1. A tantárgy helye a szaki hálóban€¦ · • Online konzultáció (szinkron): 2 tanóra, ... 2002-2003-ban főként Ázsiában pusztító járvány (Severe Acute Respiratory

Turizmus gazdaságtana

Tantárgyi útmutató

1. A tantárgy helye a szaki hálóban

Turizmus - vendéglátás szakirány áttekintő tanterv

Nagyításhoz kattintson a képre!

Szakmai törzsanyag Turizmus gazdaságtana

2. A tantárgyi program általános célja

Bemutassa a turizmus gazdasági aspektusait, illetve részletesen elemezze a turizmus fejlődése és fejlesztése során felmerülő gazdasági, szocio-ökonómiai és gazdasági-fizikai hatásokat. Az előadás során a hallgatók megismerik a nemzetközi és belföldi turizmus legfontosabb gazdasági mutatóit, valamint a gazdasági jelenségek számbavételének módszereit. A tantárgy oktatása során fejleszteni kívánt kompetenciák a következők: önálló tanulási és munkavégzési képesség, hatékony információszervezés, kritikai gondolkodás és értékelés, alkalmazott problémamegoldás.A tantárgyrészletes tematikája az intrán található.

3. A tantárgyi program elsajátításához szükséges tanulmányi idő

• Személyes konzultáció: 1,5 tanóra, • Online konzultáció (szinkron): 2 tanóra, • Online konzultáció (aszinkron): a teljes szorgalmi időszakban, • Egyéni tanulmányi idő: 85,5 tanóra

4. A tantárgy tartalma

A tantárgy a turizmus gazdaságtanának legfontosabb tantételeit és összefüggéseit ismerteti meg a hallgatókkal. A kurzus témakörei alapvetően négy nagy kategóriába sorolhatóak: a turizmus, mint iparág helye és jelentősége a világ, illetve Magyarország gazdaságában; a turizmus jelenségének mérése a WTO által javasolt adatfelvételi elvek és módszerek alapján; a turizmus és különböző gazdasági tényezők, mint például jövedelem, kiadás, árképzés vagy

Turizmus gazdaságtana 1 Kodolányi János Főiskola

http://www.kodolanyi.hu/intra

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/turizmus_gazdtana_tur.jpg

foglalkoztatottság kölcsönhatása; a turizmus fejlődésének gazdasági alapjai.

5. A személyes konzultációk

A személyes konzultációk fókuszpontjai a vizsgára való felkészülés és a tantárgyat tanuló hallgatói csoport igényei szerint kerülnek meghatározásra. A konzultációkra történő felkészüléshez ajánlott az egyéni haladási ütemterv szerint haladni. A konzultációs alkalmak pontos forgatókönyvét a tutorok készítik el és bocsátják hallgatóik rendelkezésére a konzultációs alkalom előtt min. 1 héttel.

6. Kötelező irodalom

• Puczkó László - Rátz Tamara: A turizmus hatásai. 4. átdolgozott kiadás. Aula,Budapest, 2005.

• Hinek Mátyás: A Fehérvár Rallye turisztikai hatásvizsgálata; In: Turizmus Bulletin 7(2):10-14. 2003.

• Michalkó Gábor: Országkép és kiskereskedelem. A külföldi turisták szabadidős vásárlásai a magyarországi idegenvezetők szemével; In: Turizmus Bulletin 6(3):22-29, 2002.

• Előadáson és levelező konzultáción a félév során kijelölt aktuális fontosságú cikkek

7. Ajánlott irodalom

• Blake, A - M.T. Sinclair: Quantifying the Effects of Foot and Mouth Disease on Tourism and UK Economy; Tourism Economics 9(4):449-465, 2003.

• Bull, A.: The Economics of Travel and Tourism, 2nd ed.; Longman, Harlow, UK 1995.

• Jandala, Csilla: A turizmus közgazdasági elemzésének módszerei; KIT, Budapest 1992.

• Sinclair, M.T. - M. Stabler: Tourism Economics; Routledge, London, UK 1997.

Könyvtári kölcsönzés

A kötelező és ajánlott irodalmak a Kodolányi János Főiskola könyvtárából kölcsönözhetők. A könyvtár online katalógusa itt található.

A kívánt szakirodalom a következő adatlap kitöltésével előjegyeztethető és a konzultációs központ fiókkönyvtárában átvehető.

Könyvtári kapcsolattartók

Turizmus- vendéglátás szakosoknak: Könyvtáros: Kaltenecker Klára. Tel.: 22/543-431 e-mail cím: [email protected]

Szerző: Dr. Rátz Tamara PhD, Dr. Kovács PéterSzakmai lektor: Kiss Kornélia


mailto:[email protected]

http://www.kodolanyi.hu/lib/OlvasoiKerdesek.php

http://aromo.kodolanyi.hu/monguz/index.jsp

Turizmus gazdaságtana-lexikon

"fridzsiderszocializmus"A szocialista társadalmak fejlődésének egyik szakasza, amelyben a nemzeti jövedelem növekedése már lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának növelését, életminőségének javítását. Ekkor indul be a háztartási gépek, olcsó népautók tömeggyártása. Mivel ez a korszak a háztartási hűtőgépek tömeges elterjedésével kezdődött, a nyugati újságírás a "fridzsiderszocializmus" gúnynevet akasztotta rá. Később a szakirodalom is átvette.

"zöldmezős beruházás"Olyan beruházás, amelynek helyét teljesen közművesítetlen területen jelölik ki. A munkálatok megkezdésének előfeltétele az alapvető infrastruktúra (út, víz, villanyáram, gáz, telefonkábel) kiépítése.

aktív forgalombeutazó forgalom

all inclusiveCsomagtúrák jelzőjeként használják a turizmusban. Olyan csomagtúra, amelyben a szokásos alapszolgáltatások mellett (oda-vissza utazás, szállás, étkezés stb.) mellett minden egyéb szolgáltatás (programok, belépőjegyek, eszközhasználat, ital, cigaretta stb.) benn foglaltatik a csomag árában.

állandó költségOlyan költség, amely nem változik a kibocsátás mértékétől függően - akár több, akár kevesebb utas utazik például egy vonaton, a mozdonyvezető munkabére rövid távon állandó.

amortizációértékcsökkenés

árrugalmasságA kereslet %-os változásának mértéke az ár 1%-os változása következtében. Az árrugalmasság magas, ha 1%-os árváltozás következtében a kereslet több mint 1%-al változik. Az árrugalmasság alacsony, ha 1%-os árváltozás következtében a kereslet kevesebb mint 1%-al változik.

attrakciólásd vonzerő

autentikusEredeti. Valamely művészet vagy népi hagyomány eredeti szabályainak, motívumkincsének, forgatókönyvének megfelelő.

bruttó hazai termékA magyar és külföldi tulajdonú vállalatok által belföldön megtermelt, végső felhasználásra szánt javak összessége.

bruttó nemzeti termékA magyar tulajdonú vállalatok által belföldön és külföldön megtermelt, végső felhasználásra szánt javak összessége.

bruttó utazási hajlandóság


Adott idő alatt megtett összes turistaút száma egy ország lakosságának számához viszonyítva (%-ban kifejezve).

dekonjunktúragazdasági visszaesés, recesszió

desztinációFöldrajzi célterület (település, régió vagy ország), amely rendelkezik mindazon turisztikai szolgáltatásokkal, amelyek a turisták igényeinek kielégítéséhez szükségesek.

deviáns(latin) a társadalom írott és íratlan törvényeitől, normáitól, hagyományaitól eltérő (A latin deviancia szóból ered, jelentése: eltérés, elhajlás.)

diszkrecionális jövedelemA jövedelemnek az a része, amely a kötelezően kifizetendő kiadások (például alapélelmiszer, rezsi) után megmarad, és amely szabadon, bármire elkölthető. Mivel a turizmusban való részvétel nem létszükséglet, a turista diszkrecionális jövedelme határozza meg utazási lehetőségeit.

diverzifikálólásd diverzifikált

diverzifikáltösszetett, sokszínű, változatos

diverzitássokszínűség, változatosság, összetettség

duty freevámmentes vagy alacsonyabb vám- és/vagy hozzáadottérték-adót tartalmazó árú termékeket árusító üzlet

eklektikuskülönböző korok és stílusok jegyeit vegyesen alkalmazó; műfajok keveredésére alapuló

elsődleges turisztikai munkahelyekKözvetlen kapcsolatban állnak a turizmussal, vagyis ahol a turizmus megjelenik, ott e munkahelyek is megjelennek.

eutrofizációTápanyag-feldúsulás élővizekben. Általában nagy mennyiségű szerves anyag pótlólagos bevitele nyomán jelentkezik. Hatására a növényzet (beleértve az algákat is) óriási mértékű szaporodásnak indul, elburjánzik. Gyakori kísérőjelensége a vízvirágzás (lásd ott). Az erősen eutróf víz fürdésre, vízisportokra akár teljesen alkalmatlanná is válhat.

fenntartható fejlődésOlyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generáció lehetőségét saját szükségleteinek kielégítésére. A fenntartható fejlődésnek három, egymással szorosan összefüggő pillére van. Ezek a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság. A fogalom tartalmilag mindhárom pillér együttes, kölcsönhatásukra kiterjedő értelmezését feltételezi.


fizetési mérlegA fizetési mérleg tartalmazza az ország összes, külfölddel folytatott reál- és pénzügyi tranzakcióit.

fluktuációIngadozás

foglalkoztatási multiplikátorAnnak a mérőszáma, hogy egy egységnyi pótlólagos turisztikai költés hány új munkahelyet generál. Általában 1000 egységnyi költésre adják meg, még így is eléggé kicsi törtszám.

fogyasztói szegmensAzonos vagy nagyon hasonló jellemzőkkel, igényekkel rendelkező fogyasztók összessége.

GDPlásd bruttó hazai termék

GNPlásd bruttó nemzeti termék

Gross Domestic Productlásd bruttó hazai termék

Gross National Productlásd bruttó nemzeti termék

Gross Outputlásd teljes kibocsátás

heterogéneltérő, különnemű, sokféle

heterogenitáslásd heterogén

homogénegynemű, egyforma

homogenitáslásd homogén

IMFInternational Monetary Fund - Nemzetközi Valutaalap

incentívÖsztönző - a turizmusban a szakmai teljesítményt jutalmazó, gyakran csapatépítő célú, magas minőségű, gyakran egzotikus helyre irányuló vállalati jutalomutazás.

interdependenciakölcsönös függőség


Janus-arcA kettősség, kétarcúság jelképe. Janus a római mitológiában a kapuk istene, aki más arcot mutat a kapun belépők, és mást a kapun kilépők számára.

jövedelemrugalmasságA kereslet %-os változásának mértéke a turista jövedelmének 1%-os változása következtében. A jövedelemrugalmasság magas, ha 1%-os jövedelemváltozás következtében a kereslet több mint 1%-al változik. A jövedelemrugalmasság alacsony, ha 1%-os jövedelemváltozás következtében a kereslet kevesebb mint 1%-al változik.

kerozinKőolajszármazék, a petróleumhoz hasonló, de annál kevésbé illékony szénhidrogén. A sugárhajtóműves repülőgépek tipikus üzemanyaga.

komplex termékA turista által igényelt szolgáltatások és a desztináció társadalmi-kulturális, természeti, gazdasági, politikai adottságainak összessége.

kvalitatívnem számszerűsíthető, minőségi

kvantitatívszámszerűsített, számokkal kifejezhető

másodlagos turisztikai munkahelyekA turizmustól függetlenül is léteznek, de ha a turizmus megjelenik és fejlődik, ezen munkahelyek száma nőni kezd.

MICEMeetings, Incentive, Conference, Exhibition - találkozók, incentív, konferencia, kiállítás - a hivatásturizmus főbb típusainak összefoglaló elnevezése.

motivációBelső hiányérzet, kielégítetlen szükséglet, amely cselekvésre ösztönzi az egyént. A turizmus szektor célja, hogy meggyőzze a fogyasztót arról, hogy hiányérzetét leginkább utazással képes megszüntetni. Az alapvető turisztikai motiváció a változatosságigény.

multiplikáció(latin eredetű szó) Jelentése: megsokszorozódás, tovagyűrűző hatás. A gazdaság egy adott szektorában vagy alszektorában elköltött pénz továbbáramlik más szektorokba vagy alszektorokba, és eközben - optimális esetben - újabb profitokat termel.

multiplikátorAnnak a mérőszáma, hogy a turizmusszektorban történő pótlólagos pénzköltés mekkora mértékű hatást vált ki a gazdaság más szektoraiban, illetve a gazdaság egészében.

nettó utazási hajlandóságEgy terület lakosságának az a része %-ban kifejezve, akik adott időszakban legalább egy utat tettek.

outputkibocsátás, termék


passzív forgalomkiutazó forgalom

piaci szegmenslásd fogyasztói szegmens

prémium árképzésA legmagasabb ár alkalmazása, amelyet a fogyasztó még hajlandó megfizetni. Csak erős monopolhelyzetben vagy nagymértékű, hirtelen keresletnövekedés esetén használják.

rezidensegy adott ország vagy terület állandó lakosa

SARS2002-2003-ban főként Ázsiában pusztító járvány (Severe Acute Respiratory Syndrome - súlyos, heveny légzőszervi tünetegyüttes).

szegmenslásd fogyasztói szegmens

szezonalitásA kereslet éves viszonylatban jelentkező időbeni ingadozása, amelyet egyrészt klimatikus jellemzők, másrészt pedig társadalmi tényezők (például mikor adják ki egy országban az iskolai szüneteket, milyen ünnepek és munkaszüneti napok léteznek, mikor "szokás" szabadságra menni, stb.) magyaráznak.

szociokulturális hatásokA társadalom tradicionális kultúráját, értékrendjét, szokásrendszerét érintő hatások. Jöhetnek egy külső kultúrából, de a társadalmon belüli változások is eredményezhetik. Hátterükben gyakran gazdasági hatások is állhatnak.

szocioökonómiai hatásokKözvetlenül a gazdasági impulzusok által létrehozott társadalmi változások, amelyek az emberek megélhetésén, anyagi kultúrájuk, hatalmi helyzetük változásain keresztül hatnak a társadalomra.

sztenderdizálásszabványosítás

szubszaharaia Szaharától délre fekvő

teljes kibocsátásGross Output. Az adott gazdaságban egy év alatt létrehozott anyagi javak és szolgáltatások értéke. Tartalmazza minden gazdálkodó szervezet évi összes kibocsátását, függetlenül attól, hogy további feldolgozásra vagy végső felhasználásra szánt javakról van-e szó.

tercier szektorSzolgáltatószféra, a gazdaság harmadik szektora. (A primer szektor a bányászat és a mezőgazdaság, a szekunder pedig a feldolgozóipar.)

territoriális prekoncepció


egy adott területtel kapcsolatos előzetes elképzelések, várakozások

tranzakciós költségekValuták átváltásáért fizetendő, általában az átváltani kívánt összeg néhány %-át kitevő jutalék, amely a bankot illeti. Már az ókori pénzváltók is alkalmazták. Ugyancsak tranzakciós költség a devizák átutalásáért a banknak fizetendő díj.

turisztikai infrastruktúraA helyi lakosság és a turisták által közösen használt létesítmények összessége, amelyek a szabadidős és a hivatásturizmusban megjelenő tevékenységek végzését teszik lehetővé.

turisztikai jövedelmi multiplikátorA multiplikáció mérőszáma, azt mutatja meg, hogy az egységnyi pótlólagos turisztikai költés a gazdaságban mekkora összjövedelmet generál.

turisztikai szuprastruktúraAz adott desztináció teljes szálláshely- és vendéglátóipari kínálata, valamint az ezen felül álló, a turista által igénybe vett szolgáltatások összessége.

turizmus gazdasági hatásaiA küldő és a fogadó területek gazdaságának jellemzőiben, gazdasági struktúrájában a turizmus fejlődése következtében végbemenő változások.

UL-repülőgépUltrakönnyű (ultra light) repülőgép, önsúlya 500kg alatt van. Önálló kategória a sportgépek között, általában csak kétszemélyes.

urbanizációAz urbanizáció a városfejlődés összetevőit komplex módon értelmező fogalom. Egyrészt mennyiségi változást jelöl, vagyis a városi rangú települések számának növekedését, illetve új városrészek kialakulását jelzi. Ebben az értelemben városodásról beszélhetünk. Másrészt minőségi változást jelent, vagyis a városi funkciók, normák, életmód terjedését feltételezi. Ebben az értelemben városiasodásról beszélhetünk.

utazási hajlandóságlásd bruttó és nettó utazási hajlandóság

üvegházhatásA levegőben jelenlevő szén-dioxid gáz okozza. A CO2 fékezi a földfelszín hősugárzásának kijutását a világűrbe, ezért a légkör felmelegszik. Ha a légkör CO2-tartalma növekszik, nő a légkör felmelegedése is. Ez a világméretű klímaváltozás, az ún. globális felmelegedés egyik valószínű oka.

változó költségOlyan költség, amely a kibocsátás mértékétől függően változik - ha például kevesebb utas utazik egy repülőgépen, kevesebb adag ételt kell felszolgálni, az ellátás költségei tehát a kereslet függvényében változnak.

VFRVisiting Friends and Relatives - rokonok és barátok meglátogatása

vízvirágzás


A túlszaporodott zöld-, kék-, vagy vörös algák hatására a víz színessé válik. A bőrre általában nem ártalmas, de gusztustalan, ezért a fürdőzők otthagyják az ilyen természetes vizeket. Gondozatlan fürdőmedencékben is előfordulhat, főleg a zöldalgák tömeges megjelenése.

volumenmennyiség, mérték

vonzerőMinden olyan természeti és ember alkotta erőforrás, amely a turistát arra ösztönzi, hogy egy bizonyos desztinációba utazzon, és/vagy a felkeresett desztinációban hosszabb ideig tartózkodjon.

WTOWorld Tourism Organization - Turizmus Világszervezet

WTTCWorld Travel and Tourism Council - Utazási és Turisztikai Világtanács

Bevezető

A fejezet célja a turizmus mint gazdasági tevékenység alapvető jellemzőinek összefoglalása, valamint a turizmusszektor által a világ gazdasági fejlődésében játszott szerep bemutatása.

Mivel a turisztikai kínálat főként szolgáltatásokból áll, az 1. leckében először áttekintjük mindazon általános tulajdonságokat, amelyek megkülönböztetik a szolgáltatásokat a termékektől, majd pedig megvizsgáljuk a turisztikai szolgáltatások sajátos jellemzőit.

A 2. leckében sor kerül a nemzetközi turizmus legfontosabb gazdasági mutatóinak elemzésére, az ágazat fejlődési trendjeinek összefoglalására, továbbá áttekintjük a turizmusszektor fejlődését elősegítő főbb tényezőket.

A 3. és a 4. lecke összefoglalja a nemzetközi turisztikai áramlások főbb irányait, különös tekintettel a világ fő küldő és fogadó területeire, mind a nemzetközi érkezések és kiutazások, mind pedig a turisztikai bevételek és kiadások megoszlását vizsgálva. A fejezetet záró 5. leckében pedig sor kerül a turizmus által Magyarország gazdaságában játszott szerep legfőbb mutatóinak vizsgálatára, különös tekintettel a turisztikai kereslet alakulására.

1. lecke. A turizmus, mint gazdasági tevékenység főbb jellemzői

1. A turizmus, mint gazdasági tevékenység

A turizmus jelenlegi dimenzióiban viszonylag új jelenség. A modern turizmusnak a XVIII. század végén az ipari forradalom teremtette meg az alapját, mivel az iparosodással és az azt követő urbanizációval és polgárosodással egyre szélesebb kör számára váltak adottá az utazáshoz szükséges alapvető feltételek: a szabadidő, a diszkrecionális jövedelem és a motiváció.

A XX. században mind a technikai, mind pedig a társadalmi fejlődés hozzájárult a modern turizmus kialakulásához, a turizmus kiváltságos jellegének eltűnéséhez. Az autó és a repülőgép megjelenése és széles körű elterjedése az eddigieknél jóval nagyobb volumenű turistaáramlást tett lehetővé, valamint addig megközelíthetetlennek vagy nehezen


megközelíthetőnek tekintett helyszínek is turisztikai desztinációvá válhattak.Turisztikai desztinációnak olyan településeket, régiókat vagy országokat tekinthetünk, amelyek rendelkeznek mindazon turisztikai szolgáltatásokkal, amelyek a turisták igényeinek kielégítéséhez szükségesek. A közlekedés fejlődése mellett döntő fontosságú volt a turizmus mint tömegjelenség kialakulásában a fizetett szabadsághoz való jog törvényerőre emelése Európa legtöbb országában a második világháborút követően.

1.1 A turizmus, mint szolgáltatás

Bár természetesen tapasztalhatóak átfedések, a gazdasági tevékenységek területén célszerű megkülönböztetni a fizikai termékek és a szolgáltatások piacát. A turizmus elsősorban szolgáltatási tevékenységnek tekinthető, ezért érdemes megvizsgálni először azt, hogy mit is jelent tulajdonképpen a szolgáltatás fogalma, milyen tulajdonságok jellemzik a szolgáltatási szektort, illetve a turizmusnak mint szolgáltatásnak milyen sajátos jellemzői különböztethetőek meg.Szolgáltatásnak olyan tevékenységek eredménye tekinthető, amelyek lehetővé teszik valamely személy vagy tárgy állapotának fenntartását, fejlesztését, tárolását, helyreállítását, továbbítását, továbbá kiegészítését, átalakítását anélkül, hogy annak alapvető jellege megváltozna.A szolgáltatási folyamat eredményeként anyagi, tárgyi testet öltő új termék nem keletkezik. A szolgáltatások jelentős szerepet játszanak a társadalom tagjai igényeinek közvetlen kielégítésében.

A szolgáltatások fő jellemzői a következők:

• megfoghatatlanság• elválaszthatatlanság• romlandóság• heterogenitás

Bár a szolgáltatások többsége nem jöhetne létre fizikailag megfogható, tárgyiasult elemek nélkül, a szolgáltatás alapvető lényege megfoghatatlan. A vásárló nem a szolgáltatáshoz elengedhetetlenül kapcsolódó fizikai termékelemeket vásárolja meg, hanem azt a teljesítményt, amit a szolgáltató nyújt, vagy azt az élményt, amit a szolgáltatás igénybe vétele kínál. Egy szállodai szolgáltatás esetében például a kifizetett árért cserébe nem a szolgáltatás létrejötte szempontjából egyébként nélkülözhetetlen ágyat vagy mosdókagylót kapja meg a vendég, hanem a jogot arra, hogy kényelmesen, nyugalomban eltöltsön egy éjszakát.

Természetesen a legtöbb fizikai terméknek is van szolgáltatás-összetevője, és sok esetben a termék megvásárlását a szolgáltatási elem iránti vágy motiválja. Ezt foglalja össze szellemesen az a megjegyzés, miszerint egy fúrógyártó cég fúrókat árul, a fogyasztó viszont lyukakat vesz.

A szolgáltatás megfoghatatlanságából az is adódik, hogy a fogyasztó nem képes a szolgáltatást annak igénybe vétele előtt kipróbálni, letesztelni, értékelni. Gazdasági szempontból ez a tulajdonság azt eredményezi, hogy bár a szolgáltatás fizikai megjelenése költségigényes folyamat, a szolgáltatás minőségét és ebből adódóan a bevételek mértékét döntően a nem tárgyiasult, megfoghatatlan elemek határozzák meg.

A szolgáltatás lényegének nem megfogható mivoltához kapcsolódik az a tulajdonság is, miszerint a szolgáltatásnyújtás elválaszthatatlan annak elfogyasztásától, azaz a szolgáltatás létrejöttéhez szükséges a vevő jelenléte (és sokszor aktív közreműködése a


szolgáltatási folyamatban). Ez a tényező a turizmusban különösen hangsúlyosan érvényesül. A szolgáltatások többségét - például iskolát, kórházat, fodrászatot, bankot - ugyanis legalább közel lehet telepíteni a várható kereslethez, és azok igénybevétele általában nem jár a vevő állandó lakóhelyének elhagyásával. A turizmus lényegéből fakadóan azonban a turisztikai szolgáltatások igénybe vételéhez a turistának mindenképpen el kell hagynia állandó lakó- és munkahelyét, és fel kell keresnie egy olyan desztinációt, amely rendelkezik a motivációjához illeszkedő attrakcióval.

Szintén a szolgáltatás megfoghatatlanságából következik az, hogy a szolgáltatások nem raktározhatóak, a kialakított kapacitás kihasználásához tehát szükséges a fogyasztó jelenléte.Amennyiben egy szállodai szobát ma éjszaka nem adunk ki, vagy a mai Budapest Helsinki Malév járaton a helyek fele üresen marad, az gazdasági szempontból egyértelműen veszteséget jelent, hiszen holnap már csak a holnapi éjszakát és a holnapi járat helyeit tudjuk értékesíteni. Ebből adódóan a turizmusban kulcskérdés az optimális kapacitás meghatározása, amely azonban kettős kihívás elé állítja a szolgáltatókat, hiszen egyrészt elég nagynak kellene lennie ahhoz, hogy csúcsidőszakban se kelljen vendégeket elutasítani, másrészt viszont elég alacsonynak kellene lennie ahhoz, hogy holtszezonban se vezessen jelentős veszteségekhez. A rendelkezésre álló kapacitás rugalmassága - egy légitársaságnál a menetrend szezonális változtatásával vagy például egy étteremben a nyitott terasz téliesítésével - jelentős szerepet játszhat egy vállalkozás sikerében.

Graz Schlossberg Cafe

A grazi Schlossberg tetején álló kávézó üvegfalai például kellemes időjárás esetén lesüllyeszthetők a földbe, esőben vagy hidegben viszont visszaállíthatók, így - egy bizonyos határon belül - rugalmasan szabályozható a kávéház "kinti" és "benti" kapacitása.

Végül, a szolgáltatások általános jellemzői közé tartozik a heterogenitás, tehát az a tulajdonság, hogy gyakorlatilag minden egyes szolgáltatás különbözik egymástól, éppen abból adódóan, hogy emberek nyújtanak szolgáltatást embereknek. A szolgáltatást nyújtó és az azt igénybevevő aktuális lelkiállapota, hangulata, előzetes elvárásai, kommunikációs képességei például mind-mind befolyásolják a létrejövő szolgáltatás milyenségét. Ebből adódóan - a fizikai termékekkel ellentétben - a szolgáltatásokat szinte lehetetlen szabványosítani, így pedig az sem megoldható, hogy minden, ugyanazt az árat fizető turista pontosan ugyanabban az élményben részesüljön.


McDonalds Peking

Történtek ugyan kísérletek a szolgáltatások legalább részbeni sztenderdizálására, többek között például a gyorséttermi piacon, de ezek az erőfeszítések nem mindig sikeresek. A McDonald's gyorsétteremlánc például elérte azt, hogy - az alapanyagok és a termelési folyamat szabványosításán keresztül - szinte ugyanolyan minőségű ételeket és italokat kínáljon szerte a világon, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a kiszolgálást végző munkatársak modorát vagy sebességét csak korlátozottan képesek befolyásolni, főként az egyes piacokon tapasztalható kulturális különbségek miatt.

1.2 A turisztikai szolgáltatások sajátos jellemzői

A fenti tulajdonságok általában jellemzik a szolgáltatásokat, tehát a turizmuson kívül igazak az összes olyan gazdasági tevékenységre, amelyek elsősorban nem megfogható outputot állítanak elő. Vannak azonban a turizmus szektornak olyan sajátos tulajdonságai, amelyek kifejezetten az ágazatra vonatkoznak:

• a kereslet időbeni fluktuációja• interdependencia• környezeti meghatározottság• magas állandó költségek

A kereslet időbeni ingadozása jelentkezhet szezonálisan, elsősorban időjárási és társadalmi tényezők következményeképpen (lásd 12. lecke). Jellemző lehet azonban a napi fluktuáció is, azaz a kereslet 24 órán belül egyenetlen eloszlása (különösen a közlekedés területén, ahol tipikusak a reggeli és a délutáni/kora esti csúcsidőszakok). Megjelenhet továbbá a heti ingadozás is: például azokban a városi szállodákban, amelyek elsősorban üzletembereket céloznak meg, a péntek és a szombat esték általában kevésbé kihasználtak, mint a többi hétköznap és a hétfői munkanapot megelőző vasárnap este.

A turisztikai kereslet időbeni fluktuációjára vezethető vissza a 2005 nyarán átadott Ferihegy 1 terminál eltérő megítélése a repülőtér menedzsmentje és az azt használó fapados légitársaságok körében.

A légitársaságok szerint az egyik szűk keresztmetszeti pontot az indulási oldalon a biztonsági átvilágítókapuk jelentik. Ezek kapacitását óránként 700 1000 főben jelölte meg a repülőtér, amely átlagosan 105 120 utassal számol járatonként. Mivel óránként összesen 6 járat indulhat az 1-esről, az áteresztő kapacitás elégnek mondható. Amennyiben azonban a gépek tele, 150 fővel, vagy a 180 fős Wizzair gépek esetében e fölötti utasszámmal indulnak, a reptér képtelen lesz a csúcsidőszakokban bírni a terhelést.

A repülőtéri menedzsment további számításai alapján a terminál éves kapacitása 12 millió feletti, hiszen ha a nap 24 órájában, óránként csak 700 induló és 700 érkező utassal


számolunk, az az év 365 napján meghaladja a 12 millió fős értéket. Az persze nyilvánvaló, hogy a forgalom nem egyformán oszlik el az egyes napszakok között, de ha reggeltől estig csak tíz órával kalkulálunk, az is 5 milliónál több utast jelent, holott a reptér vezetése a jelenlegi egymilliós fapados forgalom alapján 2 2,5 millió utasra tervezte a reptér kapacitását. A reptéri menedzsment szerint mindez jól mutatja, hogy amennyiben a társaságok kellően rugalmasak a menetrendjeiket illetően, a kapacitás elegendő. A légitársaságok viszont hangsúlyozzák, hogy ők nem a reptéri kapacitáshoz, hanem az utasok igényeihez szeretik hangolni a menetrendeket, a legfontosabb, az utasoknak legkedvezőbb indulási és érkezési időpontokban pedig már közvetlenül a terminál megnyitását követően sincs több gépnek hely.Forrás

A turizmusban érvényesülő interdependencia - azaz kölcsönös függőség - arra utal, hogy az egyes turisztikai szolgáltatások sikere függ egymástól. Egy desztináció sikerét ugyanis a teljes kínálata határozza meg, a turista pedig általában komplex élményt és nem egyetlen szolgáltatást keres. A turisztikai kínálat esetleges szűk keresztmetszetei kihatnak ezen túl minden szolgáltató tevékenységére: hiába épül például egy 10000 főt befogadni képes konferenciaközpont egy városban, ha a város teljes szálláshely-kapacitása nem képes kényelmesen elszállásolni több mint 10000 vendéget.

A turizmusban rendkívül jelentős a szolgáltatások környezeti meghatározottsága. Sikeres téli sportturizmust például csak megfelelő klimatikus - és részben domborzati - adottságokkal rendelkező desztinációk képesek létrehozni. Örökségturizmus fejlesztéséhez például szükséges olyan múltbeli érték - akár fizikailag létező, mint egy vár, akár megfoghatatlan, mint egy legenda -, amelyre építeni lehet. Míg tehát például egy cipőgyárat szinte bárhol fel lehet húzni, ahol rendelkezésre áll a szükséges terület és munkaerő, az elkészült cipőket pedig bárhova a világon el lehet szállítani a vásárlókhoz, a turisztikai desztinációkat termékük kialakításában jelentősen korlátozzák természeti és kulturális adottságaik.

Garmisch Alpok


http://index.hu/gazdasag/magyar/feri050830/

Havana Catedral

Végül a turizmus sajátos tulajdonságai közé tartozik az állandó költségek viszonylag magas szintje, különösen a közlekedési és a szálláshely szektorban. A turisztikai szolgáltatások állandó költségei nem függenek a vendégek számától, így akkor is felmerülnek, ha a kereslet - és ebből következően a költségek fedezését szolgáló bevétel - alacsony. Az állandó költségek magas szintje a közlekedési és a szálláshely szektorban - a szolgáltatások raktározhatatlanságával és a kereslet időbeni ingadozásával együtt - jelentős kapacitás-tervezési kihívást jelent az ágazatnak.

Összefoglaló kérdések

Mi az alapvető különbség fizikai termék és szolgáltatás között?Milyen általános tulajdonságok jellemzik általában a szolgáltatásokat?Ezek a tulajdonságok gazdasági szempontból milyen kihívásokat jelentenek a szolgáltatóknak?Milyen sajátos tulajdonságok jellemzik a turisztikai szolgáltatásokat?Ezek a tulajdonságok gazdasági szempontból milyen kihívásokat jelentenek a turisztikai szolgáltatóknak?

1. lecke. Önellenőrző feladatok

1. feladat - többszörös választásJelölje be a helyes megoldásokat! Az alábbi tulajdonságok közül melyek jellemzőek minden típusú szolgáltatásra?

Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] szezonalitás[ ] magas állandó költségek[ ] megfoghatatlanság[ ] raktározhatatlanság

2. feladat - többszörös választásJelölje be a helyes megoldásokat! Az alábbi tulajdonságok közül melyek nem jellemzőek minden típusú szolgáltatásra?


[ ] interdependencia[ ] heterogenitás[ ] környezeti meghatározottság


[ ] elválaszthatatlanság3. feladat - feleletválasztás

Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel:

- igaz- hamis

Igaz vagy hamis? Jelölje, hogy igazak vagy hamisak az alábbi állítások!

A turizmus szektor területén magasak az állandó költségek. (1).................A turisztikai szolgáltatások sikere függ a desztináció teljes kínálatának minőségétől. (2).................A szolgáltatások teljes mértékben megfoghatatlanok. (3).................A turizmus fejlesztési lehetőségeit meghatározza a desztináció természeti környezete. (4).................4. feladat - feleletválasztás

Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével:

- Desztinációnak- Turisztikai desztinációnak

Írja be a helyes megoldást!

(1)................. olyan településeket, régiókat vagy országokat tekinthetünk, amelyek rendelkeznek mindazon turisztikai szolgáltatásokkal, amelyek a turisták igényeinek kielégítéséhez szükségesek.5. feladat - feleletválasztás


- homogének- heterogének

Írja be a helyes megoldást!

A szolgáltatásokra általában jellemző az, hogy (1)..................Megoldókulcs1. feladat:

megfoghatatlanságraktározhatatlanság

2. feladat:

interdependenciakörnyezeti meghatározottság

3. feladat:

(1) - hamis(2) - igaz(3) - hamis(4) - igaz

4. feladat: (1) - Turisztikai desztinációnak

5. feladat: (1) - heterogének


2. lecke. A turizmus ágazat szerepe és gazdasági jelentősége a világgazdaságban

1. A turizmus ágazat szerepe és gazdasági jelentősége a világgazdaságban

Mint azt már korábban is hangsúlyoztuk, a turizmus a világgazdaság egyik legjelentősebb ágazata. Az elmúlt évtizedek során növekedési üteme rendszerint meghaladta a világgazdaság növekedésének ütemét. 2003-ban 1,5%-al csökkent, 2004-ben viszont 10%-al nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma. A turizmus elmúlt fél évszázadát vizsgálva megállapítható, hogy 1950 és 2003 között hozzávetőlegesen évi 6,4%-al növekedett a turisták létszáma (1. ábra). Ez a növekedési ütem azt jelentette, hogy 2005-ben összesen a WTO előzetes adatai alapján 806 millió turista utazott külföldre.

1. ábra Kattintson ide a nagyításhoz!

A növekedés nem egyenlően oszlott el a világban. Arányosan a legjelentősebb eredményeket Ázsia és a csendes-óceáni térség, valamint és a Közel-Kelet érte el, Európa részesedése a világforgalomból pedig tovább csökkent, követve az elmúlt évek során érvényesülő trendet (2. ábra).

2/a. ábra Kattinson ide a nagyításhoz!


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/diagram_2.jpg


2/b. ábra Kattintson ide a nagyításhoz!

Az adatok további vizsgálata azonban azt is mutatja, hogy a fejlődő régiók látványos növekedése elsősorban annak tudható be, hogy az 1980-as évek közepén turizmusuk meglehetősen alacsony szintről kezdett fejlődni. Összességében ugyanis a csökkenő piacrészesedésű Európában a turistaérkezések száma 2002-2005 között 39 millió fővel emelkedett, míg például a növekvő részarányú Közel-Kelet látogatottsága csak 16 millió fővel nőtt.

Az elmúlt évtizedek során a nemzetközi turisztikai bevételek - a turistaérkezések számához hasonlóan - dinamikusan emelkedtek. Míg 1950-ben a világ nemzetközi turizmusból származó bevétele alig haladta meg a 2 milliárd USD-t, addig 2005-ben ez az érték elérte a 680 milliárd USD-t (azaz az 509 milliárd EUR-t) (3. ábra). Az egy turistaérkezésre jutó költés 2005-ben 840 USD (680 EUR) volt, azaz 2004-hez képest minden turista átlagosan 7,4%-al többet költött.

Kattintson a képre a nagyításhoz!

Az elmúlt évtizedek során a nemzetközi turisztikai bevételek - a turistaérkezések számához hasonlóan - dinamikusan emelkedtek. Míg 1950-ben a világ nemzetközi turizmusból származó bevétele alig haladta meg a 2 milliárd USD-t, addig 2004-ben ez az érték elérte a 623 milliárd USD-t (azaz az 501 milliárd EUR-t) (3. ábra). Az egy turistaérkezésre jutó költés 2004-ben 820 USD (660 EUR) volt, azaz 2003-hoz képest minden turista átlagosan 7,5%-al többet költött.


A nemzetközi turisztikai bevételek regionális megoszlásának időbeni változását vizsgálva azonban jelentős különbségek figyelhetők meg a turistaérkezések trendjéhez képest (4.ábra).




http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/great_wall1.jpg

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/robinson_island1.jpg

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/petra_teve.jpg

Bár a nemzetközi turisták számát tekintve Európa piaci részesedése az elmúlt több mint 50 év alatt folyamatosan csökkent, a kontinens turisztikai bevételei ugyanekkor látványosan emelkedtek, ami főként a fejlett infrastrukturális és szolgáltatáskínálattal, a termékek széles választékával, illetve az árszínvonal viszonylag magas szintjével magyarázható.

4/a. ábraKattintson ide a nagyításhoz!

4/b. ábra Kattintson ide a nagyításhoz!

A turizmus növekedését az elmúlt évtizedekben számos tényező segítette elő. A fejlett országokban az alábbi tényezők járultak különösen hozzá a turisták számának és a turisztikai bevételeknek a növekedéséhez:

• A szolgáltatási szektor általánosan megfigyelhető erősödése a hagyományos ágazatok (az ipar és a mezőgazdaság) rovására.

• Az általános gazdasági fejlődés következtében a diszkrecionális jövedelmek növekedése.

• A növekvő szabadidő és fizetett szabadság.

• A szabadidő tartalmas és változatos módon történő eltöltése iránti igény fokozódása.

A fejlődő országokban a turizmus fejlődését egyrészt elősegítette (bizonyos fokig kikényszerítette) az a tény, hogy a nemzetközi turizmus jelentős mértékben képes hozzájárulni ezen országok devizabevételeinek a növekedéséhez (ami különösen a más jelentős erőforrásokkal nem rendelkező országok esetében játszik fontos szerepet). Ezért az 1970-es, 1980-as évektől kezdődően ezekben az országokban a turizmus fejlesztése jelentős prioritást kapott más ágazatokkal szemben. Másrészt a hagyományos küldőterületeken - azaz Európában, Észak-Amerikában, Japánban, Ausztráliában és Új-Zélandon, illetve egyre inkább Kelet- és Délkelet-Ázsiában - a turisztikai kereslet olyan módon rendeződött át az elmúlt évtizedekben, hogy megnőtt a távolabbi, egzotikus úticélok iránti igény, a fejlődő országok folyamatosan bővülő turisztikai kínálata tehát egyre versenyképesebbé, egyre vonzóbbá is




vált.

A turizmus gazdasági jelentőségének egyik legfontosabb összetevője a turisták költése a meglátogatott területeken. Természetesen azonban a turizmusnak a gazdasági életben játszott szerepe nem merül ki a turisták közvetlen költésében, hanem magába foglalja mindazon tovagyűrűző hatásokat (például az áruk és szolgáltatások keresletének növekedésén keresztül a gazdaság általános élénkítését, a munkahelyteremtést vagy a befektetések ösztönzését), amelyek a turizmus fejlődésének következtében érvényesülnek a turisztikai fogadóterületeken. A turizmus elhelyezkedését a világgazdaság rendszerében a 5. ábra mutatja.


Amint az a 5. ábrán látható, a turizmus (mint bármely egyéb iparág) a fogyasztói kiadásokon, a tőkebefektetéseken, a kormányzati kiadásokon és a külkereskedelmen keresztül járul hozzá a bruttó hazai termék (GDP - Gross Domestic Product) növekedéséhez.

A WTTC modelljében szerepelnek azonban az említett négy tényezőn felül az üzleti turizmushoz kapcsolódó kiadások is, ez utóbbi azonban nem a GDP-hez, hanem a teljes kibocsátáshoz járul hozzá. A WTTC adatai szerint 2004-ben a turizmus közvetlenül mintegy 1542 milliárd USD-vel (3,8%-al) járult hozzá a világ teljes GDP-jéhez. A közvetlenül a turizmusban foglalkoztatottak (lásd 19. lecke) száma nemzetközi szinten 73,7 millió fő volt, ami azt jelenti, hogy az összes foglalkoztatottnak 2,8%-a dolgozott a turizmusban.

A turizmus tovagyűrűző, multiplikátor hatásait (lásd 17. lecke) is figyelembe véve az ágazat közvetett hozzájárulása a világ GDP-jéhez összesen 10,4%-ot tett ki, a turizmusban és a turizmus szektort kiszolgáló ágazatokban foglalkoztatottak aránya pedig elérte az összes foglalkoztatott 8,1%-át.

A turizmusra fordított kormányzati kiadások 265,3 milliárd USD-t tettek ki, a tőkebefektetéseknek pedig 9,4%-a, azaz mintegy 802 milliárd USD áramlott a turizmusba (6. ábra).


http://moodle.kodolanyi.hu/mod/resource/view.php?id=1374

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/2.3._abra.jpg


Ajánlott olvasmány

Turizmus Magyarországon 2005WTO Tourism Highlights 2005 Edition


Milyen tényezők magyarázzák a turizmus rendkívül dinamikus növekedését az elmúlt fél évszázad során?Hogyan rendeződött át a nemzetközi turistaérkezések térbeni megoszlása az elmúlt évtizedek során?Véleménye szerint milyen tényezők állnak a tapasztalható változások hátterében?Milyen módokon járul hozzá a turizmus a világ teljes GDP-jéhez?


1. feladat - párosításA nemzetközi turistaérkezésekből való 2005-es részesedésük alapján rendezze növekvő sorrendbe a felsorolt régiókat!

Párosítsa össze a megfelelő elemeket:

Ázsia és a csendes-óceáni térség 2.

Közel-Kelet 5.

Európa 1.

Afrika 4.

Amerika 3.

2. feladat - párosításA nemzetközi turisztikai bevételekből való 2005-es részesedésük alapján rendezze csökkenő sorrendbe a felsorolt régiókat!


Európa 3.

Afrika 2.


Közel-Kelet 5.

Amerika 4.

3. feladat - egyszeres választás1950 és 2004 között a nemzetközi turistaérkezések vagy a nemzetközi turisztikai


http://www.world-tourism.org/facts/menu.html

http://www.itthon.hu/images/mtrt/tartalom/pdf/turizmus_mon/Leporello_ma_2005_vegleges060713.pdf


bevételek növekedtek nagyobb mértékben?

Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) a nemzetközi turisztikai bevételek( ) a nemzetközi turistaérkezések

4. feladat - többszörös választásAz elmúlt évek során mely tényezők járultak leginkább hozzá a nemzetközi turizmus fejlődéséhez?


[ ] a világ népességének növekedése[ ] a diszkrecionális jövedelmek növekedése[ ] az urbanizáció előrehaladása[ ] a szabadidő és a fizetett szabadság növekedése

Megoldókulcs

1. feladat:

2. - Közel-Kelet3. - Amerika5. - Európa1. - Afrika4. - Ázsia és a csendes-óceáni térség

2. feladat:

3. - Ázsia és a csendes-óceáni térség1. - Európa5. - Afrika2. - Amerika4. - Közel-Kelet

3. feladat: a nemzetközi turisztikai bevételek

4. feladat:

a diszkrecionális jövedelmek növekedésea szabadidő és a fizetett szabadság növekedése

3. lecke. A világ fő küldő- és fogadóterületei - érkezések és kiutazások

1. A világ fő küldő- és fogadóterületei - érkezések és kiutazások

Amint azt a 2. leckében láthattuk, 2004-ben a WTO adatai alapján 763 millió turista utazott külföldre, ami a turizmus története során az eddigi legmagasabb érték. Bár minden régióban növekedés volt tapasztalható, legnagyobb mértékben az Ázsiában és a csendes-óceáni térségben (+28%), illetve a Közel-Keleten (+18%) regisztrált turisták száma emelkedett.

Abszolút értékben nézve a világviszonylatban csaknem 11%-os növekedés az előző évhez képest 73 millióval több turistaérkezést jelent, ami nagyjából megfelel a Franciaország - a legnépszerűbb desztináció - által fogadott létszámnak. A plusz 73 millió turistából több mint 33 millió az Ázsia csendes-óceáni térségbe érkezett, mintegy 20 millió fő pedig a viszonylag kismértékben növekedő, de a legnagyobb számú turistát fogadó Európába (7. ábra).


7. ábraKattintson ide a nagyításhoz!

Bár a 2004-es rendkívüli növekedés részben annak tulajdonítható, hogy a 2003-as évet - az iraki háború, a SARS-járvány és a világgazdaság viszonylag gyenge teljesítménye következtében - visszaesés jellemezte, a turisták száma még a 2002-es előző rekordévhez viszonyítva is 63 millió fővel (+9%) emelkedett.

2004-ben a turisták többsége szabadidős céllal kelt útra (395 millió fő, azaz a teljes létszám 52%-a). Hivatásturizmusnak volt tekinthető az utazások mintegy 16%-a (120 millió), a turisták 24%-át (185 millió fő) pedig egyéb okok motiválták (például VFR, vallási vagy egészséghez kapcsolódó motiváció). Az érkezések fennmaradó 8%-a esetében az utazás motivációja nem ismert.

1.1 A világ legnépszerűbb turisztikai desztinációi

2005-ben a 10 leglátogatottabb fogadóterület összesen a turistaérkezések csaknem felét (47 %-át) regisztrálta: a 10 legnépszerűbb országot 378 millió nemzetközi turista kereste fel.

A világ legjelentősebb fogadóországai a nemzetközi turistaérkezések száma alapján, 2005Kattintson ide a nagyításhoz!

A lista élén - hagyományosan - Franciaország áll, amely 2005-ben 76 millió turistát fogadott, és ezáltal 9,4%-al részesedett a világ teljes turistaforgalmából. Franciaországot - szintén az elmúlt évek trendjeinek megfelelően - Spanyolország (55,6 millió turista) és az Egyesült Államok (49,4 millió) követi. A 2001 2003-as időszak kedvezőtlen trendjein fordítva 2004-től az USA jelentősen, 7,2%-al növelte turistaérkezései számát (1. táblázat). A leglátványosabb fejlődést azonban Kína és a statisztikai rendszerben önállóan szereplő, de politikailag Kínához tartozó Hong Kong könyvelhette el, ami azt sugallja, hogy a WTO előrejelzése, amely szerint 2020-ra Kína lesz a világ vezető turisztikai desztinációja, nagy valószínűséggel beteljesedik.

1. táblázat: A világ leglátogatottabb országai, 2003-2005 (millió fő)

Ország 2003 2004 2005 Változás

2004/2003 (%) Változás

2004/2005 (%) Piaci részesedés* (%)


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/vilagterkep 03.JPG

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/diagram_1_3lecke.jpg

1. Franciaország 75,0 75,1 76,0 0,1 1,1 9,4

2. Spanyolország 51,8 53,6 55,6 3,4 3,7 6,8

3. USA 41,2 46,1 49,4 11,8 7,1 6,1

4. Kína 33,0 41,8 46,8 26,7 11,9 5,8

5. Olaszország 39,6 37,1 36,5 -6,4 -1,9 4,5

6. Egyesült Királyság 24,7 27,8 30,0 12,3 7,9 3,7

7. Hong Kong (Kína) 15,5 21,8 14,7 40,4 -32,6 1,8

8. Mexikó 18,7 20,6 21,9 10,5 6,3 2,7

9. Németország 18,4 20,1 21,5 9,5 6,9 2,6

10. Ausztria 19,1 19,4 20,0 1,5 3 2,5

Forrás: WTO (2005): Tourism Highlights 2006 Edition

A 1. táblázat adatait megvizsgálva láthatjuk, hogy a 10 leglátogatottabb országból 6 az európai kontinensen, tehát a világ legtöbb turistaérkezést regisztráló régiójában helyezkedik el. Európa versenyelőnyét a nemzetközi turizmusban részben magyarázza az a tény, hogy a kontinensen viszonylag kis földrajzi területen számos önálló állam található, így rövid idő alatt, kis távolságot megtéve is könnyedén válhat az utazó nemzetközi turistává. Ráadásul az európaiak jórészt Európán belül utaznak: az intraregionális turistaérkezések a teljes turistaforgalomnak közel 90%-át jelentik.

A lista élén álló Franciaország kedvező pozícióját számos tényező kölcsönhatásának köszönheti: központi földrajzi helyzetű, jól megközelíthető ország, amely fejlett gazdasággal, ezen belül jól kiépített turisztikai infrastruktúrával és szuprastruktúrával rendelkezik. Az országban gyakorlatilag minden olyan vonzerő megtalálható, amely képes a nemzetközi turizmusban jelentős tömegek megmozgatására: rendelkezik tengerparttal (Földközi-tenger, Atlanti-óceán), illetve magashegységgel (Alpok, Pireneusok), éghajlata és egyéb földrajzi adottságai tehát mind a nyári, mind a téli tömegturizmusra alkalmassá teszik. Gazdag az ország kulturális öröksége, fejlett a gazdasági-politikai kapcsolatrendszere, világhírű a gasztronómiája, stb.; gyakorlatilag a végtelenségig lehetne sorolni mindazon attrakciókat, amelyek a turistát Franciaország felkeresésére ösztönözhetik.


Tovább elemezve a listára felkerült országok összetételét láthatjuk, hogy valamennyien vagy jelentős küldőországnak is számítanak a nemzetközi turizmusban (például az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy Németország), vagy könnyen megközelíthetőek a fő küldőországokból (például Spanyolország vagy Mexikó). A gazdasági fejlettség és a földrajzi elhelyezkedés tehát együttesen határozza meg egy ország esélyeit a nemzetközi turizmus piacán.


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/eiffel1.jpg

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/mont_st_michel2.jpg

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/chartres3.jpg

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/gleccser.jpg

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/louvre5.jpg

1.2 A világ legjelentősebb küldőterületei

A WTO adatai alapján a nemzetközi turisták átlagosan mintegy 80%-a ugyanabban a régióban található célországba utazik, mint ahol a saját országa is elhelyezkedik: a nemzetközi turistaérkezések mintegy négyötöde tehát intraregionálisnak tekinthető. Hosszabb távon azonban a trendek azt jelzik, hogy a régiók közötti, többnyire tengerentúli utazások száma gyorsabban növekszik, mint az intraregionális utaké. Ez a tendencia 2004-ben is beigazolódott: a régión belüli turistaérkezések száma 10%-al, míg a régiók közötti utazások száma 13%-al növekedett.

Nemzetközi szinten a főbb küldőterületek közé Európa, Amerika, illetve Ázsia és a csendes-óceáni térség gazdaságilag fejlett országai tartoznak (8. ábra). A diszkrecionális jövedelmek elmúlt évek során tapasztalt emelkedése azonban azt eredményezte, hogy számos új küldőterület mutatott jelentős növekedést, többek között Északkelet- és Délkelet-Ázsia, Közép- és Kelet-Európa, a Közel-Kelet, valamint Dél-Afrika. 2004-ben az Ázsiából és a csendes-óceáni térségből származó nemzetközi turisták száma 25%-al nőtt (+30 millió kiutazó), a Közel-Kelet esetében pedig ugyanez a mutató elérte a 23%-ot.



Milyen tényezők határozzák meg azt, hogy egy desztináció milyen mértékű turistaforgalmat képes vonzani?Milyen tényezők határozzák meg azt, hogy egy küldőterület milyen mértékű turistaforgalmat képes generálni?Véleménye szerint milyen tényezőknek köszönhető az, hogy 2020-ra nagy valószínűséggel Kína lesz a világ leglátogatottabb turisztikai desztinációja?


1. feladat - párosításA nemzetközi turistaérkezésekből való 2005-es részesedésük alapján rendezze növekvő sorrendbe a felsorolt országokat!

Párosítsa össze a megfelelő elemeket: Spanyolorszá

g 5.

Ausztria 1.



Franciaország 2.

Kína 3.

USA 4.

2. feladat - párosításA nemzetközi turistaforgalomhoz való 2005-es hozzájárulásuk alapján rendezze csökkenő sorrendbe a felsorolt küldőterületeket!


Közel-Kelet 4.

Európa 2.

Afrika 3.


Amerika 5.

3. feladat - többszörös választásMilyen tényezők magyarázzák azt, hogy Franciaország évek óta a világ leglátogatottabb desztinációja?


[ ] változatos vonzerők[ ] gazdasági fejlettség[ ] divatos úticélnak számít[ ] jó megközelíthetőség[ ] központi földrajzi elhelyezkedés

4. feladat - egyszeres választásA felsoroltak közül melyik turisztikai motiváció generálta a legtöbb turistaérkezést 2004-ben?


( ) VFR( ) hivatáshoz fűződő motiváció( ) szabadidő-eltöltési motiváció( ) egészséghez fűződő motiváció

Megoldókulcs

1. feladat:

4. - Spanyolország1. - Ausztria5. - Franciaország2. - Kína3. - USA

2. feladat:

2. - Ázsia és a csendes-óceáni térség4. - Közel-Kelet1. - Európa5. - Afrika3. - Amerika

3. központi földrajzi elhelyezkedés


feladat:

divatos úticélnak számítgazdasági fejlettségváltozatos vonzerőkjó megközelíthetőség

4. feladat: szabadidő-eltöltési motiváció

4. lecke. A világ fő küdő és fogadó területei. Bevételek és kiadások

1. A világ fő küdő és fogadó területi - bevételek és kiadások

Amint azt a 2. leckében láthattuk, 2005-ben a WTO adatai alapján a nemzetközi turizmusból származó bevételek összege elérte a 680 milliárd USD-t, ami - az érkezések számához hasonlóan - a turizmus története során az eddigi legmagasabb érték. 2004-hez képest a bevételek növekedésének aránya - az árfolyamváltozások hatásait kiküszöbölendő helyi valutákban és konstans árakon számítva - elérte a 9,1%-ot, vagyis jelentősen meghaladta a turistaérkezések 5%-os növekedési szintjét.

Ha összehasonlítjuk a nemzetközi turisztikai bevételek USD-ben és EUR-ban mért alakulását, láthatjuk, hogy 2004-ben az amerikai dollárban mért növekedés jóval magasabb volt az euróban mért növekedésnél. Ennek magyarázata az USD 2004-es leértékelődése az euróhoz (továbbá a kanadai dollárhoz, a japán yenhez vagy az ausztrál dollárhoz) viszonyítva. A helyi fizetőeszközökben keletkezett bevételek tehát a dollár gyengesége következtében USD-re átszámítva nagyobb mértékű emelkedést eredményeztek, mint ha ugyanezen bevételeket a jóval erősebb euróra számítottuk volna át. Ez a tendencia 2005-ban enyhült, a bevételek növekedése mindkét valuta esetében hasonló volt (9. ábra).

9. ábra Az USD-ben és EUR-ban mért nemzetközi turisztikai bevételek alakulása, 1995-2005 (milliárd)

Kattintson ide a nagyításhoz!

Bár minden régióban növekedés volt tapasztalható, legnagyobb mértékben az Afrikában (8,5%) rált nemzetközi turisztikai bevételek szintje emelkedett. Az amerikai régió bevételeinek előző évi jelentős növekedése (+11%) főként az észak-amerikai desztinációk újjáéledésének volt köszönhető, ez a növekedés azonban 2005-ben jelentősen lassult (3,8%). A bevételek egyenlőtlenül oszlottak meg a világ főbb régiói között. A teljes bevétel több mint felét - a nemzetközi turistaérkezésekhez hasonlóan - Európa realizálta (10. ábra), annak ellenére, hogy a kontinens turisztikai bevételei csak kis mértékben, mindössze 2,4%-kal emelkedtek 2005 folyamán (ezen belül a hazánkat is magába foglaló közép-kelet-európai régió bevételei mindössze 0,3%-al nőttek).


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/01_04_kep_diag1.jpg


10. ábra A nemzetközi turisztikai bevételek megoszlása a világban, 2005 (%)Kattitnson ide a nagyításhoz!

Az egy látogatóérkezésre jutó bevétel azonban Amerikában volt a legmagasabb, mintegy 35%-kal meghaladva az európai értéket.

11. ábra Az egy látogatóérkezésre jutó turisztikai bevételek, 2005 (USD és EUR)Kattintson ide a nagyításhoz!

1.1 A világ legmagasabb bevételt elért turisztikai desztinációi

2005-ben a 10 legnagyobb bevételt elért fogadó terület összesen a nemzetközi turisztikai bevételeknek több mint felét generálta: a 10 legsikeresebb országban az odaérkező nemzetközi látogatók összesen 345 milliárd USD-t költöttek.

A világ legjelentősebb fogadóországai a nemzetközi turizmusból származó bevételek alapján, 2004


A lista élén - hagyományosan - az Amerikai Egyesült Államok áll, amely 2005-ben 81,7 milliárd USD bevételt regisztrált, és ezáltal 12%-kal részesedett a világ teljes nemzetközi turisztikai bevételéből. Az Egyesült Államokat - szintén az elmúlt évek trendjeinek megfelelően - jelentősen lemaradva Spanyolország (47,9 milliárd USD) és Franciaország (42,3 milliárd USD) követi.

2. táblázat A világ legmagasabb nemzetközi turisztikai bevételt elért országai, 2004-2005 (milliárd USD)

A világ legmagasabb nemzetközi turisztikai bevételt elért országai 2003-2004 (milliárd USD)

Ország 2004 2005 Változás

2004/2003 (%) Változás

2005/2004 (%) Piaci részesedés*

(%)

1. USA 74,5 81,7 15,7 9,6 12,0

2. Spanyolország 45,2 47,9 3,8 5,8 7,0


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/vilagterkep_04.JPG



3. Franciaország 40,8 42,3 1,5 3,5 6,2

4. Olaszország 35,7 35,4 3,8 -0,7 5,2

5. Németország 27,7 29,2 8,9 5,6 4,2

6. Egyesült Királyság 27,3 30,7 7,5 8,7 4,5

7. Kína 17,4 29,3 -14,6 13,8 4,3

8. Törökország 13,2 18,2 10,5 14,2 2,6

9. Ausztria 14,0 15,5 3,8 0,9 2,2

10. Ausztrália 10,3 15,0 0,8 9,6 2,1

Forrás: WTO (2006): Tourism Highlights 2006 Edition

* - előzetes adatokA témáról bővebben itt olvashat!

A legtöbb nemzetközi turistát fogadó desztinációk tehát vezetnek a turisztikai bevételek területén is, a sorrend azonban felcserélődött, ami több tényezővel is magyarázható. Az Egyesült Államokba érkező nemzetközi turisták körében jóval nagyobb a tengerentúli utasok aránya, mint akár Spanyolország, akár Franciaország esetében, a nagyobb távolságokra történő utazás pedig általában hosszabb tartózkodási időt és ebből következően magasabb egy főre jutó költést eredményez.

Spanyolországot és Franciaországot összehasonlítva egyrészt megállapítható, hogy a spanyol turizmusban hangsúlyosabb szerepet játszanak a vízparti üdülések, amelyek tipikusan 1-2 hetes időtartamúak, így összességében szintén hosszabb tartózkodási időt és magasabb költést indukálnak. Franciaország másrészt, központi földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően, nagyobb arányban fogad egynapos látogatókat, mint a periférikusabb elhelyezkedésű Spanyolország, a kirándulók pedig nem költenek szállásra, ami jelentősen csökkentheti kirándulóforgalomból származó napi bevételeket, hiszen a szállásra fordított kiadások általában a turisták teljes napi költésének jelentős részét képezik.

A táblázat adatait megvizsgálva láthatjuk, hogy a 10 legnagyobb bevételt elért országból 7 az európai régióban, tehát a világ legtöbb turistaérkezést és legmagasabb turisztikai bevételeket regisztráló térségében helyezkedik el (a WTO rendszerében Törökország is az európai régióba tartozik). Európa versenyelőnyét a nemzetközi turisztikai bevételeket illetően főként a régió magas látogatottsága magyarázza, hiszen - amint azt a fentiekben láttuk - 2004 folyamán az egy főre jutó bevétel szintje Európában a világátlag alatt maradt.

1.2 A világ legjelentősebb küldő területei a nemzetközi turisztikai kiadásokat tekintve

A nemzetközi turisztikai kiadásokat vizsgálva a WTO adatai alapján megállapítható, hogy 2005-ben - az előző évhez hasonlóan - változatlanul Németország vezette a világranglistát az Egyesült Államok előtt. Figyelembe kell azonban is venni, hogy a nemzetközi turisztikai kiadások volumenét 2003-2004 során jelentősen befolyásolta az euró és az USD egymáshoz viszonyított árfolyama: a német turisztikai kiadások például USD-ben mérve csaknem 10%-al emelkedtek, míg euróban számítva gyakorlatilag stagnáltak (-0,2%).

12. ábra Nemzetközi turisztikai kiadások, 2005 (md USD)


http://www.world-tourism.org/facts/menu.html


Az egy lakosra jutó nemzetközi turisztikai kiadásokat tekintve a kis népességgel, de magas utazási hajlandósággal rendelkező Hollandia vezeti a világranglistát, jelentősen megelőzve a jóval nagyobb népességű Egyesült Királyságot és Németországot.

13. ábra Egy lakosra jutó nemzetközi turisztikai kiadások, 2005 (USD)Kattintson ide a nagyításhoz!


Hogyan alakultak a nemzetközi turisztikai bevételek 1995 és 2004 között USD-ben mérve? És euróban mérve? Magyarázza meg az eltéréseket!Milyen tényezők határozzák meg egy küldő területen az egy lakosra jutó turisztikai kiadás szintjét?Milyen tényezők határozzák meg egy desztinációban a nemzetközi turisztikai bevételek szintjét?


1. feladat - párosításA nemzetközi turisztikai kiadásokhoz való 2005-es hozzájárulásuk alapján rendezze növekvő sorrendbe a felsorolt országokat!


Japán 1.

Kanada 3.

USA 2.

Olaszország 5.

Franciaország

4.

2. feladat - párosításAz egy látogatóra jutó, 2005-es turisztikai bevételeik alapján rendezze csökkenő sorrendbe a felsorolt fogadó területeket!


Amerika 4.


Afrika 1.

Európa 3.




Közel-Kelet 5.

3. feladat - többszörös választásMilyen tényezők magyarázzák azt, hogy az Egyesült Államok évek óta a világ legmagasabb nemzetközi turisztikai bevételt elérő desztinációja?


[ ] az erős nemzeti valuta[ ] gazdasági fejlettség[ ] jó megközelíthetőség[ ] a beutazók között viszonylag magas a tengerentúli utasok aránya[ ] nemzetközi turistaérkezések magas szintje

4. feladat - egyszeres választásA felsoroltak közül melyik országban volt legmagasabb 2005-ben az egy lakosra jutó nemzetközi turisztikai kiadások szintje?


( ) USA( ) Japán( ) Olaszország( ) Hollandia( ) Németország

5. feladat - feleletválasztás


- amerikai dollárban- euróban

Egészítse ki a szöveget a helyes megoldással!

Ha összehasonlítjuk a nemzetközi turisztikai bevételek USD-ben és EUR-ban mért alakulását, láthatjuk, hogy 2004-ben az (1)................. mért növekedés jóval magasabb volt az (2)................. mért növekedésnél.Megoldókulcs

1. feladat:

3. - Franciaország4. - Japán1. - Kanada5. - USA2. - Olaszország

2. feladat:

3. - Európa4. - Közel-Kelet5. - Afrika1. - Amerika2. - Ázsia és a csendes-óceáni térség

3. feladat:

a beutazók között viszonylag magas a tengerentúli utasok arányagazdasági fejlettségnemzetközi turistaérkezések magas szintje

4. feladat: Hollandia

5. feladat:

(1) - amerikai dollárban(2) - euróban


5. lecke. A turizmus főbb statisztikai jellemzői Magyarországon

1. A turizmus főbb statisztikai jellemzői Európában

Bár amint azt a 2. leckében láttuk, Európa részesedése a nemzetközi turistaérkezésekből folyamatosan csökkent az elmúlt évek alatt, 54,8%-os piaci részesedésével a kontinens még mindig vezető szerepet tölt be a világ turizmusában.

Az elmúlt évben a kontinensen belül Kelet-Közép-Európát és Észak-Európát jellemezte a legdinamikusabb növekedés, többek között az EU bővítésének következtében. Részletesebben megnézve a turistaforgalomra vonatkozó statisztikai adatokat, láthatjuk, hogy 2004 folyamán Kelet-Közép-Európában 87,9 millió turistaérkezést regisztráltak, ami 19,9%-os részesedést jelent a nemzetközi turizmusból.

A nemzetközi turistaérkezésekhez hasonlóan a nemzetközi turizmusból származó bevételeket tekintve is Európa bizonyult a világ legsikeresebb turisztikai régiójának: a teljes bevétel 51,2%-át a kontinensen regisztrálták. Az egy nemzetközi turistaérkezésre eső bevétel világszinten 680 EUR, Európában 630 EUR volt, a Közép- és Kelet-Európában regisztrált turisták viszont átlagosan csak 300 EUR-t költöttek személyenként.

2. A turizmus gazdasági szerepe Magyarországon

Magyarország 2004-ben a világ 12. leglátogatottabb turisztikai desztinációja volt, 36,6 millió regisztrált turistaérkezéssel, ami 2003-hoz képest 1,2%-os növekedést jelent. A nemzetközi turizmusból származó bevételek 3,265 milliárd EUR-t tettek ki, ami 8,7%-al maradt el a 2003-ban mért értéktől. A turisztikai kiadások elérték a 2,302 milliárd EUR-t (0,6%-os növekedés az előző évhez képest), így a nemzetközi turizmus egyenlege 0,962 milliárd EUR lett, ami 25,3%-os csökkenést jelent 2003-hoz viszonyítva. A külkereskedelmi mérleg hiányát a turizmus aktívuma 40,2%-ban fedezte (lásd 18. lecke).

A WTTC számításai alapján 2004-ben a turizmus 4,7%-al járult hozzá az ország teljesítményéhez, az ágazat multiplikátor hatását (lásd 17. lecke) is figyelembe véve pedig közvetetten 10,1%-os volt a szektor hozzájárulása a GDP-hez. A foglalkoztatottak 5,2%-a, azaz közel 238 ezer fő dolgozott a turizmusban, a teljes nemzetgazdaságban pedig a turizmus és az azt kiszolgáló iparágak által foglalkoztatottak száma elérte a közel 386 ezret (9,8%). Gyakorlatilag tehát Magyarországon minden tizedik munkahely közvetlenül vagy közvetetten a turizmusnak köszönhető.

Nemzetközi összehasonlításban megállapítható, hogy Magyarországon mind a turizmusnak a GDP-hez való közvetlen hozzájárulása, mind az ágazatban közvetlenül foglalkoztatottak, mind pedig a turizmusra fordított kormányzati kiadások részaránya meghaladja mind a világ, mind a bővítés előtti EU, mind pedig Kelet-Közép-Európa átlagát (14. ábra). A turizmusban realizálódott tőkebefektetéseket tekintve viszont hazánk részesedése alacsonyabb mind a világ, mind az elemzésben szereplő 15 EU-ország, mind pedig a kelet-közép-európai régió hasonló mutatóinál.





14. ábra A turizmus gazdasági jelentősége a világon és Magyarországon, 2004 (%)Kattintson ide a nagyításhoz!

2.1 A turizmus forgalma Magyarországon

Magyarország turizmusának legfőbb küldő területe Európa. 2005 során a hazánkban regisztrált látogatók 97,5%-a érkezett a kontinensről.

A látogatóérkezéseket vizsgálva megállapítható, hogy a földrajzi közelség, a hasonló gazdasági-politikai jellemzők nagymértékben meghatározzák a beutazók számát (15. ábra). 2005-ben - az előző évekhez hasonlóan - legtöbben a szomszédos országokból, főként Romániából, Szlovákiából, Ausztriából, illetve Szerbia és Montenegróból érkeztek Magyarországra, de jelentős volt a hagyományos küldőpiacunknak tekinthető Németország részesedése is.

15. ábra A kiemelt küldőpiacok részesedése a látogatóérkezések számából, 2005 (%)Kattintson ide a nagyításhoz!

Tovább vizsgálva Magyarország fő küldőpiacait, megállapítható, hogy az előző évhez hasonlóan 2005 során emelkedett a Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból, Franciaországból, Olaszországból és Ausztriából érkező látogatók száma (különösen dinamikusan, 36%-al nőtt a brit beutazók száma), a német érkezések viszont kismértékben visszaestek. A nagy potenciállal rendelkező küldőpiacok közül jelentős növekedés volt

tapasztalható Lengyelország, Japán és Kína esetében. Amennyiben nem a látogatók számát, hanem a turisták által a kereskedelemi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák volumenét nézzük, meglehetősen különböző kép rajzolódik ki a hazai turistaforgalomról (16. ábra). Egyrészt jóval kevésbé tűnik koncentráltnak a hazánkba érkező nemzetközi kereslet, hiszen míg a látogatók esetében a 8 fő küldőország a teljes forgalom 81,6%-át generálja, addig a vendégéjszakáknak csak 66%-a származik a legfontosabb 8 küldőország turistáitól. Másrészt az országok összetétele is jelentősen eltér: míg a látogatók jelentős részben a szomszédos, volt szocialista országokból érkeznek, a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégforgalom döntően Nyugat-Európának és az Egyesült Államoknak köszönhető. A volt szocialista országokból érkezők között ugyanis magas a kirándulók, azaz a 24 óránál rövidebb időre érkezők aránya, illetve fokozott mértékben jellemző rájuk, hogy nem vesznek igénybe kereskedelmi szálláshelyet.




16. ábra A kiemelt küldőpiacok részesedése a vendégéjszakák számából, 2005 (%)Kattintson ide a nagyításhoz!

2005-ben a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek 3,4 millió vendéget fogadtak és 10,7 millió vendégéjszakát realizáltak, a vendégek átlagos tartózkodási ideje tehát 3,1 éjszaka volt. A vendégek összlétszáma 5,4%-al, a vendégéjszakáké 2,6%-al növekedett 2004-hez képest. A teljes forgalom 50,5%-át belföldi, 49,5%-át külföldi vendégek generálták, a vendégéjszakákból viszont a belföldiek részesedése csak 45,4%, a külföldieké 54,6% volt. A külföldi vendégek átlagosan 3,4 éjszakát, a belföldiek 2,6 éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. A magánszálláshelyeken 2005-ben közel 667 ezer vendég több mint 2,9 millió vendégéjszakát töltött el, az ilyen típusú szálláshelyet igénybe vevők átlagos tartózkodási ideje tehát meghaladta a 4 éjszakát, ami lényegesen magasabb a kereskedelmi szálláshelyen megszálltak hasonló mutatójánál.

2005 folyamán a külföldi vendégek körében a kereskedelmi szálláshelyek közül legnépszerűbbnek a 3 és 4 csillagos szállodák bizonyultak, itt realizálódott ugyanis a külföldi vendégforgalom 63,5%-a (17. ábra). A külföldi és a belföldi vendégforgalom szállástípusok szerinti megoszlása eltérő, hiszen míg a 3 csillagos szállodák mindkét körben hasonló mértékben részesültek a forgalomból, a belföldi vendégek jóval kisebb arányban vettek igénybe 4 és 5 csillagos szállodát, illetve kempinget, lényegesen magasabb volt azonban körükben az 1 és 2 csillagos szállodában, panzióban, turistaszállón vagy üdülőházban megszállók aránya. Az eltérést részben anyagi okok magyarázhatják (főként a magas kategóriájú szállodák esetében), részben viszont az utazási, szabadidő-eltöltési szokásokban rejlő különbségek (főként a kempingek vonatkozásában).

17. ábra A külföldi vendégéjszakák számának megoszlása szálláshelytípusonként, 2005 (%)Kattintson ide a nagyításhoz!




18. ábra A belföldi vendégéjszakák számának megoszlása szálláshelytípusonként, 2005 (%)Kattintson ide a nagyításhoz!

Kötelező olvasmányTurizmus Magyarországon 2005


Milyen tényezők magyarázzák azt, hogy a főbb küldőországaink listája jelentősen különbözik a látogatóforgalmat és a vendégforgalmat tekintve?

Mi jellemezte 2004-ben Magyarország kiutazó turizmusát? (A kérdés megválaszolásához el kell olvasnia a "Turizmus Magyarországon 2005" című tanulmányt.)

Foglalja össze a hazai lakosság utazási szokásainak legfontosabb jellemzőit! (A kérdés megválaszolásához el kell olvasnia a "Turizmus Magyarországon 2005" című tanulmányt.)


1. feladat - párosításA belföldi vendégéjszakákból való 2005-es részesedésük alapján rendezze növekvő sorrendbe a felsorolt szálláshelytípusokat!


2 csillagos szálloda 5.

panzió 6.

kemping 8.

üdülőház 7.



ifjúsági szálló 9.


http://www.itthon.hu/images/mtrt/tartalom/pdf/turizmus_mon/Leporello_ma_2005_vegleges060713.pdf




turistaszálló 10.

2. feladat - párosításA külföldi vendégéjszakákból való 2005-es részesedésük alapján rendezze növekvő sorrendbe a felsorolt szálláshelytípusokat!





turistaszálló 7.



kemping 9.


üdülőház 2.

panzió 4.



- igaz- hamis

Jelölje, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!

Magyarországon a turizmusnak a GDP-hez való közvetlen hozzájárulása meghaladja a közép-kelet-európai átlagot (1).................Magyarországon a turizmusban realizálódott tőkebefektetések aránya meghaladja a közép-kelet-európai átlagot. (2).................Magyarországon minden tizedik munkahely közvetlenül a turizmusban keletkezik. (3).................A hazánkban regisztrált látogatók döntő többsége a szomszédos országokból érkezik. (4).................4. feladat - egyszeres választásMelyik érték a legmagasabb?



( ) A külföldi vendégek kereskedelmi szálláshelyen regisztrált átlagos tartózkodási ideje.( ) A belföldi vendégek kereskedelmi szálláshelyen regisztrált átlagos tartózkodási ideje.( ) A külföldi vendégek magánszálláshelyen regisztrált átlagos tartózkodási ideje.

5. feladat - többszörös választásMelyik ország szerepel mind a látogatóforgalmat, mind pedig a vendégéjszakákat tekintve Magyarország legfontosabb küldőországai között?


[ ] Olaszország[ ] Ausztria[ ] Németország[ ] Románia

Megoldókulcs

1. feladat:

3. - 4 csillagos szálloda6. - üdülőház8. - kemping1. - 3 csillagos szálloda9. - 1 csillagos szálloda5. - 2 csillagos szálloda4. - turistaszálló10. - 5 csillagos szálloda2. - panzió7. - ifjúsági szálló

2. feladat:

2. - 3 csillagos szálloda5. - panzió9. - 1 csillagos szálloda7. - üdülőház4. - 5 csillagos szálloda8. - ifjúsági szálló3. - kemping10. - turistaszálló1. - 4 csillagos szálloda6. - 2 csillagos szálloda

3. feladat:

(1) - igaz(2) - hamis(3) - hamis(4) - igaz

4. feladat: A külföldi vendégek magánszálláshelyen regisztrált átlagos tartózkodási ideje.

5. feladat:

AusztriaNémetország

Bevezető

Annak érdekében, hogy megbízható statisztikai információk álljanak a turisztikai döntéshozók számára, szükség van nemzetközi módon összehasonlítható adatokat eredményező adatgyűjtési módszerek alkalmazására, ennek pedig előfeltétele a turizmus jelenségeinek azonos értelmezése. A II. fejezet 6. leckéjében ezért először áttekintjük a turizmus legfontosabb jelenségeinek és szereplőinek - kereslet, látogató, turista, kiránduló - definícióit, majd pedig összefoglaljuk a turizmus statisztikai feladatait és céljait. Mivel a turizmus statisztika kulcskérdése annak meghatározása, hogy milyen típusú helyváltoztatás sorolható a turizmus fogalomkörébe, a 7. leckében részletesen elemezzük azt, hogy az országhatárokat átlépő nemzetközi utazók közül kik és milyen szempontok alapján tekinthetők nemzetközi látogatónak, illetve kik azok, akiket a turizmusstatisztikából kizárunk.

A 8. és 9. lecke a turisztikai kereslet volumenének mérésére szolgáló, két alapvető módszert,


a határstatisztikai és a szálláshely-statisztikai adatgyűjtést ismerteti, külön kiemelve az egyes módszerek előnyeit és hátrányait, illetve hangsúlyozva azt, hogy a kereslet egészéről reális kép csak a két megközelítésmód együttes alkalmazásával nyerhető. A fejezetet záró 10. és 11. lecke pedig a turisztikai keresletet pénzügyi szempontból megközelítve azt foglalja össze, hogy milyen módon lehetséges a nemzetközi turisztikai kiadásokat és bevételeket számba venni, szintén értékelve az alkalmazott módszerek előnyeit és hátrányait.

6. lecke. A turizmus jelenségének mérése. A turizmus statisztika feladatai

1. A turizmus helye a statisztikában

A statisztikai mérés szempontjából a turizmus megfigyelése azért különleges feladat, mert a nemzetközi és az ezekkel harmonizált hazai osztályozásokban önálló, külön turizmus ágazat - éppen a turizmus rendkívül sokrétű és összetett kapcsolatrendszere miatt - nem létezik. A turizmus szereplője, az ideiglenes helyváltozatást végző személy az adott "piacon" mint turista van jelen, egyébként a szokásos környezetében fogyaszt. Ez azt jelenti, hogy a turisták kereslete mindig hozzáadódik a turisztikai desztinációkban élők fogyasztásához. Ezért a turisták fogyasztása mindig kedvező jelenség, amely elősegíti a hazai gazdasági növekedést, hiszen olyan jövedelmek elköltéséről van szó, amelyek más gazdaságban - a turisták küldő országában vagy küldő térségében - keletkeztek. Ezekkel a pótlólagos jövedelmekkel olyan forrás felhasználására nyílik tehát lehetőség, amely turizmus hiányában egyáltalán nem jelenne meg a fogadóterületek gazdaságában. A turistafogyasztás ugyanakkor csökkenti a küldő ország, küldő térség jövedelemfelhasználási lehetőségeit.

Attól függően, hogy hol és mihez képest keletkezik a pótlólagos kereslet, a turisztikai keresletnek hat különböző típusát különböztethetjük meg.

• Belföldi turisztikai kereslet = magyarországi rezidensek magyarországi turisztikai fogyasztása.

• Külföldi turisztikai kereslet = külföldiek (nem rezidensek) magyarországi turisztikai fogyasztása.

• Külföldre irányuló turisztikai kereslet = magyarországi rezidensek külföldi turisztikai fogyasztása.

• Hazai turisztikai kereslet: Magyarországi rezidensek magyarországi turisztikai fogyasztása + külföldiek (nem rezidensek) magyarországi turisztikai fogyasztása.

• Nemzeti turizmus kereslet = magyarországi rezidensek magyarországi turisztikai fogyasztása + magyarországi rezidensek külföldi turisztikai fogyasztása.

• Nemzetközi turizmus kereslet = külföldiek (nem rezidensek) magyarországi turisztikai fogyasztása + magyarországi rezidensek külföldi turisztikai fogyasztása.

A fenti kategóriák értelmezése során figyelembe kell venni azt, hogy a turisztikai kereslet egyaránt értelmezhető szűkebb és bővebb fogalomként. Bővebb értelemben a turisták kereslete magában foglalja a turistaútra való felkészülés során és annak következményeként jelentkező keresletet is (például a bőrönd- vagy fürdőruha-vásárlást utazás előtt, illetve az úton készített fényképek előhívatását hazaérkezés után). Szűkebb értelemben viszont a turisztikai kereslet kizárólag az utazás során jelentkező termék- és szolgáltatásvásárlásra korlátozódik.

2. A turizmus mérése és a turizmus statisztika feladatai

A turizmus világszerte jövedelmező és dinamikusan fejlődő gazdasági tevékenység, egyben a


magyar gazdaságnak is egyik elismert "húzóágazata". Mind Magyarországon, mind nemzetközi szinten számos egyéb gazdasági ágazat is verseng azonban a korlátozottan rendelkezésre álló állami támogatási forrásokért és a magánbefektetők tőkéjéért, ezek elnyeréséhez pedig arra van szükség, hogy egyértelműen, hitelt érdemlő adatok alapján lehessen azt bizonyítani, hogy a turizmus mennyiben jobb, előnyösebb más befektetési lehetőségekhez képest. Különösen akkor nem nélkülözhetők a turizmus teljes - közvetlen és közvetett - gazdasági hatását végigkövető számítások, amikor európai uniós források elosztásáról, állami támogatások odaítéléséről vagy a turizmus infrastruktúráját fejlesztő beruházási döntésekről van szó.

Ahhoz, hogy a turizmus jelenségét megbízható módon mérni lehessen, szükséges az, hogy a kapott adatok nemzetközi szinten összehasonlíthatóak legyenek. A nemzetközi összehasonlíthatóság feltételei között szerepel egyrészt a turizmus fogalmainak azonos értelmezése. Ennek alapjait az 1963-as ENSZ-konferencia teremtette meg, ahol is meghatározásra került a látogató, a turista és a kiránduló fogalma. Eszerint a definíció szerint látogatón értünk minden olyan személyt, aki valamilyen motivációtól vezérelve állandó lakó- és munkahelyét elhagyva ideiglenesen más országba látogat, és ott kereső foglalkozást nem végez. A látogatónak két alkategóriája létezik: a turista, aki 24 órát vagy annál többet (de maximum 1 évet) tölt el a felkeresett országban, és a kiránduló, aki 24 óránál kevesebbet tölt az adott országban. Praktikus szempontból ez a meghatározás azt jelenti, hogy turistának tekintünk mindenkit, aki a felkeresett országban eltölt egy éjszakát. (Sőt, még gyakorlatiasabban általában úgy tudjuk megállapítani a turisták számát, hogy azokat tekintjük turistának, akik valamilyen regisztrált szálláshelyet vettek igénybe, feltételezve azt, hogy a turistáknak csak elenyésző kisebbsége tölti az éjszakát egy padon vagy a híd alatt. Természetesen ez azokban az országokban komoly statisztikai problémát jelent, ahol a szálláshelyek jelentős része illegálisan működik, mert az ott megszálló vendégek a statisztikai számbevétel során sem jelennek meg.)

Az alapfogalmak egységes alkalmazása mellett a nemzetközi összehasonlíthatóság további feltételei közé tartozik az azonos statisztikai módszerek alkalmazása, a vizsgált sokaság azonos struktúrában való bontása és a belföldi és a nemzetközi turizmus statisztikailag azonos kezelése. A turizmus statisztikai számbavételének alapvető módszerei közé tartozik a kereslet kvantitatív jellemzőinek felmérésére irányuló határstatisztikai és szálláshely-statisztikai adatgyűjtés, a bevételek mérését szolgáló banki módszer, továbbá kiegészítő jelleggel alkalmazhatók a turisták körében végzett megkérdezések is (részletesebben lásd a 8., 9., 10. és 11. leckéket).

A turizmus statisztika feladatai közé tartozik többek között:

• A turisztikai kereslet értékelése.

• A turisztikai kínálat elemzése.

• A turizmus által a fizetési mérlegre gyakorolt hatások kimutatása.

• A turisták költése hatásának kimutatása a nemzetgazdaságban.

• A turizmusfejlesztés orientációjának segítése.

A turisztikai kereslet értékelése magában foglalja mind a be- és kiutazók, mind a belföldi látogatók keresletének elemzését, és kiterjed a kereslet volumenének, szerkezetének, tér- és időbeni megoszlásának, valamint egyéb jellemzőinek analízisére.

A turisztikai kínálat elemzése optimális esetben tartalmazza a turisztikai infrastruktúra és szuprastruktúra mennyiségi és minőségi összetételének vizsgálatát, illetve a kínálati összetevők iránt jelentkező kereslet időbeni és térbeni megoszlását, azaz a kínálat kapacitásának kihasználtságát és az egyes szolgáltatások által generált bevételt.


Nemzetgazdasági szinten a turizmusstatisztika fontos feladatai közé tartozik a turizmus fizetési mérlegre gyakorolt hatásának kimutatása, valamint a turisták által elköltött pénz makro- és mikrogazdasági - többek között a jövedelmek mennyiségére és szerkezetére, a termelés volumenére és a foglalkoztatás alakulására vonatkozó - hatásainak feltárása.

A pontos, megbízható és többé-kevésbé naprakész statisztikai adatok elengedhetetlen szerepet játszanak a turizmusfejlesztés irányvonalának meghatározása során. Helytálló fejlesztési döntéseket - akár nemzeti, akár helyi, akár szolgáltatói szinten - kizárólag abban az esetben lehet hozni, ha rendelkezésre állnak a turizmus szektor keresleti és kínálati jellemzőire, fejlődési trendjeire vonatkozó információk.

A turizmus statisztikai adatainak gyakorlati felhasználásában általában problémát jelent, hogy mind az adatok összegyűjtése, mind pedig publikálása időigényes tevékenység. Minél magasabb szinten összesített adatokról van szó, annál hosszadalmasabb a statisztikai adatok közlésének átfutási ideje. Például a WTO által a nemzetközi turistaforgalomra és turisztikai bevételekre vonatkozóan közölt statisztikák többnyire közel egy évvel az adott időszak lezárása után látnak napvilágot (ezzel szemben a KSH szállodai gyorsstatisztikája már a tárgyhót követő 5-6. munkanapon belül képes adatokat közölni).

Jelenleg a hazai turizmus statisztikai rendszer keretében többek között az alábbi alapadatokra vonatkozóan létezik rendszeres, regionális szintű adatgyűjtés:

• Az országot felkereső külföldi látogatók száma és jellemzői.

• A Magyarországról kiutazó hazai látogatók száma és jellemzői.

• A kereskedelmi szálláshelyeket igénybe vevők száma, származási országa és tartózkodási ideje.

• A szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás árbevétele.

Ajánlott weboldalakEUROSTAT online statisztikai adatbázisTourMIS Tourism Marketing Information System(statisztikai adatok 33 európai ország turizmusáról)


Milyen feltételei vannak a turisztikai adatok nemzetközi összehasonlíthatóságának?Miért területekre terjed ki a turizmusjelenség mérése?Milyen típusait lehet megkülönbözetni a turisztikai keresletnek?


1. feladat - többszörös választásMelyek a nemzetközi összehasonlíthatóság feltételei a nemzetközi turizmus statisztikában?


[ ] Azonos mérési módszerek alkalmazása[ ] A belföldi és a nemzetközi turizmus statisztikailag azonos kezelése[ ] A turizmus alapadatainak azonos értelmezése[ ] Kizárólag a WTO adatainak használata[ ] A vizsgált sokaság azonos szerkezetben történő bontása


http://www.tourmis.info/

http://europa.eu.int/comm/eurostat

2. feladat - többszörös választásA hazai turizmus statisztikai rendszer keretében a felsoroltak közül melyik adatokra vonatkozóan létezik rendszeres adatgyűjtés?


[ ] A rokon- és barátlátogatási céllal Magyarországon belül utazó belföldi látogatók száma[ ] Az országot felkereső külföldi látogatók száma[ ] A kereskedelmi szálláshelyeket igénybe vevők motivációi[ ] A Magyarországról kiutazó hazai látogatók száma

3. feladat - egyszeres választásMaximum hány hónapot tölthet el folyamatosan a látogató a felkeresett országban ahhoz, hogy a turizmusstatisztikában turistaként legyen nyilvántartva?


( ) 12( ) 3( ) 6( ) 24



- 24 óránál többet- 24 óránál kevesebbet

Egészítse ki az alábbi mondatot úgy, hogy igaz legyen az állítás!

Kirándulónak azt a látogatót nevezzük, aki (1)................. tölt a felkeresett országban.5. feladat - párosításPárosítsa össze a megfelelő fogalmakat:

Párosítsa össze a megfelelő elemeket: Magyarországi rezidensek magyarországi turisztikai fogyasztása +

magyarországi rezidensek külföldi turisztikai fogyasztása

Külföldi turisztikai kereslet

Magyarországi rezidensek magyarországi turisztikai fogyasztása

Nemzeti turizmus kereslet

Magyarországi rezidensek magyarországi turisztikai fogyasztása + külföldiek (nem rezidensek) magyarországi turisztikai fogyasztása

Belföldi turisztikai kereslet

Külföldiek (nem rezidensek) magyarországi turisztikai fogyasztása + magyarországi rezidensek külföldi turisztikai fogyasztása

Hazai turisztikai kereslet

Magyarországi rezidensek külföldi turisztikai fogyasztása

Külföldre irányuló turisztikai kereslet

Külföldiek (nem rezidensek) magyarországi turisztikai fogyasztása

Nemzetközi turizmus kereslet

Megoldókulcs

1. feladat:

A belföldi és a nemzetközi turizmus statisztikailag azonos kezeléseA turizmus alapadatainak azonos értelmezéseA vizsgált sokaság azonos szerkezetben történő bontásaAzonos mérési módszerek alkalmazása

2. feladat:

Az országot felkereső külföldi látogatók számaA Magyarországról kiutazó hazai látogatók száma

3. 12


feladat:

4. feladat: (1) - 24 óránál kevesebbet

5. feladat:

Hazai turisztikai kereslet - Magyarországi rezidensek magyarországi turisztikai fogyasztása + külföldiek (nem rezidensek) magyarországi turisztikai fogyasztásaNemzeti turizmus kereslet - Magyarországi rezidensek magyarországi turisztikai fogyasztása + magyarországi rezidensek külföldi turisztikai fogyasztásaBelföldi turisztikai kereslet - Magyarországi rezidensek magyarországi turisztikai fogyasztásaKülföldre irányuló turisztikai kereslet - Magyarországi rezidensek külföldi turisztikai fogyasztásaKülföldi turisztikai kereslet - Külföldiek (nem rezidensek) magyarországi turisztikai fogyasztásaNemzetközi turizmus kereslet - Külföldiek (nem rezidensek) magyarországi turisztikai fogyasztása + magyarországi rezidensek külföldi turisztikai fogyasztása

7. lecke. A látogatók nemzetközi statisztikai csoportosítása

Amint azt a 6. leckében láttuk, az 1963-as ENSZ-konferencia során definiálták a látogató, a turista és a kiránduló statisztikai célú fogalmát. Eszerint a definíció szerint látogatón értünk minden olyan személyt, aki valamilyen motivációtól vezérelve elhagyja állandó lakó- és munkahelyét, és ideiglenesen más országba látogat, de ott kereső foglalkozást nem végez. A látogatónak két alkategóriája létezik: a turista, aki 24 órát vagy annál többet (de maximum 1 évet) tölt el a felkeresett országban, és a kiránduló, aki 24 óránál kevesebbet tölt az adott országban.Motivációját tekintve mind a turista, mind a kiránduló lehet akár szabadidő-eltöltési céllal, akár hivatásturisztikai, üzleti céllal utazó személy.A WTO ajánlásainak megfelelően az országok többsége a nemzetközi forgalomban résztvevőket alapvetően két nagy csoportba sorolja:

• a turizmus statisztikájába beleértendő utazók• a turizmus statisztikájából kizárt utazók (19. ábra)

19. ábra A nemzetközi turisztikai forgalom résztvevőinek csoportosításaKattintson ide a nagyításhoz!

1. A turizmus statisztikájába beleértendő nemzetközi utazók

A turizmus statisztikájába egyrészt beleértjük azokat az utazókat, akik az aktív vagy a passzív turistaforgalomban rokon- és barátlátogatás (VFR), gyógykezelés, kulturális érdeklődés, vallási, sport vagy egyéb, a szabadidő eltöltését célzó motivációval vesznek részt. Ide


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/02_07.jpg


tartoznak a tengeri körutazások résztvevői is (akik általában nem a szárazföldön, hanem a hajón éjszakáznak, így a felkeresett országok statisztikáiban kirándulóként jelennek meg, annak ellenére, hogy állandó lakóhelyüket több mint 24 órára hagyják el).

Bár a Karib-térségben egy 7 napos tengeri körutazás során többnyire öt kikötőben - azaz öt országban - áll meg a hajó, a vendégek átlagosan alig több mint 5 órát töltenek egy-egy kikötés alkalmával a szárazföldön.

Szintén ideértjük azokat az utazókat, akik konferencián vesznek részt egy másik országban, diplomáciai küldetést hajtanak végre, tudományos kutatás céljából utaznak, üzleti úton vannak, szakmai jellegű vagy a nagyközönséget megcélzó kiállításon vagy vásáron vesznek részt, illetve incentív jellegű jutalomút keretében utaznak (tehát a MICE turizmus résztvevőit és az egyéb szakmai, hivatáshoz kapcsolódó motivációval utazókat).

A turizmus statisztikába beleértendők ezen kívül az egy évnél kevesebb ideig külföldön tanuló diákok, tehát például a legtöbb nemzetközi csereprogram résztvevői is.


Mivel nem a felkeresett desztinációban végeznek kereső foglalkozást, a turizmusstatisztikában megjelennek a külföldi közlekedési eszközök személyzetének tagjai és a külföldön turnézó művészek (például zenészek, színtársulatok tagjai) is. A külföldi közlekedési eszközök személyzetének besorolása azonban némiképp problematikus, hiszen a határformalitások alól ugyan gyakran mentesülnek, a szálláshelyeken azonban a többi utazóhoz hasonlóan őket is regisztrálják. Szintén meglehetősen vékony választóvonal húzódik a külföldi kereső foglalkozás végzése és az állandó helyváltoztatással járó foglalkozás során történő pénzkereset között.

2. A turizmus statisztikájából kizárt nemzetközi utazók

A turizmusstatisztikából kizárjuk mindazon külföldieket, akik az adott országba munkavállalási szerződéssel vagy ilyen céllal érkeznek, a turizmusban való részvételnek ugyanis feltétele, hogy az utazó otthon megkeresett pénzt költsön el a felkeresett desztinációban. Ebből következően nem tartoznak a turizmus fogalomkörébe a pénzkereseti céllal érkező külföldiek - egyébként akár munkát nem vállaló - családtagjai, illetve háztartási alkalmazottjai sem. Ugyanennek az alapelvnek a következménye az is, hogy nem tartoznak a nemzetközi látogatók közé az országhatár mentén lakó, a szomszédos országban munkát vállaló, oda naponta vagy hetente átjáró ingázók sem.

Szintén nem veszi figyelembe a turizmusstatisztika az adott országba letelepedési céllal érkező utazókat, valamint az állandó lakóhelyüket politikai vagy gazdasági okokból elhagyó menekülteket. A nemzetközi turista tartózkodási idejének maximum 1 évben való korlátozása gyakorlatilag tehát azt a célt szolgálja, hogy az adott desztinációba költöző személyeket kizárjuk a turizmus fogalmából.

Mivel utazásuk nem szabad akaratukból hozott döntés eredménye, nem soroljuk továbbá sem a nemzetközi diplomáciai testületek - nagykövetségek, konzulátusok - munkatársait, sem az idegen országokban állomásozó hadseregek tagjait vagy a nemzetközi békefenntartókat a nemzetközi látogatók körébe (nemcsak az adott országban való tartózkodásukat, hanem az odautazásuk során végrehajtott helyváltoztatást is ideértve). Természetesen turisztikai


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/erasmus_het.jpg

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/erasmus_tiz.jpg

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/tanulas_ketto.jpg

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/hallgtan.jpg

tevékenységnek tekinthető azonban például az, ha a Koszovóban állomásozó békefenntartó erők tagjai a fentebb felsorolt motivációktól indíttatva felkeresik Szlovéniát vagy Magyarországot.

Statisztikai szempontból nem soroljuk a turizmus fogalomkörébe azokat a tranzitutasokat sem, akik nem hagyják el a repülőtér vagy a kikötő tranzitterületét, hiszen ők gyakorlatilag nem lépnek be a tranzitországba.

Végül nem tartoznak a nemzetközi látogatók közé azok a vándorló nomádok, akik általában mindenféle úti okmány nélkül, évszázados hagyományokat követve utaznak. Ilyen típusú helyváltoztatásra főként a fejlődő világ olyan részein kerül sor (például Afrika szubszaharai részén), ahol a határellenőrzés nehézségei és a politikai stabilitás hiánya egyébként is megnehezítik a megbízható statisztikai adatgyűjtést.

A felsorolt alapelvek egy része elméletben hatékonyan, a gyakorlatban viszont meglehetősen nehezen alkalmazható a turizmus keresletének, tehát a turizmusban részt vevő személyeknek a csoportosítására. Beutazáskor gyakran önbevalláson alapul a turista motivációjának besorolása, így nem feltétlenül lehet elkülöníteni az országban - legálisan vagy illegálisan - munkát vállalni vagy letelepedni szándékozókat a ténylegesen szabadidő-eltöltési vagy hivatáshoz kapcsolódó céllal érkező turistáktól.

Az is előfordulhat, hogy a valóban turisztikai céllal érkező, turistaként is regisztrált utazó a desztinációban való tartózkodása alatt határozza el, hogy letelepedik a felkeresett országban (és akár már haza sem utazik). Kutatások azt mutatják, hogy a bevándorlási döntések meghozatalát számos tényező segíti, többek között az adott ország imázsa és az utazók személyes jellegű tapasztalatai. Izraelben például az 1990-as években folyamatosan növekedett a letelepedési engedélyért folyamodó turisták száma. Míg 1990 91-ben a turistaként érkező bevándorlók az összes bevándorló mintegy 2%-át jelentették, 1997-re ez az arány 15%-ra emelkedett. A turistaként letelepedési engedélyt kérők kétharmada a volt szovjet tagállamokból érkezett.Forrás: Oigenblick, L. - A. Kirschenbaum (2002): Tourism and Immigration. Comparing Alternative Approaches; Annals of Tourism Research 29(4):1086-1100

A határellenőrzés megszűnése a schengeni egyezményt aláírt európai országok között (lásd 8. lecke) nagymértékben nehezíti az Európán belüli látogatóáramlás pontos regisztrálását.


Mitől függ az, hogy valakit, aki állandó lakóhelyét elhagyva más országba utazik, figyelembe vesz-e a turizmusstatisztika?Beletartoznak-e a nemzetközi látogatók körébe a kamionsofőrök?Milyen tényezők nehezítik a nemzetközi látogatók számának pontos és megbízható meghatározását?


1. feladat - egyszeres választásA felsoroltak közül ki nem tartozik a turizmusstatisztika fogalomkörébe?


( ) Kínában turnézó finn karmester( ) Zambia berlini nagykövete( ) Németországban tárgyaláson részt vevő magyar üzletember




( ) Bécsi étteremben dolgozó, oda Sopronból naponta átjáró magyar pincér2. feladat - feleletválasztás


- turistának- kirándulónak

Mit kell a kipontozott helyre írni ahhoz, hogy igaz legyen az alábbi állítás?

Azt a mediterrán körutazáson részt vevő utast, aki minden éjszakáját a hajón tölti, de napközben ellátogat a felkeresett kikötőkbe, az érintett országok statisztika rendszerében (1)................. tekintjük.3. feladat - egyszeres választásA felsoroltak közül melyik motivációval történő utazás tartozik a turizmusstatisztika fogalomkörébe?


( ) munkavállalás( ) letelepedés( ) menekültstátusz elnyerése( ) az olimpiai játékokon való részvétel

4. feladat - egyszeres választásA tranzitot el nem hagyó utas miért nem tartozik a turizmusstatisztika fogalomkörébe?


( ) Mert nem lép be az ország területére.( ) Mert nem költ pénzt az adott országban.( ) Mert nem vesz igénybe szálláshelyet az adott országban.( ) Mert nem érdeklődik az adott ország nevezetességei iránt.

Megoldókulcs1. feladat: Bécsi étteremben dolgozó, oda Sopronból naponta átjáró magyar pincér

2. feladat: (1) - kirándulónak

3. feladat: az olimpiai játékokon való részvétel

4. feladat: Mert nem lép be az ország területére.

8. lecke. Határstatisztikai adatgyűjtés feladata, előnyei, hátrányai

A 7. leckében ismertettük a turizmus fogalmába - és ezáltal a turizmusstatisztikába - beleértendő és a fogalomból kizárandó utazók típusait, illetve összefoglaltuk mindazon szempontokat, amelyek alapján meg lehet határozni azt, hogy az állandó lakóhelyét valamilyen okból elhagyó utas regisztrálható-e látogatóként - ezen belül kirándulóként vagy turistaként - a turisztikai adatgyűjtés során.

A látogatók statisztikai számbavétele világszerte alapvetően a határstatisztikai és a szálláshely-statisztikai módszerekre épül. Mivel önmagában mindkét megközelítés csak részleges információkat képes nyújtani, ezért a turizmusstatisztika számára szükséges alapvető információk csak a két módszer együttes alkalmazásával, illetve azok egyéni


megkérdezésekkel, felmérésekkel való kiegészítésével szerezhetők meg.

1. A határstatisztikai adatgyűjtés feladata

A határstatisztikai adatgyűjtés célja a nemzetközi ki- és beutazóforgalom alapadatainak regisztrálása. A határstatisztikai adatgyűjtés során alapesetben mért, pótlólagos megkérdezések nélkül is regisztrálható alapadatok közé jellemzően az alábbiak tartoznak:

• A határon átlépők száma (aktív forgalom esetén beutazók, passzív forgalom esetén kiutazók).

• Az érkezők és kiutazók állampolgársága.

• A határon átlépők által igénybe vett közlekedési eszköz.

• A forgalom határállomások szerinti alakulása.

• A forgalom időbeni alakulása (többnyire havonkénti bontásban).

A fentieken kívül a határstatisztika viszonylag egyszerű adatgyűjtési módszerekkel - például be- és kilépéskor adatlap kitöltetésével - képes lehet többek között az alábbi információk regisztrálására:

• Az utazás motivációja (többnyire a szabadidős és az üzleti célú utazások elkülönítésére korlátozódóan).

• A tartózkodási idő hossza, illetve ennek összesítésével az átlagtartózkodási idő.

• A turista által igénybe vett szállás típusa.

• A be- és kiutazók demográfiai adatai (például neme, életkora, foglalkozása).

Az Egyiptomba beutazók által kitöltendő adatlap például a turisták személyes adatai (neve, születési ideje és helye, nemzetisége, útlevélszáma és az útlevél típusa) mellett rákérdez az utazás motivációjára ("szabadidős turizmus", "tanulmányút", "konferencia", "kulturális út", "gyógykezelés", "üzleti utazás", "továbbképzés" és "egyéb" kategóriák szerinti bontásban), valamint az utas egyiptomi címére, ami lehetővé teszi az igénybe vett szálláshely szerinti csoportosítást.


Nagyításhoz kattintson ide!

A nemzetközi forgalomban a határstatisztikai adatgyűjtés különböző módon és eltérő körben történhet:

• Utasellenőrzés és részletes adatgyűjtés minden határállomáson. Ebben az esetben lehetséges az alapadatok mellett információt szerezni például az utasok motivációjára vagy kiutazás esetében a célországra vonatkozóan.

• Utasellenőrzés minden határállomáson, az alapadatok meghatározására korlátozódóan.

• Korlátozott körben - jellemzően a repülőtereken és a hajóállomásokon - történő utasellenőrzés, ahol azonban többnyire részletesebb adatgyűjtésre is sor kerül.

• Esetleges utasellenőrzés a határátkelőhelyeken. 2005 novemberében magyar turista beutazáskor a határon vásárolhat belépési engedélyt például Egyiptomba (15 USD megfizetésével), Thaiföldre (1000 baht), Törökországba (30 USD) vagy Kambodzsába (1000 thai baht vagy 20 USD).

Az utóbbi két módszer esetében a határstatisztika nem képes teljes képet adni a ki- és beutazóforgalom alakulásáról, így a megszerzett információ csak további felmérések adataival kiegészítve lehet alkalmas a turisztikai kereslet jellemzőinek meghatározására.

Azt, hogy egy országban hol és milyen formában kerül sor a nemzetközi utasforgalom regisztrálására, részben politikai, részben gazdasági okok határozzák meg. A teljes körű határellenőrzés célja - az adatgyűjtésen túl - főként a ki- és beutazók személyének ellenőrzése, többek között a bevándorlás szabályozása vagy a biztonsági kockázat csökkentése érdekében.Szintén elsősorban ezeket a célokat szolgálja legtöbb országban a beutazókkal szembeni vízumkényszer fenntartása is. A vízumrendszer azonban, amellett, hogy adatokat szolgáltat a turizmusstatisztika számára az országba érkező látogatók jellemzőire vonatkozóan, egyúttal hozzájárul a nemzetközi turizmusból származó bevételek növeléséhez is (különösen azokban az országokban egyértelmű a vízumkényszer fenntartásának elsődlegesen jövedelemnövelő szerepe, ahol az érkező a határon különösebb ellenőrzés nélkül megvásárolhatja a beutazásra és korlátozott idejű tartózkodásra jogosító vízumot).


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/Egypt_entry_form.jpg

2005 novemberében magyar turista beutazáskor a határon vásárolhat belépési engedélyt például Egyiptomba (15 USD megfizetésével), Thaiföldre (1000 baht), Törökországba (30 USD) vagy Kambodzsába (1000 thai baht vagy 20 USD).Technikai lebonyolítását tekintve a határstatisztikai adatgyűjtés az alábbi módokon, illetve ezek kombinációjával valósulhat meg:

• Maga a látogató tölt ki adatlapot, amely állhat egy vagy két részből. Az egy részből állót a látogató belépésnél leadja (ilyen típusú például a fentebb bemutatott, az Egyiptomba való belépéshez szükséges nyomtatvány). A két részből állónak a látogató az egyik részét belépéskor, a másikat kiutazáskor adja le. Statisztikai szempontból ennek a módszernek előnye, hogy megfelelő számítógépes rendszer esetében automatikusan lehetővé teszi például a tartózkodási idő meghatározását, vagy a be- és kiutazás helyének összevetéséből következtetni engedhet a turista országon belüli áramlására.

• Útlevélvizsgálatnál automatikus számítógépes adatrögzítés. Önmagában alkalmazva pontos, de kizárólag az útlevélben szereplő adatok regisztrálását teszi lehetővé.

• A határon átlépők manuális vagy elektronikus megszámlálása. A forgalom volumenének, térbeni és időbeni megoszlásának mérésére alkalmas, illetve az egyes határállomások adatainak elkülönítésével lehetőség nyílhat a ki- és beutazások közlekedési eszköz szerinti csoportosítására is.

Mivel, ahogy azt láttuk, a felsorolt módszerek mindannyian csak korlátozott körben képesek a látogatóforgalomról adatokat gyűjteni, célszerű a határstatisztikai adatgyűjtés során kiegészítő jelleggel kérdőíves felméréseket is végezni.

2. A határstatisztikai adatgyűjtés előnyei

A határstatisztikai adatgyűjtés előnyei közé tartozik, hogy egyszerű, viszonylag könnyen automatizálható statisztikai módszerről van szó. Az alapadatok a látogatók különösebb zavarása nélkül megszerezhetők, az adatgyűjtésnek általában nincs pótlólagos időigénye a ki-és beutazóforgalom biztonsági és bevándorlási céllal történő ellenőrzéséhez viszonyítva.

A határokon történő adatgyűjtés során mért adatok - a ki- és beutazók számára, állampolgárságára, időbeni és térbeni eloszlására, alapvető motivációjára, az általuk igénybe vett közlekedési eszközre vonatkozóan - lényeges információt jelentenek a turisztikai döntéshozók számára.

3. A határstatisztikai adatgyűjtés hátrányai

Nevéből is következően a határstatisztikai adatgyűjtés az országhatárokon történik, így a módszer csupán a határokat átlépők adatainak összegyűjtésére alkalmas. A belföldi forgalom volumenének, irányainak, időbeni megoszlásának és egyéb jellemzőinek mérésére a határstatisztika természetesen nem képes, így pusztán határstatisztikai adatok alapján egyáltalán nem vagyunk képesek a belföldi turizmus alakulására vonatkozó következtetéseket levonni.

A nemzetközi forgalom adatait tekintve a határstatisztikai adatgyűjtés nem képes a kereslet országon belüli eloszlásának bemutatására, hiszen a határon mért adatokból csak a belépés helye derül ki, az már nem, hogy a határállomásról a látogató hova utazik tovább, hány különböző desztinációt keres fel tartózkodása során, és teljes tartózkodási ideje hogyan oszlik meg az egyes célterületek között.

Meg kell továbbá jegyezni, hogy napjainkban a határformalitások egyszerűsödése, a határok "eltűnése", a vízumkényszer megszüntetése jelentős mértékben megnehezíti a határokon


történő adatgyűjtést. Így a turizmusstatisztika egyre nagyobb mértékben kénytelen a szálláshelyeken mérhető adatokra, valamint a kiegészítő felmérések információira támaszkodni a beutazó forgalom mértékének meghatározása során.


Melyek a határstatisztikai adatgyűjtés legfontosabb céljai?Milyen előnyei vannak a határstatisztikai adatgyűjtésnek?Milyen hátrányai vannak a határstatisztikai adatgyűjtésnek?


1. feladat - többszörös választásMilyen adatokat nem képes mérni a határstatisztika?


[ ] kiutazók száma[ ] beutazók száma[ ] beutazók regionális megoszlása[ ] belföldi turisták száma

2. feladat - többszörös választásA felsoroltak közül melyek azok az adatok, amelyeket automatikusan nem, csak pótlólagos megkérdezéssel képes mérni a határstatisztika?


[ ] a kiutazók célországa[ ] a ki- és beutazások szezonális megoszlása[ ] a ki- és beutazók által igénybe vett közlekedési eszköz[ ] a beutazók motivációja

3. feladat - többszörös választásMilyen célokat szolgál egy országban a vízumrendszer fenntartása?


[ ] a bevándorlás ellenőrzése[ ] a látogatóforgalom jellemzőinek regisztrálása[ ] fokozott biztonság garantálása[ ] turizmus fejlődésének megakadályozása

4. feladat - egyszeres választásAz alábbi állítások közül melyik nem igaz a határstatisztikai adatgyűjtésre?


( ) Képes a ki- és beutazók számának mérésére.( ) A belföldi turizmus egyáltalán nem jelenik meg a kapott adatokban.( ) Képes a ki- és beutazók időbeni megoszlásának mérésére.( ) Önmagában is teljes körű adatokat szolgáltat a látogatóforgalomra vonatkozóan.

Megoldókulcs1. feladat:

belföldi turisták számabeutazók regionális megoszlása

2. feladat:

a beutazók motivációjaa kiutazók célországa

3. a látogatóforgalom jellemzőinek regisztrálása


feladat:a bevándorlás ellenőrzésefokozott biztonság garantálásaturizmus fejlődésének megakadályozása

4. feladat: Önmagában is teljes körű adatokat szolgáltat a látogatóforgalomra vonatkozóan.

9. lecke. Szálláshelystatisztikai adatgyűjtés feladata, előnyei, hátrányai

A 7. leckében ismertettük a turizmus fogalmába - és ezáltal a turizmusstatisztikába - beleértendő és a fogalomból kizárandó utazók típusait, illetve összefoglaltuk mindazon szempontokat, amelyek alapján meg lehet határozni azt, hogy az állandó lakóhelyét valamilyen okból elhagyó utas regisztrálható-e látogatóként - ezen belül kirándulóként vagy turistaként - a turisztikai adatgyűjtés során.

Amint azt a 8. leckében is hangsúlyoztuk, a látogatók statisztikai számbavétele világszerte a határstatisztikai és a szálláshely-statisztikai módszerekre épül. Tekintettel arra, hogy egyedül egyik megközelítés sem képes átfogó információkat nyújtani, ezért a turizmusstatisztika számára szükséges alapvető információk megszerzése érdekében a két módszert párhuzamosan célszerű alkalmazni, illetve azokat érdemes egyéni megkérdezésekkel, felmérésekkel kiegészíteni.


A szálláshely-statisztikai adatgyűjtés számos különböző típusú, kategóriájú, és vendégkörű szálláshely forgalmáról és egyéb jellemzőiről képes információt nyújtani.

1. A szálláshely - statisztikai adatgyűjtés feladata

A szálláshely-statisztikai adatgyűjtés célja a belföldi és a nemzetközi turistaforgalom alapadatainak regisztrálása. Természetesen a szálláshely-statisztikai információgyűjtés csak azon turisták körére terjed ki, akik a felkeresett desztinációban regisztrált szálláshelyet vesznek igénybe.

Ahhoz, hogy a szálláshely-statisztika adatai nemzetközi szinten is összehasonlíthatóak legyenek, szükséges lenne a szálláshely fogalmának egységes értelmezése, illetve a szálláshelyek azonos struktúrában való csoportosítása. A gyakorlatban azonban az egyes országok szálláshely-kategóriái nem feltétlenül egyeznek meg, az azonos kategóriák pedig gyakran különböző minőségű szolgáltatást takarnak, így a szálláshely-statisztikai adatok nemzetközi összehasonlíthatósága korlátozott. Az 9.1. ábra a szálláshelyek Magyarországon alkalmazott csoportosítását foglalja össze.



http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/albany_backpackers1.jpg

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/lv_ny_ny.jpg

9.1. ábraKattintson ide a nagyításhoz!

A szálláshely-statisztikai adatgyűjtés során alapesetben gyűjtött, pótlólagos megkérdezések nélkül is mérhető alapadatok közé jellemzően az alábbiak tartoznak:

• A szálláshelyeken regisztrált érkezések száma.• A szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma.

• Regisztrálható, illetve a fenti két adatból kiszámítható az átlagos tartózkodási idő hossza is.

• A vendégek nemzetisége és állandó lakóhely szerinti küldőországa.• Az adott szálláshely típusa, kategóriája.• Az adott szálláshely területi elhelyezkedése.• A vendégforgalom szezonális megoszlása.• A vendégforgalom területi megoszlása.• A vendégforgalom szállástípus szerinti megoszlása.• Kapacitás-kihasználtság.• A kiadott szobák átlagára, illetve az egy szobára jutó bevétel.

A szálláshely-statisztikai adatgyűjtés kiterjedhet valamennyi regisztrált szálláshelyre, csak a kereskedelmi szálláshelyekre, illetve csak a szállodákra. Technikailag az adatgyűjtés módjai a következők lehetnek:

• A vendég maga tölti ki a bejelentőlapot, amelynek adatait a szálloda feldolgozza.• A vendég átadja a recepción útlevelét vagy egyéb személyazonosságot igazoló

dokumentumát, és az ezekben található adatok alapján a szálloda rögzíti a statisztikai adatgyűjtés alapjául szolgáló információkat.

A vendégek érkezési és személyes adatainak nyilvántartása a statisztikai adatgyűjtésen túl természetesen biztonsági és bevándorlás-politikai célokat is szolgálhat (ezért kell számos országban a rendőrségen vagy más hatóságnál is bejelenteni a vendégeket), továbbá alapjául szolgálhat az adóbevallásnak, és szükség esetén megkönnyítheti a szálláshely számára a már eltávozott vendég elérését.

Mivel, ahogy azt már korábban is láttuk, a felsorolt módszerek csak korlátozott körben képesek a vendégforgalomról adatokat gyűjteni, célszerű a szálláshely-statisztikai adatgyűjtés során kiegészítő jelleggel kérdőíves felméréseket is végezni.



Magyarországon 2002-ben indította el a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Szállodaszövetség a "Szállodai gyorsjelentés" című önkéntes, internetalapú szálláshely-statisztikai adatgyűjtést. Az új típusú adatgyűjtés bevezetését elsősorban piaci igények indokolták, a hagyományos módszerekkel mért adatok átfutási ideje ugyanis a tárgyhót követő 38 40 nap volt, ami csökkentette az információk felhasználhatóságát.Az adatgyűjtés módszeréről és az ilyen módon megszerezhető adatok köréről nyújt tájékoztatást a következő tanulmány: Probáld, Á. - Virág, E. (2004): Szállodai mutatószámok: valóban gyors KSH-adatok a szállodai forgalomról; Turizmus Bulletin 8(1):62-64

1.1 A szálláshely-statisztikai adatgyűjtés előnyei

Amennyiben egy országban nem működik teljes körű, folyamatos határstatisztikai adatgyűjtés, a szálláshelyeken regisztrált statisztikai adatok jelentik a turistaforgalomra vonatkozó információk legjelentősebb forrását. Bár a szálláshely-statisztika csak részben helyettesítheti a határstatisztikai megfigyeléseket, hiszen sem a kiutazókat, sem a kirándulókat nem képes számba venni, hasznos adatok nyerhetők ily módon a beutazó turisták számára, nemzetiségére, utazásuk céljára, az általuk igénybe vett közlekedési eszközre vagy az utazás szervezettségére vonatkozóan.

Mivel a legtöbb országban kötelező a szálláshelyeken a vendégek nyilvántartása, így a szálláshely-statisztikai adatok gyűjtése és összesítése többnyire automatikusan, egy hatékonyan kiépített információs rendszerben történik.

A szálláshelyeken regisztrált adatokból nem pusztán a látogatók számával kapcsolatban szerzünk információkat, hanem a vendégéjszakák száma is megállapítható, ez utóbbi adat pedig sokkal inkább alkalmas a turizmusszektor valódi teljesítményének mérésére. Minden turisztikai desztináció arra törekszik, hogy elkerülje a tömegturizmus fejlődéséből adódó problémákat, így általában egyetlen területnek sem az érkezések számának növelése a célja, hanem a hosszabb ideig tartózkodó és többet költő turisták vonzása.

Ellentétben a határstatisztikai megfigyelésekkel, a szálláshely-statisztika segítségével lehetséges a turizmus területi megoszlásának vizsgálata, illetve a módszer alkalmas a belföldi turistaforgalom mérésére is.

1.2 A szálláshely-statisztikai adatgyűjtés hátrányai

Nevéből is következően a szálláshely-statisztikai adatgyűjtés a szálláshelyeken történik, így a módszer csupán a regisztrált szálláshelyet igénybe vevő turisták adatainak összegyűjtésére alkalmas. Ebből következően a kiutazó- és a kirándulóforgalom volumenének, irányainak, időbeni megoszlásának és egyéb jellemzőinek mérésére a szálláshely-statisztika természetesen nem képes, így pusztán szálláshely-statisztikai adatok alapján a teljes turisztikai keresletnek csak egy korlátozott részére vonatkozóan tudunk következtetéseket levonni. Ráadásul a szálláshely-statisztikában feltüntetett "vendégszám" halmozódást takarhat, hiszen ugyanaz a turista utazása során több településen is megfordulhat és több szálláshelyet is igénybe vehet. Ebből adódóan elsősorban a vendégéjszakák számából érdemes kiindulni a turistaforgalom elemzése során, hiszen ez az adat minden esetben halmozódás nélküli.

A nemzetközi forgalom adatait tekintve a határstatisztikai adatgyűjtés nem képes a passzív forgalom jellemzőinek bemutatására, hiszen a szálláshelyeken mért adatokban csak az adott országon belül realizálódó turistaforgalom jelenhet meg, a kiutazók forgalma értelemszerűen nem.

Mindezen túl meg kell még jegyezni, hogy azokban a desztinációkban, ahol - többnyire


http://old.hungarytourism.hu/bulletin/regi/02_03/P22.htm

gazdasági, adóelkerülési okokból - magas a feketén kiadott, nem regisztrált szálláshelyek aránya, ott a szálláshely-statisztika adatai sem képesek teljes körűen tükrözni az adott desztináció turisztikai keresletét.


Melyek a szálláshely-statisztikai adatgyűjtés legfontosabb céljai?Milyen előnyei vannak a szálláshely-statisztikai adatgyűjtésnek?Milyen hátrányai vannak a szálláshely-statisztikai adatgyűjtésnek?


1. feladat - többszörös választásMilyen adatokat nem képes mérni a szálláshely-statisztika?


[ ] regisztrált szálláshelyet igénybe vett belföldi turisták regionális megoszlása[ ] belföldi turisták száma[ ] kiutazók száma[ ] beutazók száma

2. feladat - többszörös választásA felsoroltak közül melyek azok az adatok, amelyeket automatikusan nem, csak pótlólagos megkérdezéssel képes mérni a szálláshely-statisztika?


[ ] az igénybe vett szálláshellyel kapcsolatos elégedettség szintje[ ] a regisztrált szálláshelyet igénybe vevő turisták motivációja[ ] a regisztrált szálláshelyek vendégforgalmának szezonális megoszlása[ ] a regisztrált szálláshelyek vendégforgalmának területi megoszlása

3. feladat - többszörös választásMilyen célokat szolgálhat a szálláshelyeken a vendég személyes adatainak regisztrálása?


[ ] a vendéggel való jövőbeni kapcsolattartás lehetőségének biztosítása[ ] nemzetbiztonsági adatgyűjtés[ ] a vendég adatainak kereskedelmi célokra való továbbértékesítése[ ] statisztikai adatgyűjtés

4. feladat - egyszeres választásAz alábbi állítások közül melyik nem igaz a szálláshely-statisztikai adatgyűjtésre?


( ) Nem képes a feketén kiadott szálláshelyek forgalmának mérésére.( ) A passzív forgalom egyáltalán nem jelenik meg a kapott adatokban.( ) Képes a kereskedelmi szálláshelyeken realizálódott vendégéjszakák időbeni megoszlásának mérésére.( ) Önmagában is teljes körű adatokat szolgáltat a látogatóforgalomra vonatkozóan.

Megoldókulcs

1. feladat:

kiutazók számabelföldi turisták számabeutazók számaregisztrált szálláshelyet igénybe vett belföldi turisták regionális megoszlása


2. feladat:

a regisztrált szálláshelyet igénybe vevő turisták motivációjaaz igénybe vett szálláshellyel kapcsolatos elégedettség szintje

3. feladat:

statisztikai adatgyűjtésa vendég adatainak kereskedelmi célokra való továbbértékesítésea vendéggel való jövőbeni kapcsolattartás lehetőségének biztosításanemzetbiztonsági adatgyűjtés

4. feladat: Önmagában is teljes körű adatokat szolgáltat a látogatóforgalomra vonatkozóan.

10. lecke. Bevételek és kiadások számbavétele. Banki módszer. Megkérdezéses módszer.

1. Bevételek és kiadások számbavétele a nemzetközi turizmusban

A nemzetközi turizmussal kapcsolatos kiadások és bevételek mérése elengedhetetlen a turisztikai küldő és fogadó területek számára, hiszen a nemzetközi turizmus alakulása jelentős hatást gyakorolhat az egyes országok fizetési mérlegére. A láthatatlan exportnak (lásd 12. lecke) minősülő nemzetközi turisztikai bevételek bővítik, míg a láthatatlan importnak tekinthető nemzetközi turisztikai kiadások szűkítik a belső piacot.

A nemzetközi turisztikai bevételek magukban foglalják a nemzetközi látogatók minden magáncélú költését, többek között ide sorolva a fogadó országban szállásra, ételre és italra, üzemanyagra, az országon belüli közlekedésre, szórakozásra vagy vásárlásra fordított kiadásokat. A nemzetközi turisztikai bevételek mérése során mind az adott desztinációban éjszakázó turisták, mind pedig a 24 óránál rövidebb ideig ott tartózkodó kirándulók költését figyelembe vesszük.

21. ábraKattintson ide a nagyításhoz!

A nemzetközi turisztikai kiadások egy adott ország lakosainak külföldi utazásaik során felmerült magáncélú kiadásai, amelyeknek a szerkezete természetesen megegyezik a nemzetközi turisztikai bevételek fentebb bemutatott szerkezetével.

A nemzetközi turisztikai bevételek (és kiadások) nem tartalmazzák a nemzetközi





közlekedésből származó bevételeket (és kiadásokat), amelyeket a statisztikai kimutatások külön bevételi (és kiadási) kategóriaként tartanak számon. A WTO adatai alapján a nemzetközi közlekedési bevételek 2004-ben elérték a mintegy 127 milliárd USD szintet, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi közlekedés költségeit is figyelembe véve a nemzetközi turizmus által generált teljes exportérték hozzávetőlegesen 750 milliárd USD-t tett ki.

A turizmus pénzügyi vonatkozásainak figyelemmel kísérése lehetővé teszi többek között a szektor nemzetgazdasági jelentőségének felismerését, alapul szolgálhat a turizmus és más gazdasági ágak kapcsolatának elemzéséhez, valamint elősegíti a turizmus munkahelyteremtésben és beruházás-élénkítésben játszott szerepének meghatározását.

2. A turisztikai bevételek és kiadások fogalmának meghatározása

Ahhoz, hogy a turisztikai bevételekre és kiadásokra vonatkozó adatok nemzetközi szinten is összehasonlíthatóak legyenek, szükséges a turisztikai költés fogalmának egységes értelmezése, valamint azonos statisztikai módszerek alkalmazása.

A turisztikai bevételek és kiadások számbavétele során először is meg kell határozni azt, hogy melyek azok a kiadási/bevételi tételek, amelyek a turizmus statisztika részét képezik, és melyek azok, amelyek nem minősülnek a turisztikai költés elemének. Nemzetközi ajánlások alapján a turisztikai aktivitás során felmerülő kiadásokat az alábbi módon lehet csoportosítani:

• Turizmussal kapcsolatos kiadások• A turisztikai célú látogatók - azaz turisták és kirándulók - utazással és a

desztinációban való tartózkodással kapcsolatos magáncélú szolgáltatás- és áruvásárlásai, a nemzetközi közlekedésre fordított összegek kivételével. A turisztikai célú látogatók költése a fogadó ország esetében bevételként, a küldő ország számára kiadásként jelentkezik.

• Nem turizmussal kapcsolatos kiadások• Az ideiglenes vagy végleges bevándorlók kiadásai.• Az üzleti úton lévők kereskedelmi célú áru- és szolgáltatás-vásárlásai.• A turisztikai célú látogatók kereskedelmi célú áruvásárlásai (például

továbbértékesítés céljából vásárolt áruk esetében).• A nemzetközi közlekedési vállalatok turisztikai célú látogatóktól származó

bevételei.• A turisztikai célú látogatók - például ingatlan- vagy részvényvásárlás céljából

történő - pénzügyi átutalásai.• A turisztikai célú látogatók pénzbeni vagy nem pénzbeni adományai például

jótékonysági szervezetek számára.• Vízumdíjak, repülőtéri és egyéb illetékek.

A "nem turizmussal kapcsolatos kiadások" kategóriában felsorolt tételek turizmustól független kimutatása a gyakorlatban nem minden esetben valósul meg, így a nemzetközi turisztikai bevételekre és kiadásokra vonatkozó adatok nemzetközi összehasonlíthatósága némiképpen korlátozott (bár azt is hangsúlyozni kell, hogy a fenti tételeknek a teljes turisztikai bevételhez való hozzájárulása általában nem különösebben jelentős).

A nemzetközi turisztikai bevételekre és kiadásokra vonatkozó statisztikák alapadatai közé általában a következők tartoznak:

• Turisztikai bevételek• A turisztikai célú látogatóktól származó összbevétel.


• A turisztikai célú látogatóktól származó összbevétel tételes bontásban (lásd 10.1. ábra).

• A nemzetközi turizmusból származó bevételek megoszlása küldő ország szerinti bontásban.

• A nemzetközi turizmusból származó bevételek megoszlása utazási motiváció szerinti bontásban.

• A nemzetközi turizmusból származó bevételek megoszlása a fogadó terület egyes régióiban.

• Turisztikai kiadások• A hazai lakosság teljes külföldi turisztikai költése.• A hazai lakosság külföldi turisztikai kiadásai tételes bontásban.• A hazai lakosság külföldi turisztikai kiadásai célország szerinti bontásban.• A hazai lakosság külföldi turisztikai kiadásai utazási motiváció szerinti bontásban.

Mindezen adatok kiegészítéseképpen a turizmusstatisztika céljai között szerepelhet továbbá például:

• A turizmusszektor által a GDP-re és a GNP-re gyakorolt hatások megállapítása.

• A turizmus szektor által a fizetési mérleg tartozik és követel oldalára gyakorolt hatások kimutatása.

• A turizmusból származó bevételek importtartalmának meghatározása.

• A kiadások és bevételek turisták és kirándulók szerinti bontása.


Melyek a nemzetközi turisztikai bevételek és kiadások számbevételének legfontosabb céljai?Hogyan határozzuk meg a nemzetközi turisztikai bevételek fogalmát?Milyen tételek nem tartoznak a turizmussal kapcsolatos költés fogalomkörébe?Milyen adatok tartoznak a nemzetközi turisztikai bevételekre és kiadásokra vonatkozó statisztikák alapadatai közé?


1. feladat - egyszeres választásA felsoroltak közül melyik tételt nem soroljuk a nemzetközi turisztikai kiadások közé?


( ) ételre és italra fordított kiadások( ) szállásköltség( ) fogadó országon belüli közlekedés költségei( ) nemzetközi közlekedés költségei

2. feladat - többszörös választásA felsoroltak közül melyek azok az adatok, amelyek nem tartoznak a turizmussal kapcsolatos kiadások közé?


[ ] az üzleti úton lévők magáncélú áru- és szolgáltatásvásárlásai[ ] az ideiglenes vagy végleges bevándorlók kiadásai[ ] a turisztikai célú látogatók adományai jótékonysági szervezetek számára[ ] az üzleti úton lévők kereskedelmi célú áru- és szolgáltatás-vásárlásai


3. feladat - többszörös választásMilyen célokat szolgál a turisztikai bevételek és kiadások számbavétele?


[ ] a turizmus és más gazdasági ágak kapcsolatrendszerének elemzése[ ] a turizmus munkahelyteremtésben játszott szerepének meghatározása[ ] a turizmus nemzetgazdasági jelentőségének felismerése[ ] a helyi fizetőeszköz árfolyamának szabályozása

4. feladat - szókitöltésMit kell a kipontozott helyre írni ahhoz, hogy igaz legyen az alábbi állítás?

A turisztikai célú látogatók költése a fogadó ország esetében (1)................., a küldő ország számára (2)..................

A helyes választ a megoldókulcsban találja!

5. feladat - szókitöltésMit kell a kipontozott helyre írni ahhoz, hogy igaz legyen az alábbi állítás?

A nemzetközi turisztikai bevételek magukban foglalják a nemzetközi látogatók minden (1)................. költését.

A helyes választ a megoldókulcsban találja!

Megoldókulcs1. feladat: nemzetközi közlekedés költségei

2. feladat:

az ideiglenes vagy végleges bevándorlók kiadásaiaz üzleti úton lévők kereskedelmi célú áru- és szolgáltatás-vásárlásaiaz üzleti úton lévők magáncélú áru- és szolgáltatásvásárlásaia turisztikai célú látogatók adományai jótékonysági szervezetek számára

3. feladat:

a turizmus és más gazdasági ágak kapcsolatrendszerének elemzésea turizmus munkahelyteremtésben játszott szerepének meghatározásaa helyi fizetőeszköz árfolyamának szabályozásaa turizmus nemzetgazdasági jelentőségének felismerése

4. feladat:

(1) - bevétel(2) - kiadás

5. feladat: (1) - magáncélú

11. lecke. A turizmus Szatellit Számla rendszer

1. A nemzetközi turisztikai bevételek és kiadások mérése

A nemzetközi turisztikai bevételek/kiadások mérése jellemzően az alábbi módszerek alkalmazásával történik:

• Banki (közvetlen) módszer• Megkérdezéses (közvetett) módszer

• Egyéni megkérdezés• Turisztikai vállalkozások és szervezetek (szállodák, vendéglátóhelyek,

utazásszervezők és -közvetítők) megkérdezése• A banki és a megkérdezéses módszer kombinálása


A banki módszer lényege, hogy a statisztikai adatokat a központi bank, illetve a kereskedelmi bankok szolgáltatják az egyes valuták forgalmának bejelentésével. A központi bank meghatározott gyakorisággal kéri be a kereskedelmi bankoktól és az egyéb, külföldi fizetőeszközökkel foglalkozó szervezetektől (például szálláshelyektől, pénzváltóktól, utazási irodáktól) a szükséges információkat:

• A turisztikai célú valutavétel és -eladás volumenét.

• A helyi valutában külföldre történő átutalások összegét.

• A külföldi valutában beérkező utalások összegét.

• A külföldi valutában történő készpénzfizetési tranzakciók összegét.

A banki módszer legfontosabb előnye, hogy meglévő információs rendszeren alapul, és az adatok regisztrálása, illetve összesítése nem igényli a turista aktív részvételét, szemben például a szálláshely-statisztikai mérések során alkalmazott adatlapok kitöltésével.

A banki módszer alkalmazásának sikere attól függ, hogy mennyire pontosak az ilyen módon megszerezhető adatok: például mennyire lehet elkülöníteni a turisztikai célú valuta-tranzakciókat a kereskedelmi jellegű, áruvásárlási célú ügyletektől, jellemző-e a feketén történő valutabeváltás az adott országban, vagy mennyire megbízhatók és hiánytalanok a hivatalos beváltóhelyek által szolgáltatott adatok.

A banki módszer csak a regisztrált, a kereskedelmi bankokon, valamint a külföldi fizetőeszközökkel foglalkozó egyéb szervezeteken keresztül áramló pénzmozgás alapján képes információk közlésére, így sem a feketeforgalom, sem például a kölcsönösségi alapon történő utazási tevékenységek - amikor a külföldi turista költségeit a fogadó országbeli barátai, rokonai helyi valutában fedezik - nem jelennek meg az adatbázisban. Nem képes ezen kívül a módszer annak teljes körű nyomon követésére sem, hogy a beváltott valutát a turista mikor költi el.Amennyiben például egy osztrák turista 2005 karácsonya előtt Budapestre látogat, és ott bevált 200 eurót forintra, a beváltott összeg abban az esetben is megjelenik hazánk 2005-ös nemzetközi turisztikai bevételei között, ha annak egy részét a turista esetleg csak következő magyarországi látogatása alkalmával, 2006-ban költi el.

Mivel a banki módszer csupán a valutáknak a származási ország szerinti osztályozására alkalmas, a turisták küldő országa nem állapítható meg egyértelműen a módszer segítségével.

Azon országok utazói például, ahol nem konvertibilis a nemzeti valuta, saját valutájukat kénytelenek először nemzetközileg ismert konvertibilis valutára váltani - többnyire USD-re,


euróra vagy japán yenre -, majd ezt a pénznemet váltják be újra a fogadó ország helyi valutájára. 2002 óta ráadásul tovább nehezíti a bevételek számvételét az euró mint nemzetek feletti valuta bevezetése az Európai Unió 12 tagországában. Összességében tehát annak ismerete, hogy milyen volumenben került sor USD vagy euró beváltására egy fogadó területen, nem teszi lehetővé az amerikai vagy az európai turisták költésének meghatározását.

A banki módszer során összegyűjtött adatok pontosítása érdekében célszerű azokat egyéni megkérdezések során nyerhető információkkal kiegészíteni.

A megkérdezéses módszer előnyei között szerepel az, hogy általa könnyebb elkülöníteni a ténylegesen turisztikai célú költést az egyéb, például kereskedelmi célú költéstől, valamint becsülhetővé teszi a feketeforgalom mértékét is. Tekintettel arra, hogy a látogatók különböző csoportjai esetében külön-külön is végezhetőek felmérések - például csak a bevásárlóturisták vagy a konferenciavendégek körében -, lehetőség nyílik az egyes turisztikai szegmensek jelentőségének meghatározására.

A megkérdezéses módszer hátrányai közé sorolható a költés bevallásának szándékos vagy véletlen túl- vagy alábecslése a megkérdezettek által. A ténylegestől eltérő költési adatok bevallása többnyire a megkérdezettek pontatlan emlékezőtehetségére vezethető vissza, de magyarázhatja azt a vámszabályok, valutaszabályok megsértésétől való félelem is. Annak érdekében, hogy a válaszadók minél pontosabb adatok közlésére legyenek képesek, a turizmusban elterjedt módszer az "előző napi költés" vizsgálata, amikor a megkérdezettnek csak az előző nap folyamán megvásárolt termékeket és szolgáltatásokat, valamint ezek árát kell felidézniük.

Ez a módszer természetesen nyilvánvalóan torzítja a tényleges adatokat. Ha például a turista az adott napon vásárolta meg azt a kézzel faragott, mahagóni ebédlőasztalt a hozzá tartozó 12 székkel, amelyről régóta álmodozott, akkor a módszer a valósnál jóval magasabb költési szintet eredményez. Ha azonban ez volt az egyetlen nap az út során, amikor gyomorrontással feküdt az elsötétített szállodai szobában, és a szállásköltségen kívül semmiféle kiadása nem merült fel, akkor a módszer alábecsli a teljes költést. Megfelelően nagy számú megkérdezett esetében azonban ezek a szélsőséges értékek kiegyenlíthetik egymást, így a kapott eredmény viszonylag jól közelítheti a tényleges költés volumenét.


Melyek a banki módszer legfontosabb előnyei és hátrányai a turisztikai bevételek és kiadások számbavétele során?Melyek a megkérdezéses módszer legfontosabb előnyei és hátrányai a turisztikai bevételek és kiadások számbavétele során?Hogyan lehet azt biztosítani, hogy a turisztikai bevételek és kiadások számbavétele során kapott adatok minél részletesebbek és megbízhatóbbak legyenek?


1. feladat - többszörös választásMilyen előnyei vannak a banki módszer alkalmazásának a turisztikai bevételek és kiadások számbavétele során?


[ ] megbízható adatszolgáltatási rendszerre épül[ ] képes a turisztikai költés szerkezetének elemzésére


[ ] alkalmazásához nincs szükség új információs rendszer kiépítésére[ ] a turista közvetlen bevonása nélkül képes adatokat szolgáltatni

2. feladat - többszörös választásMilyen hátrányai vannak a banki módszer alkalmazásának a turisztikai bevételek és kiadások számbavétele során?


[ ] nem képes a teljes költés kimutatására[ ] nem képes elkülöníteni a turisztikai és a kereskedelmi célú tranzakciókat[ ] nem képes a költés küldő ország szerinti elemzésére[ ] költséges és nehézkes módszer

3. feladat - többszörös választásMilyen előnyei vannak a megkérdezéses módszer alkalmazásának a turisztikai bevételek és kiadások számbavétele során?


[ ] olcsó és gyors módszer[ ] képes a turisztikai költés szerkezetének kimutatására[ ] a megkérdezettek teljes mértékig megbízható és pontos adatokat szolgáltatnak[ ] képes a feketeforgalom kimutatására

4. feladat - többszörös választásMilyen hátrányai vannak a megkérdezéses módszer alkalmazásának a turisztikai bevételek és kiadások számbavétele során?


[ ] költséges és időigényes módszer[ ] nagymértékben épít a turisták emlékezőtehetségére[ ] nem képes a különböző típusú látogatók adatainak elkülönítésére[ ] a kapott adatok felfelé és lefelé is torzíthatnak



- központi bank- központi bankok- kereskedelmi bank- kereskedelmi bankok


A banki módszer lényege, hogy a statisztikai adatokat a (1)................. illetve a (2)................. szolgáltatják az egyes valuták forgalmának bejelentésével.Megoldókulcs

1. feladat:

alkalmazásához nincs szükség új információs rendszer kiépítésérea turista közvetlen bevonása nélkül képes adatokat szolgáltatnimegbízható adatszolgáltatási rendszerre épül

2. feladat:

nem képes a teljes költés kimutatásáranem képes elkülöníteni a turisztikai és a kereskedelmi célú tranzakciókatköltséges és nehézkes módszernem képes a költés küldő ország szerinti elemzésére

3. feladat:

képes a feketeforgalom kimutatásáraképes a turisztikai költés szerkezetének kimutatására

4. feladat:

nem képes a különböző típusú látogatók adatainak elkülönítésérea kapott adatok felfelé és lefelé is torzíthatnakköltséges és időigényes módszer


nagymértékben épít a turisták emlékezőtehetségére

5. feladat:

(1) - központi bank(2) - kereskedelmi bankok

Bevezető

A fejezet célja a turizmus mint gazdasági ágazat jellemzőinek részletes elemzése, valamint a turizmus fejlődése és az általános gazdasági fejlődés kapcsolatrendszerének, összefüggéseinek bemutatása.

A turizmus rendkívül összetett iparág, különböző tevékenységi körű, méretű és érdekű szereplőkkel, ráadásul azon ritka gazdasági tevékenységek közé tartozik, amelyek esetében a külső tényezőkre nagymértékben érzékeny kereslet utazik a kínálathoz. A turizmus által a gazdasági fejlődésben játszott szerepet jelentős mértékben befolyásolják az ágazat sajátos tulajdonságai, amelyeket a III. fejezet 12. leckéjében foglalunk össze.

Különböző gazdasági fejlettségi szinten álló társadalmakban a turizmus fejlesztésének előfeltételei is különböznek, illetve a fejlesztés várható eredményei is eltérőek, ezért a 13. leckében részletesebben is foglalkozunk a gazdasági fejlődés egyes szakaszaiban érvényesülő turisztikai aktivitás jellemzőivel.

A 14. leckében áttekintjük azokat a főbb tényezőket, amelyek az általános gazdasági fejlettség mellett meghatározzák a turizmus gazdasági fejlődésben játszott szerepét és az ágazat lehetőségeit. Külön kitérünk a turisztikai desztinációk versenyképességét meghatározó tényezőkre, valamint a turizmus és a gazdasági fejlődés regionális és helyi szinten érvényesülő kapcsolatának jellemzőire. Végül, a fejezet zárásaként, a 15. leckében sor kerül a turizmus gazdasági hatásainak definiálására és a hatások által érintettek körének meghatározására.

12. lecke. A turizmus, mint gazdasági ágazat jellemzői

1. A turizmus, mint összetett iparág

A turizmus a világgazdaság egyik legösszetettebb iparága. A turisztikai szektor kínálata komplex termék, amely több szolgáltatást foglal magában. A turisztikai szolgáltatások színvonalát ezen túl számos olyan tényező befolyásolja - például a kiválasztott desztináció közbiztonsága, higiéniás jellemzői vagy a lakosság vendégszeretete -, amelyeket közvetetten nem, de közvetve is csak részben képes maga a turizmusszektor megváltoztatni. Ebből az összetettségből adódóan gyakran felmerül a turizmussal kapcsolatban az a kérdés, lehet-e egyáltalán egységes iparágnak tekinteni, vagy külön-külön, önálló iparágként kell számba venni a turisztikai termék előállításához hozzájáruló egyes gazdasági tevékenységeket (tehát például a vendéglátást, a szálláshelyek működtetését vagy az utazásközvetítést).

A turizmus-gazdaságtan tantárgy keretében a turizmust végig egységes iparágként kezeljük, bár amennyiben szükséges, akkor felhívjuk a figyelmet az egyes alszektorok hatásaiban mutatkozó eltérésekre (a jelentős infrastrukturális és területigénnyel rendelkező szállodák fizikai környezetre gyakorolt hatásait például nyilvánvalóan meg kell különböztetni az utazásközvetítő cégek fizikai hatásaitól). Ennek a megközelítésnek elsősorban az az oka, hogy az egyes alszektorok az esetek többségében külön-külön nem képesek önálló terméket előállítani: a turisták élményt, üdülést, kikapcsolódást, kalandot stb. keresnek, nem pedig szállodai szobát vagy éttermi vacsorát.


A turista szempontjából tehát terméknek csak a komplex, az általa igényelt minden szolgáltatást magában foglaló turisztikai termék minősül.A turizmus sokféle méretű, tevékenységi körű vállalkozást foglal magában, illetve a turizmus szektor kapcsolatban áll számos más gazdasági ágazattal is. A turisták utazásuk során egyrészt igénybe vesznek turisztikai - tehát elsősorban az ő számukra létrehozott - szolgáltatásokat (ide sorolhatók például a szálláshelyek vagy az információs irodák, amelyekre nem lenne szükség, ha soha senki nem hagyná el az állandó lakóhelyét). Másrészt a turistáknak is szükségük van olyan általános szolgáltatásokra, amelyek célja elsősorban a helyi lakosság kiszolgálása (például közlekedés, banki szolgáltatások). Ebből adódóan a turisták költésének szerkezete rendkívül összetett lehet, tehát nagyon nehéz felmérni mindazon hatásokat, amelyek közvetlenül és közvetetten következnek abból, hogy a turisták termékeket vásárolnak, valamint szolgáltatásokat vesznek igénybe (a turisztikai költés multiplikátor-hatásáról a 17. leckében lesz részletesebben szó).

A turizmus és a vele kapcsolatban lévő iparágak közötti viszony szintén sokféle lehet. Bizonyos iparágakkal, például a közlekedéssel vagy a biztosítótársaságokkal olyan együttműködés alakult ki, amelyek során a szektorok kölcsönösen kiegészítik egymás tevékenységét (közlekedés nélkül turizmus egyszerűen nem létezik, a turisztikai kereslet viszont jelentősen hozzájárulhat a közlekedési kereslet növekedéséhez). Az is előfordul azonban, hogy a turizmus versenyezni kényszerül más iparágakkal a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások megszerzésért, azaz érdekkonfliktus alakul ki a turizmus és más gazdasági tevékenység között.

Ilyen konfliktusos helyzet alakulhat ki például egy tengerparton a turizmusszektor és egy ipari kikötő között: a kikötő működése miatt bekövetkező vízszennyezés viszonylag nagy távolságban is lehetetlenné teheti a fürdőzést, illetve a látvány és a zaj miatt a part menti szállodák elveszíthetik népszerűségüket, ami egyben közvetlen anyagi veszteséget is okoz.

2. A turizmus, mint láthatatlan export

A turizmusnak mint gazdasági tevékenységnek számos olyan tulajdonsága van, amely megkülönbözteti más iparágaktól. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a turizmus láthatatlan exportnak tekinthető. A turisztikai tevékenység láthatatlan abban az értelemben, hogy maga a turisztikai termék tulajdonképpen szolgáltatás, tehát megfoghatatlan,


szállíthatatlan. A kereskedelem hagyományos formáival ellentétben a turizmus esetében tehát nem a tárgyiasult termékeknek az eladótól a vevőhöz való szállítása valósul meg, hanem a vásárló utazik a termékhez. A turisztikai szolgáltatás csak úgy jöhet létre, ha a fogyasztó (azaz a látogató vagy a turista) jelen van a szolgáltatás színhelyén az adott pillanatban.

Exportnak pedig azért tekinthető a beutazóturizmus, mert külföldi vásárló külföldön megkeresett pénzét költi a hazánkban létrehozott szolgáltatásra: pontosan az történik tehát, mint a hagyományos külkereskedelmi export esetében, csak éppen nem az áru utazik külföldre, hanem a nemzetközi vásárló jön ide. A turista ráadásul külföldi tartózkodása során sok olyan terméket (például ajándéktárgyakat, élelmiszereket) is megvásárol, amely más módon exportálhatatlan vagy akár egyszerűen értékesíthetetlen lenne magas szállítási költségek, alacsonyabb minőség vagy piacvédő szabályozás következtében (az Európai Unió szigorú agrárpolitikája például jelentősen megnehezítené vagy lehetetlenné tenné sok olyan élelmiszeripari termék külföldi értékesítését, amelyeket a hazánkba érkező turisták itt megvásárolnak vagy elfogyasztanak). A turisztikai forgalomba kerülő termékeket ráadásul általában az elérhető exportárnál magasabb (nagykereskedelmi helyett kiskereskedelmi) áron lehet értékesíteni, tehát magasabb az ilyen módon elérhető bevétel is.

Szuvenir

Elsősorban az ajándéktárgyakra igaz az, hogy a turisták csak üdülésük helyszínén vásárolják meg őket, emlékül saját maguk számára vagy ajándékként olyan rokonoknak és barátoknak, akik nem vehettek részt az adott utazáson. Az exportált ajándéktárgyakból hiányozna az az érzelmi, eszmei többlet, amely az utazás során kapcsolódik hozzájuk, ezért jóval kevésbé lennének vonzóak. Különösen igaz ez a különben nem túl értékes tárgyakra (például egy Eiffel-torony formájú kulcstartóra vagy egy műanyag piramisra).

Egy herendi porcelán étkészlet viszont Amerikában megvásárolva is értékes marad. Egy 2000-ben végzett hazai kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a Magyarországra látogató turisták által vásárolt szuvenírek között legnépszerűbbek az élelmiszerfélék, ezen belül is a magyar bor - különösen a tokaji, a villányi, az egri és a balatoni -, valamint a Herz és a Pick szalámik, a pálinkafélék és a paprikaféleségek (őrölt paprika, paprikakrém, savanyú paprika). Keresettek ezen kívül a magyar kultúra különböző nyomtatott megjelenési formái (például képeslap, szakácskönyv, útikönyv, album, kotta, térkép), a kézműipari, népművészeti termékek (például szőttes, kötény, kézimunka, hímzés, faragás), továbbá a herendi, a hollóházi és a Zsolnay porcelángyár termékei is. Forrás: Michalkó, G. (2002): Országkép és kiskereskedelem. A külföldi turisták szabadidős vásárlásai a magyarországi idegenvezetők szemével; Turizmus Bulletin 6(3):22-29


Forrás

3. Szezonális és érzékeny turisztikai kereslet

A turizmus mint exporttevékenység értékelésében azt is figyelembe kell venni azonban, hogy a turisztikai termékek iránti kereslet általában szezonális, és rendkívül érzékenyen reagál előre nem látható és viszonylag kevéssé befolyásolható változásokra (például az olajárak változására vagy természeti katasztrófákra). A szabadidős turizmusban résztvevők célja elsősorban a kikapcsolódás, az, hogy jól érezzék magukat, tehát nem kívánnak olyan desztinációkba utazni, ahol például háború vagy járvány veszélyének vannak kitéve.

Szakértői becslések szerint a 2005 augusztusában az Egyesült Államok déli részét sújtó Katrina hurrikánt követő napokban az érintett államok (Louisiana, Mississippi és Alabama) turizmusszektora napi mintegy 50 millió USD veszteséget szenvedett el. New Orleansban, amely az USA 10 legnépszerűbb konferencia-helyszínei közé tartozik, a szeptember-októberi időszakban 120 rendezvényt mondtak vissza a szervezők.

A turisztikai kereslet szezonalitása, párosulva a szolgáltatásoknak azzal a jellemzőjével, hogy nem raktározhatóak (azaz a ma el nem adott szállodai éjszakát holnap már nem lehet többé eladni), azzal a következménnyel jár, hogy a turizmusban működő vállalatoknak a turistaszezon ideje alatt kell megtermelni az egész éves nyereséget (hiszen a szezon előtt és után általában már az is siker, ha a vállalat a költségeit fedezni tudja, de nem ritka az sem, hogy a szezon bevételei biztosítják az anyagi forrást a szezonon kívüli működéshez). A kereslet időbeni ingadozása természetesen hatással van a foglalkoztatottságra és a befektetésekre is (részletesebben ezekről a témákról a 19. és 20. leckékben esik majd szó).

A szezonalitáshoz való alkalmazkodásnak többféle módja is van. Egyik lehetőség a teljes jelentkező kereslet kielégítése a csúcsidőszakban (ami általában a minőség rovására megy, de az adott szolgáltató nem veszít vendéget). Egy másik lehetőség a kínálat visszafogása egy olyan szintre, amely ugyan alacsonyabb, mint a főszezon legmagasabb kereslete, de amelyen képes garantálni az adott vállalkozás, hogy a vendégek pontosan ugyanazt a minőséget kapják, mint máskor. Ez a megoldás elégedetlenséget szülhet azon turisták körében, akik nem jutnak hozzá a szolgáltatáshoz (például akiknek már nem jut szoba egy szállodában, vagy akik nem vehetnek részt egy kulturális programon), de azok a vendégek, akik hozzájutnak a szolgáltatáshoz, nem csökkentett értékű élményben részesülnek.

A szálláshelyek és a közlekedési vállalatok esetében a szezonalitás kezelésének hagyományos módja a túlfoglalás (overbooking), ami azt jelenti, hogy a tényleges kapacitásuknál nagyobb számban fogadnak el foglalásokat, abban bízva, hogy lesznek olyan turisták, akik úgyis visszamondják érkezésüket. Amennyiben azonban ez nem történik meg, akkor a szolgáltató felelőssége kárpótolni mindazon vendégeket, akik nem kapták meg a visszaigazolt szállodai szobát, vagy nem fértek fel a repülőgépre.

Szintén a szezonalitással együtt járó kedvezőtlen következmények mérséklésének módja a szezon meghosszabbítása, például kedvezményes árak alkalmazásával (bár a nyereségesség megőrzése érdekében csak egy szintig lehet csökkenteni az árakat), a turisztikai kínálat bővítésével vagy új piaci szegmensmegcélzásával (például egy nyaranta főként üdülő családokat vonzó szálloda a szezonon kívüli időszakban megpróbálkozhat az üzleti turizmus kevésbé időjárásfüggő keresletének kielégítésével).

Magyarországon a budapesti turizmus szezonalitásának csökkentése volt a Budapesti Tavaszi Fesztivál megalapítóinak egyik célja. Kora tavaszi időpontja miatt a BTF az év első jelentős fesztiválja Európában. Eklektikus jellege (számos művészeti ág és egyéb szabadidős tevékenység szerepel minden évben a programban), illetve a magyar kultúra értékeinek


http://old.hungarytourism.hu/bulletin/regi/02_03/P22.htm

kihangsúlyozása rendkívül sikeressé tette a fesztivált, így sikerült az eredeti célt, a szezonalitás mérséklését is megvalósítani.

4. A turisztikai kereslet alapvető jellemzői

Jelentősen befolyásolja a turizmusszektor működését a turisták motivációinak és igényeinek sokfélesége is, hiszen olyan komplex termékeket kell kialakítani, amelyek többféle keresleti szegmens igényeit képesek kielégíteni. Általában jellemző ezen kívül a turisztikai keresletre a magas árrugalmasság és jövedelemrugalmasság, így viszonylag alacsony az egyes desztinációkkal, közlekedési vállalatokkal, szálláshelyekkel vagy utazásszervezőkkel szemben tanúsított fogyasztói hűség. Bár a különlegesen magas minőség a turisták egy szűk szegmensét visszatérő vendéggé teheti, a legtöbb turista szeret új úticélokat felfedezni, és meglehetősen ritkán tér vissza ugyanabba a desztinációba (különösen igaz ez a tömegturizmusban, ahol a legnagyobb az árverseny, és ahol a leginkább jellemző a termékek felcserélhetősége: egy spanyol tengerparti apartmanos nyaralás nem sokban különbözik egy olasz tengerparti apartmanos nyaralástól).

A turisztikai vállalatok természetesen törekednek arra, hogy még a rendkívül erős versennyel jellemezhető utazási piacon is biztosítsák a turisták hűségét. Ennek az egyik leghatékonyabb módja a törzsvendég- vagy törzsutas-programok kialakítása, amelyek a visszatérő vendégek vagy utasok számára különleges kedvezményeket, egy bizonyos szint felett pedig ingyenes szolgáltatást biztosítanak. Elsősorban szállodaláncok és légitársaságok (de kisebb mértékben utazásszervezők is) képesek ezt a módszert sikeresen alkalmazni, működésük globális jellegéből adódóan (gyakori az együttműködés is a két típusú vállalat között: a KLM holland és az Air France francia légitársaságok közös "Flying Blue" törzsutas-programjában részt vevők például pontokat gyűjthetnek az Accor szállodalánchoz tartozó összes szállodában is).

A magas árrugalmasság és jövedelemrugalmasság következtében a turisztikai keresletet viszonylag hatékonyan lehet pénzügyi eszközökkel befolyásolni. Egy ország fizetőeszközének a leértékelése vonzóbb turisztikai célponttá teheti az adott országot, mivel az odaérkező turisták relatív vásárlóereje a leértékelés által megnő. Szintén jelentős szerepet játszhat a "duty free" kereskedelemre, illetve a különböző termékcsoportok (például az alkohol) kereskedelmére vonatkozó eltérő szabályozás is.

Svédország és Finnország között például a hajóforgalom jelentős része abból származik, hogy a hajókon a "duty free" üzletekben jóval olcsóbban vásárolhatnak alkoholt az utasok, mint egyébként az alkoholkereskedelmet rendkívül szigorúan szabályozó két országban.

5. Kiegészítő termékek és szolgáltatások szerepe a turizmusban

A turizmus fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges kiegészítő termékek és szolgáltatások biztosítása, hiszen a turistáknak szükségük van megfelelő infrastruktúrára, közlekedési hálózatra vagy vásárlási lehetőségekre is. A turizmus fejlődésének előfeltétele a minimális szintű infrastruktúra megléte (hiába rendelkezik rendkívül vonzó természeti attrakciókkal egy terület, akkor nem versenyképes a turizmus piacán, ha gyakorlatilag megközelíthetetlen). Amennyiben szükséges, a turizmus fejlődésével párhuzamosan fejleszteni kell az alapinfrastruktúrát és a kiegészítő szolgáltatásokat is, a turisztikai kereslet jellegének, mértékének és várható növekedési ütemének megfelelően. Amennyiben a turisztikai kereslet nem elégíthető ki a helyben (az adott országban) előállított termékekkel és szolgáltatásokkal, akkor meg kell próbálni a hiányzó termékeket helyettesíteni, de ha ez nem lehetséges, akkor importálni kell őket (bár ez kedvezőtlen hatást gyakorol az adott desztináció fizetési mérlegére, hiszen ebben az esetben a turisták által az országban elköltött pénz egy része kiáramlik).


Az iszlám országaiban például vallási előírások miatt nem engedélyezett a sertéshús vagy az alkohol fogyasztása, így a sertéstenyésztés vagy az alkoholos italok előállítása sem. Ezen országokban lehet egy bizonyos fokig helyettesíteni a sertéshúst más húsfélékkel, az alkoholt pedig gyümölcslevekkel vagy ásványvízzel, de általában - kizárólag a turisták igényeinek kielégítésére - importálnak is az említett termékekből.

Ajánlott olvasmányA Euroconsumer fogyasztóvédelmi honlap összefoglalója a légitársaságok túlfoglalására vonatkozó EU szabályozásról.


Mit jelent az, hogy a turizmus láthatatlan export?Véleménye szerint lehet a turizmust egységes iparágnak tekinteni? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem?Véleménye szerint a szabadidős turizmusban vagy a hivatásturizmusban magasabb a kereslet árrugalmassága? Válaszát indokolja!




- igaz- hamis


A turista nem pusztán egy szolgáltatás, hanem egy élmény kedvéért utazik. (1).................Ha leértékelik a forintot, az kedvezőtlen a hazánkba látogató külföldi turisták számára, mert ezáltal minden szolgáltatás többe fog kerülni. (2).................Kellően alacsony árakkal teljes mértékben ki lehet küszöbölni a turisztikai kereslet szezonalitását. (3).................Megfelelő infrastruktúra nélkül egy terület nem képes magas szintű turizmus kialakítására. (4).................2. feladat - többszörös választásA felsorolt szolgáltatások közül válassza ki azokat, amelyekre gyakorlatilag nem lenne szükség, ha nem létezne turizmus!


[ ] idegenvezetés[ ] szálloda[ ] vasúti közlekedés[ ] étterem

3. feladat - többszörös választásMilyen módon lehet hatékonyan növelni a visszatérő vendégek számát?


[ ] megbízható, magas minőségű szolgáltatásnyújtással[ ] a szolgáltatáskínálat fokozatos bővítésével[ ] reklámmal[ ] törzsvendégeknek szóló különleges ajánlatokkal



http://www.euroconsumer.org.uk/index/your_rights/air_travel_home/air_travel_overbooking.htm


- magas- alacsony

Mit kell ahhoz, hogy igaz legyen az alábbi állítás?

A tömegturizmusban (1)................. a kereslet árrugalmassága, mert a turisztikai termék összetevői könnyen felcserélhetők.5. feladat - egyszeres választásAz alábbi tulajdonságok közül melyik nem igaz a turizmus szektorra?


( ) külkereskedelmi szempontból a beutazóturizmus exporttevékenységnek tekinthető( ) rendkívül magas a visszatérő vendégek száma( ) a turisztikai szolgáltatók között jelentős a verseny( ) összetett ágazat

Megoldókulcs

1. feladat:


2. feladat:

szállodaidegenvezetés

3. feladat:

megbízható, magas minőségű szolgáltatásnyújtássaltörzsvendégeknek szóló különleges ajánlatokkalreklámmala szolgáltatáskínálat fokozatos bővítésével

4. feladat: (1) - magas

5. feladat: rendkívül magas a visszatérő vendégek száma

13. lecke. A gazdasági fejlődés és a turizmus kapcsolata

A gazdasági környezet meghatározza mind a küldő, mind pedig a fogadó országok általános gazdasági színvonalát. Ezen belül a gazdasági fejlettség meghatározó a kereslet nagyságát illetően (a szabad rendelkezésű jövedelmen és a fizetett szabadságon keresztül), valamint a kínálat minőségét és összetételét tekintve. A gazdaságszerkezet, az egyes gazdasági ágak fejlettsége nagy hatással van a turizmus fejlődésére is, hiszen jelentős turisztikai tevékenységről csak a viszonylag magas szintű szolgáltatási szektorral rendelkező országok esetében lehet beszélni.

1. A turizmus jellemzői a gazdasági fejlettség függvényében

Általános gazdasági fejlettségüket tekintve a világ országait alapvetően három nagy csoportba sorolhatjuk:

• elmaradott országok• fejlődő országok• fejlett országok


A különböző fejlettségi szakaszban lévő országok mind gazdaságszerkezetüket, mint turisztikai szektoruk állapotát tekintve különböző jellemzőkkel írhatók le. Az egyes gazdasági szakaszok alapvető tulajdonságait és az adott szakaszokban lévő gazdaságok turizmusának leginkább tipikus jellemzőit az 3. táblázat foglalja össze. Természetesen országokon belül is rendkívül nagy különbségek lehetnek például a gazdasági szempontból többnyire legfejlettebb főváros és a leginkább elmaradott vidéki régiók társadalmi-gazdasági adottságai és turisztikai jellemzői között.


3. sz. táblázatA turizmus és a gazdasági fejlődés kapcsolata

Gazdasági szakasz Turizmus jellemzőiEbben a szakaszban lévő régiók/országok, például:

Hagyományos társadalomHagyományos szokások, kiépült földtulajdonos arisztokrácia, a lakosság többsége a mezőgazdaságban dolgozik. Nagyon alacsony egy főre jutó jövedelem, alacsony szintű egészségügyi ellátás, nagy szegénység. A gazdasági-politikai rendszer megváltoztatása nélkül nem lehet javulást elérni.

Fejletlen országokA gazdasági és társadalmi jellemzők lehetetlenné teszik a turizmus szinte minden formáját, kivéve helyenként a belföldi rokon- és barátlátogatást (VFR).

A szubszaharai Afrika jelentős része

Fellendülés előtti szakaszA rendszeren kívülről származó innováció. A gazdasági-politikai döntéshozók felismerik a változás kívánatosságát.

A fejlődő világA fellendülés szakaszától kezdve a gazdasági és társadalmi tényezők lehetővé teszik a belföldi turizmus fokozatos növekedését (főleg VFR). A fellendülési és az érettséghez vezető szakaszban már nemzetközi turizmus is lehetséges. A beutazó turizmust gyakran mint devizaszerző ágazatot támogatják.

Dél- és Közép-Amerikaa, illetve a Közel-Keleta egy része

FellendülésModernizálódó termelési módszerek és gazdasági struktúra. Az ipar és a szolgáltatások szerepe nő.

Érettséghez vezető szakaszb Folytatódik az iparosodás, a nehézipart felváltják a diverzifikált, fejlett termékek.

Mexikó, Dél-Amerika egy része

Magas szintű tömegfogyasztásA gazdaság teljes fordulatszámon működik, nagy mennyiségű fogyasztói terméket és szolgáltatást állít elő. A hangsúly áttevődik a kulturális igények kielégítésére.

A fejlett világNemzetközi és belföldi turizmus fő küldő- és fogadóterületei.

Észak-Amerika, Nyugat-Európa, Japán, Ausztrália, Új-Zéland

a - Az OPEC-országok kivételnek tekinthetők (például Kuvait, Szaúd-Arábia, Venezuela, Ecuador), mivel az

olajkitermelésből származó jövedelmek magas szintű bevételi forrást jelentenek a nemzeti költségvetés számára,

ennek következtében pedig olyan infrastrukturális beruházások válnak lehetővé, valamint olyan szabadidő-eltöltési

szokások alakulhatnak ki, amelyek egyébként csak az összetettebb gazdaságszerkezettel rendelkező országok

esetében jellemzők.

b - A központi tervgazdaságok külön osztálybasorolást igényelhetnének, de nagy részük az érettséghez vezető


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/bukarest1.jpg

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/parajd1.jpg

szakaszban van (például Kuba, Mongólia, Észak-Korea, Vietnám).

Forrás: Cooper et al 1993, idézi Puczkó, L - Rátz, T. (2005): A turizmus hatásai. Aula Kiadó, Budapest, 19.o.

Dubai példája jól illusztrálja azt, hogy a turizmus vonzó fejlesztési alternatíva lehet a gazdaságukat a jelenleg magas szintű jövedelmet biztosító, de hosszú távon korlátozottan rendelkezésre álló olajvagyonra alapozó országok számára is. Pillanatnyilag az ország életében a turizmus hasonló diverzifikáló szerepet tölt be, mint a fejlett gazdaságokban, hosszú távon tervezve viszont a turizmus egyike lehet azon ágazatoknak, amelyekre a gazdaság az olajkészletek kiapadása után támaszkodhat. Az elmúlt évek során megvalósult és a folyamatban lévő turisztikai infrastruktúrális és szuprastruktúrális fejlesztések - például a Burj al Arab szálloda vagy "The Palm", a pálmafa alakú mesterséges szigetcsoporton létrehozott üdülőhely - egyaránt azt a célt szolgálják, hogy az ország megfeleljen a magas fizetőképességű, igényes vendégkör elvárásainak, és ne tömegturisztikai desztinációként, hanem exkluzív úticélként jelenhessen meg a nemzetközi turisztikai piacon.


A turizmus fejlődése következtében végbemenő változások szintén szorosan összefüggenek az érintett terület gazdasági jellemzőivel és földrajzi elhelyezkedésével. A legalapvetőbb különbségeket a fejlett és a fejlődő világ között tapasztalhatjuk. A fejlődő országokat alacsony egy főre jutó jövedelem, a vagyon és a jövedelmek egyenlőtlen megoszlása, magas munkanélküliség, a belföldi piac kis mérete, a helyi ipar fejletlensége, a kivitelben a mezőgazdasági termékek magas részaránya, illetve az iparban és a szolgáltatatási szektorban a magas külföldi tulajdon jellemzi.

Ezek közül a problémák közül csak néhány sújtja a fejlett világot is (például a munkanélküliség), de azok is lényegesen kisebb mértékben. A fejlett országok gazdasága diverzifikált, így jóval kevésbé sebezhető a világpiacon érvényesülő folyamatok által, a gazdasági életben pedig domináns a szolgáltatások szerepe. A fejlett országokban tehát a turizmus fejlesztése a gazdasági teljesítmény fokozásának nem az egyetlen, hanem egyik lehetséges módja. Természetesen a turizmus fontos szerepet játszik ezen országok gazdaságában is, különösen az exportbevételek növelése és a munkahelyteremtés területén.

A gazdasági fejlettség különösen a turisztikai kereslet alakulásában meghatározó tényező. Tekintettel a turisztikai kereslet magas jövedelemrugalmasságára, a fellendülő gazdaságokban általában a gazdasági növekedés mértékénél nagyobb mértékben nő a turizmusra fordítható diszkrecionális jövedelem, dekonjunktúra esetén viszont általában a turisztikai kereslet jelentős mértékű visszaesése figyelhető meg.

Amint azt a WTO és az IMF adatai mutatják link, 1975 és 2005 között a nemzetközi turistaérkezések átlagosan évi 4,6%-al emelkedtek, szemben az átlagos GDP-növekedés 3,5%-os értékével. Azokban az években, amikor a GDP-növekedés meghaladta a 4%-ot, a turizmus érkezésekben mért növekedési üteme ennél jellemzően magasabb szintű volt; azokban az években viszont, amelyekben a GDP növekedése nem érte el a 2%-ot, a turizmust még ennél a szintnél is kisebb mértékű növekedés vagy éppen visszaesés jellemezte.


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/burj_al_arab.jpg

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/dubai palm.jpg

1.1 A turizmus, mint a gazdasági fejlődés katalizátora

A turizmus pozitív gazdasági hatásai között az egyik legfontosabb az általános fejlődésben játszott katalizátor szerepe. (Fejlődésen ebben az esetben nem pusztán gazdasági növekedést értünk, hanem minőségi javulást is a gazdaság szerkezetében és az érintett lakosság életminőségében). Számos olyan országban vagy régióban, amely nem rendelkezik a hagyományos gazdasági tevékenységekhez szükséges erőforrásokkal, a turizmus lehet az egyetlen olyan szektor, amely viszonylag gyorsan és hatékonyan képes megindítani vagy élénkíteni a fejlődést. A turizmus fejlődésének ezen kívül abból adódóan is kiemelkedően kedvező lehet a hatása egy térségben, mert a turisztikai létesítmények felépítése, működtetése, nyersanyagokkal való ellátása, illetve a turisták termékekre és szolgáltatásokra fordított kiadásai más iparágak termékei iránt is növelik a keresletet (lásd a turizmus multiplikátor-hatásának bemutatását a 17. leckében).

A turizmus fejlesztése tehát jelentős prioritást élvez a legtöbb országban, hiszen az alternatív erőforrásokkal nem rendelkező területeken teremtett munkahelyek és adóbevételek hozzájárulnak egy térség népességmegtartó képességének a javításához, a lakosság életszínvonalának emelkedéséhez, valamint a társadalmi konfliktusok, illetve a munkanélküliség és a szociális problémák kezelésére fordítandó központi kiadások csökkenéséhez.

Az 1960-as években a spanyol kormány célja az volt, hogy a turizmusból származó bevételekből finanszírozza általános gazdasági fejlődési programját (az 1964-es Spanyol Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tervet). Ebben az időszakban a turizmus volt az ország legjelentősebb iparága, a teljes spanyol exportbevétel 93%-a a turisztikai szektorból származott, az ágazat bevételei pedig fedezték a kereskedelmi mérleg deficitjének 82%-át. Annak érdekében, hogy képes legyen kihasználni a tömegturizmusban az 1960-as években jelentkező keresletnövekedést, Spanyolország jelentős összegeket fektetett be a már meglévő turisztikai desztinációk korszerűsítésébe és új üdülőhelyek kiépítésébe (például a Kanári-szigeteken vagy a Costa Braván). A program tökéletesen volt időzítve, így 1971-re 2,2 milliárd USD-ra nőtt az ország nemzetközi turisztikai bevételeinek az összege, és a foglalkoztatottak 11%-a a turizmusban dolgozott.

Costa Brava


Milyen tényezőkön keresztül határozza meg a gazdasági fejlettség a turizmus fejlődését?Melyek a legfőbb különbségek a fejlődő és a fejlett országok turizmusa között?Miért tekinthető a turizmus gazdaságfejlesztési prioritásnak a legtöbb országban?



1. feladat - párosításPárosítsa össze a felsorolt országokat a rájuk jellemző gazdasági fejlettségi szakasszal!


fellendülés India

fellendülés előtti szakasz Szudán

hagyományos társadalom Myanmar

érettséghez vezető szakasz Japán

magas szintű tömegfogyasztás Costa Rica

2. feladat - egyszeres választásAz alábbi országok közül gazdaságfejlődési szempontból melyik tekinthető kakukktojásnak?


( ) Dubai( ) Venezuela( ) Peru( ) Szaúd-Arábia

3. feladat - egyszeres választásA turizmus rendszerén belül mely tényezőt befolyásolja leginkább a gazdaság fejlődési üteme?


( ) attrakciók( ) motiváció( ) szabadidő( ) diszkrecionális jövedelem



- növekedést- minőségi javulást- minőségi változást

Egészítse ki az alábbi definíciót!

Fejlődésen nem pusztán gazdasági (1)................. értünk, hanem (2)................. is a gazdaság szerkezetében és az érintett lakosság életminőségében.5. feladat - párosításPárosítsa össze a felsorolt gazdasági fejlettségi szakaszokat és az egyes szakaszok turizmusának jellemzőit!


Belföldi turizmus fokozatos növekedése.

Magas szintű tömegfogyasztás


Belföldi és fejlődő nemzetközi be- és kiutazóturizmus, jelentős kihasználatlan potenciál.

Fellendülés előtti szakasz

Fejlett tömegturizmus, az ide tartozó térségek jelentik a nemzetközi és a belföldi turizmus fő küldő- és fogadóterületeit.

Érettséghez vezető szakasz

Az ide tartozó térségekben gyakorlatilag nem létezik turizmus, kivéve helyenként a belföldi VFR utazásokat.

Fellendülés

Főként belföldi turizmus, a nemzetközi beutazóturizmus jelentős mértékű állami támogatása és ösztönzése.

Hagyományos társadalom

Megoldókulcs

1. feladat:

India - érettséghez vezető szakaszCosta Rica - fellendülésMyanmar - fellendülés előtti szakaszSzudán - hagyományos társadalomJapán - magas szintű tömegfogyasztás

2. feladat: Peru

3. feladat: diszkrecionális jövedelem

4. feladat:

(1) - növekedést(2) - minőségi változást

5. feladat:

Hagyományos társadalom - Az ide tartozó térségekben gyakorlatilag nem létezik turizmus, kivéve helyenként a belföldi VFR utazásokat.Érettséghez vezető szakasz - Belföldi és fejlődő nemzetközi be- és kiutazóturizmus, jelentős kihasználatlan potenciál.Fellendülés előtti szakasz - Belföldi turizmus fokozatos növekedése.Magas szintű tömegfogyasztás - Fejlett tömegturizmus, az ide tartozó térségek jelentik a nemzetközi és a belföldi turizmus fő küldő- és fogadóterületeit.Fellendülés - Főként belföldi turizmus, a nemzetközi beutazóturizmus jelentős mértékű állami támogatása és ösztönzése.

14. lecke. A turizmus szerepe a gazdasági fejlődésben

Amint azt számos nemzetközi példa mutatja, a turizmus fejlődése gyakran katalizátorként hat egyéb gazdasági ágazatok fejlődésére, és kedvező hatásokat eredményezhet az érintett térségek általános társadalmi-gazdasági jellemzőit illetően. Ahhoz azonban, hogy a turizmus valóban képes legyen a gazdasági fejlődés katalizátoraként működni, szükséges, hogy az adott térség rendelkezzen olyan vonzerővel, amely versenyképes a turisztikai piacon, és amely alapjául szolgálhat a kifejlesztendő termékeknek. Amennyiben hiányzik a legalább regionális szintű vonzerő, mesterségesen kell létrehozni, enélkül ugyanis nemhogy regionális fejlesztő szerepét nem tudja betölteni a turizmus, de maga az iparág sem képes fejlődni. Versenyképes attrakció mellett természetesen jelentős szerepe van már a fejlődés kezdetén is az infrastrukturális ellátottságnak, a megközelíthetőségnek, a megfelelő közbiztonságnak, illetve a döntéshozók turizmussal kapcsolatos pozitív attitűdjeinek.

Az 1971-ben megnyitott floridai Walt Disney World a mesterségesen létrehozott attrakciók iskolapéldája. Az elmúlt évtizedek során egy eredetileg semmire sem használható mocsárvidék közepén épült fel több tematikus park - többek között a Magic Kingdom, a Disney s Animal Kingdom, EPCOT vagy a Disney-MGM Studios -, valamint számos különböző kategóriájú szálloda és egyéb szórakoztató létesítmény. Jelenleg a komplexumot évente mintegy 40 millió turista látogatja, és hatására a környező régió gazdasága és turizmusa is jelentős fejlődésen ment keresztül.


Szerencsére a turizmus iparág egyik jellemző tulajdonsága, hogy szinte bármilyen tényező megjelenhet vonzerőként: csak a megfelelő célcsoportot kell megtalálni, amely számára az adott attrakció elegendő ösztönzést jelent arra, hogy az érintett desztinációba utazzon, és ott turisztikai szolgáltatásokat vegyen igénybe.

Számos olyan tényező szerepel továbbá a turizmusszektor által igényelt erőforrások között - például a napsütés, a vízpart, a hó vagy a történelmi épületek, néphagyományok -, amely más módon nem vagy csak korlátozott mértékben lenne értékesíthető.

Az indonéziai Bali szigetén szervezetten üdülő turisták túlnyomó többsége például részt vesz naplemente-túrán, függetlenül attól, hogy a látványos naplemente természetesen nem garantált, hiszen a lemenő napot gyakran felhők takarják.


1. A turisztikai desztinációk versenyképességét befolyásoló tényezők

A már kialakult turizmussal rendelkező területek versenyképességét az alábbi tényezők határozzák meg:

• A nyújtott szolgáltatások diverzitása, minősége és árszínvonala.

• A turizmus fejlesztéséért felelős szervezetek szakmai hozzáértése, pénzügyi és humán erőforrásai.

• A desztináció földrajzi elhelyezkedése (elsősorban a főbb küldőországok szempontjából).

• A desztinációban realizálódott turisztikai és egyéb gazdasági befektetések jellege és eredete.

A turisztikai kereslet ingadozásától való függőséget csökkentheti, ha egy desztináció a látogatók minél szélesebb körét képes kiszolgálni, valamint ha a látogatók nem egyetlen vagy néhány meghatározó küldőterületről, hanem számos különböző országból vagy régióból érkeznek. A keresletingadozástól való függőség csökkentése érdekében olyan turisztikai infrastruktúra és szuprastruktúra kifejlesztésére van szükség, amely képes kielégíteni a különböző szükségletekkel rendelkező turisták igényeit, illetve minőségben, árban és kapacitását tekintve is versenyképes a többi szóba jöhető desztináció kínálatával. Különösen a fejlődő országok esetében jelentkezik az a probléma, hogy jelentősebb turizmusfejlődésre csak akkor számíthatnak, ha elegendő kapacitást képesek kiépíteni a


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/tanah_lot1.jpg

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/tanah_lot2.jpg

chartergépekkel érkező turistatömegek számára (hiszen a fejlődő országok jelentős része a fő küldőterületekről elsősorban repülőgéppel közelíthető meg), mivel csak ebben az esetben hajlandóak a főbb utazásszervezők felvenni ezeket a célterületeket a kínálatukba. Amennyiben azonban a turisztikai kereslet szezonálisan nagymértékben ingadozik, a nagy kapacitás fenntartása a turistaszezonon kívül jelentős költségekkel jár.

A turizmusért felelős országos vagy regionális szervezetek szakmai hozzáértése és aktivitása nagyon fontos tényezők egy desztináció sikerességében. Ezeknek a szervezeteknek jelentős szerepük van a turizmus fejlesztésében, hiszen egységes fejlesztési stratégia nélkül a turizmus spontán módon, nem tudatosan fejlődik, ami számos negatív következményt vonhat maga után. A spontán fejlődés kedvezőtlen hatásai között mind üzleti, mind pedig ökológiai vagy kulturális tényezők is megjelenhetnek.

A nem tervezett fejlődés következményeként alakulhatnak ki a szálláshely-kínálaton belül szűk keresztmetszetek (például túl sok az ötcsillagos és túl kevés a háromcsillagos szálloda) vagy az infrastrukturális ellátottság olyan típusú problémái, mint amikor például az úthálózat áteresztőképessége vagy a szennyvíztisztító rendszer kapacitása nincs arányban a látogatók számával.

Szintén részt kell, hogy vegyenek a szakmai szervezetek a tervezés mellett a megvalósítás kontrollálásában is, tehát feladataik közé tartozik a szolgáltatások minőségének ellenőrzése és szabályozása. Fontos szerepük lehet továbbá a turisztikai befektetők vonzásában is, illetve a turisztikai vállalkozások (és a lakosság) közötti együttműködés élénkítésében. A hivatalos turisztikai szervezetek feladatai közé tartozik ezen kívül az adott terület marketingtevékenysége, mivel a desztináció szintű marketinget nem helyettesíthetik az egyes szolgáltatók önálló marketingakciói. A turista ugyanis először általában desztinációt választ, nem szolgáltatásokat, ezért meghatározó fontosságú az, hogy milyen imázst alakít ki magában az adott területről, milyen információkat kap, kielégítik-e igényeit a kínált termékek és szolgáltatások.Önmagában például még a gazdag népi hagyományokkal rendelkező, világörökség ranggal bíró Hollókő is többnyire csak egynapos programot képes biztosítani látogatói számára. Észak-Magyarország mint régió azonban változatos kínálatával jóval hosszabb tartózkodási időt tehet lehetővé, hiszen Hollókő mellett számos természeti és kulturális attrakció várja a turistákat, például a szintén a világörökséghez tartozó aggteleki cseppkőbarlang és tokaji borvidék, Eger történelmi emlékei vagy Miskolc és Ózd ipari öröksége.

Hollókő


Egy területnek a főbb küldőországokhoz viszonyított földrajzi elhelyezkedése meghatározó jelentőségű lehet a turizmus sikerességét illetően. Az oda- és visszautazás költségei a teljes turisztikai termék költségének általában viszonylag magas részét képezik, így azok a régiók, amelyek a világ legfontosabb küldőországaihoz közelebb fekszenek, nagyobb keresletre számíthatnak, mint azok, amelyek távolabb helyezkednek el (esetükben ugyanis az utazási költségek magasabbak, az utazási idő pedig hosszabb lesz).

Akár Spanyolország, akár Mexikó látványos turisztikai fejlődésében jelentős szerepet játszott a fő küldőpiacokhoz (Észak- és Nyugat-Európához, illetve az Egyesült Államokhoz) való közelség.

A turizmusnak a gazdasági fejlődés katalizátoraként játszott szerepe sikerességét végül befolyásolja a turisztikai befektetések jellege és eredete. Elsősorban a fejlődő országokban, de a fejlett országok elmaradott régióiban is általában gondot okoz annak a tőkének a hiánya, amely a turisztikai szolgáltatások megfelelő színvonalú kialakításához szükséges. A turizmus fejlődése érdekében rendszerint fejleszteni kell az infrastruktúrát, a szálláshelykínálatot (ezek a leginkább beruházásigényes területek), illetve az attrakciókat, a vendéglátást, az utazásközvetítő szektort, a kiskereskedelmet és a kiegészítő szolgáltatásokat, de szükséges lehet például a közbiztonság javítása is. A profitorientált magánszektor a szükséges befektetéseknek csak egy részét hajlandó finanszírozni (a nyereségesnek ígérkező területeken), ezért bizonyos feladatokat (különösen a közlekedés, a távközlés, az energiaellátás, a víz- és szennyvízhálózat kiépítését vagy az információellátás fejlesztését) az államnak kell magára vállalnia.

Amennyiben az adott országban vagy régióban nem áll rendelkezésre a turizmus fejlesztéséhez szükséges tőke, külső befektetőket kell találni. Bár a turizmus növekvő piacú, sikeres iparág, külső vállalkozók csak abban az esetben hajlandók turisztikai létesítményekbe fektetni a pénzüket, ha a régió rendelkezik megfelelően versenyképes attrakcióval, a politikai és a gazdasági környezet stabil, a fogadóterület turizmussal kapcsolatos attitűdjei pozitívak, és hosszú távú nyereséges működésre van kilátás.

Elsősorban a fejlődő országokban jelent a gazdasági és a politikai instabilitás hiánya problémát (olyan helyen senki sem szívesen fektet be jelentős tőkét például egy szállodai beruházásban, ahol fennáll egy államcsíny vagy egy polgárháború kirobbanásának veszélye). Hasonló gondot jelenthet az iszlám országokban a fundamentalista mozgalmak erősödése, amely helyenként együtt jár az idegenellenességgel (de mindenképpen korlátozza például a turisták viselkedését vagy szórakozási lehetőségeit).

Amennyiben sikerül külső befektetőket találni egy területen a turizmus fejlesztéséhez, más jellegű problémák merülnek fel. Minél nagyobb a külső tulajdonban (tehát nem az adott ország vagy régió lakosainak tulajdonában) lévő vállalkozások aránya, annál jelentősebb a profit kiáramlása a helyi gazdaságból és annál kevésbé érvényesül a turizmus általános gazdaságélénkítő szerepe. Ráadásul a turisztikai vállalkozásoknak csak egy része esetében lehet jelentős, hosszú időre lekötött tőkéről beszélni (a szálláshelyek - szállodák, üdülőfalvak - esetében), az utazásszervezők vagy a légitársaságok viszonylag alacsony költséggel tehetik át tevékenységük színhelyét más, kedvezőbb feltételeket biztosító desztinációkba.

A kubai Varadero tengerpartján a turisztikai szuprastruktúra fejlesztésében jelentős szerepet vállaltak nemzetközi befektetők, mint például a francia Accor Group vagy a spanyol Sol Meliá szállodalánc.


A fejlődő országokban a turizmus fejlesztésének legfontosabb célja közé általában a devizabevételek növelése, illetve az általános fejlődéshez szükséges anyagi erőforrások előteremtése tartozik. Mivel a legtöbb fejlődő ország rendelkezik olyan attrakciókkal, amelyek vonzóvá tehetik őket a nemzetközi turizmus számára (például érintetlen tengerpart, változatos természeti környezet, gazdag állat- és növényvilág, kellemes klíma), kézenfekvő megoldásnak tűnik a turizmus fejlesztése a fizetési mérleg egyensúlyának javítása vagy a bevételnövekedés érdekében. Az említett turisztikai attrakciók (különösen a természeti adottságok) ráadásul rendkívül vonzónak tekinthetőek a főbb küldőpiacokon, tehát létezik az a fogyasztói szegmens, amely megfelelő fejlődés esetén ezeknek az országoknak a keresleti piacát jelentheti. A turizmus általános gazdaságélénkítő hatása révén pedig megindulhat az iparosodás és a szolgáltatások kínálatának bővülése, azaz megkezdődhet a hagyományos gazdasági struktúra korszerűsödése.

2. A turizmus és a gazdasági fejlődés kapcsolata regionális és helyi szinten

Nemcsak nemzetközi szinten, hanem egy-egy országon belül is meg kell vizsgálni a turizmus és a gazdasági fejlődés kapcsolatát. Az elmaradott, fejlett iparral vagy mezőgazdasággal nem rendelkező régiók számára a turizmus rendkívül fontos katalizátorszerepet játszhat. Azzal, hogy munkaalkalmakat teremt, növeli a lakosság, az önkormányzatok és a helyi vállalkozások jövedelmét, a turizmus hozzájárulhat az adott térségben a szociális feszültségek csökkenéséhez, segíthet megállítani az elvándorlást, multiplikátor jellege révén pedig pozitív hatást gyakorolhat a régió általános gazdasági fejlődésére. A hátrányos helyzetű térségekben nagyon gyakran a turizmus fejlesztéséhez szükséges adottságok (mint például tiszta levegő, nyugalom, érintetlen természeti környezet, élő kulturális örökség) éppen amiatt állnak rendelkezésre, mert az ipar vagy a nagyüzemi mezőgazdaság nem tette azokat tönkre (a hátrányos helyzet tehát ebben az értelemben előny is lehet).

A különböző fejlettségű régiók eltérő adottságainak kihasználásával a turizmus tehát képes a regionális különbségek csökkentésére. Mivel azonban a turizmus fejlesztésének előfeltétele a megfelelő vonzerő megléte, a megfelelő színvonalú attrakció hiánya következtében fokozódhatnak is a regionális különbségek (például egy tengerparttal rendelkező és egy szárazföld belsejében fekvő térség között). Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a turizmus önmagában csak kivételes esetekben képes a területi fejlettségi különbségek csökkentésére. Ezt a folyamatot számos egyéb tényezőcsoport (pl.: demográfiai, gazdasági adottságok, infrastrukturális ellátottság, helyi kormányzás sajátosságai) befolyásolja.

A turizmus gazdaságélénkítő, urbanizáló hatása fontos szerepet játszhat egyes települések fejlődésében is. Kedvező változást természetesen azokon a településeken eredményez a turizmus, ahol fejlődésnek indul: a munkalehetőségek, a szolgáltatások körének bővülése, a városiasodás következményeképpen emelkedhet a betelepülők száma. A népesség növekedése és a javuló infrastruktúra más iparágak számára is vonzó tényező lehet, így fokozatosan megindulhat az adott település gazdasági fejlődése, a lakosság életkörülményei


javulhatnak. Kedvezőtlen változást ugyanez a folyamat azokon a kisebb, általában közeli településeken eredményezhet, amelyek lakosai először csak munkát keresnek a turizmusban, majd egyre nagyobb számban be is telepednek a fejlődő üdülőhelyre. A turisztikai desztinációkban jelentkező népességnövekedés tehát elvándorlást, települések életképtelenné válását jelentheti a környező térségben és az ország távolabbi, kevésbé dinamikus területein.


Melyek egy turisztikai desztináció versenyképességének a legfontosabb kritériumai?Milyen közös vonásai vannak a turizmusban felhasznált erőforrásoknak?Milyen módon hat a turizmus fejlesztése egy ország, egy régió és egy település gazdasági fejlődésére?




- igaz- hamis

Jelölje, hogy az állítások igazak vagy hamisak!

A turizmus fejlesztése minden esetben csökkenti a regionális fejlettségi különbségeket. (1).................A turizmus fejlődése mind országos, mind regionális, mind helyi szinten katalizátorszerepet játszhat a gazdaság élénkítésében. (2).................A külső tulajdonban lévő vállalkozások magas részaránya kedvezőtlen gazdasági hatást is gyakorolhat egy desztinációban. (3).................A turizmus fejlődése olyan erőforrásokra épül, amelyek más iparágak által is könnyen értékesíthetőek lennének. (4).................2. feladat - többszörös választásMelyek egy turisztikai desztináció versenyképességének legfontosabb meghatározó tényezői?


[ ] az adott ország GDP-jének volumene[ ] a szolgáltatáskínálat minősége, ár-érték aránya, összetettsége[ ] a főbb küldőterületekhez viszonyított földrajzi közelség[ ] a desztináció éghajlati adottságai[ ] szakmai szervezetek hozzáértése

3. feladat - többszörös választásMelyek a turizmus fejlesztésének legfőbb céljai a fejlődő országokban?


[ ] az ország imázsának javítása[ ] a turisták számának növelése[ ] a bevételek növelése[ ] a munkahelyteremtés

4. feladat - egyszeres választásAz alábbi állítások közül melyik nem igaz a turizmusra?



( ) Megfelelő tőkebefektetés esetén bárhol a világon hasonló esélyekkel fejleszthető.( ) Katalizátorként befolyásolja más iparágak fejlődését.( ) Képes növelni a regionális fejlődési különbségeket.( ) Nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi fejlettséget is befolyásolja.

Megoldókulcs

1. feladat:

(1) - hamis(2) - igaz(3) - igaz(4) - hamis

2. feladat:

szakmai szervezetek hozzáértésea főbb küldőterületekhez viszonyított földrajzi közelséga szolgáltatáskínálat minősége, ár-érték aránya, összetettsége

3. feladat:

a bevételek növelésea munkahelyteremtés

4. feladat: Megfelelő tőkebefektetés esetén bárhol a világon hasonló esélyekkel fejleszthető.

15. lecke. A turizmus gazdasági hatásainak rendszere

A turizmus gazdasági hatásai a küldő és a fogadó területek gazdaságának jellemzőiben, gazdasági struktúrájában a turizmus fejlődése következtében végbemenő változások. (Puczkó -

Rátz, 2002, 60. o.)

A hatások rendszerének vizsgálatához abból kell kiindulnunk, hogy a turizmus gazdasági értelemben nemcsak emberek, hanem jövedelmek térbeli mozgása is. A földrajzi tér egy adott pontján megtermelt jövedelmet nem abban a régióban vagy nem abban a nemzetgazdaságban költik el, ahol az keletkezett, hanem attól esetenként igen jelentős távolságban. A turizmus gazdasági hatásai tehát a küldő és a fogadó területen egyaránt megjelennek. Az a pénzmennyiség, amelyet a turisták valahol másutt költenek el, keletkezésének helyéről nyilvánvalóan hiányozni fog.

Ez egyébként igen jelentős különbség a turizmusnak a fizikai környezetre vagy a társadalomra gyakorolt hatásaihoz képest, mert azok főként a fogadó területen dominálnak.

1. A fogadó területre gyakorolt gazdasági hatások

A turizmusnak a fogadó területre gyakorolt hatását már az iparszerű turizmus hajnalán, a 19. század második felében felismerték, hiszen ezek a gazdasági hatások nagyon kézenfekvőek és látványosak. Aligha véletlen, hogy az 1950-es évek végén megindult, immár tudományos igényű turizmuskutatás első hulláma, az ún. "pártoló irányzat" is ezeket a momentumokat ragadta meg. A fogadó területen tapasztalható legfeltűnőbb gazdasági változások:

• a turisztikai célú beruházások gyors ütemű növekedése,

• az infrastruktúra felgyorsuló fejlődése,

• a munkahelykínálat gyors növekedése,

• a személyes jövedelmek növekedése,

• a turizmust közvetlenül kiszolgáló más ágazatok és alágazatok (legjellemzőbben az építőipar és a mezőgazdaság) gyorsuló fejlődése,


• a nemzetgazdaság devizabevételeinek növekedése,

• a GDP növekedése, stb.

A Hyatt Conventon Hotel építése Denverben, 2004 őszénKattintson ide a nagyításhoz!

Első látásra ezek bizony igen pozitív hatások, látni fogjuk azonban, hogy értékelésük korántsem ilyen egyszerű. A fejlődésnek nemcsak hozadéka, hanem költsége is van, s a hatás csak akkor igazán pozitív, ha a mérleg a bevételek felé billen. Az sem közömbös, hogy a fejlesztések finanszírozása hazai vagy külföldi tőkéből történik-e, hiszen az utóbbi esetben a profit jelentős része kiáramolhat az adott nemzetgazdaságból.

A fogadó területre gyakorolt gazdasági hatások értékelését (méginkább számszerűsítését!) tovább nehezíti a multiplikáció jelensége. A turisták által elköltött pénz nem marad a turizmusszektorban, hanem onnan gyorsan továbbáramlik, és a gazdaság más területein újabb pótlólagos jövedelmeket generál. A multiplikáció jelenségével a 17. leckében részletesebben is foglalkozunk.

2. A küldő területre gyakorolt gazdasági hatások

Ezek értékelése szintén bonyolult feladat, mert a hatások mértéke számos összetevőtől függ. Az egyik legfontosabb az adott ország gazdasági fejlettsége. Tény, hogy a turizmus révén óriási összegek áramolhatnak ki egy nemzetgazdaságból, ám egy gazdag ország számára ez korántsem katasztrofális, sőt a fejlett kapitalizmusban szinte állandóan jelen levő kínálattúlsúlyt még csökkenti is. A külországi tőkebefektetések ugyan szintén eltűnnek a hazai tőkepiacról, de a GNP-t így is gyarapítják, nem is szólva az általuk termelt profitról. Mivel a világ legnagyobb küldő országai többségükben a legfejlettebbek közé is tartoznak, a turizmus okozta devizakiáramlás nem okoz számottevő gazdasági problémát.

Más a helyzet egy közepesen vagy alacsonyan fejlett ország esetében. Az ilyenekre igen jellemző, hogy a fejlett technikát, a korszerű alapanyagokat csak importból tudják beszerezni, így a turistáik által külföldön elköltött pénz sok esetben égetően hiányzik a gazdaságnak. Ilyenkor nem ritka, hogy a kiutazásokat adminisztratív vagy pénzügyi eszközökkel erősen korlátozzák.

Magyarországon a közép- és idősebb korosztály még élénken emlékezik a szocializmus idején dívott "valutakeretre" és az ezt nyilvántartó "valutalapra". A nyugati kiutazásokat az 1960-as évek második felétől lassacskán liberalizáló Kádár-rendszer gazdaságpolitikusai hamar szembesültek azzal a problémával, hogy az utazó kedvű magyarok a "világ pénzét" is elköltenék odakinn. Ennek következtében szigorúan korlátozták a magánszemélyek által


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/construct1.jpg

vásárolható valutamennyiséget. Háromévenként (mai szemmel nézve nevetséges összeget) 50 - 100 $-nak megfelelő nyugati valutát lehetett hivatalosan kiváltani, aminek következtében felvirágzott a valuták feketepiaca. Hogy erről az állam is leszedhesse a sápot, kitalálták a valutaszámlát, amely szó szerint legális "pénzmosoda" volt. Útlevél birtokában bárki nyithatott ilyet, és a nyugati valuta eredetének megjelölése nélkül helyezhetett el rajta tetszőleges összeget. Ettől fogva már nem női fehérneműk rejtekében vagy a kocsi titkos zugaiban kellett a határon átcsempészni a feketén szerzett valutát, hanem banki engedély birtokában, emelt fővel vihette ki a magyar polgár. Örülhetett a pénzügyminiszter is: a valutaszámlákon felhalmozódott pénzekkel jócskán megnőtt az államkincstár devizatartaléka.

A küldő területekre gyakorolt hatás attól is nagymértékben függ, hogy az adott ország milyen számban fogad maga is turistákat. Ha a küldő ország egyúttal fogadó ország is, a turizmus mérlege kedvezőbben alakulhat. Olaszország például mindmáig Európa egyik legkedveltebb úticélja, de maguk az olaszok is szívesen utaznak az amerikai rokonsághoz éppúgy, mint akár magyarországi vadászatra vagy épp az Adria túlsó partjára, amely - horvát területen lévén - lényegesen olcsóbb számukra, mint odahaza.

3. A gazdasági hatások értékelése

Mint az előzőekből már láthattuk: a turizmus gazdasági hatásrendszere meglehetősen bonyolult mechanizmus. Működéséről csak nagy körültekintéssel és igen alapos kutatásokkal lehet eldönteni, hogy egy adott desztinációban pozitív vagy negatív végeredményt produkál-e.

Az értékelés során nem feltétlenül az abszolút számban kifejezhető mutatókból kell levonnunk a végső konklúziót, mert önmagában a turistaérkezések vagy a vendégéjszakák száma könnyen félretájékoztathat bennünket.Magyarország 1990-ben a turistaérkezések világranglistáján az 5. helyen állt, könnyen képzelhetnénk tehát, hogy az idő tájt turisztikai nagyhatalom voltunk, de ez sajnos nem igaz. A turizmus bevételeinek listáján már csak az 50. helyre került az ország. Nyilvánvaló, hogy alacsony költésű, igénytelen tömegturizmus alakult ki, amely a turisták számához képest nem sok bevételt hozott az országnak, és még abból is egy tetemes hányad a feketegazdaságban jelent meg. Ezzel szemben az óriási embertömeg kiszolgálásának költségei, például a szemétszállítás és -elhelyezés, az ivóvíztermelés, valamint a szennyvíztisztítás horribilis pénzeket emésztett fel. Ebben az évben nem volt ritka, hogy a 150 ezres állandó lakosságú Balaton-régióban egy-egy forró hétvégén 1,5 millió ember tartózkodott. A térségnek tehát a normál érték tízszeresét kitevő környezeti terhelést kellett elviselnie.Mindezek okán célszerű előtérbe helyezni a relatív mutatókat, mint például az átlagos tartózkodási idő, a turisták átlagos költése, a turizmus részaránya az ország GDP-jében. Ilyen módon értékelve jobban kirajzolódik az adott ország vagy régió versenyképessége, a turizmusnak a gazdaság gyarapításában való részvétele.

Tovább nehezíti a turizmus gazdaság eredményének értékelését az is, hogy a turizmus gazdasági hatásvizsgálatánál nagyon nehéz bekalkulálni a társadalmi-kulturális és környezeti hatások pénzben kifejezett hasznát és költségeit. A hatások vizsgálatában az időtényező is nagyon zavarhatja a tisztánlátást. Számos környezeti ártalom például csak sokkal később jelenik meg valódi okához képest.

A Balaton vizének túlzott algásodása, a vízminőségromlás következtében előállott katasztrofális méretű halpusztulás az 1990-es évek első felében valójában egy évtizeddel korábbra vezethető vissza. A 80-as évek növekvő turistalétszámával nem tartott lépést a csatornázás fejlesztése, mert a turizmus növekvő bevételeit nem forgatták vissza az ágazatba, hanem a népgazdaság deficitjének csökkentésére használták fel. Ennek árát már a rendszerváltozás után fizette meg az ország.


4. A turizmus pozitív és negatív gazdasági hatásai

A turizmus gazdasági hatásainak értékelésében komoly segítséget jelenthet, ha feltérképezzük a legfontosabb hatástípusokat, és azokat a hatás iránya szerint csoportosítjuk. Ha a pozitív hatásokhoz hozzárendeljük azok hozadékát, a negatívokhoz pedig a megoldás költségtényezőit (ha egyáltalán megoldható a probléma), nagyjából képet alkothatunk arról, hogy az adott területen a turizmus milyen szerepet játszik a gazdaságban.

Hozzátartozik az igazsághoz, hogy igazán pontos számadást soha nem tudunk készíteni. A turizmus gazdasági, fizikai, társadalmi-kulturális hatásai néha annyira összefonódnak, hogy számszerűsítésük a gazdasági elemzés ma ismert módszereivel meg sem oldható. Igen bonyolulttá teszi a vizsgálatokat a korábban már említett multiplikáció jelensége, valamint az a tény, hogy a turizmus jónéhány gazdasági hatása csak jelentős késedelemmel kerül napvilágra. A közvetlenül is megmérhető, ill. az adott időszakban is tetten érhető hatások vizsgálata azonban elengedhetetlen, mert a korszerű turizmustervezés, amely a fenntartható fejlődés céljait tűzi zászlajára, éppen ezeken a vizsgálatokon alapul.A turizmus legfontosabb gazdasági hatásait a következő táblázatban foglaljuk össze.

A turizmus legfontosabb gazdasági hatásaiKattintson ide a nagyításhoz!


Milyen feltételek mellett okozhat súlyos problémákat egy nemzetgazdaságnak a passzív turizmus révén kiáramló deviza vagy valuta?Milyen okok miatt nehéz pontos számadást készíteni a turizmus pozitív és negatív gazdasági hatásairól?




- növekedések



- szerkezetátalakulások- növekedési folyamatok- változások- GDP-változások

Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel!

A turizmus gazdasági hatásai a küldő és a fogadó területek gazdaságának jellemzőiben, gazdasági struktúrájában a turizmus fejlődése következtében végbemenő (1)..................2. feladat - többszörös választásVálassza ki azokat a tényezőket, amelyek a fogadó területekre hatnak!


[ ] a turizmust közvetlenül kiszolgáló más ágazatok és alágazatok (legjellemzőbben az építőipar és a mezőgazdaság) lassuló fejlődése[ ] a munkahelykínálat stagnálása[ ] a személyes jövedelmek növekedése[ ] a nemzetgazdaság devizabevételeinek növekedése[ ] a GDP növekedése[ ] a turisztikai célú beruházások gyors ütemű csökkenése[ ] az infrastruktúra felgyorsuló fejlődése



- igaz- hamis

Igazak vagy hamisak az alábbi állítások?

A turizmus versenyképességének vizsgálatánál inkább kvalitatív tényezőket elemzünk, nem pedig statisztikai mutatókat. (1).................A turizmus versenyképességének vizsgálatánál inkább a relatív mutatókat célszerű használni. (2).................A turizmus versenyképességének vizsgálatánál csak az abszolút számokban kifejezhető mutatókat szabad használni. (3).................A turizmus gazdasági hatásainak többsége a fogadó országban mutatkozik meg. (4).................A turizmus gazdasági hatásainak jelentősebb része a küldő országban mutatkozik meg. (5).................A turizmus gazdasági hatásai a küldő és a fogadó országban ugyanolyan mértékűek. (6).................4. feladat - többszörös választásVálassza ki azokat a tényezőket, amelyek a küldő területekre hatnak!


[ ] a passzív turizmus költésének kiáramlása[ ] a piac kereslettúlsúlyának csökkenése a fejlett országokban[ ] a GDP növekedése[ ] a turizmust közvetlenül kiszolgáló más ágazatok és alágazatok (legjellemzőbben az építőipar és a mezőgazdaság) gyorsuló fejlődése[ ] az infrastruktúra lassuló fejlődése[ ] a fizetési mérleg kiadási oldalának növekedése[ ] a személyes jövedelmek csökkenése

Megoldókulcs


1. feladat: (1) - változások

2. feladat:

az infrastruktúra felgyorsuló fejlődésea személyes jövedelmek növekedésea nemzetgazdaság devizabevételeinek növekedésea GDP növekedése

3. feladat:

(1) - hamis(2) - igaz(3) - hamis(4) - igaz(5) - hamis(6) - hamis

4. feladat:

a passzív turizmus költésének kiáramlásaa fizetési mérleg kiadási oldalának növekedésea piac kereslettúlsúlyának csökkenése a fejlett országokban

Bevezető

A turizmusnak nagyon sok arca van. Első látásra talán a közlekedéssel kapcsolhatjuk össze, hiszen fejlődését minden időben meghatározták a kor közlekedési viszonyai, járművei, új felfedezései. Összefüggésbe hozhatjuk a városfejlesztéstől a környezetvédelemig, a nyelvtanulástól a bűnözésig terjedő skálán szinte mindennel, ami az emberi élethez tartozik. Vizsgáljuk azonban bármely aspektusát is, a végeredmény az, hogy a turizmus hatásainak legtöbbje közvetlenül a gazdaságban vagy gazdasági áttételeken keresztül nyilvánul meg.

Bár a turizmus a gazdaság egészét befolyásolja, a hatások a gazdaság különböző tényezőire eltérő módon és eltérő erővel hatnak. A turizmus gazdasági hatásinak kiindulópontja a turisták költése.Ennek mértéke és szerkezete már eleve meghatározza a gazdaságba "kívülről" belepumpált pénz útját. Ez a pénz ugyanis nem csak a szállodásnál, a vendéglősnél vagy a légitársaságnál jelenik meg. Vállalkozásuk működtetéséhez nekik is szükségük van anyagokra, energiára, információra, a turisztikai szolgáltatónál megjelenő összegek egy része tehát tovább vándorol a gazdaság bonyolult vérkeringésében, és olykor a turizmustól igen távoli területeken is megjelenik. Adott esetben a turizmus éppúgy stimulálhatja új erőművek építését, mint a munkaerőpiac átalakulását. A következő fejezetben azokat a kölcsönhatásokat vizsgáljuk meg, amelyek a turizmus és a gazdaság egyes tényezői között alakultak ki, s amelyek ma is folyamatosan átrajzolhatják a gazdaság térképét.

16. lecke. A turizmus hatása a költésre

A turizmus gazdasági hatásainak vizsgálatakor szinte minden modellben a kiindulópont a turisták költése. Mivel a turista korántsem csupán a fogadóterületen költi el a pénzét, a költés vizsgálatához már eleve két kategóriát kell definiálnunk:

• Vásárlások az utazás előtt.• Vásárlások az utazás alatt.

1. Vásárlások az utazás előtt

Bár a turizmusra költött pénzt a küldő ország (vagy régió) szempontjából jövedelem-kiáramlásnak szokták tekinteni, ez nem egészen helytálló. Tény ugyan, hogy az esetek többségében a turista az utazásra szánt pénz nagyobb hányadát a választott desztinációban


költi el, nagyon jelentősek lehetnek azonban az otthon, még az utazás előtt, de már az utazás érdekében felmerült kiadások is. Ezek - hacsak nem importtermékekről van szó - egyértelműen a küldő ország nemzetgazdaságát gyarapítják. Tetemes összeg például az utazás során használt járművek vételára és fenntartási költsége. A saját személygépkocsi ugyan korántsem csak turisztikai célokat szolgál, de a sokat utazó, otthon inkább tömegközlekedést használó turisták esetében a kocsi teljes futásteljesítményének akár 80 %-a is turisztikai célú lehet. Még magasabb ez az arány a rohamosan növekvő számú magánrepülőgépek esetében, a lakókocsikat, túravitorlásokat, motorjachtokat pedig kizárólag turizmus céljára használják. Ezeket a járműveket a turista általában otthon vásárolja (esetleg építi) meg. (UL-repülőgépeket például már otthon összeszerelhető kittben is lehet kapni, áruk nem több egy középkategóriás személyautóénál.)

Zodiac típusú, német UL repülőgép

Számos turizmuság igényel speciális felszereléseket, mint például a síelés, a könnyűbúvárkodás, az alpinizmus, a kempingezés. Az ezekhez szükséges cikkeket a turista leginkább otthon veszi meg az ismerős szakboltokban, ahol biztos lehet abban, hogy a megszokott márkát, minőséget kapja, míg egy külföldi üzletben ez egyáltalán nem garantált. Ugyancsak az utazás előtt szokás megvenni a szükséges ruházatot, bőröndöket, fotócikkeket, kozmetikumokat, gyógyszereket. Különösen a szegényebb országok turistáinak esetében fordul elő, hogy élelmiszert is jócskán visznek magukkal. (A konzervekkel, füstölt kolbásszal, téliszalámival roskadásig megrakott magyar rendszámú Trabant bő két évtizeden át egyáltalán nem volt ritka Európa országútjain...)

2. Vásárlások az utazás alatt

Ezek a vásárlások már a turisztikai fogadóterületen történnek, így gazdasági hatásaik is egyértelműen ott jelennek meg. Nemzetgazdasági szempontból természetesen a turisták összes költése a legfontosabb mutató, ez azonban önmagában nem sokat árul el a turizmus hatásainak mechanizmusáról. A hatások vizsgálatához a költés szerkezetét is ismernünk kell.

2.1 A turisták költési struktúrája

A vizsgálathoz jó elméleti alapot nyújt a sematikus költési struktúra. A WTO által kidolgozott modell a költés szerkezete mellett a turizmusból befolyt pénzek további útját is bemutatja, a költségtípusokon át egészen a végső haszonélvezőkig.


Sematikus költési struktúraKattintson ide a nagyításhoz!

Megjegyzések a modell értelmezéséhez:

• Az ábra alján látható IMPORT alatt a turizmushoz szükséges importot kell érteni. A globalizálódó világgazdaságban önellátó nemzetgazdaság gyakorlatilag már nincsen, gazdasági fejlettségétől függően kisebb vagy nagyobb mértékben minden országnak szüksége van importtermékekre. Nemzetgazdasági szempontból ez a devizakiadás elveszettnek tekinthető, hiszen kiáramlik az országból, tehát csökkenti a turizmus révén keletkező bevételeket.

• A turisták kiadásainak oszlopában a "Közlekedés" tétel alatt a desztináción belüli közlekedésre fordított költést kell érteni. Ide tartozik a tömegközlekedési eszközök viteldíja, a taxira, bérjárművekre fordított költségek vagy épp a saját járműhöz vásárolt üzemanyag. A turista otthonától a célterületig történő oda-vissza utazás költségeit - jóllehet nagyságuk a távolság függvényében igen jelentős lehet - ez a tétel nem tartalmazza. Ennek okáról a turizmus mérlegéről szóló leckében szólunk majd.

• Az ábrán bemutatott elosztási folyamat egyszerűsített séma, a valóságban ezt több körön keresztül zajlik le. A turisták által elköltött pénz tényleges mozgásáról a gazdaságban a multiplikáció jelenségének vizsgálata során ismerkedünk meg.

3. Vásárlások az utazás után

Az utazással kapcsolatos költés az utazás befejeztével még nem feltétlenül ér véget. Számos utólagos kiadás is megjelenhet, amelyeket két, lényegileg különböző típusba sorolhatunk. Az utazást követő praktikus kiadások közé tartoznak például a filmek előhivatásának költségei, az elhasználódott, elveszett tárgyak pótlása, a ruházat tisztíttatása és javítása. Tetemes összeget emészthet fel az utazáshoz igénybe vett saját járművek utólagos szervizelése, netán helyreállítása. Bár szerencsére nem túl gyakran, de számításba kell vennünk az utazás során megrendült testi egészség helyreállításának költségeit is. Az aktív turizmus számos fajtája - például a síelés - gyakran okoz súlyos baleseteket. A trópusi, szubtrópusi országokban elszenvedett fertőzések alkalmasint nehezen, hosszadalmasan és igen drágán gyógyíthatók.A második típusba az utazási élmény által indukált kiadások tartoznak, s ezek akár egész életünkön át elkísérhetnek bennünket. Egy bayreuthi operaélmény hatására gyűjteni kezdhetjük a Wagner-lemezeket, egy mediterrán vakáció emlékeit felidézendő rendszeresen vásárolhatunk a tenger gyümölcseiből, igaz, idehaza csak mélyhűtve.



Az utazás utólagos költségei mindkét típus esetében a küldő területen realizálódnak, és nem ritkán importvonzatuk is lehet.

4. A költés szerkezetét meghatározó tényezők

Bár az alapvető költségtényezők (szállás, étkezés, helyi közlekedés stb.) a legtöbb turistánál nagyjából ugyanazok, a költés tényleges szerkezete (statisztikai megoszlása az egyes tényezők között) azonban turistánként is és desztinációnként is óriási eltéréseket mutathat. Ezek vizsgálata korántsem csupán a tudományos megismerés okán fontos. A turizmus gazdasági hatásainak jelentős része éppen a turisták költési struktúrájától függ.A nemzetgazdaság számára nyilvánvalóan az a "jó turista", aki igényes szálláshelyet vesz igénybe, vendéglátóhelyekre jár, befizet a különböző helybéli programokra, attrakciókra, - egyszóval: sokat költ helyi szolgáltatásokra és termékekre.

A turisztikai költés szerkezetét nagyon sok tényező befolyásolja, a legfontosabbakat a következő alpontokban tekintjük át.

4.1 A turisztikai vonzerők típusa

A különböző attrakciók élvezete nagyon eltérő költségvonzatokkal jár. A táj szépsége, a waterlooi csatatér vagy épp az Eiffel-torony látványa egy fillérjébe sem kerül a turistának (feltéve, hogy már a helyszínen van). Ezzel szemben egy tematikus park vagy egy élményfürdő esetén már a belépő is borsos összeg, nem is szólva az extra szolgáltatásokról. (Egy 60 perces thai masszázs a hazai wellness-szállodák többségében 40 Euro-ba, azaz kb. 10.000 forintba kerül.) Különösen drága attrakciók a szerencsejáték-központok, bár a turista végül is maga dönti el, hogy mennyi pénznek akar a nyakára hágni.

4.2 A desztináció turisztikai infrastruktúrája

A fogadóterület turisztikai szolgáltatáskínálata erősen behatárolja a költés lehetőségeit. Ahol csak alacsony csillagszámú szálláshelyek, olcsó, igénytelen kínálatú vendéglők, szegényes szolgáltatások vannak, ott a turista, ha akar, se tud sokat költeni. (Ezt a problémát nyögi mindmáig - bár már csökkenő mértékben - a balatoni turizmus is, amelyet ideológiai okokból évtizedeken át olcsó tömegturizmusra fejlesztettek.) Ezzel szemben egy jól kiépített, minőségi szolgáltatásokkal versenyző desztináció mágnesként vonzza a magasabb költési hajlandóságú turistákat.

4.3 A desztináció imázsa

Az imázs szubjektív kategória, egy kép, amely csak a tudatunkban létezik valamely desztinációról vagy szolgáltatásról, de része a turisztikai terméknek, így a fogyasztó döntését óhatatlanul befolyásolja. Ha valamiről pozitívabb imázs él benne, természetesen többet is hajlandó érte fizetni, még akkor is, ha a több pénzért gyengébb szolgáltatást kap. A bolgár tengerparton Zlatnyi Pjazaci vagy Albena például vitathatatlanul kulturáltabb, szebb környezetű, jobb szolgáltatáskínálatú, mint a thesszaloniki öböl partján fekvő Sztavrosz Beach vagy Paralia, ennek ellenére a bolgár fürdőhelyekről két évtizeden át megfeledkeztek a magyar turisták. A görög tengerpart "elegánsabb" imázzsal bírt, mint egy volt szocialista országé.


A gyönyörű bolgár tengerpartot közel két évtizedigelfeledték a magyar és a Nyugat-európai turisták


4.4 A turizmus típusa

A turizmus különböző fajtái nagyon eltérő költségigényűek. A hátizsákos, bakancsos turizmus vagy a kerékpáros turizmus olcsó turizmuságnak számít. Átlagos költségű az apartmanos tengerparti üdülés, valamivel drágább a síturizmus. Kifejezetten drága presztízsterméknek tekintjük viszont a golfturizmust, a tengeri üdülőhajózást vagy a tengeri túravitorlázást.

4.5 A turista típusa

A turizmuselmélet különböző típusokba sorolja az utazókat (lásd a kötelező irodalmat), s ezek a turistatípusok nemcsak utazási, hanem költési szokásaikat tekintve is markánsan különböznek egymástól. Az allocentrikus (Plog) vagy az elit turisták (Cohen) például sokat költenek, de elsősorban otthon, az utazás előkészületeként, mert olyan úticélt választanak maguknak, amely vagy lakatlan, vagy turisztikai infrastruktúrája kezdetleges. A pszichocentrikusok vagy a tömegturisták a fogadóterületen is az otthon megszokott kényelmet várják el, s ezért bőségesen fizetnek is. Különösen "jó vendég" ebből a szempontból az "all inclusive" szolgáltatásokat vásároló turista. (Más kérdés, hogy költésükből mennyi marad a desztinációban, és mennyit visznek ki onnan profitként a nemzetközi utazászervező cégek.) Turizmusgazdaságtani szempontból a legkevésbé kívánatos az a turista, aki a desztinációban a legolcsóbb szálláshelyeket (igénytelen felszereltségű magánszállásokat, olcsó kempingeket) választja, étel- és italszükségletét pedig a magával hozott "hazaiból" vagy a helybéli üzletekből elégíti ki.

A turisták költésének szerkezetét a fentiekben felsorolt tényezők együttesen határozzák meg.

Kötelező irodalom:Puczkó - Rátz (2002): A TURIZMUS HATÁSAI c. könyvének 2.2.4. pontja (88-92. o.), illetve 1.5. alfejezete (26-34. o.)


Miért lényeges turizmus-gazdaságtani kérdés a turistáknak az utazást megelőző költése?Van-e összefüggés a turizmus gazdasági hatásai és a turisták költési struktúrája között?


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/albena_06.jpg




- igaz- hamis

Igaz vagy hamis?

A pszichocentrikus turista költése viszonylag alacsony, mert csak otthonához közeli, olcsó desztinációkat keres fel. (1).................A pszichocentrikus turista költése viszonylag magas, mert ugyan otthonához közeli, desztinációkat keres fel, de ott kényelme érdekében sokat költ. (2).................A pszichocentrikus turista költése nagyon magas, mert csak otthonától távoli, all inclusive szolgáltatásokat nyújtó desztinációkat keres fel. (3).................2. feladat - egyszeres választásVálassza ki a helyes következtetést!


( ) A desztináció imázsa nem befolyásolja a turista költését, mert az imázs csupán a tudatunkban létező, nem objektív tényező.( ) A desztináció imázsa nem befolyásolja a turista költését, mert az imázs pszichológiai és nem gazdasági tényező.( ) A desztináció pozitív imázsa csökkenti a turista költését, mert az a legtöbb ilyen desztináció éppen olcsósága miatt lesz népszerű.( ) A desztináció imázsa befolyásolja a turista költését, mert a számára szimpatikusabb desztinációért többet hajlandó fizetni, mint egy hasonló adottságú másikért.



- átlagos tartózkodási ideje- költése- anyagi helyzete- átlagos életkora- éves összlétszáma

Egészítse ki a mondatot a helyes fogalommal!

A turizmus gazdasági hatásainak vizsgálatakor szinte minden modellben a kiindulópont a turisták (1)..................4. feladat - egyszeres választásVálassza ki a helyes következtetést!


( ) A turisztikai vonzerők típusa nem befolyásolja a turisták költésének mértékét.( ) A turisztikai vonzerők típusa egyértelműen meghatározza a turisták költésének mértékét.( ) A turisztikai vonzerők típusa csak kevéssé befolyásolja a turisták költésének mértékét.( ) A turisztikai vonzerők típusa nagymértékben meghatározza a turisták költésének mértékét.




- erőteljesen behatárolja- egyértelműen meghatározza- csak elhanyagolható mértékben határozza meg- csak nagyon ritkán befolyásolja- nem befolyásolja

Egészítse ki a mondatot!

A fogadó terület turisztikai szolgáltatáskínálata (1)................. a költés lehetőségeit.Megoldókulcs

1. feladat:

(1) - hamis(2) - igaz(3) - hamis

2. feladat:

A desztináció imázsa befolyásolja a turista költését, mert a számára szimpatikusabb desztinációért többet hajlandó fizetni, mint egy hasonló adottságú másikért.

3. feladat: (1) - költése

4. feladat: A turisztikai vonzerők típusa nagymértékben meghatározza a turisták költésének mértékét.

5. feladat: (1) - erőteljesen behatárolja

17. lecke. A turizmus multiplikátor hatása

Az előző leckében azt vizsgáltuk, hogy a turisták mire költik el a pénzüket, hogyan oszlik meg a költés a turizmus különböző alszektorai között. A költés vizsgálatának van azonban egy másik aspektusa is, az, hogy a turizmus révén a gazdaságba bekerülő pénz hova és milyen áttételeken keresztül áramlik szét, s ezáltal miként hat a gazdaság fejlődésének egészére. Gazdaságföldrajzi szempontból vizsgálva a turizmus nem más, mint térbeli jövedelemátcsoportosítás. A küldőterületen képződött jövedelmét a turista nem ott költi el, hanem egy másik országban vagy földrajzi régióban, a jövedelem keletkezésének eredeti helyétől akár többezer kilométernyire.A fogadóterületen ez a költés "égből hullott pénz", olyan jövedelem, amely nem a helyi gazdaságban képződött, de szétáramolva abban jelentős gazdasági növekedés forrása lehet. A turizmus gazdasági hatásait vizsgáló közgazdát ebből az érdekli leginkább, hogy mekkora ez a növekedés, és a gazdaság mely területein jelenik meg. A kérdésre a multiplikáció jelenségének vizsgálata adja meg a választ.

1. A multiplikáció jelensége

A multiplikáció latin eredetű szó, jelentése: megsokszorozódás. Némileg leegyszerűsítve arról van szó, hogy a nemzetgazdaságba kívülről érkező különféle jövedelmek nem maradnak sokáig pénz formájában a turisztikai szolgáltatóknál. Egy részük ugyan véglegesen vagy átmenetileg kiáramlik a gazdaságból (lásd később), de jelentős hányadukat általában elköltik, mégpedig a következő célokra:

• személyes szükségletek kielégítésére fordítják,

• a vállalkozások működtetésének költségeit fedezik belőle,

• befektetik

Végeredményben tehát mindhárom esetben vásárlásokra fordítják: fogyasztási cikkeket, termelőeszközöket vagy szolgáltatásokat vesznek belőle.


A vásárlás révén a pénz a turisztikai szolgáltatóktól a különböző gazdasági szervezetekhez (ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági vagy szolgáltató vállalkozásokhoz) kerül, amelyek (az előbbiekben felsorolt célokra) megint csak elköltik, a folyamat tehát folytatódik tovább. Minden elköltött pénz bekerül a gazdaság vérkeringésébe, újabb és újabb vállalkozásokhoz jut el, s eközben - optimális esetben - újabb és újabb jövedelmeket generál, tehát megsokszorozódik, multiplikálódik. Az eredetileg elköltött egy egységnyi pénz többszörösére is növekedhet.

A turisták költésének egyik "fellegvára" az isztambuli Nagy BazárKattintson ide a nagyításhoz!

A gazdaságba a turizmus révén kívülről beinjektált jövedelmek a vásárlások és kibocsátások következtében szétáramlanak, tovagyűrűznek az egész gazdaságban. Ezért szokták a multiplikáció jelenségét tovagyűrűző hatásnak is nevezni.A multiplikátor annak mérőszáma, hogy a turizmusszektorban történő pótlólagos pénzköltés mekkora mértékű hatást vált ki a gazdaság más szektoraiban, illetve a gazdaság egészében.

1.1 A pótlólagosság fogalmáról

A fenti defnícióban kiemeltük a "pótlólagos" szót, és ez nem véletlen. A multiplikátorok kiszámításának csak akkor van értelme és lehetősége, ha az adott gazdasági területen a költés mértéke egy adott időszak (általában egy év) alatt megnövekszik. Ez a növekmény a pótlólagos költés. A turizmusban elköltött pénz persze akkor is hatással van a gazdaság egészére, ha a költés évről-évre ugyanakkora, mérni és számszerűsíteni a hatást azonban csak a változás folyamatában lehet.

2. A jövedelmi multiplikátor és modellje

A későbbiekben látni fogjuk, hogy a turisztikai költés hatásaival kapcsolatban többféle multiplikátor is kiszámítható, a legfontosabb azonban közülük a turisztikai jövedelmi multiplikátor. A turisztikai jövedelmi multiplikátor "azt az arányt jelöli, hogy az egységnyi pótlólagos turisztikai költés a gazdaságban mekkora összjövedelmet generál." (Puczkó - Rátz, (2002): A turizmus hatásai, 93. o.)

A turizmusban keletkező jövedelmek multiplikálódásának működési mechanizmusát jól szemlélteti a következő modell:


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/grandbazaar28.jpg

Az egyszerűsített multiplikátormodellKattintson ide a nagyításhoz!

A modellből látható, hogy a turisták által elköltött pénz az első körben a turisztikai vállalkozókhoz kerül. Ők a vállalkozás működtetése érdekében mindenekelőtt helyi vásárlásokra ((értsd: hazai előállítású termékek és szolgáltatások vásárlására) fordítják a pénz egy részét.A háztartások közvetlen jövedelmei részint maguktól a turistáktól származnak (pl. fizetővendéglátás esetén), részint a turisztikai szolgáltatók által fizetett bérből. Az önkormányzat jövedelmeinek egyik része szintén közvetlenül a turistáktól ered (idegenforgalmi adó), másik részét viszont a turisztikai vállalkozóktól beszedett adók jelentik.A központi költségvetés jövedelmei (hasonlóképpen az önkormányzatokéihoz) közvetlenül a turistáktól (vízumdíj, áfa) vagy a vállalkozók adóin keresztül kerülnek az államkincstárba. Importra is szükség van a turizmus működtetéséhez. Még a legfejlettebb országok sem képesek teljes önellátásra, így a vállalkozók az otthon nem kapható anyagokat, berendezéseket kénytelenek (a kereskedelem közvetítésével) külföldről beszerezni.

Az első körben keletkezett jövedelmek sorsa mind a háztartások, mind az önkormányzatok, mind az állam esetében ugyanaz. Vagy vásárlásokra költik, vagy importra, vagy pedig megtakarítják. A vásárlások révén már átjut a turisták által elköltött pénz az elosztás második körébe, a gazdasági szervezetekhez. Ezek mindazon termelő és szolgáltató vállalkozások - atomerőműtől a belsőépítészig -, amelyek a turizmus kiszolgálásához szükséges javakat, tevékenységeket előállítják. Mondhatjuk úgy is, hogy ez maga az egész nemzetgazdaság, kivéve persze a turisztikai szektort, amely az elosztás első körében van.A jövedelmek újraelosztása pontosan ugyanolyan séma szerint történik itt is, mint az első körben, s a folyamat most már hasonlóképpen ismétlődik a 3., 4. stb. újraelosztási ciklusban.A jövedelmi multiplikátort ki lehet számítani nemcsak a turizmus szektor egészére, hanem annak alágazataira is. Egy széles körű vizsgálat esetén mérik például a nagy szállodák, a kis szálláshelyek, az éttermek, a légi és tengeri közlekedés, stb. multiplikátorait. Ezek - többek között - a turizmusfejlesztési tervek kidolgozásához nyújtanak jelentős segítséget, hiszen megmutatják, hogy a turizmus mely alszektorai gyakorolják a legnagyobb hatást a gazdaság egészére.

2.1 A kiáramlások fogalma és típusai

A multiplikáció jelenségének vizsgálatánál már utaltunk rá, hogy a turisták költése nem teljes egészében kerül be a gazdaság vérkeringésébe, annak egy része átmenetileg



vagy véglegesen kiáramlik onnan. A kiáramlások típusai:

• AdókEzeket az állam vagy a helyi önkormányzat szedi a turizmus különféle bevételei után. Ha az adóbevételeket fejlesztési célokra vagy az infrastruktúra, az intézményhálózat működtetésére használják fel, akkor később visszakerülnek a gazdaság körforgásába. Ha azonban államadósság törlesztésére vagy a költségvetési deficit finanszírozására költik, akkor véglegesen elvesznek a gazdaság számára.

• ImportMivel a turizmus működtetéséhez általában importtermékekre is szükség van, az ezek megvásárlására fordított összeg véglegesen kiáramlik a fogadó ország gazdaságából.

• MegtakarításokA jövőbeni, nagyobb költségigényű gazdasági célok megvalósítása érdekében mind a magánszemélyek, mind az önkormányzatok, mind pedig az állam igyekszik megtakarítani bizonyos összegeket. Ez a pénz a későbbiekben visszakerül a gazdaságba, és hozzájárul a multiplikációhoz.

• ProfitkiáramlásokAz adott országban működő külföldi vagy multinacionális tulajdonú turisztikai vállalkozások maguk döntenek arról, hogy keletkezett profitjukat ott fektetik-e be, vagy kiviszik az országból. A fogadó ország szempontjából természetesen az a kedvező, ha helyben költik el a pénzt, mert akkor az multiplikálódik a gazdaságban. Ha viszont kiviszik az országból, akkor véglegesen elveszettnek tekintendő.

A kiáramlások elemzésének különösen akkor van nagy jelentősége, ha egy közepesen fejlett vagy fejletlen országban vizsgáljuk a turizmus gazdasági hatásait. Ha az adott országban szerény méretű a saját gazdaság, akkor a turizmusból származó jövedelmeket helyi termékekre nem lehet elkölteni, így a turizmus működtetésének szükségleteit jórészt importból fedezik. A költés javarésze tehát kiáramlik, és nem multiplikálódik a helyi gazdaságban.

2.2. Egyéb multiplikátorok

A turizmus gazdasági hatásvizsgálatánál legfontosabbnak tekintett jövedelmi multiplikátor mellett más turisztikai multiplikátorok is definiálhatók, hiszen a turisták pótlólagos költése nem csupán a gazdaságban keletkező jövedelmekre hat. Így kiszámíthatjuk például a termelési, a fogyasztási vagy a költségvetési multiplikátort is. Ezek azt mutatják meg, hogy egy egységnyi pótlólagos turisztikai költés hatására milyen arányban növekszik az adott gazdaságban az össztermelés, az eladott áruk összértéke, illetve az összes adóbevétel. A gazdaságfejlesztés munkaerő-szükségletének tervezésénél lehet fontos a foglalkoztatási multiplikátor. Azt mutatja meg, hogy egységnyi pótlólagos turisztikai költés hatására mennyivel nő a foglalkoztatottság. E multiplikátortípussal a 19. leckében részletesebben is foglakozunk.


Miért kiemelt jelentőségű a multiplikáció vizsgálata a turizmus gazdasági hatásainak vizsgálatánál?Melyek a legfontosabb feltételei annak, hogy a turizmuson keresztül beáramló pénz multiplikálódni tudjon az adott ország gazdaságában?





- egyszeri- rendszeres- pótlólagos- összes- alkalmi

Egészítse ki a mondatot a helyes kifejezéssel!

A multiplikátor annak mérőszáma, hogy a turizmusszektorban (1)................. pénzköltés mekkora mértékű hatást vált ki a gazdaság más szektoraiban, illetve a gazdaság egészében.2. feladat - egyszeres választásMi a multiplikáció szó eredeti jelentése?


( ) multinacionálissá válás( ) megújulás( ) megsokszorozódás( ) továbbfejlődés



- A- B

Egészítse ki a táblázatot!Irja be a megfelelő megállapítások számjelét a táblázat bal oldalán felsorolt kiáramlás típusok mellé!

A - Véglegesen elvész a gazdaság számáraB - Később visszatér a gazdaság vérkeringésébe

KIÁRAMLÁSOK TÍPUSA TOVÁBBI SORSUK

Adók (1).................

Import (2).................

Megtakarítások (3).................

Profitkiáramlások (4).................

4. feladat - többszörös választásMelyek nem multiplikátor típusok?


[ ] jövedelmi[ ] teljesítményorientált[ ] turizmus-szakmai[ ] turizmusforgalmi[ ] termelési[ ] költségvetési[ ] értékesítési[ ] általános[ ] regionális




- személyes jövedelemnövekedést- jövedelemelvonást- turisztikai jövedelmet- tőkejövedelemet- összjövedelmet


A turisztikai jövedelmi multiplikátor azt az arányt jelöli, hogy az egységnyi pótlólagos turisztikai költés a gazdaságban mekkora (1)................. generál.Megoldókulcs1. feladat: (1) - pótlólagos

2. feladat: megsokszorozódás

3. feladat:

(1) - B(2) - A(3) - B(4) - A

4. feladat:

turizmusforgalmiáltalánosteljesítményorientáltturizmus-szakmairegionális

5. feladat: (1) - összjövedelmet

18. lecke. A turizmus átfogó mérlege

1. A fizetési mérleg

A nemzetgazdaság teljesítményének, fejlettségének, dinamikájának mérésére számos módszert dolgozott ki a statisztika és a számvitel, ezek egyike a fizetési mérleg.A fizetési mérleg egy adott országnak a külvilággal folytatott pénzügyi tranzakcióit részletezi és összegzi, egy adott időszakra, általában egy évre vonatkozólag.A fizetési mérleg felépítését az alábbi séma mutatja be:

A magyar turizmus mérlegének alakulása (millió euró)ÉV 2001 2002 2003 2004 2005

bevételek 4 654 3 925 3 577 3 265 2 340

kiadások 2 022 2 252 2 289 2 302 3 207

egyenleg 2 632 1 673 1 288 962 867

Forrás: KSH


2. A turizmus mérlege

A táblázatból látható, hogy a turizmus teljesítményei a folyó fizetési mérlegen belül a szolgáltatások mérlegének második mérlegsoraként jelennek meg. Ez tulajdonképpen a turisztikai mérleg, amely a nemzetközi turizmus bevételeit és kiadásait állítja szembe egymással.

A turizmus hatása a fizetési mérlegre kettős:

• A nemzetközi aktív turizmus (a beutazók) költése a mérleg aktívum oldalán jelenik meg, tehát a nemzetgazdaság szempontjából bevételnek tekintendő.

• A nemzetközi passzív turizmus (a kiutazók) költését a passzívumok között tarjuk számon, tehát kiadás.

A turizmus gazdasági teljesítményének megítélésében a legfontosabb a mérleg egyenlege, amely bevételi többlet esetén aktív, még a bevételeket meghaladó kiadások esetén passzív. A fogadó jellegű országok esetében a mérleg egyenlege aktív, míg a küldő jellegű országok turizmusának mérlege passzívumot mutat.

A turizmus mérlege is majdnem így készül...Kattintson ide a nagyításhoz!

2.1 A turisztikai mérleg alakulása Magyarországon

Magyarország az iparszerű turizmus kezdeteinek idején (a 19. század utolsó harmadában) még küldő országnak számított, a ki- és beutazások aránya azonban az 1930-as években már megfordult. Több mint hét évtized óta hazánk a fogadó jellegű országok közé tartozik, bár a turisztikai bevételek és kiadások aránya az idők során erősen változott.

A két háború közötti időszakban a mérleg még csak szerény aktívumokat mutatott. A II. Világháború alatt nemzetközi turizmusunk erősen visszaesett, majd az ismert történelmi okok miatt teljesen ellehetetlenült. A "bezártság kora" csak 1962-ben ért véget, a KGST-országok vízummentességi megállapodása révén. Mivel hazánk népszerű desztinációnak számított a "keleti blokk" országain belül, a turizmus mérlege ismét aktívvá vált. Az 1960-as évek második felétől már a nyugati turisták aránya is növekedni kezdett: nyugaton divattá vált bekukkantani a "szocialista tábor legvidámabb barakkjába", Magyarországra. A kiadásokhoz viszonyított bevételek aránya a legmagasabb az 1975-85 közötti időszakban volt, igaz elsősorban azért, mert a kiutazó turisták költésének lehetőségét az államilag megszabott valutakeretek erősen korlátozták. (Lásd részletesebben a 15. leckét.)



http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/penzvalto.jpg

A rendszerváltás után az aktívum átmenetileg csökkent, hiszen keleti piacaink többségét - a volt KGST-országok turistáit - elvesztettük, és a berlini fal leomlása után (1990) a két Németország polgárainak nem kellett többé hozzánk jönni, hogy a szétszakított családok itt találkozzanak. Nem tett jót turizmusunk mérlegének a két délszláv háború sem. Az immár privatizálódott és sok elmében átszerveződött magyar turizmus végül az 1990-es évek második felére valamelyest stabilizálódott. Ebben az időszakban a turizmus mérlegének aktívuma átlagosan évi 1 milliárd $ körül mozgott, bár igen nagy szóródással.

A magyar turizmus mérlegének alakulását az ezredforduló utáni időszak néhány évében a következő táblázat szemlélteti:

A fizetési mérleg felépítéseKattintson ide a nagyításhoz!

3. A turizmus fizetési mérlegre gyakorolt hatásának típusai

A turizmus hatása a fizetési mérlegre nem csupán a turisztikai mérleg egyenlegében jelenik meg. Az előző leckében megismert multiplikátorhatás és más, egyéb tényezők miatt a hatások jelentős része a gazdaság áttételein keresztül, tehát közvetetten hat a fizetési mérlegre. A hatásokat közvetettségük mértéke szerint is vizsgálhatjuk.

3.1 Elsődleges hatások

Ezekre az a jellemző, hogy a pénzmozgások mögött konkrét, megvalósult utazásoknak kell állnia. A fentebb bemutatott turisztikai mérlegben tulajdonképpen ezek jelennek csak meg. Mérésük viszonylag egyszerű, elsősorban a 10. leckében megismert banki módszer használatos erre a célra, de ellenőrzés vagy pontosítás végett a megkérdezéses módszert is használhatjuk. Ez utóbbi különösen olyan országok esetében célszerű, ahol a valuták feketepiaca kiterjedt, mivel ebben a helyzetben a banki módszer megbízhatatlanná válik.

3.2 Másodlagos hatások

Számos olyan pénzmozgás is létezik a turizmussal kapcsolatban, amelyhez a turistának nem



kell az egyik országból a másikba utaznia. Ezek a pénzmozgások generálják a másodlagos hatásokat. Közülük a legfontosabbakat a következőkben soroljuk fel, K vagy B betűvel zárójelben jelezve, hogy a mérleg kiadási vagy bevételi oldalán jelennek e meg.

• Külföldi marketingtevékenység költségei (K)

• Utazásközvetítőknek fizetett jutalék (K vagy B)

• Külföldi befektetőknek visszautalt profit (K)

• Hazai tulajdonú külhoni befektetések profitjának visszautalása (B)

• A turizmus működtetéséhez szükséges import (K)

• A hazai turizmusban foglalkoztatott külföldi alkalmazottak bére (K)

3.3 Harmadlagos hatások

Ezek közé soroljuk azokat a pénzmozgásokat, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a turisták egy konkrét utazásával összefüggő költéséhez. Ilyenek például:

• A turisták utazásaihoz, külföldi sport- vagy hobbitevékenységéhez szükséges importcikkek vásárlása. Pl. külföldi gyártmányú bőrönd, fényképezőgép sí- vagy búvárfelszerelés, sportruházat stb.

• A turizmus révén létrejövő külföldi befektetések. Pl. magyarok üdülőingatlan-vásárlásai Horvátországban, Spanyolországban.

• A turizmus révén megismert és megkedvelt külföldi termékek későbbi exportja vagy importja.

Ma már nem is gondolnánk, de a déligyümölcsök jelentős részének importját eredetileg a turizmus indította el. A 19. században utazgató tehetősebb magyarok gyakran Olaszországban, Görögországban ismerték meg például a citromot és a narancsot. Hazatérvén kereskedőiktől is rendelni kezdték ezeket a gyümölcsöket. A fordítottjára is akad példa: számos "hungarikum" (Pick szalámi, gyulai kolbász, herendi porcelán, tokaji bor stb.) a hozzánk látogató külföldi turisták révén vált exportcikké.

4. A turizmus mérlegének korlátairól

A turisztikai mérleg - sajnos - soha nem lehet igazán pontos. A fizetési mérlegre gyakorolt másodlagos és harmadlagos hatások pontos számszerűsítése gyakorlatilag kivihetetlen. A turisztikai mérleg szakmai értékét devalválja az is, hogy olyan országokban - többek közt hazánkban is -, ahol a feketegazdaság erős, a mérleg nagyon hamis képet adhat. Egyes becslések szerint a magyar turizmusban keletkező jövedelmek összege a statisztikailag vagy adóhatóságilag kimutatható összegeknek akár 2-3-szorosa is lehet. Ezek a jövedelmek persze multiplikálódnak a gazdaságban, tehát végeredményben a GDP-ben is megjelenik a hasznuk, de sem az államkincstár bevételeit, sem a turizmus gazdasági elismertségét nem növelik.

A turisztikai mérleg nem ad képet a belföldi turizmus hozadékáról. Olyan országokban, ahol ez a turizmusfajta virágzik, a turisztikai mérleg egyszerűen alkalmatlan a turizmus gazdasági hatásainak még csak a becslésére is. Jó példa erre Franciaország, ahol az erős nemzetközi turizmus mellett nagyon intenzív a belföldi turizmus.

Az előbbieknél is nagyobb probléma, hogy a turisztikai mérleg nem tartalmazza a nemzetközi közlekedés költségeit. Jóllehet egy távolabbi desztinációba indított csomagtúra árában akár 50% fölött is lehet az oda-vissza utazás költségének aránya, tehát a világturizmus


egészét tekintve "csillagászati" összegről lehet szó, ez a pénz nem a turizmus gazdaságépítő erejét demonstrálja. Annak, hogy a turizmussal kapcsolatos nemzetközi közlekedési költségek nem jelennek meg a mérlegben, egyszerűen statisztikai okai vannak. A fizetési mérleg ugyan tartalmazza - éppen a turizmus előtti sorban - a hazai tulajdonban levő közlekedési vállalatok teljesítményét, de ennek a turisztikai célú utazások csak egy részét jelentik, ami statisztikailag nem kimutatható. Ráadásul a nemzetközi turizmusban részt vevő utas még egyetlen útja során is több ország tucatnyi közlekedési eszközét veszi igénybe, vagy éppen a sajátját.

A turizmus mérlege nem képes - nem is lehet az - a tovagyűrűző hatások kimutatására sem. A turizmusszektorból kiáramló pénzek már a gazdaság más szektoraiban "fialnak" tovább, s a pótlólagos haszon már más ágazatok mérlegeiben jelenik meg. Valójában a turisztikai mérleg a turizmus gazdasági hatásainak csak egy kis szeletét képes megmutatni.

Áttekintve a turisztikai mérleg problémáit egyáltalán nem csodálkozhatunk azon, hogy akad olyan szakíró, aki egyszerűen "könyveléstechnikai eszköznek" tekinti azt, és a turizmus valódi gazdasági teljesítményének mérésére teljesen alkalmatlannak tartja. Meg kell tehát állapítani, hogy a turizmus gazdasági hatásainak vizsgálatánál a turisztika mérleg csak egy eszköz a sok körül, és adatait nem szabad meghatározó fontosságúnak tartani. Mindazonáltal elkészítésére mégis nagy szükség van, mert ha tudományos szempontból nem is, politikailag mégis nagy jelentősége van. Ha parlamenti csatározásokat kell folytatni a turizmusfejlesztésre fordítható költségvetési összegekért, a turisztikai lobbi érvelésében csak két konkrét fogódzóra számíthat: a turizmus mérlegének pozitív egyenlegére és a turizmus által teremtett új munkahelyek számára.

Kötelező irodalom:Puczkó - Rátz (2002): A TURIZMUS HATÁSAI, c. könyvének 2.2.1. pontja (72-77. o.)


Milyen hatást gyakorol a turizmus egy adott ország fizetési mérlegére?Miért nem szerepelnek a nemzetközi közlekedés költségei a turizmus mérlegében?




- turisztikai célú tranzakciói- pénzügyi tranzakcióit- valutaforgalmi tranzakcióit- devizaforgalmi tranzakcióit- áruforgalmi tranzakcióit


A fizetési mérleg egy adott országnak a külvilággal (1)................. részletezi és összegzi, egy adott időszakra, általában egy évre vonatkozólag.2. feladat - feleletválasztás


- A- B- C


- DEgészítse ki a táblázatot! A felsorolt tranzakciók mellé irja be a fizetési mérlegre gyakorolt hatásukat!

A - a bevételi oldalt növelikB - egyik oldalt sem növelikC - a bevételi vagy a kiadási oldalt növelik a tranzakció irányától függőenD - a kiadási oldalt növelik

1. Külföldi marketingtevékenység költségei (1).................2. Utazásközvetítőknek fizetett jutalék (2).................3. Külföldi befektetőknek visszautalt profit (3).................4. Hazai tulajdonú külhoni befektetések profitjának visszautalása (4).................5. A turizmus működtetéséhez szükséges import (5).................6. A hazai turizmusban foglalkoztatott külföldi alkalmazottak bére (6).................3. feladat - feleletválasztás


- igaz- hamis

Igaz vagy hamis?

A fizetési mérlegre gyakorolt másodlagos és harmadlagos hatások számszerűsítése gyakorlatilag még lehetséges. (1).................Ahol a feketegazdaság erős, a mérleg nagyon hamis képet adhat. (2).................A turisztikai mérleg pontos képet ad a belföldi turizmus hozadékáról is. (3).................A turisztikai mérleg tartalmazza a nemzetközi közlekedés költségeit is. (4).................A turizmus gazdasági hatásainak vizsgálatánál a turisztika mérleg csak egy eszköz a sok közül, és adatait nem szabad meghatározó fontosságúnak tartani. (5).................4. feladat - feleletválasztás


- a valutáknak nincs számottevő feketepiaca- a statisztika apparátus fejlett- az állami statisztikai apparátus viszonylag gyenge- a valuták feketepiaca kiterjedt- a turistaforgalom viszonylag alacsony


A fizetési mérlegre gyakorolt elsődleges hatások mérése a megkérdezéses módszerrel különösen olyan országok esetében célszerű, ahol (1)..................Megoldókulcs1. feladat: (1) - pénzügyi tranzakcióit

2. feladat:

(1) - D(2) - C(3) - D(4) - A(5) - D(6) - D

3. feladat:

(1) - hamis(2) - igaz(3) - hamis(4) - hamis


(5) - igaz

4. feladat: (1) - a valuták feketepiaca kiterjedt

19. lecke. A turizmus hatása a foglalkoztatottságra

Ez a turizmus egyik legjelentősebb hatása, mert a közvetlen gazdasági hatások (bérkiáramlás, vásárlóerő-növekedés) mellett nagyon jelentős társadalmi változásokat is generálhat. A turizmus megjelenése és fejlődése egy adott területen átstrukturálhatja a munkaerőkeresletet, megváltoztathatja a különböző társadalmi rétegek jövedelmi viszonyait, ennek következtében pedig gyakran a hatalmi erőviszonyokat is. (Ezzel a kérdéssel részletesebben a 24. leckében foglalkozunk.)

A turizmusnak foglalkozásra gyakorolt hatása egyaránt lehet pozitív és negatív is. Általános szabályt nem lehet felállítani. Csak a konkrét eset vizsgálatával tudjuk eldönteni, hogy pozitív vagy negatív hatásról van-e éppen szó, de nem ritka a kettő együttes megjelenése sem. A gazdasági hatásokat a multiplikáció-jelenségek miatt nehéz számszerűsíteni.Bár a turizmusnak a foglalkoztatásra nagyon sokféle hatása lehet, leggyakrabban a következő kérdéseket vizsgáljuk:

• Milyen munkakörök sorolhatóak teljes egészükben vagy részben a turisztikai munkahelyek közé?

• Mennyire pontosan lehet számszerűsíteni a turisztikai munkahelyeket?

• Milyen a turizmus munkahelyteremtő képessége?

• Milyen a turisztikai munkahelyek kvalifikációigénye?

• Milyen a férfiak és a nők aránya a turisztikai foglalkoztatásban?

• Jelentkezik-e a multiplikátorhatás a foglalkoztatásban is?

1. Elsődleges és másodlagos munkahelyek

Ahhoz, hogy egyáltalán vizsgálni tudjuk a turizmus munkahelyteremtő képességét, azt kell tisztáznunk, hogy melyek azok a munkahelyek, amelyek közvetlenül vagy közvetett módon a turizmus megjelenéséhez, illetve fejlődéséhez kapcsolhatók. Ennek alapján kétféle munkahelytípust definiálhatunk:

• Elsődleges turisztikai munkahelyek: amelyek közvetlen egyenes arányban vannak a turizmussal, vagyis ahol a turizmus megjelenik, ott ezen munkahelyek is megjelennek.

• Másodlagos turisztikai munkahelyek: melyek a turizmustól függetlenül is léteznek, de a ha a turizmus megjelenik és fejlődik, ezen munkahelyek száma nőni kezd.

A turizmus által teremtett munkalehetőségeket a fenti tipológia alapján az alább táblázatban foglaljuk össze:

A turizmus hatásaiElsődleges turisztikai munkahelyek

1. utazásszervezés, utazásközvetítés 7. turisztikai oktatási és kutatási intézmények

2. szálláshelyek (kereskedelmi és nem kereskedelmi) 8. turisztikai sajtó



3. turisztikai információs irodák 9. turisztikai tanácsadás

4. idegenvezetés 10. vízum-, útlevélszolgálat

5. állami turisztikai szervezetek 11. animáció

6. regionális, helyi, idegenforgalmi hivatalok 12. szakmai szervezetek

Másodlagos turisztikai munkahelyek

13. közlelkedés 24. könyvelés, könyvvizsgálat, adótanácsadás

14. vendéglátás 25. pénzügyi szolgáltatások

15. önkormányzatok 26. egyéb szolgáltatások

16. múzeumok, kiállítótermek 27. közbiztonság biztosítása

17. színházak, mozik 28. kiskereskedelem

18. nemzeti parkok, védett területek, állatkertek 29. mezőgazdaság, erdőgazdálkodás

19. egyházi emlékek 30. élelmiszeripar

20. sportlétesítmények, szabadidős parkok 31. építőipar

21. egészségügyi ellátás 32. bútoripar

22. rendezvényszervezés 33. papíripar, nyomdaipar

23. reklámügynökségek 34. gépgyártás, -karbantartás

Forrás: Puczkó-Rátz (2002): A turizmus hatásai, 100. oldal, 2. 11 táblázat

Fontos megjegyezni, hogy a másodlagos munkaerő száma elérheti, sőt, többszörösen meg is haladhatja az elsődlegesét. Egy olyan területen, ahol a turizmus intenzíven fejlődik, jelentősen megnövekszik az építkezések száma és mérete, amelyek nagyon sok ember számára adnak munkalehetőséget. Szintúgy számos munkahelyet teremt a turizmus következtében megnövekedő kereskedelem, kommunális ellátás, élelmiszer-termelés stb.

2. A statisztikai számbavétel problámái

Az elsődleges munkahelyek számát viszonylag egyszerűen és pontosan meg lehet határozni. A fentebb bemutatott táblázat alapján pontosan meghatározhatóak azok a vállalkozások, intézmények, amelyek elsődleges turisztikai munkahelyeket tartanak fenn. Sokkal problematikusabb a másodlagos munkahelyek száma. Egy turisztikai desztinációban közlekedő helyi autóbuszjárat sofőrje például egyaránt szállít helybélieket és turistákat, tehát még egyetlen foglalkoztatott esetében is összekeveredik a turisztikai célú, illetve a helyi tömegközlekedést szolgáló munka. Ugyanez a helyzet más "vegyes profilú" munkahelyek esetében is, így a másodlagos turisztikai foglalkoztatottság általában csak becsléssel mérhető fel. Tovább bonyolítja a felmérés lehetőségét a "szürke" és a "fekete" munkahelyek kérdése. A "feketén" foglalkoztatottakat munkaadóik nem jelentik be, így a hivatalos statisztikában nem jelennek meg. A "szürke" munkaerőt ugyan bejelentik, de valóságos munkaidejük a bejelentettnek többszöröse is lehet, ezért torzítják a statisztikai adatokat.


3. A turizmus munkahelyteremtő képessége

A turizmus a tercier szektor, tehát a szolgáltatószféra része. Ennek jellegzetessége, hogy részesedése az összes munkahelyen belül világátlagban folyamatosan növekvő, különösen a fejlett országokban. Míg a modern ipar az automatizálás, a robottechnológia következtében az előállított termelési értékhez viszonyítva fajlagosan egyre kevesebb munkaerőt igényel, addig a tercier szektorban (államigazgatás, oktatás, egészségügy, honvédelem, személyi szolgáltatások, turizmus stb.) éppen az ellenkező tendencia figyelhető meg. Minél magasabb minőségű egy szolgáltatás, annál nagyobb a fajlagos munkaerőigénye.

Las Vegas bárjaiban még akoktél-felszolgálás is külön szakma


Fentiek következtében a turizmus munkaerő-intenzív ágazat. A turizmus munkahelyei többségükben emberi szolgáltatásokra épülnek, tehát gépekkel nem helyettesíthetőek. Az igényes szolgáltatások munkaerőigénye itt is jelentősen magasabb az alacsony minőségűekhez képest. Egy luxusszállodában az egy szobára vetített alkalmazotti létszám például 1,4 fő, míg egy apartmanházban - ahol csak az őrzés és a takarítás igényel élőmunkát - ugyanez a szám mindössze 0,1 - 0.05 fő/ szoba. Mivel a korszerű turizmus jellemzője a minőségi szolgáltatások növekvő aránya, a turizmus által generált foglalkoztatottság hosszú távra nézve is növekvő tendenciájú. POZITÍV a turizmus fejlődésének növekvő munkaerőigénye olyan területeken, amelyek munkaerő-felesleggel küszködnek. NEGATÍV a hatás, ha a turizmus fejlődése más ágazattól (pl. a mezőgazdaságtól) von el munkaerőt.

4. A turisztikai foglalkoztatottság minőségi kérdései

A turizmussal kapcsolatban gyakori vád, hogy bár sok munkahelyet teremt, ezek csak alacsony képzettséget igénylő, rosszul fizetett és gyakran csak szezonális munkalehetőségek.

• A munkaerő kvalifikáltsága a turizmusban szektoronként erősen változik. A diplomások aránya például 6 - 8 %, míg a betanított munkások aránya 30 és 65 % között szóródik. A turizmus átlagos kvalifikációigénye tehát a fejlett iparéhoz képest jóval alacsonyabb, sokkal magasabb viszont a mezőgazdaságénál.


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/pincerno2_lv.jpg

Ennélfogva a turizmus fejlődése a fejlett országokban inkább negatív, míg a fejletlenebbekben pozitív hatással van a munkaerőpiacra, illetve a tanulás iránti igényre. Megjegyzendő, hogy a turizmus kvalifikációigénye növekvő tendenciát mutat.

• A személyes jövedelmek a turizmusban abszolút összegben alacsonyabbak az iparénál, de magasabbak a mezőgazdasághoz képest. Relatíve, tehát a hasonló végzettségűek jövedelmeit összevetve szintén az ipar vezet. Ennek oka, hogy a turizmusban gyenge az érdekvédelem, a munkahelyek szezonálisak, és erős a fluktuáció is. KONKLÚZIÓ: a turizmus csak a gyengén vagy közepesen fejlett országokban növeli a bérszínvonalat.

• A szezonalitás vádja csak részben igaz. Nagyon drasztikusan csak a vízparti üdülőturizmust és a síturizmust sújtja. Ugyanakkor számos jól menő turizmuságban, mint például a gyógy-, a wellness-, a konferencia- vagy a városi turizmus esetében mértéke nem drámai, és nem okoz tömeges elbocsátásokat.

• A fluktuáció a turizmus bizonyos területein valóban nagyon erős, de szintén nem jellemző a turizmus egészére. Elsősorban a betanított munkásokat magas arányban foglalkoztató turizmuságakban jelenik meg, és szoros korrelációt mutat a magas szezonalitással.

5. A nemek aránya a turisztikai foglalkoztatásban

Gyakran vetik szemére a turizmusnak azt is, hogy előnyben részesíti a női munkaerőt. Ez tévedés. A női és férfi munkaerő aránya a turizmus világátlagában 50-50%. Igaz, a szakmánkénti szóródás nagy az átlag körül, de ez a foglalkozások jellegéből következik. (Női taxisofőr és szobaasszonyi teendőket végző férfi valóban kevés akad.) A nők magasabb aránya a turisztikai szakmákban inkább a közepesen fejlett országokra jellemző, ahol a kvalifikált nők aránya alacsonyabb a férfiakénál, valamint ott, ahol a turizmus minőségi színvonala alacsony.

6. A foglalkoztatási multiplikátorok

Amint a turizmus multiplikátorhatásánál már jeleztük, ez a jelenség nemcsak a pénzügyi folyamatokban, hanem a munkaerőpiacon is megjelenik. A turizmus fejlődése következtében támadó pótlólagos kereslet mind a turizmusban, mind pedig a vele kapcsolatban álló minden más gazdasági szektorban növelheti a munkaerőkeresletet. A turisztikai foglalkoztatási multiplikátor azt mutatja meg, hogy egy egységnyi pótlólagos turisztikai költés hány új munkahelyet generál. Mivel ez nagyon kicsi, tört szám, általában nem egy, hanem 1000 egységnyi pótlólagos költésre adják meg. (Például 1000 euro-ra vagy 1000 $-ra.)

Típusai:

• A direkt foglalkoztatási multiplikátor az elsődleges turisztikai munkahelyek számának növekedését jelzi.

• Az indirekt foglalkoztatási multiplikátor a másodlagos turisztikai munkahelyek számának növekményét adja meg.

• Az indukált foglalkoztatási multiplikátor a turizmus növekedése által generált elsődleges és másodlagos munkahelyek együttes számának alakulását méri.

A foglalkoztatási multiplikátor reciproka azt fejezi ki, hogy hány egységnyivel kell nőnie a turisták összköltésének ahhoz, hogy egy új munkahely keletkezzen. Ha ezt az összeget elosztjuk a turisták átlagköltésével, akkor megkapjuk, hogy hány új turistaérkezés szükséges ahhoz, hogy egy új munkahely keletkezzen. Ez a szám nemzetgazdasági szinten nagyon


fontos munkaügyi becslések, számításokat alapja lehet. A Seychelles-szigeteken végzett vizsgálat szerint például minden 24 új turistaérkezés egy újabb munkahelyet teremt. Ha tehát egyik évről a másikra mondjuk 10 ezer fővel nő a szigetekre érkező turisták száma, az 417 új foglalkoztatott munkába állítást igényli.

Kötelező irodalomPuczkó - Rátz (2002): A TURIZMUS HATÁSAI c. könyvének 2.2.6. pontja (99-105. o.)


Mikor pozitív, és mikor negatív a turizmus magas munkaerőigénye egy adott desztinációban?Mit értünk az alatt, hogy a turizmus munkaerő-intenzív ágazat?




- A- B- C- D- E


A - csak töredéke az elsődlegesen foglalkoztatottakénakB - elérheti, sőt, többszörösen meg is haladhatja az elsődlegesétC - egyenes arányban áll az elsődlegesévelD - fordított arányosságban áll az elsődlegesévelE - nem az elsődleges munkaerő számától, hanem a kizárólag a desztináció adottságaitól függ

A másodlagos munkaerő száma (1)..................2. feladat - feleletválasztás


- igaz- hamis

Igaz vagy hamis?

A turizmusnak foglalkoztatásra gyakorolt hatása egyértelműen pozitív, hiszen fejlődése nagyon sok új munkahely létesítésével jár. (1).................A turizmusnak foglalkoztatásra gyakorolt hatása egyértelműen negatív, mert zömében alacsony képzettséget igénylő, szezonális munkahelyeket termet. (2).................A turizmusnak foglalkoztatásra gyakorolt hatása egyaránt lehet pozitív és negatív is. A hatás iránya csak a konkrét eset vizsgálatával dönthető el. (3).................A turizmusnak foglalkoztatásra gyakorolt hatása általában nem dönthető el egyértelműen, mert sok pozitív és sok negatív hatás is akad. (4).................A turizmus foglalkoztatásra gyakorolt hatásának mértéke területenként nagyon eltérő lehet, ezért csak egyedileg vizsgálható. (5).................3. feladat - egyszeres választásVálassza ki a helyes következtetést!



( ) Minél magasabb minőségű egy szolgáltatás, annál nagyobb a fajlagos munkaerőigénye.( ) A szolgáltatások munkaerőigénye és minősége között csak nagyon laza kapcsolat van.( ) A szolgáltatások munkaerőigénye és minősége között nincs érdemi összefüggés.( ) Minél magasabb minőségű egy szolgáltatás, annál kisebb a fajlagos munkaerőigénye, mert a minőségi szolgáltatások jól gépesíthetők.( ) A szolgáltatások minősége és élőmunkaigénye egyenes arányosságban áll egymással.



- igaz- hamis

Igaz vagy hamis?

A turizmus átlagos kvalifikációigénye a fejlett iparéhoz képest jóval alacsonyabb, sokkal magasabb viszont a mezőgazdaságénál. (1).................A turizmus csak a nagyon fejlett országokban növeli a bérszínvonalat. (2).................A turizmus kvalifikációigénye csökkenő tendenciát mutat. (3).................A szezonalitás mértéke gyógy-, a wellness-, a konferencia- vagy a városi turizmus esetében nem drámai, és nem okoz tömeges elbocsátásokat. (4).................A fluktuáció szoros korrelációt mutat a magas szezonalitással. (5).................5. feladat - feleletválasztás


- A- B- C

Egészítse ki a táblázatot a betűkkel!

A - direkt foglalkoztatási multiplikátorB - indirekt foglalkoztatási multiplikátorC - indukált foglalkoztatási multiplikátor

a turizmus növekedése által generált elsődleges és másodlagos munkahelyek együttes számának alakulását méri

(1).................

a másodlagos turisztikai munkahelyek számának növekményét adja meg

(2).................

az elsődleges turisztikai munkahelyek számának növekedését jelzi

(3).................

Megoldókulcs1. feladat: (1) - B

2. feladat:

(1) - hamis(2) - hamis(3) - igaz(4) - hamis(5) - igaz

3. Minél magasabb minőségű egy szolgáltatás, annál nagyobb a fajlagos munkaerőigénye.


feladat:

4. feladat:

(1) - igaz(2) - hamis(3) - hamis(4) - igaz(5) - igaz

5. feladat:

(1) - C(2) - B(3) - A

20. lecke. A turizmus hatása a befektetésekre

A turizmus pozitív gazdasági hatásai között előkelő helyen áll a vállalkozó kedv növekedése, amely gyakorlatilag a befektetések számának, illetve a befektetett tőke összegének növekedésében nyilvánul meg. Egy új desztináció létrejötte vagy egy már meglevő fejlődésének felgyorsulása mágnesként vonzza a tőkét más területekről - esetenként akár külföldről is -, de szintúgy aktiválja az ott élő helyi lakosság megtakarított pénzeszközeit is. Általános szabálynak tekinthetjük tehát, hogy a turizmus növekedése a befektetések növekedését vonja maga után.

1. A turisztikai befektetések tipológiája

A befektetéseket számos szempont szerint lehet csoportosítani, turizmus-gazdaságtani szempontból azonban háromféle tipológiának van igazán jelentősége.

1.1 A befektetések finanszírozója szerint

• Állami befektetésekAz állam közvetlenül turisztikai célú befektetéseket viszonylag ritkán végez, hiszen ez alapvetően vállalkozói szerepkör. Viszont fejleszti az infrastruktúrát, ezek a befektetések pedig számos esetben a turizmus beindulásának vagy továbbfejlődésének alapját jelentik. A környezetvédelmi befektetések gyakran szintén a turizmus céljait szolgálják, vagy éppen a turizmus negatív környezeti hatásainak megelőzését segítik. Az állami befektetések további jellemző területe a kulturális és közellátási létesítmények fejlesztése, amelynek gyakran turisztikai hozadéka is van. (Pl. színházak, sportlétesítmények, kongresszusi központok, kórházak stb. építése.) Az állam közvetlenül is részt vállalhat különlegesen nagy és tőkeigényes attrakciók létrehozásában, mint amilyenek például a világkiállítások vagy az olimpiák.Az állam gazdaságszervezői szerepköréből fakadóan befektethet közvetlenebbül is a turizmusba: vissza nem térítendő állami támogatások vagy államilag finanszírozott kedvezményes hitelek formájában.

• Önkormányzati befektetésekAz önkormányzat befektetői szerepköre a település területén - bár kisebb léptékben - hasonló az államéhoz, azzal a különbséggel, hogy a vállalkozók számára közvetlen támogatást nem nyújthat.

• Vállalkozói befektetésekEzek közös jellemzője, hogy a befektetés célja a profit. A vállalkozói befektetők skálája nagyon széles: kisvállalkozótól a pénzintézeteken át, egészen a nemzetközi konzorciumokig a legkülönfélébb méret és vállalkozási típus előfordul a turizmusban.

• Tőzsdei befektetések


Erre a turizmusban akkor van lehetőség, ha a tőzsdén turisztikai cégek is megjelennek részvényeikkel. A befektető bármilyen természetes vagy részvényvásárlási jogosítvánnyal rendelkező jogi személy lehet.

• Lakossági befektetésekA leggyakoribb eset, hogy a lakosság turisztikai szálláshelyek létesítésébe fektet be, meglevő lakóingatlanának továbbépítésével, illetve kifejezetten bérbeadásra szánt ingatlanok építésével, megvásárlásával. Lakossági befektetésről csak akkor beszélhetünk, ha annak hozadéka jövedelem-kiegészítésre szolgál. Ha valaki már ebből él, akkor vállalkozónak kell tekinteni. A lakosság részvényvásárlással is részt vehet a turisztikai befektetésekben.

1.2 A tőke származási helye szerint

• A hazai tőke befektetése turizmus-gazdaságtani szempontból a legoptimálisabb, hiszen ilyen befektetés esetén a tőke hozadéka nagy valószínűséggel a hazai gazdaságban multiplikálódik tovább. A hazai befektető további előnye, hogy szívesebben bíz meg hazai cégeket a kivitelezési munkákkal, s ha ez árban is, minőségben is kedvező számára, szívesebben használ hazai anyagokat, technológiákat.

• A külföldi tőke befektetése, származzon az akár egyetlen országból, akár nemzetközi tőkéből, kevésbé előnyös. A keletkező profitot tulajdonosai gyakorta kiviszik az országból. Ha a tőkét fogadó ország háttérgazdasága fejletlen, a befektetés nem ott fog multiplikálódni.

1.3 A tőke felhasználásának módja szerint

• Reáltőke-befektetésekről akkor beszélünk, ha a tőkét időben viszonylag maradandó javak, építmények, gépek, felszerelések megvásárlására és/vagy megépítésére, üzembe helyezésére fordítják. Ezt köznapi szóhasználatban beruházásnak nevezzük.

• Financiális tőkebefektetés esetén a tőkéből csak szolgáltatásokat, munkaerőt és nem maradandó javakat (pl. élelmiszer, üzemanyag, díszlet) vásárol a pénz gazdája. A turizmusban ilyen lehet például egy bérbe vett létesítmény, attrakció üzemeltetése, valamint turisztikai célú rendezvények (fesztiválok, kiállítások, művészeti produkciók, versenyek) megfinanszírozása. Financiális tőkebefektetés a részvényvásárlás is.

Bár a turizmusban mindkét befektetési típus előfordul, gyakoribb és jellegzetesebb a beruházás. Az esetek jelentős részében egyébként a financiális tőkebefektetések is beruházásokká válnak, hiszen a tőkét kezelő részvénytársaság vagy pénzintézet (bank) sokszor dönt úgy, hogy a nála elhelyezett idegen tőkét beruházásokba fektetve működteti. Ennek okán a következőkben részletesebben foglalkozunk a turisztikai beruházások kérdéseivel.

2. A turizmus és a beruházások összefüggései

A turizmus hatásmechanizmusaiban egyáltalán nem ritka jelenség a kölcsönhatás: a turizmus fejlődése generál valamilyen folyamatot, amely folyamat aztán magára a turizmus fejlődésére hat vissza. Ennek jellegzetes példája a turizmus és a beruházások összefüggése.

• A turizmus növekedése szinte mindig pótlólagos beruházásokat generál. Ennek egyik oka, hogy a turistalétszám növekedése pótlólagos keresletet támaszt újabb szolgáltató kapacitásokra (szálláshelyek, vendéglátás, szórakoztatóipar stb.). Ugyanakkor a turizmus fejlődése kikényszeríti az infrastruktúra fejlesztését is, amelyhez


szintén jelentős beruházásokra van szükség.

• A turisztikai kapacitásnövelő és a turizmust kiszolgáló infrastrukturális beruházások elősegítik a turizmus növekedését.

Különösen nagy jelentőségűek lehetnek a turizmus fejlődésére nézve az infrastrukturális beruházások. Egy vasútvonal, repülőtér vagy autósztráda megépítése szinte robbanásszerű növekedést válthat ki egy olyan desztinációban, amelyet korábban csak nagyon körülményesen vagy drágán (pl. bérelt repülőgéppel vagy szafarival) lehetett elérni.

Valószínűleg ilyen robbanásszerű fejlődés előtt áll most Tibet turizmusa. A Himalája több ezer méteres csúcsai közé zárt fennsíkra települt tartományt a tervek szerint 2007-ben már vasút köti össze a kínai Csinghaj tartománnyal. A most épülő pálya a világ legmagasabban futó vasútvonala lesz, melynek útja helyenként 5000 métert is meghaladó tengerszint feletti magasságban vezet. A vonat hermetikusan zárt belső terében a repülőgépekéhez hasonló módon kell biztosítani a normális légnyomást, mivel ilyen magasságban az oxigénhiány akár életveszélyes mértékű, ún. "hegyi betegséget" idézhetne elő az utasoknál és a személyzetnél.

Már a Tibeti fennsíkon jár aCsinghaj- Tibet vasútvonal építése

A beruházások törvényi korlátozása nagyon hatékony eszköz az állam kezében a turizmus szabályozására. A Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetben például közel másfél évtizeden át teljes tilalom volt a nyaralók építésére, jelenleg is csak olyan területekre adnak ki építési engedélyt, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése már megtörtént.

2.1 A turisztikai beruházások típusai, és hatásuk a turizmus fejlődésére

A turisztikai vagy a turizmusfejlődésre is ható beruházásokat elsősorban céljuk szerint csoportosítjuk. Ezen belül megkülönböztetjük azt is, hogy hatásuk a turizmusra közvetlen (direkt) vagy közvetett (indirekt) módon nyilvánul meg.

• Attrakciófejlesztő beruházás:bármilyen, új vonzerőt teremtő vagy a turisztikai vonzerőt növelő létesítmény. Magán vagy állami finanszírozású.

• Szálláshely-kapacitásnövelő beruházások:


szállodák, panziók, magánszállások, stb. építése, bővítése. Magánfinanszírozású.

• Vendéglátó-kapacitásnövelő beruházások:lángossütőtől a luxusétteremig minden helyhez kötött vagy mobil, vendéglátóipari célú beruházás. Magánfinanszírozású.

• Szolgáltatásfejlesztő beruházás:DIREKT hatástípusú, ha közvetlenül turisztikai célt szolgál. (Pl. tourinform-iroda, sífelvonó.) Magán vagy állami finanszírozású. INDIREKT hatástípusú, ha elsősorban a desztináció állandó lakosságának igényeit szolgálja, de igénybe veszik a turisták is. (Pl. művelődési ház, uszoda, szerviz, benzinkút, orvosi ellátás stb.) Jellegétől függően magán, állami vagy önkormányzati finanszírozású.

• Infrastruktúrafejlesztő beruházás:DIREKT hatástípusú, ha "zöldmezős" turisztikai beruházások esetében, kifejezetten azok kiszolgálása céljából építik ki. (Pl. egy még közművesítetlen területen épülő szállodához vizet, gázt, villanyt vezetnek.) Lehet magánfinanszírozású, de a turizmus élénkítése céljából állami vagy önkormányzati pénzekből is finanszírozhatják, részben vagy teljesen. INDIREKT hatástípusú minden más közlekedési, energetikai, hírközlési beruházás, amely érinti a desztinációt is. Pl. autósztrádák, utak, vasutak, kikötők, repülőterek építése. Többségében állami finanszírozású, de bevonható magántőke is. Ide tartoznak még az önkormányzatok kommunális beruházásai.

• Műemlékvédelmi vagy -rekonstrukciós beruházás:DIREKT hatástípusú, ha attrakció jellegű műemlékről van szó. (Pl. Esterházy-kastély, Fertőd). Minden más esetben INDIREKT módon hat a turizmusra. Finanszírozásuk általában állami feladat, de az egyházak, önkormányzatok is részt vállalhatnak belőle. A turizmus által közvetlenül termelt bevételeket (pl. a belépődíjakat) legtöbbször egyenesen ebbe forgatják vissza. A magántulajdonban levő műemlékek ilyen típusú beruházásait rendszerint a tulajdonosnak kell finanszíroznia. Ez DIREKT hatástípusú, ha a műemlék turisztikai célokat szolgál. (Pl. kastélyszállók.)

• Környezetvédelmi beruházás:A környezetvédelemhez szükséges beruházások részint előfeltételei, részint következményei a turizmus fejlődésének, ezért a hatások közvetlen vagy közvetett voltát nehéz és felesleges is volna meghatározni, a hatások iránya viszont egyértelmű. A környezetvédelmi beruházások, legyen szó akár attrakciófejlesztésről (pl. nemzeti parkok), akár szemétégető építéséről, POZITÍV módon befolyásolják a turizmus fejlődését. E beruházások döntő többsége állami vagy önkormányzati finanszírozásban valósul meg.


Elemezze, hogy nemzetgazdasági hatásukat tekintve miben különböznek markánsan a hazai, illetve a külföldi tőkéből történő turisztikai befektetések!Milyen kölcsönhatás érvényesül a turizmus fejlődése és a beruházások között? A válaszban térjen ki a kölcsönhatás okaira is!




- a- b


- c- d- e

Fejezze be a mondatot a helyes következtetéssel!

Lehetőségek:a) nem gyakorol számottevő hatást a befektetésekreb) a befektetések csökkenését eredményezic) a befektetések növekedését vonja maga utánd) a befektetések növekedése közt egyenes arányosság vane) különleges feltételek teljesültével növeli a befektetéseket

A turizmus növekedése csak (1)..................2. feladat - többszörös választásMelyek a jellegzetesen állami befektetések? Jelőlje be!


[ ] szállodaépítések[ ] környezetvédelmi fejlesztések[ ] kulturális létesítmények fejlesztése[ ] turisztikai részvények kibocsátása[ ] különlegesen tőkeigényes attrakciók létrehozása[ ] polgári repülőgépek vásárlása



- csak kevéssé hatékony- igen gyenge hatékonyságú- nagyon hatékony- nagyon ritkán alkalmazott- a piacgazdaságban nem kívánatos

Egészítse ki a mondatot a helyes meghatározással!

A beruházások törvényi korlátozása (1)................. eszköz az állam kezében a turizmus szabályozására.4. feladat - feleletválasztás


- A- B- C- D- E

Egészítse ki a mondatot a megadott lehetőségekből a helyes fogalommal!

Lehetőségek:

A) tőzsdespekulációnakB) állóeszköz-befektetésnekC) eszközvásárlásnakD) beruházásnakE) létesítményfejlesztésnek


Reáltőke-befektetésekről akkor beszélünk, ha a tőkét időben viszonylag maradandó javak, építmények, gépek, felszerelések megvásárlására és/vagy megépítésére, üzembe helyezésére fordítják. Ezt köznapi szóhasználatban (1)................. nevezzük.5. feladat - feleletválasztás


- A- B- C- D

Írja be a táblázatban felsorolt beruházástípusokhoz a nekik megfelelő hatásmódok betűjelét!

A - direktB - indirektC - direkt és/vagy indirektD - nem értelmezhető

Attrakciófejlesztő beruházás (1).................

Szálláshely-kapacitásnövelő beruházások (2).................

Vendéglátó-kapacitásnövelő beruházások (3).................

Szolgáltatásfejlesztő beruházás (4).................

Infrastruktúra-fejlesztő beruházás (5).................

Műemlékvédelmi vagy -rekonstrukciós beruházás (6).................

Környezetvédelmi beruházás (7).................

Megoldókulcs1. feladat: (1) - c

2. feladat:

kulturális létesítmények fejlesztésekörnyezetvédelmi fejlesztésekkülönlegesen tőkeigényes attrakciók létrehozása

3. feladat: (1) - nagyon hatékony

4. feladat: (1) - D

5. feladat:

(1) - A(2) - A(3) - A(4) - C(5) - C(6) - C(7) - D

21. lecke. A turizmus és az árak, árfolyamok kapcsolata

A turizmus és az árak kapcsolata a turizmus-gazdaságtan egyik legérdekesebb,


legösszetettebb területe, amely három alapkérdést is felvet.Az első kérdéskör maga a turisztikai termék ára. Bár ez is ugyanúgy engedelmeskedik a makrogazdaság alaptörvényeinek, mint a fizikai termékeké, az a bizonyos "egyensúlyi ár" itt bonyolultabb mechanizmusok révén alakul ki. A fő ok, hogy a turizmusszektor nagyon erősen környezetfüggő, természeti és társadalmi értelemben egyaránt. A kenyér vagy az acél ára sohasem reagál olyan gyorsan és intenzíven mondjuk a politikai vagy az időjárási környezet változásaira, mint a turisztikai termékeké.A második kérdés, hogy miként hat a turizmus egy adott desztináció árszínvonalára. Ezt nemcsak a turizmus okozta keresletnövekedés motiválja, hanem számtalan más, pszichológiai, infrastrukturális stb. tényezők is, tehát szintén bonyolult hatásmechanizmus.A harmadik kérdés, hogy egy adott terület árviszonyai miként hatnak a turizmusra.

1. A turisztikai termék ára

A turisztikai termék árának funkciói ugyanazok, mint bármilyen másfajta terméké:

• Az ár értékmérő funkciója révén összehasonlíthatóvá válnak fizikailag összehasonlíthatatlan termékek és szolgáltatások.

• Az ár elosztó funkciója szabályozza, hogy milyen jövedelmű rétegek milyen termékekhez juthatnak hozzá.

• A keresletszabályozó funkció következtében az ár csökkentése általában növeli a termék forgalmát, míg az árnövekedés legtöbbször keresletcsökkenést von maga után.

A fenti általános funkciókon túl azonban a turisztikai termék árának vannak olyan különleges tulajdonságai is, amelyek megkülönböztetik minden más termék árától. Ezek a következők:

• összetettség

• korai időpontban történő ármegállapítás

• differenciáltság

• magas kockázati ráta

• extrém Veblen-hatás a drága termékeknél

• árfolyamokon keresztüli érvényesülés

1.1 Összetettség

A turisztikai termék a legtöbb esetben nem egyetlen szolgáltatás (bár ilyen is van), hanem egy összetett szolgáltatáscsomag, amely akár több száz elemi szolgáltatást is tartalmazhat. Az elemi szolgáltatások árai egymástól gyakran függetlenül, tehát egymáshoz képest teljesen eltérően is mozoghatnak. (Siófokon például 1991 nyarán - amikor a német vendégek java része elmaradt, ugyanakkor a szakszervezeti üdültetés rendszere összeomlott - a szállodai árak ötödére csökkentek, míg a vendéglátóipari árak kétszeresére nőttek!) Ez a sokféle ármozgás alaposan feladhatja a leckét az árak tervezőinek, ám tudomásul kell venni, hogy a vásárlót mindig csak a teljes szolgáltatáscsomag ára érdekli.

1.2 Korai időpontban való meghatározottság

Turizmusszervezési okok miatt az árat 1-1,5 évvel korábban kell megadni, ahhoz képest, amikor majd érvényesül. (Nagy nemzetközi kongresszusok esetén még az sem ritka, hogy 3 évvel korábban kérnek árajánlatot a szállodáktól és más szolgáltatóktól.) Gondoljunk arra,


hogy az utazásszervezőknek például már az előző nyáron le kell kötniük a következő év nyarára szükségesnek vélt szállodakapacitásokat. Ez jelentősen megnöveli a szolgáltató kockázatát.

1.3 Differenciáltság

A turisztikai termék árának differenciáltsága azt jelenti, hogy ugyanazon a szolgáltatás ára a hely, az idő és más környezeti ill. üzletpolitikai tényezők függvényében lényegesen különböző lehet. A legfontosabb árdifferenciáló tényezők:

• A naptári idő függvényében: szezonális árak alkalmazása

• Az alkalomtól függően: prémium árképzés nagyrendezvények (pl.: világkiállítás) idején

• A földrajzi helytől függően: eltérő árak a fővárosban és vidéken

• A küldő ország szerint: eltérő árak a hazai illetve külföldi turistáknak

• Szervezettség szerint: eltérő ár egyénileg illetve csoportosan érkező turistáknak

• Elhelyezkedés szerint: eltérő ár a lelátókon a porondtól való távolság szerint, eltérő ár a szállodai szobákban az ablakból való kilátás szerint

• Piaci szegmensek szerint: kedvezményes árak nagycsaládosoknak, diákoknak, nyugdíjasoknak, mozgássérülteknek, a turisztikai szakmában dolgozóknak, stb.

A bikaviadalokon még aszerint is differenciálják a jegyárakat,hogy az aréna napos, vagy árnyékos oldalán van-e a helyKattintson ide a nagyításhoz!

1.4 Magas kockázati ráta

A turisztikai termék raktározhatatlan, veszendő, tehát nagyon kiszolgáltatott az előre nem látható tényezőknek. Egy terrorcselekmény, egy hurrikán vagy épp egy szökőár olykor néhány nap alatt átrajzolhatja a turizmus térképét. Éppen ezért a szolgáltatók kénytelenek biztonsági tartalékot, kockázati rátát beépíteni az árba. Ez azt jelenti, hogy a turisztikai termék szinte mindig drágább a szolgáltatás valódi értékénél. Egy menetrendszerű repülőgépen ülve mindig megfizetjük a velünk együtt repülő ,,üres ülések" árát is.

1.5 Erős Veblen-hatása drága termékeknél

A Veblen-hatás az ún. paradox árhatás egyik tipikus esete, amikor a kereslet vagy a kínálat nem a piaci törvényeknek megfelelőképpen mozog. A Veblen-hatás azt jelenti, hogy az ár


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/bikaviadal.jpg

növelésének hatására a kereslet nem csökken, hanem növekedni kezd. Ez a hatás nemcsak a turizmusban fordul elő, hanem minden más, státuszszimbólum jellegű terméknél is. A távoli, egzotikus desztinációkba irányuló utazások többsége éppen ilyen. A Veblen-jelenség oka, hogy a fogyasztó feltételezi: a magasabb ár magasabb minőséget takar.

A Veblen-hatás a luxus-kategóriájú turisztikai termékek piacán különösen erősen mutatkozhat meg. Ennek magyarázata a turisztikai termék különleges tulajdonságaiban, pontosabban ezek közül kettőben keresendő.

• A megfoghatatlanság miatt a vevőnek kevés kapaszkodója van a minőség, az érték megragadását illetően.

• Az egyidejűség miatt (a termék előállítása és elfogyasztása egy időben, egyszerre történik) az objektív előzetes tájékozódás lehetetlen. A fogyasztó csak az utazás, illetve más szolgáltatás igénybe vétele közben tudja meg, hogy mit is kap valójában.

Következmény: A fogyasztó számára az egyetlen objektív, megfogható momentum az ár. Ezáltal kényszerül bele abba a hipotézisbe, hogy a magasabb ár feltehetőleg magasabb minőséget takar. (Ami persze nem mindig igaz!) Ezzel egyidejűleg működésbe léphet a gazdaságtanból már ismert sznobhatás, amely révén a magasabb árú termékhez a vevő magasabb státuszt rendel hozzá. A Veblen-hatást e két tényező együttesen hozza létre.

1.6 Az árfolyamokon keresztüli érvényesülés

A nemzetközi turizmusban az ár nem a szolgáltató pénznemében hat a potenciális fogyasztóra, hanem "lefordítódik" annak otthoni valutájára. Az ár és az árfolyam mozgása együttesen hat a vevőre.

1.6.1 Az árfolyamváltozások hatásmechanizmusa

Mivel a turizmust láthatatlan exportnak tekintjük, feltehetnénk, hogy a valutaleértékelésnek - mint másutt az áruk világában - itt is ösztönző hatása van. A turisztikai termék esetében ez nem így működik. Itt egy olyan sajátos exportról van szó, amelynél az exportáló ország területén történik meg az "exporttermék" elfogyasztása. Emiatt az árfolyamváltozás és a turisztikai termékek forgalma között nincs egyértelmű kapcsolat. Minden esetben vizsgálni kell az árfolyammozgások hátterét is.

Tipikus esetek:

• A fogadó ország valutájának leértékelése csak akkor ösztönző, ha az árfolyamesésé nem inflatorikus eredetű. (Inflációnál a külföldi ugyan több pénzt kap a valutájáért, mint korábban, de ugyanannyival az árak is nőnek!)

• A nemzeti valuta leértékelése a nemzetközi passzív turizmust fékezi. (A kiutazók a korábbinál kevesebb külföldi valutát kapnak otthoni pénzükért.)

• A nemzeti valuta felértékelése növeli a passzív turizmust, és csökkenti az aktívat, de legalábbis mérsékli a tartózkodási időt és alacsonyabb kategóriájú szolgáltatás igénybevételére ösztönzi a turistát.

2. A turizmus hatása a desztináció árszínvonalára

A turizmus megjelenése vagy fejlődése egy adott fogadóterületen mindig pótlólagos keresletnövekedést indukál, ennek következtében általában árfelhajtó hatású.Fokozza ezt a hatást az a pszichológia által feltárt tény, hogy a turista a fogadóterületen anyagi értelemben (is) ,,jobban elengedi magát", azaz hajlandó ugyanazon termékekért és


szolgáltatásokért az otthoninál magasabb árat fizetni.A turizmus árfelhajtó hatása nemcsak a termékek és személyes szolgáltatások piacán jelenik meg, hanem közvetett módon a települési infrastruktúra költségeiben is. A szezonalitás miatt például túl kell méretezni a víztermelő és szennyvíztisztító kapacitásokat, amelyek az év jelentős részében kihasználatlanul állnak, óriási amortizációs költségtöbbletet produkálva. A szezon idején többet kell költeni pl. szemételtakarításra, szemétszállításra, a parkok öntözésére, a település virágosítására, közbiztonságára, stb. A turizmus árfelhajtó hatása elsősorban a helyi lakosságot sújtja. Némi ellentételezést jelent ugyan az ingatlanárak növekedése, amely a tulajdonos magánszemélyek vagy önkormányzatok számára lehet pozitív hatás. Ez azonban csak a lakosság egy kis részét érinti közvetlenül, jelesül a szabadrendelkezésű ingatlanok tulajdonosait. (A lakás vagy lakóház, amelyben tulajdonosa és családja él nem szabadrendelkezésű ingatlan.) Az önkormányzati ingatlaneladások hatása a lakosságra csak közvetett, mert gyakran előfordul, hogy nem településfejlesztésre, hanem a városi költségvetés deficitjének finanszírozására használják fel.

3. Az árak hatása a turizmusra

Mivel a turizmus az emberek többsége számára "drága mulatság", a küldő és a fogadó terület árszínvonalának különbsége befolyásolja a turizmus iránti keresletet. Egy desztináció vonzerejét a turista számra alacsonynak minősülő árai jelentősen felértékelik. A bolgár tengerpart hallatlan népszerűségét az 1960-as években például a desztináció olcsósága is jócskán emelte. Itt 1968 nyarán egy doboz márkás, nyugati cigaretta áráért szó szerint "degeszre ehette" magát a turista egy elegáns, tengerparti szálloda teraszán.Speciális esetnek tekinthetjük azt, amikor egy célterület alacsony árszínvonala önálló vonzerővé lép elő. Ez a bevásárlóturizmus alapvető motívációja.

Az árak azonban nemcsak ilyen direkt módon hatnak a turizmusra, illetve annak fejlődésére. Ha egy desztináció árszínvonala a növekvő kereslet miatt tartósan magas, a szolgáltatók jó üzletet látnak a fejlesztésekben, ezért növelni kezdik kapacitásaik mennyiségét és/vagy minőségét. A kínálat tehát szélesedik, differenciáltabbá válik, s ha mindez hatékony turizmusirányítással párosul a fejlődés a magasabb minőség irányába mutat. Jó példája ennek a Keszthely-Hévíz kistérség. Nem a véletlen műve, hogy a Balaton régió első négycsillagos szállodái éppen itt épültek meg.

Kötelező olvasmányKovács Péter: (2004) Turizmusmarketing elméletben és gyakorlatban, KJF, Székesfehérvár, (4. fejezet, 82 - 85. o.)


Miért viselkedik másképpen, problematikusabb módon a turisztikai termék ára a fizikai termékek árához viszonyítva?Milyen módon és mértékben hat a turizmus egy adott desztináció árszínvonalára?




- A- B


- CEgészítse ki a táblázatot!

A - értékmérő funkcióB - elosztó funkcióC - keresletszabályozó funkció

Az ár csökkentése általában növeli a termék forgalmát, míg az árnövekedés legtöbbször forgalomcsökkenést von maga után.

(1).................

Az ár szabályozza, hogy milyen jövedelmű rétegek milyen termékekhez juthatnak hozzá. (2).................

Az ár révén összehasonlíthatóvá válnak fizikailag összehasonlíthatatlan termékek és szolgáltatások.

(3).................



- A- B- C- D- E


A - a magasabb ár csak a sznobok "megkopasztására" szolgálB - a touroperátor a magasabb árral csak extraprofithoz akar jutniC - a touroperátor magasabb árral akarja jobbnak mutatni terméketD - a magasabb ár nem jelent egyúttal magasabb minőséget isE - a magasabb ár magasabb minőséget takar

A Veblen-jelenség oka, hogy a fogyasztó feltételezi: (1)..................3. feladat - feleletválasztás


- igaz- hamis

Igaz vagy hamis?

A fogadó ország valutájának leértékelése csak akkor ösztönző, ha az árfolyamesésé inflatorikus eredetű. (1).................A fogadó ország valutájának leértékelése csak akkor ösztönző, ha az árfolyamesésé nem inflatorikus eredetű. (2).................A nemzeti valuta leértékelése a nemzetközi passzív turizmust fékezi. (3).................A nemzeti valuta leértékelése a nemzetközi passzív turizmust élénkíti. (4).................A nemzeti valuta felértékelése növeli a passzív turizmust, és általában csökkenti az aktívat is (5).................A nemzeti valuta felértékelése növeli a passzív turizmust, és minden esetben csökkenti az aktívat. (6).................4. feladat - feleletválasztás


- üdülőturizmus


- incentív turizmus- hivatásturizmus- bevásárlóturizmus- gazdasági menekültek


Speciális esetnek tekinthetjük azt, amikor egy célterület alacsony árszínvonala önálló vonzerővé lép elő. Ez a/az (1)................. alapvető motívációja.5. feladat - párosításPárosítsa az összetartozó elemeket!


prémium árképzés nagyrendezvények (pl. világkiállítás) idején

szervezettség szerint

kedvezményes árak nagycsaládosoknak, diákoknak, nyugdíjasoknak, mozgássérülteknek, a turisztikai szakmában dolgozóknak, stb.

a földrajzi helytől függően

eltérő ár a lelátókon a porondtól való távolság szerint, eltérő ár a szállodai szobákban az ablakból való kilátás szerint

az alkalomtól függően

eltérő árak a fővárosban és vidéken

naptári idő függvényében

eltérő árak a hazai illetve külföldi turistáknak

piaci szegmensek szerint

eltérő ár egyénileg, illetve csoportosan érkező turistáknak

elhelyezkedés szerint

szezonális árak alkalmazása

a küldő ország szerint

Megoldókulcs

1. feladat:

(1) - C(2) - B(3) - A

2. feladat: (1) - E

3. feladat:

(1) - hamis(2) - igaz(3) - igaz(4) - hamis(5) - igaz(6) - hamis

4. feladat: (1) - bevásárlóturizmus

5. feladat:

az alkalomtól függően - prémium árképzés nagyrendezvények (pl. világkiállítás) idejéna küldő ország szerint - eltérő árak a hazai illetve külföldi turistáknakelhelyezkedés szerint - eltérő ár a lelátókon a porondtól való távolság szerint, eltérő ár a szállodai szobákban az ablakból való kilátás szerintpiaci szegmensek szerint - kedvezményes árak nagycsaládosoknak, diákoknak, nyugdíjasoknak, mozgássérülteknek, a turisztikai szakmában dolgozóknak, stb.naptári idő függvényében - szezonális árak alkalmazásaszervezettség szerint - eltérő ár egyénileg, illetve csoportosan érkező turistáknaka földrajzi helytől függően - eltérő árak a fővárosban és vidéken

22. lecke. A turizmus és az euró kapcsolata


Az Európai Unió eddigi történetének talán legnagyobb szabású gazdaságpolitikai vállalkozása az Európai Monetáris Unió (EMU) létrehozása volt. Az Unió egységes pénzének megteremtése már a közösség létrehozásakor is szerepelt a távlati célkitűzések között, de a megvalósításra csak 20. század legvégén kerülhetett sor. Az eurót - kísérleti jelleggel - 1999-ben vezették be, olyan módon, hogy három éven át még párhuzamosan működött az eredeti nemzeti pénznem és az új uniós fizetőeszköz. A nemzeti valuták teljes kivonása a forgalomból 2002-ben történt meg, de korántsem teljes körűen. Az akkori 15 tagállamból három, Dánia, Nagy-Britannia és Svédország máig sem csatlakozott a Monetáris Unióhoz.

Nem tagja az EMU-nak a 2004-ben csatlakozott 10 új ország, köztük hazánk sem. Nem tagja az EMU-nak a 2004-ben csatlakozott 10 új ország, köztük hazánk sem. Szintén nem tagja a 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária. A csatlakozást az EMU szigorú feltételekhez köti, csak igen alacsony infláció és költségvetési deficit mellett lehet szó erről. Magyarország a tervek szerint 2010 körül csatlakozna az euróövezethez, de jelenlegi gazdasági problémáink, főként a magas államháztartási hiány miatt - több szakértő szerint - ez könnyen meghiúsulhat.

Az euróövezetA színek jelentése: kék = eurózóna;lila = az eurózónához nem tartozó EU-tagországok

Az euró bevezetése kétségtelenül jelentős hatást gyakorolt az európai turizmus különböző területeire, ennek ellenére meglepően kevés tudományos kutatás foglalkozott a turizmus fejlődése és a közös európai valuta kapcsolatával. A rendelkezésre álló szakirodalom túlnyomórészt azokra a feltevésekre és várakozásokra korlátozódik, amelyeket az euró 1999-es bevezetése előtt, illetve az 1999-2002-es átmeneti időszakban fogalmaztak meg. A hazai turizmuskutatásban mintegy 10 kutató foglalkozik régebben és rendszeresen az EU és a turizmus kapcsolatával. Közülük legutóbb (2005-ben) Dr. Rátz Tamara és Hinek Mátyás - mindketten a KJF oktatói - publikáltak nagyobb lélegzetű tanulmányt*. E leckében az ő megállapításaikat és kutatási eredményeiket idézzük, illetve foglaljuk össze.

1. Tények és várakozások az euró bevezetésével kapcsolatban

Az euró - mint nemzetek feletti valuta - létrehozása és bevezetése gyakorlatilag egyedülálló a világtörténelemben, éppen ezért ma még nem lehet megjósolni az összes potenciális következményt. Az euró rövid története során jelentős hatást gyakorolt a


monetáris szektorra, különösen a bankrendszerre és a pénzügyi piacokra, az eurózónában megnövekedett átláthatóság pedig erősítette a versenyt. Ahogy ezek a változások egyre jobban érvényesülnek a nemzetközi tevékenységekben, különösen fontossá válnak a turizmusban is.

1.1 Az euró hatástípusai

Az euró hatásai makrogazdasági és strukturális hatások szerint csoportosíthatók:

• A makroökonómai hatások közé értendő az európai gazdasági és politikai integráció erősödése, valamint az olcsóbb befektetéseket eredményező alacsonyabb kamatok következtében gyorsuló növekedés az eurózónában. A gazdasági és turisztikai infra- és szuprastruktúra megújulása javítja a versenyképességet, illetve serkenti az általános gazdasági növekedést. A növekedés gyorsulásából hasznot húznak azok a nem EU-tag európai országok is, amelyek képesek versenyképessé válni.

• Az euró struktúrális hatásai közül a transzparencia az egyik legfontosabb. A turisztikai szolgáltatások mindinkább árérzékenyek, mivel nem alapvető szükségleteket elégítenek ki, és rendszerint nagyon könnyen helyettesíthetők más hasonló szolgáltatásokkal. Ráadásul az euró elősegíti, hogy a turisták könnyebben össze tudják hasonlítani az árakat, a növekvő árátláthatóság pedig fokozódó versenyhelyzethez és egyre inkább piac vezérelte árak kialakulásához vezet az EMU területén. Azonban a továbbra is fennmaradó regionális fejlettségi különbségek, valamint a költségtényezők (például az ingatlanárak és a munkabérek) eltérései miatt a javak és a szolgáltatások árainak kiegyenlítődését nem lehet várni Európa-szerte.

1.2 Tények

A turisták az elsők között használták és terjesztették az eurót, illetve tapasztalták meg az egységes európai valuta előnyeit, például az átváltási jutalékok vagy a vételi és eladási árfolyamok közötti különbségek eltűnését. Összehasonlítva az euró előtti helyzettel, amikor a turisták egész Európát bejárva anélkül veszthették el készpénzük értékének akár kétharmadát, hogy akárcsak egyetlen vásárlást is megejtettek volna, a valutaváltás szükségességének eltűnése kifejezetten pozitív változásnak minősül. A tranzakciós költségeken elért megtakarítások nagyobb utazási büdzséhez vezethetnek (amely remélhetőleg legalább részben a turizmusszektorban kerül elköltésre).

Az átváltási kockázatokból és jutalékokból eredő tranzakciós költségekeltűnése az EMU tagállamaiban kifejezetten kedvező hatás egy olyan szektorban, ahol a profitráta gyakran nagyon alacsony. Az euróra való áttéréssel kapcsolatos költségek azonban ugyanezen ok miatt potenciálisan veszélyt jelentettek a turisztikai kis- és középvállalkozások számára. A duális pénzforgalom három éves időszaka valóban magas és helyenként szükségtelen költségekkel járt.

A közös, nemzetek feletti fizetőeszköz bevezetésének eredményeként a növekvő árátláthatóság kényelmesebbé teszi magát az utazást. Az ár-összehasonlítások könnyebbé válnak, az euróbankjegyek és -érmék bevezetését követően pedig a turistáknak többé nem kell foglalkozniuk az el nem költött készpénz problémájával. Az ártranszparencia egyúttal segíthet az imázsjavításban is, mivel az ár-érték arányokkal kapcsolatos észlelések a különböző országokra vonatkozóan nem mindig felelnek meg a tényeknek.

Annak következtében, hogy a fogyasztóknak lényegesen kevesebb fajta külföldi valuta megvásárlására van szükségük az utazásaikhoz, csökken azoknak az utazási irodáknak a bevétele is, amelyek hasznot húznak a valutaműveletekből. Tekintve, hogy az utazási


irodák a közvetlen értékesítés növekvő trendje miatt egyébként is egyre fenyegetettebbé válnak, ez a bevételkiesés komolyan veszélyeztetheti pénzügyi pozícióikat.

Az árátláthatóság hatása a turizmusban leginkább a határ menti forgalomban érvényesül, ami felveti a bevásárlóturizmus fejlesztésében rejlő jelentős potenciált, mind az eurózónában, mind az azzal szomszédos államokban.

1.3 Lehetőségek

Az euró bevezetése, valamint a közös európai monetáris politika kialakítása egyike az európai gazdaságtörténet legnagyobb kihívásainak. Az európaiság szimbólumaként az euró a tengerentúli piacokon hozzájárulhat a kontinens egységes észleléséhez. A közös valuta nem pusztán egy új fizetőeszközt jelent, hanem egyúttal az európai identitás intézménye is, amely elősegítheti Európa egységes desztinációként való pozicionálását a globális turisztikai piacon.

A turizmus megkülönböztető jellemvonása az EMU területén az egyes desztinációkat elválasztó nemzeti határok fokozatos eltűnése, még akkor is, ha a különböző régiók lakosai között mentálisan fennmaradnak az elválasztó vonalak. Figyelembe kell azonban azt is venni, hogy főképp a tengerentúlról érkező turistáknak nincsenek territoriális prekoncepcióik, illetve ezek a prekoncepciók nem számottevők, így ők sokkal inkább egységes desztinációként tekintenek Európára. Következésképpen a hatékony regionális szintű turizmusmarketing egyszerre lehetőség és szükségszerűség, amely révén az erős pozitív arculattal bíró régiók jelentős versenyelőnyre tehetnek szert.

1.4 Aggodalmak és veszélyek

Az európai touroperátorok legfontosabb aggodalma az, hogy egyes, a turizmustól erősen függő EMU-tagállamok versenyképessége romlik (pl. Spanyolország, Portugália) olyan nem EMU célországokkal összehasonlítva, mint Szlovénia vagy Törökország. A növekvő transzparencia miatt bizonyos EMU-országok arculat- és árszínvonal-problémákkal szembesülhetnek hosszú távon. Az érintettek közül kiemelhető a mediterrán térség, amelyet többnyire a társas- és szervezett utazások magas részaránya jellemez az üdülési piacon. A szervezett turizmus különösen árérzékeny, ezért az árak kis változása nagy ingadozást eredményezhet a fogyasztói preferenciákban. Az euró bevezetését megelőzően ezek az országok valutaárfolyamuk ellenőrzése révén képesek voltak versenyelőnyre szert tenni, és ez által befolyásolni a turisztikai forgalmukat, az EMU-n belül azonban ez már többé nem lehetséges.

Mivel az EU részesedése a globális turisztikai piacon az elmúlt évek során csökkent, a turisztikai vállalkozások a költségek mérséklésével próbálnak reagálni a piaci kihívásra. Az iparág összes költségein belül a személyi jellegű ráfordítások képviselik a legnagyobb részarányt, emiatt - a WTO 1998-as prognózisa szerint - a versenyképesség csökkenése növekvő munkanélküliséghez vezethet.

2. A magyar turisták vélekedése az euró hatásairól

Ezzel kapcsolatban Rátz és Hinek végez idehaza kutatásokat. Az első lépcsőben, 2004 tavaszán mintegy 1000 főt kérdeztek meg. A vizsgálat eredményei az mutatják, hogy a magyar turisták észlelései alapján az eurónak az európai turizmusra, valamint a megkérdezettek utazási viselkedésére gyakorolt hatásai összességében semlegesek. A válaszadók a tranzakciós költségek csökkenését és az egyszerűbb, kényelmesebb utazást tartják a közös valuta legfontosabb pozitívumainak. Az euró bevezetése


csakugyan viszonylag zökkenőmentesen ment végbe az európai gazdaságokban; e tekintetben tehát úgy tűnik, hogy a kutatás igazolja a pénz semlegességéről vallott klasszikus elméletet.

Eurós fémpénzek és bankjegyekKattintson ide a nagyításhoz!

Kötelező olvasmányRátz, T. - Hinek, M. (2005): Az euró bevezetésének hatása a magyar turisztikai keresletre - észlelések és következmények; Turizmus Bulletin 9(4):55-64


Foglalja össze, hogy az euró bevezetésének ez idáig milyen konkrét hatásai mutatkoztak meg a turizmusban?Milyen veszélyeket tartogathat az euró az európai turizmusra nézve?


1. feladat - egyszeres választásMikor vonták ki a forgalomból az EMU országok nemzeti valutáit?


( ) 2002( ) 1998( ) 2001( ) 1999( ) 2004

2. feladat - többszörös választásMely országok nem tagjai az EMU-nak?


[ ] Spanyolország[ ] Ausztria[ ] Nagy-Britannia[ ] Görögország


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/euro.jpg

[ ] Svédország[ ] Portugália[ ] Dánia



- a szolgáltatók által diktált- az erős konkurensek által diktált- kínálat vezérelte- piac vezérelte- az EMU-n kívüli konkurensek által diktált


Az euró elősegíti, hogy a turisták könnyebben össze tudják hasonlítani az árakat, a növekvő árátláthatóság pedig fokozódó versenyhelyzethez és egyre (1)................. árak kialakulásához vezet az EMU területén.4. feladat - feleletválasztás


- piacvezető pozícióra- magas piacrészesedésre- versenyelőnyre- stabil piaci pozícióra- pénzügyi hegemóniára


Az euró bevezetését megelőzően a mediterrán térség országai valutaárfolyamuk ellenőrzése révén képesek voltak (1)................. szert tenni, és ezáltal befolyásolni a turisztikai forgalmukat, az EMU-n belül azonban ez már többé nem lehetséges.5. feladat - egyszeres választásA magyar turisták véleménye alapján, milyen érzékelhető hatása volt az euró bevezetésének az EMU tagországokban?


( ) egyszerűbb, kényelmesebb utazás( ) az árak csökkenése( ) igényesebb turisztikai szolgáltatások( ) erősödő verseny a turizmusban( ) az árak emelkedése

Megoldókulcs1. feladat: 2002

2. feladat:

SvédországDániaNagy-Britannia

3. feladat: (1) - piac vezérelte

4. feladat: (1) - versenyelőnyre

5. feladat: egyszerűbb, kényelmesebb utazás


Bevezető

Az előző fejezetekből már jól láthattuk, hogy a turizmus a XX. század folyamán a világgazdaság egyik legmonumentálisabb és leggyorsabban fejlődő jelenségévé nőtte ki magát. Aligha véletlen, hogy a turizmus első tudományos kutatói éppen a gazdasági hatásokra figyeltek fel. Ám az is hamar nyilvánvalóvá vált - gondolhatunk itt akár az ipari forradalom példájára is -, hogy az ilyen méretű gazdasági változások hamar átrajzolják a társadalom, a természeti és az épített környezet arculatát egyaránt.

A turizmus révén ma már a félmilliárdot is jóval meghaladó méretű embertömeg áramlik évente a világ egyik részéből a másikba, s korántsem csupán a pénzét viszi magával. Vele utaznak szükségletei, tevékenységei, szokásai, nyelve, ízlése, amelyekkel még akaratlanul is hatást gyakorol arra a környezetre, ahol megjelenik.

Könnyű lenne nem foglalkozni ezekkel a hatásokkal, mint ahogy ezt is tették az emberek egészen az 1960-as évek elejéig. Akkorra azonban a turizmus már olyan méretű társadalmi problémákat, környezetszennyezést és -rombolást kezdett gerjeszteni, amely nem kerülhette el sem a tudomány, sem a politika figyelmét. Más kérdés persze, hogy a nagy vendégjárásnak számos pozitív következménye is lehet, ám tisztán látni csak akkor tudunk, ha a pozitív és negatív hatásokat egyaránt mérlegre tesszük.Ezt próbálta meg az elmúlt, alig több mint félszázad folyamán a turizmuskutatás, tisztázandó, hogy a turizmus fejlődése miként hat az emberi társadalomra és annak fizikai környezetére. A most következő leckék során e kérdésekre igyekszünk választ adni.

23. lecke. A turizmus társadalmi-kulturális hatásainak fogalma és típusai

1. A turizmus társadalmi-kulturális hatásainak fogalma

A társadalmat vagy annak bármely kisebb alrendszerét (például egy országot, régiót, várost) számtalan hatás éri. Ezek eredhetnek a külső környezetből, mint amilyen például az időjárás, a terrorizmus vagy épp a személyi számítógépek elterjedése, de magából az adott társadalmi csoportból is. (Ez utóbbira a legjellemzőbb példák a forradalmak.) Jöjjön azonban akár kívülről, akár belülről a társadalmat érintő változás, hatását azon tudjuk lemérni, hogy milyen mértékben változtatja meg az érintett közösség életminőségét. Ennek az alapelvnek megfelelően:

"A turizmus társadalmi-kulturális hatásai azok a változások, amelyek a desztinációk lakosainak életminőségében következnek be a turisztikai szektor fejlődése és a turisták jelenléte következtében."

(Puczkó - Rátz, 2002)


A Nyugat-franciaországi Puy de Fou községbenés még vagy 20 környékbeli faluban közel tízezer

ember életét formálta át a kis helyiattrakcióból kinőtt monstre történelmi játék Kattintson ide a nagyításhoz!

2. A hatások típusai

2.1. A hatótényezők kizárólagossága szerint

A turizmus társadalmi-kulturális hatásainak vizsgálatánál legelőbb azt kell tisztáznunk, hogy az észlelt változás kizárólag a turizmus hatására jött-e létre, vagy esetleg más hatótényezők is létrehozhatták. Az első típusra jó példa az üdülőtulajdonosi réteg megjelenése, amely a "felkapott" desztinációban szükségszerűen bekövetkezik a turizmus fejlődésének hatására. Mivel e réteg nem kötődik olyan erős szálakkal a településhez, mint az állandó lakosság, gyakran konfliktusok is keletkezhetnek a kétféle társadalmi csoport között.

Bár nem közismert, de tény, hogy Magyarország legdrágább víz- és csatornadíjait a Balaton Régióban szedik. A tóparti települések lakossági fórumain rendszeresen felmerülő - és nem is alaptalan - vád, hogy a víz drágaságának egyik fő oka az üdülőtulajdonosi réteg. Miattuk kell kiépíteni és fenntartani egy olyan, összességében többszáz kilométeres hosszúságú vízvezeték- és csatornarendszert, amelyet legfeljebb az év két hónapjában használnak. A szezonon kívül az üdülőtulajdonos nem fogyaszt vizet, így csak jelentéktelen nagyságú ún. készenléti díjjal járul hozzá az ellátórendszer működtetésének költségeihez. Az egész évben vizet fogyasztó állandó lakosság a jelen helyzetben joggal érzi, hogy az üdülőtulajdonosok vele fizettetik meg vezetékes vízellátásuk költségeinek javát.

A második hatástípusba soroljuk az olyan jelenségeket, amelyek bekövetkezhetnek a turizmus fejlődésének hatására is, de nem feltétlenül vagy nem kizárólag abból erednek. Ezeknél mindig igen gondosan meg kell vizsgálni, hogy az adott hatás mennyiben írható a turizmus számlájára. Az ingatlanárak növekedése például szükségszerű következménye a turizmusnak, de a turizmuson kívüli okok is generálhatják. A közlekedési feltételek javulása (pl. sztrádaépítés) vagy a munkahelykínálat növekedése önmagában is elegendő oka lehet egy település gyorsuló fejlődésének, amely szintén árfelhajtó hatású az ingatlanpiacon. A társadalom egyes szintjeire gyakorolt hatások szerint.

A társadalom a közösségek mérete szerint is rétegződik. Így megkülönböztethetünk egyéni, családi, csoportos, közösségi (helyi), regionális és nemzeti szintet. A turizmus fejlődése adott körülmények között nagyon eltérően, sőt rétegenként ellentétes előjellel is hathat a különböző szinteken. Az, hogy egy elmaradott országban a nők munkához (s ezáltal önálló


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/puy_de_fou.jpg

jövedelemhez) jutnak a turizmus fejlődése következtében, mindenképpen előnyös az egyén szintjén. Ugyanakkor a család szintjén ez a hatás már súlyos konfliktusokhoz vezethet, például azért, mert a munkába járás következtében kevesebb idő jut a háztartásra, a gyermeknevelésre.

2.2 A szocioökonómiai és szociokulturális hatások

A turizmus hatásainak jelentős része valamilyen gazdasági tényezőn keresztül generál társadalmi változásokat. A turizmus fejlődésének egyik leggyakoribb hatása a munkahelyteremtés, illetve (elsősorban elmaradottabb területeken) a személyes jövedelmek növekedése. Mindkettőnek számos társadalmi hatása lehet az élet minőségére, hiszen a biztos munkahely, a megnövekedett életszínvonal jobb lakást, jobb autót, a gyerekeknek drágább iskolát tesz lehetővé. Az ilyen esetekben szocioökonómiai hatásokról beszélünk. Ugyanakkor a turizmus hozta társadalmi változások nem csupán és nem mindig a gazdaságon keresztül hatnak. A turisták életvitele, nyelve, öltözködése, szokásai, érdeklődése közvetlenül is motiválhatja a befogadó közösséget, az ilyen módon létrejött társadalmi változásokat nevezzük szociokulturális hatásoknak. Ennek jellemző példája, hogy a korábban falusias jellegű településeken a turizmus hatására megváltozik az ott lakók öltözködése, lakáskultúrája, beszédmódja, tehát a turizmus urbanizációs folyamatokat indít el nemcsak a környezetben, de a fejekben is.

2.3 A hatások területe szerint

A turizmus a társadalom nagyon sok jellemzőjére hat, sokszor igen bonyolult áttételeken keresztül, teljes hatásrendszerét ennélfogva szinte lehetetlen feltérképezni. Vannak azonban olyan területek, ahol hatása markáns és egyértelmű, s általában e területek azok, ahol a turizmus befolyása olyan jelentős mértékű, hogy vizsgálatára már érdemes energiát fordítani. Attól függően, hogy a turizmus társadalmi-kulturális hatásai az élet melyik fő területére irányulnak, a következő típusokat különböztetjük meg:

• a népességre gyakorolt hatások,• a munkaerőpiacra gyakorolt hatások,• a közösség jellemzőire, szerkezetére gyakorolt hatások,• az egyénre és a családra gyakorolt hatások• a természeti és kulturális erőforrásokra gyakorolt hatások

3. A turizmus társadalmi-kulturális hatásai befolyásoló tényezők

Az, hogy a turizmus milyen módon és milyen mértékben képes hatást gyakorolni egy adott társadalmi közegre, számos tényezőtől függ, amelyek nagyon eltérően képesek alakítani a turizmus hatásait. Még ugyanaz a turizmuság is, példának okáért a vízparti üdülőturizmus egészen más hatást gyakorol a társadalomra a francia Riviérán, a bolgár Aranyparton vagy épp Dalmáciában. De nem kell feltétlenül még ilyen nagy távolságokban sem gondolkodnunk. Siófokon a turizmus hatásai egészen mások, mint az alig 15 kilométernyire fekvő Balatonföldváron. Ezeket a feltűnő különbségeket csak akkor érthetjük meg, ha szemügyre vesszük a turizmus társadalmi-kulturális hatásainak modelljét:


A turizmus társadalmi kulturális hatásaiKattintson ide a nagyításhoz!

3.1 A környezet

A modellen jól látható, hogy a turizmus hatásait már eleve befolyásolja "kívülről" a környezet hat eleme. Ezek súlya időről időre lényegesen megváltozhat. A balatoni turizmus hajnalán a természeti környezet játszott meghatározó szerepet a turizmus hatásmechanizmusának alakításában, a szocializmus 40 éve alatt a politika, míg napjainkban elsősorban a gazdasági környezet motiválja a hatásokat.

3.2 A turisták jellemzői

A turisták jellemzői közt első helyen áll a létszám, pontosabban a helybéliek és a turisták létszámának aránya. Ha a turisták aránya kirívóan magas, még a legvendégszeretőbb helyi közösséget is irritálni képes a "rájuk szakadt" embertömeg. Erősen befolyásolja a turizmus hatásait a turisták típusa (lásd a Turizmus általános elmélete c. tantárgyat). Minél kevésbé képesek alkalmazkodni a helybéliekhez, annál nagyobb a velük létrejövő konfliktusok esélye. A turisták tevékenysége és motívációja is jelentős hatásfaktor. Egy gyógyfürdőzni érkező idős házaspár aligha jelent akkora "környezeti terhelést" a helyi társadalom számára, mint egy drogos "bulituristákból" álló, részegen randalírozó fiatal csapat.

3.3 A fogadó lakosság jellemzői

Egyéb más tényezők mellett kiemelendő itt a helyi lakosság életmódja, értékrendszere, hagyományai. Ha ez drasztikusan különbözik az odaérkező turistákéitól, akkor a kapcsolat még a kölcsönösen jó szándékok mellett is nehézkes. A turizmustól való függés nagyon komoly különbségeket generál a helybéliek viselkedésében. Akik számára egy turistatömeg jelenléte egzisztenciális kérdés, jóval toleránsabbak még a turisták esetlegesen deviáns viselkedésével szemben is, mint azok, akiknek egy fillér haszna sincs a nagy vendégforgalomból.

3.4 A turizmus fejletlenségének jellemzői

Az attrakciók jellege erősen befolyásolhatja a fogadóterületre érkező turisták típusát, elsősorban tehát ezen az áttételen keresztül hat. Lehet azonban a hatás közvetlen is, amikor



az attrakció a helybéliek számára is attrakció, mint például a Riói Karnevál esetében. A turizmus fejlődésének típusa és üteme meghatározó lehet a turizmus hatásának mértékében. Ha a helyi lakosság elég időt kap a növekvő turistaforgalomhoz való alkalmazkodásra, lehetőséget a turizmus hasznaiból való részesedésre, akkor a hatás nagyon pozitív lehet. Ellenkező esetben az élet perifériájára szoruló őslakosság a legellenségesebb indulatokkal viszonyulhat a turistákhoz. A fejlett turisztikai kínálat (feltéve, hogy nem aránytalanul nagyobb a keresletnél) általában szintén pozitív irányba billenti a turizmus társadalmi hatásainak mérlegét. Egyrészt, mert a fejlett kínálat nagyobb költést indukál, s ez többségében pozitív társadalmi következményekkel jár. Másrészt, mert a turisták és a helybéliek által egyaránt igénybe vett szolgáltatásoknál a turisták nem nehezítik meg a helyiek igényeinek kielégítését.

3.5 A kapcsolat a turisták és a helybéliek között

A turizmus társadalmi-kulturális hatásainak ez az eleme olyan bonyolult szociológiai kérdés, hogy a turizmuskutatásnak szinte önálló fejezetét képezi. A kapcsolatot meghatározó legjelentősebb tényező a gazdasági és kulturális távolság a turisták és a helybéliek között. Ha a turista életszínvonala nem különbözik számottevően a "házigazdáétól", jóval kiegyensúlyozottabb a kapcsolat, mint egy nyomorgó országban, ahol még az átlagos magyar turista is "dúsgazdag efendinek" minősül. Ugyancsak harmonikusabb a kapcsolat, ha a vendégek és vendéglátóik között nincs lényeges különbség a szokások, a bőrszín, a vallás, valamint más szociokulturális tényezők tekintetében.

Kötelező irodalomPuczkó-Rátz (2002) A TURIZMUS HATÁSAI c. könyvének 3.2-3.3 alfejezete.(130-150. o)


Lényegüket tekintve miben mutatkoznak meg a turizmus társadalmi-kulturális hatásai?Mit értünk a turizmus szociokulturális hatásai alatt?Miért fontos a turisták és a helybéliek számaránya a turizmus társadalmi hatásaiban?A turisztikai szolgáltatások fejlettsége hogyan befolyásolja a helybéliek és a turisták kapcsolatát?




- életszínvonalát- életérzését- közérzetét- életminőségét- gazdasági helyzetét

Egészítse ki a szöveget a megadott lehetőségek közül a helyessel!

A turizmus hatásait azon tudjuk lemérni, hogy milyen mértékben változtatja meg az érintett közösség (1)..................2. feladat - feleletválasztás


- igaz


- hamisIgaz vagy hamis? Jelölje be!

A turizmus hatásainak jelentős része valamilyen gazdasági tényezőn keresztül generál társadalmi változásokat. (1).................A turisták minél inkább akarnak alkalmazkodni a helybéliekhez, annál nagyobb a velük létrejövő konfliktusok esélye. (2).................Ugyanaz a turizmustípus eltérő környezeti feltételek mellett is ugyanúgy hat a különböző desztinációkban. (3).................3. feladat - feleletválasztás


- csak lényegtelen különbségeketgenerál- nagyon komoly különbségeket generál- csak elhanyagolható különbségeket generál- csak nagyon ritkán generál különbségeket- nem befolyásoló tényező

Egészítse ki a szöveget a megadott lehetőségek közül a helyessel!

A turizmustól való függés (1).................a helybéliek viselkedésében.4. feladat - többszörös választásVálassza ki a turizmus társadalmi - kulturális hatásait!


[ ] az ivóvízbázisok elszennyeződése[ ] az ökoszisztéma megváltozása[ ] munkahelyteremtés[ ] változás a szabadidő-eltöltés lehetőségeiben[ ] környezetszennyezés



- igaz- hamis

Igaz vagy hamis?

A turisták és a helybéliek közti gazdasági és kulturális távolság:

nem zavarja kapcsolatukat, mert érdekessé teszi azt (1).................nem zavarja kapcsolatukat, mert az eléggé felületes (2).................csak ritkán és jelentéktelen mértékben zavarja kapcsolatukat (3).................súlyos konfliktusokat teremthet közöttük (4).................Megoldókulcs1. feladat: (1) - életminőségét

2. feladat:

(1) - igaz(2) - hamis(3) - hamis

3. feladat: (1) - nagyon komoly különbségeket generál


4. feladat:

munkahelyteremtésváltozás a szabadidő-eltöltés lehetőségeiben

5. feladat:

(1) - hamis(2) - hamis(3) - hamis(4) - igaz

24. lecke. A turizmus pozitív társadalmi-kulturális hatásai

Ebben, valamint a következő leckében részletesen megvizsgáljuk a turizmus legfontosabb társadalmi-kulturális hatásait. Egyetlen kivételtől eltekintve valamennyinél igaz, hogy a turizmus Janus-arcú jelenség: szinte minden hatásának egyaránt vannak pozitív és negatív következményei.

1. A népességre gyakorolt hatások

A népességre gyakorolt hatások leglátványosabbika mennyiségi növekedés. Ez a turizmus fejlődésének természetes és automatikus következménye. A desztináció fogadóképességének növeléshez új szálláshelyekre, vendéglátó- és szórakoztatóegységekre, szolgáltatásokra van szükség, amelyek munkaerőigénye annál magasabb, minél igényesebb szolgáltatásokat hoznak létre. A turizmus fejlődése tehát számos új munkahelyet teremt. A mennyiségi növekedés két forrásból táplálkozik:

• a turizmus fejlődése meggátolja vagy csökkenti az elvándorlást (a munkaképes korúak már helyben is kaphatnak munkát), valamint

• új munkaerőt vonz (betelepülők vagy szezonális munkavállalók érkeznek).

A turizmus fejlődésének másik lényeges következménye a népességre annak szerkezeti átalakulása, tehát a demográfiai jellemzők megváltozása.

• Növekszik a fiatalok részaránya. (Maradó helyiek és a betelepülők.)• Növekszik a férfiak részaránya. (A családon belül általában a férfi mobilabb, az

asszony és a gyerekek csak később települnek át, ha már biztos a megélhetés.)• Megjelenik az üdülőtulajdonosi réteg. (Csak a szezonban tartózkodik ott, kötődése

kisebb a településhez.)

Értékelés:

• A mennyiségi növekedéslehet POZITÍV, hiszen növekszik a település. NEGATÍV: ha túlterheli a környezetet és megváltoztatja a hely csendes, intim karakterét (pl.: Hévíz). Társadalmi feszültség alakulhat ki a helybéliek és a betelepülők között.

• A szezonális munkaerő megjelenésePOZITÍV, ha azt a hiányt pótolja, amit a helybéliek nem tudnak betölteni. NEGATÍV, ha kiszorítja a helyieket. A szezonális munkavállalók a későbbiekben betelepülőkké válhatnak. (Túl gyors fejlődés esetén a helyieknek nincs ideje beletanulni az új szakmákba, megtanulni valamilyen idegen nyelvet. Így történt például Zalakaroson az 1960-as években.)

• Az üdülőtulajdonosok megjelenésePOZITÍV, ha hozzájárulnak a hely felemelkedéséhez (Földvár - Széchenyiek, Káli-medence - a MAFILM-értelmiség, Siófok - a Glatz család), NEGATÍV, ha inaktívak a közéletben, vagy ellenkezőleg: ha ők akarnak diktálni. Szintén rossz, ha nem vállalnak


részt a fejlesztés terheiből, de zajosan reklamálnak a település infrastrukturális hiányosságai miatt.

2. A munkaerőpiacra gyakorolt hatások

A turizmus fejlődése egy adott területen a munkaerő-kereslet növekedésével jár. Eleinte csak az elsődleges turisztikai munkahelyek száma növekszik, ám a további fejlődés már a másodlagos munkahelyek számának növekedését is kikényszeríti. A gyarapodó állandó lakosság kiszolgálásához több orvosra, pedagógusra, hivatalnokra stb. van szükség, növelni kell a települési infrastruktúrát működtetők számát is. A végeredmény a munkahelyek számának növekedése, de a turizmus fejlődése révén olyan új szakmák is megjelennek, amelyek az adott helyen korábban nem léteztek. Ez utóbbi a munkaerő-kereslet szerkezetváltozásával - átstruktúrálódásával - jár.

Értékelés:

• A munkahelyteremtésPOZITÍV, ha nincs más munkalehetőség. Így a turizmus fejlődése a munkanélküliséget enyhíti vagy megszünteti, következésképpen a helybéliek életszínvonala növekszik. NEGATÍV, ha a turizmus pótlólagos munkaerő-kereslete máshonnan szívja el a munkaerőt (pl. a mezőgazdaságból).

• Az átstruktúrálódásPOZITÍV hatású, ha az új szakmák művelői a helyiekből termelődnek ki (portás, mixer, szállodaigazgató), és ha a hagyományok ápolói (borász, lovász, népi iparművész) felértékelődnek. NEGATÍV: ha a teremtett munkahelyek többsége szezonális jellegű, és csak alacsony szakképzettséget igényel.

3. A közösség szerkezetének átalakulása

A turizmus térnyerésének hatására - különösen a tardicionális törzsi vagy vallási alapokon szerveződött társadalmakban - a hagyományos szerkezet és hierarchia átalakul. Példának okáért az öreg törzsfőnök már nem tanulja meg a "betolakodók" nyelvét, a fiatalok viszont igen. A valódi hatalom hamar átkerül azokhoz, akik képesek kommunikálni a turistákkal. Akik be tudnak kapcsolódni a turizmus kiszolgálásába, meggazdagodnak. Így lesz a terméketlen, tehát korábban értéktelen, sziklás, homokos tengerparti telkek szegény tulajdonosaiból hirtelen vagyonos ember. Aki rendelkezik erőforrással a bekapcsolódáshoz, felemelkedik, és előbb-utóbb a politikai hatalomból is részt kíván.

A turizmus fejlődése a fejletlen országok jelentős részében - ahol a nők társadalmi státusza legtöbbször alacsonyabb a férfiakénál - szintén mélyreható változásokat eredményezhet. A turizmus jócskán igényel női munkaerőt is (világátlagban kb. 50 %-nyit). Ennek következtében a nők egy része munkába áll, önálló jövedelemhez jut, így függésük a férfiaktól csökken, öntudatuk megerősödik. Az ilyetén változások a férfitársadalom ellenkezése miatt súlyos családi, s egyben társadalmi konfliktusokat szülhetnek. (Ez a folyamat ment végbe Kréta szigetén az 1960-as években, ill. Tunéziában az 1990-es évtized elején.)

• POZITÍVUM, ha a változás növeli a közösség önbecsülését, és a gazdagodás kultúraszint-növekedést eredményez. (Ez utóbbi hatás azonban csak 2-3 generáció felnövekedését követően jelenik meg!)

• NEGATÍVUM, ha hatalmi vagy férfi-nő konfliktusokat teremt a közösségben, vagy ha devalválja a valódi értékeket.


4. Az életminőségre gyakorolt hatások

A turizmus fejlődésének jövedelemnövelő hatására az adott desztináció életminősége látványosan javul. Ugyanakkor a település növekedésével, fejlődésével olyan urbanizációs jellegű gondok keletkeznek, amelyek korábban nem voltak. A főszezonban megjelenő (vagy ritkább esetben állandóan jelen levő turistatömeg fokozza ezt a hatást.

• POZITÍVUMOK: Új házak, lakások épülnek, nő a háztartások gépesítettsége, megjelenhet az otthonokban a szórakoztató elektronika (rádió, TV, CD, DVD stb.), valamint a személyi számítógép és az internet. Átalakul vagy korszerűsödik a családok járműparkja. Igény jelentkezik a környezeti kultúra színvonalának emelésére: szépül a városkép, intenzív virágosítás, parkosítás indul be, szebbre cserélik az utcabútorokat.

• NEGATÍVUMOK: A szezonban nő a zsúfoltság és a zaj. Ha a turisták és az állandó lakosok száma gyorsabban nő, mint a kiszolgáló infrastruktúra, az élet kényelmetlenné válik. A piaci-és bolti árak, valamint az ingatlanárak gyorsan nőnek. Aki nem tud lépést tartani az árnövekedéssel, korábbi státuszához képest lejjebb csúszik a társadalmi ranglétrán.

5. A vallási életre gyakorolt hatás

A világ szent helyeinek felkeresésére háromféle motivációból is táplálkozik. Az első természetesen a vallásos hit, amelynek turisztikai vetülete a zarándoklat és a meditáció. A nem hívők is gyakran keresnek fel szent helyeket, még inkább híres vallási ünnepségeket, amilyen például a csíksomlyói búcsú vagy a pápa húsvéti "Urbi et orbi" áldása Rómában.

A hagyományos pápai áldás " a Városra és a Világra"a katolikus hívűk legnagyobb zarándoklata


Ennek fő motivációja a kíváncsiság. A harmadik ok a műélvezet, hiszen a világ megszámlálhatatlanul sok híres épülete vagy műalkotása valamilyen valláshoz kötődik. Az első motiváció ritkán okoz problémát, bár az óriási zarándoktömeg (pl. a Kába-kő esetében) közegészségügyi gondokat okozhat. A másik két esetben könnyen konfliktus keletkezhet a vallásgyakorló, illetve a nem hívő turisták között.

• POZITÍVUMOK: a turizmus. bevételei segítenek megőrizni, restaurálni a szent helyeket, műemlékeket. (A Vatikán például a turizmus bevételeiből finanszírozta a Sixtus-kápolna Michelangelo festette freskóinak csillagászati költségekkel járó restaurálását a 1990-es évtized második felében.)


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/urbi_et_orbi_2.jpg

A Sixtus-kápolna talán legismertebb freskója az Ádám teremtéseKattintson ide a nagyításhoz!

• NEGATÍV hatás, ha a turizmus zavarja a vallásgyakorlást. Fontos, hogy a nem hívők betartsák az öltözködésre, viselkedésre vonatkozó vallási előírásokat. (A világ legtöbb templomába tilos, meztelen vállal, rövid nadrágban vagy miniszoknyában belépni, a mohamedán templomoknál pedig még a cipőt is le kell vetni belépés előtt.)

6. Az infrastuktúrára gyakorolt hatás

Az infrastruktúra fejlődése előzménye is, következménye is a turizmusnak. A nagy infrastrukturális fejlesztések - vasút-, autósztráda- vagy repülőtér-építések gyakorta megnyitják az utat a turizmus számára is. Ugyanakkor a turizmus fejlődése részint kikényszeríti, részint finanszírozhatja is a települési infrastruktúra (járda, közút, közvilágítás, ivóvíz- és szennyvízcsatorna-hálózat, kommunikációs hálózatok, stb.) fejlesztését.

Az 1861-ban átadott Déli Vasút valóságos turisztikai forradalmat idézett elő. A Pest-Budától Triesztig vezető vaspálya részint bekapcsolta az Adriát a magyar turizmus vérkeringésébe, részint felvirágoztatta a Balaton déli partjának vendégforgalmát. A korábban halászatból, bortermelésből élő jelentéktelen falvacskák egyszerre fejlődésnek indultak, és alig 50 év alatt turisztikai fogadóterületté váltak. Balatonföldvár "zöldmezős beruházásként" 1896-ban vált fürdőteleppé a Széchenyi család ügyködése nyomán. Siófokon 1891-ben már villanyvilágításos luxusszállók épültek, 1912-ben pedig felavatták a víztornyot. Ebben az időben még a magyar nagyvárosokban sem mindenütt volt vezetékes vízellátás.

A több, mint 110 éves Hotel Móló épülete ma a KJF SiófokiOktatási Központjának ad otthont


A turizmus okozta problémák nem az infrastruktúra fejlődéséből, hanem inkább annak elmaradásából származnak. Ha a kiszolgálandó embertömeg növekedése gyorsabb, mint az infrastrukturális fejlesztéseké, ellátási feszültségek keletkezhetnek. (Keszthelyt például az 1960-as évtized elején nyaranta krónikus vízhiány jellemezte.)

• POZITÍVUMOKa turizmus fejlődésének hatására az infrastruktúra fejlesztése felgyorsul, az urbanizációs folyamat megélénkül. A turizmus pótlólagos jövedelmei anyagi alapot teremtenek az infrastruktúra fejlesztéséhez.

• NEGATÍVhatás lehet, ha a turisztikai lobbi irreális igényekkel presszionálja a kormányt vagy a helyi önkormányzatokat az infrastruktúra fejlesztése érdekében.


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/kjf_sio.jpg

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/adam.jpg

Kötelező irodalomPutzkó - Rátz (2002): A TURIZMUS HATÁSAI c. könyvének 3.5. alfejezete (156 - 178. o.)


A turizmus társadalmi-kulturális hatásainak következtében hogyanalakul egy fejlődő desztináció állandó lakosságának száma? Fejtse ki a változás okait is! Milyen hatásokat gyakorol a desztináció lakóinak életminőségére a turizmus fejlődése?


1. feladat - többszörös választásVálassza ki azokat, amelyek a turizmus hatásainak következtében jönnek létre!


[ ] megjelenik az üdülőtulajdonosi réteg[ ] növekszik a középkorúak részaránya[ ] csökken a magasabban iskolázottak részaránya[ ] növekszik a férfiak részaránya[ ] növekszik a fiatalok részaránya[ ] nő a gyerekek száma[ ] növekszik a nők részaránya[ ] növekszik a turisták részaránya



- megfelelő ötletekkel- erőforrásokkal- külföldi kapcsolatokkal- villannyal és vezetékes ivóvízzel- akár minimális szintű nyelvtudással is


Aki rendelkezik (1)................. a turizmus kiszolgálásába való bekapcsolódáshoz, vagyonosodik, és felemelkedik a társadalmi ranglétrán.3. feladat - feleletválasztás


- igaz- hamis

Igaz vagy hamis?

A turizmus csak nagy késéssel és csekély mértékben hat az infrastruktúra fejlődésére. (1).................A turizmus kikényszeríti az infrastruktúra fejlődését. (2).................Az infrastruktúra fejlődése óriási mértékben felgyorsíthatja a turizmus fejlődését. (3).................A turizmus és az infrastruktúra fejlődése között nincs számottevő kölcsönhatás. (4).................A turizmus és az infrastruktúra fejlődése között erős kölcsönhatás tapasztalható. (5).................4. feladat - feleletválasztás



- hanem annak túl gyors voltából- hanem a turistalétszám egyenetlen növekedéséből- hanem az állami támogatás elégtelen voltából- hanem inkább annak elmaradásából- hanem a kivitelezők késedelmeiből


A turizmus okozta infrastruktúrális problémák nem az infrastruktúra fejlődéséből, (1)................. származnak.Megoldókulcs

1. feladat:

megjelenik az üdülőtulajdonosi rétegnövekszik a fiatalok részarányanövekszik a férfiak részaránya

2. feladat: (1) - erőforrásokkal

3. feladat:

(1) - hamis(2) - igaz(3) - igaz(4) - hamis(5) - igaz

4. feladat: (1) - hanem inkább annak elmaradásából

25. lecke. A turizmus negatív társadalmi-kulturális hatásai

1. A személyiség, a család karakterének átalakulása

Minden, a társadalmat érintő hatás valójában az egyéneket érinti meg először, az egyén sorsának megváltozásán keresztül nyilvánul meg. Még egy olyan, alapvetően az egész társadalmat megrázó kataklizma, mint egy háború, egy óriási szökőár is egyéni tragédiák vagy szerencsék sorozatán keresztül fejti ki hatását. A turizmus minden hatása is az egyén, illetve a társadalom legkisebb közössége, tehát a család életminőségének megváltozásában jelenik meg.

Értékelés:

• POZITÍVUMOKa turizmusban keletkező személyes jövedelmek révén a fiatalok és a nők nagyobb önállósághoz, öntudathoz jutnak. Ez a tradicionális családmodellben esélyt jelent a falusi, törzsi kötöttségektől való megszabadulásra. Az egyének önállóbbá, szabadabbá válnak. Az egyén és a család nyitottabbá válik az újra, jobban tolerálja a "másságot". Nő a fogékonyság az új divatokra. Mindez később a társadalom szintjén is megjelenik.

• NEGATÍVUMOKa turizmus teremtette új munkakörök gyakran felborítják az egyén normális életritmusát (pl. munkavégzés éjszaka vagy több műszakban). Ez fellazíthatja a családi kötelékeket. Növekedhet a szexuális szabadosság, amelyet a turisták viselkedése gerjeszt. A turista idegenben általában lazább erkölcsű, mint otthon, saját közösségének állandó társadalmi kontrollja mellett. Mivel a fiatalok könnyebben alkalmazkodnak, fogékonyabbak az újra, nőnek a generációs szakadékok. A vendéggel szoros közelségben élő szállásadó családok számára terhessé válik az állandó "viselkedés", magánéletük szuverinitása csorbul.


2. A demonstrációs hatás

A demonstrációs hatás azt jelenti, hogy a helybéliek elkezdik másolni a külföldi turisták által demonstrált szokásokat, életvitelt, tehát elkezdik utánozni őket. Elsősorban akkor jelenik meg, ha a küldő ország jóval fejlettebb és gazdagabb, mint a fogadó ország. A hatás különösen erős a fiatalokra (nyitottabbak, nincs még konzerválódott értékrendjük), illetve a fejlődő országokban a nőkre.

Értékelés:

• POZITÍVUMOKa hatás, ha külföldiektől látott, költségesebb, külsőségesebb életvitel elérése érdekében több munkára, szakma- vagy nyelvtanulásra ösztönöz.

• NEGATÍVUMOKhamis képet alakít ki a külföldről. (Otthon a turista is szolidabban él.) Fejletlen országokban emigrációt indukál. Gerjesztheti a bűnözést (az áhított életmód-mintához a pénzt bűnözésből szerzik meg a helybeliek). Fokozhatja az importcikkek keresletét. (Az 1960-as, 70-es években Magyarországon státuszszimbólumnak számított a külföldi cigaretta és szeszes ital.) A mohamedán országokban férfi-nő konfliktusokat gerjeszthet.

3. Bűnözés, deviancia és a turizmus

A turizmus általában gerjeszti a bűnözést, a deviáns viselkedést. A turisztikai desztinációkban viszonylag kis térben sok ember, sok érték koncentrálódik, a tömegben a bűnözőnek könnyű eltűnnie a hatóságok elől. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a turisták között nemcsak makulátlan életű, konszolidált polgárok akadnak. Egy kisebb hányaduk kiszabadulva az otthoni közösség kontrollja alól lényegesen szabadosabban, gátlástalanabbul viselkedik a desztinációban, mint odahaza. Az ilyen "bulituristák" körében gyakori az igény a túlzott alkoholfogyasztásra, a szexuális szolgáltatásokra, kábítószerélvezetre.Mindez melegágya bűnözésnek.A turizmusnak ez a hatása csak NEGATÍV társadalmi következményeket generál. A turizmussal kapcsolatos leggyakoribb bűncselekmények típusai:

• Tulajdon elleni bűncselekmények. A célpont vagy maga a turista, vagy a turizmusból szerzett jövedelem. (Védelmi pénzek szedése.)

• Kábítószer-kereskedelem.• Prostitúció: Sok szegény országban a nők számára ez az egyetlen pénzkereseti

lehetőség. A szexturizmus önálló attrakcióvá is válhat (Délkelet-Ázsia, Magyarország). Veszélye kettős. Egyrészt vonz más bűncselekménytípusokat, például a "kundschaftok" kifosztását, de súlyos betegségeket is terjeszthet.

• Szerencsejáték: nem feltétlenül a turizmus következménye, de képes attrakcióvá válni (pl. Monte Carlo, Las Vegas). Önmagában nem bűncselekmény, de jövedelmei miatt a szervezett bűnözés, a maffiák érdekkörébe kerülhet. Pénzmosásra is gyakran használják. Gyakori, hogy a játékos a szükséges pénzt bűnözésből teremti elő. A szerencsejáték szenvedélybetegséggé válhat. Etikailag is aggályos, hogy szabad-e kifosztani a turistát. (E kérdésben a turisztikai szakma sem egységes. Vélemények: "miért ne, hiszen szabad akaratából játszik", a másik álláspont: "ha nincs lehetőség, nincs kísértés".)

• A turisták garázda és közlekedési bűncselekményei. Főleg alkohol és/vagy kábítószer hatására követik el ezeket.

• Adócsalás. A turizmus jövedelmeinek egy része, például a borravaló, a szerencsejátékok jövedelmei a feketegazdaságban jelennek meg, tehát az adóhivatalok


számára láthatatlanok. Gyakori a szállásadói tevékenység be nem jelentése vagy a szálláshely forgalmának részleges eltitkolása.

A turizmussal kapcsolatos bűnözés "rangsorában" első helyen állnak a tulajdon elleni bűncselekmények, amelyeket a turisták kárára követnek el. Leggyakoribb a gépkocsifeltörés, a nyaralók feltörése és kifosztása, a nyaralókban elkövetett besurranásos lopás, valamint a strandokon őrizetlenül hagyott értékek eltulajdonítása. Főleg a nagyvárosok zsúfolt helyein, a nagyméretű tömegrendezvényeken, valamint a tömegközlekedési eszközön gyakori bűncselekmény a zsebtolvajlás. A gépkocsilopások száma a 90-es évek elejéhez viszonyítva már jelentősen csökkenő tendenciájú.

4. Hatás a nyelvhasználatra, nyelvtanulásra

A turizmus egyik legmarkánsabb társadalmi-kulturális hatása a nyelvtanulásra való ösztönzés. Sok esetben ez hatalmi kérdés is, hiszen az kerül előnyösebb társadalmi és gazdasági pozícióba, aki tud kommunikálni a turistákkal. A nyelvhasználtra gyakorolt hatás abban jelenik meg, hogy a turizmus érdekeire való hivatkozással a szolgáltatók idegen szavak százaival "gazdagítják" a fogadó ország nyelvét. Ez a hatás a "kis nyelvek", mint például a magyar esetében igen erős lehet.

Értékelés:

• POZITÍVUMOKa turizmus ösztönzi a nyelvtanulást. A leggyakoribb ok a turisztikai munkahelyek jelentős részének nyelvtudás-követelménye, de a külföldi (turisztikai) munkavállalás reménye szintén szerepet játszhat. Ritkábban a demonstrációs hatás is motiválhatja a megnövekedett nyelvtanulási igényt.

• NEGATÍVUMOKa turizmusban a vendégekkel csak felületesen érintkezők esetenként csak igénytelen nyelvtudást szereznek. (A Balatonnál "pincérnyelv"-nek titulálják azt a nyelvtudást, amely az étel- és italnevek, valamint a számok idegen nevének tudásán kívül csak néhány száz szóra korlátozódik, és a nyelvtan legelemibb alapjait is nélkülözi.) A turizmus - nagyon ritkán - kiszoríthatja a helyi nyelvet, erre a Karib-tengeri szigeteken találni példát. Gyakoribb hatás a nyelvszennyezés. A turizmus - és a hozzá kapcsolódó kereskedelem - Magyarországon idegen szavak tömegét terjesztette el, köztük százával olyanokat is, amelyeknek volt szabatos, magyar megfelelőjük. Példának okáért a "shop", a "center", a "butik", a "pub", a "becsekkolás" vagy épp a "front-office" szavak megjelenése a nyelvhasználatban eléggé direkt kapcsolatba hozható a turizmus fejlődésével.

5. A kézművességre, a képző- és iparművészetre gyakorolt hatás

A kapcsolat egyértelmű, a turizmus erősen stimulálja az emléktárgyak gyártását, valóságos szuveníripart hoz létre maga körül.

Értékelés:

• POZITÍVa hatás, ha a turizmus feléleszt vagy életben tart a desztinációban hagyományos mesterségeket, tárgyi népművészeti vagy sajátosan helyi művészeti alkotásokat. (Sokhelyütt a világban már csak a turizmus tartja ezeket életben, lassan nálunk is!)

• NEGATÍVa hatás, ha a tömeggyártás révén a tárgyak elvesztik autentikus voltukat. (Megváltozik eredeti méretük, anyaguk, motívumaik, készítési technológiájuk, formakincsük


leegyszerűsödik.) Nagyon negatív, ha a népművészeti tárgyak elgiccsesednek. A legkárosabb az, ha a szuvenírek gyártói már eleve, tudatosan giccset akarnak termelni a legsilányabb tömegigények szolgálatában.

A legrémisztőbb példákat éppen a világ művészetének fővárosában, Párizsban látni a Montmartre szuvenírboltjaiban. Az impresszionistának vagy kubistának "álcázott", fél óra alatt megfesthető képek mellett ott az elmaradhatatlan, üveggömbbe zárt Eiffel-torony. A gömb felrázva hóesést imitál. (Az amerikai turisták legkedvesebb ajándéktárgya, még a hollywoodi játékfilmekben is gyakran feltűnik.) Vallásetikailag is felháborító a jeruzsálemi Via Dolorosa arab bazárjainak kínálata. Krisztus keresztjének "eredeti" darabkájától a valódi töviskoronán át egészen a Megváltó gyógyszeresfiolába zárt véréig minden kapható itt, amit csak a jámbor, de esetenként nem túl művelt hívőre rá lehet sózni...

Bazárok Jézus szenvedéseinek útjánKattintson ide a nagyításhoz!

6. Hatás a kultúra nem materiális formára

Ünnepségek, népszokások, táncok, zenei események, vallási, rituális ceremóniák gyakran válnak attrakcióvá a turizmus vonzásterében.

Értékelés:

• POZITÍVUMOKa turizmus révén megőrződnek, felelevenednek a régi szokások, művészetek (flamenco, puszta-ötös), valamint újak születnek (musicalparadicsom a West Enden).

A Velencei Karnevál máig megőrizte reneszánsz pompájátKattintson ide a nagyításhoz!


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/carneval.jpg

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/via_dolorosa.jpg

• NEGATÍVUMOKaz eredeti "szcéné" elsilányodik, turisztikai attrakcióvá válik, elgiccsesül. (Az eredetihez képest sokkal nagyobb méretben, nagyobb gyakorisággal, valós idejéhez képest rövidebben vagy hosszabban kell megrendezni őket, stb.)

7. Turizmus és neokolonializmus

Gyakori vád, hogy a turizmus nem más, mint a gyarmatosítás modern formája. Ennek gondolatmenete:

• A szegény, fejlődő ország rá van kényszerítve attrakciói áruba bocsátására.• A nemzetközi befektetők, a turisztikai nagyvállalatok az erő pozíciójából tárgyalnak.• A turizmus fejlesztése minden társadalmi, környezetvédelmi szempontot háttérbe szorít.• A rövid távú haszon reménye elnyomja a fogadó közösség hosszú távú érdekeit.• A keletkezett profit java kiáramlik a szegény desztinációkból.• A turizmushoz kapcsolódó import rontja a fizetési mérleget.

Ezek a vádak alkalomadtán lehetnek reálisak, de mindig egyedileg kell megvizsgálni az adott ország esetét. Csak ennek segítségével dönthető el, hogy az adott országban a turizmus gazdasági és társadalmi-kulturális hatásai pozitív vagy negatív irányba billentik-e el a megítélés mérlegét. Általánosságban nem szabad egyenlőségjelet tenni a turizmus és a neokolonializmus közé!

Kötelező irodalomPuczkó - Rátz (2002): A TURIZMUS HATÁSAI c. könyvének 3.5. alfejezete (156 - 178. o.)


Milyen okokra vezethető vissza, hogy a turizmus hozzájárul a bűnözés és a deviáns viselkedés terjedéséhez?Miért nem szabad általánosságban egyenlőségjelet tenni a turizmus és a neokolonializmus közé?




- pozitív hatás- negatív hatás

Egészítse ki a táblázatot!

A turizmus megjelenése tradicionális családmodell környezetében esélyt jelent a falusi, törzsi kötöttségektől való megszabadulásra.

(1).................

A turizmus teremtette új munkakörök felboríthatják az egyén normális életritmusát. (2).................

A turizmus megjelenése révén egyének önállóbbá, szabadabbá válnak. (3).................

Az egyén és a család nyitottabbá válik az újra, jobban tolerálja a "másságot". (4).................

Növekedhet a szexuális szabadosság, amelyet a turisták egy részének viselkedése gerjeszt. (5).................


A turizmus hatására nő a fogékonyság az új divatokra. (6).................

Mivel a fiatalok fogékonyabbak az újra, nőnek a generációs szakadékok. (7).................

A "buliturista" turista idegenben általában lazább erkölcsű, mint otthon, saját közösségének állandó társadalmi kontrollja mellett.

(8).................

2. feladat - többszörös választásVálassza ki a demonstrációs hatással kapcsolatos kijelentéseket!


[ ] Elsősorban akkor jelenik meg, ha a küldő ország jóval fejletlenebb és szegényebb, mint a fogadó ország.[ ] A hatás különösen erős a fejlődő országokban a nőkre.[ ] A hatás különösen erős a fiatalokra.[ ] Elsősorban a turizmusban dolgozó férfiakra hat.[ ] Elsősorban akkor jelenik meg, ha a küldő ország jóval fejlettebb és gazdagabb, mint a fogadó ország.[ ] A hatás különösen erős a középkorúakra.[ ] A hatás a fejlett országokban inkább a nőket érinti.[ ] A hatás létezik, de mértéke elhanyagolható.



- az EU-csatlakozásra- a profitérdekekre- a turizmus érdekeire- korszerűségre- a globalizációra


A nyelvhasználtra gyakorolt hatás sokszor abban jelenik meg, hogy a szolgáltatók (1)................. való hivatkozással idegen szavak százaival szennyezik a fogadó ország nyelvét.4. feladat - feleletválasztás


- igaz- hamis

Igaz vagy hamis?

A tömeggyártás révén a népművészeti tárgyak kivitele igényesebbé válik. (1).................A tömeggyártás révén a népművészeti tárgyak elvesztik autentikus voltukat. (2).................Az iparművészeti tárgyak a tömegízlés hatására elgiccsesedhetnek. (3).................Számos ország (pl. Görögország) védjeggyel hitelesíti az autentikus nép- és iparművészeti tárgyakat. (4).................A szuvenírek gyártói gyakran már eleve, tudatosan giccset akarnak termelni, hogy kiszorítsák a piacról a valódi értékeket. (5).................Megoldókulcs1. feladat:

(1) - pozitív hatás(2) - negatív hatás(3) - pozitív hatás(4) - pozitív hatás(5) - negatív hatás


(6) - pozitív hatás(7) - negatív hatás(8) - negatív hatás

2. feladat:

Elsősorban akkor jelenik meg, ha a küldő ország jóval fejlettebb és gazdagabb, mint a fogadó ország.A hatás különösen erős a fiatalokra.A hatás különösen erős a fejlődő országokban a nőkre.

3. feladat: (1) - a turizmus érdekeire

4. feladat:

(1) - hamis(2) - igaz(3) - igaz(4) - igaz(5) - igaz

26. lecke. A turizmus fizikai hatásainak fogalma és típusai

1. A turizmus és a környezet kapcsolatrendszere

A turizmus - mint minden emberi tevékenység - szoros kölcsönhatásban áll fizikai környezetével. A környezet meghatározza, hogy az adott területen létrejöhet-e egyáltalán valamilyen turizmus, illetve az is, hogy a turizmus mely formái fejlődhetnek. A turizmus ugyanakkor kisebb vagy nagyobb mértékben, de folyamatosan visszahat környezetére. Értelemszerű, hogy a turizmus méreteinek növekedésével, technikai kiszolgálóeszközeinek fejlődésével ez a visszahatás egyre nagyobb.

A környezetet leginkább szennyező repülőgéptípusok egyike volta szuperszónikus Concord utasszállító. Több mint 30 éves szolgálat

után 2005-ben vonták ki a forgalomból az utolsót.Kattintson ide a nagyításhoz!

1.1 A turizmus fizikai környezetének elemei

A Föld minden jelensége - beleértve az emberi életet is - valamilyen környezetben megy végbe. Az a földrajzi távolság, amelyről a környezet még hat a jelenségre, vagy amelyről a jelenség még visszahat környezetére, szélsőséges határok közt változik. Függetlenül azonban a méretektől a környezet elemei minden esetben ugyanazok:

• Természeti környezet• élettelen természeti erőforrások (talaj, víz, levegő, időjárás, energiahordozók

stb.)• élővilág (flóra és fauna)


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/concord.jpg

• táj

• Épített környezetMinden, amit az ember mesterségesen helyezett a természeti környezetbe. (Épületek, utak, vasutak, hidak, csatornák, alagutak, tornyok, közművek stb.)

Mind a természeti, mind az épített környezet állandó változásban van. E változások egy része az embertől független, természetes (fizikai, kémiai, biológiai, geológiai) folyamatok eredménye, másokat azonban az emberi tevékenység generál. Ez utóbbi hatások egy területét képezik a turizmus hatásai.

1.2 A turizmus fizikai hatásainak fogalma

Mindazokat a természetes folyamatoktól eltérő változásokat, amelyek a természeti és az épített környezetben a turizmus következtében jönnek létre, a turizmus fizikai hatásainak nevezzük.Amennyire egyszerű definiálni a turizmus hatásait, legalább annyira nehéz mérni, számszerűsíteni vagy legalább felbecsülni azokat. Az esetek többségében a turizmus közvetlen, elsődleges hatásai tucatnyi másodlagos, harmadlagos, sőt, még többszörös hatást is indukálnak, s végül a hatások láncolatán át már oly messze jutunk az eredeti hatástól, hogy annak mértékét gyakorlatilag már megbecsülni sem lehet.

A turizmus óriási papírfogyasztó. Papír kell az útikönyvekhez, brosúrákhoz, térképekhez, programfüzetekhez, még a repülőjegyekhez is. Hatalmas "papírzabáló" a szálloda- és vendéglátóipar: a szalvétától a papírtörölközőig, a poháralátéttől a toalettpapírig terjedő skálán még egyetlen nagyobb szálloda éves papírfogyasztása is tonnákban mérhető. A turizmus gigantikus papírigényének kielégítéséhez egész erdőket kell kivágni, melyek oxigéntermelése hiányzik majd a Föld légköréből. A papírgyártás viszont füstgázokat termel, szennyvizet bocsát ki, a nyomtatáshoz szükséges festék gyártója veszélyes hulladékokat termel. A szemétbe kerülő papírt legtöbbször elégetik, aminek révén ismét füstgázok keletkeznek. Pusztán az a tény, hogy a turizmus sok papírt használ, hatással van az egész Föld légkörére, élővizeire, talajára.

1.3 A környezetszennyezés folyamata

A turizmus egyik legmarkánsabb fizikai hatása: a környezetszennyezés. Ennek folyamata a következő szakaszokra osztható:

• Emisszió: a szennyező anyagok kibocsátása (Szálloda szennyvize, repülőgép-hajtómű égéstermékei, turisták szemetelése, stb.)

• Transzmisszió: átvitel, amely révén a szennyező anyagok eljutnak abba a környezetbe, ahol hatásukat kifejtik. CSATORNÁI: levegő, víz, talajLehetséges az átvitel csupán egy csatornán át, pl.:


de akár többön keresztül is:

Átvitel több csatornánKattintson ide a nagyításhoz!

• Immisszió: (bevitel) feldúsulás Egy bizonyos anyag szintjének a normál koncentráció fölé emelkedése egy adott helyen és/vagy egy adott közegben.

• Hatások: a túl magas immissziós szint hatására az élő és élettelen környezetben káros elváltozások keletkeznek. (Az emberi szervezetbe kerülő ólom például súlyos betegségeket okozhat. A savas esők az épületek, műemlékek kőzetanyagának mállását okozzák.)

2. A turizmus fizikai hatásainak tipológiája

2.1 A hatások típusai szerint

• Tevékenységek: minden olyan emberi tevékenység, amely módosítja a természetes állapotokat, a természet önszabályozó mechanizmusait. (Pl. halászat, vadászat, erdőirtás.)

• Hozzáadás történik minden olyan esetben, amikor a fizikai környezet elemeihez (levegő, élővizek, tápláléklánc stb.) az emberi tevékenység valamit hozzáad. (Pl. légszennyezés, radioaktív szennyezés, az élővizek szennyezése szerves tápanyagokkal, túlnépesedés.)

• Felcserélés történik, ha az emberi tevékenység megszünteti a korábbi állapotokat, és mást teremt helyettük. (Pl. természetes növényzet borította terület beépítése, urbanizálása, idegen növény- és állatfajok betelepítése a kipusztított eredetiek helyett.)

2.2 A hatások visszafordíthatósága szerint

• Visszafordítható hatások (Az erdőirtás újratelepítéssel még visszafordítható.)

• Kvázi visszafordítható hatások (Műszakilag lehetséges, de a társadalom számára nehezen előteremthető összegekbe kerül, pl. a Kis-Balaton rekonstrukciója.)

• Visszafordíthatatlan hatások (A kihalt állat és növényfajok már nem pótolhatóak.)

2.3 A hatások észlelhetősége szerint

• A közvetlen hatások esetében a hatás azonnal látható vagy észlelhető, mértéke számos esetben mérhető, számszerűsíthető vagy esetleg pénzértékben is kifejezhető. Ilyen lehet természeti ritkaságok szándékos pusztítása, építmények, berendezési tárgyak megrongálása. (Pl. védett növények szedése, cseppkőképződmények letördelése, műemlékek, utcabútorok megrongálása.)

• A közvetett hatások nem feltétlenül negatív előjelűek, a tájrekostrukció, a parkosítás, a városkép építészeti átalakítása az utcák virágosítása szintén e kategóriába sorolható. A közvetett hatások csak hosszabb idő után válnak észlelhetővé, gyakran több áttételen keresztül érvényesülnek. (Az előbbire jó példa egy műemlék épület lépcsőjének fokozatos elkopása, míg az utóbbira egy élőhely ökoszisztémájának átalakulása.) Az


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/05_26_2.jpg

ilyen típusú hatások mérése, számszerűsítése nagyon problematikus, sok esetben csak becslésekre lehet hagyatkozni. Még nehezebb eldönteni azt, hogy egy hatás végeredményét milyen arányban hozta létre a helyiek, illetve a turisták tevékenysége.

A közvetett hatásokra jó példa a Balaton vizének tápanyag-feldúsulása. A hatás eredményét jól ismerjük: 1990 és ´91 nyarán vízvirágzás, óriási mértékű halpusztulás következett be, amelynek eredményeképpen turisták ezrei hagyták el a tavat. A jelenség kapcsán a nyugati sajtó is buzgón rongálta a tó imázsát. A kiváltó hatások közel három évtizeddel korábban kezdődtek. A nagyüzemi mezőgazdaság a 60-as évektől fogva egyre több műtrágyát használt, melynek jelentős része a csapadékvíz közvetítésével bemosódott a tóba. A Balaton közelében egyre szaporodó állattartó telepek szennyvize jórészt ugyancsak a tó vizébe folyt. Ugyanebben az időben tömeges nyaraló- és lakóház-építkezés is zajlott a régióban. Az új tulajdonosok és vendégeik termelte szennyvizet csatornahálózat híján emésztőgödrökbe vezették, amelyekből a homokos altalajon át könnyedén a Balatonba jutottak a szerves anyagok. A tó további eutrofizálódását csak nagyon szigorú és nagyon költséges kormányzati intézkedésekkel lehetett feltartóztatni. Hogy a vízminőség katasztrofális romlásáért mennyiben felelős a mezőgazdaság, a helybéli önkormányzatok és a turizmus fejlődése, soha senki nem tudná megmondani.

A hatásvizsgálatokat megnehezíti az is, hogy a közvetlen és a közvetett hatások gyakorta nagyon nehezen választhatóak szét. Valamely közvetlen hatás évekkel később közvetetteket is generálhat. Egy turizmusból élő város kicsinosítása (utcaképének rendbetétele, parkosítása, virágosítása) közvetlen hatásával vitathatatlanul növeli a hely vonzerejét, de hogy a későbbi forgalomnövekedésben ez mekkora szerepet játszik, az semmilyen módszerrel nem mérhető.

3. A turizmus konkrét könyezeti hatásai

A környezeti hatások tipológiájában az 1990-es évekre általánossá vált a 7-es felosztás, a kutatások többsége ma már ezt használja. A vizsgált területek:

• hatások a levegőminőségre

• hatások a geológiai környezetre

• hatások a vízminőségre

• hatások a természeti erőforrások kimerülésére

• hatások a flórára és a faunára

• hatások az ember alkotta környezetre

• hatások az ökoszisztéma

Kötelező irodalomPuczkó - Rátz (2002): A TURIZMUS HATÁSAI c. könyvének 4.2. - 4.4. alfejezete (194 - 214. o.)


Mely pontokon kapcsolódnak a turizmus fizikai hatásai a fenntartható fejlődés kérdéseihez?Hosszabb távra tekintve melyek a turizmus legveszedelmesebb fizikai hatásai?





- társadalmi- gazdaság- környezeti- mesterséges- természetes


Mindazokat a (1)................. folyamatoktól eltérő változásokat, amelyek a természeti és az épített környezetben a turizmus következtében jönnek létre, a turizmus fizikai hatásainak nevezzük.2. feladat - párosításHelyezze sorrendbe a környezetszennyezés folyamatának elemeit!

Párosítsa össze a megfelelő elemeket: transzmisszi

ó 1.

hatások 4.

immisszió 2.

emisszió 3.



- igaz- hamis

Igaz vagy hamis?

A turizmus közvetlen fizikai hatásai azonnal láthatóak vagy észlelhetőek. (1).................A turizmus közvetlen fizikai hatásai egyáltalán nem mérhetőek. (2).................A turizmus közvetlen fizikai hatásai sok esetben jól mérhetőek (3).................A turizmus közvetett fizikai hatásai csak hosszabb idő után válnak észlelhetővé. (4).................A turizmus közvetlen fizikai hatásai gyakran pénzben is kifejezhetőek. (5).................A turizmus közvetlen fizikai hatásai pénzben egyáltalán nem fejezhetőek ki. (6).................A turizmus közvetett fizikai hatásai gyakran több áttételen keresztül érvényesülnek. (7).................4. feladat - feleletválasztás


- megengedett- normál- megengedhető legkisebb- megengedhető legnagyobb- a törvényben engedélyezett



Az immisszió egy bizonyos anyag szintjének a (1)................. koncentráció fölé emelkedése egy adott helyen és/vagy egy adott közegben.5. feladat - többszörös választásMelyek nem tartoznak a környezeti hatások 7-es felosztásába?


[ ] Hatások a geológiai környezetre[ ] Hatások a pólusok jégtakarójára[ ] Hatások a flórára és a faunára[ ] Hatások az ökoszisztémára[ ] Hatások a vízminőségre[ ] Hatások a levegőminőségre[ ] Hatások az ember alkotta környezetre[ ] Hatások az ózonpajzsra[ ] Hatások a tengerek állapotára

Megoldókulcs1. feladat: (1) - természetes

2. feladat:

3. - immisszió2. - transzmisszió1. - emisszió4. - hatások

3. feladat:

(1) - igaz(2) - hamis(3) - igaz(4) - igaz(5) - igaz(6) - hamis(7) - hamis

4. feladat: (1) - normál

5. feladat:

Hatások az ózonpajzsraHatások a tengerek állapotáraHatások a pólusok jégtakarójára

27. lecke. A turizmus pozitív fizikai hatásai

1. A turizmus hatása a levegőminőségre

1.1 A füstgázok

A turizmus fejlődése a légi, a közúti, a vasúti és a vízi közlekedés nagyarányú növekedésével jár. Mivel a világturizmus jelenlegi trendjei az egyre nagyobb távolságú utazások irányába mutatnak, az összes utaskilométer gyorsabb ütemben nő, mint a turisták száma. A turizmus által legintenzívebben használt közlekedési eszközök többsége (kivétel a villamos vontatású vasút) belső égésű motorokat (dugattyús motorokat, gázturbinákat) használ hajtóműként. Ezek a motorok többségükben kőolajszármazékokat, benzint, kerozint égetnek el. A működésük során kibocsátott füstgázok több, az emberre és a környezetre is fokozottan veszélyes anyagot tartalmaznak:

• Szén-dioxid (CO2) keletkezik minden szénhidrogén, így a kőolajszármazékok


elégetése során is. Aránya a Föld légkörében az ipari forradalom óta rohamosan növekszik, melynek következtében erősödik az üvegházhatás, így hatással van a légkör felmelegedésére, a globális klímaváltozásra. Az utóbbi esztendő extrém időjárási jelenségeit (növekvő számú és erejű hurrikánok, özönvízszerű esőzések, egyes területek elsivatagosodása, stb.) a kutatók - többek között - ennek tulajdonítják. Jelenleg a turizmusnak valószínűleg ez a legveszedelmesebb fizikai hatása.

• Szén-monoxid (CO). Ez a gáz a tökéletlen égés során keletkezik, különösen a régebbi típusú, primitív dugattyús motorokban. Belélegezve inaktiválja a vér oxigénszállító alkotórészét, a hemoglobint, így oxigénhiányt okoz a szervezetben, leggyakoribb tünete a fejfájás. Hosszabb távon agykárosodást is okozhat. Különösen a nagyvárosok lakóit sújtja, mert koncentrációja a levegőben - a zsúfolt közlekedés hatására - itt a legmagasabb.

• Nitrogén-dioxid (NO2). Ez a gáz a motorok égésterében uralkodó magas nyomás és hőmérséklet hatására keletkezik a levegő normális alkotóelemeiből. Rákkeltő hatású, különösen nagyvárosokban veszélyes.

• Ólom-tetraetil. Ezt a vegyületet gyengébb minőségű benzinek feljavításra használják, mert hatására azok úgy viselkednek a motorokban, mint a magas oktánszámúak. A kipufogógázokat belélegezve közvetlenül is hat, de áttételeken keresztül (lásd 26. lecke) akár az emberi táplálékul szolgáló állatok húsában is megjelenhet az ólom. Ez a fém károsítja a májat és az idegrendszert, de rákkeltő hatása is van. A fejlett országokban használata ma már tilos. (Ólommentes benzinek.)

Megoldás: katalizátoros, illetve. hidrogén-, alkohol- vagy gázüzemű motorok, esetleg villamos hajtás alkalmazása. Globálisan sajnos egyik sem segít. Kínában és a fejlődő országok egy részében még csak most kezdődik a motorizáció. Várhatóan olcsó népautókat fognak gyártani, hagyományos, környezetszennyező motorokkal.

1.2 Freon

Hűtőgépek, légkondicionáló berendezések hűtőközege, spray-k hajtógáza. Bolygónk ózonpajzsát károsítja, hatására a Föld élővilágát védő ózonburok elvékonyodik, kilyukad. A Föld felszínén nő az ibolyántúli sugárzás szintje, a bőr könnyen leég, fokozódik a bőrrák kialakulásának veszélye.

Megoldás: van, de a freont helyettesítő gáz drágább. Csak a fejlett országok használják. Félő, hogy a Kínában most kezdődő a "fridzsiderszocializmus" inkább a freon mellet dönt.

A szocialista társadalmak fejlődésének egyik szakasza, amelyben a nemzeti jövedelem növekedése már lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának növelését, életminőségének javítását. Ekkor indul be a háztartási gépek, olcsó népautók tömeggyártása. Mivel ez a korszak a háztartási hűtőgépek tömeges elterjedésével kezdődött, a nyugati újságírás a "fridzsiderszocializmus" gúnynevet akasztotta rá. Később a szakirodalom is átvette.

1.3 Hőszennyezés

A nagy teljesítményű (estenként 100 ezer W-os nagyságrendű!) szállodai légkondicionáló berendezések a belső térből elvont hőt a környezetnek adják le. Az épület körül a hőmérséklet 2-3 oC-kal is megnő. Szerencsére nem okoz súlyos környezeti gondokat.

Megoldás: kész épületek esetében már nincs. Környezetbarát megoldás lehet viszont, ha a turisztikai létesítményeket (főként a szállodákat) már eleve úgy tervezik, hogy a megfelelő tájolás, a speciális építészeti megoldások révén ne is legyen szükség légkondícionálásra,


vagy csak az év legforróbb napjaiban kelljen járatni a berendezéseket.

1.4 Szaganyagok

Konyhákban, szeméttárolókban, csatornákban keletkeznek. A csatornaszag - különösen a nyári melegben - ott jelentkezik nagyon kellemetlenül, ahol nincs különválasztva a szennyvíz- és a csapadékvíz-hálózat. (Ez olyan híres desztinációkban is előfordul, mint Genova vagy Marseille.)

Megoldás: légtisztítók, zárt szennyvizes technológiák. Drága és műszakilag is körülményes.

1.5 Zajszennyezés

Autósztrádák, repülőterek környékén, illetve a szórakoztatóipar egy részével (diszkókkal, szabadtéri koncertekkel és mozikkal, zenés kerthelyiségekkel) kapcsolatban jelentkezik.

Megoldás: a szórakoztatóiparnál hangszigeteléssel, föld alá telepítéssel. (Utólag ez már nehéz és drága, szabályozással időben megelőzhető.) A közlekedésnél: zajvédő falak építésével, bár ez drága és csak mérsékelten hatásos. A repülőtereket célszerűbb távolabb telepíteni a várostól, de ez újabb közlekedést, tehát füstgázterhelést indukál!

2. A turizmus hatása a geológiai környezetre

2.1 Szemételhelyezés

A turizmus fejlődése, különösen a nagy vendégforgalmú desztinációkban jelentősen növeli a szeméttermelést, a szemételhelyezési problémákat. Az óriási szeméttelepekből az eső kioldja káros anyagokat, bemossa a talajba, ahonnan a talajvízzel tovább terjedve tönkretehetik az ivóvízbázist. Különösen veszélyesek a nehézfémek (ólom, króm, kadmium, nikkel, lítium), mert ezek vízben oldódó vegyületei erős mérgek, ill. rákkeltő anyagok. A nehézfémek többsége a kidobott akkumulátorokból, szárazelemekből származik. Ezek mennyisége a mobiltelefonok, hordozható kamerák és más elektronikai eszközök, valamint a motorizáció elterjedése miatt drámai mértékben növekszik, többek között a turizmus hatására is.

Megoldás: általános megoldás nincs. Részeredmények: szelektív szemétgyűjtés, a veszélyes hulladékok elkülönítése, a szemétből kinyert hasznosítható anyagok újrafeldolgozása (recycling), de ez sokba kerül.

2.2 Tisztítatlan szennyvizek

A háztartási szennyvíz (egyes magánszállások esetében) és a települések szennyezett csapadékvize csatornázás hiányában közvetlenül a talajba jut. Ez súlyos közegészségügyi problémákat is okozhat, különösen ott, ahol ásott kutakat használnak víznyerésre.

Megoldás: csatornázás, szigorúbb ellenőrzés, kényszerintézkedések.

2.3 Erózió

Az erózió a talaj fedő- (termő-) rétegének lepusztulása, amely szél vagy csapadékvíz hatására következik be. Természetes folyamat, de a szakszerűtlen emberi beavatkozás drasztikusan felgyorsíthatja. Az erdőirtások nyomán a domboldalak, a nem szakszerű védelemmel kiképzett


partfalak, töltések, rézsűk gyorsan lepusztulnak. A következménye az élővizek szennyezése, tavak gyorsuló feltöltődése, illetve természetes élőhelyek megszűnése vagy ökoszisztémájának megváltozása.

Megoldás: ésszerű erdőgazdálkodás, a lejtős vagy meredek felszínű műtárgyak, partfalak védelme, a természetes növénytakaró megóvása.

2.4 Barlangok

A barlangokat a turizmus részint a tudatos rongálás (pl. cseppkövek letördelése), részint az emberi jelenlét okozta nem tudatos károsító hatások (hő, fény kilehelt pára, zaj) révén veszélyezteti. A következmény gyakorta az élőhelyek megváltozása vagy a barlangi műemlékek pusztulása.

Megoldás: fokozott felügyelet, a látogatószám korlátozása vagy a látogatás teljes betiltása.

Bölény rajza az Altamira barlangban

Az ősember falfestményeiről világhírűvé vált spanyolországi Altamira barlangban a látogatószámot 1982 óta szigorúan évi 8500 főben limitálták. Sokan három évet is várólistán vannak, mire bejuthatnak a késő kőkorszak Sixtus-kápolnájaként emlegetett művészettörténeti emlékhelyre.

További részletek itt.

3. A turizmus okozta vízminőségi problémák

3.1 A tisztítatlan szennyvizek bejutása az élővizekbe

Bár ez a jelenség nem csupán a turizmussal kapcsolatban jelenik meg - szegény települések gyakran oldják meg így szennyvízproblémáikat - mégis kapcsolatba hozható a turizmus fejlődésével is. A fiatal, hirtelen növekvő desztinációkban a szennyvíztisztító kapacitások fejlődése nem tudja követni a hirtelen megnövekedett szennyvíz-mennyiséget. A kommunális szennyvíz magas szervesanyag-tartalmú, tehát zárt, vagy kevéssé nyitott élővizekbe (tavak, holtágak, zárt tengeröblök) jutva tápanyagfeldúsulást, ún. eutrofizációt okoz. Ennek következménye a növényzet elburjánzása, az algák túlszaporodása (vízvirágzás), halpusztulás, az ökológiai rendszer átalakulása. A víz fürdésre, sportolásra teljesen alkalmatlanná válhat.

Megoldás: szennyvíztisztítás, amely ideális esetben három lépcsős: 1. mechanikai, 2. biológiai, 3. kémiai tisztítás. (A Balatonnál két lépcső általában már megoldott, ezen kívül még


http://index.hu/tech/tudomany/altamira

a tisztított szennyvizet sem engedik vissza a tóba, hanem kivezetik annak vízrendszeréből.)

Eutrofizálódott vízfolyás lebegő zöldalgákkal és elburjánzó növényzettelKattintson ide a nagyításhoz!

3.2 Olajos szennyezések az élővizekben

Ez azért veszélyes szennyezéstípus, mert kis mennyiségű olaj is nagy vízfelületet zár el az oxigéntől. (Arról nem is beszélve, hogy az olajjal szennyezett víz súlyosabb esetben ellehetetlenít minden fajta víziturizmust.) Egy tonna olaj egyébként 1200 hektárnyi vízfelületet borít be, amely körülbelül a Tihanyi-félsziget területével egyenlő. Baktériumok hatására az olaj ugyan lebomlik, de csak nagyon lassan. Az olajszennyezés turizmussal kapcsolatos forrásai: a vízijárművek olajszennyezése, az élővizekben történő kocsimosás, valamint a napolaj. (A főszezon idején a Balatonnál napi 1,5 tonnányi napolajat használnak fel a turisták.) Megoldás: csak megelőzéssel lehetséges. Ki kell tiltani az élővizekről az elavult csónak- és hajómotorokat (a modern motorok olajszennyezése jelentéktelen). Fokozott műszaki ellenőrzés (évenkénti műszaki vizsgáztatás) szükséges. A napolaj kérdése jelenleg megoldhatatlan, sőt a megnövekedett UV sugárzás miatt várhatóan többet fogunk használni.



Milyen műszaki lehetőségek vannak a globális légszennyezés csökkentésére?A hulladékok újrahasznosításának mely területén sikerült ezidáig a legjelentősebb eredményeket elérni?


1. feladat - párosításÍrja be a gázok betűjelét a rájuk jellemző hatás mellé!


károsítja a májat és az idegrendszert, de rákkeltő hatás is van széndioxid (CO2)

rákkeltő hatású, különösen nagyvárosokban veszélyes ólomtetraetil

hatással van a légkör felmelegedésére, a globális klímaváltozásra

nitrogéndioxid (NO2)


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/eutroph4.jpg

működésképtelenné teszi az oxigént szállító vörös vérsejteket, így oxigénhiányt okoz a szervezetben

szénmonoxid (CO)

2. feladat - többszörös választásMely berendezésekben található freon gáz?


[ ] poroltók[ ] fénycsövek[ ] hűtőszekrények[ ] lézernyomtatók[ ] gázhegesztők[ ] gázlézerek[ ] légkondícionáló berendezések[ ] spray-s palackok

3. feladat - többszörös választásMiből kerülnek a környezetbe az ólom, a króm, a kadmium, a nikkel és a lítium?


[ ] szárazelemekből[ ] szemétégetők hamujából[ ] szemétbe dobott mobiltelefonokból[ ] ipari hulladékokból[ ] szemétbe dobott gyógyszerekből[ ] sugárhajtóművekből[ ] gépkocsi-akkumulátorokból

4. feladat - párosításRendezze helyes sorrendbe a víztisztítás folyamatát!


biológiai tisztítás 2.

kémiai tisztítás 1.

mechanikai tisztítás 3.

5. feladat - egyszeres választásHol okozhat súlyos környezeti problémákat az ember által kilehelt pára és széndioxid?


( ) pincékben( ) repülőgépek fedélzetén( ) hajókabinokban( ) képtárakban( ) alagutakban( ) barlangokban

Megoldókulcs

1. feladat:

nitrogéndioxid (NO2) - rákkeltő hatású, különösen nagyvárosokban veszélyesszéndioxid (CO2) - hatással van a légkör felmelegedésére, a globális klímaváltozásraszénmonoxid (CO) - működésképtelenné teszi az oxigént szállító vörös vérsejteket, így oxigénhiányt okoz a szervezetbenólomtetraetil - károsítja a májat és az idegrendszert, de rákkeltő hatás is van


2. feladat:

hűtőszekrényekspray-s palackoklégkondícionáló berendezések

3. feladat:

szemétbe dobott mobiltelefonokbólszárazelemekbőlgépkocsi-akkumulátorokból

4. feladat:

1. - mechanikai tisztítás3. - kémiai tisztítás2. - biológiai tisztítás

5. feladat: barlangokban

28. lecke. A turizmus negatív fizikai hatásai

1. A természeti erőforrások kimerülése

A turizmus számottevően gyorsítja a Föld természeti erőforrásainak kimerülését.

Negatív hatások

• Az energiaforrások kimerülése.Ennek oka a turizmussal együttjáró óriási volumenű közlekedés. A repülőgépek, autóbuszok, személyautók szénhidrogéneket fogyasztanak, amelyből a Föld készletei végesek.

• A fűtés és hűtés növekedése természetes velejárója a turizmus fejlődésének. Jórészt ezekhez is meg nem újuló energiaforrásokat használnak.

• Az ivóvízbázis csökkenéseA turista a desztinációban fajlagosan több vizet fogyaszt, mint otthon. A turizmus következtében növekszik az öntözés is. (Díszparkok, golfpályák, villanegyedek, szállodák parkjai stb.) Ha ez a többletfogyasztás nem párosul megfelelő szennyvízkezeléssel, az ivóvízbázis (talajvizek, rétegvizek stb.) elszennyeződnek. Egyre mélyebbről vagy egyre messzebbről kell előteremteni a jó minőségű vizet.

• A gyógy- és termálvizek túlfogyasztása.A geotermikus energia elvileg szinte korlátlanul rendelkezésre áll, ám egy-egy forrás hozama a tárolóréteg kapacitásától függ, és ez nem korlátlan. Az "élményfürdődivat", a wellness, a gyógyvíz túlzott kitermelése a tárolóréteg kizsákmányolásához vezet. Csökkenhet oldott sótartalma és/vagy hőmérséklete. (Ez utóbbit figyelhetjük meg Hévízen.)

Pozitív hatásai a folyamatnak

• A vízbázisok, termál és gyógyvizek erősebb hatósági kontrollja.

• A szennyvízkezelési technológiák fejlődése.

• Takarékosabb motorok kifejlesztése.

• Intelligens fűtési rendszerek kifejlesztése.

• A megújuló erőforrások (napsütés, szél, vízi- és geotermikus energia) fokozott kiaknázása.


2. A turizmus hatása a flórára és a faunára

A turizmus mind negatív, mind pozitív irányban nagyon erősen hat az élővilágra.

Negatív hatások

Ezek érhetik a növény és állatvilágot külön-külön is, de bármelyik károsodása egy egész élőhely ökológiai rendszerét, egyensúlyát is veszélyeztetheti.

• zajhatások (járművek és emberek)

• taposás (járművek és emberek)

• szennyezés (szemét, olaj, ürülék, vizelet, mosószerek, növényvédőszerek stb.)

• növények és állatok károsítása (gyűjtés, vandalizmus, vadbalesetek)

• tüzelés

• erdőtüzek

• zsákmányoló tevékenységek (A túlzásba hajtott, illegális vagy ellenőrizetlen vadászat, halászat, horgászat nagyon káros lehet. Ugyancsak durván pusztíthatja az élővilágot a turisták számára szuveníreket gyűjtögető lakosság.)


A nemzeti parkok létrehozása részint egy különleges értékű terület fokozott védelmét szolgálja, ugyanakkor - megfelelően szervezve - képes a turizmus és a természetvédelem érdekeinek harmonizálására. A nemzeti parkok előnyei:

• a védendő természeti értékek feltérképezése, leltározása

• költségvetési támogatás, amely a megóvás mellett fejlesztést is szolgálhat

• védelmi szervezet (természetvédelmi őrök)

• az attrakció értéke, presztízse növekszik

• a turizmusból származó bevételek fejlesztéseket finanszírozhatnak (pl. korábban ott élt fajok visszatelepítése, tisztítás)

YosemiteKattintson ide a nagyításhoz!


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/yosemite.jpg

3. A turizmus hatásai az ember alkotta környezetre

3.1 Hatás az építményekre

Itt csak az attrakcióként szolgáló építményekre gyakorolt hatást vizsgáljuk.

Negatív hatások

• Szándékos rongálás.MEGOLDÁS: fokozott őrizet.

• Fokozott használat. Kopás, tapogatás (Pieta, Stonehenge).MEGOLDÁS: nem engedni érintési távolságba a látogatót.

• Fokozott párabevitel. Ez penészedést, a falfestmények pusztulását eredményezheti (Altamira, egyiptomi sírkamrák).MEGOLDÁS: klimatizálás, a látogatási idő rövidítése, végső esetben a látogatás betiltása.

• Rezgések. Leginkább a közlekedés okozza.MEGOLDÁS: a villamossínek gumiágyba fektetése, a forgalom elterelése, redukálása vagy teljes kitiltása.


• Épületek megőrzése új funkcióban. Pl. kastélyok szállodaként történő megóvása, a párizsi Orsay pályaudvar múzeummá alakítása.

• A turizmus bevételeinek felhasználás restaurálásra, karbantartásra (Vatikán).

OrsayKattintson ide a nagyításhoz!

3.2 Hatás az infrastruktúrára

Az infrastruktúra szó szerinti jelentése: "alépítmény".Közgazdasági értelemben a modern gazdaság működésének háttérfeltételeit nevezzük infrastruktúrának.Legfontosabb elemei:


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/orsay.jpg

• Közlekedési infrastruktúra: utak, vasutak, autósztrádák, pályaudvarok, repülőterek, kikötők stb.

• Energetikai infrastruktúra: villamoshálózatok, gázhálózatok, kőolajvezetékek.

• Kommunális infrastruktúra: ivóvízhálózatok, szenny- és csapadékvíz elvezetése, szennyvízkezelés.

• Távközlési infrastruktúra: mobil és vezetékes telefonhálózatok, internet, rádió- és tv-adók, beleértve a műholdas távközlést is.

A turizmus és az infrastruktúra szoros kölcsönhatásban vannak. Az infrastruktúra teremti a turizmust, a turizmus teremti az infrastruktúrát. A turizmus megindulásához kell egy alapinfrastruktúra (lásd: Déli Vasút a Balatonnál), de a turizmus fejlődése vissza is hat arra, mert a növekvő turistatömeg ellátásához növelni kell az infrastruktúrát is.

Negatív hatások

A közlekedési infrastruktúra építése gyakran tájrombolással, élőhelyek elpusztításával vagy megváltoztatásával jár.A közlekedési infrastruktúra fejlődése növekvő zajjal és füstgázokkal szennyez korábban érintetlen vagy kevéssé terhelt területeket. Az energetikai infrastruktúra (hő- és atomerőművek) erősen környezetszennyező lehet.A távközlési infrastruktúra egy része (légvezetékek, antennaárbocok) rontja a vizuális környezetet.


• A környezettudatos infrastruktúra-fejlesztés megelőzheti a nagyobb környezeti károkat.

• A környezettudatos infrastruktúra-átalakítás csökkentheti a korábbi terhelést.

3.3 Hatás a vizuális környezetre

Negatív hatások

• Tájrombolás. Tulajdonképpen az urbanizációs folyamat eredménye. A turizmussal együttjáró urbanizáció durván átalakítja a táj arculatát. Jellegzetes példája Dubrovnik, ahol a romantikus kikötővárost teljesen körbeépítették egy jórészt szállodákból és nyaralóházakból álló turistavárossal. Ilyen a vízpartok beépítése is, például a Balatonnál. A régi, párizsi Montmartre egy kis szőlőhegy volt szélmalmokkal, borospincékkel, hangulatos vendéglőkkel. Ma már Párizs városrésze, az urbanizáció "fölfalta" a régi attrakciót.

• A reklám hatása a vizuális környezetre. Ez a 20. század városainak betegsége. A mindent elöntő reklámtábláktól stb. olykor már alig látni a város szépségét. Ugyan nem a turizmus okozza, mégis katalizálja a reklámok elburjánzásának folyamatát. A turizmus sok embert vonz, ahol pedig nagyobb a tömeg, nagyobb a reklám hatékonysága.


Város(rém)képKattintson ide a nagyításhoz!


A tudatos tájformálás fokozza a táj esztétikumát. Jó példája a Hilton Szálloda a budai várnegyedben, ahol egy a háború okozta foghíjat a történelmi környezetbe illő modern épülettel pótoltak, beleintegrálva egy megmaradt templomromot is.

4. A turizmus hatása az ökoszisztémára

Az ökoszisztéma egy közel zárt ökológiai rendszer, jellegzetes geológiai, biológia együttes.

• vízpartok (föld és víz találkozása)• hegyek (zónás növényzettel)• szigetek (Szinte teljesen zárt ökoszisztémák, amelyekben olykor a történelem előtti idők

flórája és faunája konzerválódik, pl. Galapagos-szigetek.)

Negatív hatások

A turizmus évmilliós rendszereket képes tönkretenni, akár néhány év alatt is.

Hatáspontok:

• Fizikai zavarás (taposás, zaj)• Kémiai (szemetelés, kipufogógázok, szennyvíz)• Biológiai: új, tájidegen fajok betelepítése (pálmák Dalmáciában, monguzok Kubában)• Építés: élőhelyek elpusztítása vagy átalakítása (keszthelyi móló, hévízi Panoráma

Hotel)

A teljes ökoszisztéma átalakulásának végeredménye a táj átalakulása, vonzerejének elvesztése, az ökológiai rendszer sérülése vagy teljes pusztulása. Az ott élő növényzet satnyulása vagy kipusztulása, az állatok elvándorlása vagy kiveszése.


• A fokozott védelem, az eredeti állapot rekonstrukciója visszaállíthatja a korábbi ökoszisztémát. (Pl.: a Kis-Balaton mocsárvilágának rekonstrukciója csökkenti a Balaton eliszaposodását, visszaállítja a madárvilág eredeti egyedszámát és fajtagazdagságát.)

• Az ökoszisztéma terhelhetőségét figyelembe vevő, környezetbarát turizmusfejlesztési


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/33/kepek/varos_rem_kep.jpg

modellek kimunkálása.



Milyen módokon gyorsítja a turizmus a Föld természeti erőforrásainak kimerülését?Milyen kapcsolat van a városképet elcsúfító köztéri reklámok burjánzása és a turizmus között?




- nem befolyásolja lényegesen- csak kis mértékben gyorsítja- számottevően gyorsítja- képes lelassítani- erősen lelassíthatja


A turizmus (1)................. a Föld természeti erőforrásainak kimerülését.2. feladat - feleletválasztás


- pozitív- negatív

Írja be a táblázatba a természeti erőforrásokra gyakorolt hatásokat!

1. az energiaforrások kimerülése (1).................

2. a szennyvízkezelési technológiák fejlődése (2).................

3. takarékosabb motorok kifejlesztése (3).................

4. a gyógy- és termálvizek túlfogyasztása (4).................

5. a fűtés és hűtés növekedése (5).................

6. az ivóvízbázis csökkenése (6).................

7. intelligens fűtési rendszerek kifejlesztés (7).................

8. a megújuló erőforrások fokozott kiaknázása (8).................3. feladat - feleletválasztás


- teljesen átalakítja- visszafogja- egyenlőtlenül fejleszti


- teremti- folyamatosan fejleszti


Az infrastruktúra teremti a turizmust, a turizmus (1)................. az infrastruktúrát.4. feladat - feleletválasztás


- igaz- hamis

Igaz vagy hamis?

A közlekedési infrastruktúra építése gyakran tájrombolással, élőhelyek elpusztításával vagy megváltoztatásával jár. (1).................

A környezettudatos infrastruktúra-fejlesztés sem képes megelőzni a nagyobb környezeti károkat. (2).................

A közlekedési infrastruktúra fejlődése nem szennyezi számottevően a korábban érintetlen, vagy kevéssé terhelt területeket. (3).................

Az energetikai infrastruktúra (hő- és atomerőművek) hatása erősen környezetszennyező lehet. (4).................

A távközlési infrastruktúra egy része (légvezetékek, antennaárbocok) modernné teszi a vízuális környezetet. (5).................

A környezettudatos infrastruktúra-átalakítás számottevő mértékben csökkentheti a korább terhelést. (6).................Megoldókulcs1. feladat: (1) - számottevően gyorsítja

2. feladat:

(1) - negatív(2) - pozitív(3) - pozitív(4) - negatív(5) - negatív(6) - negatív(7) - pozitív(8) - pozitív

3. feladat: (1) - teremti

4. feladat:

(1) - igaz(2) - hamis(3) - hamis(4) - igaz(5) - hamis(6) - igaz

Kurzuszáró feladatsor

1. feladat - többszörös választásJelölje be a helyes megoldásokat! Az alábbi tulajdonságok közül melyek nem jellemzőek minden típusú szolgáltatásra?



[ ] interdependencia[ ] elválaszthatatlanság[ ] környezeti meghatározottság[ ] heterogenitás

2. feladat - többszörös választásAz elmúlt évek során mely tényezők járultak leginkább hozzá a nemzetközi turizmus fejlődéséhez?


[ ] az urbanizáció előrehaladása[ ] a diszkrecionális jövedelmek növekedése[ ] a világ népességének növekedése[ ] a szabadidő és a fizetett szabadság növekedése

3. feladat - egyszeres választásA felsoroltak közül melyik turisztikai motiváció generálta a legtöbb turistaérkezést 2004-ben?


( ) hivatáshoz fűződő motiváció( ) egészséghez fűződő motiváció( ) szabadidő-eltöltési motiváció( ) VFR

4. feladat - egyszeres választásA felsoroltak közül melyik országban volt legmagasabb 2005-ben az egy lakosra jutó nemzetközi turisztikai kiadások szintje?


( ) USA( ) Németország( ) Olaszország( ) Hollandia( ) Japán

5. feladat - párosításA belföldi vendégéjszakákból való 2005-es részesedésük alapján rendezze növekvő sorrendbe a felsorolt szálláshelytípusokat!


üdülőház 7.

turistaszálló 3.


panzió 9.


kemping 4.








- központi bank- központi bankok- kereskedelmi bank- kereskedelmi bankok


A banki módszer lényege, hogy a statisztikai adatokat a (1)................. illetve a (2)................. szolgáltatják az egyes valuták forgalmának bejelentésével.7. feladat - feleletválasztás


- igaz- hamis


A turista nem pusztán egy szolgáltatás, hanem egy élmény kedvéért utazik. (1).................Ha leértékelik a forintot, az kedvezőtlen a hazánkba látogató külföldi turisták számára, mert ezáltal minden szolgáltatás többe fog kerülni. (2).................Kellően alacsony árakkal teljes mértékben ki lehet küszöbölni a turisztikai kereslet szezonalitását. (3).................Megfelelő infrastruktúra nélkül egy terület nem képes magas szintű turizmus kialakítására. (4).................8. feladat - párosításPárosítsa össze a felsorolt országokat a rájuk jellemző gazdasági fejlettségi szakasszal!


fellendülés Costa Rica

érettséghez vezető szakasz Japán

magas szintű tömegfogyasztás India

fellendülés előtti szakasz Myanmar

hagyományos társadalom Szudán



- igaz


- hamisJelölje, hogy az állítások igazak vagy hamisak!

A turizmus fejlesztése minden esetben csökkenti a regionális fejlettségi különbségeket. (1).................A turizmus fejlődése mind országos, mind regionális, mind helyi szinten katalizátorszerepet játszhat a gazdaság élénkítésében. (2).................A külső tulajdonban lévő vállalkozások magas részaránya kedvezőtlen gazdasági hatást is gyakorolhat egy desztinációban. (3).................A turizmus fejlődése olyan erőforrásokra épül, amelyek más iparágak által is könnyen értékesíthetőek lennének. (4).................10. feladat - feleletválasztás


- igaz- hamis

Igazak vagy hamisak az alábbi állítások?

A turizmus versenyképességének vizsgálatánál inkább kvalitatív tényezőket elemzünk, nem pedig statisztikai mutatókat. (1).................A turizmus versenyképességének vizsgálatánál inkább a relatív mutatókat célszerű használni. (2).................A turizmus versenyképességének vizsgálatánál csak az abszolút számokban kifejezhető mutatókat szabad használni. (3).................A turizmus gazdasági hatásainak többsége a fogadó országban mutatkozik meg. (4).................A turizmus gazdasági hatásainak jelentősebb része a küldő országban mutatkozik meg. (5).................A turizmus gazdasági hatásai a küldő és a fogadó országban ugyanolyan mértékűek. (6).................11. feladat - feleletválasztás


- A- B- C- D- E

Egészítse ki a mondatot a megadott lehetőségekből a helyes fogalommal!

Lehetőségek:

A) tőzsdespekulációnakB) állóeszköz-befektetésnekC) eszközvásárlásnakD) beruházásnakE) létesítményfejlesztésnek

Reáltőke-befektetésekről akkor beszélünk, ha a tőkét időben viszonylag maradandó javak, építmények, gépek, felszerelések megvásárlására és/vagy megépítésére, üzembe helyezésére fordítják. Ezt köznapi szóhasználatban (1)................. nevezzük.12. feladat - feleletválasztás



- A- B- C

Egészítse ki a táblázatot!

A - értékmérő funkcióB - elosztó funkcióC - keresletszabályozó funkció

Az ár csökkentése általában növeli a termék forgalmát, míg az árnövekedés legtöbbször forgalomcsökkenést von maga után.

(1).................

Az ár szabályozza, hogy milyen jövedelmű rétegek milyen termékekhez juthatnak hozzá. (2).................

Az ár révén összehasonlíthatóvá válnak fizikailag összehasonlíthatatlan termékek és szolgáltatások.

(3).................

13. feladat - többszörös választásMely országok nem tagjai az EMU-nak?


[ ] Görögország[ ] Svédország[ ] Portugália[ ] Ausztria[ ] Nagy-Britannia[ ] Spanyolország[ ] Dánia



- igaz- hamis

Igaz vagy hamis?

A közlekedési infrastruktúra építése gyakran tájrombolással, élőhelyek elpusztításával vagy megváltoztatásával jár. (1).................

A környezettudatos infrastruktúra-fejlesztés sem képes megelőzni a nagyobb környezeti károkat. (2).................

A közlekedési infrastruktúra fejlődése nem szennyezi számottevően a korábban érintetlen, vagy kevéssé terhelt területeket. (3).................

Az energetikai infrastruktúra (hő- és atomerőművek) hatása erősen környezetszennyező lehet. (4).................

A távközlési infrastruktúra egy része (légvezetékek, antennaárbocok) modernné teszi a vízuális környezetet. (5).................

A környezettudatos infrastruktúra-átalakítás számottevő mértékben csökkentheti a korább terhelést. (6).................


Megoldókulcs

1. feladat: interdependenciakörnyezeti meghatározottság

2. feladat: a diszkrecionális jövedelmek növekedésea szabadidő és a fizetett szabadság növekedése

3. feladat: szabadidő-eltöltési motiváció

4. feladat: Hollandia

5. feladat:

3. - 4 csillagos szálloda6. - üdülőház8. - kemping1. - 3 csillagos szálloda9. - 1 csillagos szálloda5. - 2 csillagos szálloda4. - turistaszálló10. - 5 csillagos szálloda2. - panzió7. - ifjúsági szálló

6. feladat: (1) - központi bank(2) - kereskedelmi bankok

7. feladat:


8. feladat:

India - érettséghez vezető szakaszCosta Rica - fellendülésMyanmar - fellendülés előtti szakaszSzudán - hagyományos társadalomJapán - magas szintű tömegfogyasztás

9. feladat:

(1) - hamis(2) - igaz(3) - igaz(4) - hamis

10. feladat:

(1) - hamis(2) - igaz(3) - hamis(4) - igaz(5) - hamis(6) - hamis

11. feladat: (1) - D

12. feladat:

(1) - C(2) - B(3) - A

13. feladat:

SvédországDániaNagy-Britannia

14. feladat:

(1) - igaz(2) - hamis(3) - hamis(4) - igaz(5) - hamis(6) - igaz


Beküldendő feladatokról

1. A beküldendő feladatok tartalma és külső alakja

• A beküldendő feladat kizárólag számítógéppel készülhet.

• A feladat leírásában szereplő tartalmi és formai követelményeknek megfelelően.

2. A feladatok beküldésének módja

A félév során egy alkalommal kell beadni megoldást. A határidők a feladaton megtalálható. Ezt be kell tartani.

Minden hallgató az E-portfólió tantárgyhoz kapcsolódó mappájába tölti fel a beküldendő feladatot.

Részletes technikai ismertetőt a portfólió használatáról itt talál.

A tutor a feladat értékelését is ebbe a mappába tölti fel.

3. A határidőig beadott feladat értékelése

A beadott feladattal összesen a vizsgajegy 30%-a szerezhető meg. A végső eredmény 70%-át pedig az írásbeli vizsga adja. A végeredmény a beadandó és a vizsga eredményének összege lesz.

A vizsgajegy kialakításánál csak abban az esetben számítható be a félévközi beadandó feladatra kapott értékelés, ha a kollokviumon legalább 51%-os teljesítményt ér el a hallgató.

Beküldendő feladat

Beküldési határidő: 2009. április 19. (vasárnap), éjfél

A feladat elkészítéséhez a tananyagot a III. fejezet 12. leckéig kell elsajátítani!

Feladat

Válasszon ki az interneten két szállodai törzsvendég programot VAGY két légitársasági törzsutas programot, és hasonlítsa azokat össze az alábbi szempontok szerint:

1. A programban való részvétel feltételei, költsége (illetve amennyiben a programnak több szintje is van, akkor a továbblépési feltételek is).

2. A program által kínált előnyök köre, választéka, minősége.

3. A program által kínált előnyök igénybe vételének lehetőségei (milyen könnyen, milyen széles körben lehet például felhasználni az összegyűjtött pontokat).

4. A programok általános ár-érték aránya az utazó szemszögéből nézve a fenti tényezők alapján.


http://tavokt.kodolanyi.hu/portfolio/

Formai követelmények

• Arial vagy Times New Roman 12-es betűméret, normál sorköz, 2,5 cm-es margótávolság.

• Elvárt terjedelem: minimum 3 oldal.

Az értékelés szempontjai

• A feladatban leírtaknak való megfelelés

• Önálló véleményalkotás

• A tananyagban szereplő ismeretek alkalmazási képessége

Felhasznált irodalom

• EUROSTAT online statisztikai adatbázis; http://europa.eu.int/comm/eurostat

• Jandala, Cs. (1992): A turizmus közgazdasági elemzésének módszerei; Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest

• Kovács Péter: (2004) Turizmusmarketing elméletben és gyakorlatban, KJF, Székesfehérvár

• Michalkó, G. (2002): Országkép és kiskereskedelem. A külföldi turisták szabadidős vásárlásai a magyarországi idegenvezetők szemével; Turizmus Bulletin 6(3):22-29

• Oigenblick, L. - A. Kirschenbaum (2002): Tourism and Immigration. Comparing Alternative Approaches; Annals of Tourism Research 29(4):1086-1100

• Probáld, Á. - Virág, E. (2004): Szállodai mutatószámok: valóban gyors KSH adatok a szállodai forgalomról; Turizmus Bulletin 8(1):62-64

• Puczkó, L. - Rátz, T. (2005): A turizmus hatásai, 4. javított kiadás; Aula Kiadó, Budapest, p.494

• Rátz, T. - Hinek, M. (2005): Az euró bevezetésének hatása a magyar turisztikai keresletre - észlelések és következmények; Turizmus Bulletin 9(4):55-64

• TourMIS Tourism Marketing Information System; http://www.tourmis.info

• Turizmus Magyarországon 2005; http://www.itthon.hu/images/mtrt/tartalom/pdf/turizmus_mon/Leporello_ma_2005_vegleges060713.pdf

• WTO Tourism Highlights 2005 Edition; http://www.world-tourism.org/facts/menu.html

© Kodolányi János Főiskola


Documents

1. A tantárgy helye a szaki hálóban€¦ · • Online konzultáció (szinkron): 2 tanóra, ... 2002-2003-ban főként Ázsiában pusztító járvány (Severe Acute Respiratory