1944 Hódmezővásárhely

MAKÓ IMRE

AZ 1944 ŐSZÉN HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN

HŐSI HALÁLT HALT ÉS ELTEMETETT HONVÉDEK

Románia 1944. augusztus 23-án bekövetkezett átállásával a szovjet csapatok előtt délkeletről megnyílt az út a Kárpát-medence felé. A 2. Ukrán Front (Hadseregcsoport) egységei szeptember 23-án Lőkösháza-Battonya-Nagylak vonalában átlépték a trianoni országhatárt, válaszul a magyar hadvezetés sietve csapatokat csoportosított át a védtelen határszakaszra. A Kárpátok előteréből Nyugat-Dunántúlra hazaszállított, feltöltését követően kb. 10 ezer fős 23. tartalék hadosztály első zászlóalja 23-án és 24-én érkezett meg Makóra. A hadosztály további részeit szeptember 26. és október 1. között azután 43 vonatszerelvény szállította Szeged-Hódmezővásárhely térségébe. A seregtest három gyalogezredét a nyíregyházi 42., a kassai 51. és az ungvári 54. gyalogezred adta, a 12., 21. és 24. ezredek mozgósításkor felállított ikerezredei. Ide osztották be a feloszlatott 7. gyaloghadosztály szombathelyi 5. és nagykanizsai 17. gyalogezredének egyes részeit is. A gyalogságot erősítette még a 201. önálló gyalogzászlóalj, más néven várpalotai tanzászlóalj. A térségünkben lefolyt harcokban adataink szerint a hadosztály tüzérségéből a hajmáskéri 1. és a 88. tüzérosztály vett részt. Szeptember 23-án ért Orosházára a 3. hadsereg alá rendelt, Tapolcáról a hónap elején még a Keleti-Kárpátokba irányított 7. rohamtüzér osztály, három ütegében összesen 30 német, harckocsialvázra épített StuG. III rohamlöveggel.

Az Aradot szeptember 22-én elfoglaló szovjet 228. lövészhadosztály a 3. magyar hadsereg egységeit üldözve folytatta támadását északnyugati irányba, Makó és Hódmezővásárhely felé. A 24-e hajnalán támadásba lendült 767. ezrede még aznap Makó alá ért. Ezalatt a harckocsikkal megerősített 799. ezred Csanádpalota felé támadt, majd - számottevőbb erőt nem tudván maga előtt - a Rác-útnak nevezett régi földúton Királyhegyest és Rákost érintve Földeák, Hódmezővásárhely irányába nyomult előre.

A vásárhelyi határban már 23-ától katonaszerű idegeneket észleltek. A távolból ágyúdörgés hallatszott, sötétedés után az ég alja vészjóslóan villódzott keleten. A városban egyedül a békebeli helyőrséget adó szegedi m. kir. "Hunyadi János" 9. honvéd gyalogezred III. zászlóaljának pótkerete tartózkodott. A júliusban behívott tartalékosokkal hadilétszámra feltöltött zászlóalj augusztustól a Kárpátok előterében, a Vereckei-hágó előtt védett az 1. magyar hadsereg kötelékében. A helyi, 42. bevonulási központ sietve egy őrszázadot állított fel a visszamaradt, idősebb hadkötelesekből. Őket 24-én kivitték a Makói úton; Szikáncs és Gajdos közt a vasútoldalban helyezkedtek el, és rajonként járőrbe indultak.

Az ellenség védelmébe 18-20 kilométer mélyen beékelődött szovjet hadosztály támogatására, illetve a két alföldi város elleni támadáshoz az 53. hadsereg parancsnoka két harckocsidandárt irányított Makó térségébe összesen 40 harckocsival. A kijelölt helyére, Földeákra 25-én beérkezett harckocsi egység az ott éjszakázott gyalogsággal Vásárhely felé támadt. A széles földúton a T-34-es páncélosok és a néhány száz főnyi kísérő gyalogság gyorsan haladt előre. A veszteségeket is szenvedett őrszázadbeliek az újvárosi töltésig húzódtak vissza. A tankok késő délelőtt már a Dillinka-nyomáson, a töltéstől 2-300 méterre álltak, és több pontról a városra tüzeltek.

A 7. rohamtüzér osztály Tótkomlóson tartózkodó 1. ütegét azonnal Vásárhelyre rendelték. A rohamlövegek Orosházán keresztül délután 3-ra értek a városba, és azonnali parancsot kaptak a támadásra. A szembenálló páncélosok a teljes besötétedésig lövöldöztek egymásra. A rohamtüzérek éjszakára a városba húzódtak vissza és lesállást foglaltak. Magyar forrás szerint a várostól másfél kilométerre, délkeletre vívott ütközetben saját veszteség nélkül hat szovjet harckocsit kilőttek és tízet megrongáltak. A szovjet hadijelentés erről így írt: "A hadosztály együttműködve a 170. harckocsi dandárral folytatja a támadást a következő irányba: A 799. lövészezred célja Hódmezővásárhely elfoglalása, ahol körkörös védelmet kell elfoglalnia, szilárdan tartania. 1944. 09. 25-én este 8 órára az ezred megtett 4 kilométert Földeáktól északra, s ott tűzharcot folytat".

A szovjet haderő előretörő és 26-án Makót elfoglaló ékét a német-magyar hadvezetés bármi áron vissza kívánta verni keletre, tekintettel az Aradtól Szegedre-Budapestre vezető utak lezárásának és a tiszai átkelőhely megtartásának rendkívüli fontosságára. A Szeged-Hódmezővásárhely térségébe folyamatosan beérkező magyar erők elé Makó visszaszerzését, s mindenek előtt a szovjetek Hódmezővásárhely alól történő visszaszorítását tűzték ki feladatul.

Szeptember 26-án reggel 7 órakor a 23. hadosztály beérkezett részei a rohamtüzérek támogatásával támadásra lendültek Földeák irányába. Négy ellenséges páncélost kilőttek és déli egy órára visszafoglalták a községet. A szovjetek 17 órakor ismét behatoltak a helységbe, ahol északkelet, délnyugat irányú front mentén megvetették a lábukat. Az elkövetkező napokban beérkező további honvédzászlóaljakat kivagonírozásuk után nyomban támadásra küldték Maroslele-Földeák-Óföldeák irányába. Nyomásukra 28-án a 799. lövészezred Földeákot feladva Makó alá húzódott vissza. A magyar csapatok 28-tól 30-ig Makó visszavételéért több oldalról erőltetett, nagy veszteségekkel járó támadásai azonban már nem jártak sikerrel. A Bánátban tartózkodó német 4. SS Polizei páncélgránátos-hadosztály támadása is elakadt, s nem sikerült átkelnie a Maroson. Október első napjai Makó térségében kisebb harcok mellett a város körülzárásával, és az annak visszavételéért 4-e hajnalán meginduló általános támadásra való felkészülés, a támadáshoz kedvezőbb terepszakaszok elérése jegyében teltek el.

Az Alföld délkeleti szegélyén lábát megvetett szovjet hadsereg pozíciói megtartásáért folytatott helyi jellegű küzdelmei már egybeestek az elkövetkező, debreceni hadművelet néven ismertté vált nagyszabású offenzíva előkészületeivel. Ehhez szovjet részről egy 630 ezer fős csoportosítást vonultattak fel a Dél Hadseregcsoport állományába tartozó mintegy 400 ezer katonával szemben. A harckocsik és lövegek terén a 2. Ukrán Front erőfölénye háromszoros, repülőgépekben kétszeres, az aknavetők számában pedig négyszeres volt.

Október 6-án hajnalban - végig a frontvonalakon - megszólaltak a szovjet nehéztüzérség ágyúi, majd rohamra indultak a harckocsik, mögöttük a lovas és gépesített hadosztályokkal. Az offenzíva első napján a szovjet erők Nagyszalonta és Szeged között 100 kilométeres szélességben és mintegy 50 kilométeres mélységben áttörték a 3. magyar hadsereg hevenyészett védelmét. A magyar hadosztályoknál már a délelőtt folyamán felbomlott az egységes vezetés, a visszavonulás helyenként fejvesztett menekülésbe ment át. A hadvezetés összegyűjtés és rendezés végett a Tisza vonalára rendelte vissza csapatait. A 23. tartalék hadosztálynak a parancs értelmében Makó nyugat, Hódmezővásárhely és Mindszent körzetében kellett újabb védővonalát kialakítania.

Szeged térségében, a Marostól északra, a szovjet 53. hadsereg kapott támadási parancsot. Szarvas-Törökszentmiklós irányába mért főcsapással október 12-ére el kellett, hogy érje a Tiszát, és Szolnok, Csongrád, Mindszent térségében a folyó

túlpartján hídfőállást kellett foglalnia. A főerőkhöz bal oldalról kapcsolódó 57. hadtest 243. hadosztálya Mezőhegyes-Csanádpalota körzetéből északnyugatra, Pitvaros, Királyhegyes, majd Vásárhely felé indult támadásra. Október 7-én az Orosházát elfoglaló egységek egy része a főútvonalon Vásárhelynek fordult, és Vásárhelykutas felől támadt a városra.

Október 6-án Vásárhelyen is egész nap hallani lehetett Tótkomlós felől a távoli, de egyre közeledő harci zajokat, éjjel ágyúk torkolattüze villant. Éjfél előtt 11 órától sűrű egymásutánban jelezték légiriadót a szirénák, a város több pontján bomba robbant. A Bocskai utca sarkán egy repülőbomba 7-én megölt három őrszázadbeli katonát. A 8-ára virradó éjszaka a szovjet tüzérség ágyúzta, repülőgépek bombázták és géppuskázták a mindszenti komphoz igyekvő magyar katonaságot.

A harci cselekmények ismereteink szerint a polgári lakosság köréből legkevesebb 15 életet követeltek, közülük öten a Nagyállomást szeptember 26-án ért belövés következtében vesztették életüket. Komoly károk keletkeztek, azonban területéhez és lakóházainak számához képest a város viszonylag keveset szenvedett a szembenálló hadak tűzerejétől. 20-25 magánház rongálódott meg erősebben, amelyek közül 8-10-et teljesen újra kellett építeni, 10-15-nek pedig a tetőszerkezete és a falai szorultak újjáépítésre, vagy lényeges javításra. A középületek közül csak a ref. leánygimnázium tetőzetét és az egyik újvárosi iskolát érte találat. Lakó- és melléképületekben, valamint kerítésekben történt rongálódást összesen 586 esetben jelentettek be a károsultak.

Október 8-án hajnalban a város nyugati szélén utóvédként felállt tüzérség még néhány lövést leadott Makó irányába, amelyre szovjet lövegek válaszoltak. Reggel a szovjet hadsereg Újvároson át benyomult a városba. A katonaság minden elképzelhető járművön, autókon és kocsikon, két-három oszlopban egymás mellett, szakadatlanul áramlott a Kállay és az Andrássy utcán keresztül a városháza irányába. Annak tornyán és a hősi emlékművön fehér zászló lengett. A városból egész nap ágyúzták a Tisza felé vonuló magyar csapatokat, éjjel már a Tisza felől hallatszott a harci zaj.

Szovjet forrás így ír erről a napról: "Kifárasztva, s az ellenségnek nagy vérveszteséget okozva, a 228. Voznyeszenszkij lövész hadosztály 1944. október 7-én támadásba lendült leküzdve az ellenség makacs ellenállását és ellenlökéseit. Ezen döntő támadás eredményeként, melyet egységeink a 243. lövész hadosztállyal együtt hajtottak végre, felszabadítottuk a német megszállók alól Hódmezővásárhely városát 1944. október 8-án délelőtt 10 órára. (...) A hadtest kitartóan üldözve a hátráló ellenséget (...) 15 órakor elérte a Tisza keleti partját Mindszentnél és a Maros torkolatánál".

***

A Vásárhely területén elesett és/vagy eltemetett honvédekről a II. világháború és a fasizmus helyi áldozatairól készült összeállítás 1993-ban megjelent kiegészítő kötetében már igyekeztünk számot adni. Forrásaink a temetői, levéltári, kórházi és anyakönyvi nyilvántartások voltak, kiegészítve a m. kir. Honvédelmi Minisztérium (HM) által összeállított veszteségi lajstromok adataival. Azóta a helyi levéltárban előkerült az egyes temetők hősi sírjairól központi rendelkezésre 1948-ban összeállított hivatalos kimutatás, és a HM Központi Irattára veszteségi nyilvántartásainak feltárása révén 2001-ben napvilágot látott a Magyarország

területén elesett honvédek adattára (Bús János-Szabó Péter: Béke poraikra. II.), mostani elsődleges forrásunk.

Legújabb ismereteink szerint az 1944. szeptember-októberi harcokban Vásárhelyen 105, személyében azonosított magyar katona lelte halálát, vagy lelt itt végső nyugvóhelyre. Átlagéletkoruk a vásárhelyi őrszázad idősebb áldozataival sem érte el a 30 évet. A hősi halottak az ország legkülönbözőbb területeit képviselték. Legtöbbjük a 23. tartalék hadosztály eredeti kiegészítési területéből, s különösen nyugat-dunántúli feltöltéséből adódóan a dunántúli (Zala, Vas, Veszprém stb.), majd az északkelet-magyarországi, felvidéki, kárpátaljai vármegyék (Abaúj-Torna, Szabolcs, Zemplén, Máramaros stb.) fiai közül kerültek ki. Az alakulatok közül az 51., az 54. és az 5. gyalogezred zászlóaljai, valamint a vásárhelyi őrszázad (ez 11, köztük 8 helybeli halottal) hozta a legnagyobb áldozatot. Elhalálozásuk helyéül a HM nyilvántartása 37 esetben Földeákot, 3 esetben pedig Makót adja meg, a front állása miatt azonban Vásárhelyen tudták eltemetni őket. (Földeák község határában ugyanakkor 15 ismert és 11 ismeretlen honvédet temettek el ideiglenesen.)

Az ismert időben történt haláleseteknek több mint a fele (96-ból 50) szeptember 28. és október 2. közé esett, a Makó visszafoglalásáért erőltetett támadás idejére. Halmágyi Pál kutatásaiból ismert, hogy szeptember 30-án a Makót aznap 4-5 kilométerre megközelítő 51/III. zászlóalj a Földeák-Óföldeák közötti területre vonult vissza. Bal szárnyukon ezredük Földeákot visszafoglaló I. zászlóalja volt állásban, jobbra pedig a II. zászlóalj, amely a Lelénél álló 42. gyalogezredhez csatlakozott. Az első szovjet betöréskor, szeptember 24-26. napjain 13 honvéd esett el, október 7-8-ról 14, a rákövetkező napról pedig további 2 haláleset ismert. Az ekkor elesettek számát azonban lényegesen emelhetik a gyors visszavonuláskor hátrahagyott, és később nagyobb részt ismeretlenül eltemetett honvédek. Az itteni Erzsébet közkórházba 1944. szeptember 25-től október 7-ével bezárólag 102 sebesült honvédet vettek fel. Szeptember 25-27-én 10 főt, egy kivétellel az 54/III. zászlóaljtól, szeptember 29-30-án és október 1. napján összesen 46 főt, meghatározóan a 42. és az 51. gyalogezredek zászlóaljaiból, végül egyedül október 7-én 31 honvédet, legnagyobb számban az 54. gyalogezredből, azt követően a 42. gyalogezredből és a 201. önálló zászlóaljból.

A vásárhelyi magyar háborús sírokról 1948-ban összeállított kimutatás 42 ismeretlen hősi halottat is tartalmaz, ugyanakkor nem szerepel benne 27 honvéd, akiknek eltemetési helye a HM nyilvántartásában ugyancsak Hódmezővásárhely. (Nevük az adattárban dőlt betűvel szerepel.) Magyarázatul szolgálhat, hogy bár az alakulatok rendszeresen lejelentették veszteségeiket, a helyi hatóságok nem lehettek mindig képesek azonosítani az elesetteket. Az eltemetést általában a tábori lelkészek végezték, akik csak átvonulóban érintették a várost, és feljegyzéseiket sem közölhették az anyakönyvi hivatalokkal, a hozzátartozók utóbb is csak a HM igazolása alapján kérhették halottjuk anyakönyvezését az elhalálozási hely szerint illetékes állami anyakönyv vezetőnél. Összevetve az adatokat, az itt elhalt, illetve eltemetett magyar katonák száma legkevesebb 120 fő lehet. Három hősi halott kétszer is szerepel a jegyzéken, a megjelölt sírhelyek így további három ismeretlent rejthetnek.

Az első szovjet betörés áldozatait, katonákat és civileket, a közkórház halottasházából szeptember 28-29-én temették el. A református Kincses és a katolikus temetőben (utóbbi az adattárban: Rk.) lefolyt ünnepélyes szertartáson Magyary-Kossa Aladár főispán és Sárkány Gyula polgármester is jelen volt. A front átvonulása után a helyi tiszti főorvos két orvost küldött ki a halottak (kik közt polgári egyének is voltak) összeszedésére. A lakosság közreműködésével 45 holttestet szállítottak be a kórházba, a gimnáziumba és a temetőkbe. A meleg időben oszlásnak is indult tetemek személyazonosságát igazoló irat vagy "dögcédula" híján csak igen kevés esetben lehetett megállapítani.

Az idegen nemzetiségű, az itteni temetőkben nyugvó hősi halottakról 1948-ban külön kimutatás készült. A görögkeleti temetőben kialakított hősi parcella 58 sírjában összesen 113 szovjet katonát helyeztek végső nyugalomra, közülük 58-at ismeretlenként. Ugyanitt temettek el október 12-én egy román századost. Egy korabeli vélekedés szerint azonban a parcellában, ahová a környékről is igen sok halottat hoztak, valójában nem egy, hanem 30 román katonát hantoltak el, akiknek nemzetiségét a sietve történt eltemetéskor nem tudták megbízhatóan azonosítani. A német nemzetiségű halottak jegyzékén 4 személy, köztük egy ismeretlen szerepel. Hárman még a magyarországi harcok megindulása előtt haláloztak el, valószínűleg a városban 1944 nyarától működött német hadikórházban. A negyedik, szeptember 29-én eltemetett áldozat egy betegszállító alakulat (a kórházi nyilvántartásban: 3/K.T.d.) azon öt, 38-40 éves tiszteseinek egyike, akik szeptember 26-án sebesülten érkeztek a városi közkórházba.

A szovjetek Szegeden felállított nagy hadifogolygyűjtő táborával hozható összefüggésbe, hogy 1945. februárban fogolykórházat rendeztek be a vásárhelyi Szent István téri állami polgári fiúiskolában. Itt, illetve kisebb számban a városi közkórházban 78, az ország különböző részeiből származó magyar és 1 németnek vélhető hadifogoly halálozott el. A legtöbbjükkel az 1945 tavaszán járványszerűen fellépett kiütéses tífusz végzett. Köztük valójában sok civil is volt, főként Budapesten és környékén összefogdosott férfiak. A halottakat rendszerint a katolikus és a Kincses temetőben földelték el. Az 1948-ban összeállított temetői kimutatásban nem olvasható négy, más források szerint ugyancsak itt eltemetett hadifogoly áldozat neve. Valószínűsíthető, hogy őket utóbb ismeretlenként vették nyilvántartásba, ami 4 fővel csökkentheti az 1944. őszi harcok honvéd veszteségét.

A városi hatóság 1947 őszén exhumáltatta a határ különböző pontjain ideiglenesen eltemetett hősi halottakat. A lakosság bejelentései alapján az ott lakók által addig is gondozott sírokból 18 tetemet hantoltak ki, a hivatalos tájékoztatás szerint 17 magyar és 1 orosz hősét. Közülük csupán 12-nek volt többé-kevésbé megállapítható a személyazonossága. A temetés intézésére az egyházi vezetőkből alakult bizottság, meghívták és vendégül látták a fellelt hozzátartozókat is. November 23-án sok ezer, az egyik lap szerint 12 ezer főnyi ünneplőruhás tömeg vett részt a város főterén, az első világháborús emlékmű előtt felravatalozott hősök ünnepélyes búcsúztatásán. A sajtó arról is beszámolt, hogy a rendezők képtelenek voltak visszaszorítani a tömeget. A nép virágokkal borította el a csontváz-katonák leszögezett koporsóit, akikben most a saját halottjait is gyászolhatta. Búcsúztató beszédet Tamás Béla polgármester és Bartha Albert kisgazdapárti politikus, egykori hadügyminiszter mondott. Nem hallgathattak az ismeretlen sírokban, messze idegen földben nyugvó katonákról, a sok-sokezer orosz földben pihenő hősről sem. Az egyes halottak vallásának megfelelő, vagy - felekezeti hovatartozásukat nem ismervén - végső nyughelyükül csupán kijelölt öt temető felé tartó gyászmenetet az Andrássy és a Szentesi utcán további ezrek nézték végig; "a szemek könnyesek voltak és sokan gondoltak a maguk elvesztett hősére".

A hat ismeretlen katonából négy magyart a Kincses, egy továbbit az unitárius temetőben helyeztek végső nyugalomra, míg az orosz nemzetiségűnek mondott áldozat tetemét a görögkeleti temetőben, annak szovjet hősi parcellájában. A híradás szerint az utóbbi a Rác úton, a Tanya 205. sz. alatt eltemetett, előzőleg szintén honvédként megjelölt halott volt. Az exhumálásakor felvett jegyzőkönyvben az áll, hogy 1944. október közepén a halastóban holtan találta a tanya gazdája; kihantolásakor felszínre került az ujján lévő arany karikagyűrű, a pénztárcájában egy olvasó (rózsafüzér) és "gyári szá" szövegű nyomtatott írás, a lábán kincstári bakancs, a testén kékszínű polgári ruha volt. Az exhumáláskor felvett jegyzőkönyvekkel szemben a korábbi és az utólagos híradások, sőt a város közegészségügyi hatóságának a kihantolás menetéről intézkedő határozata szerint is a Bauer-tanya

irányában, a Rác úton nem kettő, csupán egy honvéd volt eltemetve, ugyanakkor a Csomorkányi úton a 6. kilométerkőnél is volt egy ideiglenesen eltemetett honvéd.

A magyar katonákat kivétel nélkül egyes sírokba temették el, a sírhantok megjelölése azonban gyakorta elmaradt, lakóik személyéről - amennyiben az ismert volt - legfeljebb a temetői nyilvántartások tanúskodhattak. A helyi szociáldemokrata pártszervezet bejelentése nyomán a városi tanács 1946. április 3-án tartott ülése kimondta, maga is szükségesnek tartja, hogy a Kincses temetőben jeltelen sírban nyugvó katonák emlékét megőrizzék és sírjukat jellel lássák el. Az eljáró tisztviselő a helyszínen megállapította, hogy a külön parcellában 31 hősi halált halt katona sírja van jeltelenül, gondozatlan állapotban, 15 sírban foglyok vannak eltemetve, de fejfájuk nem időtálló, ezen kívül 2 orosz sír (melyet utóbb áthelyeztek a görögkeleti temetőbe) is jeltelen, miképp a háború 4 polgári áldozatáé, köztük 2 ismeretlen leventéé. Kedvezőbb képet adhatott a katolikus temető világháborús sírjairól 1947/48-ban készített kimutatás. Az ebben feltüntetett 74 katona- és 53 hadifogolysírnak közel kétharmada volt jelzéssel ellátva, egy-két kivételtől eltekintve csupán ideiglenesnek számító fakereszttel vagy kicsiny kopjafával. A hazai politikai viszonyokban végbemenő változások nem kedveztek az ügynek, és a rövidesen bekövetkezett kommunista hatalomátvétellel az érthetően le is került a napirendről.

Napjainkban a város öt temetőjében alig 25, az itteni harcokban érintett hősi halottunk felett áll síremlék vagy fejfa: a katolikusban 12, a Kincsesben 9, az ugyancsak református Dillinkában 3, az evangélikusban és az unitáriusban pedig 1-1. (Adattárunkban ezeket dőlt szedés jelzi.) Ebből is 15 az 1947-ben újratemetett hősi halottak ideiglenes fakeresztjét már korán felváltó, azonos kivitelű, díszekkel ékített műkő fejfa. A többit annak idején maguk a hozzátartozók állíttatták, köztük 7 helybeli honvéd emlékére. Három elsődlegesen itt eltemetett vidéki halottat utóbb hazaszállítottak Makóra, Szeghalomra, illetve Kecskemétre, miképp a fogolykórház egy pestszenterzsébeti áldozatát is. Az így maradt 74 hadifogolysírból is csupán 8 van megjelölve, ugyancsak a családjuk jóvoltából. Igaz - mintegy a társadalom adósságából törlesztve - a város közönsége 1989-ben a katolikus temetőben emlékoszlopot emelt a két világháború "hazájukért halt" áldozatai emlékére, melyet 1997-ben a Kincses temetőben kialakított "Hőseink Kertjé"-nek emlékoszlopai követtek. A város még 1992-ben második világháborús emlékművet állított a Hősök terén. A névtáblákra 1997-ben pótlólag felkerültek a front átvonulásának addig beazonosítható vidéki honvéd áldozatai, valamint az itt elhalt hadifoglyok nevei is. Az itt következő összeállítással a legújabb, s talán véglegesnek is tekinthető ismereteink alapján igyekszünk személyre lemenő emléket állítani azoknak, akik 1944 kora őszén szűkebb lakóhelyünkért életüket áldozták, illetve akiknek városunk valamelyik temetője lett örök nyugvóhelye.

FORRÁSOK ÉS FELHASZNÁLT IRODALOM

Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára:

Hmv. Város Tisztifőorvosi Hivatalának iratai 223/1945., 940/1947., Hmv. Város Hadigondozottakat Nyilvántartó Hivatalának iratai 172/1946., Hmv. Város Levéltárának iratai 89/1947. (Exhumálási jegyzőkönyvek), A világháborúk hmv.-i áldozataira vonatkozó iratok gyűjteménye: Kimutatások a hmv.-i temetőkben eltemetett háborús halottakról 1948., A Hmv.-i Róm. kat. Temetőgondnokság feljegyzései 1944-1945. (fénymásolat), Az Erzsébet Közkórház iratai: Sebesült honvédek nyilvántartása 1944.

A Hmv.-i Anyakönyvi Kerület halotti anyakönyvei 1944-1946.

Vásárhelyi Reggeli Újság 1944. szept. 29, 30., okt. 1, 4.; Független Újság 1947. nov. 6, 25.; Alföldi Újság és Vásárhely Népe 1947. nov. 25.

Adonyi Ferenc: A magyar katona a második világháborúban. Klagenfurt, 1954.

Bús János-Szabó Péter: Béke poraikra. II. Dokumentum-emlékkönyv a II. világháborúban a történelmi Magyarország területén elesett, meghalt magyar katonákról és munkaszolgálatosokról. Budapest, 2001.

Dombrádi Lóránd-Tóth Sándor: A magyar királyi honvédség 1919-1945. Budapest, 1987.

Halmágyi Pál: A Makó és környékéért vívott harcok 1944 őszén. Makó, 1989.

Halmágyi Pál: A vásárhelyi páncéloscsata 1944. szeptember 25-26-án = Juss, 1989. szept.-okt.

Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely a felszabadulástól a földosztásig = Tanulmányok Csongrád megye történetéből XII. Szeged, 1985.

Katona Lajos-Makó Imre: A második világháború és a fasizmus hódmezővásárhelyi áldozatai. Kiegészítő kötet. Hódmezővásárhely, 1993.

Makó Imre-Katona Lajos: A második világháború hódmezővásárhelyi áldozatai. Hódmezővásárhely, 1991.

Magyarország a második világháborúban. Lexikon A-Zs. Főszerk.: Sipos Péter. Szerk.: Ravasz István. Budapest, 1997.

Ravasz István: Magyarország és a magyar királyi honvédség a XX. századi világháborúban, 1919-1945. Budapest, é. n.

Számvéber Norbert: Páncélosok a Tiszántúlon. Az alföldi páncéloscsata 1944 októberében. Budapest, 2002.

Ungváry Krisztián: A magyar honvédség a második világháborúban. Budapest, 2005.

Veszelik, R. A.: Egy szovjet híradós háborús feljegyzése. = Tanulmányok Csongrád megye történetéből XII. Szeged, 1987. Szerk.: Blazovich László.

Név

Lakóhely (vármegye)

Születési adatok

Rendfokozat

Csapattest,

állománytest

Az elhalálozás helye, ideje,

oka és körülményei

Az eltemetés helye

és ideje

Ágoston Péter

Dombrád (Szabolcs)

Kisvárda 1906. Balla Erzsébet

honvéd24. gyalogezred

Hmv., 1944. okt. 1., haslövésKincses 3/3.,okt. 1.

Ambrus Antal

Hmv.

Uo. 1903. Pádi Anna

honvéd5/4. őrszázad

Hmv. 1944. okt. 7., légitámadás. Két hmv.-i bajtársával együtt a Bocskai utca sarkán lévő kistrafiknál széttépte egy repülőbomba.

Rk. 1/15. (2/32.),

okt.

Bakai József

Csanádpalota (Csanád)

Uo. 1901. Kovács Julianna


Hmv. 1944. szept. 25., haslövés

Rk. 2/3. (3/3.),szept. 29.

Bakonyi József

Türje (Zala)

Uo. 1909.

tizedes54/II. zászlóalj

Hmv.-i közkórház 1944. okt. 6. (7.) Okt. 3-án haslövést szenvedett. 4-én vették fel a kórházba, ahol még megműtötték.

Rk. 2/29.,okt.

Balaicz Pál

Göntérháza (Zala)

Uo. 1917. Gerencsér Erzsébet

honvéd54/III. zászlóalj

Makó 1944. szept. 30., mellkaslövés

Rk. 2/14.,szept. 30.

Balázs Mihály

Hmv.

Uo. 1912. Varga Mária

tizedes9/III. pótzászlóalj

Földeák 1944. szept. 24., szívlövés

Kincses 1/4.,szept. 29.

Balogh Sándorhonvéd,címzetes őrvezető

Hmv. 1944. szept. 29., sérülés Hmv.

Barna István

Tiszafüred (Heves)

Uo. 1918. Für Mária

őrvezető

21/II. R

51/II. zászlóalj

Hmv. 1944. szept. 26., haslövés

Rk. 1/1.,szept. 28.

Barna János

Szárazkék (Abaúj-Torna)

Rakaca 1919.

honvéd

Hmv. 1944. okt.7. Okt. 11-én 4 honvéd társával együtt holtan találta a Tanya 496. sz. tanyában a visszatérő tulajdonos. 7-én Királyhegyesről kórházat keresve sebesülten érkeztek.

A tanyabejáró mellett

R Kincses 6/4., 1947. nov. 23.

Belákovics Imre

Nemeshetés (Zala) 1918.

Makatics Mária

honvéd17/I. zászlóalj

Makó 1944. szept. 29., fejlövés Hmv.

Belinszki Mihály

Zemplén; Zemplénagárd 1908.

Mátyás Lídia

honvéd Hmv. 1944. okt. 9., comblövés Rk. 2/26., okt.

Bohár Károly

Vasvár (Vas)

Gerse 1918. Kovács Erzsébet

honvéd5/II. zászlóalj

Földeák 1944. szept. 30., fej- és haslövés

Rk. 2/25.,szept. 30.

Bokor János honvéd 1944. szept.-okt.Rk. 2/11.,okt. 3.

Borkuty József

(Azonos lehet a következő

személlyel.)

honvéd 1944. okt.Kincses 1/10., okt. 14.

Borkuti Kálmán

Felsőszentiván

Uo. 1906. Tokodi Mária

híradó honvéd23/I. zászlóalj

Hmv.-i közkórház 1944. okt. 7., vég-tagsérülés, nagyfokú vérveszteség. Súlyos lábsérüléssel aznap szállították be.

Rk. 2/28. (Kincses)

Borsfai Miklós

Szombathely

1923.

egészségügyi honvéd 51. gyalogezred

Hmv.-i közkórház 1944. okt. 3., röviddel beszállítása után, mellkas- és gerincoszlop-lövés (tüdőlövés)

Hmv.

Bozsó István

Ladánybene (Pest-Pilis-Solt-

Kiskun); Lajosmizse

1919. Homoki Rozália


Földeák 1944. szept. 30., fejlövés

Hmv.

Böröcz István

Magyargencs (Vas)

1910. Major Erzsébet

őrvezető51. gyalogezred

Földeák 1944. okt. 1., kéz- és lábroncsolás

Rk. 2/22.,okt.

Büki (Badics) Gábor

Somlószöllős (Veszprém)

Uo. 1919. Varga Ida


Hmv. 1944. okt. 4., sebesülésKincses 9/1.,okt. 2. (?)

Cető István

Bodrogszög (Zemplén)

Örös 1911. Márton Erzsébet


Hmv. 1944. szept. 28., fejlövésKincses 5/1.,szept. 29.

Csáky Lajos

Hmv.

Uo. 1920. Petrecz Eszter

hadapród őrmester13. felderítő osztály

Hmv. 1944. szept. 25., fej- és szívlövés. Szabadságon volt itthon. Rác út melletti Tanya 226. sz. tanyájuknál az elvonuló szovjet katonaság lelőtte.

Dillinka II.,szept. 29.

Csala Károly

Makó (Csanád)

Varjas 1907.


Földeák 1944. okt. 1., sérülés

Kincses 4/3.,

okt. 1.

R Makó

Csende Imre

Hmv.

Uo. 1910. Széll Erzsébet


Földeák 1944. szept. 25., sérülés

Kincses 1/9., okt. 1.

Csomós László

Kunágota (Csanád)

Uo. 1917. Piros Korpa Piroska


Makó 1944. szept. 30., aknaszilánk-sérülés

Rk. 2/21.,okt.

Csörgei Sándor

Szentgyörgyvár (Zala)

Zalavár 1920. Tompa Anna


Hmv. 1944. szept. 29., hátlövés

Hmv.

Csutor (vagy Czutor) Lajos

(Zala)

1924.

honvéd

Hmv. 1944. okt. 7. Okt. 11-én 4 honvéd társával együtt holtan találták a Tanya 496. sz. tanyában. 7-én Királyhegyesről kórházat keresve sebesülten érkeztek.

A tanyabejáró mellett R

Rk. 3/17., 1947. nov. 23.

Derján Pál

Hídvégardó (Abaúj-Torna)

1916. Gergely Júlia

honvéd

24/I. R

54/I. zászlóalj

Földeák 1944. szept. 29., lövésKincses 1/7., szept. 30.

Égető Imre Péter

Hmv.

Uo. 1924. Török Ida

honvéd (önkéntes)9/III. zászlóalj

Földeák 1944. szept. 25., szívlövés. Szept. 23-án a zászlóalj-törzzsel elhagyta a várost. Az egyik igénybe vett fogatot még visszahozta Kistelekről, majd csatlakozott a kivonuló őrszázadhoz.

Dillinka II., szept. 25.

Erdélyi István

Magyargencs (Vas)

Uo. 1910. Süle Rozália

őrvezető

5/I. zászlóalj R

54. gyalogezred

okt. 2. (?)Kincses 2/4.,szept. 30.

Farkis Elek

Alsóság (Vas)

Uo. 1922. Nyári Lujza

honvéd201. önálló

gyalogzászlóalj

Hmv. 1944. okt. 8. (9.), aknarobbanás. Okt. 11-én holtan találták a kopáncsi állomás váltókezelői lakása keleti végénél.

Uo. R Rk. 3/19., 1947. nov. 23.

Fecske Lajos

Kettősmező (Szilágy)

Uo. 1908. Paskó Borbála


Földeák 1944. okt. 1., fejlövés Hmv.

Fodó Pál

Visk (Máramaros)

Uo. 1912. Ferenczi Rozália


Földeák 1944. szept. 29., hátlövés

Kincses 7/2., szept. 30.

Galambos József honvéd Hmv. 1944. szept. 28., Rk. 2/2.,

Székesfehérvár

Budapest 1925. Komefeld Júlia

5/II. zászlóalj arclövés szept. 29.

Gosztola István

Badacsonytomaj

Orosztony, 1918. Varga Teréz

honvéd

17/II. zászlóalj R

23. tartalék hadosztály törzs

Földeák 1944. szept. 30., légnyomás (egykorú híradás szerint: haslövés)

Rk., 2/16., szept. 30.

György Lajos

Csetény (Veszprém)

Uo. 1919. Kottyán Zsófia

honvéd

4/III. zászlóalj R

51. gyalogezred

1944. szept. 25. (26.), fejlövésKincses 3/1.,szept. 29.

Hahn Sándor

Románd (Veszprém)

Uo. 1922.

Meisburger Franciska

honvéd201. önálló gyalog-

zászlóalj gépvontatású páncéltörő ágyús század

1944. okt. 8-án reggel holtan feküdt a hmv.-i Nagyállomás melletti, a Kistópart utca sarkán lévő Petőfi vendéglőnél az úttest szélén. Az exhumáláskor eljáró orvos a holttest mellkas bordázatán, a jobb felsőkaron és a vállkulcs csonton töréseket állapított meg. (A HM adatai szerint meghalt: Földeák É. 1944. okt. 8., lövés.)

A vendéglő előtti téren levő parkban (főhadnagy-ként) R Rk. 3/24., 1947. nov. 23. (A HM szerint: Földeák)

Hajdu János

Demecser (Szabolcs)

Sóslak 1918.

Varga Erzsébet

szakaszvezető51/I. zászlóalj

Földeák 1944. okt. 1., fejlövésRk. 2/8.,okt. 3.

Herczeg Vilmos

Hmv.

Uo. 1917. Tornyai

honvéd

9/III. zászlóalj R

5/4. őrszázad

Hmv. 1944. okt. 7., légitámadás, gránáttépés. Két hmv.-i bajtársával együtt a Bocskai utca sarkán lévő kistrafiknál megölte egy repülőbomba.

Rk. 1/16., okt.

Julianna

Horvát István

Nemesgulács (Zala)

Uo. 1926. Kocsis Rozália


Hmv.-i közkórház 1944. okt. 11. Okt. 3-án hát- és comblövést szenvedett. Másnap vették fel a kórházba, ahol még megműtötték.

Rk. 2/27., okt.

Horváth Lajos

Kővágóörs (Zala)

1912.



A tanyabejáró mellett REvangélikus 6., 1947. nov. 23.

Juhász István

Miskolc (Borsod)

Vatta 1919. Balla Mária

tizedes51/II. zászlóalj

Földeák 1944. szept. 30., fej- és mellkaslövés

Rk. 2/9.,okt. 3.

Kálnoki József

Kesznyéten (Zemplén)

Hévízgyörk 1913.

Lakatos Zsuzsanna

honvéd

21/II. R

51/II. zászlóalj

Hmv. 1944. szept. 28., tüdőlövés


Karancsi Lajos

(Zala)

1923

őrvezető


A tanyabejáró mellett R Rk. 3/22., 1947. nov. 23.

Kardos Imre

Szeged

Hmv. 1920.

Lippay Nagy Mária

hadapród őrmester1. haditudósító

század


Szeged,okt. 4.

Kasitz Lajos

Köröm (Zemplén)

Taktaharkány 1914.

Köteles Rozália

honvéd51/II. zászlóal


Hmv.

Keresztes József

Szabadka

Uo. 1920. Szajdler Erzsébet

szakaszvezető

Hmv.-i közkórház 1944. okt. 19. Okt. 5-én fej- és deréklövést szenvedett. A kórházba másnap vették fel. (A HM adatai szerint sebesülés következtében 1945. máj. 19-én a hmv.-i hadifogolykórházban halt meg.)

Rk. 2/31.

Király Gyula

Szabadka (Bács-Bodrog)

Uo. (Gát) 1914.

Király Julianna

honvéd

21/II. zászlóalj R

51. gyalogezred

Földeák 1944. szept. 28., láblövés


Kispál Károly

Monor (Pest-Pilis-Solt-Kiskun)

Rákospalota 1919. Zett Anna

honvéd (őrvezető)I. önálló tűzmérő

század R 1. tábori tüzérosztály

Hmv. 1944. szept. 26., fejlövésKincses 2/1.

(Rk. 2/1.),szept. 29.

Kocsis Péter

Csanádpalota (Csanád)

Uo. 1907. Heller Veron


Hmv. 1944. szept. 24., sérülés Hmv.

Koczka János honvéd5/4. őrszázad

Hmv. 1944. szept. 25., fejlövés Rk. 2/4., szept. 29.

Hmv.

Uo. 1903. Csernai Veron

Kosik Ernő

Őrimogyorósd (Vas)

Uo. 1914. Csobor Ilona


Hmv.-i közkórház 1944. okt. 1., haslövés. Szept. 30-án szállították be.

Kincses 3/4.,okt. 1.

Kovács Miklós

Zalabesenyő (Zala)

Botfa 1918. Gálig Erzsébet

őrvezető1. tábori

tüzérosztályFöldeák 1944. okt. 2., elvérzés

Rk. 2/23.,okt.

Kovács Pál

Sárvár (Vas)

Uo. 1910. Dolgos Anna

honvéd

5/I. zászlóalj R

35. gyalogezred

Földeák 1944. szept. 30., aknasérülés

Rk. 2/18.,okt.

Köteles Béla

Kassa (Abaúj-Torna)

Uo. 1917. Szivák Margit

őrmester51/I. zászlóalj

Hmv. 1944. szept. 26., szívlövés

Rk. 3/1.,szept. 28.

Kövessy József

Köcsk (Vas)

Uo. 1912. Káldi Mária

honvéd

5/I. R

35/I. zászlóalj

Hmv. 1944. okt. 4., sebesülésKincses 5/4.,okt. 4.

Kricsfalvi László

Darva (Máramaros)

honvéd Földeák 1944. szept. 30., szívlövés

Rk. 2/14.,okt.

1920.

Nemes Mária

21/II. R

51/II. zászlóalj

L. Kovács Sándor

Tiszaföldvár (Jász-Nagykun-

Szolnok) 1918. Frankó Mária


Hmv. 1944. okt. 4. (?), sérülésKincses 11/1.,okt. 3. (?)

Ladányi Imre

Cserépfalu (Borsod)

Uo. 1907. Erdős Zsuzsanna


Hmv. 1944. okt. 1., sérülésKincses 10/1.,okt. 2.

László Lajos

Budapest VII.

Gödöllő 1907. Bősze Eszter


Hmv.-i közkórház 1944. okt. 2., haslövés. Az előző napon vették fel.

Református (Kincses ?),

okt.

Lázár László

Almásbalázsháza (Szilágy)

Almásrákos 1916.

Szánya Mária

honvéd

21/II. R

51/II. zászlóalj


Rk. 2/6.,szept. 30.

Lónárdt István

Kispest; Abaújszántó 1918.

Zavaradszky Elvira Gizella

címzetes őrvezető51. gyalogezred

árkász szakasz

Makó és Földeák között 1944. szept. 28., légitámadás alkalmával elszenvedett mell- és lábsérülés

Rk. 2/7.,szept. 30.

Lónyi Ferenc

Gyulamező (Békés)

Makó 1906. Kecskés Erzsébet


Földeák 1944. szept. 29., sérülés


Makai József

Szeghalom (Békés)

Uo. 1915. Vígh Julianna

karpaszományos őrmester

102. hadihídoszlop

Hmv.-i közkórház 1944. okt. 5., tüdőlövés. Okt. 2-án vették fel a sebészetre.

Kincses okt.

4. (?) R

Szeghalom

Merényi József

Keszthely (Zala)

Nagykomlós 1907.

Mebszner Jozefa

tartalékos zászlós54/II. zászlóalj

Földeák 1944. okt. 5., májlövés Hmv.

Mészáros Kálmán

Sümeg (Zala)

Budapest 1920. Silinger Mária

honvéd7. rohamtüzér

osztály

Hmv.-i közkórház 1944. okt. 6., haslövés. Okt. 2-án lőtt sebekkel és repesz okozta sérülésekkel vitték be.

Hmv.

Meszlényi József Lajos

Hmv.

Uo. 1901. Fejes Rozália

őrvezető5/4. őrszázad

Hmv. 1944. okt. 7., bombarepesz-sérülés. Két hmv.-i bajtársával együtt - a Bocskai utca sarkán lévő kistrafikhoz érve - légitámadás alkalmával életét vesztette.

Dillinka I., okt. 8.

Miksó János

Botfalva (Ung)

1911. Szűcs Zsófia

honvéd88. könnyű

tüzérosztályFöldeák 1944. okt. 2., szívlövés


Moczkó János, ifj. honvéd Hmv. 1944. okt. 7. (8.) Okt. 11- Uo. R Kincses 2/8.,

Tordas (Fejér)

1922.

én a kopáncsi postahivataltól nyugatra kb. 50 m-re, a vasúti töltés aljánál holtan találták.

1947. nov. 23.

Németh FerencBudapest 1924.

Zagonki Róza



Hmv.

Németh József

Újpest; Valkonya (Zala) 1924.

Kovács Mária



Németh Károly Béla

Lázi (Veszprém)

Uo. 1922. Söprű Erzsébet


gyalogzászlóalj

Hmv. Tanya 3. 1944. okt. 15., sérülés

Hmv.

Nyárásdy Sándor, dr., vitéz

Budapest IX.

Nagyszombat 1908.

Puskás Gizella

tartalékos hadnagy54/I. zászlóalj


Rk. 2/15.,szept. 30.

Nyiszta Péter

Beresztelke (Maros-Torda)

1920.



Pál Antal

Keszthely (Zala)


Hmv.-i közkórház 1944. okt. 5., haslövés. Okt. 3-án hat lövés érte. A kórházba másnap vették fel, és még megműtötték.

Hmv.

Zalaszentgrót 1927.

Peskó József honvéd Hmv. 1944. okt. 9. Rk. 2/34.

Pétervári Ferenc

Budapest 1920.

Lengyel Margit

tartalékos zászlós88. tábori

tüzérosztály

Hmv. 1944. szept. 25., tarkólövés

Rk. 1/2.,szept. 29.

Pizdek János

Abaújkér (Abaúj-Torna)

Uo. 1910.

Horváth Erzsébet


Földeák 1944. okt. 2., váll-lövés

Hmv.

Pogány János

Andocs (Somogy)

Uo. (Kaposvár) 1906.

Sudár Rozália (Szabó Mária)

21/I. zászlóalj R51. gyalogezred

Földeák 1944. szept. 30., lábroncsolás, elvérzés

Rk. 2/12.,okt. 3.

Rébék Mihály

Hmv.

Uo. 1894.

Kincses Julianna


Hmv. (Makói országút) 1944. okt. 26., lövési sérülés

Dillinka,szept. 29.

Rencsiszovszki Lajos

(Zala)

Sződliget (Pest-Pilis-

honvéd (szakaszvezető)


A tanyabejáró mellett R Rk. 3/24., 1947. nov. 23.

Solt-

Kiskun) 1916.

Rezák Pál

Rád (Somogy);

Uo. (Kosd) 1912.

Káposzta Mária

honvéd1. tüzérosztály

Hmv. 1944. szept. 25.Kincses 2/2.,szept. 29.

Sárközi Pál

Főnyed (Somogy)

Alsósumánk 1919.

Nagy Ágnes

honvéd

5/II. zászlóalj R

35. gyalogezred

Földeák 1944. szept. 30., elvérzés

Rk. 2/13.,szept. 30.

Séra Sándor

Dombrád (Szabolcs)

Szabolcsveresmart 1921.

Balog Paulina


Hmv.-i közkórház 1944. okt. 3. Előző nap este fején és bal oldalán lőtt sebbel, haldokló állapotban vették fel.


Simon János

Ölbő (Vas)

Uo. 1910.

Topler Anna

honvéd

5/I. zászlóalj R

35. gyalogezred

Földeák 1944. okt. 1., fejlövésRk. 2/10.,okt. 3.

Sipter János honvéd 1944. szept.Rk. 2/36.,szept.-okt.

Sisák Péter

Hortyvára (Bács-

honvédV. híradó zászlóalj

Hmv. 1944. szept. 30., elvérzés Rk. 2/19.okt.

Bodrog)

Kistelek 1909. Tisoczki Eszter

(Szász Erzsébet)

Sovay László

(Máramaros)

1922.


Hmv.-i közkórház 1944. okt. 1., röviddel beszállítása után. A felkarján egy, a felsőtestén két lövés érte.

Hmv.okt.

Spisák Bertalan

Büttös (Abaúj-Torna)

Fulókércs 1912. Virág Rozál


Földeák 1944. szept. 30., tüdőlövés

Hmv.

Spivák Miklós

Baskó (Abaúj-Torna)

Uo. 1919. Szemán Zsuzsánna

honvéd

21/II. R

51/II. zászlóalj

Hmv.-i közkórház 1944. okt. 5. Aznap hátlövés érte, amellyel még megműtötték. (A HM adatai szerint haslövés folytán halt meg.)

Hmv.

Suta Mihály

Szentendre (Pest-Pilis-Solt-

Kiskun); Budapest 1923.

Deutsch Gizella

honvéd

Hmv. 1944. okt. A Rác út melletti Tanya 126. alatt okt. 23-án holtan talált rá a visszatérő gazda.

Uo. RRk. 3/18.,

1947. nov. 23.

Szabadszállási Péter

Kecskemét

Uo. 1922.

munkaszolgálatos honvéd

Hmv. 1944. okt. 8. (?), fejsérülés. A Csárpa teleki úton, a Bartók dűlőben, a Gorzsa-tanya 176. sz. földjén találtak rá okt. 12-én a tanyába visszatérők. A holttesten a lapockatájig és a koponya

A tanyától kb. 300 m-re az út mellett R Rk. 3/16., 1947. nov. 23. R

Kecskemét

hátsó felén nagyobb sérülések voltak láthatók.

Szabó János

Nagyrákos (Vas)

Amerika 1918. Szabó Vilma


Hmv. 1944. okt. 4. (?), sérülésKincses 8/1.,okt. 2. (?)

Szacsuri István

Gönc (Abaúj-Torna) 1921.

Kaskó Julianna

21/II. R51/II. zászlóalj

Hmv. 1944. szept. 30., ágyéklövés


Szekeres István

Gáborjaháza (Vas)

Cigány Katalin

honvéd Földeák 1944. okt. 1.Rk. 2/20.,okt.

Szlobely István

Veszprém (Zala)

Zalamerenye 1918.

Csarnogurszky Adél

honvéd

4. R

34. gyalogezred

Hmv.-i közkórház 1944. okt. 5., haslövés. Okt. 1-jén bal karja és bal oldala lövési sérülésével vették fel.

Hmv.

Szuchán Mihály

Mártonka (Bereg)

Uo. 1914. Cilyó Mária

honvéd21/II. zászlóal

Földeák 1944. okt. 4., tüdőlövés

Hmv.

Timlinger Imre

Győr

Lébény 1908. Varga Mária


Földeák 1944. okt. 1., comblövés

Hmv.

Tiszai László

Nagykanizsa (Zala)

Uo. 1922. Jankovics Anna


gyalogzászlóalj

Hmv. 1944. okt. 8. (4.), fejlövés. Állítólag utóvédnek volt kiküldve. Sebesülten bevánszorgott a Makói út elején levő Tanya 2. sz. tanyába, ahol rövid szenvedés után meghalt.

Uo. R Rk. 3/20., 1947. nov. 23.

Tóth István honvéd 1944. okt.Rk. 1/6.szept.-okt.

Tóth János

Keménd (Esztergom)

1922. körül

honvéd

1944. okt. 8-án holtan leltek rá a Makói út elején fekvő Tanya 3. épületében. A felső mellkasán lövési sérülések voltak láthatók.

A tanya földjén RRk. 3/21., 1947. nov. 23.

Tóth László

Dunapataj (Pest-Pilis-Solt-

Kiskun)

Uo. 1912. Varga Rozália

honvéd, címzetes őrvezető

15. kerékpáros-zászlóalj

Hmv. 1944. okt. 4., sebesülésKincses 5/3.,okt. 3. (?)

Tresánszki Lajos

Onga (Abaúj-Torna)

Halmaj 1919. Nagy Julianna

21/II. zászlóalj R51. gyalogezred


Kincses 1/6., szept. 30.

Varga Lajos

Türje (Zala)

Uo. 1922. Pék Anna

honvéd17/II. pótzászlóalj

Földeák 1944. okt. 5., toroklövés

Hmv.

Varsányi László honvéd51/II. zászlóalj

Földeák 1944. okt. 6., váll-lövés

Hmv.

Várpalota (Veszprém)

Uo. 1910. Horváth Mária

Vass Imre

Bejcgyertyános (Nyőgér, Vas)

Bejc-Hegyhátgyertyános 1909.

Kristóf Mária

honvéd Hmv. 1944. okt. 3. Kincses 10/2., okt. 3.

Vendel DezsőSzentimrefalva

(Zala) 1915.


Földeák 1944. okt. 5., tüdőlövés

Hmv.

Zarulyák István

Szuhabaranka (Máramaros)

Uo. 1914. Palyok Paula

honvéd68. utász zászlóalj

Hmv. 1944. szept. 28., ágyéklövés

Rk. 2/5.,szept. 30.

Zámbó József

Hmv.

Tulka 1916.

Kotormán Mária

karpaszományos szakaszvezető

25/I. zászlóal

Hmv. 1944. okt. 8., fejlövés. A mágocsoldali iskolától, ahol laktak, tejért ment a szomszédos tanyába. Amint átért az Orosháza-Nagymágocs közötti kövesúton, az Orosháza felől átvonuló orosz katonaság lelőtte.

Hmv.

Ismeretlen szakaszvezető

Csengőd (Szabolcs) (?)

aknavetős huszár (?)

1944. okt. 7-én az Orosháza vagy Tótkomlós felől átvonuló bajtársai a Détár-tanyából szájlövéssel holtan vitték a szőrháti Tanya 611. sz. alatt tartózkodó orvoshoz.

A tanya kertjében R Rk. 3/23., 1947. nov. 23.

26 ismeretlen 1944. szept.-okt.Rk. 1/3-14, 17- 20., 2/24, 37-39, 3/2, 4, 5., 4/1, 2.

6 ismeretlen Kincses 1/11- 13., 6/1, 2., 7/1.

2 ismeretlen honvéd 1944. szept.Kincses 3/2.,

4/1.,szept. 29.

2 ismeretlen 1944. szept.-okt.Kincses 6/3.,

11/2.,okt. 4.

Ismeretlen 1944. okt. Kincses 4/6., okt. 17.

Ismeretlen honvéd tüzér (?)

1944. okt. 15. táján, a harcok után három héttel találtak rá a Rác út melletti Tanya 213. sz. tanyától kb. 100 m-re: szájlövéssel holtan feküdt a kukoricásban. Állítólag mint sebesült magyar hadifogoly maradt ott.

Uo., az utászházhoz közel R Kincses 2/6.1947. nov. 23.

2 ismeretlen honvéd

Hmv. 1944. okt. A Rác út jobb oldalán, a 9. km-karótól kb. 200 m-re, a Bauer-féle földön a városból kirendelt emberek temették el őket.

Uo. R Kincses 3/6., 5/7. 1947. nov. 23.

Ismeretlen honvéd tüzér

1944. okt.. Egy arra járó környékbeli 11-én a frissen hantolt sírt már látta, szerinte az orosz katonaság temethette el. A kihantolt csontváz jobb láb alsó és felső szára, jobb alkarja hiányzott, a koponya hátsó részén kb. 10 cm átmérőjű sérülés mutatkozott.

A vajháti vasúti átjárónál RUnitárius 1/1. (?)1947. nov. 23.

Documents

1944 Hódmezővásárhely