355lt jav) - Eger · 2013. 6. 17. · Title (Microsoft Word - 2013 05 15 jkv ny\355lt jav) Author: szaloczii Created Date: 6/10/2013 10:30:11 AM

1

iktató szám: 6238-15/2013

Jegyzőkönyv

Készült a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság

nyílt üléséről

Felvéve: Polgármesteri Hivatal, Eger, Dobó tér 2 I. Tanácskozó Ideje: 2013. 05. 15. Jelen vannak: A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság részéről: Csathó Csaba elnök Tóth István képviselő Nagy István képviselő Orosz Lászlóné képviselő Bátori István szakértő külső tag Balla Miklós szakértő külső tag Hiányzik: Dr. Szabó Zoltán szakértő külső tag A hivatal részéről: Sós István alpolgármester Dr. Kovács Luca Jegyző Asszony Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető Dr. Jakab Katalin Vagyongazdálkodási Ügyintéző Dr. Fejes Szonja Vagyongazdálkodási Ügyintéző Juhász Éva Vagyongazdálkodási Ügyintéző Meghívottak: Korsós Lajosné EVAT Zrt., vagyonkezelési divízióvezető Demeter Iván Terra- Vita Kft. ügyvezető igazgató Takács Zoltán TISZK KNK ügyvezető Aranyosi Gábor FB tag, Külső meghívott Huszár Katalin gazdasági igazgatóhelyettes, Városgondozás Eger Kft. Jakab Zoltán Városgondozás Eger Kft., ügyvezető igazgató Kiss Lajos ügyveztő, Agria Film Kft. Zay Ferencné könyvvvizsgáló, Külső meghívott Matina Ferenc értékbecslő, Külső meghívott Sass Sándor ingatlanforgalmi értékbecslő, Külső meghívott Lőrinczi Béla igazságügyi ingatlanforgalmi értékbecslő, Külső meghívott Hidvégi Gábor igazságügyi ingatlanfogalmi értékbecslő, Külső meghívott

2

Dr. Kurucz András ügyvezető, EV. Kft. ügyvezető Jegyzőkönyvvezető: Csatári Brigitta Csathó Csaba: Megállapítja, hogy a bizottság 6 fő részvételével határozatképes. A bizottság 23 napirendi pontot és 3 sürgősségi napirendi pontot fog megtárgyalni. A Sürgősségi napirendi pontok a következők:

I. Előterjesztés a leányka úton tervezett útépítés, parkolók, járda, csapadékcsatorna és közvilágítás kiépítése II. ütemének megvalósításáról, továbbá megállapodás megkötése az Eszterházy Károly Főiskolával.

II. Előterjesztés a 2014. évi kulturális, turisztikai rendezvények támogatására

III. Előterjesztés az egri vízilabda klub működési támogatásáról

Kéri a tisztelt bizottságot, döntsenek arról, elfogadják-e a napirendi pontokat? A bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendi pontokat.

1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a fizető várakozóhelyek kijelöléséről és használatáról szóló 17/1998. (V. 20.) önkormányzati rendelet módosítására, valamint előterjesztés a közterületi parkolás biztosítására kötött közszolgáltatási szerződés módosítására (UKB, KGB, PÜB, KGY)

Előterjesztő:

Sós István, alpolgármester

Előadó:

Korsós Lajosné vagyonkezelő divizió vezető, EVAT Zrt.

Meghívott:

Várkonyi György Olivér vezérigazgató, Vezérigazgató EVAT Zrt.

A napirendhez tartozó előterjesztést a jegyzőkönyv melléklete tartalmazza. Sós István: Szeretné tájékoztatni a bizottságot a napirendi ponthoz kapcsolódó korábbi viták fejleményeiről. Az Urbanisztikai Bizottságon elhangzott egy felvetés, a Knézich Károly utcai parkoló díjtételeinek megemelésére vonatkozóan. Azonban a magas parkoló díj jelentős költségeket jelentene a korházba igyekvő betegek számára. A parkolóház beüzemelése egy olyan fajta problémát fog eredményezni, hogy a parkolóház üzemeltetésének ki kell termelnie a bérleti díjat. Korábban is mínuszt jelentett az EVAT Zrt. költségvetése számára, hogy a 4 500 000ft-os bérleti díjat nem tudja kitermelni a parkolóház. Ebben az esetben az Önkormányzat költségvetésének kell finanszíroznia ezt a bérleti díjat. Ezzel kapcsolatosan felmerült annak az igénye is, hogy a Knézich Károly utcai parkoló 1-es kategóriába tartozó besorolásán változtatni kellene, illetve a díjtételeket is újra kellene gondolni. Felmerült az a szükséglet, hogy részletesebb számításokkal kellene alátámasztani a Knézich Károly utcai parkolásból

3

származó bevételek díját. Illetve meg kellene vizsgálni, milyen változásokat produkálna az EVAT Zrt. bevételeiben, ha a különböző kategóriák díjtételeivel végeznék a számításokat. Valószínűsíthető egyfajta parkolási igény. Meg kellene vizsgálni a Knézich Károly utcai parkolásnál indokolt-e a havi parkolási díj megemelése, annak érdekében, hogy ez egész napos parkolás gazdaságosabb legyen. A város belvároshoz közelebbi területein újabb fizető parkolókat kellene kialakítani, annak érdekében, hogy mérsékeljék a parkolási gondokat a városban. Felmerült a fizetési kategóriák díjtételeinek a megváltoztatása is, hogy a lakosság terheit ne növeljék az elviselhetetlenségig. Véleménye, hogy a kiemelt kategóriájú 1 számú övezetek parkolási díja maradjon az előterjesztés szerinti 400 Ft. a 2-es és 3-mas kategóriájú övezetek díját érdemes lenne megvizsgálni és 180 Ft-ra csökkenteni. A Knézich Károly utcát a 2-es övezetbe sorolnák be. Szűcs Tamás: Kiegészítést tesz annyiban, hogy a bizottsági ülés előtt kiosztásra került a kiküldött anyaghoz képest változott szerződési módosítás szövege. Az elszámolás metodikájában történt módosítás. Gyakorlatilag arról van szó, hogy jogszabályi változás következett be, mely értelmében a pótdíj bevételek, melyek eddig egyértelműen az EVAT bevételei voltak és fedezetet nyújtottak a tevékenységre, átkerültek az Önkormányzati bevételek közé. A jogszabály alapján tevékenységi minimum nyereséget kell megállapítani és ezt a társaság részére biztosítani kell, ezért a közöttük lévő szerződés, módosításra kerül az előterjesztésben foglalt módon. A parkoltatás, mint tevékenység közvetlen, illetve felosztott közvetett költségeire 3%-os elvárt bruttó nyereség kerül kimunkálásra. A levezetés a szerződésmódosítás 1. számú mellékletében szereplő táblázat alapján történik. Tóth István: Kérdése, hogy hogyan tudják megoldani a járó beteg szakellátásra érkező betegek a parkolási gondjaikat a Knézich Károly utcában, ha ennek parkolási díját 400ft-ra felemelik? A járó beteg ellátás időtartama elég bizonytalan, így valaki akár egy egész napot is ott tölthet, de a sürgősségin is 3-4 órát is várakozni kellhet mire a beteg ellátására sor kerül. Véleménye szerint erre a problémára minél előbb megoldást kellene találni. Kérdése, miért kell az idényjellegű parkolókat vállalkozásban üzemeltetni? Lehet, hogy érdemes lenne ezeket a parkolókat is az EVAT-nak üzemeltetnie, így nagyobb bevételt tudna realizálni. Harmadik kérdése jogszabályi. A kétkerekű járműveknél a motorkerékpár milyen kategóriába tartozik, és milyen parkolási jogszabály vonatkozik rá? A maximum 2,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsikra milyen parkolási jogszabály vonatkozik? A KRESZ 3,5 tonnában szabályozza a személygépkocsi és tehergépkocsi kategória közti különbözet fogalmát, illetve a vezetési lehetőséget is. Kérdése a parkolási lehetőség miért van 2,5 tonnában meghatározva? A 3,5 tonnás teherbírású jármű használhatja-e, illetve milyen jogszabály vonatkozik rá? A többletbevételek kapcsán hétfői napon azt a tájékoztatást kapták, a város bevételei ezekből a bevételekből 165 millió Ft összesen. Átlagosan 50%-os emeléssel számolva, megosztva az EVAT Zrt. –vel a bevétel növekményt éves szinten 40- 40 millió ft többletbevételre tesz szert mind két fél. Kérdése, hogy mire fordítják ezt az összeget?

4

Úgy gondolja a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottságnak fontos lenne, hogy erről rendelkezést hozzanak, mind az EVAT Zrt. felé, hogy ezt karban tartásokra, bővítésre vagy egyébre fordítsa, illetve a város is ebből valamennyit forgasson vissza. Nagy István: Kérdése, hogy abban az esetben, ha a pótdíj mértéke több vagy kevesebb, normál elszámolás lesz az Önkormányzat és az EVAT között, attól teljesen függetlenül, hogy a pótdíj a magasabb vagy a ráfordított költség a magasabb? Szűcs Tamás: A jogszabályi változás kapcsán minden bevétel, legyen az jegybevétel, bérleti díjbevétel, vagy pótdíj, minden bevétel az Önkormányzat bevétele. Az EVAT, mint aki ezt a közszolgáltatási feladatot ellátja kétféle költség bemutatására jogosult. Az egyik a közvetlen költségei, illetve a felosztott költségei, ami tevékenységhez kapcsolódik. A szerződésmódosítás mellékletben lévő táblázat alapján felvezetik ezeket a költségeket. Ezek alapján megvan minden költsége az EVAT-nak. Ez megegyezik az e- tevékenységből származó bevételével, melyre 3%-os nyereséget rászámítva az EVAT költségeit lefedezi ezzel az elvárt bruttó nyereséggel az Önkormányzat. Erről fog az EVAT, mint szolgáltatási díjról számlát benyújtani a városháza felé. Várkonyi György Olivér: A Knézich Károly utcában egy régi probléma, hogy a járó beteg ellátásnak kedvezzenek, vagy a parkolást próbálják megoldani? Elmondja, hogy alapvetően azt kell látni, hogy épül egy parkolóház, melynek a közelében nem lesznek parkolóhelyek, egyedül a Knézich Károly utca marad meg. A korház előtti parkolókat nem elsősorban a járó beteg ellátásra érkező betegek használják, hanem a belvárosban dolgozó autósok parkolnak ott reggeltől estig. Ha ott 280 Ft lesz a parkolási díj nyilván nem a parkolóházat fogják igénybe venni, hanem a Knézich Károly utcában fognak parkolni mindaddig, míg lehetőségük lesz rá. Ha alacsonyabb lesz a parkolási díj az utcában, mint a parkolóházban, akkor várható, hogy a Knézich Károly utca zsúfolásig telve lesz. A Knézich Károly utcában a szabálytalanul parkolók miatt, a közlekedési rendet is ellenőrzés alá kellene vonni rendőrségi vagy közterület felügyeleti vonalon. Az idényjellegű parkolás kiadásának okai, hogy ha az EVAT Zrt. végezné ezt a tevékenységet, plusz parkoló őröket kellene felvennie. Ez jelentős többletköltséget eredményezne a cég számára. Az így jelentkező többletköltséget a parkolók saját üzemeltetésével nem tudnák kitermelni. A többletbevételek megjelenése, akkor lenne igaz, ha nem változna a férőhelyek száma. Míg 2012-ben 1472 férőhellyel rendelkeztek, addig az átalakítás után 1364 férőhelyre csökkent a parkolók száma. Ez azt jelenti, hogy több mint 100-zal csökkent a jelenlegi parkolóhelyek száma. A Szúnyogköz, Centrumparkoló teljesen elveszik. A Katonatér,- Árvaköz patakparti területén a parkolás teljesen megszűnik. Marad a kővel felszórt terület. A 2013-as bevételi terv az eredeti férőhellyel számolva 132 millió 900 000 Ft volt, a díjnövekedés és férőhelyváltozás miatt ez 139 millió 510 000Ft-ra változott az újabb számítások szerint. Ez egy féléves intervallum számítása. Az elszámoláshoz kiegészítésképp hozzáteszi, hogy korábban a díjbevételen osztozott a Város és az EVAT. A díjbevétel 50%-a a Városé volt, a másik 50% és a teljes pótdíj

5

bevétel az EVAT-nál maradt. A jogszabály megváltozott, így az Önkormányzaté az összes bevétel, így a pótdíj bevételt is át kell adniuk. Ilyen formában kellet módosítani az elszámolást. A korábbi elszámolást és fizetendőket tekintve nem tapasztalható változás. Csupán technikailag történik változás, összegszerűen nem. Korsós Lajosné: A közúti közlekedésről szóló törvény szabályozza, hogy melyik járművek után kell fizetni parkolási díjat, ha közterületen várakozik, illetve meghatározza milyen járművek mentesülnek a díj megfizetése alól. Ebbe a mentesítő körbe bekerült a kétkerekű motorkerékpár is. Aki háromkerekű motorkerékpárral közlekedik, annak fizetni kell parkolási díjat. Tóth István: A segéd motorkerékpárok és motorkerékpárok nem ugyanabba a kategóriába tartoznak. Kéri, hogy ezzel egészítsék ki az előterjesztést, befedve a joghézagot. Csathó Csaba: Elmondja, hogy a parkolóház használatbavételi engedélyével egybe lehetne kötni a rendelet bevezetését. Ennek a felvetésnek a hatásait meg kellene vizsgálni. Fel kellene kutatni, mely területeket lehetne bevonni alacsonyabb díjjal, mint parkolásra alkalmas területeket, hogy csökkentsék a belvárosban parkoló autók számát. A korháznál meg kellene vizsgálni a parkolási lehetőségek biztosításának kérdését, az ott elhelyezkedő parkolók kihasználtságát. Megvizsgálásra javasolná, hogy bizonyos parkolók használatából ki lehetne-e vonni a havibérlet használatának lehetőségét, illetve ennek hatásait. Sós István: Kéri az EVAT Zrt-t, hogy a rendkívüli bizottsági ülésre vizsgálják meg, a Knézich Károly utcai parkolók más övezetbe való besorolása, milyen költség kihatásokat eredményezne. Csathó Csaba: Szeretné, ha turisztikai szempontból is megvizsgálnák a város kihasználtságát. Tóth István: Kérdése, hogy az EVAT Zrt. mire szeretné költeni a keletkező többlet bevételeit? Hogy szeretné a parkolás és a parkolók színvonalát, műszaki állapotát emelni? Várkonyi György: A gyakorlatban ez a bevétel nem a cégé. Kapnak egy közszolgáltatási díjat a tevékenységükért, ami a költségeiket fedezi. Az utak, támfalak felújítása nincs benne a karban tartásban, csak a festések, takarítások és egyebek tartoznak bele. Amennyiben a város kiadja feladatként ezeket a felújításokat, úgy az Önkormányzattal való szerződéskötés mellett nem zárkóznak el a munkálatok végrehajtásától.

6

Balla Miklós: Kérdése, hogy utána lehetne-e nézni, hogy költségszempontból milyen hatással lenne a parkolóház megépülése? A város különböző pontján, ahol nagy mértékben terheltek a parkolók lehet-e elektronikus táblákat elhelyezni tájékoztatás céljából , amelyek mutatnák az adott percben a parkolóházban rendelkezésre álló szabad parkolók számát? Ez hasznos lenne a jobb kihasználtság érdekében. Csathó Csaba: Felkéri Korsós Lajosnét, hogy foglalja össze a bizottsági ülésen elhangzott kérdéseket, melyre választ várnak a sürgősségi bizottsági ülésen. Korsós Lajosné: Egyeztetni kell a kórházzal a férőhelyek számát, illetve meg kell tudni a kórházon belül milyen díjtétellel lehetséges a parkolás, és hogy azt az összeget óránként vagy alkalmanként kell-e megfizetni. Meg kell vizsgálni, hogy a Knézich Károly u. átsorolása mit jelent bevétel szempontjából az Önkormányzatnak. Át kell nézni az eddig itt keletkezett bevételeket és, az erre a területre vonatkozó bérletek kérdését, illetve azok díjának emelését. Meg kell vizsgálni, hogy a városkülönböző pontjain elhelyezett elektronikus tájékoztató tábla kihelyezése a parkolóházra vonatkozóan, milyen költséggel oldható meg. Ehhez a témához kapcsolódik a használatba vételi engedély kérdése, és az ezzel egyidejű díjváltozások, és annak hatásai. Megvizsgálandó továbbá az új területek bevonása. Illetve meg kell tudni, mennyi idővel hamarabb kell ezeket a felvetéseknek a közgyűlés elé vinni, hogy minden megvalósuljon. Csathó Csaba: Kérdés, hozzászólás nem lévén, kéri a bizottságot, szavazzanak arról, hogy a sürgősségi bizottsági ülésen fogják ezeket a kérdéseket tovább tárgyalni. Szavazás. Csathó Csaba: A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság 6 igen szavazattal, egyhangúlag egyet ért abban, hogy a napirendi pontot napolják és a rendkívüli bizottsági ülésen újratárgyalják.

108/2013 (V.15.) KGB döntés

2. Előterjesztés az Egri TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi I. negyedéves üzleti tervének teljesítéséről (KGB, PÜB, KGY)

Előterjesztő:


Előadó:

7

Szűcs Tamás, Vagyongazdálkodási Csoport vezetője

Meghívott:

Takács Zoltán ügyvezető, Egri TISZK Kft ügyvezető igazgató

A napirendhez tartozó előterjesztést a jegyzőkönyv melléklete tartalmazza. Balla Miklós, Nagy István kiment a bizottsági ülésről. Sós István: A TISZK létrehozását lehetővé tevő projektek támogatási szerződése, egy ötéves fenntartási kötelezettséget írtak elő. Ez 2013. december 31-én lejár. A további működés lehetőségeiről már folytattak tárgyalásokat az Igazgató Úrral. Úgy gondolják, szeptemberben körvonalazódnak majd a TISZK jövő évéhez kapcsolódó szükséges döntések. Takács Zoltán: Az első negyedéves beszámolóhoz szeretné hozzáfűzni, hogy a jelenlegi bevételeik alacsonyabbak az időarányostól, de általában az első negyedévben ez így szokott történni, mert akkor indulnak el a tanfolyamok, akkor történik a megszervezésük. Abból ilyenkor még bevételük nem származik, csak az áthúzódóakból. Ez most 8 millió forint körül volt, tehát a 13- 15 milliós időarányos bevételtől kevesebb, de a második negyedévben már közel 20 millió forintra megnő a saját bevételük. Tehát félév körül időarányosra várható a bevételeik teljesülése. Csathó Csaba: Kérdés, hozzászólás nem lévén, kéri a bizottságot, szavazzanak az alábbi döntési javaslatról.

Döntési javaslat: A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság javasolja Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének az alábbi határozati javaslatok elfogadását: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza az Egri TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el a Társaság 2013. évi üzleti tervének I. negyedéves teljesítéséről szóló tájékoztatóját - 2 434 EFt adózás előtti eredménnyel Szavazás. Csathó Csaba: A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság 4 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a döntési javaslatot.

109/2013 (V.15.) KGB döntés:

8

A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság javasolja Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének az alábbi határozati javaslat elfogadását: Határozati javaslat: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza az Egri TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el a Társaság 2013. évi üzleti tervének I. negyedéves teljesítéséről szóló tájékoztatóját - 2 434 EFt adózás előtti eredménnyel Felelős: Habis László Polgármester Takács Zoltán Ügyvezető Határidő:2013. május 31.

3. Az Egri TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. Felügyelőbizottság tagjainak meghallgatása a Társaságnál végzett munkáról (KGB)

Előterjesztő:

Csathó Csaba, tanácsnok

Meghívott:

Sinka Zsolt FB tag, Külső meghívott

Aranyosi Gábor FB tag, Külső meghívott

Elek Elemér TISZK FB elnök, Külső meghívott

A napirendhez tartozó előterjesztést a jegyzőkönyv melléklete tartalmazza. Balla Miklós visszatért a tanácskozóterembe. Aranyosi Gábor: Elmondja, hogy a TISZK, munkájáról, gazdasági eredményeiről az Emberi Erőforrás Bizottság részére beszámolót kell tartaniuk negyedévente. Az Önkormányzat, mint fenntartó reális képet kap rendszeresen a TISZK-nél folyó munkáról. Az igazgató precíz, megbízható beszámolókat készít, amit a számvizsgáló megfelelő módon auditál aláhúz és bizonyít. A gazdasági vonatkozások általában rendben vannak. Ahogy Takács Zoltán Ügyvezető Úr is korábban elmondta, a társaság első negyed éve kissé kritikus. A TISZK-ek jövője mind országos vonatkozásban, mind városi vonatkozásban fontos. Csathó Csaba: Kérdése, hogy a bizottság egyet ért-e a beszámolóval? Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének Költségvetési és Gazdálkodási Bizottsága saját hatáskörben eljárva elfogadja a TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. Felügyelőbizottsága által elmondott beszámolót.

110/2013 (V.15.) KGB döntés:

9

A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság 5 igen szavazattal, egyhangúlag egyet ért a beszámolóval.

4. Előterjesztés az EVAT Zrt. 2012. évi számviteli törvény szerinti beszámolójáról, tájékoztató a cégcsoport 2012. évi beszámolójáról, valamint az EVAT Zrt. és a cégcsoport 2013. évi I. negyedéves gazdálkodásáról (KGB, PÜB, KGY)

Előterjesztő:


Előadó:


Meghívott:

Szabó Zoltán könyvvizsgáló, Külső meghívott


Csirke Józsefné gazdasági divízióvezető EVAT Zrt., Külső meghívott

A napirendhez tartozó előterjesztést a jegyzőkönyv melléklete tartalmazza. Csathó Csaba: Kérdés, hozzászólás nem lévén, kéri a bizottságot, szavazzanak az alábbi döntési javaslatról.

Döntési javaslat: A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság javasolja Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének az alábbi határozati javaslatok elfogadását:

1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja az EVAT Zrt. 2012. évi beszámolóját 3 080 466 E Ft Eszköz és Forrás főösszeggel, valamint 7 184 E Ft mérleg szerinti eredménnyel. Kötelezi a Társaság vezérigazgatóját arra, hogy intézkedjen az éves beszámoló letétbe helyezése és közzététele iránt.

2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése tudomásul veszi az EVAT Zrt.

2013. évi üzleti tervének I. negyedéves teljesítéséről készült beszámolóját.

3. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja az EVAT Zrt-hez kapcsolódó Cégcsoport tagjainak 2012. éves gazdálkodásáról készült beszámolóit.

4. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése tudomásul veszi az EVAT Zrt-

hez kapcsolódó Cégcsoport tagjainak 2013. I. negyedéves gazdálkodásáról szóló beszámolóit.

5. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a Művészetek

Háza Eger Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. taggyűlésén az Önkormányzat

10

képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el a Társaság 2012. évi számviteli törvény szerinti beszámolóját 82 794 E Ft Eszköz és Forrás főösszeggel és 5 972 E Ft mérleg szerinti eredménnyel.

Szavazás. Csathó Csaba: A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság 5 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a döntési javaslatot.

111/2013 (V.15.) KGB döntés:

A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság javasolja Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének az alábbi határozati javaslatok elfogadását: Határozati javaslat:

1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja az EVAT Zrt. 2012. évi beszámolóját 3 080 466 E Ft Eszköz és Forrás főösszeggel, valamint 7 184 E Ft mérleg szerinti eredménnyel. Kötelezi a Társaság vezérigazgatóját arra, hogy intézkedjen az éves beszámoló letétbe helyezése és közzététele iránt.

Felelős: Szűcs Tamás vagyongazdálkodási csoportvezető EVAT Zrt. Igazgatósága Határidő: 2013. május 31.

2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése tudomásul veszi az

EVAT Zrt. 2013. évi üzleti tervének I. negyedéves teljesítéséről készült beszámolóját. Felelős: Szűcs Tamás vagyongazdálkodási csoportvezető EVAT Zrt. Igazgatósága Határidő: 2013. május 31.

3. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése elfogadja az EVAT Zrt-

hez kapcsolódó Cégcsoport tagjainak 2012. éves gazdálkodásáról készült beszámolóit.


11

4. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése tudomásul veszi az EVAT Zrt-hez kapcsolódó Cégcsoport tagjainak 2013. I. negyedéves gazdálkodásáról szóló beszámolóit.


5. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a Művészetek Háza Eger Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el a Társaság 2012. évi számviteli törvény szerinti beszámolóját 82 794 E Ft Eszköz és Forrás főösszeggel és 5 972 E Ft mérleg szerinti eredménnyel.

Felelős: Szűcs Tamás vagyongazdálkodási csoportvezető

Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető Művészetek Háza Eger Nonprofit K. K. Kft. Határidő: 2013. május 31.

5. Előterjesztés az 569/2011. (IX.29.) közgyűlési határozat módosításáról ( KGB, PÜB, KGY)

Előterjesztő:


Előadó:

Korsós Lajosné vagyonkezelő divízióvezető, Vagyonkezelési divízióvezető

Meghívott:


Korsós Lajosné vagyonkezelő divízióvezető, Vagyonkezelési divízióvezető

A napirendhez tartozó előterjesztést a jegyzőkönyv melléklete tartalmazza. Nagy István elment fontos elfoglaltsága miatt, későbbiekben vissza fog térni. Korsós Lajosné: A közgyűlési határozat nem módosításra kerül, hanem visszavonásra, hiszen az előterjesztésben szereplő feltételekkel a Művészetek Háza Kft. nem tudja vállalni az ajándékbolt üzemeltetését. Ezt az ügyvezető tegnapi napon jelezte. Csathó Csaba: Kérdés, hozzászólás nem lévén, kéri a bizottságot, szavazzanak az alábbi döntési javaslatról.

12

Döntési javaslat: A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság javasolja Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének az alábbi határozati javaslat elfogadását: Határozati javaslat:

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése módosítja a 569/2011. (IX.29.) számú közgyűlési határozatot, mely szerint hozzájárul az Eger, Bajcsy-Zs u. 9.sz. alatti ingatlan megosztásához az alábbiak szerint:

Az üres 105m2 területű irodából a helyiség megosztása után az Egri Turizmus Kft (ex: Művészetek Háza Kft.) használatába kerüljön 33m2 térítésmentes, de forgalmi adó és rezsi fizetési kötelezettséggel, a fennmaradó 72m2 alapterületű iroda helyiség, licites eljárással kerüljön hasznosításra. A felújítást követően a Tourinform iroda elhelyezésére szolgáló 153 m2-es ingatlanrész a továbbiakban is, szintén térítésmentesen, de ÁFA és rezsi fizetési kötelezettséggel áll a társaság rendelkezésére.

Szavazás. Csathó Csaba: A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság 4 igen , 1 tartózkodás szavazattal, elfogadta a döntési javaslatot.

112/2013 (V.15.) KGB döntés: A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság javasolja Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének az alábbi határozati javaslatok elfogadását: Határozati javaslat:

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése módosítja a 569/2011. (IX.29.) számú közgyűlési határozatot, mely szerint hozzájárul az Eger, Bajcsy-Zs u. 9.sz. alatti ingatlan megosztásához az alábbiak szerint:

Az üres 105m2 területű irodából a helyiség megosztása után az Egri Turizmus Kft (ex: Művészetek Háza Kft.) használatába kerüljön 33m2 térítésmentes, de forgalmi adó és rezsi fizetési kötelezettséggel, a fennmaradó 72m2 alapterületű iroda helyiség, licites eljárással kerüljön hasznosításra. A felújítást követően a Tourinform iroda elhelyezésére szolgáló 153 m2-es ingatlanrész a továbbiakban is, szintén térítésmentesen, de ÁFA és rezsi fizetési kötelezettséggel áll a társaság rendelkezésére. Felelős: EVAT Zrt Határidő: 2013. július 31.

13

6. Előterjesztés a Városgondozás Eger Kft. 2012. évi számviteli törvény szerinti beszámolójáról (KGB, PÜB, KGY)

Előterjesztő:


Előadó:


Meghívott:

Huszár Katalin gazdasági igazgatóhelyettes, Városgondozás Eger Kft.

Jakab Zoltán Városgondozás Eger Kft., ügyvezető igazgató

A napirendhez tartozó előterjesztést a jegyzőkönyv melléklete tartalmazza. Sós István: Javasolja az ügyvezető 2012 éves munkájáért járó jutalom összegének 10%-ról 20%-ra történő felemelését, értékelve a társulással kapcsolatos feladatok tisztességes, jól felkészült feladat ellátását, megkímélve a társulást a hulladék elhelyezés problémájától. Összességében a gazdálkodással kapcsolatosan az elvárásokat a cég teljesítette. A cégvezető prémiumát javasolja 1 362 700 Ft összegben meghatározni. Csathó Csaba: Elmondja, hogy ez előterjesztő javaslatára, a 2 számú határozati javaslatban szereplő összeg 1 362 700 Ft-ra változott. Kérdés, hozzászólás nem lévén, kéri a bizottságot, szavazzanak az alábbi döntési javaslatról.

Döntési javaslat: A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság javasolja Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének az alábbi határozati javaslatok elfogadását: Határozati javaslat:

1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a Társaság taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el a Városgondozás Eger Kft. 2012. évi beszámolóját 706.051 E Ft Eszköz és Forrás főösszeggel, 4.856 E Ft mérleg szerinti eredménnyel, amelyet az eredménytartalékba kell helyezni. Javasolja, hogy a 2012. évi éves beszámoló letétbe helyezéséről és nyilvánosságra hozataláról az ügyvezető 2013. május 31-ig gondoskodjon.

14

2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a Társaság taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el a Városgondozás Eger Kft. ügyvezetője részére 2012. év teljesítménye alapján 2013. üzleti év terhére bruttó 681.360.- Ft jutalom kifizetését.

3. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a Társaság

taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el a Városgondozás Eger Kft. ügyvezetőjének 2013. évi prémiumfeladatát az alábbiak szerint:

a) Az ügyvezető igazgatót éves alapbérének 20 %-a illeti meg a 2013. évre, amennyiben az új szakirányú jogszabályi előírásoknak (pl. közszolgáltatói engedély, OHÜ minősítés, nonprofit gazdasági társaság létrehozása a közszolgáltatás ellátására, rezsidíj csökkentés) teljes egészében, határidőre eleget tesz a Társaság. b) Az ügyvezető igazgatót éves alapbérének 20 %-a illeti meg a 2013. évre, amennyiben a Telephelyfejlesztés tárgyában nyertes, közel 180 millió forint összköltségű (megítélt támogatás mértéke 54 millió Ft) pályázatban vállaltaknak legalább 50 %-át megvalósítja a cég 2013. év végéig. c) Az ügyvezető igazgató éves prémiumának 10 %-a kerül elvonásra, amennyiben a tulajdonos által kért adatszolgáltatást időben és maradéktalanul nem teljesíti.

d) A hulladéktörvény és a kapcsolódó szakági jogszabályok változását követően a hulladékkezelésre létrehozott nonprofit gazdasági társaság üzleti tervét követően az ügyvezető a Társaság részére új üzleti tervet készít, melyet a Közgyűlés elé terjeszt.



1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a Társaság taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el a

15

Városgondozás Eger Kft. 2012. évi beszámolóját 706.051 E Ft Eszköz és Forrás főösszeggel, 4.856 E Ft mérleg szerinti eredménnyel, amelyet az eredménytartalékba kell helyezni. Javasolja, hogy a 2012. évi éves beszámoló letétbe helyezéséről és nyilvánosságra hozataláról az ügyvezető 2013. május 31-ig gondoskodjon.

Felelős: Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási csoportvezető Jakab Zoltán Ügyvezető Határidő: 2013. május 31.

2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a Társaság taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el a Városgondozás Eger Kft. ügyvezetője részére 2012. év teljesítménye alapján 2013. üzleti év terhére bruttó 1 362 700 .- Ft jutalom kifizetését.

Felelős: Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási csoportvezető Jakab Zoltán Ügyvezető Határidő: 2013. június 30.

3. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a Társaság taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el a Városgondozás Eger Kft. ügyvezetőjének 2013. évi prémiumfeladatát az alábbiak szerint:

e) Az ügyvezető igazgatót éves alapbérének 20 %-a illeti meg a 2013. évre, amennyiben az új szakirányú jogszabályi előírásoknak (pl. közszolgáltatói engedély, OHÜ minősítés, nonprofit gazdasági társaság létrehozása a közszolgáltatás ellátására, rezsidíj csökkentés) teljes egészében, határidőre eleget tesz a Társaság. f) Az ügyvezető igazgatót éves alapbérének 20 %-a illeti meg a 2013. évre, amennyiben a Telephelyfejlesztés tárgyában nyertes, közel 180 millió forint összköltségű (megítélt támogatás mértéke 54 millió Ft) pályázatban vállaltaknak legalább 50 %-át megvalósítja a cég 2013. év végéig. g) Az ügyvezető igazgató éves prémiumának 10 %-a kerül elvonásra, amennyiben a tulajdonos által kért adatszolgáltatást időben és maradéktalanul nem teljesíti.

h) A hulladéktörvény és a kapcsolódó szakági jogszabályok változását követően a hulladékkezelésre létrehozott nonprofit gazdasági társaság üzleti tervét követően az ügyvezető a Társaság részére új üzleti tervet készít, melyet a Közgyűlés elé terjeszt.

Felelős: Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási csoportvezető

16

Jakab Zoltán Ügyvezető Határidő: 2013. június 30.

7. Előterjesztés az Egerszalóki Gyógyforrást Üzemeltető és Szolgáltató Kft. 2013. évi üzleti terv I. negyedéves teljesítéséről (KGB, PÜB, KGY)

Előterjesztő:


Előadó:


Meghívott:

Palcsó Péter ügyvezető, Egerszalóki Gyógyforrást Üzemeltető és Szolgáltató Kft



1.Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a Társaság taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el a Városgondozás Eger Kft. 2012. évi beszámolóját 706.051 E Ft Eszköz és Forrás főösszeggel, 4.856 E Ft mérleg szerinti eredménnyel, amelyet az eredménytartalékba kell helyezni. Javasolja, hogy a 2012. évi éves beszámoló letétbe helyezéséről és nyilvánosságra hozataláról az ügyvezető 2013. május 31-ig gondoskodjon.

2.Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a Társaság taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el a Városgondozás Eger Kft. ügyvezetője részére 2012. év teljesítménye alapján 2013. üzleti év terhére bruttó 681.360.- Ft jutalom kifizetését.

3.Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a Társaság taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el a Városgondozás Eger Kft. ügyvezetőjének 2013. évi prémiumfeladatát az alábbiak szerint:

17

i) Az ügyvezető igazgatót éves alapbérének 20 %-a illeti meg a 2013. évre, amennyiben az új szakirányú jogszabályi előírásoknak (pl. közszolgáltatói engedély, OHÜ minősítés, nonprofit gazdasági társaság létrehozása a közszolgáltatás ellátására, rezsidíj csökkentés) teljes egészében, határidőre eleget tesz a Társaság. j) Az ügyvezető igazgatót éves alapbérének 20 %-a illeti meg a 2013. évre, amennyiben a Telephelyfejlesztés tárgyában nyertes, közel 180 millió forint összköltségű (megítélt támogatás mértéke 54 millió Ft) pályázatban vállaltaknak legalább 50 %-át megvalósítja a cég 2013. év végéig. k) Az ügyvezető igazgató éves prémiumának 10 %-a kerül elvonásra, amennyiben a tulajdonos által kért adatszolgáltatást időben és maradéktalanul nem teljesíti.

l) A hulladéktörvény és a kapcsolódó szakági jogszabályok változását követően a hulladékkezelésre létrehozott nonprofit gazdasági társaság üzleti tervét követően az ügyvezető a Társaság részére új üzleti tervet készít, melyet a Közgyűlés elé terjeszt.



1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a Társaság taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el a Városgondozás Eger Kft. 2012. évi beszámolóját 706.051 E Ft Eszköz és Forrás főösszeggel, 4.856 E Ft mérleg szerinti eredménnyel, amelyet az eredménytartalékba kell helyezni. Javasolja, hogy a 2012. évi éves beszámoló letétbe helyezéséről és nyilvánosságra hozataláról az ügyvezető 2013. május 31-ig gondoskodjon.

Felelős: Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási csoportvezető Jakab Zoltán Ügyvezető Határidő: 2013. május 31.

18

2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a Társaság

taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el a Városgondozás Eger Kft. ügyvezetője részére 2012. év teljesítménye alapján 2013. üzleti év terhére bruttó 681.360.- Ft jutalom kifizetését.


3. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a Társaság taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el a Városgondozás Eger Kft. ügyvezetőjének 2013. évi prémiumfeladatát az alábbiak szerint:

m) Az ügyvezető igazgatót éves alapbérének 20 %-a illeti meg a 2013. évre, amennyiben az új szakirányú jogszabályi előírásoknak (pl. közszolgáltatói engedély, OHÜ minősítés, nonprofit gazdasági társaság létrehozása a közszolgáltatás ellátására, rezsidíj csökkentés) teljes egészében, határidőre eleget tesz a Társaság. n) Az ügyvezető igazgatót éves alapbérének 20 %-a illeti meg a 2013. évre, amennyiben a Telephelyfejlesztés tárgyában nyertes, közel 180 millió forint összköltségű (megítélt támogatás mértéke 54 millió Ft) pályázatban vállaltaknak legalább 50 %-át megvalósítja a cég 2013. év végéig. o) Az ügyvezető igazgató éves prémiumának 10 %-a kerül elvonásra, amennyiben a tulajdonos által kért adatszolgáltatást időben és maradéktalanul nem teljesíti.

p) A hulladéktörvény és a kapcsolódó szakági jogszabályok változását követően a hulladékkezelésre létrehozott nonprofit gazdasági társaság üzleti tervét követően az ügyvezető a Társaság részére új üzleti tervet készít, melyet a Közgyűlés elé terjeszt.


8. Előterjesztés az Agria-Humán Nonprofit Kft. 2012. évi számviteli törvény szerinti beszámolójáról (KGB, PÜB, KGY)

Előterjesztő:


Előadó:

19


Meghívott:

Kameniczky Andrásné, könyvvizsgáló Eger, Kolozsvári u. 40. Fsz/1.

Fazekas László Albert ügyvezető Agria-Humán Kft., ügyvezető


Döntési javaslat: A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság javasolja Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének az alábbi határozati javaslatok elfogadását:

Határozati javaslat:

1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint az Agria Humán Kft. kizárólagos tulajdonosa elfogadja a Társaság 2012. évi éves beszámolóját 367.666 E Ft Eszköz és Forrás főösszeggel, -28.602 E Ft mérleg szerinti eredménnyel, melyet eredménytartalékba kell helyezni. Kötelezi a társaság ügyvezető igazgatóját, hogy intézkedjen az éves beszámoló letétbe helyezéséről és közzétételéről.

2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint az Agria Humán Kft. kizárólagos

tulajdonosa a gazdasági társaságokról szóló 2006. IV. tv. 51. §-a szerint a Társaság 60.000 E Ft összegű törzstőkéjét 30.000 E Ft összegre leszállítja, melyet a gazdasági társaságokról szóló 2006. IV. tv. 160. § (2) bekezdésében foglaltak alapján veszteségrendezésre kell fordítani. Kötelezi a társaság ügyvezető igazgatóját, hogy gondoskodjon a tőkeleszállítás cégbíróságon történő bejegyzéséről.

3. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az általa alapított Agria-

Humán Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság – amelynek nonprofit korlátolt felelősségű társasággá alakításáról az alapító 729/2009. (XII. 17.) számú határozatában döntött - (székhelye: H-3300 Eger, Mecset út 6-8.; a Heves Megyei Bíróságon, mint cégbíróságon a Cg. 10-09-021223 cégjegyzékszámon nyilvántartva; adószáma: 11163895-2-10; statisztikai számjele: 11163895-1729-572-10; rövid neve: Agria-Humán Kft.) Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja:

Az alapító okirat 6. pontja az alábbiak szerint módosul: A társaság törzstőkéje: 30.000.000 Ft, azaz Harmincmillió forint. 6. 1. Az alapító törzsbetéte:

20

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata alapító törzsbetétje 60.000.000 Ft, azaz Hatvanmillió forint. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata alapító a törzsbetét 20.000.000 Ft-os hányadát már korábban a társaság részére bocsátotta, míg a 2011. augusztus 25-ei alapítói határozat szerint új 40.000.000 Ft összegű törzsbetét 2011. augusztus 29. napjával teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátotta banki átutalás útján. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata alapító a 2013. május 23-ai alapítói határozat szerint - 30.000.000 Ft összegű tőkeleszállításról döntött.

Az alapító okirat egyéb pontjai változatlanul hatályban maradnak. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az Agria-Humán Közhasznú Nonprofit Kft. alapító okiratát módosító okiratot a jelen alapítói határozatnak megfelelő tartalommal aláírja.

E g e r, 2013. május 23.

……………………………………… Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata alapító

képviseletében Habis László polgármester Szavazás. Csathó Csaba: A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság 5 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a döntési javaslatot.

115/2013 (V.15.) KGB döntés: A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság javasolja Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének az alábbi határozati javaslatok elfogadását:

Határozati javaslat:

1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint az Agria Humán Kft. kizárólagos tulajdonosa elfogadja a Társaság 2012. évi éves beszámolóját 367.666 E Ft Eszköz és Forrás főösszeggel, -28.602 E Ft mérleg szerinti eredménnyel, melyet eredménytartalékba kell helyezni. Kötelezi a társaság ügyvezető igazgatóját, hogy intézkedjen az éves beszámoló letétbe helyezéséről és közzétételéről.

Felelős: Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere Fazekas László Ügyvezető Határidő: 2013. május 31.

2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint az Agria Humán Kft. kizárólagos tulajdonosa a gazdasági társaságokról szóló 2006. IV. tv. 51. §-a szerint a

21

Társaság 60.000 E Ft összegű törzstőkéjét 30.000 E Ft összegre leszállítja, melyet a gazdasági társaságokról szóló 2006. IV. tv. 160. § (2) bekezdésében foglaltak alapján veszteségrendezésre kell fordítani. Kötelezi a társaság ügyvezető igazgatóját, hogy gondoskodjon a tőkeleszállítás cégbíróságon történő bejegyzéséről.

Felelős: Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere Fazekas László Ügyvezető Határidő: 2013. július 31.

3. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az általa alapított Agria-Humán Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság – amelynek nonprofit korlátolt felelősségű társasággá alakításáról az alapító 729/2009. (XII. 17.) számú határozatában döntött - (székhelye: H-3300 Eger, Mecset út 6-8.; a Heves Megyei Bíróságon, mint cégbíróságon a Cg. 10-09-021223 cégjegyzékszámon nyilvántartva; adószáma: 11163895-2-10; statisztikai számjele: 11163895-1729-572-10; rövid neve: Agria-Humán Kft.) Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja:

Az alapító okirat 6. pontja az alábbiak szerint módosul: A társaság törzstőkéje: 30.000.000 Ft, azaz Harmincmillió forint. 6. 1. Az alapító törzsbetéte:

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata alapító törzsbetétje 60.000.000 Ft, azaz Hatvanmillió forint. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata alapító a törzsbetét 20.000.000 Ft-os hányadát már korábban a társaság részére bocsátotta, míg a 2011. augusztus 25-ei alapítói határozat szerint új 40.000.000 Ft összegű törzsbetét 2011. augusztus 29. napjával teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátotta banki átutalás útján. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata alapító a 2013. május 23-ai alapítói határozat szerint - 30.000.000 Ft összegű tőkeleszállításról döntött.

Az alapító okirat egyéb pontjai változatlanul hatályban maradnak. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az Agria-Humán Közhasznú Nonprofit Kft. alapító okiratát módosító okiratot a jelen alapítói határozatnak megfelelő tartalommal aláírja.

E g e r, 2013. május 23.

……………………………………… Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata alapító

képviseletében Habis László polgármester Felelős: Habis László polgármester Határidő: 2013. július 31.

22

9. Előterjesztés az Agria Film Kft. által az „art” mozihálózat digitális fejlesztésének pályázatán elnyert támogatási összeg, illetve az Önkormányzat által nyújtott fejlesztési célú támogatás elszámolásáról (KGB, PÜB, KGY)

Előterjesztő:


Előadó:


Meghívott:

Kiss Lajos ügyveztő, Agria Film Kft.



1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja az Agria Film Kft. részére nyújtott, a 18/2012.(VIII.29.) EMMI rendelet keretében kihirdetett „art” mozihálózat digitális fejlesztésének pályázatán elnyert 8 500 000 Ft összegű fejlesztési célú támogatás elszámolását.

2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja az Agria Film

Kft. részére az „art” mozihálózat digitális fejlesztése pályázathoz szükséges, a támogatási részen felüli költségek fedezetéhez nyújtott 5 000 000 Ft összegű fejlesztési célú támogatás elszámolását.


23


1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja az Agria Film Kft. részére nyújtott, a 18/2012.(VIII.29.) EMMI rendelet keretében kihirdetett „art” mozihálózat digitális fejlesztésének pályázatán elnyert 8 500 000 Ft összegű fejlesztési célú támogatás elszámolását.

Felelős: Habis László polgármester Határidő: 2013. június 30.

2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja az Agria Film Kft. részére az „art” mozihálózat digitális fejlesztése pályázathoz szükséges, a támogatási részen felüli költségek fedezetéhez nyújtott 5 000 000 Ft összegű fejlesztési célú támogatás elszámolását.

Felelős: Habis László polgármester Határidő: 2013. június 30.

10. Előterjesztés az Agria Film Kft. 2012. évi számviteli törvény szerinti beszámolójáról, eredményfelosztásáról, tájékoztató a 2013. évi üzleti terv I. negyedéves teljesítéséről (KGB, PÜB, KIB, KGY)

Előterjesztő:


Előadó:


Meghívott:

Kiss Lajos ügyveztő, Agria Film Kft.

Zay Ferencné könyvvvizsgáló, Külső meghívott

A napirendhez tartozó előterjesztést a jegyzőkönyv melléklete tartalmazza. Szűcs Tamás: Elnézést kér a bizottságtól, egy adatot elgépeltek az ötödik oldal alján. Az összegzésnél az eredmény 362 000 Ft. Ugyan ez az összeg szerepel a határozati javaslatokban és a táblázatokban is.

24

Csathó Csaba: Kérdés, hozzászólás nem lévén, kéri a bizottságot, szavazzanak az alábbi döntési javaslatról.


1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja az Agria Film Kft. 2012. évi számviteli törvény szerinti beszámolóját 102 756 E Ft Eszköz és Forrás főösszeggel és 362 E Ft mérleg szerinti eredménnyel, valamint elrendeli a mérleg szerinti eredmény eredménytartalékba történő helyezését, továbbá kötelezi a Társaság ügyvezetőjét arra, hogy intézkedjen az éves beszámoló letétbe helyezése és közzététele iránt

2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése tudomásul veszi az

Agria Film Kft. 2013. évi üzleti tervének I. negyedéves teljesítéséről készült beszámolóját.



1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja az Agria Film Kft. 2012. évi számviteli törvény szerinti beszámolóját 102 756 E Ft Eszköz és Forrás főösszeggel és 362 E Ft mérleg szerinti eredménnyel, valamint elrendeli a mérleg szerinti eredmény eredménytartalékba történő helyezését, továbbá kötelezi a Társaság ügyvezetőjét arra, hogy intézkedjen az éves beszámoló letétbe helyezése és közzététele iránt

Felelős: Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető Kiss Lajos ügyvezető

25

Határidő: 2013. május 31.

2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése tudomásul veszi az Agria Film Kft. 2013. évi üzleti tervének I. negyedéves teljesítéséről készült beszámolóját.

Felelős: Dr. Kovács Luca jegyző megbízásából Szűcs Tamás Vagyongazdálkodási Csoportvezető Kiss Lajos ügyvezető Határidő: 2013. május 31.

22. Tájékoztató ingatlan értékbecslés során alkalmazott becslési módszerekről ( KGB)

Előterjesztő:


Előadó:


Meghívott:

Matina Ferenc értékbecslő, Külső meghívott

Sass Sándor ingatlanforgalmi értékbecslő, Külső meghívott

Lőrinczi Béla igazságügyi ingatlanforgalmi értékbecslő, Külső meghívott

Hidvégi Gábor igazságügyi ingatlanfogalmi értékbecslő, Külső meghívott

A napirendhez tartozó előterjesztést a jegyzőkönyv melléklete tartalmazza. Csathó Csaba: Üdvözli a megjelent meghívott vendégeket. Szeretnének átfogó képet kapni, milyen módszerekkel készítenek el egy ingatlan értékbecslést a meghívott szakértők. Szűcs Tamás: Köszönti az értékbecslő urakat. Szeretné, ha elmondanák az értékbecslések elkészítésének elméletét. Az input adatok, amelyek alapján az értékbecslést összehasonlító módszerben elvégzik, honnan és mely módon származtatják, illetve mik a személyes tapasztalataik az adatok alkalmazhatósága szempontjából? Van-e olyan tény, körülmény, eljárás, módszer, amiben most konszenzusra juthatnak, hogy a jövőben ezt egységesen alkalmazva, egymással szinte majdnem egyező, de nagyon közelítő értékbecslések születhessenek, amit bizottság tagjai is el tudnak fogadni, mint a szakma által legmegalapozottabb, legkimunkáltabb értékbecslést. Ebben szeretnék a szakértők segítségét, tanácsát, hozzászóló véleményüket kérni. Sas Sándor: 1990-óta Magyarország belépett abba az európai rendszerbe, amit átvettek, az úgynevezett TEGOVA-ba. Magyarra úgy lehet ezt fordítani, hogy az álló eszközértékelők európai csoportja. Hagyományai vannak. Magyarországon az előző rendszerben ez nem működött. Könyvi értéket tartottak nyilván. Könyvelők

26

állapították meg. Egy bizonyos, hasonló nettópótlási értékből indultak ki. Évente pár százalékkal leírták az ingatlanokat. Ezek valójában nem fedték a valóságot. Talán az egyetlen piaci érték volt, amit nem szabályoztak. A piac saját magát szabályozta, ezt mindenki tudta. Ezt átvették kötelezően. Három féle módszert ajánl ez a TEGOVA. Amit ma is alkalmaznak. A három módszerből az értékbecslőnek a feladata, hogy döntse el, hogy melyek alkalmazhatók egy-egy ügyletre. Akkor van szerencséjük, amikor tömegcikkről van szó. Mondjuk egy lakásról. Ha speciális ingatlanról van szó, akkor érdemes megcsinálni mindet. A 32-es, 54-es, 97-es P. M. rendeletek előírják, hogy bizonyos ügyleteknél kötelező minimum két becslési módszert alkalmazni. Hogy milyen ingatlanról van szó, lehet súlyozni, hogy melyiket veszik figyelembe. Talán az ingatlan értékbecslési módszerek közül, amit az Önkormányzati ingatlanokra leginkább lehet használni az OPEN MARKET VALUE. Tehát a nyílt piaci érték megállapítása. Mankó értékeket keresnek. Ez az értékbecslő feladat, hogy minél jobb mankó értékeket kutasson, keressen fel. Talán azok vannak a legjobb helyzetben, akik az ingatlan szakmában közvetítéssel is foglalkoznak, és napi kapcsolat vannak megtörtént ügyletekkel. Ma már úgy van, hogy ezek az ingatlan szakmában dolgozó emberek kénytelenek összedolgozni, hiszen annyira beszűkült a piac. Tehát az értékbecslők tudnak egymás ügyleteiről. A legjobb a saját adat forrás. Nem túl gazdag. A NAV, korábban az APEH biztosított pénzért adatokat, amit a bíróság elfogadott, peres vitás esetekben. Ezek voltak az alátámasztó értékek, mást nem is fogadott el. Röviden összefoglalva, úgy gondolja, hogy mind a három módszer jó. Európában működik. A Németek dolgozták ki. Nagyon szigorú, tényszerű. Az Angolok kicsit eltérnek. Ők a RED BOOK szerint értékelnek. Abba részletesen nem kíván bele menni. Érzelmeket visznek az értékbecslésbe. Európában mindenhol a Német módszerrel készítik a becsléseket, ahogy ezt az Önkormányzat szakértői is teszik. Nagyon szegényes a mankó adat és az halmaz, amivel dolgozni tudnak. Hidvégi Gábor: Szeretné hozzátenni, hogy az értékbecslésben fontos, hogy legalább egy összehasonlító adat legyen benne. Legalább három adat kell egy értékbecsléshez. Ha a korábbi évekből származik az adat, időkorrekcióval lehet korrigálni. Ha nagyon sokrétű az értékbecslési folyamat, az értékbecslősnek, közgazdásnak, építészmérnöknek, jogásznak, agrármérnöknek is kell lenni egy személyben. Nagyon fontos az értékbecsléseknél az ingatlan jogi helyzete. Úgy gondolja, a későbbiekben jó lenne ezt is szabályozni, hogy ne lehessen értékelni olyan épületeket, ami az ingatlan nyilvántartásban nem szerepel, vagy az építési hatóság nem adott ki rá érvényes fennmaradási engedélyt. Elsősorban az értékbecslő dolga ott kezdődik, hogy megvizsgálja az ingatlan jogi állapotát, a tulajdoni lapot és a térképmásolatot. A várossal történő együttműködésük során, elfogadta az Önkormányzat által lehívott tulajdoni lapokat, hiszen az megegyezik a hiteles tulajdoni lappal. A térképpel kapcsolatban úgy hallotta Szűcs Tamástól, hogy most van az ingatlan nyilvántartási térkép átvétele. Szerinte ez is elfogadható lesz, hogyha a megrendelő továbbra is az Önkormányzat marad. Nyilván a jogszabály nem ezt írja elő, de szerinte az Önkormányzat számára is költségtakarékosabb, ha ezzel a módszerrel dolgoznak tovább.

27

Lőrinczi Béla: Elmondja, hogy talán ő van a legrégebb óta az ingatlan becslési szakmában. A 80-as évek elején kisajátítási szakértőként kezdte pályáját. Azóta igazságügyi szakértőként dolgozik, bíróság, rendőrségi, NAV megbízásokon. Ha röviden értékeli a három módszert, csak a piaci összehasonlító adatokon alapuló értékelés adhat pontos adatokat, vagy a valósághoz a legközelebb álló forgalmi érték adatot. Úgy gondolja a legtöbb ügy telek és lakó-, illetve épület ingatlanról szól, amit értékelni kell az Önkormányzat számára. Akkor van lehetőség, és szükség a másik két módszer alkalmazására, hogyha egy tűzoltó szertárról, vagy olyan építmény forgalmáról kell értékbecslést készíteni, ami egyébként a napi forgalomban nem került. Nagyon ritka. Akkor viszont ezeket a módszereket nagyon alapos előkészítés után, nagyon sok valós információ beszerzése után lehet csak úgy elkészíteni, hogy azok, olyan adatot szolgáltassanak, amire ténylegesen lehet támaszkodni. Nagyon megváltozott az adatszolgáltatás rendszere. Annak idején az illetékhivatalhoz, ha bement az értékbecslő, kiírhatott 40-50forgalmi adatot, és ő választhatta ki azokat, amelyek a legközelebb esnek a vizsgált ingatlanhoz, értékben a legjobban közel áll hozzá. Azután eltudta végezni a helyszínelést, és műszaki tartalmát összehasonlítva egy táblázatban ténylegesen az értéknövelő, értékcsökkentő tényezőit is össze tudta hasonlítani. Ezek alapján egészen pontos forgalmi értéket lehetett meghatározni. Ez sajnos teljes mértékben megszűnt. Ő továbbra is NAV-tól szeri be az adatokat a bírósági eljáráshoz. Nyolcezer forintért adnak 10 adatot. A lehető legpontosabban igyekszik leírni, a konkrét helyszínt, amelyet értékelnie kell. Az építmény adataihoz hasonló adatokat kér. Teljesen a valóságtól távol, álló adatokat kap a munkához, de a reklamációnak nincs értelme. Annyit tud elérni, hogy legalább az épület alapterületi adatát is megadják. Úgy gondolja, alkalmatlan az a szolgáltatás, amit ezért a pénzért a NAV-tól kapnak. Ez az a bázis, amire épülnie kell egy szakvéleménynek. A másik lehetőség a kínálati árakból történő levezetés. A hirdetéseket végignézik, hogy mennyiért adná oda valaki az ingatlanát. Köztudott, hogy itt 10-25%-kos túlértékeléssel, de van, amikor 200-300%-os túlértékeléssel hirdetnek ingatlanokat. Ezt is megfelelő hozzáértéssel kell kezelni. A szélsőséges adatokat nem veszik ilyenkor figyelembe. Ezzel a módszerrel is lehet egy valamelyest megközelítő értéket kapni. Ez a korábbi számítások ellenőrzéséhez ideális. A másik két módszernek számos buktatója van. Az információk pontossága érdekében, a hozamszámításon alapuló módszert elsősorban az ingatlanfejlesztőknek találták ki. Megbecsüli azokat a körülményeket, hogy milyen bérleti díjat kaphat az épületért, amit majd fel fog építeni. Milyen jövedelmet tud belőle realizálni. Maradvány érték a telek érték. Tehát, azt számolja ki, hogy megéri-e számára azon az áron a telket megvenni, hogyha a maradványérték több, vagy kevesebb, mint amire számít. Egy beruházás, körülményeinek, feltételeinek elemzésének rengeteg részlete, buktatója van. Pontos adatokat talán nem is lehet beszerezni. Az újra előállítási értéken történő értékelést megfelelő szakértelemmel kell kezelni. Még a szakirodalomba való leírása sem teljes. Egy újraelőállítási értéket számol, mintha ugyan azt az ingatlant újra építenék. Levonja belőle a három avulást. A műszakit, az erkölcsit, a környezetit. Ehhez adja hozzá a telekárat. Az utóbbi nyolc évben már azt kell figyelni a nagy városokban és városközpontokban is, hogy ez egy műszaki érték alapú értékelés. A műszaki érték mindig, vagy általában a perifériás területeken, a községekben, és minél távolabb vannak a várostól, annál kiesebb része a forgalmi értéknek. Tehát csökken a forgalmi érték. Nem veszik meg a műszaki

28

értékükön az ingatlanokat. Egy faluban most, akár 50-70%-kal is kevesebbért lehet venni egy lakóépületet, mint amennyiért fel lehet építeni. Ez nincs is benne ebben a számítási módszerben. Ez nagyon nagy eltéréseket produkálhat, ezért nem is javasolják az ingatlan értékelő szervezetek ennek az alkalmazását. Tehát a legpontosabb módszer a piaci összehasonlító adatokon alapuló értékelés. Ahhoz viszont az illetékhivataltól olyan darabszámú, és olyan pontosságú adat beszerzése szükséges, ami tudja segíteni az Önkormányzatot abban, hogy az értékelések a legközelebb álljanak a tényleges forgalmi viszonyokhoz. Matina Ferenc: Annyiban egészítené ki a kollégáit, hogy gyakorlatilag egy konkrét értékbecslés az ő esetében hogy történik. Az értékbecslésnek, mint tudják, számos fajtája van. A megrendelőnek nagyon fontos, hogy meghatározza, milyen céllal készül az értékbecslés. Mert más a becslés mikor eladási árhoz kell, más, amikor hasznosításhoz, befektetési alaphoz vagy jelzáloghitelhez, esetleg apportként történő beszálláshoz szükséges. Fontos momentum, hogy mihez készül az értékbecslés. Ennek alapján be lehet határolni, hogy az értékbecslés melyik változatát kell, hogy alkalmazza az értékbecslő. Ha ilyen kikötés nincs, az értékbecslő hivatkozik, hogy mi alapján készíti el az értékbecslést. Az ajánlott szakirodalomban leírt három féle módszerrel próbálják megközelíteni az ingatlan értékét, amelynek végeredményét összevetve fogják meghatározni, milyen ingatlan esetbe vonatkozik. A piaci alapú értékelés általában úgy történik, hogy a tárgyi ingatlanhoz leginkább hasonló, körmenyeztében, felszereltségében, állapotában keresnek, akár a szabadpiacról, akár a kínálati adatokból keresnek konkrét eladási értékeket. Ezeket összevetve korrekciózzák a megbízás tárgyát képező ingatlanhoz plusz, mínusz százalékos meghatározással kialakítanak egy fajlagos négyzetméter árat, amit az adott ingatlan estében igaznak tartanak. Ez a piaci alapú megközelítés, ami piaci alapú adatokon történik. Másik módszere, a műszaki, pótlási érték meghatározása. Ez azt jelenti, hogy az adott ingatlant jelen állapotában, mennyiért tudják előállítani. Kiszámolják az ehhez tartozó földterület értékét, és hogy az új ingatlant százalékosan, erkölcsi, fizikai, vagy környezeti szempontból mennyire elavult. Ebből adódik, egy műszaki pótlási érték. Általában ez az érték igen magas szokott lenni, függetlenül az ingatlan területi elhelyezkedésétől, legyen az Eger belvárosában, vagy kívül eső vidéki területen. A műszaki érték mindenütt azonos kell, hogy legyen. A piaci hozadéki érték azt jelenti, hogy az ingatlannak meg vizsgálniuk a jövedelmező képességét. Bérbeadás esetén történő hasznosítását. Abból mennyi bevételre számíthatnak. A működéssel, fenntartással kapcsolatosan milyen kiadással számolhatnak. Tőkésítési rátával egy piaci hozadéki értéket kapnak meg. Nem kötelező mind a három mód az érték figyelembe vételénél, ha nincs kimondottan igény rá. A műszaki értéket általában ellenőrzésre szokták használni, mert kisség félrevezető lehet. Leginkább a piaci alapon történő összehasonlítási módszert veszik figyelembe. A hozadéki értéket általában csak akkor használják, amikor befektetés célú az ingatlan, amit értékelni kell. Nagyon fontos a befektető részére, hogy milyen jövedelemmel számolhatnak az elmúlt időszakban. Az adatok, információk, mint már említették fontos szerepet játszanak. Fontosnak ítéli meg azt is, hogy amikor a megbízó a megbízást adja rendelkezésre bocsátja az ingatlan nyilvántartási adatokat, körülményeket. Ha a megrendelőnek vannak korábbi tranzakciós akcióik, meg lehet vizsgálni, hogy a korábbi ügyletekből milyen eredmény született. Ezt is maximálisan

29

figyelembe lehet venni a megbízott értékelőnek. A legkényesebb téma az összehasonlító adatok, minél hitelesebb formájának összegyűjtése. Ez igazolja vissza, támasztja alá a szakvélemény kialakítását. A bizottságnak pedig az Ő szakvéleményük lesz az alátámasztó dokumentum, az optimális döntéshez. Tóth István: Kérdése, mit jelent az, hogy forgalomképtelen egy ingatlan? Ez arra értendő, ha ez egy Önkormányzati út vagy árok, vagy egy mezőgazdasági ingatlan, vagy arra,hogy amikor egy ingatlan használati joggal terhelt vagy van rajta egy más tulajdonában lévő ingatlan ? Ezzel a kifejezéssel gyakran találkozik a bizottság. ez a forgalomképtelenség jelentős összeget jelent az ingatlan értékelésénél. Másik kérdése, hogy van-e arra valamilyen szakmai útmutatás, hogy az összehasonlító adatokat milyen körből kell meríteni? Fizikálisan érti a kérdést, hogy ez az utca a városrész vagy a város egész területét jelenti-e? Ezek az adatok elég tág értékeket mutatnak. Nagy a szórás. nem mindegy, hogy Eger belvárosáról van-e szó, vagy Eger külvárosáról. Van-e arra valamilyen szakmai kötöttség, hogy az összehasonlító értékeket milyen szempontok alapján kell meríteni? Sass Sándor: A forgalom képesség, és képtelenség meghatározása volt az első kérdés. Forgalomképtelen például egy beépített telek, vagy az udvarban lévő garázs, tehát ami nem önálló, függésben van más jószágtestektől. Forgalomképtelen lehet egy közút is, vagy egy árok, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem kell senkinek. Nyilván valóan ezeket az elveket lehet tisztázni. Korábbi beszédében, már elmondta, hogy az a legjobb, ha saját adatbázisból tudnak dogozni. Akinek van, könnyű dolga van, akinek nincs, annak fel kell kutatnia. Az Önkormányzat által lebonyolított jogügyleteket maga részéről nem tartja jónak. Egyszerűen kialakult egy olyan szemlélet, hogy ha valami kell az Önkormányzatnak, akkor, az sokat ér a tulajdonosnak. De ugyan ezzel találkoznak azok a kollégái, akik a kisajátítási eljárásban szakértőként eljárnak. Hogyha az Ő ingatlanját érinti egy út, vagy egy terület, közterület lesz belőle, tizenötször annyit ér, mint a piacon. Ezt nem tartja reális piaci értéknek. Soha nem használná mankó adatnak. Azt gondolja, hogy a feltételezett kínálati értéket is egy jó szakember el tudja fogadni mankó adatnak. A minimális és maximális értékeket, soha nem használják az érték megállapításához. Ezeket az adatokat külön kell tenni. Félrevezetőek lehetnek. Ha egy- egy értékbecslésben nagy eltérések vannak, nem feltétlenül szakmaiatlanság áll a hátterében. Úgy gondolja, az óvatosság elvét kell követnie az értékbecslően az adatok kapcsán. Egy két adatból nem lehet dolgozni, legalább nyolc-tíz adat szükséges. A NAV adatairól szeretné elmondani, hogy van köztük, amelyik alkalmas, és van olyan, ami nem. Az az alkalmas, amit le is helyszíneltek, mert arról tudnak ők pontos adatokat a szerkezeti felépítésekhez. Amit nem helyszíneltek le, annál nem tudnak az adásvételi lapon szereplő információkon kívül semmit. Ezek az adatok a helyrajzi szám, telek érték, forgalmi érték, kialkudott piaci érték vagy banki érték. Matina Ferenc: Szeretné hozzátenni a forgalom képes, vagy forgalomképtelen meghatározáshoz, hogy az eltelt évek óta ennek is változott a megítélése. Például az Önkormányzat

30

törzsvagyonában lévő ingatlanokat forgalom képtelennek minősítették korábban, mára azonban a gazdasági, illetve egyéb élethelyzetből adódóan megváltozott, mert ki lehet venni a törzsvagyonból, és el lehet idegeníteni. Ugyan úgy forgalomképtelennek minősíthető azok az ingatlanok, amik közcélú feladatot látnak el. Jelenleg azonban már értékesítenek például vízműveket, elektromos műveket, gázműveket, tehát már ennek a megítélése is megváltozott. A föld természeti kincsek, amik általában állami tulajdont képeznek szintén értékesíthetőek. A barlangok, vagy hasonló természeti képződmények nem forgalom képes ingatlanok. Ugyanakkor, már volt a praxisában olyan példa, hogy ilyet kellett értékelnie. Az árok, út, vízpart, melyek korábban közcélú vízelvezetést biztosítottak gazdasági ingatlanok mellett elértéktelenedtek, funkciójukat veszették. Ezeket a területek beszántották, hozzácsatolták a mellettük elhelyezkedő területekhez. Az összehasonlító adatok követelményei a piaci értéknél, az, hogy az értékelt ingatlanhoz legközelebb álló, területileg, felszereltségileg, állagához viszonyítottan kell hasonló ingatlant keresniük. Amit találnak saját adatot, nyilvántartott illeték hivatali, vagy adóhatósági adatot, vagy ajánlati kínálati adatokat kell használniuk. Általában 3-5 adatot kell, hogy felhasználjanak, mert 1 adat nem adat. Ki kell szűrniük a szélsőséges adatokat és átlagolniuk kell. Ha adott kerületben, városrészben nincs hasonló adottságokkal rendelkező ingatlan, akkor bővíteni kell a keresés területét. Lőrinczi Ferenc: Elmondja, hogyha útként kell értékelni egy utat, és továbbiakban is út marad, akkor az forgalomképtelen. Ha egy út területet más rendeletetésű ingatlanhoz csatolnak, és abból lakótelek, vagy más rendeltetésű terület lesz, akkor azt nem forgalomképtelenként értékelik. Dr. Kovács Luca: Szeretné hozzátenni a forgalomképtelenség fogalmához, hogy ne keverjék össze a törvény szerinti forgalomképtelenséget, a szakértők véleménye szerinti forgalomképtelenséggel. Balla Miklós: Kérdése, van-e arra valamilyen előírás, gyakorlat vagy tapasztalat, hogy ki kell e térni egy ingatlan becslésnél a szubjektív elemekre is, illetve milyen arányban szerepelnek egy érték meghatározásnál? Illetve kizárhatóak-e az értékbecslésből a szubjektív elemek? Csathó Csaba: Felvetődött, hogy az angolszász értékbecslésben benne van az érzelmi alap. Ebben nagyon sokat számít, hogy venni, vagy eladni szándékoznak. Ha az Önkormányzat venni akar, mindenki drágán adna, ha eladni, akkor mindenki arra számít, hogy nagyon olcsón kéne megvenni. Ez az egyik nagy problémájuk általában. Mennyire fontos, és kinek fontos a szubjektív tényező? Például, ha egy sajátja mellett lévő telket kell megvenni, annak érdekében, hogy nagyobb házat tud ráépíteni, akkor az egy értéknövelő kérdés, hiszen a cél érdekében számára fontos a vásárlás. Ezeknek a tényezőknek a figyelembevételét sorra nem találják az értékbecslésekben. Nem tudnak minden esetben licitáltatni, pedig csak ezzel tudja magát megvédeni a város attól, hogy

31

áron alul adják el az ingatlant. Az érzelmi alap figyelmen kívül hagyása miatt az értékbecslések körülbelül 70-80%-a a bizottság előtt nem állta meg a helyét. Mindig bebizonyosodott az esetek nagy részében, hogy nagyobb értéken el lehetett adni az ingatlant, mint egyébként valójában az értékbecslés azt alátámasztotta volna. Ez természetesen Eger Város Közgyűlése számára nagyon kellemetlen, hiszen a lakosság számára ezekkel az ügyletekkel el kell számolni. Matina Ferenc: Természetesen vannak érzelmi körülmények is az ingatlan értékelésben. Manapság az értékbecslések felhasználása, oly mértékben kiéleződött, hogy az értékelőnek is muszáj lefednie magát. A szubjektív tényezőket jogilag nehéz megvédeni. Ilyen nehezen védhető tényezők a hasznosíthatóság, elhasználtság, terület elhelyezkedés százalékának figyelembe vétele. Ezért ezeket a tényezőket minimalizálniuk kell. Az értékbecslők számára is fontos, hogy amit leírnak, később is meg tudják védeni. A szubjektív elemek figyelembe vételének mértéke változó. Csathó Csaba: Tehát az értékbecslő saját szakvéleményének védhetősége érdekében csak objektív elemeket tud figyelembe venni. Hidvégi Gábor: Szeretné hozzátenni, hogy az Önkormányzat egy adásvételi szerződés megkötésekor egyenlő felek. Az értékbecslő az általa kiállított szakvéleményért vállalja a felelősséget. Mindig úgy értékelte az ingatlanokat, hogyha az Övé volna, mennyiért adná el, illetve, ha a vevő lenne, mennyiért venné meg. Mind két felet figyelembe szokta venni. Az Önkormányzat nyilván a megállapított érték alatt nem adhat el ingatlant a vagyonrendelet alapján. A korábbi értékbecslései alapul véve, nagyrészt létrejött az adásvétel a felek között. Sass Sándor: Az érzelmi tényezők figyelembe vételéről röviden szeretne pár szót ejteni. Véleménye szerint az tud jól dolgozni ebben a szakmában, aki napi kapcsolatban van az érzelmekkel. Példát mondva erre említi Lajosváros Canadát. Egy időben nagyon népszerű volt, most viszont a vásárlói réteg teljesen kizárja keresési köréből. Matina Ferenc: Kérdése, hogy a nagy érték különbséggel értékesített ingatlanok, mind árverés keretein belül kerültek eladásra? Az árverési értéket, a piaci forgalmi értékbecsléshez nem szabad hasonlítani, mert pillanatnyi döntés alapján, versenyhelyzetben, az anyagi helyzetükhöz mérten döntenek a résztvevők, nem pedig a tényleges forgalmi értékhez viszonyítva. Szűcs Tamás: A Bizottság által korábban alkalmazott eljárások és a Tanácsnok Úr által korábban már felvetett eltérések alapvető oka a következőkből ered: Sas Sándor elmondása szerint a legjobb megközelítési módszer az Open Market Value. Azokban az esetekben, amikor az Önkormányzat jelentősen eltért pont nem Open Market Value volt a jellemző,

32

hanem Closed market Value-val találták magukat szemben. A gyakorlat az, hogy a vevők nem a nyílt piaci értéken vásároltak. Kérdése, hogy lehet-e számszerűsíteni a értékbecslésben, vagy ez az értékbecslést felhasználók bölcsességére van bízva, amikor nem nyílt piaci értéket, hanem azt az értéket kell meghatározni a bizottságnak, hogy az adott ingatlan, akármekkora értéken mennyire hasznosul a vevőnél? Tehát mennyivel növeli meg a vevő telkét, vagy az azon folytatott gazdasági tevékenységét? A hozadék elméletből kiindulva, ez konkrétan az adott vevőnek mennyit hoz? Ezek az ingatlanok általában nem árverésen mentek el. Az eljáráshoz hozzá tartozik, hogy konkrétan az a személy nyújtott be adásvételre vonatkozó kérelmet. Nyilván ebből adódnak az eltérések. egy mindenki által elfogadható piaci érték, vagy annak a személynek, akinek extraprofitot vagy jelentős vagyongyarapodást, hasznosulást, bevételnövekvő dologra tenne szert. Másik felvetése, hogy a NAV adatbázis, mint mankó adatbázis használható, illetve sok esetben ott álnak rendelkezésre adatok. Az adóhatóság az illeték alap megállapítása kapcsán végez vizsgálatokat. Az illeték mértékének megállapítása a cél. Terv szerint dolgoznak, így a megállapításra is tervekkel rendelkeznek. Ebből kiindulva nem feltétlenül valósághűek az adataik. Az idő tényezőről még nem esett szó. Úgy gondolja, ez a tényező jelentős befolyással bír, hiszen a gazdasági válság óta folyamatosan esnek az ingatlan árak. Joggal feltételezhetik azt, hogy az adóhatóság adatbázisában lévő módszerek legalább egy, de inkább másfél éves késéssel rendelkeznek. Ennek oka, hogy mire az illetékhivatal kimegy, eltelik félév, meghozzák a határozatot, fellebbezést, stb eltelik egy év. Tehát az általuk használt adatok legalább egy, de inkább másfél évvel korábbiak. Azt gondolja, ezek mindenképpen fontos befolyásoló tényezők. Folytattak némi kutató munkát, mely szerint az Önkormányzati adóhatóság a helyi adók megállapításához, építmény, telek, stb, rendszeresen kérhet jogsegély alapján adatokat a nemzeti adóhatóságtól. Adatok az Önkormányzatnál is rendelkezésre álnak. Azonban ezek személyi adatokat is tartalmaznak. Megvizsgálhatják, hogy milyen jogi procedúrát von maga után, ha ezeket az adatokat kiszűrik belőle, és csak a helyrajzi szám és érték marad benne. Képezhetnek egy olyan mankó adatbázist, amit a bizottság és az értékbecslők számára bocsáthatnak. Nyilván ennek adatvédelmi, jogi aggályai vannak. Orosz Ibolya: Ha az Önkormányzat értékesít egy területet, ami másnak telek kiegészítést jelent, akkor az által, a telek értékesebb lesz. Szeretne az eladásra kerülő területekről tiszta képet kapni az Önkormányzattól és a szakirodáktól, hogy az adott ingatlan a jövőben fejleszthető vagy nem fejleszthető. Ezzel elkerülhetővé válnak azok a telek értékesítések az Önkormányzat részéről, amikor a szokásos 300-400 négyzetméteres telek kiegészítés helyett 4000 négyzetmétert ad el áron alul. Az ingatlanbecslők az elmondott módszerekkel a bizottság elé tárnak összegeket, amiről nincs egyéb háttér információja a bizottság tagjainak így nehéz megfelelő döntést hozniuk. Valóban igaz, hogy amikor eladnak, akkor olcsón teszik, viszont drágán vásárolnak. Vannak olyan pályázatok, amik kifejezetten meghatározzák az ingatlan vásárlásra használható összegeket. Úgy gondolja, házon belül kellene, egy olyan belső protokolt felállítani, amit használni tudnak.

33

Lőrinczi Béla: A forgalmi érték meghatározásánál szükséges vizsgálni a településrendezéssel kapcsolatos adatokat, illetve azt, hogy milyen értéknövelő és csökkentő tényezők vannak. Úgy gondolja ez része az értékbecslésnek. Ha értéknövelő egy kisebb területű ingatlan egy másik ingatlannál, ugyan úgy, mint a kisajátításnál, felértékelődik a kis ingatlanrész is, ha azzal nagyobb horderejű értéknövelés következik be. Minél több adat áll rendelkezésükre, annál pontosabb számításokat lehet végezni. Csathó Csaba: Felmerült a garancia kérdése, a felelősség vállalása az értékbecslők részéről. Ez bevett gyakorlat hitelügyintézéseknél, mikor valaki zálogként ajánlja fel az ingatlanját. Ki lehet-e terjeszteni ezt a garanciát? Másik kérdése, hogy a földhasználati joggal terhelt ingatlanok értékesítésénél, ha az a személy veszi meg, akinek az ingatlanja található rajta hogyan veszik figyelembe ezt a tényezők az értékbecslők? Illetve abban az esetben, ha ezt a földhasználati joggal terhelt ingatlant és a rajta található építményt más személy vásárolja meg, értékcsökkentő tényezőnek számít-e a földhasználati jog, Szeretné hozzá tenni, hogy a földhasználati jogért nem kell fizetni. Ilyen esetekben, hogyan kell eljárni? Sass Sándor: Kétféle módszert tudnak alkalmazni. Semmiképp nem alkalmazhatják azt, hogy személyhez kötni. Ha a tulajdonos veszi meg akkor mennyi, ha a szomszéd vagy egy kívülálló veszi meg akkor mennyi? Ilyen az értékbecslésekkor, mint szempont nincs. Ez szubjektum. Ezt egy szakvéleményben nem lehet leírni. Kétféle megközelítési módszert tudnak elfogadni, ami kialakult a bírósági gyakorlatokban. Ez az ítéletekben le is van írva. Általában 20-25%-át jelenti értékcsökkentő tényezőként, vagy értékként a földhasználati jog. Mindenképpen a piaci értékből indulnak ki. magában az illeték törvényben ekzakt módon le van írva, hogy hogyan kell kiszámolni a földhasználati jog értékét. Ez függ attól, hogy meghatározott évekre vagy meghatározatlan időre szól ez a jog. Ha határozott idejű földhasználati jogról van szó, akkor a piaci érték egyharmadának bizonyos szorzója ez a szám. abban az esetben, ha határozatlan az időtartam, akkor a pici érték egyharmadának az ötszöröse a kapott érték. Ezt írja a törvény. Ezzel szoktak számolni. A szakvéleményben mindig azokra a kérdésekre válaszolnak, amire a megbízó kéri. Csathó Csaba: Úgy gondolja, ha a bizottság is egyet ért a felvetéssel, hogy a későbbiekben konzultáljanak a szakértőkkel az értékbecsléseket illetően, és ezt zárt ülésen tegyék. Kérdés, hozzászólás nem lévén, kéri a bizottságot, szavazzanak arról, hogy bővíteni, minőségben fejleszteni kellene a továbbiakban a szakértőknek feltett kérdéseket.

Döntési javaslat: A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság saját hatáskörben eljárva azt a döntést hozta, hogy a későbbiekben konzultáljanak a szakértőkkel az értékbecsléseket illetően, és ezt zárt ülésen tegyék.

34


118/2013 (V.15.) KGB döntés: A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság saját hatáskörben eljárva azt a döntést hozta, hogy a későbbiekben konzultáljanak a szakértőkkel az értékbecsléseket illetően, és ezt zárt ülésen tegyék.

11. Előterjesztés az Egri Városfejlesztési Kft. 2012. évi számviteli törvény szerinti beszámolójáról, eredményfelosztásáról, az ügyvezető 2012. évi prémiumfeladatának értékeléséről, valamint tájékoztató a 2013. évi üzleti terv I. negyedéves teljesítéséről (KGB, PÜB, KGY)

Előterjesztő:

Habis László, polgármester

Előadó:


Meghívott:

Dr. Kurucz András ügyvezető, EV. Kft. ügyvezető

Zay Ferencné könyvvvizsgáló, Külső meghívott

Kontra Anna könyvvizsgáló, Külső meghívott

A napirendhez tartozó előterjesztést a jegyzőkönyv melléklete tartalmazza. Dr. Kurucz András: A hármas számú határozati javaslathoz van kiegészítése. Ehhez kapcsolódóan van ez előterjesztésben egy kiértékelés, melynek az egyes pontja arra utal, hogy az Ügyvezető, vagy munkatársai valamilyen feladat elmulasztás terhelné. Tavaly május végén a feladat kiírásakor elmondta, hogy a beruházó tájékoztatása szerint a parkolóház építése szeptember végén, október elején fog elkezdődni. A kivitelezés ideje 7- 9 hónap. Irreális volt az elképzelés, hogy a parkolóház elkészül december 31.-ére. Ez egy magán beruházás. Amit a Kft el tudott végezni elvégzett. Közvetlen ráhatásuk sem a beruházás ütemére, sem a finanszírozásra nincs. Az ezzel kapcsolatos feladatokat hiánytalanul és hibátlanul elvégezték. Csathó Csaba: Javasolja, hogy bizottság később még térjen vissza a kérdésre, több információ birtokában. Kéri, hogy az egyes és kettesszámú határozati javaslatról szavazzanak. A hármas számú határozati javaslatot felfüggesztik, mert szeretnék meghallgatni az előterjesztő véleményét is.

35


1. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja az Egri Városfejlesztési Kft. 2012. évi számviteli törvény szerinti beszámolóját 38 504 E Ft Eszköz és Forrás főösszeggel és 2 494 E Ft mérleg szerinti eredménnyel, valamint elrendeli a mérleg szerinti eredmény eredménytartalékba történő helyezését, továbbá kötelezi a Társaság ügyvezetőjét arra, hogy intézked

Documents

355lt jav) - Eger · 2013. 6. 17. · Title (Microsoft Word - 2013 05 15 jkv ny\355lt jav) Author: szaloczii Created Date: 6/10/2013 10:30:11 AM