BÖ

LCS

ÉS

Z K

ÖZ

ÉLE

TI É

S K

ULT

UR

ÁLI

S P

ER

IOD

IKA

IV. é

vfol

yam

1. s

zám

Te m

ire k

ölte

nél 1

30 m

illió

t?

I B

oszo

rkán

y ut

cai f

ogol

ytáb

or

I K

i fig

yeli

a fig

yelő

ket?

Terr

oris

ták

a há

tsó

kert

ben

I

Meg

haln

i nem

bűn

!

Ti

költ

él13

0ill

iót?

IB

kát

ifl

Te m

ire k

ölte

nél 1

30 m

illió

t?

I B

oszo

rkán

y ut

cai f

ogol

y

Nem

min

d ar

any.

..

PB 2010 09.indd 1PB 2010 09.indd 1 2010.10.05. 1:19:442010.10.05. 1:19:44

PB 2010 09.indd 2PB 2010 09.indd 2 2010.10.05. 1:19:552010.10.05. 1:19:55

33

Pécsi Bölcsész - bölcsész kulturális és közéleti periodikaKiadja a PTE BTK Hallgatói Önkormányzata.Megjelenik havonta - IV.évfolyam 1. szám 2010. október 7.Felelős kiadó: Bálint SzabolcsFőszerkesztő: Bálint Dávid (pecsibolcseszinfo@gmail.com)Korábbi főszerkesztőnk: Stemler Miklós (2004-2009)Főszerkesztő-helyettes: Várnagy SzabolcsLapszerkesztő: Rákos BlankaOlvasószerkesztő: Mészáros GabriellaTördelőszerkesztő, arculat: Barabás NorbertBorítóterv: Lugosi Tamás (scham)Grafikák: Hetsch FerencSzerzőink: Debreczeni Ágota, Göbl Zsombor, Kovács Réka, Lenthár Balázs, Pál Balázs, Priskin Zsófia, Takács Gábor, Vidó Gábor, Nagy Éva Anna, Pachner Orsolya, Tatay Eszter, Miklán BiankaFotó: Iváncza Boglárka, Molnár Fanni KataCím: 7624. Pécs, Ifjúság útja 6. - DiákcentrumTelefon: +36 (72) 503 600 / 4235 Fax: +36 (72) 503 613Honlap: www.pecsibolcsesz.hu, btk.karilap@gmail.com

Mire költenél 130 milliót -Takács Gábor 4Librarian Evil - A kaptár - Vidó Gábor 5-6Boszorkány utcai fogolytábor - Debreczeni Ágota 7Csótány is my Aeroplane - kolibútor potyog az égből - Priskin Zsófi 8Nem minden arany… - újra nyitva az Univ - Nagy Éva Anna 9Szabálysértegetés súlyos következménnyel - Pachner Orsolya 10Ki figyeli a figyelőket? - interjú Dr. Polyák Gáborral a médiafelügyelet

átalakításáról - Göbl Zsombor 11-12EKF csendrendelet reloaded - Lenthár Balázs, Bálint Dávid grafika 13-14Én a vízilovakkal vagyok - Várnagy Szabolcs, Pál Balázs grafika 15-16Mephedrone - Várnagy Szabolcs grafika 17Új lehetőségek a Szolgiban - Priskin Zsófi 18Értetek, általatok - Egy év mérlegen a Hallgatói

Önkormányzatnál - Bálint Dávid 19Terroristák a hátsókertben - USA és 9/11 - Vidó Gábor, Lenthár Balázs 20A pákozdi csata - Lenthár Balázs 21Irodalmi pályázat - Bálint Dávid, Várnagy Szabolcs 22Kubrick az oltáron - Göbl Zsombor 23-24Rekviem egy kocsmáért - a kulthelyek alkonya Pécsett - Debreczeni Ágota 25Meghajlott realitás - Pál Balázs 26Meghalni nem bűn! - You Don’t Know Jack - Pál Balázs 27Az igényes zenéért - Mikán Bianka 28„Nevezzetek Esti Kornélnak” - Esterházy: Esti - Nagy Éva Anna 29Száll a gólya táborára… - Tatay Eszter 30

PB 2010 09.indd 3PB 2010 09.indd 3 2010.10.05. 1:19:572010.10.05. 1:19:57

4

Tüzetesen átvizsgálva a legyőzött pályázottakat, azt kellett megállapítanom, hogy Marica és Ildikó győzelme megérdemelt. Ezen alkotás volt az, amely „a szokvá-nyos szökőkutas pihenő helyett magas esztétikai szín-vonalú meditációs helyet kínált a felüdülésre, vagy ép-pen magányra, kikapcsolódásra vágyó hallgatóknak”. Nem mellesleg egyedül ők tudták, hogy a Pollack és a Boszi között egy igen meredek lejtő található. Talán a többieknek sem ártott volna egy előzetes terepszem-le. Újabb érdekesség, hogy az építés felelős tervező-je, Ükös Tamás, az azóta köddé váló Studio_concepT cég munkatársa volt. Sajnos a tervezők és a kivitelező közötti vitának eredményeképpen Ükös nem fejezhet-te be a remekművet, helyét Sipos Marica férje vette át.A mű kész, az alkotó pihen. A Közelítés, amelynek el-sődleges célja a két épület összekötése lett volna, ép-pen hogy szétválasztja a korábban már kiépült járófe-lületet. A szobor alsó részében elhelyezett kavicsten-ger miatt pedig az alkotás balesetveszélyesnek minő-sül – tudtam meg, miközben a körülötte elhelyezett ve-szélyjelző táblákra kerestem magyarázatot. Nem csoda, hogy ezek után az alkotók már a nevüket sem merték feltüntetni a kész szobron.

Ahogy az Eötvös Cirkusz műsorában anno hallhattuk: van mááásik! Legalábbis lesz, ez immár biztos. A Ma-gyar Universitas Program keretében hamarosan újabb pályázatot hirdetnek ki a négy pécsi kollégiumépület re-konstrukciójának tiszteletére. Hogy mire sikerül elkölte-ni ezúttal 80 millió forintot, kíváncsian várjuk.

TE MIREKÖLTENÉL130 MILLIÓT?Történetünk szereplői sajnos nem kitalált személyek, így a valósággal való bármi-lyen egyezés sem a véletlen műve. Egy tipi-kus magyar mesét olvashattok arról, hogyan költsünk el rengeteg pénzt gyorsan, de leg-alább feleslegesen.

A 2005-ös esztendőben történt, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium Magyar Bálinttal az élén útjá-ra indította a Magyar Universitas Programot, melynek célja, hogy pályázati úton juttassa anyagi forrásokhoz hazánk felsőoktatási intézményeit, elősegítve azok inf-rastrukturális fejlesztését. A tender révén a Pécsi Tu-dományegyetem előbb 2,6 milliárd forintot nyert el a Pollack Mihály Műszaki Kar felújítására, majd nem sok-kal később újabb 2,3 milliárdot a Boszorkány Kollégium rekonstrukciójára.

Akadt ugyanakkor a megállapodásnak egy apró betűs része: az OKM kezdeményezésére az intézmény, vala-mint a beruházók vállalták a közöttük létrejött szerző-désben, hogy a magántőke segítségével elindított fej-lesztések összértékének 1%-át a létesítmények részét képező új, kortárs képző- és iparművészeti alkotások létrehozására fordítják.

A PTE és a Strabag Oktatási PPP megbízásából a Magyar Universitas Program kiírta a pályázatot egy, a PMMK területén létrehozandó műalkotás számára. A hattagú, zömében budapesti művészettörténészekből álló döntőbizottság végül Friedrich Ferenc Viszony című munkáját ítélte a legjobbnak, amely – a nyertes pálya-mű méltatása szerint – egy szignatúra térbeli változa-ta, és nem körző, se nem vonalzó, mint ahogy azt so-kan elsőre gondolták. E monumentális szobor, amelyre talán az Iszony cím találóbb lenne, esztétikailag mégis hagy némi kívánnivalót maga után, hiszen az eredeti el-képzelés szerint korten acélból kivitelezett szobor közel három év alatt a „szándékolt” korrózió áldozatául esett.Sajnos a történetnek még messze nincs vége. A Bo-szorkány Kollégium felújítására elnyert 2,3 milliárd fo-rint 1%-át is fordítani kellett valamire. Újabb pályázat, újabb nyertesek. Most a Sipos Marica - Varga Ildikó bu-dapesti művészpáros alkotása nyerte el a zsűri tetszé-sét, amelynek a tervezők a Közelítés címet adták. Ak-kor még talán ők sem gondolták, hogy a patinás objek-tum éppen a kollégium megközelítését fogja kalandos-sá tenni.

KAPTÁRTAKÁCS GÁBOR

PB 2010 09.indd 4PB 2010 09.indd 4 2010.10.05. 1:19:582010.10.05. 1:19:58

55

nűnek, hogy mindenki számára bevállalható, hogy egy egész nyarat szenteljen a szakdolgozatára, inkább gá-lyázik három hónapot, hogy a szeptembert nyugodtan tudja kezdeni.

Aztán itt jön a következő tényező: opponensek, konzu-lensek, mindenféle hozzáértő egyedek. Mi történik, ha az opponensek egyike azt mondja, „ugyan kolléga, írja már át azt a részt, ahol a második pun háború római hajócsáklyázását a koraújkori angol és francia tenge-részgyalogsági harcmodor elődjének tekinti, mert ez így nem teljesen jó, és hát így a szakdolgozatát sem tudjuk elfogadni”. Hallottunk már ilyet százszámra. Ilyenkor jön a sikító frász és a rongyolás a könyvtárba, mert például a BTK-n október 29-ig kell leadni a nagy művet. És hop-pá! Október 22-én nyit a Tudásközpont! „Van egy he-tem!!!” Azt hiszem, a rituális szeppukut elkövetők ará-nya nagyon megugrott volna az őszi szünetig.

» A KAPTÁRHa már ilyen sokszor emlegettük a Tudásközpontot, itt az ideje, hogy pár szóban bemutassuk, hol található, hogy néz ki, mennyibe került, miért ott van, ahol, sa-többi. Az alapkőletétel 2009. szeptember 16-án történt meg; egy hengert helyeztek a földbe, amely egy Csor-ba Győző idézetet, a város és az EKF logóját, a majda-ni épület látványtervét, valamint az Új Dunántúli Nap-ló aznapi számát tartalmazta. Ha a dátumokat nézzük, az EKF nagyberuházásaiból ez az egyetlen, mely egy év alatt szinte kulcsrakész állapotban készült el. (Mert a Konferencia- és Koncerttermet várhatóan december-ben, míg a Zsolnay Kulturális Negyedet 2011 elején ad-ják át. De mint tudjuk, az EKF koordinátorai szerint köz-

KAPTÁRVIDÓ GÁBOR

OKTÓBER VÉGÉ-TŐL MÁR A KAP-TÁRBAN VADÁSZ-HATUNKEgyetemünk prominens személyei nyitották meg szeptember 8-án a Dél-Dunántúli Re-gionális Könyvtár és Tudásközpontot, azon-ban hamar lábra kaptak a hírek, melyek sze-rint csupán október 22-étől lesz használha-tó a három nagy könyvtár (PTE Központi, PTE jogi és közgazdasági, valamint a Csor-ba Győző megyei) integrált állománya. Ad-dig pedig coki.

» LIBRARIAN EVILA fennforgó eset nem csupán amiatt kínos, hogy a me-gyeit már május elején, a Benedek Ferenc Jogi és Köz-gazdasági Könyvtárat május 31-én, a Központit pedig július elején zárták be, hanem az a tény sem elhanya-golható, hogy általában minden karon akad olyan bá-tor jelentkező, aki úgy gondolja, diplomát kell szereznie. Ehhez pedig, többek közt, egy szakdolgozat is szüksé-geltetik, amihez nagy valószínűséggel nem a Wikipediát és a gúgölt fogja használni a delikvens, hanem hatal-mas könyvállományból szeretné kiválogatni a számára szükséges dokumentumokat. Jó eséllyel pedig ezt itt, Pécsett fogja megtenni, mert manapság kevesek en-gedhetik meg maguknak, hogy a Fővárosi – még – Szabó Ervinbe, vagy az OSZK-ba járjanak hétről hétre kutakodni. Válság van, csökken a vásárlóerő, a tömeg-közlekedés pedig nyugat-európai árakon hozza a bal-káni színvonalat. Csak annyit mondok: Budapest-Pécs IC-vel vagy busszal. Ugye?

Tehát akkor maradjunk annál az alapfeltevésnél, hogy a diplomát óhajtó egyetemista szakdolgozati témáját si-keresen választotta meg, és helyben meg tudja olda-ni a szükséges dokumentumokkal, hogy határidőre el-készüljön mestermunkájával. Mondom, ez csupán felté-telezés, kiugró esetek mindkét irányban lehetnek. Téte-lezzük fel, hogy ebben, a 2010-es őszi félévben szeret-ne végezni, és kézhez kapni azt a keménypapírt, mely ajtókat nyithat meg előtte. De ugye itt van a monszunok-kal tarkított forró nyár, 2010-et írunk, a vásárlóerő csök-kenését már említettük, és még mindig Baranya me-gyéről beszélünk: lényeg a lényeg, nem tartom valószí-

PB 2010 09.indd 5PB 2010 09.indd 5 2010.10.05. 1:19:582010.10.05. 1:19:58

6

kádtól induló Somogyi Béla utcán – népszerűbb nevén a városi elkerülőn – megközelíteni, buszokkal pedig a 2-es, 20-as és 27-es buszcsaláddal a legegyszerűbb. Magyarán baromira távol van a belvárostól. De legalább közel a McDrive.

» A KÖNYVTÁROS NÉNIK LÁZADÁSANos, a rituális szeppukuknál tartottunk előzőleg. Nincs könyvtár október 22-ig, és a diplomamunkákat a bölcsé-szeknek október 29-ig le kell adniuk, ha még ebben a félévben szeretnének végezni. Szép új világ! Az EKF-projekt sokakkal babrált ki közvetetten, önhibáján kívül. Azonban az össznépi morgolódásra válaszul szeptem-ber 15-én jött a sajtóban a hír (Tudásközpont: nem kell októberig várni a hallgatóknak – Pécsi Stop, Campus rovat, szept. 15.), hogy a Tudásközpont vezetősége, vá-laszul az informatikai beszerzés körüli nehézségek mi-atti teljes körű nyitás csúszására, hajlandó engedmé-nyeket tenni. Ezért szeptember 20-án megnyitották a jogi és közgazdasági szakkönyvtárat, hétköznap reggel nyolctól délután háromig lehet kölcsönözni, és így lehet a bölcsészeknek a BTK-TTK Kari Könyvtáron keresztül igényelni a Központi állományába tartozó könyvekből, melyet 1-2, maximum 3 napon belül leszállítanak az Ifjú-ság útjára az igénylőnek. Ez a folyosói pletykákkal ellen-tétben nem kerül semmibe, a szolgáltatást BTK-s olva-sójeggyel lehet igénybe venni, majd a könyveket a Kari Könyvtárba kell visszavinni.

A Kaptár utolsó felvonása, legalábbis az átlag (egyete-mi) polgár számára üdvös kivétellel zárult. Az EKF kör-forgalmak és téralakítások során már bevett „majd be-letörődnek, egyébként is örüljenek, hogy lesz” felfogása helyett kivételesen szem előtt próbálták tartani, hogy a fejlesztések az emberek életminőségének javítását tűz-ték ki célul, és az sem bűn, ha ez az átmeneti időszak sem épít le mindent a nullára. Valószínűleg ez esetben sokan fognak megkönnyebbülten felsóhajtani, ha végül időben le tudják adni a szakdolgozataikat, és nem kell még egy félévvel szaporítani a képzési idejüket.

Bölcsészeim, könyvtárra fel! Ugyanis közel van az az október 29-e!

keletű tévedés, hogy 2010 valaminek a vége. 2010-nek a kezdetnek kell lennie.)

Öt és fél milliárd forintból húzták fel az épületet, ebből az összegből százmilliós tétel csak a Kaptárnak becé-zett búbos kemencére hajazó négy emelet magas vala-mi, melynek megfejtésére még nem sikerült megnyug-tatóan rájönnöm. Funkcióját tekintve itt található a par-koló felé vezető lépcső és kijárat. De nem ezért került majd’ százmillióba: hatvanezer darab, tizenkilenc színű Zsolnay kerámia adja ki a belső burkolatot. Az ingatlant a Török és Balázs Építészeti Kft. tervezte, a Gropius Zrt. építette fel. Maga az épület tizenháromezer négyzetmé-ter nagyságú, négyemeletes, és helyet kapott benne két, egyenként kétszáz fős előadóterem, valamint egy étterem és egy kávézó is. Technikailag a legmagasabb színvonalat fogja képviselni, mivel chipkártyás lesz a kölcsönzés, és ezzel a kártyával lehet például fénymá-solni, ha az ember megfelelő mennyiségű összeget he-lyez rá.

A szinteket a következőképp osztották fel: az első eme-leten főként a megyei könyvtár szépirodalmi-nyelvésze-ti állománya, a másodikon a Központi Könyvtár tudomá-nyos kötetei, a harmadikon a jogi-közgazdasági szak-könyvtár, míg a negyedik emeleten a Csorba Győző ze-nei- és gyermekrészlege kapnak helyet. Számítástech-nikailag is jelentős előrelépés figyelhető meg, ugyanis 350 gép fogja szolgálni az olvasókat, a könyvek vissza-vétele pedig automatikussá válik, a humán munkaerőt így erről a területről ki lehet vonni. Magát a köteteket egy rádiós chip azonosítja, így elkerülhetővé válik – el-méletben – a sokakat dühítő kiírás az OPAC-ban: „is-meretlen helyen” vagy „eltűnt”.

Helyileg az épület a 48-as tér mellett, a Szalay Kollé-giumnál (Univ) található, autóval a legkönnyebb az Ár-

KAPTÁRVIDÓ GÁBOR

PB 2010 09.indd 6PB 2010 09.indd 6 2010.10.05. 1:19:582010.10.05. 1:19:58

77

ködésbe lép, jelenleg az üvegfalak és a chip kártyák el-készítésére várnak. Úgyhogy még nagyjából egy hóna-pig pecózhatnak a bentlakóknál a haverok, utána kény-telenek lesznek új zugot keresni maguknak, vagy az éj-szakánkénti 1000 forintot kicsengetni. Az pedig legen-dának bizonyult, hogy előre kijelölt napokon vagy elő-re bejelentve ingyen fogadhatnak vendégeket a lakók. Az osztályvezető tőlünk hallott erről először, majd hatá-rozottan cáfolta.

Hirtelen túl nagynak tűnhet a szigor, de valójában eddig is éltek ezek a szabályok, csak könnyebb volt őket át-hágni. Ráadásul elsősorban a mi érdekeinket szolgálja, hiszen értékeinket így jelentősen nagyobb biztonság-ban tudhatjuk.

Ennek ellenére egyik szemünk sír, a másik nevet, hi-szen minden jó belátás ellenére rideg az a fém kar, ahogy az ezres is hiányozni fog egy, a kedvesünkkel el-töltött éjszaka után. Kénytelenek vagyunk megérteni a vezetőség álláspontját, de a régi kollégisták számára mindenképp drasztikus a változás. Pedig külföldön és Budapesten is számos újabb kollégium ehhez hason-ló biztonsági rendszerrel épült, ennek tudatában pedig nem különösebben meglepő a döntés.

Fokozatosan hozzá kell szoknunk, hogy lényegében el-lenőrizhetővé válik mozgolódásunk. A kamerarendszer már működésbe lépett és úgy tűnik, hogy egyelőre jól és persze gúnyosan fogadták a hallgatók. Így csak re-mélhetjük, hogy előbb-utóbb a fém karú őrökkel is sike-rül megbarátkoznunk. De vajon ki fog ezután haverkod-ni a portásokkal?

BOSZORKÁNY FOGOLYTÁBORMiután többszázezer forint értékű vandaliz-musból és lopásból eredő kárral nyugtázta a korábbi éveket, döntött a Boszorkány Kollé-gium vezetősége, aminek hatására a szep-tember elején beköltözők figyelő szemekbe és fém karos őrökbe ütköztek. Rögtön plety-kák áradata indult el az új beléptető és ka-merarendszerről, szabályokról és persze az enyhítő intézkedésekről. Kresák Gergelyt, az Oktatási Vagyongazdálkodási és Kollégi-umi Igazgatási osztály vezetőjét kértük meg, hogy öntsön tiszta vizet a pohárba.

„Olyan rendszert kell elképzelni, ami az eddigi házi-rend szerinti működés jobb hatásfokú betartatását eredményezi. Az Universitas és Boszorkány Kollégi-umban egyidőben elindítottuk a kártyás beléptetés mű-szaki előkészítését, illetve a videó megfigyelés alapja-it. Ez azt jelenti, hogy a bejáratokon, a portaszolgálatot kiegészítendő, hamarosan kártyás beléptetés lép élet-be.” Ez az a bizonyos változás, amitől kitört a frász. A korábbi években megszokott ki-bejárkálás ezáltal meg-szűnik; ugyanannyira feleslegessé válik a portásokkal spanolás, mint a tökélyre fejlesztett osonás. A fémkaros szerkezeteket elméletileg nem lehet kijátszani.

„ A lift traktust és a hátsó lépcsőházat egy forgóvillás be-léptető kapun keresztül lehet megközelíteni, amit oldalt üvegfallal zárnak le. A főlépcső előtt szintén egy ilyen bejárat lesz kiépítve, mely tűzriadó esetén nem hátrál-tatja a kijutást, hiszen a karok rögtön le fognak hullani. Ezen túl a vendégkártyás beléptetés is adott: ha be akar hozni egy látogatót a hallgató, a vendégnek igazolnia kell magát és a portán kap egy kártyát, amivel akadály-talanul tud az épületben tartózkodni. Viszont, ha a meg-engedettnél tovább marad bent, azt tudni fogják. Ami-kor kijönne és lehúzza a kártyáját, a karok nem fogják kiengedni, hanem a portással kell elintézni a dolgot. Két megoldás lehetséges ilyen helyzetben: ha csak egysze-rűen késik, nincs is semmi baj. Viszont az már nagyobb probléma, ha a kollégiumban töltötte az egész éjszakát anélkül, hogy a minimális benntartózkodási díjat sem fi-zetett ki.” – fejtette ki Kresák Gergely a rendszer mű-ködéséről.

Ennek ismeretében a fő kérdés már csak az, hogy mennyi is az annyi és meddig szabad még az út. Ígé-retek szerint az új rendszer október közepén már mű-

KAPTÁRDEBRECZENI ÁGOTA

PB 2010 09.indd 7PB 2010 09.indd 7 2010.10.05. 1:19:592010.10.05. 1:19:59

8

CSÓTÁNY IS MY AEROPLANE » KOLIBÚTORPOTYOG AZ ÉGBŐL

Ismét nagy hullámokat vetett a pécsi kollé-giumok felújításának újabb eseménye. Az évek óta húzódó projekt utolsó lépéseként idén terítékre kerülő Szántó és Jakabhegyi kollégiumok végül nem a kieső férőhelyek-kel, hanem az ablakokon át meteorként lezu-hanó bútorokkal borzolták a kedélyeket.

A rossz állapotban lévő pécsi kollégiumok felújítási munkálatai a PPP konstrukció keretében már több éve folyamatosan zajlanak. Idén a Szántó és a Jakabhegyi Kollégium került sorra. Bár a két épület egyidejű bezá-rásával mintegy 1500 kollégiumi férőhely szűnt meg át-menetileg, a bezárás szükségessége vitathatatlan volt. Mind a két kollégium kapcsán lehetett hallani rémtörté-neteket a meleg víz hetekig tartó hiányáról, csótányin-váziókról, penészes falakról, de még plafonról az ágyak-ra szakadó vakolatról is. A történtek ellenére mégis sok bámészkodó háborodott fel azon, hogy a kollégiumok-ból lomtalanítás címszó alatt a még hasznosíthatónak tűnő bútoroktól az ablakon át szabadultak meg – csi-nos törmelékkupacot hagyva az épületek oldalainál.

A bama.hu-n megjelenő olvasói levelekben többen szó-vá tették, hogy a forgáccsá zúzott bútorok esetleg jó szolgálatot tehettek volna a rászorulóknak, árvízkáro-sultaknak, vagy esetleg pénzért lehetett volna túladni rajtuk ahelyett, hogy a könnyebb utat választva a sze-métbe dobnak mindent.

Kresák Gergely, az egyetem Oktatási Vagyongazdálko-dási és Kollégiumi Igazgatási Osztályának vezetője sze-rint ez a felháborodás teljesen indokolatlan, szó sincs arról, hogy az egyetem pazarolná a bútorokat, vagy csak azért szabadulna meg tőlük, mert nem kíván fog-lalkozni a problémával.

Ami történt, nem átgondolatlan felhasználás következ-ménye, hanem egy bevett módszer, ami már így zajlott a Boszorkány illetve az Universitas Kollégiumok eseté-ben is. A berendezési tárgyakat először átvizsgálták, és közel 200 bútort ítéltek továbbra is használhatónak, me-lyeket az Universitas utcában elraktároztak. Ezek most 2 hónapig rovar és rágcsálómentesítési eljáráson esnek át, később pedig újra használatba veszik majd, ha nem is az újonnan bebútorozott Szántó és Jakabhegyi Kol-légiumokban. Ebből a készletből fogják frissíteni a kol-légiumok vagy a gyakorló iskolák elhasználódott bútor-állományát.

Az ablakon repülő bútorok viszont már olyan állapotban voltak, amit sem pénzért nem lehetett volna értékesíte-ni, sem pedig elajándékozni. Kresák Gergely úgy fogal-mazott, „aki látta már valaha, hogyan néztek ki ezek a bútorok, és tapasztalta már az ezekre a kollégiumokra jellemző kiirthatatlan rovarszennyezettséget, az nem hi-szem, hogy vágyna ilyen bútorokra a lakásában, még akkor sem, ha árvízkárosult.

A Gomba utcai hajléktalanszállón tudomásom szerint jobb ágyak vannak, mint a kiselejtezett kollégiumi búto-rok nagy része”. A leselejtezett bútorokat mindezek el-lenére is el lehetett vinni, ha bárki igényt tartott rá, és volt, aki vitte is – mondta el Kresák Gergely –, viszont annak számolnia kellett azzal, hogy vele együtt a kár-tevőket is továbbviszi. A maradék nagy részét a hőerő-műben égetik el, mint biomasszát, ami pedig veszélyes hulladéknak minősül, mint például az 5 évnél idősebb hűtőszekrények, azt a BIOKOM semmisíti meg.

A lomtalanítás mostanra már befejeződött, az átalakí-tás után sokkal komfortosabb környezetbe költözhetnek vissza az egyetemisták. A tervezet szerint a 3-4 ágyas szobák mellett a 2 és 1 ágyasak is lesznek, a diákok igényeinek megfelelően pedig sok tanulószobát, társal-gót, előadót alakítanak ki. Lesz teraszos büfé, biciklitá-roló, rádiószoba és zenekari próbaterem, valamint ka-merák és beléptető rendszer a nagyobb biztonság ér-dekében – tudtuk meg Kresák Gergelytől.

KAPTÁRPRISKIN ZSÓFIA

PB 2010 09.indd 8PB 2010 09.indd 8 2010.10.05. 1:20:002010.10.05. 1:20:00

99

NEM MINDEN ARANY…» ÚJRA NYITVA AZ UNIV KOLLÉGIUM

A Szalay László kollégium (ismertebb nevén Univ) hosszú várakozás után az idei tanévtől újra, ám a legkevésbé sem zökkenőmente-sen nyitotta meg kapuit. Az épület első látás-ra csupa szépet és jót ígér, ám az újnak tűnő falak mögé belesve sok meglepetés érhe-ti az embert – ugyanis nem minden arany, ami fénylik.

A néhány éve bezárt kollégiumról a már sokat tapasz-talt diákoknak elég bizarr emlékei vannak. Az épület kö-zel olyan lepusztult állapotban búcsúzott hosszabb idő-re a kollégistáktól, mint az azóta szintén kispadra került Jakabhegyi Kollégium. A felújítások nehézkesen indul-tak, évekig kellett az épületnek üresen állnia, mire az egyetemnek sikerült megállapodnia a Strabag Zrt.-vel, és megkezdődhettek a munkálatok. Mint mostanában minden nagyobb építkezés, a kollégium is óriási csú-szással készült el, így az eredetileg nyárra tervezett át-adás egészen a szeptember eleji beköltözésig elhúzó-dott – és még ekkor sem kulcsrakész állapotban adták át a diákoknak.

Az épület kívülről nézve új, és beljebb lépve sem gya-nakszik még a lelkes kollégista. Megy szintről szintre, megérkezik saját blokkjába, ahol a (kollégiumi méretek-ben mérve) szokatlanul nagy tér és az újdonság egyből elvarázsolja, a matracokról frissen lehúzott fóliák elaltat-ják gyanakvását, és örül a szerencséjének, mint majom a farkának. Aztán telnek a napok, hetek, és rájön, hogy az ablak kissé huzatos, az ajtó zárása néha problémába ütközik, és bizony a karbantartók bejelentés nélkül jön-nek kétnaponta javítani a „jól működő” nyílászárókat és egyéb alkatrészeket.

A kezdeti fejetlenségben kialakult információéhség csil-lapítására a legmegfelelőbb emberek a portások, akik mindig mosollyal segítenek a kétségbeesett lakóknak, mondhatni cinkosan, bajtársi szolidaritásból. A némi-képp vérszegény válaszok megnyugtatóak, naivan akár azt is kijelenthetném, hogy van fény annak a bi-zonyos alagútnak a végén. A biztonság érdekében min-den szinten és a kültereken megfigyelő kamerák sora-koznak, melyek felvételei bármikor visszanézhetők. Az internetet több mint két hétig nélkülöző lakók mára már

boldogan szörfözhetnek a világhálón, és ha közben esetleg megunják a pizzát és a szomszédos „meki” sze-métkínálatát, lesétálhatnak az étterembe is, mely a ter-vek szerint lassan el is készül. Az egyetemi élet alapve-tő feltételeként szórakozó helyiség is tervbe van véve, de erről még a pletykák is csak haloványak. Az meg-nyugtató mindenesetre, hogy van, ami nem változott: csótányirtás hamarosan várható – nyilván szigorúan elővigyázatossági alapon.

A hiányossági lajstrom után természetesen hozzá kell tennem, hogy a helyzet közel sem tragikus. Alapvetően a bentlakók elégedettek az állapotokkal, hisz jóval ke-vesebbért, mint albérletes társaik, közel hasonló ellá-tásban részesülnek.

A hat fős blokkokhoz tartozó konyha és étkező hihetet-len mennyiségű egyetemistát képes magába fogadni, a vizesblokk állapota is kielégítő, hiszen összesen hatan osztoznak rajta, tehát a csapokból az esetek túlnyomó többségében meleg víz folyik. A társasági élet éledező-ben van, a tanulók és társalgók szintenként váltják egy-mást, és funkciójuk figyelembevétele nélkül akár közös sörös-boros-activity-partira is alkalmasak.

Még néhány hónap, és lassan mindenki visszatalál sa-ját fejéhez, eloszlik a homály és csiripelnek majd a ko-pasz fákon a fagyott madarak. Az EKF évében a kap-kodás és a kellemetlen meglepetések mellett csupán a lakókat bosszanthatja egy kicsit a kiszámíthatatlan-ság. De aggodalomra semmi ok, hisz a tervek még nem fogytak el, tető pedig van már a fejek felett. Idővel az Univ is lehet majd olyan arany, ami fénylik.

KAPTÁRNAGY ÉVA ANNA

PB 2010 09.indd 9PB 2010 09.indd 9 2010.10.05. 1:20:012010.10.05. 1:20:01

10

SZABÁLYSÉRTE-GETÉS SÚLYOS KÖVETKEZMÉNY-NYEL» A KAMASZKORI BÜN-TETHETŐSÉG KÉRDÉ-SE FEJLŐDÉSLÉLEKTANI SZEMPONTBÓL

Szeptember elején három tizenöt éves lány egy üzletből bizsu ékszereket próbált meg ellopni, de lebuktak. A helyszínre érkező rendőrök pedig az új szabálysértési törvény alapján úgy döntöttek, hogy 72 órás elzárás-sal büntetik a tinédzsereket. A lányok elnyer-ték „méltó” büntetésüket, hiszen egyiküket a börtön okozta trauma következtében még aznap éjjel a pszichiátriára kellett szállítani.

Az említett eset lehetőséget ad élő példán keresztül vizsgálni az augusztusban hatályba lépő új szabálysér-tési törvény gyakorlati eredményeit. A törvény szerint a rendőrség elzárással is büntetheti azt, aki húszezer fo-rintot meg nem haladó értékű lopást, sikkasztást, or-gazdaságot vagy csalást, szándékos rongálást, hűtlen kezelést követ el – mindez lehetővé teszi a kiskorúak elzárását is. A jogi háttere mellett mindenképpen fontos szem előtt tartani, hogy az elkövetők kamaszok, akikre nagy hatással lehettek a börtönben töltött órák és na-pok. A történtek kapcsán Dr. Péley Bernadette gyermek és serdülő klinikai szakpszichológussal és egyetemi ta-nárral beszélgettünk.

PécsiBölcsész: Ahogy a hírekben lehetett hallani, a lá-nyok nem élnek rossz szociális és anyagi körülmények között, mégis loptak. Milyen folyamat állhat e mögött?

Dr. Péley Bernadette: Az érzelmi fejlődés során fon-tos lépés, hogy a kamasz megtapasztalja, mire is ké-pes. Ez nemcsak egyéni törekvés lehet, hanem sokszor a csoportba tartozás feltétele is. A serdülőknél gyakori-ak a beavatási rítusok, amiket ha valaki megtesz, akkor lehet csak olyan, mint a többiek, ez pedig a csoporttag-ságnál elengedhetetlen feltétel. Emellett bizonyítás is,

egyfajta próbatétel.

PB: Ez azt jelenti, hogy a kamaszodással együtt jár, hogy a gyerekek lopnak?

Dr. Péley Bernadette: Természetesen nem. Nem min-den kamasz lop, és egyáltalán nem kell szemet huny-ni a serdülőkori „csínytevések” fölött. Ha a kultúra nyújt egyfajta alternatívát a beavatásra, akkor valószínűleg nem lesz szüksége a kamasznak hasonló bizonyítások-ra. Mindenképpen fontos és meghatározó kérdés, hogy egy serdülőnek a tettei milyen következményekkel jár-nak. Ebben a korban a határok kérdése – és azok fe-szegetése – nagyon meghatározó. A gyermek kisisko-lás korától folyamatosan sajátítja el a társadalmi sza-bályokat, de a serdülőkor az az átmeneti időszak, ami-kor a szociális környezete teljes jogú tagjává válik azzal, hogy már egyfajta felelősség is kapcsolódik ezekhez az ismert szabályokhoz. Ezért fontos, hogy az ilyen kihágá-sokat reakciók kövessék. Különben honnan tanulhatnák meg, hogy tetteikért felelősséggel tartoznak a társada-lom többi tagja felé?

PB: És mennyire megfelelő a börtön, mint következ-mény?

Dr. Péley Bernadette: Biztos vagyok benne, hogy nem ez a legjobb megoldás. De fontos foglalkozni a kérdés-sel és megtalálni a büntetés legmegfelelőbb formáját. A szülői felelősség például rendkívül fontos és kihagyha-tatlan kérdés az ilyen esetekben. Hogy az esetben sze-replő lányokat – és később biztos még más kamaszo-kat is – helyesen büntették elzárással, az vitatható kér-dés, viszont az biztos, hogy jogosan. A szabálysértési törvény változtatása lehetőséget ad rá, hogy az ilyen kis értékű lopások is súlyos következményekkel járjanak a kamasz számára. A paradoxon a dologban, hogy a vál-toztatás a fiatalkorúak védelmét is hivatott szolgálni, hi-szen a kiskorúak lopásra kényszerítésének elterjedése volt az egyik ok, hogy a törvényváltoztatásra sor került. A lényegi kérdés talán az, hogy ki, és pontosan mi alap-ján döntheti el, hogy egy szabálysértés egyszeri, ka-maszkori rituális beavatás vagy kényszerítés hatásá-ra történik-e, esetleg teljesen önállóan és öncélúan, és hogy rendszeressé válhat-e a későbbiekben. És ha ezt megállapítják, lehetséges-e, hogy eltérő súlyosságú büntetésben részesüljenek az elkövetők.

KÖZTÜNKSZÓLVAPACHNER ORSOLYA

PB 2010 09.indd 10PB 2010 09.indd 10 2010.10.05. 1:20:012010.10.05. 1:20:01

1111

nem szakmai. Egy olyan intézményrendszer létreho-zását célozza, ahol minden döntés egy központból in-dul, és egészen mély szintekig, konkrétan a közszolgá-lati médiumok vezérigazgatójáig, nagyon közvetlen po-litikai befolyást biztosít. Az új hatóság elnökét a minisz-terelnök nevezi ki, tehát nem is titkolt a politikai függés. Igaz, hogy törvénybe látszatgaranciák vannak beépít-ve a független működésre, de az egész koncepció alap-vetően arról szól, hogy kézben tartsák az egész média-rendszert.

PB: Hosszú távon ennek mindenképpen lehetnek hátul-ütői. Mi történik, ha négy év múlva megszűnik a kéthar-mados többség?

PG: A kétharmados jogalkotás egy alapvetően fura rendszer, ami most visszaütött, ha úgy tetszik. Olyan tárgykörök lettek ‚'89-'90-ben kétharmadossá minő-sítve, amelyek politikailag érzékenynek tekinthetőek. A szándék az volt, hogy ebben mindenképpen politi-kai konszenzus szülessen, most azonban ez nem kell, mert gyakorlatilag egy párt képes dönteni ezekben a kérdésekben. Abban az esetben, ha ez megszűnik, ak-kor ugyanolyan nehéz lesz ezt a kétharmadot össze-hozni, mint ahogy eddig lehetetlen volt. Egy olyan rend-szert, amelyben minden személyi döntés a kétharmad-ra épít, ez gyakorlatilag lebénít. Aggódni azért nem kell igazán, mert újraválasztani a médiatanács tagjait csak kilenc év múlva kell.

PB: Beszéljünk egy kicsit a médiatanácsról, egész pon-tosan annak elnökéről. Milyen problémák merülnek fel ezzel kapcsolatban?

PG: A médiatanács még nem működik, mert különböző okok miatt szünetelt a parlament, és nem volt idő meg-választani a tagokat. Ennek eredménye, hogy május óta, mivel az ORTT is működésképtelen, gyakorlatilag senki nem felügyeli a médiapiacot. Igaz, fizetést a ko-rábbi ORTT-tagok még mindig kapnak. Az elnöki tiszt-séggel az egyik legfőbb probléma a kilenc éves hivata-

KI FIGYELI AFIGYELŐKET?» INTERJÚDR. POLYÁK GÁBORRAL, A MÉDIAFELÜGYELETÁTALAKÍTÁSÁRÓL

„Egy mindent ellenőrizni és szabályozni aka-ró rendszert akartak létrehozni” – mondta Dr. Polyák Gábor, mikor a leendő médiaal-kotmányunk került szóba, melynek célját a kormánypártok a kereskedelmi és közszol-gálati médiát felügyelő pozíciójának bebeto-nozásában látja.

Dr. Polyák Gábor jelenleg a PTE Állam- és Jogtudomá-nyi Karán tanít, de második diplomáját itt, a BTK kom-munikáció szakján szerezte. A médiaszabályozás, mé-diapolitika témakörében számos könyvet és tanulmányt publikált, valamint 2008-2009-ben az ORTT elnökének, Majtényi Lászlónak volt tanácsadója. A médiafelügyelet átalakításáról, az új médiatörvény alkotmányosságáról és elfogadásának várható következményeiről kérdez-tük.

PécsiBölcsész: Milyen sajátossága van az új média-törvénynek, hogyan képzeljük el a megalkotás folyama-tát?

Dr. Polyák Gábor: Az a sajátossága, hogy ez még nem egy médiatörvény. A jogalkotás több lépcsőben zajlik: először elfogadtak egy alkotmánymódosítást a véle-mény és sajtószabadsággal kapcsolatban. Ezt követ-te a médiapiac és a távközlési felügyelet intézményi át-alakítása, amit az Országgyűlés augusztusban fogadott el. Most van a parlament előtt egy többszörösen átala-kított, csiszolgatott, úgynevezett médiaalkotmány, amit minden bizonnyal október környékén el is fognak fogad-ni. Az utolsó lépés pedig maga a médiatörvény, ami ja-nuártól lép életbe. Ez azt jelenti, hogy egyelőre a ‚96-os médiatörvény hatályos.

PB: A Rosszabb, mint az ORTT című cikkében a máso-dik lépcsővel, tehát a strukturális átalakítással kapcso-latban fogalmaz meg kritikát, nevezetesen azt, hogy ez az egész alkotmánysértő. Miért is pontosan?

PG: Általánosságban azért, mivel van egy mögöttes szándék a törvényalkotók részéről, amely egyáltalán

KÖZTÜNKSZÓLVAGÖBL ZSOMBOR

PB 2010 09.indd 11PB 2010 09.indd 11 2010.10.05. 1:20:012010.10.05. 1:20:01

12

li idő. A médiának a mindenkori társadalmi sokszínűsé-get kell reprezentálnia; kilenc év múlva nagy valószínű-séggel egészen, de legalábbis részben másképp fog ki-nézni a politikai térkép, és ezt már nem fogja megfele-lően kifejezni ez a mostani felállás. A második probléma a közvetlen miniszterelnöki kinevezés. Az ORTT elnö-két a miniszterelnök és a köztársasági elnök jelölte, így biztosítva legalább részbeni pártfüggetlenséget. Ez már nincs meg. A sokat és okkal szidott ORTT után a mos-tani rendszerben nincs garancia arra, hogy a kormány-pártok ne kerüljenek kizárólagos döntéshozatali pozíci-óba. Ez pedig az 1990-es évek óta stabil alkotmányos alapelvekkel egészen biztosan nincs összhangban.PB: A cikk szerint ez a tervezet több ponton is sérti a sajtó- és véleményszabadságot. Nagyjából a fenti pon-tok miatt?

PG: Nemrég meg is született egy alkotmánybírósá-gi beadvány, melyet az Eötvös Károly Közpolitikai In-tézettel – melynek Majtényi László az elnöke – közö-sen készítettünk. Ebben tizenegy kifogást fogalmaztunk meg alkotmányjogi szempontból, nagyjából a fenti pon-tok alapján. Ezeken kívül kifogásoltuk a közszolgálati in-tézményrendszer működését és finanszírozását. A lé-nyeg, hogy az az intézményrendszer, ami létrejött, szá-mos megnevezhető ponton sérti az alkotmányt.PB: A közszolgálati médiumok szférájában milyen válto-zásokra lehet számítani?

PG: Fontos megjegyezni, hogy az ORTT idején létező intézményrendszer teljesen rossz volt. Nem tudta ellát-ni a feladatát. Az a megoldás, amit most kidolgoztak, nem megoldja a problémát, hanem átnevezi. Eddig há-rom felügyelő szervezet volt, melyeket most összevon-tak. Ez lett a Közszolgálati Kuratórium, melybe ugyan minden párt delegálhat, de a kormánytöbbséggel mű-ködő médiatanács küldi az elnökét és még egy tagot. Így biztos, hogy a kuratórium, amely intézmény a köz-

szolgálati médiumok vezérigazgatóit választja, szintén kormánytöbbséggel fog működni. A vezérigazgatóknak egyébként sokkal kisebb mozgástere lesz, mint a mos-tani vezetőknek. A finanszírozásban továbbra is az ma-rad az alapelv, hogy ha akarunk, adunk, ha nem aka-runk, nem. Az, hogy ebből a fogyasztók mit fognak érez-ni, egyelőre nem tudjuk, de a köztévét érintő eddigi vál-tozások nem túl bíztatóak.

PB: Térjünk át a harmadik lépcsőre, a médiaalkotmány-ra, amit majd valamikor az ősz során fogadnak el. Mi a probléma vele?

PG: A koncepcionális baja az, hogy megalkotói sze-rint a médiának pontosan megállapíthatóak a határai, és a magyar fogyasztó megrekedt valahol a kilencvenes évek közepén. Egy mindent ellenőrizni és szabályozni akaró rendszert akartak létrehozni. Ez annyira botrá-nyos volt szakmailag, hogy később maga a Fidesz nyúj-tott be módosító javaslatokat. A továbbcsiszolt formája már egy fokkal jobb: szűkítették a törvény alkalmazási körét. Például az eredeti javaslat alapján minden blogot regisztráltatni akartak, most már a szabályozás csak bi-zonyos internetes folyóiratokat érint. El kell ismerni azt is, hogy ebben a formájában már vannak kifejezetten pozitív elemei is, például az újságírók mozgásterének szabályozásában.

KÖZTÜNK SZÓLVAGÖBL ZSOMBOR

PB 2010 09.indd 12PB 2010 09.indd 12 2010.10.05. 1:20:022010.10.05. 1:20:02

1313

AZ ÜVÖLTŐ CSEND» EKF ZAJRENDELET RELOADED

Valójában nem minden az, hogy megőriz-zük a csendet, arra is ügyelnünk kell, mifé-le csendet őrzünk meg. – Samuel Beckett

Februárban vették neszét a városlakók, miszerint a pé-csi Városfejlesztési Bizottság aktualizálás címszó alatt az eddigi zajrendelet szigorítására készül. Akkor a vá-rosi rendezvényszervezők és szakértők tiltakozása a rendelet újratárgyalására késztette a városvezetést. Az eredményt áprilisra ígérték, de fejlemény azóta sincs az ügyben. A kérdés, hogy a 2002-es születésű, kény-szerűen itt maradt szabályozás mennyire keseríti meg a kulturális programok szervezőinek életét a baranyai me-gyeszékhely jelenében. A város és a szervezők némileg eltérő álláspontot képviselnek az ügyben.

» A FEJ NÉLKÜLI LOVASAz idei év februárja zajos meglepetést hozott csend te-kintetében a Pécsett élőknek. Ekkor kezdett a médiában kiszivárogni (Kilenckor lelövik a zenét Európa Kulturális Fővárosában? PécsiStop február 16.), hogy a Városfej-

lesztési Tanács az aktuális jogszabályváltozások miatt – egy alkotmánybírósági döntést követően nem lehet konkrét határértéket megjelölni helyhatósági rendelet-ben – az eddigi zajrendelet átdolgozására készül, rá-adásul ez a megújulás koránt sem ígérkezik városbarát-nak. Az akkori tervezet szerint hétfőtől csütörtökig reg-gel 8 és este 9 között lehetett volna kihangosított ren-dezvényeket tartani a városban, ami péntek és szom-bat esetén 11-re módosult volna, vasárnaponként pe-dig 9-12 óráig, illetve délután 3-tól este kilencig lett vol-na mindez lehetséges.

A város nagyobb rendezvények szervezői, valamint hangosításban jártas szakértők jelezték, hogy ennyi erővel le is lehetne húzni a rolót a kulturális fővárosban, ugyanis az elképzelés mind a kerthelységes vendéglá-tást, mind a rendezvényszervezést lenullázta volna. A botrányt kerülendő február 18-án a városi közgyűlés a tervezet elnapolása mellett döntött. Papp Judit címze-tes főjegyző akkor úgy nyilatkozott, hogy a rendeletről a döntés áprilisban várható.

Végül a döntés csak nem született meg a tavasz fo-lyamán, városatyáinkat pedig nyárra beszippantotta a szünidő. Beleérkezve az őszbe időszerűnek tartottuk feltenni a kérdést, vajon a városi önkormányzatnál mikor tervezik a jelenleg az EKF szlogenje alatt kultúrtőkében utazó Pécs esetében az annyira nem mellékes jogi sza-bályozás végső formába öntését. A jelenleg lassan em-beri mértékre nyúló vajúdás (az első hírek óta a nyolca-dik hónapnál járunk) eredményt nem, csak egy válasz-tást hozott világra. Nácsa János városi sajtóreferenstől megtudtuk, a rendeletről már csak a következő városi képviselő-testület tud majd döntést hozni, így konkrétu-mok arról jelenleg nem tudni. Nácsa Jánostól kapott in-formációink szerint, azonban városi részről nem érzéke-lik a jelenlegi szabályozást problematikusnak a kulturá-lis rendezvények esetében.

A 2010-es évben a nagyszámú kihangosítást is igény-lő rendezvényhez viszonyítva legalább is kevés panasz érkezett a hatóságokhoz. A város Címzetes Főjegyző-jéhez konkrétan két panasz futott be, de a felekkel tör-tént egyeztetést követően ezek a problémák megoldód-tak. A sajtóreferens szerint a legtöbb problémát nem is a rendezvények miatt befutó panaszok, hanem az éj-jel-nappali italboltok körül randalírozó és zajongó sze-mélyek jelentik.

A kép árnyalása végett megszólított nagy városi ren-dezvények szervezői a jelenlegi zajrendelet felemlege-tésekor azonban általában nem látják ennyire rózsás-nak a helyzetet…

KÖZTÜNK SZÓLVABÁLINT DÁVID

PB 2010 09.indd 13PB 2010 09.indd 13 2010.10.05. 1:20:022010.10.05. 1:20:02

14

» EGYETEMISTÁK AVÁKUUMBANPécs legnagyobb egyetemistákat érintő fesztiválja ré-széről – Pécsi Egyetemi Napok – a témában Sza-bó Gábort, a rendezvény egyik főszervezőjét kerestük meg.

– A dolog kétarcú. A PEN-el kapcsolatban mindig is voltak általános engedélyeztetési nehézségek, a zaj csak az egyik ezek közül. Az is igaz, hogy az évek so-rán jó munkakapcsolat alakult ki köztünk és az illeté-kes hatóság között, ez segít valamennyit, de az ügyme-net továbbra is nehézkes, túlbürokratizált – fogalma-zott Szabó Gábor.

A főszervező továbbá hozzátette, az EKF évében az engedélyeztetésért felelős a hivatal minden területen tényszerűen és érezhetően konstruktívabb minden te-rületen, igaz, ezért szervezői oldalról is mindent meg-tettek. Alapvető problémát a szabályozás keretszámai jelentenek.

Az engedélyezett érték 45-55 decibel, ami egy nagyobb rendezvény esetén elég szegényes megvalósítást tesz-nek lehetővé. A példa kedvéért a hangos beszéd 65-70 decibel, még egy elhaladó busz 90 decibel környékén sújtja az arra járókat.

» A VÁROS ÍGY MOZOG, A VÁROS ÍGY ÉL…A város szintén másik fesztiválnagyágyúja a külföldi di-ákok tömegét is megmozgató ICWiP. A rengeteg külté-ri helyszínnel dolgozó fesztivál azonban a szabályozás miatt nincs könnyű helyzetben. Bár az EKF év itt is nyi-tott kiskapukat, de alapvetően a belvárosi területek la-kói az előző években már a fiatalok helyszíni jelenléte miatt is éltek panasszal.

– Betartjuk a decibel korlátokat, de a jelenlegi szabá-lyozással vannak helyzetek amikor nem tudunk mit kez-deni – meséli Tarrósy István az ICWiP szervezője, az EKF projekt egyik megálmodója. – Egy Goran Bergovic koncertnél például szóba sem jöhetett volna, hogy ne lépjük túl a megengedett értékeket, ha a rendezvény megkívánja. A hangmérnökök folyamatosan vizsgálták a zaj mértékét. Azt gondolom, hogy megfeleltünk az el-várásoknak, de szükség volna ilyen tekintetben is ész-szerű kompromisszumokra a szabályzás tekintetében.

Tarrósy István és az ICWiP szervezői már februárban kifej-tették ellenérzé-süket a tervezett szigorítással kap-csolatban, ami mind a mai napig nem változott. Állás-pontjuk szerint a város érdekeivel el-lentétes egy olyan szabályozás, amely az idegenforga-lom motorját adó rendezvények feltételeit tovább szigo-rítaná.

– Ha egy világsztár érkezik egy városba, a több ezer fős tömeg igényeit ki kell tudnunk elégíteni nem lehet túl halk egy rendezvény, mert élvezhetetlen. A belvárosban élőknek – legyen az Debrecen, Kaposvár vagy Pécs – tisztában kell lenniük azzal, hogy a város így mozog, a város így él, így hívja fel magára a figyelmet így hozza magát helyzetbe. Nem tudom milyen jellegű lesz a kö-vetkező szabályozás, de ha marad a szigorú hozzáál-lás az semmi képen nem tesz jót a későbbiekben Pécs-nek – tette hozzá Tarrósy.

» A HATÓSÁG VÁJT FÜLŰ ŐREIKérdésként merült fel a két rendezvényszervező oldalá-ról a bejelentéseket követő rendőrségi zajszintmérések szakszerűsége is. A hatósági hangosítási engedélyez-tetés folyamatához szükséges minden rendezvények-nek egy hivatalos hangosítási szakember szerződtetni. Ez a szakértő rendelkezik a megfelelő végzettséggel és hangtechnikai eszközökkel, hogy végig felügyelje a ren-dezvény lebonyolítását, megfelelő visszacsatolást biz-tosítva a hangerősségről a hangosítók felé. A megfo-galmazott kritikákból viszont kiderül: a lakossági beje-lentéseket követően helyszínre érkező járőr ennek el-lenére dönthet úgy egy rendezvény sorsáról, hogy ren-delkezik ugyan valamilyen bemérő eszközzel, de ilyen jellegű szakképesítése nincs. Az egységes jogi szabá-lyozás már csak azért is fontos lenne – mint ahogy az egyik oldalról elhangzott –, mivel így biztosítható, hogy az ilyen jellegű folyamatokat tényleg olyan személyek végezzék, akiknek ilyen jellegű dolgokhoz kompetenci-ájuk is van.

KÖZTÜNK SZÓLVALENTHÁR BALÁZS

PB 2010 09.indd 14PB 2010 09.indd 14 2010.10.05. 1:20:032010.10.05. 1:20:03

1515

vart még nem csináltak, kis szerencsével újabb négy év alatt sem fogják romba dönteni az országot. Ám vannak helyek, ahol a „eh, nekem mindegy, mindegyik ugyan-olyan rossz” gondolatot megtestesíti egy párt. A vicc-pártokra gondolok. Azokra a pártokra, akik meg sem próbálnak úgy tenni, mintha értenének ahhoz, amit csi-nálnak. Meg sem próbálnak betarthatót ígérni, kompe-tensnek és megbízhatónak tűnni, nem akarják elhitetni senkivel, hogy nem fognak lopni, csalni, hazudni. Örök életet és sört mindenkinek!

Az pedig sokat elárul a jelenlegi politikai elitről, ha egy ilyen párt százalékokban mérhető, azaz több tízezer fős támogatottságra tud szert tenni. Ha pedig egyene-sen főpolgármesternek választanak egy vicc-jelöltet, az csak két dolgot jelenthet: az adott város lakóinak vagy nagyon jó a humorérzékük vagy nagyon elkeseredettek.

Történt ugyanis, hogy Izland fővárosában, Reykjavíkban A Legjobb Párt kapta a legtöbb szavazatot, így a humo-rista, színész, író Jón Gnarr május 29-e óta polgármes-ter. Sikerük egy részét annak köszönhetik, hogy a két éve tartó gazdasági válság alatt az emberek kiábrán-dultak a hagyományos pártokból, bár a város életének legfontosabb területeire kiható programjuk is biztosan közrejátszott.

13 pontjukban többek között hangot adtak korrupció-el-lenességüknek, nehezményezik, hogy a pártok sunyi-ban ármánykodnak, és ígéretet tettek rá, hogy ők mind-ezt nyíltan fogják csinálni. De eltörölnek minden adós-ságot, szereznek egy jegesmedvét az állatkertbe, Dis-neylandet építenek a repülőtérre, drogmentesítik a par-lamentet, ingyen törölközőket adnak az uszodákban, sőt, a nyomorékok ingyen vehetik igénybe a buszjárato-kat. „Sokkal több ingyen dolgot ígérhetünk bármely má-sik pártnál, mivel nem fogjuk őket véghezvinni” – sze-repel a 8. pont második felében.

A szavazatok 34,7%-át szerezték meg, ami 20666 sza-vazót jelent. 660-nal többet, mint amennyit a második helyre befutott Függetlenség Párt kapott. Mivel a több-séget egyedül ezzel az eredménnyel nem tudták meg-szerezni, a 19%-ot kapott szociáldemokratákkal koalíci-óra lépve kormányoznak.

Hazánk egyetlen viccpártjának gyökerei a 2009-ben alapított izlandi “Legjobb Párt”-énál valamivel régebbre, egészen pontosan 2006-ig nyúlnak vissza. Ekkor alakult meg ugyanis a kezdetben egyszemélyes szegedi street art mozgalomként működő Magyar Kétfarkú Kutya Párt, röviden MKKP. Az alapító, Kovács Gergely ötletes pla-kátjaival és matricáival hamar elnyerte a szegedi belvá-ros fiataljainak szimpátiáját. A név, valamint a párt jel-képéül szolgáló kétfarkú kutya figura „hivatalos eredet-

ÉN AVÍZILOVAKKALVAGYOK» MEDDIG JUTHAT EGY PÁRT A HUMORRAL?

A parlamenti választások idején azok, akik szellemi épségüket és alacsony vérnyomá-sukat meg szeretnék őrizni, lehetőség sze-rint egy elhagyatott barlangban keressenek menedéket. Ott, a sötétben a legbiztonsá-gosabb kivárni, amíg az egymásra mutoga-tások, a másiknál nagyobbat mondások és ígérgetések áradata elvonul, hogy pár nap-pal később, a rejtekből előbújva egy szebb világ táruljon elénk.

Akik viszont nem vonulhatnak el egy kedves kis bar-langba, egy idő után gyanúsan kezdik szemlélni az ese-ményeket, hiszen nem lehet nem észrevenni, hogy a négyévente elhangzó csodás ígéretek valahogy nem szoktak megvalósulni. Nem is élünk feltétlenül sokkal rosszabbul, mint azelőtt, de hogy sokkal jobban sem, az is biztos.

A legtöbb esetben nincs mit tenni. Várunk négy évet, majd bízunk benne, hogy akiket épp leváltottunk, azok okulva a hibáikból, legközelebb jobban fognak teljesíte-ni. Vagy a mostaniakra voksolunk, hisz túl nagy perpat-

KÖZTÜNK SZÓLVAVÁRNAGY SZABOLCS, PÁL BALÁZS

PB 2010 09.indd 15PB 2010 09.indd 15 2010.10.05. 1:20:032010.10.05. 1:20:03

16

történetét” az MKKP számos online felületen hossza-san taglalja, hely hiányában azonban elégedjünk meg annyival, hogy az érdekfeszítő mese többek között há-rom évszázaddal ezelőtti olasz szektákat, száműzetést és bebörtönzést forgat sorai között.

Már a korai kétfarkú feliratok között a szimplán polgár-pukkasztó darabok mellett („használhatatlan, értelmet-len dolgokat vásárolnék ingyen”) megjelentek az ízes társadalomkritikát megfogalmazó („nagyon gazdag fe-hér európai emberek részére”), valamint a későbbiek-ben a 2010-es választási kampány gerincét jelentő da-rabok is („örök élet, ingyen sör”).

A pártatya – saját elmondása szerint – már ekkoriban is gondolkozott markánsabb társadalmi szerepvállalá-son, ám a végső lökést az izlandi Besti Flokkurinn vá-ratlan sikere adta meg. Kovács Gergely idén augusztus-ban jelentette be, hogy az októberi választásokon meg-méretteti magát Szeged polgármesteri székéért, vala-mint ekkor derült ki az is, hogy a párt a budapesti főpol-gármesteri címet, illetve a hetedik kerületi polgármeste-ri címet is megpályázza Victora Zsolttal és Mogács Dá-niellel.

Az MKKP választási programjában a már említett örök élet és ingyen sör ígérete mellett olyan elemek szere-pelnek, mint a repülőjáratok föld alá történő bevezeté-se, a körút folyóvá alakítása, illetve a szegények szá-mára bemondásos alapon történő pénzosztás. Victora Zsolt főpolgármester-jelölt szerint felesleges a négyes metróval foglalkozni, mert az 2030-ig biztosan elkészül, viszont ők egy éven belül megépítenék a nyolcas met-rót. Szegednek Kovács Gergely olcsó, könnyen meg-mászható és nagy hegyet, valamint intergalaktikus űr-kikötőt ígért.

Nyilvánvalóan látszik tehát, hogy a Magyar Kétfarkú Ku-tya Párt a többi viccpárthoz hasonlóan elsősorban a ko-moly pártok (többnyire) betarthatatlan ígérgetéséből csinál viccet olyan alapon, hogy a soha meg nem épülő űrbázist valószínűleg senki nem kérné számon Kovács Gergelyen. Az elsősorban a világhálón, valamint a fővá-rosban kampányoló párt – különösen a fiatal egyete-misták körében – igen hamar mérhető támogatottság-ra tett szert. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt Facebook ol-dalának mára, hazai viszonylatban igen jelentős 40,000 lájkolója van, valamint független felmérések szerint a budapestiek 48 százaléka hallott már az MKKP-ról és ismeri a párt tevékenységét.

Egy darabig úgy tűnt tehát, hogy a hazai politikai hely-zetből kiábrándult, valamint a politikával nem törődő, de a humort értékelő fiatalok szavazatai messzire repíthe-tik a viccpártot, ám szeptember elejére kiderült, hogy az

MKKP három jelöltje közül egyiknek sem sikerült meg-szerezni a megfelelő mennyiségű kopogtatócédulát, így idén októberben már biztos, hogy nem fognak ná-lunk megismétlődni az izlandi események. A párt bírá-lói közül sokan úgy vélik, az MKKP-sok nem gondolták át pontosan mit is szeretnének, valamint azt, hogy med-dig hajlandóak elmenni ebben a nagy brahiban, illetve brahi-e ez egyáltalán?

Az MKKP ellen felszólalók általános véleménye az, hogy a párt a reálpolitikához közelebb eső kérdéseket erőtlen viccelgetésekkel, rosszul kezelte le, illetve a párt megjelenése inkább hatott komolytalannak, mint ötle-tesnek és mulatságosnak.

Az, hogy az Magyar Kétfarkú Kutya Párt egy újabb, a média által felkapott, de hamar leülő jelenség lesz-e, még nem tudhatjuk, mint ahogy azt sem, hogy lesz-nek-e további próbálkozók a hazai viccpártok frontján. A kissé szétesett botladozás viszonylagos nagy támo-gatása azonban azt biztosan közvetíti, hogy sok fiatal szeretné, ha valahová nyugodt szívvel leadhatná a vok-sát, de a jelenlegi pártok – papírmasé lájkok ide vagy oda – ezt nem teszik lehetővé.

KÖZTÜNK SZÓLVAVÁRNAGY SZABOLCS, PÁL BALÁZS

PB 2010 09.indd 16PB 2010 09.indd 16 2010.10.05. 1:20:042010.10.05. 1:20:04

1717

MEGÖLTÉK KATITA nézettségi mutatók megugrasztásának közkedvelt módja – a sztárok nemi életé-nek kibeszélése után – az újonnan felbuk-kanó drogok démonizálásával történő pánik-keltés. Tudta, hogy gyermeke műtrágyát szív fel az orrán, miközben Ön ezt a cikket olvas-sa? Halálhírek, lemondások, betiltás. Kati, hivatalosabb nevén a mefedron, végigsöpört a brit után a magyar médián is, furcsa szájízt hagyva maga után.

De ne szaladjunk ennyire előre. A mefedron elterjedé-se egy másik drog, az ecstasy eltűnésével magyaráz-ható. A rave-hullám lecsengése után ugyanis az ekire is rájárt a rúd. Nem azért, mert a fiatalok érettebbek, kevésbé járnak bulizni, és nem szeretik alkalomadtán szétcsapni magukat, csak épp mással teszik. Az új tren-dek kialakulásában pedig kétségtelenül szerepet ját-szott, hogy az utóbbi években drasztikusan csökkent az ecstasy tabletták hatóanyagtartalma. Bizony, semmi sem a régi már.

A mefedront először 2007-ben azonosították be a ha-tóságok Franciaországban, 2010-re pedig már a 22 EU tagállam mindegyikében találkoztak vele. Nem csoda, hiszen gomba módra szaporodtak el az olyan webol-dalak, melyeken házhoz lehetett hozatni az esti adagot ugyanúgy, mintha mondjuk pizzát rendelnél. Ez az idil-li helyzet viszont nem jelenti azt, hogy fogyasztásuk ve-szélytelen, hiszen senki sem tudja, mi van bennük. Ért-ve ez alatt az orvosokat is, akik nem igazán tudják, hogy egy „túl-miauzóval” (a szer másik polgári neve miau) mit is kell pontosan kezdeni.

Angliában a mefedron betiltása nagy perpatvart kavart, mivel a szakértők szerint nem megalapozott tudomá-nyos tények, hanem a közvélemény és a média nyo-mására hozott elhamarkodott döntést a kormány. Mi-vel nem tudnak semmit a mefedronról, az sem bizo-nyított, hogy hosszú távon ártalmas lenne, viszont ez-zel nehéz érvelni, ha a híradások eközben két, a rej-télyes partidrog miatt meghalt tinédzserrel vannak tele. Hab a tortán, hogy utólag mindkettejükről kiderült, halá-luk nem a katinak köszönhető. Nem csoda, hogy a brit kormány mefedronnal kapcsolatos kutatásainak vezető-je, Les King, a betiltását követően lemondott posztjáról.

Magyarországon is zajlanak az események. Nálunk is megjelentek a házhoz szállító szolgáltatások, és a kor-mány az európai példát látszik követni. Az augusztus 30-i ülésén a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság ál-tal létrehozott Kábítószer Listák Szakbizottsága javasla-

tot tett a szer illegálissá té-telére, a hiva-talos döntés meghozata-la pedig való-színűleg már nem fog sokat váratni magá-ra.

A probléma csak az, hogy ha be is tiltják a mefedront, egy újabb drog pillana-tokon belül át fogja venni a helyét, mely újabb két évet lesz forgalomban, mire azt is betiltják, hogy jöhessen a következő. Ez idő alatt pedig egyre ellenőrizetlenebbek lesznek a piacra kerülő termékek, aminek végső soron a fiatalok isszák meg a levét. Csak a jéghegy csúcsa, hogy a változó minőségű szerek miatt sokkal nagyobb a túladagolás veszélye, hisz nem lehet tudni, hogy a leg-újabb „emberi fogyasztásra nem alkalmas” fürdősóból a múltkori növényvédő szerhez képest mennyit kell be-venni.

A Kábítószer Listák Szakbizottságának meghívott civil képviselője, a TASZ (Társaság aSzabadságjogokért) drogpolitikai programvezetője, Sárosi Péter szerint a zéró tolerancia nemmegoldás, hiszen amellett, hogy csak új szereket gene-rál, „a tudatmódosító szerek személyeshasználatra történő megszerzésének és tartásának kriminalizációja ellentétes a szükségesség és arányos-ság, valamint a büntetőjog végső eszközként való alkal-mazásának alkotmányos elveivel, ezenkívül a fogyasz-tókat a társadalom margójára szorítja, és így közegész-ségügyi kockázatot rejt magában”.

A mefedron, vagy más néven a 4-metilmetkatinon (4-MMC), vagy 4-metilefedron egy szintetikus ká-bítószer-stimuláns, és entaktogén vegyület, ami az amfetaminok és katinonok osztályába sorol-ható. Korábban legális kedélyjavítóként jegyez-ték. Ez egy szintetikus katinon alapú vegyület amit a kat nevű kelet-afrikai növényből nyernek. Magyarországon a kat nevű növény és a katinon nevű vegyület után a „Kati” szlengnéven ismerik a kábítószerfogyasztók. forrás: wikipedia.hu

KÖZTÜNK SZÓLVAVÁRNAGY SZABOLCS

PB 2010 09.indd 17PB 2010 09.indd 17 2010.10.05. 1:20:042010.10.05. 1:20:04

18

BUSSZAL JÖN A MIKULÁS» ÚJ LEHETŐSÉGEK A SZOLGIN

Új lehetőségekkel bővül a BTK-TTK Szol-gáltatói Iroda profilja. Az idei évtől még több szolgáltatással segíti az egyetemisták min-dennapjait Kovács Zoltán és csapata.

A PTE Ifjúság úti épületében a főbejárat mellett talál-ható BTK-TTK Szolgáltatói Iroda már eddig is minden évben a hallgatók helyzetének könnyítésén munkálko-dott. Itt lehetett nyomtatni, fénymásolni, internetezni, PTE BTK-s illetve TTK-s ajándéktárgyakat vásárolni, különböző kulturális, illetve sporteseményekre kedvez-ményes jegyeket váltani és regisztrálni a BTK-HÖK-ös programokra. Az idei évtől azonban még több szolgálta-tást vehetnek igénybe az egyetemisták, a nyitvatartási idő módosításával már reggel 7:30-tól délután 17:00-ig.

Kovács Zoltán, aki már második éve vezetője a Szol-gáltatói Irodának, elmondta, milyen változásokra szá-míthatunk. Talán az egyik legfontosabb az új szolgálta-tások közül a díjmentes albérletközvetítés, főleg most, hogy a felújítások miatt két kollégiumot – a Szántót és a Jakabhegyit – is bezártak.

Az Iroda albérletközvetítő szolgáltatásával könnyedén válogathatunk a naponta frissülő lehetőségek közül, az albérletek részletei a PécsiBölcsész honlapjáról érhető-ek el. Egy másik lényeges újítás, hogy az idei évtől az Irodán keresztül lehetőség nyílik kedvezményes jogosít-ványszerzésre, melynek keretében a hallgatók 15%-kal

olcsóbb elméleti és 10%-kal olcsóbb egészségügyi ok-tatást, valamint 2 ingyenes órát kaphatnak.

Az általános szolgáltatásokhoz kapcsolódó újítások kö-zül a legfontosabb, hogy a gólyák számára az idei év-től elérhető a gólyakedvezményes kártya. Aki ilyet igé-nyelt a gólyatáborban vagy az orientációs napokon, az ne feledkezzen meg róla, hogy ennek segítségével 10%-os kedvezménnyel élhet az irodában a fénymáso-lást, nyomtatást és a spirálozást illetően.

A hosszú sorok elkerülése végett pedig újabb, nagyobb teljesítményű fénymásolók és nyomtatók kerülnek majd az Irodába, valamint elindul a Nyomtass otthonról prog-ram, melynek az a lényege, hogy a hallgatók elküldhe-tik e-mailben EHA-kóddal és telefonszámmal ellátva a nyomtatnivalót, így várakozás nélkül átvehetik a kész példányt a megjelölt időpontban. A felsőbbévesek szá-mára fontos lehet, hogy az Irodán keresztül lehetőségük nyílik a szakdolgozatkötésre, ami 1500 Ft-os áron egy nap alatt elkészül.

A kedvezményes sportolási és kulturális lehetőségeket továbbra is alkalmunk nyílik használni. A sportkedvelők már több helyszínre is válthatnak szauna, fallabda, kon-di vagy fitnesz bérleteket, a kultúra iránt érdeklődőknek pedig a Pécsi Harmadik Színház és a Pécsi Nemze-ti Színház kedvezményes jegyei, valamint a dumaszín-ház humorestjei mellett most már mozijegyek is elérhe-tőek. Az Uránia Mozi előadásaira BTK-s, TTK-s diákiga-zolvánnyal 300 Ft-os áron vásárolhatunk jegyeket, mely az adott hónapban bármelyik film, bármelyik előadásá-ra felhasználható.

A már fentebb említett ajándéktárgyak kínálati köre is bővült. Az eddigi pólók és pulcsik több színben és tí-pusban is kaphatóak, emellett pedig vásárolhatunk PécsiBölcsészes bögrét, kulcstartót, öngyújtót, sörnyi-tót vagy karkötőt. A tárgyak és a pólók új design-ját a PB grafikusának, Lugosi Tamásnak (scham) köszönhetjük, akinek most nyílt kiállítását a Rókus utcai épület könyv-tárában tekinthetitek meg. (A kiállításról részletesebben lapunk 26. oldalán olvashattok.)

A hallgatók rendelkezésére álló, eddig megvalósult ren-geteg új lehetőség mellett több új szolgáltatás is terv-ben van. Az Iroda jelenleg tárgyalásokat folytat a Pé-csi Közlekedési Zrt.-vel a helyi járatos buszbérletek áru-sításának ügyében. A projekt jelenleg még szervezés alatt áll, de amennyiben megvalósul, novembertől elér-hetőek lesznek a bérletek a Szolgiban is.

HÖK TÁJÁNPRISKIN ZSÓFIA

PB 2010 09.indd 18PB 2010 09.indd 18 2010.10.05. 1:20:052010.10.05. 1:20:05

1919

tintva mindenki meg-oszthatja vélemé-nyeit, ötleteit, hogy szerinte milyen to-vábbi programokra volna igény a hallga-tói élet fellendítése érdekében. Remél-jük, minél többen él-nek majd ezzel a le-hetőséggel a továb-biakban.

PB: Van konkrét elképzelés, hogy milyen irányban bőví-titek a programkínálatot?

G.T.: Azt gondolom, hogy egész jó pilléreket sikerült ki-alakítani. Minden szemeszterben próbálunk valami új elemet vinni a programok közé, ettől az évtől kezdő-dően a szakmai rendezvényekre is szeretnénk külön hangsúlyt fektetni. Jelenleg egy teljesen újszerű profil-lal rendezzük meg az idei kibővített kari napokat is ok-tóber 11-14-én, Ifjúsági Napok néven. Az eseményen a kar minden polgárát szeretnénk megszólítani, este könnyűzenei koncertekkel, mélyebb bulikkal éjjelente a Szenesben, illetve végre megvalósul, ami régi vágyam volt, hogy kutatókkal és civilekkel találkozhatunk az A épület előtt.

PB: Minden évben kiemelt feladatként kezelitek a kom-munikáció és a szolgáltatások fejlesztését. A tavalyi év mind az elsősök tájékoztatása, mind a hallgatói kommu-nikáció szempontjából sikeresnek mondható. Mi az ál-láspontotok az idei kezdéssel kapcsolatban?

G.T.: Az elsőévesek tájékoztatásával fokozottan elé-gedett vagyok. A mostani harmadévesek például anno nem találkozhattak a Programsoroló előtti nyári informá-ciós kiadvánnyal, ami egy átfogó útikalauz a gólyák szá-mára, ez 2009-ben indult útjára a PécsiBölcsész kari lap szerkesztőségének segítségével. Minden, ami az első pillanatban az egyetem kapuját átlépve fontos, azt átfogóan tartalmazza ez a kiadvány, amit minden felvé-telt nyert hallgatónak postai úton juttatunk el még gó-lyatábor előtt.

Ha összességében vesszük a hallgatók tájékoztatását, akkor bízom benne, mindenki elégedett a már műkö-dő honlapunkkal – a látogatói indexek legalább is azt mutatják, hogy ez a kommunikációs csatorna elkezdett működni. Illetve mindenképpen megemlíteném a hírle-vél szolgáltatásunkat, amely várhatóan október közepé-től áll csatasorba, kielégítve minden hallgatónk informá-cióigényét. Igyekszünk mindenkinek kedvére tenni eb-ben, de tudjuk, hogy még van hová fejlődnünk.

ÉRTETEK,ÁLTALATOK» EGY ÉV MÉRLEGEN A HALLGATÓIÖNKORMÁNYZATNÁL

Lassan egy év telt el azóta, hogy a Kari körkérdés 2.0 keretében a bölcsészhallga-tók megfogalmazták elvárásaikat a Hallga-tói Önkormányzat működésével szemben. A DiákCentrum falai között tevékenykedő csa-pat azóta is sarokkövekként kezeli az egyes, ott felmerült igényeket és igyekszik a gyakor-latban egyedileg kialakított válaszokkal szol-gálni az ott hangsúlyt kapott szervezeti lát-hatóság és programkínálat eseteiben. Az el-ért eredményekről, lehetőségekről és kihívá-sokról Gulyás Tibor alelnököt kérdeztük.

PB: A Kari körkérdés 2.0 eredményeivel párhuzamo-san rengeteg fejlesztést elindítottatok mind a kommuni-káció, mind a programkínálat tekintetében. Hogy állnak mindezek az eltelt idő fényében?

G.T.: A nyáron nem volt kenyerünk a tétlenség, a stáb-bal a szünidő nagy részét folyamatos munkával töltöt-tük. Azt gondolom, hogy az őszi Programsorolót végig-böngészve ez tökéletesen látszik is. Viszont kéthónap-nyi felkészülést követően is akadtak problémák. A meg-lepetéseket mostanában egy nagyon banális ténye-ző szolgáltatja, ugyanis egyes esetekben nem tudunk a campus területén helyszíneket igénybe venni. A leg-utóbb elmaradt programunknál – a bölcsész nyílt sport-napra gondolok, amit én is személyesen vártam – pél-dául a TTK-n e területen illetékesek kijelentették, hogy nem használhatjuk ilyen céllal az atlétika pályát.

PB: Az utóbbi évek tervezései után idén egy egészen színes, és más karokon nem tapasztalt összetettségű programkínálattal nyitottatok. Hogy látod, a többi karhoz képest hogyan állunk e tekintetben?

GT: Azt gondolom – szorosan a forintban működő kere-tek figyelembevételével –, hogy jó irányba haladtunk az egyes rendezvényekkel, de nagy szükség volna hallga-tók aktív véleményére is. Nemsokára a pecsibolcsesz.hu-n elérhető lesz egy „Ötletláda” doboz, amire rákat-

HÖK TÁJÁNBÁLINT DÁVID

PB 2010 09.indd 19PB 2010 09.indd 19 2010.10.05. 1:20:052010.10.05. 1:20:05

20

gi épületet sikerült lenulláznia, a benne tartózkodók je-lentős részével egyetemben. Vagy ott van az FBI tör-ténetének legköltségesebb embervadászatát kiváltó Unabomber, aki kissé meghaladt anarchista-luddita ta-nokat hangoztatva három ember életét oltotta ki levél-bombáival, és kéttucatnyit megsebesített. Nem beszél-ve az 1993-as WTC elleni első támadásról, amely során egy autóba rejtett pokolgép hat embert megölt, 1042 személy pedig ellátásra szorult.

Amint a példákból láthatjuk, a robbantásos merényle-tek egyáltalán nem hatottak az újszerűség erejével, egy idő után a társadalom, mint ahogy a sorozatgyilkosok-kal is – ha lehet ilyet mondani –, megtanult együtt élni.

Cikkünk vége felé a kedves olvasónak olybá tűnhet, hogy az eredetileg felvetett problémát nem válaszoltuk meg, miszerint miért ez az esemény az amerikai nem-zet legnagyobb tragédiája? Egyrészt talán indokolhatjuk a merénylet kivitelezési módjával – a terrorizmus „lát-ványsport”, ugyanis sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a vizuális hatásra, mint a hatékonyságra –, másrészt egy harmadik világbeli terrorcsoport követte el, mintegy fi-tyiszt mutatva az elitista-technokrata hadviselésnek.

Lényegét tekintve rávilágított a fejlett nyugati államok sebezhetőségére, valamint arra a tényre, hogy hiába rendelkezik egy állam olyan „szuperkúl és hájtek” had-erővel, amely bármilyen szervezett keretek között kívül-ről jövő támadással szemben képes magát megvéde-ni, ha a támadó nem a hadviselés, hanem a terrorizmus kódexe szerint jár el. Röviden fogalmazva: a jóléti társa-dalomba belepuhult nyugati civilizáció polgárainak újra szembesülniük kellett a félelemmel.

TERRORISTÁK A HÁTSÓKERTBEN » AZ USA ÉS 9/11

9 éve történt szeptember 11-én, New York-i idő szerint reggel 8:46-kor, hogy az AA Flight 11 hívójelű utasszállító gép a World Trade Center 1-es tornyába, majd 9:03-kor az AA 175-ös számú járat a másodikba csapódott. Ez az esemény alapjaiban rázta meg az Ál-lamokbeli közvéleményt, és tartja sokkban a mai napig.

Természetesen az ilyetén döbbenet érthető egy olyan ország állampolgárai részéről, akik háborút testközel-ből utoljára akkor láttak, amikor Robert E. Lee tábornok Richmondot feladva letette a fegyvert Grant tábornok előtt Appomattoxnál, 1865. április 9-én. A World Trade Center elleni támadás a merénylők szempontjából volt meghatározó, mivel számukra az épület az uniformizá-lódást, a helyi jellegzetességeket elnyomó globalizmust, és fanatizmusuk okán az ördögként aposztrofált USA nagyképűségét szimbolizálták.

Sokakban felmerülhet, hogy azért az USA vívott pár há-borút 1865 óta – a teljesség igénye nélkül: két világhá-ború, Korea, Vietnam –, viszont ezen konfliktusok leg-lényegesebb közös pontja, hogy egyik sem amerikai te-rületen zajlott. Az Amerikai Egyesült Államok az elmúlt száz évet a Theodore Roosevelt-i politika jegyében töl-tötte, melyet a Monroe-elv („Amerika az amerikaiaké”) és egy afrikai közmondás („halkan beszélj, és furkósbo-tot vigyél magaddal”) elegye képezte.

Ez a folyamat a II. világháború lezárását követően csú-csosodott ki, ekkorra lett a „csendes amerikaiból” szu-perhatalom, és vált uralkodóvá az a nézet, melyet Hen-ry Kissinger úgy fogalmazott meg: „Amerikának nincse-nek barátai, Amerikának csak érdekei vannak”.

Ezek fényében még legrosszabb rémálmaiban sem gondolta volna az egyszeri átlagpolgár, hogy a XXI. század hajnalán nem egy másik szuperhatalom, hanem egy mezei terrorszervezet mér csapást otthonának hát-só kertjére.

Nem mintha újdonságot jelentene az USA számára a terrorizmus, hiszen az amerikai történelem sok ilyen jel-legű példával szolgál. Az unalomig citált elnökgyilkossá-gokon túl gondoljunk a pont 2001-ben kivégzett Timothy McVeigh oklahomai robbantására, ahol egy szövetsé-

AGYRESZELÉKVIDÓ GÁBOR, LENTHÁR BALÁZS

PB 2010 09.indd 20PB 2010 09.indd 20 2010.10.05. 1:20:062010.10.05. 1:20:06

2121

A PÁKOZDI CSATA ELVI JELENTŐSÉ-GE ÉS GYAKOR-LATI JELENTÉK-TELENSÉGE162 éve, 1848. szeptember 29-én a Pákozd-Sukoró-Pátka háromszögben Móga János császári - királyi altábornagy csapatai meg-állították a Pest-Buda elfoglalására induló Joseph Jelacic von Bužim horvát bán sere-gét. Később – 1948-tól 1992-ig – ezen a napon ünnepelték a Néphadsereg, majd a fegyveres erők és végül a honvédelem nap-ját. Ebből is kitűnik, hogy az éra közvélemé-nye az utókoréval karöltve ezt az ütközetet kiemelt jelentőségűnek tartja. Írásunk célja, hogy ezt a vélt vagy valós jelentőséget gór-cső alá vegye.

1848. szeptember 11-én Jelacic azzal a céllal kelt át a Dráván, hogy Magyarországon a bécsi kamarilla szája íze szerint való tiszta helyzetet teremtsen. Ezen törek-vése amúgy nem nélkülözte a realitás táptalaját, erre a műveletre volt ugyanis uszkve 35-40 ezer embere, mely haderőnek több mint felét a Horvátországban állomá-sozó császári-királyi reguláris csapatok tették ki. Velük szemben a magyar oldalon egy ideig még az is kétsé-ges volt, hogy lesz-e egyáltalán hadsereg, amely haj-landó volna megmérkőzni a horvátokkal.

A magyar hadvezetésnek főhetett a feje, hiszen a fő-erők a Bácskában és a Bánátban voltak elfoglalva a lá-zadó szerbekkel, és akár a cilinderből a nyuszit, úgy kel-lett volna hadsereget varázsolni. Gyakorlatilag így is tet-tek. Adott volt a határon tartózkodó pár ezernyi reguláris császári-királyi haderő, amit még sikerült pár hordányi nemzetőrrel felturbózni a visszavonulások során. Azt, hogy ez a sereg mennyire volt heterogén, tökéletesen bizonyítja, hogy első parancsnoka, báró Ottinger Fe-renc vezérőrnagy az első adandó alkalommal átszökött Jelacic táborába. Ugyanígy tett a Hardegg vértesezred tisztikarostul, legénységestül, pótlovastul. Emellett azonban több későbbi honvédtábornok is szolgált eb-ben az ármádiában, többek között az erősen túlérté-

kelt Perczel Mór, az önfejű, de fanatikusan bátor angol Guyon Richard, az Aradon mártírhalált halt Kiss Ernő és Schweidel József.

A megszökött Ottinger után gróf Teleki Ádám vezérőr-nagy vette át a parancsnokságot, de neki sem fűlött túl-ságosan a foga a horvátokkal való összecsapáshoz. Felmerülhet a kérdés, hogy mi volt az oka ennek a vo-nakodásnak? Egyrészt az, hogy egyazon hadseregnek a tisztjei néztek itt egymással farkasszemet, nem rit-kán olyanok, akik előtte évekig együtt szolgáltak. Ezen túl rendkívül súlyos morális válságba kerültek, amikor szembesültek azzal, hogy választaniuk kell a magyar al-kotmányra és a magyar királyra, illetve az osztrák csá-szárra letett esküjük között. Teleki nem tudott dönteni, és ezért kisvártatva le is mondott a parancsnokságról, helyét Móga János altábornagy vette át, aki vállalta a megütközést.

Magáról a csatáról ellenben nincs sok beszélnivaló. Volt egy kis lövöldözés, de semmi komoly, közelharc meg végképp nuku, majd Jelacic fegyverszünetet kért (a két oldal összesített vesztesége nem érte el a 200 főt). Mi történhetett? Az történt, hogy a hadsereg utoljára éles-ben Napóleon ellen küzdött jó harminc évvel korábban. Az öregebb tisztek – a hadvezérek, illetve a törzstisz-ti gárda egy része – kivételével a többieknek a helyszí-nen kellett megtanulniuk a gyakorlati hadászatot. Mert szép dolog masírozni meg puffogtatni egy kicsit a had-gyakorlatokon, azért élesben más annak az ominózus leánykának a fekvése.

Nos, ahogy láthattuk, hadászati szempontból egy igen jelentéktelen kis csetepaté volt ez a pákozdi csata, vi-szont elvi szinten hatalmas jelentőséggel bírt. Egyrészt kiderült, hogy – ugyan a 24. órában – Kossuthéknak mégiscsak összejött a cilinderes-nyuszis akció, és sike-rült hadsereget csinálni a semmiből, valamint a győze-lem ténye azt is alátámasztotta, hogy ez a sebtiben imp-rovizált fegyveres erő nemcsak létezik, de eredmények felmutatására is képes.

AGYRESZELÉKLENTHÁR BALÁZS

PB 2010 09.indd 21PB 2010 09.indd 21 2010.10.05. 1:20:062010.10.05. 1:20:06

22

,,DRAKULAVAGYOK, LEGYEN ÜDVÖZÖLVEHÁZAMBAN!”Akik egy évvel ezelőtt is a pécsi lét minden-napjait élték, még biztosan emlékeznek rá, hogy a Széchenyi tér felújítása során micso-da akadálypályává vált a belváros. Vágtuk a centit, mikor számolják már fel az ideiglenes kalandparkot, azaz mikor fejeződik be vég-re az építkezés, amikor bombaként robbant a hír: Drakula pincéjére bukkantak a tér alatt.

Míg az utca em-bere azon imád-kozott, nehogy még tovább hú-zódjanak a renge-teg bosszúságot okozó felújítási munkálatok, ad-dig a városveze-tők gondolkodtak, mihez is kezdje-nek a mai vám-pírmániás idők-ben aranybányát érő lelettel. Végül anyagi okok miatt annak betemeté-se mellett döntöt-tek.

Állítólag a későbbiekben újra meg lehet nyitni a járato-kat, de időközben bebizonyosodott, hogy a pince még-sem a Drakula-mítosz mögött megbújó valós alak, Vlad Tepes tulajdonában állt. Fény derült viszont arra, hogy a középkorban véres kegyetlenségeiről elhíresült havas-alföldi fejedelem tényleg rendelkezett városunkban egy házzal, melynek bizonyítékául egy 1489-es adásvéte-li szerződés szolgált a Drakulyaháza néven emlegetett ingatlanról.

Karóbahúzó Vlad pécsi kötődése miatt rendezték meg épp a baranyai megyeszékhelyen az első, kizárólag a Drakula hagyománnyal foglalkozó konferencia szeptem-ber 20-án az Örökség Fesztivál- Pécsi Napok kereté-ben.

A rendezvényen elhangzott, hogy Vlad Tepes esete ki-váló példája annak, hogyan válhat egy történeti sze-mély mitologikus alakká. Törökellenes harcai során al-kalmazott véres módszerei hamar hírhedtté tették.

A bájos,,karóbahúzó” becenevet például kedvenc mód-szeréről kapta, melyet előszeretettel alkalmazott a le-győzött oszmánokon, de néha így kívánta megszabadí-tani földi szenvedéseiktől a szegényeket és a nyomoré-kokat is. Valószínűleg inkább szenvedtek volna tovább szerencsétlenek, mint hogy így végezzék, de nem tud-hatták, hogy Vlad segítsége átvitt értelemben értendő. Mivel az emberek már abban az időben is vágytak a borzongásra, hamar megszülettek az első rémtörténe-tek a fejedelem főszereplésével. Bram Stoker 1897-es regényének címszereplőjével azonban már csak kelet-európai lakhelyük, félelmetes alakjuk, és a nevük közös: Vlad neve apja után ugyanis Dracul volt.

A konferencia a PTE és az ELTE előadóinak közremű-ködésével jött létre. Bemutatták Hunyadi Mátyás és Vlad Tepes felhőtlennek nem igazán nevezhető kapcsolatát, a havasalföldi fejedelem ugyanis több mint tizenkét évet töltött úgymond magyarországi háziőrizetben. Igazsá-gos uralkodónknak jelentős szerepe volt abban is, hogy a már amúgy sem túl népszerű Drakula helyzetét nega-tív propagandával tovább rontsa.

Az esemény iránt nagy számban akadt érdeklődő a bo-rús őszi nap ellenére is, bár a közönség javarészt tör-ténelmi ismereteit bővíteni vágyó felnőttek, középkorú-ak és idősebbek közül került ki. Úgy tűnik, a tizenéve-sek vámpírok iránti érdeklődése kimerül a napfényben csillogó és a hősszerelmes alfajokban, de persze az is lehet, hogy a déli órákban, jó diákok módjára inkább az iskolapadban ültek.

Szerencsésebb lett volna a konferenciát vagy délután, vagy egy hétvégi napon megrendezni, így talán még többen vehettek volna részt rajta.

Drakula magyar vonatkozásai tehát újabb bejegyzés-sel bővültek. Amolyan irodalmi érdekesség, hogy Bram Stoker egy Londonban előadásokat tartó magyar tudós-tól hallott először későbbi címszereplőjéről, a filmek vi-lágában pedig Lugosi Béla vámpír-megformálása bizo-nyult átütő sikernek. Most pedig kiderült, hogy Drakula a magyar ingatlanpiacon is jelen volt. Izgatottan várom, hol bukkan fel legközelebb.

KULTURSOKKTATAY ESZTER

PB 2010 09.indd 22PB 2010 09.indd 22 2010.10.05. 1:20:072010.10.05. 1:20:07

2323

KULTURSOKK

pen ezért is esett a választás a fenti filmre, amikor a ki-lencvenes évek közepén, a mozi bezárásakor, kiválasz-tottuk az utolsó filmet.

PB: Miben különbözött ez a mozi a mai multiplexektől, azon kívül természetesen, hogy egy terme volt?

H.ZS: A vetítőteremben összesen 330 darab, ötösével összecsavarozott vas szék volt. Ebből kifolyólag akad-tak néha problémák, hiszen volt olyan előadás, amire körülbelül hatszázan váltottak jegyet. Gyakorlatilag min-den közel vízszintes felületen feküdt, ült vagy állt valaki. A helyjegy, mint olyan, nem létezett. Vettünk egy tömb tombolajegyet, amit aztán nyugtaként használtunk. Egyébként a jegyárak igen alacsonyak voltak. Pontosat nehéz ennyi év távlatából mondani, de körülbelül 10 fo-rintos mozi voltunk, mely elsősorban az egyetemisták-nak, de mindenki másnak is, akinek nem volt pénze az akkori 20-40 forintos városi mozikra, igen jó alternatí-vának számított. További különbség volt, hogy a terem-ben nem mindig volt fűtés, így nem egyszer fordult elő, hogy a mozira vágyók nagykabátban ücsörögtek. Büfé szintén nem igazán volt. Próbálkozni persze próbálkoz-tunk. Egy ideig működött az a rendszer, hogy egy író-asztalra kipakoltuk a zsíros kenyeret és a sört. A sörfo-gyasztásból persze cirkusz lett, így maradt az a megol-dás, hogy rostos üdítők dobozából mértük a bort, szó-da meg azért akadt. Azonban az akkori diákságnak nem volt kerete, és nagyon igénye sem, hogy komolyabb jel-legű büfé működjön.

PB: Tehát a néző bejutott a terembe és elfoglalta vala-hol a helyét. Hogyan alakult a további menetrend?

H.ZS: Természetesen jött a film. Filmeket két forrás-ból tudtuk akkoriban beszerezni. Egy részüket az ál-lami forgalmazótól mint utánvetítéses mozi, illetve egy úgynevezett filmklub rendszeren keresztül, melynek lé-

GÖBL ZSOMBOR

KUBRICK AZOLTÁRON» HUSZÁRIK, A VALAHA VOLT EGYETEMI MOZI

A tavalyi év Szenes-történeti kutatását kö-vetően az elkövetkezendő lapszámokban olyan helyek bemutatásával folytatjuk soro-zatunkat, melyek már régóta nem léteznek, vagy merőben átalakultak, de fénykorukban a pécsi diákélet meghatározó színtereiként tartották őket számon. Mostani intézmé-nyünk a BTK valaha volt mozija, a Huszárik, melyről Hatvani Zsoltot, a TTK Dékáni Hiva-tal vezetőjét, az egykori mozi gépészét kér-deztük.

PécsiBölcsész: Mai szemmel talán egy kicsit furcsa, hogy az egyetemnek volt egy saját mozija. Mit kell tud-nunk a nem mindennapi intézmény hátteréről?

Hatvani Zsolt: A hetvenes években – kicsit hason-lóan a mostani rendszerhez – háromlépcsős volt a mozihálózat. Körülbelül 20000 mozi volt országszerte. Ezek között voltak az úgynevezett premiermozik, ahol nagyjából a legújabb filmeket mutatták be, ezek túlnyo-mórészt Budapesten voltak, de vidéki nagyvárosokban is találhattunk egyet-egyet. Másodsorban voltak az álta-lános mozik, illetve létezett a hálózat utolsó vonala, az úgynevezett utánjátszó mozik. Egy ilyen „fapados” mozi volt itt a Pedagógiai Főiskolán is, melynek célja a hall-gatók szórakoztatása volt. Ennek az üzemeltetését vet-te át a Megyei Moziüzemi Vállalattól a főiskolai KISZ bi-zottság, személy szerint Fodor László, méghozzá 1982 elején, 1984-ben pedig Szilágyi Laci (Szilágyi László e félévtől filmtörténeti kurzusokat tart a BTK-n).

PB: Hol fért el az egyetem területén belül egy moziterem?

H.ZS: Jelen pillanatban Vargha Damján konferenciate-rem névre hallgat az a helyiség, ahol berendezkedett az akkori filmszínház. Érdekes azonban a terem múltjá-val is foglalkoznunk egy pillanat erejéig. Csak úgy, mint Giuseppe Tornatore Cinema Paradiso című filmjében, ahol egy egyházi épületből csinálnak mozit, itt is egy-fajta deszakralizáció zajlott le. Az említett helyiséget ugyanis a jezsuita rend – akiké az egyetem épülete is volt – amolyan belső kápolnaként használta. Talán ép-

PB 2010 09.indd 23PB 2010 09.indd 23 2010.10.05. 1:20:082010.10.05. 1:20:08

24

nyegét az adta, hogy tagjai adómentesen, igen kevés pénzért tudtak filmekhez jutni. Szilágy Laci egyébként minden film előtt előadást tartott. A filmeket aztán ál-talában tematikus csoportokba rendeztük. Volt például Antonioni és Kubrick szakasz. Volt, hogy a lengyel szo-lidaritás mozgalom tagjai jöttek, és az ő vendégeskedé-sükkel rendeztünk lengyel hetet. Hosszú lenne sorolni, de az addig megjelent „alapfilmeket” mind láttuk. Ami-kor a filmnek vége volt, egy kicsit beszélgettünk a gép-teremben vagy a folyosón arról, amit láttunk, aztán in-dultunk az éjszakába. Például a Szenesbe.

PB: Mi lett a vége a történetnek?

H.ZS: A válasz meglehetősen banális. Miközben az egyetem elnyerte mai alakját, berendezkedését, mére-teit, az átalakításoknak a Huszárik Mozi terme is áldo-zatául esett, és konferenciaterem lett belőle. Talán egy-szer lesz valami hasonló.

(A sorozat következő része: A Gyár)

KULTURSOKKVIDÓ GÁBOR

IRODALMI PÁLYÁZAT„Aki sokat olvas, sokat jár, az sokat tud” – mondta Don Quijote. Ha sze-retnéd Guttenberg galaxisát a Te írásoddal gyarapítani, hogy hozzájárul-hass egyetemista társaid elméleti kalandozásaihoz pár oldallal, írj nekünk, ugyanis A PécsiBölcsész és a BTK HÖK Irodalmi pályázatot hirdet.

Ha aktív jogviszonnyal rendelkezel, válaszd ki a kedvenc versedet, vagy a legsúlyosabb novelládat és küldd el a pecsibolcseszinfo@gmail.com címre november elsejéig. A beérkezett műveket egy szakmai zsűri fogja elbírálni, melyben az Irodalmi Páholy és a PécsiBölcsész tagjai vesznek rész. A díj pedig nem más, mint megjelenés az említett médiumokban.

A tavaly végzett bölcsészek se búsuljanak, tőlük is várjuk a műveiket, melyeket külön kategóriában bírálunk el.

PB 2010 09.indd 24PB 2010 09.indd 24 2010.10.05. 1:20:082010.10.05. 1:20:08

2525

REKVIEM EGY KOCSMÁÉRT » KULTHELYEKALKONYA PÉCSETT

Kissé megrendülten nyugtázhatták a nyár után Pécsre visszatérők, hogy kedvelt szóra-kozóhelyeik sorra beadták a kulcsot. A meg-szokott helyek után kutakodva csak romokat, határozatlan idejű szerződéseket, irreálisan magas bérleti díjakat és rengeteg pletykát találunk. Persze új lehetőségek is felmerül-tek, de ahogy az újonnan felfedezett csilla-gokat, egyelőre ezeket is nagy titokzatosság lengi körül. Íme a pécsi halállista, avagy me-lyek azok a helyek, amelyekre a gólyák már nem fognak sóhajtozva gondolni…

Hét éven át az Uránia Mozi adott otthont a Kino Cafénak, amely rengeteg zenészt indított útjára, köztük a Psycho Mutants zenekart vagy az ifjú Space Inhalerz formációt. Befogadta az FPT partikat, és hétről-hétre fe-lejthetetlen bulikkal várta a betérőket. A kívülről sikere-sen működő klub mindennapjait viszont a bizonytalan-ság árnyékolta be. A mozi a Pécs TV és a Pécs Holding Zrt. kezébe került, a vendéglátó egység pedig határo-zatlan idejű szerződések sorozatos meghosszabbításá-val működött tovább.

Végül egy pályázat kiírására került sor, amit a Kino nem nyert el, így szerződésüket nem hosszabbítot-ták meg. Hétévesen, az alkalomhoz méltóan hét napig dajdanoztak, és a tőlük megszokott módon szórakoztat-ták a népet, mielőtt lakat került az ajtóra. De, ahogy sok ilyen történetben, itt is bujkál svédcsavar, hiszen a ven-

KULTURSOKKDEBRECZENI ÁGOTA

déglátó résznek még min-dig nincs gazdája. A pá-lyázat nyertese nem ír-hatta alá a szerződést, és ez a helyzet előrelátható-an az új önkormányzat fel-állásáig nem fog megvál-tozni. A legfőbb probléma csak az, hogy az EKF-es rendezvények programjai-nak helyet adó Urániának égető szüksége lesz ven-déglátó egységre. Tóth György, a Kino egykori ve-zetője esélyesnek látja, hogy őket kérik fel a feladatra, de azt, hogy ismét állan-dó működésbe lépjenek ezen a helyen, nem tartja re-álisnak.

Hasonló sorsa jutott a Toxic Music Club is kevéssel megelőzve a Kinot. Az önkormányzat ugyanis nagyon magasra emelte a klubnak helyet adó épület bérleti dí-ját. A Toxic beköltözése előtt egy bérlőnek sem sikerült huzamosabb ideig hasznot termelnie itt, hat év alatt kö-rülbelül 14 bérlőt falt fel a Király utcai pincehelyiség. Ez-zel szemben a rock klub négy évig bírta, ami rekordnak számít. Az utolsó emelés viszont őket is padlóra küld-te. A bérleti díj olyan magas lett, hogy már nem tudták volna az összeget nyereségesen kitermelni. Így aztán nem szívesen, de új alternatíva után kutattak, úgy tűnik sikerrel. Varga Zoltán, a Toxic atyja, egyelőre titkolózik új próbálkozásukkal kapcsolatban, annyit mindenesetre elárult, hogy nem kell sokáig várni, november elején le-hull a lepel minden rejtélyről.

Végül, de nem utolsósorban ott csüng az akasztófán a Kiskorsó Söröző is: BTK-sok, különösképp a történé-szek törzshelye. Bár ténylegesen bezárt a kocsma, nem kell sokáig nélkülöznünk, hiszen új vezetővel, de a régi formájában október közepén újra kitárja kapuit. Termé-szetesen nem marad minden teljesen a régiben. A kö-vetkező hetekben némi sminkelés vár a helyiségre, és a hátsó udvart is kipofozzák, hogy a mámorban úszó if-jak kevésbé zavarják a környező házak éjszakai életet mellőző, fejüket álomra hajtani óhajtó lakosait. Az itallap mellé egy rövid étlapot is csapnak, hogy végre igazán kiérdemelje a kisvendéglő címet.

Kutakodásunk végére nyilvánvalóvá vált, hogy a helyzet mégsem annyira tragikus, mint amilyennek első blikkre tűnik. Semmi sem szívódik fel nyomtalanul, és pusztu-lás nyomában új élet ébredezik. Persze a happy endet majd csak később nyugtázhatjuk: ha minden ígéret és terv megvalósul.

PB 2010 09.indd 25PB 2010 09.indd 25 2010.10.05. 1:20:092010.10.05. 1:20:09

26

MEGHAJLOTTREALITÁS » SCHAM KIÁLLÍTÁSA A RÓKUS KÖNYVTÁRBAN

Grafikusunk, Lugosi “scham” Tamás művei-ből válogatott tárlattal indította útnak szep-tember 6-án “Bölcsész Kiállítások” című so-rozatát a Hallgatói Önkormányzat. Terveik szerint a későbbiekben más, szintén BTK-s hallgatók munkáival ismerkedhetnek majd a könyvhegyek közül felpillantó hallgatók.

A Bölcsészettudományi Kar Rókus utcai épületének Társadalomtudományi Szakkönyvtárában nyitvatartá-si idő alatt (hétfő-csütörtök 9-17 óra, péntek 9-16 óra) ingyenesen megtekinthető kiállítás anyaga scham, a PécsiBölcsész számára készített kedvenc grafikáiból és borítóterveiből áll; a képek mellett elolvashatjátok a hoz-zájuk tartozó cikkeket is.

“2004 óta dolgozom grafikusként, illusztrátorként, de a kiállított rajzok egytől egyig az elmúlt egy évben ké-szültek. Személyesen válogattam ki a tárlatban megje-lenő 15 képet, részben természetesen az alapján, hogy mennyire tetszettek, de főként azért ezekre a művekre esett a választásom, mert mindegyikben van valami kü-lönleges számomra. Vagy egy új technikát próbáltam ki, vagy úgy éreztem, hogy sikerült valami vicceset kitalál-nom… Bár általában az emberek nem értik a poénjai-mat. A kedvenc egyértelműen a bölcsészszauruszt áb-rázoló rajz, hiszen ez volt az első munka, amit az újság számára készítettem.”

A képek többségéről ötletesen tálalt, ám túlnyomórészt direkt kritika köszön vissza a szemlélődőre, legyen a mű tárgya az ETR, a Széchenyi tér átalakítása vagy éppen a demonstrátori élet nehézségei. Minden egyes dara-bon látszik, hogy scham teljesen tisztában van azzal, il-lusztrációi milyen erőteljes vélemény kifejtésére alkal-masak.

“Tény, hogy sokszor erősebb kritikát fogalmazhatok meg a rajzaimmal, mint amit a hozzá kapcsolódó írás megengedhet magának. Legtöbbször nem látom a cik-ket előre, csak egy pár soros összefoglalót kapok a té-májáról, ez alapján készül az illusztráció. Ezért is lehet, hogy néha kritikusabb a rajz, mint maga a cikk. Igyek-szem elkerülni a szájbarágós, illetve a nagyon megmon-dós dolgokat, inkább próbálok belevinni egy kis humort, vagy valami morbid dolgot. Örülök, ha a rajzaim elérik a

kívánt hatást. Akkor érzem úgy igazán, hogy elértem a célomat, ha valakit megérint annyira egy rajzom, hogy megkeressen a véleményével. Sajnos azért ez nem túl gyakori.”

Hosszabb távú tervei között scham megemlítette, hogy a jelenleg készülőben lévő nagyobb rajzait a jövőben print formában szándékozik megvásárolhatóvá tenni, valamint éledezőben van régóta dédelgetett web ket-tes képregénysorozat projektje is. „Az a lényeg, hogy je-lenleg azt csinálom, amit szeretek. Szerintem butaság úgy élni, hogy olyan munkát végzel, amit nem szeretsz, mert váltani a legtöbb esetben tényleg csak elhatározás kérdése. Tudom, hogy ez most egy olyan mondat, ami-lyeneket férfimagazin interjúkban olvasol, de én tény-leg így érzem.”

A szemfülesebb olvasók valószínűleg már észrevették, hogy jelen számunktól a lap belső illusztrációi egy új, eddig ismeretlen kéz munkáját dicsérik. Friss grafiku-sunk, Hetsch (ejtsd: Heccs – erre igen érzékeny) Fe-renc, becenevén Frank. Megkeresésemkor Frank jelez-te, hogy ugyan egy kicsit szégyenlős, és saját magá-ról nem szívesen beszél, viszont bátorítana minden-kit, hogy ossza meg vele véleményét a rajzairól. Végül megkért, hogy tolmácsoljam alábbi sorait:

“Szeretném megköszönni a lehetőséget a szerkesztő-ségnek, még nem űzöm olyan régóta az ipart, de re-mélem, ezt elnézitek nekem, és elfogadjátok művészi énem fejlődését az újságban!”

KULTURSOKKPÁL BALÁZS

PB 2010 09.indd 26PB 2010 09.indd 26 2010.10.05. 1:20:102010.10.05. 1:20:10

2727

MEGHALNI NEM BŰN! » YOU DON’T KNOW JACK

Dr. Jack Kevorkian az eutanázia első szá-mú pártfogója és hithű harcosa az Egye-sült Államokban (olyan szerzők is tollukra tűzték tevékenységét, mint Kurt Vonnegut), ám azt bizton állíthatom, hogy nem minden-napi élettörténetéről többségünk igen ke-veset tudott ezidáig. Ezen változtathatnak a – mostanság ismét egyre minőségibb és bevállalósabb produkciókat készítő – HBO producerei.

Az Oscar-díjas rendező, Barry Levinson (Esőember, Bugsy, Fedőneve: Donnie Brasco) kezébe helyezvén a projektet, sikeresen megalkották az utóbbi évek leg-jobb tévéfilmjét. A You Don’t Know Jack a michigani szü-letésű doktor pályájának legfontosabb – nagyjából az egész kilencvenes éveket átfogó – szakaszát mutatja be, mely során 130 gyógyíthatatlan betegségben szen-vedő páciensét segítette halálba, többé-kevésbé illega-litásban.

Életrajzi filmről van tehát szó, és különösen egy ilyen ér-zékeny témával foglalkozó darab esetén szinte elkerül-hetetlen, hogy a készítők ne szimpatizáljanak a közpon-ti karakter harcával. Természetesen a You Don’t Know Jack sem tud teljesen objektív maradni, ám míg Adam Mazer forgatókönyvíró egyik kezével ügyesen egyenge-ti Kevorkian privát hadjáratát a rendszer ellen, addig a másikkal kíméletlenül rámutat a doktor megalomán ha-

KULTURSOKKPÁL BALÁZS

talomvágyára, és megkérdőjelezi törekvéseinek indít-tatását. A film ettől tud működni, valamint attól, hogy Al Pacino tökéletesen vette a lapot, és úgy hozta le Kevorkian igen összetett, egocentrikus karakterét, hogy azt kicsit utálja is, de a maga morbid módján egy haj-szálnyit kedvelje is a néző.

A 134 perces film gyakorlatilag egyetlen nagyon komp-lex karakterrajz. A három legfontosabb mellékszerep-ben megjelenő Danny Huston – Susan Sarandon – John Goodman trió karaktereinek mindössze annyi a jelentősége, hogy valamilyen módon mind befolyásol-ni próbálják a reménytelenül makacs Kevorkiant, ezzel is tovább színezve a doktor jellemrajzát. Szerencsénkre mindhárom színész tisztában volt a szerepével, és egy-től egyig szolidan és jól játszották be magukat Al Pacino kezei alá.

A bő kétórás játékidő alatt Kevorkian 130 páciense kö-zül számos (az élettörténet szempontjából fontos) ese-tet mutat be a film. Ezek többnyire Kevorkian archív fel-vételeinek kockáról kockára történő újraforgatásai, de néhány esetben, ahol megvalósítható volt, Al Pacinot utólag belevágták az eredeti felvételekbe. Ezen jelene-tek ugyan sokszor valóban torokszorítóak, de szeren-csére nem vitték túlzásba, így a film (egészen az utolsó jelenetig) egyáltalán nem válik hatásvadásszá.

Erre az említett befejezésre viszont mindenképpen ki kell térnem, hiszen amellett, hogy Al Pacino ezen a pon-ton már teljesen magáévá tette Kevorkian karakterét, és tényleg hatalmasat játszik, az utolsó percekben az iga-záért elkeseredetten harcoló orvos összeroppanását hosszasan taglaló finálé menthetetlenül hőssé emeli a mű tárgyát, amely sajnos pont elég az eddig oly ügye-sen kerülgetett kellemetlen hollywoodi szájíz begyűjté-séhez.

A You Don’t Know Jack látványvilága és hanganyaga nagyon meggyőző. Ugyan a készítők a jelenetek na-gyobbik részét nem Michiganben, hanem New York-ban forgatták, ennek ellenére azon erőfeszítésük, hogy új-raalkossák a Kevorkian otthonául szolgáló michigani szuburbia hangulatát, kifizetődött. Az alacsony színte-lítettségű, szürkéskék képkockákon visszaköszönő kül-városi hangulatok a végletekig passzolnak a komor té-mához és Marcelo Zarvos visszafogott, de baljós dalla-maihoz, melyeket lehetetlen nem értékelni.

Barry Levinson hosszú idő után ismét bizonyította, hogy nem véletlenül Oscar-díjas rendező, Al Pacino pedig az Álmatlanság óta a legjobb alakítását nyújtja. Kiemelten ajánlott!

PB 2010 09.indd 27PB 2010 09.indd 27 2010.10.05. 1:20:122010.10.05. 1:20:12

28

AZ IGÉNYESZENÉÉRTA zene a legtöbb ember hétköznapjainak szerves részét képezi. De mit teszünk abban az esetben, ha ki vagyunk éhezve valami újra, ám a felhozatal gyér, és nem csillapít-ja éhségünket? Megmondom: visszatérünk a már rongyosra hallgatott kedvenceinkhez. Természetesen azok még ugyanolyan jók, de az új inger és a katarzis elmarad, mi meg ott maradunk kielégítetlenül.

Mindazoknak, akik hasonló cipőben járnak, bátorkodom két olyan zenekart bemutatni, akik remélhetőleg elnye-rik majd a „köz” tetszését. A DJ Bootsie Quartet valószí-nűleg nem mindenki számára ismeretlen zenekar, hisz a magyar underground szférában már régi motorosnak számítanak. A tagok számos, a hazai pályán is jól is-mert formációkban tűntek már fel: a lemezlovas és egy-ben alapító DJ Bootsie szólókarrierjén kívül a Žagarban is forgatja a lemezeket, a ritmusszekcióért felelős Láz-ár Tibor a Žagar, az Occam és a Chalaban tagja is egyszemélyben, a gitáros Kovács Gergely A Kutya Va-csorájában, valamint a „vicczenekarnak” titulált Soerii & Poolekben szórakoztatja a nagyérdeműt, a szaxofonos Vázsonyi János pedig főként jazz-zel és komolyzenével foglalkozik, de tökéletesen megállja a helyét a különbö-ző könnyűzenei műfajok berkeiben is.

A négyes zseniálisan ötvözi az instrumentális és elekt-ronikus zenei elemeket, valamint a Bootsie-ra jellemző hiphop és trip hop stílusjegyeket. A zenekarnak 2004-es megalakulása óta két lemeze jelent meg, melyek kö-zül inkább a 2005-ös The Silent Partner című albumot

ajánlanám. Amellett, hogy a hiphopos lüktetés adja az egész alapját, a zene nem ragad le ennél a stílusnál, sőt, inkább ez adja a kezdőlökést, hogy újszerű témák bontakozhassanak ki. A kvartettről még annyit érdemes megemlíteni, hogy élőben is ugyanolyan minőségi pro-dukciót tudnak bemutatni, mint a felvételeken, így a kon-certjeik felejthetetlen élményt nyújtanak. Egy negatívu-mot (ami valójában nem is negatívum) lehet kiemelni, mégpedig azt, hogy keveset koncerteznek. A zenekar nagyon sokat jár külföldre, és határainkon túl is rendkí-vül elismert zenészeknek számítanak.

Következő ajánlott formáció a Phoneheads nevezetű DJ páros, munkásságukon belül is a Düsseldorfi Szimfoni-kus Zenekarral készült közös produkció, mely Live at Tonhall néven fut. A „Telefonfejek” ezen munkája stílus-ban ugyan eltér a DJ Bootsie Quartettől, de koncepció-ban mindenképpen egy kalap alá sorolhatóak. A 2007. október 19-én Philipp Maiburg, Michael Scheibenreiter és a Düsseldorfi Szimfonikus Zenekar által felvett anyag ugyanis szintén az elektronikus és hangszeres elemek mesteri vegyítése, hiszen az albumon hallható számok-ban kiválóan ötvözik a drum and bass-t a komolyzené-vel. Az eseményen egy meghívott művész is részt vett, mégpedig a londoni énekes, Cleveland Watkiss.

Az ő hangja egyfajta plusz aromaként van jelen. Külö-nösen tetszetős egyébként a tiszta hangzás mellett a lemez egész hangulata, ahogy a régi értékek mellett, melyeket a szimfonikus zenekar képvisel, tökéletesen megférnek az újak, amiket természetesen a drum and bass hordoz magában. A felvételt tartalmazó CD egyéb-ként egy, a koncertről készült DVD-vel jelent meg, mely mindezek mellett bónusz anyagokat és videoklipeket is tartalmaz.

KULTÚRSOKKMIKÁN BIANKA

PB 2010 09.indd 28PB 2010 09.indd 28 2010.10.05. 1:20:132010.10.05. 1:20:13

2929

„NEVEZZETEK ESTI KORNÉL-NAK”» ESTERHÁZY PÉTER: ESTI

Esterházy a 81. Ünnepi Könyvhétre nem akármilyen kötetet dobott piacra. Kosztolá-nyi Esti Kornélja már 2001-ben megragadta az író fantáziáját, aki azóta nyitott szemmel és jegyzetfüzettel járva kereste történeteit, hogy majd egy évtizeddel később megszer-kessze és útjukra bocsássa őket. Esti cím-mel a századelő egyik sikerkötetének egé-szen különös továbbgondolását kapjuk kéz-hez.

Esterházy kapcsán szinte zsigerből előtör elménkből az intertextualitás fogalma, melyet a cím meg sem próbál cáfolni. „Az Esti az egy név, amely ugyan már foglalt, de amely épp azt állítja incselkedve magáról, hogy ő üres, hogy betöltendő, hogy még (mindig még!) meghatáro-zatlan, légy a végtelen, mondja” –, igazolja magát az író az első oldalakon. Nem beszélhetünk azonban olcsó lopásról, hisz Esti Kornél személyének és történeteinek egy olyasfajta kitágításával és átfogalmazásával találko-zunk, mely Esterházy és a 21. század nyelvére lefordít-va természetesnek tűnik, és melyet még jóval azelőtt si-kerül megkedvelnünk, hogy peres ügyvédért kiáltanánk.

Felosztását tekintve először hetvenhét történettel talál-kozunk, melyek között az egyetlen összekötő kapcsot maga Esti személye jelenti, aki, mint tér közepére kira-kott szobor, minden oldalról körbejárható, és minden as-pektusból megcsodálható (hogy ki mennyire leli benne örömét, az megint más kérdés; ezek a töredékek a filo-zófiai eszmefuttatásoktól egészen a pikáns, arcot pirí-tó történetekig merészkednek). Ezután, a nagy előd be-vett módszerére támaszkodva, Esti Kornél és Esti Kor-nél kalandjai címszó alatt következnek a hosszabb, több oldalt kitevő szemezgetések.

Nem kímélnek senkit és semmit, még magát a szó-ban forgó alanyt sem, aki ironikusan reflektál önmagá-ra. Emellett ott a történetek mögött meghúzódó író is, aki folyamatos visszajelzésekkel nyugtázza, ha egy-egy sor vagy kifejezés igazán ütősre sikerült, vagy épp se-

KULTÚRSOKKNAGY ÉVA ANNA

hogy sem áll össze hosszú szójáték után a megfelelő ki-fejezés („A faszom bele, reggel árnyék, álom, fa, oldjá-tok meg magatok.”).

Szójáték, igen, a könyv oldalról oldalra játékra hív, nem hagy ki bennünket sem, nekünk szól (kiszól, beszól, le-szól), megnevettet, elgondolkoztat, elborzaszt és ki-akaszt – tehát jól csinálja a dolgát. Amit tud, azt leír-ja, és amit nem, hát azt is („nincs mindenre szó, csak az van, amikre szó van, de mégis, néha van szó, azután meg nincs semmi”). Nyilván nem tud (és nem is akar) versenybe szállni a mai szaftos „vámpírsztorikkal” és „csajos-pasis édelgésekkel”, de megállja a helyét azok körében is, akik nem Esterházyt vagy kortárs íróinkat szívták már az anyatejjel is magukba.

„Esti Kornél, mondjon bárki bármit, mániákusan szeret-te tükrözni a valóságot” – a békebeli előd is már fityiszt mutatott a társadalomnak, ezt modern hősünk sem ke-rülheti ki. Témái aktuálisak és bennük szenvtelenül ve-rődünk vissza, mi pedig nem tehetünk mást, csak helye-selünk, és mosollyal az arcunkon csóváljuk a fejünket. Annak ellenére, hogy közel tíz év feljegyzései sorakoz-nak a lapokon, nem érezzük az eltelt időt; Esti minden-hol ott van, és mindenhonnan kikacsint, mögötte pedig, mint az izgatott apuka, Esterházy áll és fogja gyerme-kének vállát (csak lazán, ahogy érett férfiaknál szokás). És erről a két erős személyiségről nehéz nem tudomást venni – csak hozzászokni tudunk. „Ez! Ez a győzelem Esti Kornél szép élete. A világ vége pedig a világ kezde-te. Ezt akartam közölni veled.”

PB 2010 09.indd 29PB 2010 09.indd 29 2010.10.05. 1:20:132010.10.05. 1:20:13

30

SZÁLL A GÓLYA TÁBORÁRA…Nem akartam róla beszélni. Senkivel. Tud-tam ugyanis, hogy ismerőseim azonnal rém-álomba illő képekkel kezdenek bombázni ar-ról az eseményről, melyet csak úgy nevez-nek: gólyatábor. Mivel azonban eldöntöttem, hogy én bizony ha törik, ha szakad, részt ve-szek benne, nem akartam, hogy a felszínen erős, ám lelkem mélyén eléggé ingatag elha-tározásom ködbe vesszen.

A hétfői induláskor egy ősi megfigyelést rögtön sikerült megcáfolnom csupán azzal, hogy pécsi lakos vagyok: néhány gólya a nyár végén nem délre repül, hanem in-kább észak felé veszi az irányt. Erős a gyanúm, hogy a MÁV is részt akart venni kiképzésünkben, mivel pont utazásunk idejére ütemezték a sínek felújítását, így jó fél órát kellett vonatpótló heringjáraton zötykölődnünk, ezzel is megsokszorozva az elégnél már amúgy is több átszállást.

Szép lassan mégis sikerült elérnünk a fonyódligeti vas-útállomást, ahol már kisebb tömeg verbuválódott ösz-sze, és követte a sárga pólós alakok utasításait. Mi is csatlakoztunk, és elindultunk a szálláshelyek felé. Az út azonban, mint a népmesékben, tele volt próbatételekkel és feladatokkal, és noha sárkányokkal nem, lajhárokkal, bálba induló nyulakkal és ingatag tetőre leszálló cine-gékkel annál inkább sikerült összefutnunk. Végiglépked-tünk az evolúciós lépcsőfokokon, bizonyítva, hogy tojás-ból igenis lehet superman, valamint lelkesen tapsoltunk meg minden arra járó biciklistát, autóst, sőt, még vonat-szerelvényt is.

A rekkenő hőségnek köszönhetően kiszáradás közeli állapotban és enyhe napszúrással, viszont minden ilyen tünetet felülíró jókedvvel foglaltuk el szállásainkat, majd azonnal indultunk is, hogy megtaláljuk csapatainkat.

A zászlókészítés és indulógyakorlás után a farkaséhes sáskaseregre hajazó gólyaözön célba vette a menzát egy finom vacsora elköltésének reményében, amely azzal végződött, hogy egyesek elhatározták, inkább léböjtkúrát tartanak az elkövetkező három napban, má-sok pedig törzsvendégekké váltak a nagysátornál elhe-lyezett pizzásnál. Az esti program zászlós felvonulással kezdődött, majd hajnalig tartó bulival folytatódott. Idő-közben pedig az is kiderült, hogy a sok gólya között egy fecske is érkezett…

A tábor elkövetkező napjai nagyjából egyformán ala-kultak: rekedt hang, az esti állapotnál fáradtabban éb-redés, majd egész napos és éjszakás programsoro-zat, ahol a vidámság garantált. A vetélkedők során vol-tunk épületek, szobrok, megtudtuk, hogy a sör is lehet üzemanyag, Ady Endre pedig nem egyszerűen alkoho-lista volt, hanem abszint-függő, de biztos csak az allite-ráció kedvéért. A vizespóló versenyen a bevállalós gó-lyalányok mellett még bevállalósabb gólyafiúk is feltűn-tek, a zsűri asztala mögött felsorakozó hímnemű tömeg nagy bánatára.

Az idei PTE BTK-TTK-MK gólyatábora akár a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola gólyatábora is lehetett volna, ugyanis kétszer is sikerült felülkereked-nünk a természeti erőkön, és jól vezényelt bim-bamo-zással elkergetni a viharfelhőket, helyükre pedig verőfé-nyes napsütést varázsolni.

Hasonló mágikus jelenségekként észleltük a nagy mennyiségű alkohol egy szempillantás alatt történő el-tűntetését, a Dévényi Tibi bácsi által játszott retro szá-mok szövegének tökéletes ismeretét, valamint a tábor területén található óriás keresztespókokat, melyek tá-madása végül is elmaradt, és csak kisebb szívrohamot okoztak az arachnofóbiásoknak.

A négy nap hamar elszállt, a „Sziasztok seniorok!” üd-vözlésből hirtelen „Viszlát seniorok!” búcsúzás lett. A népes tábor fáradtan ugyan, de törve nem hazafelé in-dult, közben pedig mindenki magában, vagy hangsza-lagjaitól telhetően hangosan skandálta: „ez jó volt, ez jó volt, ez fantasztikusan jó volt!”.

KULTURSOKKTATAY ESZTER

PB 2010 09.indd 30PB 2010 09.indd 30 2010.10.05. 1:20:132010.10.05. 1:20:13

PB 2010 09.indd 31PB 2010 09.indd 31 2010.10.05. 1:20:142010.10.05. 1:20:14

PB 2010 09.indd 32PB 2010 09.indd 32 2010.10.05. 1:20:172010.10.05. 1:20:17