Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
OM: 200842
1. számú melléklet a „SZAK-MA” Szakképző iskola és Gimnázium Pedagógiai
Programjához
GIMNÁZIUM
2. verzió
Nyíregyháza, 2013.augusztus 28.
2
GIMNÁZIUM
Az esti munkarend szerinti oktatás helyi tanterve
Munkarendje: felnőttoktatás, esti tagozat
óraterv:
Évfolyam/ Tantárgyak 10. 11. 12.
Anyanyelv / kommunikáció 1 1 1
Magyar irodalom 2 2 2
Matematika 3 3 3
Fizika 1 2 2
Kémia 2 1 -
Földünk és környezetünk 1 1 1
Biológia - 1 1
Történelem 1 1 1
Művészeti ismeretek 0,5 0,5 0,5
Társadalom-ismeret 0,5 0,5 -
Informatika 2 1 2
Filozófia/etika - - 0,5
Német/angol nyelv 3 3 3
Osztályfőnöki 1 1 1
Összesen 18 18 18
3
Évfolyam/ Tantárgyak 11. 12.
Anyanyelv / kommunikáció 1 1
Magyar irodalom 2 2
Matematika 3 3
Fizika 2 2
Kémia 1 -
Földünk és környezetünk 1 1
Biológia 1 1
Történelem 1 1
Művészeti ismeretek 0,5 0,5
Társadalom-ismeret 0,5 -
Informatika 1 2
Filozófia/etika - 0,5
Német/angol nyelv 3 3
Osztályfőnöki 1 1
Összesen 18 18
Anyanyelv és kommunikáció
Tantárgyi programjai és követelményei
10-12. évfolyam
Célok és feladatok
A felnőttoktatás és a nappali iskolák általános céljai lényegileg megegyeznek. Mégis e képzési forma
sajátosságai szükségessé teszik, hogy e specialitások a célok között önállóan is megjelenjenek. E szempont
alapján az anyanyelvoktatásunk célja az is, hogy olyan alapokat biztosítson, amely az idegen nyelvek
tanulását segíti. A leíró nyelvtani tudás az idegen nyelvek (főként az indogermán nyelvek) grammatikai
rendszerének elemi összevetésével, s ezáltal a generatív mondattani megközelítések elemi ismeretével
egészül ki.
A hétköznapi kultúra fontos része az interakció, a kommunikálni tudás képessége. A felnőttek
élettapasztalatára építetten az életvilág feltárása, az önkifejezés, a szándékokhoz kapcsolt kommunikációs
4
cselekvési stratégiák kialakítása, ill. a kommunikációban elengedhetetlen kölcsönösség és a konszenzus
keresése a felnőttoktatás jövőbeni feladata. Az anyanyelvi képesség fejlesztése a közlésre, a
kapcsolatteremtésre irányuló motiváltságra épül.
Fejlesztési követelmények
A felnőtt ember mindennapjaihoz tartozik a sajtó, a rádió és televízió által kínált kultúra fogyasztása, ezért
kapott fő hangsúlyt az oktatás tartalmában a tömegkommunikáció tanítása.
A tantervben ezért kap fontos helyet a tanulásmódszertan, ill. az önfejlesztés, és a könyvtárismerettel
párhuzamosan a rendszerezés képességének fejlesztése is. E cél alapján -, ill. az ismétlések elkerülése végett
is - tartható fontosnak, hogy a leíró nyelvtani ismeretek a középiskolában egy rendszer működő részeként
jelenjenek meg, minden részterület esetén a nyelv rendszerszerű voltára való hivatkozással.
A stílus tanítása a közlés formavilágának fejlesztését célozza. A nyelvtörténet és a nyelv élete elsősorban a
tanulói látásmód fejlesztését szolgálja. A képzést a tömegkommunikációs témakör zárja le, amely a
mindennapi élethez, életvilághoz kötődő jellege okán személyiségfejlesztés lehetőségét kínálja. A
tömegkommunikáció a mindennapi kultúra része, a fogyasztói magatartás formálása segítséget nyújt az
ember eredeti arcának védelmére. A tantárgy tanítása az egyes témakörökön belül az alábbi képesség
fejlesztését irányozza elő:
A szövegértés, szövegalkotás, egyéb szövegtani ismeretek is; helyesírás, nyelvhelyesség, stílus; a magyar
nyelv életének, rendszerének ismerete; a grammatikai ismeretek felelevenítése és folyamatos fejlesztése.
A felnőttoktatás általános fejlesztési követelményei nagyobb részt megfelelnek a nappali gimnáziumok
követelményeinek, mégis némi kiegészítésre
és módosításra szorulnak.
Szövegalkotás
A folyamatos fejlesztésében egyrészt a különböző szövegtípusoknak és műfajoknak megfelelő közlésmód
gyakoroltatása játszik szerepet. A tanuló legyen képes az önkifejezésre, véleményének, érveinek logikus
felépítésére. A szövegalkotás kulturáltságának mérője a szókincs megfelelő terjedelme (szükséges ennek
bővítése), a logikai összefüggések és az elrendezés képessége, a személyesség és a szöveg lineáris és
globális összefüggéseit biztosító nyelvi eszközök ismerete.
Nyelvhelyesség és a stílus
A tantárgyi tartalmak mellett a tanterv a beszéd akusztikai megformálását, írásban a nyelvi szabályok helyes
alkalmazását és tagolását, a megfelelő íráskép kialakítását várja el. Az aktív nyelvművelői magatartás a saját
nyelvi kultúra tökéletesítésének fontos eszköze. A nyelvhelyesség, a stílus a szövegalkotás lényeges
tartalma, ezért a mindennapi és szépirodalmi stílus megfelelő ismerete, a jelenségek felismerése, ill. a
nyelvileg megfelelően formált tartalom megjelenítése fontos tevékenységforma.
Helyesírás
Ennek a képességnek a fejlesztése a felnőttoktatásban nem könnyű feladat. A felnőttek körében az egyedi
rögzült hibák korrekciója tűnik a legkönnyebbnek, a helyesírási szabálytudat hiánya viszont, a fel nem
ismert dyslexia felnőttkori tünetei szinte korrigálhatatlanok. Mégis általános fejlesztési célnak tekinthető a
helyesírási képesség fejlesztése, a biztos helyesírás kialakítása, amelyhez a tanulói szövegek javítása és
javíttatása is hozzájárul.
Leíró nyelvtani ismeretek
A nyelvtörténet, illetve általános nyelvészeti tudnivalók a nyelvi jelenségek értő megismerésére irányulnak.
A történeti tájékozódáshoz kapcsolódó feladatok a rendszerezés képességét, a rendszerszemlélet kialakítását
segítik. A leíró nyelvtani ismeretek az általános iskolai tantervekben az általános és részletes követelményei
között, évfolyamokra lebontva szerepelnek, így a továbbjutás feltételéhez tartozik a hangtani, szófaji,
mondattani ismeretekben szerzett jártasság. Mégis köztudott, hogy a középiskolába érkezők közt nagyon
nagy számban találkozunk olyanokkal, akik e területen is súlyos hiányosságokkal küszködnek. A
grammatikai tudás az anyanyelv-használat és az idegennyelv-tanulás alapja. Ezért a tantervben minden
évfolyam fókuszában megjelenő nyelvi jelenségeket a leíró nyelvtani ismeretek felelevenítésével
párhuzamba kell tanítani annak érdekében, hogy a megfelelő grammatikai ismeretek, azaz a képzés
alapkövetelményei ténylegesen megvalósíthatók legyenek.
Tanulás tanítása
A felnőttoktatásban a tanulástechnikák fejlesztése a felnőttképzés sikerének alapja.
10. évfolyam
5
Tevékenységformák
A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztéséhez publicisztikai és közéleti szövegek
feldolgozását, a gondolatmenet felismertetését, a nem kimondott tartalmak feltárását (hatáskeltés,
befolyásolás eszközei) szükséges elvégeztetni. A szövegelemzésekkel az ítélőképesség is fejleszthető, ill. az
alapvető érintkezési formáknak megfelelő szövegalkotás pedig alapvető készségek fejlesztésére nyújt
lehetőséget. A szóban elhangzó közlések során a helyzetnek megfelelő válaszadás gyakoroltatása a nyelvi
norma és nyelvi illemtan fejlesztésének része. A szövegértés nem csupán kognitív megismerési folyamat. A
szöveg vizuális és akusztikus percepciója, a denotatív és konnotatív jelentések, a befolyásolás nem verbális
összetevőinek felismerése csak a tanuló szociális-emocionális attitűdjeinek fejlesztésével, csoportdinamikai
játékokkal alakítható. A beszédhelyzet és a felhasznált nyelvi eszközök, megszólítási és kapcsolattartási
formák viszonyának tanulmányozása, a helyzetnek megfelelő nyelvi eszközök alkalmazása a képzés e
szakaszában hangsúlyos helyzetbe kerül. A kommunikáció a mondat és szöveg nyelvi szintjein megvalósuló
leíró nyelvtani párhuzamokkal egészül ki. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés
keretében elsajátítandó
tananyag
A közlésfolyamat,
tényezői és
funkciói
A kapcsolat
létrehozásának
nehézségei, a
beszédhelyzet
A nem verbális
kommunikáció
kiegészítő,
helyettesítő,
megerősítő szerepei
(önközlés,
szabályozás,
közlés)
A jelek szerepe az
élet és a tudomány
különböző
területein
A nyelv, mint
jelrendszer
A kommunikáció
és szöveg
Az adó, vevő, csatorna, zaj, üzenet,
kód – dekód
A közlés, kifejezés, tájékoztatás
mellett a poétikai funkció, a fatikus
(kapcsolatteremtés és
kapcsolatfenntartás) szerep
A mindennapi érintkezés nyelvi
sztenderdjei
A vitakultúra, a manipulációs
szándék felismerése
A non verbális kommunikáció: a
hétköznapi tárgyak jelentéstana, az
otthon, a környezet jelentéstana). A
térköztartás a kommunikációban
A mondatfonetikai eszközök
Természetes és mesterséges jelek,
konvencionális és művészi jelek,
rejtjelek
A jel és jelentés kapcsolata
Jelentésárnyalatok, nem nyelvi jelek
a szövegben
A szövegbe ágyazott jelentés,
a többletjelentések, a
metakommunikatív tartalom a
befolyásolás szolgálatában
A szövegjelentés vizsgálata
pszeudoszövegeknél (pl. Paródia,
irónia nyelvi jelenségei)
Váratlan jelentésmódosulás a viccek
világában
Az elhallgatás a szöveg mögé rejtett
üzenetek
A szövegjelentés: a téma (ismert és
újságoló rész), a kulcsszó
szerepe, a tételmondat
Az adó és vevő viszonyának szociális
és emocionális háttere. A
személyiség megjelenése a különböző
szövegekben (az önkifejezés vágya, a
kapcsolatteremtés vágya, az
önkifejezés és a másoknak való
megfelelés együttes megjelenése)
A kommunikációs konfliktusok
feloldásának módjai
Szemiotika - a jel és jelentés
kapcsolatának, szintaktika - jelek
szerveződésének, a jelek
struktúrájának, pragmatika - jelek
keletkezésének tudománya
Szólások és szólásmagyarázatok,
közmondások a nyelvi kifejezés
gazdagításában
(szólások etimológiája)
A politikai és szépirodalmi
szimbólumok
A mondatfajták, rendszermondat,
Szövegmondat, mondategész,
mondategység fogalma.
A szabad és kötött szórend a magyar
és idegen nyelvekben
A szófajok: fogalomszók,
mondatszók, nem önálló szófajok,
átmeneti szófajok, viszonyt jelölő
szavak)
A fogalmi hierarchiák
Az alkalmi szófajváltás esetei
A morfémák jelentéstana,
szófajváltás, mint jelentésmódosulás
a képversek, helyesírási hibák a
reklámok világában
Mindennapi
élethelyzeteinkben
előforduló kommunikációs
kapcsolatok elemzése,
jellemzőik megállapítása
Jelek, jelképek gyűjtése,
elemzése, csoportosítása és
jelentéseik feltárása
Írásbeli szövegek elemzése
Szövegelemzés gyakorlása
Példák gyűjtése a
reklámokból
Házi dolgozat írása: a
tanult ismeretek
alkalmazása egy konkrét
kommunikációs helyzetre
A továbbhaladás feltételei
A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, valamint szövegfeldolgozás kérdések alapján.
Felelet, kiselőadás, írásbeli szövegek megalkotásában mutatott jártasság és a mindennapi kommunikáció
sztenderdjeinek elemzési készsége.
6
A nyelvi jelenségek legalább két különböző szemléletű tipológiájának ismerete (ld. fent a mondattan és
szófajok rendszere), a szöveg szerkezeti sajátosságainak alkalmazása és a logikai kapcsolatok ismerete és
alkalmazása (oksági viszonyok, hasonlósági viszonyok, állítások egymáshoz való viszonya).
Fogalmak
kommunikáció, metakommunikáció, tömegkommunikáció, információ, adó, vevő, üzenet, kód - dekód,
közeg, csatorna, funkció; szöveg, szövegmondat, rendszermondat, mondategész, mondategység, álszövegek,
a szórend, kulcsszó, tételmondat, a szöveg tagolása (bekezdés, fejezet, expozíció, a figyelem felkeltése, a
narráció, peroráció, megerősítés, érvelés, és cáfolat), szövegfajták és szövegtípusok
Tevékenység
félévente egy írásbeli tesztfeladat
irodalmi nagydolgozat iskolai megírása és javítása (nyelvhelyességi hibák is)
egy előre megbeszélt házi dolgozat és egy kiselőadás elkészítése
Integráció
a tudomány más területeinek jelhasználata
könyvtárhasználat - jelek, jelzések a könyvtártudományban
Tevékenységformák
A szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésének fejlesztése gyakorlati feladatok
folyamatos alkalmazásával érhető el, fejleszthető. A kommunikációs technikák, tréningek révén a tanulók
képessé válnak ismeretlen kommunikációs helyzetekben is megfelelő stílus és magatartás alkalmazására.
Önálló műelemzés készítése, a komplex elemzés egyes részleteinek gyakoroltatása, különbségtétel az
allegorikus és szimbolikus ábrázolások között, alapvető stilisztikai jelenségek felismertetése és elemzésbeli
felhasználása Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés
keretében elsajátítandó
tananyag
A stílus
A stílus hírértéke
A semleges stílus és
az attól való eltérés
A stílusrétegek és
jellemzésük
A szépirodalmi
stílus
(stíluselemzési
gyakorlatok):
A stílusárnyalat,
motiváltság, nyelvi
rétegekhez való
kapcsolata, a
szójelentés
Az iskolai
írásbeliség
A szó eredete, hagyományos és
modern értelmezése
Az alkalmi és állandósult stílusérték
A stílus meghatározó tényezői
Az erősítés a túlzás, az enyhítés az
eufémizmus
Társalgási, szakmai-tudományos,
szónoki, hivatali -közéleti,
publicisztikai, szépirodalmi
A szöveg akusztikai vizsgálata:
(rímek, verselés, hangszimbolika
stb.);
a szöveg képi szintje
A nyelvi ismétlődések stilisztikai
szerepe a különböző nyelvi
szinteken
A nyelvi megformálás stílusértéke:
az alakzatok
A hangnemek felismerése,
a műalkotások elemzésének
stilisztikai szempontjai
A műfaj, korstílus
Az elbeszélés, a leírás, levél műfaji
jellemzőinek, jellegének (hivatalos
Stilisztikai szempontú
szövegelemzések (fordítások)
A nyelvhelyesség
és nyelvművelés szerepe, tv, sajtó
nyelvművelő tevékenysége
A nyelven kívüli eszközök:
íráskép, képvers
A szövegvizsgálat műnemek szerinti
különbségei
Az inadekvát stílus bőbeszédűség,
szűkszavúság, közhelyesség,
kétértelműség, képzavar stb.
Szövegfeldolgozás
Tömegkommunikációs
eszközök használata, jó és
rossz példák gyűjtése.
Szövegelemzés,
stílusjegyek megállapítása
Stíluselemzés
Stíluselemzés, irodalmi
példák gyűjtése
Házi dolgozat készítése
megadott műfaji keretek
között
Egy szöveg
megszerkesztése,
vázlatának elkészítése
7
Retorika
vagy magán) megfelelő
szövegalkotás
Az írásbeli dolgozat, az értekezés
stiláris követelményei
A sajtó nyelvhelyességi hibái
Retorikai alapismeretek
(anyaggyűjtés, elrendezés,
kidolgozás)
az érvelő szöveg megszerkesztése, a
hatáskeltés eszközei
A továbbhaladás feltételei
A hangnem tudatos megválasztása a kommunikáció funkciójának megfelelően. A képek szerepének
felismerése a szövegben és a mondat- és szövegépítés stílusértékének ismerete és alkalmazása. Stílushibák
ismerete és felismerése, a művészi szövegek stilisztikai elemzésében mutatott jártasság, valamint a
szépirodalmi szövegek többletjelentésének önálló értelmezése. Gyakorlottság szövegelemzési eljárásokban:
jegyzetelés, szerkezeti tagolás, lényegkiemelés, szöveg-összefoglalás stb.
Fogalmak
alkalmi és állandósult stílusérték, stílusárnyalat, többletjelentés, eufémizmus és erősítés,
hangalakzatok, hangszimbolika, rímek, verselés, ütem, időmérték, alliteráció, versláb, motivált szavak
alakzatok: gondolatritmus, halmozás, fokozás, párhuzam, ellentét
szóképek: hasonlat, megszemélyesítés, metafora, allegória, szimbólum, komplex kép
Tevékenység
félévente egy stilisztikai szövegelemzés, egy tesztfeladat
egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése előre megbeszélt témakörből
Integráció
népszerűsítő és tudományos szövegek elemzése, a betűtípusok stílusértéke a számítógépes levelezés és az
Internet világában
nyelvművelő és stilisztikai összefoglalók a könyvtárban
11. évfolyam
Tevékenységformák
Az egyéni, kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek alkalmazása
a nyelvhasználatunkban minden beszédhelyzetben, nyelvi önkorrekcióban. Beszélgetésben, vitában
javaslatok tárgyszerű megfogalmazása. Szakszerű fogalomhasználat gyakoroltatása a tömegkommunikáció
különböző jelenségeinek leírásához. Rendszeres tájékozódás a nyomtatott és elektronikus
információhordozók között. Megfelelő értékítélet kialakítása a disputa, a vita, a beszélgetés módszereinek
segítségével olyan műfajok esetében is, amelyek a hétköznapi kultúránk része és mégis az ízlést és
világképet befolyásolják. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés
keretében elsajátítandó
tananyag
A
tömegkommunikáció
világa
A sajtó
Hírlapok, napilapok, magazinok,
évkönyvek, folyóiratok
A hetilapok felépítése: címlap,
rovatok, témák, kép és szöveg
kapcsolata
Különböző folyóiratok arculatának,
stílusának, olvasókörének elemzése,
műfajai
A szöveg betűtípusainak
megjelenési formáinak vizsgálata
adott szöveg transzformálásán
Sajtóhibák, nyelvhelyességi hibák
Az Édes Anyanyelvünk című
folyóirat rovatai
A tévé, rádió nyelvművelő rovatai:
Hej, hej, helyesírás!, Hej, hej,
helyes beszéd! a televízióban
A szövegelrendezés: a pozitív
hatáskeltés felépítés, a fordulat, a
váratlan, a figyelemfelhívás
szolgálatában
A rejtvények lélektana
A képregény: a beszédszituáció és a
közlemény jelzése a képregényben
Az apróhirdetés
Anyaggyűjtés
sajtótermékekből
Anyaggyűjtés
sajtótermékekből,
jellemzők megállapítása.
8
A reklám
A televízió
keresztül
A humor forrásai karikatúra a
sajtóban,
keletkezésük, eredetük
Vicclapjaink
A karikatúra az emberismeret
szolgálatában, a közéleti karikatúrák
elemzése - elrejtett üzenetei
A reklám fegyvertára,
reklám vagy propaganda
Reklámszöveg készítésének
technikái
A tévé és a nézők kommunikációja:
(Önt dönt! - jellegű műsorok)
A televízió műfajai
- a híradó (információközlés)
- a kerekasztal-beszélgetések (a
szerkesztett beszélgetés), a talk
show (a könnyedség kellékei)
- az interjú (a személyesség
szolgálatában)
- a sorozatok lélektana
A tömegfilm, a bestseller
A reklám helyesírási hibái a
figyelem
Felkeltésének szolgálatában
Népszerű képernyőarcok jellemzése
Anyaggyűjtés utcai
reklámfeliratokról, saját
reklámok megalkotása
Tömegkommunikációs
eszközök használata,
kiválasztott műsor
elemzése,
jellegzetességeinek
megállapítása, értékelése
Házi dolgozat megírása
Fogyasztóvédelem reklámnyelv, feliratok; a reklám
kommunikációs csapdái
Napi sajtó figyelése, példák
gyűjtése, elemzése
A továbbhaladás feltételei
Tájékozottság a tömegkommunikáció műfajai között, a hatáskeltés és befolyásolás eszközeinek felismerése.
Folyóiratok arculatának bemutatása, a reklámok figyelemfelhívó mozzanatainak felismerése, a tömegfilm
tipológiájának felhasználása egy film elemzésében és multimédiás szövegek értelmezése.
Tematikustájékozódás a nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (irodalmi
adatbankok, magyar elektronikus könyvtár).
Fogalmak
a hírlap, a folyóirat, a magazin fogalmi elkülönítése, a cikk, kritika, olvasói levél, a rovat, a riport, az interjú.
A tipográfia, a reklám, a karikatúra, szerzői film és műfaji film elkülönítése, a reklám és propaganda
fogalmi különbségei, a bestseller
Tevékenység
egy nyelvtani nagydolgozat megírása: egy kézbeadott folyóirat bemutatása, egy tesztfeladat helyesírási
hibajavítással, egy kiselőadás és egy házi feladat elkészítése egy adott nyelvtörténeti korszak feldolgozása
könyvtári anyaggyűjtéssel
Integráció
a médiaismeretek tantárgy és a vizuális kultúra közös területei, folyóiratok tárolása a könyvtárban, a
folyóirat-katalógus
12. évfolyam
Tevékenységformák
Nyelvtörténeti tanulmányok alapján a szövegjelentés önálló feltárása, megvitatása, nyelvtörténeti korok
szövegemlékeinek elemezése. Egyszerűbb nyelvészeti szakszövegek olvasása és feldolgozása. Az érettségire
való felkészülésként egyéni kutatómunka alapján a könyvtárhasználat, a szakszerű anyaggyűjtés, rendezés,
kidolgozás, gyakoroltatása.
Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés
keretében elsajátítandó
tananyag
9
A magyar nyelv
helye a világ
nyelvei között
A nyelvcsaládok
A nyelv rétegződése
A szókincs rétegei
és bővítésének
forrásai
A nyelvrokonság
A nyelvtörténet
jelentősebb
korszakai
Nyelvi rendszerünk
alaktani és
jelentéstani
változásai
A ragasztó, szigetelő, és hajlító
Nyelvtípusok
A nyelvi struktúrák
összehasonlítása
A nyelvváltozatok:
- a tájnyelv
- a szleng
- az argó szavak történeti
megközelítése
- rétegnyelvek
A nyelvi rétegek megítélése a
nyelvhelyesség és nyelvművelés
szempontjából
A nyelvi rétegek világában
előforduló nyelvi hibák
A szóteremtés, szóalkotás
(szóképzés, szóösszetétel, betűszók
és egyéb források)
A nyelvrokonság bizonyítékai
(hangtani, szóalaktani [ragozás],
mondattani [határozók
irányhármassága, stb.],
A finnugor alapszókincs
A alapnyelvi emlékeink
Ómagyar, közép magyar, új
magyar kor
Egy szórványemléken a magyar
szöveg felismerése
Egy 2-4 soros szövegemlékünk
elemzése
Szófajtani és mondattani elemzések
az idegen nyelvek tükrében
Összevető elemzések idegen nyelvi
klisék és a magyar nyelvi formák
között
Idegen nyelvi tanulói fordítások
elemzése
Irodalmi fordítások összevető
elemzése
A nyelvjárás mint nyelvi deviancia a
leíró nyelvtani normák tükrében
Írástörténet
(a képírástól a betűírásig)
A helyesírás története
(szövegek a különböző századokból,
különös tekintettel a 19. Századra)
Könyvtárhasználat: az
emberi nyelvek eredte,
csoportosítása
Szövegelemzés, gyakorlati
példák gyűjtése
Példák gyűjtése a napi
kommunikációból
Könyvtárhasználat
A továbbhaladás feltételei
A nyelvtörténeti tanulmányok birtokában képesség az olvasott szöveg történeti hátterének kibontására,
tájékozottság a magyar nyelvrokonságról és annak bizonyítékairól. Megadott szövegek és szakanyagok
segítségével egy-egy történeti korszak bemutatása, helyesírási hibák felismerése a szöveggyűjteményben, az
idézés szabályai.
Fogalmak
őshazakutatás, uráli, finnugor, ugor, finn-permi, finn-volgai alapnyelv; mozaikszók, betűszók, tükörszavak,
jövevényszavak, nemzetközi műveltségszavak; nyelvemlék, szórványemlék, szövegemlék, kódex,
vendégszövegek, a nyelvújítás
Tevékenységek
egy négy-öt soros nyelvemlék (annak átiratának ismeretében) elemi különbségek felismerése évente egy
nyelvtani nagydolgozat keretén belül; egy tesztfeladat, helyesírási hibajavítással; egy kiselőadás és egy házi
feladat elkészítése egy adott nyelvtörténeti korszak feldolgozása könyvtári anyaggyűjtéssel
Integráció
a számítógép helyesírási programjai, számítógépes versek, képversek - jövő lehetséges nyelvváltozatai;
nyelvtörténeti összefoglalók a könyvtárban, a történetiségre és a keletkezési helyre vonatkozó jelölések a
könyvtári rendszerben; az idegen nyelvek rendszertani összevetése; az irodalom stílustörténeti anyagának
egymásba építése
MAGYAR IRODALOM 9-12. évfolyam
Célok és feladatok
Az életkori sajátosságok figyelembevételével kell elérni, hogy a tanulók felkészülten sikeres érettségi vizsga
tehessenek. Ennek szem előtt tartásával az irodalom tág világáról egy viszonylag széles, átfogó kép
alkotására kell törekedni. A tanulók számára világos legyen, hogy az irodalom nem csak az emberi kultúra
fontos része, kiemelkedő teljesítménye, hanem a mindennapi életben való eligazodásban, az emberi
10
kapcsolatokban, konfliktusokban való eligazodásban is segítséget jelenthet az erkölcsi dilemmák
megtárgyalásával, példák felmutatásával.
Ki kell alakítani a tanulókban irodalom iránti igényességüket, az iskola befejezése utáni önművelés
szükségességét. Ezekkel összhangban képessé kell tenni őket az irodalmi alkotások elemző (esetleg kritikus)
befogadására, a magyar és világirodalmi alkotások megbecsülésére, valamint az ezekkel kapcsolatos
véleményeik szabatos megfogalmazására mind írásban, mind szóban. Fontos, hogy a véleményekben a
személyességen túl az irodalomelméleti, -történeti tárgyszerűség, a megalapozottság is helyet kapjon, és a
vélemény megformáltságának színvonala minél magasabb színvonalú legyen.
Fejlesztési követelmények
Alapvető követelmény a feldolgozott szövegek minél teljesebb megértése, ezek önálló elemzése, a műről
véleményalkotás, majd fel nem dolgozott szövegek megadott szempontú elemzése. Fontos, hogy az
irodalomtanítás megőrizze az élményszerűséget, a felnőtt korú tanulók számára lehetőség nyíljon a saját
élethelyzeteik és az irodalmi művekben felmerülő helyzetek, erkölcsi kérdések közötti kapcsolatok
kifejtésére, megfogalmazására.
Kiemelendő a különböző témájú, korú és szemléletű irodalmi művek közötti összefüggések megtalálása,
különös tekintettel a magyar irodalom és az európai irodalom közti kapcsolatrendszerre.
Fejlesztendő képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek felismerése,
megfogalmazása a megfelelő fogalmak, szakszavak használatával szóban és írásban. Szükséges az alapvető
korstílusokban, műfajokban való tájékozottság, a magyar irodalom klasszikus alkotóinak életútjának,
pályaképének, alkotásainak ismerete, alkotói portrék önálló bemutatása. Ezeket kiegészíti a világirodalom
legfontosabb alkotóinak és műveiknek és a lakóhelyhez, a szűkebb hazához köthető irodalmi vonatkozások
ismerete.
Az irodalmi alkotásokról folyó beszélgetések során a logikus gondolkodás, a kritikai és önkritikai
képességek növelésével a humanista felfogás, az igazságosság, az erkölcsös magatartás értékei nőnek,
valamint nő az esztétikai értékek, a pozitív érzelmek iránti fogékonyság. Képessé kell tenni a tanulókat az
önálló ismeretszerzésre, amellyel akár a középiskolai tanulmányait bővítheti, akár a későbbiekben az
önművelődést meg tudja valósítani.
Az ismeretszerzés képességének ki kell terjednie a ma rendelkezésünkre álló valamennyi információforrás
használatára, minden típusú dokumentum alkotó felhasználására.
9. évfolyam
Tevékenységformák
Szükséges az önálló órai jegyzet- és vázlatkészítés képessége mind írott szövegből, mind előadásról,
valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értő feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen
tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek. Különösen fontos az
irodalmi művek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi művekben
megtalálható helyzetek, szereplők megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése a
szükséges irodalomelméleti, -történeti ismeretanyag felhasználásával. A tanulók szóban és írásban
gyakorolják a különböző műnemekben megjelenő sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezető
elemzési módokat. Az irodalom és más művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház és filmművészet)
kapcsolatának megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli
tevékenységükkel gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy
világossá váljon számukra, hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező
struktúra, hanem egymás részei, hogy az iskolában szerzett ismeretek (nem elavult, holt ismeretanyag)
felhasználhatók az iskolán kívül, és fordítva. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés
keretében elsajátítandó
tananyag
Szintre hozó blokk Bevezetés az irodalom világába,
rendszerezés; az általános iskolában
tanult műnemek és a műfajok, az
irodalomtörténeti anyag
rendszerezése; verstani ismeretek
felidézése
11
A politeista világ
irodalma I. – a
mítoszok világa
mítoszok, mitológiák, mitologizálás,
teremtésmítoszok,
pusztulásmítoszok (részletek a
Gilgamesből és a görög mitológia
teremtéstörténetéből)
Részletek más keleti mitológiákból Kiválasztott mítoszok
elolvasása, megismerése
A politeista világ
irodalma II. – a görög-
római kultúra irodalma
a görög mitológia főbb alakjai,
történetei; a homéroszi eposzok; a
görög líra főbb alakjai: Szappho,
Anakreon és/vagy a római költészet
legalább egy alakja; a görög dráma
és színjátszás;
Szophoklész: Antigoné című
drámája
a római költészet főbb alakjai:
Catullus, Vergilius, Horatius,
Ovidius
A tanult művek elolvasása
A zsidó-keresztény
világ irodalma – a
Biblia
a Biblia szerkezete, keletkezése;
néhány (legalább 2-2) ó- és
újszövetségi történet, ezek
értelmezése, a kereszténységben
betöltött szerepe; zsoltárok
Bibliai témák és műfajok továbbélése
a magyar és a világirodalomban,
képzőművészetben és a zenében; nem
tárgyalt bibliai történetek
megismerése
Könyvtárhasználat: a
Biblia megismerése
A középkor vallásos és
világi irodalma
a középkor világnézete, művészeti
stílusai (romanika, gótika); Szent
Ágoston: Vallomások (részletek);
himnuszok (Todi: Stabat Mater,
Ómagyar Mária-siralom); Halotti
beszéd és könyörgés; legendák
(Szent Ferenc-legenda, Margit-
legenda); lovagi epika (Artus) és líra
(Walter von der Vogelweide); a
vágáns költészet (Carmina Burana)
A középkor világának bemutatása a
filmművészetben: a Napfivér,
Holdnővér vagy az Excalibur vagy A
rózsa neve című film megtekintése
videón
Az Excalibur vagy A rózsa
neve c. könyv olvasása
A tanult művek elolvasása
Dante és Villon Dante: Isteni színjáték – Pokol
(részletek), keletkezése, szerkezete,
jelentősége, világnézete; Villon-
versek (A jó tanítás balladája a rossz
életűeknek, Ellentétek) keletkezése,
tartalmi és formai elemzése
Dante és Villon életének és
költészetének részletesebb
megismerése
Életrajzok megismerése
A reneszánsz irodalma
I. – Petrarca és
Boccaccio
a reneszánsz világszemlélet, stílus és
a humanizmus; Petrarca szonett-
költészetének bemutatása 2-3
szonetten keresztül; 2-3 novella
Boccaccio: Dekameron című
művéből, keletkezése, szerkezete, a
novella műfaja; a szonettek és a
novellák reneszánsz vonásai
Egyéb novellák a Dekameronból;
ismerkedés a reneszánsz
képzőművészet alkotásaival
A humanizmus
megjelenése művészeti
alkotásokban, stílusjegyek,
jellemzők
A reneszánsz irodalma
II – az angol
reneszánsz dráma
az angol reneszánsz dráma és
színjátszás; Shakespeare életének
főbb állomásai, drámái; egy dráma
feldolgozása; a 75. Szonett
Egy szabadon választott
Shakespeare-vígjáték feldolgozása;
egy Shakespeare-dráma
megtekintése színházban vagy
videón, ennek megbeszélése
Színházlátogatás
A reneszánsz irodalma
III.
a magyar reneszánsz
két nagy alakja:
Janus Pannonius és
Balassi Bálint
a magyar reneszánsz jellemzői, az
európaitól eltérő vonásai, a
reformáció hatásai; Pannonius
életének főbb eseményei, elégia- és
epigrammaköltészetének jellemző
vonásai néhány versen keresztül;
Balassi Bálint életének főbb
állomásai, szerelmi, istenes és
végvári költészetének bemutatása
néhány versen keresztül
a magyar reformáció irodalma
(Tinódi Lantos Sebestyén, Heltai
Gáspár, Bornemisza Péter, Szenci
Molnár Albert)
Könyvtárhasználat
A reneszánsz
képzőművészete
A barokk irodalma –
Zrínyi Miklós: Szigeti
veszedelem
az ellenreformáció művészeti,
irodalmi hatásai, a barokk stílus
jellegzetességei;
Szemelvények Pázmány Péter, Mikes
Kelemen műveiből
Könyvtárhasználat:
Történelmi háttér
megismerése
12
Zrínyi Miklós életének főbb
állomásai, tevékenysége;
Zrínyi: Szigeti veszedelem
(részletek) keletkezése, műfaji
sajátosságai, szerkezete, a mű
alapkoncepciója, célja, stílusa,
verselése, nyelvi eszközei
A továbbhaladás feltételei
A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: művelődéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás,
középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, ellenreformáció, barokk, mítosz, testamentum, evangélium,
próféta, példázat, parabola, zsoltár, eposz, eposzi kellékek, in medias res, deus ex machina, hübrisz, katarzis,
konfliktus, prológus, epilógus, akció, dikció, retardáció, hármas egység, kardal, időmértékes verselés,
verslábak, disztichon, legenda, trubadúr, vágáns, lírai ballada, tercina, kommentár, novella, szonett, Balassi-
strófa. Epikai, drámai és lírai formák, és a tanult műfajok felismerése. Az epikai és drámai művek
szereplőinek és a köztük lévő kapcsolatok jellemzése, a művek szerkezetének bemutatása. A lírai művek
szerkezeteinek, főbb elemeinek megnevezése.
A megismert alkotások irodalomtörténeti elhelyezése, a fontosabb alkotók életrajzi adatainak ismerete. Az
európai és a magyar irodalom közti kapcsolatok felismerése. Az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés
felismerése, és néhány alapvető versforma ismerete. Memoriterként néhány sor az eposzokból, a Halotti
beszéd és könyörgésből, legalább 2 vers a magyar és a világirodalomból.
10. évfolyam
Tevékenységformák
Szükséges az önálló órai jegyzet- és vázlatkészítés képessége mind írott szövegből, mind előadásról,
valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értő feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen
tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek.
Különösen fontos az irodalmi művek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az
irodalmi művekben megtalálható helyzetek, szereplők megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások
értelmezése, elemzése a szükséges irodalomelméleti, -történeti ismeretanyag felhasználásával.
A tanulók szóban és írásban gyakorolják a különböző műnemekben megjelenő sajátosságok, tartalmak
megítélését, a hozzájuk vezető elemzési módokat.
Az irodalom és más művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház és filmművészet) kapcsolatának
megtapasztalása.
Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel gyarapítsák
ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra, hogy az
iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező struktúra, hanem egymás részei,
hogy az iskolában szerzett ismertek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán kívül, és
fordítva. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés
keretében elsajátítandó
tananyag
Szintre hozó blokk A 9. évfolyam anyagának rövid
áttekintése, rendszerezése
Ismeretek felelevenítése
A klasszicista dráma a francia klasszicista dráma és
színjátszás jellegzetességei; Moliére
drámái; egy vígjáték feldolgozása
egy fel nem dolgozott Moliére-dráma
megismerése; lehetőség szerint egy
dráma megtekintése színházban vagy
videón, ennek megbeszélése; a
francia klasszicista dráma más
szerzőinek (Corneille, Racine) és
műveiknek megismerése
Színházlátogatás
A klasszicista stílus
jellemzői képzőművészeti
alkotások alapján
Az európai
felvilágosodás
az európai (angol, francia, német)
felvilágosodás főbb irányzatai,
gondolatai, képviselői; irodalmi
megjelenése, a klasszicista stílus az
irodalomban néhány példán keresztül
a kor irodalmából egy szabadon
választott epikai vagy drámai mű (pl.
Swift: Gulliver, Diderot: Az apáca,
Schiller: Ármány és szerelem)
bemutatása
Házi dolgozatra való
felkészülés a könyvtárban
A magyar a magyar felvilágosodás kezdetének a magyar felvilágosodás irodalmi
13
felvilágosodás
kezdete
jellegzetességei, képviselői; a magyar
klasszicista irodalom néhány alakja
(Bessenyei György, Kazinczy Ferenc
és Batsányi János) és műveik,
tevékenységük
élete; a nyelvújítási harc és annak
eredményei; a „testőrírók” munkái
Csokonai Vitéz
Mihály
Csokonai Vitéz Mihály életének,
költői pályájának főbb állomásai,
költészetének jellemzői néhány
versén keresztül (pl. Az estve,
Konstancinápoly, Jövendölés az első
oskoláról a Somogyban, Szegény
Zsuzsi, a táborozáskor, A
rózsabimbóhoz, Tartózkodó kérelem,
A tihanyi ekhóhoz, A reményhez)
Csokonainak a tananyagban fel nem
dolgozott vagy nem szereplő
verseinek, a Dorottya című művének
megismerése;
A Dorottya c. mű televíziós
változatának megtekintése
videón
Berzsenyi Dániel Berzsenyi Dániel életének, költői
pályájának főbb állomásai, óda- és
elégiaköltészetének bemutatása
néhány versén keresztül (pl. A
magyarokhoz I., A magyarokhoz II.,
Osztályrészem, A közelítő tél,
Levéltöredék barátném-hoz)
Berzsenyinek a tananyagban fel nem
dolgozott vagy nem szereplő
verseinek megismerése; episztolái
(Dukai Takács Judithoz, Vitkovics
Mihályhoz, A Pesti Magyar
Társasághoz)
Hangos könyv hallgatása
Az európai
romantika
az európai (angol, francia, német,
orosz) romantika jellegzetességei,
válogatás a romantikus szerzők
(Byron, Shelley, Keats; Hugo,
Lamartine; Hoffmann, Heine; Puskin)
művei közül
a tananyagban nem tárgyalt vagy
nem szereplő romantikus alkotók (pl.
Poe) műveik; az európai romantika
képzőművészeti alkotásai
Könyvtárhasználat
Múzeumlátogatás
Reprodukciók
tanulmányozása
A magyar romantika
I. – a nemzeti
drámairodalom
kezdete
Katona József írói pályájának főbb
állomásai; Bánk bán című művének
keletkezése, elemzése, értelmezése
a magyar nyelvű színjátszás a XIX.
század első felében
Katona József: Bánk bán c.
művének megtekintése
színházban , videón, DVD-
n
A magyar romantika
II. – Kölcsey Ferenc
Kölcsey Ferenc életének, költői
pályájának főbb állomásai és
költészetének jellemzőinek
bemutatása néhány versén keresztül
(pl. Himnusz, Zrínyi dala, Zrínyi
második ének, Vanitatum vanitas,
Huszt, Emléklapra)
Kölcsey Ferencnek a tananyagban fel
nem dolgozott vagy nem szereplő
verseinek megismerése; értekező
prózája: részletek a Parainesis
Kölcsey Kálmánhoz és az
Országgyűlési Napló című művekből
Könyvtárhasználat: tanult
művek megismerése
A magyar romantika
III. – Vörösmarty
Mihály
Vörösmarty Mihály életének, költői
pályájának főbb állomásai és
költészetének jellemző vonásai
néhány versén keresztül (pl. Szózat,
Gondolatok a könyvtárban, A
Guttenberg-albumba, Az emberek,
Országháza, Késő vágy, Ábránd,
A merengőhöz, Előszó, A vén
cigány); a Csongor és Tünde című
drámája
A költő életének, pályájának
részletesebb megismerése, a
tananyagban fel nem dolgozott vagy
nem szereplő művének megismerése;
a Csongor és Tünde megtekintése
színházban vagy videón
A Csongor és Tünde c. mű
megtekintése színházban
vagy videón
Petőfi Sándor Petőfi Sándor életének, költői
pályájának fontosabb állomásai,
költészetének jellemző vonásai,
változásai néhány versén keresztül
(pl. A virágnak megtiltani nem lehet,
Befordultam a konyhára, Sors, nyiss
nekem tért, Egy gondolat bánt
engemet, A XIX. Század költői,
Arany Jánoshoz, Beszél a fákkal a
Az apostol és más a tananyagban nem
szereplő Petőfi-mű megismerése
Petőfi verses köteteinek
olvasása
14
bús őszi szél…, Szeptember végén,
Minek nevezzelek? A puszta, télen,
Nemzeti dal, Föltámadott a tenger…,
Itt benn vagyok a férfikor nyarában,
Európa csendes, újra csendes…,
Szörnyű idő…); epikus művei közül
A helység kalapácsa
Arany János
Arany János életének, költői
pályájának fontosabb állomásai,
nagyepikai művei közül a Toldi
estéje, balladáinak rendszerezése
példákkal (pl. V. László, Ágnes
asszony, Zách Klára, Szondi két
apródja, A walesi bárdok, Az örök
zsidó, Tengeri-hántás, Híd-avatás,
Vörös Rébék, tetemre hívás); lírai
alkotásai (Letészem a lantot, Kertben,
Epilógus, Mindvégig, A tölgyek alatt)
Petőfi és Arany barátságának
irodalmi emlékei; a tananyagban fel
nem dolgozott vagy nem szereplő
balladák, lírai alkotások megismerése
Tanult művek elolvasása,
megismerése, memoriterek
megtanulása
A magyar
romantikus regény –
Jókai Mór
Jókai Mór életének, írói pályájának
főbb állomásai; egy romantikus
regény (Fekete gyémántok vagy
Eppur si mouve! És mégis mozog a
föld! vagy Az arany ember) elemzése
Jókai életének, írói pályájának
részletesebb megismerése; a
tananyagban fel nem dolgozott vagy
nem szereplő regény megismerése
Egy Jókai mű feldolgozása
olvasmány-naplóban
A továbbhaladás feltételei
A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: klasszicizmus, rokokó, szentimentalizmus,
romantika, nyelvújítás, komikus eposz, rapszódia, kaland-, levél-, utazó-, tézis-, történelmi regény, verses
regény, tabló, idő- és értékszembesítő verstípus, létösszegző vers, enciklopédia, irónia, pátosz, szimultán
verselés, epikus ballada, klasszikus strófaszerkezetek.
A tárgyalt művekben megjelenő konfliktusok, álláspontok megértése, újrafogalmazása. A művek
jelentésének, erkölcsi tartalmának felfogása és szóbeli, írásbeli ismertetése. Az alkotások tartalmi és formai
jellemzőinek összefoglalása. A tanult irodalomtörténeti korszakok és alkotók ismerete.
Memoriterként 2-5 vers a magyar irodalomból, 1 próza- és/vagy drámarészlet.
11. évfolyam
Tevékenységformák
Szükséges az önálló órai jegyzet- és vázlatkészítés képessége mind írott szövegből, mind előadásról,
valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értő feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen
tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek. Különösen fontos az
irodalmi művek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi művekben
megtalálható helyzetek, szereplők megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése a
szükséges irodalomelméleti, -történeti ismeretanyag felhasználásával. A tanulók szóban és írásban
gyakorolják a különböző műnemekben megjelenő sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezető
elemzési módokat.
Az irodalom és más művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház és filmművészet) kapcsolatának
megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel
gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra,
hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező struktúra, hanem egymás
részei, hogy az iskolában szerzett ismertek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán
kívül, és fordítva. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés
keretében elsajátítandó
tananyag
Szintre hozó blokk A 10. évfolyam anyagának rövid
áttekintése, rendszerezése
15
Madách Imre: Az
ember tragédiája
Madách Imre élete: Az ember
tragédiája keletkezése, elemzése,
értelmezése
a mű megtekintése lehetőség szerint
színházban vagy videón
Az ember tragédiája c. mű
megtekintése színházban,
videón, vagy DVD-n
Az XIX. század
második felének
világirodalma I. –
epika
művek a realista epikából: egy francia
(Stendhal, Balzac, Maupassant) és
egy orosz (Gogol, Tolsztoj,
Dosztojevszkij) mű elemzése
a naturalista irodalom
jellegzetességei egy Zola-regényben;
a tananyagban nem tárgyalt epikus
mű megismerése
Zola:Nana c. művének
megtekintése videón, vagy
DVD-n
Az XIX. század
második felének
világirodalma II. –
líra
a francia modern költészet néhány
nagy alakja és műveik (Baudelaire:
Kapcsolatok, Az albatrosz; Verlaine:
Költészettan, Őszi chanson;
Rimbaud: A magánhangzók szonettje,
A meghökkentek)
Walt Whitman: Téli mozdony; a
tananyagban nem tárgyalt művek
megismerése
Könyvtárhasználat
Az XIX. század
második felének
világirodalma III. –
dráma
a modern drámairodalom kezdete:
egy Csehov-dráma: A cseresznyéskert
vagy a Három nővér vagy a Ványa
bácsi;
és egy Ibsen-dráma: a Nóra vagy a
Vadkacsa elemzése
a tananyagban szereplő, de nem
tárgyalt dráma megismerése;
lehetőség szerint
Csehov- és Ibsen-drámák
megtekintése színházban vagy
videóról
Csehov: A három nővér c.
művének megtekintése
színházban
Etűdök gépzongorára c.
film megtekintése
Ibsen: Nóra c. művének
megtekintése színházban
Vajda János Vajda János költészetének jellemzői
néhány versén keresztül (pl. A
virrasztók, A vaáli erdőben, Az
üstökös, Credo, Nádas tavon, Húsz év
múlva, Harminc év után)
Vajda János életének, költői
pályájának részletesebb
megismerése; a tananyagban fel nem
dolgozott vagy nem szereplő
verseknek, illetve röpiratainak
(Önbírálat, Polgárosodás)
megismerése
Könyvtárhasználat
Mikszáth Kálmán Mikszáth Kálmán életének, írói
pályájának főbb állomásai;
novelláinak (Bede Anna tartozása,
Tímár Zsófi özvegysége) és egy
regényének (A Noszty fiú esete Tóth
Marival vagy a Különös házasság
vagy A fekete város vagy a Beszterce
ostroma vagy Új-Zrínyiász) elemzése
Mikszáth életének és írói pályájának
részletesebb megismerése, a
tananyagban fel nem dolgozott vagy
nem szereplő művek megismerése,
illetve tárcái (Korlátfa, A
pénzügyminiszter reggelije)
Egy Mikszáth-mű
feldolgozása olvasmány-
naplóban
Móricz Zsigmond Móricz Zsigmond életének, írói
pályájának főbb állomásai, a
Barbárok, a Tragédia és a Szegény
emberek című novellák közül
kettőnek, illetve egy regényének (az
Úri muri vagy a Rokonok) elemzése
Móricz életének és írói pályájának
részletesebb megismerése, a
törzsanyagban fel nem dolgozott vagy
nem szereplő művek megismerése,
illetve Krúdy Gyula, Kaffka Margit,
Csáth Géza, Füst Milán műveivel
való találkozás
A Rokonok c film
megtekintése
filmszínházban
Az új magyar
költészet
megjelenése – Ady
Endre
Ady Endre életének, költői
pályájának főbb állomásai és
költészetének bemutatása néhány
versén keresztül (pl. Góg és Magóg
fia vagyok én…, A magyar ugaron,
Páris, az én Bakonyom, Párisban járt
az Ősz,
Lédával a bálban, Elbocsátó, szép
üzenet, Új vizeken járok, Sírni, sírni,
sírni, Harc a Nagyúrral, Fölszállott a
páva, Vér és arany, A fekete zongora,
A magyar Messiások, A téli
Magyarország, A Sion-hegy alatt, A
muszáj Herkules, Nekünk Mohács
kell,
Szeretném, ha szeretnének, Séta
bölcső-helyem körül, A Tűz
csiholója, Történelmi lecke fiúknak,
Hunn, új legenda, Mag hó alatt, Intés
az őrzőkhöz, Ifjú szívekben élek,
Ady Endre életének és költői
pályájának részletesebb és a
tananyagban fel nem dolgozott vagy
nem szereplő műveinek és
publicisztikájának (pl. Egy kis séta)
megismerése
Könyvtárhasználat
16
Őrizem a szemed, Ember az
embertelenségben, Nézz, Drágám,
kincsemre, Emlékezés egy nyár-
éjszakára, Krónikás ének 1918-ból,
De ha mégis?)
Az avantgárd az avantgárd általános bemutatása, a
főbb irodalmi irányzatok; Guillaume
Apollinaire költészetének jellemző
vonásai néhány versén keresztül (pl.
Kikericsek, A megsebzett galamb és a
szökőkút, A Mirabeau híd, Égöv);
Kassák Lajos életének, írói-költői
pályájának főbb állomásai,
költészetének jellegzetességei a
Mesteremberek és/vagy A ló meghal,
a madarak kirepülnek című versein
keresztül
az avantgárd képzőművészet
alkotásaival való megismerkedés
Múzeumlátogatás
Reprodukciók
tanulmányozása, az
avantgárd a
képzőművszetben
A továbbhaladás feltételei
A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: realizmus, pozitivizmus, naturalizmus,
impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus,
aktivizmus, kubizmus, hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers, fejlődésregény,
karrierregény, regényciklus, drámai költemény, analitikus dráma, karcolat, paródia, szimultanizmus, szabad
vers, képvers, kevert ritmusú vers, szimbólum, publicisztika.
A XIX. és a XX századi művek elemzése, megbeszélése során önálló vélemény kialakítása, érvekkel való
indoklása, képviselése. Közösen meg nem tárgyalt irodalmi művek elemzése megadott szempontok alapján.
A művek szóbeli és írásbeli bemutatása, összehasonlító elemzése.
Stílusirányzatok (az impresszionizmustól az avantgárd irányzatokig) jellegzetességeinek bemutatása.
A magyar irodalomban felmerülő történelmi, társadalmi és erkölcsi kérdések megértése, újrafogalmazása
szóban és írásban.
Memoriterként szállóigék (legalább 3) Az ember tragédiájából, legalább 2 Ady-vers.
12. évfolyam
Tevékenységformák
Szükséges az önálló órai jegyzet- és vázlatkészítés képessége mind írott szövegből, mind előadásról,
valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értő feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen
tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek. Különösen fontos az
irodalmi művek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi művekben
megtalálható helyzetek, szereplők megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése a
szükséges irodalomelméleti, -történeti ismeretanyag felhasználásával. A tanulók szóban és írásban
gyakorolják a különböző műnemekben megjelenő sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezető
elemzési módokat.
Az irodalom és más művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház és filmművészet) kapcsolatának
megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel
gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erősíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra,
hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létező struktúra, hanem egymás
részei, hogy az iskolában szerzett ismertek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán
kívül, és fordítva. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés
keretében elsajátítandó
tananyag
Szintre hozó blokk A 11. évfolyam anyagának rövid
áttekintése, rendszerezése
A Nyugat első
költői-írói
Babits Mihály életének, írói-költői
pályájának főbb állomásai,
Babits Mihály életének és írói-költői
pályájának részletesebb és a
Könyvtárhasználat: tanult
művek elolvasása,
17
nemzedéke I. –
Babits Mihály
költészetének jellemzői néhány
versén keresztül (pl. A lírikus
epilógja, Messze… messze…, Zrínyi
Velencében, Esti kérdés, Húsvét előtt,
Fortissimo, Cigány a siralomházban,
A gazda bekeríti házát, Ősz és tavasz
között, Balázsolás, Jónás imája); a
Jónás könyve című művének
elemzése
tananyagban fel nem dolgozott vagy
nem szereplő művek és egy Babits-
esszé vagy tanulmányrészlet
megismerése
versrészletek megtanulása,
kiválasztott művek önálló
feldolgozása
A Nyugat első
költői-írói
nemzedéke II. –
Kosztolányi Dezső
Kosztolányi Dezső életének, írói-
költői pályájának főbb állomásai és
költészetének jellemző vonásai
néhány versén keresztül (pl. Mint aki
a sínek közé esett…,
Mostan színes tintákról álmodom,
Anyuska régi képe, Akarsz-e
játszani?
Boldog, szomorú dal, Halotti beszéd,
Marcus Aurelius, Litánia, Hajnali
részegség); egy novellája (pl. A
kulcs) és az Édes Anna vagy Néró, a
véres költő című regényének
elemzése
Kosztolányi pályájának részletesebb
feldolgozása, a tananyagban fel nem
dolgozott vagy nem szereplő versek,
novellák és regények, valamint egy
Kosztolányi-esszé megismerése
Könyvtárhasználat:
kiválasztott regény
elolvasása, feldolgozása
A Nyugat első
költői-írói
nemzedéke III. –
Juhász Gyula és
Tóth Árpád
A két költő életének, költői
pályájának főbb állomásaik,
költészetüknek jellemző vonásaik
néhány versükön keresztül (Juhász
Gyula versei közül például: Tiszai
csönd, Testamentum, Milyen volt…,
Anna örök; Tóth Árpád versei közül
például: Meddő órán, Rímes, furcsa
játék, Elégia egy rekettyebokorhoz,
Körúti hajnal, Esti sugárkoszorú,
Lélektől lélekig, Áprilisi capriccio)
A két költő életének, költői pályájának
részletesebb megismerése, a
tananyagban fel nem dolgozott vagy
nem szereplő verseikkel való
találkozás
Az Internet használata
ismeretek megszerzésére
Kiválasztott művek önálló
feldolgozása
A Nyugat első
költői-írói
nemzedéke IV. –
Karinthy Frigyes
Karinthy Frigyes életének, írói-költői
pályájának főbb állomásai,
munkásságának jellemző vonásai
néhány művön (Pitypang, Előszó;
Tanár úr kérem, egy novella,
részletek az Így írtok ti című műből)
keresztül
Karinthy Frigyes életének, írói-költői
pályájának részletesebb
megismerése; Karinthy regényei és
kis epikai műveivel való találkozás;
Az utazás a koponyám körül című film
megtekintése videóról
Könyvtár-,
internethasználat
Tanult művek elolvasása,
kiválasztottak önálló
feldolgozása
A XX. század első
felének
világirodalmából –
epika
legalább egy regény és egy elbeszélés
vagy novella a német, vagy a cseh,
vagy a francia, vagy az orosz, vagy az
amerikai irodalom alkotásaiból,
ennek feldolgozása
a tananyagban nem tárgyalt regény,
elbeszélés, novella megismerése,
filmes feldolgozásának megtekintése
videóról
Adott korhoz kapcsolódó
témájú film megtekintése,
választott mű önálló
feldolgozása
A XX. század
világirodalma –
dráma
legalább két mű feldolgozása Gorkij,
Brecht, Dürrenmatt és Beckett drámái
közül
válogatás a tananyagban szereplő, de
nem tárgyalt szerzők
műveiből,válogatás Shaw, Pirandello,
Ionesco, Stoppard, drámáiból
Színházlátogatás, látott mű
feldolgozása, elemzése
József Attila József Attila életének, költői
pályájának főbb állomásai,
költészetének jellemző vonásai
néhány versén keresztül (pl. Nem én
kiáltok, Tiszta szívvel, Ködből,
csöndből, Klárisok, Favágó, Holt
vidék, Külvárosi éj, A város peremén,
Elégia, Óda, Eszmélet, Magad
emésztő…, Levegőt!, Kései sirató,
Gyermekké tettél, A Dunánál,
Nagyon fáj,
Thomas Mann üdvözlése, Ars
József Attila életének, költői pályának
részletesebb megismerése; a
tananyagban fel nem dolgozott vagy
nem szereplő versekkel való
találkozás
Tanult művek elolvasása,
kiválasztottak önálló
feldolgozása
18
poetica, Hazám, Karóval jöttél…,
Íme, hát megleltem hazámat…)
Szabó Lőrinc Szabó Lőrinc életének, költői
pályájának főbb állomásai;
költészetének jellemző vonásai
néhány versén keresztül (pl. Az Egy
álmai, Semmiért Egészen, Lóci óriás
lesz, Dsuang Dszi álma, Szun-Vu
Kung lázadása, Mozart hallgatása
közben)
Szabó Lőrinc életének, költői
pályájának részletesebb megismerése,
a tananyagban fel nem dolgozott vagy
nem szereplő versekkel való
találkozás
Könyvtár-,
internethasználat
Radnóti Miklós Radnóti Miklós életének, költői
pályájának főbb állomásai,
költészetének jellemező vonásai
néhány versén keresztül
(Huszonnyolc év, Federico Garcia
Lorca, Tétova óda, Sem emlék, sem
varázslat…, A la recherche…,
Erőltetett menet, Razglednicák és az
eklogák)
Radnóti Miklós életének, költői
pályájának részletesebb megismerése,
a tananyagban fel nem dolgozott vagy
nem szereplő versekkel való
találkozás
Kiválasztott versek önálló
feldolgozása
Válogatás a XX.
század második
felének
világirodalmából
legalább egy regény feldolgozása
Garcia Marquez, Sartre, Camus,
Semprun, Huxley, Orwell, Golding,
Hrabal, Szolzsenyicin művei közül
a tananyagban szereplő, de nem
tárgyalt mű megismerése; válogatás a
klasszikus krimi (Doyle, Christie),
sci-fi (Asimov, Lem) irodalmából
Kiválasztott mű elolvasása,
házi dolgozat megírása
Válogatás a XX.
század második
felének magyar
irodalmából – líra
legalább két költő 1-2 versének
megismerése (Pilinszky János,
Weöres Sándor, Nagy László, Illyés
Gyula, Szilágyi Domonkos, Vas
István)
a tananyagban szereplő, de nem
tárgyalt mű megismerése; a kortárs
magyar irodalom alkotóinak,
alkotásainak bemutatása
Könyvtárhasználat, művek
elolvasása
Válogatás a XX.
század második
felének magyar
irodalmából – epika,
dráma
legalább egy regény vagy elbeszélés
és egy dráma Németh László, Ottlik
Géza, Örkény István, Márai Sándor,
Déry Tibor művei közül
a törzsanyagban szereplő, de nem
tárgyalt mű megismerése; a művek
filmes feldolgozásának megtekintése
videóról
Videofilm megtekintése,
vagy kiválasztott mű
elolvasása, feldolgozása
Az irodalom
határterületei
az irodalom megjelenése filmen,
dalszövegben és a kultúra más
területein szabadon választott
példákon keresztül
Mozi- vagy színház- vagy koncert-
vagy kiállítás-látogatás, a látottak,
hallottak közös értékelése,
megbeszélése; egy kortárs íróval
és/vagy költővel való személyes
találkozás, beszélgetés
Mozi- , színház-, vagy
koncert- , kiállítás látogatás
Házi dolgozat megírása
Felkészülés az
irodalom érettségi
vizsgára
az írásbeli érettségi vizsga
követelményeinek és a szóbeli
érettségi témaköröknek az áttekintése;
rendszerezés
követelményeinek és a
szóbeli érettségi
témaköröknek az
áttekintése; rendszerezés
A továbbhaladás feltételei
A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: egzisztencializmus, tömegkultúra, posztmodern,
ekloga, idill, bukolika, tárgyias, költészet, négysoros, egysoros, egyperces novella, szonettciklus, groteszk,
abszurd dráma, epikus dráma és színház, dokumentumregény, utópia, ellenutópia, síkváltás, toposz,
parabola, abszurd, utópia, antiutópia.
Az olvasott művek szövegének értelmezése, irodalomtörténeti jelentőségének és helyének meghatározása,
stilisztikai jellemzőinek felismerése. A megismert szerzők életműveinek, alkotói pályáinak ismerete. Témák
és műfajok változásainak figyelemmel kísérése az irodalomtörténetben, illetve ezek megfogalmazása szóban
és írásban. Portrékészítés a magyar és világirodalom nagy alakjairól.
Memoriterként legalább 2 József Attila-vers, 2 vers Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth
Árpád, Szabó Lőrinc és Radnóti Miklós művei közül.
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM középszintű érettségi vizsga témakörei
19
1. MAGYAR NYELV 1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer.
Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya.
A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása.
A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói.
A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal.
1.2. Kommunikáció
A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a
kifejezésmóddal.
A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei.
A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség.
A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs
folyamattal.
1.2.1. A jel, a jelrendszer
1.2.2. Nyelvi és vizuális kommunikáció
A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben.
Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika,
térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi jel,
a vizuális és a nyelvi kommunikáció
1.2.3. A nyelvhasználat mint kommunikáció
1.2.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok
1.2.5. Személyközi kommunikáció
1.2.6. A tömegkommunikáció
A kommunikációs folyamat tényezői és összefüggésük megértése, bizonyítása
beszédhelyzetek elemzésével, szövegértelmezéssel, szövegalkotással.
Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkciói (párbeszéd,
történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés, köszönés, megszólításformák).
A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége A mindennapi –
nyilvános és magánéleti – élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa
és lehetséges feloldásuk.
A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra.
1.3. A magyar nyelv története
1.3.1 A magyar nyelv rokonsága
1.3.2. Nyelvtörténeti korszakok
A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával.
A magyar nyelv történetének fő szakaszai.
Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése.
A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek.
A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar
Mária-siralom főbb jellemzői.
A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása –
példák alapján.
1.3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása
1.3.4. Nyelvművelés
A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése.
1.4. Nyelv és társadalom
1.4.1. Nyelvváltozatok
1.4.2. Kisebbségi nyelvhasználat
1.4.3. A határon túli magyar nyelvűség
A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma.
A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv,
a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv, rétegnyelv, ifjúsági nyelv,
szleng).
Az egynyelvű szótárak ismerete.
A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. A kisebbségi
nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi jelentősége.
A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái.
A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés.
1.4.4. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat
A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei.
Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre
(pl. szövegszerkesztés számítógéppel, kommunikáció az interneten, elektronikus
levelezés).
1.5. A nyelvi szintek
1.5.1. Hangtan
Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani,
jelentéstani elemzése.
Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle
műfajú szövegek létrehozásában.
A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek.
A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása
20
1.5.2. Alaktan és szótan
(alkalmazkodása) és helyesírásuk.
A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a
szószerkezetek alkotásában.
A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal.
A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai.
Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli
szerepének értelmezése.
1.5.3. Mondattan
A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű,
összetett.
A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés.
A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai
eszközökkel.
Az egyszerű mondat részei; felépítése.
A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus
szerkezet.
Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái.
A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a
határozók irányhármassága. A jelzők fogalma és fajtái, használatuk.
1.5.4. A mondat szintagmatikus szerkezete
1.5.5. A mondat a szövegben
1.5.6. Logikai és grammatikai viszonyok az
összetett mondatban
A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben.
A mondat és a szöveg.
A mellérendelő összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok
Az alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a mellékmondatok
grammatikai viszonyai.
Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban.
A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötőszók, a központozás
használata és értelmezése szövegértésben, szövegmondásban,
szövegalkotásban).
1.5.7. Szókincs és frazeológia
A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei.
A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel
jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása.
1.6. A szöveg
1.6.1. A szöveg és a kommunikáció
A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés.
A szöveg szóban és írásban.
A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a
tudáskeret.
A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók.
1.6.2. A szöveg szerkezete és jelentése
1.6.3. Szövegértelmezés
A szöveg felépítése, egységei – külső körülmények: szövegméret, megjelenés.
A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek.
A kontextuális jelentés (pl. előre- és visszautalás, makro- és mikrostruktúra,
hiányos mondat, szórend, egyeztetés).
A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben.
A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai
ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl.
szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek).
1.6.4. A szöveg szóban és írásban
A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg
előadására.
A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása.
A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban.
A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése.
1.6.5. Az intertextualitás
Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb
jellemzői.
Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi
szövegekben.
1.6.6. A szövegtípusok
Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői.
A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl.
kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás).
Ismeretterjesztő szövegek jellemzői.
A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita).
21
Ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a
megszerkesztettség szempontjából).
1.7.2. Szöveg a médiában
A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média
hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet stb.).
Az új közlésmódok társadalmi hatása.
1.7. A retorika alapjai
1.7.1. A nyilvános beszéd
A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben.
A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai.
Az élőbeszéd fajtái.
A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a
megszólalásig.
1.7.2. Érvelés, megvitatás, vita Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei.
A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése.
Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat,
néhány érvtípus.
Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése.
1.7.3. A szövegszerkesztés eljárásai A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége.
A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze.
Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés).
1.8. Stílus és jelentés
1.8.1. Szóhasználat és stílus
1.8.2. A szójelentés
1.8.3. Állandósult nyelvi formák
1.8.4. Nyelvi-stilisztikai változatok
1.8.5. Stíluseszközök
Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a
szépirodalomban.
Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése.
A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján.
A szóhasználati jelentés alapjai – az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi
jelentés közti viszony.
Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszótár,
valamint kétnyelvű szótárak ismerete.
Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke
(szólás, szóláshasonlat, közmondás, szállóige, közhelyek, nyelvi panelek,
sztereotípiák).
A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök
megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a stílus mint a beszélő
attitűdjének kifejeződése stb.)
A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése.
A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése,
értelmezése.
Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb.
felismerése, értelmezése.
A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb
alakzatok fajtái és hatásuk.
1.8.6. Stílusréteg, stílusváltozat Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi
közlésmódok: a stílusrétegek.
A társalgási stílus ismérvei, minősége.
A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris
kötöttségei.
A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés
közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ).
Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a
tömegkommunikációban.
A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai.
Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása.
A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával
stílustörténeti összehasonlítások – példák alapján.
2. IRODALOM
2.1. Szerzők, művek
22
2.1.1. Életművek
Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila
Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők
jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs
megnevezése.
A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl.
témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az
adott korszakban.
Memoriterek szöveghű és kifejező előadása.
Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése.
2.1.2. Portrék
Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty
Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres
Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János.
Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy néhány
epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a
kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján.
Memoriterek – legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek
2.1.3. Látásmódok
Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula,
Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.
Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a
fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.)
A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő
értelmezésével.
2.1.4. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól
napjainkig tartó időszakból.
Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi
ismeretterjesztés, könyvhét).
Nyomtatott szöveg, digitális közlés.
2.1.5. Világirodalom
Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák,
motívumok, hőstípusok).
A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig)
jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása.
2.1.6.Színház-és drámatörténet
Színház és dráma különböző korszakokban.
Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak
színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére,
Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája
2.1.7. Az irodalom határterületei
Az irodalom kulturális határterületei – népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet.
Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a
műfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben).
Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései.
A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok,
élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték).
Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos
fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers)
jellemzőinek bemutatása.
Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában. (pl.
A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója).
Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl.
könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat).
2.1.8.Interkulturális megközelítések
és regionális kultúra
Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok.
A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak
bemutatása (pl.: nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről;
folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok).
A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban
való megjelenítése.
Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film,
hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára
nézve.
2.2.1.Témák, motívumok
Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek
összevetése.
Az olvasott művekben motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése (pl. hegy,
kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékek, család, felnőtté válás, beavatás; ember
és természet, mikro- és makro-kozmosz, felnőtt–gyermek, férfi–nő, bűn és bűnhődés,
vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák).
23
2.2.2. Műfajok, poétika
A műnemek és műfajok felismerése.
Alapvető versformák felismerése.
Poétika fogalmak alkalmazása művek bemutatásában, értelmezésében.
Azonos műfajú alkotások összehasonlítása.
2.2.3.Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a
szimbolizmusig.
Taneszköz jegyzék
ANYANYELV ÉS KOMMUNIKÁCÓ A kommunikációs szituációnak megfelelő magán, közéleti és tömegkommunikációs stílus és hangnem
szemléltetésére alkalmas eszköz
A retorikai ismeretek elsajátítását elősegítő eszköz
A magyar nyelv történetének fejlődését, nyelvváltozatait és nyelvrokonait szemléltető, ismeretbővítésre
alkalmas eszköz
A számítógépes szövegszerkesztési ismeretek gyakorlására alkalmas eszköz
A szövegtani ismeretek elsajátításának felmérésére, ellenőrzésére szolgáló eszköz
Több mediális összetevővel rendelkező köznyelvi és irodalmi szövegek szemléltetésére alkalmas eszköz
MAGYAR IRODALOM Lírai művek szemléltetésére alkalmas eszköz
Verstani ismeretek elmélyítésére alkalmas interaktív eszköz
Az irodalmi műnemek és műfajok jellegzetességeit bemutató eszköz
A magyar és a világirodalom fejlődésének főbb korszakait szemléltető eszköz
Dramatikai ismeretek bővítésére alkalmas színházi felvételeket tartalmazó és eszköz
Az irodalomelméleti és irodalomtörténeti ismereteket rendszerükben szemléltető eszköz
Matematika
Tantárgyi programja és követelményei
10-12. évfolyam
Célok és feladatok
A felnőttoktatás középiskoláiba valószínűleg két fő ok miatt jelentkeznek a tanulók. Az egyik ok, hogy a
pillanatnyi szakterületükön való további megfelelés feltétele – netán egy-egy szakmában az előbbre jutás
feltétele – a magasabb iskolai végzettség megszerzése, a másik ok, hogy néhányan szeretnének a
felsőoktatás valamely területén továbbtanulni.
Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák többsége tanulásának előfeltétele az érettségi
megszerzése. Így természetes, hogy egyre több a jelentkező az érettségit adó középiskolákba. Ezért igen
alaposan és felelősségteljesen kell átgondolni azon ismeretek, eljárások, tételek halmazát, rendszerét,
didaktikai felépítését, a tartalmak közvetítésének eszközbéli és módszertani lehetőségeit, amelyek
korszerűek és tanításuk reálisan megvalósítható.
A középfokú intézményekbe jelentkezőkről feltételezhető, hogy nagyon különböző felkészültségűek,
különböző körülmények között, különböző színvonalon, különböző időpontokban szerezték meg az alapfokú
végzettséget. Ezért a középiskola első évfolyama az általános iskolai tananyag alapos, konkrét feladatokhoz
kapcsolódó ismétlésével kell, hogy kezdődjön. Az ismétlés során mutassuk meg a tanult matematikai
ismeretek rendszerét, az egyes fogalmak kialakulásának és fejlődésének útját, mutassuk meg a folyamatot,
amely a probléma felvetésétől a megoldásig vezet. Egy jól strukturált ismétlésből szinte észrevétlenül
térhetünk rá az új tananyagra.
A középiskolai matematika tanítása-tanulása a hallgatók matematikai ismereteinek bővítése mellett, segíti a
logikus gondolkodásuk, a modellalkotó képességük, a bizonyítási igény, a szintetizáló képesség, a deduktív
gondolkodásmód fejlesztését. A matematika belső szépségeinek felvillantása mellett a tanultak
alkalmazására fektetessük a nagy hangsúlyt.
A matematika a maga eszközeivel (legyenek azok hagyományosak vagy modernek) segíti a
természettudományok, az informatika, a humán műveltségterületek, a szakmai ismeretek tanulmányozását,
24
segítséget ad a mindennapi élet apróbb-nagyobb problémáinak megértéséhez, értelmezéséhez, helyes
kezeléséhez, jó megoldásához.
A matematika tanítása során lehetőség szerint használjuk fel az elektronikus eszközök (pl.: zsebszámológép,
grafikus kalkulátor), az informatika (pl.: Internet) támogatását.
A tanításunkat jellemezze a mindennapok gyakorlatára való hivatkozás, az alkalmazásközpontúság. Ez
segíti az általános matematikai műveltség megszerzését és a pozitív motiváció kialakulását, megerősödését.
A pozitív motiválást erősítheti a matematikai és matematikatörténeti érdekességek, híres matematikusok
életének, munkásságának bemutatása.
A nappali iskolák kerettantervi követelményeinek figyelembevételével tervezik meg a középszintű érettségi
követelményrendszerét. Ezt tekintetbe véve, a dolgozók középiskoláinak matematika kerettanterve sem
vállalhat fel pillanatnyilag többet, mint az alapműveltségi vizsgára és a középszintű matematika érettségire
való felkészítést.
Fejlesztési követelmények
Az általános fejlesztési követelményeket – az alsóbb évfolyamokhoz hasonlóan – öt csoportba soroljuk.
Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása, a matematikai szemlélet fejlesztése
Középiskolai tanulmányok során a fogalmak megerősítésére, definiálására, általánosítására is sor kerül. A
megismert eljárások, összefüggések, tételek alkalmazásképes tudása, felhasználása a mindennapok
egyszerűbb problémáinak megoldásában segíti a matematika hasznosságának felismerését, megértését. A
tanulmányok végére meg kell ismerni a valós számkör fogalmát és benne a műveleteket. Műveleteket
értelmezünk az algebra és a vektorok körében is. Célszerű, ha a műveletek gyors és helyénvaló elvégzéséhez
- lehetőség szerint - használunk különböző elektronikus eszközöket. A helyes függvényszemlélet kialakítása,
elemi függvények ábrázolása, elemzése gyakran segíti a természettudományos tárgyak, gyakorlati
problémák leírását, megértését. Az elemi geometriai ismeretek, trigonometriai számítások, tételek-
bizonyítások, sík- és térgeometriai fogalmak, transzformációk fontosak az analógiás gondolkodás
fejlesztésében, bizonyos gyakorlati feladatok megoldásában. A kerület, terület, felszín, térfogat
kiszámításával kapcsolatos feladatok segítik a szakmák problémáinak megoldását is. A
koordinátageometriai ismeretek megmutatják a matematika különböző ágainak kapcsolatát, komplexitását.
A nyelv logikai elemeinek helyes használata (pl.: „ha …, akkor…”, „akkor és csak akkor”) az élet minden
területén hasznos és fontos.
2. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban
A matematikai tartalmú szövegek önálló értelmezése, elemzése hozzásegít az önálló problémamegoldáshoz.
A problémák többféle megközelítése, a feltételek alapos vizsgálata, a többféle megoldás megkeresése
fejleszti a logikus gondolkodást, a diszkussziós képességet. A tudományok és a mindennapi problémák
megértését szolgálják a különböző számításos feladatok, a leíró statisztika, a valószínűség számítás
elemeinek megismerése, alkalmazása. A dolgozók iskoláiban érdemes a tananyag feladatait a tanulók napi
munkájához kapcsolni, ezzel is igazolva a matematika gyakorlati hasznosságát, felhasználhatóságát.
3. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása
A 9-12. évfolyamok matematika tanítása-tanulása során fontos szerepet kap az absztrakciós képesség
fejlesztése, az induktív módszer mellett a deduktív következtetések határozottabb megjelenése, a bizonyítási
igény továbbfejlesztése, bizonyítási módszerek megismerése, fogalmak, szabályok precíz megfogalmazása.
A tanult halmazelméleti- és logikai ismeretek, modellek hozzásegítenek a rendszerben való látás
kialakulásához, a matematika komplexitásának felismeréséhez. A logikus, fegyelmezett gondolkodás a
szokatlan szituációkban ugyanolyan fontos, mint a már ismert algoritmusok használatánál. Az
alkalmazásképes tudás fejlesztését szolgálja a jól megválasztott szemléltető ábrák, geometriai modellek,
videofilmek, számítógépes animációk, Internet lehetőségek, grafikus zsebszámológépek felhasználása.
4. Helyes tanulási szokások kialakítása, fejlesztése
Nagyon fontosnak tartjuk a felnőttek esetében is a személyre szabott tanulási stratégiák kidolgozását. A napi
munka mellett általában a szükségesnél kevesebb a tanulásra fordítható idő, így ami van, azt a nagyon
intenzíven kell kihasználni. Fontos, hogy a hallgatókat megtanítsuk a lényeg kiemelésére, a probléma
megoldásához vezető többféle út kipróbálására.
Fejlesszük kezdeményezőképességüket, a bátor – de néha a tévedésektől sem mentes – gondolkodás
kialakulását, megerősítését. Ismertessük meg a kerekítés, becslés, közelítő értékekkel való számolás
előnyeit, az ellenőrzés, az eredmény realitásvizsgálatának fontosságát. Kívánjuk meg a szövegek értő
25
olvasását, szaknyelv helyénvaló használatát, a jelölésrendszer alkalmazását. Szoktassuk rá a tanulókat a
helyes jegyzetelésre, a szakirodalmi könyvek és különböző szövegek tartalmának lényegkiemelésére. Az
érvelések, jó kérdések fejlesztik a logikus gondolkodást, a toleranciát, a mások gondolatmenetének
megértését, a kulturált és értelmes viták kialakulását. Pozitív motivációt jelenthet a könyvtár, az Internet
célszerű használata és a különböző matematikatörténeti érdekességek, matematikai alkalmazások
megismerése. A fentiek gyakorlati megvalósítását a házi feladatok mellett önkéntesen vállalt beszámolók,
pár perces tájékoztatók tehetik változatossá.
Szintrehozás
Minden évfolyam elejére sok egyszerű gyakorlatorientált feladathoz kapcsolva rendszerező ismétlést
tervezünk, melynek célja: az előző évfolyamokon tanultak összefoglaló áttekintése; megalapozása az új
tananyagnak; a tanulói csoport tagjai számára egy olyan lehetőség felkínálása, melynek során közel azonos
tudásszintre juthatnak.
A 12. évfolyamon – az érettségi miatt – a második félév lényegében egy nagy rendszerező ismétlés,
felkészülés az érettségire. Éppen ezért a tanév elején nem, hanem az új témákhoz kapcsolódva tervezünk
ismétlést, hogy hatékonyabb legyen a vizsgára való felkészülés.
A szintrehozó blokkok vagy más néven ismétlések tartalmára évfolyamonként tett javaslatunkat a gyakorló
tanárok módosíthatják, a konkrét tanulói csoportok tudásának diagnosztizálása után kiegészíthetik,
bővíthetik, vagy esetleg éppen szűkíthetik. 9. évfolyam
Tevékenységformák
Az általános iskolai tananyag összefoglaló, rendszerező áttekintése. A rendszerező képesség, a
rendszerszemlélet fejlesztése. Halmazműveletek. Kombinatorikus gondolkodás továbbfejlesztése. A
kommunikációs készség továbbfejlesztése. A szaknyelv helyes használatára való törekvés. Értő-elemző
olvasás fejlesztése. Algoritmikus gondolkodás fejlesztése. Egyszerű gyakorlati problémák modellezése. Az
általános iskolában szemléletesen előkészített fogalmak definiálása, alkalmazásokon keresztül történő
tudatosítása. Műveletek racionális számkörben (hatványozás, négyzetgyökvonás). Műveletek algebrai
kifejezésekkel. Kapcsolatok a matematika különböző területei között. Függvényszemlélet fejlesztése,
geometriai transzformációk. Sejtések megfogalmazása, bizonyítási igény fejlesztése. Szükséges és elégséges
feltételek megkülönböztetése. Konstrukciós és analizáló képesség fejlesztése. Diszkussziós igény
kialakítása, fejlesztése. Statisztika legelemibb ismereteinek alkalmazásokon át történő tanulmányozása. Témakörök Tartalmak Választható
tartalmak
Egyéni felkészülés keretében
elsajátítandó tananyag
Szintrehozás.
Célja az általános
iskolákban tanultak
felelevenítése,
egyszerű feladatok
segítségével
történő elmélyítése.
Számok írása, olvasása racionális
számhalmazban
Tízes számrendszer
Számhalmazok, műveletek
Hatványozás, négyzetgyökvonás
Normálalak
Műveleti sorrend
Zsebszámológépek használata
Számegyenes, koordinátarendszer
Egyszerűbb számelméleti ismeretek
Arány, aránypár, arányos osztás egyszerű
feladatok kapcsán
Arányos következtetések, százalékszámítás
Algebrai egész kifejezések, egynemű
kifejezések, átalakítások
Elsőfokú, egyismeretlenes egyenletek
megoldása
Egyszerű szöveges feladatok megoldása
Geometriai alakzatok
Mértékegységek és átváltásuk
Háromszögek, négyszögek, szabályos
sokszögek, kör tulajdonságai; kerület, terület,
Egyenes hasábok és henger tulajdonságai,
felszín és térfogat fogalma
Műveletek gyakorlása racionális
számkörben
Zsebszámológép használatának
begyakorlása
Százalékszámítási feladatok
megoldása
(Megoszlás, áremelkedés,
csökkenés)
Betűkifejezésekkel végzett
műveletek gyakorlása
Egyszerű egyenletek megoldásának
begyakorlás, felelevenítése
Geometriai alapismeretek,
alakzatok tulajdonságainak
átismétlése
Egyszerű számítási feladatok
26
Geometriai transzformációk: tengelyes- és
középhelyén való tükrözés, eltolás, adott
arányú kicsinyítés és nagyítás, fogalmak,
tulajdonságok ismerete, alkalmazások egyszerű
feladatokban
Lineáris függvények, ábrázolásuk Descartes-
féle koordinátarendszerben
Számtani, mértani sorozatok felismerése
Biztos, lehetséges, lehetetlen események
felismerése. Mindennapos (pl.: sajtó)
környezetünk matematikailag egyszerű
grafikonjai vizsgálata (pl. népszámlálás,
népszerűségi vizsgálatok, munkaerő-piac, árak
változásai, stb.)
elvégzése
Transzformációk végrehajtása
szerkesztéssel
Pontok, ponthalmazok ábrázolása
koordinátarendszerben
Számtan, algebra Számhalmazok, részhalmaz, unió, metszet, két
halmaz különbsége
Számrendszerek (tízes és kettes)
Műveletek a racionális számkörben
Hatványozás egész kitevőkkel
Hatványozás azonosságai
Számok normálalakja
Egyes változók kifejezése képletekből (pl.: a
természettudományos tárgyak képleteiben)
Nevezetes azonosságok: kommutativitás;
asszociativitás; disztributivitás; (a b)2; a2
– b2; (a b)3; a3 – b3; szorzat alakja
A tanult azonosságok alkalmazása algebrai
törtekkel végzett műveletekben
Lineáris egyenletek, elsőfokú két ismeretlenes
egyenletrendszerek megoldása.
Egyszerű abszolútértékes egyenletek
Százalékszámítási feladatok
Egyszerű kamatszámítási feladatok
Számelméleti ismeretek: relatív prímek;
oszthatósági feladatok
Különböző
számrendszerekkel
való ismerkedés
Nevezetes
azonosságok
felhasználása
összetett feladatok
megoldásában
Lineáris
egyenlőtlenségek,
elsőfokú két
ismeretlenes
egyenlőtlenségrend–
szerek megoldása
Hatványokkal végzett műveletek
begyakorlása, számolás
normálalakban adott számokkal
Polinomokkal, algebrai törtekkel
végzett műveletek begyakorlása
Nevezetes azonosságok
felismerése, alkalmazása szorzattá
alakításban
Egyenletek, egyenletrendszerek
megoldásának begyakorlása
Függvények,
sorozatok
A függvény fogalma, elemi tulajdonságai
Lineáris-, abszolút érték-, másodfokú-,
négyzetgyök függvény
A fordított arány ( xx
a )
Egyszerű példák függvénytranszformációra
Kétismeretlenes egyenletrendszer grafikus
megoldása
Összetett feladatok
grafikus megoldása
Összetettebb példák a
függvénytransz–
formációkra
Függvények ábrázolása,
függvénytranszformációk
alkalmazása
Gyakorlati életből vett példák
gyűjtése egyenes és fordított
árányosságra
Geometria A háromszögekkel, négyszögekkel, szabályos
sokszögekkel kapcsolatos általános iskolai
tananyag felelevenítése és kiegészítése, a
tanultak rendszerezése
A háromszög nevezetes vonalai, pontjai, beírt-
és körülírt köre
Szöggel kapcsolatos ismeretek felelevenítése,
kiegészítése
Forgásszög fogalma, ívmérték
A körrel kapcsolatos ismeretek felelevenítése,
kiegészítése (középponti szög; körív hossza;
körcikk kerülete, területe)
Thálesz tétel
A kör érintői, érintősokszög fogalma
Példa pont körüli elforgatásra
A tanult egybevágósági transzformációk
Összetett feladatok
megoldása a tanult
geometriai ismeretek
segítségével
Bizonyítások
Háromszög nevezetes vonalainak,
köreinek megszerkesztése
Számolási eljárások begyakorlása
Egyszerű szerkesztési feladatok
Szerkesztések gyakorlása
27
rendszerező áttekintése
Valószínűség,
statisztika
Statisztikai adatok ábrázolása kör-, oszlop-,
vonaldiagrammal
Számtani közép, módusz, medián
Statisztikai adatok
gyűjtése, rendezése,
ábrázolása, elemzése
Sajtóban megjelenő diagramok
elemzése
A továbbhaladás feltételei
(Ebben a részben évfolyamonként fogalmazzuk meg azokat a legalapvetőbb feltételeket, melyek teljesítése
szükséges a további évek sikeres és eredményes matematikai neveléséhez. A megfogalmazott
követelmények nem feltétlenül a „kettes” osztályzat elvárásai, hiszen teljesítésük különböző szinteken
történhet.
A felnőttek iskolái számára készülő helyi tantervek konkretizálják az egyes a szintekhez (osztályzatokhoz)
tartozó követelményeket.
Megjegyezzük, hogy a 9. évfolyamon a Gondolkodási módszerek fejlesztési feladatai beépülnek a másik
négy fejezet tananyagába és követelményeibe, de a többi évfolyamon már vannak a témához kapcsolódó
konkrét követelmények.)
Megfelelő tájékozottság a racionális számkörben, a tanult műveletek végzésében.
Részhalmaz, unió, metszet, különbség két konkrét halmaz esetén. Normálalak.
A legfeljebb másodfokú azonosságok ismerete és alkalmazása egyszerű példák esetén.
Alapműveletek egyszerű algebrai egészekkel. Százalékszámítás gyakorlati alkalmazásai.
Számok prímtényezős alakja. Oszthatóság 3-mal, 9-cel.
A tanult függvények tulajdonságainak felismerése. Képlettel megadott, tanult függvény ábrázolása (pl.:
értéktáblázattal), egy lépéses transzformáció.
Speciális három-, négyszögek, szabályos sokszögek (pl.: hatszög, tizenkétszög) tulajdonságai. Háromszög
nevezetes vonalainak, beírt- és köréírt körének ismerete.
A kör és a körrel kapcsolatos fogalmak ismerete.
A tanult transzformációk tulajdonságainak felhasználása egyszerű, konkrét matematikai és gyakorlati
feladatokban.
Több szám számtani közepének kiszámítása, medián és módusz ismerete.
Kör- és oszlopdiagramok felismerése, értelmezése egyszerű esetekben. 10. évfolyam
Tevékenységformák
Az előző években tanultak áttekintő, rendszerező ismétlése és kiegészítése. Számkör bővítés (valós számok).
Adott probléma a megoldásához többféle út, módszer keresése, modellezés. Sorbarendezési- és kiválasztási
feladatok néhány elem esetén. Jellegzetes gondolatmenetek (skatulyaelv, indirekt módszer). Diszkussziós
igény fejlesztése. Algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása gyakorlati feladatok megoldásában.
Egyszerűbb függvénytranszformációk alkalmazása különböző feladatokban. A négyjegyű
függvénytáblázatok, zsebszámológépek célszerű használata. Transzformációs szemlélet továbbfejlesztése
(hasonlóság). Vektorok alkalmazása természettudományokban, gyakorlati problémák megoldásában.
Valószínűség kiszámítása egyszerű esetekben. Témakörök Tartalmak Válaszható
tartalmak
Egyéni felkészülés keretében
elsajátítandó tananyag
Szintrehozás Az alsóbb évfolyamokon tanultak rendszerező
ismétlése, megerősítése, kiegészítése.
A tanultak alkalmazása életszerű feladatokban,
különböző problémák megoldásához vezető
matematikai modell megkeresése, algoritmusok
helyes alkalmazása.
Legfontosabb témakörök az alábbiak:
Racionális számok, műveletek
Műveleti sorrend
Hatványok, négyzetgyök, normálalak
Algebrai kifejezések, műveletek egyszerű
algebrai egész kifejezésekkel
Elemi számelméleti ismeretek
Százalék- és egyszerű kamatszámítási feladatok
Egyenletek, egyenlőtlenségek
Tanult ismeretek felelevenítése, a
hozzájuk kapcsolódó feladatok
megoldásának gyakorlása, ismétlése
28
Elsőfokú, kétismeretlenes egyenletrendszerek,
algebrai és grafikus megoldásuk
Függvényfogalom
Szöveges feladatok a mindennapok
gyakorlatából és megoldásuk
Mértékegységek és átváltásuk feladatokhoz
kapcsolva
Háromszögek, négyszögek: csoportosítás
tulajdonságaik szerint; szögösszegek; nevezetes
vonalak, pontok, körök; kerület, terület;
Körről tanultak ismétlése
Pitagorasz és Thalesz tétel és alkalmazásuk
Egyenes hasábok és henger tulajdonságai,
felszín, térfogat
Egybevágósági transzformációk
Egyszerű valószínűségi és statisztikai
problémák a napi életből
Gondolkodási
módszerek
Változatos kombinatorikai feladatokSejtés és
bizonyítás megkülönböztetése
Tétel és megfordítása
Bizonyítási módszerek (pl.: indirekt módszer,
skatulyaelv, ellenpélda)
Összetettebb
kombinatorikai
feladatok
megoldása
Állítások és tagadásuk
megfogalmazása
Számtan, algebra Valós számkör: ábrázolás a számegyenesen
valós számok tizedes tört alakja
példák irracionális számokra
Négyzetgyökvonás azonosságai
n-edik gyök fogalma
Másodfokú egyenletek fogalma; megoldóképlet;
gyöktényezős alak
Egyszerű négyzetgyökös egyenletek
Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása
Két pozitív szám számtani és mértani
közepének kapcsolata
Szöveges feladatok
Érdekességek
számokról
További másodfokú
egyenletek,
egyenlőtlenségek
megoldása,
Viéte-formulák
Feladatok
számtani, mértani
középértékkel
kapcsolatban,
alkalmazásuk
statisz–tikai
adatsorok
jellemzésére
Intervallumok
A négyzetgyök azonosságainak
begyakorlása
Másodfokú és másodfokúra vezető
egyenletek megoldásának
begyakorlása
Sajtóban megjelenő adatsorok
értelmezése
Geometria Hasonlóság: fogalom, síkidomok hasonlósága
Hegyesszögek szögfüggvényeinek értelmezése
Háromszögek hasonlóságának alapesetei
Hasonlóság alkalmazásai:
- hasonló síkbeli- és térbeli alakzatok
(terület és térfogat arányok),
- háromszög súlyvonalai, súlypontja,
- arányossági tételek a derékszögű
háromszögben.
Nevezetes szögek szögfüggvényei
Szögfüggvények alkalmazása derékszögű
háromszög hiányzó adatainak meghatározására.
Pitagorasz tétel és a nevezetes szögek
szögfüggvényei alkalmazása sík- és térbeli
számításos feladatokban
Vektor szorzása számmal, felbontása síkban
A tanultak
alkalmazása más
tantárgyakban
Függvénytáblázat illetve
számológép használatának
gyakorlása
Középpontosan hasonló síkidomok
szerkesztése
Számítási feladatok gyakorlása
Függvények,
sorozatok
Kapcsolatok a szögfüggvények között
Vektorok körében tanult műveletek.
Vektorfelbontás, vektorok koordinátái
Szögfüggvények kiterjesztése
Szögfüggvények tulajdonságai (értelmezési
tartomány, értékkészlet, periodicitás, zérus
helyek, értékkészlet) ábrázolásuk
Összetettebb
függvények
ábrázolása,
jellemzése
Vektorműveletek gyakorlása
Függvénytáblázat és
zsebszámológép használatának
gyakorlása
29
Valószínűség,
statisztika
Valószínűség szemléletes fogalma
Valószínűség becslése, kiszámítása nagyon
egyszerű, konkrét esetekben
A valószínűség
meghatározása a
szerencsejátékok
esetében
A továbbhaladás feltételei
Racionális és irracionális számok tizedes tört alakja.
Négyzetgyökvonás azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben.
Másodfokú egyenlet megoldó képletének ismerete, alkalmazása. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek
megoldása. Egyszerű szöveges feladatok.
Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma.
Szögfüggvények definíciójának ismerete. x sinx; x cosx függvények tulajdonságai, ábrázolásuk.
Hasonlóság szemléletes fogalma. Nagyítás és kicsinyítés alkalmazása konkrét gyakorlati feladatokban.
A tanult geometriai tételek ismerete, felhasználása egyszerű kis számítási feladatokban.
Egyszerű sorbarendezési- és kiválasztási feladatok.
Valószínűségi feladatok megoldása a klasszikus modell alapján.
11. évfolyam
Tevékenységformák
Az előző évfolyamok tevékenységei, fejlesztési feladatai tovább erősödnek, kiegészülnek. A kombinatív
készség fejlesztése. A többféle megoldási mód lehetőségének keresése. A gráf modellként való
felhasználása. A matematikai fogalmak célszerű kiterjesztése, a permanencia elv felhasználása. A
bizonyítási igény mélyítése. Helyénvaló fogalomalkotásra való törekvés. Újabb matematika történeti
vonatkozások megismerése (könyvtár és Internet használat). Az absztrakciós- és szintetizáló képesség
fejlesztése. A függvényfogalom továbbfejlesztése. A matematika különböző területei közötti összefüggések
felismerése.(Pl.: az algebra és geometria kapcsolata). A számítógép használata a függvényvizsgálatokban,
transzformációkban, statisztikai adatok, véletlen jelenségek vizsgálatában, geometriai számításokban. A
természettudományok és a matematika termékeny kapcsolatának bemutatása. A matematika gyakorlati
alkalmazhatósága újabb eseteinek bemutatása. Az esztétikai érzék továbbfejlesztése. Témakörök Tartalmak Választható
tartalmak
Egyéni felkészülés keretében
elsajátítandó tananyag
Szintrehozás A 9-10. évfolyamon tanultak átismétlése:
A hatványozás és négyzetgyökvonás
értelmezése, azonosságai.Nevezetes
azonosságok és alkalmazásuk algebrai törteknél.
Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek.
Másodfokú egyenletek
Ekvivalens és nem ekvivalens átalakítások az
egyenletmegoldásoknál
A szögfüggvények értelmezése, tulajdonságai:
értelmezési tartomány, monotonitás,
zérushelyek, szélsőértékek, periodicitás,
értékkészlet.
Szögfüggvények ábrázolása.
A háromszög nevezetes vonalai.
Egybevágóság, hasonlóság.
statisztikai adatok jellemzői.
Ismeretek felelevenítése
Gondolkodási
módszerek
Permutációk, variációk, kombinációk (vegyes
feladatok is)
Binomiális együtthatók.
Gráfelméleti alapfogalmak egyszerű
alkalmazásai.
Pascal- háromszög
Kombinatorikai feladatok
gyakorlása
Számtan, algebra Másodfokúra visszavezethető egyenletek,
egyenletrendszerek.
A hatványozás kiterjesztése ( pozitív alap,
racionális kitevő), azonosságai.
A logaritmus értelmezése, azonosságai.
A logaritmus a hatványozás inverz művelete.
Különböző
egyenletrendszerek
megoldása
Zsebszámológép használatának
gyakorlása
Exponenciális és logaritmusos
30
A definíció és az azonosságok egyszerű
alkalmazása exponenciális és logaritmusos
egyenletek esetén.
egyenletek különböző típusainak
gyakorlása
Függvények,
sorozatok
A 2x, 10x és a logaritmus függvény
A függvények transzformációi: f(x) + c;
f(x+c); c*f(x); f(cx).
Szögfüggvények
összetettebb
alkalmazásai
Függvények ábrázolásának
gyakorlása
Geometria Helyvektor. Műveletek koordinátákkal adott
vektorokkal
Két vektor skaláris szorzata, tulajdonságai.
Szinusztétel, koszinusztétel. Alapfeladatok,
gyakorlati feladatok.
Távolság, magasság és szög meghatározása
(fizikai jellegű feladatok is).
.Szakasz felezőpontja. Osztópont. Háromszög
súlypontja.
Két pont távolsága, szakasz hossza.
A kör egyenletei.
Irányvektor, normálvektor, iránytangens.
Egyenes egyenlete.
A párhuzamosság és merőlegesség feltétele.
Két egyenes metszéspontja.
Kör és egyenes kölcsönös helyzete.
A kör érintője.
A parabola, mint ponthalmaz.
Skaláris szorzat
alkalmazásai a
fizikában
Összetett
számításos és
bizonyításos
feladatok
Kúpszeletek, mint
ponthalmazok, és
egyenleteik
Feladatok megoldásának gyakorlása
Egyszerű feladatok megoldásának
begyakorlása, számolási eljárások
gyakorlása
Valószínűség,
statisztika
Néhány konkrét eloszlás vizsgálata.
Műveletek eseményekkel konkrét valószínűségi
példák esetén (és, vagy, nem).
Relatív gyakoriság.
A valószínűség klasszikus modellje.
Statisztikai mintavétel.
Konkrét kísérletek elvégzése,
elemzése
A valószínűség kiszámításának
gyakorlása, kombinatorikai
ismeretek felelevenítése
Fogyasztóvédelem banki, biztosítási és üzemanyag-fogyasztási
számítások
A továbbhaladás feltételei
Egyszerű kombinatorikai feladatok. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.
A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete egész kitevők esetén. A logaritmus fogalmának
ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben. A definíció és a tanult azonosságok egyszerű
alkalmazása exponenciális és logaritmusos egyenlet esetén.
Az alapfüggvénynek ábrái és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata (értelmezési tartomány, értékkészlet,
zérushely, szélsőérték). Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás).
Vektorok alkalmazásai. A szinusztétel és koszinusz tétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a
háromszög hiányzó adatainak meghatározása). Vektorok koordinátáinak biztos használata. Szakasz
felezőpontja koordinátáinak kiszámítása.
A kör középponti egyenletének ismerete.
Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. a
kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata.
A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi
feladatok megoldása.
12. évfolyam
Tevékenységformák
Az előző évfolyamok tevékenységei, fejlesztési területei tovább erősödnek, kiegészülnek. A deduktív
gondolkodás továbbfejlesztése. A szám- és műveletfogalom biztos alkalmazása. Tervszerű, helyénvaló,
fegyelmezett munkára nevelés. A matematika különböző témáinak alkalmazása a gyakorlati életben. A
függvények alkalmazása a természettudományos tárgyakban. Sík- és térgeometriai ismeretek
összekapcsolása, analógiák felismerése. A leíró statisztika és a valószínűség számítás gyakorlati szerepének
31
ismerete, alkalmazása. A tanév dönto feladata az ismeretek rendszerezése, átismétlése. Erre körülbelül az
összóraszám felét használjuk fel. (Ezzel készítjük fel a hallgatókat az érettségire.). Témakörök Tartalmak Választható
tartalmak
Egyéni felkészülés keretében
elsajátítandó tananyag
Gondolkodási
módszerek
Új anyag: Ekvivalencia, implikáció
Rendszerező összefoglalás: A halmazelméleti és
logikai ismeretek kapcsolata,
rendszerezése.
A megismert bizonyítási módszerek
összefoglalása
A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos
ismeretek áttekintése.
Tanult ismertek felelevenítése,
számítási eljárások és feladattípusok
gyakorlása
Számtan, algebra Rendszerező összefoglalás:
Számhalmazok. A valós számok és
részhalmazai.
A műveletek értelmezése, műveleti
tulajdonságok.
Közelítő értékek.
Számelméleti ismeretek összefoglalása.
Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai
azonosságok.
Az egyenletmegoldás módszerei.
Az alaphalmaz szerepe.
Egyenlőtlenségek.
Egyenlet- illetve egyenlőtlenségrendszerek.
Másodfokú kifejezések és egyenletek.
Exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus
kifejezések, egyszerű egyenletek.
Szöveges feladatok.
Összetett feladatok
megoldása
Változatos, érettségi szintű
feladatok és feladatsorok megoldása
Egyenletek és egyenlőtlenségek
grafikus megoldása
Függvények,
sorozatok
Új anyag: A sorozat fogalma.
Számtani és mértani sorozat, az n-dik tag és az
első n elem összege.
Kamatos-kamatszámítás.
Rendszerező összefoglalás:
A függvényekről tanultak áttekintése,
rendszerezése.
Az alapfüggvények ábrázolása.
Függvénytranszformációk: f(x)+c; f(x+c);
cf(x); f(cx).
Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével.
Összetett feladatok
megoldása
Kamatszámítási ( banki és
biztosítási) feladatok megoldása,
értelmezése.
Érettségi feladatok megoldása a
témakörből
Függvénytranszformációk: f(x)+c;
f(x+c); cf(x); f(cx) gyakorlása
Függvényvizsgálat függvényábrák
segítségével.
Geometria Új anyag:
Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága,
szöge.
Egyszerű poliéderek, felszínük, térfogatuk.
Hengerszerű testek, a henger felszín- és
térfogatképlete.
Kúpszerű testek. Az egyenes kúp felszí- és
térfogatképlete.
A csonkagúla, csonkakúp felszíne, térfogata.
A gömb felszín- és térfogatképlete.
Felszín- és térfogatszámítási feladatok.
Rendszerező összefoglalás:
Geometriai alapfogalmak.
Ponthalmazok.
A geometriai transzformációk áttekintése.
Háromszögekre, négyszögekre, körre vonatkozó
tételek és alkalmazásaik.
Kerület-, terület-, felszín-, térfogatszámítás.
Összetett feladatok
megoldása
Szögfüggvények alkalmazásának
átismétlése
Érettségi feladatok megoldása a
témakörből
Halmazokkal kapcsolatos ismeretek
felelevenítése
Koordinátageometriai alapismeretek
32
Vektorok, vektorok koordinátái.
Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok,
alkalmazások.
Derékszögű koordinátarendszer.
A tanult alakzatok egyenlete.
Trigonometrikus összefüggések és
alkalmazásaik.
felelevenítése
Érettségi feladatok megoldása a
témakörből
Valószínűség,
statisztika
Új anyag:
Statisztikai és mintavételi adatok vizsgálata
(közvéleménykutatás, minőség-
ellenőrzés).
Rendszerező összefoglalás:
Adathalmazok jellemzői: számtani közép,
mértani közép, súlyozott közép, medián,
módusz, szórás.
Gyakoriság, relatív gyakoriság.
A klasszikus valószínűségi modell.
A mindennapi életből vett példák
gyűjtése, értelmezése
Érettségi feladatsorok megoldása
Összefoglaló,
rendszerező
ismétlés
Az egyes témaköröknél jeleztük a rendszerező
összefoglalás tartalmát.
A továbbhaladás feltételei
Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételeken kívül: A számtani- és mértani sorozat n-dik tagja és
az első n elem összegének kiszámítása feladatokban. Kamatos-kamatszámítás alkalmazása egyszerű
gyakorlati feladatokban. Térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk, hajlásszögük definíciójának
ismerete. A megismert felszín- és térfogatszámítási képletek alkalmazása egyszerű feladatokban.
MATEMATIKA középszintű érettségi vizsga témakörei és követelményei
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1 Halmazok Ismerje és használja a halmazok megadásának különböző módjait, a halmaz elemének
fogalmát.
Definiálja és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő fogalmakat:
halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer
halmaz.
1.1.1 Halmazműveletek
Ismerje és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő műveleteket:
egyesítés, metszet, különbség.
Tudjon koordináta-rendszerben ábrázolni egyszerűbb ponthalmazokat.
1.1.2 Számosság, részhalmazok Véges halmazok elemeinek száma.
Középszint
1.2 Matematikai logika
Tudjon egyszerű matematikai szövegeket értelmezni.
Ismerje és alkalmazza megfelelően a kijelentés (állítás, ítélet) fogalmát.
Értse és egyszerű feladatokban alkalmazza az állítás tagadása műveletet.
Ismerje az „és”, a „(megengedő) vagy” logikai jelentését, tudja használni és összekapcsolni
azokat a halmazműveletekkel.
Értse és használja helyesen az implikációt és az ekvivalenciát.
Használja helyesen a „minden”, „van olyan” kvantorokat.
1.2.1 Fogalmak, tételek és
bizonyítások a matematikában
Tudjon definíciókat, tételeket pontosan megfogalmazni.
Használja és alkalmazza feladatokban helyesen a „szükséges”, az „elégséges” és a „szükséges
és elégséges” feltétel fogalmát.
1.3 Kombinatorika
Tudjon egyszerű sorbarendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatokat megoldani.
Tudja kiszámolni a binomiális együtthatókat.
1.4 Gráfok Tudjon konkrét szituációkat szemléltetni, és egyszerű feladatokat megoldani gráfok
segítségével.
2. Számelmélet, algebra
33
2.1 Alapműveletek
Tudjon alapműveleteket biztonságosan elvégezni (zsebszámológéppel is).
Ismerje és használja feladatokban az alapműveletek műveleti azonosságait (kommutativitás,
asszociativitás, disztributivitás).
2.2 A természetes számok
halmaza, számelméleti
ismeretek
Ismerje, tudja definiálni és alkalmazni az oszthatósági alapfogalmakat (osztó, többszörös,
prímszám, összetett szám).
Tudjon természetes számokat prímtényezőkre bontani, tudja adott számok legnagyobb közös
osztóját és legkisebb közös többszörösét kiszámítani; tudja mindezeket egyszerű szöveges
(gyakorlati) feladatok megoldásában alkalmazni.
Definiálja és alkalmazza feladatokban a relatív prímszámokat.
Tudja a számelmélet alaptételét alkalmazni feladatokban.
2.2.1 Oszthatóság
Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági
szabályokat, tudjon egyszerű oszthatósági feladatokat megoldani.
2.2.2 Számrendszerek
Tudjon más számrendszerek létezéséről.
Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből 2 alapú számrendszerbe és viszont.
Helyiértékes írásmód.
2.4 Valós számok
Ismerje a valós számkör felépítését ( ,Q Q, Z,N,
R) valamint a valós számok és a
számegyenes kapcsolatát.
Tudjon ábrázolni számokat a számegyenesen.
Tudja az abszolútérték definícióját.
Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon számolni a normálalakkal.
2.5 Hatvány, gyök, logaritmus
A hatványozás értelmezése racionális kitevő esetén.
Ismerje és használja a hatványozás azonosságait.
Definiálja és használja az an fogalmát.
Ismerje és alkalmazza a négyzetgyökvonás azonosságait.
Definiálja és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát, valamint a logaritmus
azonosságait. Tudjon áttérni más alapú logaritmusra.
2.6 Betűkifejezések
Ismerje a polinom fokszámát, fokszám szerint rendezett alakját.
2.6.1 Nevezetes azonosságok
Tudja alkalmazni feladatokban a következő kifejezések kifejtését, illetve szorzattá alakítását: 2)( ba ;
2)( ba ; 3)( ba ;
3)( ba ; 22 ba ;
33 ba .
Tudjon algebrai kifejezésekkel egyszerű műveleteket végrehajtani, algebrai kifejezéseket
egyszerűbb alakra hozni (összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel,
nevezetes azonosságok alkalmazása).
2.7 Arányosság
Tudja az egyenes és a fordított arányosság definícióját és grafikus ábrázolásukat.
Tudjon arányossági feladatokat megoldani.
2.7.1 Százalékszámítás Százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása.
2.8 Egyenletek, egyenletrend-
szerek, egyenlőtlenségek,
egyenlőtlenség-rendszerek
Ismerje az alaphalmaz és a megoldáshalmaz fogalmát.
Alkalmazza a különböző egyenletmegoldási módszereket: mérlegelv, grafikus megoldás,
ekvivalens átalakítások, következményegyenletre vezető átalakítások, új ismeretlen
bevezetése stb.
2.8.1 Algebrai egyenletek,
egyenletrendszerek
Elsőfokú egyenletek,
egyenletrendszerek
Másodfokú egyenletek,
egyenletrendszerek
Tudjon elsőfokú, egyismeretlenes egyenleteket megoldani.
Kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer megoldása.
Alkalmazza az egyenleteket, egyenletrendszereket szöveges feladatok megoldásában.
Ismerje az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakját.
Tudja meghatározni a diszkrimináns fogalmát.
Ismerje és alkalmazza a megoldóképletet.
Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét.
Alkalmazza feladatokban a gyöktényezős alakot.
Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatokat megoldani.
Másodfokú egyenletrendszerek megoldása.
Magasabb fokú egyenletek
Négyzetgyökös egyenletek
Egyszerű, másodfokúra visszavezethető egyenletek megoldása.
Tudjon dcxbax típusú egyenleteket megoldani.
34
2.8.2 Nem algebrai egyenletek
Abszolútértékes egyenletek
Exponenciális és logaritmikus
egyenletek
Trigonometrikus egyenletek
Tudjon ax b c típusú egyenleteket algebrai és grafikus módon, valamint
ax b cx d típusú egyenleteket megoldani.
Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani.
Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani.
2.8.3 Egyenlőtlenségek,
egyenlőtlenség-rendszerek
Ismerje az egyenlőtlenségek alaptulajdonságait (mérlegelv alkalmazása).
Egyszerű első- és másodfokú egyenlőtlenségek és egyszerű egyismeretlenes egyenlőtlenség-
rendszerek megoldása.
2.9 Középértékek,
egyenlőtlenségek
Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk, használatuk.
3. Függvények, az analízis elemei
3.1 A függvény
A függvény matematikai fogalma. Ismerje a függvénytani alapfogalmakat (értelmezési
tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet).
Tudjon szövegesen megfogalmazott függvényt képlettel megadni.
Tudjon helyettesítési értéket számítani, illetve tudja egyszerű függvények esetén f(x) = c
alapján az x-et meghatározni.
Ismerje az egy-egyértelmű megfeleltetés fogalmát.
Ismerje és alkalmazza a függvényeket gyakorlati problémák megoldásánál.
Az inverzfüggvény fogalmának szemléletes értelmezése (pl. az exponenciális és a
logaritmus függvény vagy a geometriai transzformációk).
3.2 Egyváltozós valós
függvények
Ismerje, tudja ábrázolni és jellemezni az alábbi hozzárendeléssel megadott (alapvető)
függvényeket:
baxx ; x x 2 ; 3xx ; x a x bx c 2 ; x x ;
x x ;
x
ax x x sin ; x x cos ; x tgx ;
x ax ; x xa log .
3.2.1 A függvények grafikonja,
függvénytranszformációk
Tudjon értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni, illetve adatokat leolvasni a
grafikonról.
Tudjon néhány lépéses transzformációt igénylő függvényeket függvénytranszformációk
segítségével ábrázolni [f(x) + c; f(x+c); c f(x); f(cx)].
3.3 Sorozatok
Ismerje a számsorozat fogalmát és használja a különböző megadási módjait.
3.3.1 Számtani és mértani
sorozatok
Végtelen mértani sor
Tudjon olyan feladatokat megoldani a számtani és mértani sorozatok témaköréből, ahol a
számtani, illetve mértani sorozat fogalmát és az na -re, illetve az nS -re vonatkozó
összefüggéseket kell használni.
3.3.2 Kamatos kamat,
járadékszámítás
Tudja a kamatos kamatra vonatkozó képletet használni, s abból bármelyik ismeretlen adatot
kiszámolni.
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria
4.1 Elemi geometria
4.1.1 Térelemek
Ismerje és használja megfelelően az alapfogalom, axióma, definiált fogalom, bizonyított
tétel fogalmát.
Ismerje a térelemeket és a szög fogalmát.
Ismerje a szögek nagyság szerinti osztályozását és a nevezetes szögpárokat.
35
Tudja a térelemek távolságára és szögére (pont és egyenes, pont és sík, párhuzamos
egyenesek, párhuzamos síkok távolsága; két egyenes, egyenes és sík, két sík hajlásszöge)
vonatkozó meghatározásokat.
4.1.2 A távolságfogalom
segítségével definiált ponthalmazok
Tudja a kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalmát.
Használja a fogalmakat feladatmegoldásokban.
4.2 Geometriai transzformációk
4.2.1 Egybevágósági
transzformációk
Síkban
Térben
Ismerje a síkbeli egybevágósági transzformációk (eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos
tükrözés, pont körüli forgatás) leírását, tulajdonságaikat.
Alkalmazza a feladatokban az eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés,
egybevágósági transzformációkat.
Tudjon végrehajtani transzformációkat konkrét esetekben.
Ismerje és tudja alkalmazni feladatokban a háromszögek egybevágósági alapeseteit.
Ismerje fel és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit.
4.2.2 Hasonlósági transzformációk
Ismerje a transzformációk leírását, tulajdonságait, alkalmazza azokat.
Alkalmazza a középpontos nagyítást, kicsinyítést egyszerű, gyakorlati feladatokban.
Szakasz adott arányú felosztása.
Hasonló alakzatok felismerése, (pl. háromszögek hasonlósági alapesetei) alkalmazása,
arány felírása.
Tudja és alkalmazza feladatokban a hasonló síkidomok területének arányáról és a hasonló
testek felszínének és térfogatának arányáról szóló tételeket.
4.2.3 Egyéb transzformációk
Merőleges vetítés
4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok
Ismerje a síkidomok, testek csoportosítását különböző szempontok szerint.
4.3.1 Síkbeli alakzatok
Háromszögek
Tudja csoportosítani a háromszögeket oldalak és szögek szerint.
Ismerje és alkalmazza az alapvető összefüggéseket háromszögek oldalai, szögei, oldalai és
szögei között (háromszög-egyenlőtlenség, belső, illetve külső szögek összege, nagyobb
oldallal szemben nagyobb szög van).
Ismerje és alkalmazza speciális háromszögek tulajdonságait.
Tudja a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciókat,
tételeket (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal,
körülírt, illetve beírt kör).
Ismereteit alkalmazza egyszerű feladatokban.
Ismerje és alkalmazza a Pitagorasz-tételt és megfordítását.
Ismerje és alkalmazza feladatokban a magasság- és a befogótételt.
Négyszögek
Sokszögek
Ismerje a négyszögek fajtáit (trapéz, paralelogramma, deltoid) és tulajdonságaikat,
alkalmazza ismereteit egyszerű feladatokban.
Konvex síknégyszög belső és külső szögeinek összege, alkalmazásuk egyszerű
feladatokban.
Ismerje és alkalmazza konvex sokszögeknél az átlók számára, a belső és külső
szögösszegre vonatkozó tételeket.
Tudja a szabályos sokszögek definícióját.
Kör
A kör részeinek ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban.
Tudja és használja, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, s hogy
külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak.
A szög mérése fokban és radiánban.
Tudja és alkalmazza feladatokban, hogy a középponti szög arányos a körívvel és a hozzá
tartozó körcikk területével.
Tudja és alkalmazza feladatokban a Thalész-tételt és megfordítását.
4.3.2 Térbeli alakzatok Forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása
36
egyszerű feladatokban.
4.4 Vektorok síkban és térben
Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket:
– vektor fogalma, abszolútértéke,
– nullvektor, ellentett vektor,
– vektorok összege, különbsége, vektor skalárszorosa,
– vektorműveletekre vonatkozó műveleti azonosságok,
– vektor felbontása összetevőkre.
Skaláris szorzat definíciója, tulajdonságai.
Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket:
– vektor koordinátái,
– a vektor 90°-os elforgatottjának koordinátái,
– vektorok összegének, különbségének, skalárral való szorzatának koordinátái,
– skalárszorzat kiszámítása koordinátákból.
Vektorok alkalmazása feladatokban.
4.5 Trigonometria
Tudja hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögű háromszög oldalarányaival definiálni,
ismereteit alkalmazza feladatokban.
Tudja a szögfüggvények általános definícióját.
Tudja és alkalmazza a szögfüggvényekre vonatkozó alapvető összefüggéseket: pótszögek,
kiegészítő szögek, negatív szög szögfüggvénye, pitagoraszi összefüggés.
Tudjon hegyes szögek esetén szögfüggvényeket kifejezni egymásból.
Ismerje és alkalmazza a nevezetes szögek (30°, 45°, 60°) szögfüggvényeit.
Tudja és használja a szinusz- és a koszinusztételt.
Tudjon számolásokat végezni általános háromszögben.
4.6 Koordinátageometria 4.6.1 Pontok, vektorok
Tudja AB vektor koordinátáit, abszolútértékét.
Két pont távolságának, szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjainak felírása,
alkalmazása feladatokban.
A háromszög súlypontja koordinátáinak felírása, alkalmazása feladatokban.
4.6.2 Egyenes
Tudja felírni különböző adatokkal meghatározott egyenesek egyenletét.
Egyenesek metszéspontjának számítása.
Ismerje egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai
feltételeit.
Elemi háromszög- és négyszög-geometriai feladatok megoldása koordinátageometriai
eszközökkel.
4.6.3 Kör
Adott középpontú és sugarú körök egyenletének felírása.
Kétismeretlenes másodfokú egyenletből a kör középpontjának és sugarának meghatározása.
Kör és egyenes metszéspontjának meghatározása.
A kör adott pontjában húzott érintő egyenletének felírása.
Alkalmazza ismereteit feladatokban.
4.7 Kerület, terület
Ismerje a kerület és a terület szemléletes fogalmát.
Háromszög területének kiszámítása különböző adatokból: 2
mat a t
ab
sin
2.
Nevezetes négyszögek területének számítása.
Szabályos sokszögek kerületének és területének számítása.
Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe.
Kerület- és területszámítási feladatok.
4.8 Felszín, térfogat
Ismerje a felszín és a térfogat szemléletes fogalmát.
Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszínének és
térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel.
5. Valószínűségszámítás, statisztika
5.1 Leíró statisztika Tudjon adott adathalmazt szemléltetni.
37
5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése,
rendszerezése, különböző
ábrázolásai
Tudjon adathalmazt táblázatba rendezni és táblázattal megadott adatokat feldolgozni.
Értse a véletlenszerű mintavétel fogalmát.
Tudjon kördiagramot és oszlopdiagramot készíteni.
Tudjon adott diagramról információt kiolvasni.
Tudja és alkalmazza a következő fogalmakat:
osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság.
5.1.2 Nagy adathalmazok jellemzői,
statisztikai mutatók
Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat:
– aritmetikai átlag (súlyozott számtani közép),
– medián (rendezett minta közepe),
– módusz (leggyakoribb érték).
Ismerje és használja a következő fogalmakat: terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás.
Szórás kiszámolása adott adathalmaz esetén számológéppel.
Tudjon adathalmazokat összehasonlítani a tanult statisztikai mutatók segítségével.
5.2 A valószínűségszámítás elemei
Véges sok kimenetel esetén szimmetriamegfontolásokkal számítható valószínűségek
(egyenlő esélyű elemi eseményekből) egyszerű feladatokban.
Esemény, eseménytér konkrét példák esetén.
A klasszikus (Laplace)-modell ismerete.
Szemléletes kapcsolat a relatív gyakoriság és a valószínűség között.
Valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén, binomiális eloszlás.
MATEMATIKA taneszközjegyzéke
A gyakorlatban használatos számlák, betétek, kölcsönök stb. aktuális űrlapjait és egyszerűbb esetekben a
végösszeg kiszámítását bemutató munkaeszköz
Első fokú kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldási lehetőségeit bemutató eszköz
Másodfokú függvények grafikonjait, jellemzőit szemléltető eszköz
Hegyesszögek szögfüggvényeit szemléltető eszköz
Az életkorhoz és a tananyagtartalomhoz illeszkedő munkaeszköz
Thalész tétele bizonyítását szemléltető eszköz
A háromszögek nevezetes pontjait és vonalait bemutató információhordozó
A háromszögek egybevágóságának és hasonlóságának alapeseteit bemutató információhordozó
Vektorfelbontást szemléltető eszköz
Szögfüggvényeket és tulajdonságaikat szemléltető eszköz
Térbeli geometriai alakzatok szabályosságának megfigyelésére alkalmas demonstrációs eszköz
Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldási módszereit bemutató eszköz
Kétismeretlenes egyenlőtlenségek megoldásait szemléltető eszköz
Különböző testek síkmetszeteit bemutató eszköz
Különböző testek élvázait szemléltető eszköz
Különböző alapfüggvények és transzformáltjaik grafikonját és a geometriai transzformációkkal való
kapcsolatát szemléltető eszköz
Az alakzat egyenletének fogalmát kialakító eszköz
A határérték fogalmának szemléltetésére alkalmas eszköz
Valószínűségi eloszlásokat szemléltető eszköz
Fizika
Tantárgyi programja és követelményei
10-12. évfolyam
Célok és feladatok
A fizikatanítás célja a felnőttek középiskolájában a korszerű, az általános műveltség részét képező fizikai
világkép kialakítása, valamint szilárd alapok nyújtása az érettségit előfeltételező szakmai képzéshez,
esetleges felsőfokú tanulmányokra való felkészüléshez.
E célok eléréséhez a fizikaoktatás a felnőttek meglévő, de nem összefüggő, hétköznapi
természettudományos ismereteiből kiindulva, ezeket egyszerű eszközökkel elvégezhető, részint otthon is
38
reprodukálható kísérletekkel kiegészítve vezeti el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerűségek
felismeréséhez.
A gyakorlati tapasztalatokat értelmezi, kiegészíti, és azokat egységes fizikai képbe illeszti be. Az
ismeretszerzés alapvetően induktív módon történik, de a fizikaoktatás a dedukció alkalmazására is példát
szolgáltat. Ismert törvényekből kiindulva a következtetések, (általában matematikai módszerek) új
ismeretekhez vezethetnek, amelyek kísérletileg is igazolhatók, majd alkalmazhatók. A fizikaoktatás
megismerteti a tanulókkal a modellszerű gondolkodást, mint a természettudományos megismerés egyik
fontos elemét, amelyet a humán és a gazdasági tudományok is széles körben alkalmaznak.
A fizikaoktatás a megismert törvényeknek egyszerű számpéldákon történő alkalmazásával is a hozzájárul a
természettudományos szemléletformáláshoz. Kiemelt fontosságúak az olyan feladatok, amelyek ismert
mindennapi eszközök, jelenségek adataira vonatkoznak, valamint, amelyek eredménye utólag kísérletileg
ellenőrizhető. A szemléletformálásban nagy jelentőségű a becslés, amely minden esetben megelőzi a
feladatmegoldást. Azonos fontosságú a kapott számérték reális voltának megítélése, a kapott mennyiségnek
a környezetből ismert hasonló mennyiségekkel való összehasonlítása révén. A fizikaoktatás ezáltal
hozzájárul a természettudományos ismeretszerzés módszereinek megismertetéséhez.
A kilencedik évfolyamon a fizikatanítás a kölcsönhatások fogalma köré csoportosítva megerősíti a tanulók
ismereteit a fizika néhány, korábbi tanulmányokból ismert, hétköznapi tapasztalatokkal közvetlenül
összefüggő, jól kísérletezhető területén. Ezáltal lehetőséget ad a további fizikai tanulmányokhoz szükséges
képességek fejlesztésére.
A 10-11. osztályban épül ki a fizika egységes fogalomrendszere. A felépítés lineáris, nagy vonalakban a
fizikatörténeti sorrendiséget követi. Támaszkodik a kilencedik évfolyamon, a képességfejlesztés,
szintrehozás során megerősített konkrét fizikai ismeretekre is. Ezek egy része az alkalmazások során beépül
a mechanika rendszerébe. Más része a matematikai ismeretek kibővülése (pl. a szögfüggvények fogalmának
megismerése) után kiegészül és az egységes felépítés részét képezi.
A tizenkettedik osztályban az érettségire előkészítő tantárgyi modul a törzsanyagot a középiskolai tartalmak
kapcsolatainak felismerését elősegítő csoportosításban idézi fel. Ezt kiegészíti egyes, nagyobb absztrakciós
képességet, illetőleg több matematikai eszközt igénylő ismerettel.
A fizikaoktatás feladata: konkrét tartalmak tárgyalása során felébressze a tanulókban a világ megértésének
igényét, a technika iránti érdeklődést, képessé tegye a tanulókat a fizikai és műszaki környezetben való
tájékozódásra, a fizikai és műszaki jelenségekben megnyilvánuló általános fizikai elvek felismerésére.
Tegye képessé a tanulókat népszerű természettudományos művek, hírek értelmezésére, meg nem alapozott
szenzációk kritikával fogadására, alapozza meg a későbbi természettudományos önművelés lehetőségét.
Érzékeltesse a fizika és az ezen alapuló műszaki tudományok jelentőségét és hatását a gazdasági, társadalmi
életben, az ember életminőségének alakulásában. Általános fizikatörténeti vonatkozások segítségével
járuljon hozzá az egyes történeti korszakokról kialakult kép árnyalásához, a művelődéstörténeti ismeretek
bővüléséhez.
Méltassa a magyar tudósok, feltalálók munkásságának jelentőségét. Segítsen felismertetni a tanulóval az
egyén felelősségét a környezet állapotának alakulásában, járuljon hozzá a környezettudatos magatartás
kialakulásához.
Fejlesztési követelmények
A tanuló törekedjen a természet jelenségeinek megértésére. Legyen tapasztalata az adott jelenség vizsgálata
során a lényeges és lényegtelen jellemzők megkülönböztetésében. Ismerje fel az ok-okozati sorrendiséget a
konkrét jelenségekben.
Tudja a megfigyelések, kísérletek, mérések tapasztalatait rendezni, áttekinteni; ismerje fel az
összefüggéseket. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő
használatával megfogalmazni és leírni.
Tudja a kísérletek, mérések során kapott adatokat táblázatba rendezni, grafikonon ábrázolni; legyen
gyakorlott kész grafikonok adatainak leolvasásában, értelmezésében, egyszerűbb matematikai összefüggések
megállapításában.
Ismerje a mérési hiba fogalmát. Tudjon sematikus vázlatrajzokat készíteni, kész ábrákat, rajzokat
értelmezni. Tudjon tanári útmutatás alapján, háztartási eszközökkel, otthon elvégezhető egyszerű
kísérleteket balesetmentesen végrehajtani.
39
Legyen jártas a tanult mértékegységek értelmezésében, azok tört részeinek és többszöröseinek
használatában. Ismerje a gyakorlatban használt, SI mértékrendszeren kívüli mértékegységeket.
Legyen jártas a tanultakhoz kapcsolódó számításos fizikai feladatok szövegének értelmezésében, tudjon
egyszerű feladatokat a fejlettségének megfelelő matematikai eszközök használatával megoldani; legyen
tapasztalata az eredmények előzetes becslésében; tudja értelmezni a kapott eredmények fizikai tartalmát.
Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó jelenségeket értelmezni. Ismerje fel a mindennapi technikai
környezetben a fizikai alapokat. Legyen képes önállóan alkalmazni képlet- és táblázatgyűjteményeket,
lexikonokat. Ismerje a könyvtárban és az Interneten való információkeresés lehetőségét.
Igénye ébredjen az önálló, folyamatos ismeretszerzésre; értse a fejlettségi szintjének megfelelő
természettudományos ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit. Tudja összevetni a tanultakkal
sci-fi alkotások tartalmát. Képes legyen az új természettudományos felfedezésektől megkülönböztetni
megalapozatlan szenzációkat. Fizikai ismereteit tudja alkalmazni környezet- és természetvédelmi problémák
kapcsán, ismerje saját cselekvési lehetőségeit a környezeti problémák enyhítésében, és törekedjék ezek
gyakorlására.
A fizika oktatásának nagy szerepe van a természettudományos világkép kialakulásában.
Tudja a tanuló, hogy az anyagnak különböző megnyilvánulási formái vannak. Legyen tájékozottsága az
anyag részecsketermészetéről.
Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak. Ismerje fel a természeti folyamatokban a
visszafordíthatatlanságot.
Tudja, hogy a természet jelenségeit leíró fizikai törvények, elméletek meghatározott érvényességi körben
értelmezhetők.
A természet megismerése folyamat, melynek velejárója a korábbi elméletek módosítása, új elméletek
születése. Ismerjen egy-egy példát ennek alátámasztására.
Ismerje a tanuló a matematika szerepét a fizikában: matematikai formulákkal írjuk le a fizikai jelenségek ok-
okozati viszonyait. A törvényeket leíró matematikai kifejezésekből számításokkal új következtetésekre
juthatunk, melyek eredményét csak akkor fogadjuk el, ha kísérletileg is igazolhatók.
A tanuló tudja az egyetemes kultúrtörténetbe ágyazva elhelyezni a tanult jelentősebb fizikai felfedezéseket.
Ismerje a legjelentősebb fizikusok, köztük a magyar tudósok és feltalálók munkásságát. Ismerje a fizikának
a természettudományokra és az egyetemes gondolkodás más területeire való hatását, a technikai fejlődésben
való szerepét.
Ismerjen néhány, középiskolai ismereteihez kapcsolódó, de azokon túlmutató fizikai témakört, eredményt,
törvényt.
10. évfolyam
Tevékenységformák
A bemutatott, illetőleg leírt kísérletek elemzése, a tapasztalatok érthető megfogalmazása. Az ok-okozati
kapcsolatok felismerése. Mérőkísérlet eredményeinek táblázatban való rögzítése. Grafikonkészítés
táblázatban rögzített adatok alapján. Adatok leolvasása grafikonból. Fizikai mennyiség változásának
elemzése grafikon alapján. A felismert törvényszerűségek matematikai formában való megfogalmazása (pl.
lendület-megmaradás, hőtágulás). Általánosítás a megfigyelt, illetőleg a hétköznapokból ismert jelenségekre
építve; ezen alapuló fogalomalkotás. A tanult fizikai fogalmak szabatos meghatározása szövegesen és
matematikai formulával. Egyszerű számításos feladatok szövegének értelmezése, jelölésekkel való rögzítése.
A szereplő fizikai fogalmak közötti kapcsolatok felismerése, matematikai formában való megfogalmazása.
Az eredmények előzetes becslése. A számított eredmények reális voltának felismerése, fizikai jelentésének
értelmezése. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (a
közlekedésben, sportban, a háztartásban). Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében
elsajátítandó tananyag
Szintrehozás A fizika megismerési módszereinek
áttekintése: Megfigyelés, kísérlet,
mérés, modellalkotás. A fizika és a
technika kapcsolata.
A hosszúság (távolság), az idő és a
tömeg mérése a háztartásban is
megtalálható eszközökkel.
SI mértékegységrendszer,
prefixumok használata
Mértékegységek átváltásának
gyakorlása
40
SI mértékegységek és átváltásuk.
A sebesség hétköznapi egységeinek
értelmezése, átváltásuk
következtetéssel.
Matematikai előismeretek:
Egyenes és fordított arány fogalma.
Táblázatkészítés egyenesen, illetőleg
fordítottan arányos mennyiségekről; a
táblázatból az összefüggés felismerése
és matematikai formulában való
megfogalmazása.
Behelyettesítés matematikai formulába.
A grafikonkészítés, grafikon-értelmezés
elemei.
Az elsőfokú egyismeretlenes egyenlet
megoldása.
Képletek értékeinek
kiszámítása, zsebszámológép
használatának gyakorlása
Az egyenes vonalú
egyenletes mozgás
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
leírása.
A sebesség fogalma, egységei. A
sebesség iránya. Vektormennyiség
fogalma.
Út-idő, sebesség-idő grafikon.
Az út meghatározása a v-t grafikon
alapján.
Az időmérés történetéből.
Nagyon kicsi és nagyon nagy
távolságok a természetben, a
Világegyetemben.
Mozgást leíró grafikonok
készítésének gyakorlása,
elemzése.
Az egyenes vonalú
egyenletesen
változó mozgás
A sebesség változásának értelmezése.
Átlagsebesség. Pillanatnyi sebesség.
A gyorsulás fogalma.
A mozgás megjelenítése sebesség-idő,
gyorsulás-idő grafikonon.
Az út meghatározása a v-t grafikon
alapján.
A négyzetes úttörvény.
A szabadesés kísérleti vizsgálata.
A nehézségi gyorsulás.
Az út-idő grafikon.
Mozgások összetétele.
Függőleges lefelé hajítás.
(Ferde hajítás. Lövedékek
röppályája.)
A z átlagsebesség kiszámítása
gyakorlatból vett példán.
A feladatmegoldás
módszereinek begyakorlása
hétköznapi életből vett
példákon.
Galilei munkáságának
megismerése
Az egyenletes
körmozgás
A mozgás kinematikai leírása.
(Kerületi- és szögsebesség. Keringési
idő, fordulatszám.)
A gyorsulás mint vektormennyiség: a
centripetális gyorsulás
Egyszerű feladatok megoldása
Dinamika A mozgásállapot.
A mozgás viszonylagossága.
A testek tehetetlensége.
A tömeg.
A tehetetlenség törvénye.
Vonatkoztatási rendszer.
Inerciarendszerek.
Gyakorlati példák a
tehetetlenség
megnyilvánulására.
A tömeg mérés eszközeinek és
módszereinek megismerése
A lendület és
megmaradása
A lendület fogalma. A lendület, mint
vektormennyiség.
A lendület-megmaradás törvénye.
A törvény matematikai
megfogalmazása két test kölcsönhatása
esetére.
A lendület-megmaradás kísérleti
vizsgálata két test (kiskocsi)
kölcsönhatása esetén.
A lendület megmaradás
törvényének általános
megfogalmazása.
A rakéta, a sugárhajtómű
működési elve.
Gyakorlati példák
összegyűjtése a lendület-
megmaradás érvényesülésére
A dinamika
alaptörvénye
Newton II. törvénye.
Az erő és a tömeg értelmezése,
mértékegysége.
Kiterjedt test mozgása, kvalitatívan.
A tömegközéppont.
Newton II. törvényének
megfogalmazása F= I/ t
alakban.
Newton élete és
munkásságának megismerése
Erők együttes
hatása
Erőhatások függetlensége.
Az erők vektoriális összegzése. Eredő
erő.
Mozgás a lejtőn.
Az erőparalelogramma
megszerkesztése.
Vektorműveletek
elvégzésének gyakorlása
Erőtörvények Nehézségi erő
Súrlódás, közegellenállás.
A tapadás szerepe a kerék
gördülésében.
Egyszerű feladatok megoldása
az erőtörvények
41
Rugóerő.
Kényszererők.
Expander. alkalmazására.
A közegellenállási erő
gyakorlati vonatkozásai.
A körmozgás
dinamikai
vizsgálata
Newton II. törvényének alkalmazása a
körmozgásra. A centripetális gyorsulást
okozó erő felismerése mindennapi
jelenségekben.
A forgómozgás alaptörvénye
tengelyezett merev test esetén.
Az egyenletesen változó
körmozgás szöggyorsulása.
A „centrifugális erő”
Egyszerű feladatok megoldása
Pontszerű test
egyensúlya
Kiterjedt test
egyensúlya
Egyensúlyban
levő folyadékok
(hidrosztatika)
Egyensúly két erő hatására.
Egyensúly és mozgás a lejtőn.
A forgatónyomaték.
Forgatónyomatékok egyensúlya.
A hidrosztatikai nyomás
A külső nyomás terjedése
folyadékokban és gázokban.
A felhajtóerő. (Arkhimédész törvénye).
A folyadékba merülő test egyensúlya.
A testek úszása.
Egyensúly három erő esetén
(szerkesztés).
Egyszerű gépek.
Közlekedőedények a
gyakorlatban. Kutak
szennyeződése.
Hidraulikus emelő- és sajtoló
berendezések. Járművek
fékberendezése.
Egyszerű gépek megismerése
és működési elvük.
A légnyomás
Arkhimédesz
Az egyetemes
tömegvonzás
A Newton-féle gravitációs törvény.
A gravitációs állandó.
A földi gravitáció.
A bolygók mozgása és Kepler
törvényei.
A súly és súlytalanság.
A heliocentrikus világkép
kialakulása
Kepler élete és munkássága
Kopernikusz
Az űrkutatás fontosabb
állomásai
Eötvös Loránd munkássága
Munka és energia Az energia fogalma és megjelenési
formái
Az energia változását jellemző
mennyiségek: munkavégzés és
teljesítmény
Az energia megmaradás törvénye
Hatásfok és veszteség.
Egy erőmű sémájának elemzése
az energia átalakulások és
veszteségek szempontjából.
Változó erő munkája
Egyszerű feladatok megoldása
A továbbhaladás feltételei
Tudja a tanuló, hogy a fizikai megismerés alapvető módszerei a – valamely szempont szerint végzett –
megfigyelés, kísérletezés, mérés, és az ebből levont következtetések megformálása, - legtöbbször
matematikai formulában. Legyen képes fizikai jelenségek, kísérletek megfigyelésére, és a szerzett
tapasztalatok összegzésére. Ismerje a mérési adatok táblázatban való rögzítését és grafikus ábrázolását.
Tudjon kész grafikonról következtetéseket levonni (az állandó és változó mennyiségek megkülönböztetése,
a változás jellemzése). Ismerje a kölcsönhatás fogalmát; tudjon példákat mondani mechanikai és nem
mechanikai kölcsönhatásokra. Fel tudja ismerni a tanultak között a vektormennyiségeket. A kísérletek és
mindennapi jelenségek leírása során tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai, hőtani,
fénytani alapfogalmakat (sebesség, tehetetlenség, tömeg, erő, hőmérséklet, hő(mennyiség), a
halmazállapotok; fénysugár). Tudjon példákat mondani a tanult legfontosabb jelenségeknek és
törvényszerűségeknek a természetes és mesterséges környezetünkben való megnyilvánulásaira (egyenes
vonalú egyenletes mozgás, a tehetetlenség törvénye, a kölcsönhatás törvénye, lendület-megmaradás; a
hőtágulás, halmazállapot-változások, fényvisszaverődés, fénytörés). Ismerje az egyszerű optikai eszközök
szerepét a mindennapi életben (nagyító, szemüveg, vetítő lencséje; mikroszkóp, távcső, gömbtükrök).
Ismerje a dioptria fogalmát. Értelmezni tudja a tanult anyagjellemzőket (égéshő, fajhő, olvadás/fagyáshő,
párolgáshő, olvadáspont/fagyáspont, forráspont, hőtágulási együttható). Össze tudja hasonlítani a
természetes és mesterséges környezet leggyakoribb anyagait az anyagjellemzők értéke alapján. Legyen
képes a tanult összefüggéseket és az anyagjellemzők értékét a képlet- és táblázatgyűjteményből kikeresni.
Értelmezni tudja egyszerű feladatok szövegét, rögzíteni tudja adataikat jelölésekkel. Legyen tapasztalata
egyszerű feladatok megoldásában (egyenes vonalú egyenletes mozgás, a lendület-megmaradása két test
kölcsönhatásakor, halmazállapot-változások energetikai leírása, kalorimetria, szilárd anyagok és folyadékok
42
hőtágulása, a leképezési törvény témakörében). Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek
mértékegységeit.
11. évfolyam
Tevékenységformák
A bemutatott, illetőleg leírt mechanikai és elektromosságtani kísérletek elemzése: a lényeges és lényegtelen
körülmények megkülönböztetése. A mérési hiba fogalmának ismerete. Kapcsolatteremtés a jelenségek
érzékszervvel tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzői között (pl. hangmagasság - frekvencia). A
tanult fizikai fogalmak és törvények szabatos meghatározása szövegesen és matematikai formulával. A
fogalom kialakításához vezető jelenségek elemzése. A tanult fizikai törvények szabatos megfogalmazása,
kísérleti tapasztalatokkal való alátámasztása. Az elektromos erőtér fizikai fogalmának kialakítása. Egyszerű
számításos feladatok megoldása a dinamika alaptörvényével és egyszerű elektromos hálózatokkal
kapcsolatban. A számított eredmények reális voltának felismerése, fizikai jelentésének értelmezése. A tanult
általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (a közlekedésben, sportban, a
háztartásban). Technikai eszközök működésének magyarázata modellek, ábrák alapján. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés
keretében elsajátítandó
tananyag
Szintrehozás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
leírása; a távolság (hosszúság), idő,
sebesség egységeinek ismerete,
átváltásuk.
A mozgás út-idő és sebesség-idő
grafikonjának értelmezése.
Egyszerű szöveges feladatok
megoldása az egyenes vonalú
egyenletes illetve egyenletesen
változó mozgással kapcsolatban.
Alapvető dinamikai fogalmak és
törvények ismerete (a tehetetlenség
megnyilvánulásai, a tehetetlenség
törvénye, kölcsönhatás törvénye,
tömeg, erő, súly). Gravitáció és
nehézségi erő.
Vektormennyiség fogalma.
A tömeg és az erő egységeinek
ismerete.
A munka és energia fogalma
A teljesítmény.
Az egyenes vonalú
egyenletes mozgás leírása; a
távolság (hosszúság), idő,
sebesség egységeinek
ismerete, átváltásuk.
A mozgás út-idő és
sebesség-idő grafikonjának
értelmezése.
Alapvető dinamikai
fogalmak és törvények
ismerete (a tehetet–lenség
megnyilvánulásai, a
tehetetlenség törvénye,
kölcsönhatás törvénye,
tömeg, erő, súly). Gravitáció
és nehézségi erő.
Vektormennyiség fogalma.
A tömeg és az erő
egységeinek ismerete.
A munka és energia
fogalma.
Hőtani alapfogalmak A hőmérséklet és mérése.
Mértékegysége, az 1 C.
A hőmérőkészítés.
Fahrenheit és Kelvin
hőmérsékleti skálák.
Példa nem lineáris
változásra: egy test –
folyadék – lehűlésének
vizsgálata; hőmérséklet –
idő grafikon készítése.
A hőtágulás A lineáris és a térfogati tágulás
mértékének kísérleti vizsgálata.
A hőtágulási együttható értelmezése.
Táblázathasználat.
.
A hő terjedésének módjai
(Példák hővezetésre,
hőáramlásra, hősugárzásra)
Hétköznapi példák szilárd
testek és folyadékok
hőtágulására.
Példa gáz hőtágulására
Gázok állapotváltozásai Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat,
nyomás, anyagmennyiség).
Gay-Lussac és Boyle-Mariotte
törvényei.
Az izochor, izobár, izoterm
állapotváltozás ábrázolása p-V
diagramon.
Az egyesített gáztörvény.
Az állapotegyenlet.
A levegő, mint anyag.
A légnyomás.
p – V diagram készítése,
elemzése
Egyszerű számítási
feladatok megfoldása
gáztörvényekre és
állapotegyenletre
A testek melegítése Termikus kölcsönhatások vizsgálata.
43
A hőtan I. főtétele Szilárd anyagok és folyadékok
fajhője.
A hőmennyiség kiszámítása.
Az égéshő.
A belső energia
megváltoztatása
munkavégzéssel (súrlódás)
és termikus kölcsönhatás
révén.
Kalorimetrikus feladatok
A belső energia fogalma.
Az első főtétel.
Gázok állapotváltozásainak vizsgálata
az I. főtétel alapján.
Tágulási munka.
(A gázok fajhője.)
Körfolyamat fogalma egy
hőerőgép példáján
Hőerőgépek a gyakorlatban.
(Belsőégésű motor, hűtőgép
)
A hőtan II. főtétele A spontán folyamatok iránya.
A második főtétel kvalitatív
megfogalmazása.
A hőerőgépek hatásfoka
Példák a főtétel fizikai, kémiai,
biológiai alkalmazására.
Molekuláris hőelmélet Néhány termodinamikai jelenség
értelmezése a részecskemodell
alapján.
A hőmérséklet értelmezése A
hőmérséklet, mint a belső
energia jelzése..
Halmazállapot-
változások
Halmazállapotok és jellemzőik
értelmezése anyagszerkezeti ismeretek
alapján
Olvadás-fagyás, forrás (párolgás) –
lecsapódás jellemzése.
Olvadáspont-fagyáspont, forráspont.
Halmazállapot-változások energetikai
vizsgálata.
Olvadáshő, párolgáshő.
Jég, víz, gőz
A víz különleges fizikai tulajdonságai
A levegő páratartalma
Csapadékképződés
Összetettebb kalorimetriai
feladatok megoldása
A levegő relatív
páratartalmát befolyásoló té-
nyezők.
Az eső, a hó, a jégeső kiala-
kulásának legfontosabb
okai.
(Földrajzi ismeretek )
Az elektrosztatikus tér Elektrosztatikus alapjelenségek.
A töltés.
A térerősség fogalma.
Térerősség vektor
A feszültség és a potenciál.
Töltések kölcsönhatása az
elektrosztatikus térrel: Coulomb
törvénye.
A kondenzátor töltés- és energiatároló
szerepe.
A kapacitás.
Ponttöltés tere.
A homogén tér.
.
Vezetők viselkedése
elektromos térben:
árnyékolás, csúcshatás,
földelés, kisülés a
mindennapi életben.
A villám és a villámhárító
Az egyenáram Az áram fogalma, jellemzése.
Ohm törvénye. Az ellenállás fogalma.
Vezetőszál ellenállása.
Az elektromosság atomos szerkezete.
Az elemi töltés.
Az ellenállás hőmérséklet-
függése.
Áramvezetés fémekben,
félvezetőkben.
Áramvezetés folyadékokban,
gázokban.
Feladatok megoldása
Egyenáramú hálózatok Ellenállások soros és párhuzamos
kapcsolása. Kirchhoff törvényei.
Eredő ellenállás.
Egyenáramú áramforrás – galvánelem.
Feszültségforrások. Belső ellenállás.
Ohm törvénye teljes áramkörre.
Mérőműszerek az áramkörben.
Áramerősség- és
feszültségmérő műszerek az
áramkörben.
Elektrokémiai ismeretek
felelvenítése: áramforrások,
galvánelemek,
Galvani, Volta
Egyszerű áramkörök
számolása
Az elektromos munka és
teljesítmény
Az elektromos munka és teljesítmény
kiszámítása.
A kilowattóra mint az elektromos
munka mértékegysége
Fogyasztók teljesítménye a
háztartásban
A mágneses tér Mágneses alapjelenségek
44
A mágneses tér vizsgálata
magnetométerrel.
A mágneses indukcióvektor fogalma;
indukcióvonalak.
Áramok mágneses tere (hosszú,
egyenes vezető, tekercs).
Azonosságok és különbségek az
elektrosztatikus és a mágneses tér
jellemzésében.
Elektromágnesek alkalmazása.
A Föld mágnessége
A Lorentz-erő
Lorentz-erő.
Mozgó töltések a mágneses térben.
Az egyenáramú motor.
Részecskegyorsítók.
A mozgási indukció A mozgási indukció jelensége és
magyarázata.
Az indukált feszültség nagysága.
A váltakozó feszültség előállítása.
Váltófeszültség, váltóáram fogalma.
Effektív feszültség.
A hálózati elektromos energia
előállítása.
Faraday munkásága
Generátorok,
áramfejlesztők. Jedlik
Ányos
A nyugalmi indukció A nyugalmi indukció kísérleti
vizsgálata.
Lenz törvénye.
Az önindukció.
A transzformátor működési elve.
Önindukciós jelenségek a
mindennapi életben.
Az elektromos energia
szállítása,.háromfázisú
áramrendszer
A transzformátor szerepe.
Az elektromos energia
szállítása
(Déri, Bláthy,
Zipernowszky)
Fogyasztóvédelem mérés, mértékegységek,
mérőeszközök (villany, gáz, víz
mérőórák)
Érintésvédelem
A továbbhaladás feltételei
A tanuló ismerje a fizikai megismerés alapvető módszereit. Legyen képes a tanult fizikai jelenségek,
kísérletek megfigyelésére, a szerzett tapasztalatoknak az alapvető fizikai fogalmak helyes használatával való
összegzésére. Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását; tudjon grafikonon ábrázolt változásokat
jellemezni. Tudja értelmezni és helyesen használni a legfontosabb mechanikai és elektromosságtani
alapfogalmakat, ismerje egységeiket (sebesség, gyorsulás, tehetetlenség, tömeg, erő, súly, energia, munka,
teljesítmény; elektromos feszültség és áramerősség). Ismerje az eredő erő és az egyensúly fogalmát. Legyen
tájékozott a háztartási elektromos balesetvédelemmel kapcsolatban. Ismerje fel mindennapi jelenségekben és
technikai eszközök működésében a mögöttes fizikai elvet, törvényszerűséget (pl. hidraulikus eszközök, rugó
energiája, rezonancia, hangjelenségek, fogyasztók a háztartásban). Meg tudja fogalmazni a tanult
legfontosabb törvényszerűségeket és a mindennapi élet, a technika területéről vett példákkal tudja
alátámasztani állításait. Legyen tapasztalata egyszerű feladatok megoldásában (szabadesés, egyenletes
körmozgás, Ohm törvénye, ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása). Tudja egyszerű dinamika
feladatok szövegét értelmezni, sematikus ábrán az erőket jelölni. Magyarázni tudja a mechanikai energia-
megmaradás törvényét és a munkatételt szabadon eső, illetőleg – súrlódásos vagy súrlódásmentes – lejtőn
való mozgás esetén. Fel tudja ismerni néhány mindennapos jelenségben a centripetális gyorsulást okozó
erőt. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. Legyen tudatában az energia-
megmaradás törvénye alapvető fontosságának a fizikában. Ismerje az elektromos tér (az érzékszerveinkkel
közvetlenül nem tapasztalható fizikai valóság) fogalmát.
12. évfolyam
Tevékenységformák
Adott fizikai fogalom kialakításához vezető jelenségek elemzése. A tanult fizikai fogalmak szabatos
meghatározása szövegesen és matematikai formulával. A tanult fizikai törvények szabatos megfogalmazása,
kísérleti tapasztalatokkal való alátámasztása. Érzékszervvel közvetlenül nem tapasztalható erőtér
(elektromos, mágneses) fizikai fogalmának kialakítása. Következtetés az anyag láthatatlan
mikroszerkezetére makroszkópikus mérések, fizikai kísérletek eredménye alapján. Fizikai jelenségek közötti
hasonlóságok és különbségek megállapítása (mechanikai és elektromágneses hullámok, egyenáram –
váltóáram). Analógia felismerése eltérő tartalmú, de hasonló alakú törvények között (tömegvonzási törvény
– Coulomb-törvény). Technikai eszközök működésének magyarázata modellek, ábrák alapján. A
45
természettudományos megismerés módszereinek, köztük a modellalkotás szerepének kiemelése a
fizikatörténet fejezetei alapján (atommodellek fejlődése, a fény, az elektron természetének felismerése). A
fizika és más természettudományok kapcsolatának felismerése (elektromos kölcsönhatás – kémiai kötés, az
elektromos áram, az elektromágneses és a radioaktív sugárzás hatása a biológiai rendszerekre, a látás és a
hallás fizikai alapjai, termodinamikai jelenségek az élő szervezet működésében). Érvek és ellenérvek
összevetése a mindennapi életet, valamint az emberiség jövőjét érintő kérdésekben (energiatermelés,
környezetvédelmi feladatok). Kapcsolatok felismerése a fizika különböző fejezeteiben tanultak között,
illetőleg a fizikában és más természettudományos tárgyakban szerzett ismeretek között. Hipotézis,
tudományos elmélet és kísérletileg igazolt állítások megkülönböztetése. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés
keretében elsajátítandó
tananyag
Szintrehozás Alapismeretek felelevenítése:
Mozgásokat leíró mennyiségek,
a dinamika alaptörvényei,
Energia és munka,
Elektromos alapjelenségek és mennyiségek,
egyszerű áramkörök és jellemzőik,
Elektromágneses alapjelenségek, indukció.
Mozgásokat leíró
mennyiségek,
a dinamika alaptörvényei,
Energia és munka,
Elektromos alapjelenségek és
mennyiségek, egyszerű
áramkörök, Elektromágneses
alapjelenségek, indukció.
Rezgések
A harmonikus rezgés
leírása
A harmonikus rezgőmozgás kísérleti
vizsgálata.
A kitérés-idő függvény ábrázolása.
Amplitúdó, rezgésidő, frekvencia.
A rezgésidőt megadó összefüggés.
Kényszerrezgés, rezonancia.
A fonálinga kísérleti vizsgálata.
A lengésidő függése az inga hosszától.
A harmonikus rezgés, mint az egyenletes
körmozgás merőleges vetülete: a kitérés-idő,
sebesség-idő, gyorsulás-idő függvények.
A sebesség- idő és a
gyorsulás-idő függvény
alakjának megsejtése.
A másodpercinga.
Az időmérés története.
Gyakorlati példák a
rezonancia káros és hasznos
voltára.
Hullámok kialakulása A hullám mint a közegben terjedő
rezgésállapot.
Hullámhossz, frekvencia, terjedési sebesség
fogalma és összefüggésük.
Longitudinális és tranzverzális hullám.
A hullámok terjedési
jelenségei
Hullámok vizsgálata gumikötélen és
hullámkádban.
Hullámok visszaverődése. A törés jelensége
kvalitatívan.
Elhajlás. Interferencia.
Állóhullámok kialakulása kötélen.
A Snellius-Descartes
törvény. Huyghens-elv.
Húrokon és sípokban
kialakuló állóhullámok.
(Alaphang, felhangok.
Doppler-jelenség.)
A hang hullám-tulajdonságai
A hang terjedésével
kapcsolatos jelenségek
Békesy György és a hallás.
Biológiai ismeretek
felelvenítése.
A fény tulajdonságai Fényforrások. A fény egyenes vonalú
terjedése.
A fénysebesség.
Lyukkamera,
árnyékjelenségek.
A fénysebesség
jelentősége a fizikában.
A fény
visszaverődése és a
fény törése
A fényvisszaverődés törvénye.
A síktükör, a homorú- és a domború tükör
képalkotása. (Párhuzamos és széttartó nyaláb
visszaverődése. Elnevezések. A tükörkép
tulajdonságai.)
A leképezési törvény.
A fénytörés jelenségének kvalitatív vizsgálata.
A teljes visszaverődés.
Domború lencsék képalkotása.
(A kép tulajdonságai. Fókuszpont,
fókusztávolság. Dioptria. A leképezési
törvény.
A tükrök alkalmazása a
mindennapokban.
Kép szerkesztése könnyen
követhető (nevezetes)
fénysugarakkal a homorú
tükör esetén.
A nagyítási törvény
geometriai igazolása.
A fénytörés jelensége
levegő és víz
Képszerkesztés menete
egyszerű estekben
A leképezési törvény
alkalmazása egyszerű
számítási feladatokban
Optikai eszközök a
46
A törvény igazolása a tárgy–és képtávolság
mérésével. A nagyítás.)
Képalkotás tükrök és lencsék esetén.
határfelületén,
(planparalel lemezen és
prizmán).
(A délibáb.)
Képszerkesztés domború
és homorú lencse esetén..
Lencsehibák
gyakorlatban: nagyító, vetítő,
az emberi szem lencséje.
Szemüveg. Mikroszkóp,
távcső.
A fényképezőgép lencséje
A fehér fény színekre
bontása
A fehér fény felbontása prizmával és
egyesítése
A testek színe
spektrum és anyagi
összetétel
A szivárvány keletkezése
Elektromágneses
hullámok
Az elektromágneses hullám fogalma,
jellemzése.
Az elektromágneses hullámok spektruma.
A fény mint elektromágneses hullám.
Változó elektromos tér
mágneses tere. A
rezgőkör.
Az egyes elektromágneses
hullámfajták a
mindennapi életben;
híradástechnikai, orvosi
és ipari felhasználási
területek.
Rádió- és televízió adás
és vétel elve.
(A „fényszennyezés”.)
Az egyes elektromágneses
hullámfajták a mindennapi
életben; híradástechnikai,
orvosi és ipari felhasználási
területek.
Az elektromágneses
hullámok környezeti, élettani
hatásai.
Az elektromágneses
hullámok környezeti, élettani
hatásai.
Hullámoptika Fényelhajlás résen, rácson. Az interferencia és
a polarizáció kísérleti vizsgálata.
A fényvisszaverődés és a fénytörés, mint
hullámtulajdonság.
Snellius-Descartes törvény. Törésmutató.
A hologram.(Gábor
Dénes)
Fényjelenségek a
természetben
A fény és az elektron
kettős természete
A fényhullám tulajdonságai.
A fényelektromos jelenség – a fény részecske-
természete. A fénykvantum.
Az elektron mint részecske.
Elektroninterferencia –az elektron
hullámtulajdonsága
Fotocella, napelem.
Gyakorlati alkalmazások.
Planck és hőmérsékleti
sugárzás
( Elektronmikroszkóp)
Einstein munkássága
Az atom szerkezete Az atommag felfedezése: Rutherford-modell.
A Bohr-modell: diszkrét energiaszintek.
A vonalas színkép.
A modellalkotás szerepe
az emberi
megismerésben.
Törvény és érvényességi
köre a fizikában.
(A kvantummechanikai
atommodell.)
A színképelemzés
jelentősége a
megismerésben.
(Távoli égitestek
színképe. A
vöröseltolódás.)
Kémiában tanult ismeretek
felelevenítése: a periódusos
rendszer, elektronburok
szerkezete, kvantum számok,
kémiai tulajdonságok függése
az elektronszerkezettől
Az atommag
szerkezete
A nukleonok (proton, neutron).
Rendszám, tömegszám.
A nukleáris kölcsönhatás.
A radioaktivitás Az alfa-, béta és gammabomlás jellemzése.
Aktivitás fogalma, időbeli jellemzése. Felezési
idő.
. A sugárvédelem alapjai.
.
(Az elemi részecskék.)
A természetes és mesterséges
radioaktivitás gyakorlati
alkalmazása
Radioaktív sugárzások
környezetünkben, kockázati
tényezők.
Curie-család
A nukleáris energia
(atomenergia)
Maghasadás
Magfúzió
A maghasadás jelensége. Láncreakció.
A magfúzió jelensége. A csillagok
energiatermelése.
Atomerőmű, atombomba.
Hidrogénbomba. Fúziós
erőmű lehetősége.
Szilárd Leó, E. Fermi., Teller
Ede
Wigner Jenő.
Az atomenergia
47
A nukleáris energia felhasználása.
Sugárvédelem felhasználásának előnyei és
környezeti kockázata.
Paks.
A csillagok fejlődése
A Világegyetem
története
A csillagok életútja.
Az Univerzum felépítése és szerkezete
Az Univerzum tágulása.
Az ősrobbanás-elmélet.
A Naprendszerről.
Bolygók, holdak.
Galaxisok, csillagok,
kvazárok, pulzárok,
neutronocsillagok, fekete
lyukak fogalma.
Az Univerzumról való
ismereteink forrásai (pl. a
vöröseltolódás)
Merre tart a kutatás?
Nyitott kérdések a
fizikában.
Csillagászat-földrajzi
ismeretek felelevenítése
A Naprendszert alkotó
égitestek jellemzése
A továbbhaladás feltételei
A tanuló ismerje az állapotjelzőket. Jellemezni tudja a gázok speciális állapotváltozásait, és ábrázolni tudja ezeket p-V
diagramon. Értelmezni tudja az egyesített gáztörvényt és az állapotegyenletet. Tudja, hogy a természet spontán
folyamatai egyirányúak; tudjon példákat mondani erre. Ismerje az áram mágneses hatását, tudjon példákat mondani az
elektromágnes használatára. Ismerje a hálózati váltófeszültség fizikai jellemzőit. Ismerje mindennapi elektromos
eszközeink működésének fizikai alapjait (elektromotor, dinamó, generátor, transzformátor). Tudja, hogyan történik az
elektromos energia előállítása. Legyen tájékozott az elektromos energiával való takarékosság szükségszerűségéről és
lehetőségeiről. Ismerje az elektromágneses spektrum részeinek tulajdonságait és felhasználási területeit. Legyen képe
a megismert hullámjelenségek (hang, fény) frekvenciájának nagyságrendjéről. Ismerje a vákuumbeli fénysebesség
értékét, és kitűntetett szerepét a természetben. Legyen tudomása arról, hogy az elektromágneses sugárzás (a fény is) a
környezetszennyezés egy változata lehet. Tudja, hogy a részecskeként és a hullámként való megnyilvánulás egyaránt
az anyag tulajdonsága lehet. Ismerje és összehasonlítani tudja a felszabaduló energia nagysága, hatékonyság, illetve a
környezetre gyakorolt hatás szempontjából az energiatermelés különböző módozatait. Ismerje a nukleáris energia
felhasználásának előnyeit és kockázatát, a sugárvédelem alapjait. Tudja, hogy az Univerzum objektumai, és maga a
Világegyetem egésze nem statikus állapotúak, hanem állandó, meghatározott változásban vannak. Tudja, hogy a
természettudományos, ezen belül a fizikai ismeretek az emberi kultúrtörténet során folyamatosan bővültek, és a
megismerés ma sem lezárt folyamat.
FIZIKA középszintű érettségi vizsga témakörei és követelményei
Mechanika 1.1 Newton törvényei
1.1.1 Newton I. törvénye
Kölcsönhatás
Mozgásállapotváltozás
Tehetetlenség, tömeg
Inerciarendszer
1.1.2 Newton II. törvénye
Erőhatás, erő, eredő erő támadáspont,
hatásvonal
Lendület, lendületváltozás,
Lendületmegmaradás
Zárt rendszer
Szabaderő, kényszererő
Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a mozgásállapot-
változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különböző típusaikra.
Ismerje fel és jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépő erőket, fogalmazza meg,
értelmezze Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 2. törvénye
segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. Tudja meghatározni a 3.
pontban felsorolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét. Legyen jártas az
erővektorok ábrázolásában, összegzésében. Tudja, mit értünk egy test lendületén,
lendület-változásán.
Konkrét, mindennapi példákban ismerje fel a lendületmegmaradás törvényének
érvényesülését, egy egyenesbe eső változások esetén tudjon egyszerű feladatokat
megoldani.
Konkrét esetekben ismerje fel a kényszererőket.
1.1.3 Newton III. törvénye
Erőlökés
Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy kölcsönhatásban fellépő erők
felismerésében, ábrázolásában.
1.2 Pontszerű és merev test
egyensúlya
Forgatónyomaték
Erőpár
Egyszerű gépek:
Lejtő, emelő, csiga
Tömegközéppont
Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát.
Tudjon egyszerű számításos feladatot e témakörben megoldani.
Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén.
48
1.3 Mozgásfajták
Anyagi pont, merev test
Vonatkoztatási rendszer
Pálya, út, elmozdulás
Helyvektor, elmozdulásvektor
1.3.1 Egyenes vonalú egyenletes
mozgás
Sebesség, átlagsebesség
Mozgást befolyásoló tényezők:
súrlódás, közegellenállás
súrlódási erő
Tudja alkalmazni az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma jellegének
megfelelően.
Egyszerű példákon értelmezze a hely és a mozgás viszonylagosságát.
Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat.
Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának készítésében és
elemzésében.
Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát.
Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a mozgásoknál, ismerje a súrlódási erő
nagyságát befolyásoló tényezőket.
1.3.2 Egyenes vonalú egyenletesen
változó mozgás
Egyenletesen változó mozgás
átlagsebessége, pillanatnyi sebessége
Gyorsulás
Négyzetes úttörvény
Szabadesés, nehézségi gyorsulás (
5.1)
Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat.
Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag- és a pillanatnyi sebességet, ismerje
ezek kapcsolatát.
Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát.
Tudjon megoldani egyszerű feladatokat.
Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást. Tudja a nehézségi
gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerűbb feladatokban alkalmazni is.
1.3.3 Összetett mozgások
Függőleges, vízszintes hajítás
Értelmezze egyszerű példák segítségével az összetett mozgást.
1.3.4 Periodikus mozgások
1.3.4.1 Az egyenletes körmozgás
Periódusidő, fordulatszám
Kerületi sebesség
Szögelfordulás, szögsebesség
Centripetális gyorsulás Centripetális erő
Jellemezze a periodikus mozgásokat.
Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konkrét jelenségekben, tudjon egyszerű
számításos feladatokat megoldani.
1.3.4.2 Mechanikai rezgések
Rezgőmozgás
Harmonikus rezgőmozgás
Kitérés, amplitúdó, fázis
Rezgésidő, frekvencia
Csillapított és csillapítatlan rezgések
Rezgő rendszer energiája
Szabadrezgés, kényszerrezgés
Rezonancia
Matematikai inga
Lengésidő
Ismerje a rezgőmozgás fogalmát.
Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit, kapcsolatát az egyenletes
körmozgással kísérleti tapasztalat alapján.
Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgő rendszerben.
Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét.
Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon keresztül megmagyarázni
káros, illetve hasznos voltát.
Tudjon periódusidőt mérni.
49
1.3.4.3 Mechanikai hullámok ( 3.6,
3.7)
Longitudinális, transzverzális hullám
Hullámhossz, terjedési sebesség,
frekvencia
Visszaverődés, törés jelensége,
törvényei
Beesési, visszaverődési, törési szög,
törésmutató
Polarizáció
Interferencia
Elhajlás
Állóhullám, duzzadóhely, csomópont
Húrok
Hangforrás, hanghullámok
Hangerősség
Hangmagasság
Hangszín
Ultrahang, infrahang
Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példákat mondani a mindennapi
életből.
Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket.
Tudja leírni a hullámjelenségeket, tudjon példákat mondani a mindennapi életből.
A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai
mennyiségekkel.
1.4 Munka, energia
Munkavégzés, munka
Gyorsítási munka
Emelési munka
Súrlódási munka
Energia, energiaváltozás ( 4.4)
Mechanikai energia:
Mozgási energia
Rugalmassági energia
Helyzeti energia
Munkatétel
Energiamegmaradás törvénye ( 2.5)
Konzervatív erők munkája
Teljesítmény
Hatásfok ( 2.8)
Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó erőhatás esetén.
Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon.
Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal
folyamatokat leírni, jellemezni.
Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerű feladatokban.
Ismerje az energiagazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait.
Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát.
1.5 A speciális relativitáselmélet
elemei (→4.2)
Az éter fogalmának elvetése,
fénysebesség
Egyidejűség, idődilatáció,
hosszúságkontrakció
A tömeg, tömegnövekedés
2. Termikus kölcsönhatások
2.1 Állapotjelzők, termodinamikai
egyensúly
Egyensúlyi állapot
Hőmérséklet, nyomás, térfogat
Belső energia
Anyagmennyiség, mól
Avogadro törvénye (→4.1)
Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen tájékozott arról, milyen
módszerekkel történik a hőmérséklet mérése. Ismerjen különböző hőmérőfajtákat
(mérési tartomány, pontosság). Ismerje a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban
tudja használni.
Ismerje az Avogadro-törvényt. Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével
termikus egyensúlyban.
50
2.2 Hőtágulás
Szilárd anyag lineáris, térfogati
hőtágulása
Folyadékok hőtágulása
Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenő alakváltozásokat, tudja indokolni
csoportosításukat. Legyen tájékozott gyakorlati szerepükről, tudja konkrét példákkal
alátámasztani. Tudjon az egyes anyagok különböző hőtágulásának jelentőségéről, a
jelenség szerepéről a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét
példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást egyszerű kísérletekkel.
2.3 Állapotegyenletek (összefüggés a
gázok állapotjelzői között)
Gay-Lussac I. és II. törvénye
Boyle-Mariotte törvénye
Egyesített gáztörvény
Állapotegyenlet
Ideális gáz
Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás
Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a
megfelelő állapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni p-V
diagramokat.
2.4 Az ideális gáz kinetikus modellje
(→4.1)
Hőmozgás
Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a kinetikus gázelmélet alapján. Ismerjen
a hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió).
2.5 Energiamegmaradás hőtani
folyamatokban ( 1.4) 2.5.1 Termikus, mechanikai
kölcsönhatás
Hőmennyiség, munkavégzés
2.5.2 A termodinamika I. főtétele
zárt rendszer
Belső energia
Adiabatikus állapotváltozás
2.5.3 Körfolyamatok
Perpetuum mobile
Értelmezze a térfogati munkavégzést és a hőmennyiség fogalmát. Ismerje a térfogati
munkavégzés grafikus megjelenítését p-V diagramon.
Értelmezze az I. főtételt, alkalmazza speciális – izoterm, izochor, izobár, adiabatikus –
állapotváltozásokra.
2.6 Kalorimetria
Fajhő, mólhő, hőkapacitás
Gázok fajhői
Ismerje a hőkapacitás, fajhő fogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni a kétféle
fajhő különbözőségét gázoknál. Legyen képes egyszerű keverési feladatok megoldására.
2.7 Halmazállapot-változások
2.7.1 Olvadás, fagyás
Olvadáshő, olvadáspont
2.7.2 Párolgás, lecsapódás
Párolgáshő
Forrás, forráspont, forráshő
Szublimáció
Cseppfolyósíthatóság
Telített és telítetlen gőz
Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait.
Értelmezze a fogalmakat.
Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapotváltozások, legyen képes
egyszerű számításos feladatok elvégzésére.
Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét. Ismerje a forrás jelenségét, a
forráspontot befolyásoló tényezőket.
2.7.3 Jég, víz, gőz
A víz különleges fizikai tulajdonságai
A levegő páratartalma
Csapadékképződés
Értse a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon példákat mondani ezek
következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe).
Ismerje a levegő relatív páratartalmát befolyásoló tényezőket.
Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégeső kialakulásának legfontosabb okait.
Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a
Földön.
51
2.8 A termodinamika II. főtétele
2.8.1 Hőfolyamatok iránya
Rendezettség, rendezetlenség
Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok
2.8.2 Hőerőgépek ( 1.5, 4.4)
Hatásfok
Másodfajú perpetuum mobile
Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. főtétel alapján.
Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival.
3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás
3.1 Elektromos mező
3.1.1 Elektrosztatikai
alapjelenségek
Kétféle elektromos töltés
Vezetők és szigetelők
Elektroszkóp
Elektromos megosztás
Coulomb-törvény
A töltésmegmaradás törvénye
3.1.2 Az elektromos mező
jellemzése
Térerősség
A szuperpozíció elve
Erővonalak, -fluxus
Feszültség
Potenciál, ekvipotenciális felület
Konzervatív mező ( 1.5)
Homogén mező
Földpotenciál
3.1.3 Töltések mozgása
elektromos mezőben ( 1.2)
Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű
elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján.
Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fogalmakat. Ismerje a pontszerű
elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mező szerkezetét és tudja
jellemezni az erővonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén
elektromos mező esetén egyszerű feladatokban.
Tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka független az úttól.
3.1.4 Töltés, térerősség, potenciál
a vezetőkön
Töltések elhelyezkedése
vezetőkön
Térerősség a vezetők belsejében és
felületén
Csúcshatás
Az elektromos mező árnyékolása
Földelés
3.1.5 Kondenzátorok
Kapacitás
Síkkondenzátor
Permittivitás
Feltöltött kondenzátor energiája
Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezetőkön, legyen tisztában ezek
következményeivel a mindennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati
alkalmazásukra.
Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor
gyakorlati alkalmazására.
Ismerje a kondenzátor energiáját.
52
3.2. Egyenáram
3.2.1 Elektromos áramerősség
Feszültségforrás, áramforrás
Elektromotoros erő, belső
feszültség, kapocsfeszültség
Áramerősség- és feszültségmérő
műszerek
Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerű
áramkört összeállítani.
Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát.
3.2.2 Ohm törvénye
Ellenállás, belső ellenállás, külső
ellenállás
Vezetők ellenállása, fajlagos
ellenállás
Változtatható ellenállás
Az ellenállás hőmérsékletfüggése
Telepek soros, fogyasztók soros és
párhuzamos kapcsolása
Az eredő ellenállás
Értse az Ohm-törvényt vezető szakaszra és ennek következményeit, tudja alkalmazni
egyszerű feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére.
Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggéseket, és alkalmazza
ezeket egyszerű áramkörökre.
3.2.3 Félvezetők
Félvezető eszközök
Ismerje a félvezető fogalmát, tulajdonságait. Tudjon megnevezni félvezető kristályokat.
Tudja megfogalmazni a félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében,
tudjon példákat mondani a félvezetők gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tranzisztor,
memóriachip).
3.2.4 Az egyenáram hatásai,
munkája és teljesítménye
Hő-, mágneses, vegyi hatás
( 4.2)
Galvánelemek, akkumulátor
Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az elektromos eszközökben.
Ismerje az áram élettani hatásait, a balesetmegelőzési és érintésvédelmi szabályokat.
Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására az elektromos eszközök teljesítményével és
energiafogyasztásával kapcsolatos ismereteit.
Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását.
3.3 Az időben állandó mágneses
mező
3.3.1 Mágneses alapjelenségek
A dipólus fogalma
Mágnesezhetőség
A Föld mágneses mezeje
Iránytű
Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek között.
Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytű használatát.
3.3.2 A mágneses mező jellemzése
Indukcióvektor
Indukcióvonalak, indukciófluxus
Ismerje a mágneses mező jellemzésére használt fogalmakat és definíciójukat, tudja kvalitatív
módon jellemezni a különböző mágneses mezőket.
3.3.3 Az áram mágneses mezeje
Hosszú egyenes vezető,
áramhurok, egyenes tekercs
mágneses mezeje
Homogén mágneses mező
Elektromágnes, vasmag
Mágneses permeabilitás
3.3.4 Mágneses erőhatások
A mágneses mező erőhatása
áramjárta vezetőre
Két párhuzamos, hosszú egyenes
I
smerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalmazását, a vasmag szerepét (hangszóró,
csengő, műszerek, relé stb.).
Ismerje a mágneses mező erőhatását áramjárta vezetőre nagyság és irány szerint speciális
esetben.
53
vezető között ható erő
Lorentz-erő
Részecskegyorsító berendezés
( 4.3)
Ismerje a Lorentz-erő fogalmát, hatását a mozgó töltésre, ismerje ennek néhány
következményét.
3.4 Az időben változó mágneses
mező
3.4.1 Az indukció alapjelensége
Mozgási indukció
Nyugalmi indukció
Faraday-féle indukciós törvény
Lenz törvénye (→1.4)
Kölcsönös indukció
Önindukció
Tekercs mágneses energiája
Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mező mindennemű
megváltozása elektromos mezőt hoz létre.
Ismerje Lenz törvényét és tudjon egyszerű kísérleteket és jelenségeket a törvény alapján
értelmezni.
Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekapcsolásánál.
Ismerje a tekercs mágneses energiáját.
3.4.2 A váltakozó áram
A váltakozó áram fogalma
Generátor, motor, dinamó
Pillanatnyi, maximális és effektív
feszültség és áramerősség
Váltakozó áramú ellenállások:
ohmos, induktív és kapacitív
ellenállás
Fáziskésés, fázissietés
Ismerje a váltakozó áram előállításának módját, a váltakozó áram tulajdonságait, hatásait, és
hasonlítsa össze az egyenáraméval.
Ismerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét.
Ismerje az effektív feszültség és áramerősség jelentését. Ismerje a hálózati áram
alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat.
Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérő módon viselkedik egyenárammal és váltakozó
árammal szemben.
3.4.3 A váltakozó áram
teljesítménye és munkája
Hatásos teljesítmény
Látszólagos teljesítmény
Transzformátor
Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását.
Ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában.
Tudjon egyszerű feldatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban.
3.5 Elektromágneses hullámok
3.5.1 Az elektromágneses hullám
fogalma
Terjedési sebessége vákuumban
Az elektromágneses hullámok
spektruma: rádióhullámok,
infravörös sugarak, fény,
ultraibolya, röntgen- és
gammasugarak ( 2.9)
Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott
Thomson-képlet
Csatolt rezgések, rezonancia
Dipólus sugárzása, antenna,
szabad elektromágneses hullámok
Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérő viselkedését.
Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses hullámok terjedési
tulajdonságait kvalitatív módon leírni.
Ismerje a különböző elektromágneses hullámok alkalmazását és biológiai hatásait.
Tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátalakulás megy végbe benne.
54
3.6 A fény mint elektromágneses
hullám 3.6.1 Terjedési tulajdonságok
Fényforrás
Fénynyaláb, fénysugár
Fénysebesség
3.6.2 Hullámjelenségek
A visszaverődés és törés törvényei
- Snellius-Descartes törvény
Prizma, planparalel lemez
Abszolút és relatív törésmutató
Teljes visszaverődés, határszög
(száloptika)
Diszperzió
Színképek ( 4.2)
Homogén és összetett színek
Fényinterferencia, koherencia
Fénypolarizáció, polárszűrő
Fényelhajlás résen, rácson
Lézerfény
Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény
terjedési tulajdonságait, tudja tapasztalati és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani. Tudja,
hogy a fénysebesség határsebesség.
Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbb feladatokban. Ismerje fel a
jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti
jelenségeket és technikai eszközöket. Tudja egyszerű kísérletekkel szemléltetni a
jelenségeket.
Ismerje a színszóródás jelenségét prizmán.
Legyen ismerete a homogén és összetett színekről.
Ismerje az interferenciát és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Értse a
fény transzverzális jellegét.
3.6.3 A geometriai fénytani
leképezés
Az optikai kép fogalma (valódi,
látszólagos)
Síktükör
Lapos gömbtükrök (homorú,
domború)
Vékony lencsék (gyűjtő, szóró)
Fókusztávolság, dioptria
Leképezési törvény
Nagyítás
Egyszerű nagyító
Fényképezőgép, vetítő,
mikroszkóp, távcső
3.6.4 A szem és a látás
Rövidlátás, távollátás
Szemüveg
Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék esetén. Alkalmazza
egyszerű feladatok megoldására a leképezési törvényt, tudjon képszerkesztést végezni
tükrökre, lencsékre a nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűjtő és
szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ.
Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör,
illetve lencse fókusztávolságának meghatározása.)
Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerűbb eszközök
működési elvét.
Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a
távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát.
Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás
4.1 Az anyag szerkezete (→2.4) Atom
Molekula
Ion
Elem
Avogadro-szám (→2.1, 2.3)
Relatív atomtömeg
Atomi tömegegység
Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát. Tudjon példákat mondani az
ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre. Ismerje az Avogadro-számot, a relatív
atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát.
55
4.2 Az atom szerkezete Elektron
Elemi töltés
Elektronburok
Rutherford-féle atommodell
Atommag
Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatározására vonatkozó kísérletek
alapelvét.
Tudja értelmezni az elektromosság atomos természetét az elektrolízis törvényei alapján.
Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit. Ismerje az
atommag és az elektronburok térfogati arányának nagyságrendjét.
4.2.1 A kvantumfizika elemei
Planck-formula
Foton (energiakvantum)
Fényelektromos jelenség
Kilépési munka
Fotocella (fényelem)
Vonalas színkép ( 3.6, 5.2)
Emissziós színkép
Abszorpciós színkép
Bohr-féle atommodell
Energiaszintek
Bohr-posztulátumok
Alapállapot, gerjesztett állapot
Ionizációs energia
Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról. Ismerje a Planck-
formulát.
Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénysugárzás energiájának
kvantumosságáról. Ismerje a foton jellemzőit.
Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. Tudja ismertetni a fotocella működési elvét,
tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazására.
Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolni alkalmazhatóságát az anyagi minőség
meghatározására.
Tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerűségét Rutherford modelljéhez képest. Ismerje
az alap- és a gerjesztett állapot, valamint az ionizációs energia fogalmát.
4.2.2 Részecske- és hullámtermészet
A fény mint részecske
Tömeg-energia ekvivalencia
Az elektron hullámtermészete
de Broglie-hullámhossz
Heisenberg-féle határozatlansági
reláció
Tudja megfogalmazni a fény kettős természetének jelentését.
Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejező einsteini egyenletet.
Ismerje az elektron hullámtermészetét.
4.2.3 Az elektronburok szerkezete
Fő- és mellékkvantumszám
Pauli-féle kizárási elv
Elektronhéj
Kvantummechanikai atommodell
Ismerje a fő- és mellékkvantumszám fogalmát, tudja, hogy az elektron állapotának teljes
jellemzéséhez további adatok szükségesek. Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát.
Tudja megfogalmazni a Pauli-féle kizárási elvet.
4.3 Az atommagban lejátszódó
jelenségek
4.3.1 Az atommag összetétele
Proton
Neutron
Nukleon
Rendszám
Tömegszám
Izotóp
Erős (nukleáris) kölcsönhatás
Magerő
Tömeghiány ( 1.5)
Kötési energia
Fajlagos kötési energia
Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton és a neutron tömegének
az elektron tömegéhez viszonyított nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb
jellemzőit. Tudja megfogalmazni a neutron felfedezésének jelentőségét az atommag
felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a rendszám és a tömegszám fogalmának
meghatározását, tudja a közöttük fennálló összefüggéseket.
Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a természetben található
stabil és instabil izotópokra.
Ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzőit. Tudja megmagyarázni a
magerő fogalmát, természetét. Tudja értelmezni a tömegdefektus keletkezését. Tudja
értelmezni az atommag kötési energiáját a tömegdefektus alapján, ismerje nagyságrendjét.
4.3.2 Radioaktivitás
Radioaktív bomlás
α-, β-, γ-sugárzás
Magreakció
Felezési idő
Bomlási törvény
Aktivitás
Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát. Tudja jellemezni az α-, β-, γ-sugárzást.
Tudja értelmezni a bomlás során átalakuló atommagok rendszám- és tömegszámváltozását.
Ismerje a magreakció, a felezési idő fogalmát, a bomlási törvényt.
Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon magadott bomlási sort
ismertetni.
Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát.
Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására.
56
Mesterséges radioaktivitás
Sugárzásmérő detektorok
4.3.3 Maghasadás
Hasadási reakció
Hasadási termék
Lassítás
Láncreakció
Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit. Tudjon párhuzamot vonni a radioaktív bomlás
és a maghasadás között. Ismerje a hasadási termék fogalmát.
Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvalósításának feltételeit.
Hasadási energia
Szabályozott láncreakció
Atomreaktor
Atomerőmű
Atomenergia ( 2.8, 1.5)
Szabályozatlan láncreakció
Atombomba
Ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és keletkezésének módját.
Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát, megvalósítását az
atomreaktorban. Ismerje az atomerőmű és a hagyományos erőmű közötti különbség
lényegét. Tudja megfogalmazni az atomenergia jelentőségét az energiatermelésben. Ismerje
az atomerőművek előnyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükről.
Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba működési elvét.
4.3.4 Magfúzió
A Nap energiája ( 5.2)
Hidrogénbomba
Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és értelmezni az energiafelszabadulást.
Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelő folyamatot. Ismerje a H-bomba működési elvét.
4.4 Sugárvédelem
Sugárterhelés
Háttérsugárzás
Elnyelt sugárdózis
Dózisegyenérték
Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait. Ismerje a sugárterhelés
fogalmát. Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét.
Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és módszereit. Ismerje az
embert érő átlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugárdózis fogalmát,
mértékegységét, valamint a dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét.
4.5 Elemi részek
Stabil és instabil részecske
Neutrino
Szétsugárzás-párkeltés
5. Gravitáció, csillagászat
5.1 A gravitációs mező
Az általános tömegvonzás
törvénye
A bolygómozgás Kepler-törvényei
( 6.2)
Súly és súlytalanság
Nehézségi erő
Potenciális energia homogén
gravitációs mezőben ( 1.5)
Kozmikus sebességek
Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erő távolságfüggését, tudja
értelmezni ennek általános érvényét.
Értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringő műholdak
mozgására.
Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát.
Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira. ( 1.4)
Feladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezőre vonatkozó összefüggéseket.
Tudja értelmezni a kozmikus sebességeket.
5.2 Csillagászat
Fényév
Vizsgálati módszerek, eszközök
( 4.2)
Naprendszer
Nap ( 4.4)
Hold
Üstökösök, meteoritok
A csillagok ( 4.4)
A Tejútrendszer, galaxisok
Az Ősrobbanás elmélete
Ismerje a fényév távolságegységet.
Legyen ismerete az űrkutatás alapvető vizsgálati módszereiről és eszközeiről.
Legyen fogalma a Naprendszer méretéről, ismerje a bolygókat, a fő típusok jellegzetességeit,
mozgásukat.
Ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi összetételét, legfontosabb adatait.
Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, ismerje legfontosabb adatait. Ismerje a
holdfázisokat, a nap- és holdfogyatkozásokat.
Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány csillagot. Jellemezze a
csillagok Naphoz viszonyított méretét, tömegét.
Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a Tejútrendszer is egy galaxis.
Ismerje a Tejútrendszeren belül a Naprendszer elhelyezkedését. Legyen tájékozott a
galaxisok hozzávetőleges számát és távolságát illetően, legyen ismerete az Univerzum
méreteiről.
Ismerje az Ősrobbanás-elmélet lényegét, az ebből adódó következtetéseket a Világegyetem
57
A táguló Univerzum
korára és kiinduló állapotára vonatkozóan.
6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek
A fejezethez kapcsolódó kérdések, feladatok az előző fejezetek témaköreiben jelennek meg.
6.1 A fizikatörténet fontosabb személyiségei
Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton,
Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday,
Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J.
Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck,
Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede,
Wigner Jenő, Gábor Dénes.
Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél évszázad pontossággal) és hol
éltek, tudja, melyek voltak legfontosabb, a tanultakhoz köthető
eredményeik.
6.2 Felfedezések, találmányok, elméletek
Geo- és heliocentrikus világkép
„Égi és földi mechanika egyesítése”
Távcső, mikroszkóp, vetítő
A fény természetének problémája
Gőzgép és alkalmazásai
Dinamó, generátor, elektromotor
Az elektromágnesség egységes elmélete
Belsőégésű motorok
Az elektron felfedezésének története
Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása
Röntgensugárzás
Speciális relativitáselmélet
Kvantummechanika
Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei
Félvezetők
Lézer
Tudja a felsoroltak keletkezésének idejét fél évszázad pontossággal, a 20.
századtól évtized pontossággal. Tudja a felsoroltak hatását, jelentőségét
egy-két érvvel alátámasztani, az elméletek lényegét néhány mondatban
összefoglalni. Tudja a felsoroltakat a megfelelő nevekkel összekapcsolni.
Legyen tisztában a geo- és heliocentrikus világkép szerepével a középkori
gondolkodásban. Tudja, milyen szerepe volt a kísérlet és a mérés mint
megismerési módszer megjelenésének az újkori fizika kialakulásában.
Tudja példákkal alátámasztani a newtoni fizika hatását a kor tudományos
és filozófiai gondolkodására. Ismerje az optikai eszközök hatását az egyéb
tudományok fejlődésében. Tudja érzékeltetni néhány konkrét
következmény felsorolásával az újabb és újabb energiatermelő, -átalakító
technikák hatását az adott kor gazdasági és társadalmi folyamataira
(gőzgépek, az elektromos energia és szállíthatósága, atomenergia). Tudja
felsorolni a klasszikus fizika és a kvantummechanika alapvető
szemléletmódbeli eltéréseit. Legyen tisztában a nukleáris fegyverek
jelenlétének hatásával világunkban. Tudja alátámasztani a modern
híradástechnikai, távközlési, számítástechnikai eszközöknek a mindennapi
életre is gyakorolt hatását.
FIZIKA taneszköz jegyzék
Merev testek forgómozgásának kísérleti vizsgálatára alkalmas tanulókísérleti eszköz
Merev testek egyensúlyának vizsgálatára, az egyszerű gépek működésének szemléltetésére, működésük
magyarázatára, gyakorlati felhasználásuk bemutatására alkalmas eszköz
A mechanikai rezgések megfigyelésére, kísérleti vizsgálatára, jellemzésükre bevezetett mennyiségek
mérésére alkalmas eszköz és információhordozó-együttes
A mechanikai hullámok önálló megfigyelésére, a hullámok terjedési és találkozási jelenségeinek kísérleti
vizsgálatára alkalmas demonstrációs eszköz és eszközkészlet
A hang, a hallás, a hangszerek empirikus vizsgálatára és működésüknek megértésére alkalmas
demonstrációs eszköz és eszközkészlet
A fény terjedésének megfigyelésére és szemléltetésére-, a terjedés törvényeinek kísérleti felismerésére
alkalmas demonstrációs eszköz és eszközkészlet
Az elektromágneses hullámok (teljes spektrumának) terjedésének, tulajdonságainak bemutatására és
vizsgálatára alkalmas információhordozó
58
A nyugvó folyadékok és gázok alapvető tulajdonságainak megfigyelésére és bemutatására, az állapotuk
jellemzésére bevezetett mennyiségek mérésére, a közöttük lévő összefüggések kísérleti vizsgálatára és
szemléltetésére alkalmas eszköz
A gáztörvények empirikusan felismert törvényeinek anyagszerkezeti magyarázatához szükséges
demonstrációs eszköz és eszközkészlet
A Brown mozgás közvetlen, vagy közvetett megfigyelésére, bemutatására alkalmas információhordozó
Az anyag szerkezetének modellezését alátámasztó, kísérleti tapasztalatok bemutatására alkalmas
tanulókísérleti eszköz
A természetes radioaktivitást, a mesterséges atommag-átalakítást, a magreaciókat és láncreakciót szemléltető
eszköz
Radioaktivitás detektálására alkalmas demonstrációs eszköz
A radioaktív izotópok gyakorlati felhasználását bemutató eszköz
Atomreaktorok működését szemléltető eszköz
A paksi atomerőművet bemutató eszköz
A lendület- és perdületmegmaradás törvényének kísérleti vizsgálatára, az erőtörvények empirikus
felismerésére és kimérésére, a súrlódás és a közegellenállás vizsgálatára alkalmas tanulókísérleti eszköz
A mozgások pillanatnyi állapotának, állapotsorozatának rögzítésére alkalmas eszköz (stroboszkóp)
A matematikai inga, a fizikai inga mozgásának kísérleti vizsgálatára, bemutatására alkalmas tanulókísérleti
eszköz
A rezgések összetevésének kísérleti vizsgálatát, rezgések csatolásának jelenségeit bemutató tanulókísérleti
eszköz
A mechanikai rezonancia megfigyelésére és gyakorlati felhasználására alkalmas tanulókísérleti eszköz és
információhordozó
Az áramló folyadékok és gázok jelenségeinek kísérleti megfigyelésére, a törvények felismerésére alkalmas
tanulókísérleti eszközkészlet
A felületi feszültség kísérleti vizsgálatára alkalmas tanulókísérleti eszközkészlet
A Huygens-elv és Huygens-Fresnel elv kísérleti felismerését, gyakorlati alkalmazását bemutató eszköz
A fizikai fénytan (elhajlás, interferencia, diszperzió, színképelemzés, polarizáció, kettős-törés) jelenségeinek
megfigyelésére, kísérleti vizsgálatára alkalmas optikai és elektromosságtani (lézer-fényforrást,
mikrohullámú berendezés stb.) demonstrációs eszközkészlet
Az elemi részek kimutatására, tulajdonságainak vizsgálatára, az anyagszerkezet modelljeinek kialakításához
szükséges kísérleti bizonyítékok bemutatására, az anyag kettős természetének igazolására szolgáló különféle
információhordozó
Az anyagszerkezet vizsgálatához szükséges kísérleti berendezések (Wilson-kamra, GM cső, Van de Graaf-
generátor, gyorsítók, tömegspektrográfok stb.) bemutatására alkalmas eszköz és más információhordozókat
tartalmazó eszközkészlet
A Naprendszer kialakulásáról, az égitestek fejlődéséről kialakított elméletek szemléltetésére alkalmas
eszköz
Az űrkutatás eddigi eredményeit bemutató eszköz
Kémia
Tantárgyi programja és követelményei
10-11. évfolyam
Célok és feladatok
Cél az általános iskolában szerzett ismeretekre és a gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva a mindennapi
élet változásainak minél helyénvalóabb megismerése, változó világunkban a tájékozódó-képesség
fejlesztése. A jelenségeket összefüggéseiben vizsgálva, más természettudományos tárgyak eredményeinek
felhasználására kell ösztönözni a tanulót.
A többletet az általános iskolához és a szakiskolához képest az jelenti, hogy középiskolában a tanterv az
anyag szerkezetét is tárgyalja párhuzamba hozva a tulajdonságaival. Specialitása a tantervnek, hogy az
59
általános kémiai fogalmak nagy részét nem választja, külön, hanem beépíti a szervetlen és a szerves kémia
tananyagába.
A szervetlen kémia tárgyalására is feltétlenül szükség van, mert a felnőttoktatásban alig lehet támaszkodni
az általános iskolában tanultakra. Az egyes vegyületek számunkra hasznos és egészségünkre káros
tulajdonságait, a környezeti jelenségeket a megfelelő anyagrészhez csatolja. Az érettségi szintjére kell
eljuttatni a tanulók egy részét, ezt a célt szolgálják a 9-11 évfolyam kiegészítő anyagrészei és a 12.
évfolyamban az érettségire felkészítő blokk, amely kifejezetten az érettségi témakörei köré csoportosul,
magasabb szinten tárgyalva és kiegészítve az eddig tanultakat.
Azzal együtt, hogy itt már elég sok lexikális ismeretre van szükség a megelőző iskolatípusokhoz képest, a
kreativitás fejlesztése is cél, az egyéni döntéshozásban ennek van szerepe az élet minden területén.
Feladatok: A tanulók figyelmének ráirányítása a természet jelenségeire, a megismerés és a magyarázat
keresés igényének kialakítása. A mindennapi tevékenység és az elméleti ismeretek megszerzésének
összekapcsolása teljesítményképes tudás megszerzése. Az önálló ismeretszerzés igényének fokozása.
Fejlesztési követelmények
Ismerje fel a környezetében végbemenő kémiai változásokat, lássa be, hogy a kémia az élet minden területén
jelen van. Alakuljon ki a tanulóban a logikus gondolkodás, az ok-okozati összefüggések megkeresésének
igénye. Érzékelje mind a szűkebb, mind a tágabb (regionális és globális) környezeti problémákat. Alakuljon
ki benne az önálló ismeretszerzés igénye, figyelje az aktuális híreket, és értékelje természettudományos
szemlélettel. Fejlessze önmagában a lényeglátás képességét. Alakuljon ki benne a hosszú távú gondolkodás,
környezetbarát életszemlélet.
10. évfolyam
Tevékenységformák
Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése.
Tanulókísérletek elvégzése környezetkímélő módon, tanulságok megfogalmazása, értékelése.
Reakciókörülmények szerepének megfigyelése, elemzése energetikai szempontból.
Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások elvégzése.
Vegyületek összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása,
reakcóegyenleteknek a felírása.
Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a szerkezet között.
Ábra- táblázat- grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása,
tudományos érvek felsorakoztatása.
Üzemlátogatás vagy múzeumlátogatás, megfigyelések tétele megadott szempontok szerint, a látottak
feldolgozása.
Az információszerzés minden formájának felhasználása. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében
elsajátítandó tananyag
Szintre hozás Elem, keverék vegyület
Fizikai és kémiai változások
Reakciók fajtái:
részecskeszám-változással járó reakciók:
egyesülés, bomlás
Egyszerűbb reakciók (szén égése és
körülményei: reakcióhő, reakciósebesség)
A lakásban zajló folyamatok
megfigyelése, csoportosítása:
fizikai vagy kémiai változás.
Elemek, vegyületek, keverékek
fogalmához példák keresése a
környezetből.
Égési reakciók egyenleteinek
felírása.
Anyagszerkezet Az atomok szerkezete, az atommag és az
elektronburok felépítése
Az anyagszerkezettel kapcsolatos ismeretek
fejlődése
Összefüggés az atomszerkezet, a kémiai
kötések és az anyag tulajdonságai között
Az anyagmennyiség fogalma, mértékegysége
A periódusos rendszer felépítése.
A periódusos rendszer felépítésének
atomszerkezeti magyarázata
Az atomok proton – neutron –
elektronszámának leolvasása,
kiszámítása.
Elektronszerkezetek felírásának
gyakorlása.
Elemek csoportosítása: fém,
nemfém, főcsoport, mellékcsoport.
Kémiai jelrendszer Vegyjel, képlet, kémiai egyenlet Vegyjelek, képletek gyakorlása,
60
A kémiai egyenlet mennyiségi jelentése,
számítások: és kémiai egyenlet alapján
jelentésük értelmezése
Kémiai egyenletek felírása,
rendezése..
Nemfémes elemek A hidrogén fizikai, kémiai tulajdonságai,
előfordulása, felhasználása,
Nemesgázok, nemesgázszerkezet
Kovalens kötés
Avogadro törvény
A klór tulajdonságai, reakciói, fertőtlenítő
hatás
Ionos kötés, ionrács (nátrium-klorid példáján
keresztül)
A hidrogén-klorid
Molekulák polaritása
Fémek oldódása sósavban
Reakcióhő, reakciósebesség, aktíválási
energia, katalizátor fogalma
Elektronátmenettel járó reakciók
Oxidálószer, redukálószer fogalma
Az oxigén
Ózon, ózonlyuk,
Fotokémiai reakció
Víz
Molekularács, másodrendű kémiai kötések
Oldatok
Kolloidok Folyadékok
Valódi oldat, kolloid oldat
Számítások oldatokkal kapcsolatban (higítás,
töményítés, keverés)
Hidrogén-peroxid A kén, kén-dioxid, kén-trioxid,
Londoni szmog Kénes sav, kénsav
Protonátmenettel járó reakciók
Sav és bázis fogalma
A nitrogén, nitrogén-dioxid, salétromsav,
nitritek, nitrátok, ammónia
Nitritek, nitrátok egészségkárosító hatásai
Oldatokkal kapcsolatos
számítások (tömeg % ,
hígítás, töményítés,
elegyítés)
A salétromsav
gyártásának folyamata
A hidrogén kémiai reakciójnak
felírása, gyakorlása.
Avogadro törvényének
értelmezése feladatokon keresztül.
Molekulák csoportosítása a
kovalens kötésük típusai alapján.
Egyenletek a klór fertőtlenítő
hatásának bemutatására.
Otthoni klórtartalmú anyagok
megfigyelése. A nátrium –klorid
vizsgálata ( oldódás, olvadás)
Sósav reakcióegyenleteinek
gyakorlása
Oxidációs számok kiszámolása.
Redoxi reakciók rendezésének
gyakorlása.
A kénsav reakcióegyenleteinek
gyakorlása. ( semlegesítés; vízzel,
fémekkel)
Az ammónia reakcióegyenletei.
Fotokémiai szmog
Savas eső.
A foszfor
Foszforsav, foszfátok.
Mosószerek adalékanyagai, élő vizek
eutrofizációja. (A nitrogén és a foszfor
szerepe)
Anyag-körforgalmak:
nitrogén- és kén
körforgalom
A foszforsav egyenleteinek
gyakorlása.
A továbbhaladás feltételei
Az atom szerkezetének ismerete.
A kémiai jelrendszer ismerete, képletek, egyenletek alkalmazása; nemfémes elemek és vegyületeik
tulajdonságainak, felhasználásának, környezeti hatásának ismerete; oldatokkal kapcsolatos számítások
elvégzése; reakciótípusok felismerése, egyszerűbb reakcióegyenletek felírása (sav-bázis reakciók, redoxi
reakciók); reakcióegyenletek alapján történő számítások elvégzése;
Avogadro törvénnyel kapcsolatos számítások elvégzése; tájékozódás a periódusos rendszerben; atomok
vegyértékhéjának ismerete; kémiai kötések ismerete.
11. évfolyam
Tevékenységformák
Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Tanulókísérletek elvégzése
környezetkímélő módon, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének
61
megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások
elvégzése.
Vegyületek összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása,
reakcóegyenleteknek a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a
szerkezet között.
Ábra- táblázat- grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták
lefolytatása, tudományos érvek felsorakoztatása.
Üzemlátogatás vagy múzeumlátogatás, megfigyelések tétele megadott szempontok szerint, a látottak
feldolgozása. Az információszerzés minden formájának felhasználása. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében
elsajátítandó tananyag
Szintre hozás
Atomszerkezet, periódusos rendszer
Ionos kötés, kovalens kötés, másodrendű
kötések
Sav-bázis és redoxi reakciók
Ismeretek felelevenítése:
elektronszerkezet,
reakcióegyenlet felírása
A szén és vegyületei A szén
Grafit, gyémánt, fullerén
Atomrács,
Aktív szén, adszorpció
Szén-monoxid, szén-dioxid, tökéletes és
tökéletlen égés, szénsav
Megfordítható kémiai reakció, kémiai
egyensúly,
az egyensúlyt befolyásoló tényezők
Üvegházhatás
Az üvegházhatás és
éghajlatváltozás
(földrajz, fizika )
A szén égési folyamatainak
felírása, gyakorlása.
A szénsav keletkezésének és
lebomlásának egyenlete.
Szerves vegyületek
tulajdonságai
A szénatom jellegzetes tulajdonságai
Szerves anyagok összetétele
Szerves vegyületeket alkotó elemek
kimutatása
Izoméria
Nevezéktan
Szerves kémiai reakciók
Szerves anyagok szerkezete, (telített,
telítetlen és aromás szerkezet)
Szerves kémiai alapreakciók:
szubsztitúció, addíció, polimerizáció,
kondenzáció
Szerves vegyületek kimutatása: telítetlen
vegyületek, aldehidek, keményítő, fehérje
Szerves gyökök
Gyökök élettani hatásainak magyarázata
Alkotóelemek
kimutatása Kimutatási
reakciók
Szerves vegyületek szerkezeti
képletének gyakorlása; izomerek
felrajzolása, elnevezése,
molekulák név alapján való
lerajzolása.
Szerves vegyületek
csoportosítása
Szubsztitúciós, addíciós,
polimerizációs reakciók
felírásának gyakorlása
Szénhidrogének
A szerves kémia tárgya
Történelmi előzmények: vis vitális elmélet
A mai szerves vegyipar termékei
Kőolaj, földgáz
Szénhidrogénkészleteink felhasználása
energiatermelésre és ipari nyersanyagként,
készletek végessége
Metán, etán, propán, bután, pentán, heptán
Telített szénhidrogének
Homológ sor fogalma, alkánok homológ
sora
Izomer vegyületek.
Jellemző kémiai reakciójuk:
szubsztitúció
Üvegházhatás
A telítet és telítetlen
szénhidrogének képletének
gyakorlása
62
Tengerek olajszennyezése
Telítetlen szénhidrogének:
etilén, acetilén, izoprén
Jellemző reakciójuk: addíció és
polimerizáció
Szén-hidrogének szerepe a fotokémiai
szmog képződésében
Aromás szénhidrogének: benzol, toluol,
xilol
Aromás oldószerek élettani hatásai
A továbbhaladás feltételei
Környezeti jelenségek okainak ismerete: ózonlyuk üvegházhatás, savas eső, szmog kémiai hatásainak
magyarázata.
Fontosabb fémek fizikai, kémiai tulajdonságainak ismerete: fémek reakciói; fémek előállítása; fémek
korróziójának okai és megelőzésének módja; ötvözetek tulajdonságai; a vízkeménység okai, megszüntetése;
nyomelemek szerepe az élő szervezet működésében, nehézfémek környezetszennyező hatása; a szénatom
speciális tulajdonságai; szerves anyagokat felépítő atomok fajtái; a szénhidrogének tulajdonságai,
előfordulásuk; a szénhidrogének felhasználása ipari nyersanyagként és energiahordozóként.
Tevékenységformák
Egyéni és csoportos megfigyelések, ezek önálló rendszerezése, kiértékelése. Tanulókísérletek elvégzése
környezetkímélő módon, tanulságok megfogalmazása, értékelése. Reakciókörülmények szerepének
megfigyelése, elemzése energetikai szempontból. Egyszerűbb mérések és hozzá tartozó számítások
elvégzése.
Vegyületek összetételének, szerkezetének megismerése. Fontosabb vegyületek képletének felírása,
reakcióegyenleteknek a felírása. Molekulamodellek összeállítása. Kapcsolatteremtés a tulajdonságok és a
szerkezet között.
Ábra- táblázat- grafikonelemzés, grafikonkészítés. Aktuális események kritikai értékelése, viták lefolytatása,
tudományos érvek felsorakoztatása.
Üzemlátogatás vagy múzeumlátogatás, megfigyelések tétele megadott szempontok szerint, a látottak
feldolgozása. Az információszerzés minden formájának felhasználása.
Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében
elsajátítandó tananyag
Szintrehozás
Szerves vegyületeket felépítő elemek,
szerves vegyületek tulajdonságai
Szénhidrogének tulajdonságai, jellemző
reakciói
Szénhidrogének reakcióinak
felírása
Halogénezett
Szénhidrogének
Alkoholok, fenol
Aldehidek, ketonok
A metán halogénezett származékai
Halonok és freonok és az ózonlyuk
keletkezésének kapcsolata
Metil- és etilalkohol
A metil-alkohol élettani hatása
Fenol
Formaldehid, acetaldehid
A formaldehid fertőtlenítő hatása
Aceton (oldószerek)
A metilalkohol, mint a
szerves szintézisek fő
alapanyaga
aromás aldehidek, mint
fűszereink alkotórészei
A metán halogénekkel való
reakcióinak csoportosítása
Alkohol – aldehid illetve
alkohol – keton átalakulás
egyenlete
Karbonsavak
Hangyasav, ecetsav, tejsav, zsírsavak,
olajsav
Telített és telítetlen zsírsavak élettani
hatása
Szappanok
A tisztító hatás mechanizmusa
Észterek:
Gyümölcsészterek, zsírok, olajok
Aszkorbinsav (C-
vitamin)
Szappangyártás
A természetazonos
aroma fogalma
Szerves savak képletének
gyakorlása
Észter képződés folyamatának
felírása
63
Fehérjék
Aminosavak felépítése.
Fehérjék felépítése és tulajdonságai,
reakciói, nehézfémek, könnyűfémek és
hő hatására
A DNS szerepe a fehérjeszintézisben
Aminosavak szerkezetének,
kapcsolódásának gyakorlása
A DNS szerkezetének
értelmezése.
Műanyagok Csoportosítási szempontok:
Természetes és mesterséges alapú
műanyagok (gumi, polietilén)
Polimerizációs és kondenzációs
műanyagok (pl. teflon, műgyanták)
Hőre lágyuló és hőre keményedő
műanyagok
Az újrahasznosítás lehetőségei
Dioxinok keletkezése, tulajdonságai.
Műanyagok
adalékanyagai:
lágyítószerek fémek stb.,
Műanyagok különböző
típusainak előfordulása
környezetünkben.
Halmazok
Gázok
Számítások az Avogadro törvénnyel
kapcsolatban.
Szilárd anyagok
Összefüggés a kristályrács-típus, a
kémiai kötés és az anyag tulajdonságai
között
Számítási feladatok gyakorlása,
egyensúlyi folyamatok felírása.
Kémiai reakciók
Reakciók körülményei: reakciósebesség,
aktiválási energia, katalizátor kémiai
egyensúly (egyensúlyt befolyásoló
tényezők)
Energiaváltozások:
hőenergia-változás; reakcióhő, képződéshő,
Hess tétel
elektromos energia változás; galvánelemek,
standard potenciál
Sztöchiometriai számítások
Gyakorlások Hess tétele alapján
Egyszerűbb egyenletből kiindzlva,
analóg párral megoldható
feladatok gyakorlása
Fogyasztóvédelem Élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok
(E-számok), vegyszermaradványok,
háztartási vegyszerek, kozmetikumok
célszerű és tudatos használatuk
Vegyszerek élettani hatásának
felismerése, csoportosítása
A továbbhaladás feltételei
Halogénezett szénhidrogének környezeti hatásai; alkoholok tulajdonságai, élettani hatásuk; szeszes erjedés;
oxovegyületek felhasználási területei; karbonsavak előfordulása élelmiszereinek között; szappanok,
felületaktív anyagok tulajdonságai; zsírok, olajok kémiai szerkezetének és élettani hatásának összefüggése;
szénhidrátok, szőlőcukor keletkezése a fotoszintézis folyamatában; fehérjék tulajdonságai, a fehérje
szerkezete és az emberi tulajdonságok közötti kapcsolat; műanyagok csoportosítása, tulajdonságaik; a
hulladékkezelés és a szennyvíztisztítás alapjai.
KÉMIA középszintű érettségi vizsga témakörei és követelményei
1. Általános kémia 1.1 Atomszerkezet
Atom Fogalmi szint az atom alkotórészei (atommag, elektronfelhő),
a legfontosabb elemi részecskék (elektron és nukleonok: proton, neutron) jelölésük,
relatív töltésük, relatív tömegük; rendszám, tömegszám.
Értse az atom semlegességét.
Tudja alkalmazni az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömegszám közti kapcsolatot.
Kondenzációs reakció
Szénhidrátok, cukrok
Szőlőcukor, gyümölcscukor, répacukor
keményítő, cellulóz
Papír és cellulóz alapú textíliák
A papírgyártás környezetszennyező hatása
A legfontosabb szénhidrogénak
csoportosítása összetétel,
szerkezet,
C-szám alapján
64
Elem Fogalmi szint az elem fogalma, jelölése (vegyjel; Berzelius), izotóp fogalma, radioaktív izotópok
(Hevesy György, Curie házaspár), alkalmazásuk (pl. a gyógyászatban, a műszaki
életben, a kormeghatározásban), relatív atomtömeg.
Értse
Elektronszerkezet
Fogalmi szint
atompálya, s-, p-, d- és f-atompálya, a Pauli-elv és a Hund-szabály kvalitatív
ismerete, maximális elektronszám, alhéj és héj; energiaminimum elve, alapállapotú
és gerjesztett atom, párosítatlan (pár nélküli) elektron, elektronpár; telített és
telítetlen héj, alhéj; vegyértékelektron fogalma, atomtörzs, nemesgázszerkezet.
A periódusos
rendszer
Fogalmi szint az elemek csoportosítása (Mengyelejev), periódus és csoport, főcsoport és
mellékcsoport.
Értse
az egy főcsoportba tartozó elemek hasonlóságának elektronszerkezeti okát.
Tudja
alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt
hely kapcsolatát az s- és p-mezőben,
megállapítani a párosítatlan elektronok számát.
Az atomok mérete Fogalmi szint az atommag és az atom méretviszonyai.
Értse
az atomméret változásait a periódusos rendszer főcsoportjaiban.
Tudja
összehasonlítani
a periódusos rendszer azonos főcsoportjában lévő elemek atomsugarát.
Az ionok
Fogalmi szint kation fogalma, anion fogalma.
Értse, értelmezze
a kationok képződését atomokból, az anionok képződését atomokból,
elnevezésüket (-id).
Tudja
jelölni az elemek kationjait, és felírni képződési egyenletüket atomjaikból.
jelölni az elemek anionjait, és felírni képződési egyenletüket atomjaikból.
Elektronegativitás
(EN)
Fogalmi szint elektronegativitás fogalma (Pauling).
Értse az EN változását a periódusos rendszerben.
Tudja
összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy periódusba tartozó elemek EN-át,
alkalmazni az EN-t a kötéstípusok eldöntésében.
1.2 Kémiai kötések
Elsőrendű kémiai
kötések
Fogalmi szint ionkötés, kovalens kötés, fémes kötés.
Értelmezze
Értse
az ion- és a kovalens kötés kialakulását egy általa választott példán bemutatva.
mindhárom kötés kialakulásának magyarázatát.
Tudja
a tanult ionokból megszerkeszteni ionvegyületek tapasztalati képletét.
Másodrendű
kémiai kötések
Fogalmi szint diszperziós kölcsönhatás, dipólus-dipólus kölcsönhatás, hidrogénkötés.
Értse
Értelmezze
a diszperziós kölcsönhatás és a dipólus-dipólus kölcsönhatás kialakulását,
a hidrogénkötés kialakulásának feltételeit.
a másodrendű kötések erőssége közti különbségeket.
1.3 Molekulák,
összetett ionok
Molekula
Fogalmi szint molekula fogalma, jelölése; kötő és nemkötő elektronpár.
A kovalens kötés
Fogalmi szint
- és -kötés, egyszeres és többszörös kötés, kovalens vegyérték, kötési energia
fogalma, mértékegysége, kötéspolaritás fogalma, datív kötés fogalma, delokalizált -
kötés.
Értse, értelmezze
a - és a -kötés szimmetriáját, az egyszeres és a többszörös kötés jellemzőit, a
delokalizált -kötést a benzol molekulája alapján.
Tudja
ábrázolni a kötő és nemkötő elektronpárokat a molekulákban,
megállapítani a vegyértéket a molekulákban,
megállapítani a kötéspolaritást az EN értékek alapján.
A molekulák
térszerkezete
Fogalmi szint elektronpár-taszítási elmélet, központi atom, ligandum, kötésszög, a molekula
polaritása.
Értelmezze
egyszerű molekulák téralkatát (pl. H2O, NH3, CO2, SO2, SO3, CH4, CCl4, CH2O stb.),
a molekula polaritását befolyásoló tényezőket (téralkat és kötéspolaritás).
65
Tudja
megállapítani a kötésszöget a szabályos molekulákban,
megállapítani a molekulák polaritását.
Összetett ionok Fogalmi szint összetett ion fogalma.
Értse
összetett ionok képződésének lehetőségeit:
a NH4+ és a H3O+ szerkezetét, téralkatát,
az oxosavakból levezethető összetett ionok (karbonát, hidrogén-karbonát, nitrát,
foszfát, szulfát) származtatását és összegképletét.
1.4 Anyagi halmazok
Anyagi halmaz
Fogalmi szint anyagi halmaz fogalma, elem, vegyület, keverék, komponens, fázis.
Tudja
besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a komponensek száma, illetve a
komponensek anyagi minősége (elem, vegyület) szerint.
Állapotjelzők
Fogalmi szint jelük, SI mértékegységük, standard nyomás és 25 °C („standardállapot”).
Halmazállapotok,
halmazállapot-
változások
Fogalmi szint gázhalmazállapot, Avogadro törvénye, folyadék halmazállapot, szilárd halmazállapot,
amorf és kristályos állapot, halmazállapotváltozások.
Értse, értelmezze
a gázhalmazállapot általános jellemzőit ideális gázokra (kölcsönhatás, diffúzió,
összenyomhatóság),
az Avogadro-törvényt, a folyadékok általános jellemzőit (kölcsönhatás, diffúzió, alak
és összenyomhatatlanság), az amorf és a kristályos állapot jellemzőit, az olvadáspont
és a rácstípus közti kapcsolatot,
a másodrendű erők és a molekulatömeg szerepét a molekularácsos anyagok
forráspontjának alakításában.
Tudja
adatok elemzésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötőerők
kapcsolatát.
1.4.1 Egykomponensű anyagi
rendszerek
1.4.1.1
Kristályrácsok
Fogalmi szint rácsenergia.
Tudja besorolni az elemeket és vegyületeket a megfelelő rácstípusba.
– Ionrácsos
kristályok
Fogalmi szint a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.
Értse, értelmezze az ionrácsos anyagok fizikai jellemzőit.
– Atomrácsos
kristályok
Fogalmi szint a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.
Értse, értelmezze a gyémánt rácsának szerkezetét, az atomrácsos anyagok jellemzőit.
– Fémrácsos
kristályok
Fogalmi szint a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.
Értse, értelmezze a fémrácsos anyagok jellemzőit.
Tudja értelmezni
– Molekularácsos
kristályok
Fogalmi szint a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.
Értse, értelmezze a molekularácsos anyagok jellemzőit.
Tudja értelmezni
1.4.1.2 Átmenet a
kötés- és
rácstípusok között
Értelmezze
a grafit szerkezetét és fizikai tulajdonságait.
1.4.2 Többkomponensű rendszerek
1.4.2.1
Csoportosítás
Fogalmi szint homogén, heterogén és kolloid rendszer.
Értse
a többkomponensű rendszerek jellemzőit (a diszpergált részecske mérete).
1.4.2.2 Diszperz
rendszerek
Fogalmi szint a diszperz rendszerek fajtái a komponensek halmazállapota szerint (köd, füst, hab,
emulzió, szuszpenzió).
Tudjon értelmezni
Tudja besorolni
egyszerű kísérleteket.
a kísérletek során képződő diszperz rendszereket a megfelelő típusba.
66
1.4.2.3 Kolloid
rendszerek
Fogalmi szint
a vizes alapú kolloidok fajtái (asszociációs és makromolekulás kolloid), Zsigmondy
Richárd, a vizes alapú kolloidok csoportosítása a részecskék között fellépő
kölcsönhatás alapján: szolok és gélek, adszorpció és deszorpció, fajlagos felület.
Tudjon
példákat mondani kolloid rendszerekre a hétköznapi életből.
1.4.2.4 Homogén
rendszerek
Fogalmi szint elegy, oldat.
– Oldatok Fogalmi szint
oldószer és oldott anyag, oldhatóság fogalma, telített oldat fogalma, az oldhatóság
hőmérsékletfüggése,
gázok oldhatóságának hőmérsékletfüggése, anyagok exoterm és endoterm oldódása.
Értelmezze
az oldhatóság kapcsolatát az anyagi minőséggel,
ionkristályok oldódásának mechanizmusát,
az exoterm és az endoterm oldódás tapasztalatait.
Tudja
Tudjon
alkalmazni a „hasonló hasonlót old” elvet,
jelölni az ionvegyületek oldódását egyenlettel. elemezni az oldhatósági grafikonokat,
használni oldhatósági táblázatokat.
Egyéb Tudja használni
az anyagszerkezetről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk
értelmezésében.
1.5 Kémiai
átalakulások
Kémiai reakció Fogalmi szint kémiai reakció fogalma, aktiválási energia.
Értse
a kémiai reakciók létrejöttének feltételeit (ütközés, hatásos ütközés).
Tudja jelölni az aktiválási energiát az energiadiagramon.
Képlet Fogalmi szint összegképlet fogalma és fajtái (tapasztalati és molekulaképlet), szerkezeti képlet
fogalma és fajtái (elektronképlet, konstitúciós képlet stb.).
Tudja megadni
a tanult vegyületek tapasztalati képletét, illetve molekulaképletét.
Kémiai egyenlet
Fogalmi szint sztöchiometriai egyenlet, tömegmegmaradás törvénye, ionegyenlet, töltésmegmaradás
elve.
Értse, értelmezze
a kémiai egyenlet minőségi és mennyiségi jelentéseit,
az egyszerű sztöchiometriai egyenletek írásának alapelveit, az egyszerű ionegyenletek
írásának alapelveit.
Tudja az egyszerű sztöchiometriai egyenletek rendezését.
1.5.1 Termokémia
1.5.1.1 A
folyamatok
energiaviszonyai
Fogalmi szint endoterm és exoterm folyamat, energiadiagram.
Értse
a halmazállapot-változást, az oldódást és a kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások
exoterm vagy endoterm jellegét.
Tudja ábrázolni energiadiagramon a folyamatok energiaviszonyait.
1.5.1.2 Reakcióhő
Fogalmi szint reakcióhő fogalma, jelölése (rH), mértékegysége, előjele; képződéshő fogalma,
jelölése, mértékegysége; Hess tétele.
Értse
a reakcióhő kiszámításának módját a képződéshő-adatok alapján.
Tudja ábrázolni a reakcióhőt energiadiagramon.
1.5.2
Reakciókinetika
1.5.2.1
Reakciósebesség
Fogalmi szint
a reakciók csoportosítása sebességük szerint,
a koncentráció változtatásának hatása a reakciósebességre (homogén reakció
esetében),
a hőmérsékletváltoztatás hatása a reakciósebességre.
Tudja elemezni a reakciósebességgel és a katalízissel kapcsolatos egyszerű kísérleteket.
1.5.2.2 Katalízis Fogalmi szint katalizátor fogalma.
Értelmezze a katalizátor hatását.
Tudja ábrázolni a reakció energiaviszonyait katalizátor nélkül és katalizátor alkalmazása esetén.
1.5.3 Egyensúly
1.5.3.1
Megfordítható
reakciók
Értse a megfordítható folyamat lényegét.
67
1.5.3.2 Egyensúly
Fogalmi szint
dinamikus egyensúly, kiindulási és egyensúlyi koncentráció, a kémiai egyensúly
törvénye (a tömeghatás törvénye), az egyensúlyi állandó (Kc), kémiai egyensúlyok, a
legkisebb kényszer elve (Le Chatelier-elv).
Értelmezze
a dinamikus egyensúly kialakulását, az egyensúlyi állandó és a sztöchiometriai
egyenlet, valamint az egyensúlyi koncentrációk kapcsolatát, az egyensúly
megzavarásának lehetőségeit (c, p, T), a legkisebb kényszer elvét a N2 + 3 H2 2
NH3
és a H2(g) + I2(g) 2 HI(g) reakción,
a katalizátor és az egyensúlyi folyamatok kapcsolatát.
Tudja
felírni a tömeghatás törvényét az egyensúlyi folyamatra megadott reakcióegyenlet
alapján.
1.5.4 A kémiai
reakciók típusai
1.5.4.1 Sav–bázis
reakciók
Fogalmi szint sav és bázis fogalma Arrhenius szerint, értékűség,
Brönsted-sav, Brönsted-bázis, amfotéria, sav- és báziserősség.
Értse, értelmezze
a Brönsted-féle sav–bázis párokat, a víz amfotériáját,
kvalitatíve a sav- és báziserősséget.
Tudja felismerni
a Brönsted-féle sav–bázis párokat a tanult egyértékű savak, illetve bázisok, valamint
az NH4+, a CO3
2– és a víz reakciójában.
– A vizes oldatok
kémhatása
Fogalmi szint a víz autoprotolízise, a pH definíciója, a vízionszorzat és értéke, savas, lúgos és
semleges kémhatás.
Értelmezze
az autoprotolízis egyenletét, kvalitatíve a savas, lúgos és semleges kémhatást,
kvalitatíve a pH-t (25 °C-ra vonatkoztatva), a sav- és lúgoldatok kerek egész számú
pH-értékének kapcsolatát az oldat oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációjával.
Tudja
megállapítani adott oldat kémhatását (savasság, lúgosság, annak mértéke),
összehasonlítani oldatok kémhatását a pH értékük alapján, megbecsülni a sav- és
lúgoldat hígításakor, töményítésekor bekövetkező pH-változás irányát.
– Sav–bázis
indikátorok
Fogalmi szint univerzál indikátor és pH-papír, fenolftalein, lakmusz.
Tudjon értelmezni
Tudja megadni
egyszerű kémcsőkísérleteket a kémhatás vizsgálatával kapcsolatban (univerzál
indikátor és pH papír használatával).
a tanult indikátorok várható színét a különböző kémhatású oldatokban.
– Közömbösítés Fogalmi szint
Értse
a közömbösítés lényegét ionegyenlettel, a fém-oxidok és savoldatok reakcióit, a
nemfémoxidok és lúgoldatok reakcióit.
Tudjon jelölni lúg- és savoldatok, fém-oxidok és savoldatok, nemfémoxidok és lúgoldatok közötti
reakciót sztöchiometriai egyenlettel.
– Sók hidrolízise Értelmezze a hidrolízist az NH4Cl és a Na2CO3 példáján.
1.5.4.2
Elektronátmenettel
járó reakciók
Fogalmi szint oxidáció és redukció fogalma, oxidáló- és redukálószer fogalma, oxidációs szám
fogalma.
Értelmezze
Értse
az oxidációt és a redukciót, valamint az oxidálószer és redukálószer fogalmát konkrét
példa alapján.
az oxidációs szám kiszámításának szabályait.
Tudja
Tudjon elemezni
értelmezni az oxidációt és redukciót, valamint az oxidáló- és redukálószer fogalmát
tanult vagy megadott szervetlen kémiai reakciókban,
kiszámítani az oxidációs számokat molekulákban, összetett ionokban, megállapítani
az oxidáció és redukció folyamatát, valamint az oxidálószert és redukálószert
oxidációsszámváltozás alapján.
egyszerű kísérleteket a redoxireakciókkal kapcsolatban.
1.5.4.3 Egyéb,
vizes oldatban
végbemenő kémiai
reakciók
Fogalmi szint csapadék, gázfejlődés.
Értelmezze
a csapadékképződési reakciókat és a gázfejlődési reakciókat konkrét példán.
Tudja felírni
Tudjon elemezni
a csapadékképződési és a gázfejlődéssel járó reakciók sztöchiometrai egyenleteit.
vizes oldatban lezajló különböző kémiai reakciókkal kapcsolatos egyszerű
kísérleteket.
1.5.4.4 Egyéb Fogalmi szint egyesülés, bomlás, disszociáció.
68
reakciók Tudja besorolni a tanult kémiai reakciókat a megfelelő reakciótípusba.
1.5.5 Elektrokémia
1.5.5.1
Galvánelem
Fogalmi szint
a galváncella felépítése, elektród, anód és katód,
elektromotoros erő fogalma, jele, mértékegysége,
standardpotenciál, jele, mértékegysége, a standard hidrogénelektród, jelölése, standard
fémelektród, jelölése.
Jelölje
Értelmezze és
jelölje
Értse
a Daniell-elemet.
az anódon és a katódon lejátszódó folyamatokat a Daniell-elemben.
az elektromotoros erő és a standardpotenciálok kapcsolatát, a standard fémelektród
felépítését, a galvánelemek környezetvédelmi vonatkozásait.
Tudja jelölni
egyszerű galvánelem felépítését, a pólusok és az elektródfolyamatok kémiai
egyenletének, illetve a folyamat bruttó egyenletének felírásával.
Tudja megbecsülni a redoxireakciók irányát a standardpotenciálok összehasonlítása alapján.
1.5.5.2 Elektrolízis Fogalmi szint elektrolízis fogalma, pólusok az elektrolizáló cellában, olvadékelektrolízis, vizes oldat
elektrolízise.
Értse
az elektrolizáló cella felépítését, az anód- és katódfolyamatot az elektrolizáló cellában,
az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis
folyamatait a sósav, illetve az általa választott vizes oldat elektrolízise esetében.
Tudja jelölni
egyenlettel az elektrolízis anód- és katódfolyamatát megadott végtermékek esetében.
1.5.5.3 Az
elektrolízis
mennyiségi
viszonyai
Fogalmi szint
Faraday I. és II. törvénye.
Értelmezze az elektrolízis mennyiségi törvényeit.
1.5.5.4 Egyéb Tudja használni a kémiai reakciókról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.
2. Szervetlen kémia
2.1 Hidrogén
Anyagszerkezet Fogalmi szint izotópjai: hidrogén (H), deutérium (D), trícium (T).
Értse a hidrogénatom elektronszerkezetét, a hidrogén molekulaszerkezetét, polaritását,
rácstípusát.
Tulajdonságok Fogalmi szint szín, halmazállapot, oldhatóság, sűrűség.
Értse
az op. és fp. anyagszerkezeti magyarázatát,
a hidrogéngáz levegőhöz viszonyított sűrűségét.
Értse
a reakcióképességének magyarázatát, reakcióit nemfémekkel, fém-oxidokkal,
a durranógáz-reakció végrehajtásának módját és annak gyakorlati jelentőségét.
Tudjon értelmezni egyszerű kísérleteket a hidrogén sajátságaival kapcsolatban.
Előfordulás,
előállítás,
felhasználás
Fogalmi szint laboratóriumi előállítás (cink + sósav)
Tudja értelmezni az előfordulásával, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.
Egyéb Tudja használni a hidrogénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.
2.2 Nemesgázok
Anyagszerkezet Értse a nemesgázok vegyérték-elektronszerkezetét.
Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot.
Értse reakciókészségüket.
Egyéb Tudja értelmezni az előfordulásukkal, ipari előállításukkal, felhasználásukkal kapcsolatos
információkat.
Tudja használni a nemesgázokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.
2.3 Halogénelemek és vegyületeik
2.3.1
Halogénelemek
– Anyagszerkezet
Értse
a klór vegyértékelektron-szerkezetét, molekulaszerkezetét, polaritását, rácstípusát.
– Tulajdonságok Fogalmi szint a klór színe, szaga, halmazállapota, oldhatósága vízben és egyéb oldószerekben.
Fogalmi szint a klór reakciója vízzel (Semmelweis Ignác), oxidáló hatása.
Értelmezze
a klór reakcióját fémekkel, hidrogénnel, a halogének reakcióját más halogenidekkel
(a standardpotenciálok alapján).
Tudjon értelmezni
Tudja megadni
egyszerű kémcsőkísérleteket a leírt tapasztalatok alapján.
69
– Előállítás Fogalmi szint a klór laboratóriumi előállítása sósavból.
– Felhasználás,
előfordulás
Tudja szemléltetni a klór sokoldalú felhasználását a tanult tulajdonságok alapján
Tudja értelmezni a klór előfordulásával, felhasználásával kapcsolatos információkat.
– Élettani hatás Fogalmi szint mérgező hatás, a klór keletkezésének lehetőségei, veszélyei a háztartásban.
Értse
Egyéb Tudja használni a halogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.
2.3.2
Halogénvegyületek
– Csoportosítás Fogalmi szint kötéstípus szerint (ionos és kovalens).
Tudja
csoportosítani a tanult kloridokat.
2.3.2.1 Hidrogén-
halogenidek (HF,
HCl, HBr, HI)
– Anyagszerkezet Értse a HCl molekulaszerkezetét, polaritását.
– Tulajdonságok Fogalmi szint a HCl színe, szaga, standard halmazállapota.
Értse
Fogalmi szint sav–bázis jelleg, egyéb reakciók (fémek + sósav).
Értse
a HCl reakcióját vízzel, a sósav reakcióit.
Tudja
értelmezni a hidrogén-kloriddal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket.
– Előfordulás,
előállítás,
felhasználás
Tudja értelmezni a HCl előfordulásával, előállításával, felhasználásával, környezet- és
egészségkárosító hatásával kapcsolatos információkat.
2.3.2.2 Kősó (NaCl)
– Halmazszerkezet Fogalmi szint a kősó rácstípusa.
– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.
Értse
az op. és az oldhatóság halmazszerkezeti magyarázatát.
– Előfordulás,
felhasználás
Tudja értelmezni az előfordulásával, előállításával, felhasználásával, környezet- és egészségkárosító
hatásával kapcsolatos információkat.
2.3.2.3 Ezüst-
halogenidek (AgCl,
AgBr, AgI)
2.3.2.4 Hypo
(NaOCl-oldat)
Fogalmi szint kémhatása; oxidáló hatása, a háztartási alkalmazás veszélyei – környezetvédelmi
szempontok.
Értelmezze
2.3.2.5 Egyéb Tudja használni a halogénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk
értelmezésében.
2.4 Az
oxigéncsoport
elemei és
vegyületeik
Az oxigéncsoport
elemei (O, S, Se,
Te)
Fogalmi szint Müller Ferenc (tellur).
Értse
az oxigén és a kén elektronszerkezetét, a molekula-, illetve a halmazszerkezetüket.
2.4.1 Oxigén
– Anyagszerkezet Fogalmi szint allotrópia.
Értse az O2 szerkezetét.
– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, oxidáló hatás, égés.
Tudja értelmezni
az oxigén reakcióit a tanult fémekkel, nemfémekkel, szerves vegyületekkel; az
oxigén reakcióival kapcsolatos egyszerű kísérleteket.
– Előfordulás
Fogalmi szint elemi állapotban (O2, O3), vegyületekben.
– Élettani szerep
Értse
az O2 jelentőségét (biológiai oxidáció), az ózon keletkezését és hatását a felső, illetve
az alsó légrétegekben.
70
– Előállítás,
keletkezés (O2)
Fogalmi szint ipari és laboratóriumi (termikus bontás, fotoszintézis során, levegőből).
– Felhasználás,
előállítás
Tudja értelmezni az előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.
– Egyéb Tudja használni a oxigénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.
2.4.2
Oxigénvegyületek
– Csoportosítás Fogalmi szint oxidok, hidroxidok, oxosavak és sóik.
2.4.2.1 Dihidrogén-
peroxid (H2O2)
2.4.2.2 Oxidok
– Csoportosításuk Tudja csoportosítani rácstípus szerinti a tanult oxidokat.
Víz (H2O)
– Anyagszerkezet Értse molekulaszerkezetét, alakját, polaritását.
– Tulajdonságai Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, sűrűség és annak függése a hőmérséklettől.
Értse az olvadás- és forráspont anyagszerkezeti magyarázatát.
Fogalmi szint amfotéria.
Értelmezze autoprotolízisét.
Tudja a reakcióit savakkal, bázisokkal.
– Természetes vizek Fogalmi szint édes- és tengervíz, csapadékok (hó, esővíz).
Értse
a természetes vizek tisztaságát – a környezetvédelmi szempontokat (mérgek,
eutrofizáció), a karsztjelenségeket, a savas esők kialakulását.
– Vízkeménység Fogalmi szint állandó és változó keménység.
Értse
a vízkeménység okát, a vízlágyítási eljárásokat (forralás, csapadékképzés, ioncsere).
– Élettani szerep
Fogalmi szint oldószer, reakcióközeg, reakciópartner, szerepe a hőháztartásban.
Fontosabb fém-
oxidok
Fogalmi szint a kalcium-oxid (égetett mész), a magnézium-oxid színe, halmazállapota, rácstípusa,
vízoldékonysága, reakció vízzel, fontosabb felhasználása.
Tudja felírni reakciójukat savakkal.
2.4.2.3 Hidroxidok
Fontosabb fém-
hidroxidok
Fogalmi szint
a nátrium-hidroxid (lúgkő, marónátron), a kalcium-hidroxid (oltott mész) színe,
halmazállapota, rácstípusa, előállítása, fontosabb felhasználása, maró hatása.
Értse a kölcsönhatásukat vízzel, a folyamatok energiviszonyait.
Tudja felírni a reakciójukat savakkal.
Fogalmi szint
Egyéb Tudja használni az oxigénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk
értelmezésében.
2.4.3 Kén
– Anyagszerkezet Fogalmi szint a kén molekulaszerkezete.
Értse
a kénatom elektronszerkezetét, a kénnél előforduló allotrópiát.
– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, halmazállapot, oldhatóság.
Értse a reakcióját oxigénnel, fémekkel.
Tudja értelmezni
a kénnel kapcsolatos egyszerű kísérleteket.
– Egyéb Tudja értelmezni az előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.
Tudja használni a kénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.
2.4.4 A kén
vegyületei
2.4.4.1 Dihidrogén-
szulfid, kén-
hidrogén (H2S)
– Anyagszerkezet Értse
– Tulajdonságok Fogalmi szint
– Élettani hatása Fogalmi szint
71
– Előfordulás,
előállítás,
felhasználás
Tudja értelmezni
2.4.4.2 Kén-dioxid
(SO2)
– Anyagszerkezet Értse molekulaszerkezetét, polaritását.
– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.
Értelmezze
Fogalmi szint
Értelmezze
a reakcióját vízzel, a további oxidációját, a környezetszennyező hatását.
– Előállítás Fogalmi szint kénből.
Tudja az előállítás reakcióegyenletét.
– Felhasználás Fogalmi szint kénsavgyártás, konzerválás.
–
Környezetszennyező
hatás
Értse a savas esők kialakulását és hatását.
2.4.4.3 Kén-trioxid
(SO3)
Értse
a felhasználásával kapcsolatos tulajdonságokat, reakcióját vízzel.
2.4.4.4 Kénessav
(H2SO3) és sói
– Tulajdonságok Fogalmi szint
2.4.4.5 Kénsav
(H2SO4)
– Anyagszerkezet Értse a molekulaszerkezetét, polaritását.
– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, halmazállapot, sűrűség, higroszkóposság, elegyedés vízzel, az elegyítés
szabályai.
Fogalmi szint sav–bázis jelleg, redoxi sajátság, roncsoló hatás, vízelvonó hatás.
Értse a reakcióját vízzel, híg oldatának reakcióját fémekkel, bázisokkal, tömény oldatának
reakcióját fémekkel, ill. a fémekre gyakorolt passzíváló hatását, a szerves
vegyületekre gyakorolt elszenesítő hatását
Tudja értelmezni a különböző típusú reakciókkal kapcsolatos kísérleteket.
– Ipari előállítás Értse a kénsavgyártás lépéseit.
– Felhasználás Fogalmi szint akkumulátor, vízelvonószer, roncsolószer, oxidálószer, ipari alapanyag, gyógyszer-
és mosószergyártás.
Tudja szemléltetni
– Egyéb Értse a kénsav kezelésével kapcsolatos balesetvédelmi előírásokat.
– Sói Fogalmi szint szulfátok.
– Fontosabb
szulfátok
Fogalmi szint a gipsz a rézgálic és a keserűsó képlete, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb
felhasználása.
2.4.4.6 Nátrium-
tioszulfát (fixírsó,
Na2S2O3)
Fogalmi szint
2.4.4.7 Egyéb Tudja használni az kénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk
értelmezésében.
2.5 A nitrogéncsoport elemei és
vegyületeik
2.5.1 Nitrogén
– Anyagszerkezet Értse a nitrogénatom elektronszerkezetét, a nitrogén molekulaszerkezetét, polaritását,
rácstípusát.
– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság.
Fogalmi szint reakciókészség.
Értse a reakciókészség molekulaszerkezeti okát, reakcióját hidrogénnel és oxigénnel.
– Előfordulás,
előállítás,
felhasználás
Tudja értelmezni az előfordulásával, előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.
– Egyéb Tudja használni a nitrogénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.
2.5.2
Nitrogénvegyületek
72
2.5.2.1 Ammónia
(NH3)
– Anyagszerkezet Értse a molekula szerkezetét, polaritását, az ammónia rácstípusát.
– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, cseppfolyósíthatóság, oldhatóság.
Értelmezze az op. és a fp., valamint a cseppfolyósíthatóság anyagszerkezeti magyarázatát, a
szökőkút-kísérletet.
Tudja értelmezni az ammónia fizikai sajátságaival kapcsolatos egyszerű kísérleteket.
Fogalmi szint sav–bázis sajátsága.
Értelmezze reakcióját vízzel, savakkal.
– Előfordulás Fogalmi szint szerves anyagok bomlásterméke.
– Előállítás Fogalmi szint ipari előállítása.
Értse az ipari ammóniaszintézis optimális körülményeit.
– Felhasználás Fogalmi szint hűtés, műtrágya, salétromsavgyártás.
– Sói Fogalmi szint ammóniumsók, halmazállapot, vízoldékonyság, műtrágya, sütőpor (szalalkáli).
Értse az ammóniumion szerkezetét, a sók rácstípusát.
2.5.2.2 Nitrogén-
oxidok
– Tulajdonságok,
előállítása, élettani
hatás,
Fogalmi szint
Értse
Nitrogén-dioxid
(NO2)
– Tulajdonságok,
élettani hatás
Fogalmi szint szín, szag, sűrűség, halmazállapot, oldékonyság, mérgező, környezetszennyező hatás
– Előállítás Fogalmi szint laboratóriumi előállítás.
2.5.2.3
Salétromossav
(HNO2)
– Sói Fogalmi szint
2.5.2.4 Salétromsav
(HNO3)
– Anyagszerkezet Értse
– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldékonyság.
Értelmezze
Fogalmi szint sav–bázis jelleg, redoxi sajátság, bomlékonyság (fényérzékenység).
Értse a reakcióját vízzel, bázisokkal,
a reakcióját fémekkel, ill. egyes fémekre gyakorolt passzíváló hatását.
Tudjon értelmezni egyszerű kémcsőkísérleteket a sav-bázis- és a redoxi sajátságával kapcsolatban.
– Felhasználás Fogalmi szint választóvíz, a királyvíz alkotórésze, nitráló elegy, műtrágyagyártás, festékipar,
robbanószeripar.
– Sói Fogalmi szint nitrátok.
– Fontosabb nitrátok Fogalmi szint az ammónium-nitrát színe, halmazállapota, rácstípusa, vízoldékonysága, fontosabb
felhasználása, környezetvédelmi szempontok.
Értelmezze a pétisó összetételét.
2.5.2.5. Egyéb Tudja használni az nitrogénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk
értelmezésében.
2.5.3 Foszfor
– Anyagszerkezet Fogalmi szint allotrópia.
– Tulajdonságok Fogalmi szint a módosulatok színe, halmazállapota, oldhatósága.
Tudjon értelmezni egyszerű kísérleteket.
Fogalmi szint gyúlékonyság.
Értelmezze reakcióját oxigénnel.
– Élettani hatás Fogalmi szint a módosulatok eltérő élettani hatása.
– Felhasználás,
előfordulás,
előállítás
Fogalmi szint gyufa (Irinyi János).
Tudja értelmezni
2.5.4
Foszforvegyületek
2.5.4.1 Difoszfor-
pentaoxid (P2O5)
73
2.5.4.2 Foszforsav
(ortofoszforsav,
H3PO4)
– Anyagszerkezet Értse
– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldékonyság.
Értse
Fogalmi szint sav–bázis jelleg, észterképzés.
Értse a reakcióját vízzel.
– Élettani hatás,
felhasználás
Tudja értelmezni az előfordulásával, biológiai jelentőségével, ipari előállításával, felhasználásával
kapcsolatos információkat.
– Sói Fogalmi szint foszfátok.
2.5.4.3. A
foszforsav
fontosabb sói
– Szabályos sók
Fogalmi szint
a trinátrium-foszfát (trisó), a kalcium-foszfát (foszforit) színe, halmazállapota,
vízoldékonysága, főbb felhasználása (vízlágyítás, műtrágyák, mosószerek),
környezeti hatásuk (eutrofizáció).
– Savanyú sók Fogalmi szint
2.5.4.4. Egyéb Tudja használni a foszforról és a foszfor vegyületeiről tanultakat a mindennapi jelenségek,
információk értelmezésében.
2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik
2.6.1 Szén
– Előfordulás Fogalmi szint gyakoriság, allotrópia (grafit, gyémánt, fullerének),
természetes (ásványi) és mesterséges szenek.
Értse a módosulatok halmazszerkezetét.
– Tulajdonságok Fogalmi szint a grafit és a gyémánt színe, halmazállapota, keménysége, oldhatósága, elektromos
vezetése.
Értelmezze
anyagszerkezeti alapon a grafit és a gyémánt tulajdonságait.
Fogalmi szint redoxi sajátság.
Értse a szén reakcióját széndioxiddal, vízgőzzel, oxigénnel.
Tudja felírni a reakció egyenletét különböző fémoxidokkal.
– Felhasználás Fogalmi szint redukáló, ötvözőanyag, tüzelőanyag, írószer, vágó- és csiszolóanyag, elektród,
szénkefe, ékszer.
– Egyéb Tudja használni a szénről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.
2.6.2 A szén
vegyületei
2.6.2.1 Szén-
monoxid (CO)
– Anyagszerkezet Értse a molekulaszerkezetét.
– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, vízoldékonyság, redoxi sajátság.
Értse égését.
Tudja felírni szerepét a vasgyártásban.
– Előfordulás Fogalmi szint képződés nem tökéletes égéskor.
– Élettani hatás Fogalmi szint mérgező hatás, teendők szénmonoxidmérgezés esetén.
– Előállítás,
felhasználás
Tudja értelmezni előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat.
Értelmezze
2.6.2.2 Szén-dioxid
(CO2)
– Anyagszerkezet Értse a molekulaszerkezetét, polaritását.
– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, sűrűség, vízoldékonyság, kondenzálhatóság (szárazjég).
Értse levegőhöz viszonyított sűrűségét.
Fogalmi szint éghetőség (nem éghető).
Értse a reakcióját vízzel (a vízoldékonyság magyarázatát),
a reakcióját lúgoldatokkal, kimutatását meszes vízzel.
Tudjon értelmezni egyszerű kísérleteket.
– Előfordulás,
keletkezés
Fogalmi szint légkör, biológiai és ipari folyamatok terméke.
– Élettani és
ökológiai hatás
Fogalmi szint a különböző koncentrációjú CO2 hatása az élő szervezetekre.
Értse az üvegházhatást.
74
– Laboratóriumi
előállítás
Fogalmi szint mészkőből sósavval.
Értse a laboratóriumi előállítás egyenleteit.
– Felhasználása Fogalmi szint hűtés, üdítőitalok, tűzoltás.
2.6.2.3 Szénsav
(H2CO3)
– Anyagszerkezet Értse a molekulaszerkezetét.
– Tulajdonságok Fogalmi szint savbázis jelleg.
Értse bomlékonyságát, reakcióját vízzel.
Tudjon értelmezni egyszerű kémcsőkísérleteket a szénsavval és sóival kapcsolatban.
– Sói Fogalmi szint karbonátok, hidrogén-karbonátok.
– Fontosabb
karbonátok
Fogalmi szint a nátrium-karbonát (szóda, sziksó), a kalciumkarbonát (mészkő, márvány), a
magnéziumkarbonát, a dolomit, színe, halmazállapota, vízoldhatósága, főbb
felhasználása.
Értse a szóda reakcióit savakkal, a mészégetést, az égetett mész építőipari felhasználását.
– Fontosabb
hidrogénkarbonátok
Fogalmi szint a szódabikarbóna, a kalcium- és magnézium-hidrogénkarbonát színe, halmazállapota,
vízoldhatósága, főbb felhasználása, jelentősége.
Értse a cseppkő és a vízkő képződését.
Tudja értelmezni a szénsav sóinak felhasználásával kapcsolatos információkat.
2.6.2.4. Egyéb Tudja használni a szénvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk
értelmezésében.
2.6.3 Szilícium
– Anyagszerkezet Értse rácstípusát.
– Tulajdonságai Fogalmi szint félvezető sajátsága.
Értse
– Előfordulás Fogalmi szint gyakorisága, agyagásványok.
– Felhasználás Fogalmi szint elektronika, ötvöző elem.
– Egyéb Tudja használni a szilíciumról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.
2.6.4 Szilícium-
vegyületek
2.6.4.1 Szilícium-
dioxid (SiO2)
– Halmazszerkezet Fogalmi szint a kvarc rácstípusa.
Értse
– Tulajdonságok Fogalmi szint a kvarc sajátságai: UV-áteresztőképesség, hőtágulás.
Értse
– Előfordulás Fogalmi szint drágakövek, homok.
– Felhasználás Fogalmi szint üveggyártás, ékszerek, kvarcüveg, óragyártás.
– Az üveg Fogalmi szint összetétele, felhasználása.
Értse
2.6.4.2 Szilikonok
– Gyakorlati
jelentőség
Fogalmi szint
Értse
2.6.4.3. Egyéb Tudja használni a szilíciumvegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk
értelmezésében.
2.7 Fémek
– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, hő- és elektromos vezetés, sűrűség (könnyű- és nehézfémek).
Értelmezze
– Ötvözetek Fogalmi szint ötvözet fogalma
– Előállítás Fogalmi szint elektrokémiai redukcióval, kémiai redukcióval (termit, szenes).
Értse az alkalmazott előállítási mód, az anyagi minőség, a tisztaság és a gazdaságosság
közti kapcsolatot.
– Korrózió Fogalmi szint a korrózió fogalma, a korrózióvédelem fajtái (bevonatok, eloxálás, katódos
fémvédelem).
Értelmezze a rozsdaképződés folyamatát.
Tudjon elemezni egyszerű kísérleteket a fémek korróziójával, illetve a korrózióvédelemmel
kapcsolatban.
2.7.1 Az s-mező
fémei
– Anyagszerkezet Fogalmi szint alkáli- és alkáliföldfémek, lángfestés.
Értelmezze a vegyértékelektron-szerkezetüket.
75
– Tulajdonságok Fogalmi szint sűrűség, halmazállapot, op., megmunkálhatóság.
Fogalmi szint redoxi sajátság (EN, standardpotenciál).
Értse a viselkedésüket levegőn (a tárolási körülményeket),
reakcióikat a tanult nemfémekkel, oxigénnel, vízzel, a reakciók körülményeiben
megmutatkozó különbségek okát.
Tudja értelmezni a lángfestéssel, a fizikai és kémiai sajátságaikkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket.
– Előfordulás Fogalmi szint vegyületekben (példákkal).
– Ionjaik Fogalmi szint ionjaik töltése, színe.
Értse
– Élettani hatás Fogalmi szint K+, Na+, Mg2+, Ca2+ biológiai szerepe.
2.7.2 A p-mező
fémei
2.7.2.1 Alumínium
– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, sűrűség, megmunkálhatóság, elektromos és hővezetés.
Értelmezze
Fogalmi szint redoxi sajátságai (EN, standardpotenciál), reakció savoldattal, passziválódás.
Értse a viselkedését levegőn, a reakcióit nemfémekkel, vízzel (körülményeit) és
savoldatokkal.
Tudjon értelmezni egyszerű kísérleteket az alumínium tulajdonságaival kapcsolatban.
– Előfordulás Fogalmi szint bauxit, kriolit, agyagásványok.
– Előállítás Fogalmi szint bauxit, timföld.
Értse az alumíniumgyártás főbb lépéseinek kémiai folyamatait.
– Felhasználás Fogalmi szint főbb területei (pl. gépek, eszközök, kábel, szerkezeti elemek).
– Ionja Fogalmi szint színe, élettani hatása (Alzheimer-kór).
2.7.2.2 Ón és ólom
– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, sűrűség, megmunkálhatóság.
Értse a viselkedésüket szabad levegőn.
– Egyéb Fogalmi szint savas ólomakkumulátor, ötvözőanyag, mérgező hatás.
2.7.3 A d-mező
fémei
2.7.3.1 Vascsoport
(Fe, Co, Ni)
– Anyagszerkezet Értse a vas vegyértékelektron-szerkezetét.
– Tulajdonságok Fogalmi szint a vas mechanikai tulajdonságai.
Értse
Fogalmi szint redoxi sajátság (EN, standardpotenciál), passziválódás.
Értse a viselkedésüket levegőn, a vas reakcióit nemfémekkel, savakkal.
Tudjon értelmezni egyszerű kísérleteket.
– Az ionok Fogalmi szint oxidációs számok, ionjaik színe (hidratált Fe2+, Fe3+)
a vasionok élettani szerepe (hem, citokrómok).
– Előfordulás Fogalmi szint vasércek.
– Előállítás Értelmezze az ipari vas- és acélgyártás legfontosabb lépéseit, ismerje a szükséges anyagokat és a
termékeket.
– Felhasználás Fogalmi szint öntöttvas és acél, szerkezeti anyag (Fe).
2.7.3.2 Rézcsoport
(Cu, Ag, Au)
– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, sűrűség, megmunkálhatóság, elektromos és hővezetés.
Fogalmi szint redoxi sajátságok (EN, standardpotenciál), viselkedés levegőn.
Értse a reakciójukat oxigénnel, a reakcióképességüket oxidáló és nem oxidáló savakkal.
Tudjon értelmezni egyszerű kísérleteket.
– Előfordulás Fogalmi szint
– Ionjaik Fogalmi szint oxidációs számok (Cu2+, Ag+), az ionok színe (Ag+, hidratált és vízmentes Cu2+).
Értse
– Élettani hatás Fogalmi szint biológiai jelentőségük, illetve mérgező hatásuk.
– Felhasználás Fogalmi szint elemi állapotban: ékszerek, elektrotechnika, képzőművészet, ötvözetek (sárgaréz,
bronz);
vegyületeik: permetezés (rézgálic).
2.7.3.3 Cink
– Anyagszerkezet Értse vegyértékelektron-szerkezetét, oxidációs számát.
– Tulajdonságok Fogalmi szint nehézfém, redoxi sajátságok (EN, standardpotenciál).
Értse a viselkedését levegőn, a reakcióját nemfémekkel, savakkal.
76
Tudjon értelmezni egyszerű kísérleteket.
– Egyéb Tudja értelmezni az előfordulásával, előállításával, felhasználásával, élettani hatásával kapcsolatos
információkat.
2.7.3.4 Higany
2.7.3.5 Egyéb Tudja használni a fémekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.
2.7.3.6 Egyéb
átmenetifém-
vegyületek
3. Szerves kémia
3.1 A szerves vegyületek általános
jellemzői
Szerves anyag Fogalmi szint a szerves vegyületek külön tárgyalásának oka (vis vitalis elmélet, Wöhler),
organogén elemek.
Értse a szénatom molekulaképző sajátságait.
A szerves molekulák
szerkezete
Fogalmi szint konstitúció, konfiguráció, konformáció.
Értse
Tudja megszerkeszteni molekulák konstitúciós képletét.
Izoméria
– Az izoméria típusai
Fogalmi szint az izoméria fogalma, konstitúciós izoméria, térizoméria (sztereoizoméria),
geometriai (cisz-transz) izomerek.
Értse a cisztransz izomériát a but-2-én példáján.
Tudja felírni adott molekulaképletű vegyületek konstitúciós izomerjeit.
Homológ sor Fogalmi szint homológ sor fogalma.
Funkciós csoport Fogalmi szint funkciós csoport fogalma, nevük, képletük.
Tudja felismerni a tanult funkciós csoportokat a konstitúciós képletben.
A szerves vegyületek
csoportosítása
Fogalmi szint csoportosítás funkciós csoport szerint, csoportosítás szénlánc szerint.
Tulajdonságok Értse az op.-ot, a fp.-ot és az oldhatóságot befolyásoló tényezőket.
– Reakciótípusok Fogalmi szint a -kötés szerepe, a funkciós csoportok szerepe,
szubsztitúció, addíció, polimerizáció, polikondenzáció, elimináció.
Tudja felismerni az egyenlet alapján, hogy a reakció melyik reakciótípusba tartozik.
3.2 Szénhidrogének
3.2.1 Alkánok,
cikloalkánok
(Paraffinok,
cikloparaffinok)
Alkán, cikloalkán
(paraffin,
cikloparaffin)
Fogalmi szint Alkán és cikloalkán fogalma, általános összegképlet.
– Nevezéktan Fogalmi szint az első tíz normális láncú alkán neve, az első négy cikloalkán neve, alkilcsoportok
(normális láncú, izo-propil) nevei, a szénatom rendűsége.
Értse az elágazó alkánok (cikloalkánok) elnevezésének elemi szabályait (leghosszabb
szénlánc, sorszámozás).
Tudja elnevezni az egyszerűbb elágazó láncú alkánokat.
– Izoméria Értse a konstitúciós izoméria lehetőségeit.
– Anyagszerkezet Értse a tetraéderes szerkezetet a szénatom körül,
a polaritásukat, rácstípusukat.
– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.
Értelmezze az olvadás- és forráspont változását a homológ sorban.
Tudja
összehasonlítani
bármely két, normális láncú alkán fp.-ját.
– Kémiai reakciók Fogalmi szint éghetőség, robbanékonyság, szubsztitúció halogénekkel, hőbontás.
Hasonlítsa össze
Értelmezze
reakciókészségüket a telítetlen vegyületekkel.
a reakciókészségüket, a metán klórozását, az etin és korom előállítását metánból.
Tudja kísérlettel igazolni a reakciókészségüket,
felírni tökéletes égésük egyenletét,
felírni egyenlettel az egyszerűbb alkánok klórozását.
– Előfordulás Fogalmi szint földgáz, kőolaj, a kőolajfeldolgozás fontosabb frakciói, ólommentes benzin,
környezetvédelmi vonatkozások.
77
Értelmezze a kőolaj-feldolgozásának elvi alapjait, a frakciók összetételét, az oktánszámot.
– Felhasználás Fogalmi szint energiahordozók, oldószerek, szerves vegyületek (szintézisgáz, acetilén, korom,
halogénezett és oxigéntartalmú szerves vegyületek) előállítása.
Értse a szintézisgáz előállítását.
3.2.2 Alkének
(olefinek)
Alkén (olefin) Fogalmi szint alkén, olefin fogalma, általános összegképlet.
– Nevezéktan Fogalmi szint a kettős kötés helye, mint új szabály az elnevezésnél,
vinilcsoport.
Tudja megadni az egyszerűbb alkének szabályos nevét.
– Izoméria Fogalmi szint konstitúciós izoméria, geometriai izoméria.
Értse az izomériát a butén példáján.
– Molekulaszerkezet Értelmezze a térbeli alkatot az etén példáján,
az olefinek polaritását.
– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.
Értse az op. és fp. változását a homológ sorban.
Fogalmi szint kormozó égés levegőn, addíció (halogén-, hidrogén-halogenid, vízaddíció, telítés),
polimerizáció, monomer és polimer, a termék elnevezése.
Értelmezze a reakciókészségüket, az etén példáján a brómos víz elszíntelenítését
(reakcióegyenletekkel, a folymatok körülményeinek jelölésével), az etén és a propén
polimerizációját.
Tudja értelmezni az olefinekkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket, felírni tökéletes
égésük egyenletét.
– Előállítás Fogalmi szint iparban kőolajból.
Értse az etén laboratóriumi előállításának egyenletét.
3.2.3 Több kettős
kötést tartalmazó
szénhidrogének
3.2.3.1 Diének Fogalmi szint dién fogalma.
– Nevezéktan Fogalmi szint buta-1,3-dién, izoprén.
– Anyagszerkezet Fogalmi szint a konjugált kettős kötés fogalma (delokalizáció).
Értse
– Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot, szín (butadién, izoprén), addíció
Értse a butadién [1,2] és [1,4]-addícióját brómmal,
a butadién és az izoprén [1,4]-polimerizációját.
– Felhasználás Fogalmi szint műgumi
3.2.3.2 Természetes
poliének
Fogalmi szint kaucsuk, gumi, ebonit, karotinoidok.
Értelmezze
3.2.4 Alkinok
Alkin Fogalmi szint alkin fogalma.
3.2.4.1 Etin
(acetilén)
Molekulaszerke-zet
Értse
téralkatát, kötésszögeit, kötés- és molekulapolaritását.
– Fizikai
tulajdonságok
Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság (vízben, acetonban).
Tudja értelmezni az acetilén fizikai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket.
Fogalmi szint robbanékonyság, égés, addíció.
Értse, értelmezze a reakciókészségét, kormozó égésének okát, a tökéletes égését (egyenlettel),
hidrogén-, HCl-, bróm- vízaddícióját és körülményeit.
Tudja értelmezni az acetilén kémiai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket.
– Előállítás Fogalmi szint iparban metánból, laboratóriumban kalcium-karbidból (kísérlet, reakcióegyenlet).
– Felhasználás Tudja értelmezni felhasználásával, jelentőségével kapcsolatos információkat.
3.2.5 Aromás
szénhidrogének
Fogalmi szint aromás vegyület.
3.2.5.1 Benzol
– Molekulaszerkezet
Fogalmi szint hat delokalizált -elektron.
Értelmezze a térszerkezetét, polaritását.
Tudja
összehasonlítani
– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.
Fogalmi szint kormozó égés, szubsztitúció.
78
Értse a reakciókészségét, a halogén-szubsztitúcióját, nitrálását (a reakciók
körülményeivel).
– Előállítás Fogalmi szint
– Élettani hatás Fogalmi szint rákkeltő hatás.
3.2.5.2 Toluol, sztirol Fogalmi szint képletük, halmazállapotuk.
Értse
– Felhasználás Fogalmi szint oldószer (toluol: benzol helyett is), műanyag (poli-sztirol: PS), származékaik:
robbanószerek (pl. TNT).
3.2.5.3 Naftalin
3.2.5.4 Egyéb Tudja használni a szénhidrogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk
értelmezésében.
3.3
Halogéntartalmú
szénhidrogének
Elnevezés Fogalmi szint alkil-halogenid, szabályos elnevezés.
Tudja a tanult szénhidrogénekből származtatott vegyületek elnevezését.
Anyagszerkezet Értse polaritásukat.
Tulajdonságok Fogalmi szint a tanult vegyületek halmazállapota, oldékonysága.
Értse
Kémiai reakciók Fogalmi szint polimerizáció (vinil-klorid).
Felhasználás Fogalmi szint oldószer (kloroform, szén-tetraklorid), hajtógáz, hűtőfolyadék (freon-12), tűzoltószer
(szén-tetraklorid), műanyag (tetra-fluor-eténből teflon, vinil-kloridból PVC).
Környezetvédelmi
vonatkozások
Fogalmi szint mérgező hatás, ózonlyuk, savas eső.
Egyéb Tudja használni a halogénezett szénhidrégekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk
értelmezésében.
3.4 Oxigéntartalmú
szerves vegyületek
Egyszerű funkciós
csoportok
Fogalmi szint hidroxil-, éter-, oxocsoport (karbonilcsoport).
Tudja felismerni a funkciós csoportokat a konstitúciós képletben.
Összetett funkciós
csoportok és
származtatásuk
Fogalmi szint karboxil-, észtercsoport.
Tudja felismerni a funkciós csoportokat a konstitúciós képletben.
Vegyület-csoportok Fogalmi szint alkohol, fenol, éter, aldehid, keton, észter és karbonsav.
Tudja csoportba sorolni az adott konstitúciójú vegyületeket.
3.4.1
Hidroxivegyületek
3.4.1.1 Alkoholok Fogalmi szint alkohol fogalma.
Értse a metanol, az etanol, a glikol és a glicerin értékűségét, rendűségét,
az egyértékű, telített, nyílt láncú alkoholok általános képletét.
Tudja
megállapítani
a tanult vegyületek rendűségét, értékűségét.
– Nevezéktan Fogalmi szint az elnevezés szabályai (alkil-alkohol, szabályos név), triviális nevek (faszesz,
borszesz, glikol, glicerin).
Tudja az egyszerűbb alkoholok elnevezését, a név alapján a konstitúció felírását.
– Anyagszerkezet Értse a polaritásukat.
– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, sűrűség, halmazállapot, oldhatóság (a tanult vegyületek esetében).
Értse a hidroxil-csoport és a szénlánc szerepét az op., a fp. és az oldhatóság
meghatározásában.
Tudja viszonyítani a különböző alkoholok op-ját, fp-ját a megfelelő moláris tömegű
alkánokéhoz.
– Kémiai reakciók Fogalmi szint sav–bázis sajátság, reakció nátriummal, reakció szerves és szervetlen savakkal
(észterképzés), éterképzés, vízelimináció, égés, a primer és a szekunder alkoholok
oxidációja.
Értse az etanol oldatának kémhatását, az alkoholok reakcióit az etanol példáján, az etanol
és a propán-2-ol oxidációját.
Tudja értelmezni az alkoholok oldhatóságával, kémiai tulajdonságaival kapcsolatos
egyszerű kémcsőkísérleteket.
– Előfordulás Fogalmi szint észterekben, kötötten.
79
– Élettani hatás Fogalmi szint az etanol, a metanol mérgező hatása.
– Előállítás Fogalmi szint a metanol (szintézisgázból),
etanol (eténből, illetve erjesztéssel).
Értse, ismerje az előállítási egyenleteket.
– Felhasználás Tudja értelmezni az előfordulásukkal, előállításukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti
vonatkozásaikkal (Alfred Nobel) kapcsolatos információkat.
Értelmezze
3.4.1.2 Fenolok Fogalmi szint fenolok fogalma.
3.4.1.2.1 Fenol Fogalmi szint karbolsav.
– Anyagszerkezet Értse polaritását, hidrogénkötésre való hajlamát.
– Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot, szín, szag, oldhatóság.
– Kémiai reakciók Fogalmi szint sav–bázis sajátság, sóképzés.
Értelmezze a reakcióját vízzel, nátrium-hidroxiddal (a termékek elnevezésével).
– Élettani hatás Fogalmi szint baktériumölő, mérgező.
– Felhasználás Fogalmi szint fertőtlenítő szer, műanyaggyártás.
3.4.2 Éterek
– Nevezéktan Fogalmi szint csoportnevek + éter.
– Anyagszerkezet Értse
– Tulajdonságok Fogalmi szint oldhatóság, szag, halmazállapot a dietil-éter példáján.
Értelmezze az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a dietil-éter példáján.
Fogalmi szint a dietil-éter gyúlékonysága.
– Előállítás Fogalmi szint szimmetrikus étereké.
Értse a dietil-éter előállítását etanolból, a reakció körülményeit.
– Felhasználás Fogalmi szint a dietil-éter felhasználása.
3.4.3 Oxovegyületek
– Csoportosítás Fogalmi szint aldehidek (formilcsoport), ketonok (ketocsoport).
– Nevezéktan Fogalmi szint szabályos név (alkanal, alkanon, csoportnevek + keton), triviális név (formaldehid,
acetaldehid, aceton).
Tudja a tanult triviális nevek szabályos elnevezésének megadását.
– Anyagszerkezet Értse az oxocsoport polaritását.
– Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot, oldhatóság a tanult vegyületek esetében.
– Kémiai reakciók Fogalmi szint redukciójuk alkohollá, oxidációjuk.
Értse a formaldehid, az acetaldehid és az aceton redukcióját, az oxidálhatóságuk közötti
különbségeket (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció).
Tudja értelmezni az oxovegyületekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket,
felírni a redoxi sajátságokkal kapcsolatos egyenleteket az acetaldehid és az aceton
példáján
– Előállítás Fogalmi szint formaldehid (metanolból).
– Felhasználás Fogalmi szint formaldehid (tartósítás, műanyagipar), aceton (oldószer).
– Élettani hatás Fogalmi szint formaldehid (sejtméreg, baktériumölő hatás),
aceton (cukorbetegség, alkoholizmus).
3.4.4 Karbonsavak
– Csoportosítás Fogalmi szint csoportosítás értékűség és szénlánc szerint, a telített, nyílt szénláncú
monokarbonsavak általános képlete.
Tudja a tanult karbonsavakat csoportba sorolni.
– Nevezéktan Fogalmi szint szabályos név, triviális név (hangyasav, ecetsav, palmitinsav, sztearinsav, oxálsav,
olajsav, benzoesav), karboxilcsoport, acilcsoport, savmaradék, a hangyasav és az ecetsav
acilcsoportjának, illetve savmaradékának neve.
– Anyagszerkezet Értse a karboxilcsoport polaritását.
– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.
Értse a hidrogénkötés és a szénlánc szerepét az op., a fp., illetve az oldhatóság
meghatározásában.
– Kémiai reakciók Fogalmi szint sav–bázis jelleg, észterképződés
Értse az ecetsav reakcióját nátriummal, nátrium-hidroxiddal, nátrium-hidrogén-
karbonáttal, az ecetsavnak a fenolhoz, illetve a hidrogén-kloridhoz viszonyított savi
erősségét, az etanol és ecetsav egyensúlyi reakcióját.
Tudja értelmezni a karbonsavakkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket.
– Előállítás Értse az ecetsav előállításának folyamatait.
– Egyéb Tudja értelmezni az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudomány-történeti vonatkozásaikkal
kapcsolatos információkat.
80
3.4.4.1 Egyéb
funkciós csopor-tot
tartalmazó
karbonsavak
Fogalmi szint tejsav, borkősav, szalicilsav, citromsav, piroszőlősav, Szent-Györgyi Albert.
Tudja alkalmazni az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudomány-történeti vonatkozásaikkal
kapcsolatos információkat.
3.4.4.3 A
karbonsavak sói
Fogalmi szint elnevezésük, halmazállapotuk.
– Felhasználás Értse a szappan tisztító hatását.
3.4.5 Észterek
– Csoportosítás Fogalmi szint csoportosítás az alkohollal kapcsolódó sav típusa szerint.
3.4.5.1 Karbonsav-
észterek
– Nevezéktan Tudja az egyszerűbb formiátok, acetátok elnevezését.
– Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot, szag, oldhatóság (viaszok és gyümölcsészterek).
– Kémiai reakció Fogalmi szint lúgos hidrolízis.
Értse az etil-acetát hidrolízisét.
Tudja értelmezni a karbonsav-észterekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket.
– Előállítás Fogalmi szint savból és alkoholból.
– Felhasználás Tudja értelmezni az előfordulásukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat.
– Zsírok, olajok
(gliceridek)
Fogalmi szint zsír és olaj fogalma, általános szerkezet, halmazállapot, oldhatóság, hidrolízisük,
biológiai jelentőségük.
Értelmezze a zsírok, olajok lúgos hidrolízisét (elszappanosítás),
a telítetlenség kimutatását.
Tudja felírni
3.4.5.2
Szervetlensav-
észterek
Fogalmi szint nitroglicerin (robbanóanyag, gyógyszer), foszfátészterek (biológiai szerep),
szulfátészterek (mosószer).
3.4.5.3 Egyéb Tudja használni az oxigéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek,
információk értelmezésében.
3.5
Nitrogéntartalmú
szerves vegyületek
3.5.1 Aminok Fogalmi szint funkciós csoportjuk.
Tudja a C1 –C3 aminok elnevezését.
– Kémiai reakciók Fogalmi szint sav–bázis sajátság.
Értse a metil-amin reakcióját vízzel, hidrogén-kloriddal, a keletkezett só elnevezését.
3.5.2 Aminosavak Fogalmi szint aminosav fogalma.
– Példák Fogalmi szint glicin.
– Csoportosítás Fogalmi szint csoportosítás az oldalláncok fajtái szerint.
– Szerkezet Fogalmi szint az -aminosav általános szerkezete.
Értelmezze az ikerionos szerkezetüket a glicin példáján.
– Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapotuk.
Értse a glicin op.-jának magyarázatát.
Fogalmi szint amfotéria.
Értelmezze a glicin sósavval, nátrium-hidroxiddal való reakcióját.
– Előfordulás Fogalmi szint a fehérjékben, kötötten.
3.5.3 Savamidok Fogalmi szint funkciós csoport.
– Elnevezés Fogalmi szint az elnevezés szabályai,
triviális nevek (formamid, acetamid, karbamid).
Tudja
– Anyagszerkezet Fogalmi szint delokalizált pi-elektronrendszer.
Értse a polaritásukat, a síkalkatú -vázat.
– Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot.
Értse az op. halmazszerkezeti magyarázatát.
Tudja
viszonyítani
– Kémiai reakciók Fogalmi szint
3.5.4
Nitrogéntartalmú
heterociklusos
vegyületek
3.5.4.1 Piridin Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer.
81
Értse a polaritását.
– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.
Értelmezze
Fogalmi szint sav–bázis sajátság.
Értse a reakcióját vízzel és hidrogén-kloriddal.
– Jelentőség Fogalmi szint vitamin, enzim, gyógyszer tartalmazza.
– Felhasználás Fogalmi szint alkohol denaturálására.
3.5.4.2 Pirimidin Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer.
Értse a polaritását.
– Jelentőség Fogalmi szint a pirimidinszármazékok nukleotidalkotók.
3.5.4.3 Pirrol Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer.
– Jelentőség Fogalmi szint porfinváz (klorofill, hemoglobin).
3.5.4.4 Imidazol Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer.
– Jelentőség Fogalmi szint fehérjealkotó (protonátvivő szerep).
3.5.4.5 Purin Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer.
– Jelentőség Fogalmi szint a purinszármazékok nukleotidalkotók.
3.5.5 Gyógyszerek,
drogok, hatóanyagok
Fogalmi szint élettani, pszichikai hatásuk.
3.5.6 Egyéb Tudja használni a nitrogéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek,
információk (pl. a szenve-délybetegségek) értelmezésében.
3.6 Szénhidrátok
Csoportosítás Fogalmi szint mono-, di- és poliszacharidok.
3.6.1
Monoszacharidok
– Összegképlet Fogalmi szint CnH2nOn (3 n 7).
– Funkciós csoportok Fogalmi szint polihidroxi-oxovegyületek, gyűrűs formában étercsoport.
Tudjon
felismerni
monoszacharidot megadott konstitúció alapján.
– Csoportosítás Fogalmi szint csoportosítás oxocsoport szerint, csoportosítás szénatomszám szerint.
– Molekulaszerkezet Fogalmi szint nyílt láncú és gyűrűs konstitúció, glikozidos hidroxilcsoport.
Értse a gyűrűvé záródást.
– Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot, íz, vízoldhatóság.
Értse az op., az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát.
Fogalmi szint az aldózok redukáló hatása,
a ketózok átizomerizálódása,
karamellizálódás és elszenesítés.
Tudja értelmezni a monoszacharidokkal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket.
3.6.1.1
Glicerinaldehid
Fogalmi szint összegképlete, konstitúciója, jelentősége a szénhidrátok lebontásában és
szintézisében.
Értse
3.6.1.2 1,3-
dihidroxi-aceton
Fogalmi szint
3.6.1.3 Ribóz és 2-
dezoxi-ribóz
Fogalmi szint összegképletük, a nukleotidok építőkövei.
Értse a nyílt láncú és gyűrűs konstitúciójukat.
3.6.1.3 Glükóz
(szőlőcukor)
Fogalmi szint összegképlet.
– Molekulaszerkezet Értse a molekula nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját.
– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, íz, halmazállapot, oldhatóság.
Értelmezze a fizikai tulajdonságait.
Értse, értelmezze az ezüsttükörpróbát (reakcióegyenlettel is), a Fehling-próbáját.
– Előfordulás,
jelentőség
Fogalmi szint vércukorszint (1 g/dm3), kötött állapotban a legelterjedtebb szénvegyület.
3.6.1.4 Fruktóz
(gyümölcscukor)
Fogalmi szint összegképlet, előfordulás gyümölcsök nedvében, kötötten a répacukorban.
Értse a nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját, az izomerizációját szőlőcukorrá.
3.6.2 Diszacharidok
– Származtatásuk Fogalmi szint monoszacharidokból, összegképletük.
Tudja felírni
– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, halmazállapot, oldhatóság.
Értse a halmazállapot és vízoldhatóság magyarázatát,
82
a redukáló sajátság feltételét.
Tudjon
értelmezni
egyszerű kémcsőkísérleteket.
3.6.2.1 Maltóz Fogalmi szint összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló
hatás, előfordulás szabadon, illetve kötött állapotban (keményítő).
3.6.2.2 Cellobióz Fogalmi szint összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló
hatás, előfordulás kötött állapoitban (cellulóz)
3.6.2.3 Szacharóz
(répacukor,
nádcukor)
Fogalmi szint összegképlete, alkotórészei.
– Szerkezet Fogalmi szint konstitúció.
– Tulajdonságai Fogalmi szint halmazállapot, íz, oldhatóság, nem redukáló.
Értse a redukáló hatás hiányának magyarázatát.
– Jelentőség Fogalmi szint táplálék, növények.
3.6.3 Poliszacharidok Fogalmi szint általános képletük, származtatásuk.
– Tulajdonságok Fogalmi szint nem redukálók.
Értse a redukáló hatás hiányának magyarázatát.
– Hidrolízisük Fogalmi szint enzimes és savas.
Értelmezze a hidrolízis termékeit.
3.6.3.1 Cellulóz Fogalmi szint alkotórészei, számuk nagyságrendje, lánckonformáció, halmazállapot, oldhatóság,
szerepe (vázpoliszacharid), felhasználás (textil- és papíripar).
Értse
3.6.3.2 Keményítő Fogalmi szint alkotórészei, számuk nagyságrendje, amilóz, amilopektin, lánckonformáció,
halmazállapot, oldhatóság, élettani szerep (tartaléktápanyag), felhasználás (textil- és
élelmiszeripar, ragasztógyártás).
Értse a kimutatását jóddal.
3.6.4 Egyéb Tudja használni a szénhidrátokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.
3.7 Fehérjék
Építőelemek Fogalmi szint -aminosavak.
Konstitúció Fogalmi szint peptidkötés (Emil Fischer),
primer struktúra (aminosav-szekvencia, Sanger).
Értse a dipeptid származtatását, a polipeptidlánc általános szerkezetének jelölését.
Térszerkezet Fogalmi szint szekunder struktúra: -redő (fibroin),
-hélix (keratin); tercier struktúra; fibrilláris és globuláris fehérjék.
Kimutatás, reakciók Fogalmi szint biuretpróba, xantoprotein-reakció,
reverzibilis és irreverzibilis koaguláció.
Értelmezze a kicsapódási reakciókat.
Tudja értelmezni a fehérjékkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket.
Jelentőség Fogalmi szint szerkezeti anyagok, enzimek, hormonok, immunanyagok, transzportmolekulák,
mozgásért felelős fonalak, energiahordozók (végső energiatartalék).
Egyéb Tudja használni a fehérjékről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.
3.8 Nukleinsavak
Építőelemek Fogalmi szint hidrolízisük termékei.
Konstitúció Fogalmi szint a nukleotid szerkezete, a polinukleotidlánc kialakulása.
Értse az alkotórészek kapcsolódását egy nukleotidban (Sanger), a polinukleotidlánc
sematikus jelölését.
DNS, RNS Fogalmi szint eltérés az alkotóelemek összetételében, a purin- és a pirimidinbázisok neve; eltérés a
polinukleotidláncok számában, konformációjában; hidrogénkötések a láncban és a
láncok között; különbség a biokémiai jelentőségben.
A DNS kettős hélixe Fogalmi szint összefüggés a bázisok számában, komplementer fogalma, Watson és Crick.
Tudja
megállapítani
a komplementerlánc bázissorrendjét.
Egyéb Tudja használni a nukleinsavakról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a mutációk, a
mutagén hatások) értelmezésében.
3.9 Műanyagok
Csoportosítás Fogalmi szint eredet szerint (természetes, szintetikus, illetve szerves vagy szervetlen láncú),
feldolgozás szerint (termoplasztikus, termoreaktív).
3.9.1 Természetes
alapú műanyagok
Fogalmi szint gumi, ebonit.
83
3.9.2 Szintetikusan
előállított
műanyagok
Fogalmi szint csoportosítás az előállítás módja szerint (polimerizációs, polikondenzációs).
3.9.2.1
Polimerizációs
műanyagok
Fogalmi szint polietilén, polipropilén, teflon, PVC, polisztirol, műgumi, felhasználásuk.
3.9.2.2
Polikondenzációs
műanyagok
Fogalmi szint szilikonok, fenoplasztok (bakelit), alapegységeik, felhasználásuk.
3.9.2.3
Környezetvédelmi
szempontok
Fogalmi szint savas eső, hulladékfelhalmozódás, hulladékégetés és újrahasznosítás, allergia.
3.9.3. Egyéb Tudja használni a műanyagokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.
3.10
Energiagazdálkodás
Hagyományos
energiaforrások
Fogalmi szint kőszén, kőolaj, földgáz.
Értse az egyes energiaforrások használatának előnyeit és hátrányait.
Megújuló
energiaforrások
Tudja értelmezni leírás alapján az adott energiaforrás (pl. nap-, szél-, vizi és geotermikus energia,
biogáz) alkalmazását, előnyeit és hátrányait.
Alternatív
energiaforrások
Tudja értelmezni leírás alapján az adott energiaforrás (pl. tüzelőanyag cella) alkalmazását, előnyeit és
hátrányait.
Egyéb Tudja használni az energiagazdálkodásról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk
értelmezésében.
4. Kémiai számítások
4.1 Az
anyagmennyiség
Fogalmi szint relatív atomtömeg, jele; relatív molekulatömeg, jele; anyagmennyiség, jele,
mértékegysége; moláris tömeg, jele, mértékegysége; Avogadro-állandó, jele, értéke;
sűrűség, jele, mértékegysége.
Értse a moláris atomtömeg kapcsolatát a relatív atom- és molekulatömeggel,
a következő összefüggéseket:
Mm
n , N
N
nA ,
m
V.
Tudja kiszámítani a relatív molekulatömeget a relatív atomtömegekből a képlet ismeretében,
megállapítani és jelölni az anyagok moláris tömegét,
alkalmazni a tömeg, a részecskeszám, a térfogat és az anyagmennyiség közti
összefüggéseket.
4.2 Gázok Fogalmi szint Avogadro törvénye, gázok moláris térfogata; a moláris gáztérfogat jele,
mértékegysége, értéke standard nyomáson, 0 °C-on és 25 °C-on; gázok sűrűsége;
gázok relatív sűrűsége.
Értse a következő összefüggéseket:
VV
nm ,
M
Vm
,
2
1
M
Md .
Tudja alkalmazni Avogadro törvényét, a gázok térfogatával, sűrűségével és relatív sűrűségével
kapcsolatos fenti összefüggéseket a kémiai számításokban.
4.3 Oldatok,
elegyek,
keverékek
Oldatok, elegyek,
keverékek
összetétele
Fogalmi szint tömegszázalék, térfogatszázalék, anyagmennyiségszázalék (mólszázalék);
anyagmennyiség-koncentráció, jele, mértékegysége; az oldhatóság megadása
tömeg%-ban és 100 g oldószerre vonatkoztatva.
84
Értse a következő összefüggéseket:
m
mm mB %100 / ,
V
VV / VB 100 % ,
n
nn / nB %100 ,
cn
VB
B
oldat
.
Tudja alkalmazni
Tudja
a tömegszázalékkal kapcsolatos összefüggést a folyadékelegyek és porkeveékek
összetételével kapcsolatban;
a térfogatszázalékkal kapcsolatos összefüggést a gázelegyek összetételével
kapcsolatban;
az anyagmennyiség-százalékkal kapcsolatos összefüggést (és kapcsolatát a
térfogatszázalékkal) a gázelegyek összetételével kapcsolatban;
az anyagmennyiség-koncetrációval kapcsolatos összefüggést az oldatok készítésével
és egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok megoldásánál.
átszámítani a kétféle oldhatósági adatot.
Egyéb, oldatokkal
kapcsolatos
feladatok
Tudja hogyan kell oldatot készíteni:
– vízmentes anyagból és oldószerből,
– hígítással, töményítéssel,
– keveréssel.
4.4 Számítások a
képlettel és a
kémiai
egyenlettel
kapcsolatban
Összegképlet Fogalmi szint az összegképlet jelentése.
Értse a tapasztalati és a molekulaképlet közötti különbséget.
Tudja alkalmazni az összegképlet és a tömegszázalékos összetétel kapcsolatát a kémiai
számításokban,
meghatározni a molekulaképletet a tömegszázalékos összetétel és a moláris tömeg
ismeretében.
Sztöchiometria Fogalmi szint a kémiai egyenlet, termelési százalék, szennyezettség.
Értse a kémiai egyenlet jelentéseit.
Tudja használni a reakcióegyenleteket a sztöchiometriai számításokban,
alkalmazni az oldatok összetételével, a termelési százalékkal és a szennyezettséggel
kapcsolatos összefüggéseket a kémiai számításokban.
4.5 Termokémia Fogalmi szint reakcióhő, képződéshő fogalma, jele, mértékegysége,
Hess tétele.
Tudja meghatározni a reakcióhőt a képződéshőkből,
használni a reakcióhőt az egyszerű sztöchiometriai számításokban.
4.6 Kémiai
egyensúly
Fogalmi szint
Tudja
4.7 Kémhatás Fogalmi szint pH, vízionszorzat.
Értse a vízionszorzatot:
Kv = [H+]·[OH–] .
Tudja alkalmazni az egész számú pH és az erős savak és bázisok vizes oldatának [H+]-ja és
[OH-]-ja közötti kapcsolatot a kémiai számításokban.
4.8 Elektrokémia Fogalmi szint standardpotenciál, elektromotoros erő, elektrolízis.
Értse a következő összefüggést:
EMF= - –
85
Tudja
Tudja alkalmazni
kiszámítani az elektromotoros erőt standardpotenciálokból, ill. fordítva.
az elektrolízis tanult, illetve megadott elektródfolyamatait egyszerű sztöchiometriai
számításokban.
A KÉMIA taneszköz jegyzéke
A vegyjel, a rendszám, az atomtömeg adatokon kívül az atomok elektronszerkezetére vonatkozó adatokat is
tartalmazó eszköz (periódusos rendszer)
A szerves vegyületek tulajdonságainak vizsgálatára alkalmas vegyszerek (egyedi beszerzési lehetőséggel)
Az atomok periodikusan változó tulajdonságait (ionizációs energia, elektronaffinitás, elektronegativitás,
méret, ionméret) bemutató eszköz, illetve eszközsorozat
Az atomok, ionok összetételét, elektronszerkezetét modellező eszköz, illetve eszközkészlet
Az atomok elektronszerkezete és periódusos rendszerbeli helye közötti összefüggések felismerésére, illetve
begyakorlására alkalmas interaktív eszköz
A molekulák térbeli felépülését modellező eszköz
A kémiai kötések típusait szemléltető demonstrációs eszköz
Az anyagok kötéstípusaik szerinti besorolásának gyakorlására alkalmas interaktív eszköz
A kémiai egyensúly kialakulását folyamatában bemutató eszköz, illetve eszközsorozat
A kémiai egyensúly kialakulását befolyásoló tényezők szerepét modellező (szimuláló) interaktív eszköz
Az elektrokémiai jelenségek vizsgálatára alkalmas tanulókísérleti eszközkészlet
Az elektrokémiai jelenségek vizsgálatára alkalmas demonstrációs eszközkészlet
Az elemek standardpotenciál értékeit ábrázoló eszköz
Az oldatok koncentrációjával kapcsolatos összefüggések begyakorlására alkalmas interaktív eszköz
A reakcióegyenlet írásának begyakorlására alkalmas interaktív eszköz az elemi lépésektől az összetett
redoxireakciók felírásáig
Az anyagmennyiség, a moláris tömeg és a moláris térfogat összefüggéseinek gyakorlására alkalmas
interaktív eszköz
A különböző típusú szerves vegyületek homológ sorozatainak felépülését bemutató eszköz, illetve
eszközsorozat
A szerves vegyületek szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggést bemutató eszköz
A szerves vegyületek tulajdonságait, élettani és környezeti hatását bemutató eszköz
A szerves anyagok tulajdonságainak, felhasználásának, élettani és környezeti hatásának ismeretét elmélyítő
interaktív
Az élettani szempontból fontos, bonyolult molekulák és izomerjeik szerkezetét ábrázoló eszköz, illetve
eszközsorozat
A fehérjék felépülését, szerkezetét és fajlagosságát bemutató eszközsorozat
A nukleinsavak felépülését és biológiai szerepét bemutató eszköz
A mosószerek hatásmechanizmusát bemutató eszköz
A drogoknak a szervezetre és a személyiségre gyakorolt hatását bemutató eszköz
Az egészségvédő és károsító anyagokat, valamint hatásaikat bemutató eszköz
A háztartási szerves anyagok, vegyszerek felhasználását, a veszélyes hulladékok tárolását bemutató eszköz
Szerves vegyipari eljárásokat bemutató eszköz, illetve eszközsorozat
A fontosabb szerves vegyipari eljárások környezeti hatását bemutató eszköz
A leggyakoribb műanyagokat és monomerjeiket bemutató demonstrációs anyaggyűjtemény
Biotechnológiai eljárásokat bemutató vagy eszköz
A választott tankönyv ismeretanyagának begyakoroltatására szolgáló eszköz
A választott tankönyv ismeretanyagának tudását ellenőrző értékelő felmérő eszköz
A választott tankönyv ismeretanyagának begyakoroltatására szolgáló eszköz
A választott tankönyv ismeretanyagának tudását ellenőrző értékelő felmérő eszköz
Az ismeretek begyakorlására, alkalmazására, az érettségi vizsgára való felkészülésre alkalmas eszköz
86
Földünk és környezetünk
Tantárgyi programja és követelményei
10-12. évfolyam
Célok és feladatok
Az általános iskola 5–8. évfolyamának tantervi előzményeire építve elősegíti, hogy megismerjék a földrajzi
környezet főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait. Segítse a tanulókat abban, hogy a természeti–
társadalmi folyamatokat összefüggéseikben értelmezzék.
A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ
természeti-társadalmi-gazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat.
A tantárgy tanításának további célja, hogy megértesse a termelés és fogyasztás viszonyát, növekedésük
korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív
részvétel készségét közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában.
A gimnáziumi földrajztanítás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is.
Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti
őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra is.
Fejlesztési követelmények
A gimnáziumi földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni, értelmezni a
természetföldrajzi és a társadalmi–gazdasági történéseket. Főként arra kell törekedni, hogy a tanulók
rendszeresen gondolkodjanak, fogalmaik köre bővüljön, és szintetizálják a korábbi ismereteket, biztosan
tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban, térben és időben egyaránt.
Legyenek képesek a Földön kialakult természeti és társadalmi kölcsönhatások, valamint a környezetben
zajló változások érzékelésére, értékelésére és indoklására.
Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az
időbeli változások nagyságrendjéről. Ennek érdekében el kell érni, hogy képesek legyenek különböző
földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására.
A múlt és a jelen földrajzi folyamatainak ismeretében legyen elképzelésük a Föld, az emberiség és az ország
társadalmi–gazdasági és környezet jövőjéről, alakuljon ki reális alapokon nyugvó jövőképük.
Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor.
Alkalmazzák a kommunikációs, a gondolkodási és a gyakorlati képességeket. Legyenek képesek a speciális
információhordozók (térképek, folyóiratok, szakkönyvek, statisztikai adatok, lexikonok, CD–ROM, Internet
stb.) használatára.
10. évfolyam
Tevékenységformák
Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton. A természetföldrajzi
tényeket bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító, logikai elemzése.
A különböző mozgásfolyamatokat bemutató modellek alkalmazása a tanítás során. Ásvány- és
kőzetvizsgálati gyakorlatok.
A földtörténet fő eseményeinek időbeli ábrázolása. A hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolása. Éghajlati
diagramok elemzése.
A légköri jelenségek felismerése, időjárási térképek elemzése.
A vízállásjelentések értelmezése.
Tanulói kiselőadás a természeti jelenségekről. A regionális földrajzban tanultak alkalmazása. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében
elsajátítandó tananyag
87
A Naprendszer A Naprendszer kialakulása, felépítése,
elhelyezkedése a világegyetemben.
A Föld, mint égitest, mozgásai és azok
következményei.
Tájékozódás a földrajzi térben és
időben.
Űrkutatás a Föld szolgálatában.
A Hold–expedíció
bemutatása. A Föld
felmelegedése. A
kőzetburok úszásának
modellezése. A
leggyakoribb ásványok,
kőzetek bemutatása. A
földrengések és a
vulkáni működés
mozgófilmes
bemutatása. A szél, a
víz, a jég munkájának
bemutatása. A földrajzi
övezetek képi
bemutatása.
A Nap felépítése
A külső és belső bolygók
jellemzése..
A Hold fázisváltozásai
A földrajzi fokhálózat jellemzői.
Az időszámítás.
Az űrkutatás eredményei,
hasznosításuk
A kőzetburok A Föld és a földi szférák kialakulása,
fejlődése.
Földünk gömbhéjas szerkezete.
A kőzetburok felépítése.
A lemeztektonika alapjai.
A kőzetburokban lejátszódó
folyamatok: vulkánosság, földrengés.
Ásványok és kőzetek keletkezése,
tulajdonságaik.
A belső és a külső erők szerepe a
felszín fejlődésében.
Jellegzetes felszínformák, kialakulásuk,
átalakulásuk.
A bioszféra jellemzői
Ásványok és kőzetek
felismerése
A legnagyobb lemezek és a
fontosabb mikrolemezek ismerete,
elhelyezése a térképen
A Föld aktív zónái
A Föld nagy lánchegységeinek és
röghegységeinek topográfiai
elhelyezése
A légkör Anyagi összetétele, szerkezete.
Az időjárási–éghajlati elemek és
változásaik.
A légkör alapfolyamatai: felmelegedés,
csapadékképződés, légmozgások.
Ciklonok, anticiklonok, időjárási
frontok.
Általános légkörzés.
Felhőfajták, időjárási
jelenségek, műholdképek
elemzése
A napsugarak útja a légkörben
A monszun fajtái,
monszunterületek elhelyezése
A vízburok A vízburok tagolódása, elhelyezkedése,
víztípusai.
Az óceánok és a tengerek földrajzi
jellemzői.
A tengervíz fizikai, kémiai
tulajdonságai.
A tengervíz mozgásai.
A szárazföld vizei.
A szárazföldi jég.
A vízgazdálkodás alapjai,
árvízvédelem.
Tengeráramlások és
éghajlat
Topográfiai ismeretek gyakorlása
Hideg és meleg áramlatok
Tófejlődés
A felszín alatti vizek fajtái
Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek
és övek kialakulása, jellemzőik.
A forró, a mérsékelt, a hideg övezetek
és tagolódásuk.
Az élővilág, a talaj, a vízrajzi
jellemzők, a felszínformálódás
éghajlattól függő övezetessége.
A hegyvidékek függőleges
övezetessége.
A talaj kialakulása, talajfajták és
hasznosítása.
A levegő, a vizek és a talajok
szennyezése.
A z éghajlat változása a
múltban és a jövőben
Globális felmelegedés,
antropogén hatások
A mérsékelt illetve a forró övezeti
hegyvidékek függőleges
övezetességének összehasonlítása.
Éghajlati diagramok elemzése
A legjelentősebb ipari és
háztartási szennyezőanyagok,
veszélyes hulladékok
A továbbhaladás feltételei
88
A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni, és tudjon csillagászati és földrajzi
feladatokat megoldani, valamint ismerje a belső és a külső erők felszín-formáló szerepét, felszínfejlődés
folyamatát. Ismerje a légkör szerkezetét, anyagi felépítését, legfontosabb folyamatait, és ismerje a Föld és
földi szférák kialakulásának fejlődését, valamint ismerje a hegységképződés folyamatait, az ásványok és
kőzetek keletkezését.
Tudja elemezni az éghajlati diagrammokat.
11. évfolyam
Tevékenységformák
Önállóan tudja elemezni a kontinensek gazdasági– és társadalmi adottságait.
Természetföldrajzi tényeket, társadalmi–gazdasági adatokat bemutató tematikus térképek, adatsorok és
diagramok összehasonlító logikai elemzése.
Aktuális cikkek önálló feldolgozása egyes régiók, országok problémáiról.
Az egyes régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása. A régiók változó szerepének jelentőségének
magyarázata, az okok feltárása. A sajtó- és a TV–figyelő: aktualitások gyűjtése a regionális és a globális
környezeti problémákról.
Terméklisták összeállítása a különböző multinacionális cégek termékeiből. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében
elsajátítandó tananyag
Európa Európa helyzete, kialakulása és
természeti adottságai.
Európa népei, népességi folyamatai és
települései.
Az európai integráció folyamata.
Észak-Európa országai.
Nyugat-Európa jelentősebb országai.
Közép-Európa országai.
Kelet-Európa jelentősebb országai.
Európa helye a világban.
Az egyes kontinensek és
hazánk aktuális
természeti-társadalmi -
gazdasági problémái.
Példák gyűjtése a
társadalmi-gazdasági
élet fejlesztéséről.
A világgazdasági pólusok
helye és szerepe.
Települési hierarchiák,
településtípusok, a
népességkoncentráció
kialakulásának természet- és
társadalom földrajzi okai
Az EU regionális politikája és
mezőgazdasági támogatási
rendszere.
Az EU versenyképességének
problémái.
Hazánk helye és
kapcsolatai Európában
Magyarország földrajzi helyzete.
Magyarország természeti adottságai.
Népességünk földrajzi elhelyezkedése.
Népesedési folyamatok hazánkban.
Településeink.
Hazánk gazdasági szerkezete,
gazdasági fejlettsége.
Iparunk természeti és társadalmi alapja.
Iparunk főbb ágai.
Mezőgazdaságunk földrajzi és
társadalmi adottsága.
Mezőgazdaságunk főbb ágai.
Közlekedésünk.
Idegenforgalmunk adottságai.
Nemzetközi kapcsolataink, európai
integrációs törekvéseink.
Multinacionális cégek szerepe hazánk
gazdaságában.
A magyar mezőgazdaság
kihívásai.
Egyes régióink
idegenforgalmi tényezői.
A magyar településrendszer
hierarchiája, topográfiai ismeretek
Magyarország térszerkezete,
regionális politikája.
Topográfiai ismeretek gyakorlása
Magyarország helye az EU-ban,
Magyarország versenyképessége.
Kontinensek Ázsia természeti adottságai.
Ázsia népessége és gazdasága.
Ausztrália helye a világban.
Afrika természeti adottságai és
gazdasága.
Észak-, Közép- és Dél-Amerika
természeti adottságai.
Amerika helye és szerepe a világban.
A „kis tigrisek”
Afrika világpiaci
helyzete, a lemaradás
okai.
Latin – Amerika helye a
világgazdaságban
A legnagyobb ázsiai
népességkoncentrációk
Ázsia mezőgazdasága és ipara.
A z USA gazdasági körzetei
A továbbhaladás feltételei
89
A tanuló legyen képes bemutatni az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területeket Európában és
hazánkban, és tudja jellemezni a világ legjelentősebb országait, ország-csoportjait és a világban elfoglalt
helyüket.
Legyen képes a kontinensek jellemzésére és tudja elemezni hazánk földrajzi helyzetét, természeti adottságait
és a medencejelleg érvényesülését, valamint legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésével,
kontinensek, országok, régiók gazdasági különbségeinek feltárására. Tudja elemezni hazánk időjárását,
éghajlatát, vízrendszerét ábrák segítségével.
12. évfolyam
Tevékenységformák
Társadalmi–gazdasági jelenségeket, folyamatokat, tényeket bemutató tematikus térképek elemzése.
A településtípusok jellemző vonásainak bemutatása képek, térképek, alaprajzok, leírások alapján.
Adatok gyűjtése, majd azok alapján véleményalkotás az emberi beavatkozás környezetre gyakorolt
hatásairól.
Szemelvénygyűjtés a bányászat és az energiatermelés környezetre gyakorolt hatásáról.
Adatgyűjtés különböző termékek világpiaci árának változásairól.
Könyvtári adatgyűjtés nemzetközi gazdasági együttműködésről. Terméklisták összeállítása. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében
elsajátítandó tananyag
A világ változó
társadalmi–gazdasági
képe
A gazdasági élet szerkezetének
átalakulása.
A gazdasági szektorok jellemzői.
A tercier és az informatika előretörése.
A világgazdaság jellemző folyamata.
A piacgazdaság.
A gazdasági ágazatok közötti területi
együttműködés lehetőségei.
A multinacionális vállalatok szerepe.
A működő tőke és a pénz világa.
A tőzsde.
A nemzetközi
együttműködés
lehetőségei, a nemzetközi
szervezetek szerepe a
világ társadalmi-
gazdasági életének
alakításában.
Nemzetközi tőkeáramlás.
Az adósságválság. A
világ meghatározó
pénzügyi szervezetei. Az
urbanizáció környezeti
következményei
A világgazdaság változásai az
1970-es évektől napjainkig.
A multinacionális és
transznacionális vállalatok, a
tőzsde és a legfontosabb
pénzpiaci műveletek.
A világgazdaságban
különböző szerepet
betöltő régiók, országok
és ország-csoportok
Kialakulásuk és változó szerepük a
világgazdaságban. Észak–Amerika,
Kelet és Délkelet–Ázsia, Európai Unió.
Fejlődő országok.
Általános problémáik és eltérő
fejlettségű csoportjaik, helyük és
szerepük a világgazdaságban.
Felzárkózásuk különböző lehetőségeik.
Adóparadicsomok
A világgazdaság átalakulása a
gyarmati rendszer felszámolása
után.
A nemzetközi pénzügyi
rendszerek
Tőkepiacok és árupiacok.
Az eladósodás és
következményei, tőke és
hiteláramlások az egyes térségek
között.
Globális világproblémák Természet és környezetvédelem.
A levegőszennyezés, a vízszennyezés, a
talajszennyezés és védelem.
Az élővilág védelme.
A társadalmi tevékenység hatása a
környezet állapotára.
Demográfiai robbanás, túlnépesedés.
Az urbanizáció, mint globális probléma.
Élelmezési gondok.
Nyersanyag- és energiaválság.
A fenntartható fejlődés.
A jövő kihívásai.
Nemzetközi összefogás a
környezetvédelemben.
A különböző
interkulturális
konfliktusok.
A Szahel - övezet
gondjai.
A globalizáció
problémái, a nemzetközi
szervezetek szerepe a
világproblémák
megoldásában.
Az éghajlatváltozás
A szegénység problémái
A Kyotó-i és Tokió-i egyezmény.
90
A továbbhaladás feltételei
A tanuló tudja értelmezni a világ különböző térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a
tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezők földrajzi megjelenését,
következtessen ezekből a globális veszélyek kialakulására, a tanuló tudja jellemezni a működő tőke és a
multinacionális vállalatok szerepét, a tanuló tudja elemezni a népességrobbanás jelenségeit, az élelmezési
gondokat, annak okait és a megoldásra tett erőfeszítéseket, legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok
helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő világgal.
FÖLDRAJZ középszintű érettségi vizsga témakörei és követelményei
1. Térképi ismeretek 1.1. A térképi ábrázolás
Legyen tisztában a térkép és a valóság kapcsolatával, a térképi ábrázolás jelentőségével.
Magyarázza a kicsinyítés mértéke és a méretarány közötti kapcsolatot.
A térképek jelrendszere
Ismertesse a domborzatábrázolás különböző módszereit.
Ismerje fel térképen a domborzati formákat.
Legyen képes a szintvonal, a magassági számok és a relatív magasság fogalmának
használatára.
Ismerje a földrajzi fokhálózat jellemzőit.
Tudjon térképvázlatot készíteni, és alakítsa ki jelrendszerét.
Használja feladatmegoldásai során a tematikus térképen közölt információkat.
1.2. Térképi gyakorlatok Alkalmazza a térkép jelei, színei és számai által közölt információkat.
Legyen képes távolságot mérni és meghatározni egyenes és görbe vonal mentén különböző
eszközök segítségével.
Tudja leolvasni a tényleges magasságot, kiszámítani a viszonylagos magasságot térképek
alapján.
Tudjon tájékozódni, helymeghatározást végezni
földgömbön és térképen.
Használja ismeretszerzésre a különböző méretarányú és tartalmú térképeket.
Olvasson le információkat keresztmetszetről és tömbszelvényről, tudja azokat elemezni,
összevetni térképekkel.
Legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésére.
1.3. Az űrtérképezés Legyen tisztában a légi- és az űrfelvételek felhasználási lehetőségeivel, tudjon példát mondani
alkalmazásukra.
Tudjon azonosítani környezeti elemeket térképvázlattal vagy térképpel történő összevetés
alapján légi- és űrfelvételeken.
2. Kozmikus környezetünk
2.1. A Naprendszer kialakulása,
felépítése, helye a
világegyetemben
Ismertesse a Naprendszer helyét, a Tejútrendszer alakját, méreteit.
Igazodjon el a csillagászati nagyságrendekben.
Különítse el a csillagok és a bolygók tartalmi jegyeit.
2.2. A Nap és kísérői
Ismertesse a Nap jellemzőit (mérete, távolsága a Földtől, anyagi összetétele, belső és felszíni
hőmérséklete).
Mutassa be a Nap földi életet meghatározó szerepét, legfontosabb sugárzásait és azok légköri
következmé-nyeit.
Tudja megkülönböztetni a nap- és holdfogyatkozás kialakulásának okait.
Sorolja fel a Föld- és a Jupiter-típusú bolygókat, sorrendjüket, mutassa be közös és egyedi
jellemzőiket.
Ismertesse a Hold mozgásának sajátosságát, értse a holdfázisok váltakozásának okát.
Magyarázza a meteor és meteorit közötti különbséget.
2.3. A Föld és mozgásai
Legyen tisztában a Föld méreteivel (sugár, Egyenlítő).
Tudja egyszerű rajzzal bemutatni a napsugarak hajlásszöge és a szoláris éghajlati övezetek
kialakulása közötti összefüggést.
Tengely körüli forgás Magyarázza a nappalok és az éjszakák váltakozását.
Ismerje az égitestek látszólagos napi K-Ny-i járását, a forgás Ny-K-i irányát.
Alkalmazza az alapvető átváltásokat:
15 hosszúsági fok = 1 óra időkülönbség = 1 időzóna
1 hosszúsági fok = 4 perc időkülönbség
91
Tudja kiszámítani a helyi és a zónaidőt.
Nap körüli keringés
Ismerje a keringés pályájának jellemzőit, a keringés idejét.
Elemezzen a keringéssel kapcsolatos ábrákat.
Ismerje a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, a nyári és a téli napforduló fogalmát és
időpontját.
Mutassa be a forgástengely ferdesége és az évszakok kialakulása közötti összefüggést.
2.4. Űrkutatás az emberiség
szolgálatában
Tudjon példákat mondani az űrkutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítására.
3. A geoszférák földrajza
3.1. A kőzetburok
3.1.1. Földtörténet
Ismertesse a földtörténeti korbeosztás nagy egységeit. Tudja időbeli sorrendjüket és
hozzávetőleges időtartamukat, ismerje az egyes földtörténeti idők meghatározó eseményeit,
képződményeit.
Fogalmazza meg a légkör, a vízburok és a bioszféra fejlődésének kapcsolatát a földtörténeti
eseményekkel.
3.1.2. A Föld szerkezete és
fizikai jellemzői
Mutassa be a Föld gömbhéjas szerkezetét, tudjon a témához kapcsolódó ábrát elemezni.
Ismertesse ábrák segítségével a Föld belsejének fizikai jellemzőit.
Értelmezze az asztenoszféra áramlásainak és a kőzetlemezek mozgásainak kapcsolatát.
Mutassa be a geotermikus gradiens gazdasági jelentőségét példák alapján.
3.1.3. A kőzetburok szerkezete Ismerje a kőzetlemez és a földkéreg fogalmát, jellemezze a szerkezetét.
Jellemezze a kontinentális, az óceáni kőzetlemezt és az asztenoszférát.
Nevezze meg és csoportosítsa felépítésük szerint a nagy kőzetlemezeket.
3.1.4. A kőzetlemez-mozgások
okai és következményei
A kőzetlemezek mozgásai
Mutassa be a lemezmozgások okait, típusait és azok következményeit.
Magmatizmus és vulkánosság
Értelmezze a vulkáni tevékenység és a kőzetlemez-mozgások kapcsolatát.
Mutassa be ábra segítségével a magmás ércképződés folyamatát.
Csoportosítsa a vulkánokat működésük, alakjuk és a kitörés helye szerint.
Mutasson meg térképen és ismerjen fel térképvázlatban vulkáni övezeteket és vulkánokat.
Mondjon példát az utóműködésre és annak gazdasági jelentőségére.
A földrengés Magyarázza a földrengés kialakulásának okát, kapcsolatát a vulkánossággal és a
lemezszegélyekkel.
Mondjon példákat a pusztítás elleni védekezés lehetőségeire.
3.1.5. A hegységképződés
Mutassa be a hegységképződés típusait, kapcsolatát a kőzetlemezek tulajdonságaival és
mozgásaival. Tudjon ezekre példákat mondani.
Ismertesse a gyűrődés és a vetődés folyamatát, össze-függésüket a gyűrt- és röghegységek
kialakulásával. Tudjon példákat mondani típusaikra, formáikra.
Legyen képes ábrákon, képeken megkülönböztetni a gyűrt- és a röghegységeket formakincsük
alapján.
Csoportosítsa a hegységeket szerkezetük, magasságuk és formakincsük alapján.
3.1.6. A kőzetburok (litoszféra)
építőkövei
Hasonlítsa össze az ásványok és a kőzetek jellemzőit.
Ismertesse a kőszenek és a szénhidrogének keletkezését.
Tudja keletkezés szerint besorolni, csoportosítani és felismerni az alábbi ásványokat,
kőzeteket: kősó, mészkő, dolomit, homok, homokkő, lösz, kőszénfajták, kőolaj, agyag, bauxit,
gránit, andezit, bazalt, riolit, vulkáni tufák, márvány, palás kőzetek. Mondjon példát az
előfordulásukra és a felhasználásukra.
Tudja jellemezni a bazaltot, az andezitet és tufáikat, a gránitot, a mészkövet és a löszt.
92
3.1.7. A Föld nagyszerkezeti
egységei
Ősmasszívumok (ősföld)
Röghegységek
Gyűrthegységek
Ismertesse a Föld nagyszerkezeti egységeit (ősföld, röghegység, gyűrthegység,
süllyedékterület, óceáni medence, óceáni hátság, mélytengeri árok), és tudjon példákat
mondani azok előfordulására. Mutassa meg a térképen és ismerje fel a térképvázlaton ezeket.
Mutassa be a nagyszerkezeti egységek és a jellemző ásványkincs-előfordulások kapcsolatát.
Ismertesse az ősmasszívumok szerkezeti típusait (fedett, fedetlen), morfológiai típusait
(hegyvidék, lépcsős vidék, letarolt síkság, táblás vidék).
Ismertesse a Kaledóniai-, a Variszkuszi-hegységrend-szer tagjait, jellemezze a szerkezetüket.
Sorolja fel az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrend-szer tagjait. Hasonlítsa össze a két
hegységrendszert.
Mutassa be ábra és kép segítségével az ősföldek, a röghegységek és a gyűrthegységek
formakincsét.
Süllyedékterületek, síkságok Csoportosítsa a síkságokat tengerszint feletti magasságuk és keletkezésük szerint. Tudjon
példát az egyes típusokra.
Mutassa be gazdasági jelentőségüket.
3.1.8. A földfelszín formálódása Támassza alá példákkal a külső és a belső erők, valamint az ember szerepét a
felszínformálódásban (lepusztulás, szállítás, felhalmozás).
Ismerje fel képeken, ábrákon, modelleken a felszínfor-mákat (mélyföld, alföld, fennsík,
dombság, közép-hegység, magashegység, völgy, medence, hátság).
Tudjon ezekre példát mondani a kontinensek és hazánk területéről, tudja megmutatni a
térképen és felismerni a térképvázlatban.
3.2. A levegőburok
3.2.1. A légkör kialakulása,
anyaga és szerkezete
Sorolja fel és csoportosítsa a légkört alkotó anyagokat.
Ismertesse a légkör szerkezeti felépítését, a szférák jellemzőit és a bennük lezajló változások
lényegét.
Tudjon a témához kapcsolódó ábrát elemezni.
Mutassa be példák alapján az emberi tevékenység légszennyező és az ózonréteget károsító
hatásait, következményeit, a szennyezés csökkentésének lehetőségeit.
3.2.2. A levegő felmelegedése Magyarázza a levegő felmelegedését a földrajzi helyzet, a napsugarak hajlásszöge alapján.
Bizonyítsa példákkal a felmelegedést és a lehűlést módosító tényezők szerepét.
Értelmezze ábra segítségével az üvegházhatás kialakulását, jelentőségét.
Fogalmazza meg a felmelegedés és a lehűlés törvényszerűségeit. Mutassa be a hőmérséklet
napi és évi járásának folyamatát és összefüggését a Föld fő mozgástípusaival.
Tudja kiszámítani a napi és az évi középhőmérsékletet, a napi hőingást, az évi közepes
hőingást, az abszolút hőingást. Ismerje az izoterma fogalmát.
Legyen képes hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolására és hőmérsékleti tematikus térképek
összehasonlítására, elemzésére.
3.2.3. A légnyomás és a szél
A szelek
Ciklon és anticiklon
Ismerje a légnyomás és az izobár fogalmát. Magyarázza a légnyomás változásának okát.
Magyarázza a szél kialakulását, kapcsolatát a hőmérséklet és a légnyomás változásával; a Föld
forgásából származó eltérítő erő szerepét a légáramlás irányának kialakulásában.
Ismertesse a mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon jellemzőit, kialakulásuk fő térségeit.
Mutassa be hatásukat az időjárásra és az éghajlatra.
Időjárási frontok
Magyarázza a hidegfront és a melegfront kialakulásának feltételeit, mozgásukat, felhőzetüket,
csapadékzónáikat.
A szél felszínformáló
tevékenysége
Legyen képes légköri képződmények felismerésére időjárási térképeken és
műholdfelvételeken.
Elemezzen időjárási térképeket.
Mutassa be a szél pusztító, szállító és építő felszínalakító munkáját. Ismerjen fel ábrán, képen
a szél által formált képződményeket.
3.2.4. Az általános légkörzés
Az általános légkörzés rendszere
Mutassa be a magas és alacsony légnyomású, a leszálló és felszálló légáramlású övezetek
kialakulásának okait.
Ismertesse az állandó szélrendszerek (passzátszelek, nyugatias szelek, sarki szelek) jellemzőit
és kialakító tényezőiket.
Legyen képes bemutatni az általános légkörzés rendszerét egyszerű rajzon.
93
A monszun szélrendszer Mutassa be a monszunszél évszakos irányváltozását és következményeit a mérsékelt és a forró
övezetben.
3.2.5. Víz a légkörben Tudja használni a légköri folyamatok bemutatása során a következő fogalmakat: tényleges- és
viszonylagos vízgőztartalom, telítettség, túltelítettség, harmatpont, kicsapódás, halmazállapot-
változás.
Tudja bemutatni ábra segítségével a felhőképződés folyamatát.
Magyarázza a csapadékképződés és a különböző csapadékfajták kialakulásának folyamatát.
Tudja példákkal alátámasztani a csapadék jelentőségét.
3.2.6. Az időjárás és az éghajlat
Értse az idő, az időjárás, az éghajlat egymáshoz való viszonyát, az időjárási és éghajlati
elemek változásainak folyamatát, okait.
Ismertesse az időjárás-jelentés és előrejelzés jelentőségét a mindennapi életben és a
gazdaságban.
Tudjon az éghajlati elemekkel kapcsolatos tematikus térképeket és klímadiagramokat
összehasonlítani, adatokból diagramot szerkeszteni, szöveges forrásanyagot feldolgozni.
3.3. A vízburok földrajza
3.3.1. A vízburok kialakulása és
tagolódása
Mutassa be a vízburok tagolódását, a víz körforgásának folyamatát, az egyes területek
vízháztartását meghatározó tényezőket.
3.3.2. A világtenger
Az óceánok és a tengerek
Mutassa be az óceánok és a tengerek közötti különbségeket.
A tengervíz fizikai és kémiai
tulajdonságai
Ismertesse a tengervíz felmelegedésének és lehűlésének, fagyáspontjának sajátosságait, a víz
fajhőjének és hőtároló képességének összefüggéseit.
Mutassa be a sótartalom változásának összefüggését a párolgással, a csapadékkal, a
hozzáfolyással.
A tengervíz mozgásai
A világtenger társadalmi-
gazdasági hasznosítása
Magyarázza az óceán- és a tengervíz mozgási, áramlási rendszerének kialakulását és
működését, lássa összefüggését az általános légkörzéssel.
Tudjon megmutatni térképen hideg és meleg tengeráramlásokat.
Bizonyítsa tematikus térképek és éghajlati diagramok segítségével a tengeráramlások
éghajlatmódosító hatását és mondjon példát azokra.
Értelmezze a tengerjárás kialakulását, természeti- és társadalmi-gazdasági következményeit.
Mutassa be a tengervíz mozgásai és a partformák közötti összefüggést.
Mutassa be példák alapján a világtengert, mint természeti erőforrást.
3.3.3. A felszíni vizek és
felszínalakító hatásuk
A tavak
Ismertesse a tómedencék keletkezési típusait.
Tudjon példákat mutatni a térképen az egyes típusokra.
Ismertesse a tavak pusztulásának okait és szakaszait.
Értékelje az emberi tevékenység szerepét a tavak keletkezésében és pusztulásában.
Mondjon példát a tavak hasznosítási módjaira.
A folyóvizek
Alkalmazza az alábbi fogalmakat: vízgyűjtő terület, vízválasztó, fő- és mellékfolyó, lefolyásos
és lefolyástalan terület, vízállás, vízhozam, vízjárás.
Mutassa be a folyó vízjárásának jellemzőit,
összefüggéseit a földrajzi fekvéssel, a domborzattal és az éghajlattal.
Tudja kiszámítani a folyó vízhozamát.
Ismertesse a folyó munkavégző képességét meghatározó tényezőket.
Mutassa be ábrák, képek alapján a folyóvíz építő és romboló munkáját.
Mutassa be példák alapján az emberi beavatkozások vízfolyásokra gyakorolt hatásait, mondjon
véleményt azokról.
3.3.4. A felszín alatti vizek Magyarázza a felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatát.
Ismertesse a felszín alatti vizek kialakulását, vizük mozgását, valamint egymással, a
csapadékkal és a párolgással való kapcsolatát.
Tudja rendszerezni a felszín alatti vizeket különböző szempontok szerint.
Ismerje fel és jellemezze a felszíni és felszín alatti karsztformákat (víznyelő, dolina, polje,
cseppkő, barlang), barlangi patak, karsztforrás.
3.3.5. A komplex vízgazdálkodás
elemei
Ismerje a folyószabályozás lényegét és módszereit, mutassa be jelentőségét a társadalmi-
gazdasági életben.
Ismertesse a belvíz kialakulásának okait, az ár- és belvízvédelem feladatait.
Sorolja fel a víznyerés lehetőségeit.
94
Bizonyítsa példákkal a domborzat és a csapadék kapcsolatát a vízenergia hasznosításának
lehetőségeivel.
Mutassa be példák alapján a vizek védelmének, a vízzel való takarékosságnak szükségességét.
3.3.6. A jég és felszínformáló
munkája
Mutassa be ábra alapján a hóhatár magasságának összefüggését a földrajzi szélességgel és a
domborzattal.
Ismertesse a gleccserek és a belföldi jégtakaró pusztító és építő munkáját.
Ismerje fel ábrán, képen a jég által formált képződményeket (pl.: jég csiszolta felszín, tóhátság,
gleccservölgy, morénasánc, morénasíkság).
3.4. A talaj
Jellemezze a leggyakrabban előforduló talajtípusokat,
(pl. mezőségi talaj, barna erdei talaj, podzol, trópusi vörösföld, szikes), tudjon példát mondani
földrajzi elhelyezkedésükre.
Mondjon példákat a talaj pusztulását előidéző emberi tevékenységekre.
Soroljon fel a talaj védelmét szolgáló megoldásokat, művelési módokat.
3.5. A geoszférák kölcsönhatásai
4. A földrajzi övezetesség
4.1. A szoláris és a valódi
éghajlati övezetek
Szoláris éghajlati övezetek
Magyarázza egyszerű rajz készítésével a napsugarak hajlásszöge és a felmelegedés mértékének
földrajzi szélességtől függő változását.
Tudja bejelölni térképvázlatba a szoláris éghajlati övezeteket, tudja megfogalmazni helyüket a
földrajzi fokhálózatban.
Valódi éghajlati övezetek Mutassa be, hogyan módosítják az óceánok, a tengeráramlások, a szélrendszerek, a földfelszín
és a domborzat az éghajlatot.
4.2. A vízszintes földrajzi
övezetesség
Értelmezze a földrajzi övezetesség fogalmát, rendszerét (övezet, öv, terület/vidék).
Jellemezze az egyes övezetek, övek, területek/vidék éghajlati, vízrajzi és felszínformálódási
sajátosságait, talaját és élővilágát.
Mutassa be, hogyan befolyásolják a természetföldrajzi jellemzők a társadalom lehetőségeit az
egyes övezetekben, övekben, területeken.
Sorolja fel az egyes övek, területek/vidék legfontosabb gazdasági növényeit, tenyésztett
állatait, a gazdálkodás területi típusait.
Ismerje fel és jellemezze fényképek, ábrák és leírások alapján a földrajzi övezetesség tipikus
területeit.
Tudja elemezni a Föld és a kontinensek zonalitását bemutató tematikus térképeket,
diagramokat.
Tudjon klímadiagramokat értelmezni és összehasonlítani.
Ismertesse a különböző övezetek, övek főbb környezeti problémáit
Mutassa meg térképen és ismerje fel kontúrtérképen az egyes övezetek, övek, területek/vidék
elhelyezkedését.
4.3. A forró övezet
Egyenlítői öv
Mutassa be a környezeti tényezők és a természetföld-rajzi jellemzők változását az Egyenlítő és
a térítőkörök között.
Magyarázza az övezet öveinek elkülönítési szempontjait.
Mutassa be a passzát szélrendszer szerepét az egyen-lítői éghajlat és a többi természetföldrajzi
jellemző kialakulásában.
Mutassa be a trópusi erdőirtások és felégetések következményeit.
Átmeneti öv
Hasonlítsa össze a nedves és száraz szavanna éghajlati sajátosságait, értse a különbségek okát.
Mutassa be az összefüggést a passzát szélrendszer és az éghajlat átmeneti jellege között.
Értelmezze a száraz és csapadékos időszak váltakozá-sának hatását az egyes természetföldrajzi
tényezőkre.
Térítői öv
Monszun vidék
Mutassa be a szavannák túllegeltetésének és a növényzet felégetésének hatásait.
Értelmezze az állandóan leszálló légáramlás szerepét trópusi sivatagi éghajlat kialakulásában.
Ismertesse az időszakos vízfolyások, a jövevényfolyók és az oázisok szerepét a
gazdálkodásban.
Magyarázza a Hindusztáni-félsziget példáján a trópusi monszun kialakulását, a nyári és a téli
monszun, valamint a domborzat szerepét a csapadék térbeli és időbeli eloszlásában.
4.4. Mérsékelt övezet Értelmezze az övezet öveinek elkülönítési szempontjait.
Ismertesse a mérsékelt övezeti erdőirtások, a füves területek feltörésének, túllegeltetésének
következményeit.
4.4.1. Meleg-mérsékelt öv
95
Mediterrán terület
Monszun terület
Mutassa be a mediterrán éghajlat jellegzetességeinek összefüggését az uralkodó szélrendszer
váltakozásával.
Hasonlítsa össze különböző források alapján a forró övezeti és a mérsékelt övezeti monszun
éghajlatot.
4.4.2 Valódi mérsékelt öv
Óceáni terület
Mutassa be az óceántól való távolság és a nyugati szelek hatását a természetföldrajzi tényezők
NY – K irányú változásaira.
Ismertesse a környezeti tényezők szerepét a növénytermesztés és az állattenyésztés
jellemzőinek változásában.
Mondjon példát térkép segítségével az óceánok és a tengeráramlások éghajlatmódosító
hatására.
Mérsékelten szárazföldi terület
Szárazföldi terület
Szélsőségesen szárazföldi
terület
Ismertesse a nedves-kontinentális éghajlat átmeneti jellegét.
Mutassa be a száraz-kontinentális éghajlat kialakulásának okait.
Ismertesse a terület speciális környezeti problémáit (a nem-művelt területek feltörése,
túlöntözés, stb.) kialakulásuk okait.
Ismertesse a tengerektől való távolság és a domborzat szerepét a mérsékelt övezeti sivatagi
éghajlat kialakulásában.
Hasonlítsa össze a forró és a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlatot.
Mutassa be a hő- és fagyaprózódás felszínformáló szerepét a területen.
Ismertesse az időszakos vízfolyások, a lefolyástalan területek kialakulásának okait, a
vízszerzési lehetőségek szerepét a terület gazdasági hasznosításában.
4.4.3 Hideg-mérsékelt öv Hasonlítsa össze a tajga éghajlat kiterjedését az északi és a déli félgömbön.
Bizonyítsa példákkal a gazdasági hasznosítás okozta környezeti problémákat az övben.
4.5. A hideg övezet
Sarkköri öv
Sarkvidéki öv
Ismertesse a sarkköri és a sarkvidéki öv elkülönítésének szempontjait.
Ismertesse, hogyan befolyásolják a hideg övezet természetföldrajzi jellemzői a társadalom
lehetőségeit.
Mutassa be a tundra éghajlat hatását a többi természetföldrajzi jellemzőre.
Ismertesse az állandóan fagyos éghajlat hatásait a többi természetföldrajzi jellemzőre és az
élővilág elterjedésére.
4.6. A függőleges földrajzi
övezetesség
Mutassa be az összefüggést a tengerszint feletti magasság és a környezeti tényezők változása
között.
Mutassa be keresztmetszeti ábrák segítségével a forró és a mérsékelt övezet hegységeinek
függőleges övezetességét, a gazdálkodási lehetőségek változását. Mondjon példát olyan
országokra, ahol a mezőgazda-sági termelés a függőleges övezetességhez igazodik.
5. A népesség- és településföldrajz
5.1. A népesség földrajzi
jellemzői
A népesség számbeli alakulása,
összetétele
Mutassa be a demográfiai robbanás okait, következményeit.
Tudja kiszámítani a természetes szaporodás mértékét.
Jellemezze a népesedési szakaszokat.
Magyarázza példák alapján a természetes szaporodást befolyásoló tényezőket.
Tudja leolvasni és értelmezni a korfa adatait.
Mutassa be adatok alapján a népesség kor- és foglalkozási szerkezetét, következtessen abból a
gazdaság fejlettségére.
A népesség területi eloszlása
Tudja kiszámítani adatok alapján a népsűrűséget.
Nevezze meg és mutassa meg térképen a Föld legnagyobb népességkoncentrációit.
Magyarázza meg a népesség egyenlőtlen elrendeződésének okait és következményeit.
Értelmezze a falusi és városi népesség országonként eltérő arányait és annak összefüggéseit a
gazdasági fejlettséggel.
96
Ismertesse és tudja megmutatni térképen az emberfajták földrajzi elterjedését.
5.2. A települések földrajzi
jellemzői
Csoportosítsa a településeket szerepkörük szerint.
Mutassa be példák alapján a város kialakulásának folyamatát.
Magyarázza a városodás és a városiasodás folyamata közötti különbségeket.
Ismerje fel képeken, ábrákon és leírásokban a városok övezeteit, eltéréseit a különböző
földrészeken.
Csoportosítsa a falvakat alaprajzuk és funkciójuk szerint.
Ismertesse a tanya változó szerepét és típusait.
Mutassa be az agglomeráció, a bolygóváros és az alvóváros kialakulásának folyamatát,
mutasson példát ezekre a térképen.
Mutassa be példákkal a nagyvárosi élettel járó környezeti és társadalmi gondokat, nevezzen
meg megoldási lehetőségeket.
6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe
6.1. A világgazdaság általános
jellemzése, szerkezetének
átalakulása és jellemző folyamatai
A világgazdaság felépítése,
ágazatai
A gazdasági fejlettség és területi
különbségei
A világgazdaság működése és
folyamatai
Mutassa be a világgazdaság ágazati felépítését.
Mutassa be az egyes társadalmi tényezők (pl. munkaerő minősége, népesség struktúrája,
hagyományok, a rendelkezésre álló tőke stb.) szerepét a gazdasági életben.
Nevezze meg a gazdasági fejlettség fő mutatóit.
Értelmezze és alkalmazza a gazdasági fejlettség mutatóit, az összehasonlítás módszereit.
Tudjon példákat különböző fejlettségű országokra.
Mutassa be példák alapján a gazdasági fejlettség területi különbségeit, kapcsolatát az
életszínvonallal.
Ismerje föl leírásokban és hírekben a globalizáció folyamatát, jelenségeit.
Ismertesse a multinacionális vállalatok működésének elvét példák alapján.
6.2. A termelés, a fogyasztás és a
kereskedelem kapcsolata
Mutassa be a világkereskedelem legjelentősebb irányait és főbb országcsoportjait, országait.
Mutassa be példákkal a külkereskedelem áruszerkezetének összefüggését a fejlettséggel.
Nevezzen meg fontos kereskedelmi társulásokat.
6.3. A világ
élelmiszergazdaságának jellemzői
és folyamatai
A mezőgazdaság és az
élelmiszergazdaság kapcsolata
Értékelje az élelmiszergazdaság szerepét a gazdasági életben.
Mutassa be példákkal a természeti tényezők és a mezőgazdaság kapcsolatát, az
élelmiszertermelés övenként, területenként eltérő lehetőségeit és a mezőgazdasági termelés
módjait.
Hasonlítsa össze a mezőgazdasági termelés típusait.
Legyen képes az élelmiszergazdasággal kapcsolatos tematikus térképek olvasására,
adatsorok értelmezésére, az ábrázolt összefüggések feltárására.
Mondjon példát a mezőgazdasági termelés következtében fellépő környezetkárosító
folyamatokra.
Növénytermesztés
Mutassa meg a térképen a művelésre alkalmas területek földrajzi eloszlását, kapcsolatát a
földrajzi övezetességgel.
Állattenyésztés
Erdőgazdálkodás, hal- és vad-
gazdálkodás
Tudja csoportosítani a termesztett növényeket és megnevezni termesztésük legfontosabb
körzeteit.
Következtessen adatokból, valamint az állattartás feltételeiből az állattenyésztés fejlettségére.
Mutassa be példákkal a vallás és a társadalmi szokások szerepét az állattartásban.
Nevezze meg az erdőgazdálkodás és a halászat fő területeit a Földön.
Mutassa be az erdők ökológiai szerepét és az erdőket
veszélyeztető folyamatokat.
Mutassa be a túlhalászás okait és veszélyeit.
6.4 A világ energiagazdaságának
és iparának átalakulása
Energiagazdaság
Mutassa be az energiagazdaság szerepét a gazdasági életben.
Tudja csoportosítani az energiahordozókat.
Ismerje az energiahordozók keletkezésének módját,
alkalmazásuk előnyeit és hátrányait.
Tudja megmutatni a térképen a világ legfontosabb kőszén-, kőolaj- és földgázlelőhelyeit.
97
Tudja összehasonlítani az energiahordozók kiterme-lésének és felhasználásának területi
elhelyezkedését.
Olvassa le adatsorokból az energiahordozók felhasználásában bekövetkezett változásokat.
Mondjon példákat az energiagazdaság okozta környe-zeti problémákra. Érveljen a
környezetkímélő energia-termelés és felhasználás szükségessége mellett.
Ipar Mutassa be adatsorok vagy diagramok alapján az ipar változó jelentőségét a gazdasági
életben.
Tudja használni az ipar fejlettségének jellemzésére alkalmas mutatókat.
Mutassa be a telepítő tényezők szerepét és azok átérté-kelődését az egyes iparágak és
iparvidékek életében.
Tudjon példákat mutatni a térképen a kitermelő- és a feldolgozóipari körzetekre, valamint a
nagy hazai és nemzetközi ipari tömörülésekre.
Tudjon térképek segítségével bemutatni egy tipikus gazdasági régiót.
Ismerje fel képi vagy szöveges források alapján az ipari termelés környezetkárosító hatásait.
6.5. A harmadik és a negyedik
szektor jelentőségének növekedése
Az infrastruktúra
Értékelje a közlekedés társadalmi-gazdasági szerepét.
Mutassa be a közlekedési hálózat kialakulása és a természeti adottságok közötti
összefüggést.
Értékelje az egyes szállítási módok előnyeit és hátrányait.
Mutassa be a közlekedési ágazatok arányában történt változásokat, ezek okait.
Olvassa le tematikus térképről az áruszállítás legfontosabb irányait.
Mutassa be példák segítségével az egyes közlekedési-szállítási módok környezetkárosító
hatásait.
Indokolja a hírközlés fontosságát a társadalmi-gazdasági élet fejlődésében.
A harmadik és a negyedik szektor
A működő tőke és a pénz világa
Mutassa be diagramok, adatok segítségével a harmadik és a negyedik szektor szerepének
időbeli átalakulását.
Illusztrálja példákkal a szolgáltatás jelentőségének és belső arányainak változását.
Mutassa be a szükséglet és a termelés, a fizetőképes kereslet és a gazdasági egyensúly
összefüggését.
Tudja felsorolni a költségvetés fő összetevőit.
Sorolja fel az infláció kialakulásának, növekedésének okait és következményeit.
7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok
7.1. A világgazdasági pólusok Mutassa meg a térképen a világgazdasági pólusokat és azok vezető országait.
Mutassa be összehasonlító adatsorok vagy diagramok alapján a pólusok világgazdasági
jelentőségét.
7.2. A világgazdaság
peremterületei
Hasonlítsa össze a centrum- és a periféria országok világgazdasági szerepkörét.
Értelmezze a periféria helyzet társadalmi-gazdasági jellemzőit.
Mutassa meg térképen a Föld különböző területeinek periféria-országait.
7.3. Egyedi szerepkörű
országcsoportok és országok
Mutassa be az egyoldalú gazdasági szerepkörű (pl. „banánköztársaságok”, nyersanyag-
kitermelő, főként bérmunkát végző, idegenforgalmi szolgáltatásból élő) országok gazdasági
nehézségeit adatsorok, képek, szemelvények segítségével.
Értékelje az „olajországok” világgazdasági jelentőségét és a tranzitországok szerepét.
Mutassa be példák alapján a társadalmi sajátosságok (pl. vallási- és nemzetiségi összetétel,
gyarmati múlt) jelentőségét az egyedi szerepkörök kialakulásában.
8. Magyarország földrajza
8.1. A Kárpát-medence
természet- és társadalomföldrajzi
sajátosságai
Igazolja a medence-jelleg érvényesülését a Kárpát-medencében.
Tudja elhelyezni hazánkat a térképen, a földgömbön, Európában és a Kárpát-medencében.
Jellemezze a Kárpát-medence nemzetiségi összetételét tematikus térképek és adatsorok
segítségével.
Ismertesse a magyarság elhelyezkedését a Kárpát-medencében és a világban.
8.2. Magyarország természeti
adottságai
Földtani adottságok
Hazánk éghajlata
Magyarázza folyamatábra vagy táblázat segítségével a földtörténeti idők meghatározó
jelentőségű geológiai eseményeit.
Nevezze meg és mutassa meg térképen az egyes idők, időszakok főbb képződményeit.
Sorolja fel hazánk legfontosabb felszínalkotó és hasznosítható kőzeteit. Ismertesse területi
előfordulásukat, felhasználásuk lehetőségeit.
Mutassa be földrajzi helyzetünk éghajlati következményeit, a legfontosabb módosító
tényezőket.
Tudja jellemezni hazánk éghajlatát.
98
Hazánk vízrajza
Értékelje felszíni vizeink gazdasági jelentőségét.
Ismertesse a felszín alatti vizek hazai típusait, előfordulásait, hasznosítását.
Hazánk élővilága és talajai
Magyarázza vizeink környezeti problémáit.
Mondjon példákat a vízvédelem hazai lehetőségeire és megoldásaira.
Tudja megnevezni kontúrtérképen hazánk legjelentősebb folyóit, tavait és jellemezze azokat.
Mutassa be a természetes növénytakaró területi változásait, a legjelentősebb talajtípusok
elhelyezkedését tematikus térképek segítségével.
8.3. Magyarország társadalmi-
gazdasági jellemzői
Népesség- és településföldrajzi
jellemzők
Ismertesse hazánk fő népesedési folyamatait és azok társadalmi-gazdasági következményeit.
Értelmezze hazánk korfáját.
Olvassa le diagramokról, adatsorokról és elemezze a népességszám, a természetes szaporulat
alakulását.
Nemzetgazdaságunk
Nevezzen meg magas és alacsony népsűrűségű területeket, indokolja a különbségeket.
Tudja, hogy mely nemzetiségek és hol élnek hazánkban.
Mutassa be a hazai foglalkozási szerkezetet, átalakulását, magyarázza az okait.
Mutassa be hazánk településföldrajzi jellemzőit térképek, képek, adatsorok, ábrák alapján.
Ismertesse a magyar nemzetgazdaság jellemző vonásait, területi és szerkezeti átrendeződését
ábrák, statisztikai adatsorok, tematikus térképek segítségével.
Alkalmazza az országok gazdaságának összehasonlítására szolgáló mutatókat a magyar
gazdaság európai és a világgazdaságban elfoglalt helyének bemutatására.
Olvassa le tematikus térképekről a GDP regionális adatait, és magyarázza az eltéréseit.
A gazdaság ágazatai, ágai Értékelje hazánk természeti erőforrásait és azok szerepét a nemzetgazdaságban.
Tudjon adatsorok, ábrák segítségével tényeket, folyamatokat, összefüggéseket megállapítani
az egyes ágak, ágazatok helyzetéről, a nemzetgazdaságban elfoglalt szerepéről.
Mutassa be az ipar szerkezeti átalakulásának folyamatát, a húzóágazatok szerepét.
Ismertesse az ipar területi elrendeződését, főbb telephelyeit, elemezzen a témához kapcsolódó
tematikus térképeket.
Bizonyítsa éghajlati és talajadottságaink szerepét a művelési ágak megoszlásában, főbb
terményeink előállításának területi elhelyezkedésében.
Nevezze meg a történelmi borvidékeket térkép alapján.
Mutassa be tematikus térképek segítségével az infrastruktúra és a településhálózat kapcsolatát.
Értékelje hazánk közlekedésföldrajzi helyzetét
Mutassa be és helyezze el a térképen a fontosabb idegenforgalmi körzeteket, tájegységeket,
ismertesse azok értékeit. Soroljon fel a világörökség részeként számon tartott hazai értékeket.
Ismertesse a külkereskedelem szerepét hazánk gazdaságában.
Mutassa be ábrák, adatsorok alapján a külkereskedelem áruösszetételét.
Nevezze meg főbb kereskedelmi partnereinket.
Ismertesse hazánk integrációs törekvéseit, ennek okait.
8.4. Hazánk nagytájainak eltérő
természeti és társadalmi-
gazdasági képe
Az Alföld
Ismertesse térkép segítségével a nagytájakat és résztájaikat, tudja ezeket kontúrtérképen
megnevezni.
Jellemezze a nagytájak felszínét, éghajlatát, vízrajzát, főbb talajtípusait, ásványkincseit és a
természeti adottságok hatásait a mezőgazdaságra.
Ismertesse a nagytájak természeti és kulturális értékeit, idegenforgalmi lehetőségeit és
központjait.
Mutassa meg térképen és nevezze meg kontúrtérképen a nagytájak főbb településeit.
Kapcsolja hozzájuk a jellemző természeti erőforrásokat és gazdasági tevékenységeket.
Magyarázza a résztájak eltérő természeti adottságainak szerepét az élelmiszergazdaságban.
Ismertesse az Alföld szerepét a szénhidrogén-bányászatban.
Mutassa be az Alföld jellemző településtípusait.
A Kisalföld és a Nyugati
peremvidék (Alpokalja)
Mutassa be az összefüggést a földrajzi fekvés, az infrastruktúra, a fogyasztópiac és a gazdaság
fejlettsége között.
Jellemezze a két táj fő ipari ágazatait, azok telepítő tényezőit.
Bizonyítsa éghajlati tematikus térképekkel az óceáni és a mediterrán hatás érvényesülését.
99
A Dunántúli-domb- és hegyvidék
A Dunántúli-középhegység
Nevezze meg a nagytáj tagjait és azok kőzetanyagát.
Ismertesse példák alapján a bányászat környezeti hatásait.
Az Északi-középhegység
Tudja az Északi-középhegység tagjait elkülöníteni kialakulásuk és kőzetanyaguk szerint.
8.5. Hazánk nagyrégióinak
(tervezési-statisztikai régióinak)
természet- és
társadalomföldrajzi képe
Budapest
Mutassa meg a térképen, nevezze meg kontúrtérképen hazánk nagyrégióit.
Mutassa be a nagytájakról tanult természeti-társadalmi ismeretek alkalmazásával a régiók
jellegzetességeit, erőforrásait, fejlesztésének lehetőségeit.
Hasonlítsa össze adatsorok segítségével az egyes régiók kedvező és kedvezőtlen mutatóit.
Jellemezze a főváros településszerkezetét ábrák segítségével.
Mutassa be központi szerepét az ország társadalmi-gazdasági életében.
8.6. Magyarország környezeti
állapota
Értékelje hazánk környezeti állapotát tematikus térképek, összehasonlító adatsorok, fotók
segítségével.
Mutassa be a medence- és a tranzit-jelleg szerepét a környezet szennyeződésében, és az
összefogás szükségességét ezek csökkentésére.
Tudjon példát mondani a nagyvárosok környezeti ártalmairól, a megoldás lehetőségeiről.
Mondjon példákat a környezet védelmében tett intézkedésekről és azok eredményeiről.
Ismerje fel térképen, kontúrtérképen és nevezze meg hazánk nemzeti parkjait, a világörökséghez
tartozó értékeit.
Mondjon példát hazánk környezetvédelmi problémákkal foglalkozó intézményeire, azok
tevékenységére.
9. Európa regionális földrajza
9.1. Európa általános
természetföldrajzi képe
Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjuk és geológiai szerkezetük közötti
összefüggést.
Támassza alá példákkal a geológiai szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának
összefüggését.
Mutassa meg a térképen és jellemezze a kontinens nagytájait, szerkezeti egységeit, éghajlatait.
Mutassa be konkrét példákon az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepét a
kontinensen.
Mutassa be tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet és a talajtípus
közötti összefüggést.
Ismerje fel diagramok és más ábrák, képek, leírások alapján a kontinens jellegzetes
éghajlatait, és jellemezze azokat.
Nevezze meg a kontúrtérképen a kontinens legfontosabb felszíni vizeit és nagytájait.
Mutassa be konkrét példákon a társadalom környezetalakító tevékenységét és annak hatásait.
99.2. Európa általános
társadalomföldrajzi képe
Magyarázza a természeti adottságok és a társadalmi- gazdasági fejlődés népsűrűséggel való
kapcsolatát.
Mutassa meg térképen Európa sűrűn lakott területeit, nagy agglomerációit, és indokolja az
elhelyezkedésüket.
Tudja felsorolni, térképen megmutatni, kontúrtérképen megnevezni Európa országait,
fővárosait.
Tudja megmutatni a térképen és megnevezni a kontúrtérképen a tanult országok legfontosabb
gazdasági központjait, és ismertesse jellemzőiket.
Nevezze meg a tanult országok jellegzetes mezőgazdasági terményeit, ásványkincseit és ipari
termékeit.
9.3. Az Európai Unió földrajzi
vonatkozásai
Mutassa be az együttműködés kialakulását, lényegét és legfontosabb területeit, hatását a
tagállamok társadalmi-gazdasági életére.
Nevezze meg az Európai Unió tagállamait, főbb intézményeit.
Ismertesse hazánk és a szervezet kapcsolatát.
Mutassa be példákkal alátámasztva az unión belüli területi fejlettségi különbségeket, a
regionális politika fő vonásait.
Legyen képes statisztikai adatok elemzésére az Európai Unióval kapcsolatban.
9.4. Észak-Európa
Ismertesse a kontinensrész és országainak gazdasági életében szerepet játszó természeti és
társadalmi tényezőket.
Mutassa be tematikus térképek segítségével az ipar és a mezőgazdaság területi
elhelyezkedésének sajátos vonásait.
9.5. Nyugat-Európa
Egyesült Királyság
Mutassa be konkrét példákon a szigetország földrajzi fekvésének és ásványkincseinek
szerepét a gazdaság fejlődésében.
100
Ismertesse a hagyományos iparvidékek telepítő tényezőit, az ipar területi átrendeződésének
okait.
Franciaország
Mutassa be az ipar területi elhelyezkedésének fő vonásait és ezek okait.
Ismertesse a mezőgazdaság legfontosabb területi jellemzőit.
Ismertesse az ország szerepét az Európai Unió élelmiszertermelésében.
9.6. Dél-Európa
Mutassa be a tipikus mediterrán táj természetföld-rajzi jellemzőit és a hozzá kapcsolódó
gazdálkodást.
Ismertesse a mediterrán mezőgazdaság alapvető típusainak termékeit.
Indokolja tények bemutatásával Dél-Európa kétarcúságát, gazdasági megosztottságát.
Olaszország
Hasonlítsa össze az ország északi és déli területeinek természeti és társadalmi adottságait,
gazdasági fejlettségét.
Ismertesse a főbb gazdasági központokat.
Spanyolország
Szerbia és Montenegro
Ismertesse az egykori Jugoszláviát megosztó társadalmi különbségeket, és sorolja fel az
utódállamokat.
Ismertesse az ország nemzetiségeit.
Horvátország
Mutassa be Dalmácia idegenforgalmának szerepét az ország életében, nevezzen meg
idegenforgalmi központokat.
9.7. Közép-Európa tájainak és
országainak természet- és
társadalomföldrajzi képe
Németország
Mutassa be Közép-Európa fekvésének társadalmi-gazdasági és környezeti
következményeit.
Jellemezze Közép-Európa természeti adottságait. Mutassa be konkrét példákon az eltérő
természetföldrajzi környezet társadalmi-gazdasági következményeit.
Mutassa be az ország területenként eltérő természeti és társadalmi-gazdasági adottságait, a
termelés különbségeit.
Ismerje az egykori keleti és nyugati országrész eltérő gazdasági-társadalmi fejlődésének
útját, az ország újraegyesítését követő eredményeket és problémákat.
Mutassa be a Ruhr-vidék példáján a hagyományos iparvidék gazdasági és környezeti
átalakulásának folyamatát.
Tudja térképen megmutatni és kontúrtérképen megnevezni továbbá jellemezni az
ország nagytájait és gazdasági központjait
Lengyelország
Csehország
Ausztria
Szlovénia
Szlovákia
Románia
Jellemezze és nevezze meg kontúrtérképen az ország nagytájait és gazdasági központjait.
Ismertesse a magashegységi környezet szerepét a gazdasági életben.
Mutassa be a Kárpátok és az alföldi tájak eltérő szerepét a gazdaság fejlődésében.
Nevezze meg kontúrtérképen a gazdaság fontosabb központjait és magyar vonatkozású
városait.
Nevezze meg kontúrtérképen az ország nagytájait, hasonlítsa össze természeti adottságait és
erőforrásait.
Tudjon megnevezni iparvidékeket, mezőgazdasági tájakat, kontúrtérképen felismerni
gazdasági központokat.
Nevezzen meg magyar kulturális központokat.
9.8. Kelet-Európa természet- és
társadalom-földrajzi vonásai
Oroszország
Mutassa be a nagytájak természeti, társadalmi-gazdasági adottságait.
Hasonlítsa össze az ország európai és ázsiai részének természeti adottságait, mutassa be azok
kapcsolatát a népesség eloszlásával.
101
Ukrajna
Mutassa be a földrajzi övezetesség jellemzőit Oroszország területének példáján.
Hasonlítsa össze tematikus térképek segítségével Oroszország iparvidékeinek földrajzi
jellemzőit.
Mutassa be Oroszország világgazdasági szerepét.
Jellemezze a Donyec-medence gazdaságának földrajzi összefüggéseit.
Mutassa be tematikus térképek segítségével Ukrajna mezőgazdaságát.
Nevezzen meg magyar vonatkozású településeket.
10. Európán kívüli földrészek földrajza
10.1. A kontinensek általános
természet- és társadalomföldrajzi
képe
Mutassa be az egyes kontinensek földrajzi sajátosságait.
Mutassa meg térképen, nevezze meg kontúrtérképen és jellemezze a nagytájakat, a folyókat, a
tavakat.
Mondjon példákat az egyes kontinenseken előforduló nagyszerkezeti egységekre.
Elemezze tematikus térképek alapján a geológiai szerkezet és az ásványkincsek
összefüggéseit.
Mondjon példákat a kontinensek főbb erőforrásaira.
Ismerje fel képek, ábrák, leírások és tematikus térképek alapján a földrajzi öveket, a
kontinensek jellemző területeit, tipikus tájait.
Ismertesse a népességkoncentrációk kialakulását, jellemzőit, a népesség egyenlőtlen
elhelyezkedésének okát.
Magyarázza a kontinensek országcsoportjainak eltérő ütemű gazdasági fejlődését.
Ismertesse a mezőgazdasági termelés egyes kontinenseken jellemző típusait és azok fontosabb
terményeit.
Tudja felsorolni, térképen megmutatni és kontúrtérképen megnevezni a kontinensek
jellegzetes térségeit, tanult országait, azok fővárosát és egyéb gazdasági központjait.
Tudjon példát mondani a földrészekről az emberi beavatkozás környezetkárosító hatásaira.
10.2. Ázsia
10.2.1. Általános földrajzi kép
Ismertesse az ázsiai nagy sivatagok kialakulásának okait.
Mutassa be példák alapján a monszun szerepét a gazdasági élet jellemzőinek kialakulásában.
Mutassa be a népességrobbanást statisztikai adatok segítségével, mondjon példákat a
következményeire és a megoldásukra tett erőfeszítésekre.
10.2.2. Országai
Kína
Japán
Ismertesse a népességszám növekedésének időbeli változásait.
Hasonlítsa össze Kelet- és Nyugat-Kína mezőgazdasá-gát.
Ismertesse az ország erőforrásait, az országon belüli területi fejlettségi különbségek okait.
Mutassa be statisztikai adatok, diagramok és szöveges források felhasználásával az ország
világgazdasági jelentőségét.
Mutassa be a sziget-helyzet és a természeti erőforrások szűkösségének következményeit a
gazdasági fejlődésben.
Ismertesse a társadalomi-gazdaság fejlődés sajátos vonásait.
Mutassa be a természeti feltételekhez és a társadalmi szokásokhoz alkalmazkodó japán
mezőgazdaság vonásait.
Nevezze meg az ipar fő ágazatait, termékeit.
Tudja tényekkel alátámasztani a japán gazdaság szerepét a világkereskedelemben.
India
Ismertesse az ország népesedési folyamatát és ezek összefüggését az élelmezéssel.
Jellemezze a természeti adottságokhoz igazodó mezőgazdaságot.
10.2.3. Délkelet-Ázsia
iparosodott és iparosodó
országai
Nevezze meg a térséghez tartozó országokat.
Mutassa be példák alapján a térség országainak sajátos társadalmi-gazdasági fejlődését, azok
természeti és társadalmi hátterét.
10.2.4. Nyugat-Ázsia, arab
világ
Nevezzen meg a területen élő népeket.
Mutassa be statisztikai adatok és diagramok alapján a terület kőolajgazdagságának
világgazdasági jelentőségét.
Ismertesse példák alapján a kőolaj szerepét a térség országainak társadalmi-gazdasági
életében.
Csoportosítsa a térség országait gazdasági fejlettségük alapján.
10.3. Ausztrália és Óceánia
102
10.4. Afrika általános földrajzi
képe
Jellemezze Afrika tipikus tájait (sivatag, oázis, éhségövezet).
Mutassa be a mezőgazdasági termelés övezetes elrendeződését.
Mondjon példákat a gazdaságilag fejlett és fejlődő területekre, országokra.
10.5. Amerika
10.5.1. Általános földrajzi képe
Hasonlítsa össze tematikus térképek segítségével Észak-, Közép- és Dél-Amerika természeti
adottságait, erőforrásait.
Igazolja példákkal az észak-déli nyitottság éghajlati következményeit Észak-Amerikában.
Mutassa be a vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség hatását a gazdálkodásra.
Mutassa be a kontinens társadalmi-kulturális alapon történő felosztásának jellemzőit.
Hasonlítsa össze az ültetvényeken és a farmvidékeken folyó termelést.
Mondjon példákat az ipar szerkezetének és fejlettségének különbségeire az egyes
kontinensrészeken.
10.5.2. Országai
Amerikai Egyesült Államok
Mutassa be az USA világgazdasági vezető szerepének kialakulását. Értékelje fejlődésének
természeti és társadalmi feltételeit.
Jellemezze az ország gazdaságának szerkezetét.
Mexikó
Brazília
Jellemezze tematikus térképek alapján a mezőgazdaság övezetességét. Ismertesse az egyes
övek sajátosságait, fő terményeit.
Hasonlítsa össze az egyes gazdasági körzetek és a központok természeti és társadalmi
adottságait, a jellemző gazdasági tevékenységeket, a fejlődés eltérő ütemét.
11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai
11.1. A geoszférák környezeti
problémáinak kapcsolatai
Mutassa be példákkal az egyik geoszférában történt beavatkozás hatását más geoszférákra.
Ismertesse lakóhelyének környezeti problémáit.
11.2. A népesség, a termelés és a
fogyasztás növekedésének
földrajzi következményei
A Föld eltartóképessége
Urbanizációs problémák
Legyen képes a témához kapcsolódó adatok, ábrák, szövegek elemzésére.
Mutassa be a népességszám növekedésének sajátos társadalmi következményeit és
összefüggéseit.
Értelmezze, hogy miért van szükség a demográfiai robbanás megfékezésére, a háborús és a
katasztrófaveszélyek felszámolására.
Mutassa be az összefüggést a környezet állapotának romlása és az életminőség alakulása
között.
Mutassa be az összefüggést a városi életforma és a környezet fokozott terhelése között.
Igazolja példákkal az életminőséget befolyásoló előnyöket és hátrányokat.
11.3. A környezeti válság kialak-
lása és az ellene folytatott
küzdelem
A környezeti és a gazdasági
problémák globalizálódása
Nemzetközi összefogás a
környezetvédelemben
Legyen képes a témához kapcsolódó adatok, ábrák, szövegek elemzésére.
Nevezze meg a világ globális problémáit (túlnépesedés, éhínség, energiahiány,
nyersanyaghiány, vándormozgalmak, a tőke egyenlőtlen eloszlása, gazdasági polarizáció,
környezeti gondok). Ismerje fel a globális problémákat hírekben, folyamatokban,
jelenségekben, és mutassa be kialakulásuk főbb okait.
Ismertesse a globális környezeti problémákkal foglalkozó legfontosabb nemzetközi
szervezetek (UNEP, FAO, UNESCO, WHO) főbb tevékenységeit.
Mondjon példákat a természeti katasztrófák és az ember okozta környezeti problémákra.
Mutassa be azokban a társadalom felelősségét.
Ismertesse a megoldásokra irányuló nemzetközi törekvéseket, indokolja az összefogás
szükségességét.
Mutassa be a természetvédelem céljait, területi egységeinek szerveződését.
FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK taneszköz jegyzéke
Hazánk Európában és a Kárpát-medencében elfoglalt földrajzi helyzetének szemléltetésére alkalmas eszköz
Természeti adottságaink tematikus bemutatására alkalmas eszköz
Társadalmi-gazdasági fejlődésünk szemléltetésére alkalmas eszköz
103
A magyar gazdaság szerkezetének, infrastruktúrájának, nemzetközi kapcsolatainak bemutatására alkalmas
eszköz
Tájaink földrajzi jellemzésére alkalmas eszköz
Természeti és társadalmi környezet megfigyeltetésére, szemléltetésére, illetve a regionális ártalmak mérésére
alkalmas eszköz és tanulói munkaeszköz
A népesség, a települések és a gazdasági élet szemléltetésére alkalmas eszköz
Tipikus gazdasági tájak és átalakulási folyamataiknak szemléltetésére alkalmas eszköz
A gazdasági élet területi szerveződésének szemléltetésére alkalmas eszköz
A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedése következményeinek szemléltetésére alkalmas eszköz
A regionális és a globális környezeti ártalmak összefüggéseinek és megoldásainak szemléltetésére alkalmas
eszköz
A főbb nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenységének szemléltetésére alkalmas eszköz
Országismereti játékokat tartalmazó, ismeretbővítésre, képességfejlesztésre alkalmas eszköz
Magyarország geológiai, talaj, természet és környezetvédelmi, idegenforgalmi és közlekedési viszonyainak
szemléltetésére alkalmas eszköz (falitérkép)
Magyarország egy tetszés szerinti táját bemutató nagyméretarányú (1:50000) térkép
A Naprendszer bemutatására alkalmas csillagászati falitérkép
A világatlasz bemutatására alkalmas interaktív eszköz
Biológia
Tantárgyi programja és követelményei
10-12 évfolyam
Célok és feladatok
Ez a tantárgy lehetőséget teremt, hogy az alapismereteken túl a közvetlen közeli és távoli környezeti
problémákról szóljunk. Nagyon fontos, hogy önmagunk és környezetünk megismerése a kiindulópont ahhoz,
hogy átlássuk, hol és hogyan kell változtatni megszokott, esetleg káros magatartási szokásainkon.
Elengedhetetlen egyes témáknál a személyes tapasztalatszerzés, az élmény útján szerzett tudás.
Feladatunk, hogy a tanulók jártasságot szerezzenek növény- és állatismeretben, földrajzi elterjedésükben,
illetve az emberi szervezet beható ismeretében, továbbá környezetünk védelmének tudatosítása és az
egészséges életmód igényének kialakítása. Célunk, hogy az ennek során felkeltett érdeklődést és
igényességet a diákok további, önállóan szerzett ismeretek bővítésével kamatoztassák.
Fejlesztési követelmények
Keltsük fel a tanulók érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt a biológiai környezet
jelenségeinek és folyamatainak megismertetése révén. Legyenek képesek arra, hogy magyarázni tudják a
megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonló biológiai jelenségeket és folyamatokat, és felhasználják
tudásukat a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában.
Lényeges, hogy törekedjenek szomatikus és pszichés egészségük megőrzésére, egészségüket értéknek
tekintsék. Kiemelt fontosságú, hogy megértsék és a gyakorlatban is alkalmazzák a környezet- és
természetvédelem legfontosabb alapelemeit.
Mindemellett tudatosítani kell a tanulókban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető
jellemzője az idő, amelynek múlásával az élőlények is változnak.
Mutassunk rá, hogy a biológiai megismerési folyamat a tudományos fejlődés útján halad, tételei,
mondanivalója fejlődik, változik. Ezáltal segítsük világszemléletük ki- és átalakulását.
10. évfolyam
Tevékenységformák
A rendszertan áttekintése fajfelismeréssel és –meghatározással kiránduláson. Az élőlények testfelépítésének
leírása példákon, csíráztatás. Az állatok szervezeti felépítésének demonstrálása oktatófilmek segítségével.
Növényi szövetek vizsgálata mikroszkópos felvételek alapján. Példák keresése az alkalmazkodásra és a
tűrőképességre. Táplálkozási láncok leírása. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében
elsajátítandó tananyag
Az élőlények
104
felépítése,
életműködései és
az életközösségek
jellemzői
Szintre hozás Az élővilág rendszerezése
Ismertessük a rendszertan alapjait és
kategóriáit. Mutassuk be a legfontosabb
rendszertani törzseket, osztályokat ismert
példákon keresztül.
Élőlények rendszertani
besorolásának gyakorlása
Az élőlények
testfelépítése és
életműködése
(Az élőlények
testfelépítése és
életműködése)
Ismertessük a kültakaró változatos felépítését
és funkcióit példákon.
Mutassuk be a külső és belső vázat, illetve az
ezekhez tapadó izmokkal végzett
mozgásfolyamatokat.
A harántcsíkolt- és simaizomszövet
felépítése. (Összehasonlítás funkciók
alapján.)
Ismertessük az eltérő táplálkozási módokhoz
tartozó testfelépítést, pl. szájszerveket.
Mutassuk be az anyagszállítás szerveinek
fejlődését,
a légzés típusait (diffúz légzés, légcsöves,
bőr-, kopoltyús és tüdős), a kiválasztószervek
típusait, és az érzékszerveket példákkal (hő-,
hang-, fény- és áramlásérzékelő szervek).
Ismertessük a külső és belső
megtermékenyítés folyamatát a többsejtű
állatoknál, az átalakulással és átalakulás
nélkül történő fejlődést példákkal.
Mutassuk be a növényi sejteket és
szöveteket, a növények anyagfelvételét és –
szállítását és a gázcserét.
Ismertessük a következő fogalmakat:
- fotoszintézis, kemoszintézis
Mutassuk be a növények szaporodási formáit
a moháktól a nyitva- és zárvatermőkig. A
nyitva- és zárvatermők egyedfejlődésének
főbb lépései (nem a sejtszintű folyamatok).
Szemléltessük a
törzsanyagot minél több
oktatást segítő filmmel.
Különböző magvak
csíráztatása.
A különböző típusú kültakaróval
rendelkező állatok rendszertan
besorolása.
A vázrendszer típusainak
összehasonlítására táblázat
készítése
A tápcsatorna szakaszainak
felismerése
Értípusok összevetése
A légzőszervek formáinak
összehasonlítása
Az érzékszervek rendszertani,
élettani csoportosítása
A szaporodás rendszertani
jellemzőinek felismerése
Növényi szövetek besorolása
Növényi szövetek felépítésének és
működésének összekapcsolása
A bioszféra és az
életközösségek
jellemzői
Tekintsük át az élettelen környezeti
tényezőket és azok változását. Ismertessük az
alkalmazkodás és tűrőképesség fogalmát
példákkal. Anyagforgalom: a szén, a foszfor
és a víz körforgása. Energiaáramlás.
Tekintsük át az élőhelyek típusait és azok
védelmét. Mutassuk be a táplálkozási
láncokat, szinteket és kapcsolatokat.
A témához kapcsolódó
ökológiai problémák
bemutatása.
Az élettelen környezeti tényezők
csoportosítása
Táplálkozási láncok, hálózatok
készítése
A biomok A tengerek és a szárazföldek élővilága a
földrajzi övezetesség tükrében.
Gyakorlás
atlaszhasználattal.
Fajok besorolása különböző
biomokba
A továbbhaladás feltételei.
Összefüggések felismerése a törzsfejlődés és a szervezeti felépítés között. Az új fogalmak helyénvaló
használata. A Magyarországon legjellemzőbb növény- és állatfajok ismerete. A legfontosabb ökológiai
problémák okainak tudatosítása.
11. évfolyam
Tevékenységformák
105
Etológiai példák elemzése oktatófilmek segítségével. A tanulók ismerjék meg, hogy az örökítő anyag által
hordozott információ azonos körülmények között egyformán öröklődnek, de hordoznak domináns és
recesszív tulajdonságokat. Tudatosuljon bennük a genetikai sokszínűség, a tananyag hívja fel a figyelmet a
genetikai tanácsadás fontosságára. Genetikai gyakorlatok. Törzsfaelemzés. Mutációs példák gyűjtése. Témakörök Tartalmak Választható tartalom Egyéni felkészülés keretében
elsajátítandó tananyag
A genetika alapjai.
Viselkedéstan
Etológia
Öröklött és tanult magatartásformák
ismertetése. Az állatok lét-, fajfenntartási és
társas viselkedésformái.
Nézzünk meg
ismeretterjesztő filmet
etológiai kísérletekről.
Magatartásformák csoportosítása,
felismerése
Az öröklődés alapjai Vázoljuk fel a genetika tudományának
kialakulását.
Ismertessük a testi- és ivarsejtek képződését
(mitózis, meiózis).
A kromoszóma.
A DNS és RNS szerkezete. A gén, az allél.
A genetika alaptörvényei; a Mendel-
szabályok. Feno- és genotípus, az
intermedier, a domináns és a recesszív
öröklődés menete.
A kodominancia.
Az A, B, O vércsoportok öröklődése.
Az ivari jellegek öröklődése. A
génkicserélődés. A gén- és
kromoszómamutáció.
A mennyiségi jellegek öröklődése.
A mutációk szerepe az evolúcióban.
Ismertessünk néhány egyszerű öröklődésű
emberi tulajdonságot.
Genetikai tanácsadás.
Mendel - törvények alkalmazása
genetikai feladatokban
ABO és Rh vércsoportrendszer
öröklődésének levezetése
A mennyiségi jellegek öröklődés
- görbéinek felrajzolása
Populációgenetika
Ismertessük a populáció fogalmát és annak
változásait.
A populációk genetikai egyensúlya. A
Hardy-Weinberg szabály.
Természetes és mesterséges szelekció.
Adaptáció. A fajok kialakulása példákkal.
Tekintsük át az élővilág evolúcióját a
földtörténet főbb eseményeinek tükrében. A
környezeti tényezők okozta mutációk
szerepe a fajok kialakulásában.
Az emberi faj kialakulása. Az emberfajták
bemutatása.
A populáció változásainak
összevetése
Feladatok megoldása Hardy-
Weinberg szabály alapján
Magyarországi emberelőd -
leletek besorolása
A továbbhaladás feltételei:
Szakmai előadókézség fejlesztése írásban és szóban. Saját véleményalkotás igényének kialakítása.
Az etológia alapfogalmainak ismerete.
A DNS-kromoszóma-gén fogalmak helyes használata.
A mutációk jelentősége és az élővilág evolúciója
12. évfolyam
Tevékenységformák
A sejtek felépítésének vizsgálata a különböző funkciók tükrében.
Enzimek kimutatása kísérletekkel. Az anyagforgalom vizsgálata kísérletekkel.
Szöveti mikroszkópos felvételek elemzése, összehasonlítása.
Életmód- és étrendminták gyűjtése.
Tüdőkapacitásmérés meghívott szakember segítségével. Gyakorlatok végzése látás- és hallásvizsgálatokhoz.
Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében
106
elsajátítandó tananyag
Sejtbiológia.
Az élőlények
önfenntartása
Sejtbiológia
(Ebben a témakörben a 11. osztályos
szerveskémiában tanultakra alapozunk.)
A sejtek felépítésének és működésének
áttekintése. A korábban még nem
ismertetett sejtszervecskék bemutatása.
Fehérjeszintézis.
Anyagcsere folyamatok a sejtben. Az
enzimek funkciói. A szénhidrátok
felépítése. A fotoszintézis lényege. A
szénhidrátok lebontása. Anyagforgalom a
sejtmembránon keresztül.
Az alapvető szövettípusok.
Hám-, kötő- és támasztószövet. Az
izomszövet (ismétlés) és a szívizomszövet.
Az idegszövet.
A fehérvérsejtek és a
vörösvértestek
ismertetése.
A sejtszervecskék felépítésének
és működésének összefüggéseit
tartalmazó táblázat
A sejtanyagcsere folyamatainak
csoportosítása
A membrán –
transzportfolyamatok típusai
Az élőlények
önnfenntartása
(Az élőlények
önnfenntartása)
Tekintsük át az állatok táplálkozását
(ismétlés fogalmak szintjén).
Az ember táplálkozásának bemutatása.
Beszélgessünk a helyes táplálkozás
alapelveiről.
A légzés. Ismételjük át az állatok légzését
fogalmak szintjén és mutassuk be az emberi
légzést.
Ismételjük át az állatok anyagszállítását a
fogalmak szintjén és ismertessük az emberi
vérkeringést, a nyirokrendszert és az
immunrendszert.
Ismételjük át az állatok kiválasztó szerveit
és mutassuk be az ember kiválasztását.
Hívjunk szakembert
táplálkozási tanácsadás
céljából.
Ismertessük a
levegőszennyezés
problémakörét.
Immunrendszeri
folyamatok
összevetése
Emésztőszerveink típusainak
jellemzése
A légzés mennyiségi adatainak
összegyűjtése
Az emberi vér sejtes elemeinek
táblázatos összehasonlítása
A neuroendokrin
szabályozás és a
szaporodás
A növényekben előforduló legfontosabb
hormonok és hatásaik (vezérlés). Az állatok
legfontosabb hormonjai: agyalapi mirigy
(szabályozás), tobozmirigy, pajzsmirigy,
csecsemőmirigy, hasnyálmirigy, a
mellékvesék és a nemi szervek hormonjai
és ezek élettani funkciói.
Az ember szaporodása és egyedfejlődése. A
női nemi ciklus ismertetése.
A női nemi működés
hormonjainak grafikus
ábrázolása
AIDS-prevenció.
A szénhidrát anyagcserére ható
hormonok folyamatábrájának
készítése
Fogyasztóvédelem Génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg
egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás
kiegészítők és divatjaik, egészséges
táplálkozás
Vitaminok csoportosítása
A továbbhaladás feltételei
Az emberi szervezet felépítése. Ezen belül összefüggések feltárása, megfogalmazása. A sejtszintű
folyamatok bemutatása, térbeli elkülönítése és az összefüggések ismerete.
BIOLÓGIA középszintű érettségi témakörei és követelményei
Bevezetés a biológiába 1.1. A biológia tudománya
Vizsgálati szempontok
Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj, de ennél nagyobb rendszertani kategóriák is
vannak: ország, törzs, osztály.
Értelmezze a természetes rendszert az élővilág fejlődéstörténete alapján.
Tudja használni a fénymikroszkópot: tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet
107
Vizsgálómódszerek
elemezni.
1.2. Az élet jellemzői
1.2.1 Az élő rendszerek
1.2.2 Szerveződési szintek Ismertesse a szerveződési szint fogalmát és biológiai tartalmát: sejt alatti, sejtszintű, egyed
alatti és egyed feletti, szövet, szerv, szervrendszer, egyed, populáció, társulás, biom, bioszféra.
Értelmezze, hogy a magasabb szerveződési szintek működései magukba foglalják az
alacsonyabb szintűekét, de azokból nem vezethetők le (pl. a fizikai kémiai folyamatok az
életműködések részjelenségei).
1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek
Ismertesse a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét. Végezzen el egyszerű
plazmolízises kísérletet hagyma bőrszöveti nyúzatával.
Ismertesse a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok,
kapillaritás).
Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal.
Tudja az aktiválási energia, és a katalizátor fogalmát.
Ismertesse az enzimek előfordulását (minden sejtben működnek), az enzimműködés lényegét,
optimális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemző értékeivel
(testhőmérséklet, pH ozmotikus viszonyok).
Ismerjen enzimhibán alapuló öröklődő emberi betegséget (pl. tejcukorérzékenység), ismerje
megnyilvánulásuk megelőzhetőségét.
2. Egyed alatti szerveződési szint
2.1. Szervetlen és szerves
alkotóelemek
2.1.1 elemek, ionok
Ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben.
Ismertesse a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+ HCO3–, a CO3
2–, NO3– ionok természetes előfordulásait.
Ismertesse, miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe fluort.
2.1.2 szervetlen molekulák Értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban.
Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel.
2.1.3 lipidek
Ismertesse a lipidek oldódási tulajdonságait, hozzon rá köznapi példákat.
Értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell mindennap fogyasztani. Ismertesse
és ismerje fel a zsírok szerkezetét (glicerin+zsírsavak).
Ismertesse a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai
védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával.
Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai
membránok kialakítására (hártyaképzés).
Ismertesse az epesav polaritása alapján az epe zsírokat szétoszlató szerepét.
Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására.
2.1.4 szénhidrátok
Ismertesse a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldhatóság, emészthetőség) az alábbi példákon:
szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz.
2.1.5 fehérjék Ismertesse természetes előfordulásukat és az élő szervezetben betöltött szerepüket. Ismerje fel
a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát.
Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét.
Végezze el a keményítő kimutatását jóddal, vizsgálatát mikroszkóppal.
Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj.
Ismertesse és ismerje fel a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Tudja, hogy a fehérjék
alapegységei az aminosavak, s hogy a fehérje térszerkezete függ az aminosavsorrendtől.
Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjék, vázanyagok,
receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás,
szabályozó fehérjék).
Mondjon példát ezek előfordulására.
Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az esszenciális aminosavak.
Mondjon példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és
hússütés).
Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikai
108
hatás).
2.1.6 nukleinsavak, nukleotidok Magyarázza, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő
(önmegkettőződő) szerep.
2.2. Az anyagcsere folyamatai
2.2.1. Felépítés és lebontás
kapcsolata
2.2.2 Felépítő folyamatok
Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az
élőlényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából
(autotrófok és heterotrófok).
Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis
folyamatát.
Ismertesse e folyamatok lényegét (reduktív, energia-felhasználó), és helyét.
Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető szükségességét a földi életben.
Értelmezze a fotoszintézis fény-, és sötétszakaszának fő történéseit: a víz fényenergia segítségével
bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik
(fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más
vegyületek keletkeznek (sötét szakasz).
2.2.3 Lebontó folyamatok Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét.
Magyarázza az erjedés lényegét, ismertesse mindennapi felhasználását.
Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén
szállítómolekulára kerül.
Tudja, hogy a végső oxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel
egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismertesse a folyamat helyét a sejtben.
2.3. Sejtalkotók (az eukarióta
sejtben)
Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót,
endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet,
zárványt.
Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében.
Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt.
2.3.1 elhatárolás Ismertesse a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés,
jelölés, jelfogás) és felépítésének általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív
szállítás lényegét (iránya, energiaigénye).
2.3.2 mozgás
Hozzon példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben.
2.3.3 anyagcsere
Magyarázza a sejt belső hártyarendszerének funkcióját.
Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis).
2.3.4 osztódás Ismertesse a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz, DNS-megkettőződés, nyugalmi
szakasz, osztódás).
Ismertesse a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek és ivarsejtjeinek
kromoszómaszámát. Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist.
Ismertesse, hogy a meiózis folyamata miért eredményez genetikai változatosságot.
2.3.5 a sejtműködések vezérlése
Magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belső ingerekre (valamilyen belső anyag
koncentrációváltozása, működésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos
változás).
3. Az egyed szerveződési szintje
3.1. Nem sejtes rendszerek
3.1.1 vírusok
Ismertesse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét.
Ismertesse a vírusok felépítését és a vírusfertőzés folyamatát. Hozzon példát
vírus által okozott emberi megbetegedésekre. Legyen tisztában alapvető
járványtani fogalmakkal (fertőzés, járvány, higiénia).
3.2. Önálló sejtek
3.2.1. baktériumok Hasonlítsa össze a baktérium és az eukarióta sejt szerveződését.
Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és
egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel.
Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók
ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott
109
emberi megbetegedésekre.
Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét. Ismertessen
fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat.
3.2.2 egysejtű eukarióták
Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos testszerveződését és
felépítő anyagcseréjét:
amőba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztőgomba faj. Ismerje fel
ezeket az élőlényeket fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat.
3.3 Többsejtűség
3.3.1 a gombák, növények, állatok elkülönülése Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján
miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a
növények, a gombák és az állatok.
Indokolja, hogy a sejtek működésbeli különbsége miért jár differenciálódással.
A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejtű szerveződés és a többsejtű
szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).
3.3.2 sejtfonalak Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, spórás szaporodását.
Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmoszatokat,
rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat.
3.3.3 teleptest és álszövet Tudja, hogy ez a szerveződés jellemző a vörös- és barnamoszatok többségére,
a zöldmoszatok egy részére (pl. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a
mohákra.
Ismertesse a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit.
Különböztesse meg a legismertebb ehető, és mérgező kalapos gombákat.
Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, tudja, hogy a gyilkos galóca
halálosan mérgező.
Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a farontó gombák, az
emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő gyakorlati
jelentőségét.
Tudja, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai.
Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat,
ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket.
3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak
3.4.1 a növényvilág főbb csoportjai a szervi
differenciálódás szempontjából
Tudja, hogy a növényvilág fejlődését befolyásolta a fényért, vízért való
verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetősége. Tudja ezeket
összefüggésbe hozni a szervek megjelenésével, felépítésével.
Ismertesse a harasztoknál megjelenő evolúciós „újításokat” (szövetek,
szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony
alkalmazkodással.
Ismertesse a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (virág, mag,
víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez
való hatékonyabb alkalmazkodással.
Ismertesse a zárvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (takarólevelek,
bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) hozza ezeket
összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással.
Ismertesse a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit.
Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élő növények
megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez.
3.4.2 az állatvilág főbb csoportjai a szervi
differenciálódás szempontjából
Ismerje fel és fogalmazza meg a testfelépítés, az életmód (kültakaró, mozgás,
táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi
állatcsoportok példáján:
szivacsok
laposférgek
gyűrűsférgek
rovarok
fejlábúak (lábasfejűek)
110
a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök).
Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat.
3.4.3. a növények szövetei, szervei
szövetek Ismertesse, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek:
osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet
és szállítószövet.
Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, készítsen
bőrszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon sejtüreget és
kristályzárványt. Értelmezze a látottakat.
gyökér, szár, levél Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit.
Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a gyökér hossz- és keresztmetszetét, a
kétszikű és egyszikű lágyszár keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a
kétszikű levél keresztmetszetét, tudja magyarázni a látottakat.
Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését.
Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látottakat. Figyelje
meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen.
virág, termés Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az egyivarú és a
kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát.
Ismertesse a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag-, illetve
termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás). Ismertesse az ivaros
és az ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányait. Ismertesse a növények főbb
ivartalan szaporítási módjait (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás).
Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán.
Ismertessen hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködéseket
(gyümölcsérés).
3.4.4. az állatok szövetei, szaporodása,
viselkedése
szövetek Magyarázza, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek:
hámszövet (működés és felépítés szerint is), izomszövet, kötőszövet és
idegszövet, és ez hogyan tükröződik a felépítésükben.
Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következő szöveteket:
többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi
vér.
szaporodás – egyedfejlődés Ismertesse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az
ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalmát.
Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód
között (ivaros, ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, szaporodási
rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése).
Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra.
viselkedés
Példák alapján ismertesse az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket
(tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés).
Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a
partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség,
agresszió).
Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított mozgás,
mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni,
illetve példákból ismerje fel ezeket.
4. Az emberi szervezet
4.1. Homeosztázis
Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelentőségét.
4.2. Kültakaró
4.2.1 bőr
Ismertesse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hő
ingerek).
Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr
részeit.
Magyarázza a hám megújulását.
4.2.2 szabályozás Ismertesse a bőr hajszálereinek szerepét a testhőmérséklet szabályozásában és az
111
anyagforgalomban.
4.2.3 a bőr gondozása, védelme Ismertesse a bőr festéksejtjeinek működését, a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás
egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Tudja, mit jelent a bőr tisztántartása,
kozmetikázása, a bőrápolás, hajápolás.
Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag,
vérhólyag és mi a teendő velük.
Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés.
Tudjon égési sérülést ellátni.
4.3. A mozgás
4.3.1
vázrendszer
Ismertesse a csontváz biológiai funkcióit.
Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot,
járomcsontot, felső és alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepéről. Rajzolt ábrán ismerje fel ezeket.
Magyarázza a gerincoszlop kettős
S alakját.
Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe
arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és időskori csontsérülésekkel.
Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje fel a
csigolya részeit.
Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza,
hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit. Tudja, hogy
a csigolyák milyen funkciókat töltenek be.
Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait.
Hasonlítsa össze a férfi és a női csontvázat, magyarázza a különbséget.
.3.2.
izomrendszer
Tudja a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok,
mellizom, hasizmok, gát izmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom.
Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost, izompólya, inak.
Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan szűntethető meg az izomláz.
4.3.3
szabályozás
Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos mozgásai agykérgi funkciókhoz kötöttek.
4.3. 4 a mozgás
és mozgási
rendszer
egészségtana
Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és ellátásuk módját (elemi elsősegélynyújtás): törés,
gerincsérülés, ficam, rándulás, izületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek
megelőzésének lehetőségei.
Ismertesse a csípőficam szűrésének fontosságát és korrigálásának lehetőségeit.
Ismertesse az életmód szerepét a betegségek és a sérülések megelőzésében.
Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálékkiegészítők káros hatásait. Ismertesse a testedzés
jelentőségét, típusait (erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly
szabályozásában.
4.4. A
táplálkozás
4.4.1
táplálkozás
Tudja a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait.
Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között.
4.4.2 emésztés Ismerje fel ábrán az emésztőrendszer részeit, tudja biológiai funkcióit.
Ismertesse a máj szerepét az emésztőnedv termelésben, a fehérjeglükóz- és glikogénszintézisben, a raktá-
rozásban és a méregtelenítésben.
Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet.
Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás megelőzését, kezelését. Ismertesse a rendszeres fogorvosi
szűrővizsgálat jelentőségét.
Ismertesse az emésztőnedveket, termelődési helyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav
emésztésének folyamatában.
Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet.
4.4.3
felszívódás
Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét. Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát.
4.4.4
szabályozás
Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és
gyomornedvtermelés, hányás, nyelés).
Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát.
Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), vitaminok
természetes forrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk káros következményekkel jár.
112
4.4.5
táplálkozás
egészségtana
Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati
tényezőket, táblázat segítségével.
Megfelelő táblázat segítségével állítsa össze egy könnyű fizikai munkát végző fogyókúrázó napi étrendjét
Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati tényezőit (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros
stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak-szükségleteknek megfelelő étkezés,
túltápláltság és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszületett hajlam, és a környezet
káros hatása).
Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség,
szoptatás) függően.
Ismertesse az élelmiszer-, és ételtartósítás alapvető szabályait.
4.5. A légzés
4.5.1 légcsere
Ismertesse a légzőrendszer funkcióit.
Ismertesse a légzőrendszer szerveit, beleértve a légcsövet, hörgőket, hörgőcskéket és a léghólyagocskákat.
4.5.2 gázcsere
4.5.3
hangképzés
Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. Magyarázza meg a belégzés és kilégzés
folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok szerepének feltüntetésével.
Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát.
Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit.
Adjon magyarázatot az eltérésekre.
Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést.
Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, hangszalagok. Ismertesse a hangszalagok
szerepét a hangképzésben.
4.5.4.
szabályozás
Magyarázza, hogy a légzés szabályozásában milyen szerepet játszik a vér szén-dioxid koncentrációja.
4.5.5. a légzés
és a
légzőrendszer
egészségtana
(elsősegélynyú
jtás)
Ismertesse az orron át történő belégzés előnyeit a szájon át történő belégzéssel szemben.
Ismertesse a légzőrendszert károsító tényezőket és a légzőrendszer gyakori betegségeit (légúti és rákos
megbetegedések, asztma).
Indokolja a tüdőszűrés jelentőségét.
Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással.
Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkező anyagok kimutatására.
4.6. Az
anyagszállítás
4.6.1. a
testfolyadékok
Ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét, keletkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat
mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fő alkotórészeit és jelentőségüket.
Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál
értéktartománytól az eltérés okait, és következményeit.
Ismertesse a vérzéscsillapítás módjait.
Ismertesse a vérszegénység lehetséges okait.
4.6.2 a szöveti
keringés
Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az anyagcserében.
Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelentőségét
4.6.3. a szív és
az erek
Ismertesse a szív felépítését és működését.
Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása.
Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét.
Ismertesse a lép helyét és szerepét.
4.6.4
szabályozás
Ismertesse, hogy élettanilag milyen hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és a vérnyomást.
Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját.
4.6.5. a
keringési
rendszer
egészségtana,
elsősegélynyújt
ás
Ismertesse a helytelen életmód hatását az érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a vérnyomás-
ingadozás, szívritmuszavar és az infarktus kialakulására, ismertesse ezek fogalmát.
Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési rendszer egészségére gyakorolt hatását.
Tudjon alapvető sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb vérzéssel járó sérüléseket.
4.7. A
Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét.
113
kiválasztás
4.7.1 a
vizeletkiválaszt
ó rendszer
működése
Hasonlítsa össze a kiválasztás és az elválasztás funkcióját.
Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit.
Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion)
kiválasztása történik.
Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+, Cl- ionok, gyógyszerek, hormonok.
4.7.2
szabályozás
Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet összetételét és mennyiségét.
4.7.3 a
kiválasztó
szervrendszer
egészségtana
Magyarázza, hogy egészséges emberben miért nem lehet fehérje, glükóz és vér a vizeletben.
Indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében.
Ismertesse a művesekezelés jelentőségét.
4.8. A
szabályozás
4.8.1.
idegrendszer
információelm
életi
vonatkozások
Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést.
Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban.
sejtszintű
folyamatok
Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését,
valamint más sejtekre való továbbadását).
Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez
potenciálkülönbséget alakít ki.
Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált
válthatnak ki.
Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a külső és belső
környezeti hatásokra.
Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény,
hő).
szinapszis Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más
molekulák) és a receptor kölcsönhatásával.
az
idegrendszer
általános
jellemzése
Ismertesse a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány
fogalmát, a testi (szomatikus), vegetatív idegrendszer jelentését.
Ismertesse az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt,
érzőidegsejt, asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt).
Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését. Hasonlítsa össze
a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és izomeredetű gerincvelői
reflexek reflexkörét, funkcióját.
A mozgatóműködések példáján mutassa be az idegrendszer hierarchikus felépítését.
Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal
védetten helyezkedik el.
gerincvelő Ismertesse a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr reflexes
érszűkülete, ill. nemi szervek vérbősége).
Váltson ki térd reflexet, és magyarázza funkcióját.
agy
Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs /
nyúltvelő, híd, középagy /, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy).
testérző rendszerek Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti.
Ismertesse a bőr (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok) és a belső szervek
receptorait.
Értelmezzen kétpontküszöb térképet.
érzékelés Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet.
Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban
pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak.
látás Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit, magyarázza ezek működését, a
szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét.
Ismertessen egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli
tájékozódás vizsgálatára.
Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet.
114
Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit.
Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait.
hallás és egyensúlyérzés Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit. Értelmezze a dobhártya és a
hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét.
Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására.
Ismertesse a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító- pszichés hatását.
Ismertesse a tömlőcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét.
kémiai érzékelés Ismertesse a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid-érzékenységét, hatásukat a légzésre.
Ismertesse a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben.
testmozgató rendszerek Magyarázza, hogy alapvetően motivációs állapotok irányítják és aktiválják
magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos mozgások szerveződésében az agykéreg és a
kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák kereszteződéseinek
funkcionális következményeit.
Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez
az egyik leghamarabb kieső funkció.
vegetatív érző és mozgató
rendszerek
Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív működés, hogyan valósul
ez meg.
Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és
paraszimpatikus befolyásolásának következményeit.
4.8.2 az emberi magatartás
biológiai-pszichológiai alapjai
a magatartás elemei Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat.
öröklött elemek Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak.
Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejező
mimika, agresszió).
tanult elemek Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján.
Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomás-
növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg
a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és
unalom).
Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során (bevésődés,
járás, beszéd).
4.8.3 az idegrendszer
egészségtana
Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát. Ismertesse az életmód szerepét
az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. Ismertesse a
stresszbetegségek kialakulásának feltételeit.
Tudja a fájdalom csillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit.
Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés,
agyvérzés.
drogok Ismertesse a pszichoaktív szerek főbb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függőségek közös
jellegzetességeit.
Ismertesse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét a drogfogyasztás
megelőzésében.
4.8.4 a hormonrendszer
hormonális működések
Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormontermelést és
szabályozását.
Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer működését, tudja, hogy a
hormonok hathatnak a viselkedésre is.
115
belső elválasztású mirigyek Ismertesse az ember belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok
termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin.
Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormonális, valamint a
méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat.
Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait.
Magyarázza a belső környezet állandóságának a biztosítását az inzulin, tiroxin és az
adrenalin termelésén keresztül. Ábra alapján – a pajzsmirigy példáján – elemezze a
hormontermelés szabályozásának alapelveit.
a hormonrendszer egészségtana Ismertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait.
4.8.5 az immunrendszer
immunitás Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát.
Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Ismertesse a
memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában.
Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát.
Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét.
Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges).
Minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelező
védőoltásokra.
Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát.
Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét.
vércsoportok Ismertesse az AB0 és Rh-vércsoportrendszert.
Ismertesse az anyai Rh – összeférhetetlenség jelenségét.
Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét.
Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat
az immunrendszer
egészségtana
Ismertesse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait.
Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat,
értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot.
4.9. Szaporodás és
egyedfejlődés
4.9.1 szaporítószervek Ismertesse a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés
folyamatát.
Ismertesse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos,
pszichés). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit.
4.9.2 egyedfejlődés Ismertesse az ember magzati fejlődésének és születésének fő szakaszait, a terhesség,
szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét.
Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének szakaszait, ezek időtartamát és
legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd,
jellemző tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása).
Ismertesse az akceleráció fogalmát. Ismertesse az öregedés során bekövetkező biológiai
változásokat a szervezet, szervek szintjén.
Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között.
Ismertesse az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait.
116
a szaporodás, fejlődés
egészségtana
Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek lényegét, a
terhességmegszakítás lehetséges következményeit.
Ismertesse a meddőség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások
lényegét, valamint a kapcsolódó etikai problémákat (mesterséges ondóbevitel,
lombikbébi, béranyaság, klónozás).
Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás
alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve.
Ismertesse, hogyan előzhető meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS,
gombás betegségek).
Ismertesse a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat jelentőségét.
5. Egyed feletti szerveződési szintek
5.1. Populáció
Ismertesse a populáció ökológiai és genetikai értelmezését.
Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit,
értelmezze a környezet eltartó képességének fogalmát.
Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra.
Ismertesse ezek mezőgazdasági szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai
védekezés előnyeit.
Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket.
5.1.1 környezeti kölcsönhatások
Ismertesse a környezet fogalmát (élettelen és élő), a környezet időbeli (periodikus és
előrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) változását.
Értelmezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés.
Hozza összefüggésbe az indikátor szervezetekkel.
Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élőlény
tűrőképessége között.
Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezői – a fény, a hő, a víz,
a levegő és a talaj – hogyan szabják meg az élőlények elterjedését.
Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit.
Ismertesse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges
következményeit.
Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényező is befolyásolja.
Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban.
5.1.2. kölcsönhatások
viselkedésbeli kölcsönhatások
Ismertesse a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc,
a behódolás fogalmát, a társas kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszerveződés)
szaporodási viselkedés típusait
Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.
ökológiai kölcsönhatások Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis,
az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és növényi
példákkal.
5.2. Életközösségek (élőhelytípusok)
5.2.1 az életközösségek jellemzői Értelmezze a szintezettség kialakulásának okát.
Magyarázza az életközösségek időbeni változásait.
Értelmezze a változások természetes és ember által befolyásolt folyamatát, ismertesse a
szennyezés csökkentésének lehetőségeit.
5.2.2 hazai életközösségek Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli
terület élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és
növényfajok, szintezettség, időbeni változások).
A fajok és életközösségek jellemzésére használja a növényismeret- és állatismeret
könyveket.
Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az életközösségek előrehaladó
változásait.
Ismertesse a gyomnövény fogalmát, hozzon rá példát.
5.3. Bioszféra
globális folyamatok
Értelmezze a bioszférát ökoszisztémaként (Gaia).
Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (helytelen életmód, kábítószer-
117
fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai.)
Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi
beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúák hatása, kőolajszennyezés,
nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és
felelősségünkre (pl. vásárlási szokások).
Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, globális
felmelegedést, hulladékproblémát, a savasodást, a tengerek-óceánok, édesvizek
problémáit, az ózonpajzs csökkenését. Ismertesse, miért lehetnek ezek ökológiai válság
tényezői.
Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel.
5.4. Ökoszisztéma Ismertesse az ökoszisztéma fogalmát, értelmezze az életközösséget ökoszisztémaként
5.4.1 anyagforgalom Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók
szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában.
Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat különbségét.
Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az autotróf és heterotróf lények
szerepét, a humuszképződés lényegét, a szénhidrogén- és kőszénképződés okát, a
karbonát-kőzetek keletkezését. Értelmezze az élőlények szerepét e folyamatokban.
5.4.2 energiaáramlás
5.4.3 biológiai sokféleség,
5.5.környezet- és természetvédelem Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális
és gazdasági érveket.
Ismertesse a biológiai sokféleség megőrzésének etikai, jogi és gyakorlati szükségességét,
a természetvédelem lehetőségeit.
Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal (természetvédelmi terület
tájvédelmi körzet, nemzeti park)
Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb
fekvő nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit.
Ismertesse a környezetvédelem fogalmát, a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalmát.
Levegő Tudja a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2,
nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének).
Ismertesse a savas esők okát és következményeit.
Ismertesse az üvegházhatást, a hőszennyezést, a lehetséges következményeket. Foglaljon
állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén.
Víz Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait. Ismertesse a
fontosabb vízszennyező anyagokat. Ismertesse az ivóvíz nyerésének módjait, az ezeket a
forrásokat fenyegető veszélyeket. Értelmezze a “közműolló” fogalmát, a mechanikai és
biológiai víztisztítás lényegét, lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb
teendőkről.
Energia, sugárzás Ismertesse a hagyományos és az “alternatív” energiaforrásokat, a megújuló és a nem
megújuló energia különbségét. Értelmezze az atomenergia felhasználásának lehetőségét
és veszélyeit. Tudjon az energiatakarékosság lehetőségeiről. Fejtse ki álláspontját a hazai
energiagazdálkodás lehetőségeiről.
Talaj Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetőségeit. Értelmezze a talaj
romlásának, illetve javításának folyamatát.
Hulladék Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját.
Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással.
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
6.1 Molekuláris genetika
6.1.1 alapfogalmak
Ismertesse a gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és
homológ kromoszóma fogalmakat.
Fogalmazza meg az általános összefüggést a DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje,
térszerkezete és biológiai funkciója valamint a tapasztalható jelleg között.
Ábra alapján ismertesse a DNS megkettőződés folyamatát és a DNS m RNS átírás
(transzkripció) és a fehérje leolvasás (transzláció) főbb lépéseit.
Ismerje annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános érvényű.
Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotórészeihez.
6.1.2 mutáció
Hasonlítsa össze a mutációt és ivaros szaporodást, mint a genetikai változékonyság forrásait.
Ismertesse a mutáció fogalmát, evolúciós szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös,
előnyös). Hozzon példát ezekre. Ismertessen példát az emberi népességben többféle génváltozat
118
tartós jelenlétére.
Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (kémiai és sugárzó), hatásuk felismerésének problémáját,
csökkentésük vagy kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogy a mutagén és a rákkeltő (karcinogén) hatás
gyakran jár együtt.
Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák számbeli rendellenessége. Ismertesse
kialakulásának kockázati tényezőit.
6.1.3 a génműködés
szabályozása
Indokolja, hogy különböző felépítésű-és működésű testi sejtjeink miért hordoznak azonos
genetikai információt. Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén. Értelmezze,
hogy a gének megnyilvánulását a hormonális állapot is befolyásolja.
Ismertesse a jó és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló
jeleket (bőr, emlő-, here- prosztata, méhnyakrák), korai felismerésének jelentőségét.
6.2. Mendeli genetika
6.2.1 minőségi jellegek Ismertesse a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat.
Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (domináns-recesszív, intermedier és kodomináns).
Ismertesse a tesztelő keresztezésből levonható következtetéseket.
Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven öröklődő jellegeket.
Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy 1 génes enzimbetegség, az Rh és
AB0-vércsoportok öröklődését.
Ismertesse a humángenetikai sajátos módszereit (családfaelemzés).
Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában.
Ismertesse a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így
magyarázható.
Ismertesse a génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos kromoszóma).
6.2.2.mennyiségi jellegek Ismertessen öröklődő mennyiségi tulajdonságokat és hajlamokat az élővilágban és az emberi
öröklésben.
Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi jellegeket kialakító gének hatásait (sok
gén, jelentős környezeti hatás).
Hozza kapcsolatba a mennyiségi öröklődést a háziasítással és a hibridvetőmagok
elterjedésével.
6.3 Populációgenetika és
evolúciós folyamatok
6.3.1 ideális és reális populáció Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal
jellemezhetők.
Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a populációk genetikai változatosságának forrását.
Ismertesse az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket
a fajkeletkezés elméletével.
Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét.
6.3.2 adaptív és nem adaptív
evolúciós folyamatok
Ismertesse a természetes szelekció darwini modelljét. Ismertessen adaptív és nem adaptív
jellegű evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen
típusba sorolható.
Ismertesse a homológ és analóg szerv fogalmát, a konvergens és divergens fejlődést, tudjon
példaként ilyen fejlődésű szerveket, élőlényeket bemutatni.
Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat,
lerakódás).
6.3.3 biotechnológia Ismertesse a klón fogalmát.
Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel
haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismertessen néhány, a géntechnológia
mellett és ellen felsorakoztatható érvet, álláspontot.
6.3.4 bioetika Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről.
Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait
(családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait.
Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke közti különbséget.
Ismerje a Human Genom Program célját.
6.4. A bioszféra evolúciója
6.4.1 prebiológiai evolúció Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte meg.
Ismertesse az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó elméleteket.
6.4.2 az ember evolúciója Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember vonásait.
Ismertesse, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket lehet levonni az adott emberelőd
tulajdonságairól.
119
Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a
biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse.
A BIOLÓGIA taneszköz jegyzéke
Az állati sejt és az állati szövetek szemléltetésére, tanulmányozására alkalmas demonstrációs eszköz
Az állatok különböző szervrendszerei felépítésének szemléltetésére, tanulmányozására alkalmas eszköz
A jellemző állati szervrendszereket és felépítésüket bemutató, szemléltetésre és tanulmányozásra alkalmas
demonstrációs eszköz
Az állatok egyedfejlődését bemutató, szemléltetésre és tanulmányozásra alkalmas demonstrációs eszköz
Az állatok különböző szervrendszerei működését bemutató, szemléltetésre és tanulmányozásra alkalmas
eszköz
Az állatok életműködéseinek megfigyelésére alkalmas interaktív eszköz
Az állatok életmódjának szemléltetésére alkalmas eszköz
Az állatokat érintő természeti vonatkozásokat bemutató, ismeretbővítésre alkalmas eszköz
A növényi sejt és a növényi szövetek szemléltetésére, tanulmányozására alkalmas demonstrációs eszköz
A növényi szervek felépítésének szemléltetésére alkalmas eszköz
A növényi szervek felépítésének szemléltetésére, tanulmányozására alkalmas demonstrációs eszköz
A növényi életműködést bemutató (interaktív) eszköz
A növényeket érintő természetvédelmi vonatkozások tanulmányozására alkalmas eszköz
Táplálékláncok és táplálékhálózatok felépítésének tanulmányozására alkalmas eszköz
Különböző jellegű élő társulások vizsgálatára, tanulmányozására alkalmas és eszköz
A biogeokémiai anyagforgalom és a bioszféra energiaáramlásának tanulmányozására alkalmas eszköz
Az ökológiai jellemzők tanulmányozására alkalmas eszköz
A környezet- és természetvédelemről szóló, tanulmányozásra, ismeretbővítésre alkalmas eszköz
Az életközösségek változásainak szemléltetésére alkalmas eszköz
A DNS molekula szerkezetének megfigyelésére, tanulmányozására alkalmas demonstrációs eszköz
Az öröklésmenetek szemléltetésére alkalmas eszköz
A sejtosztódás és a genetikai rekombináció tanulmányozására alkalmas eszköz
A génsebészet lehetőségeit bemutató, szemléltetésre és ismeretbővítésre alkalmas eszköz
Az öröklődő emberi betegségeket bemutató szemléltetésre, tanulmányozásra alkalmas eszköz
A genetika gyakorlati alkalmazásának tanulmányozására szolgáló eszköz
A földtörténeti korok élőlényeit szemléltető eszköz
Az élőlények törzsfájának szemléltetésére alkalmas eszköz
Az emberi evolúció tanulmányozására alkalmas eszköz
Az evolúciót előidéző hatásokat szemléltető eszköz
Az élővilág evolúciós folyamatát bemutató, szemléltetésre, tanulmányozásra alkalmas eszköz
Az evolúciós változásokat bemutató eszköz
Az emberi test vizsgálatához szükséges eszközkészlet
A társadalom egészségnevelő és betegségmegelőző tevékenységét bemutató, ismeretbővítésre alkalmas
eszköz
A természetgyógyászat megismertetésére alkalmas eszköz
Az utódvállalással kapcsolatban szükséges vizsgálatokat és teendőket bemutató, ismeretszerzésre,
tájékozódásra alkalmas eszköz
A biokémiai problémák vizsgálatára alkalmas eszközkészlet
A sejtbiológiai problémák vizsgálatára alkalmas eszközkészlet
A növényi életfolyamatok vizsgálatára alkalmas eszközkészlet
Az állati és emberi életfolyamatok vizsgálatára alkalmas eszközkészlet
A modern orvostudomány eljárásait és módszereit bemutató, szemléltetésre és. ismeretbővítésre alkalmas
eszköz
A biológia történetét bemutató eszköz
Történelem
Tantárgyi programja és követelményei
120
10–12. évfolyam
Célok és feladatok
A középiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában kialakított képességekre,
ismeretekre épülnek.
A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van a személyiségfejlesztésben. A történelmi források,
események értelmezése olyan kompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas
lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető kérdések megismerése
segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá
kapcsolódó műveltségterületek e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítik.
A történelmi oktatás meghatározó célja, hogy a hallgatók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére,
hanem problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek
ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a
társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet
megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi
kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A történelem
megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek.
A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az
egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek
feltétele olyan kritikai szemléletmód kialakítása, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes az
összefüggések az alternatívák meglátására és értékelésére.
Fejlesztési követelmények
A középiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében túllép az általános iskolai
szinten. A középiskolai tanulmányok végére a hallgatóknak ismerniük kell a különböző források
kezelésének, elemzésének szabályait, a tudományos anyaggyűjtés alapelemeit. Feltétlen elérendő az
alapvető tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő
folyóiratokban.
A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. A hallgatóknak okok és
következmények bonyolult hálójában kell értelmezniük és bemutatniuk az egyének és csoportok indítékait,
választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges
és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. A történelemtanítás reális képet alakítson ki a hallgatókban az
egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában.
Az ismeretszerzési és feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek
fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a hallgatóknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől,
az elsődleges és másodlagos források tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal együtt történő
felidézésétől a beszámolók és kiselőadások megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, következtetés,
érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelően használva a történelem és a
társtudományok legfontosabb fogalmait és kifejezéseit.
Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi
esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy hallgatók egységben lássák a
topográfiai és a kronológiai adatokat. A hallgatóknak tudniuk kell az események alapvető sorrendjét, fel kell
ismerniük az egy időben zajló fontosabb eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem
okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése.
Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek
olvasása, az egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása. A legfontosabb történelmi helyeket el kell
helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a
történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során
alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében.
10. évfolyam
Tevékenységformák
Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
121
A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült
különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású
forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása.
A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek,
filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi
szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése.
A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok
felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak
vizsgálata.
A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei
életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése.
A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése.
Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-
Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A
különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása.
Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvű
keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra
készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok
kapcsolatának bemutatásával.
Kifejezőképességek
A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra
vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési
technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz
(élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével.
Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon
követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Előadás készítése
(meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával.
Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes
diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés
demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához.
Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése
előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5
oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem
tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban.
Tájékozódás az időben
Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése Az időben
való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események
közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése.
Az egyetemes és a magyar kronológiák használata.
Tájékozódás a térben
Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi
helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti tájegységeiről. Tematikus
történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel
változása).
Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés
keretében elsajátítandó
tananyag
122
Az őskor és az ókori
Kelet
Az emberré válás folyamata.
A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia,
Egyiptom, India, Kína).
Vallás és kultúra az ókori Keleten.
Kronológia:
A homo sapiens megjelenése, Kr.e. 3000
körül, Kr.e. XVIII. sz., Kr.e. X. sz., Kr.e.
525
Személyek:
Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid,
Salamon,
Fogalmak:
Homo sapiens, vaskor, despotizmus,
politeizmus, monoteizmus, biblia, állam,
hieroglifa, buddhizmus, brahmanizmus.
Topográfia:
Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia,
Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer,
Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon,
Izrael, Jeruzsálem.
A tanév során az alábbi
témák közül legalább kettőt
kötelező feldolgozni:
Az ember és a természet
kapcsolata a mítoszokban.
Tömegszórakoztatás az
ókorban
A család az ókori
kultúrákban.
Az iskola az ókorban.
Eltérő elméletek, mítoszok a
magyarság őstörténetéről.
Érdekérvényesítés és
érdekvédelem a középkorban
(kommunák, céhek,
egyetemek).
Könyvtár használat: vallás és
kultúra az ókori keleten
Térképhasználat gyakorlása
Házi dolgozat készítése:
kiválasztott téma önálló
feldolgozása
Az ókori Görögország A görög kor kezdetei, a spártai állam.
A demokrácia kialakulása Athénban, a
demokrácia fogalma.
A görög hitvilág, művészet, tudomány és
mindennapok.
Kronológia:
Kr.e. XIII. sz., Kr.e. 621, Kr.e. 594, Kr.e.
508, Kr.e. 490, Kr.e. 480,
Személyek:
Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész,
Miltiadész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz,
Thuküdidész, Szókratész, Platón,
Arisztotelész, Nagy Sándor
Fogalmak:
Polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz,
türannisz, eklészia, esküdtbíróság,
demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás,
filozófia, hellenizmus.
Topográfia:
Athén, Spárta, Olümpia, Marathón,
Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta,
Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria.
A görög–perzsa háborúk.
Athén és Spárta párharca.
Nagy Sándor birodalma.
Kr.e. 776,Kr.e. 431–404,
Kr.e. 336–323.
Leonidasz, Themisztoklész
A Trója c. film megtekintése
A görög mitológia,
művészetek megismerése
Tanult személyek
megismerése, információ
gyűjtés életükről,
tevékenységükről
Térkép használat gyakorlása
123
Az ókori Róma Róma városállamból birodalommá válik.
Az egyeduralom kialakulása. Társadalom,
államszervezet, hadsereg.
Róma és a provinciák.
A római hitvilág, művészet, tudomány és a
jog.
A mindennapi élet. A kereszténység
kialakulása és elterjedése.
Kronológia:
Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 287,
Kr.e. 264–241, Kr.e. 218–201, Kr.e. 168,
Kr.e. 48, Kr.e. 31, 212, 313, 395, 476
Személyek:
Hannibal, Ciceró, Pompeius, Caesar,
Antonius, Augustus, , Názáreti Jézus, Pál,
Constantinus, Attila,
Fogalmak:
Patrícius, plebejus, cliens, consul, provincia,
senatori rend, lovagrend, triumvirátus,
principatus, limes, legio, colonus,
dominatus, zsinagóga, apostol, egyház,
püspök, zsinat.
Topográfia:
Róma, Karthágó, Cannae, Hispania, Gallia,
Dacia, Pannónia, Jeruzsálem,
Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae,
Savaria.
A köztársaság virágkora és
válsága. A császárkor.
A népvándorlás, az antik
civilizáció felbomlása.
Marius, Sulla, Spartacus
Hadrianus, Diocletianus
senatus, dictator, néptribunus,
censor
A római mitológia
megismerése
Római emlékek a mai
Magyarország területén
A Spartacus c. film
megtekintése
A Seneca c. film
megtekintése videón vagy
DVD-n
A korai feudalizmus
története Európában
A nyugati és keleti kereszténység eltérő
fejlődése.
A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és
az arab világ.
Az államalapítások kora Közép- és Kelet-
Európában.
Évszámok:
622, 732, 800, 843, 962, 1054.
Személyek:
Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus,
Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed,
Topográfia:
Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi
(Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Bagdad.
Fogalmak:
gróf-grófság-őrgrófság, ortodox egyház,
római katolikus egyház, pápa, szerzetes,
kolostor, bencés rend, hűbérbirtok, jobbágy,
robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa.
A Frank Birodalom
kialakulása, a gazdaság és
társadalom átalakulása
Klodvig, Martell Károly, Kis
Pippin, Karolingok
Történelmi lexikon
használata
Vaktérkép használata
A nagy világvallások
kialakulása
Élet a korai feudalizmusban
124
A magyar nép története
az államalapításig
A magyar nép őstörténete és vándorlása.
A honfoglalástól az államalapításig.
Géza fejedelem és István király életműve.
Évszámok:
896, 955, 973, 997–1000–1038.
Személyek:
Álmos, Árpád, I. István király, Géza
fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent
Gellért püspök.
Topográfia:
Magna Hungaria, Levédia, Etelköz,
Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma,
Esztergom.
Fogalmak:
Nomadizmus, kettős fejedelemség,
nemzetség törzs, székely, kalandozások,
szeniorátus, vármegye, ispán, tized.
A magyar mitológia
megismerése
Egy történelmi témájú film
megtekintése
Térképhasználat gyakorlása
A vándorló illetve kalandozó
magyarság élete, harcmodora
Az érett középkor
A középkori egyház és az uralkodói hatalom
Európában.
A középkori városok.
A középkor művelődése. Mindennapok a
középkorban.
Kronológia:
1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278
Személyek:
VII. Gergely, IV. Henrik, Habsburg Rudolf,
Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói
Szent Tamás.
Fogalmak:
királyi udvar, kamara, kancellária,
kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes
hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló
rendek, városi önkormányzat, nyomásos
hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi
kultúra, romanika, gótika
Topográfia:
Szentföld, Genova, Velence, Flandria,
Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge,
Hanza városok, a levantei kereskedelem
útvonala
A lovagkor.
A szabad költözésű
jobbágyság és a
vándormozgalmak
III. Ince, IV. (Szép) Fülöp
Videofilm megtekintése adott
témában
Könyvtárhasználat: A
középkor művelődése.
Mindennapok a középkorban.
Térkép-, vaktérkép használat
125
Az Árpád-házi királyok
kora
Az új rend megszilárdítása - Szent László és
Könyves Kálmán.
Az Aranybulla és a tatárjárás.
Gazdasági és társadalmi változások a XIII.
században.
Az Árpád-kori kultúra.
Kronológia:
1077–95, 1095–1116, 1172–1196, 1205–
1235, 1222, 1235–70, 1241–42, 1301
Személyek:
I. András, I. László, Könyves Kálmán, III.
Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla, Kézai
Simon,
Fogalmak:
Várnépek, várjobbágyok, bán, vajda, nádor,
Szent Korona, regálé, serviens, bandérium,
báró, nemes, Aranybulla, familiaritás,
székelyek, szászok, kunok
Topográfia:
Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély,
Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda.
Házi dolgozat készítése: egy
kiválasztott téma önálló
feldolgozása
Mindennapi élet,
életmódtörténet
Mindennapi élet az Árpád-
korban
A továbbhaladás feltételei
A hallgatók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket,
vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-15 sornyi) ókori
forrásrészleteket feldolgozni.
Tudjanak anyagot gyűjteni a könyvtárban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott témákhoz.
Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források elemzésére tanári irányítással. Legyenek képesek rövid
beszámolók előadására.
Tudják alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást.
Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz
megfelelő lapjáról.
Tevékenységformák
Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült
különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású
forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása.
A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek,
filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi
szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése.
A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok
felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak
vizsgálata.
A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei
életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése.
A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése.
Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-
Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A
különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása.
Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvű
keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra
126
készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok
kapcsolatának bemutatásával.
Kifejezőképességek
A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra
vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési
technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz
(élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját
vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció
egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról
segédeszközök felhasználásával.
Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes
diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés
demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához.
Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése
előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5
oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem
tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban.
Tájékozódás az időben
Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése Az időben
való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események
közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése.
Az egyetemes és a magyar kronológiák használata.
Tájékozódás a térben
Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi
helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. Tematikus
történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel
változása). Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében
elsajátítandó tananyag
A késő középkor Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok,
háborúk).
Itália, a humanizmus és a reneszánsz.
Az Oszmán Birodalom terjeszkedése.
Kronológia:
1337–1453, 1356, 1389, 1410, 1415, 1453
Személyek:
Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d'Arc,
IV. (Luxemburg) Károly, Husz János,
Gutenberg, II. Mohamed,
Fogalmak:
rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták,
szultán, szpáhi, janicsár, reconquista
Topográfia:
Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc,
Prága, Rigómező
A tanév során az alábbi
témák közül legalább kettőt
kötelező feldolgozni:
Bűn és bűnüldözés a
középkorban.
A kora újkori állam fejlődés
sajátosságai: az
abszolutizmus.
Az angol, francia és a
spanyol rendi monarchia
felemelkedése.
A német császárság, a
pápaság, közép- és kelet-
európai államai.
VII. (Tudor) Henrik,
III. Iván, Aragóniai
Ferdinánd, Kasztíliai Izabella
Forrásfeldolgozás
A reneszánsz művészete
Magyarország a XIV–
XV. Században
Károly Róbert és Nagy Lajos
Társadalmi változások. Népesség és
természeti környezet.
Luxemburgi Zsigmond, az oszmán-török
terjeszkedés, Hunyadi János.
Hunyadi Mátyás uralkodása.
Életformák a XV. századi Magyarországon.
Kultúra és művelődés.
Könyvtár-, vagy
internethasználat:
Társadalmi változások.
Népesség és természeti
környezet.
127
Kronológia:
1308–42, 1342-82, 1351, 1387–1437, 1396,
1443–44, 1444, 1448, 1456, 1458-90
Személyek:
Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos,
Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi
János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz
János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini
Fogalmak:
Harmincad, kapuadó, szabad királyi város,
bányaváros, mezőváros, úriszék, pallosjog,
főnemes, köznemes, kilenced, ősiség,
végvári rendszer, kormányzó, füstpénz,
rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina
Topográfia:
Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya,
Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld,
Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár,
Szilézia, Bécs
Kultúra és művelődés
Hunyadi Mátyás korában, a
magyar reneszánsz
Vaktérkép használata
Kora újkor
(1490–1721)
A nagy földrajzi felfedezések és
következményei. A modern világgazdasági
rendszer kialakulásának kezdetei.
A modern állam kialakulása.
A parlamentáris monarchia kialakulása
Angliában.
Reformáció és katolikus megújulás. A
barokk.
A tudományos világkép átalakulása.
Kronológia:
1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689,
1701–1714
Személyek:
Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V.
Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz,
Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell,
Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter
Fogalmak:
Gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény,
világkereskedelem, abszolutizmus,
reformáció, protestáns, evangélikus,
református, unitárius, ellenreformáció,
jezsuiták, manufaktúra, anglikán,
monopólium, puritán, merkantilizmus
Topográfia:
Genf, Németalföld, Antwerpen, London,
Versailles, portugál és spanyol gyarmatok
Az európai és Európán kívüli
kultúrák találkozása, a
gyarmatosítás.
Az atlanti hatalmak
felemelkedése.
Az angol forradalom.
Az 1492 című film
megtekintése videón
A barokk jellemzői művészeti
alkotások alapján
A modern tudomány
keletkezése: Kopernikusz,
Galilei, Newton…
Tananyagban szereplő
fogalmak és személyek
megismerése, megtanulása
128
Magyarország története
a kora újkorban (1490–
1711)
A Jagellók-kora. A Dózsa féle
parasztháború. A mohácsi csata.
A török hódoltság. A Habsburgok és a
magyar rendek.
Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi
harcok és ország egyesítő
kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és
Zrínyi Miklós.
A reformáció és a katolikus megújulás
Magyarországon.
Gazdasági és társadalmi, kulturális
változások a XVII-ban.
A török kiűzése.
A Rákóczi-szabadságharc.
A hódoltsági kor művészeti
emlékei, életmód a hódoltság
korában
Forráselemzés:
Gazdasági és társadalmi,
kulturális változások a XVII-
ban.
A Rákóczi szabadságharc
irodalmunkban,
filmművészetünkben
Kronológia:
1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591–1606,
1664, 1686, 1699, 1703–11
Személyek:
Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II.
Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós,
Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai
István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter,
Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót,
Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc
Fogalmak:
örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc,
labanc, rendi konföderáció, trónfosztás
Topográfia:
Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr,
Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta
A tananyagban szereplő
személyek és jelentőségük,
szerepük megismerése
A felvilágosodás és a
polgári átalakulás kora
(1721–1849)
A felvilágosodás. A felvilágosult
abszolutizmus jellegzetességei.
Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi
háborúja. Az USA létrejötte.
A polgári forradalom irányzatai
Franciaországban.
Az ipari forradalom és társadalmi hatásai.
(életkörülmények, környezet)
XIX. század eszméi.
Az 1848-as forradalmak.
Kronológia:
1740–48, 1756–63, 1776, 1783, 1789, 1791,
1794 1804–15, 1848
Személyek:
Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire,
Montesquieu, Rousseau, Diderot,
Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton,
Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson,
Kutuzov, Watt, Stephenson, Marx
Fogalmak:
Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi
ágak megosztása, társadalmi szerződés,
felvilágosodott abszolutizmus,
nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus,
konzervativizmus, alkotmány, “harmadik
rend”, girondiak, jakobinusok, polgári
szabadságjogok, parlamenti rendszer
A napóleoni háborúk
Európája.
A Napoleon c film
megtekintése
Az ipari forradalom
fontosabb alkotásai, és azok
hatása, források elemzése
Tanult személyek és
fogalmak megismerése
irodalmi művek, források
alapján
Források önálló elemzése
Térképhasználat gyakorlása
129
(jobboldal, baloldal), emigráció, reakció,
terror, kapitalizmus, tőkés, proletár, civil
társadalom
Topográfia:
Poroszország, Lengyelország, angol és
francia gyarmatok Észak Amerikában,
Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar,
Borogyino, Waterloo
Mindennapi élet,
életmódtörténet
Források alapján való
feldolgozása
A továbbhaladás feltételei
A hallgatók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket,
legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Legyenek képesek a források és a tankönyvi
szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására.
Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni a könyvtárak felhasználásával kiselőadások,
vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat
felismerni, megkülönböztetni.
Tudjanak felépített feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő
folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat
értelmezni élőszóban rövid felkészülés után.
Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb
eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit.
11. évfolyam
Tevékenységformák
Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült
különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású
forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása.
A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek,
filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi
szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése.
A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok
felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak
vizsgálata.
A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei
életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése.
A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése.
Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-
Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A
különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása.
Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvű
keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra
készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok
kapcsolatának bemutatásával.
Kifejezőképességek
A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra
vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési
technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz
(élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját
vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció
egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról
segédeszközök felhasználásával.
130
Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes
diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés
demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához.
Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése
előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5
oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem
tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban.
Tájékozódás az időben
Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése Az időben
való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események
közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése.
Az egyetemes és a magyar kronológiák használata.
Tájékozódás a térben
Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi
helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. Tematikus
történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel
változása).
Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés
keretében elsajátítandó
tananyag
Magyarország
újjászerveződése a
Habsburg Birodalom
keretei között
(1711–1790)
Demográfiai változások, az etnikai arányok
átalakulása.
Gazdaság és társadalom a XVIII. sz.
Magyarországán
A felvilágosult abszolutizmus és a rendek.
Művelődés, egyházak, iskolák.
Kronológia:
1722–23, 1740–80, 1767, 1777, 1780–1790
Személyek:
III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz
Fogalmak:
Helytartótanács, betelepítés, kettős
vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg,
mágnás, állami oktatás, úrbéri rendezés,
nyelvrendelet
Topográfia:
Határőrvidék, Bánát
Egy a napi politikát is
meghatározó, 19. századi
történelmi téma
feldolgozása:
A magyar királyság a
Habsburg Birodalomban.
Házi dolgozat készítése
irodalmi tanulmányaink
felhasználásával
Korhoz kapcsolódó irodalmi
és művészeti ismeretek
felelevenítése
Művelődés, egyházak,
iskolák.
A polgárosodás kezdetei
Magyarországon (1790–
1847)
Új elemek a gazdaságban. Az átalakuló
társadalom
A reformmozgalom kibontakozása, a
polgárosodás, nemzetiségi kérdés.
A reformkori művelődés, kultúra.
Kronológia:
1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1847
Személyek:
Martinovics, Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey,
Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos,
Széchenyi István, Wesselényi, I. Ferenc
Fogalmak:
Magyar jakobinusok, reform, polgári
átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság,
közteherviselés, érdekegyesítés, védővám
Topográfia:
Pest-Buda, Fiume, Vaskapu
A francia forradalom és a
napóleoni háborúk hatása
Magyarországra.
Forráselemzés:
A modern nemzet
fogalmának kialakulása,
változásai
A reformkori művelődés,
kultúra.
Tananyagban szereplő
személyek megismerése
források alapján
131
Forradalom és
szabadságharc
Magyarországon (1848–
1849)
Polgári forradalom Magyarországon 1848
március - április
A forradalom belső és külső feltételei,
problémái.
A nemzeti önvédelem megszervezése és a
tavaszi hadjárat.
A szabadságharc befejező szakasza és
veresége.
Kronológia:
1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV.
l4., V. 21., VIII. 13., X. 6.
Személyek:
Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem,
Damjanich, Jelacic, Windischgraetz, Haynau
Fogalmak:
Márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány,
jobbágyfelszabadítás, választójog,
függetlenség, nemzetiségi törvény
Topográfia:
Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom,
Segesvár, Arad
Témához kapcsolódó film
megtekintése, a korszak
irodalmi alkotásokban
Források elemzése,
feldolgozása
Térképhasználat gyakorlása
132
A nemzetállamok és az
imperializmus kora
(1849–1914)
Gazdasági és társadalmi változások, a második
ipari forradalom
Az egységes Olaszország és Németország
kialakulása.
Polgárháború az Amerikai Egyesült
Államokban.
A “keleti kérdés” és a Balkán.
Hatalmi viszonyok, katonai-politikai
szövetségek a századfordulón.
A munkásság politikai erővé szerveződése.
A művelődés új keretei.
Évszámok:
1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1870, 1871,
1882, 1904, 1905, 1907
Személyek:
III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi,
Bismarck, Viktória királynő, II. Vilmos, Lenin,
Lincoln
Topográfia:
Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság,
Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, Elzász-
Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária
Fogalmak:
Internacionálé, keresztényszocializmus,
szociáldemokrácia, centrum, periféria,
részvénytársaság, monopólium, középosztály,
hármas szövetség, antant, keleti kérdés,
bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek
Az orosz reformkísérletek.
Gyarmatosítás: a brit
gyarmatbirodalom.
Források elemzése,
feldolgozása
A korszak művészeti
irányzatainak megismerése
Források elemzése,
feldolgozása
133
A polgárosodás
kibontakozása
Magyarországon (1849–
1914)
A megtorlás, a Bach-rendszer.
A kiegyezés.
Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus
korában.
Társadalmi csoportok életformái, népesség,
nemzetiség.
A városiasodás. A tudományos és művészeti
élet fejlődése.
Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének
belső ellentmondásai.
Évszámok:
1849. október 6., 1867, 1868, 1875–90, 1896
Személyek:
Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc,
Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor,
Tisza István, Jászi Oszkár.
Topográfia:
Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–
Magyar Monarchia.
Házi dolgozat készítése
:források elemzése,
feldolgozása
A korszak művészeti
irányzatainak megismerése
A tudományos- technikai
forradalom kezdeteinek
megismerése források és
tanulmányaik alapján
Az első világháborútól a
nagy gazdasági válságig
(1914–1929)
Az első világháború kirobbanása, jellege,
története.
Az Oroszországi politikai változások.
A Párizs környéki békék.
Az olasz fasizmus és az európai parlamentáris
rendszerek.
Gazdaság és a társadalom új jelenségei (pl.: a
női emancipáció, motorizáció)
Évszámok:
1914–18, 1917, 1919, 1922, 1925
Személyek:
Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson,
Clemenceau, Lloyd George, Stresemann,
Mussolini
Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme,
Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság,
Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok,
Curzon-vonal
Fogalmak: Villámháború – állóháború,
ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus,
szovjet, fasizmus, korporatív állam,
egypártrendszer, kommunizmus,
kollektivizálás, GULAG, kisantant,
kisebbségvédelem
Egy a szakirányú képzés
jellegének megfelelő
történelmi téma
feldolgozása.
Források elemzése,
feldolgozása
A korszak megjelenése a
tanult irodalmi művekben
Források elemzése,
feldolgozása
134
Az első világháború és
következményei
Magyarországon.
A Trianon utáni ország
élete
(1914–1931)
Magyarország részvétele a világháborúban.
Az őszirózsás forradalom. Kísérlet a
kommunista diktatúra megteremtésére: a
Tanácsköztársaság.
A trianoni béke, hatása a gazdaságra,
társadalomra, az etnikai viszonyokra.
A határon túli magyarság sorsa.
A Horthy rendszer kialakulása és
konszolidációja.
A művelődési viszonyok. Az életmód
változásai.
Évszámok:
1914.július 2., 1918.október 31.,
1918.november 3., 1919.március 21.,
1920.március 1., június 4., 1921–31, 1927
Személyek:
gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós,
gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István,
Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István,
Peyer Károly
Topográfia:
Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave
Fogalmak:
őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv,
proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és
fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus,
irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás,
konszolidáció
Térképhasználat
Az első világháborúról szóló
dokumentumfilm
megtekintése
Művészeti irányzatok a
korszakban
Források elemzése,
feldolgozása
Mindennapi élet,
életmódtörténet
Irodalmi művek alapján
feldolgozandó
A továbbhaladás feltételei
Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az
iskolai és közkönyvtárak, felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített feleletet
adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni
élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári
segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket
beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.
12. évfolyam
Tevékenységformák
Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
A forrásokban és feldolgozásokban található információk gyűjtése. Azonos eseményről, jelenségről készült
különböző forrásrészletek összehasonlítása. Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású
forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása.
A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek,
filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi
szerződések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése.
A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Eltérő álláspontok
felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak
vizsgálata.
A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentős személyiségei
életútjának bemutatása. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése.
A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése.
Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-
Európa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A
különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása.
135
Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvű
keresőprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra
készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok
kapcsolatának bemutatásával.
Kifejezőképességek
A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra
vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési
technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz
(élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját
vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció
egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról
segédeszközök felhasználásával.
Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes
diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés
demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához.
Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése
előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5
oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem
tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élőszóban.
Tájékozódás az időben
Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készítése Az időben
való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és időben játszódó események
közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése.
Az egyetemes és a magyar kronológiák használata.
Tájékozódás a térben
Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi
helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. Tematikus
történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel
változása). Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében
elsajátítandó tananyag
A nagy gazdasági
válságtól a második
világháború végéig
(1929–1945)
Az 1929 –33-as világgazdasági válság.
Válságkezelés az USA-ban.
A nemzeti szocializmus hatalomra jutása és
működési mechanizmusa.
A sztálini diktatúra a 30-as években.
A második világháború története.
A szövetségesek győzelme, a háború jellege.
A megosztott Európa.
Évszámok:
1929, 1933, 1936, 1938, 1939.szeptember 1.,
1941.június 22., 1944.június 6., 1945.május
8., augusztus 6., szeptember 2.
Személyek:
Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill,
Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower,
De Gaulle
Topográfia:
Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád,
Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád,
Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk,
Normandia
Fogalmak:
tőzsde, túltermelési válság, New Deal,
tervgazdálkodás, totális diktatúra,
nemzetiszocializmus, Berlin-Róma tengely,
Egy a napi politikai eseményt
igazoló történelmi téma
feldolgozása
A második világháború
eseménytörténete
A témához kapcsolódó
irodalmi alkotás vagy film
Források elemzése,
feldolgozása
136
Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás,
holocaust, partizán, totális háború,
antifasiszta koalíció.
Magyarország a
gazdasági válságtól a
második világháborús
összeomlásig
(1931–1945)
Gazdasági válság és jobbratolódás a
belpolitikában.
Magyarország háborús részvétele. A Kállay
kormány politikája.
A német megszállás. A holocaust
Magyarországon.
A sikertelen kiugrás. A nyilas
hatalomátvétel.
Magyarország szovjet felszabadítása és
megszállása.
Évszámok:
1938.november 2., 1939.március 15.,
1940.augusztus 30., 1941.június 26.,
1943.január, 1944.március 19., 1944.október
15., 1944.december 21., 1945.április.
Személyek:
Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula,
Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi
Ferenc, Dálnoki Miklós Béla
Topográfia:
Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs,
Don-kanyar
Fogalmak:
Népi-falukutató mozgalom, nyilasmozgalom,
zsidótörvények, fegyveres semlegesség,
hadigazdaság, “hintapolitika”, “kiugrás”,
gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság
Források elemzése,
feldolgozása
A jelenkor
(1945–napjainkig)
Hidegháborús szembenállás és időszakos
enyhülés politikája a második világháború
után.
A kommunista rendszerek kialakulása és
bukása.
Az Európán kívüli világ (Kína, India, Japán)
Az európai integráció története.
Az emberiség az ezredfordulón: a globális
világ és problémái.
Évszámok:
1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961,
1968, 1975, 1991
Személyek:
Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-
tung, Ho Si Minh, Truman, Adenauer,
Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII..János,
Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov
Fogalmak:
Vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési
verseny, Truman-elv, Marshall-segély,
szociális piacgazdaság, európai integráció,
NATO, Varsói Szerződés, római
szerződések, holdraszállás, harmadik világ,
Brezsnyev-doktrina, globális világ, enyhülési
politika.
Topográfia:
NSZK, NDK
Egy szabadon választott helyi
konfliktus földolgozása (pl.:
Közel-Kelet, Balkán)
Dokumentumfilm
megtekintése
A gyarmati rendszer
felbomlása
Az emberiség az
ezredfordulón: a globális
világ és problémái.
Források elemzése,
feldolgozása
Az Európai Unió létrejötte
Magyarország a
második világháború
után
(1945 –napjainkig)
A háborús károk felszámolása. A
demokratikus közélet kiépítésének kísérlete.
A párizsi békeszerződés.
A kommunista diktatúra kiépítése
A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os
A korszakhoz kapcsolódó
irodalmi alkotás elolvasása,
137
forradalom és szabadságharc.
A Kádár rendszer kiépülése: megtorlás és
diktatúra.
Az életmód átalakulása. Demográfiai
változások.
Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és
erősödése.
A rendszerváltozás.
Évszámok:
1946, 1947.február 10., 1948, 1949, 1953,
1956.október 23., november 4., 1963, 1968,
1989.október 23., 1990, 1991
Személyek:
Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi
Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall
József, Göncz Árpád
Fogalmak:
ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, Háborús
bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív
büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere,
beszolgáltatás, AVH, pártállam, földosztás,
ötvenes évek, internálás, munkástanács,
ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör,
reformszocializmus, második gazdaság
film megtekintése
Életmód a Kádár –
korszakban: egyéni vagy
családi emlékek
felhasználásával,
forráselemzés
A rendszerváltozás
eseményei
Források elemzése,
feldolgozása
Állampolgári
ismeretek
A társadalmi szabályok. Emberi jogok. A
gyermekek jogai. Diákjogok.
Államformák, politikai rendszerek.
Magyarország alkotmánya.
A demokrácia alapelvei és működése.
Bírói hatalom és igazságszolgáltatás.
Politikai és szociális jogok.
Önkormányzatok, civil szervezetek.
Napi sajtó figyelése: elvek
és gyakorlat viszonya
Államformák, politikai
rendszerek.
Magyarország alkotmánya.
Kultúra és művelődés
életszínvonal,
Társadalom, kultúra, vallás, civilizáció,
műveltség és képzettség. Jólét és jól-lét.
Munkaidő, szabadidő, szórakozás
Házi dolgozat készítése
Ember és természet Beavatkozás, uralom, felelősség. Természet
és világegyetem, környezetvédelem.
Természetkép, világkép, világszemlélet
Természettudományos
ismeretek rendszerezése,
felelevenítése
Egyéni és közösségi
értékek
A demokratikus állampolgárság értékei: a
közjó, az egyén jogai, törvényesség, emberi
jogok, más kultúrák tisztelete,
hagyománytisztelet, igazság, törvényesség,
igazságosság, a polgári állam értékei.
Társadalmi közösségek. Az egyén és
közösség a társadalomban. Döntés,
megegyezés, együttműködés, többség,
kisebbség.
Napi sajtó figyelése, a
tananyagban szereplő elvek
érvényesülése a
mindennapokban
Mindennapi élet,
életmódtörténet
Szabadon választható témák Feldolgozása önállóan
Fogyasztóvédelem EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és
fogyasztóvédelem, a reklám története
Könyvtár-, internet használat
Továbbhaladás feltételei
Az érettségi követelmények szerint.
TÖRTÉNELEM középszintű érettségi vizsga témakörei és követelményei
138
Témakörök A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak
megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai
adataira és fogalmaira vonatkozó az adott témakörhöz rendelhető tantárgyi követelményeivel.
1. Az ókor és kultúrája 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása.
1.2 A demokrácia kialakulása Athénban Az athéni demokrácia intézményei, működése.
1.3 A római köztársaság virágkora és
válsága, az egyeduralom kialakulása
A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában.
1.4 Az antik hitvilág, művészet, tudomány A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a
legfontosabb istenek nevének ismerete.
A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei.
A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása.
A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában.
1.5 A kereszténység kialakulása és
elterjedése
A kereszténység főbb tanításai.
1.6 A népvándorlás, az antik civilizáció
felbomlása
A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás
2. A középkor 2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend
jellemzői
A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek).
A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI.
században.
2.2 A nyugati és keleti kereszténység Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben.
2.3 Az iszlám vallás és az arab világ; a
világvallások elterjedése
Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai.
A világvallások civilizáció-formáló szerepe.
2.4 A középkori városok Egy középkori város jellemzőinek bemutatása.
A középkori kereskedelem sajátosságai.
2.5 Egyházi és világi kultúra a középkorban Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban.
A romantika és a gótika főbb stílusjegye.
A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme.
2.6 A humanizmus és a reneszánsz Itáliában A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői.
2.7 Az angol és a francia rendi állam
működése
2.8 Az Oszmán Birodalom terjeszkedése Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai, források alapján.
Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században.
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1 A magyar nép őstörténete és vándorlása A magyar nép vándorlása térkép alapján.
3.2 A honfoglalástól az államalapításig A honfoglalás.
A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja, források alapján.
Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége.
3.3 Az Árpád-kor Az Aranybulla.
A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején.
3.4 Társadalmi és gazdasági változások
Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi
Zsigmond idején
Károly Róbert gazdasági reformjai.
A magyar városfejlődés korai szakasza.
3.5 A Hunyadiak Hunyadi János harcai a török ellen.
Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján.
3.6 Kultúra és művelődés Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése.
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 4.1 A nagy földrajzi felfedezések és
következményei
A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján.
Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára, és a gyarmatosítás.
4.2 Reformáció és katolikus megújulás A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista).
A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása.
A barokk stílus jellemzői.
4.3 A kontinentális abszolutizmus és a
parlamentáris monarchia megszületése
A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában.
Az alkotmányos monarchia működése.
139
Angliában
4.4 A tudományos világkép átalakulása, a
felvilágosodás
A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján.
5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 5.1 A mohácsi csata és az ország három
részre szakadása
A mohácsi vész és az ország részekre szakadása.
Végvári küzdelmek.
5.2 Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl. három nemzet, vallási tolerancia).
5.3 A török kiűzése és a Rákóczi-
szabadságharc
A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai.
A szatmári béke.
5.4 Magyarország a XVIII. századi
Habsburg Birodalomban
Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása
Mária Terézia és II. József reformjai.
5.5 Művelődés, egyházak, iskolák A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján.
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 6.1 A francia polgári forradalom politikai
irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok
Nyilatkozata
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései.
Az alkotmányos monarchia válsága és bukása.
6.2 A napóleoni háborúk és a Szent
Szövetség Európája
6.3 A XIX. század eszméi A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és
szocializmus) jellemzői források alapján.
A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament,
képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás).
6.4 Az ipari forradalom és
következményei
Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és
néhány találmánya.
Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés,
életmódváltozás, a nyomor kérdése).
6.5 Nagyhatalmak és katonai-politikai
szövetségek a századfordulón
Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása.
Németország nagyhatalommá válása.
A balkáni konfliktusok okai.
6.6 Tudományos, technikai felfedezések,
újítások és következményeik
A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása.
A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra, konkrét példák alapján.
7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 7.1 A reformmozgalom kibontakozása, a
polgárosodás fő kérdései
A reformkor fő kérdései.
Széchenyi és Kossuth reformprogramja.
7.2 A reformkori művelődés, kultúra A korszak kulturális életének főbb jellemzői.
7.3 A polgári forradalom
A pesti forradalom eseményei.
Az áprilisi törvények.
7.4 A szabadságharc A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai.
A Függetlenségi Nyilatkozat.
7.5. A kiegyezés előzményei és
megszületése
A kiegyezés megszületésének okai.
A kiegyezés tartalma és értékelése.
7.6 Gazdasági eredmények és társadalmi
változások a dualizmus korában
Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés.
Budapest világvárossá fejlődése.
Az átalakuló társadalom sajátosságai.
Nemzetiségek a dualizmus korában.
A cigányság helye a magyar társadalomban.
7.7. Az életmód, a tudományos és
művészeti élet fejlődése
Az életmód változásai a századfordulón.
A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége.
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege,
jellemzői; a Párizs környéki békék
Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői.
A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése.
8.2 A gazdaság és a társadalom új A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó).
140
jelenségei a fejlett világban A nők szerepének változása.
8.3 Tekintélyuralmi rendszerek Közép-
Európában és az olasz fasizmus
8.4 Az USA és az 1929-33-as gazdasági
válság
A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei.
8.5 A nemzetiszocializmus hatalomra
jutása és működési mechanizmusa
A náci Németország legfőbb jellemzői.
A náci ideológia és propaganda.
8.6 A bolsevik ideológia és a sztálini
diktatúra az 1920-30-as években
A bolsevik hatalomátvétel körülményei.
A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői.
8.7 A második világháború előzményei
jelentős fordulatai
A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai.
A holocaust.
8.8 A hidegháború és a kétpólusú világ
jellemzői
Az ENSZ létrejötte, működése.
Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez).
8.9 A szocialista rendszerek bukása A szovjet blokk kialakulása és jellemzői.
Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában.
9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9.1 Az Oszrák-Magyar Monarchia
felbomlása és következményei
Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása.
Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai.
9.2. A Horthy-rendszer jellege és
jellemzői
Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései.
9.3 Művelődési viszonyok és az életmód Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években.
9.4 A magyar külpolitika mozgástere,
alternatívái
A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között.
9.5 Magyarország részvétele a
világháborúban
Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban.
9.6 A német megszállás és a holocaust
Magyarországon
Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel.
A holocaust Magyarországon. (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás).
10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 10.1 A szovjet felszabadítás és
megszállás
A szovjet felszabadítás és megszállás.
Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége.
10.2 A határon túli magyarság sorsa A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban.
10.3 A kommunista diktatúra kiépítése
és működése
Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi korszakban.
Életmód és mindennapok.
10.4 Az 1956-os forradalom és
szabadságharc
Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei.
A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai.
10.5 A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszer jellemzői a Kádár korszakban.
Életmód és mindennapok.
10.6 A rendszerváltozás A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok,
függetlenség).
11. A jelenkor 11.1 A közép-európai régió jellem-zői,
távlatai, a posztszovjet rendszerek
problémái
A közép-európai régió sajátos problémái
11.2 Az európai integráció története Az Európai Unió legfontosabb intézményei.
11.3 A „harmadik világ” A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnövekedés, szegénység, élelmezési- és
adósságválság).
11.4 Fogyasztói társadalom; ökológiai
problémák, a fenntartható fejlődés
A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre.
11.5 A globális világ kihívásai és
ellentmondásai
A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám).
12.1 Alapvető állampolgári ismeretek Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása.
Az állampolgári jogok kötelességek.
141
12. A mai magyar társadalom és életmód
A TÖRTÉNELEM taneszköz jegyzéke
A polgári átalakulás korának szemléltetésére alkalmas eszköz
A magyarországi polgárosodás kezdeteit, nagy alakjait, főbb eseményeit, kulturális és művelődési örökségét
tartalmazó, szemléltetésre alkalmas eszköz
A nemzetállamok megszületését és az imperializmus korát bemutató, ismeretszerzésre és szemléltetésre
alkalmas eszköz
A polgári Magyarország kiépülését és fejlődésének főbb társadalmi, gazdasági és művelődési eredményeit,
valamint a kor meghatározó történelmi alakjait tartalmazó, ismeretszerzésre, ismeretbővítésre és
szemléltetésre alkalmas eszköz
Az első világháború előzményeit, eseményeit, haditechnikai újításait, jellegét és következményeit
tartalmazó, ismeretszerzésre, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz
Az első világháború Magyarországra gyakorolt hatásait és következményeit tartalmazó, ismeretszerzésre,
ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz
A nagy válságtól a második világháborúig terjedő korszak főbb eseményeit meghatározó alakjait tartalmazó,
ismeretszerzésre, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz
Az 1930-as évektől a második világháborúig terjedő időszak Magyarországa társadalom-, gazdaság-,
művelődés- és politikatörténetét tartalmazó, ismeretszerzésre, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas
eszköz
A jelenkor tanulmányozására, főbb kérdéseinek feldolgozására alkalmas eszköz
A második világháború utáni Magyarország történelmének főbb eseményeit, összetevőit meghatározó
személyiségeit, valamint a társadalom, a gazdaság, a kultúra, a művelődés és a mindennapok átalakulását
tartalmazó, ismeretszerzésre, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz
Az érettségi vizsgakövetelmények elsajátítását elősegítő, rendszerezésre, összefoglalásra alkalmas eszköz
Történelmi térképek, fólia sorozatok.
Művészeti ismeretek
Tantárgyi programjai és követelményei
10 - 12. évfolyam
Célok és feladatok
A vizuális nevelés célja a középiskolában, hogy az iskola befejezésekor a további élet folyamán
hasznosítható és szakirányba továbbfejleszthető vizuális megismerési mód, képi kommunikációs képesség,
művészeti alapismeret és esztétikai szemlélet birtokába juttassa a tanulókat. Tartalmas, értékes életvitelt élő,
igényes környezetet létrehozó és azért felelősséget vállaló emberi magatartás kialakítása. Az esztétikai
élmény, az esztétikum, a művészet - mint a minőségi társadalmi lét része - váljon az élet lényeges elemévé.
A tantárgy tanításának célja és feladata
a hallgatók eddigi tudásának, ismereteinek - az előző évfolyamokon tanult, valamint a gyakorlati életben
szerzett - képi kommunikációs eljárások, ábrázolási és kifejezési lehetőségek ismétlése, összerendezése és
gazdagítása, kiegészítése, megszilárdítása, sokrétűbb alkalmazása a világ egységének megismerésére a képi
és fogalmi elvonatkoztatás összekapcsolásával. A vizuális nevelés sajátos, az érzelmi-értelmi egységet
megteremtő eszközeivel a személyiség formálása, a világkép kiteljesedésének segítése, valamint a képi
gondolkodás, az analízis és az alkotó képzelet fejlesztése a forma, a szerkezet, az anyag, és a funkció
összefüggéseinek vizsgálatával és a problémamegoldó, innovatív gondolkodás kialakítása. Az alkotó
képesség egyéni adottságokhoz igazodó kibontakoztatása és az elektronikus képfeldolgozó eszközök
12.2 Etnikumok és nemzetiségek a
magyar társadalomban
Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (pl. számuk, arányuk, helyzetük,
intézményeik).
12.3 A magyarországi romák A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A
diszkrimináció fogalma.
12.4. A parlamenti demokrácia
működése és az önkormányzatiság
A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük.
12.5 Társadalmi, gazdasági és
demográfiai változások
Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban.
142
vizuális kommunikációban betöltött szerepének megismerése, ezen eszközök kínálta információk
tartalmának kritikus befogadásához szükséges vizuális alapok kialakítása. A tömegkommunikáció vizuális
műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, rendszeres tárlat, múzeumlátogatás
igényének kialakítása,
A megfelelő tanulási módszerek szorgalmazásával a megismerésben egyre növekvő szerep biztosítása az
önálló tevékenység formáknak: a könyvtár, informatika korszerű eszközeinek alkalmazásában is. A
szakképzésben és a felsőoktatásban az általánosan és speciálisan szükséges alapképességek megerősítése.
Fejlesztési követelmények
Az egyéni kifejezési és közlési célok elérésében, feladatok megoldásában az alapvető látásmódbeli eljárások
és technikák ismerete, és mind önállóbb használata. A vizuális kommunikáció, az újabb médiumok sajátos
közlésformáinak ismerete, az összetettebb vizuális információk és a konvenciókon alapuló ábrázolásmódok
értelmező felhasználásában való jártasság. Képesség a látvány minél sokrétűbb megfigyelésére, lényegének
megragadására, a formai jellegzetességek, a belső szerkezet, anyag és funkció összefüggéseinek értelmező
ábrázolásával és vízió-asszociatív hasznosításával. Elvont gondolatok, érzelmek kifejező megjelenítésének
képessége két dimenzióban. A képzőművészet nagyobb korszakainak, a főbb műfajoknak, kompozíciós
rendszereknek és technikáknak ismerete, legkiemelkedőbb alkotások felismerése, alkotók megnevezése.
Tájékozottság a művészeti ágak, és műfajok formanyelvében a magyar és az egyetemes és művészettörténet
néhány példája nyomán. Helyzetfelismerő, tervező, kivitelező és vizuális ítélőképesség kialakulása,
képesség tárgyi és média világunk kritikus szemlélésére, környezetalakító magatartásra. Ismeretszerzés
képessége a köznapi, műszaki-technikai és a tudományos vizuális közlésekkel, valamint a művészeti
kifejezésmóddal
10-11. évfolyam
Tevékenységformák
A vizuális nyelv alapelemeinek felismerése, felidézése, bővítése új elemekkel, rendszerezése, alkotó
használata adott feladatokban. Műfaj, téma által meghatározott alapvető műelemző szempontok
megismerése, alkalmazása az alkotások, az alkotófolyamat megértésére. Az ábrázolási konvenciók
áttekintése, ismeretek rendszerezése, gyakorló alkalmazása. A vizuális kommunikáció funkciói,
megjelenítési formáinak felismerése, értelmezése, alkalmazása. A mindennapi életben hasznosítható
tervezési folyamat alapjainak megismerése, egyszerű tervezési feladat megoldása.
Vizuális nyelv
A vizuális nyelvi közlésmódok ábrázoló, kifejező, felhívó, tájékoztató, jellegének ismerete, rendszerezése, a
vizuális nyelvi elemek közlő jelentéstani, funkcionális és díszítő szerepe, jellegzetes kompozíciós
megoldások síkon és térben, az ábrázolási konvenciók /Monge vetület, Kavalier axonometria / alapjai és
azok szerepe a képi közlő nyelvben.
Vizuális kommunikáció
A köznapi, műszaki-technikai, tudományos és művészeti vizuális kommunikáció fogalma, képi közléseik
alapvető szabályai, ábrázolás- és felhívás (tájékoztatás) módok, a gyakorlati élethez kötődő egyszerű
magyarázó - közlő rajzok (szerkezeti és funkciórajz, valamint mennyiségek és viszonyok szemléltetése,
olvasása, értelmezése, készítése, tudományos közlések képi formáinak megértése tankönyvekben, Monge-
vetület és egyméretű axonometria alkalmazása egyszerű műszaki jellegű feladatokban, a fotó és a reklám
hatásrendszere
Képzőművészet
A képzőművészeti ágak főbb jellemzői, a műalkotás elemzés néhány módszere (szóbeli és vizuális) az
alkotások tartalmi, formai feltárására kifejezésformák. Festészetre, szobrászatra jellemző kifejezési
eszközök, megjelenésük különböző korszakokban (a szobrászat a plasztikai szemlélet változásainak
tükrében).
Tárgy- és környezetkultúra
A tárgy formája és rendeltetése közötti összefüggés felismerése, a tárgyak közvetítette információk
leolvasása és értelmezése, középületek tájékoztató jellegű vizuális információinak megértése
Technikák
Alapvető képző és iparművészeti technikák felismerése. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés
keretében elsajátítandó
143
tananyag
Vizuális nyelv Ábrázolás- és kifejezés technikák: a
vizuális nyelv alapelemei,
megjelenésük műalkotásokban,
vizuális információkban, természeti
és ember alkotta formákon
Ábrázolás és tájékoztatás módjai
köznapi, tudományos
információkban
A funkció és a jelentés kapcsolata a
téralakításban
A köznapi életben használatos
ábrázolási konvenciók rendszere,
összefüggései
A tárgyi világ formanyelvi elemei,
tartalom, forma, funkció kapcsolata
A formanyelv alkalmazása az
alkotótevékenység során
Formaadás a reklámban
A térhatás változatai a fény és árnyék
eloszlásának függvényében (ellen-, tele-,
surló fény)
A fotó és film képalkotó elemei és
képzőművészeti kapcsolatai
Tapasztalati távlattan és szerkesztő
perspektíva
(nézőpont, alapsík, perspektív képsík,
alapvonal, horizontsík, horizontvonal,
főpont, távpont, iránypontok)
Példák gyűjtése: ábrázolás-
és kifejezés technikák: a
vizuális nyelv alapelemei,
megjelenésük
műalkotásokban, vizuális
információkban, természeti
és ember alkotta formákon
Vizuális
kommunikáció
eszközei
Ábrázolás és felhívás
(tájékoztatás):
térbeliségre vonatkozó korábbi
tapasztalatok, megfigyelések,
ismeretek rendszerezése, gyakorló
alkalmazása
A médiumok képi világának
értelmezése, az ismeretszerzés
közvetett formái (fotó, újság,
könyvtár, CD, internet)
Különböző információk
tartalmának képi rögzítése: elvont
fogalmak, mennyiségek,
viszonyrendszerek és
összefüggések vizuális
megjelenítése (magyarázó - közlő
rajz, embléma, plakát, névjegy,
meghívó, monogram, mátrix,
diagram, kartogram, grafikon
Modellértelmezés tanulmánnyal és
analízissel: a forma, a szerkezet, az
anyag és funkció feltárása
Alkalmazott grafikai tervezés kép és
szöveg együttes megjelenésével (p.
névjegy, meghívó)
Egyszerű térformák síkban maradó és
teret érzékeltető helyzetének
megjelenítése az ábrázoló geometria
rendszerében
Testek származtatása, modellezése:
hálózatok
Geometrikus testekre visszavezethető
természet- és ember alkotta formák
A tér illúzióján alapuló távlattan a
centrális nézőpont és a szubjektivitás
jegyében.
Térábrázolási konvenciók elsajátítása és
túlhaladási kísérletei, optikai csalódások.
A médiumok képi világának szóbeli
elemzése
A perspektíva nézőpontjainak sajátos
formái - madár és békaperspektíva,
természetes nézőpont, fordított és
kitágított perspektíva.
A leképező és a kifejező ábrázolás
különbsége.
Az írás szerepe a kommunikáció
fejlődésében.
A mozgóképi ábrázolások fontosabb
eszközei (fotó és film képalkotó
rendszere).
Egy megadott könyv néhány
illusztrációjának
(táblázat, képlet, vonalas
ábra, grafikon, kép, rajz)
megtervezése, elkészítése
vagy,
adott felfogású, méretű
színes hetilap címoldalának
tervezése, kivitelezése
vakszöveg és válogatott
illusztráció felhasználásával,
rajzolt, és/vagy elektronikus
úton
vagy
névjegy, meghívó tervezése,
készítése
A reklámok vizuális
hatásrendszere
(információ, reklám)
A köznapi és műszaki vizuális
közlések sajátosságai, a fogalmi
viszonyrendszereket, struktúrákat
közlő ábrák helye és szerepe a
vizuális kommunikációban
Színtapasztalatok, színismeretek
áttekintése: a színkör és a színgömb
Színrendszerek a műszaki-technikai
és köznapi közlésekben
A színdinamika szerepe az
exteriőrök és enteriőrök
A vizuális észlelés fiziológiai
(élettani) alapjai, a tér eszméjén alapuló
axonometria a racionalitás, a végtelen
nézőpont és az objektivitás jegyében
Egyezményes jelek a közlésben
A színek alkalmazása: szín és funkció
(információs, figyelemfelkeltő, esztétikai,
élettani, kompenzáló szerep)
A színek viselkedése a megvilágítás
módozataiban
A forma, szerkezet, anyag, funkció
Könyvtárhasználat
Irodalmi, zenei vagy film
élmény szubjektív
megjelenítése
fotómontázzsal és kollázzsal
A tömegkommunikáció
vizuális és audiovizuális
144
kialakításában összefüggése a természetben és
mesterséges környezetben
(arányrend, lépték, modul, szimmetria,
aranymetszés)
A vizuális kommunikáció fogalma,
műfajai
A mozgóképi kifejezés jellegzetességei
eszközei, műfaji
sajátosságai
Képzőművészet
Képzőművészeti ágak (építészet,
festészet, szobrászat) főbb
jellemzői
Műfaj, téma által meghatározott
alapvető műelemző szempontok,
eljárások a műalkotások tartalmi,
formai, feltárására (építészet,
grafika, festészet, szobrászat)
Festészet jellemző kifejezési
eszközei, megjelenésük különböző
korszakokban,
festészeti korszakok jellemző
kompozíciós megoldásai
(vízszintes, soros, szimmetrikus,
aszimmetrikus, háromszög,
térháromszög, átlós, képkivágás),
és a kiemelés eszközei (kontúr,
arány, fény, szín, ritmus kontraszt)
Szobrászat - a formaviszonylatok
művészete - jellemző kifejezési
eszközei (tömeg, forma, felület
anyag), megjelenésük különböző
korokban
A térábrázolás módja és az adott
kor világképe és világnézete közötti
összefüggés
A térviszonylatok művészete:
az építészet fejlődésének áttekintése
a téralakítás és a térlefedés
jelentősebb módozatai alapján (
forma, szerkezet, anyag, funkció)
Kompozíciós megoldások a
műalkotásokban
Érzéki szemlélet - lelkiségi beleélés
képzetekkel
Érzelem, lelkiállapot kifejezése egyénileg
választott kifejezőeszközzel
Ábrázolás és alkotás – a művészi
ábrázolás
Iparművészeti műfajok, főbb jellemzői
Közeli múzeum gyűjteményének
áttekintése, időszaki kiállítás anyagának
megismerése
Hazánk legjelentősebb múzeumai,
gyűjteményei (Nemzeti Galéria,
Szépművészeti Múzeum, Nemzeti
Múzeum)
Műalkotások tartalmi értéke, üzenet,
stílusuk.
A festészet mint a színviszonylatok
művészete
- lokális színek és tónusfokozatok
- reflexszínek,
- hideg-meleg és komplementer
kontrasztok
- mennyiségi és minőségi viszonylatok
Reprodukció és produkció
Alapvető szobrászati eljárások: hozzáadó
és elvevő
Képzőművészeti technikák
csoportosítása, rendszere,
A kortárs művészet
Fordított perspektíva a festészetben,
kitágított perspektíva (anamorfózis )
megjelenése a festészetben, fotó és
filmművészetben
A különböző nézési síkvetületi irányokat
egy képben egyesítő tárgyias
ábrázolásmód (óegyiptomi és analitikus
kubizmus)
Több, a tér eszméjét és a tér illúzióját
keverő nézőpontú ábrázolások (pl. Giotto
padovai freskóin )
Belső, szubjektív tér-idő ábrázolások
(pl. szürrealisták)
Tárgy nélküli kifejezésmódok, organikus
és geometriai absztrakciók
(képarchitektúrák)
Főbb építészeti stílusok
megkülönböztetése jellegzetes
térszervezési eljárások (alaprajzi
elrendezés, építészeti szerkezet,
homlokzattagolás ) alapján
A vizuális művészetek kibővült rendszere,
a művészeti ágak, műfajok elmosódása,
Múzeumlátogatás
Vizuális művészeti
élmények szóbeli kifejezése
Házi dolgozat készítése
Műalkotás elemzés
145
egymásra hatása.
A média szerepe a művészetben, jellemző
kifejezési eszközeik
A fotó, a film és a videó művészet műfaji
sajátosságai a képzőművészet
párhuzamában
Tárgy- és
környezetkultúra
Arculattervezés a belsőépítészetben
Adott feltételeknek (családnak)
megfelelő lakótér tervezése
méretarányokkal, léptékeinek és
mozgásterének rajzi elemzése
(tervrajz)
Belső tér kialakításának és
átalakításának legfontosabb
szempontjai, technikai lehetőségei.
A tervező folyamat lépései
Tervrajzok olvasása, értelmezése,
méretarányok
A belső tér berendezési tervrajza, a
színek térhatásának pszichológiája
Tárgykultúra a lakásban
Számítógépes tervezőprogram
alkalmazása
Építmények alaprajzi metszetei
Tárgyak esztétikai és használati
szempontjai.
A tervező - alkotó folyamat menete
Az ergonómia fogalma
Ökonómia (gazdaságosság, ésszerűség) a
lakótérben, mint esztétikai érték az
emberi környezetben
Belsőépítészet, lakberendezés szerepe az
esztétikus emberi környezet
kialakításában
Az ipari formatervezés - a design -
lényege
A giccs fogalma
Az organikus és humanizált
(épített) környezet különbözősége, hatása
az emberre
Lakberendezési magazinok
tanulmányozása
Egy saját terv elkészítése
Művészettörténet
mint tudomány
Társtudományok, határterületek,
segédtudományok
A művészettörténet írás kialakulása
Művészeti gyűjtemények keletkezése,
múzeumok alapítása
Könyvtárhasználat
A műalkotás
megközelítésének
néhány módja
Attributálás, attribució,
ikonográfia, ikonológia
Műfajnak, témának megfelelő
műelemző szempontok
Ikonográfiai elemzések
A leírástól az ítéletig, a műélvezéstől
(intuíció)
a műértelmezésig (tartalom, külső és
belső forma)
Műelemzés gyakorlása
A stílus Stílus és kor Korstílus, stílusirányzat, egyéni stílus
Az adott művészettörténeti korstílus,
stílusirányzat történelmi háttere,
műalkotás és kor összefüggése
Internet-használat
Könyvtárhasználat
A művészet
kezdetei
Őskori művészet Törzsi művészet, atavizmus, ősi
edénytípusok és továbbélésük a tárgyi
népművészetben
Az ókor
művészete
Óegyiptom, Mezopotámia, görög,
római művészet:
- szakrális és profán építmények
- festészet, szobrászat
Prekolumbián művészet
Keleti művészet (India, Kína, Japán)
Képzőművészeti album
tanulmányozása
Ókeresztény
művészet
Bizánc művészete
Katakombák és bazilikák -
hosszanti tér
Centrális térszervezés
A mozaikrakás technikája, csúcsművei
Ortodox, iszlám művészet
Képzőművészeti album
tanulmányozása
Népvándorlás
kora
A honfoglaló magyar nép
művészete
Griffes-indás nemzetség
Tarsolylemez plasztikák
A megismert motívumok továbbélése a
tárgyalkotó népművészetben
Múzeumlátogatás
A továbbhaladás feltétele
A vizuális nyelv megismert alapelemeinek, valamint sík és térábrázolási módok egy-egy konkrét feladathoz
kötött felismerése. A képzőművészeti ágak főbb jellemzőinek ismerete, műfaj, téma által meghatározott
műelemző szempontok alkalmazása adott feladatokban. Különböző, köznapi információk vizuális
megjelenítésének olvasása, értelmezése, nem vizuális információk tartalmának képi megjelenítő képessége.
146
Tervezőfolyamat lépéseinek gyakorlati végig vitele. Tájékozottság az elektronikus képfeldolgozó eszközök
vizuális kommunikációban betöltött szerepéről, ezen eszközök kínálta információk kritikus befogadásának
képessége. Ismerje és alkalmazni is tudja az ismeretszerzés közvetett forrásait. (könyvtár, CD-Rom, internet)
A tanult korok művészeti stílusainak ismerete.
12. évfolyam
Tevékenységformák
Művészettörténet mint tudomány elhelyezése a tudományok rendszerében. Műelemző módok tudatosítása. A
folytonosság, a változás a különbözőség, az összefüggések feltárása az egyes művészettörténeti korok
között, a domináns művészeti ág korstílusonkénti kiemelésével.
Vizuális nyelv
A vizuális nyelv alapelemei, megjelenésük műalkotásokban, vizuális információkban, tárgyakban, a
formanyelv felismerése és elemzése művészeti ágakban, műfajokban.
Vizuális kommunikáció
A vizuális kommunikáció fogalma: képi közlésmódok, struktúrák, a mindennapi életben alkalmazandó
ábrázolásmódok és felhívó jellegű képi tartalmak megértése, alkalmazása.
Képzőművészet - műalkotás elemzés
Képzőművészeti ágak, műfajok főbb jellemzői, a művészettörténet kulcsműveinek megismerése alapvető
műelemző szempontok, eljárások alkalmazásával. Az építészet fejlődésének áttekintése a téralakítás és a
térlefedés módozatai szerint. Festészet a jelzésszerűen redukált ábrázolásmódtól a látványszerű ábrázoláson
át a szelekción és redukción át az elvonatkoztató ábrázolás és kifejezésmód felé a színlényeg kiemelésével,
festészeti korszakok jellemző kompozíciós megoldásai, a művészi kiemelés eszközei, a térábrázolás módja
és az adott kor világnézete és világképe közötti összefüggés. A szobrászatra jellemző kifejezési eszközök
megjelenése különböző korokban. Tárgykultúra: tervezőfolyamat alapvető lépéseinek ismerete Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés
keretében elsajátítandó
tananyag
Romantika Egyetemes: lombardiai, német és
francia
Magyar: esztergomi és pécsi
kőfaragó műhely
nemzetségfői templomok
Karoling - kori és Ottó kori művészet
Egyházi és világi művészet Az offerek és a mézesbábok szakrális
tartalmai
Látogatás a Szabadtéri
Néprajzi Múzeumban
Ikonográfiai program a
freskófestészetben és a
kőfaragásban
Gótika művészete Egyetemes és magyar gótikus
művészet
(francia, angol, német és magyar)
egyházi: katedrálisok és királyi
kápolnák, üvegablakok, szárnyas
oltárok
világi: várak, városházak,
A gótika korának teológiai háttere
Városnézés
Házi dolgozat készítése egy
kiválasztott korszak
művészeti alkotásairól
Reneszánsz művészet
A reneszánsz kezdete
(Itália, Németalföld)
Az érett reneszánsz Itáliában és
Németalföldön
A magyar reneszánsz
Az egyéni stílus jelentkezése.
A reneszánsz kimagasló alkotói.
A reneszánsz perspektíva.
A manierizmus Itáliában,
Franciaországban, Spanyolországban
Művészettörténeti lexikon
használata
Barokk művészet Olasz, francia, németalföld,
spanyol,
magyar egyházi és világ
(realisztikus) programok
Múzeumlátogatás
Klasszicizmus Ókori előképek, párhuzamok
Francia klasszicizmus
A magyar művészet kibontakozása
Orosz, német klasszicizmus
Canova és Ferenczy István pályaképe
Múzeumlátogatás
Ferenczy Múzeum
megtekintése
147
Romantika
Európai és magyar narratív,
történelmi festészet, egzotikus
tájképek, a középkor építészeti
hatásai,
nemzeti romantika
A meghatározó irodalmi és filozófiai
párhuzamok
Házi dolgozat készítése egy
kiválasztott korszak
művészeti alkotásairól
A 19.szd.-i realizmus,
a kritikai realizmus
A környezet és az ember
megváltozott arányrendje: a
cselekvő ember, sorsközösség az
elesettekkel
Goya mint előkép
Goya-reprodukciók
megtekintése
A századelő izmusai
Impresszionizmus
Posztimpresszionizmus
Festők küldetéstudata és a
társadalom menekültje.
A modern művészet születése
Színfestészet
Monet és Szinyei Merse Pál
pályaképe
Rodin mint antiszobrász
Könyvtárhasználat
A századforduló
művészete
Szimbolizmus, szecesszió
A szecesszió nőtípusai, építményei
és tárgyai
A plakát műfajának megszületése
Könyvtárhasználat
A XX. század
művészetének főbb
törekvései
XX. század első
felének irányzatai
Művészet a két
világháború között
Fauvizmus, kubizmus, futurizmus
expresszionizmus, organikus és
geometriai absztrakció
Geometrikus absztrakció -
konstruktivizmus, és dadaizmus
Szürrealizmus
Organikus és funkcionalista
építészet
Gauguin mint előkép és Matisse
Cezanne és Picasso
Plasztikus, analitikus és szintetikus
kubizmus
A kubista kollázs és a szürrealista
montázs
A Bauhaus és Moholy - Nagy László
Művészettörténeti
kiadványok
tanulmányozása
Művészet a második
világháború után
Pop art és rokon jelenségei,
az op-art
Tudományos technicista és szigorú
irányzatok
Könyvtárhasználat
Kortárs művészet A kortárs művészet mint korunk
üzenethordozója:
a land art, a térinstalláció, és a
videó installáció fogalma
Az aktuális probléma párhuzamai a
klasszikus és a kortárs művészet, a
környezet és a modern vizuális média
példáiban.
Tömegkommunikációs
eszközök használata
Az európai
művészettörténet
rendszerező összegző
áttekintése a lényeges
pontok
Hangsúlyozásával
A szűkebb és tágabb lakóhelyünk
művészeti, műemléki értékei. A
Nemzeti Galéria, a Nemzeti
Múzeum és a Szépművészeti
Múzeum kincsei a tanultak
párhuzamában
A művészettörténet egyes nagy
korszakait jellemző, tartalmi és
formai lényeges vonások ismerete
Alapvető műelemző
szempontok alkalmazása
Népművészet A népviseletet meghatározó
földrajzi, történelmi, társadalmi
tényezők.
Hazánk főbb viselettípusai és
kapcsoltuk az ún. Nagyművészeti
ábrázolásokkal és kifejezésekkel,
korstílusokkal
Látogatás a Néprajzi
Múzeumban
Rendszerező áttekintés A szűkebb és tágabb lakóhely
művészeti, műemléki értékeinek
számbavétele, elhelyezése az
egyetemes művészettörténetben
Változások, fordulópontok, műfajok,
korstílus születése, prototípusok és
rákövetkezések, a képzőművészet
ágainak kialakulása
Könyvtárhasználat,
városnézés
A továbbhaladás feltétele
A tantárgyi tartalmak elemi szintű ismerete.
MŰVÉSZETI ISMERETEK taneszköz jegyzéke
A vizuális nyelv sajátosságainak, összefüggéseinek megértetésére alkalmas eszköz
A művészettörténet nagy korszakait, a kor és műalkotás közötti összefüggések, képzőművészeti és más
művészeti ágak kapcsolatát bemutató, az összefüggések megértetésére, műelemzés módszerének
kialakítására alkalmas eszköz
Néhány különleges és alkotói módszert szemléltető, a technikai és alkotói módszerben való jártasság
kialakítására alkalmas eszköz és munkaeszköz
A műszaki jellegű ábrázolás közlő nyelvének gyakorlására alkalmas eszköz
A tömegkommunikáció vizuális közléseit bemutató, képességfejlesztésre alkalmas eszköz
A környezet és a tárgyak közötti összefüggések bemutatására alkalmas eszköz
Szabadon választott technikában való jártasság kialakítására alkalmas eszköz, eszközegyüttes
148
Különböző (képi, zenei, irodalmi) művészeti alkotásokban fellelhető kifejező eszköz felismerésére,
értelmezésére alkalmas eszköz
Korunk új médiumainak megismerésére alkalmas eszköz
A film műfajait bemutató, ismeretszerzésre alkalmas eszköz
A tömegkommunikáció vizuális ágait, legfontosabb tartalmi és formai jellemzőt szemléltető és eszköz
Az Országos Közgyűjtemények jellegzetes anyagának bemutatására alkalmas eszköz
Az egyetemes és magyar művészettörténet (iparművészet), magyar népművészet főbb jellemzői
bemutatására alkalmas eszköz
Társadalomismeret
Tantárgyi programja és követelményei
10-11. évfolyam
Célok és feladatok
Alakuljon ki a tanulóban a reális önismeret és önértékelés, a másik ember személyiségének tisztelete és
megértése. A tanuló legyen képes életvitele tudatos alakítására. Alakuljon ki világos kép a tanulókban az
általuk betöltött státusok szerepkészleteiről.
Mélyüljön el a tanulók politikai és jogi szocializációja. Ismerkedjenek meg a tanulók a társadalmi és
gazdasági élet alapvető tényeivel, jelenségeivel, fogalmaival. Alakuljanak ki a tanulókban azok a
képességek, amelyek a társadalom és gazdaság megértéséhez nélkülözhetetlenek. Fejlődjön a tanulók
társadalmi tér- és időszemlélete. Ismerjék meg a tanulók a társadalom működési mechanizmusait.
Törekedjen a tanuló az előítéletes magatartás következetes elutasítására. Ismerje meg és tudja elemezni a
tanuló a különféle tudományok (történelem, szociológia, jogelmélet, alkotmánytan, politológia, filozófia,
közgazdaságtan stb.) anyagára támaszkodva a társadalom viszonyait, fogalmait, törvényszerűségeit. Ismerje
fel a tanuló a társadalmi problémákat, feszültségeket, és a lehetséges kezelési módokról legyenek fogalmai.
Ismerje meg az alapvető állampolgári jogokat, és az állampolgárság kritériumait.
Fejlődjenek ki a tanulókban olyan képességek és attitűdök, melynek birtokában a képesek lesznek
állampolgári jogaik gyakorlására. Erősödjön a tanulók nemzeti tudata, fejlődjön a humánus, értékeket védő
magatartásuk.
Ismerjék meg a tanulók a demokratikus politikai intézményrendszert. Ismerjék fel a tanulók a nemzetközi
munkamegosztás szerepét és fontosságát. Legyenek tisztában korunk globális kérdéseivel, az emberiség
közös történelmi felelősségével. Ismerjék az európai integrációs folyamatok lényeges elemeit.
Ismerjék meg azokat a kapcsolódási pontokat, melyek Magyarországot Európával összekötik
A tanuló lássa árnyaltan az embereket; elemezze önmaga és mások döntéseit; ismerje fel, hogy milyen
viszonyok fűzik őt környezetükhöz, és kiért, miben és mennyiben felelős; fedezze fel a rokoni és baráti
kapcsolatok értékeit; család- és gyermekbarát gondolkodása és attitűdjei alakuljanak ki; ismerje fel, hogy
mit tehet a közjó és az emberi jogok védelmében; becsülje az emberi életet és a természeti értékeket!
A tanuló ismerje az emberi együttélés alapelveit; sajátítsa el a tudatos belátáson alapuló kritikát; mélyüljön
el jogérzéke, társadalmi felelősségtudata; ismerje az etika alapfogalmait; tudjon érvelni az ember kilétéről, a
jó és rossz mibenlétéről, az erényekről folytatott vitákban; fogalmazza meg saját maga és környezete
számára a helyes cselekedet alapelveit!
Fejlesztési követelmények
A tantárgy tanításának kezdetekor belépési követelmény nincsen, amennyiben a tanulócsoport korábbi
ismereteinek szintje lehetővé teszi, egyes modulok átléphetők, sorrendjük felcserélhető. A tanulócsoport
korábbi ismereteinek szintje és szélessége szabja meg a szintre hozási feladatokat. Javasoljuk, hogy a
pedagógus használja ki a csoport korábbi ismereteiből fakadó előnyöket, és azok segítségével zárkóztassa fel
az előzetes ismeretekkel nem rendelkezőket.
A tanuló: tudjon rendszerezni, elemezni az információt, következtetéseket levonni; legyen képes érvelni
álláspontja mellett és megérteni mások álláspontját; legyen képes szemelvények önálló feldolgozására
szóban és írásban; legyen képes megfontolt, tárgyilagos véleményalkotásra, esetleg vélemény-változtatásra
is; tudjon beszámolni saját tapasztalatairól, vagy tömegkommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről, és
149
legyen képes értékelni azokat; ismerje a társadalmi , állampolgári és gazdasági ismeretekhez kapcsolódó
általános és konkrét fogalmakat; legyen tisztában a demokratikus gondolkodási és magatartási mintákkal.
A mai magyar társadalom témakörhöz kapcsolódó követelmények
A tanuló: ismerje a mai magyarországi társadalmi és politikai tagoltság, az állam, az önkormányzatok, egyéb
társadalmi szerveződések és az állampolgár kapcsolatrendszerének meghatározó elemeit; a legnagyobb
magyarországi egyházak megnevezése; tudja, hogy a különböző társadalmi csoportok egyenjogú tagjai
társadalmunknak; tudja, melyek a legnagyobb létszámú nemzetiségek és kisebbségi etnikumok hazánkban; a
tanuló ismerje fel az előítéletes magatartást.
A Szocializáció és társadalmi devianciák témakörhöz kapcsolódó követelmények:
Legyen fogalma az elszegényedésről, a munkanélküliségről, a társadalmi egyenlőtlenségről; ismerje a
legfontosabb társadalmi devianciákat és negatív hatásaikat. Az iskola világa témakörhöz kapcsolódó
követelmények. Ismerje a tankötelezettség fogalmát, a legfontosabb továbbtanulási lehetőségeket.
A munka világa témakörhöz kapcsolódó követelmények
Ismerje a munkaviszonnyal kapcsolatos (a munkáltatóra és a munkavállalóra vonatkozó) legfontosabb
előírásokat, feltételeket.
Az Egészségügy és szociális politika, a társadalom- és nyugdíjbiztosítás témakörhöz kapcsolódó
követelmények:
Tudja, hogy kell használni a betegbiztosítási igazolványt, hogyan lehet kihívni a mentőket. Legyen tisztában
a fontosabb szociálpolitikai juttatásokkal és kedvezményekkel.
A jog világa témakörhöz kapcsolódó követelmények:
A hallgató tudja, hogy az élethez, az emberi méltósághoz, személyes szabadsághoz való jog, az embernek
olyan veleszületett, emberi mivoltához tartozó joga, melyet senki és semmi, még az állam sem vehet el.
Ismerje az alkotmányban szereplő legfontosabb megállapításokat. Tudja, hogy minden állampolgárt megillet
a védelemhez és a jogorvosláshoz való jog. Tudja a polgári peres eljárás és a büntetőeljárás közti
különbséget.
A politika világa témakörhöz kapcsolódó követelmények:
Tudja, hogy a haza védelme minden állampolgár alapvető kötelessége, mely áldozatvállalással is jár. Tudja,
hogyan veheti igénybe a rendőrség és a tűzoltóság segítségét. Tudja, hogy a pártok különböző módokat
kínálnak az ország előtt álló feladatok megoldására, és a szakszervezetek fő feladata a munkavállalók
érdekeinek képviselete. Legyenek fogalmai a parlament kormánypárti és ellenzéki oldalának szerepéről.
Tudja kinek van választójoga Magyarországon. Legyen tisztában a választójog gyakorlásának
jelentőségével, ismerje a technikáját.
A Magyar Köztársaság államszervezete témakörhöz kapcsolódó követelmények:
Tudja, hogy az országgyűlés legfontosabb feladata a törvényalkotás. Tudja, mit jelent a törvényhozás, a
törvények végrehajtása és a bíráskodás. Tudja a köztársasági elnök, a kormányfő nevét, és tudjon felsorolni
néhány minisztériumot. Sajátítsa el a közéletben való részvételhez szükséges gyakorlati ismereteket és
eljárásmódokat.
A közigazgatás szervezete és intézményei témakörhöz kapcsolódó követelmények:
Ismerje az állam, illetve az önkormányzatok kötelező feladatait: alapfokú oktatás biztosítása, egészségügyi
és szociális alapellátás, egészséges ivóvíz, közvilágítás, helyi közutak, köztemetők fenntartása, nemzeti és
etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése. Egy helyi közösség megnevezése, vezetőjének, legfontosabb
céljainak ismerete. Tudják, hogy a helyi önkormányzás jogát a polgárok az általuk választott
képviselőtestület útján gyakorolják. Tudják, melyek azok a legfontosabb ügyek, amelyekkel az állampolgár
a helyi polgármesteri hivatalban találkozik. Ismerje az útlevél és a vízum legfontosabb használati
tudnivalóit, és a külföldön tartózkodás írott és íratlan szabályait.
A XXI. század világa témakörhöz kapcsolódó követelmények
Tudjon példákat sorolni az ENSZ legfontosabb feladatairól. Ismerje hazánk regionális, illetve globális
közösségekbe illeszkedésének előnyeit és hátrányait. Tudjon felsorolni egy-két fontos nemzetközi
szervezetet, amelynek tagjai vagyunk!
Az ember, mint biológiai lény témakörhöz kapcsolódó követelmények
Ismerje az ember származásáról szóló legfontosabb elképzeléseket. Tudja bemutatni az ember és az állat
közötti döntő és lényeges különbségeket. Lássa a testi és lelki fejlődés közötti összefüggéseket.
A Személyiségünk témakörhöz kapcsolódó követelmények
150
Ismerje fel az ösztönös és tudatos cselekvések közötti különbségeket. Legyen tisztában azzal, hogy minden
ember egyedi. Fedezze fel, hogy énünk (személyiségünk) egyes összetevői öröklöttek, mások szerzettek.
Ismerje az emberi szellem néhány sajátosságát, a legfontosabbnak tartott értékeket, a választás, a döntés, a
szándék és a tett különbségeit.
Az ember mint társadalmi lény témakörhöz kapcsolódó követelmények
Tudja, hogy az embereket különböző érdekek mozgatják, és hogy nagyon sokféle érték és norma létezik.
Legyen tisztában az emberi kapcsolatok alapvető formáival. Különböztesse meg az erkölcsöt és az
erkölcsiséget. Ismerje a rend és a szabadság fogalmait és azok kapcsolatát.
A család mint alapvető közösség témakörhöz kapcsolódó követelmények
Ismerje fel, hogyan keletkeznek a szerepkonfliktusok, alakítsa ki az ezek fékezését szolgáló elfogadható
viselkedéstechnikákat. Ismerje a család értékeit, a család ellátását biztosító feladatokat, és a családi
munkamegosztást. Legyen tájékozott az alapvető családjogi ismeretekről. Tudja, hogy a család legfontosabb
feladata a gyermekek nevelése, az érzelmi biztonság nyújtása, felelősségvállalás egymásért.
Az emberi élet nagy kérdései témakörhöz kapcsolódó követelmények
Tudja, hogy a magyar népesség évek óta csökken. Tanulja meg a szépség és a művészet szerepét az ember
életében. Legyenek fogalmai az élet és halál, a meggyőződés és hit, a vallás és világnézet nagy kérdéseiről!
Ismerje a társadalmi együttélés etikai szabályait. Sajátítsa el a tudatos belátáson alapuló kritikát. Alakuljon
ki benne a jogérzék. Mélyüljön el társadalmi felelősségtudata. Tanulja meg a társadalomelmélet és az etika
alapfogalmait. Alakuljanak ki és rögzüljenek benne az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez
szükséges jellemvonások, készségek, ismeretek. Fejlődjön ki erkölcsi érzéke, az etikai álláspontok
megvitatásának képessége. Fedezze fel és fejlessze a saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások
meggyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges morális és intellektuális képességeket!
10. évfolyam
Tevékenységformák
Jellemző tevékenységi formák
a napi sajtó figyelése; egyéni tapasztalatok gyűjtése; véleménykülönbségek ütköztetése; egyes témák
otthoni-egyéni feldolgozása; olvasmány- és sajtó élmények csoportos feldolgozása; gyakorlati feladatok
(személyi igazolvány cseréje, segélyek igénylése, álláskeresés, útlevél kiváltása, stb.) imitálása illetve
valóságos végrehajtása; helyzetgyakorlatok; dramatizálás; forráselemzés, -feldolgozás; grafikonok,
statisztikák elemzése, következtetések levonása; intézménylátogatás; meghívott előadók meghallgatása,
konzultáció; interjú; jogszabályelemzés; információgyűjtés pl.: Internet, könyvtár, sajtó, stb.
A tananyag elsajátításának sajátos módjai
begyakorlás; megértés és belátás; tapasztalatszerzés és kapcsolatteremtés; megismerés; lehetőségek,
összefüggések felismerése; fogalmak tartalmi szintű elsajátítása; az elsajátított ismeretek önálló
összefoglalása írásban és szóban. Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében
elsajátítandó tananyag
Az ember mint
biológiai lény
Az ember és az állat
Test és lélek
Az egyes ember fejlődése
Autonómia és
meghatározottság
Tömegkommunikációs
eszközök használata
ismeretszerzésre
Személyiségünk Pszichikus működésünk
Gondolkodás, kommunikáció, tanulás
Az emberi szellem
Az ember, környezete és a
nyelv világa
Önazonosság és
önmegvalósítás
Folyóiratok témához
kapcsolódó cikkei
Az ember mint
társadalmi lény
Az emberi értékek, az erkölcs
Kapcsolatok
Közösség és társadalom
Mozgatóink
A kultúra normativitása
A hagyomány értelme
Tömegkommunikációs
eszközök használata
A család mint alapvető
közösség
A család fogalma, alapvető funkciói
régen és ma
Gyermek a családban
Az életmódbeli különbségek
Házasságkötés vagy élettársi
kapcsolat
Családi konfliktusok és
megoldási lehetőségek
Folyóiratok témához
kapcsolódó cikkei
Egyéni tapasztalatok gyűjtése
Az emberi élet nagy
kérdései
Nemiség, szerelem, házasság
Élet és halál
Hit és vallás
Boldogság és szépség
Rend és szabadság
A vallásosság ma,
Vallási konfliktusok
151
Szocializáció és
társadalmi devianciák
A szocializáció fogalma, tartalma és
színterei
Problémák a szocializáció
folyamatában
A társadalmi deviancia
fogalma, megjelenési formái:
öngyilkosság, bűnözés,
alkoholizmus, vandalizmus,
idegengyűlölet, kábítószer
Egy szemelvény önálló
feldolgozása
Az iskola világa A műveltség társadalmi szerepe
Közoktatás – szakoktatás - felsőoktatás
Tanulói jogviszony és
érdekérvényesítés
A művelődés iskolán kívüli
formái és színterei
Az iskolán kívüli
művelődésben, képzésben részt
vevők érdekérvényesítési
lehetőségei
Házi dolgozat készítése:
Hogyan tovább érettségi után?
Egyéni tapasztalatok gyűjtése
A munka világa Vállalkozás
Munkavállalás, Munkanélküliség
Egyéni tapasztalatok gyűjtése
A továbbhaladás feltételei
A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten
a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk, vagy azoknak korábban
megszerzett ismeretéről és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról számot adniuk. Az egyes modulok
egyéni haladási ütem esetén felcserélhetők, illetve a tanulócsoport meglévő, korábban szerzett ismeretei
esetén elhagyhatók.
11. évfolyam
Tevékenységformák
Jellemző tevékenységi formák
a napi sajtó figyelése; egyéni tapasztalatok gyűjtése; véleménykülönbségek ütköztetése; egyes témák
otthoni-egyéni feldolgozása; olvasmány- és sajtó élmények csoportos feldolgozása; helyzetgyakorlatok;
dramatizálás; forráselemzés, -feldolgozás; meghívott előadók meghallgatása, konzultáció.
A tananyag elsajátításának sajátos módjai
megértés és belátás; megismerés; lehetőségek, összefüggések felismerése; fogalmak tartalmi szintű
elsajátítása; az elsajátított ismeretek önálló összefoglalása írásban és szóban. Egészségügy és szociális
politika, a társadalom- és
nyugdíjbiztosítás
Egészségügyi ellátás rendszere
Szociális szolgáltatások és
ügyintézési gyakorlatok
Társadalom- és
nyugdíjbiztosítási formák és
ügyintézési gyakorlatok
Érdekvédelem Tapasztalatgyűjtés
A jog világa Jogi alapismeretek
Emberi és állampolgári jogok
Az alapvető állampolgári
kötelezettségek
Gazdasági, szociális és
kulturális jogok
Az emberi jogok hazai és
nemzetközi védelme
Házi dolgozat készítése
Jogszabályelemzés
A politika világa A politika fogalma
Diktatúra és demokrácia
Az érdekérvényesítés
különféle módjai
Tömegkommunikáció és
politika
Rendszerváltás
Magyarországon
A hazai pártok általános
jellemzői
Érdekképviseleti szervezetek
és nyomásgyakorló csoportok
A közvélemény, a -kutatás
Tömegkommunikációs
eszközök használata:
Tömegkommunikáció és
politika
A Magyar Köztársaság
államszervezete
Az Országgyűlés
A köztársasági elnök
A kormány és a
minisztériumok
A helyi önkormányzatok
Az Alkotmánybíróság
Az igazságszolgáltatás
Külkapcsolatok
Könyvtárhasználat:
A helyi önkormányzatok
szerepe és feladatai
A közigazgatás szervezete
és intézményei
Az államigazgatási szervek
Az önkormányzati igazgatás
Gyakorlatok
Személyi igazolvány,
jogosítvány cseréjének, segély
igénylésének imitálása, ill.
valóságos végrehajtása
A XXI. Század világa Nemzetközi szervezetek Magyarország a nemzetközi Folyóiratok tanulmányozása
152
Az Európai Unió és hazánk
Világméretű problémák
szervezetekben
A TÁRSADALOMISMERET taneszköz jegyzéke
Az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek megismertetésére és gyakorlati megvalósulásuk
szemléltetésére alkalmas eszköz
Az alapvető emberi jogok megismertetésére és gyakorlati megvalósulásuk szemléltetésére alkalmas eszköz
Hazánk és Európa viszonyának szemléltetésére alkalmas eszköz
Az ENSZ és szervezetei munkájának, szervezeti felépítésének megismerésére és szemléltetésére alkalmas
eszköz
Az emberiség globális problémáinak szemléltetésére alkalmas eszköz
A családi gazdálkodás főbb elemeinek szemléltetésére alkalmas eszköz
A vállalatok és a munka világának megismerésére, szemléltetésére alkalmas eszköz
A nemzetgazdaság főbb területeinek és mutatói egymáshoz való viszonyának szemléltetésére alkalmas
eszköz
A külgazdasági kapcsolatok és a nemzetközi gazdasági szervezetek szemléltetésére alkalmas eszköz
Informatika
Tantárgyi programja és követelményei
10. évfolyam
Célok és feladatok
Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges
információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni.
Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási
technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek
leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy, és az iskolai élet egészét átható
informatikai nevelés biztosíthatja.
A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt,
megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai
szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi
életben.
Cél annak az attitűdnek a kialakítása, hogy az egyén érezze: képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő
információs társadalomba.
Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk az informatikai
ismereteik folyamatos megújításának igényét. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a
számítógép, amely újszerű probléma-megoldási lehetőségeket biztosít. Hálózatba kapcsolva pedig újfajta
kommunikációs lehetőségeket teremt.
Az oktatás fő célkitűzései:
korszerű alkalmazói készség kialakítása, a számítógépek, az informatikai eszközök lehetőségeit használni
tudó tanulók képzése;
az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése, az informatika rohamos fejlődése az egész
társadalmat átalakítja, és az új körülményekhez alkalmazkodni kell;
az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása; az informatika etikai és jogi szabályainak
megismertetése, tudatosítani kell a tanulókban az információ szerzés, feldolgozás és felhasználás etikai és
jogi szabályait;
felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés kibővülő
lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat
értékelésére.
Fejlesztési követelmények
A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek
megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat helyénvalóan követve
dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai
153
környezetben: felhasználói szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az
informatikai eszközök és információhordozók használatában.
Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő
információt felismerni, a megszerzett információit legyen képes kiértékelni és felhasználni. Sajátítsa el az
önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak
alapszolgáltatásait.
Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati
szolgáltatások alkalmazásával. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen
képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására,
különböző formában való megjelenítésére. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok
használatának jogi és etikai alapjait.
Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban.
Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a
hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.
11-12. évfolyam
Tevékenységformák
Informatikai alapok:
Az információ köznapi fogalmának helyes alkalmazása. Hétköznapi távközlési eszközök (pl. telefon)
használata. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata.
Operációs rendszer:
A billentyűzet és az egér használata. Eligazodás az operációs rendszerben, szolgáltatások használata.
Jelszóval védett azonosító használata, be- és kilépés az iskolai hálózatba. A hálózati környezetben való
munka alapszabályainak megismertetése.} Vírusok fajtái, védekezés terjedésük ellen, vírusirtó futtatása.
Tömörített állományok létrehozása, tömörített állományok kibontása.
Szövegszerkesztés:
A szövegszerkesztő program alapszolgáltatásainak alkalmazása. A szöveg karakter szintű formázása:
betűtípus, betűméret, félkövér, dőlt és aláhúzott betűstílus beállítása. A szöveg bekezdés szintű formázása:
margóhoz igazítás, térközök. A szöveg lapszintű formázása: fejléc, lábléc, lapszámozás. Szöveges
dokumentumokban tabulátorok használata.
Dokumentumok formai és tartalmi javítása, a helyesírás ellenőrzése. Szöveget és képet is tartalmazó
dokumentumok készítése. Az Internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. Szerzői
jogok.
Táblázatkezelés
Az adatok táblázatos formában történő megjelenítése – előnyeinek bemutatása. Adatok táblázatos formába
rendezése. Adathalmazból következtetések megfogalmazása; kész táblázatból és diagramból az adatok
között meglévő összefüggések kiolvasása; táblázatok összetartozó adatainak, egyszerű összefüggéseinek
felismerése.
A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) ismerete. Táblázatok
számítógéppel történő létrehozása, módosítása (adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés). Az elkészült munka
tárolása, kinyomtatása. A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése, alapvető adattípusok
használata; az adatok többféle megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerű matematikai műveletek,
képletek, beépített függvények önálló használata.
Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelő diagramtípus kiválasztása. A táblázat önálló
megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthető táblázatok készítése.
Az adatbázis-kezelés; adatok gyűjtése, feldolgozása, keresés nyilvános adatbázisokban.
Kommunikáció hálózaton
Egy levelezőprogram használata, levél küldése, fogadása, a fő mezők funkciójának megismerése: a címzett,
a tárgy és a saját másolat. Emotikonok és rövidítések jelentése és értelmezése, ezek közül néhány rendszeres
használata. Netikett. Hálózati keresőgépek használata, az egyszerű kulcsszavas és tematikus keresés módja,
szintaktikája. Egy letöltött web-oldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap
használatával.
Az alábbiakban minden témakör első altémája ismétlő, szintre hozó jellegű
154
Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében
elsajátítandó tananyag
Az informatika alapjai A számítógép fő részei. Informatikai
alapegységek (bit, byte, s ezek
többszörösei.
Számítástechnikai eszközök kezelése:
billentyűzet, egér, lemezek, nyomtató,
multimédiás eszközök.
A számítástechnika etikai, jogi problémái,
kulturális hatásai.
A számítógép használatának
gyakorlása
Operációs rendszer A számítógép és perifériái (billentyűzet,
egér, monitor). Háttértár váltása, könyvtár
kiválasztása, eligazodás, mozgás a
háttértáron.
Állomány keresése, másolása, saját
lemezek használata.
Hálózati azonosító és jelszó szerepe.
Belépés és kilépés módja. Hálózati
szolgáltatások. A hálózat használatának
alapszabályai, a Netikett. Vírus fogalma,
hatása. Víruskereső indítása, vírusok irtása
segítséggel. Vírusterjedés
megakadályozása.
Tömörítés fogalma, célja. Tömörített
állomány tartalmának megtekintése,
kiválasztott állományok kicsomagolása.
Kiválasztott könyvtár tartalmának
tömörítése.
Víruskereső
üzeneteinek
értelmezése, vírusok
irtása.
Tanult ismeretek, eljárások
gyakorlása
Szövegszerkesztés A szöveg megfelelő begépelése, javítása,
módosítása.
Karakterek formázása: a betűtípus, a
betűméret beállítása, dőlt, aláhúzott,
félkövér betűstílus. Bekezdések és lapok
formázása. A fejléc-lábléc, az
oldalszámozás.
Tabulátorok használata. Szöveg
átrendezése, keresés, csere, helyesírás
ellenőrzés.
Táblázat készítése. Hasábok kialakítása.
A szöveg- ill. képszerkesztő programok
fejlett szolgáltatásai.
Digitális képek alkalmazása.
Objektum, táblázat beillesztése.
Szerzői jog. Felhasználói etika.
Az Internetről letöltött
dokumentumok
elhelyezése saját
dokumentumban.
A szövegbevitel gyakorlása,
begépelése
Formázások gyakorlása minta
alapján
Táblázatok formázása minta
alapján
Beillesztett objektumok
formázása
155
Táblázatkezelés Bevezetés a táblázatkezelésbe.
Táblázatok használata a mindennapi
életben. Adatok táblázatos formába
rendezése.
Cella, sor, oszlop, hivatkozás.
Függvények.
Adattípusok, adatmegjelenítési formák.
Adatmódosítás.
A diagram fogalma, összefüggés függvé-
nyek és diagramok között.
Diagramfajták.
Keresés meglévő adatbázisban.
Egyszerű saját
adatbázisok
létrehozása.
Egyszerű számítások elvégzése
Tanult matematikai
függvények használatának
gyakorlása, grafikonok
készítése
Pénzügyi számítások
Kommunikáció a
hálózaton Az iskolai hálózat vázlatos felépítése, a
szolgáltató és munkaállomások
kapcsolata.
Hálózatok csoportosítása összekötés és
kiterjedtség szerint.
Saját elektronikus cím használata.
Elektronikus levelezés funkcióinak
használata: küldés, fogadás, állományok
csatolása.
Információszerzés Internetről (pl.
menetrend, telefonkönyv, jogszabályok,
…) Tematikus és kulcsszavas kereső
használata web-hely kereséshez.
Hasznos web-helyek önálló felkeresése:
magyar honlap, MEK, vasúti
információ, önkormányzati oldalak.
Web-oldal szövegének, ábráinak mentése
a háttértárra.
Internet mobiltelefonon.
Csevegő program bemutatása.
Hírcsoportok a
hálózaton.
Saját Web-oldal
készítése.
Meghatározott tananyaghoz
kapcsolódó ismeretek keresése
az interneten.
Fogyasztóvédelem elektronikus kereskedelem (e-
kereskedelem), internetes fogyasztói
veszélyforrások, telefónia
A továbbhaladás feltételei
Legyen képes kezelni a billentyűzetet, az egeret, a háttértárakat és a nyomtatót. Legyen képes tájékozódni az
általa tanult operációs rendszerben. Tudja használni egy a számítógép karbantartásához szükséges
segédprogram (vagy az operációs rendszer) néhány szolgáltatását. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni
és megszerkeszteni. Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni. Tudjon műveleteket táblázatban
végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket, tudja
használni a világháló egyszerű lehetőségeit. Használja a helyi- és a távhálózati kommunikációs
lehetőségeket. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból.
Az INFORMATIKA taneszköz jegyzéke
Ismert, korszerű perifériákat (hardver eszköz) bemutató, szemléltetésre alkalmas eszköz
Korszerű hardver eszköz főbb egységeit, működését ábrázoló, a fontos szakkifejezéseket is feltüntető eszköz
A hír, információ, adat és kódolás fogalmi összefüggéseinek ábrázolására alkalmas eszköz
Az iskolában használatos operációs rendszerek főbb funkcióit bemutató oktatócsomag
Tömörítést, kicsomagolást végző és biztonsági másolatot készítő segédletek (jogtiszta szoftverek)
Számítógépes hálózati topológiákat (Internetes hálózatokat is) szemléltető eszköz
A hálózati jogosultságokat ismertető eszköz
A szakszerű hálózati munka és levelezés szabályait szemléltető információhordozó
156
Egy szövegszerkesztő, illetve ábraszerkesztő vagy integrált lényeges funkcióit szemléltető
információhordozó
A szöveg-, illetve ábraszerkesztés nyomdai és esztétikai elemeit szemléltető eszköz
Egy szöveg-, illetve ábraszerkesztő (vagy integrált ) lényeges funkcióinak gyakoroltatását elősegítő eszköz
Iskolai újság összeállítására alkalmas egyszerűbb kiadványszerkesztő eszköz
Egy korszerű táblázatkezelő lényeges funkcióinak bemutatását, szemléltetését elősegítő eszköz
A táblázatkezelés lényeges funkcióit, összefüggéseit szemléltető eszköz
Alapvető keresési és lekérdezési funkciók, feladatok szemléltetésére alkalmas eszköz
Adatbázis létrehozását (feltöltését) és karbantartását gyakoroltató intelligens eszköz
Egy adatbázis-kezelő felhasználói funkcióit bemutató, szemléltetésre alkalmas eszköz
A választott tankönyvhöz kapcsolódó, valamint a tananyaghoz tartozó oktatóprogramok anyagait tartalmazó
munkaeszköz
Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban témakörű információhordozó
Közhasznú magyar információs adatbázisok felépítését, hozzáférhetőségét (Internet) szemléltető
információhordozó
A választott tankönyv használatát elősegítő eszköz
A katalógusfajták és a bibliográfiahasználat elsajátíttatására és gyakorlására alkalmas tanulói munkaeszköz
A könyvtártípusok bemutatására alkalmas információhordozó
A könyvtártípusok használatának elsajátíttatására alkalmas eszköz
A dokumentumtípusokat és könyvtártípusokat bemutató eszköz
A katalógushasználat korszerű formáinak megismerésére alkalmas eszköz
Az információkezelés- és feldolgozás alkalmazásszintű ismeretére alkalmas eszköz
Az informatika tantárgy részletes érettségi témakörei és vizsgakövetelménye i
E dokumentum a kétszintű, egységes informatika érettségi vizsga részletes követelményeit és a vizsga
leírását tartalmazza.
Az informatika vizsga – a többi tantárgyhoz hasonlóan – központi kidolgozású részletes
vizsgakövetelményekre épül.
E vizsga bármely középiskolában tanuló diák számára szabadon választható vizsga, s az oktatási törvénynek
és az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően középszintű lehet.
A középszintű vizsga alapvetően a középiskolai tanulmányokat lezáró jellegű.
Az emeltszintű vizsga mindemellett a felsőfokú informatikai tanulmányokhoz szükséges ismereteket és
készségeket is méri.
Mindkét vizsga gyakorlati és szóbeli részekből áll. A gyakorlati feladatsorokat és az emeltszintű szóbeli
tételsort a vizsgaközpont tűzi ki, a középszintű szóbeli tételsor összeállítása – a vizsgaleírásban megadott
jellemzők szerint – a vizsgát szervező intézmény feladata.
A részletes követelményrendszer felépítése az Érettségi vizsgaszabályzatban foglalt általános
követelmények szerkezetét követi.
A középszintű érettségi anyagának meghatározásához elsődleges szempont, hogy a követelmények olyan
ismereteket és képességeket tartalmazzanak, amelyek segítik az eligazodást és a munkába állást az
információs társadalomban.
A) Kompetenciák
Általános kompetenciák
A tanulóktól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsák:
korszerű alkalmazói készség (a számítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeit kihasználni tudó
tanulók képzése)
algoritmikus gondolkodás (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely az iskolában, s a
hétköznapi életben is alapvető fontosságú);
önálló munkavégzés (a számítógép mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget
teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra, ...);
együttműködőkészség, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a
csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást);
157
alkotó munka (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist, a
végeredmény akkor is egy termék lesz, a készítés folyamatának, s a „termékségnek” minden egyes
következményével együtt);
az informatika és a társadalom kölcsönhatásának felismerése (az informatika rohamos fejlődése az egész
társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki
érti a változásokat, s azok mozgatóit);
Tartalomorientált kompetenciák
Információs társadalom
A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában;
értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen
bekapcsolódni az információs társadalomba;
képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani;
ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait;
ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit;
ismerje az informatikai eszközhasználat etikai és jogi vonatkozásait!
Informatikai alapok – hardver
A tanuló ismerje a jelátalakítás, kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában;
ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit;
ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait;
legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel!
Informatikai alapok – szoftver
A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését;
tudja kezelni a könyvtárszerkezetet;
ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit;
ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait!
Szövegszerkesztés
A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot;
tudja használni a szövegszerkesztő program nyújtotta lehetőségeket;
tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat;
részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására;
ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon
ilyeneket önállóan elkészíteni;
tudja dokumentumait esztétikus formára hozni;
tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás-ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen
a helyes és igényes fogalmazásra;
tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat)
beilleszteni!
Táblázatkezelés
A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot;
tudja használni a táblázatkezelő program nyújtotta lehetőségeket;
legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni;
legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni;
tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni;
tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni!
Adatbázis-kezelés
A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot;
legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján;
az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani;
tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni;
tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni;
nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni;
a kinyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni!
Információs hálózati szolgáltatások
158
Tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal;
tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni;
tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni;
tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni;
tudjon hiperszöveges dokumentumokat készíteni!
Prezentáció (bemutató) és grafika
A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot;
tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program nyújtotta lehetőségeket;
tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni;
tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani;
grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni;
képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni!
Könyvtárhasználat
A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására;
rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével;
a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni;
ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait!
Algoritmizálás, adatmodellezés
A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni;
tudjon pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani;
tudjon használni legalább kétféle algoritmust leíró eszközt;
tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni;
legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus helyességének
ellenőrzésére!
A programozás eszközei
A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani;
legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét;
legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!B) Vizsgakövetelmények
1. Információs társadalom
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
1.1. A kommunikáció
1.1.1. A kommunikáció általános
modellje
1.1.2. Információs és kommunikációs
technológiák és rendszerek
1.1.3. Számítógépes információs
rendszerek az iskolában és a gazdaságban
1.1.4. Közhasznú információs források
Ismerje a kommunikáció modelljét és
tudjon gyakorlati példákat
(kommunikációs rendszereket) bemutatni,
értelmezni.
Ismerje a használatos
(tele)kommunikációs rendszereket (pl.
telefon, TV, …).
Ismerjen számítógépes katalógusokat és
adatbázisokat.
Legyen képes összetett keresésre az
interneten (keresőszerverek segítségével).
159
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
1.2. Információ és társadalom
1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete
1.2.2. A modern információs társadalom
jellemzői
1.2.3. Informatika és etika
1.2.4. Jogi ismeretek
Ismerje az informatika
fejlődéstörténetének főbb fázisait,
eseményeit.
Legyen elképzelése a legújabb
információs és kommunikációs
technológiák társadalmi hatásairól.
Ismerje a túlzott informatikai
eszközhasználat személyiségromboló,
egészségkárosító hatását.
Ismerje a helyi és a távhálózatok
használatának alapvető szabályait,
illemtanát.
Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és
hardverben károkat okozhatnak.
Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az
információ áru, jelentős értéket
képviselhet.
Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja
csoportosítani a szoftvereket felhasználási
jogosultság szerint (például
szabadszoftver, korlátozottan szabad
szoftver, üzleti szoftver).
160
2. Informatikai alapismeretek – hardver
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
2.1. Jelátalakítás és kódolás
2.1.1. Analóg és digitális jelek
2.1.2. Az adat és az adatmennyiség
2.1.3. Bináris számábrázolás
2.1.4. Bináris karakterábrázolás
2.1.5. Bináris kép- és színkódolás
2.1.6. Bináris hangkódolás
Ismerje az analóg és a digitális jel
fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy
minden érzékelhető jel jó közelítéssel
digitalizálható.
2.2. A számítógép felépítése
2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek
2.2.2. A (személyi) számítógép részei és
jellemzőik: Központi feldolgozó egység,
memória, buszrendszer, interfészek
(illesztő), ház, tápegység, alaplap
2.2.3. A perifériák típusai és főbb
jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti
eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök,
háttértárak
2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek
összekapcsolása és üzembe helyezése
2.2.5. Hálózatok
Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más
elven felépülő és működő számítógépek is
léteznek.
Ismerje a számítógép részeinek,
perifériáinak funkcióit és fontosabb
jellemzőit.
Ismerje a helyi és távhálózatok
felépítését, fontosabb jellemzőit.
3. Informatikai alapismeretek – szoftver
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
3.1. Az operációs rendszer és főbb
feladatai
3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái)
részei és funkciói, az operációs rendszer
felhasználói felülete
3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak
létrehozása, másolása, mozgatása, törlése,
átnevezése
3.1.3. Állományok típusai, keresés a
háttértárakon
3.1.4. Állománykezelés: létrehozás,
törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás,
átnevezés, nyomtatás, megnyitás
3.1.5. Az adatkezelés eszközei:
Tömörítés, kicsomagolás, archiválás,
adatvédelem
3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó
(segéd)programjai: víruskeresés és -irtás,
víruspajzs, lemezkarbantartás, …
3.1.7. A hálózatok működésének
alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés,
hozzáférési jogok, adatvédelem
Ismerje az operációs rendszerek
jellemzőit, fő részeit és legfontosabb
feladatait. Legyen képes egy rendszer
megjelenését, néhány paraméterét igényei
szerint beállítani. Ismerje az operációs
rendszer felhasználói felületét.
Ismerje a könyvtárrendszer felépítését,
igazodjon el benne. Ismerje a
könyvtárműveleteket.
Tudjon állományokat megkeresni.
Ismerje és tudja használni az
állománykezelő funkciókat.
Értse a tömörítés lényegét, az archiválás
és az adatvédelem szükségességét. Tudjon
tömöríteni és kicsomagolni.
Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb
vírusok terjedési módját, valamint a
védekezés eszközeit, módszereit.
Tudja ellátni a lemezkarbantartás
feladatait: lemez törlése, új lemez
használatba vétele.
Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni.
Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat
és a felhasználói jogosultságokat.
4. Szövegszerkesztés
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
161
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
4.1. A szövegszerkesztő használata
4.1.1. A program indítása
4.1.2. A munkakörnyezet beállítása
4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere
4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése,
nyomtatása
Tudja az általa tanult szövegszerkesztő
programot indítani.
Ismerje a szövegszerkesztő
kezelőfelületét.
Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni.
Tudjon többféle formátumú
dokumentumot megnyitni, menteni és
nyomtatni.
Tudjon fontosabb típusdokumentumokat
(pl. meghívó, levél, …) önállóan
készíteni.
4.2. Szövegszerkesztési alapok
4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás
4.2.2. Karakterformázás
4.2.3. Bekezdésformázás
4.2.4. Felsorolás, számozás
4.2.5. Tabulátorok használata
4.2.6. Oldalformázás
Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait
(karakter, szó, sor, bekezdés, blokk,
szakasz, oldal).
Legyen képes karakterek betűtípusát,
méretét, stílusát, színét megadni.
Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt
állítani, szövegbeosztást megadni,
szegélyt, háttérmintázatot megadni.
Legyen képes felsorolást, sorszámozott
felsorolást készíteni.
Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat
használni.
Legyen tisztában az oldalbeállítás
alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás,
margók, …)
4.3. Szövegjavítási funkciók
4.3.1. Keresés és csere
4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés
4.3.3. Helyesírás-ellenőrzés,
szinonimaszótár, elválasztás
Ismerje a szövegszerkesztő keresési,
cserélési funkcióit.
Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést,
szövegblokkot, legyen képes ezeket
másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet
más dokumentumból is beilleszteni.
Tudja használni a szövegszerkesztő
nyelvi segédeszközeit.
4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben
4.4.1. Táblázatkészítés a
szövegszerkesztővel, sorba rendezés
4.4.2. Körlevélkészítés
4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok
és más objektumok beillesztése a
szövegbe, valamint formázásuk
Tudjon szöveges dokumentumokban
táblázatokat szerkeszteni (sorokat,
oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni).
Tudja a sorokat adott oszlop szerint
sorbarendezni.
Tudjon kördokumentumot készíteni.
Legyen képes szimbólumokat és egyéb
objektumokat beilleszteni a szövegbe, s
azokat esztétikusan elhelyezni.
5. Táblázatkezelés
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
5.1. A táblázatkezelő használata 5.1.1. A program indítása
5.1.2. A munkakörnyezet beállítása
5.1.3. A táblázatkezelő menürendszere
5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése,
nyomtatása
Tudja az általa tanult táblázatkezelő
programot indítani. Ismerje a program
kezelőfelületét. Tudjon adatokat bevinni,
illetve azokat törölni. Tudjon a
megjelenítési üzemmódok között váltani.
Tudjon többféle formátumú táblázatot
megnyitni, menteni és nyomtatni.
162
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
5.2. A táblázatok felépítése 5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív cella,
tartomány, munkalap
Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív
cella és a tartomány, valamint a munkalap
fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot
beilleszteni, illetve törölni.
5.3. Adatok a táblázatokban
5.3.1. Adattípusok
5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás,
mozgatás
5.3.3. A cellahivatkozások használata
5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans,
hivatkozás, függvény
Ismerje a szöveg, a szám és dátum
adattípusokat.
Tudjon egyszerű képleteket és
függvényeket használni (összeg, átlag,
maximum, minimum, darabszám,
feltételek a képletben, keresés stb.)
Tudja a táblázat összetartozó adatait adott
szempont szerint rendezni.
Tudjon hivatkozást használni munkalapon
belül.
Tudjon hivatkozást használni
munkalapokon keresztül.
Ismerje a címzési módokat (relatív,
abszolút és vegyes).
5.4. Táblázatformázás 5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok
kijelölése
5.4.2. Karakter-, cella- és tartomány-
formázások
5.4.3. Cellák és tartományok másolása
Tudja alkalmazni a karakterformázás és a
cellaformázás lehetőségeit. Tudja
alkalmazni a cellán, illetve a tartományon
belüli igazítás lehetőségeit. Tudja
beállítani az oszlopszélességet és a
sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegé-
lyezés és mintázat készítés lehetőségeit.
Tudjon fejlécet és láblécet készíteni.
5.5 Táblázatok, szövegek, diagramok 5.5.1. Egyszerű táblázat készítése
5.5.2. Formázási lehetőségek
5.5.3. Diagramtípus kiválasztása,
diagramok szerkesztése
Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni.
Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a
szövegszerkesztő rendszerek között.
Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz
kapcsolódó formázási lehetőségeket
(tájolás, margó).
Ismerje a diagramok és grafikonok
szerkesztésének, módosításának lépéseit.
Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a
belőle levonandó következtetéseknek
megfelelő grafikontípust választani (pont,
vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és
más objektumot beilleszteni.
5.6. Problémamegoldás
táblázatkezelővel
5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása
5.6.2. A mindennapi életben előforduló
problémák
Tudjon statisztikai problémákat
megoldani táblázatkezelővel. Tudjon
egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást
készíteni. Tudjon táblázatot tervezni
szöveges feladat alapján.
6. Adatbázis-kezelés
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai
6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai,
adattábla, rekord, mező, kulcs
Tudjon különbséget tenni adattábla és
adatbázis között.
A rendelkezésére álló adathalmazból
tudjon adatrekordokat összeállítani.
Legyen tisztában az adattábla és a
kulcsmező fogalmával, tudjon kulcsmezőt
kiválasztani.
163
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
6.2. Az adatbázis-kezelő program
interaktív használata
6.2.1. Adattípusok
6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása,
törlése
6.2.3. Adatbázisok létrehozása,
karbantartása
Ismerje az adatbázis-kezelőben
használatos fontosabb mezőtípusokat
(szöveg, különböző számtípusok, dátum,
logikai); milyen adat tárolására
alkalmasak, mik a velük végezhető mű-
veletek.
Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból
az adatokat a képernyőn megjeleníteni.
Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket
kitörölni, vagy a benne levő adatokat
újakkal felülírni. Tudja a módosított
adatokat kimenteni.
Tudjon megadott szerkezetű adattáblát
létrehozni. Legyen képes az adattábla
mezőit helyesen kiválasztani, a
kulcsmezőt meghatározni, az új táblát
feltölteni.
6.3. Alapvető adatbázis-kezelési
műveletek
6.3.1. Lekérdezések, függvények
használata
6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés
6.3.3. Összesítés
Tudjon a létező adatbázisban adott
feltételeknek megfelelő rekordokat
megjeleníteni és azokkal műveletet
végezni.
Tudja kiválasztani, hogy a kérdés
megválaszolásához mely mezők
megjelenítése szükséges.
6.4. Képernyő és nyomtatási
formátumok
6.4.1. Űrlapok használata
6.4.2. Jelentések használata
Tudjon az adattáblákból számítandó
információkat megjeleníteni.
Tudjon adott mezők felhasználásával
jelentést kialakítani és nyomtatni.
7. Információs hálózati szolgáltatások
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
7.1. Kommunikáció az interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer
használata
7.1.2. Állományok átvitele
7.1.3. WWW
7.1.4. Keresőrendszerek
7.1.5. Távoli adatbázisok használata
Ismerje az internet fontosabb
szolgáltatásait, alkalmazza a
szolgáltatások fontosabb használati
szabályait.
Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon
levelet küldeni, fogadni, megválaszolni,
továbbítani és törölni. Ismerje az
elektronikus levél részeit és a levél
jellemzőit.
Tudjon a levélhez állományt csatolni és
csatolt állományt kezelni.
Ismerjen és tudjon alkalmazni egy
állományátviteli segédprogramot. Ismerje
az állományátvitel szolgáltatást. Tudjon
internetről állományokat letölteni.
Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje
a böngészőprogramok navigációs
eszközeit.
Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt
használni. Tudjon egyszerű és összetett
keresési feladatokat megoldani. Tudjon
on-line adatbázisokat használni.
164
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
7.2. Weblap készítése
7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete
7.2.2. Weblap készítése web-
szerkesztővel
7.2.3. Formázási lehetőségek
Ismerje a weblap jellemző elemeit.
(Címsor, háttérszín, háttérkép, különböző
színű, méretű, igazítású szöveg, listák,
táblázatok, képek, animációk,
hivatkozások elhelyezése egy grafikus
webszerkesztővel.) Tudjon egyszerű
weblap-szerkesztési feladatot elvégezni.
8. Prezentáció és grafika
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
8.1. Prezentáció (bemutató)
8.1.1. A program indítása
8.1.2. A munkakörnyezet beállítása
8.1.3. A program menürendszere
8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése
(szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika,
fotó, hang, animáció, dia-minta …) és
formázása
Tudja az általa tanult bemutató-készítő
programot indítani.
Ismerje a program kezelőfelületét.
Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és
lejátszani különböző módokon.
Tudjon bemutatót készíteni.
8.2. Grafika
8.2.1. A program indítása
8.2.2. A munkakörnyezet beállítása
8.2.3. A program menürendszere
8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása,
módosítása
8.2.5. Képek beillesztése, formázása
Tudja az általa tanult grafikai programot
indítani.
Ismerje a program kezelőfelületét.
Tudjon grafikát, illetve képállományokat
megnyitni, menteni és nyomtatni.
Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani,
transzformálni.
Tudjon képfeldolgozó programmal
képeket kezelni, módosítani, minőségét
javítani.
Tudja grafikus ábráit, képeit szöveges
környezetben esztétikusan elhelyezni.
9. Könyvtárhasználat
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
9.1. Könyvtárak
9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai
9.1.2. Eligazodás a könyvtárban:
olvasóterem, szabadpolcos rendszer,
multimédia övezet
9.1.3. A helyben használható és a
kölcsönözhető könyvtári állomány
9.1.4. A könyvtári szolgáltatások
Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait
(hagyományos és elektronikus). Tudja ki-
választani a dokumentumokat és
használni a kiválasztást segítő eszközöket.
Ismerje és tudja használni a gyakoribb
könyvtári szolgáltatásokat.
9.2. Dokumentumok
9.2.1. Nyomtatott dokumentumok
9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok,
illetve adathordozók (kazetta, diakép,
film, CD, mágneslemez, DVD)
Tudja használni a kézikönyveket és a
közhasznú információs forrásokat. Tudja
használni a gyakoribb nem nyomtatott
dokumentumokat.
9.3. Tájékoztató eszközök
9.3.1. Katalógusok
9.3.2. Adatbázisok
9.3.3. Közhasznú információs források
(pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)
Tudjon keresni a betűrendes leíró
katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni
számítógépes adatbázisból. Tudjon
információt keresni az interneten, ismert
kereső-programokat használni.
165
Filozófia/etika
Filozófia
Tantárgyi programja és követelményei
Célok és feladatok
A középiskolában heti egy órában a tantárgy célja természetesen nem lehet az, hogy a hallgatók részletes és
alapos ismereteket és tájékozottságot szerezzenek akár csak az európai filozófiai gondolkodás két és fél
évezredes fejlődéséről, problémáinak mérhetetlen gazdagságáról, az utóbbiak megoldására tett megújuló
erőfeszítések során felhalmozódott páratlan szellemi tőkéről.
A filozófia tantárgy tanításának célja, hogy a hallgatók szerezzenek tapasztalatokat a filozófia sajátos, az
emberi szellem minden más tevékenységi formájától különböző gondolkodásmódjáról. Alakuljon ki bennük
az emberi léttel kapcsolatos kérdések felvetésének és az önálló válaszkeresésnek a képessége; ébredjen fel
bennük az igény, hogy felismerjék saját koruk lényegi problémáit és reflektáljanak a felvetődő kérdésekre.
Ismerjék fel a filozófiának a különböző, más emberi szellemi területeket integráló és szintetizáló szerepét,
értékhordozó voltát. Ismerjék fel, hogy a filozófia a közös európai kultúra egyik pillére.
Alakuljon ki a hallgatókban egy egészséges kritikai szemlélet, és a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra.
Sajátítsák el a logikus érvelés, a vitatkozás szabályait. Szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy mit jelent a
különböző nézetek és vitapozíciók tisztelete, a tolerancia. Tudatosuljon bennük, hogy a vita alapja az
alternatívák számbavétele és a választás szabadságának, a szabadság korlátainak tudomásulvétele.
Ismerjék fel a hallgatók, hogyan segítheti mindennapi életüket a filozófia és a tudomány. Jussanak el annak
felismerésére, hogy a filozófia nagy problémái örök emberi kérdésekből fakadnak, s így a régi korok
filozófiái nem poros bölcseletek, hanem általános emberi problémáink. Lássák be, hogy a filozófiai kérdések
és a rájuk adott válaszok morális tartalmakat is hordoznak, s hogy minden embernek állást kell foglalnia az
erkölcs kérdéseiben. Tudatosuljon bennük, hogy csak az a hiteles személyiség, akinek a gondolatai, a szavai
és a tettei szinkronban vannak.
Fejlesztési követelmények
A filozófiai gondolkodás egyrészt olyan kognitív készségeket tételez fel, mint a problémamegoldó
gondolkodás, az érvelési technikák ismerete, a logikus gondolkodás eljárásainak alkalmazása (analízis,
szintézis, dedukció, indukció), másrészt olyan integratív képességeket, melyek végül a legmagasabb rendű
műveletben, az önálló ítéletalkotásban nyilvánulnak meg. A logikus gondolkodás tizenkét év alatt kialakult
igénye és képessége és az elsajátított ismeretek a filozófiaórákon teljességükben megmutatkozhatnak.
Egy-egy filozófiai probléma felvetése és annak kifejtése történhet beszélgetés, vita, szövegértelmezés
formájában, az esszé vagy az értekezés műfajában, szóban vagy írásban. A kifejtés feltétele tehát a nyelvi
kultúra megléte, az argumentációs készség, az összefüggések meglátása a különböző felvetésekben,
valamint a személyes állásfoglalás megfogalmazásának igénye.
Ha egy filozófiai szövegrészlet a filozófiai probléma felvetésének és kifejtésének a kiindulópontja, akkor
előtérbe kerül a szövegértelmezésnek, a különböző lehetséges szöveginterpretációk kifejtésének, a
gondolatok logikájára való utalásnak, az időbeli tájékozódásnak, az értékelésnek a képessége.
A hallgatói megnyilatkozásnak bizonyítania kell a nyitottságot a különböző gondolatrendszerek
befogadására, az önálló kérdésfeltevés képességét és a személyes állásfoglalás kialakításának igényét.
Filozófiai szövegek értelmezése esetén a problémafelvetés, a kérdések megfogalmazása és a különböző
megközelítési módok nyújtanak lehetőséget a készségek értékelésére.
A tantárgy specifikumának megfelelően egyaránt szükséges a kognitív (analízis, szintézis, dedukció,
indukció) és az integráló képességek fejlesztése.
12. évfolyam
(A tanár a hallgatói igényeknek és az iskola sajátosságainak megfelelően dönthet arról, hogy a
kultúrtörténeti súlypontú, az interdiszciplínaritást hangsúlyozó, kronologikus, problémacentrikus felépítésű
(1) tantervet választja vagy a hagyományos filozófiai diszciplínák felől közelítő, tematikus felépítésű (2)
koncepcióját követi.)
Tevékenységformák
Egy adott probléma mindennapi, művészi, tudományos, filozófiai és vallási felvetési módjának
megismerése. Egyszerűbb életproblémák filozófiai kérdésként való megfogalmazása, értelmezése.
166
Egyszerűbb filozófiai szövegek olvasása. Ennek során ismerkedjék meg a filozófia szaknyelvével, alapvető
fogalmaival, az értelmezés lehetőségeivel. Korábban ismeretlen fogalmak megértése, meghatározása a
szöveg kontextusából. Önállóan vagy tanári irányítással a filozófiai probléma felismerése az elemzett
műrészletben. Az olvasott szövegekben elemezze az érvelési technikát, ismerje meg az érvelés különböző
fajtáit. A viták során az érvelési technikák gyakorlása. Fejlessze argumentációs készségét, tanuljon meg
különbséget tenni helyes és inkorrekt érvelés között. Minden hallgató kapjon lehetőséget arra, hogy egyéni
álláspontját kialakítsa és véleménye mellett érveljen. A művelődéstörténeti és interdiszciplináris
vonatkozások áttekintése során készítsen áttekintő táblázatokat, melyekben a korszakok, események,
irányzatok, alkotók, alkotások, eszmék és problémák egymáshoz rendeltsége tükröződik. Használatuk révén
tanulja meg kezelni a legfontosabb korszerű, magyar nyelven is forgalomban levő, ismeretterjesztő célú
filozófiai kézikönyveket.
1.
Problémacentrikus filozófia- és művelődéstörténeti megközelítésmód Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés keretében
elsajátítandó tananyag
Bevezető
beszélgetés
Egy választott téma (kérdés,
probléma) különböző
megközelítésekben: hétköznapi,
művészeti, szaktudományos,
filozófiai bemutatása; a filozófia
tárgya, a filozófiai gondolkodás
sajátosságai.
1. Antik filozófia preszókratikusok és Szókratész:
Az arkhé és a logosz, az erkölcsi
jó.
Platón:
Az állandó megragadása a
változó dolgokban, az igazi
megismerés lehetősége, a jó
ideája, az ideális állam, a
dialógus mint módszer.
A létező és a lét, vélekedés és igazi tudás,
a világról való beszéd és gondolkodás, a
szókratészi érvelési módszer, az erkölcsi
jó, erények, boldogság, biztos ismeret a
külvilágról, igazságkritérium, szellemi és
anyagi világ (epikureusok, sztoikusok,
szkeptikusok, újplatonizmus).
Fogalmak:
vélekedés (doxa) és a valódi ismeret
(episztémé), szophisztész, boldogság
(eudaimónia), sztoa, szkepszis, ataraxia,
hédoné, apatheia, epokhé bábáskodás
Könyvtár-, internethasználat:
az antik filozófusok élete és
kora
Filozófiai lexikon használata
Arisztotelész:
A létező és a lényeg
szétválasztásának kritikája,
anyag-forma kettőssége, a
szubsztancia keletkezése és
létezése, ideális államformák, az
erkölcsi jó, erények, „két
szélsőség közötti közép”.
Fogalmak:
kozmosz, arkhé, logosz,
dialektika, idea, metafizika,
szubsztancia, erény (areté)
Ajánlott műrészletek:
Hérakleitosz: Töredékek B 1
Parmenidész: Tanköltemény B 8 1-61
Platón: Állam VII. 514 a-518 b,
(Barlanghasonlat), Szókratész
védőbeszéde, Lakoma (részletek)
Arisztotelész: Politika, Poétika
(részletek), Nikomakhoszi Etika II. 5-6.
1106b-1107 a
Epiktétosz: Kézikönyvecske 1. Fejezet
Epikurosz levele Menoikeuszhoz (részlet)
Seneca: Az élet rövidségéről
Interdiszciplináris és kultúrtörténeti
vonatkozások ajánlása:
irodalom: az olvasott művek
értelmezésével összefüggő filozófiai
fogalmak ill. Hatások: antik görög
irodalom: Homérosz művei, Euripidész
és Szophoklész drámái, mitológia;
reneszánsz; felvilágosodás;
klasszicizmus; romantika; barokk;
Dante: Isteni színjáték; Janus
Pannonius; Balassi; Berzsenyi; Keats:
Óda egy görög vázához; Kosztolányi:
Műrészletek értelmezése
Kultúrtörténeti alkotásokkal
való ismerkedés
167
Marcus Aurélius; Thomas Mann: Halál
Velencében
magyar nyelv: nyelv és gondolkodás,
retorika
történelem: az ókori görögök, az ókori
Róma
biológia és földrajz: elméletek a
világegyetem kialakulásáról, az élet
keletkezéséről, Hippokratész,
Ptolemaiosz
fizika- és matematikatörténeti ismeretek:
Thalész, Püthagorasz, Eukleidész,
Arkhimédész
festészet: Raffaello: Az athéni iskola
az antik világ művészete (festészet,
építészet, szobrászat)
Ajánlott írásbeli és szóbeli témák (esszé,
beszélgetés):
A vélekedés és a tudás; Erények az
ókorban és napjainkban; Az ideális
állam; Szerelemfelfogások Platón
Lakoma és Dante Isteni színjáték c.
műveiben; „Mert a kutatás és a tanulás
teljes egészében nem más, mint
visszaemlékezés.” (Platón)
Egy kiválasztott téma önálló
feldolgozása:
Ajánlott írásbeli és szóbeli
témák (esszé, beszélgetés):
A vélekedés és a tudás;
Erények az ókorban és
napjainkban; Az ideális állam;
Szerelemfelfogások Platón
Lakoma és Dante Isteni
színjáték c. műveiben; „Mert
a kutatás és a tanulás teljes
egészében nem más, mint
visszaemlékezés.” (Platón)
2. Középkori
filozófia
Szent Ágoston:
A kereszténység világ- és
istenfelfogása (patrisztika), hit és
tudás, test és lélek dualizmusa.
Aquinói Szent Tamás:
Isten létének öt úton történő
bizonyítása, skolasztikus érvelési
módszer, skolasztika.
Fogalmak:
patrisztika, teológia, logosz,
skolasztika, skolasztikus érvelési
módszer
A keresztény teológia és az antik
filozófia, a boldogság mibenlétének
keresése, Isten felé irányuló szeretet, az
igazságot kereső ember, a rossz mint
léthiány, a szabad akarat, az általános
fogalmak és az egyedi létezők viszonya,
értelmi és hitigazság.
Fogalmak:
semmiből való teremtés, immanens és
transzcendens világ, boldogság, erkölcsi
rossz, szabad akarat, univerzália-vita,
realizmus, nominalizmus, ontológiai
istenérv, tomizmus
Ajánlott műrészletek:
Szent Ágoston: Vallomások VII. könyv
III-V, VII, XI-XVI, (a szabad akarat és a
rossz kérdései)
Aquinói Szent Tamás: Summa
Theologiae, Pars. I, Questio I.,
Art. 1-2.
Interdiszciplináris és kultúrtörténeti
vonatkozások ajánlása:
irodalom: a művekben felvetett kérdések
filozófiai elmélyítése: antik irodalom;
Dante: Isteni színjáték; barokk magyar
irodalom; önéletírás; Bethlen Miklós; II.
Rákóczi Ferenc; Lev Tolsztoj; Babits
Mihály Ágoston-tanulmánya
magyar nyelv: a retorika alkalmazása
történelem: a kereszténység, Európa a
14-15. Században
képzőművészetek: festészet: Botticelli és
Forráselemzés, kiválasztott
téma önálló feldolgozása
Műrészletek értelmezése
Kultúrtörténeti alkotásokkal
való ismerkedés
168
Dürer Ágoston-ábrázolása, Grünewald;
építészet: román stílus, gótika
zene
Ajánlott írásbeli és szóbeli témák:
Honnan ered a rossz?
„Ne kifelé fordulj – térj magadba; az
ember bensőjében lakik az igazság.”
(Szent Ágoston)
Az antik filozófia hatása Aquinói Szent
Tamás istenbizonyítékaiban.
3. Újkori filozófia Bacon, Descartes, Locke: Biztos
ismeretelméleti kiindulópont
keresése, tapasztalat és értelem,
kételkedés, a „velünk született
eszmék” tana és kritikája.
Kant: A felvilágosodás, az ész és
az értelem lehetőségei és
korlátai, túllépés az empirizmus
és a racionalizmus
egyoldalúságán, „kopernikuszi
fordulat”,
a jelenségvilág és a magukban
lévő dolgok világa, a morális jó.
Fogalmak:
racionalizmus és empirizmus,
módszeres kétely, kategorikus
imperatívusz
Társadalmi szerződés elméletek, a
hatalom legitimitásának kérdése, a közjó
és az egyéni érdek, radikális szakítás a
klasszikus természetjogi tradícióval
(Hobbes, Locke, Spinoza, Rousseau), a
tudományos haladásba vetett hit,
enciklopédisták.
Átfogó metafizikai rendszer, a
gondolkodás és a lét, a szabadság és a
szellem kibontakozási folyamata a
világtörténelemben (Hegel).
Magyar filozófiai vonatkozás: Apáczai
Csere János.
Fogalmak:
szubsztanciák: Isten, a gondolkodó és a
kiterjedt dolog, velünk született eszmék,
idea, tabula rasa, társadalmi szerződés
elmélet, természetjog, természeti törvény,
liberalizmus, Sapere aude!, ráció,
deizmus, tapasztalati és nem tapasztalati
ismeretek, analitikus és szintetikus
ítéletek, kopernikuszi fordulat, abszolút
eszme, triád-forma: tézis, antitézis,
szintézis, dialektika
Ajánlott műrészletek:
Descartes: Elmélkedések a metafizikáról
1-3.
Locke: Értekezés az emberi értelemről II.
Könyv, I. fejezet, 1-5.§, (Második)
Értekezés a kormányzatról II., VII., XI-
XII. Fejezet
Rousseau: A társadalmi szerződésről, I-
II. könyv
Kant: Válasz a kérdésre: Mi a
felvilágosodás?, A tiszta ész kritikája.
Bevezetés
Hegel: Előadások a világtörténet
filozófiájáról (részletek)
Könyvtár-, internet-használat:
egy kiválasztott gondolkodó
tevékenységének
megismerése
Filozófiai lexikon használata
Műrészletek elemzése szóban
Interdiszciplináris és kultúrtörténeti
vonatkozások ajánlása:
irodalom: az olvasott művek
értelmezésével összefüggő filozófiai
hatások: klasszicizmus,
szentimentalizmus, rokokó, romantika,
Moliere: Tartuffe, Goethe: Werther,
Csokonai: A tihanyi Ekhóhoz, A
Magánossághoz, Schiller, Babits,
Kosztolányi, József Attila, Bulgakov
magyar nyelv: nyelv és megismerés
történelem: A történelem modern
felfogása és periodizációja
magyar filozófia: Apáczai Csere János:
Kultúrtörténeti alkotásokkal
való ismerkedés
169
Magyar Encyclopaedia (1655)
fizika: Kopernikusz, Galilei, Descartes,
Newton, Leibniz
kémia: Boyle
Mozart zenéje
Ajánlott írásbeli és szóbeli témák:
„Semmi sincs az értelemben, ami ne lett
volna meg előbb az érzékekben.” (Locke)
A hatalom és az egyén, a közjó és az
egyéni jó
„A felvilágosodás az ember kilábalása
maga okozta kiskorúságából.” (Kant)
A felvilágosodás kritikája
Könyvtár-használat
4. 19-20. Századi
filozófiák
Az individuum és a világ
viszonya (Schopenhauer,
Kierkegaard, Nietzsche, magyar
filozófiai vonatkozások: Hamvas
Béla).
Az emberi létezés és lényeg,
szabadság, választás, felelősség,
szorongás (Husserl, Sartre,
Heidegger).
A kijelentések logikai elemzése
és igazolhatósága, nyelv és
valóság, tudományfejlődés
(Comte, Bécsi Kör,
Wittgenstein, Kuhn).
Az individum létezése, választási
lehetősége, a hit és a létezés, a
dionüszoszi , az apollóni és a szókratészi
ideál, „minden érték átértékelése”, Isten
halott, az értékteremtő ember,
„ugyanannak örök visszatérése”, a
hatalom akarása, a fenomenológia mint
leíró módszer és a priori tudomány,
Semmi, a létre vonatkozó kérdés újbóli
feltevése, a lét és a létező, a létet feltáró
művészet, a létnek rejtőzködésből való
kilépése a világ értelmezésére ill.
megváltoztatására törekvés, a világ
anyagi egysége, a praxis és a teória
viszonya (Marx, magyar filozófia:
Lukács).
A megismerés, az elméletalkotás
stádiumai, értelem és jelentés; magyar
filozófiai vonatkozások: Pauler Ákos,
Polányi Mihály, Lakatos Imre
Az emberi tér átalakulása a
posztindusztriális társadalomban,
manipulált fogyasztás, a tudás hatalmi
kérdéssé válása, metafizikai centrum
megszűnése, metanarratívák
megkérdőjeleződése, diszkurzusok
integráló szerepe (posztmodern: pl.
Lyotard, Habermas)
Egy kiválasztott téma önálló
feldolgozása, házi dolgozat
megírása
Fogalmak:
individuum, egzisztencia,
egzisztencializmus, materializmus,
pozitivizmus, logikai
pozitivizmus, verifikáció,
falszifikáció
Fogalmak:
esztétikai, etikai, vallási stádium,
dionüszoszi, apollóni művészet,
Übermensch, fenomenológia, analitikus
filozófia, nyelvjátékok, kijelentés,
paradigma, posztmodern, manipuláció
Ajánlott műrészletek:
Schopenhauer: A világ mint akarat és
képzet III. 31-33.§, IV. rész (részletek)
Kierkegaard: Félelem és rettegés. Előszó
(Ábrahám)
Nietzsche: Imígyen szóla Zarathusztra.
Elöljáró beszéd, A három átváltozásról,
A felsőbbrendű emberről
Sartre: Mi az egzisztencializmus?
Heidegger: A műalkotás eredete (részlet:
Van Gogh: Parasztcipők)
Marx: Tézisek Feuerbachról
Comte: A pozitív szellem (részletek)
Schlick: A filozófia fordulata (részletek)
Lexikon használata
Műrészletek önálló elemzése
170
Carnap: A metafizika kiküszöbölése
(részletek)
Kuhn: A tudományos forradalmak
szerkezete (részletek)
Lyotard: A posztmodern állapot
(részletek)
Interdiszciplináris és kultúrtörténeti
vonatkozások ajánlása:
irodalom: az olvasott művek értelmezésével
összefüggő filozófiai hatások: görög
drámák, romantika, realizmus,
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés,
Karamazov testvérek, Thomas Mann,
egzisztencialisták, Sartre novellái és
drámái, Camus regényei, Semprun: A nagy
utazás, Ady, Babits, Kosztolányi, Szabó
Lőrinc, avantgárd, Déry Tibor, József
Attila, 20. századi epika, Esterházy P.,
Tandori
magyar nyelv: nyelv és gondolkodás, nyelv
és megismerés, valóság és jelentés
történelem: világvallások, keleti filozófiák,
Európa 1789-1914, Európa és a világ a
19-20.században, A kétpólusú világ
művészetek, építészet, festészet
matematika
biológia: Darwin
fizika: Einstein, Heisenberg, Szilárd Leó,
Teller Ede, Wigner Jenő
zene
Kultúrtörténeti alkotások
megismerése
Ajánlott írásbeli és szóbeli témák:
„Az ember az, amivé önmagát teszi.”
(Sartre); A kijelentések igaz ill. hamis
volta; „Amiről nem lehet beszélni, arról
hallgatni kell.”, „Nyelvem határai világom
határait jelentik.” (Wittgenstein); „Miért
van egyáltalán létező és nem inkább
semmi?” (Heidegger); A fogyasztói
társadalom, a manipuláció
Forráselemzés
2. Szisztematikus megközelítésmód
Témakörök Tartalmak Választható tartalmak Egyéni felkészülés
keretében elsajátítandó
tananyag
Mi a filozófia? A filozófia fogalma és tárgya,
eredete, viszonya a
szaktudományokhoz, a
valláshoz, a művészethez és a
mindennapi élethez.
Karl Jaspers: Bevezetés a
filozófiába (részletek)
Fogalmak:
csodálkozás (thauma),
tapasztalat (empíria), kételkedés
(szkepszis), logosz
Ajánlott műrészletek:
Platón: Hetedik levél
Alapfogalmak
megismerése
Egy házi dolgozat
elkészítése
1. Metafizika, ontológia Platón, Arisztotelész
A létről való gondolkodás
születése, monizmus, dualizmus,
pluralizmus, immanencia és
transzcendencia.
Ajánlott műrészletek:
Parmenidész: 8. töredék
Hérakleitosz: Töredékek
Platón: Barlanghasonlat
Arisztotelész: Metafizika
Immanuel Kant: Prolegomena
Műrészletek elemzése
171
Fogalmak:
arkhé, logosz, metafizika,
jelenség és valóság, idea,
részesedés (methexisz),
szubsztancia, lényeg, kauzalitás,
teleológia, lét
Martin Heidegger: Mi a metafizika?
Visszaemlékezés (anamnézisz)
2. Ismeret-elmélet René Descartes, Immanuel Kant
Szkepszis, racionalizmus és
empirizmus,
transzcendentalizmus,
esszencializmus és
fenomenalizmus.
Fogalmak:
empíria, racionalizmus,
empirizmus, szkepszis,
kriticizmus, transzcendentális
módszer, Ding an sich, a priori
szintetikus ítélet
Ajánlott műrészletek:
Francis Bacon: Novum Organum
René Descartes: Értekezés a
módszerről
Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája,
Előszó
Friedrich Nietzsche: A nem
morálisan felfogott igazságról és
hazugságról
indukció, idolumok, igazság,
dedukció
3. Tudományfilozófia Thomas S. Kuhn
A tudomány fejlődése és a
különböző korok
tudományosságának
összemérhetetlensége.
Fogalmak:
verifikáció, normál tudomány,
anomália, paradigma, –váltás
Ajánlott műrészletek:
Karl Popper: A tudományos kutatás
logikája
Thomas S. Kuhn: A tudományos
forradalmak szerkezete (részlet)
+ egy választható magyar szerző (pl.
Polányi, Lakatos)
falszifikáció, kummulativitás,
inkommenzurabilitás
Műrészlet-elemzés
4. Etika Epiktétosz, Immanuel Kant
Eudaimonisztikus és
erényetikák, deontikus etika,
etikai racionalizmus,
emotivizmus, materiális és
formális etikák.
Fogalmak:
erény, igazságosság, szabadság,
boldogság, bűn, szabad akarat,
maxima, autonómia, kategorikus
imperatívusz, szabadság és
felelősség
Ajánlott műrészletek:
Arisztotelész: Nikomakhoszi ethika
Epiktétosz: Kézikönyvecske
Aurelius Augustinus: Vallomások, A
szabad akaratról
David Hume: Értekezés az emberi
természetről
Immanuel Kant: A gyakorlati ész
kritikája (részlet)
Jean-Paul Sartre: Exisztencializmus
mezotész, eudaimonisztikus etika,
Hume villája
Műrészlet-elemzés szóban
Házi dolgozat: egy
kiválasztott téma önálló
feldolgozása
5. Vallás-filozófia Aurelius Augustinus, Aquinói
Szent Tamás
A hagyományos, metafizikus
filozófiai istenkép és problémái,
felbomlása, a modern filozófiai
istenkép.
Fogalmak:
hit és tudás, istenérv,
racionalista valláskritika,
személyes Isten
Ajánlott műrészletek:
Aurelius Augustinus: A rendről
Aquinói Szent Tamás: Summa
theologiae (részlet)
Voltaire: Filozófiai ábécé
Sören Kierkegaard: Félelem és
reszketés
+ egy választható 20. századi szerző
(pl. Hamvas Béla)
természetes észvallás, ugrás
(Sprung), szorongás (Angst)
Műrészlet-elemzés
6. Politikai filozófia Jean-Jacques Rousseau
A politika filozófiai
tematizálása, elválasztása az
etika kérdéseitől,
szerződéselméletek, a modern
polgári szabadságfelfogás.
Ajánlott műrészletek:
Niccolo Machiavelli: A fejedelem
Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi
szerződésről
John Stuart Mill: A szabadságról
(részlet)
+ egy választható 20. századi szerző
Könyvtár-, internet-
használat
172
Fogalmak:
politika, népszuverenitás,
közakarat, közjó, szabadság
(pl. Bibó István)
diszkrimináció
A továbbhaladás feltételei Tudatosuljon a hallgatókban, hogy a filozófiai gondolkodásmód az emberi szellem minden más
tevékenységi formájától különbözik, ugyanakkor ötvözi azokat. Ismerjék fel a filozófia integráló,
szintetizáló és értékhordozó szerepét az emberi kultúrában. Próbáljanak hétköznapi problémákat filozófiai
kérdésekként megfogalmazni. Elvárható a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra, a logikus érvelés, a
tolerancia, az alternatívák számbavétele, a választás szabadságának és a szabadság korlátainak
tudomásulvétele
FILOZÓFIA taneszköz jegyzéke
Az emberi kapcsolatok bemutatására és szemléltetésére alkalmas eszköz
Az emberi élet nagy kérdéseinek (hit és vallás, boldogság, élet és halál stb.) megértését, feldolgozását
elősegítő, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz
Etika Tantárgyi programja és követelményei
Célok és feladatok
Az etika oktatás nem a filozófiai etika fogalomrendszerének vagy az etikatörténet tárgyi ismeretanyagának
elsajátíttatását célozza meg. A képzés inkább a szemléletformálásra, a problémaérzékenység elmélyítésére
összpontosít.
Ezért az értékelésben is arra helyezzük a hangsúlyt, mennyire képes a tanuló konkrét élethelyzetek, erkölcsi
konfliktusok értelmezése, elemző feldolgozása során alkalmazni a tanultakat. Ennek megfelelően a
követelmények teljesítése önálló munkát, a tárgy kreatív, személyes meggyőződésen alapuló megközelítését
igényli.
Az etika tantárgy elsődleges célja, hogy alakuljon ki a hallgatókban egy egészséges kritikai szemlélet, és a
tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra. Sajátítsák el a logikus érvelés, a vitatkozás szabályait. Szerezzenek
tapasztalatokat arról, hogy mit jelent a különböző nézetek és vitapozíciók tisztelete, a tolerancia.
Tudatosuljon bennük, hogy a vita alapja az alternatívák számbavétele és a választás szabadságának, a
szabadság korlátainak tudomásulvétele.
A hallgatói megnyilatkozásnak bizonyítania kell a nyitottságot a különböző gondolatrendszerek
befogadására, az önálló kérdésfeltevés képességét és a személyes állásfoglalás kialakításának igényét.
Az ismeretszerzés és feldolgozás eljárásai Tematikus tájékozódás a nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információ-forrásokban (hol, milyen
formában lelhető fel, követhető nyomon egy-egy etikai téma megjelenése). Különböző filmek, fotók, tárgyi
emlékek, irodalmi szövegek, műalkotások újságok, történelmi dokumentumok, vallási liturgiák, tudományos
nézetek, társas kapcsolatok, metakommunikatív jelzéseink, hagyományok, népszokások, temetkezési
kultúrák, öltözködés stb. hogyan mutatják be egyes korok morális viszonyait, szokásait.
Az absztrahálás képessége
– A hétköznapi, mindennapi moralitás és az etikai gondolkodásmód megkülönböztetése, az egyéni,
mindennapi probléma általános szintű megfogalmazása.
– Az egyén és a társadalom moralitásának megkülönböztetése.
– A különböző korok tudományának, művészetének, filozófiájának, erkölcsének és etikájának
(etikáinak) összehasonlítása, találkozási pontjainak felismerése.
Az értelmezés képessége
– Az információforrások értelmezése, összehasonlítása, megítélése, következtetések levonása.
– Szövegértés és értelmezés, szövegalkotás. Ez magában foglalja, hogy a szövegek ismerete és az
olvasó előzetes ismerete összekapcsolódik.
– Komplex ismeretek (globalitás, holisztikus szemlélet) alapján elemzés.
Az érvelés képessége, a vitakészség
– Logikus, koherens, lineáris szövegalkotás.
– Különböző erkölcsi álláspontok megkülönböztetése.
– Önálló kérdésfeltevés és véleményalkotás, ítélőképesség.
173
– Párbeszéd képessége, mások szempontjainak – előismeretének, érintettségének, céljának figyelembe
vétele.
– Másokkal való együttműködés.
A testbeszéd jelentőségének ismerete.
ETIKA taneszköz jegyzéke
Az emberi kapcsolatok bemutatására és szemléltetésére alkalmas eszköz.
Az emberi élet nagy kérdéseinek (hit és vallás, boldogság, élet és halál stb.) megértését, feldolgozását
elősegítő, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz
12. évfolyam
Tevékenységformák
Egy adott probléma mindennapi, művészi, tudományos, filozófiai és vallási felvetési módjának
megismerése. Egyszerűbb életproblémák megfogalmazása, értelmezése. Az olvasott szövegekben elemezze
az érvelési technikát, ismerje meg az érvelés különböző fajtáit. A viták során az érvelési technikák
gyakorlása. Minden hallgató kapjon lehetőséget arra, hogy egyéni álláspontját kialakítsa és véleménye
mellett érveljen.
Témakörök Tartalmak Választható tartalmak
Egyéni felkészülés
keretében elsajátítandó
tananyag
Az emberi
természet
Tegyen különbséget a biológia, a
történelem, a pszichológia és az
etika emberfogalma között.
Értelmezze a „gondolkodó lény”,
„társas lény”, „alkotó ember”
kifejezéseket.
Világítsa meg példákon keresztül
a) a személyközi kapcsolatok, a
másikkal való azonosulás, a kulturális
minták és társadalmi szerepek
jelentőségét,
b) a beszéd, a fogalmi gondolkodás, az
emlékezet, a képzelet és a tanulás
jelentőségét az öntudatos én
kialakulásában.
Az erkölcsi lény Az erkölcsi személyiség
kialakulásának folyamata az egyén
szocializációja során, a példa- és
szabálykövetéstől a tudatos
meggyőződésen alapuló
lelkiismereti döntésig. A szabadság
fogalmának politikai és etikai
értelme.
Ismertessen néhány elméletet az ember
szabadsága és meghatározottsága
közötti összefüggésre.
Példák segítségével
mutasson be különböző
szabadság-felfogásokat: a
szabadság fogalmának
politikai és etikai értelme.
Az erkölcsi
cselekedet
szokáserkölcs, tekintélyelv,
lelkiismereti szabadság,
konszenzus,
Értelmezze a következő
ellentétpárokat a cselekedet erkölcsi
megítélése szempontjából: eszköz -
cél, szándék - következmény,
magánérdek - közjó.
Az ember bűnössége és jóravalósága a
zsidó-keresztény hagyományban.
Irodalmi, történelmi
ismeretek felelevenítése
A tetteinkért, illetve a
másokért viselt felelősség.
Etikai
alapfogalmak
A jó és a rossz
A választás szabadsága, az ember
felelőssége
Törvény és lelkiismeret
Materiális és formális etikák
A szenvedés tapasztalata
Szándék és következmény
Házi dolgozat: egy
kiválasztott téma önálló
feldolgozása
Az etika
megalapozása
Az ember léthelyzete és felelőssége
a keresztény hagyományban
A világi etika kialakulása
Az erkölcsi gondolkodás
történetének klasszikus példái
Az etika transzcendens
megalapozásának igénye
A természetjogi, kötelesség-, haszon-,
felelősség-és konszenzus etikák érvelési
módjai
Szemelvények önálló
feldolgozása
Értelmezze ezeket a
fogalmakat: meggyőződés,
hit, kétely, nyitottság,
türelem, előítélet.
174
Az erkölcsi
cselekedet
dimenziói
Életcélok, önmegvalósítás
Önbecsülés és mások iránti tisztelet
Az élet tisztelete
A nemiség és a családi élet
erkölcstana
Elkötelezettség, tolerancia,
szolidaritás
Hazaszeretet és példái
Segítség, áldozat, szolidaritás, a
személyes kapcsolatok erkölcsi
dilemmái
Munkaerkölcs
Etikus fogyasztás
Törvénytisztelet és polgári
engedetlenség
Erkölcs és politika
Gazdaságetikai alapelvek
Életcélok, önmegvalósítás:
saját céljaink és
lehetőségeink
meghatározása
A jellem és az
erények
Erkölcsi érzék
A jóakarat
A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi
jelentősége
Etikai alapértékek
Jellem és illem
Önnevelés, példakövetés
Az alapvető erények klasszikus és
modern értelmezései
Folyóiratok témához
kapcsolódó cikkeinek önálló
feldolgozása
A szeretet jelentősége a
zsidó-keresztény
hagyományban, és ennek
hatása az európai erkölcsi
gondolkodásra.
Korunk erkölcsi
kérdései
A tudományos-technikai haladás
dilemmái
Globális felelősségünk,
kötelességeink a jövő
nemzedékekkel szemben
Az etika emberközpontúságának
értelmezése
Mutassa be a versengés, illetve a
kölcsönös segítség jelentőségét a
természetben és a társadalomban.
A szülő-gyermek kapcsolat jellegzetes
erkölcsi problémái.
Az ösztönök, az érzelmek és az erkölcsi
tudatosság szerepe a nemi
párkapcsolatban.
A házasélet erkölcsi konfliktusai.
Tömegkommunikációs
eszközök használata:
Globális felelősségünk,
kötelességeink a jövő
nemzedékekkel szemben
Folyóiratok témához
kapcsolódó cikkei
Erkölcs és
társadalom
Tegyen különbséget erkölcs és jog,
illetve erkölcsi és politikai közösség
között. Az emberi alapjogok és
kötelességek természetéről folyó
vita.
Érveljen a szólás szabadsága, illetve
korlátozása mellett és ellen, pl. a
gyűlöletkeltő beszéd, a nyilvános
rágalmazás, a hazug reklám, a
szeméremsértő ábrázolás esetében.
Ismertesse a hazaszeretet erkölcsi
megítélése körüli vitában kialakult
főbb álláspontokat és érveket.
Értelmezze az összefüggést az alábbi
fogalmak között: barát/ellenfél,
szeretet/gyűlölet, béke/harc,
következetesség/megbocsátás.
Jellemezze a más közösségekkel, illetve
a társadalmi kisebbségekkel
kapcsolatos etikus magatartás főbb
vonásait, a többség-kisebbség
konfliktusok természetét.
Keressen példát az egyéni
lelkiismeret, a család és a
társadalom/állam
illetékessége közötti
lehetséges konfliktusokra
(pl. családon belüli erőszak).
Egy téma önálló
feldolgozása
A társadalmi
igazságosságról alkotott,
egymással ellenkező
felfogások.
A továbbhaladás feltételei
A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten
a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk, vagy azoknak korábban
megszerzett ismeretéről és a velük összefüggő jártasságok elsajátításáról számot adniuk.
Az egyes modulok egyéni haladási ütem esetén felcserélhetők, illetve a tanulócsoport meg lévő, korábban
szerzett ismeretei esetén elhagyhatók. A továbblépés feltétele a meghatározott számú és témájú házi
dolgozat elkészítése.
Idegennyelv Német nyelv / Angol nyelv
Tantárgyi programja és követelményei
NÉMET NYELV
175
10 - 12. évfolyam
(kezdő)
Célok és feladatok
A tanterv figyelembe veszi, hogy a fiatal felnőttek oktatásának módszerei eltérnek a nappali általános
iskolás korosztályban alkalmazott módszerektől. Érdemes fokozottan támaszkodni a tanulók eddigi
tapasztalataira, élményanyagára és gyakorlati ismereteire.
A 10. és 11. osztály számára készült tanterv lehetővé teszi a tanulóknak, hogy a 11. osztály után folytassák
középiskolai tanulmányaikat és felkészüljenek a német nyelvi érettségire. Javasoljuk, hogy ez a csoport a
törzsanyagon kívül a kiegészítő anyagot is végezze el és a lexika bővítését illetve a tanultak automatizálását
szolgáló újságokkal, tévéműsorokkal, multimédiás kiegészítő taneszközökkel is többet foglalkozzék.
Fejlesztési követelmények és tevékenységi formák
Kapcsolatteremtés szóban és írásban, részvétel párbeszédben, szerepjátékban és beszélgetésben továbbá
tollbemondás utáni írás. Kérdésszerkesztés és válaszadás, dialógus szerkesztése, valamint emberek, tárgyak
leírása. Események elbeszélése vélemény és érzelemnyilvánítással, utasítások, tanácsok adása, képek és
szövegek rendezése, képleírás. Hallott és olvasott szövegek információinak kiszűrése, rendezése, mondat
kiegészítés, mondat transzformáció a taneszközökben szereplő feladatok megoldása. A tanult témákból
írásbeli összefoglaló készítése, szövegösszefoglalás anyanyelven, szövegalkotás kérdések, vezérszavak,
vázlat alapján. Kétnyelvű szótár használata. 80 - 100 szavas szöveg anyanyelvre fordítása szótár
segítségével, a tanult témák önálló kiegészítése egyéni tapasztalatok alapján. Ismert témákhoz önálló
szógyűjtés, önálló szótárhasználat egyéni preferenciák alapján. Önálló feladatmegoldás hangkazetta
segítségével, német idegennyelv-oktatáshoz készült újságok olvasása. Nyelvtanuló CD-ROM használata,
német tévéműsorok irányított feldolgozása. Programozott automatizáló gyakorlatok önálló elvégzése, a
nyelvtanulási technikák önálló alkalmazása. Témakörök
Tartalmak Választható tartalmak
Személyi adatok, család, barátok Tágabb rokonság, szomszédok
napirend, otthoni teendők Családi munkamegosztás
tanulás, iskola Az idegen nyelvek tanulása
munka, munkahely Munkakörülmények
lakás, lakóhely, falu, város Helyi nevezetességek, látnivalók
háztartási eszközök, szórakoztató elektronika, számítógép Környezetvédelem
természet: növények, háziállatok
időjárás, évszakok, öltözködés Időjárás-jelentés
az emberi test, egészség, betegség Sérülések, orvos
étkezések, étterem Magyar és német étkezési szokások
sport, egészséges életmód Sportágak, olimpia
vásárlás, ajándékozás, ünnepek kis üzletek, bevásárlóközpontok
városi közlekedés, utazás külföldi utazás
Szolgáltatás: telefon, benzinkút posta, bank, fodrász, tisztító, javítások
Pályaudvar
szabadidő, szabadság eltöltése, tévé színház, olvasás, hobbi
Magyarország a német nyelvű országok
munka, munkahely Munkakörülmények
lakás, lakóhely, falu, város Helyi nevezetességek, látnivalók
háztartási eszközök, szórakoztató elektronika, számítógép Környezetvédelem
természet: növények, háziállatok
időjárás, évszakok, öltözködés Időjárás-jelentés
az emberi test, egészség, betegség Sérülések, orvos
étkezések, étterem Magyar és német étkezési szokások
sport, egészséges életmód Sportágak, olimpia
vásárlás, ajándékozás, ünnepek kis üzletek, bevásárlóközpontok
városi közlekedés, utazás külföldi utazás
Szolgáltatás: telefon, benzinkút posta, bank, fodrász, tisztító, javítások
Pályaudvar
szabadidő, szabadság eltöltése, tévé színház, olvasás, hobbi
176
Magyarország a német nyelvű országok
Kommunikációs szándékok
üdvözlés, ismerkedés;információ kérés és adás; nem értés kifejezése és visszakérdezés; tanács, kérés,
javaslat, utasítás; meghívás, kínálás, jókívánság, köszönet és ezekre reagálás; bocsánatkérés és erre reagálás;
dicséret, elismerés, kritika; tudás és nem tudás kifejezése; tetszés és nem tetszés kifejezése; sajnálkozás,
csodálkozás, bosszúság kifejezése; elégedettség és elégedetlenség kifejezése; egyetértés és egyet nem értés
kifejezése; lehetőség, bizonytalanság, bizonyosság, szükségesség kifejezése; szándék, terv kifejezése
Fogalomkörök, nyelvtan
a főnév neme, száma, ragozása; személyes, birtokos, visszaható névmás; a legfontosabb kérdő névmások, a
"man" névmás; a melléknév ragozása, fokozása, hasonlító szerkezet; tőszámnevek és sorszámnevek; az ige -
jelenidő, Perfekt, Präteritum, egyszerű jövő idő; - felszólító mód; - a módbeli segédigék jelen és Präteritum
alakja, "ich möchte"; - a feltételes jelen idő összetett képzése; - sich-es igék; - igekötős igék; - személytelen
igék; az elöljárók tárgy és részes esettel: um, bis, ohne, über, ; bei. mit, nach. von, zu; in, an, auf, neben,
über, unter, vor, hinter, zwischen; határozószók; melléren mellérendelő kötőszók; az egyszerű és összetett
mondatok szórendi típusai; alárendelő kötőszók: daß, ob, wenn, als, weil; alárendelt összetett mondatok
A továbbhaladás feltétele A tantárgyi alaptartalmak elsajátítása a négy nyelvi alapkészség megfogalmazott szintjén:
Hallott szöveg értése (a továbbiakban szövegen az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg
értendő)
A tanuló köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott
kéréseket, utasításokat, kérdéseket megért, azokra megfelelően reagál; a hallott kb. 100-120 szavas szöveg
lényegét és specifikus információit megérti; a köznyelvi szöveg ismeretlen elemeit ismeretei segítségével
kikövetkezteti; a szöveg lényegét anyanyelvén összefoglalja; köznyelvi párbeszéd, beszélgetés lényegét
megérti.
Beszéd
A tanuló képes kommunikációs kapcsolatot létesíteni, fenntartani, befejezni; ismert, illetve ismeretei alapján
kikövetkeztethető nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre anyanyelvi beszélő számára érthetően
válaszol; köznapi témákról párbeszédet kezdeményez, azokat fenntartja és befejezi; köznapi témákról
folytatott beszélgetésekben véleményét megfogalmazza; köznapi témákról néhány összefüggő mondatban
beszél, eseményeket elmesél, információt ad és leírást hoz létre; hallott szöveg lényegét – kérdések,
vezérszavak, vázlat alapján - összefoglalja; olvasott szöveg lényegét - kérdések, vezérszavak, vázlat alapján
– összefoglalja.
Olvasott szöveg értése
A tanuló 100-120 szavas köznyelvi szöveget az anyanyelvi beszélő számára érthetően elolvas; a köznyelvi
szöveg néhány ismeretlen elemét kikövetkezteti, a szöveg lényeges elemeit és specifikus információit
megérti, tartalmát anyanyelvén összefüggően visszaadja; kb. 100 szavas köznyelvi szöveget kétnyelvű
szótár segítségével anyanyelvére lefordít.
Írás
A tanuló ismert elemekből álló szöveget tollbamondás alapján helyesen leír; a taneszközökben szereplő
írásbeli feladatokat megoldja; kb. 80 szavas, strukturált szövegfajtákat - leírás, információ, beszámoló, baráti
levél stb. – hoz létre.
Szókincs: kb. 900 lexikai egység.
10 - 11- évfolyam
(haladó)
Célok és feladatok
A haladó német tantervnek viszonylag hosszú szintrehozó és rendszerező szakasszal kell kezdődni. A
tanulócsoport ismeretében a tanárok ezt a szakaszt lerövidíthetik vagy megnyújthatják. Fontos, hogy a
szintrehozás során a magyartanárral együttműködve anyanyelvi ismereteiket is rendszerezzék. Minthogy a
10. évfolyam végi szint mind a kezdő, mind a haladó tanterv szerint tanulóknak azonos, a haladó tanterv
második szakasza megegyezik a kezdő tanterv végére előírtakkal. Így a haladók számára külön tanterv
177
értelemszerűen csak a szintrehozó szakaszhoz készült. Az érettségi követelmények szabják meg a 12. év
végére elérendő szintet.
Fejlesztési követelmények és tevékenységformák
(I. Szintrehozó szakasz)
Kapcsolatteremtés szóban és írásban, kérdésszerkesztés és válaszadás, részvétel párbeszédben,
beszélgetésben és szerepjátékban. Kérés, utasítások adása, ezekre reagálás, vélemény és érzelmek kifejezése,
emberek, események, tárgyak rövid leírása. Képleírás, képek és szövegek összerendezése, tollbamondás
utáni írás, mondatkiegészítés, mondattranszformáció. A helyes megoldások kiválasztása, hallott és olvasott
szöveg fontos információinak kiszűrése, rendszerezése, a taneszközökben szereplő feladatok megoldása.
Kétnyelvű szótár használata, a nyelvtanulási technikák irányított alkalmazása, Témakörök – Tartalmak
Személyek, család
lakás, lakberendezés
az emberi test, öltözködés
Időjárás, évszakok
Étkezések, étterem
Napirend, otthoni teendők
munka, munkahely
iskola, órarend
Egészség, betegség, orvosnál
Szabadidő, szórakozás
Közlekedés, pályaudvar
város, falu, nevezetességek
Vásárlás, szolgáltatások (telefon, javítások)
Vásárlás, szolgáltatások (telefon, javítások)
Kommunikációs szándékok
üdvözlés, ismerkedés; információ kérése és adása; nem értés kifejezése és visszakérdezés; kérés, javaslat,
utasítás; meghívás, jókívánság és ezekre reagálás; tetszés és nem tetszés kifejezése; kívánság, szándék, igény
kifejezése; köszönet és erre reagálás; bocsánatkérés és erre reagálás; tudás és nem tudás kifejezése;
képesség, lehetőség és szükségesség kifejezése
Nyelvi fogalomkörök
határozott, határozatlan és határozatlan tagadó névelő; a főnév neme, száma, ragozása; személyes és birtokos
névmások, kérdő névmások; a melléknév fokozása, a hasonlító szerkezet; tőszámnevek; az ige - jelen idő és
Perfekt; - felszólító mód; - igekötős igék; -személytelen igék; - a módbeli segédigék jelen ideje; elöljárók;
mellérendelő kötőszók; az egyszerű mondat szórendi típusai; a mellérendelt összetett mondat
A továbbhaladás feltételei
a tantárgyi tartalom ismerete a négy alapkészség megfogalmazott szintjén:
Hallott szöveg értése
(A továbbiakban szövegen az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg értendő.)
A tanuló: köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban elhangzott kérést, utasítást, kérdést megért, azokra
megfelelően reagál; köznyelvi kiejtéssel, normál beszédtempóban elhangzott 6-8 soros összefüggő szöveg
lényegét megérti, legfontosabb információit kiszűri és anyanyelvén összefoglalja.
Beszéd
A tanuló néhány összefüggő mondatban a tanult témákról beszámol, azokat saját tapasztalataival kiegészíti;
a tanult témákról párbeszédet illetve beszélgetést kezdeményez, azt fenntartja és befejezi; néhány
összefüggő mondatban eseményeket beszél el, információt ad, leírást hoz létre; a hallott vagy olvasott
szöveg lényegét kérdések, képek, vezérszavak, vázlat alapján röviden összefoglalja.
Olvasott szöveg értése
A tanuló 80 – 100 szavas szöveget anyanyelvűek számára érthető kiejtéssel folyamatosan elolvas; 80 – 100
szavas szöveg lényegét megérti, információit kérdések, szövegrendezési feladatok segítségével kiszűri,
tartalmát anyanyelvén röviden összefoglalja; néhány mondatos szöveget szótár segítségével anyanyelvére
lefordít.
Írás
A tanuló néhány mondatos szöveget diktálás után helyesen leír; a taneszközökben szereplő írásbeli
feladatokat megoldja; a tanult nyelvi eszközökkel kérdéseket írásban megfogalmaz, ilyen kérdésekre írásban
178
válaszol; a tanult témakörökben, ismert nyelvi eszközökkel néhány mondatos közlést megfogalmaz és leír;
néhány mondatos üzenetet, üdvözletet, jókívánságot strukturáltan leír.
12. évfolyam
Fejlesztési követelmények és tevékenységi formák Mint az eddigi évfolyamokon, +
önálló szó- és információgyűjtés a különböző témakörökhöz; beszámoló készítése szóban és írásban a
preferált témakörökben; a kétnyelvű kéziszótár önálló használata; a szótárhasználattal kapcsolatos feladatok
és gyakorlatok végzése; német nyelvű szövegalkotás szótár segítségével; szövegalkotás vezérszavak, vázlat
alapján; történetek folytatása, kiegészítése, befejezése; magánlevél írása; önéletrajz írása; irányított
fogalmazás a mindennapi élet tárgyköreiben; házi olvasmány (újságcikk) irányított feldolgozása;
nyelvoktató CD-ROM önálló használata; nyelvoktató hangkazettákhoz kapcsolódó gyakorlatok önálló
elvégzése, egyszerű nyelvezetű német tévéműsorok megtekintése. Témakörök
Tartalmak Választható tartalmak
Ember és társadalom Idegengyűlölet, tolerancia
önéletrajz, családi, nemzeti ünnepek hazánk társadalmi és
politikai rendszere
Egyenjogúság
Tágabb környezetünk – város, falu nevezetességei, helyzete,
problémái
megyénk jellemzői, helyzete
a német nyelvű országok fontos jellemzői német városok, látnivalók
Természeti környezetünk – környezetünk védelme ipari szennyezések, levegőszennyezés, szemét
Természeti környezetünk – környezetünk védelme ipari szennyezések, levegőszennyezés, szemét
Az iskola világa – a magyar iskolarendszer a diákélet eseményei német, osztrák iskolarendszer
A munka világa – pályaválasztás munkanélküliség,
munkakörülmények
szociális háló, árak és bérek
Egészség és betegség – orvosnál sérülések, sportesemények
sportágak, sportolás
egészséges életmód
Étkezés – étkezési szokásaink ételeink, élelmiszerek, éttermek étkezési szokások N.o-ban és Ausztriában
egészséges életmód, dohányzás alkohol, drog elleni harc
Utazás itthon és külföldön útitervek, úti beszámoló
közlekedés, szállás, nevezetességek utazás a német nyelvű országokban
Szabadidő, szórakozás – olvasás, film múzeum, koncert, könyvtár
színház, tévé, videó, hobbi folyóiratok, a műveltség szerepe
Kultúra, tudomány, technika – technika a német kultúra és tudomány nagy alakjai
a lakásban és a munkahelyen
számítógép és Internet
Kommunikáció szándékok
Mint eddig +
érdeklődés, érdektelenség; elégedettség, elégedetlenség; értékelés: dicséret és kritika; valószínűség,
bizonyosság és bizonytalanság; baráti és hivatalos levél megszólítási és elbúcsúzási formái; telefonálás
munkahelyre és hivatalokba; véleménynyilvánítás: egyetértés és egyet nem értés indokolással, érveléssel.
Nyelvi fogalomkörök
Mint eddig +
a főnévragozás szabályostól eltérő esetei; a főnévvé vált melléknevek; a névmások rendszere – kérdő, utaló,
vonatkozó, visszaható, határozatlan névmások; az ige: Plusquamperfekt; Passiv Präsens és Perfekt; a
műveltetés; a feltételes jelen és múlt idő (Konjunktiv II); a függő beszéd (Konjunktiv I, receptív szinten);
elöljárók birtokos esettel. A legfontosabb mellékmondatokat bevezető kötőszók; az igenevek; a szórend
rendszerezése; az összetett mondatok rendszerezése; a szenvedő szerkezet; főnévi igeneves szerkezetek: zu
+ Inf., um…., ohne…., anstatt…. Zu + Infinitiv.
Hallott szöveg értése
A tanuló 150-200 szavas köznyelvi szöveg fontos információit kiszűri, azokat adott szempontok alapján
rendezi; a szöveg ismeretlen nyelvi elemeit ismeretei és a szövegösszefüggés alapján kikövetkezteti; a
köznyelvi témákról jórészt ismert nyelvi elemeket használó beszélgetés lényegét megérti; a hallott szöveg
vagy beszélgetés lényegét anyanyelvén összefoglalja.
179
Beszéd
A tanuló köznyelven megfogalmazott, nagyrészt ismert elemeket tartalmazó kérdésekre összetett,
véleményét és érzelmeit tükröző válaszokat ad; képes köznapi témákkal kapcsolatban a témákat sokoldalúan
megközelítő kérdéseket feltenni; képes a köznapi témákkal és saját életével kapcsolatos közléseket,
információkat, leírásokat, élményeket összetett struktúrákban, véleményét és érzelmeit is tükrözve
megfogalmazni; köznyelvi témákkal és saját életével kapcsolatos párbeszédet folytat, ilyen beszélgetésekben
részt vesz; a hallott és olvasott szövegek lényegét vezérszavak, vázlat segítségével röviden összefoglalja.
Olvasott szöveg értése
A tanuló kb. 150 szavas köznyelvi szöveget anyanyelvi beszélő számára érthető kiejtéssel és intonációval
elolvas; kb. 150-200 szavas köznyelvi szöveg fontos információit kiszűri, azokat rendezi; a szöveg
ismeretlen elemeit eddigi ismeretei és a szövegösszefüggés alapján kikövetkezteti; a szöveg minden
lényeges elemét megérti és anyanyelvén összefoglalja; kb. 150 szavas köznyelvi, illetve könnyű
újságszöveget szótár segítségével anyanyelvére lefordít.
Írás
A tanuló köznapi témákról és életének eseményeiről a megfelelő nyelvi eszközök használatával kb. 100-120
szavas, véleményét és érzelmeit is tükröző strukturált szöveget alkot; különböző szövegtípusokat (levél,
önéletrajz, beszámoló, leírás) hoz létre.
NÉMET NYELV középszintű érettségi vizsga témakörei
Témakörök
Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden
vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben
felsorolt témakörök részletes kifejtése középszintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört,
mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak.
1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)
Családi élet, családi kapcsolatok
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők
Személyes tervek
2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése
Baráti kör
A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
Női és férfi szerepek
Ünnepek, családi ünnepek
Öltözködés, divat
Vásárlás, szolgáltatások (posta)
Hasonlóságok és különbségek az emberek között
3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke
(a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)
A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
A városi és a vidéki élet összehasonlítása
Növények és állatok a környezetünkben
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a
természet megóvásáért?
Időjárás
4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása
(sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)
Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás
180
Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
6. Életmód Napirend, időbeosztás
Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az
egészség megőrzésében, testápolás)
Étkezési szokások a családban
Ételek, kedvenc ételek
Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben
Gyakori betegségek, sérülések, baleset
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet
Kulturális események
8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés
Nyaralás itthon, illetve külföldön
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai
9. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
6. Életmód Napirend, időbeosztás
Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az
egészség megőrzésében, testápolás)
Étkezési szokások a családban
Ételek, kedvenc ételek
Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben
Gyakori betegségek, sérülések, baleset
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet
Kulturális események
8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés
Nyaralás itthon, illetve külföldön
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai
9. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
ANGOL NYELV Angol nyelv 9 - 12.
Órabeosztás:
9. évfolyam: 72 óra
10. évfolyam 72 óra
11. évfolyam 72 óra
12. évfolyam 80 óra
Kiemelt közös követelmény
Hon és népismeret
Kapcsolat Európával és a nagyvilággal
Kommunikációs kultúra
Tanulás
Sajátos megközelítés
Az iskolánkba érkező 9. osztályos tanulókat nyelvi szintfelmérés alapján csoportokra osztjuk, ez a
differenciálás alapja. A tanterv azokat a minimum követelményeket tartalmazza, amelyeket a leggyengébb
tudású csoportnak kell elérni, tehát értelemszerűen bővíthető az erősebb csoportokban. A tanév során
elsősorban félévkor van arra lehetőség, hogy a tanulók - előrehaladásuk alapján - jobb, vagy gyengébb
csoportba kerüljenek.
Cél:
181
Iskolánk szakmai programja a 9 -12. évfolyamokon az általános nyelvi képzést tűzi ki célul, amely az
érettségivel zárul.
Mivel napjainkban az idegen nyelvek modern, a kommunikációra épülő ismerete elengedhetetlenül fontos,
ezt a tényt a diákokban is tudatosítanunk kell. A mindennapi realitások ismeretében elsődleges célunk, hogy
a diákok olyan képességek, készségek , és ismeretek birtokába jussanak, melyek segítségével a mindennapi
életben sikeresen tudjanak kapcsolatokat kiépíteni. Célunk, hogy a tanuló ne csak megismerje és tudja a
nyelvet, hanem azt meg is kedvelje és tudását minden lehetséges helyzetben szívesen alkalmazza.
A kommunikáció és a kapcsolattartás legfontosabb eszköze a nyelv, célunk azonban nem csak a megfelelő
nyelvtudás megszerzése, hanem az angolszász országok kultúrájának, gondolkodásmódjának megismerése,
elfogadása és tiszteletben
tartása is. Ennek tudatosításával hozzájárulhatunk ahhoz is, hogy az egymás iránti tisztelet, a másság
elfogadása a diákok számára egymás között is természetes legyen.
Iskolánk másik alapvető célja, hogy minden diáknak biztosítsa, hogy olyan maximális tudást szerezzen,
amelyre önmaga egyénileg képes. Tehát a jobb képességű, szorgalmasabb diákokat arra bíztatjuk, hogy a
középfokú állami nyelvvizsgát letegyék; a többieknek a követelményeknek megfelelő sikeres érettségi
vizsga letétele a cél. A megfelelő tudás elsajátításához vezető utat a sikerélmények teszik kellemesebbé.
Iskolánk harmadik sarkalatos pontja, hogy a tanulókat minél több sikerhez juttassa. Ezeket a sikereket a
tanórák alatt és az iskola falain kívül is próbáljuk - például csereutakkal, diáklevelezéssel - biztosítani.
A célok megvalósításában igen fontos, hogy a négy nyelvi alapkészséget : a beszédet, az írott és hallott
szövegek értését, az olvasást és az írást egyaránt harmonikusan fejlesszük. A diákok jussanak el ebben a
tanítási, tanulási folyamatban odáig, hogy igényük legyen az önálló tanulásra,
ismeretszerzésre, önművelésre.
Követelmény:
A tanulók az angol nyelv tanulása során jussanak olyan szintre, hogy sikeres érettségi vizsgát tegyenek.
A beszédértés és beszédkészség területén:
A tanuló értse meg a tantervben szereplő témákban, szituációkban , szövegfajtákban a normál tempójú angol
beszéd ( elő - és gépi ) tartalmát, értse az általános összefüggéseket éppúgy mint az adott tartalmi és nyelvi
részleteket. A 12. évfolyam végére rendelkezzen a tanuló mintegy 1600 aktív lexikai egységgel, s legalább
1000 passzív lexikai ismerettel. Az aktív szókincs tegye lehetővé a mindennapi kommunikációt írásban és
szóban egyaránt, a passzív szókincs pedig az olvasott és a hallott szöveg megértését segítse elő.
A tantervben megnevezett különböző szituációk viselkedési és kifejezési szokásait készség szinten
használja.
Az olvasásértés területén:
a tanuló legyen képes az adott angol szöveget jól érthető kiejtéssel, hangsúllyal és hanglejtéssel felolvasni; a
néma olvasásnál az adott szövegből a megfelelő információkat ( általánosan és részleteiben ) kikeresni.
Az írás területén:
A tanterveben szereplő témákban és szövegfajtákban tudjon a tanuló írásos közléseket alkotni, ilyenekre
reagálni, valamint önállóan szöveget alkotni.
A részletesebb, évfolyamra lebontott követelmények az egyes tantervi egységeknél találhatók.
A tantárgy oktatása csoportokban történik. A bontás alapja egy beszélgetés beszélgetés a tanulóval. Ez
alapján választjuk ki a jobb illetve a gyengébb alapokkal rendelkező csoportokat. A tanévek során lehetőség
van arra, hogy a tanulók előrehaladásuk alapján átkerüljenek a jobb illetve a gyengébb csoportba.
Az angol nyelv tanítását évfolyamokra tagoljuk. A tanterv a NAT követelményeitől a 9. és a 10.
osztályokban valamelyest eltér. A 9. osztályba érkező tanulók tudásszintje nagyon eltérő és az évfolyam
elsődleges célja, hogy megpróbálja a tanulók tudását megközelítőleg egy szintre hozni, ugyanakkor a nyelvi
ismereteket bővíteni. Ezért átstruktúráltuk a követelményeket. A 9. és a 10. évfolyamban a tanterv nem
teljesen fedi a NAT követelményeket, de a 10. és 11. évfolyamban már igen.
Tartalom:
Módszerek, eljárások:
A órákon törekednünk kell mindvégig az idegen nyelv teljes körű használatára. A nyelvtanítás alapja, célja a
beszédközpontúság. Iskolánkban heti egy órában angol anyanyelvű tanár foglalkozik a gyerekekkel.
Feladata elsősorban a beszédkészség, beszédértés fejlesztése, de főleg a korai szinteken a magyar
angoltanárral szorosan együttműködve mind a négy nyelvi készség megalapozása és fejlesztése.
182
Értékelés:
A négy nyelvi készség értékelése, ellenőrzése egyenlő mértékben történik. A tanulókat pontos és alapos
önellenőrzésre, önértékelésre, és társaik kulturált és alapos
értékelésére neveljük. Figyelembe kell venni a tanulók egyéniségét, képességeit és szorgalmát.
Tartalma szerint az ellenőrzés vonatkozhat ismeretekre (szókincs, nyelvtan), és a négy alapkészségre. Fontos
minden ismeret és készség folyamatos , és arányos ellenőrzése.
Formája szerint lehet az ellenőrzés szóbeli és írásbeli, egyéni vagy csoportos. Az ismereteket írásban és
szóban is ellenőrizzük. Iskolánk sikerközpontú szelleméből adódóan az írásbeli (témazáró) dolgozatokat a
diák egyszer javíthatja.
Időbelisége szerint lehet az ellenőrzés folyamatos vagy időszakos. A folyamatos, órai ellenőrzés a munka
hatékonyságáról ad információt, az időszakos ellenőrzéssel (rövidebb feleletek, dolgozatok) pedig az
elsajátított anyag minőségéről és mélységéről kapunk információt. Fontos az ismétlő ellenőrzések beiktatása
is kb. 5 egységenként, valamint az adott évfolyamok végén.
Szempontok:
A szókincs és a nyelvtani ismeretek ellenőrzésénél a nyelvhelyesség a döntő. Az íráskészség ellenőrzésénél
szempont a kitűzött feladatoknak való megfelelés, a nyelvi eszközök korrekt és változatos használata,
valamint a nyelvhelyesség. A beszédkészség ellenőrzésekor a kommunikatív készségen kívül értékeljük a
felhasznált szókincset illetve a tanult lexikai egységek alkalmazását, a párbeszédek illetve a szerepjátékok, a
képleírás tartalmát, hitelességét (a szokásos kifejezés- és viselkedésminták alkalmazását) és a
nyelvhelyességet. A fentieken kívül fontos szerepet kap a helyes kiejtés, intonáció és beszédtempó is. A
beszédértés és olvasásértés ellenőrzésekor a megértés foka a szempont, illetve hangos olvasásánál az értő
olvasás, az érthető és helyes kiejtés, hangsúly és intonáció.
A tanuló teljesítménye lehet:
hibátlan, illetve minimális hibával jeles;
többé-kevésbe hibátlan jó;
esetenként félreérthető, gyakoribb hibákkal közepes;
többször félreérthető, hiányos, gyakoribb hibákkal elégséges; teljesen hibás, értelmetlen, hiányos elégtelen.
Vizsgák:
Az angol nyelvet tanuló diákoknak az iskola vizsgarendjébe illeszkedő, és szabályzatának megfelelő egyéni
vizsgát kell tenniük minden évfolyamon. A vizsga célja, hogy a diák önálló beszámolót tartson az adott
témáról, a vizsgáztatóval a mindennapi helyzetnek megfelelően tudjon kommunikálni, a megtanult
különböző szituációk viselkedési és kifejezési szokásait készségszinten használja. Az értékelés alapja tehát a
tanuló kommunikatív készsége- képessége, mondanivalójának tartalma és érthetősége. A vizsgák témaköreit
a diákok a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapják.
Feltételek
Angol nyelvi szaktanterem kialakítása javasolt.
Video, video-kazetták, kazettás magnó, térkép (angolszász országok, Magyarország).
Az oktatás csoportbontásban történik.
Nyomtatott taneszköz leírás
Országh: Angol-magyar kéziszótár - tanulói segédlet
Országh; Magay: Magyar-angol kéziszótár - tanulói segédlet
10. évfolyam
Cél
A nyelv megkedveltetése, a nyelvtanulás iránti érdeklődés felkeltése.
Olyan kommunikációs helyzetek teremtése, amelyekben a tanulók természetes eszközként tudják alkalmazni
a nyelvet (életkori sajátosság, érdeklődési kör figyelembevételével).
Az angolszász országok kultúrájának, az ott élő emberek mindennapi életének, szokásainak
megismertetésével az érdeklődés felkeltése más népek iránt.
Az idegen nyelv és az anyanyelv közti hasonlóságok, és különbségek felismertetése.
A nyelvi alapkészségek kialakítása és fejlesztése.
A rendszeres munkára, toleranciára, logikus gondolkodásra, önfegyelemre és kitartásra nevelés.
183
Az idegen nyelv helyes tanulási módszereinek elsajátíttatása, a tanulást segítő eszközök célszerű
használatának megismertetése.
Követelmény
Beszédértési készség:
A tanuló ...
ismerje fel, értse meg és kövesse az óravezetéshez kapcsolódó legalapvetőbb tanári közléseket, utasításokat,
kéréseket és kérdéseket.
értse meg a tantervi témákban folytatott beszédet, ha az ismert szavakon, tanult nyelvtani szerkezeteken,
köznyelvi kiejtésen alapul és az általános beszédtempónál lassúbb.
képes legyen egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett kérdéseket megérteni és azokra válaszolni
(köszönés, bemutatkozás-bemutatás, hogylét felőli érdeklődés, köszönetnyilvánítás, információkérés, nem-
értés kifejezése, felszólítás, sajnálkozás, vélemény kifejezésének legegyszerűbb és leggyakoribb beszédbeli
formái).
legyen képes egyszerűbb hallás utáni szövegértési gyakorlatokban a feladatokhoz kapcsolódó legfontosabb
információkat felismerni, kiválasztani és behatárolni, ha az ismeretlen szavakat, és nyelvtani szerkezeteket is
tartalmaz, köznyelvi kiejtésen és átlagos beszédtempón alapul.
Beszédkészség:
A tanuló a tanult szókincs és nyelvtani jelenségek alkalmazásával.
- tudjon beszédhelyzetekben rövid mondatokkal reagálni, információt adni és kérni.
röviden be tudjon számolni tevékenységéről, személyi körülményeiről, szűkebb környezetéről.
tudjon válaszolni a tantervi témákban folytatott beszédben felmerülő egyszerű kérdésekre, illetve tudjon
tanárának és társainak egyszerű kérdéseket feltenni.
tudjon egyszerű, a tantervi témakörökhöz kapcsolódó képekről néhány mondatban beszélni.
tudjon rövid szövegeket, ill. párbeszédeket memoriterként elmondani.
tudjon társaival önálló párbeszédet alkotni és előadni szerepjáték formájában a tanult nyelvi fordulatok
alkalmazásával.
Olvasási készség:
A tanuló...
ismerjen meg és tanári segítséggel elemezzen autentikus szövegeket (étlap, hirdetés)
tudjon rövidebb (8-10) soros ismeretlen szöveget némán olvasni, tartalmát tanári segítséggel megérteni,
legyen képes a számára szükséges információt abból önállóan kikeresni, ha a szöveg a tanult szókincsen és
nyelvtani szerkezeteken alapul.
tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatos egyszerű feladatokat megoldani.
törekedjen arra, hogy az esetlegesen előforduló ismeretlen szavakat és kifejezéseket a szövegösszefüggés
alapján kikövetkeztesse.
legyen képes ismert szöveget érthető kiejtéssel, jó hangsúllyal és ritmusban, a legfontosabb intonációs
szabályokat betartva értő olvasással bemutatni.
ismerje meg a kétnyelvű szótár használatát.
Íráskészség:
A tanuló...
képes legyen a tanult szókincset és egyszerű mondatokat helyesen leírni.
legyen képes a tankönyvi feladatokat írásban megoldani.
tudjon üdvözlő lapot írni és megcímezni.
képes legyen a tanult szókincs alapján összeállított idegennyelvű szöveget diktálás után helyesen leírni és az
ahhoz kapcsolódó kérdésekre írásban válaszolni.
tudjon a tantervi témakörökhöz kapcsolódó egyszerű, néhány mondatos szöveget írni mindennapi életével
kapcsolatos eseményekről.
Előzmény
Magyar nyelvi ismeretek.
Földrajzi alapismeretek.
Magyar és világtörténelmi alapismeretek.
Kapcsolatok
Informatika - Könyvtárhasználati ismeretek
184
Feltételek
Egyéb taneszközök: Video-kazetta, Blueprint 1. Magnókazetta az összes tankönyvhöz
Ajánlott irodalom:
Streamline Graded Readers (Stage 1.)
Oxford Graded Readers (Stage 1.)
Longman Classics
Nyomtatott taneszköz leírás
Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Discoveries 1. Students' Book - tanulói segédlet
Elsworth, Steve: Discoveries Activity Book 1. - tanulói segédlet
Waters, L.: Discoveries Test Book 1. - tanulói segédlet
Mugglestone, Pat: Blueprint 1. Grammar Practice - tanulói segédlet
Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint 1. Workbook - tanulói segédlet
Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint 1. Student's Book - tanulói segédlet
Budai dr: Angol - tanulói segédlet
Témakörök
Cél
A mindennapi élet társalgási témaköreinek bemutatása.
500 aktív és 200 passzív lexikai egység elsajátíttatása (a szókincs tanítása ebben a témában a
leghangsúlyosabb)
A tanult szókincsre építve a tanulók kommunikatív készségének fejlesztése szóban és írásban.
Az alapvető nyelvtani ismeretek alkalmazása a gyakorlatban.
Törekvés a helyes intonációra, a megfelelő beszédtempó elérésére.
Az angolszász kultúra, művészet és gondolkodásmód megismertetése által a tanulók tartsák tiszteletben más
népek hagyományait, szokásait, életmódját és legyenek nyitottak azok megismerésére.
Követelmény
10. osztály követelményei
Előzmény
Földrajzi alapismeretek.
Magyar és világtörténelmi ismeretek.
Tartalom
A társadalmi érintkezés gyakori beszédfordulatai ( üdvözlés, búcsúzás, megszólítás, köszönetmondás,
bocsánatkérés, meghívás, kínálás, bemutatkozás, bemutatás).
Személyi adatok (életkor, név, lakcím).
Család (fő rokoni kapcsolatok).
Az egyén és környezete (lakás, lakóhely, az otthon, lakóhelyiségek, berendezés).
Iskolai élet (tantárgyak, taneszközök, órarend, tanórák, osztály, osztálytársak, szaktantermek, könyvtár).
Napi tevékenységek (mindennapi cselekvések: étkezés, játék, tanulás, évszakok, napszakok, időpontok,
időtartam).
Vásárlás (mindennapi bevásárlás: mennyiségek, mértékek, árak, pénznemek).
Étkezések (mindennapi étkezések, leggyakoribb étel és italfajták, asztalterítés, ételkínálás).
Egészség-betegség (emberi testrészek).
Szórakozás, művelődés (mozi, színház, televízió, rádió, zene, disco, könyvtár).
Módszerek:
igaz-hamis állítások
a szöveg lényegére utaló kérdések alkotása és azok megválaszolása hiányos szöveg kiegészítése
a feldolgozott szöveg összegzése és vonatkoztatása a tanulóra
szavak tematikus csoportosítása.
Szituációk és beszédszándékok
Szerkezet: soros
Cél
A természetes beszédszituációk kialakítására törekszünk, a nyelvre és kultúrára jellemző kifejezések és
viselkedésmódok bemutatásával és alkalmazásával.
A tanulók igényeljék és tartsák fontosnak a társaikkal való együttműködést.
185
A tanulók fogadják el, értsék meg és tartsák tiszteletben mások nézeteit.
A tanulók a nyelvet az emberi érintkezés különböző helyzeteiben eszközként alkalmazzák.
Tudjanak idegenekkel a nyelv segítségével kapcsolatot teremteni, a nyelvi nehézségekkel az adott szinten
megbirkózni.
Tudjanak kifejezni érzelmeket, emberi viszonyulásokat a mindennapi élet szituációkban és témáiban.
Követelmény
10. osztályos követelmények
Tartalom
Szituációk:
Bemutatkozás személyesen, a család tagjainak bemutatása.
A lakás bemutatása.
Bevásárlás élelmiszerboltban és piacon.
Vendégek fogadása, kínálás.
Tájékozódás városban, információkérés.
Meghívás moziba, színházba, disco-ba.
Beszédszándékok:
Dolgok azonosítása és megnevezése.
Köszönés, megszólítás,formális és közvetlen, tegező és udvarias formában, bemutatkozás, jókívánságok,
búcsúzás.
Információkérés, információadás.
Értés, nem-értés kifejezése.
A közlés megismétlésének kérése.
Akarat, kívánság, szándék kifejezése.
Tetszés, nemtetszés, öröm, bánat, elégedettség, elégedetlenség, hála kifejezése.
Javaslat, udvarias kérés, meghívás, utasítás, kérés kifejezése.
Módszerek:
szerepjátékok
párbeszédek memorizálása és átalakítása
önálló párbeszéd készítése adott szituációban
Nyelvtan
Cél
A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetben.
A főbb nyelvtani szabályok felismerése, és alkalmazása szóban és írásban.
A nyelvtan kommunikációs helyzetben történő használata.
A fordítás alapjainak megismerése.
Követelmény
A 10. osztályos követelmények.
Előzmény: Magyar nyelvtani ismeretek.
Tartalom
Hangtan:
az angol hangrendszer sajátosságai, az angol nyelv magyartól eltérő hangjainak kiejtése
a tanult segédigék erős és gyenge kiejtési alakjai
a tanult kötőszók és prepozíciók erős és gyenge kiejtési alakjai
szabályos többes számú főnevek és az egyszerű jelen idő egyes szám 3. személyű 's' toldalék kiejtési
szabályai
szabályos múlt idejű igék végződésének kiejtési szabályai
a tanult szavak főhangsúlyai
névelős főnevek hangsúlyozása
Szótan:
Az ige
a főnévi igenév
jelen idejű kijelentő, felszólító és kérdő módú igealakok
múlt idejű kérdő és kijelentő igealakok
186
módbeli segédigék (can, must, would)
A főnév
egyes és többes száma
ragos és elöljárós birtokos esetei ('s és of)
köznév és tulajdonnév
a főnév neme
megszámolható és megszámlálhatatlan főnevek
A melléknév: tulajdonságot, mennyiséget, mértéket jelölő melléknevek (pl. nemzetiségek, színek, méretek
leggyakoribb formái)
A számnév
határozott számnevek:tőszámnevek 100-ig, sorszámnevek 20-ig, az óra-idő jelzése
határozatlan számnevek: some és any; many és much használata
Névelők: határozott és határozatlan névelők
A névmás
a személyes névmások
a birtokos névmások (melléknévi és főnévi)
tárgyragos névmások
mutató névmások
kérdő névmások és melléknévi kérdő névmások (pl.which book)
határozatlan névmások (one, any-some, both)
Az előljárószók: helyet és időt jelölő előljárószók
A határozószó
mértékhatározók
gyakoriságot jelentők
hely- és időhatározók
határozószók képzése, néhány rendhagyó alak
Kötőszók: and, but, or
Mondattan
Present Simple Tense
Present Contiuous Tense
egyszerű és összetett mondatok
felszólító mondat
Past Simple Tense
Módszer:
behelyettesítés
feleletkiválasztás
transzformáció
hibás mondatok kijavítása (nyelvtan, nyelvhelyesség) tesztek
mondatok összehasonlítása-jelentéskülönbségek észrevétetése
Cél
A tanulók nyelvtanulás iránti érdeklődésének fenntartása, ismereteik folyamatos bővítése.
Olyan kommunikációs helyzetek teremtése, amelyekban a tanulók természetes eszközként tudják alkalmazni
a nyelvet, életkori sajátosság, érdeklődési kör figyelembevételével.
Az angolszász országok kultúrájának, az ott élő emberek mindennapi életének, szokásainak
megismertetésével az érdeklődés felkeltése más népek iránt.
Az angol és az anyanyelv közti hasonlóságok és különbségek felismertetése.
A nyelvi alapkészségek fejlesztése.
A rendszeres munkára, toleranciára, logikus gondolkodásra, önfegyelemre és kitartásra nevelés.
Az idegen nyelv helyes tanulási módszereinek elsajátíttatása, a tanulást segítő eszközök célszerű
használatának megismertetése.
Követelmény
Beszédértési készség:
A tanuló ...
187
ismerje fel, értse meg és képes legyen angolul reagálni az óravezetéshez kapcsolódó tanári közlésekre,
utasításokra, kérésekre és kérdésekre
értse meg a tantervi témákban folytatott beszédet, ha az ismeretlen szavakat is tartalmaz, de azok a
szövegösszefüggésből kikövetkeztethetőek és ha az a tanult nyelvtani szerkezeteken, köznyelvi kiejtésen
alapul és az általános beszédtempónál csak némileg lassúbb
képes legyen egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett kérdéseket megérteni és azokra válaszolni
(tanácskérés, tanácsadás, utasítás és magyarázat pl. útirány, elégedettség és elégedetlenség kifejezése,
köszönés stb, kifejezéseinek egyéb formái)
Beszédkészség:
A tanuló a tanult szókincs és nyelvtani szerkezetek alkalmazásával...
törekedjen arra, hogy kiejtése, hanglejtése, hangsúlya és ritmusa, beszédtempója közelítse meg az
élőbeszédét
beszédhelyzetekben tudjon reagálni, információt kérni és néhány mondatban információt adni
a tanár irányító kérdései segítségével legyen képes tartalmilag összefoglalni egy-egy tantervi témában
folytatott beszélgetést, beszédet vagy olvasmányt
tudjon társaival a tantervi témakörökhöz és beszédhelyzetekhez kapcsolódó párbeszédet alkotni a megtanult
nyelvi fordulatok alkalmazásával, és azt szerepjáték formájában adja elő
tanuljon meg néhány dalt vagy/és verset
Olvasási készség:
A tanuló...
ismerjen meg és tanári segítséggel elemezzen autentikus szövegeket (áruházkatalógus, menetrend, utcai
feliratok)
legyen képes rövidebb (8-16) soros ismeretlen szöveget néma olvasással megérteni, a számára szükséges
információt abból önállóan kikeresni, ha a szöveg a tanult szókincsen és nyelvtani szerkezeteken alapul
legyen képes 2-3 új, a szövegkörnyezetből kikövetkeztethető jelentésű szót tartalmazó szöveget szótár
nélkül megérteni
sajátítsa el a kétnyelvű szótár használatát
legyen képes a feldolgozott tantervi témákhoz kapcsolódó, egyszerű stílusú, ismeretlen szavakat és
kifejezéseket tartalmazó legfeljebb fél oldalnyi összefüggő szöveg önálló, analitikus olvasására szótár
használatával
legyen képes ismert szöveget érthető kiejtéssel, jó hangsúllyal és ritmusban, a legfontosabb intonációs
szabályokat betartva értő olvasással bemutatni
Íráskészség:
A tanuló...
tudjon tanult szókincsen alapuló rövidebb (6-8 soros),összefüggő szöveget diktálás után vagy emlékezetből
helyesen leírni
legyen képes rövidebb (8-12 soros), a tantervi témakörökhöz kapcsolódó szöveget a szótár használata nélkül
írásban összegezni,
ha az a tanult szókincsen és nyelvtani szerkezeteken alapul
legyen képes egyszerűbb, ismeretlen szavakat és kifejezéseket is tartalmazó 8-12 soros szöveget szótár
használatával magyarra, ill. angolra fordítani;
tudja használni a kétnyelvű szótárt
tudjon a tantervi témakörökhöz kapcsolódó egyszerű fogalmazást írni, saját gondolatait, véleményét
egyszerűen megfogalmazni;
ismerje az egyszerű fogalmazás szerkezetét
tudjon embereket, jelenségeket röviden, írásban jellemezni
igyekezzen alkalmazni a tanult helyesírási szabályokat, legyen képes a tanult szókincset helyesen leírni
Kapcsolatok
Földrajz - London, New York, Budapest
Történelem - A középkori Anglia
Informatika - Könyvtárhasználati ismeretek
Feltételek
Egyéb taneszközök:
188
Video- Blueprint 2.
Magnókazetták a tankönyvekhez
Ajánlott irodalom:
Start with English Readers (Stage 2.)
Streamline Graded Readers (Stage 2.)
Oxford Graded Readers (Stage 2.)
Longman Classics (Stage 2.)
Nyomtatott taneszköz leírás
Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Discoveries Students' Book 2. - tanulói segédlet
Elsworth, Steve: Discoveries Activity Book 2. - tanulói segédlet
Waters, L.: Discoveries Test Book 2. - tanulói segédlet
Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint 2. Student's Book - tanulói segédlet
Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint 2. Workbook - tanulói segédlet
John Eastwood; Ronald Makim; Magay: A Basic English Grammar with Exercises - tanulói segédlet
Témakörök
Cél
A mindennapi élet társalgási témaköreinek bemutatása.
600 aktív és 200 passzív lexikai egység elsajátíttatása (a szókincs tanítása ebben a témában a
leghangsúlyosabb).
A tanult szókincsre építve a tanulók kommunikatív készségének fejlesztése szóban és írásban.
Az alapvető nyelvtani ismeretek alkalmazása a gyakorlatban.
Törekvés a helyes intonációra, a megfelelő beszédtempó elérésére.
Követelmény
10. osztályos követelmények
Előzmény
Földrajzi alapismeretek.
Magyar és világtörténelmi alapismeretek.
Tartalom
Személyi adatok (foglakozás, munkahely, szakmák).
Család (családi kapcsolatok, rokonság, barátság).
Az egyén és környezete (lakóház és lakástípusok, a lakás elhelyezkedése, környezete).
Iskolai élet (iskolatípusok, bizonyítvány).
Napi tevékenységek (napirend munkanapokon, hétvégén; időjárás).
Vásárlás (ruhaüzletben, élelmiszerüzletben, divat, öltözködés).
Szolgáltatások (közlekedés és tájékozódás a városban, falun és a világban, utazási eszközök, módok).
Étkezések (munkahelyen étteremben: rendelés, fizetés; ételek, italok; vendéglátóipari létesítmények).
Szórakozás, művelődés (mozi, különféle típusú filmek,színházi előadások, televízió-, rádióműsorok,
könyvtárlátogatás:a lakóhelyi közkönyvtár meglátogatása).
Módszerek:
igaz-hamis állítások;
a szöveg lényegére utaló kérdések alkotása és azok megválaszolása; hiányos szöveg kiegészítése;
a feldolgozott szöveg összegzése és vonatkoztatása a tanulóra;
képleírás;
szavak tematikus csoportosítása.
Szituációk és beszédszándékok
Cél
A természetes beszédszituációk kialakítására törekszünk, a nyelvre és kultúrára jellemző kifejezések és
viselkedésmódok bemutatásával és alkalmazásával.
A tanulók igényeljék és tartsák fontosnak a társaikkal való együttműködést.
A tanulók fogadják el, értsék meg és tartsák tiszteletben mások nézeteit.
A tanulók a nyelvet az emberi érintkezés különböző helyzeteiben eszközként alkalmazzák.
Tudjanak idegenekkel a nyelv segítségével kapcsolatot teremteni, a nyelvi nehézségekkel az adott szinten
megbirkózni.
189
Követelmény
10. osztály követelményei
Tartalom
Szituációk:
Érdeklődés egyéni és családi programokról.
Lakáscsere: az új lakás és a környék bemutatása.
Vásárlás élelmiszer és ruhaüzletben, érdeklődés, válogatás.
Aktuális divat, öltözködési tanácsok.
Pályaudvaron: információkérés, jegyváltás.
Közlekedési információk kérése és adása belföldön és külföldön, személyesen és telefonon.
Étteremben: érdeklődés, rendelés, fizetés.
Beszédszándékok:
Tények közlése.
Értés, nemértés, kérdezés, visszakérdezés, pontosítás.
Információkérés és adás személyesen és telefonon.
Tetszés, nemtetszés, véleményalkotás.
Beleegyezés, elutasítás, tudás, nemtudás.
Köszönés találkozáskor és búcsúzáskor.
Elismerés, gratuláció, köszönetnyilvánítás.
Udvarias kérés, felszólítás utasítás, tiltás.
Öröm, meglepetés, sajnálkozás, remény kifejezése.
Módszerek:
Szerepjátékok, párbeszédek memorizálása és átalakítása, önálló párbeszéd készítése adott szituációban.
Nyelvtan
Cél
A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetben.
A főbb nyelvtani szabályok felismerése, és alkalmazása szóban és írásban.
A nyelvtan kommunikációs helyzetben történő használata.
A fordítás alapjainak megismerése.
Követelmény
10. osztály követelményei.
Tartalom
Hangtan:
az angol hangrendszer sajátosságai, az angol nyelv magyartól eltérő hangjainak kiejtése
a hangok fonetikai jelei
a tanult segédigék erős és gyenge kiejtési alakjai.
a tanult kötőszók és prepozíciók erős és gyenge kiejtési alakjai.
2 és 3 szótagú szavak hangsúlyozása.
intonáció és mondathangsúly gyakorlása egyszerű kijelentő és kérdő mondatokban, felkiáltásokban és ugye-
kérdésekben
Szótan
Ige:
igék 2., 3. alakjai
módbeli segédigék (pl. would-kínálás, can-engedély, could-képesség és udvarias kérés, must és mustn't,
have to-kötelezettség, shall- tanácskérés, should-tanács)
Főnév:
elvont főnevek gyűjtőnevek és nemük
főnevek képzésének leggyakoribb formái
birtokos eset: a ragos és az elöljárós eset egyidejű használata (pl. She is a friend of Peter's)
megszámolható és megszámlálhatatlan főnevek használatának szabályai
Melléknév: fokozás
Számnév:
határozott számnevek: tőszámnevek 1-100-ig, sorszámnevek 20-ig
190
határozatlan számnevek: many-much és a lot of, little-few használata
Névelő: határozott és határozatlan névelők illetve névelő nélküli szerkezetek használata
Névmás:
birtokos névmások
tárgyragos névmások
kérdő névmások
vonatkozó névmások
határozatlan névmások (pl.somebody,/-where, /-thing, /-one)
Előljárószók:
helyet, időt, eszközt, sebességet, útirányt jelölő előljárószók,
kifejezések elöljárószavakkal
Határozók:
gyakoriságot jelentők
időhatározók
Kötőszók: while, when
Mondattan:
Present Continuous Tense és a 'going to' a jövő idő kifejezésére
Future Simple Tense
Present Simple Tense
Present Perfect Tense
felszólító mondatok (utasítás pl. útbaigazításoknál)
felkiáltások
alárendelt összetett mondatok: határozói mellékmondatok (idő, hely, ok és eredmény)
határozók helye a mondatban
Módszer:
behelyettesítés;
feleletkiválasztás;
transzformáció;
hibás mondatok kijavítása (nyelvtan, nyelvhelyesség);
tesztek;
mondatok összehasonlítása-jelentéskülönbségek észrevétele.
11. évfolyam
Cél
A tanulók nyelvtanulás iránti érdeklődésének fenntartása.
Olyan kommunikációs helyzetek teremtése, amelyekben a tanulók természetes eszközként tudják
alkalmaznia nyelvet (életkori sajátosság, érdeklődési kör figyelembevételével).
Az angolszász országok kultúrájának, az ott élő emberek mindennapi életének, szokásainak
megismertetésével az érdeklődés felkeltése más népek iránt.
A nyelvi alapkészségek és fejlesztése, a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése szóban és írásban
egyaránt.
A rendszeres munkára, toleranciára, logikus gondolkodásra, önfegyelemre és kitartásra nevelés.
Az idegen nyelv helyes tanulási módszereinek alkalmaztatása, a tanulást segítő eszközök célszerű
használata.
Az angol nyelvi ismereteik járuljanak hozzá a tanulók anyanyelvi kultúrájának fejlesztéséhez.
Követelmény
Beszédértési készség:
A tanuló ...
ismerje meg, és képes legyen követni tanárának és társainak a feladattal vagy a mindennapi élethelyzetekkel
kapcsolatos közléseit, utasításait, kéréseit és kérdéseit.
értse meg a tantervi témákban folytatott beszédet, az abban előforduló ismeretlen szavak és kifejezések
magyarázatát, ha az a tanult nyelvtani szerkezeteken, és köznyelvi kiejtésen alapul és az általános
beszédtempónál csak némileg lassúbb.
191
képes legyen megérteni és összegezni a tantervi témákkal kapcsolatban hallott szövegeket a tanár
összefoglaló jellegű kérdései alapján.
képes legyen egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett kérdéseket megérteni és azokra válaszolni
(figyelmeztetés, kívánság, udvarias kérés, megrendelés, összefoglaló vélemény nyilvánítás, emlékeztetés,
segélykérés, sajnálkozás, meggyőzés, lebeszélés, kétely).
Beszédkészség
A tanuló a tanult szókincs és nyelvtani szerkezetek alkalmazásával...
törekedjen az élőbeszédhez közeli kiejtéssel, helyes hangsúlyozással és intonációval beszélni.
tudjon lakóhelyéről külföldi vendégeinek rövid tájékoztatást adni.
tudjon mindennapi témákról beszélgetést folytatni, beszédszándékát legyen képes kifejezni.
legyen képes a leggyakoribb beszédhelyzetekben, esetleg kisebb hibákkal is, megértetni magát.
a tantervi témákról tudjon beszélgetést folytatni, legyen képes egyetértését, vagy egyet nem értését kifejezni.
legyen képes tartalmilag összefoglalni egy-egy tantervi témához kapcsolódó beszélgetést, beszédet,
olvasmányt a lehető legkevesebb tanári segítséggel.
a szerepjátékban törekedjen váratlan fordulatok kezdeményezésére és-vagy a helyes reagálás megtalálására.
Olvasási készség:
A tanuló...
tudjon rövidebb (10-16) soros ismeretlen szöveget néma olvasással megérteni, és tartalmilag összefoglalni,
ha az 4-6 olyan ismeretlen szót tartalmaz, melyek jelentése a szövegösszefüggésből kikövetkeztethető.
legyen képes hosszabb - legfeljebb egy oldalnyi - a tantervi témakörökhöz kapcsolódó egyszerű stílusú
szöveg analitikus olvasására szótár használatával, tudjon ebből megadott szempontok alapján beszámolni.
legyen képes ismeretlen szöveget folyamatosan felolvasni helyes hangsúllyal, hanglejtéssel és ritmusban
úgy, hogy kiejtése csak a magyar anyanyelvűek számára különösen nehéz pontokon tér el.
tudja a közhasznú információs forrásokat (telefonkönyv, menetrend) készségszinten használni.
ismerje meg az egynyelvű szótár használatát.
Íráskészség:
A tanuló...
tudjon egyszerú önéletrajzot írni.
legyen képes10-16 soros, a tantervi témakörökhöz kapcsolódó szöveget szótár használata nélkül írásban
összegezni, ha az a tanult szókincsen és nyelvtani szerkezeteken alapul.
legyen képes ismeretlen szavakat és kifejezéseket is tartalmazó 10-12 soros irodalmi szöveget szótár
használatával magyarra, illetve angolra fordítani.
tudjon a tantervi témakörökhöz kapcsolódó igényesebb - leíró részt is tartalmazó - fogalmazást írni,
véleményét megfogalmazni, arról másoktól érdeklődni, fogalmazását igyekezzen bekezdésekre tagolni.
Kapcsolatok
Történelem - Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása
Informatika - Könyvtárhasználati ismeretek
Feltételek
Egyéb taneszközök:
Video
Blueprint 3.
Headway Pre-Intermediate
Magnókazetták mindegyik tankönyvhöz
Ajánlott irodalom:
Start with Enlish (Stage 3.)
Streamline Graded Readers (Stage 3.)
Oxford Greaded Readers (Stage 3.)
Longman Classics
Nyomtatott taneszköz leírás
Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Discoveries Students' Book 3. - tanulói segédlet
Elsworth, S.: Discoveries Activity Book 3. - tanulói segédlet
Waters, L.: Discoveries Test Book 3. - tanulói segédlet
Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint Intermediate Student's Book - tanulói segédlet
192
Walker, E.; Elsworth, S.: Blueprint Intermediate Workbook - tanulói segédlet
Mugglestone, Pat: Blueprint Intermediate Grammar Practice - tanulói segédlet
Robertson, Ross J.: Blueprint Intermediate Test - tanulói segédlet
Soars, John; Soars, Liz: Headway Pre-Intermediate Student's Book - tanulói segédlet
Soars, John; Soars, Liz: Headway Pre-Intermediate Workbook - tanulói segédlet
John Eastwood; Ronald Makim; Magay: A Basic English Grammar with Exercises - tanulói segédlet
Témakörök
Cél
A mindennapi élet társalgási témaköreinek bemutatása.
800 aktív és 350 passzív lexikai egység elsajátíttatása (a szókincs tanítása ebben a témában a
leghangsúlyosabb).
A tanult szókincsre építve a tanulók kommunikatív készségének fejlesztése szóban és írásban.
Az alapvető nyelvtani ismeretek alkalmazása a gyakorlatban.
Törekvés a helyes intonációra, a megfelelő beszédtempó elérésére.
Követelmény
11. évfolyam követelményei
Előzmény
Földrajzi alapismeretek.
Magyar és világtörténelmi alapismeretek.
Tartalom
Személyi adatok (önéletrajz - nem hivatalos).
Család (a családtagok, rokonok, barátok bemutatása, külső és belső tulajdonságok).
Az egyén és környezete(lakáskultúra, lakberendezés, ízlés és lehetőség, lakásvásárlás).
Iskolai élet (a diákok élete, tanulási lehetőségeik Magyarországon és az angolszász országokban)
Napi tevékenységek (szabadidő, hobbi, sport, táborozás, üdülés, sportolás minden évszakban)
Vásárlás (üzlettípusok, az önkiszolgáló áruházak előnyei és hátrányai, árucikkek).
Szolgáltatások (utazási előkészületek, szállásfoglalás, pénzváltás).
Étkezések (ételek elkészítése, receptek, ünnepi asztalok jellegzetességei Magyarországon és az angolszász
országokban).
Szórakozás, művelődés (film és színházi élmények, könyvtárlátogatás, British Council).
Módszerek: igaz-hamis állítások, hiányos szöveg kiegészítése, szövegek lényegére utaló kérdések alkotása
és azok megválaszolása, a feldolgozott szöveg összegzése és vonatkoztatása a tanulóra, képleírás.
Szituációk és beszédszándékok
Cél
A természetes beszédszituációk kialakítására törekszünk, a nyelvre és kultúrára jellemző kifejezések és
viselkedésmódok bemutatásával és alkalmazásával.
A tanulók igényeljék és tartsák fontosnak a társaikkal való együttműködést.
A tanulók fogadják el értsék meg és tartsák tiszteletben mások
nézeteit.
A tanulók a nyelvet az emberi érintkezés különböző helyzeteiben eszközként alkalmazzák.
Tudjanak idegenekkel a nyelv segítségével kapcsolatot teremteni, a nyelvi nehézségekkel az adott szinten
megbirkózni.
Követelmény
11. osztály követelményei
Tartalom
Szituációk:
Lakberendezés- divat és valóság.
Érdeklődés a magyar és az angol diákok életéről, tanulási lehetőségeiről.
Vásárlás önkiszolgáló üzletben.
Érdeklődés utazási irodában, szállásfoglalás, pénzváltás.
Szállodában: szobafoglalás, érdeklődés szolgáltatások iránt, fizetés.
Idegenvezetés a lakóhelyen és/vagy egy környező nagyvárosban.
Beszédszándékok:
193
Információadás, információkérés az előző szintnél hosszabb terjedelemben.
Valószínűség, feltételezés egyszerű kifejezése.
Helyeslés, elutasítás.
Kérés, kívánság.
Megengedés, utasítás, tiltás.
Tetszés, nemtetszés.
Bíztatás, figyelmeztetés, elmarasztalás.
Öröm, elégedettség, elégedetlenség, bánat, aggódás, felháborodás kifejezése.
Módszerek: Szerepjátékok, párbeszédek memorizálása és átalakítása, önálló párbeszéd készítése adott
szituációban.
Nyelvtan
Cél
A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetben.
A főbb nyelvtani szabályok felismerése, és alkalmazása szóban és írásban.
A nyelvtan kommunikációs helyzetben történő használata.
A tanult nyelvtani jelenségek automatizálása.
A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetekben.
A fordítás technikai fejlesztése, az elsajátított nyelvtani szabályok helyes alkalmazása fordítás során.
Követelmény
11.osztály követelményei
Előzmény
Magyar nyelvtani ismeretek.
Tartalom
Hangtan:
az angol hangrendszer sajátosságai, az angol nyelv magyartól eltérő hangjainak kiejtése
kettős hangzók ; néma hangzók
a hosszú mássalhangzók (zár-rés hangok) kiejtése, hasonulások, összeolvadások, a kötő r'.
a fonetikai jelek gyakorlása.
azonos hangzású, de eltérő jelentésű szavak.
segédigék erős és gyenge kiejtési alakjai.
4 szótagú szavak hangsúlyozása.
összetett főnevek hangsúlyozása.
Szótan
Ige: módbeli segédigék (have to - must - should; will - jövő idejű előrejelzés, ígéretek; may - might; used
to)
'make' vagy 'do' használata
igeképzés
Főnév: hím és nőnemű főnevek ; összetett főnevek ; főnévképzés
Melléknév: folyamatos és befejezett melléknévi igenevek
melléknév használata állapot kifejezésére bizonyos igék után (pl.sound, feel, look, taste, smell, seem)
'too' és 'enough' használata
melléknévképzés
melléknevek és prepozíciók
Határozószók:
időhatározók
gyakoriságot kifejező határozók
mennyiséghatározók
Névmás: visszaható névmások
Mondattan: Present Perfect Simple - Present Perfect Continuous
Past Perfect
First Conditional, Second Conditional
Time Clauses
Relative Clauses
194
Módszer:behelyettesítés, feleletkiválasztás, transzformáció, hibás mondatok kijavítása (nyelvtan,
nyelvhelyesség), tesztek, mondatok összehasonlítása-jelentéskülönbségek észrevétele.
12. évfolyam
Cél
A nyelvi alapkészségek további fejlesztése, melyek képessé teszik a tanulókat szóbeli és írásbeli
kommunikációs készségük magasabb szintű kifejezésére.
Olyan kommunikációs helyzetek teremtése, amelyekben a tanulók természetes eszközként tudják
alkalmaznia nyelvet (életkori sajátosság, érdeklődési kör figyelembevételével).
Az idegen nyelv és az anyanyelv közti hasonlóságok, és különbségek felismertetése.
A rendszeres munkára, toleranciára, logikus gondolkodásra, önfegyelemre és kitartásra nevelés.
Az idegen nyelv helyes tanulási módszereinek alkalmaztatása, a tanulást segítő eszközök célszerű
használata.
Egyéni illetve az otthoni előkészítő munka szerepének fokozása.
Az angol nyelvi ismereteik járuljanak hozzá a tanulók anyanyelvi kultúrájának fejlesztéséhez.
Követelmény
Beszédértési készség:
A tanuló ...
értse meg és legyen képes angolul reagálni tanárának és társainak a tananyaggal vagy a mindennapi
élethelyzetekkel kapcsolatos közléseire, utasításaira, kéréseire-kérdéseire.
értse meg a tantervi témákban folytatott beszédet, és az ahhoz kapcsolódó egyszerű magyarázatot, ha az a
tanult nyelvtani szerkezeteken, és köznyelvi kiejtésen alapul és az általános beszédtempót nem haladja meg.
képes legyen a tantervi témákkal kapcsolatban hallott beszédet megérteni lényegét önállóan kiszűrni és
összegezni.
képes legyen egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben közvetíteni pl. tolmácsolni egy magyar és egy idegen
nyelvű beszélő között.
legyen képes tudásszintjének megfelelő hanganyagot megérteni, a lényeges információkat kiszűrni, az
ismeretlen de lényeges szavak jelentését a szövegkörnyezetből kitalálni, a tanár összegző kérdéseit és
magyarázatát megérteni, és azokra angolul reagálni, ha a szöveg ismeretlen szavakat és nyelvtani
kifejezéseket is tartalmaz, köznyelvi, vagy attól kissé eltérő kiejtésű, de jól érhető és az általános
beszédtempón alapul.
Beszédkészség
A tanuló a tanult szókincs és nyelvtani szerkezetek alkalmazásával...
törekedjen az élőbeszédhez közeli kiejtéssel, helyes hangsúlyozással és intonációval beszélni.
tudjon mindennapi témákról beszélgetést kezdeményezni, folytatni és befejezni, beszédszándékát legyen
képes kifejezni.
a tantervi témákról tudjon beszélgetést folytatni, tudja véleményét röviden megfogalmazni és indokolni.
törekedjen arra, hogy a beszédhelyzetekben lehetőleg hibátlanul, vagy kevés hibával magát meg tudja
értetni.
tanuljon meg hosszabb szövegeket, törekedjen annak nyelvi fordulatait kreatívan használni.
legyen képes tartalmilag összefoglalni egy-egy tantervi témához kapcsolódó beszélgetést, beszédet,
olvasmányt tanári segítség nélkül.
tudjon társaival a tantervi témakörökhöz és beszédhelyzetekhez kapcsolódó párbeszédet alkotni a tanult
nyelvi fordulatok kreatív alkalmazásával, és azt szerepjáték formájában adja elő.
Olvasási készség:
A tanuló...
ismerjen meg és önállóan dolgozzon fel autentikus, nyelvileg összetett szövegeket (cikkek folyóiratokból).
tudjon 14-20 soros ismeretlen szöveget néma olvasással megérteni, és tartalmilag összefoglalni, ha az nem
tartalmaz 6-8-nál több olyan ismeretlen szót, melyek jelentése a szövegösszefüggésből kikövetkeztethető.
legyen képes hosszabb - legfeljebb másfél oldalnyi - a tantervi témakörökhöz kapcsolódó egyszerű stílusú
szöveg analitikus olvasására szótár használatával, tudjon ebből megadott szempontok alapján beszámolni.
legyen képes ismeretlen szöveget folyamatosan felolvasni helyes hangsúllyal, hanglejtéssel és ritmusban
úgy, hogy kiejtése közelítse meg az élőbeszédet.
195
feladataihoz tudja kiválasztani a megfelelő ismerethordozót, és tudjon belőle információt meríteni és arról
röviden beszámolni.
Íráskészség:
legyen képes 14-18 soros, a tantervi témakörökhöz kapcsolódó szöveg tartalmát szótár használata nélkül
írásban összegezni, ha az a tanult szókincsen és tanult nyelvtani szerkezeteken alapul.
legyen képes beszámolót írni látott, hallott, illetve vele történt eseményekről, vagy általános
kérdésekről;képes legyen saját nézeteit kifejteni; törekedjen arra, hogy fogalmazását bekezdésekre tagolja.
tudjon idegen nyelvű információt, útmutatást adni.
legyen képes a tanult szókincset helyesen leírni, tudja alkalmazni a tanult helyesírási szabályokat.
Kapcsolatok
Informatika - Könyvtárhasználati ismeretek
Feltételek
Egyéb taneszközök
Video
Blueprint 3.
Look-Ahead Intermediate
Headway Intermediate
Ajánlott irodalom:
Start with English (Stage 4.)
Streamline Greaded Readers (Stage 4.)
Oxford Greaded Readers (Stage 4.)
Longman Classics
Nyomtatott taneszköz leírás
Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint Upper-Intermediate Student's Book - tanulói segédlet
Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint Upper-Intermediate Workbook - tanulói segédlet
Soars, John; Soars, Liz: Headway Intermediate Student's Book - tanulói segédlet
Soars, John; Soars, Liz: Headway Intermediate Workbook tanulói segédlet
Bedő: Érettségi és OKTV-feladatok 1991-1992 - tanulói segédlet
Paál: Érettségi és OKTV-feladatok 1992-1993 - tanulói segédlet
Témakörök
Cél
A mindennapi élet témaköreinek bemutatása.
1000 aktív és 400 passzív lexikai egység elsajátíttatása (a szókincs tanítása ebben a témában a
leghangsúlyosabb).
A tanult szókincsre építve a tanulók kommunikatív készségének fejlesztése szóban és írásban.
Az önálló szövegalkotás fejlesztése.
Nyelvi fordulatok elsajátíttatása, az elsajátított ismeretek tudatos és automatikus alkalmazni tudása.
Alapvető nyelvtani ismeretek alkalmazása a gyakorlatban.
Törekvés a helyes intonációra a megfelelő beszédtempó elérésére.
Követelmény
12. osztályos követelmények
Tartalom
Család (a családtagok egymáshoz való viszonya, munkamegosztás a családban).
Az egyén és környezete (lakásviszonyok Magyarországon és az angolszász országokban).
Napi tevékenység (családi ünnepek és programok pl. Húsvét, Karácsony)
Vásárlás (reklamáció, árucsere, kiárusítás, árleszállítás)
Szolgáltatások (kereskedelmi és egyéb szolgáltatások, pl.: áruk házhoz szállítása, ruhatisztítás, fodrászat).
Étkezések (a magyar és az angolszász országok konyháinak jellegzetességei, étkezési szokások).
Szórakozás művelődés (az angolszász országok fontosabb sajtótermékei: napi-, havi-, ifjúsági lapok és
magazinok; az angol vagy az amerikai irodalom egy jelentős alakja; látogatás az Országos Idegennyelvű
Könyvtárba).
Módszerek:
igaz-hamis állítások
196
a szöveg lényegére utaló kérdések alkotása és azok megválaszolása hiányos szöveg kiegészítése
a feldolgozott szöveg összegzése és vonatkoztatása a tanulóra
képleírás
szavak tematikus csoportosítása.
Szituációk és beszédszándékok
Cél
A természetes beszédszituációk kialakítására törekszünk, a nyelvre és kultúrára jellemző kifejezések és
viselkedésmódok bemutatásával és alkalmazásával.
A tanulók igényeljék és tartsák fontosnak a társaikkal való együttműködést.
A tanulók fogadják el értsék meg és tartsák tiszteletben mások nézeteit. A tanulók a nyelvet az emberi
érintkezés különböző helyzeteiben eszközként alkalmazzák.
Tudjanak idegenekkel a nyelv segítségével kapcsolatot teremteni, a nyelvi nehézségekkel az adott szinten
megbirkózni. Tudjanak kifejezni érzelmeket, emberi viszonyulásokat a mindennapi élet szituációiban és
témáiban.
Követelmény
12. évfolyamos követelmények
Tartalom
Szituációk:
Otthoni munkamegosztás Családi ünnep, vendégség, (karácsonyi és húsvéti szokások otthon).
Diákok tervei lehetőségei.
Tartós árucikk vásárlása, reklamáció, csere, házhozszállítás.
Táplálkozási szokások, fogyókúra és a testmozgás.
Angol és magyar konyha - specialitások.
Közlekedési szabályok közlekedési kultúra, balesetek.
Tallózás a sajtóban, beszámoló egy érdekes hírről, vita, véleménynyilvánítás.
Beszédszándékok:
Összefoglaló jellegű kérdések és információadás.
Valószínűség, valószínűtlenség kifejezése.
Rábeszélés kifejezése: tanácsadás, javaslat,
Érvelési szándék kifejezése: vélemény, egyetértés, egyet nem értés, érvek felsorolása.
Nyelvtan
Cél
A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetben.
A főbb nyelvtani szabályok felismerése, és alkalmazása szóban és írásban.
A nyelvtan kommunikációs helyzetben történő használata.
A tanult nyelvtani jelenségek automatizálása.
A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetekben.
A fordítás technikai fejlesztése, az elsajátított nyelvtani szabályok helyes alkalmazása fordítás során.
Követelmény
12. osztályos követelmények
Előzmény
Magyar nyelvtani ismeretek.
Tartalom
Hangtan:
szóvégi 's' és 'ed' kiejtésváltozásai (többes számú főnevek és az egyszerű jelen idő egyes szám 3.személyű
igealakjainál, valamint az egyszerű múlt idő szabályos igealakjainál.
néma hangzók a szavak elején (hour), végén (comb), elején és végén (write), illetve a szavakban
(wednesday, surprise)
hasonulások
segédigék erős és gyenge alakjai
mondathangsúly és intonáció változása a mondat funkciója szerint (pl. utasítás, kérés)
összetett szavak hangsúlya
azonos alakú főnevek és igék eltérő hangsúlyozása
197
Szótan
Az ige:
used to - be used to
going to - will
can/could - be able to (képesség és lehetőség kifejezése)
'make' és 'do' használata
hasonló jelentésű igék
módbeli segédigék múlt idejű használata
phrasal verbs
Főnév: főnévképzés (előtagok és toldalékok); összetett főnevek
Melléknév: melléknévképzés ; melléknevek és prepozíciók
Határozószó:
Névmások:
visszaható névmások
vonatkozó névmások
Mondattan:
Present Simple - Present Continuous (igék melyek általában nem használatosak folyamatos jelen időben)
Present Perfect
unfinished past experience
present result
Present Perfect Continuous
Past Perfect
First, second, and third conditionals (real and unreal conditions, 'in case')
Time clauses
Passive
Módszerek:
Behelyettesítés, feleletkiválasztás, transzformáció, hibás mondatok javítása (nyelvtan, nyelvhelyesség),
tesztek.
ANGOL NYELV középszintű érettségi vizsga követelményei 1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)
Családi élet, családi kapcsolatok
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők
Személyes tervek
2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése
Baráti kör
A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
Női és férfi szerepek
Ünnepek, családi ünnepek
Öltözködés, divat
Vásárlás, szolgáltatások (posta)
Hasonlóságok és különbségek az emberek között
3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)
A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
A városi és a vidéki élet összehasonlítása
Növények és állatok a környezetünkben
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet
megóvásáért?
Időjárás
4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása
(sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)
Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás
Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
198
6. Életmód Napirend, időbeosztás
Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az
egészség megőrzésében, testápolás)
Étkezési szokások a családban
Ételek, kedvenc ételek
Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben
Gyakori betegségek, sérülések, baleset
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet
Kulturális események
8.Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés
Nyaralás itthon, illetve külföldön
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai
9. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
Az IDEGEN NYELV taneszköz jegyzéke
A rádióból, televízióból vagy egyéb autentikus idegen nyelvi forrásból származó egyszerűbb párbeszédek,
leíró, elbeszélő és tájékoztató szövegek hallás utáni értésének készségét fejlesztő (és mérő) eszközkészlet
Dalok, versek, próza- és drámarészletek globális megértését, továbbá a helyes kiejtést, beszédhangsúlyt,
beszédritmust fejlesztő eszköz
Az életkornak és a tanult témaköröknek megfelelő életszerű beszédhelyzetekbe a kívánt
beszédszándékoknak megfelelő bekapcsolódás, szerepjáték készségét fejlesztő eszköz
A megadott témakörökhöz kapcsolódó álló és mozgó képsorok alapján a leírás, bemutatás, jellemzés,
történet elmesélése mások véleményének összefoglalása, saját vélemény elmondása, képességét fejlesztő
eszköz
Szerkesztett és autentikus szövegek megértését fejlesztő (és mérő), továbbá a hangos olvasás készségét
fejlesztő eszköz
Az extenzív olvasás képességét fejlesztő, a fokozatosság elve alapján szerkesztett eszköz
Szerkesztett és autentikus szövegek magyarra fordításának készségét fejlesztő eszköz
A beszédszándékoknak (összefoglaló informálás, érvelés, tanácsolás) megfelelő közlések (önéletrajz,
hivatalos levél) írásbeli megfogalmazásának készségét fejlesztő eszköz
A szókincs fejlesztését szolgáló munkaeszköz
A nyelvtani rendszer áttekintését szolgáló eszköz
A négy nyelvi alapkészséget, a szókincset és a nyelvi ismereteket komplex módon fejlesztő eszköz
A rádióból, televízióból vagy egyéb autentikus idegen nyelvi forrásból származó műsorok, közlések
(párbeszédek, vitaműsorok, reklámok, vetélkedők, leíró, elbeszélő és tájékoztató szövegek) globális hallás
utáni értésének készségét fejlesztő (és mérő) eszközegyüttes
Dalok, versek, próza- és drámarészletek globális megértését fejlesztő eszköz
Az életkornak és a tanult témaköröknek megfelelő életszerű beszédhelyzetekbe a kívánt
beszédszándékoknak megfelelő bekapcsolódás, szerepjáték készségét fejlesztő (és mérő) eszköz
Az érettségi vizsga témaköreihez kapcsolódó álló vagy mozgó képsorok alapján a leírás, bemutatás,
jellemzés, történet elmesélése mások véleményének összefoglalása, saját vélemény elmondása képességét
fejlesztő (és mérő) eszköz
Irodalmi és köznyelvi (újságcikk, könyvismertetés, városkalauz, műleírás, tudományos ismeretterjesztés)
autentikus szövegek megértését fejlesztő (és mérő) eszköz
199
Az érettségi követelményeknek megfelelő közlések (esszé, magánlevél) írásbeli megfogalmazásának
készségét fejlesztő eszköz
Osztályfőnöki óra tantárgyi programja Osztályfőnöki 10-12.
Cél
Az osztályfőnöki óra funkciói:
a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük felkeltésében, személyiségük
stabilizálásában, életpályájukra való felkészítésükben,
a szociális képességek (a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a kooperáció, a
konfliktuskezelés stb. képességeinek) fejlesztése főként az osztályban megélt saját élmények bázisán,
szerepvállalás a tanulók iskolában és iskolán kívül szerzett élményeinek feldolgozásában, az ellentmondásos
valóságban történő eligazodás segítésében, a felelős állampolgárrá nevelésben.
Tartalom
Az osztályfőnöki óra a pedagógus és osztálya együttlétének óratervben kodifikált intézményes kerete,
amelynek jellege alapvetően különbözik a többi tanítási óráétól
Ez az óratípus a későbbiekben körvonalazott funkcióit csak abban az esetben töltheti be, ha egy – gazdag
extracurriculumokkal telített – nevelési folyamat szerves részévé válik.
A tanterv – az osztályfőnöki óra sajátos jellegéből adódóan – nem tartalmazhat követelményeket, hiszen ez a
foglalkozási forma nem alkalmazható számonkérésre, a követelményteljesítés iskolai ceremónia szerinti
értékelésére.
Az osztályfőnöki óra tantervében szereplő tartalmak nem válthatnak ki más tantárgyakból elemeket, nem
mentesíthetnek tantárgyakat, nem alkalmazhatók hagyományos ismeretközvetítésre. Az osztályfőnök
lehetősége ezúttal abban áll, hogy építve a tanítási órán elsajátítottakra, elmélyítse, aktualizálja,
értékmozzanatokkal ruházza fel a meglévő tudásokat.
Jelen tanterv a Nemzeti Alaptanterv általános és részletes követelményei alapján kultúraterületenkénti
csoportosításban jelöli ki az osztályfőnöki órák témaköreit és tartalmait
Az egyes témakörökhoz rendelt fejlesztési célok:
1. ÖNISMERET
a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez
szükséges képességek kialakítása
2. A TANULÁS TANULÁSA
a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi
tantárgyban
3. TÁRSAS KAPCSOLATOK
készség és képesség a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására
4. KONFLIKTUSKEZELÉS ,TÁRSADAMI BŰNMEGELŐZÉS, ÁLDOZATTÁVÁLÁS
Az iskola az oktatás mellett a nevelés, a társadalmi értékek elsajátításáanak, a szocializációnak a fontos
terepe. Napjainkban a család egyre kevésbé képes betölteni ezt a fontos szerepet, így több és több feladat
hárul az iskolarendszerre ebben a tekintetben is, hogy a jövő generációja számára erőszakmentes,
társadalmialag elfogadott konfliktuskezelési mintákat mutasson be.
képesség a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az
önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában
a bűnözés egyes formáinak megismertetése,
a bűnelkerülés lehetőségei
jogismeret és jogtudatos magatartás kialakítása
5. LELKI EGÉSZSÉG
a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges
készségek és képességek kialakulása
6. TESTI EGÉSZSÉG
az egészségnek mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az
egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére
200
7. VISELKEDÉSKULTÚRA
a mindennapi együttéléshez szükéges civilizációs szokások kialakulása és megszilárdulása
8. PÁLYAORIENTÁCIÓ
képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel
történő összehangolására
9. JELENISMERET
eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel
kapcsolatban
10. FELELŐS ÁLLAMPOLGÁR NEVELÉSE
a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának mint értéknek az
elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, a az
általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a
saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására
11. GLOBÁLIS PROBLÉMÁK
a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan"
gondolatának elfogadása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés,
a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és
felszerelések jegyzéke: Az osztályfőnöki órák tananyagához felhasználható eszközök elsősorban az anyanyelv és kommunikáció, a
társadalomismeret, filozófia és etika, művészeti ismeretek, biológia, földünk és környezetünk tantárgyaknál
felsorolt eszközök közül választhatók, valamint célszerű a napi eseményeknek megfelelő választás esetén
aktuális sajtótermék, illetve média segítségével demonstrálni
Osztályfőnöki 10-11.
1. Önismeret
Tartalom
Hogyan látjuk önmagunkat, illetve hogyan látnak bennünket mások? A serdülô „saját én” keresése.
Erényeink felismerése, erôsítése, a kiküszöbölhető hibák korrigálása, önmagunk elfogadása és elfogadtatása.
Az önfejlesztés igénye, lehetősége és módjai. Az eszményképek és szerepük az önnevelésben.
Felelősségvállalás saját személyiségünk alakításáért. A szándék, a kitartás és a céltudatosság szerepe az
önfejlesztésben.
Az önismerettel kapcsolatos beszélgetés köthető irodalmi vagy filmélményekhez, az erre önként vállalkozó
tanulók önvallomásához.Megfelelően képzett pedagógus vagy meghívott tréner önismeretfejlesztő tréninget
is tarthat az osztálynak. (Az önismereti tréningen való részvételre azonban a diákok nem kötelezhetők.)
2. A tanulás tanulása
Tartalom
A különböző tantárgyak tanulását segítő speciális ötletek, eljárások. Az eredményes tanulás mentálhigiénés
feltételei (önismeret, önnevelés képessége, a megfelelő pszichés kondíció biztosítása, egészséges és
megalapozott önbizalom, önellenőrzés képessége, önkritika; a tanuláshoz szükséges optimális fizikai állapot
megteremtése; a megfelelő környezet kialakítása. Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek attitűdök
(akarati tulajdonságok, rendszeresség, igényesség, koncentrációs képesség, fejlett memória, kommunikációs
képességek, kreativitás, igény a tanulásra, a tanulás önépítésként történő elfogadása stb). Tanulási szokások,
módok, technikák: – az önismereten alapuló tanulási módszerek kimunkálása; – a tantárgyankénti speciális
tanulási technikák alkalmazása; – folyamatos önellenőrzés– munka a tankönyvekkel, munkalapokkal,
hagyományos és új információhordozókkal (könyvtár, lexikonok, kézikönyvek; számítógép, számítógépes
hálózat stb.).
Célszerű az első osztályt evvel a témakörrel indítani, esetleg összekapcsolni az önismeret fejlesztését célzó
témakörrel. A különbözó tantárgyak speciális tanulási metodikájának tárgyalásába érdemes bevonni a
szaktanárokat. E témakörből az osztályban tanító tanárok munkacsoportjával közösen az első tanítási héten
projekt is szervezhető, amelynek megvalósítása a tanórákon és az osztályfőnöki órán folyamatosan történhet.
3. Társas kapcsolatok
Tartalom
201
Társas kapcsolatok az osztályban. Az együttes élmények, tevékenységek, közös célok közösséget teremtő
ereje. A szervezet (az intézményes struktura: az ODB) és a spontán kialakuló kiscsoport együttes jelenléte az
osztályban, az ezek közötti feszültségek (érdekellentétek, rivalizálás, vezetési hibák, merev hierarchia stb.)
Sztárok és magányos „arcnélküli” tanulók baráti párosok, csoportok. Feszültségek és konfliktusok tanulók és
tanulócsoportok között (kiközösítés, érdek- és értékellentétek, féltékenykedés stb).
A család mint az egyén elsődleges mikroközössége. Szükség van-e a házasságra, a családra? A család
történelmileg kialakult funkciói. A különböző életkorú családtagok (kisgyerekek, serdülők, fiatal felnőttek,
öregek) sajátos problémái, ezek tolerálása, kezelése. Konfliktusok a családban (nemzedéki konfliktusok,
testvérkonfliktusok, szülő-gyermek konfliktusok, házastársi konfliktusok, a gazdasági problémákból eredő
problémák stb.), ezek kezelésének, feloldásának lehetőségei. A serdülő sajátos szerepe a családban,
felelőssége a családi élet légköréért. A család külső kapcsolatai. A családi élet zavarai, a széteső család. A
csonka család problémái, kapcsolattartás a különélő szülővel. Távol a családtól (élet a kollégiumban).
Az önismeretfejlesztésre építve együttesen is feldolgozható a téma tréning formájában. A problémák
felvethetők a tanulók saját osztályban és családban megélt tapasztalatai mentén. A beszélgetés motiválható
különböző kérdőívek tapasztalatainak ismertetésével, például a szociometriai vizsgálat eredményeinek
bemutatásával.
4. A konfliktuskezelés
Tartalom
A konfliktus mint az emberi életben elkerülhetetlen és hasznosítható jelenség. A konstruktív
konfiktuskezelés feltételei:
önismeret, saját tapasztalatok tanulságainak hasznosítása, saját felelősség belátása, pozitív énkép, egészséges
önérvényesítés (nem agresszív, nem szubmisszív, hanem asszertív: mások szempontjait is figyelembevevő
viselkedés)
megfelelő kommunikációs készség, empátia, tolerancia, mások különbözőségének elfogadása
az együttműködés készsége és képessége
készség a közös problémák együttes megoldására. A konstruktív konfliktusmegoldás menete
a probléma pontos körvonalazása,
közvetlenül és közvetve érintettek érzelmeinek: aggodalmainak és reményeinek feltérképezése,
szempontjainak feltárása
megoldási alternatívák gyűjtése
az összegyűjtött megoldási módok mérlegelése, és a megfelelő kiválasztása, törekvés a “nincs vesztes” elv
érvényesítésére
meghatározott idő után az eredmény értékelése.
Az osztályban előforduló konfliktusok tanulságai.
Célszerű a téma feldolgozását a tanulók élményeivel kezdeni, feltárni megélt konfliktusaikkal, saját
konfliktuskezelési módjaikkal kapcsolatos stratégiáikat. Ez a témakör egységbe szervezhető az önismeret és
a társas kapcsolatok fejlesztése című témakörökkel. A konfliktuskezelési technikák elsajátításához jól
alkalmazhatók a drámapedagógia módszerei. A szemléletformálást segítheti szépirodalmi szemelvények,
filmrészletek, történelmi események elemzése. A konfliktus mint az emberi életben elkerülhetetlen és
hasznosítható jelenség. A konstruktív konfiktuskezelés feltételei:
önismeret, saját tapasztalatok tanulságainak hasznosítása, saját felelősség belátása, pozitív énkép, egészséges
önérvényesítés (nem agresszív, nem szubmisszív, hanem asszertív: mások szempontjait is figyelembevevő
viselkedés)
megfelelő kommunikációs készség, empátia, tolerancia, mások különbözőségének elfogadása
az együttműködés
5. Lelki egészség (mentálhigiéné)
Tartalom
A serdülőkor mint a személyiség kialakulásának döntő szakasza, az életkorból fakadó problémák,
feszültségek (önállóvá válás, a döntés felelőssége, konfliktusok szülőkkel és pedagógusokkal,
kortárscsoportok az iskolában és azon kívül stb.) Önismeret, önkontroll, önértékelés, önbizalom.
Képességeink és korlátaink tudata, önnevelési készség és stratégia, gátlások leküzdése és kialakítása, saját
idegrendszerünk, hangulataink ismerete, készség és képesség kezelésükre. Képességeinknek, ambícióinknak
és kondíciónknak megfelelő optimális testi-lelki terhelésre törekvés, az alulterhelés és a túlterhelés
202
veszélyei. A szorongás, a stressz, a feszültség, a fáradtság oldásának „technikái”. A megfelelő
konfliktuskezelés mint a lelki egészség feltétele, és a megfelelő mentálnhigiénés állapot mint az eredményes
konfliktuskezelés feltétele. A kudarcok tűrése, tanulságaik feldolgozásának, hasznosításának képessége
E témakörre valamennyi modulban van utalás, és természetes az össsze- kapcsolódás a testi egészséggel
foglalkozó részlettel. Önálló témakörként történő szerepeltetését – kiemelt jelentősége mellett – a
pedagógiai gyakorlatban általános elhanyagolása indokolja.
6. Testi egészség
Tartalom
Az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése. A testi és
lelki egészség összefüggései (pl.: az önfegyelem, az akaraterő, az énazaonosság szerepe az egészség iránti
igény kialakulásában; a pszichés zavarok testi jelei; a lelki egészség megerősítése esélyt ad az
egészségkárosító szenvedélyek megelőzésére). Saját testünk, szervezetünk működésének ismerete mint az
önismeret szerves része (egyéni hajlamok, jellegzetes betegségtünetek felismerése, a hipochondria
tudatosítása). A serdülés testi sajátosságai, a serdülőkori biológiai, pszichológiai érés folyamatának ismerete,
megértése. Genetikai ismeretek, az öröklődés jelentőségének felismerése. Az egészséget fenyegető tényezők
ismerete, törekvés ellensúlyozásukra (a környezet károsító hatása, helytelen életvitel, egészségtelen
táplálkozási szokások, stressz stb). Fertőzések, járványok. A betegségek megelőzésének módjai (környezeti
ártalmak minimalizálása, személyes higiéné, az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása,
törekvés a lelki egészség megteremtésére stb). Balesetek megelőzése (a balesetveszély felismerése,
balesetvédelmi szabályok ismerete, betartásuk; segítségnyújtás baleseteknél)
A kapcsolódó beszélgetésekhez jó kiindulást jelenthet az osztály egészségi állapotának feltérképezése és az
egyéni életvitel jellemzőinek összegyűjtése kérdőíves vizsgálatok keretében. Az egészséges életvitel
szokásrendszerének szemléletetése történhet kapcsolódó audio- és videoanyagokkal (a rádió és a televízió
rendszeresen sugároz az egészségmegőrzést célzó műsorokat).
7. Viselkedéskultúra
Tartalom
Mindennapi kommunikáció
Köszönések és megszólítások zűrzavara.
Ismerkedés, bemutatás, bemutatkozás, a kapcsolat kezdeményezése. Beszélgetés, verbális és nonverbális
jelek. A társalgás „szabályai” nagyobb társaságban. Nyelvi igényesség és igénytelenség. Nyelvi viselkedés
jellegzetes helyzetekben
Udvariassági formulák
Hagyomány és személyesség az udvariassági formulák használatában. Generációs különbségek a
viselkedéskultúrában.
Illemszabályok jellegzetes helyzetekben (pl.: vendégfogadásnál, vendégségben, étteremben, futballmeccsen,
szórakozóhelyen, otthon, az iskolában, közlekedési eszközön, külföldi tartózködás során stb).
Civilizációs szokások
Az ígéret, a megállapodás, a határidők betartása. Mások idejének, tulajdonságainak, nyugalmának
tiszteletben tartása (pontosság, tapintat, a „hangerő” megfelelő szabályozása). A kölcsön kapott értékek,
tárgyak időben és sértetlenül történő visszaszolgáltatása. Kimentés, kiengesztelés, bocsánatkérés. Fokozott
figyelem az arra rászorulókkal (idősekkel, betegekkel, kisgyermekesekkel, várandós nőkkel, nagy
megrázkódtatást átélőkkel stb). A velünk egyformán erősekkel az adódó terhek egyenlő elosztása. A testi és
lelki erőszak kerülése és elutasítása.
A témakör kapcsolódik a Társas kapcsolatok címűhöz. A mindennapi érintkezés szabályait érdemes
szerepjáték formájában is gyakorolni.
A különböző korszakok, népek és generációk udvariassági szabályait célszerű irodalmi szemelvények
esetleg filmrészletek segítségével szemléltetni. A diákokkal is gyűjtethetők példák napi élményeikből,
olvasmány- és filmélményeikből bizonyos viselkedési normák betartására, illetve megszegésére.
8. Pályaorientáció
Tartalom
Ki milyen pályát szeretne választani az érettségi után? A jovőbeni munkaterülettel, munkakörrel kapcsolatos
elvárások. A munkakör betöltésének feltételei. Alkalmazotti minőségben végzett munka. Vállalkozói
minőségben végzett munka.
203
Hasznos lehet a diákok véleményét leiratni a munkáról, a kapcsolódó saját és szüleik, ismerőseik révén
szerzett tapasztalataikról, és ezek alapján indítani a kapcsolódó beszélgetést. A választott pálya
követelményeit kinek-kinek össze kell vetni saját személyiségjegyeivel, e ponton ez a témakör szorosan
kapcsolódik az Önismeret címűhöz. Célravezető az egyes tanulókat kiscsoportos beszélgetések során
szembesíteni önmagukkal és a választott pályán adódó követelményekkel. (Az 5-6 fős kiscsoportok
szerveződése ezesetben szabad választás alapján történjék.). Érdekes vitatéma lehet a vállalkozás helyzete
hazánkban. Vitaindításul aktuális újságcikkek, tv- vagy rádióadások szolgálhatnak.
9. Jelenismeret
Tartalom
Szűkebb pátriánk múltja, hagyományai, jelen problémái
A haza közösségteremtő alkotóelemei: a nyelv, a táj, a kultúra, a történelem, a nemzeti szimbólumok,
ünnepek, szokások, közös távlatok
A múlt és a jelen kapcsolata. A hagyományok előremutató és visszahúzó szerepe, Nemzeti sorsfordulóink. A
történelmi események, személyiségek megítélésének korszakonkénti változásai. Történelmi kudarcaink
időszerű tanulságai.
Hazánk jelenlegi állapota és belátható jövője. A rendszerváltás óta eltelt időszak tapasztalatai. Pluralizmus,
többpártrendszer, parlamenti demokrácia. Gazdasági változások, privatizáció, vállalkozások,
munkanélküliség. Közvélemény, közhangulat. Ki hogyan éli/élte meg az elmúlt éveket?
E témakör kapcsán megkísérelhetjük felszínre hozni a diákok gondolatait, érzéseit a jelen időszerű
eseményeiről, ellentmondásos történéseiről, jelenségeiről. Az egyetlen hivatalos világnézet hegemóniájának
megszűnésével, a pluralizmus legitimizációjával eltűntek a politikai, világnézeti kérdéseket érintő elvárt
válaszok, s a felmerülő témákról zajló viták az egymással eltérő nézetek ütköztetését, a saját álláspont
kialakítását segíthetik.
10. Felelős állampolgár nevelése
Tartalom
A civil társadalom kialakítása. Az emberek egyenlőségének elismerése, a faji, vallási, etnikai különbségek
elfogadása, előítéletmentesség. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok ismerete,
gyakorlása, tisztelete. Nyitottság a hátrányos helyzetű rétegek ügye iránt, lehetőség szerinti bekapcsolódás
problémáik megoldásába. Érdeklődés, fogékonyság a társadalom jelenségei, problémái iránt.
Az egyes fogalmak körüljárásához felhasználhatók a történelemben és az állampolgári ismeretek című
részműveltségi terület keretében tanultak. Ezek segítségével sokoldalúan megvilágítható például a jog, a
demokrácia fogalma, annak jelenleg értelemezése, aktuális megvalósulásának buktatói.
11. Globális problémák
Tartalom
Az emberiség globális problémái mint minden egyes embert érintő gondok.
A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” szlogen értelmezése.
A természeti környezet, az ökológiai egyensúly védelme.
A szűkebb és tágabb környezetünkben megnyilvánuló agresszivitás elleni fellépés. Felelősségvállalás a
jövendő generációk sorsáért. A világon létező különböző nemzetek egyenjogúságának elismerése,
egyetemes emberi jogok. A háború és béke kérdése a XX. század végén.
Az előző két témakörhoz hasonlóan ezúttal is a tanórákon felmerülő problémák és az aktuális eseményekhez
kapcsolódóan felmerülő kérdések köré célszerű elrendezni a tematikát tág teret hagyva a tanulók önálló
véleményének.
Osztályfőnöki 12.
1. Önismeret
Tartalom
Pozitív-negatív, reális-irreális énkép. A helyes önismeretre alapozott törekvés a saját testi, lelki és társas
szükségletek mértéktartó és harmonikus kielégítésére, a személyiség folyamatos karbantartására. Élettervek,
karriertervek. Felelősség önnön személyiségünk, saját sorsunk alakításáért. Hit önmagunk erejében,
önbecsülésre törekvés. A belső személyi autonómia kialakításának fontossága.
Az önismerettel kapcsolatos beszélgetés köthető irodalmi vagy filmélményekhez, az erre önként vállalkozó
tanulók önvallomásához. Megfelelően képzett pedagógus vagy meghívott tréner önismeretfejlesztő tréninget
is tarthat az osztálynak. (Az önismereti tréningen való részvételre azonban a diákok nem kötelezhetők.)
204
2. A tanulás tanulása
Tartalom
Kudarcok a tanulásban, a kudarcok elviselése, okainak keresése, a saját felelősség belátása, a kudarcok
tanulságainak hasznosítása az önnevelésbenAz egészséges önbizalom, amabíció, céltudatosság. Az
egészséges rivalizálás és a kíméletlen törtetés. Teljesítmény az iskolában, az iskolán kívül, vizsgán,
versenyen
Gyakorlati javaslatok, ötletek
Ebben az életkorban különösen fontos a felkészülés a munkába állásra, a vizsgahelyzetekre. Az iskolai
tanulásban szerzett tapasztalatok elemzése, a folyamatos önértékelés, ennek szembesítése a tanárok és az
osztálytársak véleményével jó eszköze lehet ennek a felkészülésnek.
3. Társas kapcsolatok
Tartalom
Egyén és közösség Az egyén és a közösség együttműködéséhez szükséges szabályozók ismerete, szerepük
tisztázása (erkölcs, jog, törvények, szabályok, házirend stb). Az egyéni és a közösségi érdekek
összefüggései, az érdekek egybeesése, ellentétei. A közösségi és az egyéni érdek túlhangsúlyozásának káros
következményei. Az érdekek képviselete, az érdekegyeztetés lehetőségei. Az egyéniség sajátos szinei,
felszínre hozásának lehetőségei és gátjai a közösségben. A harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez
szükséges tulajdonságok, képességek (kedvesség, figyelmesség, udvariasság, kímélet, tisztelet,
méltányosság, tapintat, humor, tolerancia, empátia, segítőkészség stb).
Az iskolán és a családon kívüli kötődések (sportegyesület, pop együttesek, vallási bázisközösségek, szekták
stb.), az ifjúsági szubkultúra hatásai: divat, beszédstílus, szabadidős programok, szokások, viselkedési
formák
Szerelem, partnerkapcsolat A tartalmas, gazdagító partnerkapcsolat kialakulásának feltételei (önkéntesség,
egyenrangúság tudata, egymásra figyelés, a partner érzelmi, viselkedési szokásainak elfogadása,
alkalmazkodás, a birtoklási igény elutasítása és leküzdése önmagunkban, felelősség, őszinteség stb.)
Hullámhegyek és hullámvölgyek a tartós kapcsolatokban, veszekedés, konfliktusok. A kapcsolat
megszakításának kulturált formái.
A saját élményeken kívül vitaindítók lehetnek a témához kapcsolódó filmek, szemelvények, újságcikkek.
Mivel e témák az egyének intimszféráját érintik, különösen célszerű kívülről hozott, esetleg fiktív esetekkel
bemutatni, ezek közvetítésével megvitatni a kapcsolódó problémákat.
4. Konfliktuskezelés,társadami bűnmegelőzés, áldozattáválás
Tartalom
A rivalizálás személyiségfejlődést segítő, illetve gátlásokat okozó és konfliktusokat eredményező formái. A
másság elutasítása, bűnbakképzés; az egyén felelőssége e jelenségek kialakulásában, a kiközösítettek
cselekvési tere és lehetőségei. Az agresszivitás mint társadalmi (és világ) jelenség. Az agresszivitás
lehetséges okai (frusztráltság, negatív minták, eltömegesedés stb). A demokrácia mint potenciális
konfliktusforrás. Az érdekek ütközése, érdekérvényesítés. Kompromisszum, konszenzus, vitakultúra,
tárgyalási technikák. Demokrácia az osztályban, az iskolában (közös szabályok alkotása és működtetése,
diákönkormányzat, a hierarchikus strukturák leépítése, a felelősség megosztása és vállalása stb).
Társadami bűnmegelőzés, áldozattáválás:
A társadalmilag elfogadott viselkedésmódok és a bűnözés egyes formáinak megismertetése, veszélyeztetett
rétegek és korosztályok, bűnelkerülés lehetőségei, jogismeret és jogtudatos magatartás kialakítása.
A téma feldolgozásához hatékonyan alkalmazhatók aktuális újságcikkek, rádió- és tv-adások is. Az
eredményes konfliktuskezeléshez, kommunikációhoz, tárgyaláshoz szükséges technikák tréning formájában
is elsajátítathatók. A téma e ponton kapcsolható a jelenismerettel, foglalkozó modulhoz. A konfliktus kreatív
kezeléséhez is segítséget ad a Gordon-módszer.
5. Lelki egészség (mentálhigiéné)
Tartalom
Emberismeret, empátiakészség, figyelmeség, tapintat, alkamazkodási készség, rugalmasság, ugyanakkor az
autonómia megőrzésére irányuló erő, belső stabilitás. Az önálló döntés képessége, a lehetőségek
mérlegelése, személyes felelősségvállalás. A művészi önkifejezés, a humor, a játék, a műélvezet mint a lelki
egészség helyreállításának, a feszültségek oldásának hatékony eszköze. Élményképesség, érzelmi jelenlét
mindabban, ami történik velünk, a pozitív és a negatív élmények feldolgozásának képességei. Saját magunk
205
tisztelete, méltósága; egyéniségünk színeinek vállalása. Az érzelmeink vállalása, s a velünk kapcsolatban
álló emberek ösztönzése ezek vállalására. Az emberi kapcsolatok értékként való elfogadása, érzékenység az
emberi gesztusok esztétikuma iránt. A lelki kiegyensúlyozottságot veszélyeztető tényezőkkel szembeni
tudatos védekezés, a káros hatások ellensúlyozására törekvés.
Ha az osztályban sikerült oldott hangulatot kialakítani, számítani lehet a diákok őszinte vallomásaira. Ennek
feltétele az igénye egymás meghallgatására, a bizalom, a diszkréció. Bizonyos nagyon személyes témák
megbeszélése történhet informális kiscsoportokban. Ha valaki nem kíván résztvenni ilyen jellegű
megbeszéléseken, legyen lehetősége kívül maradni, esetleg elhagyni a termet.
6. Testi egészség
Tartalom
Szexuális kultúra
saját test igenlésének képessége,
az önkielégítés mint természetes jelenség és mint örömpótlék, sajátos menekülés
a petting szerepe az egyén pszichoszexuális fejlődésében
a szexuális élet megkezdése, biológiai és erkölcsi szempontok, felelősségvállalás egymás iránt – a
fogamzásgátlás módjai és kockázatuk
a gyakran váltogatott partnerkapcsolatok konfliktusai, veszélyei (telítődés, sekélyesség, fertőzésveszély)
az abortusz körüli viták (mikor kezdődik az élet?)
„az optimális családtervezés” lehetősége – szexuális rendellenességek, devianciák, homoszexualitás
a nemi betegségek és a nemi magatartás összefüggései
az AIDS
Egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, illetve gyógyításuk
Mértéktelen kávé- és alkoholfogyasztás.
Gyógyszerek, kábítószerek.
Az alkoholizmus és a drogfüggőség kezelése (szociális és egészségügyi intézkedések)
Betegekkel, vakokkal, mozgássérültekkel szembeni magatartás.
Beteg, gondozásra szoruló családtagok
Speciális egészségügyi problémákhoz, a szexualitást érintő kérdések megvitatásához célszerű meghívott
előadót (orvost, biológiatanárt) felkérni, aki kész a felmerülő konkrét problémák megválaszolására is. A
tudnivalók nagy része elhangzik az érintett szakórán, de az egyéni problémák megbeszélésére ott nem
mindig van idő. Az ezt igénylő diákok kapjanak lehetőséget a négyszemközti beszélgetésre.
7. Viselkedéskultúra
Tartalom
Közlekedési kultúra. Tájékozódás ismeretlen városokban, országokban. A közlekedési szabályok ismerete.
Magatartási követelmények gyalogosok, utasok és járművezetők számára, a kooperáció lehetősége a
közlekedés során, az agresszivitás veszélyei, megelőzésének, kivédésének, kompenzálásának lehetőségei
stb. A közlekedési balesetek megelőzése, segítségnyújtás a balesetet szenvedőknek. A közlekedési
szabályok megszegésének, balesetokozásnak hatósági és jogi következményei.
A kulturált viselkedés szabályai a munkahelyen. Álláskeresés, munkábaállás, bemutatkozás, kapcsolat
idősebb kollégákkal. A kulturált vállalkozói magatartás
Mivel a tanulók jelentős része szerez 16 éves kora után jogosítványt, illetve a közeljövőre tervezi ezt,
különös hangsúllyal célszerű foglalkozni a járművezetőre vonatkozó viselkedési szabályokkal, avval a
veszéllyel, amit az ittas vezetés, a gyorshajtás, a volánnál ülők agresszivitása jelent. Fontos téma a
kerékpárosok és a gyalogosok felelőssége is a közlekedésben. Hatásos vitaindító lehet egy-egy aktuális
baleseti hír. A munkahelyi viselkedés témája előkerül a Pályaorientáció című modulban is.
8. Pályaorientáció
Tartalom
Tájékozódás a munkaerőpiacon, munkaerő túlkínálat, munkanélküliség. Információszerzés a munkaügyi
központoktól. Álláskeresési módszerek, technikák, az álláskeresés során követendő magatartási és
viselkedési normák (a felkészültség mellett az első benyomás nagy jelentősége, a megfelelő öltözék, az
alapvető illemszabályok ismerete). Piacképes és nem piacképes tudások (az idegen nyelvismeret és a
számítástechnika aktuálisan kiemelt jelentősége, konvertálható tudások, a rugalmasság, kreativitás
fontossága stb). A pályázatkészítés gyakorlati kérdései, a szakmai önéletrajz összeállításának módszere. A
206
munkaviszonnyal kapcsolatos legfontosabb fogalmak megismerése (a munkaviszony alanyai, a
munkaviszony létesítése és megszünése, munkajogi kérdések). A munkavégzés alapvető szabályainak
megismerése. A munkahelyi viselkedés alapvető normái, felkészülés az új munkahelyen történő
beilleszkedésre (kezdeti nehézségek, konfliktusok). A munkanélküliség problematikája. A pályakezdőket
megillető munkanélküli ellátások rendszere, képzési, továbbképzési lehetőségek igénybevétele, a képzés
szabályai.
A legfontosabb munkaügyi, munkajogi kérdésekhez és a munkaerőpiac aktuális jellemzőinek bemutatásához
célszerű külső szakértőt igénybe venni. A munkába állás jellegzetes szituációit érdemes szerepjáték
formájában eljátszatni a diákokkal (pl. bemutatkozás, az első munkanap első órája, reagálás az idősebb
kolléga kioktató hangvételére, segítségkérés tapaszaltabb kollégától stb.).
9. Felelős állampolgár nevelése
Tartalom
A demokrácia értékként való elfogadása. Az össztársadalmi, a helyi réteg (csoport), illetve egyéni érdek
összehangolására való készség és képesség. Gyermeki jogok, emberi jogok, diákjogok. Az egyes emberek
személyiségi jogainak tisztelete. Érdekfelismerés, érdekképviselet, érdekérvényesítés, készség a társulásra,
önszerveződésre. A kisebbségi vélemények létjogosultságánal elismerése. Igény az erkölcsös és kulturált
politizálásra, érdekérvényesítésre, vitára. A tévedés belátásának készsége, az ésszerű (nem elvtelen)
kompromisszumra való alkalmasság. A konszenzuskeresés technikái.
A kommunikációs tréning, illetve a tárgyalási technikák tréning formájában történő gyakorlása e
témakörhöz kapcsolódva is elképzelhető. Célravezetô lehet a Diákjogi Charta kézikönyvében található
esetek feldolgozása (Civitas füzetek, Bp., 1995.).
10. Globális problémák
Tartalom
Európai identitástudat, európai hagyományok, az európai kulturális örökség. A kelet-közép-európai régió
sajátos problémái, az Európához való csatlakozás kérdései.Honvédelem és erőszakmentesség. A katonai
szolgálatot megtagadók megítélése. Számítógépes hálózatok, az INTERNET szerepe a nemzetközi
kapcsolatok alakulásában.
Gyakorlati javaslatok, ötletek
A fiatalok korosztálya számára különösen lényeges a személyes felelősség felismerése, a saját cselekvési tér
megtalálása, és az egyéni aktivitás körének, intenzitásának felelős eldöntése (pl. a környezetvédelemmel
kapcsolatos tevékenység megválasztásánál, a különféle szervezetekhez, csoportokhoz, közösségekhez való
csatlakozásnál stb.)
Tartalom GIMNÁZIUM .................................................................................................................................................... 2
Anyanyelv és kommunikáció ......................................................................................................................... 3
Magyar irodalom……………………………………………………………………………………………9
Magyar nyelv………………………………………………………………………………………………19
Matematika .................................................................................................................................................. 23 Fizika............................................................................................................................................................ 37 Kémia ........................................................................................................................................................... 58
Földünk és környezetünk ............................................................................................................................. 86
207
Biológia ...................................................................................................................................................... 103
Történelem ................................................................................................................................................. 119 Művészeti ismeretek .................................................................................................................................. 141
Társadalomismeret ..................................................................................................................................... 148 Informatika ................................................................................................................................................. 152 Filozófia/etika ............................................................................................................................................ 165 Idegennyelv ................................................................................................................................................ 174
Osztályfőnöki óra ....................................................................................................................................... 200