32
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 3 Megjelenik minden páros hó- nap utolsó napján Fõszerkesztõ: Sárosi Zoltán Kiadja: Két Hollós kiadó Felelõs kiadó: a kiadó vezetõje Nyelvhelyesség: Császár László Elõfizetéssel kapcsolatos információk: 299-0032 A lap elõfizethetõ rózsaszínû postautalványon a Két Hollós Könyvesbolt címén (Bp. Kenyér- mezõ u. 3/a, 1081). Elõfizetési díj egy évre: 4000 Ft. világháló: www.dobogommt.hu villámlevél: [email protected] HU ISSN 1589-3677(nyomtatott) HU ISSN 1589-4746 (online) A lapban megjelent cikkekért felelõsséget vállalunk! Dobogó Mitikus Magyar Történelem kéthavonta megjelenõ õstörténeti kiadvány TARTALOMBÓL MÁTYÁS KIRÁLY LEVELE FERDINÁNDNAK....................... ......................................ÉLőSKÖDőINK 3. RÉSZ EGY ÉKSZER ÜZENETE......................................... .......................................PILISTőL A HARGITÁIG SZENT ISTVÁN KIRÁLY MONOGRAMMJA..................... ......................JELENLEG VAN-E ÉLET A VILÁGFÁN? BIHAR MEGYE, KISOKÁNYBAN SZÜLETTEM................. ........................IN MEMORIAM DR. MOLNÁR GYULA A VILÁG KIFOSZTÁSA.......................................... ....A NEHÉZSÉGI ERő TEÓRIÁJA, AVAGY AZ ÖTÖDIK... PÁR SZÓ........................................................... ........................................PÁDUAI SZENT ANTAL 3 6-7 8-9 14-15 16-19 22-25 4-5 10-12 13 20-21 26-31 34 Mátyás király levele Ferdinándnak, Nápoly királyának öszöntjük a kegyes fejedelmet, Ferdinándot, Isten kegyelméből Szicília királyát, atyánkat és szeretett apósunkat, s további sikereket kívánunk: Mátyás, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország, Dalmá- czia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galíczia, Lodomeria, Kunország és Bulgária királya, Szilézia és Luxemburg hercege, Morvaország és Lusitza őrgrófja. Kegyességed egy lóidomárt küldött hozzánk levél kíséretében. E levél szerint kegyességed tudomására ju- tott, hogy mi olyasvalaki után sóvárgunk, aki ért a kancák belovagolásához és idomításához. Felséged tehát el- küldte hozzánk ezt az embert, hogy ezáltal akaratunknak és kívánságunknak e tekintetben megfeleljen. Minderre azt feleljük felségednek, hogy mi ezt az em- bert soha nem kérettük, még csak nem is nélkülöztük, mindazonáltal szívesen láttuk; köszönjük továbbá, hogy felséged mindenben eleget akar tenni akaratunknak és kívánságunknak. Tudjuk, hogy felséged igen éles elméjű. És minden- ről alapos megfontolás után dönt; csodáljuk tehát, hogy felséged szerint nekünk szükségünk lehet egy, a kancák szelídítésével foglalkozó emberre, noha jól tudja, hogy mi efféléket nemhogy háborúban, de játékokon sem használunk soha. Tehát ha felséged fontolóra vette vol- na mostani helyzetünket és azt, hogy ki mindenkivel viseltünk háborút, úgy hisszük, nem küldte volna ide azt az idomárt. Nem titok, sőt a fél világ előtt nyilvánvaló tény, hogy fegyvert forgatva nőttünk fel; gyakran és sok néppel, nemzettel hadakoztunk, de akár a törökkel, akár ke- reszténységgel vívtunk csatát — magunk szelídítette lo- vakon —, mindig szerencsével jártunk. Ha idegen lói- domárokra vártunk volna, sosem végződött volna olyan sikeresen a török, a német, a cseh vagy a lengyel had- járat. Itthon betört lovainkkal győztük le a vlachokat, ver- tük meg a szerbeket és hódítottunk meg minden szom- széd népet; mindezt saját lovainkkal vittük véghez be- csülettel. Spanyol módra, összegabalyodott lábakkal ugráló kancalovakra pedig soha nem vágytunk, s máig sincs rájuk szükségünk, nemhogy komoly dolgokban — ami- lyenekben most részünk van —, de még vigasságokon sem tudnánk hasznukat venni. Nekünk ugyanis nem ösz- szekuszálódott lábakon szökdécselő lovak kellenek, ha- nem olyanok, amelyek szilárdan állnak szétvetett lábaikon. Azt a jóembert pedig felségedre való tekintettel jól megjutalmazva küldjük vissza, noha cseppet sem volt tetszésünkre. Felséged iránti szeretetünktől vezérelve készek vagyunk azt is felajánlani, hogy nemcsak azt a- jándékozzuk meg, aki a kenyerét ilyen módon keresi, hanem elhalmozunk mindenkit, akit csak felséged jó- nak lát ideküldeni, és mindent elkövetünk, amiről úgy véljük, hogy felségednek kedves lehet. Szerencsét és egészséget kívánva stb... K 2008 jœnius:augusztus 2008.06.22. 15:22 Page 3

2008_03

Embed Size (px)

DESCRIPTION

1

Citation preview

  • MITIKUS MAGYAR TRTNELEM 3

    Megjelenik minden pros h-nap utols napjn

    Fszerkeszt: Srosi Zoltn

    Kiadja: Kt Holls kiad

    Felels kiad: a kiad vezetje

    Nyelvhelyessg: Csszr Lszl

    Elfizetssel kapcsolatosinformcik: 299-0032A lap elfizethet rzsaszn

    postautalvnyon a Kt HollsKnyvesbolt cmn (Bp. Kenyr-mez u. 3/a, 1081). Elfizetsidj egy vre: 4000 Ft.

    vilghl: www.dobogommt.huvillmlevl:[email protected]

    HU ISSN 1589-3677(nyomtatott)HU ISSN 1589-4746 (online)

    A lapban megjelent cikkekrtfelelssget vllalunk!

    DobogMitikus Magyar Trtnelem

    kthavonta megjelen strtneti kiadvny

    TARTALOMBL

    MTYS KIRLY LEVELE FERDINNDNAK.......................

    ......................................LSKDINK 3. RSZ

    EGY KSZER ZENETE.........................................

    .......................................PILISTL A HARGITIG

    SZENT ISTVN KIRLY MONOGRAMMJA.....................

    ......................JELENLEG VAN-E LET A VILGFN?

    BIHAR MEGYE, KISOKNYBAN SZLETTEM.................

    ........................IN MEMORIAM DR. MOLNR GYULA

    A VILG KIFOSZTSA..........................................

    ....A NEHZSGI ER TERIJA, AVAGY AZ TDIK...

    PR SZ...........................................................

    ........................................PDUAI SZENT ANTAL

    3

    6-7

    8-9

    14-15

    16-19

    22-25

    4-5

    10-12

    13

    20-21

    26-31

    34

    Mtys kirly leveleFerdinndnak, Npoly kirlynak

    szntjk a kegyes fejedelmet, Ferdinndot, Istenkegyelmbl Sziclia kirlyt, atynkat s szeretettapsunkat, s tovbbi sikereket kvnunk: Mtys,

    Isten kegyelmbl Magyarorszg, Csehorszg, Dalm-czia, Horvtorszg, Rma, Szerbia, Galczia, Lodomeria,Kunorszg s Bulgria kirlya, Szilzia s Luxemburghercege, Morvaorszg s Lusitza rgrfja.

    Kegyessged egy lidomrt kldtt hozznk levlksretben. E levl szerint kegyessged tudomsra ju-tott, hogy mi olyasvalaki utn svrgunk, aki rt a kanckbelovagolshoz s idomtshoz. Felsged teht el-kldte hozznk ezt az embert, hogy ezltal akaratunknaks kvnsgunknak e tekintetben megfeleljen.

    Minderre azt feleljk felsgednek, hogy mi ezt az em-bert soha nem krettk, mg csak nem is nlklztk,mindazonltal szvesen lttuk; ksznjk tovbb, hogyfelsged mindenben eleget akar tenni akaratunknak skvnsgunknak.

    Tudjuk, hogy felsged igen les elmj. s minden-rl alapos megfontols utn dnt; csodljuk teht, hogyfelsged szerint neknk szksgnk lehet egy, a kanckszeldtsvel foglalkoz emberre, noha jl tudja, hogymi efflket nemhogy hborban, de jtkokon semhasznlunk soha. Teht ha felsged fontolra vette vol-na mostani helyzetnket s azt, hogy ki mindenkivelviseltnk hbort, gy hisszk, nem kldte volna ide aztaz idomrt.

    Nem titok, st a fl vilg eltt nyilvnval tny, hogyfegyvert forgatva nttnk fel; gyakran s sok nppel,nemzettel hadakoztunk, de akr a trkkel, akr ke-resztnysggel vvtunk csatt magunk szeldtette lo-vakon , mindig szerencsvel jrtunk. Ha idegen li-domrokra vrtunk volna, sosem vgzdtt volna olyansikeresen a trk, a nmet, a cseh vagy a lengyel had-jrat. Itthon betrt lovainkkal gyztk le a vlachokat, ver-tk meg a szerbeket s hdtottunk meg minden szom-szd npet; mindezt sajt lovainkkal vittk vghez be-cslettel.

    Spanyol mdra, sszegabalyodott lbakkal ugrlkancalovakra pedig soha nem vgytunk, s mig sincsrjuk szksgnk, nemhogy komoly dolgokban ami-lyenekben most rsznk van , de mg vigassgokonsem tudnnk hasznukat venni. Neknk ugyanis nem sz-szekuszldott lbakon szkdcsel lovak kellenek, ha-nem olyanok, amelyek szilrdan llnak sztvetett lbaikon.

    Azt a jembert pedig felsgedre val tekintettel jlmegjutalmazva kldjk vissza, noha cseppet sem volttetszsnkre. Felsged irnti szeretetnktl vezrelvekszek vagyunk azt is felajnlani, hogy nemcsak azt a-jndkozzuk meg, aki a kenyert ilyen mdon keresi,hanem elhalmozunk mindenkit, akit csak felsged j-nak lt idekldeni, s mindent elkvetnk, amirl gyvljk, hogy felsgednek kedves lehet. Szerencst segszsget kvnva stb...

    K

    2008 jnius:augusztus 2008.06.22. 15:22 Page 3

  • Dobog4

    Az elz kt rszben az egyszer lskdkrl (sz-nyog, kullancs), a gyilkos lskdkrl (frkszdarzs),majd a fl-lskdkrl (fagyngy) s az elnyomkrl(alanyra oltott nemes) rtam. Most az lskds taln leg-rejtlyesebb fajtjt, a kztigazds lskdst lltomprhuzamba nemzetnk sorskrdseivel.

    Valsznleg nincs a Fldn olyan ngylb llat vagymadr, amelynek a belben ne lnnek blfrgek. Ezekaz lskdk ellopjk a megemsztett tpllk egy r-szt, gy a gazda knytelen tbbet enni, mint amennyireszksge volna. A blfrgek egy rsze egygazds ls-kd, teht a fertztt llat kzvetlenl megfertzheti afajtrsait. Legjellemzbb mdon gy terjed a kr, hogy afrges gazda rlkvel szennyezi a tpllkot, a tbbiekpedig a szennyezett tpllkkal egytt lenyelik a fregpetjt. Lehet trsadalmi prhuzamot tallni velk is, deszerintem szmunkra tanulsgosabbak a kztigazdslskdk. Azrt hvjk ket kztigazdsnak, mert nemkpesek kzvetlenl megfertzni ugyanazt a fajt, amelyik-ben a petiket ltrehoztk. Egy vagy tbb kzvettre isszksgk van. s amint rvidesen megltjuk, kzvet-tnek lenni nem ppen hls szerep.

    A vak hal, azaz a fogyaszt-konzumiditk esete

    Vzimadaraink blcsatornjbl a blfreg (madr-bl-mtely: Diplostomum spathaceum) peti a madr rl-kvel jutnak a vzbe. Itt vzicsigkba kerlnek, majd a ha-lakba. A pldnkban szerepl fregfaj lrvja a halba jut-va addig vndorol, amg a szemlencsbe nem r. A halatmegvaktja, aminek kvetkeztben a hal nehezebbentall tpllkot, legyengl, radsul nem is veszi szre,hogy mikor csap le a levegbl a hallos veszedelem. Ahalszmadr knnyszerrel elkapja, majd elfogyasztja amegvaktott halat. A freg teht hazart, kezdhet sza-porodni.

    Valahogy gy mkdnek npnk letben a valsg-show-nak vagy kibeszlshow-nak nevezett kukkol-msorok, de ugyanezt a szerepet jtsszk a tvsoroza-tok vagy a politikai sznjtkok, tvsorozatok, hirde-tsek, letmdmagazinok is. Aki ezekre rkap, az bizonytrsadalmi rtelemben megvakul. Olyan dolgokkal kezdfoglalkozni, amire nincs valdi hatsa, csak a beleszlsltszatt kapja meg azzal, hogy szavazhat SMS-ben vagyszavazlapon. Ekzben nem veszi szre, hogy a ksrtmr le is csapott r, csaldjra, termfldjre, falujra,vrosra, vagyis az letre. Nem jut eszbe az a kzmon-ds, hogy Addig nyjtzkodj, amg a takard r!. Hiteltvesz fel, hogy felzrkzzon a kvetendnek belltott let-mdhoz. A gyermekeit tvoli nagyvrosba, esetleg kl-

    fldre kldi tanulni, ahonnan nem jnnek mr haza gaz-dlkodni, vagy ha igen, szembefordulnak az nellts ha-gyomnyval, hogy nyeresget termeljenek lelmiszerhelyett. A telepls hatrban idegen hangulat lakpar-kok ptst engedlyezi az nkormnyzat, a termfldetzldmezs beruhzs-nak nevezett idegen rdek gyalz-za meg. A kertekbl eltnnek a vetemnyesek, a gy-mlcsfk s a haszonllatok, helyket ntztt pzsit,rkzldek s hzikedvencek veszik t. A hzakbl pedigeltnnek az ram nlkl trolhat lelmiszerkszletek(s, gabona, liszt, szalonna, zsr, fstlt hs, kolbsz,aszalt gymlcs, szrtott zldsg, szrtott gygynvny,beftt, lekvr, a pincben zldsg s krumpli), van vi-szont helyette ramzabl htlda fagyasztott hssal,konyhaksz zldsgkeverkkel s ksztelekkel. Cserp-klyha helyett gzkazn, esvz helyett palackozott vz,ktvz helyett vezetkes vz, kzs nekls helyett gpze-ne-hallgats, gyalogls helyett gpkocsi, s mg sorolhat-nnk szinte a vgtelensgig. Milyen irnyba mutat min-dez? A fggetlensgnk elvesztsnek irnyba. Rgenegy telepls elpuszttshoz hadsereg kellett. Ma mrelg, ha elzrjk a gzt s a vizet, ha lekapcsoljk az ra-mot, s ha megszntetik a szlltst. Mirt nem ltja a n-vekv kiszolgltatottsgbl ered veszlyt a nemzet, anp, a trsadalom? Mert Mammon rlke belepottyantletnk vizbe, sokan kzlnk pedig megfertzdtek avakt freggel, azaz a knyelem, a jlt, a korszersg,s az ncl szrakozs tveszmivel.

    Hogyan vdekezhetnk ez ellen az lskd ellen? El-s lpsknt rekesszk ki letnkbl a mdit (mdi-um=kzvett, mdia=kzvettk). Ne kzvetett, azaz kz-vettett, vettett vilgban ljnk. Ne tvzznk megszoks-bl, ne szljon httrzajknt a rdi, ne a napilapokblakarjuk megtudni, hogy szp napunk van-e. Gyernk visz-sza a valsgba! Beszlgessnk helyi dolgokrl a helyiemberekkel. Tanuljuk meg otthonunknak rezni a lakhe-lynket, vagy kltzznk vissza vidkre, ahol nagyszle-ink vagy ddszleink mg gazdlkodtak. Keressk olyanemberek trsasgt, akik nem pnzkzpontak. Szerez-znk olyan gyakorlatias ismereteket, amelyek segtsg-vel cskkenthetjk a civilizcinak nevezett mvilgtlval fggsnket. Fzznk, barkcsoljunk, kertszked-jnk, aszaljunk, tartsunk haszonllatot. Ha csak egy tla-gos mret kertnk van, neveljnk legalbb baromfit, hanagyobb fldterletnk van, akr legel llatokat is tart-hatunk. ptsnk ki szemlyes kapcsolatot a helyi piaconsajt termnyeiket rust emberekkel, s ne az ruhzak-bl szerezzk be a szemlytelen s bizonytalan eredetrut. Termszetesen elfordul, hogy a helyi piacon valakinem a sajtjt rustja, hanem maga az rus vsrol be azruhzban, majd eladja neknk sajtjaknt drgbban azismeretlen eredet termnyt. ppen ezrt lnyeges a sze-mlyes ismeretsg: hogy tlssunk a szitn, hogy meg

    LSKDINK 3. rszTermszeti vlaszok trsadalmi krdsekre

    TTH FERENC

    2008 jnius:augusztus 2008.06.22. 15:22 Page 4

  • MITIKUS MAGYAR TRTNELEM 5tudjuk klnbztetni a megbzhat rust az gyeskedtl.Vgl trkpezzk fel letnkben a civilizcis fg-gsgeket, hogy szp sorjban felszmolhassuk ket.

    A fuldokl hal, azaz a karrieristk esete

    Az elz pldnkban szerepl freghez hasonlan ittis a vzimadarak blcsatornjban l freg a lthatatlanbajkever (szjgalandfreg: Ligula intestinalis), ami a meg-fertztt halat kiszolgltatott teszi. Csakhogy itt egy m-sik fregfajrl van sz, amelyik nem megvaktja a halat,hanem a belek kzt (nem a belekben!) elhelyezkedve oxi-gnhinyos llapotba hozza kztigazdjt. Az egszsgeshalak a vizek mlyebb rtegeiben is elg oxignhez jut-nak, a frges hal viszont csak a vzfelszn kzvetlen kze-lben kpes tartzkodni, ahol a vz oxigntartalma a leg-nagyobb. A frges hal sz szerint fuldoklik a vzben. Hi-ba ltja, hogy jn a veszly, hogy kszl lecsapni a halsz-madr, nem br a biztonsgosabb mlybe meneklni.Taln remnykedik benne, hogy nem pont lesz az ldo-zat, taln nem is remnykedik, csak betegsgben kz-

    nyss vlik. Mindenesetre a freg gondoskodik rla,hogy kztigazdja, a hal mindenkppen ldozatt vljon.

    Valahogy gy vagyunk a nagyvrosba kltzssel, minta frges hal a vz felsznre hzdssal. A vidki fiatal fel-megy a vrosba tanulni, dolgozni, szerencst prblni.Aztn nem megy haza. Munkt kap a vrosban. ltalbannem jl fizet, biztos llst, csak hatrozott idej szer-zdst, esetleg mg azt sem, csak jabb s jabb alkalmimunkt. De ht lakni is kell valahol. Eleinte albrletbenlakik, amire elmegy a keresetnek a nagyrsze. Ez gynem mehet tovbb, lakst kell venni. De mibl? A vros-ban megfizethetetlenl sokba kerl a laks. El kell adnivalamit otthon a csaldnak: hzat, termfldet. De mgez sem elg, ki kell ptolni. Mivel? Ht hitellel Akr 30vre is eladsthatja magt s rokonsgt a szerencse-prbl. Ahogy telnek az vek, jelentkeznek az els civi-lizcis betegsgek, s stt rnyknt jra meg jra fel-tnik a fizetskptelensg rme. Taln rzi embernk,hogy vidken nyugodtabban lhetne, mgsem mer haza-menni. A civilizlt letmd ugyanis megtantotta fuldokol-ni a pnztelensg gondolattl is. Lehet, hogy odahazavan termfld, van nagy kert, van legel, lenne mit enni,lenne rtelme a hz krli munkknak, de nincs pnz,hisz nincs munkahely. A felsznes vilgban viszont nincsrtelmes munka, hiba van fizetst ad munkahely. Aztn

    mr a hazakltzs remnye is kihny benne, mert Mam-mon lecsapott r, mint a halszmadr a fuldokl halra. Ezteht ms, mint a vak hal esete. Ltja embernk ugyan,hogy mi a baj, nem vlt reklmfgg, mdiafgg fogyasz-tv (konzumidittv), mgsem tud segteni magn.

    Mi lehet itt a megolds? Leginkbb az rtkrend ta-laktsa. Ha felfedeztk, hogy mi is ebbe a csoportba tar-tozunk, keressnk olyan kzssgeket, ahol a cm, arang, az iskolzottsg nem szmt, csak az embersg s atnyleges tuds. Ahol nem is tudjk egymsrl az em-berek, hogy ki mennyire sikeres, mennyire befutott,mert ez egyszeren fel sem merl abban a kzegben. Sokilyen kzssg ltezik. Az sszetart er lehet kzmves-sg, npzene, nptnc, mesemonds, termszetjrs,harcmvszet, hagyomnyos letmd, kzs ima, vagybrmi ms, ami jra sszekthet bennnket seink szel-lemvel. Aztn az sk majd segtenek visszajutni olyanlelki mlysgbe, ahov a pnz istene mr nem rhet el.Ha mr nem rezzk fullasztnak a pnztelensg gondo-latt, taln megrtnk arra, hogy hazakltzznk abba atjba, amely seinket tpllta s nevelte.

    Egyre tbb ember ismeri fel, hogy a nagyvrosok rvididn bell lakhatatlann vlhatnak. Ha sszeomlik a pnz-vilg, ha megsznik a vilgmret kereskedelem s szll-ts, akkor bizony a nagyvros nagyon rossz letlehet-sgeket knl majd. Ma egy tlagos hztarts akr fl kb-mter, azaz tszz liter vizet is elfogyaszt naponta!Kpzeljk el, hogy mi lenne egy lakteleppel, ha csak egyhnapig nem kapna vezetkes vizet. Mivel hznk le aWC-t az emberek? s ha nem lehet lehzni, hov rtkez-ne ez a roppant embertmeg? Ilyen rmkpek is hozz-jrulnak a falura kltzs fontolgatshoz. Azrt egyva-lamit hadd tancsoljak minden falura kltz vrosi hon-fitrsunknak. Ha megvesz egy paraszthzat nagy kerttel,esetleg szntval vagy legelvel, ne essen neki sz nlkla nvnyzetnek rendcsinls rgyn. Ami els rn-zsre csak rtktelen bozt, az hosszabb id tapasztalataalapjn kincsesbnyv vlhat a szemnkben. Akr a k-lnfle lgyszr gizgazok fiatal levelei, akr a tsks-tvises csipke, kkny, galagonya, szeder, vagy az elre-gedett gymlcsfk tvrl kihajt vad alanyok gyml-csei nagyon rtkes vitaminforrsainkk vlhatnak a sz-ks idkben. Ehhez kt dolog kell: alapos nvnyismeretmg a kikltzs eltt, valamint trelmes megfigyels akikltzs utn. s mg valami. Ha valahova jonnan kl-tznk, ott jvevnyek vagyunk. Mg akkor is, ha a nagy-szleink, szleink ott ltek abban a faluban, ahov me-gynk. St, mg akkor is, ha a gyerekkorunkat ugyan otttltttk, de aztn vekre, vtizedekre kiestnk a faluvrkeringsbl. A jvevnynek nagy tisztelettel kell visel-tetnie a helybliek irnt, hogy ki ne legyen tasztva. Anagyvrosbl kikltznek egy ideig nem clszer be-leszlnia a helyi kzssg dolgaiba, megfigyelknt vi-szont szinte ktelez jelen lennie minden kzssgi ese-mnyen. Beleszlni pedig rr akkor, ha ingzbl valdihelyi emberr vlt, teht amikor az lete mr nem a v-rosi pnzforrstl, hanem a helyi tj s kzssg ld-saitl fgg.

    (Kvetkez szmunkban folytatjuk)

    Szjgalandfreg (kp: news.bbc.co.uk)

    2008 jnius:augusztus 2008.06.22. 15:22 Page 5

  • Dobog6

    Meggyzdsem, hogy a trgyaknak is van sorsa!Ezek a klns vletlen vagy szerencse folytn, a

    trtnelem viszontagsgai ellenre, az egymst kve-t emberltk tovbbad, puha gondoskodsa sv szeretete miatt valahogy megmaradtak, hogy vall-hassanak letnt korokrl, mestereikrl, gondolkod-sukrl.

    A magyarsg dszt s szakrlis motvum kincseita np, a kzmvesek, iparosok tudtk a legjobbanmegrizni, mg akkor is, ha a jelkpek, motvumokeredeti jelentse halvnyult, de a hagyomnyelv al-kalmazs mindig meg-rztt valamit a gyke-rekbl.

    A rgi trgyak, leletekbizonytkok, a mlt -zenetei, melyekre, ha fi-gyelnek rzkeny, rt sze-mek megszlalnak, me-slnek!

    Az n trtnetem gyer-mekkoromban kezddtt.

    A kpen lthat csal-di kszert, amit magam-ban csak korons mell-tnek, vagy korons mell-boglrnak nevezek, 6-7ves korom ta rzm,sztns ktdssel.

    Anyaga aranyozott e-zst. Kora XVIIXVIII.szzad(?). Kis margartadsztsekkel cizelllt fl-gmbre forrasztottk atokos foglalatokat, me-lyekbe hromfle kvethelyeztek el. A flgmbfelletn sszesen 21 db k van. (1 igazgyngy, 14grnt, 6 trkiz) A flgmb kerletre forrasztott ka-rikkon szabadon mozg fgg kzl a kzps alegnagyobb, 1 igazgynggyel a kzepn, a kt mel-lette lv, mretben azonosak, 1-1 grntkvel a k-zepn.

    De nzzk csak mirl rulkodik ez a mellboglr?Faggatva ezt a rgi csaldi kszert, mly empti-

    val keresi az ember a hajdani kor zenett benne. Atvolsg nagy!

    Felttelezheten ksztje elre megtervezhettemunkjt, tudhatta mit akar lttatni, mit akar hangs-lyozni, mit akar zenni, mindezt mestersgbeli tud-sval, kpzelerejvel, mai szval lve kreativits-val tvzve. Nem olyan egyszer egy rejtez vagy rej-

    tz mondanivalt szrevenni. Ezt esetnkben ne-hezti az kszer kicsi mrete is (a flgmb tmrje 2cm). Hossz rhangoldssal lehet taln a kzelbefrkzni. Felletesen szemllve semmit nem lt megbenne az ember. Vagyis ennek az lehet az oka, hogyaz emberi szem vizsgldsa legtbbszr csak azsszhatsra irnyul, ritkn figyel kln a rszletekre.A csngk jelenlte klnlegess teszik az kszert sltszlagos szimmetrijuk megnyugtatjk a szemet,nem gyanakszik az ember, pedig a lnyeg a rszletek-ben is lehet! s ott is van.

    Egy szp napon dbbenten fedeztem fel, hogya hrom csng teljesen klnbz.

    Finom, apr jelzse-ket vettem szre, fel-letk fels egyharmadrszn, melyek rtelme-zsben kezdetben na-gyon bizonytalan vol-tam, de egyre izgatot-tabb!

    De kezdjk a legele-jn! Amikor festm-vszn ismersm kez-be adtam az kszert, kr-tem ne gondolkozzon hosz-szasan, hanem a lehetlegrvidebben fejezze kilegels gondolatt, eztmondta: Olyan rpd-hzi, teht magyar.

    S valban formja afggkkel, koronnkra em-lkeztet. Kvekkel vandsztve. Sznk szerint amagyar nemzeti szne-ket adjk ki (grnt, igaz-gyngy, trkiz). Szerke-zete, dsztettsge egy-

    szer, vilgos, mgis nemes vonal, mltsga van!Hajdani ksztje nem akart ennl tbbet? Ebben vanaz ereje? De micsoda ereje s varzsa lehet, hogy egykis gyerekre, aki akkor voltam, ilyen meghatrozmdon hatott, csodaszpnek lttam, megrintett,pedig senki nem mondott rla semmit, igaz nem iskrdeztem. Ez taln a manipullatlan gyermeki lleknagyon mlyrl jv, atavisztikus megrzse?

    Az kszeren jelzs nem tallhat. De ezen rul-kod jegyek ktsget nem hagynak afell, hogy k-sztje magyar tvs mester lehetett.

    Ismerve csaldunk trtnett, apai g felmenimmind Erdlyben ltek. Kzenfekv teht felttelezni,hogy erdlyi magyar tvs mester munkjrl lehetsz!

    Egy kszer zenete

    A korons mellboglrBARNA BEATRIX

    2008 jnius:augusztus 2008.06.22. 15:22 Page 6

  • MITIKUS MAGYAR TRTNELEM 7Nem is olyan rgen a kvek szmszersgn el-

    gondolkodva vettem szre, hogy minden k tbbsz-rsen jelen van rajta, egyetlen k az igazgyngy,amibl csak kett darab van. De mirt nem egy vagytbb, mirt ppen kett? Mert hangslyoz valamit,megismtldse valamire utal, valamit, valamivelsszekt. Kpzeletemben lassan kirajzoldik sejt-sem. Az egsz egy szimblum-rendszer!

    A korons mellboglr legtetejn lv legnagyobbigazgyngy a felettnk ll Teremt. A kzps,mretben a legnagyobb csng ni alakot formz, aszzies, tiszta, fehr igazgynggyel a Szzanya, atle jobbra lv fggn srgi keresztny szim-blum ltszik, a fiait sajt vrvel tpll Pelikn (fej)piros grnt-kvel, az isteni nfelldoz szeretetjelkpeknt, a tle balra lv csngn pedigomega-jelet ltunk, mely ismert betszimbolika. Agrg ABC egyes betinek Krisztusra vonatkoz szim-blikus jelentse szerint n vagyok az alfa s azomega a kezdet s a vg. Az keresztny idktla kozmikus harmnia tkletessgnek jelkpe volt.Mindez sszessgben az kszeren korona formbanjelentdik meg, mintegy traval, csak hsgeshitnk ltal nyerhetjk el Koronnkat!

    Hiszem, ez a rejtez zenet, amit a hajdani tvs-mester tudatni akart velnk, hihetetlen finom zlsjelzseivel, megkapan szp, archaikus tvsre-mekvel. Ez mltunk gazdag rksge, az alkotember mvszi keze munkja, a mestersgbeli tu-ds, hittel s szellemisggel teltett zenete!

    Tanulmnyozva a rgi magyar tvssg egyedis-gt s hajdani rangjt, mely ma is a nemzetkzi r-deklds elterben ll, ez a plda is igazolhatja, ezaz a tbblet, amivel kivvhatta magnak sajt ko-rban s napjainkban is az elismertsget. A legtbbrgi magyar kszer kln jelzst nem viselt, mgismegllapthat volt szrmazsa. Tudunk arrl rginemesi csaldok rsos leltraibl, hogy feltntettkaz kszerek eredett pl. prisi m, spanyol munka,bcsi, prgai vsrls A rgi magyar tvs mv-szet, mely a XIVXVII. szzadig terjed ngy vsz-zadban lte virgkort, szoros sszefggsben volt amagyar fld hajdani nemesfmgazdagsgval, melymegteremtette a mvszi feldolgozs ignyessgtis. Legvonzbb mfaja az kszer, mely a mindenkoriviselet kiegsztje volt. A ruhzattal egytt vltozott,kvette a divat alakulst. A hres magyar viselet, arenesznsz s barokk kor magyar dszruhinak ne-mes pompjt egsztettk ki a vonz szpsg k-szerek. Ennek legszebb darabjai az erdlyi fejedel-mek krnyezetbl s a magyar nemesi udvarhzaktalajbl nttek ki Erdly aranykorban. Gazdagonhasznltak dsztsl keleti gyngyt s klnbzkveket is.

    Visszatrve gyermekkori lmnyemre, amikor issztns vonzdsomat hozz, csak a felnttkori tu-datossgom igazolhatja, tudomsul kell vennem,hogy ez a mellt rbzta sorst egy akkor 6-7 ves

    gyerekre. Trelmes volt! Bzott bennem. Sokig vrt!Kivrta reszmlsemet. Tudta jl, hogy ez az t nemlesz rvid. s nem volt az!

    lt valaha egy magyar tvs mester, aki fontosnaktartotta, hogy egy pici kszerben az utkornak ze-netet hagyjon, abban, hogy az mikor fog clba rnis eljut e idig az egy tengerbe vetett palackposta bi-zonytalansgval felrt! Pedig nem mrlegelt, tetteelsznt hitvel s az zenete megrkezett a XXI.szzad elejre! Nem csodlatos? Adassk fejet hajttisztelet a hajdani tvs mesternek, akinek kilte mrrkre a mlt titka marad!

    Mindezt tlni szvet dobogtat lmny volt sz-momra, mindezt pedig tnyjtani neked kedvesolvasm rmteli feladatom.

    Az zenet rvnyessgbl semmit sem vesztett,flrerthetetlenl neknk szl, szzadokat tveltvolsgbl, neknk magyaroknak : hogy Istent shagyomnyainkat, a Szent Koronnk hagyomnytsoha el ne hagyjuk!

    Felhasznlt irodalom: Hjjn Dtri Angla: Rgi magyar kszerek Corvina

    Kiad 1976.

    MEGJELENT KOVCS JZSEFS PAP GBOR LEGJABB

    KNYVE!

    A BLCSESSG HZAT PTMAGNAK...

    Fny ltal rt dvtrtnet a velemri templomban

    ra: 800 Ft

    Kaphat a Kt Holls Knyvesboltban(Bp., 1081 Kenyrmez u. 3/a)

    2008 jnius:augusztus 2008.06.22. 15:22 Page 7

  • Dobog8

    A Tar-k a szomszdos Hrom-kvel egytt nagyotnzett, nemigen hittk a nyugati szl szavait. Aztn k-dt gyjtttek fejk kr, s magukba mlyedtek. A ha-talmas szirtek s erdk elcsendesedtek, a szelek a vl-gyekbe ereszkedtek, a hollk elnmultak.

    A kt vnsges vn hegy szemgyre vette az utat.Egyszerre lttk az sszes lpst a Pilis barlangjaitl aHargita szaki fgerincig. Sri csend volt, minden levls fszl, minden llny mozdulatlanul vrt krs-krl. Vgl a kt reg elmosolyodott, s mosolyuk nyo-mn felszllt a kd. A dli Nap lelt a hegyrisokkalszemkzt, s szikrkat szrt rjuk. A szelek jra felkere-kedtek, a fk zgni kezdtek, a patakok hangja harsnylett, egy slyom elindult keletre, egy pedig nyugatra.

    A szelek szrnyain, a lombok suttogsban, a vizekcsobogsban, az llatok nyelvn tra kelt az zenet. ABkk kri trsait, kzelebbi kedves szomszdjait stvolabbi rokonait Felvidken, Krptaljn, Erdlyben,hogy a vndorokat minden eszkzzel segtsk!

    Hrom esztend

    Hrom vvel ezeltt indultunk el Bksmegyer hat-rbl, felmsztunk az Ezst-Kevlyre, ezzel megkezd-tk a Madarasi-Hargitra vezet t ptst. Br nemjtt velnk, tartozunk azzal az tletet ad lnynak, hogya mirtre a vlaszt az szavaival kezdjk. Ha sikerlsszekapcsolnunk a Pilis szvcsakra erejt a Hargitakldkcsakra erejvel, a magyarsg egysge helyrell,nemzetnk a vilgpusztt folyamatok kzepette meg-ersdik, s felemelkedik. A lny tadta zenett, az-tn msfel vitte letnek fonala. A tle kapott kpmsfl vig a felszn alatt pihent, br sosem volt telje-sen csendes. Aztn egy szvbli szkely-magyar, egybenHunor-Magyar bartsg gymlcseknt megrkezett amegvalsts eszkze: a 21 hegysgen t tart gyalog-tra. Az elkpzels csods esemnyeken keresztl h-rom hnap alatt ltrehozta a szmra szksges tr-

    sasgot. Utunkat a kvetkez fohsszal indtottuk aPilis keleti hatrban.

    Istennk segts vgigjrni az utat a Pilistl a Hargi-tig

    A magyar nemzet egysgrt, a szkely-magyar kz-fogsrt.

    A Nap, a Hold s a csillagok vezessenek minket 21hegysgen t.

    Vljon eggy jra minden magyar, hogy nemzetnkbetltse szerept

    Minden ms nemzet javra, s a Termszettel valsszhang megteremtsre.

    A Pilis-Hargita svnyeinek megszletst jelz zsz-l mra eljutott fltig, Huszt vra alatt, a Tisza partjnvrja a folytatst. Rengeteg mosoly s nevets, radfny, letre szl lmnyek tmege rkezett az els 11hegysgben. s tbb mint hetven vndor, ki legalbbegy napig segtette az tptst. Mind a 11 hegy ms sms szellemmel kzeledett hozznk, s segtett, illetvetett prbra minket. Felejthetetlen lmnyeink a va-rzslatos helyeken kszlt kpekkel egytt elrheteka vilghln. Helyettk az eddig bejrt t tapasztala-taibl s a bellk fakad gondolatokbl adnk t n-hnyat a Kedves Olvasnak. Ezekbl ugyanis fontostrvnyszersgek sejlenek fel.

    Hrom ttel

    Mr a legels lpsnk eltt, amikor egyms keztmegfogva krt formltunk a zszl krl az els t-tel mr akkor velem volt. Velem szemben llt szkelybartom, ahogyan az gen is ott ll messze a Hadak t-ja tls vgn. Ott volt kztnk, s ott van az ma is min-den kls s bels magyar kztt: a klcsns egy-msra utaltsg. k olyan rtkeket riztek meg, s r-leltek meg neknk a sztdarabols utni vtizedekben,melyek kulcsfontossgak az lethez, s nlunk mos-tanra kiapadtak. Mi viszont jelentjk szmukra a meg-erstst, a biztatst arra, hogy rdemes kitartaniuk, shogy a nemzet nem csak lom. A kzs jv nem csaklom.

    A kvetkez ttel mr tkzben nyert megerstst:a vezet s a vezetettek trvnyszer kapcsolata. Elb-bi rtkrendje, gondolatai s cselekedetei kisugrzikutbbiakra, s dnten befolysolja viselkedsket.Elg csak a vilgot irnyt kevesek rtkrendjt s avilgban ma uralkod rtkrendet sszevetni, mindket-t fordtott rtkrend. De megjelenik ez a kapcsolat azorszg, vagy egy iskola szintjn, s megjelent a mi t-jainkon: rendkvl lesen ksznt vissza a kzssg l-lapotban s a haladsunkban, ha valami megzavartaaz egyenslyomat. Ezt tovbbgondolva mg vilgosab-

    Pilistl a HargitigGondolatok flton

    2008 jnius:augusztus 2008.06.22. 15:22 Page 8

  • MITIKUS MAGYAR TRTNELEM 9

    b vlik a Szent Korona kprendjnek egyik clja: a szi-gor erklcsi kvetelmny a vezetvel szemben. Ezenbell kiemelkedik a lecserlt Szz Mria kp ltal kp-viselt szzessg szr szerepe, hiszen a fent emltettfordtott rtkrend egyik f eleme folyamatosan e sz-zessg ellen dolgozik. A benne rejl veszly mellett avezet s vezetett kztti szoros sszefggs adja a re-mnyt is: az orszg ln az erklcss vezets visszal-ltsa e kapcsolat rvn hamar felbreszti a nemzetet.

    Vndorlsunk egyrtelm bizonytkokat adott arraa ttelre, miszerint a j mindig jt szl. Nagyszalncon,az els Kls-Magyarorszgi teleplsnkn a zsz-lnkat hangos J Napot! ksznttte, a falu tt bolto-sa pedig rkezsnkre kinyitotta zlett, s mindenbensegtsgnkre volt. Folytatdott ez bentebb is, azokona terleteken, ahol mr nem volt magyar sz. Egy vihor-lti telepls kocsmjban magyar(!) dalainkrt (a min-denhol velnk lev gitr ksrte) cserbe csokikat kap-tunk ajndkba. Az egyik fiatal Kiskemencn mikormegtudta, hogy a Pilistl a Hargitig megynk, angolnyelven ezt nagyszer dolognak titullta, s azt mond-ta, legszvesebben csatlakozna hozznk. Krptaljn aruszinok meglepett Vengrija! felkiltssal s kedvesmosollyal fogadtk a zszlt. Kvetkezetesen kedves-sg ksrte vllalkozsunkat a sokszor magyarellenes-sggel jellemzett terleteken. Mert mi volt a szndk?Ott volt a fohszunkban minden jabb hegysg hat-rban: minden ms nemzet javra Ezt szpenvissza is kaptuk fizikai trvnyszersg!

    Kvetkeztetsek

    Sok trsamhoz hasonlan tbb mint tz ve jrok amagyar lt valjt kutat eladsokra. Ezeken szmta-lanszor elhangzott, s Jzus is elhozta mr: az ellen-sget nem eltiporni, hanem felemelni kell. Azt is szok-tuk mondani, a mi npnk nem hdtani, hanem gy-gytani van ezen a vilgon. J lenne, ha ezt nem csakmondannk, hanem eszerint gondolkodnnk, s csele-kednnk is minden embertrsunkkal szemben! Mert anemzet sorsnak fordtja ppen ez lehet.

    Ha a fenti tapasztalatok mgtti trvnyszersgetttesszk orszgos szintre, akkor is ezt kapjuk: az elle-nnk dolgoz erket haraggal legyzni lehetetlen. Ezekaz erk radsul nem is ezrt hatnak, az szerepk,hogy prbra tegyenek, s e prba sorn visszatalljunknmagunkhoz. A gyllet, a rjuk emelt kard csak er-sti ket. A feljk kldtt szeretet, az rtk szlet imaviszont kioltja hatsukat. Ezt brki kiprblhatja egyniszinten. Ugyangy brki tallhat arra pldt letben,hogy konfliktushelyzetben mennyivel tbbet r egy -szinte mosoly, mint a vagdalkozs, adok-kapok. Szm-talan elemzs, jslat, asztrolgiai munka jelent megmostanban a jvnkrl, s egybehangzan lltotta: amagyarsg a pusztulson, szenvedsen keresztl haza-tall, s jjszletik. Nzzk fellrl! Ezen erk, szem-lyek s csoportok e pusztts eszkzei, a dolgukat vg-zik, kizrlag gy kell rjuk tekintennk. Radsul leg-bell k vrjk legjobban a fnyt, gy a mi gyzelmnk,ezzel a rend helyrelltsa az gyzelmk is lesz.

    A magyarsg jelenlegi helyzetben kt eszkz vezet-het a felemelkedshez: a hagyomnyaink, hagyat-kunk magunkhoz vtele s a kzssgpts. Elbbivelmegteremthetjk az lhet letet a slyos vlsgbanlv emberisgnek is pldt mutatva. Utbbival tapasz-talatokat nyernk egy nagyobb kzssg, a nemzet fel-ptshez, s a folyamat sorn megtalljuk a jv ve-zetit, akik npket szolglva vezetnek. Az alulrl trt-n ptkezs ugyanis kizrja, hogy egyik naprl a msik-ra kulcsszerepbe kerljenek a semmibl rkez lt-nys beszlgpek.

    A kt eszkz, a kzssgpts s a hagyatk ssze-gyjtse kzen fogva jr az bredez magyarok kr-ben. E sorok rja s a Pilis-Hargita trsasga eddig in-kbb az elbbiben vitzkedett, utbbiban nemrg tet-tk meg els lpseinket. A fent lert gondolatok a k-zsen megtett utunk sorn rtek meg a kzlsre, sz-szegzsk a kvetkezket adja. A magyarsg sokflemegosztottsgn fellemelkedve keresnnk kell s elkell rnnk egymst. Kzs cselekedeteink pedig csak-is a tiszta erklcsk mentn rnek majd clba, ehhezkell tartani magunkat, brmilyen is a vilg krlttnk.Ahogy a Pilis egyik felirata zeni: a jvnk Jzus Krisz-tus r.

    HEGEDS GERGELY ANDRS

    2008 jnius:augusztus 2008.06.22. 15:22 Page 9

  • Szent Istvn monogramja, amely llamalapt ki-rlyunk kzvonst is magba foglal egyedli gra-fikus jelknt a pannonhalmi aptsg alapt levelntnik fel, az utbbi vekben ezredves keresztny vol-tunk s llamisgunk szimblumaknt is megjelenik.

    A pannonhalmi alapt levlrl, mint els legrgeb-bi okmnyunkrl, majd a ksbbi rpd-kori okleve-leinkrl tbb mint kt vszzad alatt szmtalan rdek-feszt tanulmny, elemzs ltott napvilgot. Mondhat-nnk, a tbb tucatnyi okirat mindegyikt tudsainkbetrl-betre bontva rszletesen elemeztk, olyany-nyira, hogy napjainkra mr kimertettnek tnik ez a t-ma.

    Csupn okleveleink grafikus brzolsainak rtel-mezsvel bntak nagyonvatosan a tanulmnyrk.gy a legmagasabb szintreemelt Szent Istvn ligatursmonogram bemutatst, ta-ln szent s srthetetlenvolta miatt is, csak a btor-talan szkszavsg jellem-zi. Solymosi Lszl, egyiklegtekintlyesebb szakrt-je okleveleink grafikus jele-inek, rszletes tanulmny-ban vllalkozik szmbav-telkre. Szent Istvn mo-nogramjrl rja: Az okle-velet killt uralkod alrst, a kirly nevt, s cmtis magban foglal ngyszgletes monogram (mo-nogramma quadriforme titulare) ptolta. STEFANUSREX olvashat ki belle.

    Elemeinek taglalsra, eredetk esetleges szrmaz-tatsra nem vllalkozik sem. Pedig klns alak-zatba, rdekes vonalhlzat kr van rva ez a monog-ram. Kortrs fejedelmi monogramokhoz kpest min-denkppen klns. Mert kztudott, hogy a kor okirat-killtsainak szellemben, szomszd fejedelmekhezhasonlan, Szent Istvn kirly is, kiadott pannonhalmiadomnylevelnek nyomatkostsra alkalmazta aklns szerkeszts kirlyi monogramjt.

    Els rpillantsra sajt trvny, nknyes fel-ptssel szerkesztett ligaturs monogramrl beszlhe-tnk. gy tetszik, a ngyszgletes, tlkkal szabdalt ke-ret csupn bonyolultsgval akarja mg fensgesebbtenni a kirly jelt.

    Pedig ha alaposan megfigyeljk, az elttnk kibonta-koz vonalrendszer nem is egy tlkkal szerkesztettngyszget foglal magba. A monogram kzponti tenge-lyl szolgl vonal nem igazodik a ngyszg kereteihezhanem mindkt vgn tllpi azt. Ilyenszeren a vz-szintes tengelyvonal sem illenk bele a ngyszgbe...

    n a monogram vonalrendszerben a nyolcsugarcsillagot vlem felfedezni.

    s ennek a csillagnak mr van rtelme. Az embe-risg szellemisgvel megalkotott legels rsjele. Nemkpjel, ideogram, hieroglif vagy egyb si rsjel. Elssorban egy szent fogalom. ISTEN jele ez. Trtnelem-eltti idk vezredei alatt, asztrlis megfigyelsek alap-jn, szabadtri szentlyek kijellsvel ltrejtt jelrlvan sz. Innen szmolnk trtnelmnk esemnyeit...S e jel megszletse ta, tovbbi vezredeken t, tr-ben s idben egymstl tvoles, fejldskben k-lnbz civilizcis szintet elrt kulturk kzponti jele-knt szerepel.

    A szumrok hasznltk elsknt. tezervnyi tv-latbl szmthatak ziggurtok, masztabk, piramisok,sztupk, templomok s szmtalan tjolt kultikus pt-

    mny klnbz megjele-nts formiknt.

    Egyetemes elterjeds-nek igazolsra vehetnktrtnelmi korunk nagy g-rg-perzsa hborinak e-gyik illusztrcijt.

    A Paris ltal ktezert-szz ve ksztett vzn,gy a grg, mint a perzsaharcos eltr nyolcsugarcsillag jelvel, teht mind-ketten az isten jele alattharcolnak. S e jelkpszerillusztrcik nem vletlen-

    szerek. Klcsnsen, mindkt np szmtalan msbrzolsi formjaknt jelen vannak. Br az jvallsirnyzatok eszmi mr meg-jelennek, mgiscsak az sval-ls, a napkultusz klnbzvltozatai az uralkodak mg.

    s fontosak lehetnek mgezer vek mltn, magyars-gunk pogny korban, hon-foglalsunkkor is.

    Mltn felttelezhetjk ht,hogy a napimdati ISTEN jel-be, a nyolcsugar keresztbevan berva a STEFANUS REX ki-rlyi monogram.

    Egybknt, gondolatbresz-t a monogram feleslegesnektn sorkezd I betje. Nemvolna magyarzat szksges-sgre. S mert knnyedn ki-olvashat ISTEN szavunk is, meggyzdssel lltha-tom, hogy ez is be van foglalva a monogramba, hang-slyozottknt ketts formban, szimbolumknt s be-tkkel is berva... Teht vgeredmnyben Szent Istvn

    Szent Istvn kirly monogrammjaSZENTKATOLNAI KOVCS LSZL

    10 Dobog

    2008 jnius:augusztus 2008.06.22. 15:22 Page 10

  • ligaturs monogramja a pogny napimdati istennyolcsugar jelben van megszerkesztve, ISTEN-STE-FANUS REX, vagy STEFANUS REXISTEN rssal,

    Ezek szerint ISTEN volna az els imgy rt magyarszavunk?!

    Akaratlanul vetdik fel az a krds, hogy nem eb-ben a monogramban rejlik ISTVN szavunk ltrejtteis? Az ISTEN s STEFAN-us szavak tvzeteknt szlet-hetett az IST-FAN, azaz, a magyarosan lgyabb IST-N,vagy a maibb ISTVN nevnk. gy, ezzel az alkotott, is-teni eredetet sugall, szentestett nevvel is kihang-slyoztk, nyomatkostottk Szent Istvn kirly ural-kodsi jogossgt.

    A fenti lltsok nyelvszeinknek bsges teret biz-tostanak a vitatkozsra. n csak az ltalam kiolvas-hat tnyeket mutatom be.

    A kkorszak embereinek a ngy vszakvlt nap-tiszteleti nnep, a napfordulk s napjegyenlsgekkimutatshoz nem volt szksgk bonyolult precizismszererek alkalmazra. Megelgedtek a sok kitartsts nagy trelmet ignyl megfigyelseik egyszer ered-mnyvel, hozzjuk alkalmaztk kultikus nnepeik bo-nyolult ceremniasort, melyek mltn tkrztk anapfordulkkal kapcsolatos hiedelemvilgukat.

    Megfigyelseikhez a sokak ltal mg ma is talnyosrendeltets menhrek, sztelk, obeliszkek, pik, obk,vagy egyb megnevezs ptmnykvek rnykvet-lett hasznltk. Szltben-hosszban tele van a vilgvelk napjainkban is. Helyettestskre plt kpolnka tani szkebb haznkban. si mitikus titkokat riz-nek, tiszteletk szmtgpes-mholdas korunkbansem halvnyodott el.

    Egykoron e kvek, kptmnyek a szabadtri szen-tlyek vszakjell naptr szerept is betltttk, devoltak valamifle naprk, s egyben gtjjellszlrzsk is. Bizonysgul nzzk csak egyik srgitblcskt.

    A Folyamkzben tallt kzel ngyezer ves agyag-tblcska tansga szerint, ma is rtheten, egytt b-rzoljk a ngyszarv ldozati oltron, teht szent he-lyen, a ngy gtjat s a ngy vszakot. (Gondolhat-nnk, hogy a szimblumok mai tallmnyok...)

    Nem nknyesen egybehelyezett jelek ezek. Mrtrtnelemkezdeten nagyon egyszer, de gondos aszt-rlis megfigyelsek alapjn lltottk ssze ezt azsszetett jelet. Szigor szablyok alapjn jelltk ki azvszak jelt, majd tovbbi szerkesztsek alapjn jtt ltreaz gtjak szlrzsja. Kezdeti egybetartozsuk vitat-hatatlan. A ngy vilgtj kijellsnl nem a Fld mg-neses plusai jtszottak szerepet, mint ahogy feltte-lezik egyesek manapsg. Mgnesessg a ksbbi v-ezredek felfedezsei kz tartozik. Alig csak ezer vvelezeltti rsok emltik a mgnest megjelenst. AFld szaki s dli plusnak egybeesse az t-hatezer vvel korbban kijellt irnypontokkal csak v-letlenszer, Szintn isteni jelknt fogtk fel abban azidben. A kzs jel eredete mindenkpp a menhrek,megalitek krl ltrejtt szabadtri szentlyekbentallhat. Egyszerstett vltozata a nyolcsugar csillag-nap. Megjelentsi formi vltozhatnak. Lehetnek kr-bertak, ngyzetesek, vagy akr tglalapba foglaltak, le-hetnek nytottak, rszben zrtak, vagy zrtak, lehetneknyolcszg alakzatok is csupn nyolcsugar, nyolcosz-tat brzolsok legyenek. Nagyon jelentsek voltakaz krban, mg a keresztnysg kezdeti szakaszbanis. Csupn az utbbi szzadok sokirny alkalmazsasilnytotta egyes npeknl a mai kznsgessg szint-jre...

    Eredeti kialakulsa szoros sszefggsben ll a Napves szablyszeren vltoz, ingaszer jrsval, a-mely a Fld tengelynek keringsi plyaskjhoz vi-szonytott elhajlsa miatt az vszakok vltakozsteredmnyezi.

    Ha kisrletet tesznk e jel eredetnek rekonstrul-sra, figyelembe kell vegyk azt az -kori felfogst, hogy a bal kz fell r-kez jelensgek pozitv eljelek, ak-kor dli irnyba fordulva, fellnzetiszerkesztskor egyszer a dolgunk.

    A tekintlyt sugrz rejtelmes k-oszlopok ltalban olyan j kiltstbiztost terekre, dombokra pltek,ahonnan a tli s nyri napkeltk,majd napnyugtk, zavartalanul megfi-gyelhetek voltak.

    Nprajzosaink szerint, tlen, ami-kor a Nap gi tjn megtorpanva na-pokig dz kzdelmet vvott a titok-zatos, gonosz erkkel, vgre legyz-hetetlennek bizonyult, diadalmasangyzedelmeskedve jjszletett snaprl napra egyre tbb jtkony, l-dsos fnyt bocsjtva a fldre, meg-kezdte erteljes haladtt az gbolton.A tbb napig tart haldoklst, majd

    11MITIKUS MAGYAR TRTNELEM

    2008 jnius:augusztus 2008.06.22. 15:22 Page 11

  • az ezt kvet jjszletst a napkeltvel ellenkezoldalon, az nykvetlet bizonyos tvolsgn jelltk,lymdon jellve, az vkezdet, a tli napfordul napjt.

    A nyri napfordul elrkeztt a nappalok napokigtart helybenllsa, majd rzkelhet rvidlse je-lentettk.

    E menhr mellett jellt tli s nyri napkelte-pontokalkottk a hromszgalak szent teret, az els szabad-tri napimdati s-szentlyt. Istennek az rnyk form-jban jelenlev napi megnyilatkozsi helye vdett,szent helly vlt. gy vlt nagyon korn istenfogalomma hrom, s innen eredhetnek a majd minden kezdetivallsban, kultrban jelenlv hrmas istesgek,szenthromsgok is, amelyek dnt mdon megha-troztk s alaktottk a kzssgi ember hiedelem-hitvilgt. Mr ekkor megjelik a politeizmus alapja.

    Ksbb szleltk, hogy a tli napfordulk naple-menti egy vonalba esnek a nyri napfordulk napkel-tnek vonalval, valamint a nyri naplementk hason-lan jellt vonala megegyezik a tli napkeltk vona-lval. A sok, egyre nehezebben rthet ismeret jatjelentett a szentlyptsben. Mr ngyzetes teret al-kotva ngy kjel vette krl az rnykvet napkvet.Ezek jellik ki az els ptmnyek vilgszerte jlismertngyzetes alakzatt.

    jabb fordulpontot a napjegyenlsgi pontok, vo-nalak megalkotsa jelentette. A napokat szmolva,egyszer felezsknt jtt ltre az a kt jelpont, amelya legfbb mozgsi irny tvonalt jellte. Az egyrefontosabb vl valdi gtjakat, az abszolt keletets nyugatot mutatta. Most mr a kzponti menhrrelegytt ht kjel jellte az ldozatbemutat szent he-lyet. Mr a nagy tmbptkezsek kezdetekor, a folya-matosan fizikai munkt vgz ember biolgiai szk-sgleteknt jn ltre a rvidebb idtagoltsg ht na-pos ht is. Mg nem sszegzett ismeretek sokasga abizonytk korai megjelensre. Hossz idn t e htszentlyforml pont maradt a meghatroz... A hely-sznen is bonyolult, fordtott, nehzkes megrthets-ge miatt is klnleges fontossgot nyer a hetes. Deksbbi rejtelmes, misztikus volta csak a hetes szm-rendszer tronfosztsa utn tereblyesedik ki igazn.

    A tovbbi zavarok elkerlse vgett szksges meg-jegyezzem, hogy a szmok kialakulsa ktelez m-don a szentlyek fokozatos fejldsi folyamathozkapcsoldik. Az egy csakis a vilgmindensg felettier, a mindenhat hatalom, az isten fogalmt foglaljamagba, a kett s a hrom pedig a legsibb nap-trak szerinti hideg s meleg idszakot, a telet s anyarat jelentette. E kjelek felvettk a segt, msod-lagos istensgek szerept, s ebben az egyttesben azemberisg fokozatos fejldsnek nagyon fontos sza-kaszt jelentettk. Az istensgek csoportja-halmazaazonosul a mennyisgek fogalmval s istenek neveitviselve, szinte egyidben alakulnak ki az els szmok,majd az egyre gyakoribb cserekereskedelem szksg-leteknt, ennek sokszorosa, a hetes szmrendszer.

    (Ezt a tnyt igazolja az agyagtblkbl tvesen kiol-vasott llts, miszerint a szumrok kezdetben istene-iket szmoztk, szmok alapjn neveztk meg ket.)

    A hetes szm nagyon gyakori jelenlte, a ht vezr,a ht honfoglal trzs, s ht ktetnyi egyb, nyel-vszeti tudsunk megerstse mellett arrl tans-kodik, hogy szmtalan zsiai s zsiai kirajzs nppelegyetemben, mi, magyarok is hossz ideig az ltal-nosan elterjedt hetes szmolsi rendszert hasznltuk.Csak gyakorlatiasabb, elhatalmasod szmrendszerektudtk a rejtelmes, misztikus szintre visszaszortani ahetest. A menra, a ht napos idtagolsg ht s prvallsi szoks-fogalom rzi vilgszerte mr csak kul-tikus voltt.

    Az sszently vgs szakaszt a napjegyenlsgekvonalra a dlpontbl szerkesztett ktirny merle-ges jelentette, amely mr nyolcra emelte a menhrtkrlvev jelek szmt. Ekkor szerkesztdnek megdlpontbl kiindul dl s szak irnyok. Innentl is-mert a nyolcsugar nap-csillag, mint rsjel, mint v-szakok s gtjak egyttese, a nyolcszg szentlyek,a kilencistensg templomptmnyek.

    Teljes voltban ekkor lp csak igazn a trtnelemsznterre az emberisg. Zsenilis alkot s rdgienrombol kpessge csak mostantl mutatkozik megigazn...

    Ez a ktelez mdon megszerkesztett szently-naptr-gtjjell napraegyttes ltszlagos bonyo-lultsga ellenre is knnyen megpthet mg a csil-lagszati ismeretekkel nem rendelkez laikus emberltal is...

    Szent Istvn monogramjnak kiss megnylt ngy-szgletes alkotsa valsgh szerkesztsre vall, merttjainkon a napfordulk kpzeletbeli vonalnak ke-resztezsi szge nem egszen kilencven, hanem csaknyolcvankt foknyi. Ilyen valsgh szerkesztssel ta-llkozunk a vatikni Szent Pter tr esetben is. Ber-nini csodlatos tralkotssal, ovlis keretbe foglaltanoldja fel az leth s a szablyos szerkesztsbladd nyolc foknyi klnbsget.

    12 Dobog

    2008 jnius:augusztus 2008.06.22. 15:22 Page 12

  • Ideolgik mentn val elhelyezkedsnk a vilg ter-mszetes kzegben.

    Kb. 17 millrd fnyv tmr. Ebben a trben hatnakazok a vilgpt trvnyek, amelyek ki tudja, hogy mi-lyen mly dimenzirtegekbl hatjk t a vilgunkat,minket, s tartjk egyben a kis jtszternket.

    Az addig rendben, hogy a vilg polris s legkeve-sebb kett egysgre van szksg az egyensly megtar-tsra, amit sikeresen alkalmaz is a termszet. Term-szetesen tbb ciklikus rendszert is figyelembe vehetnk,pl. a 12 hnapos kisvet, s a 25 000 ves napvet.

    De mivel most egy vkuumkamrban lnk itt ebbena csods orszgban, azt kell figyelembe vennnk, hogyitt milyen erk hatnak. Mert ami fent, ugyanaz (hasonl)mint ami lent, szl a termszet si trvnye. s mi isvan nlunk? Kt er kzdelme folyik!

    Mindjrt mondannk is, hogy a jobb meg a bal ol-dal, de ez egy kiss zavaros lenne. Csupn nzpontkrdse s elveszik mindez egy magasabb szemllet-ben. Jobboldal, baloldal, szintezettsg:

    Ezek a fogalmak nem politikai fogalmak. Ezek, azUniverzum erinek a metafori, amelyek itt hatnak ben-nnk attl fggen, hogy mi emberek milyen szinten l-lunk tudatilag, s mennyire engedjk magunkba rv-nyeslni, hatni a termszet erit. MI mindannyian rszeivagyunk a termszetnek, s ez ellen nem fogadok elsemmi rvet, mert ez gy van, s megfellebbezhetetlen!Akik ez ellen vannak, azok az egysg, az let fenntart-hatsga ellen lzadnak, ill. ki akarnak trni a term-szetes lhet rendbl.

    s termszetesen vannak, akik meg akarjk rizni azlet szerves fenntarthatsgt, az gig r fa kpessgtaz jabb hajtsokra (amely behat mindenhova s term-se a termszet, az anyag, a maga isteni szvetbl).Tall a nyelvnk nem igaz?

    Teht vannak az rzk s a clja vesztett tudatlanjtk. Mondhatnnk gy is, hogy vannak a konzervlks a liberalizlk, akik mindent jobban tudnak. Perszekonzervlsra csak akkor van szksg, ha a termszetesletteret megbontja egy divergl (szttart) er, mintpl. a szlssges rendszerek: kommunizmus, kapitaliz-mus, liberalizmus s demokrcia. Ezek mind csak rsz-folyamatok vagy mg azok sem lehetnek, s soha semalkothatnak totlis szervezert, de ltezhetnek, s jis, ha lteznek (mr amelyik) egy szakrlis (anyagi ill. is-teni teremtsbe illeszked) rendszeren bell, mint visz-szacsatol, bels struktrk. Amelyek segtenek fris-steni a rendszer tlr gymlcseit.

    Teht mi mindannyian rszei vagyunk ennek azegyenslyra trekv univerzumnak. Mondhatni, hogy mivagyunk a fokmri, mi emberek, akikben ott van egyrejtett berendezs, ami rzkel, irnyt s kirad, smindent gy rendez, ahogy azt a termszetes rendszerignyli (pl. entrpia).

    Ezekbl kvetkeztetve merem kijelenteni, hogy a je-lenlegi trsadalmi kzegnk a semmiben lebeg irnytsnlkl, s egyre sodrdik a megsemmisls szlre.

    Egy (magyar) ember szmra a termszetes rend 3szintbl ll: Isten, nemzet, csald.

    Ha egy orszgban rvnyesl ez a rend, s mindenszint a megfelel energit hasznlja fel, hogy tovbb-ltesse magt, akkor ltrejn a tkletes rend.

    Mivel jelenleg nincs rend, a trsadalomban az a je-lensg, amit szlssgeseknek neveznek (pl. nemzetikonzervatv, radiklis, jobboldali) valjban a term-szetes rend egyenslyra trekvsnek a kibontakozsajelenlegi neokon, liberlbolsevik, ultrakapitalista stb.erk ltroncsolsval szemben. Mivel a rendszer vlto-zi eltoldtak, ezrt a helyes nemzetpt t a rosszton jrknak szlssges s bomlaszt. Ennek az elfoj-tsa, pedig, mint ltjuk elkpeszt termszetellenes an-tihumn s ltront eszkzkkel, pl. cinizmus, hazug-sg, flrevezets, erszakos szabadosts, a termsze-tes csald megsemmistse, atomizci stb. Ez mind-mind egy olyan rendszer parancsa, ami mr kiszakadt atermszetes lhet kzegbl, s magval akar rntanimindent, mert nem tud mr mibe kapaszkodni.

    A rend tovbbptse: Termszetesen ezt globlis,planetris szinten is meg lehet formlni. Hiszen az gykialakult termszetes nemzetrendszerek rtkeik men-tn (melyet magukra utalva termeltek ki [gondolkods-md, technika, minden, ami rtkkpz), mint atomoka szabad nem kt elekronprjaikkal sszekapcsold-va, egymst kiegsztve ltrehozhatnak egy j elemet,testvri kzssget, ami nemesebb a teremtsben, sminl tbb atom (nemzet) kapcsoldik ssze, annl job-ban kirajzoldik az az er, ami sszetartja s szim-metriba rendezi a vilgot. s akkor, minden oldal majdhtradlhet, mert mindennek meglesz a helye. A kom-munista rlhet, hogy a rendszer minden dolgozjaegyeslt, a nemzeti konzervatv, hogy az ltala megr-ztt rtkek mentn ltrejtt az emberisg nagy mve.

    A vilgegyetem (vilgfa) gymlcse maga az ember ill.a tudattal br lny.

    A mi clunk az a vilgon, hogy a legtbb fnyt ma-gunkba zrva, kitltsk azt az energiallapotot, amitcsak ki lehet tlteni, hogy rnk ne roskadjon a teremts.Ha ezt nem tesszk meg, klnsebb dolog nem trt-nik, mint egy rossz szezont hagyunk magunk mgtt.Persze az a llek, ami ebben a rendben termett, savanyvagy rothadt lesz ahhoz, hogy a teremt asztalra kerl-jn. gy szpen lehullunk, ltet humussz vlunk, amimajd tpllja az jabb folyamatokat. Mert lesz helyet-tnk ms mg ha nem is ebbe a formban, de az mrmindegy. A folyamat addig ismtldik, amg el nem r-jk a tkletessget, ill. azt az energiaszintet, aminek ahullmhossza s frekvencija egyezik a minket ltre-hoz teremt ervel s az ltalunk megtermelt r-tkekkel, beolvadunk az ltalunk istennek nevezettegysgbe.

    Jelenleg van-e let a Vilgfn?avagy a trsadalom termszetes s termszetellenes mozgati

    MOLNR GYULA

    13MITIKUS MAGYAR TRTNELEM

    2008 jnius:augusztus 2008.06.22. 15:22 Page 13

  • Csonka Bihar megye dlkeleti szgletben, mrkzel a trianoni hatrhoz ugyan, hol nem vagyunkkzel a hatrhoz? aszott, szikes legelk, zsros fe-kete szntfldek, nylegyenes fasorok, gondozottmajorsgok kztt zakatol velnk a motoros. (...)

    Egy kicsiny llomson Nagygyant a neve ma-gunk is kiszllunk. Kiterjesztjk a trkpet, hogy meg-beszljk: melyik dlt vezet az Orosi-pusztra,ahol az a bizonyos Dek Sndor uradalmi konds, anehzostorok fonsnak s az ostornyelek cifrzs-nak nagymestere lakik.

    Bizony sok vltozst hozott az a csaknem ht vti-zed, mita ezeket a sorokat lerta Madarassy Lszl,veszflben lv rtkeink jeles kutatja, a buda-pesti Nprajzi Mzeum egykori igazgatja. Sok min-den megvltozott, de ezt a hangulatot tlheti ma isaz utas, ha az orszgnak erre az elfeledett vidkretved. Pedig sok kincset riznek ma is a bksi s bi-hari tanyk, a napsztta szikesek, a gyr erdk s aszntk, de leginkbb az itt l np emlkezete. H-gely Mihly gerlai kansz mr vagy hetven ve is gyvallott az t faggat kutatnak, Linder Lszlnak: El

    vagyok n nagyon a vros nlkl. Nem kell nekemsznhz, mozi, se mulatsg. El vagyok n nlkle.Nekem csak az kell, hogy legyen meg a csaldomnaka kenyere. Tessk elhinni, sokszor vgyat rzek ma-gamban gy lni, mint valamikor a rgi psztorok. Degy valahogy van most, hogy rnk, psztorokra is na-gyon rossz id jr. Nem mintha nem volna meg ameglhetsem, csak sajnlom ezt a nyjat, mert min-dg szkebb helyre szortjk. Valamikor rgen, ahogyaz regek beszlik, ez az egsz krnyk csupa erds legel volt. Aztn elkezdtk a legelket szntani.Mindg tbbet vettek el a szegny llatoktl. Mostmr alig van hely, ahol meglegyenek. Mi lesz a sze-gny nyjjal, ha mg ezt is elveszik?

    A nyjat flt Hgely Mihly, aki msklnben fi-nom kez alkot volt, gymint a krnyk tbbi psz-tora is, tbbek kztt Molnr Lajos csiks, BksiLszl kansz s Szolnoky Lajos juhsz szmad is anagy hats Dek Sndor tantvnyai kz tartozott.E vidk psztorainak zenei, trgyi, letmdbeli hagyo-mnyai a rg letnt hatalmas psztorbirodalmak em-lkt rzi. Taln nem vletlen az sem, hogy BartkBla npdalgyjti tja is pp innt, egszen ponto-san Dobozrl indult el. Szinte hihetetlen, hogy ma, aXXI. szzad kszbn, elevenen bukkan elnk egy-egy dallam, technika, mozdulat, amely csak a rg-szek sja nyomn elkerlt trgyak hatsra, kpze-letnkben elevenedett meg eddig.

    Bihari s Bksi psztorok nyomban 1.

    Bihar megye, Kisoknyban szlettem...HARANGOZ IMRE

    Dek Sndor s csaldja

    Dek Sndor portrja

    14 Dobog

    2008 jnius:augusztus 2008.06.22. 15:22 Page 14

  • A karcolt szarustartk, rhzsrtartk, csontbera-ksos ostornyelek, gulysbotok jelei si hitvilgunkrendjt rzik. Az eget a flddel sszekt, a gykere-it az als vilgba ereszt vilgfa, a mindensg tenge-lye. Rajta kzlekedik, g s fld kztt a tltos, v-gezve ldozatos rendteremt hivatst.

    Termszetes, hogy ezek az brzolsok telistelivannak csillagokkal verve. Rgi ridegpsztoraink le-

    tk java rszt Isten szabad ege alatt tltttk. Is-mertk ht a csillagos eget, si mondavilguk nyitottknyvt. Trgyaikat, melyeknek gyakorlati szerepkmellett fontos szakrlis funkcijuk is volt, a mindigelttk lev, vltozsaiban is lland kozmikus val-sgba illesztettk. Ezt akkor rtjk meg igazn, ha is-merjk rgi magyar csillagneveinket, amelyek kzlnhny, vidknkn ma is lt runk most ide: ra-csillag, Rzsskert, Ustoros, Krisztus Urunk asztala,krhajt, Sall, stb. Persze si vilgkpnkben, sgy psztoraink mvszetben is, az eget ural kt fgitest a legfontosabb szerepl, a Nap s a Hold.

    Mindebben nem az a csodlatos, hogy van, hanemaz, hogy ez a hihetetlen gazdagsg szellemi kincsmg ma is szinte csak karnyjtsnyira van tlnk, dd-apink, nagyapink eleven rksge. A XIX. szzad

    eurpai orientltsg jelesei kerestk az elveszettnekhitt magyar seposzt. Szemk eltt a finnek csodla-tos Kalevalja s a nmetek Nibelung-neke lebe-gett, nlunk is valami hasonlt kerestek. Persze nemtalltak, nem tallhattak, hiszen ezeket az eposzokatmr akkor, holtukbl, rott emlkek alapjn tmasz-tottk fl, az bred nemzeti szellem rstudi. Ne-knk, magyaroknak l mitolgink volt, taln mgazt is megkockztathatjuk, hogy van! A szbeli hagyo-mny mellett, illetve annak trggy szilrdult formja-knt ott talljuk hallatlanul gazdag npmvszetnktrgyi emlkein. Ekkora rksggel kevs np bsz-klkedhet Eurpban! Ez a hagyomny rztt megbennnket magyarnak az elmlt vszzadok viharai-ban. Ezrt vlt legendss az eurpai npek gondol-kodsban a magyar huszr s betyr alakja. Szomo-r, hogy a trtnelem ezen a tren adta npnk fiai-nak a legtbb bizonytsi lehetsget. Mgis arra atartsra, amit hagyomnyainkbl merthetnk, ma isszksgnk lenne! A tartsra, amit az 1916-banOknyban szletett kgysi juhszn Tth Jzsefn,Papp Juliska nni gy nekel, visszaidzve gyer-mekkora psztorvilgt:

    Csendrhadnagy emeli a korbcst,Juhszlegny kirntja a kampjt,Csendrhadnagy gy prbljon megtni, Istenuccse a nyeregbl tm ki...

    Ostornyl kitertett rajza

    Tth Jzsef s felesge

    15MITIKUS MAGYAR TRTNELEM

    2008 jnius:augusztus 2008.06.22. 15:22 Page 15

  • Mly fjdalommal s szomorsggal rtesltemMolnr Gyula bcsi hallrl. mg akkor szletett mondta nekem egyszer amikor az Andrssy tfakocka burkolattal volt lefedve, hogy a kzleked lvontatta kocsik zaja tompuljon. Br 98 ves volt, mgazt hittk, azt hittem, hogy mg egy ideig kztnk ma-rad. Majd jn a hall, de nem most

    Kszlt a hallra, st az elmlt hnapokban az megszokott nyugodt, s biztos cselekvs ritmusbantle szokatlan sietsget is tapasztalhattam. Be akartafejezni s kiadatni az utols knyvt. Kszlt a hallra,de vrt mg valamit. Valaminek a vgt, s valamineka kezdett. Mondta, hogy gy tudja, a nemrgibenelhunyt utols fatimai ltnok, Lucia nvrt is akkor hv-ja majd haza az r, hossz hitvall lete vgn, amikorelrnk egy j kor elejre. Dr. Molnr Gyula tisztelendr a Mria-jelensek vilghr tekintlynek rvend, aVatikn ltal megbzott s elismert vizsglja volt. az, aki szemlyesen is tallkozott azokkal, akik ilyencsoda rszesei voltak, akik ltal a Szzanya szemlye-sen kzlte a mostani vgidkre vonatkoz szeretet-teljes krseit, figyelmeztetseit. Az sgonosz, a ha-zugsg s a szemfnyveszts atyjnak az ember fizikaivilgt s lelkt elpuszttani akar tervt, s tervnekaz Isteni kegyelem ltal lehetsges megakadlyozst.Molnr Gyula bcsi nemcsak ismerte a ltnokokat,hanem jelen is volt, ott volt a transzcendentlis ese-mnyek bekvetkeztekor. Aki ilyen lmnyt tl,vagy kzvetlenl jelen van bekvetkeztekor, annakazutn rtelmetlenn vlik a hazugsg, a sznlels, akpmutats. Ott az r kzvetlenl jelen van a Szza-nya s a Szentllek ltal, ami megrendten trtelme-zi a hv, a hitet keres, a hitetlen valsgrl alkotottkpt. Ezutn mr az ember kptelen magnak, vagymsnak hazudni, vagy elhazudni az igazsgot. Gyulabcsi mindig is a nylt, az egyszer, de drmai, szvigs rtelemig hat szavakat, kifejezseket hasznlta,amikor beszlt ezekrl az esemnyekrl s az ott kz-vettett gi zenetekrl. A jelensekkor s sajt hitval-l letben tapasztaltak s megismertek alapjn l-landan hangslyozta, hogy az Urat megismerni, azrk letet elnyerni, vagyis az idbe s trbe bezrt fl-di vilgunkat tlhaladni, a hallhatatlansgot s az rkboldogsgot elnyerni az igaz hit ltal lehet, vagyis meg-tallni a mi gi desanynk, felnk nyjtott kezt, saz Oltriszentsg, az Eucharisztia vtelvel s totlistiszteletvel lehet. Hiszen ott maga az r van jelen, aho-gyan a Mria-jelensekkor, s a Mria kegyhelyeken is.Az Eucharisztika a kzvetlen tallkozs, a Szzanya,pedig a kzvett, aki maga is szemlyesen kznkjn, hogy Szentfinak v s szeret intseit, ktsget

    kizr fizikai abszurditsok megmutatsval, tudassa,elmondja.

    Ezek a jelensek a felvilgosodsnak nevezett s-ttkor teljes uralomra jutsval kezddnek. Korbban,a keresztnysg els vezredbeli elterjedsekor, illetvea keresztny szakrlis kirlysgok trtneti idejben,amikor az emberek tmegei tudtk, hogy Isten tenye-rn lnek, s teremtmnyei ltal maga az r szl hoz-zjuk a rendkvli a rendes, normlis let rsze volt.Gondoljunk akr csak a mi rpd-hzi, vagy Mtysigterjed trtnelmnk idszakra, illetve ksbb azegyszer np letre, letritmusra. A Szzanya gy,mint a szent, vagy szent let kirlyok, vagy a SzentKorona, kztnk ltek, velnk jrtk napi utunkat. Ta-ln az els nagy jelens mg a 16. szzadban Gua-daulopben, Mexikban trtnik, mintegy vdpajzs-knt az amerikai indinok szmra. Majd a 19. szzadels feltl a 20. szzadban szinte mondhatni tme-gesen kvetkeznek a jelensek szerte a vilgon. Lour-des, Fatima, Garabandl, Lasalette, Medjugorje, Nanju,csak egyesek, amelyek vilghrre tettek szert. A je-lensek egyik kitntetett helye a 19. szzadtl mig, atrtneti Magyarorszg terlete. Ott, ahol srt a PcsiSzzanya kp, etnikai, kulturlis pusztulsunk tatr-jrs (1241-42) utni ismt kznyjtsnyi bekvetke-zsnek lehetsge idejn a 17. szzad vgn s a 18.szzad elejn. Ott, ahol a lengyelorszgi Czestochowamellett Eurpa egyik legnagyobb s legrgebbi (hanem a legrgebbi) zarndokhelye, mgpedig Mriakegyhelye, Csksomly tallhat. Ahogyan a nagy Mriakegyhelyek, mint pldul Lourdes, Fatima az eurpailt, Czestochowa a lengyel np, gy Csksomly a ma-gyarsg, Magyarorszg, a magyarsg s a velnk egyttl npek megmaradsnak a szve, s lelke. A ma-gyarsgnak, Magyarorszgnak az dvtrtnetben betl-ttt, az igazsgrt s az isteni blcsessgrt vllalt sze-repe s feladata, ldozata, pedig ktsgtelen. Akr aztSzent Istvntl Trianonig, de lehet azt rgebbrl is,vagy akr mig tekintjk azt. Ezt a trtnelmi kldetstvllalni, szeretni kell, de lehet gyllni is, s megha-sonlani is vele. Ezt a vilgtrtnelmi sorsformlst aSzent Korona, a sajt maga jelenltvel tanstja nap,mint nap.

    Ezeknek, a jelenseknek tartalma egyrszt a meg-trsre hv fel minket. Krisztus tantsnak kvetsre,az rmteli ldozatra a szeretetben, az IstenszlSzzanya tiszteletre s kzvettl hvsra. Msrsztkonkrt trtnelmi esemnyek, jelensgek, kvetkez-mnyek bekvetkezsre. gy az ateizmus, a gylletllamrendszerekk szervezdsre, egyhz s keresz-tny ldzsre, az egyhzon belli hitetlensgre, aSzovjetuni ltrejttre, s pusztulsra, a jugoszlviaihbork bekvetkeztre, globlis pusztulsra, ter-

    A fjdalom tre jrta t szvnket...

    In memoriam Dr. Molnr Gyula 1910-2008

    Dr. TTH ZOLTN JZSEF

    16 Dobog

    2008 jnius:augusztus 2008.06.22. 15:22 Page 16

  • mszeti katasztrfkra. A Szzanya azt mondja hvei-nek s leend hveinek, hogy imdkozzanak, vegykfel a szentsgeket, szeressk az Urat s az embereket,mert ez az egyetlen mdja, hogy rr legynk a gono-szon a fldn. A Szzanya, mint kzbenjrnk s kz-vettnk segt ebben, de az emberi szabadsg lnyege,hogy dntsn a j s a rossz kztt. Ha egyre tbben aj mellett dntenek, akkor lehetsges a megmarads,ha nem, akkor minden elpusztulhat. Egyrtelm, hogyitt a tbbsgrt vllalt ldozatrl van sz, hiszen akikJzussal vannak, azok gy is mindenkppen dvzl-nek. A krds az, hogy a teremtett vilg milyen sorsrajut egszben, minden ember napi dntsnek k-vetkeztben. Imdkozzunk, s engeszteljnk, hogymegmenekljn a vilg! A trtneti Magyarorszgterletn az elmlt 100-150 vben lejegyzett jele-nsek, zenetek, illetve a Krpt-medencn kvli, dea magyarsg s Magyarorszg sorshoz kthet transz-cendentlis kzvettseknek klnsen drmai a s-lyuk.

    Gyula bcsi ezeket a jelenseket s zeneteket vizs-glat, s dokumentlta fradhatatlanul. A kegyelem ad-ta az ert neki, hogy tvoli fldrszekre utazzon, vagyvllaljon fradtsgos utakat itt a Krpt-medencben ismg nyolcvanas, kilencvenes veiben is. volt az, akia Szkefalvn trtnteket is nyolc ven keresztl jegy-zetelte, tudstotta s elemezte. Szkefalvn, Erdly-ben egy romnul beszl, gytrelmes fjdalmakat t-l asszonyon, Rzsikn keresztl zent a Szent Szzmagyaroknak, romnoknak, az egsz vilgnak. A jele-nsek ltalban sokszor rtatlan, fiatal gyerekekenkeresztl kzvettdnek, mskor a ltnokok, a kzvet-tk nknt vllalt szenvedseivel hitelestve. Az n-knt vllalt ldozatnak klns jelentsge van, hiszenKrisztus, mint Isten ldozta fel magt az emberisgrt,hogy az emberek a szeretetbl nknt vllalt, vagy el-szenvedett, valami jrt felajnlott ldozata az d-vssgre s az emberek fldi ltezsnek fennmara-dsra szolgljon, s hiteless teszi az zeneteket is.Ugyanis az ldozat tkrt mutat az nhitsgnek, a ke-vlysgnek, a ggnek, az irigysgnek, a bujasgnak, alustasgnak, mindannak, ami pokoll teszi sajt le-tnket s msok fldi lett is, illetve konkrtan apusztulsba visz. Az ember eljuthat persze akr egyesvallsokon, ideolgin, vagy anlkl, is az anyagi javakmegszerzsnek telhetetlensghez, hogy lelkiismere-tt is elrulva ebben leli rmt, de ez mr nem az Is-ten kpmsnak megfelel ember ltezse. Ez maga agonosz uralma.

    Molnr Gyula bcsi, aki lete msodik szakaszbanvlasztotta a papsg szentsgt (diaknus volt), ids-d kort is hsiesen legyzve, az igazsgrt btran,kemnyen fellp, nylt magatartsval mutatott pldta keresztny letszentsgre. Gyula bcsi rsaiban,knyveiben, szemlyes kzlseivel rmutatott, hogy azzenetek arrl szlnak, hogy az emberisg elrt egyvzvlaszthoz. Az id beteljesedett, valami sorsdnt,tfog trtnsnek rsze a mai emberisg. Nem volt

    prfta, nem volt js s legkevsb rtelmezte sajtszja ze szerint a ltnoki kzlseket. St kimondot-tan, a csoda bekvetkezshez mlt alzattal vi-szonyult arra a kivlasztottsgra, amelynek rszesevolt. Nem kereste a szenzcit. Csak kzlte, amit rbztak, s tudta, hogy akihez kell, eljut az zenet. Ezekaz egyrtelm zenetek. Nagyon jelents tmenetneka rszesei vagyunk, st alakti lehetnk. A vilg bnei-vel, knjval eljutott valahov, ahonnan Isten kzvetlenbeavatkozsa nlkl nincs tovbb. Az zenetek is bea-vatkozsok, de ezeket ms kataklizmaszer esemnyekis kvetik, amely visszavezetheti az emberisget apusztuls tjrl az let tjra. Gyula bcsi tudta, hogyrszesei vagyunk ennek az esemnysornak, de mgvalami jelents eltt llunk. Elmondta nekem, hogynemcsak a szkefalvi jelensek fejezdtek be azelmlt egy-kt vben, hanem a vilgon minden ms je-lens sorozat, vagy jelens vget rt. A vrakozs, a vi-har eltti csend. most mr tudja, ott fenn a Menny-ben, amelynek vilgval mr vtizedek ta egytt lt itta Fldn, hogy mi lehet s mi vr rnk. Gyula bcsi sze-relmese volt a Szzanynak, s elrettenthetetlen har-cosa az igazsgnak.

    Szmra egyrtelm volt, hogy a magyar np, Ma-gyarorszg kivteles szerepet tlt be az dvtrtnet-ben s a vilgtrtnelem elkvetkez esemnyeiben.Azt gondolom, hogy szerette volna termszetesen asorst egybknt rbzva a Gondviselsre, mint Amimindig tudja, hogy mi az egyes szemly szmra a leg-jobb az dvssg remnyben megltni a mi nagynemzeti jjszletsnket Krisztus s a Szzanyaoltalmban, velk egysgben. A szemlyes rokonszen-vnknek egyms irnt, mintegy msfl vtizedenkeresztl megismerkedsnk ta, egyik konkrt tr-gya kzs hitnk s vgyaink mellett a Szent Koronavolt. n mr kt vtizede foglalkozom a magyar trt-neti kzjoggal, alkotmnnyal, trtnelemmel, a SzentKoronval s a Szent Korona-tannal. ezt nagyra be-cslte, s klns meggyzdse volt az zenetek tk-rben is, hogy a magyar Szent Korona elsdleges sklnleges szerepet tlttt be a magyar sorsban, s amagyar mltban s kivteles szerepe lesz a magyarjjszletsben is. A Szent Korona a Szzanya koro-nja, Magyarorszg Patrnusnak, az Istenszl Vilg-kirlynjnek a koronja. (Ezrt is klnsen aljas, is-tentelen szabadkmves manipulci pont az k-pnek eltvoltsa a koronnkrl).

    Molnr Gyula bcsit a hivatalosak Magyarorszgonflve tiszteltk. Klnsen nem szerettk, inkbb elke-rltk. Kellemetlen olyan valakivel tallkozni, aki szem-best minket bns kompromisszumainkkal a hataloms az rdekrvnyests rdekben. Persze megadtkneki a legteljesebb udvarias tiszteletet, ahogy ez illik,de ezek valsg tartalmn Gyula bcsi tltott, hiszenaki olyan krdssel foglalkozik, mint , az j emberis-mer is. Nem mertk nyltan tmadni, direkt mdonmellzni, st ha kellett, sikkes volt ismeretsgtbszkn a kabthajtkra tzni. Nem mertk nyltan

    17MITIKUS MAGYAR TRTNELEM

    2008 jnius:augusztus 2008.06.22. 15:22 Page 17

  • tmadni, bntani, mert a ltnokok mellett kitn kap-csolatokkal rendelkezett a vilgegyhzon bell, a leg-nagyobb tudsokig, mariolgusokig, a Vatikn legfel-sbb szintjnek papjaival is. Gyula bcsi elszr jogotvgzett, majd Berlinben is tanult, majd mg a szovjet-hdts eltti rendszerben miniszteri titkr volt. Aztnmindennek vge lett. Az j rendszerben kfaragkntkereste kenyert. A legsttebb vekben brtnben isvolt. Aztn az vek alatt a teolgia doktorv lett, majdfelesge halla utn diaknus. Az Oltriszentsg s aSzzanya lett lete kzpontja. Az vtizedek alatt hitval-l lete s rendkvli munkssga vilgtekintlyt szer-zett Neki.

    Ltta azt is, ami nem Istennek tetsz az itthoni s anemzetkzi egyhz berkeiben is. Br az egsz vilgonszmon tartottk t, itthon knyveit tbbnyire magn-kiadsban, vagy kisebb kiadk gondozsban jelentekmeg. (Persze voltak kivtelek s a Szent Istvn Trsu-lat Kiadja is tmogati kz szmtott, idnknt nemkevs konfrontcit is felvllalva.)

    mondta nekem egyszer, hogy a mostani ppa,mg mint a Hittani Kongregci vezetje, mg ha egytz percre is kiment a dolgozszobjbl, egy kis ak-tatskban magval vitte a legfontosabb iratokat, ne-hogy rvid tvollte alatt illetktelenek lefotzzkazokat. Ltnunk kell, hogy a vilgegyhz vezetse, sez a krds klnsen az elz ppa utols j vtize-dben vlt les krdss, kt alternatva eltt ll: vagyjrja a sajt tjt, vagy a krlelhetetlen s knyrtelenglobalizcis er eszkzv vlik. A mostani ppa, brsokan tmenetinek sznjk, az elz ton kvn jrni.A magyarsg szmra ez a kihvs azt jelenti, hogy amagyarorszgi katolikus egyhz a magyart trlni k-vnja-e a katolikus sz ell, s a globalizcis hatalommagyarorszgi politikai hatalmasainak statisztjv v-lik, vagy pedig betlti azt a szerepet, amire Krisztus hv-ja. Benedek ppa, rsban megldotta azokat, a pa-pokat, akik 2006-tl szemlyesen lptek fel az igaz-sgrt, a magyarsgrt. Mikzben a hazai egyhzi veze-ts megtiltotta annak az t atynak, akit az utcn meg-vertek, hogy nyilvnosan beszljenek errl. A hazaipspkk mostani rmai ad limina ltogatsn aSzentatya hangslyozta, a krisztusi tantsok ellen fel-lp hatalom elleni cselekedetek s a trsadalmi igaz-sgossgrt trtn nylt fellps kvnatos helyes-sgrt. A hazai pspkk visszalttek: nem tetsziknekik, hogy itthoni is vannak, akik szorgalmazzk aliturgiban a hagyomnyos rtust, s teszem hozzn a szentmise szakrlis jellegnek megerstst.A mostani ppa ugyanis felhvja a figyelmet, hogy aszentmise nem sznhz, ahol a pap, vagy a hvkegytt, vagy kln-kln eladst, performance-t ad-nak el. A szentmise lnyege: az Eucharisztika, s azimdsg. Az Isten imdsa. A mai mise liturgijbanklnsen tragikus, hogy miknt lnek vissza a nem-zeti nyelv hasznlatval is. A ppa mr korbban fel-hvta a figyelmet, hogy a nagy nyugati-keleti egyhzsza-kads is a nyelvi elklnlssel kezddtt s fejez-

    dtt be. Mi magyarok meg azt tapasztalhatjuk, hogymindenkinek lehet anyanyelvn miszni, csak neknkmagyaroknak nem. A mostani ppa elfogadta a szlo-vkiai egyhzmegynek nyltan magyarellenes tszer-vezst. Ezt mg eldje alatt ksztettk el, ugyanisez az egyrtelmen magyarellenes egyhzpolitika azegsz Krpt-medencben klnsen az elz ppappasgnak msodik felben lezdtt ki, vlt hivata-los politikv. Benedek ppa vrt, htha elhangzik va-lamilyen mdon a hazai pspkk, vagy a magyar l-lam rszrl valamilyen tiltakozs. Ht nem trtntsemmi. Akkor igazbl nem is lehet msra hivatkozni.Most azt hallom, hogy hamarosan kzs mise, imd-kozs lesz a hazai pspkk s a szlovk nacionalistaegyhz pspkei kztt. Igen, most mr spongyt atrtnseknek, ami trtnt, mi a hazai pspkk iselfogadjuk, immr nyltan is. Klnsen fjdalmas aromniai egyhzpolitika. II. Jnos Pl ppa romniai l-togatst a magyar emlkezet nem fogja elfelejteni. El-ment Bukarestbe, tallkozott az orthodoxival s a ma-gyarbl lett janicsrokkal, szekusokkal. Nesze neked,Csksomly! Tudom, hogy a ppa tisztban volt, azzal,hogy most a legalbb ezer ves erdlyi magyar keresz-tnysget, st a csatlakozott grg rtusakat is bel-dozza ezrt a vizitrt. Tudom, mert volt, aki tjkoztat-ta t, s egyrtelm vlaszban nyilvnval, hogy tudta,hogy mit tesz. Nem hiszem, hogy ezt megtette volna,mert nem is tette meg, a sajt Ukrajnban, vagy Fehr-oroszorszgban l lengyel honfitrsaival. Krisztus n-magt adta ldozatknt, nem azt mondta, hogy menjPter, ldozd fel magad rtem! Ahogy a globalizcistrekvsekbe a magyarsg csak akadly, ezrt Rom-niban csak romnok, Szlovkiban csak szlovkok(vagy a nyelvkn beszlk) lehetnek a katolikusok,gy tnik, hogy Magyarorszgon is csak magyarsg nl-kli katolikus egyhz ltezhet. Ahogy a 70-es vekkrnykn tisztelet a kivtelnek, annak az egynek,akit tudok Rmba eljutni, s pspknek lenni,csak kompromisszumra ksz kispapoknak volt lehet-sges, most azoknak ltalban, akik elfeledik ma-gyarsgukat, s elfogadjk a politikai hatalom fel a szer-vilizmust. Trtnszi kutatsok tmasztjk al az elzlltsomat. Amikor ezt felvetettem a KDNP elnknekegyik legkzelebbi tancsadja azt mondta: ez az dolguk. Ennyit vrhatunk a politikai elittl. Azon megszomorkodhatunk, hogy az egykor beindtott kont-raszelekci az egyhzon bell folytatdik, de egyregyengbb minsgben, mint annak a termszetblfakadan is. Nem cl a magyarsg lelknek mege-rstse, megtrtse. Ugyanis ahhoz hiteles kills kella hitben s a vilgban is. A nyj eltt jrni, a nyjrt el-sdlegesen a psztornak magt megfeszteni. Sajtletpldaknt, letszentsgknt felmutatni, hogy mitjelent magyarnak s katolikusnak lenni. A magyarsgggs megvetse nem segti a plzk s aluljrk n-pnek megtrtst. Szegny Boldog Salkahzi Sranem az egsz magyar mrtrium! Nem lehet katoli-kusknt elsdleges egyetlen feladatunk a zsidsgrt

    18 Dobog

    2008 jnius:augusztus 2008.06.22. 15:22 Page 18

  • val egyoldal nfelldozs. Klnsen, mikor tudom,hogy a tbbi magyar szentlet boldogg, vagy szenttavatsa nem klnsen szvgye a mai hazai egyhzivezetsnek. Boldog Gizelltl, Kaszap Istvnon keresz-tl a kommunizmus szmtalan ldozatig. Az sem tar-tom elre vivnek, hogy a nemzeti depresszit olyansikeresen terjeszt ordtan hres szabadkmvesnyitja meg a Szent Istvn Knyvhetet idn. SzegnySzent Istvn! Gyurcsny Ferenc azrt nevezheti magtmg mindig miniszterelnknek, mert tkletesen tel-jesti a magyartalant, globalizcis trekvsek. n,azonban biztos vagyok, hogy ahogy is megbukik, akatolikus hitnek s a magyarsgnak nagyon sok krtokoz Kollonics-fle, majd a jozefinista, s 19. szzadvgi, majd Serdivel is jellemezhet aktv, illetve pasz-szv kollaborci sorba illeszthet magyarorszgi egy-hzi tendencia vltozni fog. A plmk nem rnek azgig. Aki a nemzett elrulja, az a vilgegyhzat is.

    A legnagyobb tragdia az, hogy mostani az elmltvtizedek hazai s nemzetkzi egyhzi irnyzatnakteljessgre jutsa azt a ltszatot kelti, hogy nehz, vagynem lehet sszeegyeztetni azt, hogy egyszerre lehetmagyarnak, s katolikusnak lenni. Politikailag az a kor-rekt, hogy a katolikus hitet nem a magyar ntudattal,hanem a globalits irnti szervilizmussal kell ssze-egyeztetni. Mindenki tudja, hogy a hitnek, a vallsnak,mindig egy adott np lelklett kell szolglnia. A ma-gyar szellemet az egyetemessggel pedig nem is nehzsszeegyeztetni, hiszen a magyar maga egyetemes. Haa kett azonban szembe fordtjk egymssal az egy-hzpolitikban s azon kvli erk is, tulajdonkppenegymssal sszhangban mkdve, az egy np teljespusztulsnak, elpuszttsnak politikja. Ez az a fe-lelssg, amit a trtnelem s Isten bri, tl szkeszmon fog krni.

    Molnr Gyula lete s munkssga is bizonytja azjszvetsg igazt, hogy csak kt t van. Jzussal,

    vagy Jzus nlkl, ellene. Az ltala is kzvettett ze-netek, pedig megerstik, a hitet, s a magyarsgotnem lehet legyzni, elpuszttani s kzel a feltmads!Gyula bcsi most is velnk van, de most mr mg hat-konyabban tud kzdeni az igazsgrt. Gyula bcsi2008. mjus 6.-n hunyt el, s mjus 19-n volt a te-metse.

    A fjdalom tre jrta t szvnket kezdtem r-somat, amit egy 1231-ben III. Honorius ppa ltal Ma-gyarorszgra rt oklevl kezd sora, amely gy foly-tatdik: midn hallottuk, hogy Magyarorszgon olydolgok trtnek, amelyek miatt elvsz a hit, lbbal ta-postatik az egyhz szabadsga s megcsorbul a kirlytekintlye, ha az apostoli szk nem siet az orvoslssal.Saracenok s zsidk uralkodnak ott a keresztnyeken,s sok keresztny leroskadna az elviselhetetlen teheralatt, ltva, hogy a saracenok jltnek s nagyobb sza-badsgnak rvendeznek, hozzjuk csatlakoznak sflveszik hitket. Nemcsak hogy a keresztnyek a sara-cenok asszonyaival s viszont egytt lnek, hanemmg hzassgra is lpnek. A saracenok keresztnyrabszolgkat vsrolnak s knyszertik ket, hogy ll-janak hozzjuk, s nem engedik, hogy gyermekeiketmegkereszteljk. A szegny keresztnyen pedig annyia teher s az ad, hogy knytelenek nekik eladni gyer-mekeiket s gy lesz a szabadbl szolga, a keresztny-bl saracen. Sokan kzlk, hazug mdon azt sznle-lik, mintha keresztnyek volnnak, keresztny nkkelhzasodnak ssze, kiket aztn hitkre knyszertenek.sszevsroljk a most megtrben lev kunokat, sazokat, vagy hitkre szortjk, vagy eltrtik a kereszte-lstl. s mbr a toledi zsinat elre ltvn, megl-laptotta, hogy zsidkat nem szabad kzhivatalba ten-ni, mgis abban a birodalomban (Magyarorszgon)gyakran tesznek meg zsidkat s saracenokat tisztvi-selkk, kik azutn krostjk az egyhzat s ellens-gei a keresztnysgnek.

    19MITIKUS MAGYAR TRTNELEM

    A KRSI CSOMA SNDOR MAGYAR EGYETEM(az llami akkreditci folyamatban)

    felvtelt hirdet 3 ves levelez magyar nptant s trtnelem tagozataira.

    rdeklds s jelentkezs: 1576. Budapest, Pf: 70

    www.korosi-egyetem.hu

    A Krsi Csoma Sndor Egyetemes Iskola kldetse:

    A magyarsg eredetnek s kldetstudatnak kulturlis, mveldsi s nyelvi vonatkozsainak bemutatsa.

    Elsegteni a magyarsgtudomny tematikus, szellemi mhelynek ltrejttt.

    A magyar szellemisg tovbbadsa, nazonossgunk felmutatsa, rtktudatunk erstse; a magyarsghagyomnynak polsa.

    A magyarsgtudomny visszaemelse a kzgondolkozsba, a vele szembeni eltletek felszmolsa shromszint oktatsa a Krpt-hazban.

    2008 jnius:augusztus 2008.06.22. 15:22 Page 19

  • 1. Mirt nem jutunk 5-rl a 6-ra?

    A legtbb ember egy leten keresztl szorgalma-san kszkdik, robotol, azonban anyagilag mgsemviszi semmire. Vajon hogyan lehetsges ez? Mi lehetennek az oka? Jelen tanulmny az okokat keresi, sutat mutat egy jfajta pnzrendszer irnyba.

    2. A Fiat money, vagy levegpnz

    A Fiat money olyan pnzeszkzt takar, amely vagycsak rszben, vagy egyltaln nem rendelkezik sem-milyen fedezettel.

    Az elnevezs Fiat money a latin Fiat lux Lnvilgossg! kifejezsbl, a Biblibl szrmazik (sz-vetsg, Mzes 1. knyve). Mint ahogy a semmibl lna vilgossg, gy a vilgon jelenleg forgalomban lvpaprpnzek tlnyom tbbsge is a semmibl k-szlt.

    A pnzteremtsnek e formjt engedi a legtbb or-szg jegybankja, amivel az aktulis kormnyok ter-mszetesen jogi biztostkokkal rendszeresen l-nek is. A Fiat money helyett hasznlhatjuk a leveg-pnz kifejezst is.

    Egy pnznemrl ltalban nem lehet kiderteni,hogy csak levegpnz. Egy paprpnzen, vagy rmnnem ltszik, hogy mennyi fedezet van mgtte. A leg-lnyegesebb ismertetje a levegpnznek az, hogygazdasgi fedezettel nem rendelkezik, csak jogi biz-tostkokkal.

    A levegpnz csak addig ltezhet egy gazdasg-ban, amg annak rsztvevi bizonyos rtkkel ruhz-zk fel.

    3. A kamat

    A jelenlegi pnzrendszerek a kamatra alapszanak(valjban uzsorra).

    A kamatot kvetkezkppen szmtjuk ki: kamat =indul tke X kamatlb X futamid.

    A kpletbl is egyrtelmen ltszik, hogy a kama-ton keresztl gyakorlatilag idt adnak el.

    Teht egyszer mr eladtk a jegybankok a semmitvagy levegt, paprpnz formban (ami eleve egy ab-szurdum), most ezt a levegpnzt kamattal terhelve abankok a kamaton keresztl mg az idt is eladjk(dupln abszurd). Ez az vszzados turpissg talnmegmosolyogtat lehetne, ha ennek nem egyenes k-vetkezmnye lenne a szegnysg, a munkanlklisg,st rszben a hbork kitrse is.

    Mivel a kamat az idvel egyenes arnyban n, ezrta pnz mennyisge is folyamatosan n a gazdasg-

    ban, ami mindenkppen pnzhgulst eredmnyez.Mg az anyagi javak idvel elhasznldnak s tnkremennek, addig a pnz rtkteremts nlkl magtlnvekszik (kamatjvedelem). Ezltal mindegyik ka-matra (valjban uzsorra) pl pnzrendszer e-lbb-utbb trvnyszeren sszeomlik. A trtnelemtansga szerint ez 70-80 venknt kvetkezik be,amit ltalban hbork, polgrhbork kvetnek.

    4. A kamatos kamat

    A kamatos kamattal folyamatosan feltkstetttkt a kvetkezkppen szmtjuk ki:

    Felkamatolt tke = indul tke X ekamatlb X fu-tamid, ahol e = 2,71828... az Euler szm.

    A kamatos kamattal teht az idt nem csak egysze-ren, hanem exponencilisan adjk el (az abszurdumezttal mr exponencilis alakot lt). Erre alapszik azadssgcsapda, amelynek clja, hogy egy llamotlehetleg annyira eladstsanak, hogy mg eslye selegyen visszafizetnie a tartozst. A trlesztsek mel-lett idvel egyre n az adssga addig, amg az adottorszg nemzetgazdasga bele nem roppan. Mindiglehet tallni megvsrolhat politikusokat, akik haj-landak sajt orszguk krra elnytelen hiteleket fel-venni s orszgukat eladstani. Eklatns pldja en-nek a jelenlegi remnytelenl eladsodott Magyar-orszg.

    5. A spekulci

    A legnagyobb becsaps azonban a spekulci. Hamegnzzk, mennyi pnz cserl gazdt az rtk-teremt relgazdasg sszes terletn egyttvve, svele szemben a tzsdken, akkor azt talljuk, hogy ezaz arny 1:40 a tzsdk javra. Az rtkteremttevkenysg produklja az anyagi javak 100%-t, de apnzforgalomnak csak a 2,5%-t (ez egy brutt sz-szeg, ebbl mg adzni is kell, jrulkokat fizetnistb.). A munka anyagi megbecslse is ennek azarnynak megfelel: a megteremtett rtk 1%-ra, vagymg annl is kevesebbre tehet. Mg elkpesztbb azarny, ha megnzzk, mennyi pnzt (nem rtket!) re-alizl egy tlagos tzsdei alkusz egy rtkteremttevkenysget folytat tlagos szakmunkshoz k-pest. Ez az arny 1 : 400 lesz az alkusz javra! Mgpe-dig gy, hogy a tevkenysge sorn semmilyen j r-tk nem kpzdtt!

    Naponta 2 billi dollr fordul meg a tzsdken,mindez persze brmifle rtkteremts nlkl. Hogyfogalmunk legyen errl az sszegrl, az albbi pld-kat sorolnm fel.

    A vilg kifosztsa20 Dobog

    2008 jnius:augusztus 2008.06.22. 15:22 Page 20

  • Ha ezt a pnzmennyisget 1$-os cmletben szeretnnk kinyomtatni s m-

    sodpercenknt 1 zldhast tudnnk elkszteni, ak-kor meglls nlkl dolgozva is tbb mint 63 ezervig tartana a kinyomtatsa.

    sztosztannk a Fld jelenlegi lakossga kztt,akkor mindenkinek jutna havi 9000 $ jvedelem,belertve a csecsemket s az regeket is. Egy h-romgyerekes csald esetn ez havi 45 000 $ (kb. 8milli Ft) csaldi bdzst jelentene. A spekulcival valjban csak virtulisan teremtett arnytalanmennyisg pnz s a relis gazdasgban kpzdttpnzek egybemossval az rtkteremt munka el-kpeszten olcsv vlik.

    5. Globalizci

    Ezzel azonban mg messze nem rt vget az em-berisg kifosztsa. Az elz pontban felvzolt 1%-osrelmunkabrt is alul lehet mlni. A Knban gyrtotttarts fogyasztsi cikkek alacsony ra csak abbl fa-kad, hogy a knai munkabrek jval elmaradnak anyugati tlagtl. Kevss ismert tny, hogy Knban azelnyomott nptmegek milliit hajtjk knyszer-munkra, az olcs rakat kvzi rabszolgamunkvalvalstjk meg.

    A folyamatban lv globalizci elrevetti a knaimodell stt rnykt az egsz vilgra.

    6. sszefoglals

    me megtalltuk a tanulmny elejn feltett krd-snkre a vlaszt, hogy vajon mirt nem jut az emberektbbsge anyagilag semmire sem, hiba dolgozik egyleten t. Nyugodtan kijelenthetjk, hogy egy ilyenpnzrendszerben nem lehet munkval meggazdagodni.

    Ez a pnzrendszer csak azoknak kedvez, akik ki-talltk s mkdtetik. Azt is nyugodtan kijelenthet-jk, hogy ez a pnzrendszer arra lett kitallva, hogyegy rendkvl szk bankr rteg a dolgoz nptme-geken lskdve risi vagyonra tegyen szert!

    Ha a ma mkd pnzgyi folyamatoknak nemvetnk gtat, akkor ezek mindenkppen a globaliz-ci trnyerst s az emberisg rabszolgasorsbatasztst fogjk eredmnyezni!

    Kijelenthetjk, hogy a jelenlegi pnzrendszer egystni npcsoport stni tervnek a stni eszkze!

    Vezr Lszl eladsnak jegyzete, elhangzott2008.janur 19-n, Kilbals a gazdasgi

    vlsgbl cmmel

    21MITIKUS MAGYAR TRTNELEM

    jsgr tanfolyam a 2008/2009-es tanvben isA Fggetlen jsgrk Szvetsge 2008/2009-es tanvben is elindtja jsgr kpz tanfolyamt, melyre kifejezetten nemzeti gondolkods, a

    fggetlen nemzeti jsgrs irnt rdekld leend kollgk jelentkezst vrja.A Fggetlen jsgrk Szvetsge nemzeti, konzervatv rtket, rtkrendet kpvisel jsgrkbl alakult 1996-ban. Megalakulsnak elsdleges

    clja volt a klnbz mdiumoknl dolgoz kollgk kztt a szoros kapcsolat fenntartsa, munkjuk segtse, szakmai rdekkpviseletk biztostsa,a hiteles, objektv tjkoztats elsegtse. Tagjai sorba hatrainkon tl l, magyar szrmazs kollgk is tartoznak. Segtsket az jsgr szvet-sg els rend feladatnak tartja.

    A szvetsg fenti clok elrse rdekben minden vben, az orszgban egyedlll, rendkvl kedvezmnyes tandjjal jsgr tanfolyamot indt,melynek elvgzst kveten a hallgatk a szvetsg tagjai sorba felvtelt nyernek.

    Az jsgr tanfolyamra val jelentkezs felttelei: 18.letv betltse, rettsgi meglte (rettsgi eltt ll hallgatk jelentkezst elfogadjuk)

    A tants szeptember hnapban kezddik. Az eladsok havi kt alkalommal, szombati napokon trtnnek, reggel 9.00-15,45 rig tartanak. A tan-ulshoz, felkszlshez szksges anyagokat az jsgr szvetsg biztostja a jelentkez hallgatk rszre.

    A tanfolyan 1 tanves, teljes tandja a vizsga djval egytt 85.000-Ft, mely sszeget ngy havi rszletben is ki lehet egyenlteni az albbiak szerint:1. rszletet a jelentkezsi lap kitltsvel s a szvetsg cmre trtn elkldsvel (Fggetlen jsgrk Szvetsge 4400 Nyregyhza Mjus

    1. tr 7.) egyidben kell megfizetni a jelentkezsi laphoz csatolt csekken, vagy tutalssal az jsgr szvetsg szmljra: Szabolcs Takark-szvetkezet 68800099-11046099 2.rszlet: oktber 15-ig, 3.rszlet: december 15-ig, 4.rszlet: februr 15-ig

    A jelentkezsi laphoz krjk csatolni a legmagasabb iskolai vgzettsget igazol bizonytvny fnymsolatt, (Utols ves gimnziumi tanul es-etben iskolaltogatsi igazolst), valamint 3 db igazolvny kpet. A jelentkezsi lap innen letlthet!

    A tanfolyam elvgzst kveten a hallgatk a tantrgyakbl vizsgt tesznek. A sikeres vizsgk lettelt kveten az oklevl mell a Fggetlenjsgrk Szvetsge ltal killtott jsgr igazolvnyt kapnak, melyet minden vben a tagdj befizetsvel rvnyesteni kell.

    A kpzs helyszne: BUDAPEST

    Az eladsok idpontjrl s pontos helysznrl a hallgatk a tants megkezdse eltt rszletes tjkoztatst kapnak.

    A tanfolyammal kapcsolatosan rdekldni a kvetkez telefonszmokon lehet: 30/525-6745 s 30/369-0250[/

    Levlben, vagy e-mailen is krhetnek tjkoztatt:

    Levelezsi cm: 4400 Nyregyhza Mjus 1. tr 7.

    E-mail: [email protected]

    2008 jnius:augusztus 2008.06.22. 15:22 Page 21

  • bban a fejezetben megllap-tottuk, hogy a Tejtrendszer

    szlein elhelyezked csillagok k-zel a fny terjedsi sebessgvel ke-ringenek egy kzpont krl. Mindeznem lenne problma, de amit aTejtrendszert figyelve ltunk, aztbbflekppen is magyarzhat.

    Letagadhatatlan az a tny, hogy aTejtrendszer diszkosz alak, s l-landan kering. Minden olyan rend-szer, amelyik ehhez hasonl moz-gst vgez, a centrifuglis er miattigyekszik a srbb anyagokat (terrszecskket) kifel nyomni. Ez a ki-fel irnyul nyoms rszecskrlrszecskre sszeaddik. A 150 mil-li fnyvnyi sugar s a fny ter-jedsi sebessgvel kering, 100%-os srsg anyag risi nyomstgyakorol egymsra. A Tejtrendszerszln tallhat rszecskk sztre-plnnek, ha tudnnak. Tovbb men-ni azonban nem tudnak, mert a m-sik, szomszdos kering csillag-rendszer ltal okozott ellener nemengedi.

    A lertak alapjn egy olyan falusitejcsarnokban tallhat tejszint f-lz gpet vlnk felfedezni, ame-lyiknek 300 milli fnyv az tm-rje.

    Prhuzamba lltva a kettt, a tej-csarnoki gpet figyelve megrtjkaz risi gp mkdst is. A ke-ring Tejrendszerben tallhat -ter rszecski, mivel srbb anyagnluk nincsen, igyekeznek kifelmozdulni. A kerletnl tallhat ri-si nyomsnak van elg lehetsgeahhoz, hogy a 150 milli fnyvnyisugar tvolsgon a kzppontigfokozatosan cskkenjen.

    A tejcsarnoki gphez hasonlanminden kisebb tmeg anyag a k-zppont fel mozdul, teht nemvonz, hanem centripetlis erknyszerti ket ez irny mozgs-ra. A kzppontnl tovbb nemmehetnek. Ott teht valami elkp-

    zelhetetlen folyamatnak kell trtn-nie.

    Ez a folyamat egy msik csillag-rendszerbl figyelve gy ltszik,mint amit idig fekete lyuk-nakvltnk ltni. A valsgban azonbanaz sszeolvad anyag a Tejtrend-szer tmrjre merlegesen gam-ma sugr alakjban kisugrzik s j-ra terr vltozik.

    Persze azt nehz elkpzelni, hogybolygk, vagy trgyak elkezdjenekkeringeni olyan valami krl, ami-nek nincsen vonz ereje. Az gites-teket figyelve azonban erre is vanplda. A Jupiter ers tvcsvel vizs-glva olyan forg hurriknokat mu-tat, aminek van ugyan kzpontja,de nincsen olyan anyag kzpen, a-mi vonzsval kordban tartan akrbe kering gz tmeget.

    Msik ide ill plda a Fldnkntallhat hurrikn. Ebben az eset-ben is egy risi mennyisg forgmozgst vgz lgtmeg vonzervel rendelkez kzpont nlklvgigvonul egy terleten nagy kro-kat okozva. A krds az, hogy miokozza a krmozgst. Mindenki azthiszi, hogy a hurrikn kzepn v-kum van. A vkum pedig gy hat alevegre, mint egy vonzer.

    Ha a hurrikn kzpontjban v-kum lenne, akkor a fld felsznefell nem tudn ptolni a leveg hi-nyt. A hztetket nem tudn fel-kapni s a mennyekbe kldeni, ha-nem a fldre hzva, mint a bombasztszrn ket

    A kzpontban a leveg azonbancsak gy tud felfel mozogni, ha atejtrendszerhez hasonlan a ke-ring leveg a kzppont fel nyo-mst gyakorol. Az sszenyomott le-veg felfel tud csak haladni, tehtmagval viszi az tjba es s szt-szedhet hztetket is. Mivel a hur-rikn kzpontjban felfel szlllevegnek az irnya keringve kvl-rl a kzppont fel sodrdik, kt-sgtelen, hogy a kzpontban kisebba nyoms. Ezt azonban nem egy

    kzppontban kialakult vkum, ha-nem a krltte kialaklt nagyobbnyoms okozza.

    Mikzben a gravitci jelensg-nek az igazi okra prbltam rjn-ni, felfedeztem azt, hogy az ternem lehet ms, mint a vilgon tall-hat sszes anyagnak a 96%-a, amiannak ellenre, hogy az egsz vilg-rt betlti, tudsok szerint a mainapig mg mindig hinyzik. De csakaddig fog hinyozni, amig ennek atanulmnynak a lert anyaga ki nemfog szrdni. Akkor is valszin,hogy felfedezsemrt ms fogja azrdemeket felvenni rte.

    Miutn rjttem arra, hogy:1. Ebbl az anyagbl 24-szer an-

    nyi van, mint a vilgon tallhatsszes halmazllapot anyagbl e-gyttvve.

    2. Ez az anyag nem stt,hanemmint fnyhordoz, igenis lthat, snem ms, mint az eddig lthatatlan-nak hitt stt anyag.

    3. Sem a szilrd, sem a foly-kony, sem a lgnem, sem a plaz-ma halmazllapotra nem hasonlt.Nyugodtan nevezhetem ezt az anya-got egy tdik halmazllapotnak.

    Az ter, a stt anyag s az 5.halmazllapot teht egy s ugyan-az! Az idig s az ez utn lert sz-vegbe, ahol az ter sz elfordult,vagy el fog fordulni, ott nyugodtanhasznlhatjuk a stt anyag kife-jezst, vagy az 5. halmazllapototanlkl, hogy megvltoztatnnk amondat rtelmt.

    HETEDIK FEJEZET

    A fny tulajdonsga

    A fny megtrgyalsra azrt vanszksg, mert annak megrtseszksgess teszi az 5. halmazl-lapot ltezst. Az 5. halmazllapotnlkl pedig nem lenne sem fny,sem gravitci, sem let a Fldn. Afny megrtse nlkl nem fogjuk

    TORMSI ATILLA

    A NEHZSGI ER TERIJA, AZ TDIKHALMAZLLAPOT (3. rsz)

    Hol a hinyz stt anyag? A mgnesessg einsteini tvedsei

    A

    22 Dobog

    2008 jnius:augusztus 2008.06.22. 15:22 Page 22

  • MITIKUS MAGYAR TRTNELEMmegerteni az 5. halmazllapotot.Az 5. halmazllapot megrtse nl-kl pedig nam fogjuk a fnyt meg-rteni.

    A Biblia az egyik bizonytka an-nak, hogy a fny nagyon fontos sze-repet jtszik a vilgmindensg fo-lyamatos funkcijban. A j Istenparancsra: legyen vilgossg! afny megszletett.

    Amit a biblia elmulaszt emlteniaz, hogy a j Isten kzvetlenl afny eltt az 5. halmazllapotot te-remtette, ami nlkl fny lehetetlenlenne.

    vezredek ta a tudsok fokoza-tosan fejlesztettk a fnyrl tudotta-kat. Rjttek arra, hogy a fnynekvan sebessge, hullma. Lehet afnyt fkuszolni, tkrzni s ger-jeszteni. Htfn, szerdn s pnte-ken gy viselkedik, mintha elektro-mgneses hullm lenne. Kedden, cs-trtkn s szombaton pedig gymint egy rszecske.

    Ahogy az elektromgneses hull-mok tulajdonsgait vizsgljuk, sz-revesszk, hogy a frekvencia nve-kedsvel a hullmok tulajdonsgalnyegesen vltozik. A hossz hul-lm a vz alatt is terjed. A rvid hul-lm a sztratoszfrrl visszaver-dik. Az ultrarvid hullm egyene-sen, terjed, mint a fny. A fnynekpedig annak ellenre, hogy hullm,optikai tulajdonsgai is vannak.

    Amikor kzpiskolba jrtunk,akkor sem analizltuk a fny tulaj-donsgt. Hallottunk a fny sebes-sgrl s a fotonokrl. gy kp-zeltk el, hogy a foton, mint egyparnyi rszecske risi sebessg-gel szguld a vilgrben s a tisztalevegn keresztl. Amikor valami-nek nekitdik, akkor tmenet nl-kl, ugyanazzal a sebessggel visz-szaverdik. Einstein is azt hitte ad-dig, mg valaki be nem dobta azarnba az elektromgneses hull-mot.

    Most, amikor a gravitci teri-ja gondolkodsra ksztet, s annakmegrtetshez szksg van a fnymegrtsre, rjttem arra, hogymg Einstein is bele volt a fnybezavarodva, pedig Nobel djat kapotrte. is hol fotonokrl beszl, holpedig a vkumon keresztl val ter-

    jedsrl. A mai napig is gyakran hal-lom, hogy egy nagy tiszteletnek r-vend tuds fotonokrl bugybo-rkol. Ez az eset nagyon elszomo-rt, mert azt bizonytja, hogy a vilgsszes tudsa ugyanabban tvhit-ben l, mert egyik sem veszi szreaz elad tvedst, s hagyjktovbb fllenteni.

    Az elz mondat nagy mrtk-ben jellemzi Einstein sszezavaro-dst. Ugyanis, a fotonok alakjbanutaz fnynek szksge van vkum-ra, mert mskppen a fotonok vala-mibe beletkznnek. A vkumbanazonban a fny nem tud terjedni,mert hinyzik belle a hordozanyag. Aki ezt a mondatot kiejti aszjn, az a tudatlansgt s ssze-zavarodst igazol bizonytvnytvelem azonnal alratja.

    A foton, mint a fny llitlagosalapvet egyedlll rszecskje,nem tud a vilgrn keresztl re-plni s risi tvolsgokat meg-tenni. Ez a kvetkez okok miattlehetetlen:

    1. Tegyk fel, hogy a foton a fnyalapvet rszecskje. Ahhoz, hogya foton, mint egy parnyi rszecskeelinduljon, s 2 fnyvnyi tvolsgotbefusson egy olyan rszecskemen-tes vilgr szksges, ami csak Ein-stein szerint ltezik. Ha ez a r-szecske tkzben beletkzne egyhozz hasonl tmeg mozdulatlanrszecskbe, akkor sebessge fel-re cskkenne, Abban a pillanatbanolyan foton lenne belle, ami a fnysebessgnek a felvel halad.

    2. A vilgrben minden 21 mm3-es trfogat kockban az ther szubatomos rszecskin kivl 1 hidro-gn atom tallhat. Kt fnyvnyitvolsgban vgtelen mennyisg i-lyen kockba, vgtelen mennyis-g hidrogn atom thatolhatatlanfalat lltana a fotonunk tjba.

    3. Mivel Eistein ltal felfedezettfoton nem lehet nagyobb, mint azter egyetlen, egyedlll rszecs-kje, problmkba tkznk. Kp-zeljnk el egy parnyi rszecskt, a-mi a kiindulsa pillanattl fogva,tmeneti gyorsuls nlkl, 0 id el-telte alatt elr 300 000 km/secsebessget. Olyan fizikai tnemnynincsen, ami ezt meg tudn tenni.

    Hiszen a puskagoly is addig gyor-sul, amig a puskacsvet el nemhagyja. Ha a foton is gyorsulna, ak-kor az els pillanatban, mig a fnysebessgt el nem ri, nem lennemg fny, hiszen a fny sebessgeEinstein szerint mindig 300 000km/sec. Ennl nem tbb s nemkevesebb.

    4. Amikor napozs cljbl ki-feksznk a napra, fotonok billijalepi el testnket. (A fotonokat azrtteszem idzjelbe, mert fotonoknincsenek.) Most mr tudjuk azt,mivel az gynevezett foton a vil-gon ltez legkisebb, tovbb