

Támogatási keretösszeg: 657.000.000 Ft

Rövid összefoglaló:

Hazánk is vállalta az Európai Tanács ajánlásával összhangban az ún. Ifjúsági Garancia Rendszer

bevezetését. A fiatalok számára országosan egységesen a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai

szolgálnak az Ifjúsági Garancia Rendszerébe való belépési pontként. Komárom-Esztergom megyében

a GINOP-5.2.1-14 Ifjúsági Garancia kiemelt projekt keretében 660 fő 25 év alatti fiatalnak a munka

illetve tanulás világába történő be- vagy visszajutásához kívánunk konkrét segítséget nyújtani.

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és a keretében megvalósuló munkaerő-piaci program – összhangban a

Nemzeti Ifjúsági Stratégiával és Magyarország Ifjúsági Garancia Akciótervével – jelenlegi

szakaszának célcsoportjába kiemelten a legalább 6 hónapja álláskeresőként nyilvántartott —az 1991.

évi IV. örvény (Flt.) 58. § (5) d) szerint nyilvántartott— fiatalok tartoznak, akik esetében cél, hogy 6

76

hónapon belül történjék meg számukra valamilyen konkrét foglalkoztatási vagy tanulási lehetőség

felajánlása. A programban részvevők számára személyes adottságaikhoz, élethelyzetükhöz igazodó

komplex egyéni programok megvalósításával és a munkaerő-piacra való bejutás egyéni feltételeinek

megteremtésével tervezzük a súrlódásos és szerkezeti munkanélküliséget csökkenteni, illetve növelni

a foglalkoztatási szintet térségünkben.

A program eredményes megvalósításával - megfelelő szakemberek át- és továbbképzésével,

foglalkoztatási és mobilitási támogatásokkal - a munkáltatói igények magasabb színvonalú kielégítését

és ez által a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének javulását tervezzük elősegíteni.

A program végrehajtására a 3 éves időtartamra 657 millió Ft áll rendelkezésünkre.

16. táblázat: Számszerűsíthető eredmények (GINOP-5.2.1-14)

Mutató neve Célérték Célérték elérésének időpontja

Az Ifjúsági Garanciához kapcsolódóan az NGM által

megvalósított program keretében 25 éven aluli fiatal

NEET (nem foglalkoztatott, oktatási intézmény nappali

tagozatán vagy szakképzésben tanulmányokat nem

folytató) résztvevők száma

660 fő 2017.12.31

Az Ifjúsági Garanciához kapcsolódóan az NGM által

megvalósított program keretében foglalkoztatásban levő

résztvevők

405 fő 2017.12.31

Az Ifjúsági Garanciához kapcsolódóan az NGM által

megvalósított program segítségével képesítést, vagy

tanúsítványt szerző résztvevők

célérték nélküli 2017.12.31

Az Ifjúsági Garanciához kapcsolódóan az NGM által

megvalósított programból való kilépés után hat hónappal

foglalkoztatásban levő résztvevők

198 fő 2017.12.31

Forrás: Saját szerkesztés

2. Út a munkaerőpiacra – GINOP 5.1.1-15

Projekt megvalósítása:2015.10.01 – 2018.12.31.

Támogatási keretösszeg: 2.760.000.000 Ft

Rövid összefoglaló:

A projekt cél- és eszközrendszere alapvetően illeszkedik a foglalkoztatási szint növelése és

munkahelyteremtés érdekében tett intézkedéseket tartalmazó EU 2020 Stratégiában megfogalmazott

azon törekvésekhez, melyek operatív célként a Közösségek fenntartható növekedésének biztosítását

határozzák meg a globális kihívásokra adott megfelelő válaszok kialakítása révén.

A megyei részprojekt a tervezett programelemek tekintetében illeszkedik az – uniós szakpolitikai

ajánlások figyelembe vételével kialakított és megfogalmazott – nemzeti tervezési dokumentumokhoz

is (Nemzeti Reformprogram valamint ennek munkaerőpiacot érintő intézkedéseként meghirdetett

Nemzeti Munka Terv). A projekt szakmai megvalósítása hozzájárul az Európa 2020 stratégiához

kapcsolódó nemzeti vállalásokat, valamint az azokat megalapozó intézkedéseket részletesen kifejtő

Nemzeti Intézkedési Terv megvalósításához is, hiszen egyik legfontosabb céljának tekinti a 25-64

éves népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta növelését, az oktatásban, képzésben nem részesülő,

legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának csökkentését így

foglalkoztathatóságuk javítását. A projekt elősegíti továbbá a hátrányos helyzetű személyek

77

társadalmi integrációját segítő Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia10

intézkedéseinek

megvalósulását, amennyiben figyelembe veszi a Stratégiában megfogalmazott három színtéren

megvalósuló foglalkoztatási lehetőségeket és ezek átjárhatóságának biztosítását. Így lehetőséget

biztosít az elsődleges, valamint az ún. köztes munkaerőpiacon is nehezebben elhelyezhető,

közfoglalkoztatásban résztvevő személyek számára a nyíltpiaci foglalkoztatásba kerülésre. Ezzel

közvetetten a foglalkoztatási célú támogatásoknak egy a fenti három pillérre épülő rendszerének

kialakítását szolgálja olyan módon, hogy az egyes alrendszerek egymástól elkülöníthetők, de közben

rugalmasan átjárhatók legyenek.

A fenti dokumentumokhoz is illeszkedve a kiemelt projekt keretében 2015.10.01. -2018.12.31. között

2.760 fő különböző, de jól körülírható munkaerő-piaci hátránnyal rendelkező 25-64 év közötti

álláskereső, illetve egyéb módon inaktív, valamint közfoglalkoztatásból kikerülő személy

elhelyezkedési esélyeinek növelésében, foglalkoztathatóságának javításában kívánunk konkrét

segítséget nyújtani. Terveink szerint a program keretében a programba vontak legalább 70,7%-a

(1950 fő) részére támogatott foglalkoztatás segítségével kívánjuk a szükséges munkatapasztalat,

munkagyakorlat megszerzését illetve az önfoglalkoztatás lehetőségét biztosítani. A programban

legalább 1600 fő át- és továbbképzését kívánjuk megvalósítani.

Az életkori jellemzőkből, iskolai végzettség szintjéből, illetve élethelyzeti sajátosságokból eredő

elhelyezkedési korlátok feloldására a projektben az egyéni szolgáltatási és támogatási szükségletek

felmérésén alapuló és egyéni fejlesztési tervben rögzített egyéni munkaerő-piaci programok

szolgálnak, segítve a munkaerő-piaci (re)integrációt. Az egyéni programok szükségletorientált

szolgáltatások és foglalkoztatási támogatások rendszerszerű egymásra épülésével kerülnek

kialakításra, illeszkedve a munkanélküli/inaktív személy munkaerő-piaci környezetéhez is.

A projekt közvetlenül szolgálja a munkaadók szolgáltatási igényeinek felmérését és kielégítését, a

kiválasztási folyamatokban történő aktív szerepvállalást a Kormányhivatal állami foglalkoztatási

feladatokat ellátó szervezeti egysége részéről. A munkáltatói kapcsolattartást olyan szintű hálózati és

a projektmegvalósítás minden helyszínén valamint vonzáskörzetében elérhető szolgáltatássá téve,

ami a keresleti oldal igényeinek és elvárásainak alaposabb megismerését eredményezi.

Ezzel párhuzamosan mind a munkáltatói, mind az álláskeresői oldal számára kívánjuk biztosítani

azokat a szolgáltatásokat, melyek az Unióban működő állami foglalkoztatási szolgálatok

tevékenységével összhangban, a Közösség munkaerő-piaca keresleti és kínálati oldalának

kiegyenlítését célozzák. A szolgáltatásokat az EURES partnerségi hálózat kereteink belül, EURES-

tanácsadó közreműködésével tervezzük biztosítani.

A program eredményes megvalósításával – megfelelő szakemberek át- és továbbképzésével,

foglalkoztatási és mobilitási támogatásokkal – a munkáltatói igények magasabb színvonalú

kielégítésével a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének javulását tervezzük

elősegíteni. A program végrehajtására a 3 éves időtartamra 2.760millió Ft, az EURES feladatok

ellátására ezen belül 30 millió Ft áll rendelkezésünkre.

17. táblázat: Számszerűsíthető eredmények (GINOP 5.1.1-15)

Mutató neve Célérték Célérték elérésének időpontja

A projektben résztvevő munkanélküliek száma, beleértve

a tartós munkanélkülieket is 2760 fő 2018.06.30.

Az NFSZ által megvalósított programokban résztvevő,

alapfokú (ISCED 1), vagy alsó középfokú (ISCED 2) 920fő 2018.06.30.

10Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – Mélyszegénység, Gyermekszegénység, Romák – (2011–2020)

78

Mutató neve Célérték Célérték elérésének időpontja

végzettséggel rendelkezők száma

A projektből való kilépés időpontjában foglalkoztatásban

– beleértve az önfoglalkoztatást – levő résztvevők

száma

1361fő 2018.12.31.

A projektből való kilépés időpontjában képesítést, vagy

tanúsítványt szerző résztvevők száma célérték nélküli 2018.12.31.

A projektből való kilépés időpontjában képesítést, vagy

tanúsítványt szerző, alapfokú (ISCED 1), vagy alsó

középfokú (ISCED 2) végzettséggel rendelkező

résztvevők száma

429 fő 2018.12.31.

A projektből való kilépés után 6 hónappal

foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – levő

résztvevők száma

856 fő 2019.06.30

Az NFSZ fejlesztéséhez kapcsolódó képzésekben

résztvevő alkalmazottak száma célérték nélküli 2018.12.31.

Magyarország minden konvergencia régióba tartozó

megyéjében dolgozik legalább egy főállású EURES

tanácsadó indikátor)

Igen 2018.12.31.

Budapesten és Pest megyében is dolgozik legalább egy

főállású EURES tanácsadó 2018.12.31.

Forrás: Saját szerkesztés

3. GINOP-6.1.1-15 „Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése”

Projekt megvalósítása: 2015.12.01 – 2018.12.31.

Rövid összefoglaló:

A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a közfoglalkoztatásban résztvevők

foglalkoztathatóságának javítása érdekében a képzési lehetőségeik célzott bővítését, a nyílt

munkaerő-piaci elhelyezkedéshez vezető utak kiszélesítését. A program kiemelt célja a

közfoglalkoztatásban résztvevők részére szakképzettség megszerzését segítő képzési és

kompetenciafejlesztési, illetve a közfoglalkoztatásból történő kivezetést támogató személyes

szolgáltatások nyújtása. A program lebonyolítója a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

(mint konzorciumvezető), a Belügyminisztérium (kiemelt konzorciumi partner), valamint 18

konvergencia régióbeli megyei kormányhivatalok alkotta konzorcium.

A kiemelt projekt keretében támogatásban részesülhetnek a kevésbe fejlett régiókban (Észak-

magyarországi, Észak-alföldi, Dél-alföldi, Közép-dunántúli, Nyugat-dunántúli, Dél-dunántúli)

magyarországi lakóhellyel, vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező, tankötelezettségüket

teljesített, elsősorban alacsony iskolai végzettséggel (ISCED1, ISCED 2) rendelkező, de öregségi

nyugdíjkorhatárt el nem ért felnőtt személyek, akik közfoglalkoztatási jogviszonyban vagy

munkaviszonyban állnak. Központilag a program 30 milliárd forintból valósul meg az előirányzott

85000 fő képzésbe vonásával. Komárom-Esztergom megyére a program végrehajtására a 3 éves

időtartamra 541 millió forint áll rendelkezésünkre, a tervezett bevonandó létszámunk a program fizikai

befejezéséig 1573 fő, ebből 555 fő képzésbe vonását 2016. június 30-ig kell megvalósítanunk.

18. táblázat: Projektre vonatkozó output indikátor és elvárt célértéke (GINOP-6.1.1-15)

79

Mutató neve Célérték Célérték elérésének időpontja

Képzésben résztvevők száma 85 000 fő projekt fizikai befejezése

Képzésben résztvevő alacsony képzettek száma (ISCED

1,2) 80 000 fő projekt fizikai befejezése

A képzés során tanúsítványt vagy bizonyítványt szerző

résztvevők száma 68 000 fő projekt fizikai befejezése

A képzés során tanúsítványt, vagy bizonyítványt szerző

résztvevők közül, a programba lépéskor alacsonyan

képzettek száma (ISCED 1, 2)

64 000 fő projekt fizikai befejezése

Forrás: Saját szerkesztés

3.2 A MEGVALÓSÍTÁS ÉS A FENNTARTÁS SZERVEZETE

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata

A város a projekt keretében nem tervezett bérköltséget, a foglalkoztatási paktumban vállalt feladatait a

polgármesteri hivatal munkatársaival és beszerzett külső szakértői támogatás biztosításával fogja

teljesíteni. Emellett az önkormányzatnak a projekthez kapcsolódó feladatainak ellátását a Stratégiai és

Pályázati iroda munkatársai biztosítják majd, saját hozzájárulásként.

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete

A GFSZ projektmenedzsment és pénzügyi menedzsment ellátására 1 fő (Projektmenedzser és

pénzügyi menedzser), az 1. főtevékenység megvalósításához kapcsolódóan 2 fő (paktumiroda

vezető, paktumiroda munkatárs), a 2. főtevékenység (munkaerő-piaci szolgáltatások) ellátására pedig

összesen 4 fő munkatársat kíván alkalmazni, várhatóan munkaerő-piaci információnyújtásért felelős

szakértő és munkatárs, munka- és pályatanácsadó, valamint munkaerő-piaci mentorpozíciókban.

Ezen kívül eseti jelleggel, igény esetén munkaerő-piaci specialistákat is tervez alkalmazni megbízási

szerződéssel.

19. táblázat: A projektmenedzsment szervezet személyi kapacitása

Projektben tervezett feladat

Képzettség

Szakmai tapasztalat a projektben

ellátandó feladat vonatkozásában

(év)

Tervezett munkaidő a projektben (óra/hónap)

Tervezett bruttó bér

(Ft/hó)

Projektmenedzser gazdasági felsőfokú

képesítés legalább 2 év 20 206 650

Pénzügyi vezető szakirányú felsőfokú

végzettség legalább 5 év 20 206 650

Forrás: Saját szerkesztés

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya

A Kormányhivatal a 2. főtevékenységhez 3 főt kíván alkalmazni, szakmai megvalósítói munkakörben

(egyéni munkaerő-piaci programok megvalósítása dokumentálása, pénzügyi kifizetések koordinálás,

dokumentálása, stb.), továbbá a munkaerő-piaci szolgáltatáshoz kapcsolódóan további 3 fő

alkalmazását tervezi, várhatóan mentor, munkaerő-piaci humántanácsadó (pályatanácsadás,

80

álláskeresési és munkatanácsadás, tesztírásra felkészítés, stb.), munkaerő közvetítő, munkáltatói

kapcsolattartó, stb. munkatevékenységhez kapcsolódóan. A kormányhivatal a munkaerő-piaci

szolgáltatások megvalósítás során szorosan együttműködik a Gazdaságfejlesztő Szervezettel.

A projektmenedzsment szervezet bemutatása

A projektmenedzsment szervezetet Tatabánya MJV Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő

Szervezete működteti, saját tulajdonú 15 négyzetméteres irodahelyiségében, 1 fő pénzügyi vezető és

1 fő projektmenedzser funkciót biztosítva a projekt teljes időtartamára. E két funkciót, heti 2x20 órában

a szervezet alkalmazottjaként egy személy látja el, aki rendelkezik a felhívásban előírt végzettséggel

és tapasztalattal, mindkét pozíció vonatkozásában. A projektmenedzsment szervezet célja, hogy

biztosítsa a projekt átláthatóságát, nyomon követhetőségét, a megfelelő projekt-adminisztrációt és

információáramlást, valamint a napi kapcsolattartás lehetőségét a menedzsment és a konzorciumi

tagok között. A menedzsment felel az előkészítéshez kapcsolódó és a megvalósulás során felmerülő

feladatok pontos ütemezésének betartásáért, a mérföldkövenként előírt kifizetési igénylések és

beszámolók határidőre történő benyújtásáért, a monitoringért és a kontrollingért, valamint feladata a

projektülések szervezése, lebonyolítása és dokumentálása.

11. ábra: Összefoglaló szervezeti ábra

Forrás: Saját szerkesztés

Közbeszerzési eljárások

közbeszerzés tárgya

rezsim feltételes státusz tanúsítvány nettó összeg

irodaszer közvetlen megrendelés (KEF portál)

nem eredményes nem releváns

323 270

kellékanyag versenyújraindítás (KEF portál)

nem eredményes mellékelve 233 400

mobiltelefon versenyújraindítás (KEF portál)

nem eredményes mellékelve 69 333

nyomtató versenyújraindítás (KEF portál)

nem eredményes mellékelve 238 120

számítógép közvetlen megrendelés (KEF portál)

nem eredményes nem releváns

684 930

81

monitor közvetlen megrendelés (KEF portál)

nem eredményes nem releváns

215 054

Összesen 1 764 107

A monitoring és kontrolling feladatok bemutatása

Kiemelt fontosságú feladat a projekttervben megfogalmazott céloknak megfelelő teljesítések,

eredmények elérése, a rendelkezésre álló erőforrások optimális kihasználása, a vállalt határidők

pontos betartása, és mindezek összhangjának megteremtése.

A projektmenedzsment egyik fontos feladata, hogy folyamatosan nyomon kell követnie a

projekttevékenységek előrehaladását, elemeznie és értékelnie kell egy adott időpontra vonatkoztatott

részteljesítés alapján, hogy a határidőre történő teljesítés megvalósítható-e, valamint az addig elért

teljesítéshez felhasznált erőforrások és költségek lehetővé teszik-e a még hátralévő feladatok

tervezett kereteken belüli megvalósítását. A monitoring kiterjed annak vizsgálatára is, hogy a projekt

megvalósítása megfelelt-e azoknak a célkitűzéseknek, amelyek a projekt megvalósítását szükségessé

tették. A monitoring folyamatos adatgyűjtés, feldolgozás és továbbítás a döntések előkészítése

érdekében. A projekt döntéshozóinak a projekt előrehaladásáról folyamatos tájékozódásra van

szüksége, hogy az esetleg szükséges korrekciókról idejében tudjanak dönteni. A projekt-monitoring

a projekt teljes időtartama alatt végzett folyamatos tevékenység

Hasonlóan a monitoring feladatokhoz, a projekt-kontrolling szintén a projekt teljes időtartama alatt

végzett tevékenység és a projekt végrehajtására összpontosít, ennek megfigyeléséhez az

indikátorrendszerre fókuszál. A menedzsment a projekt-kontrolling eredményeiről, a projekt

előrehaladásáról folyamatosan tájékoztatja a paktumszervezetet. A kontrolling keretében a projekt

vezetés a definiált célok elérése érdekében folyamatosan figyeli a projekt tevékenységek határidőre

való teljesítését, ellenőrzi az erőforrások és a költségek optimális felhasználását és az elvárt

eredmények megvalósulását. A megvalósítás elemzésével döntés előkészítési információkat

szolgáltat.

A projektértékelés meghatározott időszakonként elvégzett tevékenység, amelynek során a projektcél

elérésének, a részeredményeknek részletekbe menő értékelése történik meg, illetve ennek

eredményeként sor kerülhet a projekt végrehajtásának menetközben történő korrekciójára. Az

értékelés célja a projekt egészének átgondolása, és ennek alapján a szükséges módosítások

kidolgozása.

4. A SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE

4.1 A TERVEZETT FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA

4.1.1 A MEGVALÓSULÁS HELYSZÍNE

A megvalósítás fő helyszíne a leendő paktumiroda, és a menedzsment iroda lesz, mindkettő a

Gazdaságfejlesztési Szervezet székhelyén kap helyet (2800 Tatabánya, Szent Borbála út 1.).

4.1.2 AZ ELŐKÉSZÍTÉSHEZ ÉS A MEGVALÓSÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK

MEGHATÁROZÁSA

Előkészítési tevékenységek

Projekt elképzelés kidolgozása, kialakítása: a projekt átfogó és specifikus céljainak, fő

tevékenységeinek, célcsoportjainak kialakítása a konzorciumi tagokkal közösen

Költségvetés megtervezése:

o a projekt tervezett tevékenységeihez tartozó fő számok meghatározása,

82

o részletes költségvetés kialakítása

Igényfelmérés: a város munkaerő-piaci, vállalkozásfejlesztési és munkaerő-igényének

felmérése

Konzorciumi partnerség építés: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Megyei

Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály konzorciumi együttműködésének tartalmi és

humánerőforrás oldali előkészítése

Paktum tagok azonosítása: A konzorciumi tagokkal közösen a leendő paktum lehetséges

tagjainak összeállítása

Partnerségi Fórumok: a foglalkoztatási paktum lehetséges leendő tagjainak meghívása,

tájékoztatása, motiválása

Kérdőíves igényfelmérés a vállalkozók körében: a városban működő vállalkozások munkaerő-

igényének, foglalkoztatási problémáinak feltárása

Megvalósíthatósági Tanulmány: a támogatási kérelem mellékleteként benyújtandó, részletes,

a projektet megalapozó dokumentum elkészítése

Paktum partnerség építés: a paktum partnerségbe bevonandó helyi, releváns szervezetek

összegyűjtése, felkeresése, összefogása

Támogatási kérelem összeállítása és benyújtása

Foglalkoztatási célú kormányzati intézkedések megvalósulásának segítése

Az OP programok munkaerő-igényeinek támogatása a TOP és GINOP fejlesztések munkaerő-

igényeinek szem előtt tartásával: a TOP fejlesztések várhatóan később lesznek időszerűek és emellett

alacsonyabb munkaerő-igényűek is, viszont a GINOP fejlesztésekre már tekintettel kell lenni a 2017.

évi tevékenységek tervezésekor.

A projekt tevékenységeinek, illetve a célcsoport bevonásának tervezése során különös tekintettel kell

lenni a várható TOP, EFOP és GINOP támogatásban részesülő szervezetek és vállalkozások

munkaerő-igényeire. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) célja a humán tőke

növelése, a társadalmi környezet javítása, a társadalmi felzárkózási kihívások kezelése, a szegénység

elleni küzdelem, és az egészségmegőrzés népszerűsítése. Az EFOP a Partnerségi Megállapodás 4.

nemzeti prioritásában, azaz a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, valamint a

Jó Állam prioritásban foglaltakat valósítja meg az alábbi hét fő beavatkozási irányon keresztül:

a szegénység elleni küzdelem,

a társadalmi kohézió erősítése (társadalmi aktivitás, antidiszkrimináció és esélyteremtés, aktív

közösségek és fiatalok stb.),

egészségmegőrzés és egészségügyi fejlesztések,

a köznevelés minőségének fejlesztése kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás

csökkentésére,

felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése,

utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók

körében és a kutatás-fejlesztésben,

Jó Állam megerősítése.

Az EFOP célkitűzései 7 prioritási tengely köré csoportosíthatók: 1. prioritás: Infrastrukturális

beruházások a társadalmi befogadás területén 2. prioritás: Befogadó társadalom 3. prioritás:

Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 4. prioritás: Gyarapodó tudástőke 5.

prioritás: Jó állam 6. prioritás: Helyi stratégiák végrehajtása, társadalmi innováció és transznacionális

együttműködés 7. prioritás: Technikai segítségnyújtás

83

A paktum projekt keretében nyújtható támogatások, tevékenységek jelentősen hozzájárulnak az

EFOP Befogadó társadalom prioritásának célkitűzéseinek megvalósításához, tehát a

foglalkoztathatóság fejlesztéséhez, a társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növeléséhez, a

szegénység és a hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozásához, segítséget nyújt a

területi leszakadási folyamatok megállításában és a munkaerő-piaci integráció erősítésében.

Tatabánya területén a www.palyazat.gov.hu szerint EFOP támogatásban még egy pályázó sem

részesült. A Paktumiroda feladata, hogy a tervezett EFOP fejlesztések munkaerő-igényét felmérje, és

összekösse azok megvalósítását a paktum projekttel, együttműködve a Komárom-Esztergom Megyei

Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályával.

A GINOP program egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való

emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók

képességeit kell fejleszteni. Ennek érdekében támogatja a program a vállalkozások

versenyképességének javítását és foglalkoztatásának ösztönzését, valamint a munkaerő

versenyképességének növelését: oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő

beruházások révén a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében. A GINOP

támogatásban részesülő vállalkozások munkaerő-igényei, illetve a TOP forrásokból támogatott

gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése eredményeképpen kialakuló munkaerő-szükséglet

kielégítése is támogatható a jelen projekt keretében.

A Paktum iroda feladata, hogy az EFOP és GINOP nyertes cégek, szervezetek megkeresése

folyamatosan megtörténjen, illetve a megyeszékhely által koordinált TOP projektek munkaerő-

igényének felmérésére sor kerüljön annak érdekében, hogy mielőbb megkezdődjön a projektbe

történő bevonásuk, és az általuk megfogalmazott munkaerő-igényeknek megfelelően célirányosan

megvalósulhasson az igényelt munkaerő felkutatása.

4.1.3 A FEJLESZTÉS HATÁSAINAK ELEMZÉSE

a)Társadalmi és gazdasági hatások, esélyegyenlőség

1. Foglalkoztatás és munkaerőpiac

Magyarországon a leghatékonyabbnak bizonyuló komplex aktív munkaerő-piaci programok gerincét –

a valamennyi résztvevőnek nyújtott munkaerő-piaciszolgáltatásokon túl – régóta a

legeredményesebbnek bizonyult eszközökként alkalmazott bérjellegű támogatások, a képzések és a

vállalkozóvá válást elősegítő támogatások jelentik.

A bértámogatás összességében a mérsékelten költséges eszközök közé tartozik: 2012-ben az egy

kilépőre számított havi támogatás átlaga 68,6 ezer Ft/hó volt, amivel a képzésnél, bérköltség-

támogatásnál, a vállalkozóvá válás támogatásánál és a különböző típusú közfoglalkoztatások

összesített átlagánál is olcsóbbnak bizonyult. Egy kutatás11

kimutatta, hogy a bértámogatásban részt

vettek 77%-a esetében eredményes volt a bértámogatás, hiszen hat hónap elteltével ilyen arányban

találták a résztvevőket a nyílt munkaerő-piacon.

Szakértők szerint a képzés, amellett, hogy az egyik legköltségesebb munkaerő-piaci eszköz (az egy

kilépőre számított havi támogatási összeg átlaga 2012-ben 114,2 ezer Ft/hó volt), általában nem túl

hatékonyan célzott. A többi eszközhöz viszonyítva feltételezhetően jobban érvényesül esetében a

holtsúly-hatás, azaz nagyobb arányban vesznek részt benne olyanok, akik nagy valószínűséggel a

11Csoba Judit – Nagy Zita Éva: A magyarországi képzési, bértámogatási és közfoglalkoztatási programok hatásvizsgálata.

Munkaerőpiaci Tükör 2011., MTA Közgazdaságtudományi Intézet - Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest, 2011

84

részvétel nélkül is elhelyezkedtek volna. A képzésből kikerültek elhelyezkedési mutatóját – 3-6 hó-

nappal a képzést követően – a szakértők 30-50% közé teszik.

A paktum projektben a foglalkoztatással összefüggő folyamatokat közvetlenül vagy közvetve

befolyásoló szereplők újszerű, intenzív együttműködése hozzájárulhat ahhoz, hogy a munkáltatók és

munkavállalók könnyen és gyorsan „egymásra találjanak”.

A képzési rendszer megújítása és a képzési kínálat összeállítása során alapelv a megfelelés a

munkaadók elvárásainak, így olyan munkavállalókat tudnak foglalkoztatni, akik képesek magas

színvonalon ellátni az adott munkakörhöz kapcsolódó feladatokat.

A foglalkoztatási projektelem egyértelműen hozzájárul új munkahelyek teremtéséhez, aminek a

hatása több szinten is megmutatkozik:

az érintett munkaadók kapacitása növekszik, így képessé válnak több termék előállítására,

több szolgáltatás biztosítására, ezáltal növekednek a bevételeik, amelyeket fejlesztésre

tudnak fordítani, mindezek által pedig javul a likviditásuk és erősödik a versenyképességük;

helyi és megyei szinten a munkahelyteremtésnek köszönhetően bővül a foglalkoztatás és

csökken a munkanélküliség, ami növeli az elégedettséget mind a lakosság, mind a

vállalkozások körében;

a települési önkormányzatok esetében emelkedhetnek a helyi iparűzési adóból származó be-

vételek, míg megyei szinten a GDP növekedése jelentkezik egyértelmű előnyként;

a célzott támogatásokkal megerősödhetnek a megyei szinten kiemeltnek tartott húzóágazatok.

Negatív externália lehet, hogy azok a vállalkozások vagy esetleg ágazatok, amelyek nem vagy

kevésbé részesülnek a foglakoztatási paktum által elérhető előnyökből, versenyhátrányba kerülhetnek

a többi hasonló szereplővel szemben, ami elsősorban helyi szinten feszültséget jelenthet.

2. Munkakörülmények

A támogatás eredményeként megjelenő kiadáscsökkenésből, illetve bevétel-növekedésből fakadóan

az érintett munkaadóknál lehetőség nyílik a munkakörülmények javítására, hiszen felszabadulnak

olyan pénzügyi többletforrások, amelyeket fejlesztésekre tud fordítani az érintett cég. A potenciális

munkaadókkal való egyeztetések során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy csak olyan

munkáltatók kaphassanak foglalkoztatási célú támogatást, amelyek megfelelő munkakörülményeket

biztosítanak munkavállalóik számára.

3. Társadalmi integráció és különleges társadalmi csoportok védelme

Mivel a képzési és a foglalkoztatási projektelembe elsősorban olyan potenciális munkavállalók

kerülnek bevonásra, amelyek valamilyen szempontból hátrányos helyzetűnek tekinthetők (lásd a 4.

pontban az esélyegyenlőségi csoportokat), ezért társadalmi integrációjukhoz egyértelműen hozzájárul

a megyei jogú város foglalkoztatási paktuma – többek között az alábbi módon:

a mélyszegénységben élők és az alacsony képzettségűek olyan kulcskompetenciákat és

szakmákat sajátíthatnak el, amelyek segítik munkaerő-piaci reintegrációjukat;

a paktum tanácsadási tevékenysége lehetőséget nyújt arra, hogy mind a munkáltatók, mind a

munkavállalók ismerjék a kisgyermekes munkavállalók és az idősek alkalmazásából

származó előnyöket, ami segíti a nőket a gyermekvállalás utáni visszatérésben, illetve az

idősebb korosztály tapasztalatának megfelelő értékelését;

a pályakezdők lehetőségeit javítja a munkatapasztalat-szerzés;

a célcsoport felkutatása során lehetőség van kiemelt figyelmet fordítani a fogyatékkal élők és

a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására is.

85

Összefoglalóan elmondható, hogy a fentiekben említett társadalmi csoportok munkaerő-piaci és

össztársadalmi integrációját nagymértékben elősegíti a megyei jogú város foglalkoztatási paktuma,

hiszen tudatosítja az előnyöket egyéni, szervezeti és állami szinten egyaránt, valamint pénzügyi

oldalról is biztosítja az érintettek képzését és foglalkoztatását.

4. Esélyegyenlőség

Az esélyegyenlőség szempontjából érintett célcsoportok (nők, GYES-ről/GYED-ről visszatérők,

pályakezdők, idősek, fogyatékkal élők és megváltozott munkaképességűek, alacsony iskolai

végzettséggel rendelkezők, mélyszegénységben élők, romák) hatékony munkaerő-piaci

(re)integrációja csak úgy valósulhat meg, ha arra minden érintett fél megfelelően fel van készítve. A

képzés, a munkatapasztalat-szerzés és a foglalkoztatás során erre kiemelt hangsúlyt fognak fektetni,

továbbá egyenlő eséllyel fogják biztosítani az érintett célcsoportok hozzáférését a projekt, illetve a

megyei jogú város foglalkoztatási paktuma által biztosított szolgáltatásokhoz. A kiválasztás

átláthatósága azért is kiemelten fontos, mert az elutasítás negatív pszichológiai hatást válthat ki az

egyébként is hátrányos helyzetűnek tartott csoporthoz tartozó személy esetében, illetve helyi szinten

akár feszültséget is okozhat a célcsoport tagjai között.

A támogatási kérelem konkrét esélyegyenlőségi vállalásai:

a konzorcium vállalja, hogy a képzés és a foglalkoztatás során az esélyegyenlőségi

szempontokat figyelembe veszi. Nem lesz kirekesztő egyetlen társadalmi csoporttal

szemben sem, nem foganatosít olyan rendelkezést, amely során hátrányos

megkülönböztetésben részesül bárki vagy bármilyen társadalmi csoport neme, faji

hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzetiséghez való tartozása, anyanyelve,

fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy

más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális

irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete,

foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának

részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása,

egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt;

a foglalkoztatás során kiemelt figyelmet fordítanak az egyenlő bánásmód követelményére

(2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

előmozdításáról, 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 12. §);

a partnerség kialakítása során egyenlő eséllyel nyújt lehetőséget a részvételre és a

bekapcsolódásra az érintett szervezetek és személyek számára;

a projektmenedzsment és a paktum iroda munkatársainak toborzása és kiválasztása

átlátható folyamatként, hátrányos megkülönböztetés nélkül megy végbe (lásd az első

bekezdést);

a potenciális munkaadókkal lefolytatott egyeztetések, tanácsadások során kiemelik az

esély-egyenlőségi célcsoportokba tartozó személyek foglalkoztatásának előnyeit és

esetleges hátrányait;

a jogszabályi kötelezettségből fakadóan esélyegyenlőségi tervvel rendelkező konzorciumi

tagok vállalják, hogy a projekt megvalósítása során kiemelt figyelmet fordítanak az

esélyegyenlőségi tervben foglaltak betartására.

A paktum projekt Tatabánya Helyi Esélyegyenlőségi Programjának12

következő céljaihoz illeszkedik:

12https://hep.tkki.hu/Public/DownloadFile.ashx?Path=%7e%2fUpload%2fProjectFiles%2f201%2fe388f448-5db5-436d-8af0-

e13ec5ebc9722015.Osszefesult_HEP_publikalasra_Tatabanya.pdf.resx&Type=Project&UseOriginalName=False

86

1. Romák és/vagy mélyszegénységben élők: alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők

felzárkóztatása, pszicho- szociális felkészítése; munkaerő-piaci integrációs programok; anyagi

nehézségek csökkentésére irányuló programok; csoportos prevenciós és korrekciós

programok.

2. Nők: munkaerő-piaci integrációs programok; anyagi nehézségek csökkentésére irányuló

programok és csoportos prevenciós, korrekciós programok.

3. Fogyatékkal élők: munkaerő-piaci integrációs programok; anyagi nehézségek csökkentésére

irányuló programok; csoportos prevenciós és korrekciós programok.

4. Területi kiegyenlítődés: A tevékenységek tervezése és megvalósítása során a konzorcium

kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a kedvező hatásokból a teljes paktum-terület részesüljön,

így azok a szegregátumok, amelyeket a város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

megnevez.

5. Személyhez és családhoz kötődő jogok és lehetőségek védelme.

Magyarország Alaptörvényének XII. cikke alapján

„(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a

vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles

hozzájárulni a közösség gyarapodásához.

(2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki

dolgozni akar, dolgozhasson.”

Magyarország Alaptörvényének VI. cikke alapján

„(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó

hírnevét tiszteletben tartsák.”

A megyei jogú város foglalkoztatási paktuma hozzájárul ahhoz, hogy ezek az alapvető jogok minden

potenciális érintett számára biztosítottak legyenek – többek között az alábbi eszközökkel:

igény esetén támogatja a képzés vagy munkaerő-piaci szolgáltatás alatt igénybe vett

gyermekfelügyeletet vagy más hozzátartozó ápolását/gondozását,

igény esetén támogatja a mobilitást az elhelyezkedés segítése érdekében,

elemzi a paktum-terület gyermekellátási szolgáltatásait és annak lehetőségét, hogy a TOP

TC8 ERFA forrásaiból (1. prioritás) fejlesztett új gyermekellátási kapacitások humánerőforrás

szükségleteinek támogatására milyen formában nyújthatók munkaerő-piaci szolgáltatások

(képzési és foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatások) a paktum keretein belül.

b) Fenntartható gazdasági működés és környezeti fenntarthatóság

A megyei jogú város foglalkoztatási paktumának hatása a környezeti fenntarthatóságra – jellegéből

kifolyólag – viszonylag korlátozott: alapvetően „soft” jellegű beavatkozásokra kerül sor, amelyek

hatása a környezeti elemekre elhanyagolható, számszerűsítésük nem lehetséges.

Gyakorlatilag csak a képzés és a foglalkoztatás során jelentkezhetnek opcionálisan környezeti

hatások:

1) amennyiben a képzéseken résztvevők lakóhelye és a képzés helyszíne különböző

településen található, a közlekedésből eredő ártalmak levegő- és zajszennyezésben, illetve

rezgésként jelenhetnek meg – tekintettel azonban az érintettek viszonylag alacsony számára

és a képzés korlátozott időtartamára, ez a hatás elhanyagolható;

2) szintén mobilitásból fakadó terhelés következhet be a lakóhely és a munkahely közötti

ingázás miatt – a hatás mértéke az előbbiekhez hasonlóan ebben az esetben is csekély;

3) a foglalkoztatással kapcsolatosan felmerülő másik környezeti hatás előfordulási

valószínűsége, iránya és mértéke pontosan nem jelezhető előre, ez ugyanis attól függ, hogy a

támogatott foglalkoztatásban részesülő munkaadó milyen ágazatban tevékenykedik. Így egy

87

vegyi üzemnél számolni lehet talajszennyezéssel, közösségi közlekedés fenntartása esetén

levegő- és zajszennyezéssel, de akár kedvező hatások is felléphetnek, pl. egy építőipari

cégesetében az épített környezet állapota javulhat, vízgazdálkodással foglalkozó szervezet

tevékenysége nyomán pedig a vizek állapotában következhet be pozitív változás) – ezek

mindegyike a paktumtól függetlenül is fennáll, a paktum hatása tehát jelentéktelennek

tekinthető.

A támogatási kérelem konkrét vállalásai a környezeti fenntarthatóság vonatkozásában:

a környezettudatos menedzsment és szervezés keretében a papíralapú kommunikáció és

irattározás ésszerű szintre mérséklése – a természeti erőforrások felhasználásának

csökkentése érdekében;

a támogatási kérelemmel kapcsolatos közbeszerzések során annak mérlegelése, hogy milyen

mértékben és formában lehet alkalmazni a zöld közbeszerzési alapelveket;

a projektmenedzsment és a paktum iroda kialakítása során az energiafogyasztás

csökkentését szolgáló beavatkozások tervezése (pl. alacsony energiafogyasztású eszközök

beszerzése), valamint a szelektív hulladékgyűjtés alapvető feltételeinek biztosítása;

a potenciális munkaadókkal kapcsolatos egyeztetések során annak felmérése, hogy mennyire

nyitottak a távmunka bevezetésére.

Tatabánya Megyei Jogú Város foglalkoztatási paktumának legfontosabb hatásai

Potenciális munkavállalók

- képzettségi szint növelése, versenyképes képzettség megszerzése;

- munkatapasztalat szerzése;

- önfoglalkoztatóvá válás;

- elhelyezkedés az elsődleges munkaerőpiacon;

- jövedelemszerzési lehetőség, kiszámítható bevételek;

- gyermekfelügyelet igénybevétele;

- mobilitás, hozzájárulás a lakhatási és utazási költségekhez.

Potenciális munkáltatók

- megfelelően képzett munkaerő rendelkezésre állása;

- bérköltségek megtakarítása a foglalkoztatás támogatása által;

- bevételek növekedése az új munkahelyek létrehozása által;

- likviditási helyzet javulása;

- forrás a tervezett fejlesztésekre (így a munkakörülmények feltételeinek javítására);

- versenyképesség növekedése.

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata

- munkanélküliek számának csökkenése, foglalkoztatottak számának növekedése;

- a lakosság képzettségi szintjének emelkedése;

- a helyi lakosság életkörülményeinek javulása;

- iparűzési adóból származó bevételek növekedése;

- a lakossági és vállalkozói elégedettség növekedése;

- a szociális gazdaság helyi szintű megerősítése.

Komárom - Esztergom megye

- megyei szinten javuló foglalkoztatottság és csökkenő munkanélküliség;

- a lakosság képzettségi szintjének emelkedése;

- emelkedő GDP;

- a megye versenyképességének javulása országos és nemzetközi szinten egyaránt;

- megyei szintű partnerség, összehangolt fejlesztések megvalósítása.

88

4.1.4 PÉNZÜGYI TERV

4.1.4.1 MÓDSZERTANI BEVEZETŐ

A projekt nem jövedelemtermelő, alapvetően közhasznú tevékenység, a projektgazdának a projekt

megvalósítása és fenntartása során bevétele nem keletkezik. Éppen ezért a pénzügyi terv

vizsgálatának időhorizontját a projekt megvalósításának időtartamára határoztuk meg. Jelen

pályázatban a támogatás mértéke a Pályázati Útmutató D2.pontja alapján 100%-os. Mivel a

támogatás 100%-os, így a projekt önerőt nem igényel . A projekt likviditásának biztosításához

azonban szükséges időszakosan saját forrást bevonni, melyet a pályázó konzorcium egyéb

bevételeiből biztosít. Az önkormányzati fenntartású Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

(Gazdaságfejlesztő Szervezet) vállalkozási tevékenységet végez, de a projekttevékenység jellege

alapvetően nem vállalkozási. Az amortizáció kezelésének módja: a projektben amortizáció

elszámolására nem kerül sor.

4.1.4.2 A FEJLESZTÉS KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGA

A támogatási felhívás előírja, hogy a projekt összköltségének legalább 70 százalékát közvetlen

munkaerő-piaci fejlesztést eredményező és a célcsoporthoz köthető tevékenységre kell fordítani.

Tatabánya Megyei Jogú Város foglalkoztatási paktuma ennek az előírásnak megfelel.

A program első szakaszának összköltsége: 0,3 Mrd Ft, ebből

Kb. 70% a célcsoportnak juttatott támogatásokra és szolgáltatásokra

- Bértámogatás, képzési támogatás, lakhatási- és útiköltség

- Munkaerő-piaci szolgáltatások

Kb. 30% a paktumszervezet működtetésére, valamint a munkaadói oldal bevonására

- Képzési és munkaerőigény felmérésre, befektetés-ösztönzésre,

- A menedzsment költségeire,

- Szakértői támogatásra,

- Foglakoztatási stratégia, akcióterv kidolgozására,

- Munkaprogram és projekttervek kidolgozására,

- A munkaerő-piaci szolgáltatások egy részének biztosítására.

A pályázó Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a Komárom - Esztergom Megyei

Kormányhivatalt, az önkormányzati tulajdonú Gazdaságfejlesztő Szervezetet (nonprofit Kft.) vonja be

a konzorciumba.

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a konzorcium vezetőjeként felelős a projekt

nyilvánosságának biztosításáért, részt vesz a foglalkoztatási megállapodások működtetéséhez

kapcsolódó, nélkülözhetetlen megalapozó tevékenységek elvégzésében, valamint

marketingtevékenységével, rendezvények szervezésével, továbbá folyamatos kommunikációval segíti

a projekt sikeres végrehajtását.

A célcsoportot érintő támogatások, valamint a szakmai szolgáltatások biztosítása a Komárom-

Esztergom Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának feladata, mint kötelezően

bevonandó partner vesz részt a projektben.

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete (GFSZ) működteti

a projektmenedzsment szervezetet és a paktum menedzsment szervezetet és közreműködik a

munkaerő-piaci szolgáltatások lebonyolításában.

89

A konzorcium tagjai az elvégzendő feladatok nagyságához és költségigényeihez igazodóan

részesülnek a rendelkezésre álló forrásból, melyek eloszlását a 20. táblázat részletezi.

20. táblázat: Forrásmegoszlás %-os aránya konzorciumi partnerek között

Konzorciumi tagok A paktum

forrásmegoszlása A paktum

forrásmegoszlása

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (TMJV)

KONZORCIUMVEZETŐ 8 687 464 Ft 2,9 %

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete Nonprofit Kft. (GFSZ)

84 589 654 Ft 28,2 %

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal

(KEMKH) 206 722 882 Ft 68,9 %

Forrás: Saját szerkesztés

A foglalkoztatási paktum keretében munkaerő-piaci programokban résztvevők száma 205 fő, a

foglalkoztatási paktum keretében álláshoz jutók száma 90 fő, a foglalkoztatási paktum keretében

álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma 58 fő. Az

elszámolható költségek mértékére, illetve arányára vonatkozó elvárások betartásával vállaljuk az

indikátorok teljesítését. A projektben betervezett költségek, az értékteremtő tevékenységekkel

arányosak.

A felhívás 5.7 „Szakmai jellegű belső költségvetési korlátok” pontban szereplő költségek teljesülése az

alábbiak szerint (21. táblázat) történik:

22. táblázat: Belső költségvetési korlátok

Tevékenység Költségvetési

korlát Tényleges

költséghányad Költség Szervezet

Projekt előkészítés, tervezés (kivéve közbeszerzési eljárások lefolytatásának költsége)

5 % 3,18 % 9 525 000 Ft GFSZ

Közbeszerzési eljárások lefolytatása

1 % 0,24 % 715 715 Ft KEMKH

Projektmenedzsment 2,5 % 2,5 % 7 501 208

Ft GFSZ

Tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása

0,5 % 0,06 % 170 955 Ft TMJV

Rezsi 1 % 0,98 % 2 949 114

Ft GFSZ,

KEMKH

Forrás: Saját szerkesztés

90

23. táblázat: Projektszintű összefoglaló költségvetési tábla

Költségtípus Tervezett ktv. TMJV GFSZ KEMKH

1. főtevékenységre fordított támogatás

2. Főtevékenységre fordított támogatás

Önállóan nem támogatható tevékenység

Projektelőkészítés költségei 10 240 715

- 9 525 000 715 715 10 240 715 - -

Előzetes tanulmányok, költsége (MT 9 000 000 Ft, 4) igényfelmérés: 1) foglalkoztatási helyzetelemzés és igényfelmérés 9 525 000

- 9 525 000 - 9 525 000 - -

Közbeszerzés költsége

715 715

- - 715 715 715 715 - -

Beruházáshoz kapcsolódó költségek 3 940 334

- 2 277 582 1 662 752 - 3 940 334 -

Eszközbeszerzés költségei ( (Lehetséges elemek: személyenként 1-1 db számítógép, kis értékű eszközök, a teljes projektre max. 10 db mobiltelefon, valamint 1-1 db fénymásoló, vagy multifunkciós készülék, és/vagy szkenner, 1-1 db projektor az önkormányzat és a Kormányhivatal részére) 3 535 862

- 1 873 110 1 662 752 - 3 535 862 -

Immateriális javak beszerzésének költsége

404 472

- 404 472 - - 404 472 -

Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások költségei 22 441 851 8 687 464 13 754 387 - 10 446 464 5 772 388 6 223 000

Képzéshez kapcsolódó költségek

2 000 000

- 2 000 000 - 2 000 000 - -

Egyéb szakértői szolgáltatás (kötelező elemek, melyeket nem a paktum iroda munkatársai látnak el: 1) foglalkoztatási stratégia és akcióterv, 2) projekttervek 3) paktum munkaprogram 4) helyi paktumok monitoringja és értékelése, további választható tevékenységek: 5) befeketésöszönzés , 6) rendezvényszervezés költségei (partnerségi rendezvények), egyéb tanácsadás (pl. munkajog) 17 280 919 8 031 209 9 249 710 - 7 790 209 3 267 710 6 223 000

Marketing, kommunikációs szolgáltatások költségei (honlap is) 2 999 978 495 300 2 504 678 - 495 300 2 504 678 -

Kötelezően előírt nyilvánosság biztosításának költsége 160 955 160 955 - - 160 955 - -

Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó bérleti díj

-

- - - - - -

Egyéb költségek

-

- - - - - -

Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei 99 627 960

- 49 802 256 49 825 704 14 999 280 84 628 680 -

Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás (1. főtevékenység bérköltsége, nem a KH), Lehetséges tevékenységek: 1) paktum iroda működtetése 2 fővel, 2) működési tapasztalatok összegyűjtése, megosztása 3) partnerségi projekt folyamat dokumentálása 4) projektzáráshoz minősítés megszerzése 5) figyelemfelkeltés 6) szakmai háttérszervezeti szerep 7) ernyőszervezeti szerep, paktumok szakmai támogatása 8) kormányzati intézkedések segítése 14 999 280

- 14 999 280 - 14 999 280 - -

Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás (2.a főtevékenység: képzéssel, foglalkoztatással összefüggő szakmai tevékenységek bérköltsége, csak a KH), Lehetséges tevékenységek: a célcsoportokkal és a foglalkoztatókkal kapcsolatos adminisztratív, pénzügyi jellegű feladatok elvégzése 25 846 517

- - 25 846 517 - 25 846 517 -

91

Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítás (2.b főtevékenység: munkaerőpiaci szolgáltatásokkal kapcsolatos szakmai tevékenységek bérköltsége, megosztva is lehet KH és más között) 58 449 523

- 34 802 976 23 646 547 - 58 449 523 -

Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó útiköltség, kiküldetési költség

332 640

- - 332 640 - 332 640 -

Célcsoport támogatásának költségei 153 310 128

- - 153 310 128 - 153 310 128 -

Célcsoport személyi jellegű ráfordításai

94 401 928

- - 94 401 928 - 94 401 928 -

Célcsoport lakhatási- és útiköltsége

21 067 200

- - 21 067 200 - 21 067 200 -

Célcsoport képzési költségei

37 841 000

- - 37 841 000 - 37 841 000 -

Célcsoport által igénybe vett munkaerő-piaci szolgáltatások költségei amennyiben a kormányhivatal beszerezteti a 2. főtevékenység b) tevékenységeit. Lehetséges tevékenységek külső szolgáltató bevonásával: Önkormányzat: munkaerőpiaci szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos költség (kiválasztás, tréningek, FIP pontok, pályaorientáció, HR klubok stb.), szolgáltatás ideje alatt igénybevett gyerekfelügyelet vagy más hozzátartozó ápolásának/gondozásának költsége, Kormányhivatal: szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos utazási költség, szolgáltatáshoz kapcsolódó keresetpótló juttatás -

- - - - - -

Projektmenedzsment költség 7 489 898

- 7 489 898 - 7 489 898 - -

Projektmenedzsment személyi jellegű ráfordítása

7 489 898

- 7 489 898 - 7 489 898 - -

Projektmenedzsmenthez kapcsolódó útiköltség, kiküldetési költség

-

- - - - - -

Projektmenedzsmenthez igénybevett szakértői szolgáltatás díja

-

- - - - - -

Egyéb projektmenedzsment költség

-

- - - - -

Általános (rezsi) költség 2 949 114

- 1 740 530 1 208 583 - 2 949 114 -

Egyéb általános (rezsi) költség

2 949 114

- 1 740 530 1 208 583 - 2 949 114 -

Összesen 300 000 000 8 687 464 84 589 654 206 722 882 43 176 357 250 600 643 6 223 000

Arányok

2,90% 28,20% 68,91% 14,39% 83,53% 2,07%

Forrás: Saját szerkesztés

92

24. táblázat: Részletesen bemutatott költségvetési táblázat

tevékenység/termék egység

mértékegysége (db/fő/hó, stb)

egység értéke egység ár nettó bruttó egységár Nettó összesen Bruttó összesen Szervezet

Projekt előkészítés költségei

Előzetes megvalósíthatósági tanulmány, előkészítő egyeztetések db 1 3 700 000 4 699 000 3 700 000 4 699 000

Munkaerőpiaci helyzetelemzés, igényfelmérés, interjúk, megvalósíthatósági tanulmány db 1 3 800 000 4 826 000 3 800 000 4 826 000

felhasznált 9 525 000 GFSZ

Közbeszerzés költsége

Eszközbeszerzés és irodaszerek beszerzésének közbeszerzési szakértői díja db 2 180 000 228 600 360 000 457 200

Eszközbeszerzés és irodaszer beszerzés eljárási díja db 1 258 515 258 515 258 515 258 515

felhasznált 715 715 KEMKH

Eszközbeszerzés

Laptop konfigurációval és perifériákkal db 6 165 276 209 900 991 654 1 259 400

Iratmegsemmisítő db 1 57 402 72 900 57 402 72 900

Nyomtató db 1 49 913 63 390 49 913 63 390

Fényképezőgép db 1 78 732 99 990 78 732 99 990

Mobiltelefon db 3 31 496 40 000 94 488 120 000

Mobiltelefon (pót beszerzés) db 1 28 331 35 980 28 331 35 980

Mobiltelefon (2. pót beszerzés) db 2 32 477 41 245 64 954 82 490

Monitor pót beszerzés db 3 25 976 32 990 77 929 98 970

Monitor db 1 31 488 39 990 31 488 39 990

felhasznált 1 873 110 GFSZ

asztali számítógép konfigurációval db 6 149 997 190 496 899 982 1 142 980

fénymásoló, vagy multifunkciós készülék db 1 241 692 306 949 241 692 306 949

digitális fényképezőgép db 1 98 244 124 770 98 244 124 770

Mobiltelefon db 3 23 111 29 351 69 333 88 053

felhasznált 1 662 752 KEMKH

Immateriális javak

Szoftvercsomag a megvásárolt laptopokhoz db 6 53 080 67 412 318 480 404 472

felhasznált 404 472 GFSZ

Képzéshez kapcsolódó költségek

Paktum mendzsment képzés fő 6 200 000 200 000 1 200 000 1 200 000

Együttműködést elősegítő, csapatmunkát erősítő 2 napos tréning alkalom 1 629 921 800 000 629 921 800 000

felhasznált 2 000 000 GFSZ

Egyéb szakértői szolgáltatások

Partnerségi fórumok szakértői támogatása db 3 100 000 127 000 300 000 381 000

Paktum monitoring folyamatos szakértői támogatása, minősítés szakmai előkészítése, szükséges dokumentációk elkészítése db 25 40 000 50 800 1 000 000 1 270 000

Befektetésösztönzési célú tevékenység db 1 4 900 000 6 223 000 4 900 000 6 223 000

Befektetésösztönzési célú kiadványok db 0 0 0 0 0

Fordítás költsége db 1 157 209 157 209 157 209 157 209

felhasznált 8 031 209 TMJV

93

tevékenység/termék egység

mértékegysége (db/fő/hó, stb)

egység értéke egység ár nettó bruttó egységár Nettó összesen Bruttó összesen Szervezet

Foglalkoztatási stratégia és akcióterv kidolgozása db 1 2 000 000 2 540 000 2 000 000 2 540 000

Projekttervek kidolgozása db 3 300 000 381 000 900 000 1 143 000

Paktum működésére vonatkozó folyamatok, ügyrend, SZMSZ kidolgozása db 1 500 000 635 000 500 000 635 000

Paktum munkaprogram db 1 1 200 000 1 524 000 1 200 000 1 524 000

Munkajogi tanácsadás óra 110 11 800 14 986 1 298 000 1 648 460

Rendezvényszervezés szakértői díja db 5 255 000 323 850 1 275 000 1 619 250

Tolmácsolás költsége óra 20 7 000 7 000 140 000 140 000

felhasznált 9 249 710 GFSZ

Marketing

Honlap db 1 390 000 495 300 390 000 495 300

Befektetés ösztönzési célú kiadvány nyomdaköltsége db 0 0 0 0 0

felhasznált 495 300 TMJV

Marketing kommunikációs eszközök nyomdaköltsége db 1 868 751 1 103 314 868 751 1 103 314

Marketing kommunikációs eszközök szerkesztői díjak db 1 318 850 404 940 318 850 404 940

Hirdetések díja db 1 694 600 882 142 694 600 882 142

Állásbörzék kommunikációs eszközei db 1 89 986 114 282 89 986 114 282

felhasznált 2 504 678 GFSZ

Kötelező nyilvánosság

Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról db 1 15 000 15 000 15 000 15 000

Sajtómegjelenések összegyűjtése db 1 30 000 30 000 30 000 30 000

"C" típusú tájékoztató tábla elkészítése és elhelyezése db 3 5 500 6 985 16 500 20 955

Kommunikációs célra alkalmas fotódokumentáció készítése db 1 50 000 50 000 50 000 50 000

Sajtóközlemény kiküldése a projekt záráskor db 1 15 000 15 000 15 000 15 000

Sajtómegjelenések összegyűjtése db 1 30 000 30 000 30 000 30 000

felhasznált 160 955 TMJV

Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei -1-2. főtevékenység - munkaerőpiaci szolgáltatások nélkül

Paktumiroda vezető bérköltsége emberhónap 24 323 225 323 225 7 757 400 7 757 400

Paktumiroda vezető munkabére után fizetendő szociális hozzájárulási adó emberhónap 24 72 214 72 214 1 733 136 1 733 136

Paktumiroda munkatárs bérköltsége emberhónap 24 187 500 187 500 4 500 000 4 500 000

Paktumiroda munkatárs munkabére után fizetendő szociális hozzájárulási adó emberhónap 24 42 031 42 031 1 008 744 1 008 744

felhasznált 14 999 280 GFSZ

szakmai megvalósítók bruttó bére emberhónap 23 910 250 910 250 20 935 750 20 935 750

szociális hozzájárulási adó emberhónap 23 200 255 200 255 4 605 865 4 605 865

Cafeteria emberhónap 1 39 819 39 819 39 819 39 819

szakmai megvalósítók munkába járási költsége emberhónap 21 12 623 12 623 265 083 265 083

felhasznált 25 846 517 KEMKH

94

tevékenység/termék egység

mértékegysége (db/fő/hó, stb)

egység értéke egység ár nettó bruttó egységár Nettó összesen Bruttó összesen Szervezet

Célcsoport számára nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos szakmai tevékenységek személyi jellegű ráfordításai

Munkaerőpiaci és foglalkoztatási információnyújtásért felelős munkatárs munkabér emberhónap 22 239 889 239 889 5 277 558 5 277 558

Munkaerőpiaci és foglalkoztatási információnyújtásért felelős munkatárs járulékai emberhónap 22 52 776 52 776 1 161 072 1 161 072

Munkaerőpiaci és foglalkoztatási információnyújtásért felelős munkatárs egyéb kifizetések (Cafeteria) emberhónap 22 43 450 43 450 955 900 955 900

Munkaerőpiaci és foglalkoztatási információnyújtásért felelős vezető munkabér emberhónap 22 310 000 310 000 6 820 000 6 820 000

Munkaerőpiaci és foglalkoztatási információnyújtásért felelős vezető járulék emberhónap 22 68 200 68 200 1 500 400 1 500 400

Munkaerőpiaci és foglalkoztatási információnyújtásért felelős vezető egyéb kifizetések (Cafeteria) emberhónap 22 42 820 42 820 942 040 942 040

Munkaerőpiaci mentor munkabér emberhónap 21 295 714 295 714 6 209 994 6 209 994

Munkaerőpiaci mentor járulék emberhónap 21 65 057 65 057 1 366 197 1 366 197

Munkaerőpiaci mentor egyéb kifizetések (Cafeteria) emberhónap 21 32 381 32 381 680 001 680 001

Munka és pálya tanácsadó munkabér emberhónap 22 340 604 340 604 7 493 288 7 493 288

Munka és pálya tanácsadó járulék emberhónap 22 74 933 74 933 1 648 526 1 648 526

Munka és pálya tanácsadó egyéb kifizetések (Cafeteria) emberhónap 22 34 000 34 000 748 000 748 000

felhasznált 34 802 976 GFSZ

munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók bruttó bére emberhónap 69 278 600 278 600 19 223 400 19 223 400

munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók szociális hozzájárulási adó emberhónap 69 61 292 61 292 4 229 148 4 229 148

munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók Cafeteria emberhónap 1 33 999 33 999 33 999 33 999

munkába járás költsége(munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók) emberhónap 20 8 000 8 000 160 000 160 000

0 0 0

felhasznált 23 646 547 KEMKH

Szakmai megvalósításhoz kapcsolódó útiköltség, kiküldetési költség

felhasznált 0 GFSZ

kiküldetési költség (szakmai megvalósítók) emberhónap 22 5 600 5 600 123 200 123 200

kiküldetési költség (munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók) emberhónap 22 9 520 9 520 209 440 209 440

felhasznált 332 640 KEMKH

Célcsoport személyi jellegű ráfordítsai

munkatapasztalat szerzést elősegítő bérktg tám ktg db 60 233 325 233 325 13 999 500 13 999 500

bértámogatás költsége (megváltozott mk) db 12 163 328 163 328 1 959 936 1 959 936

bértámogatás költsége (hátrányos helyzető mv) db 234 163 328 163 328 38 218 752 38 218 752

bértámogatás költsége (súlyosan hátr. Helyzetű mv) db 80 163 328 163 328 13 066 240 13 066 240

bértámogatás költsége (8+4) db 40 233 325 233 325 9 333 000 9 333 000

bértámogatás költsége (6+3) db 60 233 325 233 325 13 999 500 13 999 500

önfoglalkoztató válás támogatás db 30 127 500 127 500 3 825 000 3 825 000

felhasznált 94 401 928 KEMKH

Célcsoport lakhatási- és útiköltsége

utiköltség db 336 25 200 25 200 8 467 200 8 467 200

lakhatási támogatás db 126 100 000 100 000 12 600 000 12 600 000

felhasznált 21 067 200 KEMKH

95

tevékenység/termék egység

mértékegysége (db/fő/hó, stb)

egység értéke egység ár nettó bruttó egységár Nettó összesen Bruttó összesen Szervezet

Célcsoport képzési költségei

képzéshez kapcsolódó költség (+ eü vizsgálat) db 50 403 500 403 500 20 175 000 20 175 000

képzéshez kapcsolódó utazási költség db 56 10 000 10 000 560 000 560 000

képzéshez idejére szóló keresetpótló juttatás db 200 81 530 81 530 16 306 000 16 306 000

gyermekfelügyelet db 200 4 000 4 000 800 000 800 000

felhasznált 37 841 000 KEMKH

Projektmenedzsment személyi jellegű ráfordításai

Pénzügyi vezető és projektmenedzser bruttó bére emberhónap 26 234 646 234 646 6 100 796 6 100 796

Pénzügyi vezető és projektmenedzser járulékai emberhónap 26 53 427 53 427 1 389 102 1 389 102

felhasznált 7 489 898 GFSZ

Rezsi

Paktumiroda rezsi költsége hó 22 39 295 49 905 864 490 1 097 910

Telefon hó 22 23 000 29 210 506 000 642 620

felhasznált 1 740 530 GFSZ

telefon emberhó 66 1 000 1 270 66 000 83 820

írószerek / papír / toner alkalom 1 697 608 885 962 697 608 885 962

bélyegző készítés db 1 7 560 9 601 7 560 9 601

postaköltség db 585 320 320 187 200 187 200

postai kézbesítési igazolás díja db 48 875 875 42 000 42 000

felhasznált 1 208 583 KEMKH

Forrás: Saját szerkesztés

96

4.1.5 KOCKÁZATELEMZÉS

Tatabánya Megyei Jogú Város foglalkoztatási paktumának előkészítése, megvalósítása és

működtetése szempontjából fontos, hogy azonosítsa és kezelje azokat a kockázatokat, amelyek

esetleges bekövetkezése az eredmények elérését és fenntartását veszélyezteti. A

városszempontjából e projekt nemcsak a támogatás nagysága, hanem az elérendő célcsoportok és

érintettek körének nagy száma, illetve a projekt tartalmának jelentősége miatt is kiemelten fontos.

4.1.5.1 PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK

25. táblázat: Pénzügyi kockázatok

Kockázat megnevezése: Likviditási kockázat

A kockázat szöveges leírása: A támogató oldali kifizetések időbeli csúszása

finanszírozási szempontból megvalósítási

kihívásokat okozhat.

Bekövetkezés valószínűsége: közepes

Hatása a projekt megvalósulására: közepes

Kockázat kezelésének módja: Előleg lehívása a támogatási szerződés

megkötését követően, pontos likviditási terv

készítése, a konzorciumi tagoknál átmeneti

finanszírozási tartalékok képzése.

Kockázat megnevezése: Időbeli csúszás a teljesítésekben

A kockázat szöveges leírása: A projekt tevékenységeinek elhúzódása miatt

nem teljesül a pénzügyi ütemterv.

Bekövetkezés valószínűsége: közepes

Hatása a projekt megvalósulására: közepes

Kockázat kezelésének módja:

Mérföldkövek és a támogatás lehívása

ütemezésének pontos megtervezése, folyamatos

monitoring és tartalékidőszakok beépítése a

teljesítéseknél.

Forrás: Saját szerkesztés

4.1.5.2 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI ÉS FENNTARTHATÓSÁGI KOCKÁZATOK

25. táblázat: Megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok

Kockázat megnevezése: Képzési jegyzék megjelenésének késedelme

Kockázat szöveges leírása:

A képzési jegyzék későbbi megjelenésének

következtében nem kezdhetők meg a képzések

időben.

Bekövetkezés valószínűsége: közepes

Hatása a projekt megvalósulására: nagy

Kockázat kezelésének módja: -

97

Kockázat megnevezése: Szabályozási környezet változása

A kockázat szöveges leírása: A megvalósítást befolyásoló szakma-és

támogatáspolitikai szabályozási környezet

megváltozik úgy, hogy ez a tartalmi

megvalósításra is kihat.

Bekövetkezés valószínűsége: kicsi

Hatása a projekt megvalósulására: közepes

Kockázat kezelésének módja: Folyamatos szabályozás környezet figyelés és

hatékony menedzsment struktúra kialakítása,

mely gyorsan reagál szükség esetén.

Kockázat megnevezése: Intézményi változások

A kockázat szöveges leírása: A megvalósítást intézményi változások – a

konzorciumban szereplő szervezetek jogszabály

általi átalakítása

Bekövetkezés valószínűsége: kicsi

Hatása a projekt megvalósulására: nagy

Kockázat kezelésének módja: -

Kockázat megnevezése: Foglalkoztatói előítéletek túlzó jelenléte

A kockázat szöveges leírása: A projektbe bevont foglalkoztatóknál a

célcsoportokkal kapcsolatos előítéletek jelenléte.

Bekövetkezés valószínűsége: közepes

Hatása a projekt megvalósulására: nagy

Kockázat kezelésének módja: Alapos igényfelmérés a foglalkoztatók körében,

illetve a tapasztalt előételekre reagálva

érzékenyítő foglalkozások tervezése

A célcsoport alapos felkészítése a munkába

történő kiközvetítés előtt

Kockázat megnevezése: Célcsoport lemorzsolódása

Kockázat szöveges leírása:

A projektbe bevont célcsoportok közül a

tervezettnél többen morzsolódnak le a

megvalósítás valamely fázisában

Bekövetkezés valószínűsége: közepes

Hatása a projekt megvalósulására: nagy

Kockázat kezelésének módja:

Több körös toborzás-kiválasztási folyamat,

melynek során a jelölteket felkészítjük az előttük

álló folyamatokra, tartaléklisták összeállítása,

célcsoport folyamatos pszicho-szociális

támogatása a megvalósítás során, folyamatos

kapcsolattartás a munkaadóval, a munkaadók

98

bevonása a kiválasztási folyamatba

Kockázat megnevezése: Párhuzamos projektek elviszik a célcsoportokat

A kockázat szöveges leírása:

Amennyiben több hasonló, a foglalkoztatási szint

emelését célzó program indul, az indikátorok

teljesítése megnehezül.

Bekövetkezés valószínűsége: közepes

Hatása a projekt megvalósulására: nagy

Kockázat kezelésének módja:

Több körös toborzás-kiválasztási folyamat,

melynek során a jelölteket felkészítjük az előttük

álló folyamatokra, tartalék listák összeállítása,

célcsoport folyamatos pszicho-szociális

támogatása a megvalósítás során, folyamatos

kapcsolattartás a munkaadóval, a munkaadó

bevonása a kiválasztási folyamatba

Kockázat megnevezése: A továbbfoglalkoztatáshoz szükséges anyagi források nem állnak rendelkezésre.

A kockázat szöveges leírása:

A projektbe bevont célcsoportok közül a

tervezettnél többen morzsolódnak le a

megvalósítás valamely fázisában

Bekövetkezés valószínűsége: kicsi

Hatása a projekt megvalósulására: nagy

Kockázat kezelésének módja:

A foglalkoztatók e feltételt ismerve vállalják a

foglalkoztatást, a csatlakozáskor az adott cég

anyagi viszonyait megvizsgáljuk, minimalizálva

ezzel a kockázatot. A foglalkoztató toborzás-

kiválasztási folyamatba történő bevonásával,

illetve a célcsoport duális képzési program

keretében történő foglalkoztatásával a kockázat

nagymértékben csökkenthető.

4.1.6 FENNTARTÁS

A paktum megvalósítása során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy további ágazati OP forrásokat,

és befektetői forrásokat lehessen Tatabányára vonzani a gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztés

érdekében. Ez a tevékenység egyben javítja az EU-s források hatékonyságát is a felhasználásban.

Ezeket egészíthetik ki a helyi partnerek anyagi és természetbeni hozzájárulásai (pl. önkormányzati

pénzügyi támogatás, épületek).

A paktumiroda hatékony működésének biztosítása érdekében paktum irodavezetőt és paktum

koordinátort alkalmaz a konzorciumvezető, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, akik a

szakmai feladatok ellátásáért, a paktum működtetéséért felelnek, a Paktum Kézikönyvben

meghatározott folyamatleírások és tevékenység leírások alapján. A paktumiroda felállítását követően

megkezdődnek a projekt szakmai tevékenységeinek megvalósítása, a célcsoportok bevonása,

támogatása érdekében végzett munka.

99

Bár a megyei jogú város paktum projektje 2018. október 31-ig tart, Tatabánya a program

meghosszabbítása érdekében pályázatot fog benyújtani a TOP-6.8.2-17 kódjelű, a „Helyi

foglalkoztatási együttműködések a megyei jogú város területén és várostérségében” című kiírásra.

Az Önkormányzat saját infrastruktúrájának és humán erőforrásának felhasználásával látja el a

paktumvezetési feladatokat, a menedzsment az Önkormányzat tulajdonában lévő GFSZ-nél lesz. A

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete Nonprofit Kft.

létrehozására 1996-ban került sor. Mivel a szervezet egyik legfontosabb alapfeladata a

munkahelyteremtés, valamint a munkaerő-megtartó képesség javítása a megyeszékhely területén,

ezért a paktum projekt lezárását követően a program eredményeinek továbbvitele (a partnerség

működtetése) garantált. A fenntarthatóság záloga a foglalkoztatási szint emelése érdekében dolgozó

munkatárs megtartása, a munkavégzéshez szükséges infrastruktúra biztosítása. Mindezeket a GFSZ

a projekt lezárása után biztosítani kívánja.

A projekt lehetőséget ad arra, hogy lezárását követően a projektgazda további partnerségi programok

megvalósítását indítsa el a projektben elindított szolgáltatások igénybevételével, további

foglalkoztatók bevonásával a kiépített paktum partnerség támogatásával. A projekt fenntartásához

szükséges, tapasztalt emberi erőforrások rendelkezésre állnak a fenntartási időszakot követően is

projektgazdánál és a partnereknél is. A kölcsönös együttműködések révén a konzorcium személyi

feltételei kiegészülnek a paktum partnerek humán kapacitásaival is. A széleskörű partnerség-építés

megteremti a fenntartható együttműködés alapjait, melyet a Paktum kereteiben indítandó

gazdaságélénkítő, befektetés-ösztönző projektek is megalapoznak.

100

4.2 RÉSZLETES CSELEKVÉSI TERV

4.2.1 AZ ELŐKÉSZÍTÉS ÉS MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES FELADATAI ÉS ÜTEMEZÉSE

26. táblázat: A tevékenységek ütemezése mérföldkövenként

Eredmény megnevezése Határidő Eredmény leírása

A paktumelemre vonatkozóan együttműködés megkezdése a TOP-

5.1.1 intézkedés keretében benyújtott vonatkozó megye projektjével 2016.07.31 1. MÉRFÖLDKŐ

Együttműködés megkezdése Komárom-Esztergom megye TOP-5.1.1.

intézkedés keretében benyújtott projektjével - megyén belüli paktumok

összehangolása

Egyeztető találkozó keretében a Komárom-Esztergom megyei önkormányzattal

tisztázódnak a fő projektmérföldkövek, és a következő időszak tevékenységei,

megalapozódik a megyén belüli paktumok összehangolása, az egyes paktumok

tevékenységei közötti szinergiák biztosítása. (Legalább 1 megszervezett és lebonyolított

megyei - MJV találkozó)

A paktum partnerség megalapozása - a társadalmi és gazdasági partnerek

tájékoztatása és az érintettek bevonása, figyelemfelkeltés

Legalább 1 db rendezvény (fórum) valamennyi releváns szervezet bevonásával, a

partnerség előkészítésére, az érintettek tájékoztatására és bevonására, a projekt

tudatosítására. A partnerségi szereplők tájékoztatást kapnak a paktum lényegéről,

meghatározhatják érdekeiket, szerepeiket.

Részletes megvalósíthatósági tanulmány

Az Irányító Hatóság által kiadott egységes útmutató alapján, széleskörű gazdasági és

társadalmi partnerséggel, a megyei és helyi szereplők bevonásával elkészített, legalább

50 oldalas részletes megvalósíthatósági tanulmány.

Horizontális szempontok érvényre jutását bemutató dokumentum A megvalósíthatósági tanulmány részeként elkészül a horizontális szempontok érvényre

jutását részletesen bemutató dokumentum.

Előzetes költségvetési tervezet Elkészül az előzetes költségvetési tervezet, amely megalapozza a projekt pénzügyi

ütemezését és likviditásmenedzsmentjét.

101

Eredmény megnevezése Határidő Eredmény leírása

Munkaerő- és képzési, valamint vállalkozásfejlesztési igények felmérése,

foglalkoztató vállalatok és egyéb szervezetek bevonása

A potenciális álláshelyek és képzési igények feltárása és a partnerségi részvételi szándék

felmérése megtörténik, valamint létrejön a foglalkoztatói adatbázis. A vállalkozásokkal

elindul egy kommunikáció, amely megalapozza a partnerségi, foglalkoztatási és képzési

projektrészt is.

Projektmenedzsment szervezet megalakulása 2016.07.01

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete

konzorciumi tag székhelyén létrejön a projekt sikeres megvalósításához nélkülözhetetlen

projektmenedzsment szervezet, amely pénzügyi vezető és projektmenedzser funkciót

biztosít a projekt 28 hónapos időtartamára. A projektmenedzsment szervezet felállítása a

projekt megkezdésével egy időben (2016.07.01) történik.

Kötelező nyilvánosság I. részteljesítése

Elkészül a kommunikációs terv, projekt indításkor sajtóközlemény kerül kiküldésre,

megtörténik a sajtómegjelenések összegyűjtése; elkészül és kihelyezésre kerül a C típusú

tábla, a projektről tájékoztatás jelenik meg a pályázó honlapján.

Paktumszervezet felállításának megkezdése 2016.09.30 2. MÉRFÖLDKŐ

Foglalkoztatási stratégiát megalapozó helyzetelemzés

Részletes elemzés a térség munkaerőpiacának jellemzőiről, a foglalkoztatás

nehézségeiről, kritikus pontokról és a beavatkozási elképzelésekről, valamennyi releváns

gazdasági ágazatra vonatkozóan. A helyzetelemzés külön fejezetben kitér a TOP TC8

ERFA forrásaiból fejlesztett új gyermekellátási szolgáltatások humánerőforrás

szükségleteinek bemutatására.

Paktumszervezeti tagok kiválasztásának módszertana és feltételrendszere

Megtörténik a területi szinten jelenlévő, foglalkoztatás területén releváns szereplők

megkeresése és bevonása; létrejön a paktumszervezet tagjainak kiválasztását

megalapozó, átlátható, transzparens módszertan és feltételrendszer.

102

Eredmény megnevezése Határidő Eredmény leírása

Paktumszervezet felállítását megalapozó egyeztető fórum

Legalább 1 db rendezvény (fórum) az érintettek bevonásával, amelyen a paktumszervezet

leendő potenciális tagjai tájékoztatást kapnak a projekt előrehaladásáról, a

helyzetelemzés eredményeiről és a paktumszervezet kiválasztási módszertanról. Az

érintettek átfogó tájékoztatást kapnak a projekt előrehaladásáról és a paktumszervezet

felállítását érintő kérdésekről. A találkozóról emlékeztető, jelenléti ív készül.

Szándéknyilatkozat a foglalkoztatási paktumban való részvételről Minimum 15 db csatlakozási szándéknyilatkozat.

A paktumok fenntartható működésére is garanciákat nyújtó,

paktumot alapító együttműködési megállapodás aláírása és

stratégia megalkotása és elfogadása

2016.11.31 3. MÉRFÖLDKŐ

Munkaerő-tartalék adatbázis és toborzási stratégia.

Megtörténik a munkaerő-tartalék felmérése; a potenciális célcsoport tagokról minőségi és

számszerű információ is rendelkezésre áll, amely megalapozza a toborzási

tevékenységet.

Paktumot alapító együttműködési megállapodás aláírása Létrejön a paktum partnerséget megalapító dokumentum, valamennyi releváns munkaerő-

piaci partner részvételével a sztenderdek szerint, minimum 15 tagszervezettel.

Paktumiroda felállítása és működtetése

A paktum szervezeti egységei (paktum partnerség, irányító csoport, menedzsment

szervezet, paktumiroda) felállnak, megvalósul a szervezet ügyrendjének, munkatervének

és reális költségvetésének kidolgozása, és az ehhez szükséges humánerőforrás

biztosítása. Megtörténik a paktumiroda partnerségi munkatársainak (2 fő) kiválasztása.

103

Eredmény megnevezése Határidő Eredmény leírása

Részletes foglalkoztatási stratégia és akcióterv megalkotása és elfogadása

A paktumterületre vonatkozó részletes foglalkoztatási stratégia és akcióterv kerül

kidolgozásra, a felhívásnak megfelelő feltételekkel. A dokumentum részeként külön

fejezetben kerül bemutatásra a gyermekellátási szolgáltatások helyzete azzal, hogy a

TOP TC8 ERFA forrásaiból (TOP 6.2. intézkedés) fejlesztett új gyermekellátási

kapacitások humánerőforrás-igényeinek támogatására munkaerő-piaci szolgáltatások

(képzési és foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatások) nyújthatók a paktum keretein

belül.

Reális ütemtervű munkaprogram és projekttervek kidolgozása

Elkészül a paktum stratégiájának és akciótervének megvalósítására alkalmas reális

ütemtervű munkaprogram (1), összhangban a foglalkoztatáspolitika, a térségi

gazdaságfejlesztés és társadalompolitika szempontjaival. A stratégiai célok

megvalósítását szolgáló projekttervek (3) kidolgozásra kerülnek.

Honlap kialakítása a partnerség erősítésére és a projektekben résztvevők

közötti kommunikáció megkönnyítésére, valamint

foglalkoztatási/munkáltatói fórumok működtetésére

A partneri kommunikációt és a kereslet-kínálat találkozását segítő portál jön létre

Foglalkoztatás megkezdése, képzések megkezdése 2017.04.30 4. MÉRFÖLDKŐ

Munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásának megkezdése

Megtörténik a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó szakmai munkatársak kiválasztása

és foglalkoztatása a GFSZ (4 fő) és a KEM KH (3 fő) szervezetén belül, és megkezdődik

a munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása, valamint a célcsoport toborzás-kiválasztása.

Foglalkoztatás megkezdése A célcsoport min. 6, max. 12 hónapos, folyamatos, támogatott, vagy nem támogatott

foglalkoztatásának, vagy önfoglalkoztatásuk támogatásának megkezdése.

A projekt megvalósítását segítő tudásbővítésen, tréningeken, képzéseken

való részvétel - Paktum menedzsmentképzés

A foglalkoztatási paktum projekt szakmai megvalósításában közvetlenül részt vevő

munkatársak részére a foglalkoztatási paktumra, paktum menedzsmentre vonatkozó

ismereteik elmélyítését és bővítését célzó paktum menedzsment képzés valósul meg

2017. január 31-ig.

104

Eredmény megnevezése Határidő Eredmény leírása

Az oktatás minőségének, eredményességének és hatékonyságának javítása,

az egész életen át tartó tanulás terjesztése (képzési csomag kidolgozása)

A vállalkozások igényei szerint kidolgozott képzési csomag; A munkáltatók által igényelt

képzések tananyagfejlesztése és engedélyeztetése megvalósult.

Képzések megkezdése

Megkezdődik az álláskereső személyeknek, adott üres álláshely betöltését fókuszba állító,

célzott képzésének és/vagy foglalkoztatásának támogatása, a térségben meglévő, feltárt

munkaerő igényekhez mérten.

A projekt megvalósítását segítő tudásbővítésen, tréningeken, képzéseken

való részvétel - Szakmai megvalósítók képzése Megvalósul a projektben résztvevő kulcsszemélyek együttműködést fejlesztő tréningje

Figyelemfelkeltés Marketing feladatok időarányos teljesítése

Monitoring és értékelési folyamat előkészítésének megkezdése 2017.10.31 5. MÉRFÖLDKŐ

A paktum működés monitoring folyamatának leírása és az értékelési rendet

szabályozó kézikönyv megléte.

Megkezdődik a paktum monitoring és értékelési folyamatának előkészítése. A folyamat

leírását és értékelési rendet tartalmazó kézikönyv elkészült.

Figyelemfelkeltés Marketing feladatok időarányos teljesítése

Munkaerő-piaci program minimum 50%-ának teljesítése 2018.04.30 6. MÉRFÖLDKŐ

A munkaerő-piaci program minimum 50%-ának teljesítése A projektben vállalt munkaerő-pici programok legalább 50%-ának teljesülése a 7.

mérföldkőig (2018.04.30) megvalósul.

Befektetés-ösztönzéshez kapcsolódó tevékenységek megvalósulása Megvalósul egy befektetés-ösztönzést támogató film és egy kiadvány elkészítése,

valamint 2 gazdasági- és foglalkoztatási fókuszú vállalkozói fórum lebonyolítása.

105

Jelentés az indikátorhoz tartozó tevékenység – valamint az

indikátor célérték – teljesüléséről; Paktum minősítési eljárás

befejezése

2018.10.31 7. MÉRFÖLDKŐ

PO25 indikátor teljesítése

A munkaerő-piaci programokban résztvevők száma. Az ITP-ben meghatározott

forrásarányos célérték teljesülése 2018. október 31-ig. Az indikátor alatt a foglalkoztatási

paktum fejlesztését célzó projekt keretében megvalósult, az álláskeresők munkába állását

segítő munkaerő-piaci programokban résztvevők számát értjük.

PR25 indikátor teljesítése A foglalkoztatási paktum keretében álláshoz jutók száma. Az indikátor a foglalkoztatási

paktum keretében, vagy annak hatására elhelyezkedett munkavállalók számát méri.

PR26 indikátor teljesítése

A foglalkoztatási paktum keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal

állással rendelkezők száma. Az indikátor az foglalkoztatási paktum keretében, vagy

annak hatására elhelyezkedett és a támogatás után 6 hónappal állással rendelkező

munkavállalók számát méri.

Paktum minősítés megszerzése A paktum sztenderdeknek megfelelő működés igazolása, sikeresen lezárult minősítési

eljárás.

A partnerségi bevonással végrehajtott projekt folyamat részletes

dokumentációja Partneri egyeztetések jelenléti ívei, fotók, emlékeztetők

Kötelező nyilvánosság II. részteljesítése

A projektben megvalósított tevékenységekről, eseményekről kommunikációs célra

alkalmas fotódokumentáció készül, megtörténik a sajtómegjelenések összegyűjtése,

projekt zárásakor sajtóközlemény kerül kiküldésre és közzétételre, a TÉRKÉPTÉR

feltöltése megtörténik a projektnek megfelelő tartalommal.

A paktum működési tapasztalatainak összegyűjtése és megosztása

A paktum megszerzett működési tapasztalatainak, tanulságainak, jó gyakorlatainak

összegyűjtése és megosztása a projekt honlapján. A tapasztalatok összegyűjtése a

projekt megvalósítása során folyamatosan történik, a megosztás legvégső határideje a

projekt fizikai befejezése.

Forrás: Saját szerkesztés

106

A területi szereplők részvétele a projektben:13

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal a pályázati felhívás megjelenése óta folyamatos az egyeztetés jelen paktum projekt szakmai tartalmának összeállítása és annak végrehajtásával kapcsolatban. A megyei Paktumszervezetet a tatabányai Paktumszervezet azzal segíti, hogy amennyiben megye paktumterületén élő célcsoport tag kerül a program megvalósítása során a látóterébe, átirányítja a megyei projekthez.

A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara bevonásra került a projekt tervezésekor, munkaerő-piaci információk átadásával támogatták jelen tanulmány, továbbá a foglalkoztatási stratégia, az akcióterv és a munkaprogram elkészítését. A kamara Paktumszervezet tagja lett, ebben a minőségében folyamatos szakmai tanácsadással támogatja a projektet. 2017 májusától a projekttel összefüggő rendezvények megszervezésében fogják segíteni a Paktumszervezet munkáját. A Kamara mellett hasonló tevékenységeket folytat a Komárom Esztergom Megyei Ipar Szövetség. Környe Község Önkormányzata részt vesz a paktumszervezetben, mivel a Tatabányai Ipari Park területének ez része a községhez tartozik, így Környe érdekképviseletére is szükség van.

A Tatabányai Szakképzési Centrum és az Edutus Főiskola paktumszervezeti tagokként elsősorban a képzések megszervezésével kapcsolatban adnak információkat a Paktumirodának 2017 februárjától.

A Paktumszervezetbe bevont civil szervezetek (Utcai Szociális Segítők Egyesülete, Magyar Máltai

Szeretetszolgálat Tatabányai Csoportja, Magyar Vöröskereszt Tatabányai Csoportja) és a Tatabányai

Járási Egyesített Szociális Intézmények 2017. február 1-jétől a célcsoport eléréséhez, a projektbe

történő bevonásukhoz nyújtanak szakmai támogatást.

A Paktumszervezethez csatlakozó foglalkoztatók a képzések tematikájának kidolgozásában vesznek részt 2017. február 1-jétől.Az már látható, hogy elsősorban operátori (betanítói) képzés, targoncás képzés indítására van igény, a további képzési igények felmérése folyamatos. A képzések a képzési jegyzék megjelenésével (ez előreláthatóan 2017 márciusa lesz) tudnak elindulni. A foglalkoztatók szerepe továbbá az igényeik jelzése, a fejlesztési irányok megmutatása, a keresleti oldal megismerésében segíti a paktumszervezetet. A paktumiroda feladata a leendő munkáltatók érzékenyítése a hátrányos helyzetű munkavállalók befogadása kapcsán.

A felmért kereslet alapján az alábbi képzésekre van igény:

TERVEZETT KÉPZÉS TÍPUSA TERVEZETT

LÉTSZÁM CÉLCSOPORT

Szakmai képzések (pl.: OKJ-s,

Targoncavezető, CNC gépkezelő,

raktárkezelő, ápoló, takarító)

20 fő Hátrányos helyzetű csoportok

Kompetenciafejlesztő képzések (pl.:

alapkompetencia megszerzése)

30 fő Aluliskolázottak, tartós álláskeresők,

közfoglalkoztatottak

A kompetenciafejlesztő képzés esetén egyedileg kidolgozott képzés javasolt, míg a szakmai képzések rendelkezésre állnak a helyi szakképzésben.

13 A konzorciumi partnerek részvétele a 10. táblázatban (Projekttevékenységek összefoglalása konzorciumi tagok szerinti

bontásban), illetve a Paktum munkaprogramjában került részletezésre.

107

5. A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA, KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG

5.1 A KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁSA

A kommunikációs tevékenység célja, hogy a Tatabányai foglalkoztatási paktum eredményeit minél

többen megismerjék.

Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a célcsoport tájékoztatása a legsokoldalúbb és leghatékonyabb

kommunikációs módszerekkel történjen meg.

A projektmegvalósítás időszakában az átláthatóság és az esélyegyenlőség érdekében nagy hangsúlyt

kap a helyi társadalom minél szélesebb körű tájékoztatása. Kiemelt feladat a Tatabányai paktum által

nyújtotta lehetőségek megismertetése, és a projekt megvalósítás által bekövetkező kedvező

változások tudatosítása a célcsoportban, illetve a projekt pozitív fogadtatásának elősegítése.

Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról/zárásáról: A sajtótájékoztatót követően a regionális

média, beleértve a régióban megjelenő ingyenes terjesztésű heti vagy havilapok, és az elektronikus

médiumok részére sajtóközlemény és képanyag kerül kibocsátásra, szükség esetén pedig sajtó-

hirdetés feladására, sajtótájékoztató szervezésre is sor kerülhet.

A kedvezményezett a folyamatos tájékoztatás érdekében honlapot hoz létre, melyen a projekt

megvalósulása során a főpályázó a projekt teljes megvalósítási szakaszában szolgáltat információkat:

nem csak közzéteszi az elkészült sajtótájékoztatókat és általános tájékoztatókat, hanem

tartalomszolgáltatásával tevékenyen segíti a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának egymásra

találását is. Kedvezményezett kialakítja azt a jogosultsági rendet, amely lehetővé teszi a paktumot

érintő hírek és tájékoztatók gyors megjelenését a honlapon. A kedvezményezett a Paktum iroda

segítségével biztosítja, hogy legyen olyan kolléga, aki a honlap szerkesztői felületének használatát

elsajátítja és napi szinten használni képes.

Egyéb tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása:

emlékeztető tábla elhelyezése a projekt helyszínén,

sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése,

információs anyagok, kiadványok készítése pl. fotódokumentáció készítése, esettanulmányok

készítése,

az elektronikus pályázói felületen a térképi információk feltöltése a projekthez kapcsolódó

tartalommal,

elektronikus hírlevelek kiküldése paktum tagoknak,

személyes, folyamatos kapcsolattartás és együttműködés.

A tervezett fejlesztés jellegéhez illeszkedően a paktum partnerség összejövetelein, rendezvényein

ugyancsak élni kell a tájékoztatás lehetőségeivel, ennek lehetséges formái a konferenciákon,

fórumokon előadások tartása, illetve prospektus, honlap, hírlevél készítése és széles körben történő

elérhetővé tétele.

5.2 A CÉLCSOPORTOK ÉS AZ ÉRINTETTEK KOMMUNIKÁCIÓS SZEMPONTÚ

ELEMZÉSE, KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA

A Tatabányai foglalkoztatási paktumban érintettek esetében a kommunikációs tevékenység során

szükséges a belső és külső kommunikációs célcsoportok körének szegmentált lehatárolása és önálló

kezelése, valamint az ennek megfelelően kialakított belső és külső kommunikációs tevékenység.

A célcsoportok és az elérésük, megszólításuk, aktivizálásuk érdekében alkalmazott eszközök között

lehet átfedés. A belső kommunikáció célcsoportját a projektmenedzsment szervezethez tartozók,

illetve a projektben aktívan közreműködők jelentik.

108

A projekttel szoros kapcsolatban állók: az előkészítésben és a megvalósításban aktívan közreműködő

szervezetek, akik ismerik a projekt hátterét és céljait. A támogatás megítélésében, a

forrásfelhasználásban, illetve a projekt eredményeinek megvalósításában intézményi feladatköréből

adódóan jelentős szerepet játszik a Közreműködő Szervezet. A projektről elsősorban kötelező

beszámolók alapján szükséges az ő tájékoztatásuk.

A projekttel közvetett kapcsolatban állók: az előkészítésben, megvalósításban közreműködő

szervezetek azon tagjai, akik közvetlenül nem vesznek részt a projektben, de a szervezeti és

működési háttérben betöltött szerepük alapján stabil környezetet biztosítanak a projektmegvalósítás

sikeréhez (adminisztratív munkatársak, a város és vonzáskörzetének lakossága stb.)

A belső célcsoportok kommunikációs igénye elsősorban a projekttel kapcsolatos tájékoztatásra, az

előrehaladás helyzetére terjed ki. Az érintettség miatt a megfelelő és naprakész információkkal ellátott

belső célcsoport kiváló közvetítője a projekt céljainak és értékeinek. Hatékony kommunikációs formák:

időszakos megbeszélések beszámolói, belső tájékoztató kiadványok, belső hírlevelek, előrehaladási

jelentések, a paktum honlapján keresztül elérhető nem nyilvános, intranet-jellegű elektronikus felület,

amelyet a paktum megvalósítói jogosultak használni.

A külső kommunikációs célcsoport megegyezik a projekt közvetlen célcsoportjával: a foglalkoztatási

paktum tagjaival, a munkaerő-piacot befolyásolni tudó egyéb együttműködő partnerekkel és a

képzésben, foglalkoztatásban érintett célcsoporttal.

5.3 KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA

Tatabánya Megyei Jogú Városának foglalkoztatási paktuma a célcsoportok tájékoztatására a

központilag kiadott tájékoztatási kötelezettségek tárgyú útmutatóban foglaltak szerinti elvárásoknak

megfelelően jár el. A konzorciumi partnerek a kialakításra kerülő honlapon folyamatos tájékoztatást

tudnak nyújtani a projekt eseményeiről és eredményeiről, a paktum nyújtotta lehetőségekről (akár a

foglalkoztatók munkaerőigényéről is) az arculati elemek betartásával. A kommunikációs

tevékenységet támogató külső szolgáltató részére szóló megbízás tartalmazhatja a honlap oldalainak

grafikai tervét, teljes körű elkészítését, a dinamikus tartalomfrissítést a projekt teljes időtartama alatt.

Az alábbi tartalmi elemeket szükséges megjeleníteni a honlapon a projekthez kapcsolódóan:

a kedvezményezett neve,

a projekt címe,

a szerződött támogatás összege,

a támogatás mértéke (%-ban),

a projekt tartalmának bemutatása,

a projekt tervezett befejezési dátuma (ha megvalósult, akkor a tényleges befejezés),

a projekt azonosító száma.

Az alábbi kötelező arculati elemek, feltüntetése szükséges a fő honlapon színes verzióban (és az

esetleges aloldalon is): ún. infoblokk:

Széchenyi 2020 grafikai elem (a logó kontúrjából készült, kifutó kék ív),

Széchenyi 2020 logó,

EU-logó és az Európai Unió kiírás (nem rövidítve),

Magyar kormány logó,

A támogató alapra vonatkozó utalás.

Az ún. infoblokknak mindig kiemelt helyen kell szerepelnie a honlapon, azaz a láthatósági területen

kell lennie, megnyitáskor, görgetést nem igénylő pozícióban. A tervezett paktum projekt során a

109

célcsoportok igényeit figyelembe véve az egyik leghatásosabb kommunikációs eszköz vélhetően a

személyes, folyamatos kapcsolattartás és együttműködés keretében végezhető közvetlen

ügyfélszolgálati pontokon végzett munka, a személyes kapcsolattartás, egyéni tanácsadás lehet, mivel

az infokommunikációs technológiákhoz való hozzáférés a hátrányos helyzetűek körében sok esetben

korlátozott. Ezen a téren is fontos a szemléletváltás ösztönzése például a fokozott médiajelenlét, a

fenntarthatósági értékek erőteljesebb megjelenítésének lehetősége, a továbbképzések és

tudásfejlesztések által. Nagy hangsúlyt fektetünk a projekt megvalósítása során a valódi partnerség

alapfeltételét jelentő kétirányú információáramlásra, azaz a tényleges kommunikációra. A projekt

sikeres megvalósítása és a fenntartási időszakban történő tovább működtetése érdekében szükség

van egy intenzív és elektronikus úton is támogatott társadalmi szemléletformáló promócióra a

vállalkozások és az érintett lakossági bevonása érdekében.

5.4 KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV

27. táblázat: Kommunikációs ütemterv

Időpont Feladat Cél Célcsoport Eszköz Szereplők

Projekt

indításakor

Kommunikációs terv

elkészítése

Folyamatos

tájékoztatás

biztosítása a

projektről

Közvetlen

és közvetett

célcsoport

Kommunikációs

terv

(dokumentum)

Konzorciumi

partnerség,

paktum

partnerség

Projekt

indításkor

Sajtóközlemény

kiküldése a projekt

indításáról

Tájékoztatás

biztosítása a

projektről

Közvetlen

és közvetett

célcsoport

Nyomtatott és

elektronikus sajtó

Konzorciumi

partnerség,

paktum

partnerség

Projekt

indításakor

Sajtómegjelenések

összegyűjtése és

elemzése

Tájékoztatás

biztosítása a

projektről

Közvetlen

és közvetett

célcsoport

Nyomtatott és

elektronikus sajtó

Konzorciumi

partnerség,

paktum

partnerség

Projekt

indításkor

„C” típusú tábla

elkészítése és

elhelyezése

Folyamatos

tájékoztatás

biztosítása a

projektről

Közvetlen

és közvetett

célcsoport

Emlékeztető

tábla

Konzorciumi

partnerség,

paktum

partnerség

A projekt

előkészítő

szakaszában

Tájékoztató felület

(esetleg aloldal)

létrehozása a

kedvezményezett

honlapján

Folyamatos

tájékoztatás

biztosítása a

projektről

Közvetlen

és közvetett

célcsoport

Tájékoztatás

elektronikus

felületen, esetleg

aloldal

(honlapon)

Konzorciumi

partnerség,

paktum

partnerség

2016 júniusától

folyamatosan

A projekthez

kapcsolódó

tájékoztatás

folyamatos

működtetése

Tájékoztatás

biztosítása a

projektről

Közvetlen

és közvetett

célcsoport

Internetes

felületek és

közösségi média

oldalak

kialakítása

Konzorciumi

partnerség,

paktum

partnerség

A projekt

előkészítő és

megvalósítási

szakaszában

folyamatosan

A paktum

rendezvényeken

előadások tartása

Folyamatos

tájékoztatás

biztosítása a

projektről

Közvetlen

és közvetett

célcsoport

Meghívók,

emlékeztetők,

kiadványok

Konzorciumi

partnerség,

paktum

partnerség

110

Időpont Feladat Cél Célcsoport Eszköz Szereplők

A projekt

előkészítő és

megvalósítási

szakaszában

folyamatosan

Kommunikációra

alkalmas

fotódokumentáció

készítése

Folyamatos

tájékoztatás

biztosítása a

projektről

Közvetlen

és közvetett

célcsoport

Fotók Konzorciumi

partnerség,

paktum

partnerség

A projekt

megvalósítási

szakaszában

Honlap kialakítása,

részletes

tartalommal,

álláshirdetések

megjelentetésével

A közvetlen

és a közvetett

célcsoport

közötti

információ-

áramlás

elősegítése

Közvetlen

és közvetett

célcsoport

Projekt honlap Konzorciumi

partnerség,

paktum

partnerség

A projekt

megvalósítási

szakaszában,

több alkalommal

Rendezvények

(állásbörzék,

fórumok)

szervezése és

lebonyolítása

Tájékoztatás

biztosítása a

projektről

Közvetlen

és közvetett

célcsoport

Rendezvények

szervezése

Konzorciumi

partnerség,

paktum

partnerség

A projekt

megkezdésétől

folyamatosan

Személyes,

folyamatos

kapcsolattartás és

együttműködés

Folyamatos

tájékoztatás

biztosítása a

projektről

Közvetlen

és közvetett

célcsoport

Személyes

megbeszélések,

fórumok

Konzorciumi

partnerség,

paktum

partnerség

A projekt

zárásakor

Sajtóközlemény

kiküldése a projekt

zárásáról

Tájékoztatás

biztosítása a

projektről

Közvetlen

és közvetett

célcsoport

Nyomtatott sajtó

és elektronikus

sajtó

Konzorciumi

partnerség,

paktum

partnerség

A projekt

zárásakor

Sajtómegjelenések

összegyűjtése

Tájékoztatás

biztosítása a

projektről

Közvetlen

és közvetett

célcsoport

Nyomtatott és

elektronikus sajtó

Konzorciumi

partnerség,

paktum

partnerség

A projekt

zárásakor

TÉRKÉPTÉR

feltöltése a

projekthez

kapcsolódó

tartalommal

Kötelező

tájékoztatás

biztosítása a

projektről

Közvetlen

és közvetett

célcsoport

Információk,

fotók feltöltése

az elektronikus

pályázati

felületre

Konzorciumi

partnerség

Forrás: Saját szerkesztés

111

6 HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK ÉRVÉNYRE JUTÁSA

A leszakadó társadalmi csoportok helyzetének javítását, az esélyegyenlőség biztosításának

szükségességét több jogszabály is deklarálja Magyarországon. Az Alaptörvény Preambuluma, a

Nemzeti hitvallás leszögezi: „Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.”

Jelen helyi foglalkoztatási paktum céljait az Alaptörvény további passzusai is támogatják:

„Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki

dolgozni akar, dolgozhasson.” (XII. cikk (2) bekezdés)

„Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín,

nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás,

vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.” (XV. cikk (2) bekezdés)

Az esélyegyenlőség elősegítésének célja a hátrányos megkülönböztetésből fakadó hátrányok

társadalmi szintű csökkentése. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esély-

egyenlőség előmozdításáról 8. §-a definiálja, hogy „közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek

minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt

a) neme,

b) faji hovatartozása,

c) bőrszíne,

d) nemzetisége,

e) nemzetiséghez való tartozása,

f) anyanyelve,

g) fogyatékossága,

h) egészségi állapota,

i) vallási vagy világnézeti meggyőződése,

j) politikai vagy más véleménye,

k) családi állapota,

l) anyasága (terhessége) vagy apasága,

m) szexuális irányultsága,

n) nemi identitása,

o) életkora,

p) társadalmi származása,

q) vagyoni helyzete,

r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának rész-munkaidős

jellege, illetve határozott időtartama,

s) érdekképviselethez való tartozása,

112

t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága)

miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő

személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.”

A program végrehajtása során kiemelt figyelmet és támogatást kapnak azok a csoportok, melyek saját

erejükből nem képesek a hátrányaikból fakadó nehézségek leküzdésére, valamint fokozottan ki

vannak téve a hátrányos megkülönböztetés veszélyének, illetve támogatásra szorulnak a program

nyújtotta lehetőségekhez való hozzáférés során. A program megvalósításakor különös odafigyelést

igényelnek a célcsoportok, elsősorban a programba bevonható hátrányos helyzetűek: alacsony iskolai

végzettségűek, 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők, 50 év felettiek, GYED-

ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek, tartós

munkanélküliséggel veszélyeztetettek, megváltozott munkaképességű személyek,

kozfoglalkoztatottak roma származásúak. Mindebből következik, hogy a célcsoport képzéséhez,

foglalkoztatásához kapcsolódó programelemek önmagukban elősegítik egy-egy esélyegyenlőségi

célcsoport helyzetének javítását, összhangban az uniós és nemzeti szintű stratégiákkal, a helyi

esélyegyenlőségi programokkal.

Az esélyteremtés biztosítása érdekében a program megvalósítása során az alábbiakra fogunk

törekedni:

Az esélyek kiegyenlítése a tartós szegénységben élők, a romák esetében, különösen a

foglalkoztatási és képzési fejlesztésekben;

A fogyatékossággal élő személyeknek az épített környezethez, információhoz és

kommunikációhoz, a fejlesztésekkel érintett szolgáltatásokhoz való hozzáférésének

megteremtésére;

A fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási

esélyeinek biztosítására;

Közfoglalkoztatottak esélyegyenlőségének biztosítására;

A tartósan munkanélküliek újbóli foglalkoztathatósági esélyeinek biztosítására;

A pályakezdők esélyegyenlőségének biztosítására;

A támogatási formákat a kedvezményezett célcsoportok eltérő lehetőségeinek és fejlesztési

céljainak megfelelő, differenciált érvényesítésére;

A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, az esélytudatosságot közvetítésére.

A program tartalmának kialakítása, tervezése koordináltan, a partnerszervezetek véleményeinek

fogadása meghatározott szempontrendszer szerint, a program kialakításában résztvevő szervezetek

bevonásával, strukturáltan történt. Az egyeztetések folyamatosan történtek és érdemi dialógus jött

létre a javaslatok strukturált feldolgozása során. A partnerség teljes folyamatában érvényesült az

esélyegyenlőség.

A horizontális célrendszert a konzorcium összes szervezetének is képviselni szükséges, annak

elemeit a szervezeti kultúra és intézményi működés szerves részévé kell tenni. A megvalósítás során

a beszámolási rendszer részévé tesszük az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülésének aktuális

helyzetét.

A foglalkoztatási paktum projekt megvalósítása során a rendezvényeket akadálymentes környezetben

tartjuk meg; a képzések alatt gyermekfelügyeletről is gondoskodunk; a megfelelő kapacitások

érdekében információs napokat szervezünk a releváns szervezetek részére a program ütemezéséhez

kapcsolódva, illetve célzott szakmai dokumentumokat, felméréseket, és jó gyakorlat leírásokat

készítünk a bevonásukkal.

113

A megváltozott munkaképességűeket nem csak az alacsony iskolázottság és a szakképzetlenség,

hanem a családi, a szociális és egészségügyi hátrányok, illetve az ebből adódó életvezetési

nehézségek is jellemzik. Mindezek indokolják, hogy számukra speciális képzési programokat

nyújtsunk.

A roma résztvevők integráltan vesznek részt a programban, felkutatásuk a roma szervezetek és a

célcsoportot segítő civil szervezetek bevonásával történik. Mivel többségében gazdaságilag

elmaradott területeken, peremkerületekben, szegregáltan élnek, felkutatásukra jelentős hangsúlyt

fektetünk.

A munkaerő-piaci programok esetében gyakran megjelenik a „lefölözés” a célcsoport tagjainak

projektbe történő bevonása során, ami azt jelenti, hogy a jobb képességekkel, erős motivációval

rendelkező személyek nagyobb eséllyel kerülnek be a programokba, mit azok, akik mindezekből a leg-

gyengébbek. A képzőknél is megjelenik egyfajta szelekció a jobb tanulási képességekkel rendelkezők

kiszűrésére, de mivel várhatóan néhány képzésnél adódik lehetőség a túljelentkezés miatt válogatni,

ez a „lefölözés” a program során elenyésző mértékű lehet. A mentorok a kiválasztási szakaszban a

résztvevőkkel folytatott feltáró beszélgetésen képet alkotnak az egyén motiváltságáról, előzetesen

végzett tanulmányairól, családi körülményeiről. Folyamatos kapcsolatot tartanak az önkormányzattal,

a családsegítőkkel, cigány kisebbségi önkormányzattal és a nonprofit szervezetekkel, EU-s

finanszírozású munkanélküliekkel foglalkozó programokkal. A mentorok közreműködnek az

egyéneknek problémát jelentő hivatali ügyintézésekben.

Gyakoriak lehetnek a családi, párkapcsolati zavarokból adódó mentális problémák és az

alkoholfogyasztásból eredő konfliktusok, így hangsúlyos az egészségügyi és szociális intézmények

szerepe is. A különböző élethelyzeti zavarok gyakran társulnak a motiváció, a kitartás, az önfegyelem

hiányával, ez megnövelheti a lemorzsolódást. A programból való kilépés megelőzésére a mentorok

folyamatos segítő háttérmunkát biztosítanak.

A társadalom szemléletformálására hangsúlyt kell helyezni, amit többek között tájékoztatással, jó

megoldások megosztásával, figyelemfelkeltéssel lehet elérni, melyet a program során számos

esetben alkalmazunk. Fontos, hogy különböző szervezetek bevonásával (családsegítő és

gyermekjóléti szolgálatok, roma szervezetek, fogyatékosok szervezetei) népszerűsítjük a programot a

hátrányos helyzetű munkanélküliek részére. A megvalósítás során együttműködünk azokkal a

szervezetekkel is, amelyek a hátrányos helyzetű munkanélküliek érdekképviseletével, a foglalkoztatási

helyzetük javításával foglalkoznak. A mentorok egyik fontos feladata az, hogy a fent említett

szervezetekkel együtt azoknak a problémáknak a feltárásában és megoldásában tevékenykedjenek,

amelyek a célcsoportok foglalkoztathatóságát akadályozzák.

A pályázati felhívás tartalmazza a horizontális elvek érvényre juttatásának konkrét követelmény-

rendszerét. A fentiekből látható, hogy „a projekt figyelembe veszi az esélyegyenlőségi célkitűzéseket,

a partnerség létrehozatalában és működtetésében, a képzés és foglalkoztatás során esélyegyenlőségi

szempontokat figyelembe veszi, nem kirekesztő egyetlen társadalmi csoporttal szemben sem.”

(Felhívás, 4.4 Értékelési szempont 8.1)

A program támogatásai elemeivel (képzés, tréning, foglalkoztatás, útiköltség, munkagyakorlat szerzés

támogatásai) a hátrányos helyzetű csoportok tagjai számára nyújt segítséget, és hozzájárul a nők nem

önkéntes inaktivitásának csökkentéséhez, a célcsoportok társadalmi beilleszkedéséhez.