VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE

8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu

szám: 02/211-10/2014

E L Ő T E R J E S Z T É S

a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése

2014. szeptember 25-i ülésére

Tárgy: Tájékoztató Veszprém megye agrárgazdasági helyzetéről 2014. Előadó: Dr. Radovics Tibor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei

Szervezetének elnöke

Az előterjesztés előkészítését koordinálta:

Dr. Imre László, megyei jegyző

Az előterjesztés előkészítésében részt vett szervezet, személy:

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezete Dr. Radovics Tibor megyei elnök

Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Főépítészi, Területfejlesztési, Területrendezési és Vagyongazdálkodási Iroda Fabacsovics Zoltán, megyei főépítész, irodavezető Arnold György, területfejlesztési referens

Az előterjesztést megtárgyalta:

Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság

2

Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése feladatainak ellátása részeként a 2013. december 19-i ülésén az 57/2013. (XII. 19.) MÖK határozatával megállapított 2014. évi munkatervében a szeptemberi ülésre tervezte a „Tájékoztató Veszprém megye agrárgazdasági helyzetéről” tárgyú napirend megtárgyalását.

Felkérésemre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezetének megyei elnöke, dr. Radovics Tibor megküldte a szervezet által készített tájékoztatót. Az előterjesztés mellékletét képező tájékoztató az agrárgazdálkodás minden területére kiterjedő gondosan összeállított tényszerű adatokkal alátámasztott dokumentáció.

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megújulása Az Országgyűlés a 2012. évi CXXVI. törvényben rendelkezett az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara létrehozásáról. A minden eddiginél szélesebb alapokon nyugvó új köztestület lefedi a teljes élelmiszer-előállítási láncot, azaz alanyi jogon tagja lett a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidékfejlesztés minden piaci szereplője az őstermelőktől a nagyvállalatokig, a termelőktől a kereskedőkig. 2013. február végétől az új köztestület Nemzeti Agrárgazdasági Kamara /NAK/ létrejöttére az ágazat valamennyi szereplője egy köztestület fennhatósága alá került. Valamennyi megyében az operatív ügyek kezelése, a szervezet adminisztratív jellegű kiszolgálása egységes központi irányítás és felügyelet mellett a megyei igazgatóság feladata.

Főbb szolgáltatások: - Egységes gazdatámogató falugazdász hálózatot és ügyfélszolgálat működtetése - Technikai közreműködői segítségnyújtás az uniós és egyéb támogatások igényléséhez - Heti piacfigyelés - Kamarai kártya a kedvezmények széles skálájával - Élelmiszeripari, vidékfejlesztési referensi hálózat működtetése - Ellátja a szakképzés, felnőttképzés keretében tv. által ráruházott feladatokat - Biztosítja a tagság részére a Kamara által szervezett szakmai konferenciákon való részvétel

lehetőségét - Külgazdasági piaci információkat szolgáltat - Agrometeorológiai, növényvédelmi előrejelzést biztosít - Jogsegélyszolgálatot működtet - Őstermelői igazolvány, származási bizonyítvány, földműves igazolás kiadását látja el - Föld adásvételhez kapcsolódó földbizottsági állásfoglalások kiadása - Választott bíróság működtetése, piaci szereplők minősítése

A tájékoztatóból megismerhetők Veszprém megye területét érintő agrárgazdasági tevékenységek:

- A mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások - Veszprém megye ökológiai, természeti adottságai

3

- Növénytermesztés alakulása - Állattenyésztés alakulása - Erdőgazdálkodás, vadászat, halászat - Élelmiszeripar - Beruházások - Ágazati jövedelmezőség - Vidékfejlesztés

A tájékoztatóban foglaltakból kiemelem, hogy Veszprém megye azon megyék közé tartozik, amelyek gazdaságában a mezőgazdasági ágazat nem kiemelt jelentőségű. A sokszínű természeti adottságaink és jelentős értékeink mégis jó lehetőségeket biztosítanak számunkra. Veszprém megye 433 000 ha földterületének mintegy háromnegyedén , 323 000 ha-on folytatnak mezőgazdasági tevékenységet. Veszprém megye termőterületi megoszlása:

- szántó terület aránya 42,8% - erdőterület aránya 41,7% - a gyep terület aránya 11,7% - egyéb (szőlő, gyümölcs, stb.) területek aránya 4,8%.

Minden évben a megye egyik legjelentősebb agráreseménye a pápai agrárexpo, és a hozzá szorosan kapcsolódó kísérő szakmai konferenciák. Az idei év fő témája a „Termelői együttműködés lehetőségei az értékesítésben”, melynek aktualitását a megyei kezdeményezéssel, Pápáról kiinduló integráció fejlesztésének igénye biztosította.

Tisztelt Közgyűlés! Kérem a „Tájékoztató Veszprém megye agrárgazdasági helyzetéről 2014.” szóló dokumentáció megtárgyalását és tudomásulvételét.

Veszprém, 2014. szeptember 12.

Lasztovicza Jenő

a megyei közgyűlés elnöke

Veszprém Megyei Szervezete

8200 Veszprém, Mártírok útja 11.

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezete

2014. szeptember

Tájékoztató Veszprém megye agrárgazdasági

helyzetéről

2014.

Veszprém Megyei Önkormányzat

Közgyűlése számára

Összeállította:

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezete

2

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 2

A mezőgazdaság szerepe a megye gazdaságában ...................................................................... 3 A mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások.................................................................. 3 Veszprém megye ökológiai, természeti adottságai .................................................................... 3

Ágazati erőforrások, termőföld .............................................................................................. 4 Földpiaci árak, bérleti díjak alakulása .................................................................................... 5

Növénytermesztés alakulása ...................................................................................................... 5 Fontosabb szántóföldi növények betakarított terület nagysága 2010-2014 (ha) .................... 6 Fontosabb szántóföldi növények termésátlag adatai 2010-2014 (kg/ha) ............................... 6 Szőlőtermesztés, borászat ....................................................................................................... 7 Gyümölcstermesztés, zöldségtermesztés................................................................................ 7

Állattenyésztés alakulása ............................................................................................................ 8 Megyei állatlétszám alakulása ................................................................................................ 8

Vágóállat és állati termék előállítás volumene Veszprém megyében .................................. 10 Erdőgazdálkodás, vadászat, halászat ........................................................................................ 10

Erdőgazdálkodás .................................................................................................................. 10 Vadgazdálkodás ................................................................................................................... 10

Halgazdálkodás .................................................................................................................... 11 Élelmiszeripar ........................................................................................................................... 12

Beruházások ............................................................................................................................. 13 Ágazati jövedelmezőség ........................................................................................................... 13 Vidékfejlesztés ......................................................................................................................... 14

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az ágazat szolgálatában ...................................................... 15 A kamara megalakulása, szervezeti struktúrája ................................................................... 15

Főbb szolgáltatások .............................................................................................................. 15

Fontosabb események, rendezvények .................................................................................. 16

Függelék (grafikonok, táblázatok) ........................................................................................... 17 Forrásmegjelölés ...................................................................................................................... 24

3

A mezőgazdaság szerepe a megye gazdaságában

Veszprém megye azon megyék közé tartozik, amelyek gazdaságában a mezőgazdasági ágazat

nem kiemelt jelentőségű. Nem tartozunk ugyan a hagyományos értelemben vett nagy agrár-

térségek sorába azonban sokszínű természeti adottságaink és jelentős értékeink mégis jó

lehetőségeket biztosítanak számunkra.

A bruttó hozzáadott érték mindössze 6-7%-át adja a mezőgazdaság. Az élelmiszeriparral és a

hozzá kapcsolódó beszállító, kiszolgáló, kereskedő, szolgáltató, valamint a nem piaci

kategóriájú házi kerti, hobbi tevékenységgel együtt jelentősége jóval nagyobb, becslések

szerint 15-20%-os nagyságrendet is elérhet.

A megyei lakosságnak a termelőkön és a családtagjaikon keresztül több mint fele kapcsolódik

valamilyen módon az agráriumhoz.

A mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások

Veszprém megyében 2014. március 31-én az egy évvel korábbinál 1%-kal több, 57 002

gazdasági szervezetet tartottak nyilván. A vállalkozások közel 20%-a tevékenykedett a

mezőgazdaságban, ahol szinte teljesen az önálló vállalkozói forma dominál.

2014. I. negyedévében a gazdálkodási formák mezőgazdaságban történő megoszlását tekintve

az alábbi viszonyok voltak jellemzőek:

Gazdasági ág Összesen

Ebből

korlátolt

felelősségű

társaság

részvénytársas-

ág

betéti

társaság szövetkezet

egyéni

vállalkozó

Mezőgazdaság,

erdőgazdálkodás,

halászat 11 045 294 8 82 20 754 Forrás: KSH Fókuszban a megyék – 2014. I. negyedév

Ezen felül 8 nonprofit szervezetet tartottak nyilván Veszprém megyében.

További fontos mutatószámok:

- megyei őstermelők száma, amely 10 212 fő

- a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma /élelmiszeripar nélkül/ 5.800 fő

- valamint a regisztrált családi gazdaságok száma 657.

Veszprém megye ökológiai, természeti adottságai

Veszprém megye a Dunántúl középső részén helyezkedik el, hazánk közepes nagyságú

megyéihez tartozik.

Az ország egyik legfejlettebb térségéhez tartozó Közép-Dunántúli régió része a Balaton

északi partja és a Kisalföld között terül el, középső részét a Bakony uralja. A Kisalföld déli

4

nyúlványa a Marcal-medencével együtt a kukorica, kalászosok, sertéstenyésztés, a Bakonyban

az erdőgazdálkodás, faipar, Balaton-felvidék pedig több mint ezer éves szőlőkultúrájáról

ismert. Az ország hét borrégiója 22 történelmi borvidéket foglal magába, ebből négy

Veszprém megyében van.

A megye klimatikus viszonyai a viszonylag kis területi kiterjedés ellenére is meglehetősen

differenciált képet mutatnak. A csapadék területi eloszlása szintén különbözőséget mutat, a

legmagasabb éves csapadékösszeggel a Bakony magasabb régiói rendelkeznek, ahol 750-800

mm az éves csapadékmennyiség, a megye csapadékban legszegényebb területei keleten

helyezkednek el.

Veszprém megye területének felszíne erősen tagolt, jó minőségű, termékeny talajok jobbára

csak mozaikosan fordulnak elő, kis kiterjedésben. A mezőgazdasági művelést erősen

nehezítik a kedvezőtlen talajviszonyok, különösen a köves, kavicsos feltalaj és a sekély

termőréteg. Kedvezőbbek a Pápa környéki, valamint a Mezőfölddel határos területek

talajviszonyai.

Ezen adottságok elsősorban az erdőgazdálkodásnak és a szőlőtermesztésnek kedveznek. A

hektáronkénti aranykorona értékek elmaradnak az országos átlagtól.

Veszprém megye rendkívül változatos természeti adottságokkal rendelkezik, ami a területen

megfigyelhető magas biodiverzitásban is megnyilvánul.

A megye teljes területe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékessége alá

tartozik. A megye területének megközelítőleg 15%-át teszik ki az országos jelentőségű védett

természeti területek, illetve számos védett lápterülettel rendelkezünk.

Ágazati erőforrások, termőföld

Veszprém megyében 2013. május 31-i KSH adatok alapján a megye 433 000 ha

földterületének mintegy ¾-én, 323 000 ha-on folytatnak mezőgazdasági tevékenységet. A

mezőgazdasági területek arányára jellemző csökkenés 2010-ben megállt, azóta évről évre

közel azonos a mezőgazdasági művelés alatt álló területek nagysága, folyamatos csökkenés

csak a gyümölcsösök esetében tapasztalható.

Szántó, erdő és gyep művelésű ágú területek %-os aránya a termőterülethez viszonyítva

Forrás: KSH Megyék, régiók statisztikai zsebkönyve 2013

5

Az adatokat összehasonlítva látható, hogy Veszprém megyében az erdők aránya a megye

termőterületéhez viszonyítva 41,7%-al Nógrád és Zala megyét követően a harmadik

legmagasabb az országban. A szántóterület tekintetében pedig a harmadik legkisebb területtel

rendelkezünk.

Az előző három év átlagát figyelembe véve a gyepterületek nagysága 37 803 ha-ral közel

állandónak mondható, amely többek között abból is adódhat, hogy a megye gyepterületének

jelentős része fekszik Natura 2000 területen. Ezen területek kialakításának célja az, hogy

elősegítse a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények kedvező

természetvédelmi helyzetének fenntartását, illetve a területek kijelölésének alapjául szolgáló

természeti állapot megőrzését, valamint a fenntartható gazdálkodás feltételeinek biztosítását.

Földpiaci árak, bérleti díjak alakulása

A különböző művelési ágba tartozó termőföldek árában jelentős különbség figyelhető meg.

Legdrágább a szőlő és a gyümölcsös, míg a legolcsóbb a gyepterület. Ez elsősorban a magas

telepítési költségekkel és a területen elérhető viszonylag magas termelési értékkel

magyarázható.

A termőföld árak az elmúlt 15 év folyamatos növekedését követően, 2014-ben is emelkedést

mutattak az elmúlt évhez képest. Veszprém megye a szántóföld átlagos 16 aranykorona

értékkel középmezőnyhöz tartozik. A forgalomba kerülő termőföldek művelési ágak közötti

megoszlására jellemző, hogy a szántóföldek és a gyep művelési ágban volt jelentősebb

forgalom. A forgalmi értékek rendkívül differenciáltak, szántó esetében a jellemző ár

550.000-1.000.000Ft/ha.

Növénytermesztés alakulása

A szántóföldi vetésszerkezetet a gabonafélék túlsúlya jellemzi. A kenyérgabona és az állati

takarmányszükséglet biztosítása továbbra is meghatározó a megye vetésszerkezetének

kialakításában. Az egyéb növénykultúrák vetésének arányát elsősorban jövedelmezőségük

befolyásolja, ennek köszönhetően az ipari növények közül az őszi káposztarepce és a

napraforgó a két legnagyobb arányban termesztett ipari növény. Termesztési biztonságuk és

megtérülésük is jónak mondható, és az egyre nagyobb termelési tapasztalatnak köszönhetően

termesztésükre biztonságos technológiák kerültek kidolgozásra.

Az idei év időjárása a megyében nagy arányban termesztett kalászos gabonák fejlődése

szempontjából kedvezően alakult. Mind az enyhe tél mind a tavasz elejétől érkezett

nagymennyiségű csapadék segítette az őszi kalászosok bokrosodását és szárba indulását. A

meleg, csapadékos időjárás viszont a betegségeknek is kedvezett, mindenhol intenzív

növényvédelmi munkákat téve szükségessé. Akik nem reagáltak időben és kezdték meg a

betegségek elleni védekezést, súlyos veszteségeket könyvelhettek el, elsősorban az őszi

búzában. A betakarítás második felében kialakult időjárás, a szinte mindennapos eső

következtében jelentős minőségromlás és mennyiségi veszteség alakult ki.

A másik nagyarányban termesztett növényünk a kukorica. Az optimális időben elvégzett

vetést követően a megfelelő csapadékellátás mellett egyenletes volt a növekedése. Az időjárás

a kukorica szempontjából kedvezően alakult, az új termés kiemelkedőnek ígérkezik, és

jelenleg semmi olyan tényező nem látszik, ami ezt a trendet érdemben megváltoztatná. A

probléma a várható értékesítési árakban mutatkozik meg, amelyek mélyrepülésbe kezdetek.

6

Az ipari növényeink aratás utáni helyzetképe is kedvezően alakult. Bár a tavalyinál

alacsonyabb ár realizálható.

A szálas és lédús takarmányok közül továbbra is a silókukorica bír a legnagyobb

jelentőséggel, ezen kultúra tekintetében is ígéretesnek mutatkozik az állomány.

Fontosabb szántóföldi növények betakarított terület nagysága 2010-2014 (ha)

Fontosabb szántóföldi növények termésátlag adatai 2010-2014 (kg/ha)

Növényfaj

2010. év

termésátlag

2011. év

termésátlag

2012. év

termésátlag

2013. év

termésátlag

2014. év

termésátlag

Búza 3 420 3 600 3 200 4 200 4200

Kukorica 5 130 6 020 4 070 4 440 6500

Őszi árpa 3 370 4 010 3 100 3 960 4100

Tavaszi árpa 3 010 2 870 3 000 2 520 3900

Rozs 1 960 2 460 2 780 3 620 3800

Zab 1 980 2 110 2 370 2 540 3200

Triticale 2 740 2 630 2 940 3 470 4220

Burgonya 14 560 20 760 14 690 19 570 23000

Borsó 1 630 1 860 1 180 1 780 2000

Szójabab 1 530 1 770 1 140 1 140 1500

Napraforgómag 1 820 2 200 1 970 2 010 2730

Repcemag 1 850 1 750 1 950 2 230 3100

Cukorrépa 22 000 48 120 59 560 41 550 50000

Silókukorica 19 870 23 110 19 010 19 620 21500

Csalamádé 19 290 19 120 16 010 12 140 -

Lucernaszéna 4 370 2 900 3 060 4 520 4100

Vöröshere-széna 2 790 1 490 1 630 7 50 - Forrás: KSH Veszprém megye statisztikai évkönyve 2013*2014. év NAK adatok illetve termésbecslés alapján

7

Szőlőtermesztés, borászat

Megyénkben szőlőtermesztésnek a Balaton-felvidéken vannak régi hagyományai. A balatoni

borokat a badacsonyi, a Balatonfüred-csopaki és a Balaton-felvidéki borvidék képviseli, de itt

található hazánk legkisebb területű történelmi borvidéke, a híres nagy-somlói is. A

szőlőterület nagysága közel azonos szinten mozog 5 644 ha.

A Balaton-felvidék szőlőterületei az elmúlt huszonöt évben lényegesen csökkentek,

elöregedtek. Az elmúlt néhány évben a borászat lényeges fejlődésével párhuzamosan új,

korszerű ültetvények létrehozására került sor 2013. évben a gazdálkodók újratelepítési

szándéka 450-460 ha körül alakult, melyből a tényleges megvalósulási arány azonban csak 75

% volt.

Különösen összetett az idei év a szőlőtermesztés szempontjából is. A kedvezőtlen folyamatok

már tavasszal elkezdődtek, de a mostani fülledt, esős napok a bor alapanyagát tovább

csökkentették. A terméskilátásokat latolgatva összességében nem várható olyan mennyiség,

mint az elmúlt évben. Már a virágzási szakasz sem volt ideálisnak mondható a

nagymennyiségű csapadék - ami nem párosult megfelelő hő összeggel - elősegítette a talaj

mélyebb rétegeiben lévő tápanyagok feltáródását, ami nagyfokú vegetációt indított el, ami a

gombabetegségek melegágya lett.

A szüret a korai fajtákkal már elkezdődött, terméskiesés, és kényszerszüretek várhatók, az

árak viszont nem fogják meghaladni a tavalyikat.

A borászat a megyében is az ország kiemelt szőlős- boros régióihoz hasonlóan nagyot

fejlődött. Korszerű technológiával, tárolóterekkel, vendéglátásra alkalmas objektumokkal.

Számos családi borászat nyert országos ismertséget, itt található az ország piacvezető,

legnagyobb borászati vállalkozásának legjelentősebb üzeme, amely nagyszámú szőlőtermelő

számára jelent biztos piacot.

A fejlesztések további folytatására van szükség a piaci összefogás, a marketing a még

erőteljesebb helyi értékesítési lehetőségek kihasználása valamint a borturisztika területén.

Gyümölcstermesztés, zöldségtermesztés

A gyümölcstermesztés megyénkben csekély, - mindössze 800 ha- területen folyik, meglévő

ültetvényeink közel 30%-a meggy, ¼ része almás (túlnyomórészt téli alma) a többi csökkenő

sorrendben: szilva, dió, kajszi, cseresznye, körte, őszibarack. A többi gyümölcsfaj kevés

kivételtől eltekintve a házi kerti termesztésre korlátozódik, kiemelendő azonban a Balaton-

felvidéken őshonos, szórványosan előforduló mandula.

A gyümölcstermesztés szempontjából az idei év elég változatos volt a termésátlagok 25-35

t/ha körül várhatóak. Az almatermesztők helyzetét tovább nehezítheti az orosz embargó.

A körtetermés a tavalyinak nagyjából a fele lesz a megyében.

A szilva esetében a termésátlagok a bőséges csapadéknak köszönhetően jók, 10-25 t/ha

közöttiek. A meggy árak az idei évben a tavalyinak 30-50%-ára estek vissza. Ennek oka

elsősorban az, hogy a tavalyi viszonylag magas áron felvásárolt készletek nem jól

értékesíthetők, a fogyasztás visszaesett. A lé árak a tavalyi 100-ról 40 Ft-ra estek vissza, a

cigánymeggy ára 130-ról 75 Ft-ra. A termésátlagok 5 t/ha körüliek, annak köszönhetően, hogy

évek óta nem sikerül visszaszorítani a cserebogár fertőzöttség okozta terméscsökkenést.

8

A kajszi ültetvények nagyjából a tavalyi 13-20 t/ha körüli termésátlagot hozták az idén is,

azonban az árak kissé elmaradtak a tavalyitól. A mandulatermés közepesnek ígérkezik, 1-2

t/ha közötti, 1800-2500 Ft/kg értékesítési árral. A megye dióültetvényeinek nagy része még

nem termő, jelentősebb termésmennyiségre nem számíthatunk.

A zöldségtermesztés jelentősége Veszprém megyében elenyésző, hiszen ez a földrajzi

adottságok miatt az alföldi megyékre koncentrálódik. 2014-ben a szórvány és házi kerti

területeken kívül mindösszesen 79 ha-on termesztettek zöldségféléket megyénkben. A

burgonya /évente kb. 500 ha/ és a káposzta termesztése jellemzően Zirc környékére

összpontosul.

Állattenyésztés alakulása

Megyei állatlétszám alakulása

Az országos tendenciával egyezően a főbb állatfajok állománya a megyében is jelentősen

csökkent az elmúlt két évtizedben.

A megye állattenyésztésére jellemző, hogy a tej-, tojás-, baromfi- és sertéshús termelésből a

az országos átlagot meghaladó arányban veszi ki a részét. Az állattenyésztés

takarmányszükségletének biztosításához elengedhetetlenül szükséges energia- és tömeg-

takarmányok olcsón, jó minőségben álljanak rendelkezésre. Az évek óta nyíló agrárolló az

elmúlt hónapokban fokozatosan zárul, a növényi termékek árai folyamatosan csökkentek, míg

az állati termékek árai, még ha ennél lényegesen lassabb ütemben is, de növekedni tudtak.

Ez a trend mindenképpen szerencsés az állattenyésztők számára, de az agrárium egyensúlya

szempontjából is.

Az élőállat és állati termékek árainak folyamatos növekedése biztatás lehet az állattenyésztők

számára, hogy új beruházásokkal fejlesszék gazdálkodásukat, tekintettel arra, hogy az új

támogatási rendszerben az állattenyésztés prioritást élvez.

Az állatállomány csökkenése, a közelmúltban is folytatódott, azonban adatok szerint sikerült

megállítani a szarvasmarha-állomány csökkenését. Az állattenyésztők számára további

kedvező fordulatot hozhat a következő, 2014-2020 közötti agrárpolitika új zöld komponense,

amely előírja a szántóföldi növények diverzifikációját, az állandó gyepek fenntartását és

ökológiai célterületek kijelölését.

Adottságainkat figyelembe véve sajnos nem lehetünk elégedettek a juh és sertésállomány

nagyságrendjével.

Megnevezés 2010. dec. 01. 2011. dec.01. 2012. dec.01. 2013. dec. 01. 2014. június

Szarvasmarha 31 35 37 40 39

Ebből: tehén 15 17 17 18 16

Sertés 118 97 102 81 77

Ebből:

anyakoca 7 7 7 7 5

Juh 51 48 37 52 60

Kecske 3 3 5 3 3

Tyúkféle 989 882 978 1047 1 131 Forrás: KSH Veszprém megye statisztikai évkönyve 2013

9

A 2013. december 1-jei állatszámlálás adatai alapján a szarvasmarha állomány létszáma az

előző évhez képest háromezer, a tehén állomány pedig ezer egyeddel nőtt. Ezzel szemben a

sertés állomány létszáma évről évre folyamatosan csökken, az állattartók 2013. év végén 81

ezer sertést tartottak 20 ezerrel kevesebbet, mint 2012-ben. Az anyakoca létszám a 7 ezer

darabos állandó szinten stagnál.

2013-ban a juhok száma 15 ezerrel növekedett az előző évhez képest, a 2014. júniusi adatok

alapján ez a tendencia tovább fokozódik.

A tyúkfélék állománya évek óta emelkedést mutat, 2013-ban már átlépte az egymilliós

darabszámot, jelenlegi 1 131 000 db.

Forrás: KSH Veszprém megye statisztikai évkönyve 2013

Forrás: KSH Megyék, régiók statisztikai zsebkönyve 2013

10

Vágóállat és állati termék előállítás volumene Veszprém megyében

Az elmúlt években a vágóállatok árának és ezen keresztül mennyiségének alakulását az

állattartási előírások szigorodása, az olcsó import, az exportkereslet bővülése, a támogatások,

valamint a takarmányárak változása befolyásolták. A főbb állatfajokat figyelembe véve

Veszprém megyében 2013-ban 52 ezer tonna vágóállatot termeltek a gazdálkodók, 7,3 ezer

tonnával többet, mint 2000-ben. A vágóállatok kilenctizede vágósertés és vágóbaromfi. Míg a

vágósertés termelése 2000 óta nem változott, addig a vágóbaromfié 2,4-szeresére növekedett.

Erdőgazdálkodás, vadászat, halászat

Erdőgazdálkodás

Veszprém megye erdőterülete 154.138 ha, az erdőterület 95 %-a közel 2.263 erdőgazdálkodó

kezelésében áll. Az állami tulajdonú erdők döntő részén erdőgazdasági részvénytársaságok

gazdálkodnak (Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt., VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt.,

Budapesti Erdőgazdaság Zrt.) E nagy erdőgazdaságok az alaptevékenység mellett magas

színvonalú közjóléti-oktatási, környezetvédelmi és vadgazdálkodási tevékenységet folytatnak.

Számottevő állami területet kezel a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, kevesebbet a

Vízügyi és egyéb állami szervek.

A közösségi tulajdonú erdőterület mindössze 670 ha (0,43 %).

Az erdők 34%-a van magántulajdonban (52.331 ha). Korábban megbízási szerződéssel, ma

már főként haszonbérleti szerződéssel, vagy tulajdonosi jogon gazdálkodnak. Csökkenő

tendenciát mutatva, de számottevő mértékben erdőbirtokossági formában is történik

erdőkezelés, az erdőgazdálkodó nélküli erdők területaránya mindössze 5 %-os.

Az erdőállományok zöme, mintegy 76,6 %-a őshonos, elsősorban kemény lomb fafajokból

áll. A legnagyobb értéket biológiailag és a gazdálkodás szempontjából a 16,7 %-os

területfoglalással a bükkös és elegyes bükkös állományok képviselik. Az elegyes és

elegyetlen cseresek 31,1 %, a kocsányos-kocsánytalan tölgyesek 10,7 % a táj meghatározó

elemei. Döntően a Keleti-Bakony és a Balaton-felvidék ad otthont a 4,5 % térfoglalású

molyhos tölgy főfafajú, elsősorban talajvédelmi szerepű állományoknak. Az egyéb kemény

lomb fafajok a terület 10,3 %-án, a lágy lombok a 3,3 %-án alkotnak állományokat. A

nagyrészt idegenhonos fenyők 8,9 %, az akác 10,3 % és a nemes nyárasok 0,9 % az országos

arányokhoz képest nem jelentősek.

A fenti területen 29,2 millió m3 élőfakészlet található.

A faállománnyal borított terület 40 %-a gazdasági erdő, a többi védelmi és közjóléti feladatot

lát el.

A védett ill. a Natura 2000 területeken az erdőgazdálkodás korlátozott. A különleges

rendeltetések miatti elvárásoknak az erdőgazdálkodók igyekeznek megfelelni.

Vadgazdálkodás

Veszprém az ország harmadik leginkább erdősült megyéje, ennek következtében a

vadgazdálkodás kiemelt jelentőséggel bír. A nagyvadállományunk országos viszonylatban is

számottevő.

Az alábbi összefoglaló táblázat tartalmazza a nagyvadteríték alakulása az utóbbi három

évben:

11

Vadfaj 2011/2012 év 2012/2013 év 2013/2014 év

Gímszarvas 5105 5063 5489 (3.)

Dámszarvas 513 628 582 (7.)

Őz 4712 4917 4597 (12.)

Muflon 522 518 403 (3.)

Vaddisznó 10502 12553 9546 (4.) Forrás: Országos Vadgazdálkodási adattár

*A zárójelben lévő számok Veszprém megye helyét jelölik az összes megye között.

A főbb apróvadfajok terítékének alakulása az utóbbi három évben:

Vadfaj 2011/2012 év 2012/2013 év 2013/2014 év

Mezei nyúl 555 454 425

Fácán 5973 6669 7378 Forrás: Országos Vadgazdálkodási adattár

Az elmúlt években az alábbi főbb problémák okoztak feszültséget az ágazatban:

- folyamatosan emelkedő mezőgazdasági vadkárok,

- gépjármű-vad ütközések számának növekedése,

- a vaddisznó robbanásszerű terjeszkedése és belterületi megjelenése, továbbá az apróvadas

területeken való tömeges elszaporodása.

A Vidékfejlesztési Minisztérium 2013 folyamán az Országos Vadgazdálkodási Adattárat bízta

meg állománycsökkentési javaslatok kidolgozásával. Az újabb állománycsökkentési

beavatkozások célja, hogy a nagyvadállományok további növekedése megálljon, a létszámuk,

ezáltal a környezetre gyakorolt hatásuk és az ebből eredő kockázatok is jelentősen

csökkenjenek. A lelövési tervszámok megemelése önmagában azonban nem elegendő a

hatékony szabályozás érdekében valamennyi nagyvad esetében a nőivar és a szaporulat

szabályozásának szemléletét, az esetenként indokolatlan védelmét szükséges megváltoztatni,

illetve a több lelövésből származó vadászati és vadhús értékesítési lehetőséget kihasználni.

Halgazdálkodás

A 2013. őszén hatályba lépett új halgazdálkodási törvény és ez év elején hatályba lépett

végrehajtási rendelete több változást is hozott a megye horgászati-halászati életébe.

Mint az országos viszonylatban is nagy kiterjedésű vízfelülettel rendelkező egyik megyében,

nálunk is korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a halállomány védelme, megújulásának

biztosítása a törvény konkrét rendelkezései által. A horgászok számára igen fontos kitétele a

jogszabálynak, hogy a vizek elsősorban horgászattal hasznosítandók, azaz a horgászat, a

horgászturizmus fejlesztése előnyt élvez más haszonvételi formákkal – például a halászattal –

szemben. A Balatonon történő halászat már mintegy fél éve felfüggesztésre került. Az új

törvény értelmében Magyarország – és így Veszprém megye - halgazdálkodási vízterületeinek

halállománya állami tulajdon.

Fontos, hogy – elődjétől eltérően – az új törvény hatálya a halastavakon és hasonló céllal

működtetett rendszereken kívül minden olyan vízre kiterjed, amely jellegének

megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek

biztosítására („halgazdálkodási vízterületek”), és ezektől elkülönítve definiálja az ún.

„nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet”. Ez teszi egyértelművé, hogy a kisebb tavak és

vízfolyások esetében is e törvény a mérvadó, illetve azt is, hogy az állami horgászjegy

12

megléte a halastavak kivételével minden vízen törvényi elvárás, a fenn említett jogszabályok

elvárásai a megye minden ilyen vízére vonatkoznak.

További változás a turista állami jegy elektronikus formában történő kiváltásának lehetősége,

mely egyre nagyobb jelentőséggel bír megyénkben, elsősorban a Balatonnak köszönhetően.

Veszprém megyében több mint harminc - a megyei Kormányhivatal illetékes szakigazgatási

szervével szerződött – bizományosnál váltható állami horgászjegy.

Élelmiszeripar

A húsipar ágazati pozíciójára erőteljesen hatott a sertésállomány létszámának EU csatlakozás

utáni drasztikus visszaesése, bár a kedvezőtlen folyamatok már korábban elindultak. Az

alapanyag-termelésben tapasztalható hiányt a feldolgozóipar importtal pótolta, ami különösen

2009-től kedvezőtlenné vált árfolyam miatt hozzájárult a költségek további növekedéséhez.

Megyénkben a Pápai Hús 1913 Kft 2013-as évben megközelítőleg 149.000 darab sertést

vágott le és dolgozott fel. A kihasználatlan kapacitások miatt azonban ágazati szinten gyenge

a hatékonyság. Emellett komoly problémát jelent a szakágazatban, hogy egyes üzemek

technológiai megújítása elmaradt, ami csökkenti a tevékenység hatékonyságát és

gazdaságosságát. Ezért is kiemelten fontos, hogy a megyénkben működő nagy múlttal bíró

Pápai Hús 1913 Kft. továbbra is működhessen, ezzel tovább emelve Veszprém megye

hírnevét mind a belföldi, mind pedig a külföldi élelmiszeripari piacokon.

A továbbműködés biztosítására érdekében nagyfokú segítséget jelentett a 2013-as évben

Nemzeti Támogatások keretében átvállalt mintegy 400 millió forintos élőállat beszállítók felé

fennálló kötelezettség kifizetése.

Valamint a 2014-es év második felében a MFB-tól kapott 3,7 milliárd forintos hitel

felhasználásával csődegyezség keretében realizálódott további cégek kintlévőségének

teljesítése.

A baromfiágazat az elmúlt hét évben (2007-2013) a jellemzően magyar tulajdonosi

viszonyok fenntartása mellett képes volt termelési színvonalát megtartani, sőt növelni. Ehhez

nagyban hozzájárult az alapanyag termelés és a feldolgozás között létrejött szoros integrációs

kapcsolat. Megyénk egyik kiemelkedő baromfitenyésztő és feldolgozó vállalkozása a Gallus

Kft., a cég az 1960-as évektől van jelen megyénkben és a környező megyékben jelenleg 22

telephellyel. Az ágazatra egyre fokozódó nyomás nehezedik mind állategészségügyi,

állatjóléti mind pedig környezetvédelmi oldalról úgy, hogy ezen költségtöbbletek

ellensúlyozása csak részben van lehetőség.

A tejfeldolgozó-ipart megyei szinten két nagyvállalt képviseli a veszprémi telephellyel

rendelkező Pannon Tej Zrt. valamint a Gic településen működő Gic Tej és Tejtermék Kft. Az

ipar zsugorodását jelzi, hogy az élelmiszeripar teljes árbevételéből részesedése mind kisebb.

A 2012-es országos szakágazati árbevétel nominál értéke mindössze 6 százalékkal haladja

meg a 2001. évit (forrás: KSH). A tejtermék-külkereskedelem súlyos problémája a

feldolgozottság, illetve a hozzáadott érték kérdése mivel a kivitel nagy része nyers, illetve

fölözött tej. A behozatal zömében magas hozzáadott érték tartalmú tejtermék, főként sajtok.

Néhány tejtermék esetében az import rendkívül magas piaci részesedést szerzett például a

sajtok fele, a fogyasztói tej negyede külföldről származik.

13

Az elmúlt időszakban a hazai élelmiszerek piacán már megfigyelhető, hogy a vásárlók

számára az ár mellett a minőség is fontos tényezővé vált. A fogyasztók egyre tudatosabban

választanak, és érték számukra az élelmiszer-biztonság és a termék magyar eredete is.

A malomipari cégek száma drasztikusan csökkent, jelenleg mindössze egy telephellyel

rendelkező cég működik a megyében. A kamarának 68 tagja van malom és sütőipari

osztályban, ebből néhány nagyobb sütőipari cég valamint a kisebb pékségek, egyéni

vállalkozók teszik színessé a palettát.

Fontos megemlíteni az évről évre növekvő számú kézműves termékeket előállító

kistermelőket, manufaktúrákat, melyek tevékenységére fontos és pozitív hatással vannak az

egyre több helyen működő termelői piacok.

Az előttünk álló 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban a Magyarországra érkező

támogatásokból jóval nagyobb arányban részesülhet majd az élelmiszeripar. Az előző

támogatási ciklusban kiosztott összeg akár három- négyszerese is realizálható lesz. A megye

ágazati szereplőinek feladata, hogy a megnyíló lehetőségekkel mind nagyobb volumenben

tudjanak élni. Ennek elősegítése érdekében a Kamara részletes felmérést végez az élelmiszer

feldolgozók körében és a szerzett tapasztalatokat felhasználásával ajánlásokat fogalmaz meg a

döntéshozók részére.

Beruházások

A megye mezőgazdaságában közel 32 milliárd Ft fejlesztés valósult meg 2010-13-as években.

A 2013-as teljesítményérték 8 453 millió forint volt, amely a főbb gazdasági ágakhoz

viszonyítva 7,6%-os részarányt jelent. Az előző évhez képest pedig elmondható, hogy 5,7%-al

többet fordítottak fejlesztésekre az ágazatban.

A mezőgazdasági beruházások évenkénti volumenét az alábbi adatok jellemzik.

2010. év 2011. év 2012. év 2013. év

5,3 Mrd Ft 6,6912 Mrd Ft 7,98 Mrd Ft 8,435 Mrd Ft

Ágazati jövedelmezőség

A mezőgazdasági ágazat jövedelemtermelése ezer tényezőtől függ és nagymértékben

időjárásfüggő. Általánosan megállapítható, hogy az állattenyésztés jövedelmezősége

évtizedek óta alacsonyabb, mint a növénytermesztésé, /a közelmúltban már tapasztalható

kismértékű elmozdulás ezen a téren/.

Az uniós csatlakozást követően a terményárak növekedésével valamint, a normatív földalapú

támogatások bevezetésével az ágazat a jövedelmezősége javult. Kormányzati szándék, hogy a

foglalkoztatás növelése érdekében a tisztán növénytermesztési profilú gazdaságok esetében az

1200 ha feletti támogatási rész 2015. évtől megvonásra kerül, forrást teremtve ezáltal a

munkaigényes ágazatok fejlesztésének. Ennek kompenzálására kiemeltebb lehetőséghez

jutnak majd állattenyésztési illetve kertészeti ágazatok. A fenti intézkedés bevezetése

megyénkben 17 gazdasági szervezetet érint differenciált mértében.

14

Vidékfejlesztés

A vidékfejlesztés alapvető kihívása a vidéki népesség helyben tartása, vonzó élettér és

munkakörülmények létrehozása, a helyi erőforrások hasznosításával. A vidékfejlesztés fontos

célja a lakosság arra ösztönözése, hogy a mezőgazdaságból származó jövedelemforrásokon túl

alternatív megélhetési és foglalkoztatási lehetőségeket találjon.

A korábbi uniós költségvetési ciklus vidékfejlesztési forrásaiból a megyei gazdálkodók,

vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek 12.600 támogatási kérelem keretében

57,7 milliárd Ft forráshoz jutottak. Kiemelkedően fontos beruházások valósultak meg az

állattartó telepek korszerűsítése jogcím keretében, valamint technológiai fejlesztések terén.

Továbbá jelentős anyagi forráshoz jutott az agrár-környezetgazdálkodás is. A konkrét

részleteket, jogcímeket a mellékletben található táblázat részletesen tartalmazza.

A táblázatból kiemeljük még az I. tengelyes Fiatal gazdák induló támogatása jogcímet, amely

a következő programozási időszakban külön alprogramként jelenik majd meg.

Az új költségvetési ciklus vidékfejlesztési programjában a munkahely-teremtés prioritást

élvez, így a munka-igényes ágazatok mint például a kertészet, állattenyésztés, élelmiszer-

feldolgozás valamint az öntözés kap zöld utat.

A NAK Veszprém megyei szervezete is fontos szerepet vállal a rövid ellátási lánc

szervezésében, annak elősegítése érdekében, hogy a termelő és terméke minél közelebb

jusson a fogyasztókhoz. A Kamara elkészítette a Veszprém megyében működő termelői

piacok adatbázisát, amely fontos információkat nyújt az értékesíteni szándékozó őstermelők,

gazdálkodók részére. Lásd: melléklet.

2014. első félévében a kamara Veszprém megyei szervezetének szakmai koordinálásával

kialakításra került a megyeszékhelyen kialakított vásárcsarnokbeli termelői piac, ezen

keresztül támogatva a helyi és környékbeli gazdák értékesítési tevékenységét, valamint

hozzájárulva a városlakók megbízható forrásból származó, friss termékekkel való ellátásához.

A családi gazdaságok működésének fontosságára kívánja felhívni a figyelmet a Nemzeti

Agrárgazdasági Kamra 2014. második félévében kiadásra kerülő országos lefedettségű

katalógusa. A családi gazdaságokról szóló kiadvány összeállítása során több száz Veszprém

megyében működő családi gazdálkodóval történt meg a kapcsolatfelvétel

Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém megyei

szervezetével együttműködve célul tűzte ki, hogy az egyesület tevékenységi területéhez

tartozó 60 településen kialakítja „A Vidék Minősége” védjegyrendszert, a vidéki termékek és

szolgáltatások ismertségének, elismertségének erősítése, a piaci kereslet növelése érdekében.

A NAK falugazdászai segítségével a 2014 tavaszán mérte fel az idei évre vonatkozó, illetve a

hosszabb távú, felszíni vizeket érintő mezőgazdasági öntözővíz-igényeket. Az önkéntes

felmérés adatai alapján Veszprém megyében több mint 100 gazdálkodó öntözési igényét

regisztrálták a felmérésben. Azokon a területeken, ahol jelenleg nem áll rendelkezésre felszíni

vízkivételi lehetőség, több mint 3,5 millió m3 mennyiségű öntözővizet igényelnek a gazdák.

Az igények jövőbeli kielégítéséhez jelentős állami és gazdaságon belüli beruházásokra

továbbá az engedélyeztetési eljárás egyszerűsítésére lesz szükség.

15

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az ágazat szolgálatában

Az Országgyűlés a 2012. évi CXXVI. törvényben rendelkezett az új Magyar Agrár-,

Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara létrehozásáról. A minden eddiginél szélesebb

alapokon nyugvó új köztestület lefedi a teljes élelmiszer-előállítási láncot, azaz alanyi jogon

tagja lett a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidékfejlesztés minden piaci szereplője az

őstermelőktől a nagyvállalatokig, a termelőktől a kereskedőkig.

A jogalkotó célja egy erős, egységes és korszerű köztestületet létrehozása volt a magyar

agrárium támogatására, versenyképességének erősítésére, érdekeinek hatékony képviseletére.

A nemzeti agrárgazdasági kamaráról szóló törvény új helyzetet teremtett a korábban tagolt,

sokszereplős, gyakran ellentétes érdekeket képviselő, sőt néha egymás ellenében

tevékenykedő szervezet életében.

2013. február végétől az ágazat valamennyi szereplője egy köztestület fennhatósága alá került,

rákényszerítve ezáltal a tagságot a szervezeten belüli egyeztetésre. Az egyedi döntéseket

követően, kompromisszumokkal meghozott már egységes álláspontot képviselve a

kormányzati illetve nemzetközi szereplőkkel történő egyeztetés során.

A változás lehetőséget adott a tisztességtelen piaci magatartást tanúsító szereplők elleni

hatékony fellépésre illetve a közel négyszázezres taglétszám tárgyalási pozíciója is

lényegesen kedvezőbb, mint a korábbi elaprózott szervezeteké.

A kamara megalakulása, szervezeti struktúrája

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara /NAK/ szervezése a leendő tagok regisztrációjával

kezdődött majd ezt követően a tagság közvetlen választás keretében választotta meg a 60 fő

megyei küldöttet.

A megyei küldöttgyűlés keretében pedig sor került a Kamara megyei tisztségviselőinek 5 éves

időtartamra történő megválasztása. Az új köztestület /NAK/ létrejöttére az országos

küldöttgyűlésen a korábbi megyei agrárkamarák egyetemleges jogutódlással történő

beolvadásával került sor. A szakmai osztályok, a települési agrárgazdasági bizottságok, a

járási agrárgazdasági bizottságok megalakulása a szervezeti felépítésének fontos állomásai

voltak.

Valamennyi megyében az operatív ügyek kezelése, a szervezet adminisztratív jellegű

kiszolgálása, egységes központi irányítás és felügyelet mellett a megyei igazgatóság feladata.

Főbb szolgáltatások:

Egységes gazdatámogató falugazdász hálózatot és ügyfélszolgálat működtetése

Technikai közreműködői segítségnyújtás az uniós és egyéb támogatások igényléséhez

Heti piacfigyelés

Kamarai kártya a kedvezmények széles skálájával

Élelmiszeripari, vidékfejlesztési referensi hálózat működtetése

Ellátja a szakképzés, felnőttképzés keretében tv. által ráruházott feladatokat

Biztosítja a tagság részére a Kamara által szervezett szakmai konferenciákon való

részvétel lehetőségét

Külgazdasági piaci információkat szolgáltat

Agrometeorológiai, növényvédelmi előrejelzést biztosít

16

Jogsegélyszolgálatot működtet

Őstermelői igazolvány, származási bizonyítvány, földműves igazolás kiadását látja el

Föld adásvételhez kapcsolódó földbizottsági állásfoglalások kiadása

Választott bíróság működtetése, piaci szereplők minősítése

Internetes portál üzemeltetése, NAK lap kiadása

Fontosabb események, rendezvények

Kiemelt jelentőségének okán, szakmai fórumok és tájékoztatók fő témája volt a földforgalmi

törvény és végrehajtási rendeletének gyakorlati tudnivalói. Ezen kívül az új uniós

költségvetési ciklus várható lehetőségeiről, a vidékfejlesztés terén felmerülő kamarai

feladatokról több, esetenként államtitkári szintű rendezvényt tartottunk a megyében.

Minden évben a megye egyik legjelentősebb agráreseménye a pápai agrárexpó, és a hozzá

szorosan kapcsolódó kísérő szakmai konferenciák. Az idei év fő témája a „Termelői

együttműködés lehetőségei az értékesítésben”, melynek aktualitását a megyei

kezdeményezéssel, Pápáról kiinduló integráció fejlesztésének igénye biztosította.

A sertéságazat stratégiai programjának ismertetése a Pápai Hús 1913 Kft. megyei kötődése

illetve a kamara célkitűzései miatt is kiemelt fontossággal bír.

Az állattenyésztés kiemelt fejlesztésének kormányzati szándéka mentén tapasztalatcsere

szándékkal, állattenyésztési, feldolgozási tárgyú szakmai tanulmányutat szerveztünk

Ausztriába.

17

Függelék (grafikonok, táblázatok)

Forrás: KSH Megyék, régiók statisztikai zsebkönyve 2013

Főbb művelési ágak termőterülethez viszonyított %-os aránya országos összehasonlításban

Forrás: KSH Megyék, régiók statisztikai zsebkönyve 2013

18

Veszprém megye földterületének művelési ág szerinti megoszlása:

Művelési ág 2010. év 2011. év 2012. év 2013. év

Szántó 138 823 138 179 138 179 138 179

Konyhakert 2940 2940 2940 2940

Gyümölcsös 1648 1298 1358 1303

Szőlő 5774 5736 5736 5736

Gyep 36 954 37 803 37 803 37 803

Mezőgazdasági terület 186 139 185 956 186 016 185 961

Erdő 134 104 134 550 134 862 134 759

Nádas 2104 2105 2105 2105

Halastó 279 279 279 279

Termőterület 322 626 322 890 323 262 323 104

Művelés alól kivett terület 102 784 110 043 109 671 109 774

Összesen (hektár) 425 410 432 933 432 933 432 878

Fontosabb növények termésátlag adatai 2010-2014 (kg/ha)

Gyümölcsültetvények termőterületének alakulás 2013. évben:

Megnevezés Termőterület (ha)

2013. év

Meggy 232

Alma 195

Szilva 82

Dió 75

Kajszi 67

Cseresznye 63

Körte 48

Őszibarack 38

Ribiszke 1

Összesen: 801

19

Nagyvadteríték alakulása Veszprém megyében az utóbbi három évben

Forrás: Országos Vadgazdálkodási adattár

Apróvadteríték alakulása Veszprém megyében az utóbbi három évben

Forrás: Országos Vadgazdálkodási adattár

Vadföldművelés nagysága Veszprém megyében (ha)

Művelési forma 2011/2012 év 2012/2013 év 2013/2014 év

Vadföld 2073 1869 1966

Vadlegelő 2292 2419 2356

20

Vadtakarmányozás (t)

Kijuttatott takarmány 2011/2012 év 2012/2013 év 2013/2014 év

szálas 6139 6038 6214

szemes 7847 5630 5340

lédús 7433 7036 6562

táp 449 436 523 Forrás: Országos Vadgazdálkodási adattár

Vadgazdálkodásból származó pénzügyi adatok (ezer forint)

2011/2012 év 2012/2013 év 2013/2014 év

bevétel 1 643 374 1 765 778 1 303 647

kiadás 1 404 547 1 469 879 1 393 008

egyenleg 238 827 295 899 -89 361 Forrás: Országos Vadgazdálkodási adattár

Kifizetett vadkárok (ezer forint)

Kár jellege 2011/2012 év 2012/2013 év 2013/2014 év

mezőgazdasági 175 046 196 909 176 713

erdei 13 097 6 964 17 354 Forrás: Országos Vadgazdálkodási adattár

Bérvadásztatásból származó bevétel (ezer forint)

2011/2012 év 2012/2013 év 2013/2014 év

Belföldi 138 621 106 705 112 366

Külföldi 450 857 471 900 413 702

Összesen 589 478 578 605 526 068

21

A táblázatban 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó ÚMVP program keretében az Európai

Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatalon

keresztül kifizetett támogatásokat mutatjuk be. A feltüntetett kifizetett összeg a 2014. évi

adatokat is tartalmazza.

Intézkedés Kérelmek

száma (db) Kifizetett összeg (Ft)

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 12 577 57 672 286 913

I. tengely - A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok

versenyképességének javítása 4 954 39 837 026 407

Állattartó telepek korszerűsítése 329 15 741 867 780

Erdészeti gépbeszerzés 25 466 710 078

Fás- és lágyszárú energiaültetvények telepítése 1 67 906 028

Fiatal erdők állománynevelése 53 44 984 660

Fiatal mezőgazdasági termelők elindítása 166 1 009 798 116

Gazdanet program 7 499 053

Gazdaság átadása 6 24 568 879

Gépek, technológiai berendezések beszerzése 324 1 693 614 956

Gyümölcs és kertészeti ültetvény korszerűsítése, létesítése 2 22 600 200

Juh és kecske elektronikus jelölése 368 25 127 718

Kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzése 69 258 148 578

Kertészeti ültetvények korszerűsítése, létesítése 9 31 149 023

Mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó

szakmai képzések 2 141 231 308 273

Mezőgazdasági termékek értéknövelése 93 2 592 690 726

Mezőgazdasági utak fejlesztése 14 229 478 788

Növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítése 13 310 475 212

Öntözés, melioráció és területi vízgazdálkodás

létesítményeinek fejlesztése 29 916 512 604

Szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó

támogatások 954 141 424 238

Technológiai berendezések beszerzése 329 15 741 867 780

Termelői csoportok létrehozása, működése 22 286 293 717

II. tengely - A környezet és a vidék fejlesztése 5 448 10 101 371 227

Agrárerdészeti rendszerek létrehozása 2 3 515 190

Agrár-környezetgazdálkodás 1 511 6 352 203 301

Állati génmegőrzés 2 3 565 030

Erdészeti potenciál helyreállítása 11 164 801 496

22

Erdő-környezetvédelem 240 669 623 474

Erdőszerkezet átalakítása 5 7 599 641

Gazdálkodás kedvezőtlen adottságú területen 2 540 1 055 605 265

Génmegőrzés - állat 2 3 565 030

Mezőgazdasági területek erdősítése 188 482 675 122

Natura 2000 kötelezettségek betartása 790 249 653 016

Nem termelő beruházások mezőgazdasági területeken 8 22 090 345

Növényi genetikai erőforrások és mikroorganizmusok ex situ

megőrzése 6 38 291 612

Tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás 48 891 016 021

Védett őshonos és veszélyeztetett állatfajták megőrzése 95 157 166 684

III. tengely - Vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság

diverzifikálása 1 340 6 102 168 017

Diverzifikáció 6 82 150 794

Falumegújítás- és fejlesztés 206 1 178 574 971

Helyi Vidékfejlesztési Közösségek és a LEADER helyi

akciócsoportok működtetése 169 404 868 076

Helyi Vidékfejlesztési Közösségek és a LEADER helyi

akciócsoportok működtetése 301 531 749 146

Integrált szolgáltató tér kialakítása és működtetése 85 783 579 486

Készségek elsajátítása, ösztönzése és végrehajtása 156 204 962 895

Kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésére (tanyabusz) 80 591 339 923

Mikro vállalkozások létrehozása és fejlesztése 106 610 228 450

Natura 2000 fenntartási terv 4 2 184 000

Turisztikai tevékenységek ösztönzése 85 565 975 565

Vidéki alapszolgáltatások 1 3 041 720

Vidéki örökség megőrzése 141 1 143 512 991

IV. tengely - LEADER 835 1 631 721 262

EMVA - Együttműködési projektek végrehajtása 34 23 288 430

EMVA - Helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása

Életminőség/diverzifikáció 582 1 093 792 602

EMVA - Helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása

Környezet/földgazdálkodás 18 27 565 350

EMVA - Helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása

Versenyképesség 198 457 355 142

LEADER Nemzetközi Együttműködés 3 29 719 738

Forrás: http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/eredmenyek

23

Veszprém megyei Termelői Piacok

piac település PIR helyszín nyitva tartás web

Balatonfüredi

Termelői és

Bolhapiac

Balatonfüred 8230 Malom köz Szo: 6.00-14.00 www.probiort.hu

Termelői Piac Csót 8558 Fő u. páratlan szo: 8-

12.00

Termelői Piac Dörgicse 8244 Fő u. 16. hónap 2. és 4.

szombatja 9-12.00

http://dorgicse.info.h

u/

Termelői Piac Kapolcs 8294 Fő tér P: 14.00-18-00 http://www.kapolcs-

onkormanyzat.hu/

Liliomkerti Piac Káptalantóti 8294 Zánka felé

vezető út mellett Vas: 8.00-14.00

http://liliomkert.lapu

nk.hu/

Termelői Piac Köveskál 8274 Manduláskert Szo: 8-13.00 www.kalipiac.hu

Termelői Piac

(nyitás:

2014.09.06.)

Litér 8196 Dózsa Gy. u. 1-

3. Szo: 8-12.00 www.liter.hu

Termelői Piac Marcaltő 8532 Marcaltő, Fő tér

Páros hét kedd:

13-16 páratlan hét

szombat 8-12

Termelői piac Tapolca 8300 Bajcsy Zs. u. 1. Szo: 7.00-13.00-ig www.tapolcapiac.hu

Tihanyi Piac placc Tihany 8237 Tihany-Rév,

kompállomás

Szo: 8-13, nyári

szezonban még

Sze és P: 16.00-

21.00

www.tihanyregio.hu

/hu/tihanyi-piac-

placc

Tihanyi Agóra

Piac Tihany 8237 Akasztó-domb

Szo: 8.00-14.00

nyári szezonban

még Sze: 16.00-

21.00

facebook: Tihanyi

Agóra Piac

Termelői piac Vászoly 8245 Béke tér 1. minden hónap 1.

és 3. szombatja www.vaszoly.hu

Termelői piac Veszprém 8200 Jutasi út 2. K, P: 6.00-18.00 www.vkszrt.hu

Veszprémi

Ökovásár Veszprém 8200 Óváros tér

szeptember utolsó

szombatja: 8-15 www.okovasar.hu

Csalán helyi

termelői piac Veszprém 8200 Kossuth L. u. 8. Péntek 14-18 h www.csalan.hu

Major Piac Zirc-Akli 8420 Akli-major Szo 8.00-14.00 http://www.aklimajo

r.hu/

Bakonyi termelői

piac

Zirc-

Szarvaskút 8420

Szarvaskút Hotel

udvara Szo: 8.00-14.00

facebook: Bakonyi

Termelői Piac Forrás: NAK

24

Forrásmegjelölés

KSH Veszprém megye statisztikai évkönyve 2013

KSH Megyék, régiók statisztikai zsebkönyve 2013

KSH Statisztikai tájékoztató-Veszprém megye, 2013/4

Dövényi Zoltán [szerk]: Magyarország kistájainak katasztere. 2. átdolgozott kiadás. MTA

FKI, Budapest, 2010.

Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR)

Veszprém megye Területrendezési Terve, 2010 (Pestterv Kft.)

Baunok László KSH Veszprémi főosztály Tájékoztatási osztály

MVH nyilvános adattár

Veszprém megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága

Veszprém megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága