3

1

Az alsó végtag csontjai és összeköttetései

Alsó végtag csontjai 2. o. Alsó végtag összeköttetései 79. o.

186 1

Alsó végtag csontjai

Medenceöv 4. o.Comb 45. o.

Térdkalács 57. o.Lábszár 60. o.

Láb 68. o.186 2

medenceöv2 medencecsont (os coxae)keresztcsont (os sacrum)

szabad alsó végtagcomb (femur)

combcsont (femur)lábszár (crus)

sípcsont (tibia) szárkapocscsont (fibula)

láb (pes) lábtő (tarsus) lábközép (metatarsus) lábujjak (digiti pedis)

186

Medenceöv(cingulum membri inferioris)

Medencecsont 6. o.Keresztcsont 30. o. A medence 33. o.

186 4

A vállövvel ellentétben a medenceöv teljesen zárt csontgyűrűt alkot.

Medencecsont(os coxae)

Csípőcsont 6. o.Ülőcsont 17. o.

Szeméremcsont 21. o.

186 5 186 6

2

Erős, lapos, páros csont.Három -16-18. években - összecsontosodottcsontból áll (csípőcsont, ülőcsont, szeméremcsont).Születéskor a három csontrészt már csakporclemezek (Y porc) választják el egymástól.A három csont találkozásánál van az ízületi árok(acetabulum).

186 7

Csípőcsont

(os ilium)

Csípőlapát 10. o. Csípőcsont teste 15. o.

186 8

A medencecsont felső részét adja.Két fő része:kiszélesedett felső csípőlapát (ala ossis ilii)keskenyebb alsó test (corpus ossis ilii)

Csípőlapát

(ala ossis ilii)

186 9 186 10

A csípőlapát felső széle egy csonttaraj (crista iliaca). A hasizmok tapadási helye.Elöl és hátul két-két csipőtövisben (spina) végződik:elülső felső ill. elülső alsó csipőtövis (spina

iliaca anterior superior et inferior)hátulsó felső és hátulsó alsó csípőtövis

(spina iliaca posterior superior et inferior)

A csípőlapátnak két felszíne van:külső fartáji felszínbelső medencei felszín

186

11

186 12

1314

3

A csípőlapát külső felszínét érdes vonalak három mezőre osztják, melyeken a farizmok erednek:farizom hátulsó vonala (linea

glutea posterior)farizom elülső vonala (linea

glutea anterior)farizom alsó vonala (linea

glutea inferior)

186

A csípőlapát belső felszíne két részre különül el:elülső egyharmad sima, kivájt felszín, a csípőárok

(fossa iliaca) belső csípőizom (m. iliacus) ered innen

hátsó egyharmad az egyenetlen keresztcsonti felszín medenceízület (art. sacroiliaca)

186

A medencecsont ízületi árkának (csípőízületi árok) alkotásában vesz részt, annak felső egyharmadát adja.

Csípőcsont teste

(corpus ossis ilii)

186 15 186 16

Részei:az ülőcsont teste (corpus ossis ischii)két ülőcsonti ág (ramus superior et ramus inferior

ossis ischii)

Ülőcsont

(os ischii)

186 17 186 18

20

24

4

Az ülőcsont teste a csípőízületi árok (acetabulum)hátsó, alsó harmadát alkotja.A test és a felső ág találkozásánál van az erős ülőtövis (spina ischiadica). Alatta van a kis ülőcsonti bevágás (incisura ischiadica minor)

A két ülőcsonti ág találkozásánál van egy jól tapintható, erős dudor, az ülőgumó (tuber ischiadicum). Innen erednek a comb hajlító izmai.Az ülőcsont ágai az „elfedett nyílás” (foramen obturatorium) alkotásában vesznek részt.

186 19 186

Szeméremcsont

(os pubis)

186 21

Részei:a csont teste (corpus ossis pubis)a csont felső és alsó ága (ramus superior et

inferior ossis pubis)

186 22

A csont teste a csípőízületi árok elülső egyharmadát képezi.

186 23

A csont felső ága a kismedence felső határátképezi.A szeméremcsont két ágának találkozási helyén egy ovális, enyhén érdes felszín van. Ez a kétoldali szeméremcsont összeköttetési helye.

186

27

5

Az ülőcsont és a szeméremcsont két-két ága egy kerek nyílást, az „elfedett nyílást” (foramen obturatorium) veszi körül.

186 25 186 26

Az elfedett nyílást egy kötőszövetes lemez (membrana obturatoria) tölti ki, melynek külső és belső felszínéről izmok erednek (m. obturator internus et externus).

186

A kötőszövetes lemez felső részén lévő lyukat az izmok csatornává (canalis obturatorius) egészítik ki.Az ebben haladó n. obturatorius kompresszió alá kerülhet obturator alagút szindróma.

186 28

A medencecsont külső felszínén van a csípőízületi árok (acetabulum), melynek csak egy félhold alakú része (facies lunata) van hyalinporccal fedve.Ez a teherviselő felszín.

186 29

Keresztcsont(os sacrum)

részletesen lsd. törzs csontjai és összeköttetései 56. o.

186 30

6

A gerinchez tartozik.Öt keresztcsonti csigolya összecsontosodása.

186 31

Felső része bedomborodik a medencébe(promontorium).

186 32

A medence(pelvis)

A medencét alkotó csontok 34. o.Medence részei 36. o.

Medence szerepe 40. o. Michaelis-rombusz 43. o.

186 33

A medencét alkotó csontok

186 34

két medencecsont

Medence részei

keresztcsont

186 35 186 36

alsó, szűkebb, kisebb részcsontokkal határolt, ki- és bemeneteli nyílás tartalma: végbél és húgyivarszervekalulról zárja a medencefenék (gát)

186 39 186

7

A csontok által közrefogott üreg a medence ürege (cavum pelvis), melyet egy határvonal (linea terminalis) két részre oszt.

186 37 186 38

nagymedence (pelvis major)felső, tágabb részelöl nyitott, oldalról csípőlapátok határoljáktartalma: vékony- és vastagbélkacsok

Medence szerepe

kismedence (pelvis minor)

40

statikai szerep (a törzs súlyát hordozza) D

boltozatszerű

csontos szülőcsatornát képezi (nemi jelleg kifejezett)

186 41 186 női férfi 42

44

47

8

Michaelis-rombusz

186 43

LV és a keresztcsont közti dorsalis pontot a két spina iliaca posterior superiorral, majd e két utóbbit a farpofák találkozási pontjával összekötő vonalak.Alakja tájékoztathat pl.téraránytalanságról (szülési akadály)osteoporosisról (felső része lelapul a LV csigolya

kompressziója miatt)

186

Comb(femur)

Combcsont 46. o.

186 45

Combcsont

(femur)

Proximalis végdarab 48. o.Test 53. o.

Distalis végdarab 55. o.

186 46

A comb vázát egyetlen csont alkotja.Az emberi test leghosszabb és legerősebb csontja.Hosszú csöves csont.

Proximalis végdarab (epiphysis proximalis)

186 186 48

6

5286

186 54

9

gömb alakú, porccal borított fej (caput femoris)csípőízület (art. coxae) alakításában vesz rész

nyak (collum femoris)a fej-nyak tengelye a testtel tompaszöget zár be,

ez a collodiaphysealis szög (felnőtt emberen kb. 1300)

186 49

A combfej vérellátását az a. circumflexa femoris medialis biztosítja, mely ún. végartéria.Elzáródásakor alakul ki az ún. avascularis combfejnecrosis.

18 50

nagy és kis tompor (trochanter major et minor) izomtapadási hely

tompor csúcsa és a combnyak között tomporárok(fossa trochanterica)

186 51

A nagytompor és a kistompor között, a test és a nyak határánelülső oldalon a tomporvonal (linea

intertrochanterica)hátul a tomportaraj (crista intertrochanterica)

1

Test

hátulsó felszínén érdes vonal (linea aspera) a combközelítő izmok tapadására, ami proximalisan is kettéválika nagytompor alatti rész a nagy farizom tapadására

szolgáló érdesség (tuberositas glutea)kistomporhoz húzódó rész a fésű vonal (linea

pectineus) a fésűsizom tapadására

(corpus femoris)

186 53

186 55

10

hátulsó felszínén érdes vonal (linea aspera) a combközelítő izmok tapadására, ami proximalisan is kettéválika nagytompor alatti rész a nagy farizom tapadására

szolgáló érdesség (tuberositas glutea)kistomporhoz húzódó rész a fésű vonal (linea

pectineus) a fésűsizom tapadására Distalis végdarab

(epiphysis distalis)

186 56

térddudorok (epicondylus medialis et lateralis)bütykök (condylus medialis et lateralis)

ízületi porccal borított térdkalácsi felszín (facies patellaris)

Térdkalács(patella)

186 57 186 58

A térdízület elülső felszínén. Gesztenye alakú .Felszínes helyzetű (kitapintható).Térd alkotásában vesz részt.

A négyfejű combizom inába van ágyazva. Átmetszetben háromszög alakú, lapos csont. Hátul porccal borított.

186 59 186 60

62

64

11

Lábszár

(crus)

Sípcsont 62. o.Szárkapocscsont 66. o.

186 61

Az alkarhoz hasonlóan két– egymással mozdulatlanul kapcsolódó – csont alkotja:sípcsont (tibia)szárkapocs (fibula)

186

Sípcsont(tibia)

186 63

A lábszár vázát medialisan alkotó hosszú csöves csont.Elülső felszíne a bőr alatt tapintható.Proximalis epiphysis :két bütyök (condylus lateralis et medialis)bütykök tetején egy-egy enyhén homorú ízületi lap

186

Diaphysis:elülső élén tapintható a sípcsont érdessége

(tuberositas tibiae) négyfejű combizom tapadási helye

186 65

Distalis epiphysis :belső bokanyúlvány (malleolus medialis)alsó henger alakú, gyengén homorú felszínén

üvegporc

186 66

68

70186

72

12

A lábszár külső oldalán pálca alakú csont.Proximalis epiphysis:fej (caput fibulae)

Szárkapocscsont(fibula)

Distalis epiphysis:külső bokanyúlvány (malleolus lateralis)

186 67 186

Láb(pes)

Lábtő 70. o.Lábközép 73. o.Lábujjak 75. o.

Láb csontjainak két sora 77. o.A láb szerkezete 152. o.

186 69

Az emberi láb csontváza három részre tagozódik:lábtő (tarsus)lábközép (metatarsus)lábujjak (digiti pedis)A láb három működési egységéből a lábközépet és az ujjakat előlábnak is nevezik.

Lábtő(tarsus)

186 71

7 köbös csont.Fejlettebbek, mint a kéztőcsontok (terhelés).ugrócsont (talus) a test súlya erre nehezedikköbcsont (os cuboideum)sajkacsont (os naviculare)sarokcsont (calcaneus) (Achilles ín)

186

73

13

3 ékcsontbelső ékcsont (os cuneiforme mediale)középső ékcsont (os cuneiforme intermedium)külső ékcsont (os cuneiforme laterale)

Lábközép(metatarsus)

186 186 74

5 rövid csöves csont, a 2. a leghosszabb.Proximális végük (bázis) lapos, kiszélesedett.Distális végük (fejecsek) gömbszeletek.

Lábujjak(digiti pedis)

186 75 186 76

14 rövid, csöves lábujjperccsont (phalanx).Az I. ujj az öregujj (hallux).

Láb csontjainak két sora

Mediális sor (világos)Laterális sor (sötét)A láb hátsó szakaszán a lábtőcsontok egymás fölött, középen és elől egymás mellett helyezkednek el D a láb elől széles és lapos, hátul keskeny és magas.

186 77 186 78

83

14

Láb csontjai oldalról

Az alsó végtag összeköttetései

Medenceöv ízületei 80. o.Csípőízület 87. o.Térdízület 104. o.

Lábszárcsontok összeköttetései 124. o.Láb ízületei 126. o.

186 79 186 80

Medenceöv összeköttetései

Keresztcsont-csípőcsont ízület 81. o. Szeméremcsontok összeköttetése 84. o.

186 81

Keresztcsont-csípőcsont ízület v. medenceízület

(art. sacroiliaca)

186 82

A csípőcsont és a keresztcsont kapcsolódó felszínein egymásba illő dudorok és bemélyedések váltakoznak mozgás nem lehetséges.Az ízületi felszíneket rostos porc borítja. Az ízület tokja szoros.

186

Csípőcsont elöl és hátul erős szalagokkal kapcsolódik a keresztcsonthoz.

186 84

89

15

Tökéletlen, ún. fél ízület (átmenet a folytonos és megszakított összeköttetések között).Két szeméremcsont ízületi felszíne közöttrostporcos lemez (discus interpubicus).

Szeméremcsontok összeköttetése(symphysis pubica)

186 85 186 86

Rugalmas, s egyben erős összeköttetés.A szeméremcsontokat két szalag köti össze.Szüléskor a két csont egymástól kis fokban, rugalmasan eltávolodhat.

186 87

Csípőízület(art. coxae)

Működése 94. o.

186 88

Gömb, vagy szabadízület (dióízület).

186

Ízvápa: acetabulum “C” alakú felszínén van csak porcborításalsó bevágását erős szalag hidalja át (lig.

transversum acetabuli)az ízületi árok mélyítésére rostporcos ajak

(labrum acetabulare) tapad az ízvápa szélére

186 90

16

Ízfej: a combcsont feje (caput femoris)

186 91

Ízületi tok : igen erős, szalagok borítják.

186 92

Ízületi szalagok:a tokot borító három külső szalag

parittyaszerűen csavarodik rá a combcsont nyakára csípő-combcsont szalag (lig. iliofemorale)

testünk legerősebb szalaga szemérem-combcsont szalag (lig. pubofemorale) ülő-combcsont szalag (lig. ischiofemorale)

ízületen belüli szalag a kerek szalag (lig. teres) v. más néven a combcsont fejének a szalaga (lig. capitis femoris), melyben erek haladnak combfej és combnyak táplálása

186 93 186 94

Működése

Hajlítás és feszítés 95. o. Közelítés és távolítás 98. o. Ki- és befelé forgatás 100. o.

Körzés 102. o.

186 95

Hajlítás és feszítés

(flexio és extensio)

186 96

100

102

17

Frontalis haránttengely (sagittalis sík) mentén:flexio három módja:

combemelés (törzs mozdulatlan, a comb közeledik az elülső hasfalhoz)

törzs előrehajlítása (a törzs mozog a mozdulatlan comb felé)

guggolás törzsdöntéssel (a törzs és a comb egyaránt közeledik egymáshoz

186 97

extensio a külső szalagok gátló hatása miatt a comb és a törzs egy síkba kerüléséig lehetséges (függőleges helyzeten túli hátranyújtás a túloldali csípőízület hajlítása miatt jön létre)

186 98

Közelítés és távolítás

(adductio és abductio)

186 99

Sagittalis haránttengely (frontális sík) mentén.Közelítés:Nyújtott alsó végtaggal csak a középsíkig

lehetséges (combok egymásba ütköznek)Hajlított csípőízületnél a középvonalon túlra is

helyezhető a comb.TávolításMértéke kortól, nemtől, testgyakorlástól függ

(átlagosan kb. 400)

186

Combcsont tengelye körül jön létre.Hajlított csípőízület mellett együttes terjedelme a 900-ot is elérheti.

Ki- és befelé forgatás

(rotatio)

186 101 186

18

A combcsont mozgatható egy képzeletbeli kúppaláston, amelynek alapja a combcsont distalis vége által leírt ellipszis.

Körzés

(circumductio)

186 103 186 104

Az emberi test legnagyobb méretű éslegbonyolultabb felépítésű ízülete.

Térdízület(art. genus)

Ízfelszínek 107. o. Ízületi tok 113. o. Szalagok 115. o.

Nyálkatömlők 118. o.Működése 121. o.

186 105186 106

Az ízület alkotásában részt vesz:közvetlenül

combcsont (femur)sípcsont (tibia)térdkalács (patella)

csak másodlagosan (a fején tapadó szalag révén)szárkapocs (fibula)

186 107

Ízfelszínek

186 108

113

19

femur distalis végrészének condylusai

186 109

tibia condylusainak sekély izületi lapja

186 110

patella nyereg alakú hátulsó ízületi felszíne

186

111

“ C” alakú rostporcos meniscusokmeniscus medialis (félhold alakú)meniscus lateralis (majdnem zárt gyűrűt képez)

186 112

Meniscusok szerepe:a két ízfelszin

egybevágóságának hiányát kiegyenlítik

a térdízület minden helyzetében más helyzetbe kerülnek és más alakot vesznek fel (a femur condylusainak más a sugara nyújtott és hajlított térdnél), passzívan elmozdulnak

186

Ízületi tok

186 114

20

Kiterjedt és bonyolult ízületi üreget zár körül.Hátul:

vaskos és feszes (a túlfeszítést akadályozza)Oldalt:

feszesElöl:

bonyolult felépítésű (nyújtott térdnél a patella fölé kitüremkedik)

186 115

Szalagok

186 116

Ízület üregében belső vagy csontközti szalagok):Elülső és hátsó keresztszalag (lig. cruciatum

anterius et posterius)

Tokszalagot erősítő külső szalagok:térdkalácsszalag (lig. patellae)sípcsonti és a szárkapcsi oldalszalagok (lig.

collaterale tibiale et lig. collaterale fibulare)

186

117

186 118

Szerepük:csontfelszínek (pl. patella) védelmeizmok tapadó inainak alápárnázása

Nyálkatömlők

(bursae)

186

119

186 120

124

21

Lehet:a térdizülettel összefüggő

bursa suprapatellaris (patella felett)

a térdizülettel össze nem függőbursa praepatellaris (térdkalács

előtti)

Működése

bursa infrapatellaris (lig. patellae186 alatt)

121 186 122

Mechanizmusa szerint: trochoginglymus.Vízszintes haránttengely körül:

flexioextensio

Lábszár hossztengelye körül (behajlított térdnél):befelé rotatio (20 fok)kifelé rotatio (40 fok)

186 123

A combcsont adta ízületi fejek speciális alakúak (az ízületi bütykök nem valódi hengerfelszínek, görbületi sugaruk elöl nagyobb, mint hátul.Hajlításnál az ízületi fej kisebb sugarú, feszítésnél nagyobb sugarú része kerül az ízületi árokba az oldalszalagok megfeszülnek.

186

Sípcsont-szárkapocs ízület (art. tibiofibularis) feszes ízület

Lábszárcsontok összeköttetései

Sípcsont-szárkapocs ízület 125. o. Csontok közötti kötőszöveti lemez 125. o.

Distalis végrészeket összekötő szalagok 125. o.

186 125

Szalagos összeköttetéscsontok közötti kötőszöveti lemez

(membrana interrossea cruris)distalis végrészeket összekötő

szalagok (syndesmosis tibiofibularis)

186 126

130186

131

22

Láb ízületei

Bokaízület vagy felső ugróízület 127. o.Lábtőízületek 134. o.

Lábtő-lábközép ízületek 144. o. Lábközép-lábujj ízületek 148. o.

Lábujjízületek 150. o.186 127

Bokaízület vagy felső ugróízület(art. talocruralis)

186 128

Összekapcsolja a lábszárat a lábbal.Izületi fej:ugrócsont pörgéje (ún. bokagörgő)Izületi árok:sípcsont alsó ízületi felszínebokavilla ízületi felszínei

sípcsont bokanyúlványaszárkapocscsont bokanyúlványa

Jellemzői:egytengelyű hengerízület, vagy csuklóizület

(ginglymus)erős oldalsó szalagok ízületi tok elöl és hátul bő, oldalt erős (feszes

szalagok szövik át)

186 129

Ízületi szalagok:legerősebb szalag a belső bokáról eredő, a

sajkacsonton, az ugrócsonton és a sarokcsonton legyezőszerűen szétterülő, háromszög alakú deltaszalag (lig. deltoideum)

a külső bokaszalagok a külbokán erednek és az ugrócsonton, valamint a sarokcsonton tapadnak.

186

A felső ugróízület kulcsa a külboka, mert elmozdulással járó törései vezetnek:az ízület instabilitásáhozaz ízfelszínek egymásnak meg nem feleléséhez

(incongruencia)súlyos posttraumás arthrosishoz

186 132

13186

23

Mozgások:dorsal- és plantarflexio

186 133

Az ízület legszilárdabb helyzete a dorsalflexio végső foka (az ugrócsont pörgéje elöl szélesebb sarokra álláskor ez a szélesebb rész kerül a bokavillába).A plantarflexio végső fokán (lábujjhegyre állás) van kisfokú oldalra billenés (az ízületi fej hátsó, keskenyebb része kerül a bokák közé).

186 134

Lábtőízületek

Alsó ugróízület 135. o. Chopart (sópart) ízületi vonal 142. o.

A lábtő többi ízülete 144. o.

186 135

Alsó ugróízület

(art. talotarsalis)

186 136

Ízületet alkotó csontok:ugrócsontsarokcsontsajkacsont

186 7

Ízület működése:egy ferde tengely körül mozgó forgóízület

138

140

141

24

Ez teszi lehetővé:a talp oldalirányú elmozdulásáttalaj egyenetlenségeihez való alkalmazkodást

Jellegzetes szalagja:porccal borított talpi sarokcsont-sajkacsonti

szalag (lig. calcaneonaviculare plantare)Sajka- és sarokcsont közti rést hidalja át.Erre nehezedik az ugrócsont feje (talpboltozat fenntartója).Megnyúlásakor bokasüllyedés.

186 139 186

Mozgások:Láb supinatioja (inverzió)

(a láb kisujji széle süllyed) Társul hozzá:adductio ésplantarflexio

Láb pronatioja (everzió)(a láb kisujji széle emelkedik)Társul hozzá:abductio ésdorsalflexió

186 186 142

Chopart (sópart) ízületi vonal

186 143

Mozgástanilag nem önálló ízület:ugrócsont, sajkacsont

közöttisarokcsont és köbcsont

közöttilábtőizületek által alkotottízületi vonal.Régen ennek menténamputáció.

186 144

150

25

Feszes ízületek, minimális mozgással.

A lábtő többi ízülete

186 145 186 146

Feszes ízület minimális mozgással.Az ízületi vonalat a sebészek Lisfranc-féle vonalnakis nevezik és lábcsonkolásoknál használják fel.

Lábtő-lábközép ízületek(art. tarsometatarseae)

186 147 186 148

Lábközép-lábujj ízületek(art. metatarsophalangeae)

186 149

A lábközépcsontok kétoldalt levágott gömb alakú ízfejjel kapcsolódnak az ujjakhoz.Rövidítése: MTP ízület. Korlátozott szabadízület. Mozgások:hajlítás-feszítésközelítés és távolítás

186

155

26

Lábujjízületek(art. interphalangeae)

186 151

Egytengelyű hengerízületek.Rövidítésük:PIP ízületDIP ízületIP ízület (öregujjnál)Mozgás:flexio-extensio

186 152

A láb szerkezete

Hárompontos támaszkodás 155. o.A láb boltozatai 158. o. Kóros lábállások 174. o.

Lábformák 181. o.

186 153

Az ember láb az egyenes testtartás kialakulása utánálló és járó szervvé alakult.A láb álló helyzetben testünket tartja, átviszi atestsúlyt a talajra.Lábunkon egyensúlyozva őrizzük meg testhelyzetünket és lábunk segítségével valósítjuk meg szokásos helyváltoztató testmozgásainkat járás, futás, ugrás alkalmával.

186 154

Az emberi láb a lábhát felé domború, a talp felé homorú boltozatot alkot.Álló helyzetben az egymás mellé helyezett két lábkupolaszerű boltozatot képez.A boltozat legmagasabb pontja a talapzattól 5-7 cm-re lévő középső ékcsont, melynek süllyedése rugózás közben fél centiméter is lehet.

186

Hárompontos támaszkodás

186 156

27

Az egészséges láb testünk súlyát 3 ponton támaszkodva közvetíti a talajra:a sarokcsont sarokgumója (hátsó sarokpillér)az I. lábközépcsont fejecse (egyik elülső pillér)az V. lábközépcsont fejecse (másik elülső pillér)

186 157 186 158

A láb boltozatai

Harántboltozat 160. o. Hosszanti boltozat 163. o.

A boltozatokat fenntartó tényezők 166. o.

186 159

A láb boltozatos szerkezet .hosszanti boltozatharántboltozatKialakulnak:járás során, a terhelés hatására (kb.1-2 éves

korban)

186 160

Kiképzésében részt vesz:a két elülső pillér, illetveaz ékcsontok és a köbcsont vonala

Harántboltozat

186 161

Legmagasabb pontja: a középső ékcsont

186 162

165186

28

Szerepe

A talp közepének lágyrészei (erek, idegek, izmok)védettek a közvetlen összenyomódástól.

Hosszanti boltozat

186 163 186 164

Található:a hátsó sarokpillér és az elülső pillérek köztDistalisan szétterülő 5 íve van: A láb teherbíróbb.

Szerepe

leghosszabb és legmagasabb a II. ívLegmagasabb pontja :kb. a II. lábtő-lábközép ízület

A lábtő és a lábközép erős szalagkészüléke miatt a láb a test súlya alatt nem deformálódik.

A rugalmas boltozatos szerkezet a rázkódásokat csökkenti, a járást simává, rugalmassá teszi.

Védi a talpi ereket, idegeket valamint a talp izmait aközvetlen összenyomástól.

186 166

A boltozatokat fenntartó tényezők

186 167

a lábszár és a lábizmok aktív munkájatónusukkal és összehúzódásukkal egyes

csontokat alátámasztanak, pl. hosszú öregujjhajlító izom

áthidalnak boltozatokat, pl. hosszú szárkapcsi izominas parittyákat vagy kengyeleket képeznek, pl. a

hosszú szárkapcsi izom az elülső sípcsonti izom inával kengyelt képez a talp számára)

186 168

29

hosszanti talpi szalag a sarokcsont talpi gumójától húzódik legyezőszerűen a lábközépcsontok alapjáig

talpi sarokcsont-sajkacsont közötti szalag a sajka- és sarokcsontot köti össze, erre támaszkodik az ugrócsont feje

186 169 186 170

talpi bőnyesarokcsontot köti össze a lábközépcsontok fejecseivel

186 171

A láb boltozatait fenntartó tényezők

186 172

A láb boltozatos felépítése biztosítja, hogya testsúlyt biztosan tudja tartani ésa nagyobb erőbehatásokra rugalmas

alakváltozással reagáljon

186 173

A mechanikai igénybevételnek megfelelőena talp bőre vastag ésa bőr alatti bőséges zsírszövet vanA rekeszes zsírszövet teszi lehetővé, hogy a támaszkodási pontokon az erők megfelelően oszoljanak el.

186 174

178

180

30

pes equinus: a láb plantarflexiós helyzetben van

Kóros lábállások

186 175 186 176

pes calcaneus: láb dorsalflexiós helyzetben

186 177

pes valgus: gacsos láb (a láb kifelé bicsaklik, a két bokafél ütközik

186

pes varus: dongaláb (a láb befelé fordul)

186 179

pes cavus vagy pes excavatus (kivájt láb):szokatlanul magas hosszboltozatú láb

186

18

184

31

pes adductus vagy metatarsus adductus, metatarsus varus: befelé hajló láb

Lábformák

186 1 186 182

A láb morfológiai típusa nagyon fontos szerepet játszik a deformitások kialakulásában.

186 183

Szögletes láb (9%)

Az első három lábujj egyforma hosszú. Ezzel a lábbal nincs semmi probléma.

186

Görög láb (22 %)A második lábujj a leghosszabb, a első és a harmadik körülbelül egyforma hosszúak, majd a negyedik és az ötödik egyre rövidebbek. Ennél a lábtípusnál oszlik meg legjobban a terhelés az előlábon.

Egyiptomi láb (69 %)A nagyujj a leghosszabb, a többi sorrendben rövidül. A hosszú nagyujj a cipőben laterál felé kényszerül (hallux valgus), és túlságosan terhelődik járás közben, ami a metatarsophalangealis ízület osteoarthritiséhez vezet (hallux rigidus – merev nagyujj).

186 185 186 186