Embed Size (px)
Citation preview
2018/2019 CENTRÁL SZÍNHÁZ
10 ÉVESEK LETTÜNK
l 2 l l 3 l
01.
02.
03.
04.
05.
06.
07.
08.
09.
10.
Sikeresen elindul a Falcon 1, a világ első teljesen magánfinanszírozású űrhajózási hordozórakétája.
A NASA MESSENGER nevű műholdja első utazását teszi meg a Merkúrhoz.
Megjelenik Lady Gaga első slágere a Pokor Face, Beyoncé pedig előrukkol a Single Ladies-zel.
A Vidám Színpad nevet vált és megalakul a Centrál Színház.
Átadják a Nagy Hadronütköztetőt, a CERN részecs-kegyorsítóját és ütköztetőgyűrűjét.
Az amerikai elnökválasztást Barack Obama nyeri nagy fölénnyel.
Forgalomba kerül az iPhone 3G az Apple Inc. okos-telefonja, az iPhone-széria második tagja.
A világ országainak nagy része elismeri Koszovó függetlenségét.
Mozikba kerül a Batman: a sötét lovag, a Gettó milliomos, a Mamma Mia!, az első Vasember és az Alkonyat sorozat első része.
Megjelenik a Harry Potter-sorozat utolsó kötetének magyar fordítása.
EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN 2008-BAN
l 4 l l 5 l
„Most ünnepelünk: 10 éves a Centrál! Tíz éve még senki sem ismerte a nevünk, ma évente 150 ezren örülnek nekünk. Tíz év küzdelem, tíz év siker! Ünnepelünk! 10 éves a Centrál, ismerik a nevünk és egyre többen jönnek velünk! Együtt megyünk!
10 ÉVES A CENTRÁL SZÍNHÁZ
Puskás TamásCentrál Színház igazgatója2003-tól
l 6 l l 7 l
Büszkeség és Balítélet két színészre 08.Tökéletlenek 16.Kasimir és Karoline 22.Nemek és igenek 26.
Fekete Péter 68.Tévedések vígjátéka 70.Legénylakás 72.Vízkereszt 74.A velencei kalmár 76.A mi utcánk— Avenue Q 78.Mégis kinek az élete? 80.Cabaret 82.Egy nyári éj mosolya 84.Chicago 86.A kutya különös esete az éjszakában 88.
Színészeink 94.
Nézőtér 100.Jegyinformáció 101.Impresszum 102.
Delila 35.Házassági leckék középhaladóknak / My Fair Lady 36.Nem félünk a farkastól / Sok hűhó semmiért 38.Ma este megbukunk / Jó emberek 40.Függöny fel! / Illatszertár 42.Pletykafészek / New York-i komédia 44.Kísértetek / Ájlávjú 50.Hajmeresztő / Dolgok, amikért érdemes élni 52.Jó zsaru – rossz zsaru / A lepkegyűjtő 54.És Rómeó és Júlia / Kövek a zsebben 56.Nézőművészeti Főiskola 58.
Balsai Móni és Schmied Zoltán 10.„Egy igazi romantikus utazás, ami megtelíti a szívet, a lelket”
Pokorny Lia és Szikszai Rémusz 18.„Száz fokon égni, de csak hetvenet mutatni”
Alföldi Róbert 24.„Vajon miért nem tudunk ellenállni a csábítóknak?”
Kovács Patrícia és Puskás Tamás 28.„Nevettetünk, mert a néző nevetni szeret, de soha nem hallgatjuk el az igazságot”
BEMUTATÓINK
10 ÉV KÉPEKBEN
INFORMÁCIÓ
10 ÉVESEK LETTÜNK | INTERJÚ
ELŐADÁSAINK
INTERJÚ
08.
68.
100.
46.
32.
10.
Básti Juli 46.„Nekem nagyon fontos a nézők szeretete”
Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter 60.„Minden estének van egy olyan atmoszférája, amitől újra és újra izgalomba jövök”
Magyar Attila 90.„Minden én vagyok a kisnyugdíjastól a királynőig”
Simon Kornél 96.„Páratlan színvonalemelést sikerült megvalósítani itt”
Kollégák a Centrálról 34., 59., 66.
TARTALOM
l 8 l l 9 l
JANE AUSTEN— JOANNAH TINCEY
BÜSZKESÉG ÉS BALÍTÉLET KÉT SZÍNÉSZRE
Szereplők | Balsai Móni, Schmied ZoltánFordító | Baráthy GyörgyRendező | Ujj Mészáros Károly
A világirodalom egyik legszebb és máig legnépszerűbb szerelmes regénye a Büszkeség és balítélet. A siker titka Jane Austen néha bonyolultan talányos, néha elrajzoltan nevetséges szereplőiben rejlik – akik, persze, mindvégig imádnivalóan emberiek. A Centrál Színház előadásában színre lép a bájos és eszes Lizzie, a zord és titokzatos Mr Darcy, az álmatag Jane, a kenetteljes Mr Collins, az egymást gyötrő Bennet házaspár, a csacska Kitty és a még csacskább Lydia, és valamennyi rokonuk, barátuk, ismerősük – életre keltőjük pedig mindössze két virtuóz színész, Balsai Móni és Schmied Zoltán. Az előadás ma-gyarországi ősbemutató – a rendező Ujj Mészáros Károly (Liza, a rókatündér, X – A rendszerből törölve).
Helyszín | KisszínpadBemutató | 2018. szeptember 14.
Balsai MóniSchmied Zoltán
PREMIER
l 10 l l 11 l
Két virtuóz színész 16 szerepben, egy 205 éve megunhatatlan sze-relmes regény és egy nagyszerű adaptáció. Jane Austin leghíre-sebb regénye, a Büszkeség és balí-télet a Centrál Színház Kisszínpa-dán mutatkozik be, Balsai Móni és Schmied Zoltán előadásában, Ujj Mészáros Károly rendezésében.
Összeszokott párost alkottok, sőt, összeszokott hármast, hi-szen Ujj Mészáros Károly film- jeiben a Liza, a rókatündérben és az ősszel érkező X. – A rend-szerből törölve krimiben is együtt játszottatok. A filmes tapasztalatok segítettek a szín-házban?
Balsai Móni: Érdekes módon szín- házban ez az első olyan darab, amiben igazából partnerek va-gyunk. Bár a forgatások is felérnek jó pár színházi előadással, hisz ott is próbálunk felvétel előtt, és ott is hosszú ideig tart az összezárt-ság, mégis teljesen más techni-kával, másként dolgozunk filmen, mint színházban. A színház több teret, lehetőséget és időt ad a felkészülésre, mint a film. Itt hosz-szabb, színesebb és hullámzóbb a felkészülési időszak. Színházban még Ujj Mészáros Károllyal sem dolgoztam, de itt is tökéletesen látja, hogy melyik karakterből, mit lehet kihozni. Nagyon jó szeme van, és jól át tudja adni, hogy mit akar látni.
Schmied Zoltán: Két filmben dol-goztunk együtt így hárman, innen jött az ötlet, hogy csináljunk vala-mit közösen a színházban is. Új dolog ez mindannyiunk számára, de ahogy a filmben is nagyon bíz-tunk a rendezőnkben, úgy most is teljes szívvel ráhagyatkoztunk. Nagyon jól látja a karaktereket, érzi a humorát, és azonnal szól, ha elbillen valami.
„MEGPRÓBÁLTUK AZ EREDETI MŰ STÍLUSÁT
MEGTARTANI...”
Az adaptáció mennyiben tartja meg a regény nyelvezetét és szálait?
Balsai Móni: Megpróbáltuk az eredeti mű stílusát megtartani, de mégis könnyebbé, érthetőb-bé tenni. Sokat segített ebben Baráthy György dramaturg, aki a fordítója is a darabnak. Egysze-rűsítette, összevonta a jelenete-ket, sűrítette a szöveget, szerin-tem csodálatosan.
Schmied Zoltán: Nagyon jó az adaptáció, természetesen nincse-nek benne leíró részek, de a cse-lekmény megmaradt, amit nagy mutatványnak tartok. Néhány mondat egyszerűbb, tisztább és egyértelműbb lett, míg a hosz-szabb szövegekre, például Darcy
„EGY IGAZI ROMANTIKUS UTAZÁS, AMI MEGTELÍTI A SZÍVET, A LELKET”
INTERJÚ BALSAI MÓNIVAL ÉS SCHMIED ZOLTÁNNAL
l 12 l l 13 l
és Elizabeth kettősére, az eredeti irodalmi nyelv szépségei jellemzőek.
„KÉT EMBERNEK ENNYI SZEREPET ELJÁTSZANI FIZI-KAILAG ÉS SZELLEMILEG IS MEGTERHELŐ EGY KICSIT, DE NAGYON ÉLVEZZÜK.”
Balsai Móni: Minden darabhoz másként kell nyúlni, itt több olva-só, elemző próbát tartottunk né-gyesben, Ujj Mészáros Károllyal és Baráthy Györggyel együtt, és mire felálltunk a színpadra, már kialakult bennünk egy erős kép, arról hogy melyik karakter, milyen fő ismertető jegyekkel rendelkez-zen.
Schmied Zoltán: Ennél a darab-nál ez elengedhetetlen volt. Tud-nunk kell, ki kicsoda, mit miért tesz, hogy a legkisebb megszóla-lások is karakteresek legyenek.
A regény minden szereplőjét ti alakítjátok, vegyesen női-férfi karaktereket, összesen tizenha-tot. Hogyan lehet ennyi fejjel gondolkozni?
Balsai Móni: Két embernek eny-nyi szerepet eljátszani fizikailag és szellemileg is megterhelő egy kicsit, de nagyon élvezzük. Gyors változásokkal játszunk, mert csak minimális idő jut az átalakulásra, éppen ezért nagy szerepe van a jelmezeknek és a díszletnek. Rengeteget öltözünk, és a játékot erősíti a vetített díszlet is, segít kö-vetni, hogy hol is vagyunk éppen. Mindig hálás dolog, ha férfit játsz-hat egy színésznő, bár Mr Bingley
szerepe nagyon kis finom karak-ter, nem olyan tipikusan férfias, talán emiatt is nehéz megformálni.
Schmied Zoltán: Nem játszottam még egyszerre több figurát, rá-adásul ilyen erős, szélsőséges ala-kokat, ez új kihívás nekem, ugyan-akkor meg éppen ezért nagyon élvezetes is. Ezek a figurák kicsit mindnyájunkban benne vannak, a belső habitusukat kell felerősíte-ni, hol egy kicsit nőiesebben, hol férfiasabban.
„TUDNUNK KELL, KI KICSODA, MIT MIÉRT
TESZ, HOGY A LEGKISEBB MEGSZÓLALÁSOK IS KARAK-
TERESEK LEGYENEK.”
Hogyan viszonyultok a két fő karakterhez, Elizabeth-hez és Darcy-hoz?
Balsai Móni: Minden a két fősze-replő körül forog, de inkább Eli-zabeth-tel vagyunk elfoglalva. Az ő gondolatain és érzelmein ke-resztül zajlik ez a történet, így az arányok egy picit eloszlanak, még-iscsak egy nő írta és egy nő szem-szögéből folynak az események. Ráadásul Elizabeth egy kemény dió, a büszkeségével, az eszével, a szívével, elég összetett figura.
Schmied Zoltán: Darcy sem egy-szerű, meglehetősen rideg, bizal- matlan, intellektuálisnak tűnő ka- rakter, akinek egy csomó tulajdon-ságát mások játsszák el, hiszen fo-lyamatosan róla beszélnek, hogy micsoda egy karót nyelt, bekép-zelt figura. Nagyon izgalmas ma-
l 14 l l 15 l
gamat eljátszani mások által, úgy, hogy a többi szerepemben én mondhatom el ezeket a benyo-másokat. Az tetszik igazán Darcy-ban, hogy nagy a szíve. Az meg különösen izgalmas játék, hogy mikor mennyit enged látni belőle, hogyan tudja, vagy nem tudja ki-mutatni az érzelmeit, hogyan védi magát. Ő is küzd a konvenciókkal, és meg szeretne felelni az illem-szabályoknak.
Balsai Móni: Érdekes módon most éppen Caroline Bingley áll hozzám a legközelebb, aki egyál-talán nem olyan, mint én vagyok, de meglehetősen karakterisztikus és nagyon vicces.
„MINDIG VANNAK RÁNK NEHEZÜLŐ SZABÁLYOK,
TÁRSADALMI ELVÁRÁSOK, NYILVÁN MA MÁSMILYENEK,
MINT AKKOR VOLTAK, MÉGIS NAGYON MAINAK ÉREZZÜK EZT AZ EMBERI
TÖRTÉNETET.”
Schmied Zoltán: Én is nagyon ked-velem a szélsőségesebb Mr Collins-t vagy Mr Benett-et, Elizabeth apját. Mindegyik karakterben van valami, amit nagyon lehet szeretni, és min-den szereplőnek meg kell szenved-nie valamiért.
Mit gondoltok mi a titka ennek a 205 éve népszerű romantikus történetnek?
Schmied Zoltán: Olvastam a re-gényt, láttam többféle feldolgo-zásban, mégis, amikor kimondjuk
a szavait sokkal közelebb kerü-lünk a megértéséhez. Megérint a szöveg szépsége, és rájövünk, hogy milyen sok mindenről is szól.
„MEGÉRINT A SZÖVEG SZÉPSÉGE, ÉS RÁJÖVÜNK,
HOGY MILYEN SOK MINDENRŐL IS SZÓL.”
Balsai Móni: Nagyon sok humor, szépség és mélység van benne, egy igazi romantikus utazás, ami megtelíti a szívet, a lelket. A nő és a férfi problematika megunhatat-lan, a büszkeségünk, az előítélete-ink mindig, mindenhol jelen van-nak. A történet örökérvényű, nem csoda, hogy annyi feldolgozás ké-szült belőle.
Schmied Zoltán: Mindig vannak ránk nehezülő szabályok, társadal-mi elvárások, nyilván ma másmi-lyenek, mint akkor voltak, mégis nagyon mainak érezzük ezt az em-beri történetet. Ahogy a regényben kibomlanak a félreértések, ahogy a főhős komolyan küzd az érzései-vel, neveltetésével, ahogy mások helyett eldöntünk dolgokat, miköz-ben nem tudjuk, hogy mit gondol-nak, ez máig nem változott. Ugyan-így elszaladunk egymás mellett.
Gyürke Kata
l 16 l l 17 l
DAVID LINDSAY-ABAIRE
TÖKÉLETLENEK
Szereplők | Pokorny Lia, Rudolf Péter, Schmied Zoltán, Nagy-Kálózy Eszter, Botos Éva, Rada Bálint, Vári-Kovács PéterFordító | Upor LászlóRendező | Szikszai Rémusz
Önnel is gyakran előfordul, hogy nem emlékszik pontosan kicsoda? Mindenesetre Claire-rel ez a helyzet: minden reggel úgy ébred, hogy az agya minden információt tö-rölt. Szerencsére minden reggel megérkezik a férje, és elmondja, hogy a narancslét nem szereti, de a kávét igen, hogy van egy tinédzser fiuk, illetve azt, hogy ezt a beszél-getést minden reggel megismétlik. Egy nap azonban, mi-után a férj távozik, egy símaszkos férfi bújik elő az ágy alól, és így szól: „Tyak femmi pánik! Megföktetlek innen!” A Tökéletlenek éjfekete humorú, fergeteges komédia, melyben semmi nem az, aminek látszik, senki nem az, akinek mondja magát, továbbá... „Kéfőbb lef idő mindent elmagyarávni. Moft tünéf!”
Helyszín | KisszínpadBemutató | 2018. december 14.
PREMIER
l 18 l l 19 l
Húsz évvel ezelőtt egy társulat-ban voltak színészek a Bárka szín-házban, azóta Rémusz elismert rendező lett, aki most először dol-gozik a Centrál Színházban. David Lindsay-Abaire Tökéletlenek című darabját – aminek révén újra ta-lálkoztak – egy keserédes őrület-nek látják.
Fontos egy színésznek, hogy mennyire jó az író, akinek a da-rabjában játszik?
Pokorny Lia: Persze, baromi fon-tos. Először is kérdés, hogy köny-nyen mondható szöveget írt-e, vagy minden mondatba belebot-lik az ember nyelve, és állandóan töprengeni kell azon, mit is akar jelenteni. Az is nagyon zavaró, haegy szerző hosszan értekezik a semmiről, miközben azt hiszi, hogy érdekes. Olyan is előfordul, hogy az ember érzi, hogy a darab nem rossz, de a fordítás pocsék. De persze az is szempont, hogy van-e valami fontos mondandója a történetnek, vagy csak a sem-mit pofozgatja. Alapvetően annak örülünk, ha azt érezzük: olyan rétegeket rejt magában a darab, ami munkára vár.
Hát, úgy tűnik, ez olyan darab, tele kihívással. Igaz, Rémusz?
Szikszai Rémusz: Abszolút. Én csak azért nem csinálok színdarabot, hogy szórakoztassam az embe- reket, szólnia kell valamiről, mint
egyszerű közlés, akár az, hogy „esik az eső” – a másiknál el aka- runk érni valamit, mindegyikkel szándékunk van. Ez a hátsó gon-dolat az, ami izgalmassá tesz egy előadást, mert a színpadon való-jában nem érzelmeket játszunk el, hanem gondolatokat, és a gon-dolat idézi elő az érzelmi állapo-tot. Lehet egy színész akármilyen dühös egy jelenetben, ha a néző nem érti a mondatai mögött a gondolatot, akkor nem fog rá hat-ni. Az a feszültség szüli meg min-denkiben a megfelelő érzéseket, ami a mondat és a mögöttes tar-talom között feszül.
Egy bulvárdarab mögé is ugyan-annyi gondolatot kell pakolni, mint egy Shakespeare-dráma mögé?
Pokorny Lia: Különben nincs ér-telme! A legkönnyedebb darabból is nagyon izgalmas előadást lehet készíteni, ha nem ripacskodik az ember, hanem halálkomolyan ve-szi a helyzeteket. Humora is attól lesz, ha véresen komolyan játsz-szuk.
Mint például azt, hogy minden nap törlődik a teljes memóriád, mint ebben a darabban? Elég tragikus lehet így élni.
Pokorny Lia: Hát igen, bár nem is tudom, annak tragikusabb-e, aki átéli, vagy akinek egy ilyen ember-rel kell együtt élnie. Meddig lehet ezt ép ésszel kibírni? Hogy lehet így haladni? Hiszen minden egyes nap minden elölről kezdődik. És miből táplálkozik az az ember, akinek nincsenek emlékei? Mibe kapaszkodik, amikor elkeseredik? Hogyan kerüli el azokat a hibákat,
például a Tökéletlenek, amiben van családon belüli erőszak, küz-dés egymásért, és az a fajta re- mény, ami mindannyiunkat élet-ben tart. Ez a darab régóta a tar- solyomban – akarom mondani a számítógépemben – van, csak most állt össze hozzá a tökéletes szereposztás, és mint kiderült, Puskás Tamásnak is kedvence volt, bár Budapesten még sosem mutatták be. Azért Tökéletlenek a címe, mert minden egyes sze-replőjének van valami deffektje: az idős anyukának nem úgy jön-nek ki a szavak a száján, ahogy szeretné, mert szélütést kapott; a lánya egy sokkhatás következ-tében elveszítette az emlékeit, és minden nap újratanulja az életét; szerepel a darabban egy skizoid pasas, akinek a kezében mindig ott egy bábu, hogy az helyette csúnyán beszéljen; van egy ka-masz, aki kicsit sokat füvezik; egy szökött rab és egy drogos. Szóval nincs olyan szereplője a történet-nek, aki így, úgy, amúgy ne lenne sérült. Mégis visítva nevetsz raj-tuk, mert ez egy tarantinói őrület. Egyik helyzet abszurdabb és idió-tább, mint a másik, de a legalján valami mélységes szomorúság ül. Akkor csináljuk jól, ha a legvégén összeszorul a gyomrod.
Pokorny Lia: Egyszer dolgoztam egy angol rendezővel, Tim Carroll- lal, aki rávezetett, hogy minden mondattal – legyen az bármilyen
amiket korábban elkövetett, ha nincs róla emléke – vagyis hogyan tanul a tapasztalataiból?
Rémusz, hogyan alakult ki a sze- reposztás?
Szikszai Rémusz: Liában az első perctől kezdve biztos voltam, mert az ő hangján hallottam az amnéziás nőt, amikor olvastam a darabot. Utána beugrott, mi vol-na, ha a frissen szabadult elítéltet Rudolf Péter játszaná, mert az egy nagyon összetett szerep. A leg-nehezebb és legszebb feladata Nagy-Kálózy Eszternek lesz a szél-ütött anyós szerepében, hiszen ki kell találnunk egy külön nyelvet, amin megszólal majd. És a többi- ekre is megtaláltuk a tökéletes választást a Centrálban: a férj Schmied Zoltán, Lia fia pedig Rada Bálint lesz. Ez egy rizikós színda-rab, de én egyáltalán nem bánom, szeretek kockáztatni. Majdnem minden, amit rendeztem, penge- élen táncol, mert úgy érzem, a szí-nészt és a nézőt is ki kell mozdíta-nom a komfortzónájából.
Pokorny Lia: Én már játszottam David Lindsay-Abaire egy másik darabjában, a Jó emberekben, és az is egy sírva nevetős vagy ka-cagva sírós darab. Minden vicc mögött ott egy csomó fájdalom. Ő nem azért ír vígjátékot, hogy elfe-ledjük minden gondunkat, hanem hogy jobban meg tudjuk emész- teni az élet keserű piruláit. Rémusszal dolgoztál már együtt?
Pokorny Lia: Rendezőként még nem, de amikor a Bárka Színház-ban stúdiós voltam, ő színészként dolgozott ott, így négy évet egy társulatban töltöttünk. Mindjárt
„SZÁZ FOKON ÉGNI, DE CSAK HETVENET MUTATNI”
INTERJÚ POKORNY LIÁVAL ÉS SZIKSZAI RÉMUSSZAL
l 20 l l 21 l
az elején játszottunk egy nagy, közös társasjátékot, ami után azt hittem, ő egyáltalán nem kedvel engem. Ez az a játék, amiben vala-kit különféle dolgokhoz – például egy állathoz, színhez, szaghoz – hasonlítunk, és ő azt mondta: ha én épület volnék, a párizsi Pom-pidou központ lennék. Azt hittem, ezek szerint soknak érez, én meg őt nagyon szigorúnak láttam. Ké-sőbb rájöttem, hogy ez egyáltalán nem igaz. Csodálatos szenvedély dolgozik benne, amit építésre és nem rombolásra fordít. Amikor megnéztem az I. Erzsébet című rendezését, teljesen kész voltam tőle. Botos Évával együtt láttuk, és sokáig nem is tudtunk megszó-lalni, csak kóvályogtunk a hatása alatt. Azt éreztük: bárcsak egyszer az életben megadatna nekünk, hogy a Rémusz rendez minket! Mert ő aztán tudja, hogyan kell a szöveg mögé, alá, fölé, köré külön-böző gondolatrétegeket pakolni…
„...MINDEN EGYES PRÓBA- FOLYAMAT ARRA VALÓ, HOGY MEGPRÓBÁLJUK
MEGHALADNI MAGUNKAT”
Szikszai Rémusz: Én a Pompidou központot egészen másképp ér-tettem! A frissessége miatt jutott eszembe, mert egy olyan múzeum, ami új és lendületes, bolondos épület. Lia már gyakornokként is olyan tehetséges volt, mint a nap, és nagyon örülök, hogy húsz év után újra találkozunk. Sok min-denben láttam azóta, és azt érzem, hogy nagyon messzire jutott. A lé-lek mindig is megvolt benne - fan-tasztikus, hatalmas lelke van -, de
mára szakmai tudást is szerzett, és ez magabiztosságot adott neki. Hihetetlenül kiegyensúlyozott em-ber, miközben majd kirobban az energiától. Én nagyon szeretem az energiabombákat, de nekem is meg kellett tanulnom - amit rendezőként talán jobban sikerült, mint színészként -, hogy az ener-giának csak egy részét szabad el- durrantani a színpadon, a ma-radékot bent kell tartani. Tehát száz fokon égni, de csak hetvenet mutatni – ez a feladat. Különösen Lia esetében, aki egy sajátos aurá- val bír, nekem ő olyan, mint Anna Magnani.
Azért veled is sok minden tör-tént a Bárka Színházas korszak óta.
Szikszai Rémusz: Igen, néha úgy érzem, száz évre is elég lenne. Nyolc évvel ezelőtt kezdtem ren-dezni, és ez lesz a huszonharma-dik előadásom úgy, hogy egy éva-dot kihagytam. Két dologra vagyok büszke: az egyik, hogy a közönség szereti az előadásainkat, és hogy a színészek, akik játszottak ben-ne, imádták a közös munkát, mert pontosan tudták, mit kell csinálni, és sosem csak annyit, hogy be-menni és lenyomni a műszakot. Nekem nagyon fontos, hogy a szí-nész a színpadon jól érezze ma-gát, és értse, miért van ott, tisztá-ban legyen vele, mi az ő része az egészben. Szeretem fanatizálni azokat, akik velem tartanak, mert számomra minden egyes pró-bafolyamat arra való, hogy meg-próbáljuk meghaladni magunkat. Lehet, hogy nem fog sikerülni, de legalább meg kell próbálnunk.
Gyárfás Dorka
l 22 l l 23 l
ÖDÖN VON HORVÁTH
KASIMIR ÉS KAROLINE
Főszereplők | Stohl András, Bata Éva, Papp János, Cserna Antal, Varju Kálmán, Pálfi Kata, Borbás GabiFordító | Gáli JózsefRendező | Alföldi Róbert
Mindenki sikít a hullámvasúton, zeng a sördal, szól a sramli és a valcer – a müncheni Oktoberfesten. Mindenki száll-ni, mulatni, felejteni akar. Az 1929-es gazdasági világ-válság milliók egzisztenciáját sodorta veszélybe, ki tudja, mit hoz a holnap. Kasimir éppen elvesztette a munkáját, Karoline pedig mintha túlságosan is sokfele nézelődne a vásárban. Ahogy az este éjszakába vált, a szerelmesek elveszítik egymást, a piti bűnözők, élveteg milliomosok és széplelkű torzszülöttek részeg forgatagában... Ödön von Horváth sírnivalóan gyönyörű népszínműve aktuálisabb, mint valaha.
Helyszín | KisszínpadBemutató | 2019. január 5.
PREMIER
l 24 l l 25 l
A tavalyi évad volt az első, amikor a Centrálban rendezett: Henrik Ibsen Kísértetek című darabját. Idén is marad a klasszikusoknál, de egy korszakkal későbbi műhöz nyúl. Ödön von Horváth Kasimir és Karoline című darabját viszi színre Bata Évával és Stohl András- sal a címszerepekben.
A Kasimir és Karoline-t gyakran állítják be szatíraként, pedig a szerző balladának szánta.
Mert az is. Nagyon speciális, sűrí- tett, ugyanakkor hézagos világot teremtett. Érezhetően szabad em-ber volt: a saját feje után ment. Nem akart kapcsolódni senkihez, semmilyen irányzatba nem állt be. Egy vékony mezsgyén haladnak az írásai: se nem abszurdak, se nem kisrealisták, kicsit szürrealisták. Szóval sajátos megközelítésük van, és komoly feladat eldönteni, hogy merre indulunk el vele. Rendezte már korábban?
Nem, még sehol. Csak játszottam Alfrédot a Mesél a bécsi erdőben, még 1994-ben a Pesti Színházban.
Ez a darab miért ragadta meg?
Nekem nagyon fontos az első olva- sás, hogy az elindít-e bennem valamit, találok-e közös pontot a drámával. Most az volt az érzé- sem, ennek a történetnek van egy haláltánc jellege. Egy idősödő férfi- ról szól, aki szerelmes, de egy apró
mégis hasonló társadalmi folya-matok játszódnak le nálunk, mint a harmincas évek Németországá- ban, az épp a kiszolgáltatottság miatt van. Nagypolgárok meg nem is hiszem, hogy léteznek nálunk.
Nagyon sokat rendez, úgy tű-nik, mintha egyik produkcióból esne a másikba.
Nem, egyiket csinálom a másik után, de nem „esem bele”. Egyrészt, mert hívnak, másrészt, mert szere-tem, és hallgatva a híreket, csiná-lom, amíg csinálhatom. Ráadásul az utóbbi időben sokat játszottam is, és azok a szerepek nem men-nek ki alólam két hónap alatt. A My Fair Lady is évek óta megy.
Meddig még vajon?
Amíg élek. (Nevet.) Nekem is érde-kes élmény, hogy még a legkritiku-sabb, legfinnyásabb barátaim is extatikus állapotban jönnek ki róla. Úgy tűnik, egy olyan mesét tud el-mondani, ami manapság hiánycikk.
mozzanaton, talán a büszkeség vagy szorongás miatt rosszat lép - vagy lépnek mindketten -, még-sem tud leállni. Számomra nagyon érdekes helyzet, amikor pontosan tudjuk, hogy valamit csak egy hajszállal kellene másképp csinál- nunk ahhoz, hogy jó legyen ne-künk, mégis képtelenek vagyunk úgy lépni. Vajon miért nem tudunk ellenállni a csábítóknak? Karoline csábítója, Rauch kereskedelmi ta-nácsos a szememben egy luciferi figura, egy nagy manipulátor. De hiába látjuk magunkat kívülről ezekben a helyzetekben, mégsem cselekszünk helyesen. Ettől aztán a darab azt meséli el, hogyan en-gedjük el a boldogság lehetőségét.
A darabnak van egy társadalmi vetülete is: a ’30-as évek Né-metországa, és annak párhuza-mai a mával.
Ez engem nem érdekel, nálunk nem lesz jelen Georg Grosz vagy Otto Dix világa, hogy a vizuális ol- dalát említsem. Ez egy annyira meglepően kortárs darab, hogy igazából nem is jön össze nekem a harmincas évekkel.
És a „nyárspolgár” világa, ami a németeknél sokat tárgyalt je-lenség volt?
Nálunk nincsenek nyárspolgárok, hiányzik ez a réteg. Itt csak remény- telen, kiszolgáltatott, szorongó és gyáva emberek vannak. Amiért
A Centrállal kapcsolatban gyak- ran elhangzik, hogy színész-cent- rikus színház.
Mert még keveset rendeztem ott! (Megint nevet.) Egyébként nem hi-szek a rendező- vagy színészcent-rikus színházban. Mindig közösen dolgozunk. Én rendezhetek bár-milyen izgalmas előadást, ha az nincs eljátszva; vagy hagyhatom szárnyalni a színészeket, ha nincs rendesen összerakva, nem lesz jó az eredmény. A színház mindig közös munka, és akkor van vele baj, ha valami nem hiteles, hanem erőltetett. Ilyenkor szokták azt mondani, hogy rendező-centrikus. Én baromi sokat készülök arra, hogy felrakjak egy világot a szín-padra, és nekem kell eldönteni az irányt, amerre az előadás halad. Amikor már benne vagyunk abban a világban, akkor beszélgethetünk is róla, de előbb le kell tenni ennek az új világnak az alapjait.
Gyárfás Dorka
„VAJON MIÉRT NEM TUDUNK ELLENÁLLNI A CSÁBÍTÓKNAK?”
INTERJÚ ALFÖLDI RÓBERTTEL
l 26 l l 27 l
NINA RAINE
NEMEK ÉS IGENEK
Főszereplők | Bata Éva, Lengyel Tamás, Schmied Zoltán, Kovács Patrícia, Bereczki Zoltán, Pokorny Lia Fordító | Baráthy GyörgyRendező | Puskás Tamás
Edward és Kitty igazi álompár. A férfi sikeres ügyvéd, az első gyerekük éppen csak megszületett, az új otthonuk pedig magazinba illően szép. Esténként házas és háza-sodni vágyó barátaik nevetésétől hangos a ház. A társa-ságból többen is éppen ugyanazon az ügyön dolgoznak, egy nemi erőszak tárgyalásán. A nappali lassan tárgya-lóteremmé alakul, a derűs hangulat szertefoszlik, a régi barátok, a házaspárok ellenségként rontanak egymásnak. Nina Raine húsbavágóan friss darabja szerte a világon in-dulatokat kavart. Kendőzetlen őszinteséggel, ugyanakkor mély empátiával mesél nőkről és férfiakról, szexről és ha-talomról, nemekről és igenekről.
Helyszín | NagyszínpadBemutató | 2019. március 8.
PREMIER
l 28 l l 29 l
Patrícia nyolcadik éve jár vissza a Centrál színpadára, és mindig nagy örömmel teszi, mert úgy érzi: a színészeket itt megbecsülik, és a sikert garantálja az igazgató-
-rendező Puskás Tamás szima- ta. Ebben az évadban egy kor-társ angol darabot állítanak szín- padra közösen: Nina Raine Nemek és igenek című drámáját, melynek főhősei harmincas-negyvenes an- gol ügyvédek, akik házaspárok is egyben.
Tamás, milyen rendszeresen jár Londonba előadásokat nézni, hogy kiszúrja, amit a Centrál-ban is be lehetne mutatni?
Puskás Tamás: Elég rendszere-sen. Egy évadban több előadást látok Londonban, mint Budapes-ten, pedig itthon is szorgalmasan járok színházba. Kint legalább 20-25 előadást látok egy szezonban. Ezt a darabot először a londoni Nemzeti Színházban mutatták be. Nagyon jól működik odakint a Nemzeti. Mindig valós prob-lémákat feszegető projekteken dolgoznak, új kifejezési formákat keresnek, nincs múltba révedés, nem foglalkoztatja őket a nemzeti nagyság. Nina Raine Consent című
- nálunk Nemek és igenek címmel lesz látható - darabjának óriási si-kere volt, ezért aztán pénzt keres-ni átkerült a West Endre. Én még jóval azelőtt olvastam a szöveg-könyvet angolul, hogy a kinti be-
harmadik halál a főpróbahét első napján jön el, amikor hirtelen teljesen kilátástalannak tűnik az egész igyekezet. Úgy érzed, min-dent elrontottál, mindent rosszul csináltunk, ez bizony nem fog ösz-szeállni. Hiába gyakorlom a szak-mám több mint huszonöt éve, még mindig bedőlök ennek az ér-zésnek. Olyankor van 2-3 álmat-lan éjszakám, gyötrődöm, hogy most mit csináljak és nem hiszem el, hogy ebből lesz valami.
Kovács Patrícia: Én pont fordítva működöm: az elején szemérme-sen próbálok, és csak az összp-róbán kapok szárnyakat, amikor már rajtunk a jelmez, ott vannak a fények, és tudom, hogy a rende-ző nem állíthat meg közben, legfel-jebb a megbeszélésen mondhatja el a megjegyzéseit. Ugyanezért szeretek beugrani is. Türelmetlen vagyok a kollégáimmal, nem bírom az időhúzást. Ha tehetném, csak három hétig próbálnék, mert ak-kor sokkal koncentráltabban dol-goznánk.
Patrícia, neked mennyiben más, ha egy mai darabot játszol, mint amikor klasszikust?
Kovács Patrícia: Amikor fiatalon még csak vágytam arra, hogy egy-szer színész legyek, akkor persze a nagy, veretes szerepek után vá-gyakoztam, Stuart Máriaként kép- zeltem el magam a színpadon, de ma már azt látom, hogy sokkal hálásabb olyan darabban játsza- ni, amit a nézők azonnal érte-nek. Sokféle előadásban szere-pelek, és azt tapasztalom, hogy felgyorsult világunkban másféle nézői igényekkel kell számolnunk. A nagy klasszikusok már csak na-gyon nehezen mennek át. Egy
mutatót láttam volna és már el-döntöttem, hogy bemutatom, így nem zavart meg, hogy a londoni előadás nem tetszett. Tudja, egy rendező minimum három alka-lommal hal bele a munkájába - először akkor, amikor eldönti, mi lesz a darab, amit megrendez. Én legalábbis mindig rettegek, sikert aratunk-e majd, mert sikert kell aratnunk, hiszen abból élünk.
És hol van a másik két pont, amikor „belehal” a munkájába?
Puskás Tamás: A második az ol-vasópróba. Ugyan én olvasom fel először a példányt, nem a színé-szek, mert én képes vagyok érzé-keltetni, hogy szól majd a darab
- a tempót, a ritmust - de azután jönnek a színészek és az ő száju-kon gyakran darabjaira hullik, bor-zalmasan hangzik, igazi bukásnak tetszik az addig reményteljes da-rab.
Kovács Patrícia: Jó, mert te nem olvasol rosszul. De más rendezők néha borzalmasan olvassák fel a darabot, az ember halálra unja. Az is igaz, hogy amikor a Házassá-gi leckéket olvastuk fel először a szereplőkkel, úgy éltük meg, mint-ha valami vérkomoly dráma lenne. Még talán könnyeztünk is rajta, miközben a nézők ma fogják a ha-sukat a nevetéstől.
Puskás Tamás: Visszatérve a ren-dező halálfélelmeire, az utolsó, a
mozifilm másfél-kétórás szórako-zást nyújt, ráadásul nagyon gyors tempóban ontja az ingereket - nagyjából eddig tart ma a nézők koncentrációja. Szóval lehet, hogy a színész életrajzában jobban mu-tatnak a híres, nagy szerepek, és hiszem, hogy nem szabad feladni, és igenis néha le kell nyomni őket a nézők torkán - egyszerűen azért, mert életben kell tartani a klasszi-kus irodalmat is -, de ha őszinte vagyok, akkor azt kell mondjam, hogy játszani hálásabb a moder-neket.
Konkrétan mit érzel a közön-ség részéről ilyenkor?
Kovács Patrícia: Hogy minden szavamat érti, mert ő is így beszél, és hálás azért, hogy a saját életét látja a színpadon. Mindig nagy kérdés egyébként, hogy lehet-e alpárian fogalmazni a színpadon. Vannak, akik szerint a színházban nem beszélhetünk csúnyán, még ha az életben mindannyian hasz-nálunk is csúnya szavakat. Ennek a darabnak a nyelvezete meglehe- tősen szabados lesz.
Puskás Tamás: Nem is tudod, már hány káromkodást húztam ki belőle!
Kovács Patrícia: Szerintem van egy nézői réteg, amelyik a valósá-got szeretné látni a színpadon is.
De ha magyarok lennének a sze- replők, akkor talán kevesebben lennének rá kíváncsiak, nem? Mert a saját valóságunkból egy az egyben viszont nem kérnek, nem azért járnak színházba.
Puskás Tamás: Valóban kell egy bizonyos távolság ahhoz, hogy hatásos „mese” legyen a történet-
„NEVETTETÜNK, MERT A NÉZŐ NEVETNI SZERET, DE SOHA NEM HALLGATJUK EL AZ IGAZSÁGOT”
INTERJÚ KOVÁCS PATRÍCIÁVAL ÉS PUSKÁS TAMÁSSAL
l 30 l l 31 l
ből. A nézők persze mindig arra kíváncsiak, hogy játsszák a színé-szek őket, hogyan ábrázolják az életüket. Alapvetően a színészre kíváncsiak, miattuk jönnek szín-házba.
Gyakran elhangzik, hogy a Centrál egy színészközpontú színház.
Kovács Patrícia: Nekem ez abban nyilvánul meg, hogy felületet ka-punk. Kint van a képünk a homlok- zaton, jó nagy méretben. Ez nem a saját hiúságom miatt fontos, hanem mert azt üzeni, hogy ide a színészek miatt jönnek be az emberek. Vannak színházak, amik- nek még a színlapján sem jelen- nek meg a színészek. Nagyon szép és érdekes grafikát nyomtat-nak rá, de a szereplők arca sehol. A másik, hogy színészként az em-ber folyamatos kétkedésben él, hogy jó lesz-e, amit csinál, de itt, a Centrálban viszonylag nyugodt lehet, mert Tamásnak nagyon jó szimata van arra, hogy kit hívjon, milyen feladatra. Ez nagy bizton-ságot ad.
Puskás Tamás: Sok rendező úgy nyúl klasszikusokhoz, hogy a saját mondandóját kényszeríti rájuk. Valamit közölni akar, ami a darab kapcsán eszébe jutott, aztán ezt vagy elviseli a darab, vagy belehal. Kérdezem, ha olyan erős a mon-dandójuk, miért nem írnak saját darabot? Én sem írok darabokat, de rendező azért lettem, hogy a választott - minden esetben re-meknek ítélt - darab sajátos eré-nyeit kiemeljem.
Egyre komolyabb drámákat vál- lal a Centrál.
Puskás Tamás: Hogy a „szóra-koztató” miért lett szitokszóvá Magyarországon? Próbált volna Shakespeare vagy Moliere nem szórakoztató lenni!
Kovács Patrícia: Pedig itt sem csak nevetni lehet, a Centrál előa-dásai inkább keserédesek. A Há-zassági leckék után is azt szoktam érezni a tapsrendnél, hogy amikor a nézők felállnak és hazamennek, ott kemény beszélgetések kez-dődnek. És a Nemek és igenek is olyan előadás lesz. Nevettetünk, mert a néző nevetni szeret de soha nem hallgatjuk el az igazságot.
Tamás, Önnek mi a célja ezzel a darabbal, mit akar általa meg-mutatni?
Puskás Tamás: Változás érlelő- dik - van valami a levegőben -, az önelégült férfiuralom tömbje repedezni kezdett. Mi, férfiak kez- dünk ráébredni: bár a nők szem-lélete más, egyáltalán nem má-sodrendű többé. Ideje tudomásul vennünk, hogy a két nem szem-pontjai ezentúl azonos súllyal es-nek latba. Átalakul az erkölcs, sok
„jópofaságból” bűn lesz, amivel eddig dicsekedni lehetett, ma már megengedhetetlen. Bár a darab még néhány hónappal a #meetoo mozgalom indulása előtt íródott, de azt mondja: egyenrangú, egyez- tetett világ jön! Ez a téma érdekel-ni fogja az embereket.
Gyárfás Dorka
l 32 l l 33 l
Edward AlbeeNEM FÉLÜNK A FARKASTÓL
Alan Jay Lerner—Frederick LoeweMY FAIR LADY
David Lindsay-AbaireJÓ EMBEREK
Neil SimonPLETYKAFÉSZEK
William ShakespeareSOK HŰHÓ SEMMIÉRT
Florian Zeller HÁZASSÁGI LECKÉK KÖZÉPHALADÓKNAK
Molnár FerencDELILA
Henry Lewis—Jonathan Sayer—Henry Shields MA ESTE MEGBUKUNK
Michael FraynFÜGGÖNY FEL!
László MiklósILLATSZERTÁR
35.
50. 36.
51. 37.
52. 38.
53. 39.
54. 40.
41. 55.
42. 56.
43. 57.
44. 58.
45.
Keith HuffJÓ ZSARU – ROSSZ ZSARU
Henrik IbsenKÍSÉRTETEK
Marie JonesKÖVEK A ZSEBBEN
Tasnádi IstvánNÉZŐMŰVÉSZETI FŐISKOLA
John FowlesA LEPKEGYŰJTŐ
Paul PortnerHAJMERESZTŐ
Jimmy Roberts—Joe Di PietroÁJLÁVJÚ
Vámos Miklós—Mészöly DezsőÉS RÓMEÓ ÉS JÚLIA
Duncan MacMillan—Jonny DonahoeDOLGOK, AMIKÉRT ÉRDEMES ÉLNI
Woody AllenNEW YORK-I KOMÉDIA
ELŐADÁSAINK
l 34 l l 35 l
MOLNÁR FERENC
DELILA
Minden sikeres férfi mögött áll egy nő. A nő mögött pedig a férfi fele-sége. Igaz ez a képlet Virág úrra is, a balatoni csárda tulajdonosára is, aki – miután sorsjátékon tetemes összeget nyert – hirtelen felkeltette beosztottjának, Ilonkának az érdeklődését. Így Virág felesége, a bájos Marianne a démoni Delilához méltóan kénytelen a női rafinéria teljes arzenálját bevetni. Molnár Ferenc bűbájos vígjátékának az ősbemtató-ja éppen 80 éve volt – ráadásul színházunk épületében, az akkori Pesti Színházban, olyan hajdani sztárokkal, mint Somlay Artúr, Darvas Lili, Muráti Lili és Mály Gerő.
Szereplők / Balsai Móni, Stohl András, Trokán Nóra, Magyar Attila, Ódor Kristóf, Cserna Antal, Vári Kovács Péter, Uri István, Gats Éva, Weszely ErnőRendező / Puskás Tamás
Helyszín / NagyszínpadBemutató / 2018. március 9.
„Évtizedekig nagyon rossz állapotban volt az épület, nem fejlesztettünk semmit. Aztán 10 éve elindult a fej-lődés, és új színház született. Az előtér megújulása után egy impozáns tér fogadja a nézőket. A színpadtechnika felújítása pedig, amely évről évre gazdagodik, nagyban hozzájárul, hogy magas színvonalú előadások szület-hetnek. Még a nyugdíjazás után sok évvel is itt vagyok hetente többször. Ez egyrészt nosztalgia, másrészt na-gyon szeretek ebbe a megújult épületbe bejönni.”
Szojka Gyula / nyugdíjas főmérnök /
„37 éve dolgozom ebben a színházban. Nagyon szere-tem a munkámat, most már 7 éve nyugdíjasként is visszajárok, ez nekem nem fáradság, nem kényszer-ből csinálom. Mindig szerettem csapatban dolgozni, a színészekkel is mindig megtaláltam a hangot, olyan ez, mint egy nagy család. Ma azt szeretem a legjobban, hogy Puskás Tamás minden alkalommal amikor össze-futunk, leáll velünk, a színház dolgozóival beszélgetni. Érdekli, mik a problémáink, mik foglalkoztatnak, vagy éppen mi történt velünk a múlt héten. Remélem, ez még sokáig így marad! ”
Pomsár Erzsébet / öltöztető /
KOLLÉGÁK A CENTRÁLRÓL
l 36 l l 37 l
FLORIAN ZELLER
HÁZASSÁGI LECKÉK KÖZÉPHALADÓKNAKALAN JAY LERNER—FREDERICK LOEWE
MY FAIR LADY
Eliza Doolittle, a szegény, rongyos virágáruslány egy este belebotlik a különc nyelvészbe, Higgins professzorba, aki könnyelműen fogadást köt: a lányból hat hónap alatt hercegnőt farag. A csodálatos átváltoz(tat)ás kemény munka mindkettejük számára, ám végül lehet, hogy a tanítvány felülmúlja mesterét. A Centrál Színház My Fair Lady-je friss, szenvedé- lyes hangnemben meséli újra az ősi mesét, ugyanakkor klasszikus kiállítású előadás káprázatos látványvilággal, nagyzenekari hangzással.
Főszereplők / Alföldi Róbert, Tompos Kátya, Cserna Antal, Magyar Attila, Borbás Gabi, Ódor Kristóf, Pálfi KataRendező / Puskás Tamás
Helyszín / NagyszínpadBemutató / 2016. szeptember 30.
Szereplők / Stohl András, Kovács Patrícia, Balsai Móni, Schmied ZoltánRendező / Puskás Tamás
Alice Michel szeretője. Hónapok óta egy hotelben randevúznak, ugyanis mindketten házasok. Ráadásul Alice férje Michel legjobb barát-ja. Michel, – hogy senki ne sérüljön – „mindenki érdekében” hazudozni kezd. Hazudik élvezettel, hazudik szenvedéllyel, majd hazudik zavartan és kétségbeesve. A hazugság úgy árasztja el az életüket, mint nyitva felejtett csap a lakást. Vajon megússzák?
Helyszín / NagyszínpadBemutató / 2016. december 23.
l 38 l l 39 l
EDWARD ALBEE
NEM FÉLÜNK A FARKASTÓLWILLIAM SHAKESPEARE
SOK HŰHÓ SEMMIÉRT
Főszereplők / Pokorny Lia, Schmied Zoltán, Simon Kornél, Magyar Attila, Sztarenki Dóra, Rada Bálint, Papp János, Borbás GabiRendező / Puskás Tamás
A buja és forró Messinában a Leonato ház hölgyei már nagyon várják a háborúból győztesként visszatérő katonákat, hisz amint a hősök meg-érkeznek, kezdődhet a kacérkodás és a csábítás örök játéka. A nemek harcát csak ideig-óráig döntik el a csókcsaták és az ádáz szópárbajok, az igazi nehézfegyver itt bizony a pletyka. Akit a világ a szájára vesz, annak nincs menekvés, leterítik - csak reménykedni tudunk, hogy az illetőnek szerencséje lesz, és egy nászi ágyban landol. Shakespeare talán legbájosabb komédiája igazi bolondos, szerelmi kergetőzést ígér.
Helyszín / NagyszínpadBemutató / 2015. december 5.
Egy átmulatott éjszaka végén George és Martha, egy középkorú, közé-posztálybeli és közepesen részeg házaspár hazaér otthonába. Kisvár-tatva beállít hozzájuk egy fiatal pár, Nick és Honey. Ha a váratlan ven-dégek szórakoztatásáról van szó, George és Martha számára semmi sem drága: szellemes tréfákkal kezdik, ám csakhamar közös életük pokoli titkait kezdik el kifecsegni. A játékos évődés tragikomikus élveboncolássá fajul... Soha senki nem ábrázolta olyan szórakoztatóan a kegyetlen emberi játszmákat, mint Edward Albee, akinek főműve, a Nem félünk a farkastól méltán a huszadik század legszebb, legma-radandóbb drámája.
Szereplők / Básti Juli, Rudolf Péter, Schmied Zoltán, Pálfi KataRendező / Puskás Tamás
Helyszín / NagyszínpadBemutató / 2016. március 5.
l 40 l l 41 l
DAVID LINDSAY-ABAIRE
JÓ EMBEREK
A Pulitzer-díjas Lindsay-Abaire darabja Bostonban játszódik, mégis könnyű benne felismerni a mi valóságunkat. Margie Walsh hétköznapi nő: az utcán észre se venni. Margie Walsh nem mindennapi nő: egész életében titáni küzdelmet folytatott a túlélésért. Most, túl az ötvenen a sors felé sodorja tinédzserkori szerelmét, Mike-ot. A köztük lévő hajdani kapcsolatból vajon maradt-e valami, vagy csupán két idegen szembesül a közös múlt árnyaival? David Lindsay-Abaire 2011-es drá-májának főszerepét New Yorkban Frances McDormand, Londonban Imelda Staunton alakította, a Centrál Színház ősbemutatóján Margie-t Básti Juli játssza.
Szereplők / Básti Juli, Szervét Tibor, Parti Nóra, Pokorny Lia, Szabó Éva, Rada BálintRendező / Puskás Tamás
Helyszín / NagyszínpadBemutató / 2014. november 28.
HENRY LEWIS—JONATHAN SAYER—HENRY SHIELDS
MA ESTE MEGBUKUNK
Szereplők / Ágoston Katalin, Botos Éva, Cserna Antal, Janicsek Péter, Katona László, Mészáros András, Rada Bálint, Schmied ZoltánRendező / Mark Bell
Akárcsak a nagysikerű Függöny fel!-ben, a Ma este megbukunk előa-dásban is egy amatőr színtársulat kísérel meg bemutatni egy dara-bot – ezúttal egy klasszikus angol krimit –, ám az este katasztrófába torkollik. Murphy törvényeit követve: ami elromolhat, az el is romlik, ami összeomolhat, az össze is omlik. Az eredmény egy semmihez sem hasonlítható, tornádó erősségű vígjáték. A Ma este megbukunk London legsikeresebb komédiája, a Centrál Színház előadását pedig egyedülálló módon az eredeti stáb állította színre.
Helyszín / NagyszínpadBemutató / 2015. szeptember 27.
l 42 l l 43 l
LÁSZLÓ MIKLÓS
ILLATSZERTÁR
Igazi szívmelengető, szerelmes történet, és egyben a magyar dráma-irodalom legkeresettebb exportcikke. Egy békebeli drogéria dolgo-zóinak életébe nyerhetünk bepillantást, ahol az eladók és eladókis-asszonyok a távoli boldogságról ábrándoznak, ami talán közelebb is van, mint gondolnák. Az előadás érdekessége, hogy az ősbemutató 1937-ben éppen itt volt az akkori Pesti Színházban, a mai Centrál épületében.
Főszereplők / Kern András, Simon Kornél, Pokorny Lia, Rada Bálint, Vári-Kovács Péter, Cserna Antal, Borbás Gabi, Pálfi Kata, Papp JánosRendező / Puskás Tamás
Helyszín / NagyszínpadBemutató / 2013. január 10.
MICHAEL FRAYN
FÜGGÖNY FEL!
Ha kell egy bombabiztos vígjáték, akkor a színházak a világ minden táján rendre Michael Frayn Függöny fel! (korábban Még egyszer hátulról) című darabját kapják elő. A recept a „színház a színházban” játékon alapul: először egy szedett-vedett színtársulat próbáját látjuk, majd később ugyanezt a színfalak mögül, végül a sokadik – katasztrofálisan darabjaira hullott – előadáson röhöghetünk rajtuk (és egy kicsit ma-gunkon is).
Szereplők / Pokorny Lia, Bereczki Zoltán, Cserna Antal, Botos Éva, Schmied Zoltán, Sztarenki Dóra, Kakasy Dóra, Papp János, Vári-Kovács PéterRendező / Puskás Tamás
Helyszín / NagyszínpadBemutató / 2013. október 18.
l 44 l l 45 l
Főszereplők / Básti Juli, Rudolf Péter, Nagy-Kálózy Eszter, Puskás Tamás, Sztarenki DóraRendező / Puskás Tamás
Vajon mi az a téma, ami a világ szinte minden vígjátékának pompás alapanyagot szolgáltat, amióta csak színház létezik? Igen, a hűtlenség. Woody Allen nemcsak a humor nagymestere, de mindent tud a férfi-női kapcsolatokról is: a féltékenységről, az együttélésről, a vágyról, és mindezt olyan röhejes módon adja vissza, ahogy senki más. Nem csoda hát, hogy a New York-i komédia a Centrál legrégebben futó darabja: immár 12 éve, túl a kétszázadik előadáson is siker.
WOODY ALLEN
NEW YORK-I KOMÉDIA
Helyszín / NagyszínpadBemutató / 2006. október 13.
NEIL SIMON
PLETYKAFÉSZEK
Főszereplők / Básti Juli, Simon Kornél, Nagy-Kálózy Eszter, Rudolf Péter, Liptai Claudia / Pokorny Lia, Scherer Péter, Schmied Zoltán, Bertalan ÁgnesRendező / Puskás Tamás
A Pletykafészek egy igazi fergeteges bohózat a műfaj koronázatlan királyának, Neil Simon-nak a tollából. Egy rendhagyó vendégség története, és ha azt mondjuk, rendhagyó, finoman fogalmaztunk: a házigazda fülcimpán lövi magát, a felesége eltűnik, de még a kínai szakácsnőnek is nyoma vész. A sznob és befolyásos vendégek így maguk kénytelenek megoldani a rejtélyt, közben persze borul a bili, dagad a botrány, a közönség pedig szakad a röhögéstől.
Helyszín / NagyszínpadBemutató / 2011. február 18.
l 46 l l 47 l
A Centrál Színház ma Budapest egyik legkedveltebb teátruma. A Puskás Tamás által 2003-tól irányítottintéz-ményt csődközeli állapotából és szakmai számkivetett-ségéből hosszú évek kitartó munkája vezette el jelenlegi sikereihez. Básti Juli kezdettől együtt dolgozott férjével a sikerek kivívásán.
Időtálló, rendkívüli szövetség a tietek, mire épül?
Elsősorban szeretetre, megbecsülésre, bizalomra. Hi-szünk egymás ízlésében és tehetségében. Ez persze nem azt jelenti, hogy a kapcsolatunk súrlódásmentes. Néha marjuk egymást, de nagyon jól tudunk együtt dolgozni!
Szakmailag gigászi kockázatot vállaltál, mikor belép-tél a Vidám Színpadra, mérlegelted ezt akkor, vagy egyértelmű volt számodra, hogy követed Tamást, bármi történjék is?
Mindenesetre aggódtam! Szakmai szempontból nagy kihí-vás volt belevágni egy színházépítésbe, ugyanakkor kocká- zatos volt itt szerepet vállalnom. Kaposvár és a Katona után, a Nemzeti tagjaként mit keresek én a Vidám Színpadon, még ha csak vendégként is. Azonban hittem Tamás céljai-ban, tehetségében és erejében, tehát kötelességem volt minden erőmmel segíteni neki, akkor is, ha nem volt hálás a feladat.
A jelenléted biztosan perdöntő volt a Centrál fejlő-déstörténetében meghatározó nagy nevek bevonzá-sában, Törőcsik, Haumann, Kern, Cserhalmi… Mikor érezted először, hogy szakmai berkekben is kezd felszámolódni az előítélet a Révay utcában működő színházzal szemben?
Egy szakma elsajátításához - azt mondják 10 év tanulás szükséges - mennyi kell egy álom megvalósításához? Min-denesetre öt év után már biztosak voltunk abban, hogy továbbfejlődni csak nevet változtatva lehet. A társulat is
„NEKEM NAGYON FONTOS A NÉZŐK SZERETETE”
BÁSTI JULI
l 48 l l 49 l
gyökeresen átalakult, magasabb sebességfokozatba kap-csolhattunk. Mindazonáltal tisztelet az úttörőknek. Igen nehéz körülmények között, hatalmas munkát végeztek.
A Centrál erős flottájának dráma frontján minden zászlóshajót te kormányzol: Nem félünk a farkastól, Jó emberek, Kísértetek. Ezekkel a kritikailag is elis-mert előadásokkal már minden falat ledöntöttetek, amit szerettetek volna?
Nem vagyok kormányos. Pokorny Lia játszotta a Leenane szépe, az Illatszertár főszerepét, Rudolf Péter Az ígéret földjéét, A fogadósnő főszerepeiben Tóth Ildit és Cserhalmi Györgyöt láthattuk, Az egy nyári éj mosolyában Nagy-Kálózy Eszternek és Törőcsik Marinak tapsolhattunk, A Velencei kalmár főszerepében Haumann Pétert csodálhattuk. Mindenesetre igyekszem jól végezni a feladatom, és na-gyon szeretem ezeket a szerepeimet, de nem szabad megelégedni, mindig van még tovább! Az biztos, hogy ezek remek előadások. Nagyon sok ember jár a Centrál Színházba, már biztosan van saját közönségünk, egy bázis, amit az egymást követő sikerek tovább szélesíte-nek. Erős profilunk van, olyat nyújtunk, amit a Katona, az Örkény, a Víg nem kínál. Ez volt a cél: saját meggyőző-désünk szerint építeni színházat, ami sok ember igényét tudja kiszolgálni. Ehhez persze idő kellett, de most már szakmailag és kritikailag is elfogadják a színházunkat. Ma már az elsők között vagyunk, és ez nem is csoda, hisz komolyan vesszük a munkánkat, és a legjobb erőkkel a legjobb előadásokat hozzuk létre.
„...NEM SZABAD MEGELÉGEDNI, MINDIG VAN MÉG TOVÁBB!”
Az évad végén elnyerted a Centrál közönségdíját. Ez mit jelent Neked?
Minden díj jó érzés, és a mindig a legjobbkor jön, mert továbblendíti az embert. A közönségdíj pedig különösen fontos annak, aki a nézők miatt megy fel a színpadra, mi-attuk szedi össze magát, nekik akarja nyújtani a maximu-mot. Nekem nagyon fontos a szeretet! És ha a nézőknek tetszik, ahogy dolgozom, ha nekem adják a közönségdíjat, az azt jelenti, hogy szeretnek – ennél többet pedig nem kívánhatok.
Tamás Dorka
l 50 l l 51 l
Szereplők / Básti Juli, Gáspár Tibor, Gáspár Sándor, Ódor Kristóf, Sztarenki DóraRendező / Alföldi Róbert
Helene Alving egyedül él egy sötét házban egy szigeten a tenger köze- pén. Azt tervezi, hogy férje halálának tizedik évfordulójára árvaházat építtet. De lehet-e bármit építeni egy olyan világban, ahol minden csu-pa felfoghatatlan titok, csupa parazita hazugság, csupa elfojtott vágy? A Nóra és a Hedda Gabler után Ibsen harmadik nagy női drámája a Kísértetek, mely az 1881-es bemutató idején példátlan botrányok sorozatát kavarta.
HENRIK IBSEN
KÍSÉRTETEK
Helyszín / KisszínpadBemutató / 2018. január 5.
JIMMY ROBERTS—JOE DI PIETRO
ÁJLÁVJÚ
Szereplők / Ágoston Katalin, Balogh Anna, Ódor Kristóf, Vári-Kovács PéterRendező / Harangi Mária
Ájlávjú... azaz nézzük meg, milyen szédületes (mulatságos) és kínke-serves (és röhejes) az út az első pillantástól az első vallomásig. Aztán nézzük meg, hogy fokozható ez a „boldogan éltektől” a „meg nem haltakig.” New York kedvenc off-Broadway musicalje fülbemászó dalok és frappáns jelenetek során át mesél férfiakról, nőkről, szerelemről és házasságról.
Helyszín / KisszínpadBemutató / 2017. november 19.
l 52 l l 53 l
Szereplők / Simon Kornél, Rada Bálint, Pálfi Kata, Borbás Gabi, Janicsek Péter, Vári-Kovács PéterRendező / Puskás Tamás
Üdvözöljük a Hajmeresztő fodrászszalonban! Mosás, vágás, szárítás és késelés! Na jó: ollózás, mert sajnos, úgy esett, hogy valaki egy fodrászollóval leszúrt egy világhírű zongoraművésznőt. A gyilkos az üzletben van, és fod-rász vagy vendég – mind gyanús! Itt csak egy valaki segíthet: Ön. A világ legnépszerűbb krimi-vígjátékában ugyanis a nézők vezetik, befolyásolják és irányítják a nyomozást. Véresen komolytalan estéje lesz, de figyelmeztet-jük, a Hajmeresztőre könnyű rászokni: mivel minden előadáson máshogy alakul a történet, könnyen lehet, hogy Ön is a szalon törzsvendége lesz.
A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre.
PAUL PORTNER
HAJMERESZTŐ
Helyszín / KisszínpadBemutató / 2017. október 20.
DUNCAN MACMILLAN—JONNY DONAHOE
DOLGOK, AMIKÉRT ÉRDEMES ÉLNI
Előadó / Pokorny LiaRendező / Horgas Ádám
„Van egy listám, amit megosztanék veled. Hétéves voltam, amikor elkezdtem. Összegyűjtöttem a dolgokat, amikért érdemes élni. Bár anyukám ezekkel nem feltétlenül értett egyet… És te?”
A Beugróban edzett Pokorny Lia és Horgas Ádám rendező, akivel már a Pillanatfelvételben is együtt dolgozott, amerikai mintára, a nézővel közvetlen párbeszédet folytató, rögtönzésekkel tűzdelt darabot mu-tatnak be.
A Lepkegyűjtő Produkció előadása.
Helyszín / KisszínpadBemutató / 2017. október 6.
l 54 l l 55 l
Szereplők / Bereczki Zoltán, Ágoston KatalinRendező / Horgas Ádám
Freddie szerelmes Mirandába. Freddie a rabja Miranda szépségének. Miranda a rabja Freddie-nek. Egy pincében. Küzdelem az életben maradásért egy izgalmakkal teli thrillerben, miközben észrevétlenül elmosódik a határ fogoly és fogvatartó között. John Fowles klasszikus művének színpadi adaptációja a Centrál Színházban.
A Centrál Színház, a BZ Music és a Brice Management közös produkciója.
JOHN FOWLES
A LEPKEGYŰJTŐ
Helyszín / KisszínpadBemutató a Centrál Színházban / 2015. április 11.
KEITH HUFF
JÓ ZSARU - ROSSZ ZSARU
Szereplők / Stohl András és Szabó GyőzőRendező / Puskás Tamás
A nagydumás Denny és a magának való Joey óvoda óta legjobb bará- tok, rendőrként naponta együtt róják Chicago utcáit. Nagy álmuk, hogy egy nap olyan nyomozók legyenek, mint Starsky és Hutch. Ám egy bűnös városban még a zsarunak is nehéz ártatlannak maradni, a túlélésért vívott harc pedig még a legigazabb barátságokat is veszély-be sodorja. Történetük ritka élményt ígér.
Helyszín / KisszínpadBemutató / 2010. november 5.
l 56 l l 57 l
Szereplők / Rudolf Péter Kálloy Molnár Péter
A Kövek a zsebben egy forgatás kulisszái mögé kalauzol minket: egy amerikai film készítésének kellős közepén találjuk magunkat Írország-ban. A fergeteges folytatást a két főszereplő, esetünkben két statiszta biztosítja, akik úgy mesélik el a történetet, hogy a forgatáson megfordu-ló összes karaktert (férfit és nőt válogatás és kegyelem nélkül) maguk keltik életre. Humor, tragédia, komédia és rengeteg improvizáció.
Manna Produkció.
MARIE JONES
KÖVEK A ZSEBBEN (film-történet)
Helyszín / KisszínpadBemutató a Centrál Színházban / 2015. november 13.
VÁMOS MIKLÓS – MÉSZÖLY DEZSŐ
ÉS RÓMEÓ ÉS JÚLIA
Játsszák / Nagy-Kálózy Eszter, Rudolf PéterRendező / Nagy-Kálózy Eszter, Rudolf Péter, Horgas Ádám
Csak Rómeó van és csak Júlia. Ők ketten egy egész világot jelentenek a deszkának. A jól ismert történetet nem lehet elég jól ismerni. Mindig akadnak új megközelítések. Ezúttal csak ők ketten játszanak el minden szerepet. Ők a színház egész világa.
Helyszín / KisszínpadBemutató a Centrál Színházban / 2007. október 20.
l 58 l l 59 l
TASNÁDI ISTVÁN
NÉZŐMŰVÉSZETI FŐISKOLA
Szereplők / Katona László, Mucsi Zoltán, Scherer PéterRendező / Árkosi Árpád
Az előadás a közeli jövőben játszódik, amikor már senki nem jár színházba, mert a kormány bezáratta az összes színházat. Ennek már három éve. Itt az ideje az óvatos nyitásnak. A Kultuszminisztérium prevenciós alapja létrehoz egy felsőfokú oktatási intézményt, mely diplomás nézőképzéssel foglalkozik.
A Nézőművészeti Kft. előadása.
Helyszín / KisszínpadBemutató / 2003. szeptember 26.
„Nem felejtem, amikor először léptünk be a Vidám Színpadra. Minden centije korszerűtlen volt: a szín-ház szaga, színe, szellemisége, működése. És emlék-szem Tamás terveire. Röviden: igényes és szabad bulvárszínházat akart. Olyan játszóhelyet, amelyet valamikor Párizsban látott. Nulla pontról indultunk. Az évek alatt új repertoár épült, állandóan volt felújí-tás, új kollégák jöttek, és a színház hangulata lassan teljesen megváltozott. Tamás mindig akart valamit, tudta, hogy mit, végigcsinálta, és igaza volt. Az első év-ben kevesebbet értünk el, mint amennyit Tamás terve-zett, de tíz év alatt tízszer annyit, mint amennyit va-laha reméltünk. Öröm volt ebben a nagy átalakításban részt venni, öröm volt ezekkel az emberekkel dolgozni. Sosem felejtem.”
Bartók Júlia / igazgató-helyettes / 2003-2012/
„Nagyszerű emberekkel dolgozhattam együtt: rende-zőkkel, tervezőkkel, gyártókkal, akik révén nap mint nap készültek a CSODÁK. A színház világában nincs lehetetlen. Amit egy rendező, tervező megálmodott, az előbb vagy utóbb életre kel. A bemutatón biztos. Kel-lenek kompromisszumok, de ahogy mondani szokás: a rémület összerántja a dolgot és működni fog. Persze ez csak egy szlogen, mert estéről estére csak nagyon pontos, precíz munkával lehet megvalósítani a „cso-dát”. Azt szoktam mondani, hogy minden egyes prob-léma egy lehetőség a fejlődésre.”
Hornyák Elemér / színpadmester /
KOLLÉGÁK A CENTRÁLRÓL
l 60 l l 61 l
A házaspár egyik fele (Eszter) most érkezett a Centrál társulatába, a másik (Péter) szabadúszó lett – de mind-ketten régóta otthon érzik itt magukat. A színház tizedik évében ismét közös darabban szerepelnek: David Lindsay-
-Abaire: Tökéletlenek című drámájában.
Úgy tűnik, nektek a társulati lét mellett mindig szük-ségetek van a szabadságra is, hiszen mindig több he-lyen felbukkantok.Nagy-Kálózy Eszter: Én mindig hittem a társulati létezés-ben, munkában. Aztán az élet mást dobott ki, és hosszú időn keresztül voltam szabadúszó. Ennek a formának is megvannak az előnyei, tud vonzó lenni, az ember maga irányítja a sorsát, legalábbis hiheti azt, de nekem mégis hiányzott.
Rudolf Péter: Fura, ezek hullámok az ember életében. Én 18 évig voltam a Vígszínház tagja, még egy nagyon merev rendszerben. Az első szabadúszók szinte Don Quijoté- nak számítottak. Emlékszem, milyen öröm volt olyan kollégákkal találkozni a Pagodában (a Magyar Rádió elő-csarnokában) vagy a szinkronban, akikkel nem dolgoz-hattam színpadon: Katonásokkal, Madáchosokkal. Aztán én is kiléptem a szabadságba, és kifejezetten élveztem, hogy Kecskeméten Bónit játszom a Csárdáskirálynőben, miközben III. Richárdot Miskolcon. De valahová tartozni mégis csak az élet egyik legfontosabb eleme. Hogy köz-ben a világ hogyan pörgött fel és változott meg, az már más kérdés. A Centrálban egy lazább szövetség és egy polgári lét kezd összeállni, aminek a középpontjában a színész áll. Ez nekem nagyon tetszik, mert másutt eltűnő-ben van ez a szemlélet. A ’80-as évek óta egyre inkább a rendezői színház hódított teret nálunk, és Puskás Tamás jó érzékkel ismerte fel, hogy támadt egy űr, amit a maga polgári attitüdjével be tud tölteni. Tudatosan építette fel a színész-központú társulatát: sztárokat és nagyszerű színészeket hívott, menedzserként gondolkodott. Olyan
„MINDEN ESTÉNEK VAN EGY OLYAN ATMOSZFÉRÁJA, AMITŐL ÚJRA ÉS ÚJRA IZGALOMBA JÖVÖK”
NAGY-KÁLÓZY ESZTER ÉS RUDOLF PÉTER
l 62 l l 63 l
sikeresen csinálta, hogy a Centrál ma totális teltházzal megy, és annyit játszik, amennyit akar. Márpedig a szín-háznak mégis csak ez az értelme.
Itt is megtörténik veletek az, ami korábban a Pagodá- ban vagy a szinkronban, hogy olyan színészekkel talál- koztok, akikkel máskülönben nem?
Nagy-Kálózy Eszter: Scherer Péterrel például nem talál-koztam korábban.
Rudolf Péter: Én Básti Julival sem dolgoztam azelőtt szín-padon, a Centrálban találkoztunk először. A Nem félünk a farkastólt játszani vele, Schmied Zolival, Pálfi Katával - ajándék. Az meg, hogy Pepével összehaverkodtunk, nem biztos, hogy létrejött volna a Centrál nélkül.
Nagy-Kálózy Eszter: Én ugyan 12 éve kötődöm a Centrál- hoz, de még emlékszem, milyen, amikor az ember szaba-dúszóként bekerül egy társulatba, és ki kell vívnia a helyét. Újra meg újra meg kell harcolnia a gondolataiért, a mon-dataiért és a helyzetekért, amiket képvisel. Meg kell győz-nie mindenkit arról, hogy érvényes, amit a színházról gondol.
„A CENTRÁL MA TOTÁLIS TELTHÁZZAL MEGY, ÉS ANNYIT JÁTSZIK, AMENNYIT AKAR.
MÁRPEDIG A SZÍNHÁZNAK MÉGIS CSAK EZ AZ ÉRTELME. „
Nektek mely előadások voltak itt fontosak?
Rudolf Péter: A Nem félünk a farkastól, természetesen. De még a sajnálatosan keveset ment Az ígéret földje is fontos volt számomra, Novák Eszter rendezésében. Egy alkoholista, drogos, cinikus hapsit játszottam benne, talán kicsit sokkoltuk vele a közönséget, talán korán próbálkoz-tunk egy ilyen jellegű darabbal. A Mégis kinek az élete? nagyobb szériát futott. Nagyon szerettem.
Nagy-Kálózy Eszter: Én egész máshonnan jöttem, amikor 2006-ban bekerültem a New York-i komédiába. Nekem az egy teljesen új világ volt, fel kellett fedezni magamban a „humorkészítő” hajlamot. Aztán jött a Pletykafészek, amiben nagyon jó érzés volt, hogy sok embertől függ, egy helyzet hogyan csúcsosodik ki. De nagyon jó kis kihívás volt nekem az Egy nyári éj mosolya is, amiben Törőcsik
l 64 l l 65 l
Marival játszhattam. Igazából nincs olyan előadás, amit nem szeretek, vagy nem tekintek kihívásnak.
Áthoztátok ide a régóta futó, önálló produkcióitokat is, mint az És Rómeó és Júliát vagy a Kövek a zseb-bent. Nem nehéz egy darabot több, mint tíz-tizenöt éven keresztül játszani?
Nagy-Kálózy Eszter: Ennyi idő alatt óhatatlanul változik a produkció, ha nem is a külsőségeiben, de a tartalmá-ban. Vannak dolgok, amiket egyszer csak újra szeretne fogalmazni az ember, vagy az is előfordul, hogy elér vele egy olyan pontra, amikor magától megtelik új jelentés-sel. Nagyon fáradtnak kell lennem ahhoz, hogy unjak egy előadást. Számomra minden estének van egy olyan at-moszférája, amitől újra és újra izgalomba jövök. Egyéb-ként is a színészet egyik lényege, hogy a szöveget jele-nidejűvé tegye, és aki erre képes, az nem tud unatkozni. Minden este arról szól, hogy ez megtörténjék.
„...A SZÍNÉSZET EGYIK LÉNYEGE, HOGY A SZÖVEGET JELENIDEJŰVÉ TEGYE, ÉS AKI
ERRE KÉPES, AZ NEM TUD UNATKOZNI. MINDEN ESTE ARRÓL SZÓL, HOGY
EZ MEGTÖRTÉNJÉK.”
Meddig mehetnek még ezek az előadások?
Nagy-Kálózy Eszter: Néha azt érzem, be kellene fejez-nünk, néha azt, hogy most találtam meg benne új gondo-latokat, ezeket még meg akarom mutatni. Szóval, amíg visz minket a szívünk és a lábunk, és a közönség még kíváncsi az előadásra, addig csináljuk. Időközben voltak kisebb-nagyobb műtéteink, de itt vagyunk, megvagyunk. Persze nem akarunk nevetségessé válni, ezért fel szoktuk tenni ismerőseinknek a kérdést, hogy szabad-e ezt még folytatnunk. Idáig még mindig azt mondták, nem is értik a kérdésünket.
Rudolf Péter: Az És Rómeó… szerintem gazdagabb és dúsabb lett az elmúlt 18 év alatt - miközben a koreográfi-án semmit sem változtattunk. Feltételezhetően ma már többet tudunk a világról, amit bele tudunk fogalmazni. Néha az ember a 310. előadáson csodálkozik rá, hogy miért úgy mondta eddig azt a mondatot, ahogy, mert egy kis szünettel minden a helyére kerül, és úgy érzi: most
találta meg az igazságot. De ha előadás után benéznél hozzánk az öltözőbe, nagyjából olyan állapotokkal talál- koznál, mint egy hosszabítással lejátszott vébé döntő után a focistáknál. Csináljuk, amíg bírjuk.
Nagy-Kálózy Eszter: Ezek izgalmas játékok.
„...HA ELŐADÁS UTÁN BENÉZNÉL HOZZÁNK AZ ÖLTÖZŐBE, NAGYJÁBÓL OLYAN
ÁLLAPOTOKKAL TALÁLKOZNÁL, MINT EGY HOSSZABÍTÁSSAL LEJÁTSZOTT VÉBÉ DÖNTŐ
UTÁN A FOCISTÁKNÁL.”
Rudolf Péter: Amit igazán jó volt próbálni, az mindig megtalálja magát a jelenben. És sok minden múlik a rit-muson is – szinte minden. De most jut eszembe, úgy lát-szik, az imént a sznobéria bűnébe estem, mert az előbbi felsorolásból kifelejtettem a vígjátékokat. Lássuk be, a színházi szakma sznob közeg, ami engem mindig is irri-tált. A műfaj önmagában nem jelent semmit – egy előa-dás nem lesz attól minőségibb, hogy Shakespeare-hez nyúl, és önmagában nem lesz sekélyes, ha Neil Simon írta. Fontos kérdéseket kell körüljárni mindig, és ennek különböző módozatai vannak. Amikor a Pletykafészek vé-gén lenézek a közönségre, elgyötört honfitársaimra, és látom, hogy vijjogva kacagnak, akkor arra gondolok: kár ennyit okoskodni, ez is a küldetésünk része. Olyankor ott ül szemben négyszáz ember csillogó tekintettel – amit egy másodpercig sem becsülnék alá. Az ilyen típusú szó-rakoztatás ugyanis csak jól megteremtett, igaz pillana-tokon keresztül tud megszületni. Nincs mese, különben másnapra elfelejtenék.
Gyárfás Dorka
l 66 l l 67 l
„2006 februárjában, a színművészeti friss diplomá-saként nem találtam a helyem, és elképzelésem sem volt, hogy hol fogok elhelyezkedni, ezért azt találtam ki, hogy kiutazom Londonba pár napra, körbenézek, és ha találok valami munkát, akkor ott kezdek majd valamiféle új életet. Így is történt, kimentem, találtam munkát egy kávézóban (ez még jóval azelőtt volt, hogy London a második legnagyobb magyar város lett vol-na), és el is indultam haza, hogy elkezdjem az itteni életemet felszámolni. Éppen csak leszálltam a repülő-ről, és abban a pillanatban hívott Puskás Tamás, hogy nincs-e kedvem bemenni hozzá beszélgetni. Én rögtön a repülőtérről mentem is a Révay utcába, ahol Tamás (akivel korábban személyesen nem találkoztam, de aki látta egy korábbi munkámat, amit ezek szerint sze-retett) felajánlotta, hogy dolgozzak az akkori Vidám Színpadnak. Hazafelé azon tűnődtem, hogy vajon Londonban főzzek-e kávét, vagy dramaturg legyek-e az akkori Vidám Színpadon, amikor elcsúsztam a februári jégen, és eltörtem a könyököm. A pár hetes gipszben fekvésnek két komolyabb következménye lett: elolvastam a Harry Potter könyveket, és igent mond-tam Tamás felkérésére. Nem tudom, hogy az albioni vendéglátóipar mennyit vesztett személyemben, de gyanítom, rém keveset. Mindenestre az elmúlt tizenkét évben én rengeteget kaptam ettől a színháztól, talál-kozásokat, kihívásokat és nem is tudom összeszámolni, hogy hány előadást. A tíz év (ami valójában nekem már 12 év) tiszteletére íme személyes TOP TEN listám kronológiai sorrendben: Avenue Q, Jó zsaru – rossz zsaru, Cabaret, Egy nyári éj mosolya, Illatszertár, A kutya különös esete az éjszakában, Jó emberek, Broadway felett az ég, Ma este megbukunk, My Fair Lady.”
Baráthy György dramaturg / műfordító2006-tól
KOLLÉGÁK A CENTRÁLRÓL
l 68 l l 69 l
Szerzők / Eisemann Mihály—Somogyi Gyula—Zágon IstvánRendező / Puskás TamásBemutató / 2003.
SzereplőkMagyar Attila / Básti Juli /Gubás Gabi / Simon Kornél /Oroszlán Szonja / Haumann Péter /Schmied Zoltán / Kovács Vanda /Borbás Gabi / Gats Éva /Mészáros András / Verebély Iván /Flores Hedvig Montserrat
10 ÉV KÉPEKBEN
FEKETE PÉTER
l 70 l l 71 l
SzereplőkKárász Zénó / Papp János / Kozák András / Szakács Tibor / Simon Kornél / Magyar Attila / Kálloy Molnár Péter / Varga Zoltán / Drahota Andrea / Borbás Gabi / Bede-Fazekas Anna / Nyertes Zsuzsa / Verebély Iván
Szerző / William ShakespeareFordító / Nádasdy ÁdámRendező / Puskás TamásBemutató / 2004.
TÉVEDÉSEK VÍGJÁTÉKA
l 72 l l 73 l
Szerző / Neil SimonFordító / Radnai AnnamáriaRendező / Puskás TamásBemutató / 2005.
SzereplőkOroszlán Szonja / Simon Kornél / Schlanger András / Bede-Fazekas Anna / Nyertes Zsuzsa / Papp János / Mihályfi Balázs / Vári-Kovács Péter / Kárász Zénó / Urmai Gábor / Schmied Zoltán / Kovács Vanda / Szik Juliska / Flores Hedvig Montserrat / Gats Éva
LEGÉNYLAKÁS
l 74 l l 75 l
Szerző / William ShakespeareFordította / Nádasdy ÁdámRendező / Puskás TamásBemutató / 2005.
SzereplőkSchlanger András / Létay Dóra / Kovács Vanda / Papp János / Szakács Tibor / Varga Zoltán / Magyar Attila / Borbás Gabi / Urmai Gábor / Verebély Iván / Geltz Péter
VÍZKERESZT
l 76 l l 77 l
SzereplőkHaumann Péter / Simon Kornél / Janicsek Péter / Mihályfi Balázs / Schmied Zoltán / Magyar Attila / Kovács Vanda / Radnay Csilla / Haumann Petra / Kárász Zénó/ Vári-Kovács Péter / Balogh Anna / Borbás Gabi / Papp János / Harcsa Veronika
Szerző / William ShakespeareFordító / Vas IstvánRendező / Puskás TamásBemutató / 2008.
A VELENCEI KALMÁR
l 78 l l 79 l
SzereplőkVári-Kovács Péter / Balogh Anna / Janicsek Péter / Serbán Attila / Radnay Csilla / Simon Kornél / Andrádi Zsanett
Szerzők / Jeff Whitty-Robert Lopez-Jeff MarxFordító / Baráthy GyörgyRendező / Harangi Mária Bemutató / 2009.
A MI UTCÁNK—AVENUE Q
l 80 l l 81 l
SzereplőkRudolf Péter / Nagy-Kálózy Eszter / Kovács István / Bálint András / Simon Kornél / Borbás Gabi / Oroszlán Szonja / Balla Eszter / Ágoston Katalin / Schmied Zoltán / Pokorny Lia / Botos Éva / Papp János / Puskás Tamás / Mészáros András / Rada Bálint / Vári-Kovács Péter
Szerző / Brian ClarkFordító / Radnai Annamária, Falusy ZsigmondRendező / Puskás TamásBemutató / 2009.
MÉGIS KINEK AZ ÉLETE?
l 82 l l 83 l
SzereplőkJordán Adél / Marozsán Erika / Simon Kornél / Csányi Sándor / Keresztes Tamás / Básti Juli / Borbás Gabi / Haumann Péter / Papp János / Földes Eszter / Vári-Kovács Péter / Schmied Zoltán
Szerzők / Joe Masteroff-John Kander-Fred EbbFordító / Baráthy GyörgyRendező-koreográfus / Bozsik YvetteBemutató / 2010.
CABARET
l 84 l l 85 l
SzereplőkGergely Róbert / Bende Zsuzsanna / Megyesi Schwartz Lúcia / Vári-Kovács Péter / Törőcsik Mari / Szemenyei János / Kovács Patrícia / Patai Anna / Balog Tímea / Csapó József / Nótás György / Nagy-Kálózy Eszter / Ágoston Katalin / Egyházi Géza / Balogh Anna
Szerzők / Stephen Sondheim-Hugh WheelerFordította / Fábri PéterAz eredeti előadás rendezője / Trevor NunnBemutató / 2011.
EGY NYÁRI ÉJ MOSOLYA
l 86 l l 87 l
SzereplőkJordán Adél / Schell Judit / Tompos Kátya / Ágoston Katalin / Kulka János / Stohl András / Cserna Antal / Botos Éva / Schmied Zoltán / Falusi Mariann
Szerzők / Fred Ebb-Bob Fosse-John Kander-Fred EbbFordító / Baráthy GyörgyRendező-koreográfus / Bozsik Yvette Bemutató / 2013.
CHICAGO
l 88 l l 89 l
Szerzők / Mark Haddon-Simon StephensFordította / Baráthy GyörgyRendező / Puskás TamásBemutató / 2014.
SzereplőkKovács Krisztián / Scherer Péter / Pokorny Lia / Kakasy Dóra / Borbás Gabi / Schmied Zoltán / Pálfi Kata / Gats Éva / Papp János
A KUTYA KÜLÖNÖS ESETE AZ ÉJSZAKÁBAN
l 90 l l 91 l
Ő az, aki nyíltszíni tapsot kap, ha belép a színpadra, és garantáltan megnevetteti a közönséget –, de mint most kiderül, ezt nem akarja misztifikálni. Legszívesebben minden szerepet eljátszana. Minden darabban, minden este.
Mennyire kell Önt szabadon engedni munka közben?
A kereteket érdemes lefektetni, megmutatni, hol húzódik a kerítés, amibe áramot vezettek. Alapvetően azt az isko-lát képviselem, amiben az ember önállóan dolgozik. Sze-retem kitalálni a karaktereim külsejét és belsejét is, sokáig agyalok rajtuk, aztán a próba egy szakaszában megmuta-tom a rendezőnek – csakis jelenetben a színpadon. Ha fiatalokkal dolgozom, őket is önállóságra nevelem. Olyan világot élünk, amiben a rendezőt kell követni, mert neki van koncepciója, ő az ötletgazda és a munkaadó, és már én sem vagyok olyan lázadó, mint régen. Ma már min-den alkalommal felteszem magamnak a kérdést: tényleg jól gondolom? 20 és 40 között még azt gondoltam, csak egy igazság létezik: az enyém, és ahhoz mindenáron ra-gaszkodtam. Átesik ezen az ember, aztán kezesbáránnyá válik, még a legvadabb musztáng is.
Főleg vígjátékokban látjuk.
Biztos szentségtörésnek számít, de számomra nincsenek műfajok. Semmi más nem létezik, mint hogy az ember fel-megy a színpadra, és elvégzi a feladatát. A többi az író-ren-dező-dramaturg munkája. Én A-tól Z-ig bármit eljátszom, mint amikor egy asztalos a hokedlitől a cizellált barokk tálalószekrényig bármit kifarag. Mindent tudok - az már más kérdés, hogy mire van épp igény.
Ha belép a színpadra, felcsendül a taps.
Jól esik. Azt érzem a nézőtérről: na, bejött a Magyar Attila, és valami olyasmit kapunk, ami emlékezetessé teszi ezt az estét.
„MINDEN ÉN VAGYOK A KISNYUGDÍJASTÓL A KIRÁLYNŐIG”
MAGYAR ATTILA
l 92 l l 93 l
Melyik előadására emlékszik legszívesebben a Centrál elmúlt tíz évéből?
Minden este úgy megyek fel a színpadra, hogy aznap is megszeressem a játékot. Szeretem, hogy át tudom adni a nézőnek, amit ott, abban a percben érzek vagy gondo-lok, és szeretem, hogy őket ez érdekli. Mindegy, melyik előadás. Nincs olyan, hogy az egyiket jobban szeretem, a másikat kevésbé. Legyen kisebb vagy nagyobb szerep, ki tudok ragyogni a karból egy mondattal is, mert addig csinálom, amíg olyan nem lesz, amilyet elképzeltem.
A Delilában is viszi a prímet.
Mert úgy van megírva! Láttam a darabból amatőr előa-dást, ami hogy finoman fogalmazzak: borzasztó volt, de ott is nagy sikere volt a kocsmárosnak, mert Molnár mon-datai garantálják a sikert. Én is Molnár Ferencen keresz-tül tanítom a fiatalokat, ha erre módom van.
Akkor a Delilát szereti?
Imádom én, de mindet. Úgy gondolom, a biciklizés már megy – egykerekűzni kellene megtanulni.
„MINDEN ESTE ÚGY MEGYEK FEL A SZÍNPADRA, HOGY AZNAP IS MEGSZERESSEM A JÁTÉKOT.
SZERETEM, HOGY ÁT TUDOM ADNI A NÉZŐNEK, AMIT OTT, ABBAN A PERCBEN ÉRZEK
VAGY GONDOLOK, ÉS SZERETEM, HOGY ŐKET EZ ÉRDEKLI.”
Ez mit jelent a színészetben?
Megkerülhetetlenné válni. Hogy azt mondja a néző: ezt nem játszhatná más. Az „Ide nekem az oroszlánt is!” nem csak azt jelenti, hogy az ember minden szerepet el akar játszani, hanem hogy a színész alapállapota az, hogy
„Miért nem én játszhatom az összes szerepet az egész világon?” Hiszen minden én vagyok a kisnyugdíjastól a ki-rálynőig.
Gyárfás Dorka
l 94 l l 95 l
Balsai Móni Pokorny Lia
Borbás Gabi Scherer Péter
Magyar Attila Stohl András
Ódor Kristóf Vári-Kovács Péter
Básti Juli Rada Bálint
Cserna Antal Schmied Zoltán
Mészáros András Szabó Éva
Pálfi Kata Verebély Iván
Bereczki Zoltán Rudolf Péter
Kovács Patrícia Simon Kornél
Nagy-Kálózy Eszter Sztarenki Dóra
Papp JánosÁgoston Katalin
SZÍNÉSZEINK
l 96 l l 97 l
A Centrál Színház története szorosan összefonódik Simon Kornél karrier- és felnövekedés-történetével is. Végig-játszotta itt az elmúlt tíz évet, sőt, rendezőként is itt de- bütált.
Te vagy az egyetlen, aki az egykori Vidám Színpad tár-sulatából átkerült a Centrálba?
Nem, vagyunk még páran: Elemér, a színpadmester, Erzsi-ke, az öltöztető, Mariann, a súgó, és Éva, aki kellékes volt és most a színpadon van. Körülbelül ennyien maradtunk, akik mellé Tamás akkoriban odahozta azokat a kollégáit, akikkel akkor már több-kevesebb ideje együtt dolgozott. A társulat színészi tagsága nagyjából kicserélődött – én még tartom magam. Én pedig tulajdonképpen a Centrál-ban lettem színinövendékből színész, ezért rengeteget köszönhetek személyesen Tamásnak és a Centrál Szín-háznak is. Bár már nem vagyok társulati tag, de a mai napig szeretek bejárni, és ezt tekintem elsőszámú szín-házamnak.
„ÉN PEDIG TULAJDONKÉPPEN A CENTRÁLBAN LETTEM SZÍNINÖVENDÉKBŐL SZÍNÉSZ...”
Az elmúlt tíz évben melyek voltak számodra a fontos előadások?
A sok Shakespeare, mint a Sok hűhó semmiért, az Ahogy tetszik, a Tévedések vígjátéka és a Makrancos hölgy. Később belecsöppentem a Fekete Péterbe, ami szintén fon-tos állomás volt. Amikor először kaptam meg Hajnal Lucien szerepét, szerintem még túl fiatal voltam hozzá, mert ő egy világfi és agilis vállalkozó – és azt éreztem, hogy el-játszom ugyan, de nem váltam azzá. Az első széria úgy ment le, hogy nem volt számomra kifejezetten jó élmény, de aztán nyolc évvel később felújítottuk, és addigra be-
„PÁRATLAN SZÍNVONALEMELÉST SIKERÜLT MEGVALÓSÍTANI ITT”
SIMON KORNÉL
l 98 l l 99 l
leöregedtem a szerepbe, és szinte lubickoltam benne. Meg hát… az ember eleinte megpróbálja nagyon komo-lyan venni magát és a színészetet. Magyar Attila mondta nekem mindig: „Mi van, komoly színész?” A Fekete Péter első szériája idején ez annyira igaz volt, hogy még az ő viccein sem nevettem. Mindenki kérdezte tőlem: hogy bí-rod ki? Hát, később már én sem bírtam ki. Persze ma is ko-molyan veszem a hivatásomat, de már nem életre-halálra. Azt hiszem, ez a korral járó bölcsesség.
Az elején mit képzeltél másképp?
Szerintem azért is volt bennem ez a görcsös akarás, mert messziről kezdtem a szakmát, semmilyen művészi hátte-rem nem volt. Csak a túlfűtött ambíció volt bennem, és azóta szerencsére valamennyire belelazultam. Fontos ál-lomás volt a Legénylakás című zenés játék is, amiben már rendes musicalbetétek szerepeltek, és Tamás áldozott arra, hogy fogadjon mellém énektanárt. Megérezte, hogy egy énekes bonvivánt is lehetne faragni belőlem. Talán egy évfordulón lehet olyan nagy szavakat használni, hogy apa-fiú viszony alakult ki köztünk, művészi értelemben mindenképp, de remélem, nem lövök mellé nagyon, ha azt mondom: emberként is kedvel. Mint ahogy én is őt.
„TUDOM A KOLLÉGÁKTÓL, HOGY EZER ÖRÖMMEL JÖNNEK IDE JÁTSZANI, MERT
SIKERÜLT EGY PÁRATLAN SZÍNVONALEMELÉST MEGVALÓSÍTANI ITT.”
És rendezőként is lát benned fantáziát?
Az első rendezésem is a Centrálban történt, A Hang-villa titka című mesejáték kapcsán, ami azóta is műsoron van. Erre is Tamás biztatott, mert látta, ahogy egyszer a tévében a Semmi pánik című Woody Allen-darabról be-széltem, és utána azt mondta: „Olyan okosan beszélsz, Kornél, mintha rendező lennél. Nem akarsz rendezni?” Ez indított el bennem valamit, amit már régen dédelgettem magamban, de csak nagyon mélyen, jól elrejtve. Aztán volt egy pont az életemben, amikor úgy volt, Dorkával, a feleségemmel Berlinbe költözünk, de engem Tamás épp megkeresett egy szereppel. Én meg azt gondoltam, elját-szani nem tudom, mert csak nehézséget okoznék azzal, hogy aztán kiszállok belőle – inkább megrendezem. Mivel korábban sokat dolgoztam meseszínházban, azt gondol-
tam, talán értek hozzá. Nyolcadik éve megy a darab, talán azért, mert jól is sikerült, bár a Centrálban nem követte folytatás. Máshol rendeztem ezután.
A színészet és a rendezés azóta egyenrangú az éle-tedben?
Szinte napról napra változik. Tavaly három különböző színházban rendeztem, és idén is van már felkérésem, ezért úgy érzem, nagyon megszaladt a rendezés. Most szeretnék kicsit visszatérni a színpadra, a filmvászonra, vagy a tévé képernyőjére. Mondtam is Tamásnak a társu-lat évadvégi buliján.
Gondoltad volna, hogy így alakulnak a dolgok tíz évvel ezelőtt?
Dehogy. Amikor először léptem be a Vidám Színpad ka-puján… hát, nem voltam valami vidám. Lehangoló volt maga az épület, az atmoszféra is, és kimondottan rossz híre volt a színháznak. Akkor még nem tudtuk, micsoda fényesen ívelő karrier elébe nézett akkor a Vidám Szín-pad. Azt gondolom, az “igényes bulvár” nem is megfelelő kifejezés rá. Ma már inkább a polgári színjátszás jellemzi, és ez nagyon jól áll neki. Tudom a kollégáktól, hogy ezer örömmel jönnek ide játszani, mert sikerült egy páratlan színvonalemelést megvalósítani itt. Ebből én is kivettem a részem, és élvezem a gyümölcsét.
Gyárfás Dorka
l 100 l l 101 l
NAGYSZÍNPAD
KISSZÍNPAD
01.
02.
03.
09.
04.
05.
06.
08.
07.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 12 11 510 49 38 27 16
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 712 611 510 49 3 128
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 11 510 49 38 27 16
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 10 49 38 27 16 5
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 10 49 38 27 16 5
1 2 3 4 5 6 7 8 9 4 38 27 16 5
1 2 3 4 5 6 7 8 4 38 27 16 5
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 11 510 49 38 27 16
I.
I.
IV.
III.
II.
Kiemelt kategória (My Fair Lady): 1-8. sor közepe Más nagyszínpadi előadásaink esetén az 1-8. sor jegyárai, az I. kategória áraival egyenlőek
I. kategória: erkély 1. sor II. kategória: földszint 7-12. sor III. kategória: földszint 13-16. sor, erkély 2. sorIV. kategória: erkély 3-5. sor
Jegypénztárunk nyitvatartása
Hétköznapokon 10-18 óra között1065 Budapest, Révay u. 20.Telefon: 301 [email protected]
Jegyvásárlás a színház előcsarnokában
Előadásnapokon: 18 - 20 óra közöttTelefon: +36 30 963 2109
Váltsa meg Ön is kényelmesen, elővétben színházjegyét bankkártyája segítségével! Az internetes vásárlással kapcsolatos költségeket színhá-zunk átvállalja, így a Centrál Színház oldalán már a tényleges jegyárért, további költségek nélkül tud belépőt vásárolni.centralszinhaz.jegy.hu
Színházunk az alábbi utaványokat fogadja el
Szép Kártya / OTP / MKB / K&HErzsébet-utalvány / Ajándék / Kultúra / SzabadidőErzsébet-utalvány plusz kártya / KultúraEdenred Top Premium ajándékutalvány Edenred Ticket Culture & Sport utalványPosta Paletta Sport / Kultúra / Ajándék utalvány
NÉZŐTÉR JEGYINFORMÁCIÓK
1 2 3 4 5 6 7 8 7 6 5 4 3 2 1
1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1
1
1
2
2
3
3
4
4
5
5
5
5
4
4
3
3
2
2
2
1
1
1
1
7
7
6
6
5
5
4
4
4
4
3
3
3
3
P3
2
2
2
2
P2
1
1
1
1
P1
1
1
2
2
3
3
4
4
1
1
5
5
2
2
1
6
6
3
3
2
7
7
4
4
3
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 12 11 510 49 38 27 16
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 12 611 510 49 38 2 17
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 12 611 510 49 38 2 17
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 13 712 611 510 49 3 128
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 13 712 611 510 49 3 128
P 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 712 611 510 49 3 P128
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 11 510 49 38 27 16
1 2 2 1
P 1 2 3 4 4 3 2 1 P
1 2 3 4 3 2 1
1 2 3 4 4 3 12
1 2 3 4 4 3 2 1
1 2 3 4 4 3 2 1
1
3 4 5 6 7 8 9 10 9 8 7 6 5 4 3
5 6 7 8 9 10 11 11 10 9 8 7 6 5
5 6 7 8 9 10 11 12 13 12 611 510 49 8 7
5 6 7 8 9 10 11 12 13 13 712 611 510 9 8
5 6 7 8 9 10 11 12 11 510 9 8 7 6
5 6 7 8 9 10 11 11 510 9 8 7 6
2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 11 510 49 38 27 16
01.
01.
15.
16.
02.
02.
10.
03.
03.
09.
04.
04.
14.
05.
05.
11.
13.
06.
12.
08.
07.
l 102 l l 103 l
1065 Budapest, Révay utca 18.+36 1 301 2060www.centralszinhaz.hu
Felelős kiadó / Puskás Tamás – igazgatóNyomda / Electroproduct Nyomdaipari Kft.Bemutató fotók / Interjú fotók / Bődey János, Horváth Judit, Sárosi Zoltán, Schild Tamás, Trokán Nóra Előadás fotók / Éder Veronika, Horváth Judit, Jókúti György, Kállai-Tóth Anett, Kiss Krisztina, Rick ZsófiaGrafika / Mészáros Lilla2018. szeptember
Impresszum
1065 Budapest, Révay utca 18.+36 1 301 2060
www.centralszinhaz.hu
