2013/5

fizikai szemle

A természetes UV-sugárzás monitorozására akáriskolai hálózat is szervezhetô, illetve iskolai kirán-dulás, biciklitúra alkalmával az interdiszciplinárisszemlélet szellemében a diákok ilyen vizsgálatokatis elvégezhetnek. Így a kirándulás testi felüdüléseszellemi örömmel is párosulhat. Az összehasonlítás-hoz az UV-index elôrejelzés Magyarországra is elér-hetô [9].

Irodalom1. Schanda János: Élet a sugárözönben. Magyar Tudomány 2002.

augusztus.2. Gáspár Sándor, Bérces Attila: Az ultraibolya sugárzás hatása a

környezetünkre. Fizikai Szemle 43/4 (1993) 153.3. Hollósy Ferenc: Az UV-B-sugárzás (1. rész). Természet Világa

126 (1995) 258.

4. Ultraviolet index; http://en.wikipedia.org/wiki/Ultraviolet_index5. UV-Index for the Public; http://www.higieneocupacional.com.

br/download/uv_index_karel_vanicek.pdf6. The UV-Index Poster; http://meteo.lcd.lu/papers/uv/uvi/uvi_03.

html7. How is the UV-Index Calculated? http://serc.edu/labs/photobiology/

UVIndex_calculation.aspx8. Necz Péter Pál: Az UV-sugárzás mérésére szolgáló mûszer fejlesz-

tése; http://kornyezet.elte.hu/cimlap/hu/kornytud/Zarovizsga/Vedes_prez/110120/Necz_Peter_Pal.pdf

9. Országos Meteorológiai Szolgálat, Országos UV-index elôrejel-zés; http://www.met.hu/idojaras/humanmeteorologia/uv-b/

10. http://kunden.dwd.de/uvi/maxe_s?uv_euro=ID111. Liszkay Gabriella: Klímaváltozás és bôrdaganatok. Magyar Tu-

domány 2011. február; www.matud.iif.hu/2011/02/04.htm12. http://www.webbeteg.hu/cikkek/borbetegsegek/237/on-

konnyen-leeg13. http://meteo.lcd.lu/uvi_calculator/02-UVI-Calculations-2-7.PDF

EZREDSZER ÉR CÉLBA A FIZIBUSZ BME Fizikai IntézetFüstöss László

A Western Electric és az AT&T (American Telephone& Telegraph Company) éppúgy nem a tudománypár-tolás céljából hozta létre a Bell Laboratóriumot, ahogyaz Egyesült Izzó is a versenyképesség fokozása érde-kében alapította Kutatólaboratóriumát. És valóbanhozták az elvárt profitot miközben világraszóló tudo-mányos eredményeket értek el.

Az elektromosság minden alkalmazása jótékonyhatással van a szürkeállományra. A hétköznapi fel-használásnál is tudnunk kell, hogy hova nyúlhatunkés hova nem, és érdemes azon is elgondolkodni,hogy mi a teendô, ha villanyszámlánkat pénzügyilehetôségeinkkel összhangba akarjuk hozni.

Az ELMÛ–ÉMÁSZ (Budapesti Elektromos Mûvek –Észak-magyarországi Áramszolgáltató) társaságcso-port már hét éve mûködteti az Energiasuli programot.„Ôszintén hisszük, hogy közös feladatunk felhívni afelnövekvô generáció figyelmét az energiatakarékos-ság és a környezetvédelem összefüggéseire, fontossá-gára, ahogy továbbra is nagy hangsúlyt szeretnénkfektetni arra, hogy közelebb vigyük a gyerekekhez afizika tudományát és általában a természettudomá-nyokat” – olvashatjuk honlapjukon.

E program keretében vetette fel Härtlein Károly2007 elején az országjáró fizikaóra, a Fizibusz programgondolatát. Az ötlet szinte azonnal támogatást kapott,és néhány hónap alatt létrejött egy olyan mikrobuszformájú fizikaszertár, amely hívásra házhoz, pontosab-ban iskolához megy. A buszt a kísérleteket bemutatótanár vezeti. Hatodik éve járja az országot, idén május-ban kerül sor az ezredik kísérleti kilencven percre.Ahol persze nem a kilencven perc a kísérleti, azon máröt éve túljutott, hanem a jelenségekben elôhívott fizika.

A fenti leírás minden eleme lényeges. Fontos a szer-tár, mert olyan eszközöket is tartalmaz, amelyek a leg-több iskolában nem találhatók meg. Fontos a (mikro-buszt) vezetô tanár, aki nyilván jó vezetô, mert 160 000km-es útja során egyszer sem törte össze a jármûvet. Ésami a legfontosabb: Tóth Pál tanár úr szakszerûen, ér-dekfeszítôen, az évek alatt sem halványuló jó humorraltudja elôadni a kísérletekhez tartozó fizikát.

Közel az ezredikhez vehettem részt a két félidôs fi-zikaórán. A szünet nélküli kilencven perc meglepôenhamar telt a Budapesthez közeli nyolcosztályos gim-názium aulájában. Minden iskolánál ez a kérés: egyméretes terem – általában tornaterem – ahol elviselhe-tô a másfél óra és úgy helyezhetô el a közönség, hogymindenki láthassa a produkciót. A gimnázium aulájá-ban elhelyezkedô mintegy 300 gyerek mindegyike jóltudta követni a látottakat, hallottakat. Tóth Pál tanárúrnak az elsô perctôl sikerült bekapcsolnia a hallgató-ságot – annak aktív részét mindenesetre – a kérdésekmegvitatásába. Hogy mi van a tartályban? Miért nemhidrogén? Mibôl áll a levegô? Ha van cseppfolyós nit-rogénünk, akkor segítségével elgondolkozhatunk anyomás és a hômérséklet jelentésén. Hogy miképplehet a szûk lombiknyakon átpréselni a fôtt tojást. Ésha már van fôtt tojásunk, akkor miképp lehet megkü-lönböztetni a nyerstôl? Mire képes a roncsolásmentesanyagvizsgálat?

A FIZIKA TANÍTÁSA 173

A kérdések szinte önmaguktól adódtak. Közbenvállalkozó szellemû gyerekek elmondták a róka és agólya kölcsönös vendéglátásának történetét. Majdegészen egyszerû kísérleti eszköz került elô – egyszívószál, aminek végét kellett meghúzni egy fogóvalés máris síp lett, amit a teljes szolmizációs hangsorbemutatására lehetett használni egy olló gyors csat-togtatásával. A tanár úrról kiderült, hogy nemcsak azeneszerszámok hullámhosszát ismeri, de zenei hallá-sa segítségével bonyolultabb produkciókra is képes.

Befejezésül jött a villámló Van de Graaff generátor,aminek segítségével egy dús hajú leányt is érintés-mentesen lehetett borzolni. Pontosabban csak nekikellett a generátor gömbjét bátran megragadni, ahogyaz már száz évvel ezelôtt is megtörtént a Tanár úr ké-rem fizikaóráján: „Borzasztó dolgok történtek: Pollá-kovics ráállt egy üveglábú zsámolyra, mire beleeresz-tették a villamosságot, mire Pollákovicsból szikrákpattantak ki, és a haja égnek meredt. Müller elmagya-rázta, hogy Pollákovics, mint emberi test, jó vezetô.Pollákovics szerényen és áhítattal állt a zsámolyon,mint ahogy egy jó vezetôhöz illik, és lelke mélyénhomályos örömmel villant át az elektromos áram szár-nyain, hogy Müller ezek után feltétlenül kijavítja ket-tesre a háromnegyedét – hiszen nem lehet ô rossztanuló, lám milyen szépen átvezette a villamos áramotis –, zavarosan olyan érzése van, hogy aki nem érti afizikát, azon nem megy át a villamos áram, mely atanár úr szolgálatában áll, és mint ilyen, tisztában vana helyzettel és az osztálykönyvvel.”

A villamosságról ezen kívül sok gyakorlatias dolgotmeg lehetett tanulni: hogy amennyiben takarékoskod-ni akarunk az energiával – legyen az bármi, esetünk-ben a villanyszámla végösszegével arányos mennyi-ség – nem az izzókat kell elsôként kicserélni, hanem afûtés, a vízmelegítés (beleértve a mosógépet) csök-kentését kell elérni a hôszigetelés javításával, a me-legvízfogyasztás visszafogásával.

Az elôadás végén a taps erôs, meggyôzô volt. Erreszükség van, ettôl lehet bizakodni az eredményes-ségben.

Volt idônk, hogy beszélgessünk a Fizibusszal kap-csolatos tapasztalatokról. Ezerszer másfél óra alatt sokminden tisztázódik. Ami a legfontosabb: az Energia-suli célcsoportja, az általános iskola felsô tagozata95%-ban elfogadó közönséget jelent. Az ELMÛ tanévelején elküldi a programját. A Fizibusz produkciójáraévi 300-400 jelentkezô van, aminek a fele lehet ered-ményes, átlagosan évi 170 helyszín.

A Fizibusz még határon túli magyar iskolákban ismegjelenik.

A tapasztalat szerint minél nehezebb eljutni valahova(rossz, kátyús utak) annál nagyobb odafigyelésre lehetszámítani. „Minél nagyobb a jólét, nyilván annál többlehetôség van egyéb dologra … talán másfélék az em-berek is. Bár alapvetôen nagyon jók a tapasztalataim,de átlagban itt sokkal nagyobb eséllyel futok bele egyközömbösebb társaságba, mint egy kis, isten háta mö-götti faluban. Nem emlékszem, hogy egy ilyen helyengondom lett volna az érdeklôdéssel bármikor is.”

Ami az alapfeladatot illeti: „e programnak hármascélja van. Elôször is az ELMÛ részérôl ez egy társadal-mi felelôsségvállalási program része. 2005-ben kitalál-ták azt, hogy azon pénzek egy részét, amit másokóriásplakátokra költenek, az oktatás támogatásárafordítják. Ezért indult el az Energiasuli 2005-ben és aFizibusz program ennek része. Az energiatakarékos-ság is része a mutatványnak, hogy az energia, amit ôkszolgáltatnak, annak felhasználása a lehetô legéssze-rûbb legyen. A harmadik: a természettudományosképzést támogassák azzal, hogy a gyerek olyan for-mában is találkozzon a természettudományokkal,ahogy az iskolai tanórán talán nem. A természettudo-mányos tárgyak óraszáma csökken. Amikor 2007-benelindultunk a program mottója egy Bor Zsolt idézetvolt, amely szerint a harmadik évezred igazi környe-zetvédelmi kockázata maga az ember, az a generáció,amelyik természettudományos ismeretek nélkül nôföl. Az energiatakarékosságról beszélve hihetetlentéveszmék uralkodnak. Nem a gyerekek a hibásak, ôka rádióból, tévébôl, újságokból tájékozódnak. Hamegkérdezem ôket, hogy az energiatakarékosságrólhallva mi jut eszükbe, elsônek mindig a világítást em-lítik, holott világításra a háztartásban felhasznált ener-gia 3-4%-a fordítódik. A fûtés nincsen a tudatukban,ahogy a második helyen álló meleg víz sem.”

Kiindulva az egyes elôadások fogadtatásából TóthPál tanár úr a Fizibusz programon túlmutató, igen ta-nulságos következtetésekig jut el: „Az én konkrét visz-szajelzésem, hogy amikor befejezem vagy megtapsol-nak vagy nem. Megtapsolnak. Gyakran menet közbenis. Nem szerénytelenség talán, ha azt mondom, hogyamit csinálok, az sikeres. Hogy ennek milyen hosszútávú hozadéka van? Szerintem nincs ember, aki eztmeg tudná mérni… bár néha vannak konkrét és idô-ben kissé elhúzódó visszajelzések. Például amikor

174 FIZIKAI SZEMLE 2013 / 5

olyasvalaki ül a nézôk között, aki iskolaváltás elôtt,korábbi lakhelyén már látta az elôadást, és emlékszikaz ott elhangzottakra, vagy amikor a kisebbik fiamunokatestvérének iskolájában voltam és a szülôk kér-dezték másnap az édesanyját, hogy »ki volt ez az em-ber, meg mi volt ez az egész, mert a gyerekem azótaállandóan kísérletezni akar«. Az iskolában, ahol óra-adóként tanítok, csináltam az alsósoknak egy szak-kört. Kéthetente egyszer jöttünk össze. Mélységébennem értették meg, hogy mirôl van szó (ez nem is voltcél, sem elvárható eredmény), de tetszett nekik. A fizi-kával, meg a kémiával az is a baj, hogy amíg eljut agyerek hetedikig, nem nagyon találkozik ilyesmivel.Az alsós tanmenetek – ha nem is vagyok teljesen tisz-tában velük, de a gyerekeimnél láttam, hogy biológiá-hoz voltak feladatok: gyûjtsél falevelet, csíráztassálmagot…, de fizikai vagy kémiai kísérlettel a gyerek he-tedik osztályos koráig szinte egyáltalán nem találkozik.Kevéske elektromosságtanra, mágneses jelenségekreemlékszem természetismeret tantárgyból, de kémiárapéldául egyáltalán nem. Lehet, hogy kopik a memó-riám, de az úgynevezett természetismeret tantárgyzöme földrajz és biológia. Nehogy félreértse bárki is:fontosak ezek. Azok, akiket az iskolámban alsós ko-rukban »elôkészítettem« már várják, hogy választ kapja-nak kérdéseikre. Nem mondom, hogy különösen nagyeredménnyel folyik az oktatás, de nem utasítják el sema fizikát, és talán a kémiát sem – mint általában. Érde-mes lenne azon is elgondolkodni, hogy azokat az is-mereteket, amelyeket át akarunk adni, a kornak meg-felelôen, a mai gyerekek érdeklôdésének megfelelôenadjuk-e át. Elôadásaim talán egyik legnagyobb tanulsá-ga számomra az, hogy egyáltalán nem mindegy, az is-mereteket mibe »csomagoljuk« be.

Sokszor vegyes érzelmekkel látom azon eszközök aképét a tankönyvekben, amiket én is láttam gyerekko-romban. Csak hát eltelt negyven év azóta… Ezek agyerekek, már azt sem tudják mi az, hogy csengô (ezpéldául szerepel a tananyagban), mert mindenütt bim-bam dallamcsengôk vannak…. Van viszont okostele-fonjuk, használják az internetet, a számítógépet… éstetszik, nem tetszik, ezek foglalkoztatják ôket a min-dennapjaikban. Vizuálisan és egyébként is teljesen másingerekkel találkoznak, mint mi, annak idején.

Sokszor gondolok arra is, hogy talán azért nemvagyunk elég sikeresek a tudás átadásában, mert nemismerjük ôket eléggé…, mármint a gyerekeket, ésragaszkodunk olyan módszerekhez, amilyenekkeldiákként mi talákoztunk…, de ez egy hosszú beszél-getés témája lehetne.

Véleményem szerint a tanári továbbképzések közülrengeteg a gyakorlatban használhatatlan. Nem arrólvan szó, hogy nem hangzanak el értelmes dolgok,vagy érdekes dolgok, de én azt gondolom, hogy ahelyzet azért súlyos, mert egyfelôl nincsenek kísérletieszközök, másrészt az átlag fizikatanár – ha létezneilyen – az egy 45 és 50 év körüli valaki. Az országosátlagnak megfelelôen minden második elvált és egycsomó problémával küszködik. Ott vannak a sokszoregyre nehezebben kezelhetô gyerekek, és egy nemtúl népszerû, »macerás« tantárgy. A fizikaszertárbanáltalában nem sok minden van, vagy ha mégis, akkorelavultak, hiányosak. A kötelezô eszközlista legtöbb-ször csak papíron létezik. Ô maga pedig, mint fizika-tanár, jellemzôen nem örvend túl nagy népszerûség-nek. Többszörösen frusztrált állapot.

Hogy konkrét kísérletrôl szóljak: a szívószáldudaaz »átlagtanár« szerint OK, de a legtöbbjük nem fogjamegcsinálni…, mert nincs kéznél szívószál, nincskéznél fogó vagy egy alkalmas üvegtölcsér. Amikorelmegy továbbképzésre, akkor sok mindenrôl hall. Aziskolába visszatérve továbbra sem lesz ott a szívószál,a fogó vagy az alkalmas üvegtölcsér, és sem diákjai-nak, sem neki nem lesz jobb… és nem tíz- meg száz-ezer forintos eszközrôl van szó… Személyes vélemé-nyem szerint, ha van egy tanártovábbképzô pontrend-szer, akkor olyanokért, hogy Feng Shui (tudomásomszerint van, vagy legalábbis biztosan volt ilyen), meghogy nem szakrendszerû oktatás (és nem a témát aka-rom »degradálni«) egy fizikatanárnak se járjon pont.Olyan továbbképzéseket kell csinálni, amitôl neki,személy szerint jobb lesz… és akkor nincs kétség,hogy a diákjainak is jobb lesz… Ha hazamegy, legyenkönnyebb a munkája, azaz élhetôbb az élete. Megkell mutatni neki azokat a kísérleteket, amikkel sikerelesz, amelyek a gyerekeket motiválják, sôt továbbme-gyek: azokat az egészen egyszerû, filléres, de némiutánjárást igénylô eszközöket is oda kell neki adni.Ne várjuk el tôle, hogy tanítás után, két korrepetálás,meg a vacsorafôzés között elmenjen a boltba, azutána másikba, azután a harmadikba, hogy összerakja azeszközt! Ne kelljen az alkatrészekért mászkálnia! Hatovábbképzés van, adjuk oda, vigye haza, és használ-ja! Biztos vagyok benne, ha a fizikatanár megcsináljaazt, amit meg tud csinálni, akkor neki jobb lesz, mertszemélyes elfogadottsága is nô, és sokkal könnyebbdolga lesz. És ami ennél is fontosabb: elfogadottabblesz a tantárgy és hatékonyabb az oktatása.”

Egy beszélgetés diktafonnal felvett anyagából idéz-tem. Ha intézkedni képes körökben lenne rá igény, sok-oldalúan ki lehet fejteni a felvetett gondolatokat. De eb-ben a nyers formájában illik talán leginkább a Fizibuszprogramhoz: használjunk minél kevesebb energiát, éssegítsük minél erôteljesebben az embereket!

A FIZIKA TANÍTÁSA 175