1. BEVEZETÉS Ez a brosúra a PHARE SME-FIT program keretében készült. Az EU bővítés építőiparra gyakorolt hatásáról tartalmaz alapvető tudnivalókat. Főleg az építőiparnak azzal az ágával foglalkozik, amelyhez az ácsok és kőművesek is tartoznak, ezen belül is a lakásépítésre összpontosít, ahol a legtöbb a kis – és középvállalkozás (kkv).

Az építőiparnak régi hagyománya van mind a 15 tagú EU-ban (EU-15), mind a csatlakozó országokban, bár úgy tűnik, hogy különösen a kézműves szakmai ágazatban különböznek a fő vásárlói csoportok: Az EU-15-ben nagyobb a részesedése a lakásépítési szektornak, mint a csatlakozó országokban. A csatlakozó országokban sokkal kevesebben fektetnek be magánházak építésébe. Az EU-15-ben az ácsok tevékenységi területe egészen a faanyagokból készülő négyemeletes komplett házak építéséig terjed, ugyanakkor a magasabb értékű termékeket illetően jelentősen kisebb a vásárlóerő és kisebb a piac az új tagországokban.

Az EU 378 millió lakost számláló közösséggé bővítése azonban minden EU tagország versenyképességét és növekedését serkenteni fogja, különösen azokét, amelyek a régi és új tagországok határán fekszenek. Ez az óriási piac végül könnyen elérhető lesz minden vállalkozás számára, mivel eltűnnek a határokon átnyúló tevékenységek útját álló, jelenleg még meglévő korlátok. Ez esélyt és kockázatot is jelent az ágazat számára és az egész gazdaságot nagy kihívás elé állítja.

Az EU bővítés gazdasági hatásainak megismeréséhez az ipari ágazatok közötti különböző kölcsönhatásokat kell megvizsgálni: Az ágazatra jelentős növekedés vár, de a verseny nagyon kemény lesz.

2. AZ EURÓPAI UNIÓ „NÉGY ALAPSZABADSÁGA” Az Európai Unió (EU) hat állam szövetségével jött létre az 50-es években. 1995 óta az EU-nak 15 tagja van. Az Európai Unió a törvényesség és a demokrácia alapelveire épül. Tagállamai magukkal viszik nemzeti szuverenitásukat az EU-ba, amely aztán közösen képviseli érdeküket. Csak néhány olyan terület van az EU politikák terén, amely még nem közös szerződésen nyugszik: Így minden döntés az alapító államok által ratifikált alapító szerződéseken, a Maastrichti és a Nizzai Szerződésen alapul. Az október 4-én elindított Kormányközi Konferencia feladata, hogy úgy harmonizálja és fejlessze tovább ezeket a szerződéseket, hogy a 25 tagú Unió is működőképes legyen. Azonban ez a folyamat a vártnál hosszabb ideig fog tartani, mivel a 2003 decemberében tartott Európai Tanács nem tudott közös álláspontot kialakítani az új „Európai Alkotmányról”.

Minden EU állampolgár élvezi a “négy alapszabadságot” • A személyek szabad mozgása:

azt jelenti, hogy a személyek olyan szabadon mozoghatnak az EU-n belül, mint ahogy addig egy országon belül, vagyis nincs a határnál útlevél-ellenőrzés. Munkát vállalhatnak, iskolába vagy egyetemre járhatnak, letelepedhetnek vagy természetesen bárhol üzleti vállalkozást alapíthatnak. Az üzleti vállalkozások létrehozását már az Európai Megállapodások is tervezik, míg a munkavállalást átmeneti időszakra korlátozták (különösen Ausztriában és Németországban)

• Az áruk szabad mozgása: azt jelenti, hogy az árukat úgy lehet cserélni, mint a belföldi piacon. Nincsenek a határnál formalitások, nincs szükség eredetigazolásra.

• A szolgáltatások szabad mozgása: azt jelenti, hogy EU-n belül bárki adhat vagy kaphat szolgáltatást (pl. biztosítás,

határokon átnyúló asztalos munka); ezt a szabadságjogot is átmeneti időszak korlátozza (különösen Ausztriában és Németországban).

• A tőke szabad mozgása: azt jelenti, hogy például bárki számlát nyithat, pénzt utalhat át, vagy hitelt vehet fel bárhol az EU-ban (A tőke szabad mozgása).

Az ilyen piac gördülékeny működéséhez elengedhetetlen a tisztességes versenyt biztosító feltételrendszer. Néhány ilyen feltétel:

• A kereskedelem megkönnyítése a technikai akadályok megszűntetésével

• A közvetett adók harmonizációja (ÁFA, fogyasztási adók, stb.)

• A szabványok és tanúsítványok harmonizációja és/vagy elismerése

• A szakmai képesítések elismerése

• Az egész EU-ra vonatkozó közbeszerzési szabályok

• Intézkedések a nagy konglomerátumok tisztességtelen versenye ellen

• A biztonsági politikák (Schengeni Egyezmény) összehangolása a külső határok közös védelme érdekében

A különböző átmeneti megoldások és átmeneti időszakok miatt nem valósul meg teljes egészében mindegyik alapszabadság 2004. május 1-jétől:

A mezőgazdaság liberalizálása nem lesz teljes, a még megmaradó határ-ellenőrzések várhatóan az áruk esetében az áruk szabad mozgását hátráltatják és lehet, hogy a szolgáltatások nyújtását is gátolják. A Schengeni Egyezmény nem lép életbe május elsején, tehát a személyek határnál történő ellenőrzése továbbra is fennmarad.

A munkaerő piacot érintő átmeneti időszakok:

A csatlakozás utáni évek száma

Munkavállalási szabadság

A biztonsági záradék megtartásának előfeltételei

0 – 2 év a csatlakozás után

Nincs (nemzeti követelmények

maradnak)

Automatikus

2 - 5 év a csatlakozás után

Lehetséges

Egyoldalú nyilatkozat az EU Bizottság felé, hogy akarják-e és ha igen, milyen mértékben fenntartani a biztonsági záradékot.

5 - 7 év a csatlakozás után

Valószínű Egyoldalú nyilatkozat a munkaerőpiacon bekövetkezett súlyos rendellenességről

A szolgáltatások nyújtásának szabadságával kapcsolatos átmeneti időszakok (ezek az átmeneti rendelkezések a következő ágazatokra korlátozódnak: Építőipar és a kapcsolódó szolgáltatások, takarító, tisztító szolgáltatások, szociális és biztonsági szolgáltatások, kertépítési szolgáltatások):

A csatlakozás utáni évek száma

Határokon átnyúló

szolgáltatások

A biztonsági záradék megtartásának előfeltételei

2

nyújtásának szabadsága

0 – 2 év a csatlakozás után

Nincs Automatikus

2 - 5 év a csatlakozás után

Lehetséges

Egyoldalú nyilatkozat az EU Bizottság felé, hogy akarják-e és ha igen, milyen mértékben fenntartani a biztonsági záradékot.

5 - 7 év a csatlakozás után

Valószínű

Egyoldalú nyilatkozat a munkaerőpiacon bekövetkezett súlyos rendellenességről

Mivel mind a munkaerőpiac, mind pedig a szolgáltatások piaca (határokon átnyúló szolgáltatások) hivatalosan zárva lesz az építőipari cégek előtt legalább 2006 májusáig (minimum 2 éves átmeneti időszak – lásd fent), vagy esetleg még tovább (legalább Németországban és Ausztriában) a csatlakozó országok ugyanilyen rendelkezésekkel vághatnak vissza, hogy az EU-15 országait távol tartsák piacuktól.

3. Tények és számok az építőiparról és versenykörnyezetéről

3.1 Általános számok Éves növekedési arányok a GDP %-ában 1999 2000 2001 2002 2003

várható 2004

várható Ausztria 2,0 2,5 2,2 1,3 1,7 1,8 Szlovénia 5,2 4,6 3,0 3,0 3,3 4,0 Magyarország 4,2 5,2 3,7 3,3 3,8 4,0 Szlovákia 1,3 2,2 3,3 4,2 3,5 4,5 Cseh Közt. 0,5 3,3 3,3 2,6 2,8 3,3

Az ipari termelés növekedése %-ban 1999 2000 2001 2002 2003

várható 2004

várható Ausztria 4,0 2,5 2,8 0,5 1,0 1,5 Szlovénia -0,5 6,2 2,9 2,4 3,0 3,0 Magyarország 10,4 18,1 3,6 2,6 7,0 9,0 Szlovákia -2,7 8,6 6,9 6,3 5,5 6,0 Cseh Közt. -3,1 5,4 6,5 4,6 4,7 6,0 Inflációs ráta %-ban 1999 2000 2001 2002 2003

várható 2004

várható Ausztria 1,7 1,5 1,0, 0,8 1,8 1,7 Szlovénia 6,1 8,9 8,4 7,5 6,0 5,5 Magyarország 10,0 9,8 9,2 5,3 5,3 5,0

3

Szlovákia 10,6 12,0 7,1 3,3 7,0 7,0 Cseh Közt. 2,1 3,9 4,7 1,8 1,6 2,0 Órabér költségek euróban 1995 1996 1996 1998 1999 2000 2001 Ausztria 17,4 18,0 18,2 18,7 19,3 19,6 20,3 Szlovénia - - 5,6 6,0 6,2 6,5 6,9 Magyarország 2,1 2,2 2,5 2,6 2,8 3,0 3,7 Szlovákia 1,7 2,1 2,5 2,6 2,5 2,7 2,9 Cseh Közt. 2,1 2,5 2,5 2,7 2,8 3,1 3,5 Fajlagos bérköltségek változásai %-ban 1995 1996 1996 1998 1999 2000 2001 Ausztria -0,6 -0,8 -4,4 -1,8 -1,5 -5,1 0,9 Szlovénia 13,0 0,1 0,6 2,5 2,0 1,2 4,1 Magyarország -14,3 0,3 5,9 0,1 7,4 5,9 15,6 Szlovákia 7,7 11,1 7,3 -0,2 -7,9 6,5 4,1 Cseh Közt. 13,9 15,3 3,7 8,2 3,0 4,6 10,0 Forrás: WIIW Ezek a számok mind azt mutatják, hogy még mindig jelentős a különbség a gazdasági teljesítmények között, bár az új tagállamok fokozatosan felzárkóznak. A magasabb inflációs ráták és a munkatermelékenység visszafogott fejlődése miatt a komparatív előny csökken, mint ahogy azt a fajlagos bérköltségek alakulása mutatja, bár különösen a szolgáltató ágazatban ez az előny még hosszú évekig döntően fogja befolyásolni a gazdasági döntéseket. A tanulmányok arra is rámutatnak, hogy a csatlakozó országokban a szolgáltató ágazatok termelékenységének növekedési üteme lassul. A viszonylag magas inflációs ráta miatt - valamint mivel hiányoznak az adatok a kkv-k banki kapcsolatairól - ezek a számok arra a problémára utalnak, hogy különösen a mikro-vállalkozások nem jutnak elég bankhitelhez. Így a kisvállalkozások nehezen tudnak gépeik modernizálására költeni, amivel az elmúlt évek termelékenységi veszteségeit tudnák kompenzálni. Végül a gazdaság különböző ágazatai eltérő mértékben fejlődnek: A kisebb cégeknek nem lesz ugyanakkora esélyük, mint a nagyobbaknak és azok, amelyek közvetlen külföldi befektetésben részesültek, és be tudtak fektetni a jövőjükbe, piacvezetők lesznek.

3.2 Az építőiparra vonatkozó számok (Forrás: Euroconstruct 2003 és DB kutatás) 2002-ben a gazdasági növekedés Európában a vártnál kisebb mértékben emelkedett és az építőipar hanyatlott. A GDP és az építőipari termelés közötti összefüggés minden Euroconstruct régióban azt mutatta, hogy mind a GDP, mind az építőipari termelés kevesebb lett a vártnál. A 19 Euroconstruct országban az építőipari ágazat lassabb ütemben növekszik, mint az egész gazdaság a lakásépítési ágazat gyenge teljesítménye miatt. Az európai építőipari piacok 2002-ben 0,2 százalékkal zsugorodtak össze. 2003-ra az építőipar stagnálását várják (+0,2%). A prognózisok enyhe növekedést mutatnak az építőipari ágazatban 2004-ben (+0,6%) és 2005-ben (+1,8%). A késedelmes javulásnak a fő okai a következők:

• a világ gazdasági fejlődésének megtorpanása, • a költségvetés-konszolidációs folyamat egész Európában, • a fenyegető munkanélküliség-növekedés, • pesszimista üzleti várakozások és vásárlói bizalom.

4

A lakásépítések csökkenése 2004-ig lassul. 2005-ben ennek a piaci szegmensnek a fellendülése várható (+1,0%). Ugyanakkor, a lakásépítési ágazat mutatja a legkevésbé kedvező fejlődést az építőipari szektorban 2005-ig. A nem lakáscélú építkezések szektora élesen reagált a változó globális makro-ökonómiai helyzetre, főleg az ipari létesítmények csökkenését illetően. Csak a mélyépítésben figyelhető meg pozitív fejlődés. Ez az alágazat 2%-kal emelkedik 2003-ban az új szállítási infrastruktúra növekedésének köszönhetően. Az építőipari ágazat struktúrája teljesen más Nyugat-Európában mint Kelet-Európában. Nyugat-Európában az építőipar főleg a lakásépítések gyenge fejlődésétől szenvedett, mivel ennek részesedése az egész építőiparnak kb. 45%-át teszi ki. Kelet-Európában az építőipart a nem lakáscélú építőipari ágazat 45%-os részesedése befolyásolja. A kelet-európai országokban a lakásépítések az építőiparnak csak 23%-át teszik ki, amely nagy potenciált mutat az építőipar területén. Demográfiai referencia számok 1.000 Ausztria Szlovénia Magyar-

ország Cseh Közt.

Szlovákia

Népesség 8.110 1.988 9.927 10.222 5.377 15 alatt 16,8 16,1 17,1 16,6 19,8 15 – 29 19,1 22,0 22,6 23,5 24,9 30 – 44 25,0 23,3 20,2 20,1 21,8 45 – 59 18,8 19,6 19,7 18,2 15,4 60 + 20,4 19,0 19,7 18,2 15,4 Forrás: WIIW Az európai építőipari piac struktúrája

%-ban Lakásépítések Nem lakáscélú építések Mélyépítés

Ausztria 46 31 23 Spanyolország 46 23 31 Írország 57 23 20 Finnország 36 45 19 Lengyelország 23 45 32 Cseh Közt. 14 48 38 Magyarország 32 41 27

Az építőipar nagysága a GDP-hez viszonyítva %-ban 2001 2003 2005 Ausztria 12,2 12,0 12,1 Spanyolország 11,3 12,0 12,1 Írország 17,0 14,1 12,5 Finnország 14,1 13,5 13,7 Lengyelország 12,5 11,2 12,3 Cseh Közt. 10,7 10,9 11,0 Magyarország 11,3 12,4 13,5 Forrás: db-kutatás Elkészült lakások száma, lakásonkénti alapterület Elkészült

lakások 2001/2000

Lakásonkénti m2

(lakóterület)

Lakásonkénti m2 (teljes

alapterület) Németország 316.197

5

Ausztria 45.850 91,9 (átlag) Cseh Közt. 24.759 45,2 96,3 (2000) Szlovákia 12.931 82,5 135,0 (2000) Forrás: Osztrák Kontrollbank AG, Zentralverband Deutsches Baugewerbe Nem állnak rendelkezésre minden országról adatok, de a fő trendeket a következőképpen lehet összefoglalni: A lakásonkénti alapterület minden csatlakozó országban és Ausztriában is nő, de nem egyenlő mértékben. Szlovákiában a trendet például az magyarázza, hogy az egy- vagy kétcsaládos családi házak száma emelkedik. Ez igaz más országokban is a vidékre. A lakásonkénti alapterület alacsony szinten maradt a nagyvárosokban. A Németországra vonatkozó adatok megint nagy visszaesést mutatnak 2002-ben, amikor 289.601 lakást építettek (-11,2 %).

Míg az EU-15 országaiban egyensúly van az újonnan épülő lakások és a régiek felújítása között, addig a csatlakozó országokban más a helyzet:

Magyarországon például a lakások több mint 31%-a 50 évesnél régibb és az újabb épületek egyharmada panelház, amelyeket szintén fel kell újítani. Az épületek 25%-át vályogból építették. Ezek a számok azt mutatják, hogy az építőipari piac nem éppen szárnyal jelenleg, de a jövőben az életszínvonal emelkedésével dinamikus fejlődésre számíthat.

A beruházási lehetőségeket illetően hasznos lehet, ha megnézzük kik a lakástulajdonosok:

A lakások nemzetközi összehasonlítása 1999-es adatok alapján:

Saját

tulajdon Magán

bérlakások

Bérlakások közpénzzel felépített házakban

Összes bérlakás

Ausztria 56 % 22 % 19 % 41 %

Szlovénia 88 % 12 %

Magyarország 92 % 3 % 5 % 8 %

Szlovákia 78 % 5 %

Cseh Közt. 49 % 7 % 24 % 31 %

Forrás: Európai lakásügyi statisztikák (Környezetvédelmi Minisztérium, Finnország) 2001

3.3 Jelenlegi fejlődési trendek az építőiparban különböző európai országokban

A jelenlegi fejlődési trendek a három építőipari szektorban (lakásépítés, nem lakáscélú építés, mélyépítés) nagyon különböznek a DB kutatásban vizsgált országokban. Mivel ezt nem lehet egyszerű táblázatokkal összefoglalni, a következő bekezdések országonként próbálnak képet adni a helyzetről.

6

Németország Az építőipari piac válságban van: Sok éve csökkennek a befektetések és ezt a munkaerő leépítése kíséri. 1995 óta 35%-kal csökkent a foglalkoztatás a nyugati tartományokban (121.000 munkanélküli, 2003 II. negyedéve) és a keleti tartományokban 50%-kal (153.000 munkanélküli, 2003 II. negyedév). A lakóépületek építése több mint 50 %-kal csökkent a nyugati tartományokban és több mint 75 %-kal a keleti tartományokban (1997 óta). Ez az árak csökkenéséhez és az építési anyagok piacának zsugorodásához vezetett. Az építési engedélyek a lakásépítési szektor további piacvesztésére utalnak: 2002-ben 5,8%-kal csökkent az építési engedélyek száma (nyugati tartományok – 3,7 %, keleti tartományok 16,0 %); az egycsaládos családi házaknál 0,3 %-os pozitív érték volt tapasztalható, a kétcsaládos családi házaknál mínusz 2,8 %, és a többcsaládos családi házaknál mínusz 15,2 %.

Ausztria Több éves recesszió után az építőipari piac most lassú növekedésnek indult, a lakásépítési szektor változatlanul elég gyenge. A jelenleg folyó tárgyalások az építési pótlékok mértékéről Ausztriában és e pótlékok csökkentéséről Németországban újabb negatív hatást jelentenek a közeljövőben a lakásépítési piacra.

Spanyolország A dinamikus fejlődés a lakásépítési szektorról a mélyépítési ágazatra tevődött át, amelyet részben az EU Strukturális Alapok keretében hozott közös finanszírozásra vonatkozó intézkedései okoztak.

Írország A növekvő lakosság miatt a lakásépítési ágazatnak 57%-os a piaci részesedése. Azonban 2001 óta minden ágazat hanyatlik.

Finnország A mélyépítés és lakásépítés 2002-ben ismét növekedésnek indult, 2004-ben a nem lakáscélú építés is követni fogja. Minden szektorban pozitívak a kilátások.

Lengyelország A lakásépítési ágazatnak csak 23 %-os a piaci részesedése. Erős, de ingadozó növekedés várható mindegyik szektorban. A mélyépítési ágazatot nagyrészt az EU alapokból (TINA) fogják finanszírozni.

Cseh Köztársaság A lakásépítési ágazatnak csak 14%-os a piaci részesedése, míg a nem lakáscélú építési ágazatnak egyre növekvő a piaci részesedése (48 %). A kilátások jók, bár a magánépítkezésekbe való beruházások csak akkor emelkednek, ha erős a gazdasági növekedés.

7

Magyarország A lakásépítési ágazat erősebb, mint Lengyelországban vagy a Cseh Köztársaságban (32 %). Jók a kilátások, különösen a mélyépítési és lakásépítési ágazatban.

Ezek a trendek olyan európai építőipari piac felé mutatnak, amelyet kemény verseny, stagnáló illetve csökkenő árak jellemeznek, különösen a lakásépítési ágazatban. A helyzet még rosszabb, ha az ágazatban meglévő árnyékgazdaság magas arányát is figyelembe vesszük. Így nagyon nehéz a határokon átnyúló piaci részesedésben bekövetkező változásokat (nagyság és növekedési ráta) prognosztizálni. Jelenleg az építőipari export és import az EU-15 és a csatlakozó országok viszonylatában meglehetősen alacsony, tehát jelentős piaci lehetőség adódhat a határokon átnyúló tevékenységekre nemcsak a csatlakozó országok cégeinek, hanem az EU-15 országaiból (a legmagasabb minőségi színvonalú ágazat).

Jövőbeni kilátások Az ágazatban a modulrendszerek (automatizálás) gyártásában és az e-kereskedelemben várható növekedés. A lehetséges költségcsökkentések volumene elérheti a 15 - 25 %-ot. A felújítások nagyobb piaci részesedést fognak képviselni figyelembe véve a Kyotoi Megállapodást (a szén-dioxid csökkentése) követő felújításokat, valamint az új fűtési rendszerekbe és az épületek jobb szigetelésébe való befektetéseket. A mélyépítés magánszféra által finanszírozott része növekedni fog és a verseny, különösen a kézműves szektorban élesebbé válik az EU bővítés miatt. A demográfiai változások további visszaeséshez vezetnek a lakásépítési ágazatban.

3.3 Közbeszerzés A közbeszerzések nemzetközivé tétele a nagyobb építőipari cégekre lehet hatással, mivel erősebbek az árversenyben, mint a kisebb vállalatok, és jobban eleget tudnak tenni a kapacitás követelményeknek.

A közbeszerzéseket szabályozó irányelv különösen a nagyobb rendelésekre vonatkozóan fogja megváltoztatni a korábbi közbeszerzési gyakorlatot. A küszöbértékeket a megfelelő EUR értékekhez kell igazítani.

A meghirdetett közbeszerzési felhívásokról (amelyeket nyilvánosan meg kell hirdetni) a következő helyen lehet információt találni:

• az EU adatbank TED (Tender Electronic Daily) [Internet cím:

• az EU hivatalos lapjának S mellékletében

• előzetes értesítés az EU által meghirdetett közbeszerzési felhívásokról

• országos vagy regionális sajtóban

Az irányelv céljai a következők:

• A szerződni kívánó hatóság kötelezettsége, hogy előre értesítsen a küszöbértéket meghaladó összes tervezett beszállítói szerződésről.

• Indoklási kötelezettség minden közbeszerzési felhívás esetében

8

• A megrendelő hatóság kötelezettsége, hogy erősítse az európai követelmények alkalmazását

• A küszöbértékeket meghaladó megrendeléseket az egész EU-25-ben meg kell hirdetni

• Jogi eszköz az ajánlattevők bármilyen diszkriminációja ellen

Kiválasztási szempontok

• Lehet egyedül a legalacsonyabb ár követelménye vagy

• Lehet a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat különböző feltételeknek megfelelően (ár, szállítási határidő, működési költségek, jövedelmezőség, minőség, tervezés, ajánlhatóság, műszaki érték, vevőszolgálat és műszaki segítség). Ezeket a követelményeket általában fontossági sorrendben tűntetik fel.

4. AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA Az EU-ba való belépéssel megszűnnek a határok, a határoknál történő ellenőrzések és a származást igazoló bizonyítványok szabályai. Ez azt jelenti, hogy az árukat kereskedelmi akadályok, vámok vagy egyéb korlátozások nélkül lehet szállítani és eladni. Például nem kell majd várakozni a határnál (lásd a fenti átmeneti mechanizmusokat).

4.1 Adóharmonizáció1

Az EU adószabályok helyes alkalmazása az Egységes Piac működésének előfeltétele. Az EU Szerződés minden olyan adódiszkriminációt tilt, amely közvetlenül vagy közvetve előnyben részesítené a nemzeti terméket a többi tagországból érkező termékekkel szemben. A forgalmi adók, illetékadók és más közvetett adók harmonizálására szólít fel. Az ÁFA (általános forgalmi adó) volt az első olyan adó, amelyet harmonizáltak.

Az egységes európai piac kialakulása 1993. január elsejére fejeződött be. Ettől az időponttól az áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabadon mozoghatnak az EU-n belül. Az ez után alkalmazandó fő ÁFA-szabályok a következők:

• Magánszemélyeknél, akik egy másik tagállamban vásárolnak árut az ÁFÁ-t abban az országban szabják ki, ahol a vásárlás történt (a származási ország elve). Ezután hazatérhetnek a vásárolt áruval anélkül, hogy még egyszer adót kellene fizetniük.

• Az áruk kereskedelmi forgalmánál, ahol a tagországok üzleti vállalkozásai közötti vásárlásról van szó, az ÁFÁ-t abban a tagországban szabják ki, ahova az árut szállítják (a célország elve) annak a tagországnak a feltételei és adókulcsai szerint. Az árut szállító vállalkozás a nulla kulcsot alkalmazza. Az árut átvevő üzleti vállalkozás adóbevallást nyújt be a másik tagállamban vásárolt árukra. A korábban alkalmazott import ÁFÁ-t az Európai Unión belül a beszerzési adó váltja fel. Az export továbbra is adómentes lesz a származási országban. A beszerzési adót a célország pénzügyi hatóságánál kell befizetni. A beszerzési adót a vásárlónak kell befizetnie és általános ÁFA-ként is bejelentheti az adófizetés kötelezettségének keletkezése időpontjától, ezzel az importőr általános ÁFA visszatérítést kaphat a határidő előtti ÁFA befizetési időszakban a beszerzési és importadóra vonatkozóan is.

1További információ: http://europa.eu.int/comm/taxation_customs/publications/info_doc/taxation/tva/taux_tva-2003-5-1_en.pdf

9

10

• A minimális szokásos ÁFA kulcs 15%-os. A tagállamoknak ugyanakkor lehetőségük van egy vagy két csökkentett adókulcsot alkalmazni, amely 5% vagy annál nagyobb, bizonyos kategóriájú áruk és szolgáltatások egy kisebb körénél.

Magánszemélyeknél a származási ország alapján kivetett adózás marad a közös ÁFA-rendszer alapelve, a tagországok üzleti vállalkozásai közötti árukereskedelemnél a célország elve az irányadó. Az adómentes Közösségen belüli szállítás egyik feltétele az ÁFA azonosító szám.

Az általános forgalmi adó azonosító szám célja, hogy biztosítsa az Európai Unión belül beszerzett és szállított árukra vonatkozó ÁFA-rendelkezések helyes alkalmazását. A szállító ÁFA azonosító számának minden számlán szerepelnie kell. Az ÁFA azonosító számot a pénzügyi hatóságok adják.

Az exportnál egy másik EU tagállamba irányuló export csak akkor lesz adómentes, ha a vásárló megadja ÁFA azonosító számát. A szállítónak ellenőriznie kell a vásárló ÁFA azonosító számának érvényességét.

Normális körülmények között Közösségen belüli szállítmánynak minősül az egyik EU tagállamban ÁFA azonosítóval bejegyzett kereskedőtől származó áruszállítmány, amelyet egy másik EU tagországbeli ÁFA azonosítóval rendelkező kereskedő kap. Egy ÁFA azonosítóval rendelkező kereskedő 0 kulcsot alkalmazhat egy másik EU tagországbeli vásárló részére szállítandó áruk esetében ha:

• a vásárlónak ÁFA azonosítója van egy másik EU tagországban,

• a szállító beszerzi és szerepelteti dokumentumain a vásárló ÁFA azonosító számát

• a beszállítónak fel kell tűntetni a számlán a következő szöveget: „0 kulcsos Közösségen belüli szállítás“

• az árukat elküldik vagy elszállítják abba a másik EU tagországba

• a beszállítónak fel kell tűntetnie vevőjének ÁFA azonosító számát az eladási számlákon.

Az építőiparban ezeket a rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha egy cég építőanyagokat importál/exportál. Az építőanyagot a célországban terheli az adó.

4.2 Európai szabványosítás Az európai szabványosítás célja a szabványok összehangolása egész Európában annak érdekében, hogy megkönnyítsék az áruk és szolgáltatások cseréjét a különböző műszaki követelményekből származó kereskedelmi akadályok megszűntetésével. A CEN-nek, Európa több ágazatot felölelő szabványügyi szervezetének az a feladata, hogy olyan szabványokat dolgozzon ki, amelyek az adott irányelv alapvető biztonsági követelményeinek megfelelnek: Például az építőanyagokra vonatkozó irányelv rögzíti az alapvető biztonsági előírásokat és a szabványok azt a műszaki módot határozzák meg, ahogy e biztonsági követelményeket el lehet érni.

Ha egy adott termék megfelel a szabványban meghatározott követelményeknek, a vállalkozó kaphat egy CE jelet erre a termékre (miután az igazolási folyamaton megfelelt), és a terméket az EU piacra viheti. Vigyázat! Lehetnek e termékek engedélyezett használatára vonatkozó nemzeti követelmények is!

Bárki, aki azt állítja, hogy a termék megfelel az EU követelményeknek és CE bélyeget ragaszt fel a műszaki dokumentáció elkészítése nélkül vagy a vonatkozó irányelv minden tekintetben történő betartása nélkül, büntetés fizetésével vagy a termék eladási tilalmával, vagy a már leszállított termék visszarendelésével sújtható.

11

Történelem 1971 Kiadják a „Tanácsi Irányelvet a közmű szerződések odaítélési eljárásának

összehangolásáról“ (Irányelv a közművekről)

1988 Kiadják a „Tanácsi irányelvet a tagállamok építőanyagokra vonatkozó törvényeinek, rendeleteinek és igazgatási jogszabályainak egymáshoz közelítéséről” (Építőanyag irányelv)

1990 A CEN felhatalmazása az EUROCODES, mint előzetes szabvány (ENV) kiadására

1998 Az előzetes szabványok végső szabványokká alakításának megkezdése

Jelenlegi felosztás EUROCODE 0 A szerkezettervezés alapelvei

EUROCODE 1 A tartószerkezeteket érő hatások

EUROCODE 2 Betonszerkezetek tervezése

EUROCODE 3 Acélszerkezetek tervezése

EUROCODE 4 Betonnal együtt dolgozó acélszerkezetek tervezése

EUROCODE 5 Faszerkezetek tervezése

EUROCODE 6 Falazott szerkezetek tervezése

EUROCODE 7 Geotechnikai tervezés

EUROCODE 8 Tervezési előírások tartószerkezetek földrengésbiztonságához

A nemzeti szabványügyi intézet címe az építőiparért felelős személy nevével együtt.

5. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A munkahely szabad megválasztása A személyek szabad mozgásának alapelve lehetővé teszi minden munkavállalónak, aki EU tagország állampolgára, hogy szabadon válassza meg bármely tagállamban munkahelyét az egyenlő bánásmód elvével összhangban. A cél egy határokon átnyúló munkaerőpiac létrehozása. Az EU állampolgárok bármely tagállamban munkát vállalhatnak munkavállalási engedély nélkül. A béreknek és egyéb munkafeltételeknek minden alkalmazottra egyformán érvényesnek kell lenniük. A társadalombiztosítási rendelkezések biztosítják, hogy azok a munkavállalók, akik egy másik EU tagországban dolgoznak, összeadhassák az ott szerzett jogosultságukat, és ne veszítsenek el ebből semmit. Lásd az átmeneti időszakokat!

Vállalkozás létrehozása A vállalkozás létrehozásának szabadsága lehetőséget teremt azoknak, akiknek valamilyen szakmájuk van és egyéni vállalkozók, hogy az EU egész területén vállalkozhassanak. Egy

12

másik EU tagország állampolgárát ugyanolyan bánásmód illeti meg, mint a honos ország állampolgárait. Már most sincs korlátozás az EU-15 és a csatlakozó országok között.

A szakmai képesítések rendszere tagállamonként különbözik. Ezért a szakmai képesítések/bizonyítványok elismerése a személyek szabad mozgásának lényeges előfeltétele. Sok foglalkozásnál a szakmai képesítés elismerését irányelv szabályozza. Általában az a személy, aki legalább 6 évig vállalkozó volt, vagy vállalkozást irányított, a hazaival egyforma bánásmódot érdemel bármely EU országban anélkül, hogy le kellene tennie nemzeti mestervizsgát. (Ausztriában a Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium foglalkozik ezekkel a kérdésekkel). Egy vállalat bejegyzéséről a fent említett minisztériumban vagy Ausztriában bármelyik regionális gazdasági kamaránál, illetve Németországban bármelyik kézműves kamaránál lehet információt szerezni. Németországban a saját kézműves vállalat működtetésének előfeltétele volt mostanáig a kezdés előtti bejegyzés: a bejegyzésért az a kerületi kézműves kamara a felelős, ahol először vagy állandóan a foglalkozást űzik. Az EU Bíróság nemrég döntött úgy, hogy ez a bejegyzés nem felel meg az egységes piac követelményeinek. Ezen kívül az adó- és társadalombiztosítási hatóságoknál is vannak bejegyzési követelmények.

6. A SZOLGÁLTATÁSOK SZABAD MOZGÁSA Ez a szabadság garantálja, hogy minden személy vagy vállalat egyformán ajánlhatja szolgáltatásait egy ország határain belül és a határokon túl is. Minden vállalkozónak joga van munkásait és fizetett alkalmazottait egy másik tagállamba küldeni szolgáltatások nyújtásához, feltéve, hogy tiszteletben tartják a fogadó ország hatályos jogszabályait (minimálbér, minimális szabadság, stb.). Azonban elvben a vállalkozóktól és alkalmazottaiktól nem lehet azt követelni, kétszer fizessenek nyugdíj- és társadalombiztosítási hozzájárulást stb. Lásd az átmeneti időszakokat! Az építőipari kkv-k lehetőségei és kockázatai (a kibővült Európai Unióban a csatlakozó országokban):

A csatlakozó országokban az építőiparra rendkívüli feladatok várnak 2003-ban:

• Az EU bővítésig már csak egy év van a gyorsított felkészülésre (a közbeszerzési törvény modernizálása az épített környezetről szóló törvény modernizálása, tanácsadók segítségével a közbeszerzési pályázatok kiírásának és azokon való részvétel fortélyainak elsajátítása);

• 2004 januárjától a csatlakozó országok beszerzési eljárásában már teljes egészében részt vesznek az EU tagországok, így a verseny élesebb lesz;

• Meg kell oldani az építőipari ágazatban a felhatalmazás, szabályozás, igazgatás és képzés problémáit;

• Létre kell hozni a mérnöki szolgáltatások piacát (tervezés, építés, projektek menedzselése);

• Új finanszírozási konstrukciókat kell kialakítani, mint például a magán és közszféra partnersége (PPP) a demográfiai hivatkozási számokkal kapcsolatban

Kisvállalatok Jó helyi hálózat, vevők tudatosságának növelése Nem elég a tudatossági szint

13

A minőség és szolgáltatás hangsúlyozása Nincs megfelelő teljesítmény profil

Specializálódás

A határhoz közeli vállalkozások kereskedelmi terjeszkedése

Verseny a határhoz közel eső külföldi vállalatokkal

Létesítmény szakértők Jó kapcsolatok külföldi építészekkel, építőiparral kapcsolatos cégekkel

Több külföldi vállalat a saját területén

Információ biztosítása tenderekről Kiegyensúlyozott foglalkoztatás

Ésszerű piacbővítés Az ár kényszerítő ereje

Optimális költség konstrukciók kialakítása

Létesítmények típusa és mérete szerinti specializálódás

7. KÉRDÉSEK Ahhoz, hogy meghatározhassuk egy vállalkozás esélyeit és kockázatait, és hogy helyes következtetést vonjunk le belőlük, számos kérdésre kell a lehető legpontosabb választ adnunk a következőkre vonatkozóan:

* saját vállalkozásunk elemzése és a versenykörnyezetben elfoglalt

helyzete, * a fejlesztési célok * a megfelelő stratégia és intézkedések.

Például a vállalkozásról vagy a verseny elemezéséről a következő kérdéseket lehet feltenni: * Milyen termékeket / szolgáltatásokat ajánlunk?

* Mit tudunk különösen jól csinálni?

* Milyen termékekkel milyen eredményeket érünk el?

* Milyen vásárlói csoportokkal foglalkozunk?

* Milyen vásárlói csoportokkal milyen eredményeket érünk el?

* Mi a piacunk?

* Miért korlátozzuk teljesítményünket erre a piacra?

* Milyen előnyei és hátrányai vannak elhelyezkedésünknek?

* Kik a legerősebb versenytársaink, tőkéjük és az eladás volumenét tekintve?

* Melyik versenytársunk a leginnovatívabb?

* Melyek legfontosabb erősségeink és gyengeségeink?

* Milyen tervezési és ellenőrzési eszközök állnak rendelkezésünkre?

* Milyen pontosságot értünk el az előkalkulációnkban az utókalkulációnkkal

összehasonlítva? A célok kialakításához például a következő kérdéseket tehetjük fel: * Melyek azok a leglényegesebb erősségeink, amelyeket különösen jól adhatunk el

vevőinknek, és amelyek egyértelműen megkülönböztetnek versenytársainktól?

14

* Miért választaná egy vevő a termékünket még akkor is, ha a távolság nagyobb?

* Milyen esélyeink vannak az exportszállításokkal az előző célcsoportnál?

* Milyen esélyeink vannak, ha új export célcsoportokat vagy szállítóláncokat akarunk

elérni?

* Milyen kiegészítő költségek jelentkeznek, ha a távolabbi vevőnek nyújtunk

szolgáltatást?

* Milyen célcsoportokat akarunk intenzívebben / különösen / kiemelten megközelíteni?

* Milyen termékeket vagy termékcsoportokat kell a továbbiakban támogatni /

beindítani?

* Milyen szolgáltatásokat erősítsünk?

* Milyen marketing tevékenységek befolyásolhatják nagymértékben eladásainkat? A megfelelő stratégiák és intézkedések meghatározásához például a következő kérdéseket tehetjük fel: * Mit kell tennünk ahhoz, hogy például a következő területeken elérjük céljainkat? - Vevőkapcsolatok

- Kínálati választék

- Szolgáltatások nyújtása

- Marketing és reklám

- Költségkonstrukció

- Tervezés és kontrolling

- Számítások

* Ki a felelős az intézkedések végrehajtásáért?

* Milyen határidőket kell figyelembe venni az egyes intézkedéseknél?

* Ki a felelős a meghatározott intézkedések összehangolásáért és ellenőrzéséért?

Partnercímek Wirtschaftskammer Österreich Wiedner Hauptstr. 63 A-1045 Vienna Tel ++43 (0)590 900 - 0 http: wko.at

Geschäftsstelle Bau Wirtschaftskammer Österreich Münzgasse 6 1030 Wien Tel.: (0043-1) 718 37 37 Fax: (0043-1) 718 37 37 - 22 Email: innung@bau.or.at Internet: http://www.bi.bau.or.at/main

Deutscher Industrie- und Handelskammertag InfoCenter Breite Strasse 29

15

10178 Berlin Hotline ++49 (0)30 20308-1619 Fax ++49 (0)30 20308–1616 E-Mail infocenter@berlin.dihk.de

Zentralverband des Deutschen Handwerks Mohrenstraße 20/21 10117 Berlin Tel.: ++49 (0)30 / 206 19 - 0 E-Mail (Allgemein): info@zdh.de

Zentralverband des Deutschen Baugewerbes e.V. Kronenstraße 55 – 58 10117 Berlin Tel. ++49 (0)30/ 203 14-0 Fax: ++49 (0)30/ 203 14-419 E-Mail: bau@zdb.de, www.zdb.de

FIEC Verband der Europäischen Bauwirtschaft Avenue Louise 66 B-1050 Bruxelles Tel +32 2 514 55 35 Fax: +32 2 511 02 76 info@fiec.org

UEAPME, European Association of Craft, Small and Medium-Sized Enterprises Rue Jacques de Lalaing 4 B-1040 Brussels Tel.: +32 2 230 75 99 Fax: +32 2 230 78 61 E-mail: ueapme@euronet.be

NORMAPME Rue Jacques de Lalaing 4 B-1040 Brussels Tel : ++32(0)2-282 05 30 Fax : ++32(0)2-282 05 35 E-mail : inof@normapme.com

European Committee for Standardisation CEN Management Centre 36, rue de Stassart B-1050 Brussels infodesk@cenorm.be Tel: + 32 2 550 08 11 Fax: + 32 2 550 08 19

16

EUROCHAMBRES Rue Archimède 5 B-1000 Brussels (Belgium) Tel: (+32-2) 282.08.50 Fax: (+32-2) 230.00.38 / 280 01 91 General e-Mail: eurochambres@eurochambres.be

Tartalom: Dr. Andreas Henkel Department of Economic Policy Austrian Federal Economic Chamber