2010. szeptember 1. - Sulinet · 2012. 12. 23. · 2010. szeptember 1. zichy miklÓs ÁltalÁnos iskola És egysÉges pedagÓgiai szakszolgÁlati intÉzmÉny 2072 zsámbék, honvéd

Összeállította:

Kovács Mária igazgató

2010. szeptember 1.

ZICHY MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA

ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI

SZAKSZOLGÁLATI INTÉZMÉNY

2072 Zsámbék, Honvéd u. 4.

[ SSZZEERRVVEEZZEETTII ÉÉSS MMŰŰKKÖÖDDÉÉSSII SSZZAABBÁÁLLYYZZAATT ]

Zichy Miklós Általános Iskola SZMSZ

2

Szervezeti és működési szabályzat

I. Bevezetés, általános rendelkezések

A közoktatásiról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 39.§ (1) bekezdésében és 40. § (2)

bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján a Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes

Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény (2072 Zsámbék, Honvéd u. 4.) belső és külső

kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat határozza

meg.

A nevelőtestület a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadja el:

A szervezeti és működési szabályzat célja, feladata, jogszabályi alapja

A szabályzat célja az intézmény szervezeti felépítésének meghatározása. a pedagógiai

programban rögzített cél- és feladatrendszer hatékony megvalósításához az intézmény

működésének, belső rendjének kialakítása, a belső és külső kapcsolatok szabályozása és

azoknak a rendelkezéseknek a megfogalmazása, amelyeket a jogszabályok nem utalnak más

hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a magasabb szintű jogszabályok

rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belső szabályaihoz,

alapdokumentumaihoz.

A szervezeti és működési szabályzat jogszabályai alapjául szolgáló törvények és rendeletek

Általános jogszabályok

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény

a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény

az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.)

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény

a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.)MKM rendelet (a

továbbiakban: R.)

a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet (a

továbbiakban: Vhr.)

a tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet

a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X.26.) kormányrendelet

a Kerettanterv kiadásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM-rendelet

a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről szóló 2/2005. (III.1.)

OM-rendelet

a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló, módosított 3/2002.

(II.15.) OM-rendelet


3

a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a képzésben részt

vevők juttatásairól szóló 277/1997. (XII.22.) kormányrendelet

az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27. ) OM-rendelet

az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (XII.3.) NM-rendelet

a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló

37/2001. (X.12.) OM-renelet.

mindazokat a kérdéseket, amelyeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

továbbiakban: közoktatási törvény), a nevelési-oktatási intézmények működéséről

szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.), az államháztartás

működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.)

és egyéb jogszabályok – az intézmény alapító okiratára figyelemmel – e szabályzat

szabályozási körébe utalnak, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével

összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített

szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni.

E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az iskola dolgozóira, tanulóira és mindazokra a

személyekre, akik belépnek az intézménybe.

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, hatálya

A Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény szervezeti

és működési szabályzatának törzsdokumentumát, jogszabályban előírt kötelező mellékleteivel

együtt a közalkalmazotti tanács előzetesen véleményezi. Az Intézmény vezetőjének

előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás során – a jogszabályban

meghatározottak szerint – a diákönkormányzat és a szülői szervezet

egyetértési/véleményezési jogot gyakorol.

Az Intézmény szervezeti és működési szabályzata mellékleteivel együtt az intézmény

fenntartójának, Zsámbék Város Önkormányzata jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan

időre szól. Hatálybalépésével az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat hatályát

veszti.

A szervezeti és működési szabályzat, valamint a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok

betartása az Intézmény minden tanulójára, alkalmazottjára és szerződéses jogviszonyban álló

munkatársára kötelező érvényű.

A szervezeti és működési szabályzat és az intézményi alapdokumentumok nyilvánossága

Az Intézmény alapdokumentumait, köztük a szervezeti és működési szabályzatot

mellékleteivel együtt az intézmény valamennyi alkalmazottja, szerződéses munkatársa,

tanulója, valamint azok szülei megtekinthetik az intézmény könyvtárában, a könyvtár

nyitvatartási ideje alatt, illetve az intézmény hivatalos honlapján, a www.zichy-

zsambek.sulinet.hu címen.

A minőségirányítási program éves értékelésének egy példányát az iskolai könyvtárban kell

elhelyezni.


4

A szervezeti és működési szabályzat egy példánya a nevelőtestületi szobában is elhelyezésre

kerül.

Az intézményigazgató minden évben a jövendő elsős tanulók szüleit szóban tájékoztatja az

általános iskolában folyó nevelő-oktató munkáról, a működés rendjéről.

Az Intézmény házirendje minden csoportszobában, osztályteremben megtalálható. Minden új

tanulónak, szülőnek beíratáskor átadják.

Információ az alapdokumentumokról az intézményigazgatótól, az intézményigazgató

helyettesétől kérhető.

Az intézmény egy nevelési évre, tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának

konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők

kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó

értekezleten véglegesíti, és a szülők számára „Iskolai naptár” címmel egy rövidített

eseménynaptárt ad közre.

II. Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése, az intézmény általános jellemzői

1. Az intézmény hatályos alapító okiratát Zsámbék Város Önkormányzata, mint fenntartó a

95/2009. (VI.09.) számú határozatával fogadta el. Az irányító szerv, a képviselő-testület a

költségvetési szerv részére biztosítja, használatra átadja Zsámbék Város Önkormányzata

kizárólagos tulajdonát képező 2072 Zsámbék, Honvéd u. 4. sz. alatt lévő 30/1 rsz.-ú, 5324 m2,

belterületi felépítményes ingatlant annak felszereltségével együtt.

2. Alapító okirata szerint az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenysége 1-8.

évfolyam rendszeres oktatása, és az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és

oktatás. Feladata továbbá a német nemzetiségi nyelvoktatás, a különleges gondozás keretében

nyújtott ellátás, integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók ellátása, fejlesztő és

felzárkóztató oktatása.

3. Az intézmény alaptevékenységén belüli kisegítő, kiegészítő tevékenységként – az Ámr.

rendelkezései alapján – végzi a napközi otthoni és tanulószobai ellátást, pedagógiai

szakszolgáltatást, iskolai intézményi étkeztetést, diáksportot, valamint az

alaptevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő és kisegítő tevékenységeket.

4. Vállalkozási tevékenységet az intézmény nem folytat.

5. Az intézmény székhelye: 2072 Zsámbék, Honvéd u. 4.

6. Az intézmény telephelye: 2072 Zsámbék, Honvéd u. 4.

Az intézmény szervezeti felépítése a következő:

Az iskolát az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető.

Az iskolán belül megtalálható:

- az alá- és fölérendeltség,

- illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség.

Az iskolán belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó

vezetők, illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak.


5

7. Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv, az önkormányzat költségvetésében

meghatározott előirányzat felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szervként működik.

Az irányító szerv által kijelölt azon önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv,

amely az önállóan működő költségvetési szerv Ámr. 17.§ (1.) bekezdése alapján

meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait ellátja: Zsámbék Város Önkormányzatának

Polgármesteri Hivatala (2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4.)

8. A költségvetési szerv keretein belül – a feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója jellege

(önállóan működő költségvetési szerv) miatt – jogi személyiségű gazdasági szervezeti egység

nem működik.

9. Az önállóan működő valamint az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

közötti megállapodást, - amely a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét rögzíti –

Zsámbék Város Önkormányzatának Képviselő-testülete határozattal hagyja jóvá. A tervezés,

gazdálkodás és beszámolás rendjét rögzítő, ún. együttműködési megállapodás az Alapító

Okirat mellékletét képezi.

10. A költségvetési szerv költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám, elszámolási

számla: OTP 11742001-15390187-00000000

11. Az intézmény költségvetésének végrehajtására szolgáló alszámlaszáma: OTP Bank Rt.

Budapest, 11742001-15390187-33280008.

12. A költségvetési szerv vezetője – az intézményi költségvetés kereteinek átlépése nélkül – a

dologi kiadások előirányzatai között átcsoportosítást végezhet.

13. A költségvetési szerv vezetője az intézményi dologi kiadások tekintetében 50.000.-Ft

értékhatárig előzetes, szóbeli kötelezettségvállalást is tehet. A költségvetési szerv vezetője

köteles a szóban tett kötelezettségvállalásról folyamatos, analitikus nyilvántartást vezetni, és

azt a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységével (Gazdálkodási Iroda) a negyedéves

beszámoló készítés időtartama alatt – az Alapító Okirat alapjában meghatározott

együttműködési megállapodás szerint – folyamatosan egyeztetni.

14. A költségvetési szerv dologi kiadásai tekintetében 50.000.-Ft értékhatár felett kizárólag

írásbeli kötelezettségvállalás tehető. A kötelezettségvállalás formája: 50.000.-Ft – 150.000.-Ft


6

értékhatár között (visszaigazolt) megrendelő illetve szerződés, 150.000.-Ft értékhatár felett

kizárólag szerződés, amennyiben a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) másként

nem rendelkezik.

15. A költségvetési szerv vezetője az intézményi dologi kiadások tekintetében – 50.000.-Ft-ot

meghaladó kötelezettségvállalás esetén, a Polgármesteri Hivatal jegyzője vagy az általa,

írásban megbízott személy előzetes ellenjegyzése mellett – önálló kötelezettségvállaló, illetve

utalványozó személy.

16. A költségvetési szerv működését érintő, az Önkormányzat mindenkori tárgyévi

költségvetésében az intézmény részére elkülönített ún. felhalmozási jellegű kiadások

(értéknövelő felújítás, beruházás) tekintetében a kötelezettségvállaló illetve utalványozó

személy az Önkormányzat nevében a település polgármestere vagy az általa meghatározott

személy.

17. Az intézményt az intézményvezető képviseli.

18. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata:

Hosszú bélyegző

Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény


OM: 032458



OM: 032458

OTP 11742001-15390187-33280008

Adószám 15565550-2-13

Körbélyegző



OM: 032458

(középen a Magyar Köztársaság hivatalos címerével)

Az intézményi bélyegzők használatára a következő dolgozók jogosultak:

a) Intézményigazgató

b) Intézményigazgató általános helyettese

c) Ügyviteli dolgozó, iskolatitkár

d) Élelmezésvezető

e) Osztályfőnök (az osztályfőnök kizárólag osztályfőnöki adminisztráció során, az intézmény

titkársági irodájában).


7

19. Az intézményvezető munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a

fenntartó határozza meg. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását

jogszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az

intézményvezető határozza meg.

a) A pályáztatás

Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás

előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni.

A pályázati felhívást legalább:

- a KSZK honlapján 1 alkalommal kell közzétenni.

- az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában 1alkalommal kell,

b) Az intézményvezetői megbízás

Az intézményvezetői megbízást az alapító helyi önkormányzat képviselő-testülete adja.

(A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti

közösségének a véleményét.)

Az intézmény vezetőjének kinevezését a Képviselő-testület a megbízást 5, legfeljebb 10 évre

határozott időtartamra határozhatja meg.

20. Az intézményvezető helyettesei, felsős, alsós igazgatóhelyettesek, akik az e

szabályzatban megállapított munkamegosztás és helyettesítési rend szerint látják el vezetői

feladataikat.

21. Az intézmény pedagógusai munkájukat a közoktatási törvényben, az intézmény

pedagógiai programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban

foglalt rendelkezések szerint végzik.

22. A gazdasági alkalmazottak kivételével a nem pedagógus alkalmazottak feladat- és

munkakörét – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az intézményvezető az alkalmazotti

munkaköri leírásában határozza meg.


8

Szakfeladatok:

Megnevezés Száma 2010. január 01.

1-8. évfolyam rendszeres oktatása, az általános

műveltséget megalapozó alapfokú nevelés-

oktatás

801214

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű

nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852011

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű


852021

sajátos nevelésű igényű tanulók nappali

rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása

(amennyiben azok a többi gyermekkel,

tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók: testi,

érzékszervi, beszédfogyatékos, a megismerő

funkciók vagy a viselkedés fejlődésének

organikus okra visszavezethető tartós és súlyos

rendellenességével küzd, a megismerő

funkciók vagy a viselkedés fejlődésének

organikus okra vissza nem vezethető tartós és

súlyos rendellenességével küzd)

801225

sajátos nevelési igényű általános iskolai

tanulók nappali rendszerű általános iskolai


852012

sajátos nevelési igényű általános iskolai

tanulók nappali rendszerű általános iskolai


852022

integráltan oktatható sajátos nevelési igényű

tanulók ellátása, fejlesztő és felzárkóztató

oktatás (dyslexia, dyscalculia, dysgráphia,

érzékszervi fogyatékos)

801214

német nemzetiségi oktatás 801214

nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali


(1-4. évfolyam)

852013

nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali


(5-8. évfolyam)

852023

napközi otthoni, tanulószobai ellátás 805113

általános iskolai napközi otthoni nevelés 855911

általános iskolai tanulószobai nevelés 855912

pedagógiai szakszolgáltatás logopédia,

gyógytestnevelés

805212


9

pedagógiai szakszolgáltatás logopédia,

gyógytestnevelés

856011

diáksport egyesületek tevékenysége 924036

diáksport egyesületek tevékenysége 931204

iskolai intézményi közétkeztetés 552323

munkahelyi vendéglátás 552411

munkahelyi étkeztetés 562917

egyéb vendéglátás 562920

saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása 701015

nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 682002

építményüzemeltetés 811000

III. Az intézmény vezetése, a nevelőtestület és a szakmai munkacsoportok

1. Az intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével

kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.

2. Az intézmény élén intézményvezető áll, az intézményvezetés tagjai az intézményvezető és

helyettesei. A szakmai munkaközösségek vezetői az e szabályzatban és a munkaköri

leírásukban foglaltak szerint segítik a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését, és

ellenőrzését.

3. Az intézményvezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos

gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével

kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal

más hatáskörébe.

4. Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelőtestület, amely a

közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy

véleményezési jogot gyakorol. A nevelőtestület értekezleteit az intézményvezető vezeti.

5. Az intézmény nevelőtestületének tagjai:

- pedagógusok.

6. A nevelőtestület az éves munkatervben meghatározott időpontokban, ezen felül szükség

szerint ülésezik az alábbiak szerint:

- Az iskola vezetősége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális

feladatokról, valamint havonta a nevelőtestület részére munkaértekezletet tart.

- Szükség esetén rendkívüli értekezleteket hívhat össze az intézmény vezetője.

7. A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező.

8. A nevelőtestület – ha jogszabály másként nem rendelkezik – akkor határozatképes, ha

tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban.


10

9. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten – ha jogszabály másként nem

rendelkezik – nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet

elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az

érintett kéri.

10. Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés

eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az

alkalmazotti értekezletre – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a nevelőtestületi

értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

11. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését

szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai

munkacsoportok segítik.

12. Az intézményben a következő szakmai munkaközösségek működnek:

- alsós munkaközösség,

(tagjai: alsó tagozatban tanítók)

- gyógypedagógiai munkaközösség,

(tagjai: a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó pedagógusok, szakszolgálat

pedagógusai)

- felsős munkaközösség,

(tagjai: felső tagozatban tanítók)

szakmai munkacsoportok

- humán-művészeti,

- természettudományi,

- idegen nyelvi,

- sport- és szabadidő munkacsoport.

13. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség javaslata alapján az intézményvezető bízza

meg 3 évre. A munkaközösség vezetője felelős a tervezéshez, szervezéshez és

ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért.

Minőségirányítási csoport

Vezetője határozott idejű megbízását az intézmény igazgatójától kapja. Tagjait egy tanévre

szólóan a kiemelt feladatok meghatározása alapján a minőségirányítási vezető javaslatának

figyelembevételével az intézményigazgató bízza meg.

Feladata:

az intézményi minőségfejlesztés szakmai és szervezési munkájának irányítása,

az intézményegységek minőségfejlesztő munkájának koordinálása,

a minőségbiztosítási feladatok végzéséhez a kollégák motiválása, támogatásuk

megnyerése,

a minőségfejlesztési programban való aktív részvétel,

beszámolók, éves értékelések, jelentések elkészítése.


11

Szakmai munkacsoportok

Humán munkacsoport

szakkör

műveltségi versenyek, vetélkedők

iskolai ünnepélyek, megemlékezések

felkészítés a tanulmányi versenyre

továbbképzések

Idegen nyelvi munkacsoport

felkészítés a tanulmányi versenyre

idegen nyelven tartott karácsonyi műsor

nyelvi tábor szervezése

európai uniós projekteken való részvétel

külföldi cserekapcsolatok szervezése, külföldi diákok fogadása

továbbképzések

Természettudományi és matematikai munkacsoport

tanulmányi versenyekre felkészítés

a tárgyi (eszköz-) fejlesztés, módszertani segítség

szakkörök

továbbképzések

Testnevelési és szabadidő-sport munkacsoport

gyógytestnevelés

fakultatív sportágak

a sportkör tevékenysége

iskolai és iskolán kívüli versenyek, bajnokságok

Pszichológus, feladata különösen:

a nevelő, oktató, gondozó munka segítése, tanácsadás, folyamatos konzultáció az iskolai

munkáról,

preventív feladatok, mentálhigiénés programok kidolgozása, szülőkkel való

kapcsolattartás (ennek érdekében heti rendszerességgel fogadóórát tart),

korrekciós feladatok, a tanuló fejlődésének nyomon követése,

beiskolázás, átmenetek kritikus szakaszai előtti előzetes szűrés, orientálás,

tanulási és magatartási zavarok korrekciójára irányuló fejlesztőprogramok meghonosítása,

továbbtanulással kapcsolatos vizsgálatok.


12

Logopédus, feladata különösen:

szükséges logopédiai vizsgálatok végzése,

logopédiai fejlesztő és korrekciós feladatok ellátása,

a gyermekek tanulási nehézségeinek oki feltárásában való részvétel,

beszédhibás gyermekek vizsgálata, a felvett gyermekeknél logopédiai terápiás munka.

Gyógytestnevelő, feladata különösen:

szükséges szűrések elvégzése,

betegségtípusok szerinti és testi képességeikben visszamaradott tanulók, tantervbe foglalt

differenciált képességfejlesztése,

azon tanulók részvétele a gyógytestnevelési foglalkozásokon, akiket szakorvos is javasolt,

gyógytestnevelés célja a mozgásszervi (aszténiások, mellkasi, gerinc és láb)

deformitásokkal és belgyógyászati panaszokkal küszködő, a testi képességekben

visszamaradó, azaz a gyógytestnevelésre utalt tanulók panaszainak csökkentése, a

panaszok megszüntetése a testnevelés (torna, úszás, játék stb. eszközeivel.

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, feladata különösen:

az intézményegységekben folyó gyermekvédelmi munka összefogása, segítése,

általános prevenciós tevékenység, mentálhigiénés programok szorgalmazása, hátrányos

helyzetű, veszélyeztetett gyermekek felmérése, nyilvántartása,

tanácsadás tanulónak, szülőnek, pedagógusnak,

szociális ellátások számbavétele és intézése az iskolában,

együttműködés pedagógusokkal, diákönkormányzattal, szülőkkel (ennek érdekében heti

rendszerességgel fogadóórát tart),

az intézmény igazgató intézkedése szerint jelzés a gyermekjóléti szolgálat felé.

Tevékenységéről beszámol az igazgatónak.

Oktatástechnikus, feladata különösen:

az intézményi szintű programok, valamint rendezvények technikai feltételeinek

biztosítása,

javaslat összeállítása a műszaki, technikai eszközök fejlesztésére, szükség esetén a

selejtezésre,

hang- és videofelvétel készítése az intézmény szakmai munkájához,

videofilm készítése az intézmény tevékenységéről, szabadidős rendezvényeiről,

tanórák segítése.

Iskolatitkár, feladata különösen:

központi iktatás és irattározás, postázás,

az igazgatóhoz tartozó adminisztráció ellátása,

tantestületi, alkalmazotti közösségi értekezletei jegyzőkönyveinek vezetése,

közreműködik az igazgató személyzeti feladataiban,

kezeli a közalkalmazotti alapnyilvántartást és a személyi anyagokat,

közreműködik az SZMSZ, a kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat, továbbá az

iratkezelési, adatkezelési belső szabályzatok elkészítésében és gondozásában.


13

Ügyintéző- gondnok, feladata különösen:

IMI program kezelése,

számlák előkészítése az önkormányzat felé,

ellátmány kezelése,

rendezvények technikai előkészületeinek koordinálása,

karbantartások, kisjavítások felmérése, irányítása,

tanórán kívüli elfoglaltságok terembeosztásának kezelése.

Jogállásuk

Felettük a teljes körű munkáltatói jogokat az intézményigazgató gyakorolja.

Munkájukat az intézmény igazgatója irányítja. Feladataikat munkaköri leírás alapján végzik.

IV.A működés rendje, nyitva tartás

1. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7.00-20.00 óráig tart nyitva. (7.00-

23.00-ig biztonsági szolgálat működik az intézményben). A tanítási szünetek alatt a nyitva

tartás szünetel. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő nyitva tartást is

megállapíthat.

2. Az iskolában a tanítási órákat a pedagógiai program alapján 8.00 óra és 14.20 között kell

megszervezni. A tanulóknak a tanítás megkezdése előtt 10 perccel az iskolában kell lenniük.

A tanórán kívüli foglalkozásokat 11.50 órától 17.00 óráig kell megszervezni. A napközis

csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók

órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.30 óráig tart. 17.00 óráig napközis ügyeletet

biztosítunk.

Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő tanítási- és munkarendet is megállapíthat.

A tanítási napokat s az egyes tanítási órákat az osztálynaplóban sorszámozni kell. A tanítási

napokat az osztályfőnök, a tanítási órákat a szaktanár írja be. A tanulmányi kirándulásokat

tanítási napnak kell tekinteni. A tanulók 7.00 órakor jöhetnek be az iskolába. A napközis

tanulók 7.00 órától 7.45-ig az ebédlőben reggeliznek, a nem napközis tanulók a zsibongóban

gyülekeznek és 7.30-ig ott tartózkodnak. 11.40-től 14.00 óráig tart az ebédeltetési idő. A

tanítás megkezdése előtt 3 perccel jelzőcsengetés jelzi, hogy a nevelővel együtt a teremben

megkezdődött a tanítási órákra való felkészülés.

A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke /

távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes/, illetve a részére órát tartó szaktanár

írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés

hiányában - az iskola elhagyására csak az igazgató vagy igazgatóhelyettes adhat engedélyt.


14

A tanítási órák időtartama: 1. óra 8.00 – 8.45

2. óra 8.55 – 9.40

3. óra 9.55 – 10.40

4. óra 10.55 – 11.40

5. óra 11.50 – 12.35

6. óra 12.45 – 13.30

7. óra 13.35 – 14.20

A szünetek időtartama: 1. szünet 10 perc

2. szünet 15 perc

3. szünet 15 perc

4. szünet 10 perc

5. szünet 10 perc

6. szünet 5 perc

A szünetekben a tanulók tartózkodási helyét a házirend szabályozza.

- Az első osztályokban – a szoktatás és az átmenet megkönnyítése érdekében – el lehet térni a

45 perces tanóráktól 1 hónapig, az összevont tanulócsoportokban 1 hónapon túl is.

Nevelői ügyeletet tartunk:

- reggel 7.00 – 7.30-ig a zsibongóban,

- reggel 7.30 – 7.45-ig a folyosókon,

- reggel a testnevelési öltözőknél, 7.45-től,

- reggel 7.45-8.00-ig a tanteremben az első órát tartó nevelő,

- ebédidő alatt az ebédlőben 11.40 – 14.00-ig,

- tanítási szünetekben a folyosókon vagy az udvaron,

- napközis ügyelet 16.30 – 17.00-ig tart.

- Ügyeletre minden pedagógus beosztható. A beosztást a nevelők kérését figyelembe véve az

igazgatóhelyettesek készítik el. Az ügyeletes nevelők feladata a házirend betartásának

biztosítása.

- A tanulói ügyeletet a 7-8. osztályosok és az összevont tanulócsoport 7-8. osztályos tanulói

látják el. Május hónaptól a 6. osztályos tanulók is részt vesznek az ügyelet ellátásában.

- Az ügyeletátadás és értékelés a felső tagozaton kéthetenként a második szünetben történik.

Az értékelés megszervezéséért a diákönkormányzat vezetője felelős.

- Az iskolai élet rendjét külön házirend szabályozza.

- Azoknak a nevelőknek, akiknek első órájuk van, 7.45 órára kell megjelenniük az

osztályokban. A később kezdő nevelőknek az óra ill. a foglalkozás kezdése előtt 15 perccel

kell megérkezniük az iskolába.

- A nevelők - ha erre lehetőségük van - aznapi távolmaradásukat 7.45-ig kötelesek jelenteni.


15

- Helyettesítésre minden pedagógus kötelezhető a közalkalmazotti törvényben foglaltak

szerint. Kijelölésnél a szakmai szempontokat és az arányos terhelését kell figyelembe venni.

A helyettesítési rendet - a nevelők kérését figyelembe véve - az igazgatóhelyettesek készítik

el, az órarendhez igazodva.

- A napi helyettesítési beosztást a tanári szobában lévő hirdető táblára kell kifüggeszteni.

Minden nevelő köteles naponta tájékozódni helyettesítési kötelezettségéről.

- A naplót az első órát tartó nevelőnek kell bevinni az osztályba, az utolsó órát tartó nevelő

pedig elhelyezi a tanári szobában lévő szekrényben.

3. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik, 8.00-14.00-

ig.

4. Tanítási szünetek alatt az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik.

Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézményvezető állapítja meg.

5. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmény a helyben szokásos

módon nyilvánosságra hozza.

6. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az intézményvezető és

igazgatóhelyettesei közül legalább egy személy vagy a helyettesítésüket a szervezeti

és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó az

intézményben tartózkodik.

7. Az iskola épületét, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit

rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A tanulók az iskola létesítményeit,

helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják.

8. Az iskola tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény

területére kötelessége:

- az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési

tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme,

- az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése,

- a tűz- és balesetvédelemi előírások betartása,

- a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és más belső szabályzatok rájuk

vonatkozó előírásainak betartása.

9. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a nyitva tartás

kérdésében a Szülői Szervezetet véleményezési jog illeti meg.

V. A tanév helyi rendje

A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét,

programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek

véleményének figyelembevételével.


16

A tanév rendje és annak közzététele

A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb

eseményeket és időpontokat:

a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,

az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,

a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,

a vizsgák (osztályozó-, javító-, helyi) rendjét,

a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül,

a bemutató órák és foglalkozások rendjét,

szülői értekezletek és fogadóórák rendjét,

a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét.

A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi

előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői

értekezleten pedig a szülőkkel..

A tanítási napok rendje

Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő

órarend alapján történik, pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben.

A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási óra időtartama) 8.00 órától 14.20 óráig

tart. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák

időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8.00 órakor kezdődik, nulladik óra nem

tartható.

A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai

jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák

megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt, indokolt esetben, az igazgató és a vezető

helyettese tehet. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.

Az óraközi szünetek rendje

Az óraközi szünetek időtartama: 10-15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint.

Minden szünet ideje alatt – a tanulók egészsége érdekében – a tantermekben szellőztetni kell.

Az óraközi szünetet (áprilistól októberig) a tanulók – egészségük érdekében – lehetőség

szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére! Ez alól csak a tízórai szünet

a kivétel.

Az intézményi felügyelet rendszabályai

Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti

kötelező tanítási órák és a tanórán kívül foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a

foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a

tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes

pedagógusok látják el.


17

Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend

beosztásáért az igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes

helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a

felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza.

Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, amelynek szabályai a

házirendben találhatók.

VI. Az intézmény munkarendje

A vezetők intézményben való tartózkodása

Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia.

Ezért az intézmény vezetője, a vezető helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes

vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén a szervezeti és működési

szabályzatban rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó

személyt.

A közalkalmazottak munkarendje

Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos

jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri

leírásait az igazgató készíti el. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be

kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést

az intézmény megbízott munkatársa tartja.

A pedagógusok munkarendje

A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási

intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje (a törvény szerint 40 óra) kötelező

órákból, valamint a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a

szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből

áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a

pedagógusok egyenletes terhelése.

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az

intézményigazgató-helyettes állapítja meg. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató

engedélyezi.

A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli

ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie.

A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának

ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás

elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén lehetőség szerint szakszerűen kell


18

helyettesíteni.

A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A

rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése

előtt negyed órával jelezni kell az intézményvezető helyettesének.

A nem pedagógus munkakörűek munkarendje

Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési

rendjét az intézményigazgató állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi

munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak

zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak távolmaradásukról értesíteniük kell közvetlen

felettesüket vagy az igazgatóhelyettest.

A tanulók munkarendje

A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza

meg.

A házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után –

az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a

pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az

intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező.

VII.A tanórán kívüli foglalkozások rendje

Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei

szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a

tanulók közössége, a szülői szervezet, továbbá a szakmai munkaközösségek

kezdeményezhetik az intézményvezetőnél.

A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 10-ig hirdeti meg, és a tanulók

érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-ig választhatnak közülük.

A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező.

A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti

tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt.

A napközis és a tanulószobai foglalkozások

Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és


19

tanulószobai ellátását.

A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni.

A napközis foglalkozások rendje:

a tanítási órák után folyamatosan következik a napközis munka

közös ebédelés, levegőzés, pihenés

egységesen 14.30 órakor kezdődik a tanulási idő

15.30 órától 15.45 óráig uzsonnaidő

16.30-17.00 órától ügyelet

A tanulószobai foglalkozások rendje:

önálló ebédelés a tanórák után

13.45 órától 15.45 óráig tanulási idő

Szakkörök

A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől

függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az intézményvezető bízza

meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a

látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör

működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi

osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja.

Énekkar

Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott

időkeretben.

Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének

igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az

intézményvezető által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai

ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola

viseli.

Diáksportkör

A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport

megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő

tanárok.

Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági (kosárlabda, kézilabda,

tollaslabda, labdarúgás) foglalkozásokon és versenyeken való részvételre.


20

A könyvtár

Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll

a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb

információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik.

A könyvtár szervezeti és működési szabályzata, a gyűjtőköri leírás az intézmény szervezeti és

működési szabályzatának mellékletét képezi.

Felzárkóztató foglalkozások

A foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való

felzárkóztatás.

A foglalkozást az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja. Az első négy évfolyam

korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára történnek. Az

ötödik évfolyamtól a felzárkóztató foglalkozás differenciált foglalkoztatás keretében – egyes

tanulók vagy kijelölt tanulócsoportok számára – a szaktanárok vezetésével történik.

Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások

Versenyek és bajnokságok

A diákok tanulmányi, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele

kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges.

Tanulóink az intézményi, a települési, területi és az országos meghirdetésű versenyeken

vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai

munkaközösségek határozzák meg, és ők felelősek a lebonyolításukért is. A szervezést a

munkaközösség-vezető irányítja.

A versenyre való tanári felkészítés után a tanuló részvétele, az iskola képviselete a versenyen

kötelező.

Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások

Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, amelyek célja – a

pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének

megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése.

A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon vagy tanítási

szünetben szervezhetők.

A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni.

Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési

kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az

ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek

vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is

hozzájárulhat.


21

A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program

zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az

elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is.

A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok

Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos

külföldi utazáshoz, amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport- és tudományos

rendezvény, az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő,

csoportos utazás esetén az utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy

hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell

a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a részt vevő tanulók számát, a

kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.

Kulturális intézmények látogatása

Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a

tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok

számára. Tanítási időben történő látogatáshoz az igazgató engedélye szükséges.

Egyéb rendezvények

Az iskola tanulói közösségei, a diákönkormányzat, szakkörök egyéb rendezvényeket is

szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt

benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják

venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.

VIII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

1. A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény éves munkatervében meghatározott

ellenőrzési terv szerint az intézményvezető és helyettesei végzik, a szakmai

munkaközösségek vezetői, a minőségbiztosítás éves munkatervében rögzített felelősök

segítik. Az igazgató az általa szükségesnek ítélt esetben az ellenőrzési jogkörét a Ktv. 54.§

(3) bek. szerint átruházhatja.

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének az intézményben alkalmazott módszerei

nevelési-oktatási folyamathoz szükséges dokumentumok ellenőrzése,

( tanmenetek, naplók, stb.)

tanórák látogatása,

tanórán kívüli tevékenységek ellenőrzése,

ügyeleti munka ellenőrzése,


22

SZMSZ-ben foglaltak betartásának ellenőrzése.

3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:

A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen:

előzetes felkészülés, tervezés,

a tanítási óra felépítése és szervezése,

a tanítási órán alkalmazott módszerek.

- A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási

órán.

- Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. /Tantárgyi

eredménymérések/.

- (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata

alapján az iskola vezetősége és az igazgatója határozza meg.)

- A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás.

- A pedagógusok munkafegyelme.

- A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása.

- A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága.

- A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja.

- A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása.

Az intézményen belüli általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést végző, illetve

az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a "Belső ellenőrzési szabályzat" c. igazgatói

utasítás határozza meg.

Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző,

illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési

terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.

4. A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul

megteszi a szükséges intézkedéseket.

IX. A belépés és benttartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet

1. Az intézményben a nyitva tartás ideje alatt, valamint egyéb időben az intézményvezető

utasítása szerint biztonsági szolgálat működik. Az intézménybe belépni, az intézményben

tartózkodni a biztonsági szolgálat tudomásával lehet, kivéve azokat a dolgozókat, akiknek

a belépés és benntartózkodás egyéb időben is munkaköri kötelessége.


23

2. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyeit

intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.

(pl.: helyiségbérlet esetén).

- Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a biztonsági szolgálat

ellenőrzi.

- Az iskolába érkező külső személyeket a biztonsági szolgálat köteles nyilvántartani.

(A belépő neve, a belépés célja, a belépés és a távozás ideje).

- Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a

megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.

3. Az intézményben 7.00 – 17.00-ig ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott

épület- vagy udvarrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek

rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.

4. Az intézményben egyidejűleg 11 fő nevelő lát el ügyeleti teendőket az alábbi területeken:

zsibongó,

folyosók, (szintenként)

ebédlő,

udvarok,

napközis terem

5. Az ügyeletet ellátó nevelők teendőiket meghatározott beosztás szerint végzik, az alábbi

időbeosztásban:

7.00 – 7.30-ig (zsibongó)

7.30 – 7.45-ig (folyosókon)

7.45-8.00-ig (osztálytermekben)

11.40 – 14.00-ig (ebédlő)

8.00 – 13.30-ig (folyosókon, udvaron)

16.30 – 17.00-ig (napközis terem)

6. A tanulók pedagógiai felügyeletét az intézmény az érkezéstől az órarendi órák befejezéséig

az óraközi szünetek alatt és a tanórákon az alábbiak szerint biztosítja:

a tanulók felügyelete a folyosókon és az udvaron az óraközi szünetek alatt – beleértve ebbe

az első órát megelőző és az utolsó órarendi órát megelőző szünetet is – az ügyeletes

nevelők kötelessége. Alsó tagozaton a negyedik és ötödik óra közötti szünetben az ötödik

órát tartó nevelő látja el a folyosói ügyeletet.

ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán vagy elkésik, továbbá ha a tanóráról engedély nélkül

távozik, a szaktanár megteszi a házirendben előírt intézkedéseket;

ha a tanuló az órarendi órák befejezése előtt engedély nélkül távozik az intézményből, az

osztályfőnök vagy az órát tartó nevelő megteszi a házirendben előírt intézkedéseket.

7. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán, hiányzónak minősül, a foglalkozást tartó

pedagógus bejegyzi a naplóba. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.


24

8. Az 5 percet elérő vagy meghaladó késések idejét össze kell adni. Amikor ez az idő eléri a

negyvenöt percet, igazolt vagy igazolatlan órának minősül, az osztályfőnök a

gyermekvédelmi felelőssel közösen megpróbálják felderíteni a késés okát, indokolt esetben

kezdeményezik a kapcsolat felvételét a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a fenntartó

Önkormányzattal.

9. Az iskolán kívül szervezett órarendi foglalkozások esetén a pedagógiai felügyeletet a

foglalkozást tartó pedagógus látja el.

10. Az órarendi órák befejezése után az intézmény 17.00-ig biztosít pedagógiai felügyeletet a

tanulóknak. A tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt a tanuló felügyeletét a foglalkozást

tartó pedagógus látja el. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán kívüli foglalkozáson vagy

elkésik, továbbá ha a foglalkozásról engedély nélkül távozik, a szaktanár megteszi a

házirendben előírt intézkedéseket.

11. Az iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét az intézményvezető által kijelölt

pedagógusok biztosítják.

12. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a belépés és

benttartózkodás rendje kérdésében a Szülői Szervezetet véleményezési jog illeti meg.

X. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája,

a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

1. A nevelőtestületet az igazgató vezeti, az igazgatóhelyettesek közreműködésével előkészíti

a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat. A

döntés-előkészítést, szervezést és ellenőrzést az intézményi minőségirányítási szervezet az

intézményi minőségirányítási programban meghatározottak szerint segíti.

2. Az igazgatóhelyettesek közötti feladatmegosztás:

- Az I-es sz. igazgatóhelyettes felelős az 1-4.évfolyam, összevont és a napközis csoportok

irányításáért,

- A II-es sz. igazgatóhelyettes felelős a 5-8.évfolyam irányításáért,

A helyettesítés rendje:

- Az igazgatót távolléte esetén a II. igazgatóhelyettes, ha a II. sz igazgatóhelyettes is távol

van, az I. sz. igazgatóhelyettes helyettesíti.

- A II. sz . igazgatóhelyettest távollétében az igazgató és az I.sz. igazgatóhelyettes helyettesíti

- Az igazgató és az igazgatóhelyettesek távolléte esetén az igazgatót gazdasági ügyekben a

gazdasági vezető helyettesíti.

- 7 óra 30 perctől 16 óráig az iskola igazgatójának vagy helyettesei közül az egyiknek az

iskolában kell tartózkodnia.

- Az igazgató hetente vezetői megbeszélést tart. A kibővített vezetői megbeszéléseken –

melyet havonta tartunk - részt vesznek a munkaközösség-vezetők, a közalkalmazotti tanács

elnöke és tagjai, a szakszervezet képviselője, a diákönkormányzat vezetője, a


25

minőségbiztosítási csoport vezetője, és a gyermekvédelmi felelős. A megbeszélésről

feljegyzés készülhet.

A magasabb vezetők kinevezése

138/1992. (X.8.) korm. rendeletben módosultak a magasabb vezetői munkakörre vonatkozó

előírások. A változtatások lényege az, hogy 2009-től a közalkalmazottak jogállásáról szóló

törvény hatálya alá tartózó intézményekben nemcsak a vezető, de a helyettese is magasabb

vezetőnek minősül, ezért ilyen megbízás ellátására pályázatot kell kiírni. A pályázatot az

intézményvezető írja ki.

A pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő és a technikai alkalmazottak munkáját az

igazgató az igazgatóhelyettesekkel megosztva irányítja és ellenőrzi.

Az iskola szervezeti egységei

Az iskola szervezeti egységei: A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll:

- alsó tagozat, (igazgatóhelyettes)

- felső tagozat, (igazgatóhelyettes)

- a nevelést és az oktatást segítő egység.

Az intézményigazgató

Felel:

az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű

igénybevételéért;

az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek

megfelelő ellátásáért;

az intézmény gazdálkodásában, a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság

követelményeinek érvényesítéséért;

a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak

hitelességéért;

a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért;

az intézményi számviteli rendért;

a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés

megszervezéséért és hatékony működéséért;

az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért;

a pedagógiai, közművelődési, gondozó-nevelői munkáért;

a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért;

az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségfejlesztési rendszerének

működtetéséért;

a gyermek- és tanulóbalesetek megelőzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a

feladatellátás ellenőrzéséért;

a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálata megszervezésének

ellenőrzéséért;


26

a pedagógus, közművelődési és gondozói középtávú továbbképzési terv, valamint az éves

beiskolázási terv elkészítéséért, a szakalkalmazottak továbbképzésének megszervezéséért;

a közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű

információszolgáltatásért, a statisztikai adatszolgáltatásért;

a közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetéséért, az adatvédelmi

szabályok megtartásáért, a vagyonnyilatkozatok őrzéséért;

az intézmény által rendezett nemzeti, társadalmi ünnepek megszervezéséért,

a jogszabály szerinti más vezetői feladatok ellátásáért.

Feladata:

a szakalkalmazotti értekezlet, az alkalmazotti közösség értekezlete, a szakmai, tanácsadó,

döntés-előkészítő fórumok üléseinek előkészítése, vezetése, a szakmai fórum vezetése, a

döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;

szakmai együttműködés irányítása és szervezése a nevelési egységek között, valamint a

nevelési egységek és a közművelődés között;

a nevelő, oktató, közművelődési és gondozó-nevelői munka irányítása és ellenőrzése az

intézményegység-vezetőkön keresztül, az intézményegységek tevékenységének

koordinálása;

az intézmény mentálhigiénés tevékenységének és környezetvédelmi munkájának

irányítása;

az intézmény gazdasági működésének irányítása, belső ellenőrzésének megszervezése, az

üzemelés folyamatosságának, gazdaságosságának figyelemmel kísérése;

a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez, a pedagógiai-

művelődési program megvalósításához szükséges személyi, tárgyi és módszertani

feltételek biztosítása;

a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, a közalkalmazotti tanáccsal való

együttműködés, a diákönkormányzattal, illetve a szülői szervezetekkel való

együttműködés az intézményegység-vezetők bevonásával;

gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört, kizárólagos jogkörébe tartozik a 50.000 forint

értékhatárt meghaladó összegben a megrendelésre, kivitelezésre, szállítási szerződésre

vonatkozó kötelezettségvállalás;

ellátja a pályáztatói feladatokat az intézményvezetői beosztások tekintetében;

eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségének a közalkalmazottak

foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben;

kiadja az intézményen belüli különböző szabályzatokat;

kialakítja és működteti az intézményen belül azokat a folyamatokat, amelyek biztosítják a

rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és

eredményes felhasználását;

dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály

vagy kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat, egyéb belső szabályzat nem utal

más hatáskörébe, dönt az intézményen belüli hatásköri és egyéb vitákban, kivizsgálja a

bejelentéseket és panaszokat;

ellátja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséghez kapcsolódóan a munkáltatói jogkör

gyakorlójához utalt feladatokat: tájékoztatást ad a kötelezettség fennállásáról és

esedékességéről, gondoskodik a vagyonnyilatkozat őrzéséről, szükség esetén ellenőrzési

eljárást kezdeményez;

gondoskodik a katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi, valamint a munkavédelmi feladatok

ellátásáról (részletes feladatait a munkavédelmi szabályzat és a tűzvédelmi szabályzat


27

tartalmazza);

teljes körűen képviseli az intézményt külső szervek előtt, de a képviseletre meghatározott

ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat;

ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott –

feladatokat.

A helyettesítés rendje

3. Az intézményvezetőt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott rend szerint az

intézményvezető helyettesei helyettesítik. Egyidejű akadályoztatásuk esetén a vezetői,

vezető-helyettesi feladatokat az intézményvezető által kijelölt közalkalmazott látja el. Ha

az intézményvezető a vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazottat nem tudta kijelölni,

akkor a vezetők helyettesítését az alsó tagozaton az alsós munkaközösség vezető, felső

tagozaton a munkaközösség vezető látják el.

4. A vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény

biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre – az intézményvezető eltérő

írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók

biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

5. A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése

után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről.

6. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját

megtartani, az illetékes igazgatóhelyettes gondoskodik az eseti helyettesítésről az alábbiak

szerint: Szakos ellátottság valamint a helyettesítési rend szerint. (H1)

7. Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az

intézmény – szükség szerint az órarend módosításával – gondoskodik arról, hogy a

távollévő pedagógust azonos szakos pedagógus tudja tartósan helyettesíteni.

XI.A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája

1. Az iskolai szülői szervezetet az osztályok szülői közösségei alkotják. Az iskolai szülői

szervezet döntéshozó testülete az iskolai szülői szervezet választmánya, amelybe az

osztályok szülői közösségei osztályonként 3 fő szülőt delegálnak. Az iskolai szülői

szervezet választmányába delegált tagjainak megbízása visszavonásig érvényes. Az iskolai

szülői szervezet választmánya dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének és

tisztségviselőinek megválasztásáról.

2. Az iskolai szülői szervezet választmányának értekezlete akkor határozatképes, ha azon az

érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű

szótöbbséggel hozza.

3. Az iskolai szülői szervezet választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább 3

alkalommal össze kell hívnia. Értekezletetek közötti időben szükség szerint tájékoztatja a

szülői szervezet választmányának elnökét az iskolai szülői választmány döntését igénylő

kérdésekben.


28

4. Az iskola igazgatója és igazgatóhelyettesei a szülői választmány értekezletein részt

vesznek. Észrevételeikkel, javaslataikkal, információkkal segítik a szülői választmány

munkáját. Az iskola igazgatója minden tanévben tájékoztatást ad a tanév feladatairól.

Igényli az iskola szintű rendezvények lebonyolításához a szülők segítségét. A szülői

észrevételeket, javaslatokat az intézmény vezetése figyelembe veszi és hasznosítja azokat.

5. Az iskola igazgatója a szülői szervezet választmányának elnökét meghívja az iskolai

rendezvényekre.

6. A szülői szervezet döntési és véleményezési jogkörét az 1993. évi LXXIX. Törvény a

közoktatásáról 59.§-ában foglaltak szerint gyakorolja.

7. Az osztályfőnökök az osztály szülői közösségével tartanak kapcsolatot. Együttműködnek

nevelési-oktatási kérdések megoldásában, osztályrendezvények, kirándulások

lebonyolításában.

Az iskolai Szülői Szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:

- megválasztja saját tisztségviselőit,

- kialakítja saját működési rendjét,

- az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,

- képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik

érvényesítésében,

- véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az

szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal

kapcsolatosak.

- véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi

kérdésben,

- a tanítás nélküli munkanapok rendjéről,

- a legmagasabb tankönyvárak meghatározásában.

Javaslati joga van:

- a nevelési és oktatási intézmény irányításával kapcsolatban,

- vezető személyét illetően.

A szülők szóbeli tájékoztatási rendje

Az intézmény – a Kt.-nek megfelelően – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli

tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos

tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik.


29

A szülői értekezletek rendje

Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként három, a munkatervben

rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi

szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az

osztályban oktató nevelőket, új pedagógusokat is.

A három szülői értekezlet közül az egyiken az osztály életkori sajátságainak megfelelő

pedagógiai, pszichológiai témával foglalkozik az osztályfőnök.

Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető az osztályfőnök, a szülői

szervezet képviselője, a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

A szülői fogadóórák rendje

Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a

szülők számára.

Az intézmény tanévenként 3, a munkatervben rögzített időpontú, közös szülői fogadóórát tart.

A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az

intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne

gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett

pedagógussal.

A szülők írásbeli tájékoztatási rendje

Az intézmény a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott

tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Az intézmény havonta tájékoztatja a szülőt gyermeke

magatartásáról, szorgalmáról. Félévkor a félévi bizonyítványt dokumentálja a tanuló

előmenetelét, 1-4. évfolyamon szöveges értékeléssel, 5-8. évfolyamon az érdemjegyek

bejegyzése számmal történik, kivétel a magatartás és szorgalom.

Az intézmény továbbá tájékoztatja a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és

a szükséges aktuális információkról is.

A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelést, érdemjegyet és írásos

bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni,

azt dátummal, kézjeggyel ellátni. A szóbeli feleletet aznap, az írásos számonkérés eredményét

a feladat kiosztása napján kell beírni.

Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek

azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetből a hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló

tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell

bejegyezni.


30

XII. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok

ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések

1. A nevelőtestület döntési jogkörét a tanuló magasabb évfolyamra lépésének és –

jogszabályban meghatározott esetben – osztályzatának megállapításakor az osztályban

tanító tanárok értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja.

2. Az osztályozó értekezletet az igazgató vezeti, aki az osztályozó értekezletet követő

nevelőtestületi értekezleten beszámol az osztályozó értekezleten hozott döntésekről a

nevelőtestületnek.

3. Az osztályozó értekezlet átruházott jogkörét nem adhatja tovább. Az osztályozó

értekezleten hozott döntésekre egyébként a nevelőtestületi döntésekre vonatkozó

szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

4. A nevelőtestület vizsgahalasztás engedélyezésére vonatkozó jogkörét az igazgató

gyakorolja, aki a félévi és a tanév végi értekezleteken beszámol az e jogkörében hozott

döntésekről.

XIII. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális

ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben

rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel.

Intézményünk közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében,

megszüntetésében, ennek érdekében együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a

gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel

és hatóságokkal.

1. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval. A kapcsolattartás az igazgató

feladata. A kapcsolattartásban közreműködnek az igazgatóhelyettesek, továbbá az ügyek

meghatározott körében a munkaközösség vezetők.

2. Az intézmény támogatására létrejött alapítványok esetén a kapcsolattartás formáját és

módját ezen alapítványok alapító okirata határozza meg.

3. Az intézmény jogszabályban előírt kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal és az

iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval. A kapcsolattartás az

igazgató feladata, a kapcsolattartásban közreműködik az ifjúságvédelmi felelős.

4. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának

állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

- Zsámbék Város Önkormányzattal, mint fenntartóval,

- nevelési értekezletekre meghívó, részvétel

- városi ünnepeken való részvétel

- iskolai rendezvényeken való részvétel

- egyeztető megbeszélések (pl. költségvetés)

- önkormányzati üléseken való részvétel

- napi kapcsolat tartása telefonon


31

- Tök Községi Önkormányzattal,

- községi ünnepeken való részvétel

- iskolai rendezvényeken való részvétel

- napi kapcsolat tartása telefonon

- Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Iroda

Budapest, 1077 Dohány u. 54.

- levélben és telefonon

- Vujicsics Tihamér Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Zsámbéki Gungl József tagintézménye


- közös rendezvények

- személyes napi kapcsolattartás

- Wettenbergschule Gesamtschule

Wettenberg Schaal 60.

- diákcsere

- Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola, Gimnázium és

Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

2072 Zsámbék, Zichy tér 3.

- rendezvényeken való részvétel

- Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola

Zsámbék, Petőfi S. u 13.

- pályaválasztási együttműködés

- rendezvényeken való részvétel

- Premontrei Napközi Otthon

Zsámbék, Petőfi S. u 13.

- az osztályfőnökök és gyermekvédelmi felelős szükség esetén megbeszélést tartanak a

napköziotthon nevelőivel

- tankönyvtámogatás egyeztetése

- "Alapítvány a Zsámbéki Általános Iskoláért"

2072 Zsámbék, Honvéd u. 4

- alapítványi értekezlet – az alapítványi pénz felhasználása, határozathozatal

- Napköziotthonos Óvoda

Zsámbék, Magyar u. 5.

- a leendő első osztályosok felmérése, fogadása

- az iskola bemutatkozása


- logopédiai szakszolgáltatás


32

- Napsugár Óvoda

Tök, Kútvölgy 9.

- a leendő első osztályosok felmérése, fogadása

- az iskola bemutatkozása


- logopédiai szakszolgáltatás

- Bocskai István Általános Iskola, Páty

- gyógytestnevelési szakszolgáltatás

- Általános Iskola, Budajenő

- gyógytestnevelési szakszolgáltatás

5. Az eredményes nevelő-oktató munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot

tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel:

- Német Nemzetiségi Önkormányzat Zsámbék

Kapcsolattartásért felelős: Kovács Mária igazgató

- nemzetiségi délután és est kétévente az iskola rendezésében

- rendezvényekre való meghívás és részvétel

- az iskolát érintő kérdésekről való tájékoztatás az önkormányzati üléseken

- Cigány Kisebbségi Önkormányzat

Kapcsolattartásért felelős: Kovács Mária igazgató

- roma származású tanulók támogatása,

- rendezvényekre való meghívás és részvétel

- Zsámbék és Tök Gyermekjóléti Szolgálata

Kapcsolattartásért felelős: gyermekvédelmi felelős,

- a gyermekvédelmi felelős szükség esetén tájékoztatja a gyermekvédelmi felelősét

- a tankönyvtámogatás elosztásán való részvétel

- Boldog Gertrúd Központ

Kapcsolattartásért felelős: gyermekvédelmi felelős,

- a gyermekvédelmi felelős hetente egyszer esetmegbeszélésen vesz részt

- egyeztetés a veszélyeztetett tanulókat érintő kérdésekben

- hetente egy alkalommal az iskolában munkatársai fogadónapot tartanak tanulóinknak

- Művelődési Ház Zsámbék

Kapcsolattartásért felelős: igazgató, igazgatóhelyettesek, DÖK vezetője, szabadidő-

szervező

- a DÖK vezetője szeptemberben tájékozódik a Művelődési Ház programjáról, esetleges

kéréseit írásban nyújtja be,

- közösen rendezzük a Gyermeknapi Majálist

- a Művelődési Ház által rendezett Nyári Színház előadásaira kapott tiszteletjegyet

jutalomként osztjuk szét iskolánk tanulói között


33

- Zsámbék Sportegyesület

Kapcsolattartásért felelős: ISK vezető

- az iskola biztosítja az utánpótlást

- téli alapozó edzésekre bérbe adjuk a tornatermet

6. A felsoroltakon kívül további intézményi kapcsolatok felvételéhez és fenntartásához

nevelőtestületi döntés szükséges, amely meghatározza kapcsolat formáját és módját.

7. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a külső kapcsolatok

kérdésében a Szülői Szervezet véleményezési jog illeti meg.

XIV. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos

feladatok

A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai

Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény

jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége.

A nemzeti ünnepek és megemlékezések rendezése és megtartása a tanulók nemzeti

identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai

közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a

tanulókat az egymás iránti tiszteletre nevelik.

1. Az iskola emblémája: Zichy Miklós arcképe

2. Az iskola zászlója, címere ( 1db világoskék színű, középen Zsámbék címerével; 1 db

magyar zászló, közepén címer, Zichy Miklós Általános Iskola felirattal) elhelyezése a

zsibongóban.

3. Iskolai ünnepségek:

tanévnyitó ünnepség;

ballagási ünnepség;

tanévzáró ünnepség;

4. Iskolai megemlékezések:

Aradi vértanúk emléknapja (október 6.);

Október 23. nemzeti ünnep;

Március 15. nemzeti ünnep;

5. Hagyományos rendezvények:

Mikulás ünnepség;

Karácsonyi ünnepség;

Farsangi bál;

Nemzetiségi napok;


34

Kulturális napok;

Zichy napok;

Megemlékezés a Föld napjáról valamint a Madarak és fák napjáról;

Házi sport- és tanulmányi versenyek;

6. Az iskolai ünnepségeken ünnepi öltözetben kell megjelenni. Az ünnepi öltözet fehér blúz

vagy ing, sötét szoknya vagy nadrág.

7. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények időpontját a tanév rendje alapján

az iskola éves munkaterve határozza meg. A rendezvények szervezésével, az ünnepi műsor

összeállításával és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a felelősök megnevezésével a

munkaterv határozza meg.

8. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az ünnepélyek,

megemlékezések rendje és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok kérdésében az

iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

A hagyományápolással kapcsolatos feladtok

A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a

munkatervben határozzuk meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre,

tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a

pedagógusok és a tanulók számára – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve –

egyenletes terhelést jelentsen. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a

pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.

XV. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

1. Az iskolaorvosi felügyelet és ellátás éves rendjét az igazgató az iskolaorvossal és a

védőnővel egyezteti. Az együttműködés előkészítése és lebonyolítása az intézmény

gyermekvédelmi felelősének közreműködésével történik.

2. Az iskolaorvos előzetes egyeztetés szerint szűrő vizsgálatot tart (tanévenként

meghatározott időpontban)

- a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

- fogászat: évente 1 alkalommal,

- belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal,

- szemészet: évente 1 alkalommal,

- fülészet: évente 1 alkalommal,

- a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal,

- a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,


35

- a tanulóknak az iskolai védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát évente / a

jelzések alapján/ több alkalommal.

Az intézményigazgató és az iskolaorvos közötti megállapodás alapján az iskola-egészségügyi

ellátás az alábbi területekre terjed ki:

a tanulók évfolyamonkénti vizsgálata és ortopéd szűrése,

a könnyített és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése,

a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése,

színlátás és látásélesség vizsgálata,

fogászati kezelés.

A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni,

hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja,

Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő a tanév elején elkészített, az intézményvezetőnek

leadott ütemtervben jelzi. Az osztályfőnököket, akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy

osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek, az iskolatitkár tájékoztatja az

aktuális egészségügyi ellátásról. A szülőt minden esetben tájékoztatni kell.

A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje

Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést.

A tanulók hetente az órarendbe illesztetten 2-3 testnevelésórán vesznek részt, a többi napon a

testnevelő tanárok tömegsport keretében tartanak számukra testedzéseket. Az egészséges

tanulókat testnevelésóráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel, szakorvosi

vélemény alapján. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy

részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy

gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra.

A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi

testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell

végrehajtania.

Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembevételével – a tanulókat gyógytestnevelési

foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár

vezeti. A gyógytestnevelési foglalkozásokon az érintett tanulók számára szükséges speciális

gyakorlatokat végeznek.

A gyógytestnevelési ellátás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére.

Az egészséges életmódra nevelés

A gyermekek, tanulók egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az

egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos, védőnő, külső szakember az osztályfőnök

kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat.


36

Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól

(dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) az életkoruknak megfelelő módon

tájékozódhassanak.

A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a rendszeres

egészségügyi felügyelet és ellátás rendje kérdésében a Szülői Szervezet véleményezési jog

illeti meg.

XVI. Intézményi védő, óvó előírások

A nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, más alkalmazottainak feladatai a

tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, baleset esetén

1. Minden pedagógus kötelessége, hogy a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi

épségük megőrzéséhez szükséges ismeretet átadja, azok elsajátításáról meggyőződjön.

Kötelessége továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye

fennáll, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket.

2. Az intézményegység vezetője, vezetőhelyettese, gondnoka a tanév eleji bejáráson

ellenőrzi, hogy az épület, a tantermek, a bútorok, az eszközök biztonságos működtetésének

feltételei adottak-e.

3. A bejárásról jegyzőkönyv, a felmerült hibák, veszélyforrások elhárítására pedig intézkedési

terv készül.

4. A hibák, baleseti és veszélyforrások elhárítását a gondnok szervezi, teljesítését a

vezetőhelyettes ellenőrzi.

Intézkedések a veszély fennállása esetén

6. Amennyiben megoldható, a pedagógus kötelessége a veszély elhárítása. Ha számára

megoldhatatlan a veszély elhárítása, köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni az

intézményvezető helyettesét. A vezetőhelyettes feladata a veszélyforrás kivizsgálása, és az

elhárítás érdekében utasításadás a gondnoknak, karbantartónak, illetve külső szakember

bevonása a veszély elhárításába.

Intézkedések baleset esetén

7. A pedagógus haladéktalanul köteles jelenteni az intézményvezető helyettesének, ha

tanítványa balesetet szenvedett. Az intézményvezető helyettese, mérlegelve a baleset

súlyosságát, mentőt hív, illetve orvosi segítséget kér, és tájékoztatja a szülőt a balesetről.


37

8. Az intézményvezető köteles kivizsgálni a tanulóbaleseteket, és a jogszabályban

meghatározottak szerint azokat dokumentálnia kell, illetve eleget kell tennie a szükséges

bejelentési kötelezettségnek.

9. A három napon túl gyógyuló balesetekről a balesetvédelmi felelős jegyzőkönyvet készít, az

intézményegység vezetője pedig a jogszabály szempontjai alapján kivizsgálja az ügyet.

10. Gondatlanságból bekövetkezett baleset esetén az adott tanulócsoportot ismételt

balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni.

11. Amennyiben az intézményben vagy bármely, az intézmény által szervezett külső

rendezvényen, kiránduláson, egyéb programon tanulói baleset történik, a jelen levő,

intézkedésre jogosult intézményi alkalmazott szükség szerint értesíti a mentőket, a

tűzoltókat, a rendőrséget, a szülőket. Az intézmény vezetőjét minden tanulói balesetről

haladéktalanul értesíteni kell.

12. Tanulói baleset esetén az intézmény teljesíti az előírt bejelentési kötelezettségét. A

tanulói baleseteket a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 2. számú mellékletében előírt

nyomtatványon tartja nyilván, és haladéktalanul kivizsgálja a három napon túl gyógyuló

sérülést okozó tanulói baleseteket. Feltárja a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és

szervezési okokat. Ennek során lehetővé teszi a szülői szervezet és a diákönkormányzat

képviselője részvételét a baleset kivizsgálásában.

13. A súlyos balesetet (haláleset, érzékszerv elvesztése vagy jelentős károsodása,

életveszélyes sérülés, súlyos csonkulás, bénulás, elmezavar) azonnal bejelenti a

fenntartónak. A baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel

rendelkező személyt kell bevonni.

14. A balesetvédelmi felelős köteles a tanév zárása, értékelése előtt írásban beszámolni az

intézményvezetőnek a munkavédelmi-balesetvédelmi munkáról, a tanulóbalesetek

alakulásáról.

15. A szaktantermekben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak tanulók. A

szaktantermekben levő technikai eszközök, berendezések, anyagok használata csak az erre

hivatott és kiképzett szaktanár jelenlétében és engedélyével történhet.

16. Tanulói kísérlet előtt, géphasználat, eszközhasználat alkalmával a szaktanár eseti

balesetvédelmi oktatást tart.

18. A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai a tanulóktól elkülönített, e célra kijelölt

helyen dohányozhatnak.


38

19. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a

foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a

szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint a tanórai, tanórán kívüli

foglalkozás során, iskolai rendezvény előtt életkoruknak és fejlettségi szintjüknek

megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint

iskolai rendezvény előtt az osztályfőnök, tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson a

foglalkozást tartó pedagógus kötelessége. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni

kell.

20. A pedagógus – az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében

meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével – viheti be az iskolai

foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket.

21. A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb

eszközt, berendezést csak a szaktanár felügyeletével használhat. A szaktanár felügyelete

mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az

eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít.

22. A fokozattan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és

a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen munkaköri

leírásuk vagy, a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

23. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit

munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi

szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat

az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

24. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, óraközi

szünetekben és iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét ellátó pedagógus felelős a

tűz- és balesetvédelmi előírások betartatásáért.

25. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az intézményi

védő, óvó előírások kérdésében a Szülői Szervezetet véleményezési jog illeti meg.

XVII. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

Rendkívüli esemény

1. Rendkívüli eseménynek minősül a megszokott, mindennapos gyakorlattól eltérő


39

körülmény felmerülése, amelynek során egyedi eseti döntés válik szükségessé.

Ilyen esemény lehet például:

baleset,

bombával való fenyegetés,

tűz,

illetéktelen személy behatolása vagy bármely rendkívüli esemény.

A rendkívüli eseményt észlelő közalkalmazott feladata

2. A rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell az intézményvezetőjének, távollétében

helyettesének.

A vezetők feladatai

3. Az intézményben történt rendkívüli eseményről az igazgatóhelyettesek az

intézményvezetőt haladéktalanul tájékoztatni kötelesek.

Az igazgató intézkedik arról, hogy a fenntartó és más érintett hivatalos szerv értesítése

mielőbb megtörténjen.

Az épület elhagyása

4. Amennyiben a legkisebb gyanú vagy jel arra utal, hogy a gyermekek, tanulók testi épségét

az épületben maradás veszélyezteti, az épületet a tanulókkal, a gyermekekkel el kell

hagyni.

Ebben a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó pedagógusok, a kiürítési terv alkalmazásával

vesznek részt.

Bombariadó

5. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén intézkedést az intézményben az

intézményigazgató hoz. Akadályoztatása esetén a szervezeti és működési szabályzatban

szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.

6. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik.

7. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről az intézkedést végző

hatóság információja szerint az intézményigazgató vagy az intézkedéssel megbízott

személy azonnal dönt.

8. A bombariadó miatt kieső órák pótlásáról a téli, tavaszi és nyári szünidő terhére hoz


40

intézkedést az intézmény vezetője.

9. A rendkívüli eseményről, bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli

jelentésben értesíti a fenntartót.

10. Bombariadó esetén az érvényes bombariadó terve szerint kell eljárni, amely a

szervezeti és működési szabályzat melléklete.

11. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre:

- Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a

tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!

- A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában

segíteni kell!

- A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el

utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az

épületben.

- A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor

a nevelőnek meg kell számolnia!

Az intézményigazgató általános feladat- és hatásköre

gondoskodik az intézmény feladatainak ellátásáról

köteles intézkedni a felmerülő hiányosságok pótlásáról

a tűzvédelmi helyzetről köteles tájékoztatást adni a fenntartójának

a tűzvédelmi rendelkezések alapján a végzendő feladatokat folyamatosan ellenőrzi vagy

ellenőrizteti

ha a felelős a feladatát nem látja el, kezdeményezi a kártérítési eljárást

hatásköre szerint köteles gondoskodni a tűzvédelmi feladatok, a mentő és megelőző

tevékenységek ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításáról

12. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola

igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:

- a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,

- a veszélyeztetett épület jellemzőiről,

- az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),

- a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,

- az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,


41

- az épület kiürítéséről.

13. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a

rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell

intézkedni a további biztonsági intézkedésekről.

14. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény

minden dolgozója és tanulója köteles betartani.

15. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott

szombati napokon be kell pótolni.

16. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó terv"

c. igazgatói utasítás tartalmazza.

- A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi

szabályozását az "Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére - bombariadó terv" c.

igazgatói utasítás tartalmazza.

- A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő

megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős.

- Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv

alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az

iskola igazgatója a felelős.

A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden

tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.

- A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben

kell elhelyezni: porta, igazgatói iroda, gondnokság

17. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a rendkívüli

esemény, bombariadó esetén szükséges teendők kérdésében a Szülői Szervezetet

egyetértési jog illeti meg.

A tűzvédelmi felelős feladatai

megszervezi, lebonyolítja a tűzvédelmi oktatást;

folyamatosan ellenőrzi a tűzvédelmi szabályok és utasítások betartását;

elkészíti és jóváhagyatja az iskola tűzriadótervét, és ennek alapján megszervezi és

lebonyolítja a tűzvédelmi riadót;

kidolgozza és jóváhagyja a tűzvédelmi házirendet, gondoskodik tartalmának

ismertetéséről;

meghatározza és ismerteti az iskolai tűzjelzés módját;

a tűzvédelmet érintő változásokról tájékoztatja az iskola tűzvédelmi vezetőjét;

tűz esetén teljesíti riasztási és kárenyhítési kötelezettségeit;

kapcsolatot tart tűzvédelmi kérdésekben az illetékes tűzvédelmi hatóságokkal;

tevékenységéhez éves munkatervet készít, amelyben meghatározza az iskola dolgozói

tűzvédelmi képzésének tervét, az időszakos ellenőrzésének tervezett időpontját;


42

a tűzvédelmi szabálytalanságot elkövetőkkel szemben az iskola igazgatójánál fegyelmi

felelőségre vonást vagy büntetőeljárást kezdeményezhet;

a tűzvédelmi megbízott köteles figyelemmel kísérni a tűzvédelmi szabályok, előírások

megtartását, többek között:

– a nyílt láng, a dohányzás tilalmára vonatkozó táblák kifüggesztését, a

rendelkezések betartását;

– a tűzoltó készülékek minőségi és ellenőrzési jegyének meglétét és

érvényességét;

– a helyiségek tűzvédelmi utasításának tartalmi szabályszerűségét és azok

kifüggesztését;

hiányosság esetén intézkedést kérni a közvetlen vezetőjétől vagy jelenteni az intézmény

vezetőjének.

XVIII. A Szülői Szervezet véleményezési, egyetértési joga

1. Az iskolai Szülői Szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a

pedagógiai munka eredményességét. A szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját

érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási

intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási

joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

2. A Szülői Szervezetet egyetértési jog illeti meg:

a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyveknek a tankönyvrendelésbe történő

felvételekor,

a tanév rendjéről szóló rendeletben nem szereplő versenyekre való felkészítésnek az iskola

éves munkatervébe való felvételekor.

3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a Szülői Szervezet

véleményezési, egyetértési jog illeti meg.

XIX. Diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti

kapcsolattartás formája és rendje

4. Az intézmény diákönkormányzatának legfőbb szerve a diákközgyűlés, amely

osztályonként 2 fő diákképviselőből áll. A felső tagozatos diákképviselőket az osztályok a

tanév első osztályfőnöki óráján választják meg. Az alsó tagozaton a negyedik évfolyamból

megfigyelő diákképviselők vesznek részt a dákközgyűlésen.

5. A diákközgyűlés titkárt és tisztségviselőket választ, dönt saját működéséről. A DÖK-öt a

titkára képviseli.

6. A diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz a DÖK ülésein, koordinálja, segíti a

munkáját.


43

7. A DÖK ülésein és az évi rendes Diákközgyűlésen a diákokat az iskola igazgatója

rendszeresen tájékoztatja a tanulókat érintő kérdésekről.

8. Intézményünkben működő DÖK munkáját a saját szervezeti és működés szabályzatuk

szabályozza.

9. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola

helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

10. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a diák-

önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás

kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

XX. A mindennapi testedzés formái,

az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje

1. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti testnevelés órán és a

szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja.

2. A délutáni sportfoglalkozások az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében kell

megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.

- 1-4. évfolyamig minden évfolyamon heti 1 sportórát tartunk olyan napokon, amikor

nincs testnevelés órájuk,

- 5-8. évfolyamon ISK keretében heti 10 órában van lehetőségük sportolásra,

- ezen kívül minden tanulónak heti két alkalommal nevelői felügyelet mellett biztosítjuk

a testedzést, (tornaterem, sportpálya, udvar)

- a tanórán kívüli testedzés lehetőségégről tanulóinkat tájékoztatjuk (A tanórán kívüli

foglalkozások rendjében).

3. Az intézmény részéről az iskolai sportkör vezetésével a testnevelő tart kapcsolatot.

4. Az iskolai sportkör közgyűlése által a lehetőségek és adottságok figyelembevételével

meghatározott sportágakban a foglalkozásokat felnőtt vezető irányításával kell megtartani.

5. Intézményünkben működő ISK munkáját saját szervezeti és működési szabályzatuk

szabályozza.

6. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a mindennapi

testedzés formái, továbbá az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti

kapcsolattartás formái és rendje kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti

meg.


44

XXI. Az iskolai könyvtár működési rendje

1. Az iskolai könyvtárat az intézmény tanulói és alkalmazottai használhatják.

2. Az iskolai könyvtár működéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros-tanár a felelős. A

könyvtáros tanár feladatait munkaköri leírás tartalmazza.

3. A könyvtár nyitva tartása:

Hétfő: 9.00 – 13.00 13.30 – 15.00

Kedd: 9.00 – 12.00

Szerda: 9.00 – 13.00 13.30 – 15.30

Csütörtök: 10.00 – 12.00 13.00 – 14.00

Péntek: 9.00 – 13.00 13.30 – 14.00

A könyvtár feladatai

Az intézményi iskolai könyvtár tervszerűen, folyamatosan, az iskolai gyűjtőkörnek

megfelelően fejleszti állományát, biztosítva ezzel a tanuláshoz, tanításhoz,

olvasásfejlesztéshez szükséges alapvető információhordozókat.

Az iskolai könyvtár az iskolában folyó oktató-nevelő munka szellemi bázisa, központi

szerepet tölt be az olvasási, könyvtár-pedagógiai tevékenységben. Sajátos eszközeivel

megalapozza a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését, segíti a tanulók önművelési, kívánatos

olvasási szokásainak kialakítását.

Segíti továbbá a pedagógusok pedagógiai, szakirodalmi információinak kielégítését.

Tájékoztatást nyújt a munkaközösségek, tanulók részére a dokumentumokról, a könyvtári

szolgáltatásokról.

Igény szerint helyt ad a könyvtárra épülő csoportos vagy osztályfoglalkozások megtartásához,

biztosítja az ehhez szükséges dokumentumokat. A könyv- és könyvtárhasználati készségek

fejlesztését könyvtárhasználati órák tartásával biztosítja.

A könyvtár szolgáltatásai, használati rendje

Az iskolai könyvtár szolgáltatásainak igénybevevői, a könyvtár használói:

az iskola tanulói,

az iskolai pedagógusok,

az intézmény alkalmazottai.

Elsődleges feladata a nevelő-oktató munka segítése, ezért mind a tanulóknak, mind a

nevelőknek biztosított az állomány egyéni és csoportos helyben használat.

Állományát – a helyben használható dokumentumok kivételével (kézikönyvtár) – kölcsönzi.


45

A kölcsönzés, beiratkozás módja

A beiratkozás módja: kölcsönzőtasak plusz olvasójegy

Tanuló esetében a szülő jótállási nyilatkozatot tölt ki. A kölcsönző adatait ezen és az iskolai

kölcsönzési füzetben is vezetni kell. A tanuló olvasójeggyel igazolja könyvtári tagságát. A

pedagógusok és más alkalmazottak kölcsönzése is olvasójeggyel történik.

Az adatok változását a kölcsönző köteles bejelenteni. Az iskolából távozó tanuló, alkalmazott

jogviszonyának megszűnése előtt köteles előzőleg könyvtári tartozásait rendezni.

A kölcsönzési idő

A tanulók részére:

A kölcsönzési idő 2 hét, amely meghosszabbítható. Egyszerre 2 könyv kölcsönözhető. A

folyóiratok és az újságok alkalmanként 1 hétre kölcsönözhetők.

Tankönyvek 1 tanévre kölcsönözhetők, ha szükséges évenként megújítható a kölcsönzési idő.

A pedagógusok egész tanévre letéti állományt kölcsönözhetnek osztálytermükbe, szakórákra a

gyakran használatos kézikönyvekből. A letéti állomány nem kölcsönözhető, tanév végén a

letéttel el kell számolniuk. Az alkalmazottak az általuk kölcsönzött dokumentumokat szintén

kötelesek a tanév végén a könyvtárban leadni.

Könyvek kölcsönzése a nyári szünetre az iskolavezető engedélyével lehetséges.

Az elveszített, megrongált dokumentumokat a kölcsönző megvásárolja vagy beszerzési áron

megtéríti. Az év elején kitöltött jótállási nyilatkozat tanuló esetében a szülőt kötelezi a kár

megtérítésére.

A több éven keresztül használható tankönyvek és segédkönyvek kerülnek tartós tankönyvvé

nyilvánítva a könyvtár részére. (atlaszok, feladatgyűjtemények, kötelező irodalmak stb.)

XXII. Intézményi alapdokumentumok és belső szabályzatok

1. Az intézmény alapító okiratában foglalt feladatok végrehajtása a következő - a fenntartó

által jóváhagyott - intézményi alapdokumentumok alapján folyik:

pedagógiai program;

intézményi minőségirányítási program;

szervezeti és működési szabályzat;

házirend.

2. Az intézményi alapdokumentumok egy-egy példánya az intézmény könyvtárában és

irattárában van elhelyezve. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor,

illetve lényeges módosítás esetén a szülőnek, tanulónak át kell adni.


46

3. Az intézmény alapdokumentumairól a tanulók és a szülők a könyvtárban kérhetnek

tájékoztatást munkanapokon, a tanulói ügyfélfogadás ideje alatt vagy előre egyeztetett

időpontban.

4. Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat – ha jogszabály

másként nem rendelkezik – az igazgató adja ki. A belső szabályzatok tervezetét az

intézmény Közalkalmazotti Tanácsa véleményezi.

5. Intézményi belső szabályzat rendelkezése jogszabállyal vagy az intézményi

alapdokumentumok tartalmával nem lehet ellentétes, az ilyen rendelkezés semmis.

A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

6. Az intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az

iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet

a tanuló állított elő

tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve

tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem

kötődő feladatok teljesítésekor.

7. A tanulót megfelelő díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át.

8. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén

szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog

átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik.

Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés

9. A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott

munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok

ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló

tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. A kiemelt

munkavégzésért járó kereset-kiegészítés a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja

részére megállapítható egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre.

10. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés – ha jogszabály másként nem

rendelkezik – megállapítható:

tartósan magas színvonalú munkavégzésért vagy kiemelkedő munkateljesítmény eléréséért

a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével,

átmeneti többletfeladat ellátásáért, eredmény eléréséért az intézmény és az alkalmazott

közötti előzetes megállapodás szerint,

az intézményi minőségfejlesztési szervezet munkájában való részvételért a közoktatás

minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002 (II. 15.) OM rendelet és az

intézményi minőségirányítási program szerint.

11. A Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei a Kollektív

Szerződésben rögzítettek.


47

XXIII. Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályai

Az intézményben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve, ha a reklám az

alábbiakban felsorolt célokat szolgálja.

A közoktatási törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám

engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a

gyermekek, tanulók személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási,

művelődési célt szolgál:

a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti,

a környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elősegíti,

az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja,

a sportolási lehetőségeket bővíti,

a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál (például a közművelődési, közgyűjteményi

intézmények, állat- és növénykert programjainak, műsorfüzeteinek terjesztése)

A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység

engedélyezhető, amely jogszabályba nem ütközik. Az országos és helyi választások

alkalmával – a választási törvénynek megfelelően – az intézmény területén az eseményre

vonatkozó tájékoztatók kifüggeszthetők.

Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető.

Az intézmény épületének külső falain a különféle cégek reklámjainak elhelyezéséhez

önkormányzati engedély szükséges.

Minden konkrét megkeresés esetén az intézményigazgató személyesen tárgyal, és köt

szerződést. Szerződéskötés előtt az önkormányzat illetékesének előzetes engedélyét be kell

szerezni.

Az intézmény területén belül reklám, tájékoztató elhelyezését – amennyiben az a társadalmi,

közéleti tevékenységgel függ össze, és így az intézmény használóinak körét érinti, érintheti –

az intézményigazgató személyesen engedélyezi.


48

XXIV. Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje

1. Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét az e szabályzat 4. sz. mellékleteként

kiadott adatkezelési szabályzat határozza meg.

2. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt.

3. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál a szülői szervezetet és az

iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

XXV. Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás

4. Az iskola intézményegység a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVIII. törvény 6–

8/C §-ai, valamint a törvény végrehajtására kiadott 23/2004. (VII. 27.) OM-rendelet 22–23.

§-a alapján végzi a tankönyvellátás megszervezését, és alakítja ki a tanulói

tankönyvtámogatás, a tankönyvrendelés rendjét, figyelemmel a közoktatásról szóló 1993.

évi törvény 118. §-ának (5) bekezdésében írt szabályokra, továbbá a pedagógusok azon

jogosultságára, hogy a szakmai munkaközösség, munkacsoport véleményének kikérésével

megválaszthatják az alkalmazott tankönyveket.

A tankönyvrendelés elkészítésének szabályai

5. A pedagógus jogosult arra, hogy megválassza az átadásra kerülő ismereteket és

tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit, de ezzel a jogával csak a pedagógiai program

keretei között élhet.

6. A pedagógus jogosultsága kiterjed arra is, hogy megválassza az alkalmazott tankönyveket,

de ezzel a jogosultságával egy közösség, a nevelőtestület tagjaként élhet, korlátozza a helyi

tanterv, amely a tankönyvek kiválasztásának elveit rögzíti.

7. Mindezek alapján a szakmai munkaközösség, munkacsoport közös döntése határozza meg

az alkalmazott tankönyveket, figyelembe véve más munkaközösség döntését is – mivel a

teljes tankönyvcsomag vonatkozásában költségvetési korlátok is fennállnak.

8. Tanítási év közben a meglévő tankönyvekre vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha

abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.

9. Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével

az intézményigazgató határozza meg.

10. Az intézményigazgató döntése előtt felméri,

hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő


49

kölcsönzéssel;

hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni.

11. A felmérés eredményéről tájékoztatja az iskola szülői szervezetét és az iskolai

diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjéről.

Az iskola tanulóinak csoportjai

a tanulók azon csoportja, akiknek a jogszabály alapján jár normatív kedvezmény

a tanulók azon csoportja, akik a tankönyvcsomag teljes vételárát kifizetik

indokolt esetben a tanulók azon csoportja, akiknek az iskola egyedi döntése alapján jár

kedvezmény, csak könyvtári példányt tud biztosítani

Ütemezés

12. Minden év november 15-ig tájékoztatni kell a szülőket, hogy milyen feltételek mellett

lehet igénybe venni a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározott

kedvezményeket, továbbá felmérni, hogy hányan jogosultak a jogszabály szerinti

kedvezményre.

Felelős: intézményigazgató, tankönyvfelelős.

Fel kell mérni továbbá, hogy hány tanuló igényelhet kedvezményt az iskola döntése alapján.

Felelős: osztályfőnökök, gyermekvédelmi felelős.

Minden év november 30-ig a felmérés alapján tájékoztatást kap:

a nevelőtestület,

az szülői szervezet,

a DÖK.

Felelős: intézményigazgató, tankönyvfelelős.

13. Minden év december 15-ig a nevelőtestület meghatározza a tankönyvtámogatás

módját, és erről írásban értesíti a szülőt.

Felelős: tankönyvfelelős.

14. Minden év január 20-ig a munkaközösségek döntenek a választott tankönyvekről.

Felelős: munkaközösség-vezetők.

15. Minden év január 30-ig az iskolaszék és a DÖK véleményezi a tankönyvjegyzéket.


50

Felelős: intézményigazgató, DÖK-vezető.

16. Minden év február 15-ig az intézmény elkészíti a tankönyvrendelést, megbecsülve a

várható tanulólétszámot.


17. Minden év május 20-ig az intézmény közzéteszi a tankönyvjegyzéket.


18. Minden év június 10-ig az intézmény közzéteszi a könyvtárból kölcsönözhető kötelező

és ajánlott tankönyvek jegyzékét.

Felelős: könyvtáros.

19. Az intézmény minden év június 15-ig kéri a normatív kedvezmények iránti igény

dokumentumokkal való megerősítését.

20. A tartós használatra készült tankönyvet kölcsönzés útján kell a normatív

kedvezményre jogosultak birtokába adni.

21. A könyvtárból kikölcsönzött tankönyvek esetén a kiskorú tanuló szülője köteles

megtéríteni az iskolának a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt, nem

kell megtéríteni azonban a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A

szülő kérésére, egyéni elbírálás alapján a kártérítési kötelezettség mérsékelhető, illetve

elengedhető.

22. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető. A szülő megvásárolhatja a

tankönyvet, az adott tankönyvből folytatott tanulmányok végeztével, vagy a tanulói

jogviszony megszűnésekor. A használt tankönyv ára a tankönyv könyvtárba való

felvételekor érvényes tankönyvjegyzékes ár. Ezt az árat iskolai csekken kell befizetni a

költségvetés számlájára. Ezzel párhuzamosan a tankönyv az iskolai könyvtár állományából

kivezetésre kerül.

23. Az intézményi tankönyvellátás feladatait az intézményigazgató által megbízott

tankönyvfelelős látja el.

24. A tankönyvfelelős tartja a kapcsolatot a tankönyvforgalmazóval. A tankönyvfelelős

köteles folyamatosan tájékoztatni az intézményvezetőt. A tankönyvtámogatás

felhasználásáról részletes elszámolást, összesítést köteles készíteni, amely az elszámolás

alapját képezi.

25. A jogszabály szerint járó normatív támogatást intézményünk a tankönyv

ellenértékének kifizetésével oldja meg. Az intézmény a tankönyvforgalmazónak utalja át a

tankönyvtámogatás összegét.

A könyvtár gyűjtőköri szabályzatát az 1. sz. melléklet tartalmazza.


51

XXVI. Pedagógiai szakszolgálat ellátása

1. A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelés-oktatási intézmény feladatainak

ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti.

2. Intézményünk a következő szakszolgálatot látja el:

- logopédiai ellátás,

- pszichológiai ellátás,

- továbbtanulási tájékoztatás,

- gyógytestnevelés.

3. A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-

kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása. Ezt a szolgáltatást

iskolánkban és óvodákban látjuk el.

4. A pszichológiai szolgáltatás feladata a lelki és magatartási zavarokkal küzdő gyerekek,

illetve tanulócsoportok terápiás kezelése.

5. A továbbtanulási tájékoztatás feladata, a tanuló adottságainak, tanulási képességének

megfelelő iskolatípus ajánlása.

6. A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési

foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített

testnevelésre utalja.

XXVII. Egyéb rendelkezések

A nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások

Az intézmény területén tilos a dohányzás. Az intézmény bejáratánál, folyosóin, tantermeiben

a tilalmat külön tábla is jelzi.

A dohányzásra kijelölt helyet tájékoztató tábla jelzi. A kijelölt helyiségben a tűzvédelmi

előírások betartására különös hangsúlyt kell fektetni.

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei

Jogszabályi meghatározás: Kt. 118. § (10) bekezdés

Az intézmény kollektív szerződése rendezi.

Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés adható annak a pedagógusnak:

aki szaktanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, bemutató órákat, illetve

pedagógiai vagy szaktárgyi kérdésekről szóló előadásokat tart, eredményes szakmai

munkaközösséget vezet, aktívan részt vesz a munkaközösségi munkában, segíti a

pályakezdő fiatalokat;

aki szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában;


52

aki kiemelkedő eredményeket ér el a tehetségfejlesztés, tehetséggondozás területén;

aki osztályfőnöki nevelőmunkájában, közösségteremtő tevékenységében eredményes,

kapcsolatot tart fenn a családokkal a tanulók nevelése érdekében, sikeres tevékenységet

folytat a tanulók pályaválasztásának előkészítésében;

aki részt vállal a tanulók évközi szabadidős, illetve sporttevékenységének szervezésében

és lebonyolításában (például szakkört vezet, sokrétű tevékenységet valósít meg a

napköziben, kirándulásokat vezet);

aki részt vállal az intézmény szervezeti életét kialakító munkában (például az órarend, a

helyettesítési rend, az ügyeleti rend elkészítésében);

aki szerepet vállal a gyerekek szünidei táboroztatásában.

A keresetkiegészítésre való jogosultság során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi

teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben keresetkiegészítésben

részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el,

és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt.

Fakultatív hit- és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje

Intézményünkben a fakultatív hit- és vallásoktatás szervezése az egyházak képviselőinek

feladata.

Az egyházak képviselője által az intézménybe eljuttatott beiratkozási hirdetmény az iskola

bejáratánál kerül kifüggesztésre.

Az egyházak képviselője az igazgatóhelyettes tájékoztatása alapján (órarend, teremrend

figyelembevételével) használhatja a kijelölt tantermet/tantermeket. A délutáni tanulási idő

tiszteletben tartása az egyházak képviselőire is vonatkozik.

A tanév első szülői szervezeti ülésén, illetve szülői értekezletén a szülők tájékoztatást kapnak,

illetve véleményt nyilváníthatnak a fakultatív hit- és vallásoktatás időpontjának, helyének

biztosításáról.

Az intézmény semmiféle nyilvántartást nem vezet a fakultatív hit- és vallásoktatásban részt

vevő tanulókról.

A napközis foglalkozáson részt vevő tanuló azonban köteles napközis nevelőjét tájékoztatni

arról, hogy fakultatív hit- és vallásoktatáson vesz részt (a felügyelet miatt).

XXVIII. Záró rendelkezések

A szervezeti és működési szabályzat módosítása

Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak nevelőtestületi elfogadással és a

közoktatási törvény által meghatározott közösségek (szülői szervezet, diákönkormányzat)

egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A nevelőtestület – legalább

évenként – felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseit.


53

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása

A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a

közalkalmazotti tanács véleményezi, a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás tényét a

nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve tanúsítja. A jogszabály szerint meghatározottak

véleményt nyilvánítanak, illetve egyetértésüket adják.


54

XXIX. Hatálybalépés

A szervezeti és működési szabályzat hatálybalépése

A szervezeti és működési szabályzatát a szakalkalmazotti értekezlet a 2010. április 27-én

megtartott határozatképes értekezletén elfogadta.

A szervezeti és működési szabályzat jogszabályban meghatározott részeit véleményezte a

szülői szervezet, a dokumentumokról való tájékoztatást, azok nyilvánosságát szabályozó,

valamint a tankönyvkölcsönzést, kártérítést érintő fejezethez egyetértését adta.

A diákönkormányzat a szervezeti és működési szabályzat XIX. számú fejezetével egyetértett.

A szervezeti és működési szabályzat tervezetét a közalkalmazotti tanács véleményezte.

Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a fenntartó jóváhagyásával válik

érvényessé, amellyel egyidejűleg a ............................................................ elfogadott szervezeti

és működési szabályzat hatályát veszti.

Zsámbék, 2010. április 27.

Kovács Mária

igazgató


55

XXX. Nyilatkozatok

A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom,

hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítése során véleményezési jogunkat

gyakoroltuk.

Kelt: Zsámbék, 2010. április 27.

.............................................

közalkalmazotti tanács elnöke

Ezt a szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete a 2010. április 27.

napján tartott ülésén megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt két választott jegyzőkönyv-

hitelesítő aláírásával tanúsítja.


.............................................

hitelesítő nevelőtestületi tag

.............................................

hitelesítő nevelőtestületi tag


56

A szülői szervezet képviseletében és annak felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom,

hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadása során a jogszabályban meghatározott

ügyekben egyetértési jogunkat gyakoroltuk.


.............................................

szülői szervezet képviselője

Az intézmény diákönkormányzatának képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal

tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadása során a jogszabályban

meghatározott ügyekben egyetértési jogunkat gyakoroltuk.


.............................................

diákönkormányzat vezetője

Jelen szervezeti és működési szabályzatot az intézmény fenntartója

........................................................................... számú határozattal jóváhagyta.

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

....................................................

fenntartó aláírása


57

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés, általános rendelkezések .............................................................................................2

II. Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése, az intézmény általános jellemzői .........4

III. Az intézmény vezetése, a nevelőtestület és a szakmai munkacsoportok ....................................9

IV.A működés rendje, nyitva tartás .............................................................................................. 13

V. A tanév helyi rendje ................................................................................................................. 15

VI. Az intézmény munkarendje .................................................................................................... 17

VII.A tanórán kívüli foglalkozások rendje ................................................................................... 18

VIII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ............................................................... 21

IX. A belépés és benttartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet ................................................. 22

X. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje......................................... 24

XI.A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája ................................... 27

XII. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések ...................................................................... 30

XIII. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ............................................................... 30

XIV. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ..................................................................................................................................................... 33

XV. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .......................................................... 34

XVI. Intézményi védő, óvó előírások ............................................................................................ 36

XVII. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők .............................................. 38

XVIII. A Szülői Szervezet véleményezési, egyetértési joga ........................................................... 42

XIX. Diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti

kapcsolattartás formája és rendje ................................................................................................ 42

XX. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti

kapcsolattartás formái és rendje .................................................................................................. 43

XXI. Az iskolai könyvtár működési rendje ................................................................................... 44

XXII. Intézményi alapdokumentumok és belső szabályzatok ....................................................... 45

XXIII. Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályai ........................................................ 47

XXIV. Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje ................................................................ 48

XXV. Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás .................................... 48

XXVI. Pedagógiai szakszolgálat ellátása...................................................................................... 51

XXVII. Egyéb rendelkezések ........................................................................................................ 51

XXVIII. Záró rendelkezések ........................................................................................................ 52

XXIX. Hatálybalépés ................................................................................................................... 54

XXX. Nyilatkozatok ...................................................................................................................... 55

Documents

2010. szeptember 1. - Sulinet · 2012. 12. 23. · 2010. szeptember 1. zichy miklÓs ÁltalÁnos iskola És egysÉges pedagÓgiai szakszolgÁlati intÉzmÉny 2072 zsámbék, honvéd