Upload
kasi
View
48
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
1956 Szolnokon. Forradalom és szabadságharc. 1944. június 2-től11 angol-amerikai légitámadás. A németek felrobbantották a hidakat. 1944. november 4-én a szovjetek bevették a várost. 7000 lakóházból 1000 rommá vált. Az előzmények …. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
1956 Szolnokon
Forradalom és szabadságharc
Az előzmények…
• 1944. június 2-től 11 angol-amerikai légitámadás.
• A németek felrobbantották a hidakat.
• 1944. november 4-én a szovjetek bevették a várost.
• 7000 lakóházból 1000 rommá vált
Az előzmények…
• A város 1505 zsidó lakosából 799-et megöltek Auschwitzban.
• A lakosság kilenc tizede vidékre menekült.
• 1944-45 telén „kórházváros” volt.
A háború után: a városi igazgatás újjászervezése
• Az első polgármester: Zsemlye Ferenc, kommunista politikus
• A Nemzeti Bizottság elnöke: Guba Mihály, kisgazdapárti
• Polgárőrség, rendőrség megalakítása
Az 1945-ös választás szolnoki eredménye
• (az országos eredmény zárójelben)
• FKGP: 39,28 % (57,03 %)
• MKP: 34,9 %, (16,96 %)
• Szoc.dem.P: 22,65 % (22,65 %)
Az 1947-es választás szolnoki eredménye
• (az országos eredmény zárójelben)
• MKP: 34,26 % (22,25 %)
• M.Függetl.Párt 7,05 % (13,43 %)
• Szoc.dem. P: 16,35 % (14,86 %)
• FKGP: 13,62 % (15,64 %)
Mit mutat a szolnokiak választása?
• az ipar túlsúlyban van,
• nagy a baloldali munkásmozgalmi hagyományokat őrző munkások száma.
1948: kiépül az egypártrendszer
• 1950-ben a helyi közigazgatást is átszervezték: az önkormányzatokat felváltotta a tanácsi rendszer.
• A valódi döntések az erősen központosított pártapparátusban születtek.
1945 … A város újjáépül
• Romeltakarítás, lakóházak újjáépítése
• A város fásítása
• Megépül a Damjanich uszoda (1949.)
• Ságvári körút (50-es évek)
• A piac a mai helyére kerül.
Nehézkes az ellátás
A Kossuth tér 1953-ban
Szolnok nehézipari központtá válik
• Államosítások
• A Járműjavító kiemelt támogatása
• A Cukorgyár és a Papírgyár bővül
• Vegyiművek: vegyipari központ (1951.)
• A város a kőolaj-és földgázkutatás és kitermelés központja
A magánkisipar és kiskereskedelem visszaszorul
A lakosság gyorsan növekszik:
• mert a nagyüzemek munkaerőt igényelnek
• a környező falvak téeszesítése és kuláküldözése elől menekülnek ide
• 1949: 37 520 fő
• 1960: 48 537 fő
A kultúra is állami ellenőrzés alá kerül:
• felszámolják a polgári önszerveződéssel létrejött egyleteket, szervezeteket
• feloszlatják a szerzetesrendeket
• csak kommunista tömegszervezet létezhet
• államosítják az iskolákat
• megszüntetik a hitoktatást
Figyeld meg a forgalmat! (Nincs lezárva a belváros)
Az oktatás helyzete:
• magas szintű iparitanuló-oktatás
• 1952-57 között Közlekedési és Műszaki Egyetem működött a városban
• 1949-től Kilián György Repülőhajózó Tiszti Iskola (1961-től főiskola)
Kultúra, művelődés
• Folyóiratok: Tiszavidék, Jászkunság, Szolnok megyei Néplap (1952-től napilap)
• 1950: Ságvári Művelődési Ház
• 1949-ben államosították a színházat, 1951-től: Szigligeti Színház
• 1951: a könyvtár és a múzeum kettéválik.
• 1951: a Damjanich Múzeum a mai helyére költözik.
Válságban a diktatúra:
• 1953: szovjet nyomásra szakít az MDP a személyi kultusszal és Rákosival. Nagy Imre lesz a miniszterelnök.
• 1955 nyarán visszarendeződés (ismét szovjet nyomásra)
• Nagy Imrét leváltják, decemberben a pártból is kizárják.
1956. július
• Rákosit leváltják, helyére Gerő Ernőt választják, Rákosi elvbarátját.
• Lengyelországban pozitív változások kezdődnek.
1956. október 6. Rajk Lászlónak és mártírtársainak újratemetése.
Egy német újságból
• „Október elsején Magyarországon több mint hatszáz személyvonat állt le. A kormány elrendelte több mint ezer motoros jármű és ötszáz autóbusz leállítását is. E drasztikus rendszabályok oka: a szén- és tüzelőanyag hiány. Magyarország évek óta lappangó gazdasági válsága kezd katasztrofális alakot ölteni. Az ország ma gyakorlatilag többé-kevésbé gazdasági összeomlás előtt áll.”
A Petőfi-kör ülése október 22-én
Részlet a Petőfi-kör vezetőségi határozatából (okt. 22.)
• „ … a párt és a kormány tárja fel nyíltan az ország gazdasági helyzetét, (…) és dolgozzon ki hazai sajátságainknak megfelelő konkrét építő programot. …Nagy Imre elvtárs vegyen részt a párt és a kormány vezetésében.…Javasoljuk Rákosi Mátyás kizárását a párt Központi Vezetőségéből, s visszahívását az Országgyűlésből és az Elnöki Tanácsból. …”
Október 23. Tüntető egyetemisták
Október 23. délután 3 óra. Tízezrek a Petőfi-szobornál
Tömeg a Parlamentnél
„Nagy Imréta vezetésbe!”
Október 23. Este fél nyolckor az épületet védő ÁVH-sok a tömegbe lőttek.A felkelők megostromolták a Rádió székházát. Éjfélkor megérkeztek a Székesfehérvárról ide vezényelt szovjet tankok.
A tömeg a Sztálin-szobor ledöntésénél
Tüntetések, fegyveres összecsapások helyszínei Budapesten, október 23-án.
A közlekedésmérnöki kar diákjai késő estig tartó gyűlésen határozták el, hogy a MEFESZ-hez, az új egyetemista szövetséghez csatlakoznak.
Itt kapták telefonon a hírt a pesti forradalomról.
A színházba siettek, ahol félbeszakították az előadást. Az események hírére Szolnokonis kitört a forradalom.
Szolnok, október 23.
Október 24. Budapest
• Bata István honvédelmi miniszter hajnalban elrendeli a felkelés fegyveres leverését.
• Megindulnak a szovjet tankok Budapest felé.• Statáriumot és kijárási tilalmat rendelnek el. • A fővárosban leáll a termelés, az iskolák zárva
maradnak.• Innentől kezdve a harcok folyamatosak.
Október 24. Szovjet T-54-es tank a Szabadság híd pesti hídfőjénél.
Tüntetők vesznek körbeegy magyar harckocsitoktóber 24-én.
Október 25.
A Nyugati pályaudvarhomlokzatáról levert „Rákosi-címer”
Szovjet tankokés békés tüntetőka Parlament előtt.
Küldötteik a követeléseiket vitték be a Parlamentbe. 11 óra után tömegbe – máig tisztázatlan körülmények között – belelőnek.
Ezután egy szovjet tankból sortüzet nyitnak. Legalább száz halott, több mint százötven sebesült.
Október 25. délelőtt
Október 25. Szolnok
• Megjelennek az első szovjet tankok.
• A város közepén húzódó 4-es főúton Pest irányába haladnak a konvojok.
• Gyerekek megdobálják a tankokat: egy szovjet tiszt megsérül.
• A városvezetés nagygyűlést hív össze másnapra.
Szolnok, október 26. délelőtt
• Tizenötezer fős nagygyűlés a városháza előtt.
• Kálmán István, a pártbizottság első titkára felolvassa a forradalmi változásokat tartalmazó 16 pontos követelést.
• Nyugalomra inti az embereket.
• Lemondanak a népszerűtlen városvezetők.
A nagygyűlés után:
a „szivar” – a Rendelőintézetelőtt álló szovjet emlékműledöntése.
A szobrot végül egy traktorral húzatták le. Ledőlt a gyűlölt szimbólum.
Valaki énekelni kezdi a Himnuszt, és vele énekel a tömeg.
Október 26. délután. Munkások és diákok küldöttei a megyeházán. Megválasztják a forradalmi munkástanács tagjait. Elnök: Dancsi József, a fűtőház vízműlakatosa.
A Forradalmi Munkástanács elnöksége
A megyeháza erkélyéről bemutatkoznak a munkástanács tagjai.Kablay Lajos alezredes, helyőrségparancsnok a katonaságtámogatásáról biztosítja a szolnokiakat.
Október 26.: országos helyzet
• A fővárosban folyamatosak a harcok.
• Az egész országban rendszeressé váltak a tüntetések.
• Mindenhol leállt a munka és a tanítás.
• Az MDP nem ura a helyzetnek.
• A katonák egyre kevésbé engedelmeskednek feljebbvalóiknak.
• Október 27-ére fegyverszünetet hirdetnek.
Október 28.: győz a forradalom
• Nagy Imre leteszi a hivatali esküt.
• Rádióbeszédében reformokat ígér: pl. a beszolgáltatás eltörlését.
• Feloszlatja az ÁVH-t.
Október 29-30.: a harcok folytatódnak …
• A felkelők nem bíznak az új kormányban, amíg a szovjet csapatokat ki nem vonják.
• Az MDP Köztársaság téri székházának ostroma: az ÁVH titkos börtönét keresték.
• Újjászerveződnek a pártok
Szolnok: október 30.
• Kablay Lajos repülőn Budapest fölé viszi a fegyvert követelő fiatalokat: nézzék meg a pusztulást.
•A szolnoki munkástanács megszervezi a lakosság ellátását•a felesleges élelmiszert Budapestre szállíttatják•biztosítja a létfontosságú termékeket előállító üzemek működését, •rendőrökből, katonákból és egyetemista diákokból szervezett járőrökkel fenntartják a biztonságot•végrehajtják a Nagy Imre-kormány rendelkezéseit•lehetővé teszik a pártok újjáalakulását •védőőrizetbe helyezik az ÁVH tagjait.
November 1-3.
• A Nagy Imre-kormány kihirdeti az ország semlegességét,
• a Varsói Szerződésből való kilépést.• A szovjet csapatok vezetői többször is
tárgyalnak a magyar hadsereg vezetőivel. • A szovjet csapatok éjjel-nappal özönlenek
Budapest felé. • A magyar katonai vezetést Tökölön
fogságba ejtik a szovjetek.
November 2. Szolnok
• A szovjet katonai főparancsnokság a Vörös Csillag úti (ma: Városmajor út) laktanyába települt.
November 4.: a „Forgószél” hadművelet
• Szolnokról indult hajnali 4 órakor.
• Szovjet támadás a Rékasi úti laktanya ellen.
• Szathmári József ezredparancsnok ráveszi az orosz parancsnokot a tüzelés beszüntetésére.
A Kádár-kormány megalakulása
• Megalakulása helyéről a „szolnoki kormány” néven emlegették, bár csak fizikailag gyűlt itt össze, névsorát a Hruscsov állította össze, és ismertette november 3-án a Moszkvába vitt magyar vezetőkkel, köztük a Nagy Imre-kormány elmozdítására kiszemelt Kádár Jánossal.
November 4 - 6.
• November 4. délben: Kádár János és az újonnan alakult kormány néhány tagja Szolnokra érkezik.
• Hajnalban nem Szolnokról, hanem Ungvárról sugározták a kormány felhívását, de estétől már innen közvetítik a kormány közleményeit.
Megtorlások: Szathmári József
1957-ben másfél évre börtönbe zárták, kitüntetéseitől megfosztották, vagyonelkobzásra ítélték.
Kablay Lajos
• 1957-ben vizsgálati fogságba került. Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
Dancsi József:
• Kádár miniszteri tárcát ajánlott neki, de ő visszautasította.
• Koholt vádakkal letartóztatták, többször megverték. 8 évi börtönbüntetésre ítélték.