KŐSZEG ÉS V IDÉKE Kőszeg 1Í) 10. augusztus hó 14.-én.

P 1 ó f i « ** t 6 s j a r :

évre H koroftü. télévre 4 korona

„wrvwlévre ® korona, efcyes szAm ár*

2 0 tillér.

NyilMer *ora 4 0 flller

d r d e t e í u a g y n o ' 2 « r I n i.

Szépirodalmi, társadalmi és köz-

gazdasági hetilap.

Megjelenik minden vasarnap.

1

A lap iMllemi részéi illető kteleiuéiiyok

i s z e r k e s z t ő s é g h e z iotéiendők

KWilireiéai |ién/.«*k e* reklxtnáe: o

R ó n a i Frigyes kiadó

ciiuére küldeudók.

± "fa

XXX. évfolyam. Kelelós szerkesztő : J A M B ü I T S L A J O S . 33. szam.

A város hivatása a sztrájkmoz-

galomban.

(K B.) Azok között a szociálpolitikái kér-

dések között, melyeknek megoldása részben a

városokra is tartozik, most aktuálitásánal és min-

denkori fontosságánál fogva a sztrájk a legjelen-

tősebbek egyike Imniar nemcsak a fővarosban,

hol az öntudatra ébredt munkások nagyobb tö-

mege él, hanem még a kisebb vidéki varosok-

ban is egv szép napon csak arra virradnak az

emberek, hogy hol ebben, hol amabban az ipar-

agban sztrájk ütött ki és az életrend minden-

napi folyamatában válik érezhetővé a termeles

fontossaganak megzavarasa. Ma az a veszély

fenyeget, hogy az epiioiparban kiütött sztrájk

miatt nem készül el súí a lakás, melybe bekol-tózködni akarunk, holnap nyomdászsztrajk

miatt nem jelennek meg az újságok, majd a

pékek bérharca következtében nem kerülhet

friss sütemény az asztalra és igy tovább. Mind-ezen jelensegek már úgyszólván napról-napra

ismétlődnek és kétségtelen, hogy itt egy a gaz-

Jasagi eletünket alapjaban érintő olyan kcrdessel

állunk szemben, melynek kinövéseit helyes és

eszszerü, céltudatos politika követésével a mi-

nimumra csökkenteni a város társadalmának is

elsőrendű erdeke. Másrészt ezek a jelenségek

azt bizonyítják, hogy a munkabér viszonynak

kerdese reformra szorul, mely reform miként

történő keresztülvitele erősen belevág a varosok

gazdasagi. morális és kulturális eletebe. S mivel

a sztrájk jogának elismerése vagy el nem is-

merése szorosan kapcsolódik az altalanos em-

beri jogok egyikéhez : a gyülekezési és koalíció

szabadsag jogosult voltahoz, -- nemcsak a

leiadata magaslatán alló törvényhozást, hanem

a modern közigazgatást is, — melynek ma

hazánkban a gyülekezési és koalíció szabadság

kiszolgáltatva van, joggal érdekelheti, hogy a

minduntalan ismétlődő sztrájkmozgalmakkal,

mint a szabad versenyen alapuló társadalmi

rend tömegjelenésével szemben, mily álláspontra

igazságos és méltányos dolog helyezkednie.

Talán nem csalódunk, ha feltételezzük,

hogy Magyarországon sincs már sok olyan vá-

rosi közigazgatási tisztviselő, ki nem tudná,

hogy a munkások szervezkedésére szükség van

és hogy a munkások szervezkedése minden

gazdasági és kulturális haladásnak emeltyűje.

A kulturállamok a gazdasági haladás elválaszt-

hatatlan tartozéka gyanánt ismerték fel a mun-

kások szervezkedésének szükségességét és már

régen nem üldözik olyan mértékben és szemér-

metlenül a munkasok gazdasági szervezeteit,

mint üldözték azokat nálunk csak a közelmúlt-

ban is. A szabad egyezkedésen alapuló munka-

bérviszony s az individuális egyezkedés rend-

szere olyan mértékben vált folyton tarthatat-

lanabbá, a milyen mérvben fejlődik a géptechnika

es alakult at a termelés rendje. A kétoldalú

maganjogi szerződősre helyezett munKabervi-

szonynal a munkások egyenként nem gyakorol-

hatlak semmi tenyleges befolyást a munkafól-

tetelek megáilapitasara. a munkás egyenileg már

mindenütt kész munkafelteteleket talalt, s kény-

telen volt azokat elfogadni, mert ha ezt nem

tette, éhezesnek volt kiteve.

A mindennapi tapasztalat bizonyítja, hogy

a munkaadó jóindulatától es altruistikus érzel-

meitől tenni függővé a munkatelteteleket nem

helyes, celszerü es igazsagos dolog. A gazda-

sagi erdekellentetelek a termelesi rend valtoza-

saval folyton kirívóbbak lesznek és a munka-

adók a gépipar altal feleslégessé vált munkás

tartaléksereg segélyével a munkabéreket a mun-

kások szervezkedése nélkül, a termelés folyto-

nosságának megzavarása nélkül még a létfonn-

tartási minimumon is jóval alacsonyabb szín-

vonalra képesek leszorítani.

A városok társadalmára nézve nagy vesze-

delmet jelent az az allapot, ha a munkások

munkabére olyan színvonalon áll, mely az

elsőrendű életszükségletek kielégítését is lehe-

tetlenné teszi számukra. Ha a munkás és csa-

ládja nélkülözhetetlen szükségleteinek kielégíté-

sére képtelen, előbb-utóbb a köznek válik terhére

ha lakása, ruházkodása, táplálkozása s egész-

ségének és munkaerejének fenntartása tekintetében

a legelemibb hygenikus követelmények betar-

tására is képtelenné válik, annak nemcsak ő,

hanem az egész városi társadalom vallhatja

kárát. A népbetegségeknek: tüdővesz, typhus,

hagymáz, stb-nek fokozódása és terjedése nagyon

is reátartozik a polgári társadalomnak minden

egyes tagjára és egyáltalában nem közönbös

dolog, hogy egészséges megelegedett, jókedvű,

értelmes, kulturszükségletek kielégitesere is

vágyakozó emberekkel vagyunk-e körülvéve és

szomszédságban, vagy pedig lerongyolódott,

éhező nélkülöző, tengődő, ragadós betegségek

iránt fogékonyabb tömeggel, nőkkel és gyer-

mekekkel.

Legyen tehát valaki bármennyire elvakult,

s a szociális igazságok irákt érzéketlen, önző

és munkáséi lenes gondolkodású, azt be kell

látnia, hogy az uralkodo osztálynak is érdeke

a munkasok életszínvonalának emelese. Látjuk

azonban, hogy ezzel az érdekkel ellentétben a

polgári társadalom altalanos magatartásának

iránva folytonosáé es következetesen a legala-

T á r c a .

Az ellenség. Irt* Ady End r e

A romos l'elley-kastély alatt égnek meredt két , •Tinye |;z volt a v i l á g n a k két l e g m a g a s a b b jege

I Itt má r m i n d e n a m i é n k volt . A denevérek

• a jeg. ,iyék. A l á n g o k , m e l y e k S z en t G y ö r g y t á j á n 7 " fölcsaptak, M iska , a hosszú sváb kocsis is,

•ki látta:

— Pelley-kincsek t isztulnak most.

4if |«.v mesélte reggel Miska s én emlékeztein, liogy

'i'él idején a Bodri haragudott. Oh , az szörnyűség, 114 a B

csonyabbrendü ember életszínvonala fele törek-

szik "és akármennyire paradoxonnak latszsek is

ez az állítás, mégis igaz. Azt a nagy hazugsá-

got, hogy a munkaadók és munkások érdeke

közös, ma már csak némely egész tudósok es

az analfabéták védelmezik. Munkás és munka-

adó között közös érdek nincsen, a munkás

törekvése arra irányul, hogy minél nagyobb

bért csikarjon ki minél kevesebb munkateljesít-

ményért. a munkaadó pedig minél kevesebb

bért "akar fizetni és a munkás munkaerejet mi-

nél jobban kihasználni. És hiába visszasírni a

régi jó időket, mikor még volt kevéssel meg-

elégedő, igénytelen, olcsó munkaerő, kit elnyo-

mottságaban " es szegénységében a tulvilaggal

is meglehetett vigasztalni. — Ezek a regi jo

idők soha többé visszatérni nem fognak es

látni kell, hogv a munkások koalíciója egy

olyan erőt képvisel, mely döntő jelentőséggel

bír a javak termelésében.

A munkások ma már nem egyénenkent

rimánkodnak jobb munkaleltételekért, hanem

erős szervezeteikben csoportokban követeléseket

allitanak fel, melyek nem teljesítése esetén tö-

megesen szüntetik be a javak termeléset és

sztrájkba lepnek

Már most más oldalról tekintve megtörten-

het, aminthogy meg is történt, hogy a munka-

sok túlzott követelésekkel állanak elő, olyan

követelésekkel, melyeknek teljesítése lehetetlenné

teszi a munkaadok számára a termelt javak

haszonnal értékesítésének lehetőségét. Előfor-

dulhat azon eset, hogy a munkások gazdasági

szervezetei olyan erősek és köztük a szolidari-,

tás olyan intenzív, hogy tulajdonképen ők szab-

ják meg, milyen munkafeltételeket fogadnak el j

és ha tulmagas követelésekkel állanak elő, ve-

szélyeztethetik a termelés folytonosságát s azt

meg is akaszthatják Ez az erőviszonyokban

előállott eltolódás nem kevésbé nagyfokú vesze-

delmet jelent a városok gazdasági életére, mint

az a veszedelem, mikor a munkások ki vannak

szolgáltatva u munkaadók önkényének. Mindkét

esetben a modern városi közigazgatásra nagy-

fontosságú leiadatok háramlanak a megzavart

termelési rend helyreállítása és a sztrájk nyo-

maban járó veszedelmek elhárítása tekintetében.

A város közigazgatására háramló ezen

nagyfontosságú feladatot megnehezíti a körül-

mény, hogy minden sztrájkban nálunk helyte-

lenül az illetékes tényezők büntetőjogi problé-

mát látnak és nem keresve a sztrájk okát,

jogosult, vagy jogosulatlan voltat, azt minden

esetben mint büntetendő cselekményt kezelik

A közigazgatási hatóságnak ezt az általános

megsemmisítését. Nem kisebb ember, mint maira

Vilmos német császár jelentette egyszer ki el-

hites beszédében, hogy „aki valamely dolgozni

akaró német munkást munkájában meggátol

vagy aki sztrájkra izgat, az fegyházzal büntet-

tessék." Azonban a német fegyház törvényja-

vaslat is megbukott, a francia és az nngoí i$

Városi ügsrek. Hirdetmény. 1H80 1910.

Az idei fősorozás a helybeli hadkötelesekre nézvp f. é. szeptember 15-én lesz megtartva.

Felhivatnak az 1887, 1888 fis 1880 évben szüle-tett hadkötelesek miszerint e napon reggel 1 2 8 óruko a „Mulató" nagy termében józan állnpotban, tiszta,! megmosakodva és tiszta ruhában okvetlenül megi* lelenjenek Az indokolatlanul elmaradók ellen a torvé nyes eljárás fog megindittatni.

Kőszeg, 1910. julius hó 31-én.

Kőszegi József, rendőrkapitány

1747/910. Hirdetmeny A helybeli m. kir. 18/3 honvédzászlóalj f. hó

16-án és 17-én a czáki harcszerű lőtéren élestöltény, nyel harcszerű lövészetet fog tartani.

Figyelmeztetem a város közönségét, hogv a jelzett napokon a veszélyezett helytől tartózkodjanak

Kőszeg, 1910. augusztus hó 8.

Kőszegi József, rendőrkapitány.

1 9 0 , 4 0 1 0 Hirdetmény. Közzéteszem, hogy a város utai - s terein termelt

gyümölcsnek eladása — nyilvános árverés utján f. hu l ö én délután 2 órakor történik.

Az árverés kezdődik a (Jzeke féle malomnál.

Kőszeg 19.0. augusztus hó 11.

Aiiguart János, polgármester h.

Fölébredtem nagy rémületemben. A Bodri még mindig ugatott. Sohse ugatott még ilyen furcsán. i

Az álom ismét csalafintáskodott. Hirtelenül mit látok? A Pelley-kastétv tégláit nagy szekerekre rakják. Künn egyre ug.it a Bodri s megint fölriadok. A kis öcsém horkol a szomszédos ágyon Sáfrányos különíts színnel süt be a Hold

Megfog egy kicsit az álom s én kérdezősködöm: — Hát hova viszitek a téglákat? - Tasuádra visszük Ott építünk belőluk. Nem

kell itt a faluban tégla Haragos lettem nyugtalan, izzadságos á lmomban: — Engem ne bolonditsatok, Tásnád nincs. Hon-

nan jöttök idov Mindjárt kiáltok Miskának. Aztán ráttok uszítom a Bodrit

Voltaképpen pedig sirni szerettem volna, mert Klárikát is láttam kíárika a jegenyevirágok közé bizonyosan bojtorjangot is lopott Ahogy az arcomba vágta a virágot, fájt

A Bodri ugatott s a szivem majdnem kipattant. Micsoda ellenség támadhatott a Boir i ra?

Most már elvész a világ? A bibliából jutottak eszembe szörnyű esetek. Hát igazak volnának ? Avagy vannak más falvak és szörnyű, ismeretlen ellenségek?

Most már igazán éberségbe estem. Klárika;egy tűvel szúrt az ajkamba. Most már nem tudtam aludni. Látni akarom, hogy mi van künn A Bodri szűkülve, nagyon szomorúan vonított. Föltártam halkan az ablakot s egy fájó ugrással lesurrantam. Féltem, re-megtem s mentein a romos l'elley-kastély felé. Vihar-i zóan uvoltő hangok, kutvapunaszkodások csapódtak hozzám. Sárgán terült portánkra csúfolódó fényével a Hold. fcs megláttam a Bodrit. Négy lába a Hold felé hadonászott. Nyakát egy óriási kutya fogta le. A Bodri hörgött, csúnyán, rémesen. Mintha a világ haldokolt volna.

Sohse láttam ezt a fekete kutyát. Ismerem a falu minden ebét Hát igaz? Tul a jegenyéken, a falun a Benczc-dombon, a l'elley-kastélyon még folytatódik a világ.

Dideregve, forró hideg lázban másztam be az ab-lakon s rejtőztem el az ágyban.

Másnap sirva csókoltam meg Klárikának az ajakát. Először az ajakát, Pár hét múlva bevitt a vá-rosba az apám, hogy tanuljak.

felfogását az 1884. évi XVII. t.-cz. 159. §-a

idézte elő, mely kimondja, hogy .azon segédet

vagy gyári munkást, ki m u n k á j á b ó l jogtalanul

k i l é p , az iparhatóság v i s s z a h o z a t h a t j a , köteles-

sége teljesítésére s z o r í t h a t j a , sőt ezenfelül meg

20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetheti."

Az ipartörvény ezen elavult rendelkezésé-

ből kétségtelen, hogy az a sztrájk, mely szer-

ződésszegésseljár, büntethető. Más kérdés azutan

hogy a törvény ezen szakasza nagyobb tömeg-

sztrájknál egyáltalán végrehajtható-e ? Az ipar-

tőrvény egv másik szakasza az 1884 évi XVI I .

t.-c. 162. §-a pedig kimondja, hogy a munká-

sok arra irányuló összebeszélése, hogy jobb

munkafeltételeket vívjanak ki maguknak. — ér-

vénytelen. — Itt már a törvény nem mondja

azt," hogy az ilyen sztrájk is büntetendő cselek-

ményt képez és annak csak magánjogi érvé-

nyességét nem ismeri el, melynek természetszerű

folyományaképpen a biroi jogsegélyt vonja meg

tőle. Ha tehát a sztrájk nem jelent egyúttal

szerződésszegést, akkor még a mi törvényeink

szerint sem lehet büntetendő cselekményt kezelni

és meg kell értenünk, hogy az Önvédelem sze-

repeinek a kötelmi jogban is helye és létjogo-

sultsága van. Különben is a sztrájkok büntet-

hetőségenek lehetetlensege mindig élesebben

lesz szembetűnő és éppen a városoknak egész

más feladataik vannak, mint a sztrájkok erő-

szakoskodássá!, hivatalos hatalommal való el-

nyomásban a munkaadók érdekében közremű-

ködni. Nagy tévedés volna azt hinni, hogy a

városok közigazgatásának a közigazgatási jog

mai állapota mellett a már kiütött sztrájkok

mielőbbi megszüntetése érdekében döntő szerep-

pel bíró beavatkozási jog biztosítására kell töre-

kedniük. Tagadhatatlanul helyes és kívánatos,

ha a varosok sztrájk esetén a közrend, közbéke

és mindkét fél érdekében arra törekednek, hogy

a ket fél között a bekes megegyezést mielőbb

létrehozzák. Azonban a városok közigazgatásá-

nak döntő bíráskodási joggal felruházását sztráj-

kok esetében nem tartanok helyesnek, s Anglia

példája nyomán megállapíthatjuk, hogy még a

biroságok sem alkalmasak erre a szerepre.

Ellenben a városoknak inkább preventiv

intézkedesek megtetelére kell nagyobb és éberebb

figyelmet forditaniok, s sajat hatáskörükben

lehetőleg elhárítani azokat az okokat, melyek

a bérharcot előidézhetik. Ha valahol a repressiv

tevékenység helyett kívánatosabb a megelőző

és előrelátó intézkedések láncolata, ugy az

csakugyan áll a sztrájkmozgalomra. A városi

közigazgatásnak ezer és egy módja van arra,

hogy ily megelőző tevékenységet fejtsen ki. Ha

szigorúan megköveteli a munkásvédő szabályok

betartásat, ha humánus és igazsagos gyári és

ipari mühelyrendet állapit meg, ha nem fojtja

el a munkások egyesülési és gyülekezési sza-

badságát, ha nem türi meg a természetben vagy

utalványokkal való bérfizetest, ha érdeklődik

altalában a munkások életmódja, kereseti viszo-

nyai és socialis helyzete iránt, s résztvesz a

hatóság azokon a gyűléseken, hol bajaikat és

sérelmeiket targyaljak, ha igyekszik azokat eny-

híteni és esetleg felmerült ellentéteket kiegyen-

líteni, ha ingyenes jogvédelmet nyújt, ha támo-

gatja a munkasok gazdasági szervezeteit azok

kulturális és jóléti feladata teljesítésében, milye-

nek a mun .anélküli segelyezés, oktatás stbi.,

mindezekkel és hasonlokkal a varosok sok eset-

ben akadalyozhatjak meg sztrájkok kitörését.

Ide tartoznék még az, melyet első helyen kellett

volna említenünk s melyet minden kulturállam

községe gyakorlatba vett, hogy minden városi

munka kiadásánal kikötendő, hogy a vállalatban

csakis szervezett munkasok alkalmazhatók, eset-

leg a munkások minimális bére szaKinanként pontosan megállapítandó, mélynél kevesebb

munkabért a munkaadó községi vállalatnál mun-

kásainak nem fizethet.

Ha a városok éppen ellenkezőjét cselekszik

| mindezeknek, bizonyos, hogy nemcsak a sztráj-

kok szaporodnak, hanem a fejlődés vastörvényei

következtében az annyira rettegett forradalmi

szocializmus is jobban erősödik.

Ujabban mindig jobban és hangosabban

emlegetik sztrájktörvény megalkotásának szük-

ségességét. A dolgozni akarók védelméről be-

szőlnek azok, kik saját zsebük vedelmere gon-

dolnak. A sztrajkellenes törekvések nemcsak

hazai jelenségek: Angliaban, Németországban,

Franciaorszagban is egyidővel drákói sztrájk-

törvényektől remélték a munkásmozgalmak

Hírek. Püspök köszönete a városhoz A u g u s z t János

h. polgármester a város közönsége nevében üdvözli

levelet küldött dr. I s t v á n Vilmos megyés püspöknek

abból az alkalomból, hogy a király valóságos belsó

titkos tanácsossá nevezte ki. A püspök Répceszent-

györgyről köszöni most ineg az üdvözletet az alább

közölt sorokban:

Tekintetes Polgármester Úr! Valóságos belsf

titkos tanácsossá történt legkegyelmesebb kinevezteté-

sem alkalmából Kőszeg város nagyérdemű közönsége

nevében küldött szives üdvözlete és jókivánataiert

fogadja Tek. Polgármester Úr legőszintébb hálám és

mély tiszteletem nyilvánítását.

Répczeszentgyörgy, 1910. augusztus 1.

dr. István Vilmos s z o m b a t h e l y i püspök.

Áthelyezett ezredorvoe. Dr H a n a s i e v i t z Osz-kár kőszegi katonai alreáliskolai ezredorvost saját

kérelmére Kolozsvárra helyezték át. A kitűnő orvos

azért válik meg Kőszeg társadalmától, melynek tisz-

teletnek és becsülésnek örvendő tagja volt, mert tudá-

sát a kolozsvári egyetemen óhajtja érvényesíteni. l)r.

Hanasievitz szeptember 15-ig marad Kőszegen.

Uj ezredorvos Dr. H a n as i e v i t z Uszkár ezred-

orvos helyére dr. S c h m e i s z Ferdinánd ezredorvos

kerül Kolozsvárról.

Áthelyezett t isztek. 0 erm e r s h a u s e r Hermán cs. és kir. százados a soproni 48-ik gyalogezredhez.

S o h á r Ottó cs. és kir. vadász főhadnagy a 8J-ik

gyalogezredhez helyeztettek át. Mindketten a kőszegi

katonai alreáliskolának voltak tanárai.

Uj tanarok a kútontl alreálltKolaban. Marcsák János 66-ík gyalogezredbeli százados a pozsonyi

kadettiskola tanára és S c h u s z t e r Ágoston a 26-á

gyalogezredbeli százados a kőszegi katonai alreálisku-lához helyeztettek át.

Uj pénzügyőri biztos. Csontos Sándor pénzügyi biztos elhelyezésével megüresedett kőszegi pénzügyi

biztosi állásra R a a b e Róbert pénzügyőri biztos nevez-

tetett ki, aki már el is foglalta állását.

Ügyvédi iroda ..tvetel. S í p o s Leó dr. ügyvéd átvette F o n y ó Sándor dr. felsőpulyai ügyvéd i r o d á j á t .

El jegyzee. P a d o s Béla posta és távírda tiszt-viselő eljegyezte jákfalvi Gömbös Ferenc nyug. inav.

ellenőr leányát Emmit.

EJegyzes S c h u b e r t József kertész Gyöngyös-

szentkereszten eljegyezte D i c k Miczit K ő s z e g r ő l .

Hazasiay. j u r a n i t s Gyula pékmester folyó ho

11-én kötött házasságot B a u e r Alojziával K ő s z e g e n .

Fegyvergyakor laton. S e r é n y i Akos póstatiszt. tartalékos honvéd-hadnagy a kőszegi honvéd-zászló aljhoz bevonult fegyvergyakorlatra.

Uj k i i k a t o n a k . S i m o n Antal kőszegi kalapos-mester Antal fia a Ludovica Akadémiába államköltséges

helyre másod sorban, Lux Alajosné Sándor f i a 1

soproni honvéd főreálba államköltséges helyre ugya" csak másod sorban vétetett fel.

A repce Most van a repoe elvetési ideje, a mely dus ara-

tást, miként általánosan ismert dolog, csak akkor adhat, ha nagyon k«»vér, erősen trágyázott földbe ad-juk. A repce ugyanis nagy igényű növény, a mely a talajt nagyon kihasználja. A közepes repce termés a mely hektáronként 24 mázsa magot, öO mázsa szal-mát és 17 mázsa pelyvát ad, nem kevesebb mint 116 76 kg. nitrogént, 58.34 k^. foszforsavat és 95 5 kg. kálit von el a talajból. Hogy ilyen terméseket érhessünk el, nem elég egyedül istálló trágyával ellátnunk a talajt, inert még abban az esetben is, ha nagyon bőven istálló trágyáztunk, még mindig 250-300 kg. szuperfosfátot kell hektáronként adnunk, hogy a repce foszfor szükségletét kiolégitsük Ha azonban csak közepes istálló trágyázást ezkösölhetük, a 250-300 kg. szuperfoszfát mellett még 75 100 kg. kénsavas am-móniákat is kell adni, még abban az esetben is, ha a repce lóhere után következik. leghelyesebb ilyen esetben 250-300 kg ammoniak-szuperfoszfátot adni nektáronként. Kötött talajon káli tragyázásra nem igen van szükség

Megjegyzendő még, hogy a mütr.igyázott repce éppen gyors fejlődése miatt az állati ' kártevőkkel szemben nagyon ellentálló.

1910 El. 13/F. 4. szám.

Árlejtési hirdetmény. A kőszegi kir. járásbíróság hivatali es fog-

házhelyiségei füteséhez 1911 évre szükséges

kemény tűzifa szallítasának biztosítása végett

folyó 1910. évi szeptember hó 12 ik (t izenkette-dik) napjának délelőtt 9 órájakor a kőszegi kir. járásbíróság hivatalos helyiségében (Chernel-utca

13 sz. I. emelet 7 ajtó) árlejtés fog tartatni.

Az 1910. évre a hivatalos helyiségek fű-

téséhez 101 1 kobm; a fogházhelyisegek részére

10-7 köbm. Összesen 1118 köbm. tűzifa van

megallapítva azonban esetleg több vagy kevesebb

szükségeltetik.

Felhivatnak mindazok, kik az árlejtésben

résztvenni óhajtanak, hogy a fent kitett határ-

időben és helyen szemelyesen, vagy 1 koronás

bélyeggel ellátott szabalyszerü zárt ajánlataikat

az arlejtesre kitűzött ora előtt a kir. |arasbirósag

1. jegyzői irodajában adjak be.

Banatpenzül egyidejűleg a vételár 5"/,-nak

megfelelő készpénz vagy elfogadható értékpapír

teendő le.

A közelebbi feltételek alulirt k'r. járásbíró-

ság jegyzői irodájaban a hivatalos órak alatt

minden nap megtekinthetők.

Kir. járásbíróság Kőszeg 1910. jul ius 28.

H a n n i b á l M ó r i c

kir. járásbiró.

1688 1910. sz

Aiverési hírdetmenyí kivonat.

A kőszegi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Rohonc es videke alsó onseuelyzu szövetkezet végrehaj tatónak kiskorú Hoffer Mária, István, .lános, Anna, József és Dómján Ist-váune llolczgethauu Mária rohonci lakósok vegrehaj tást szenvedők elleni végrehajtási ugyél>en 120M K 80 fillér tőke és ennek 1908. március 1-tól jaró 6U „ rendes 6"w késedelmi kamatai, 134 kor. 65 fillér per í's végrehajtási ugy jelenleg 26 koronában meg állapított és a netán még felmerülendő koltsegek be-hajtasa végett a területén fekvő következő ingatla-nok u. m . :

1) a rohonci 554. sz. tjkvben A f 1. sor 946 hrsz. 360. szamu háznak, kisk. Hoffer Mária, István, János, Anna, Józsefet illető fele 82 kor. .">0 fill. 2) az ugyanazon számú tjkvben A t 2 sor'.>5U hrszauiu kertnek ugyanazokat illető fele 2 kor 50 tLii. 3) az ozv. Dómján Islváuué sz. Holczgethán Maria tulaj-donát képező és a rohonci 629 sz. tjkvben A t 1> sor 1053 hrsz. 703. sz. ház 370 kor. 2. sorsz. 0630. hrszamu szántó 36 kor 3. sorsz. 4558. hrszáinu szőllő 117 kor. 4. sorsz. 5398. hrszamu szántó ó kor. 5. sorsz. 6846. hrsz. szántó 94U kor. 6. sorsz. 4536 2 hrszámu legelő 3 kor. kikiáltási arban az árverést elrendelte, ós hogy a fentebb megjelöli ingatlanok az

1910. évi augusztus ho 31. (iitrmicegyedik) napjan délután Vj3 órakor

Kohonc község házánál megtartandó nyilvános ár-veréseu — azonban a 360- és 703. számú házuk a kikiáltási ár felénél — a többi ingatlanok a kikiáltási ár kétharmadaual alacsonyabb árban eladatni nem fognak.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10" „ át készpénzben vagy ovadekképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, — avagy a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgaiiatiu.

Kőszegen, 1910. évi junius hó 10-én tllóadó hív. távol : Terplán s k. kir. járásbiró.

A kiadmány hiteléül:

Péczely Gryula, kir. telek könyvvezető.

Közgazdaság. Rosszul termA gyümölcsfák

Bár a gyumöcsteruiés sok minden eshetőségnek van kitéve, a melyek a fa termő képességét csök ken t ikmégisa gyümölcsfáknál a terméketlenség oka több nyire abban található fel, hogy a talaj tápláló anyagban szegény.

Kzen okot fel lehet ismerni részint magáról a fáról, részint az alatta termő fűfélékről. A táplálék hiányában szenvedő fák ugyanis megmohosodnak, kewset nőnek, s így terméketlenek.

A fa mohaságát azonban az éghajlati viszonyok és egyéb körülmények is okozhatják, s így egyedül ebből nem lehet határozottan arra következtetni, hogy a talajban nincs elég tápláló anyag Ha a fák uiohos-ságát tapasztaljuk, vizsgálat tárgyává tesszük azon füveket is, a melyek a fa alatt teremnek, hogy hatá-rozottan megállapíthassuk, vájjon a talaj tápláló auya-gokbani szegénysége okozza e a mohosságot vagy sem Ha a fa alatt kevés fű nő. s ez is vékony szálé, rossz minőségű, akkor ez határozottan arról tanúskodik, hogv a találtból hiányzik a káli és foszfor Ilyen os.«t-ben csak dus trágyával tehetjük fáinkat termővé-Kz a dus trágya azonban ne álljon egyedül Ing istál ló trágyából, de e mellett okvetlen szuperfoszfatot és meszet is kell alkalmazni. A gyümölcsfák nagyon sok meszet igényelnek Ha a gyümölcsfát elégetjük, a vissza maradó hamu egv harmada mész, a mi eléggé bizonyítja, hogy a gyümölcsfa a talajból igen sok me-szet von el, tehát dus mész trágyázást is igényel. Ha a talaj eléggé mészdús, akkor a fa koronája alatti föld-ben herefeléket is nagy mennyiségben találunk, ha azonban ezek hiányzanak, akkor a talaj mészszegény. A fák trágyázása tehát csak akkor helyes, ha dus is-tálló trágyát és meszet, vagy bő szuperfoszfátot al-kalmazunk trágyázásul. Kit a trágyázást addig kell évente ismételnünk, míg a fa koronája alatt lóhere félékkel kevert dus fü növés indul meg, a mi annak a jele, hogy most már a talaj felső rétegében annyi foszfor és ínész van, a menyi elegendő arra, hogy az esőviz azt részben a fa gyökeréig lemossa-

J íaponta friss szőlő, valamint legfinomabb

dinnye a Rohonczy fele kertészetből Törökbecsén.

Kapható

Sehaar József csemege-, bor- és füszerkereskedőnél

Kőszegen

, felszólalása után kimondta a választmány hogv a tagsági gvüjtőiveket egyelőre körlevélben'küldi meg minden községbe s felkéri a kartársakat, hogv a ma-guk környékén minél több hivet szerezzenek. Az alapszabályok redelke/.ése szerint a tagsági dij nagy-ságát a választmány határozza meg. mely azonban

,évi 12 kománál nagyobb nem lehet Herceg Ferenc elnök indítványára a választiuánvi ülés az >-lső évi

1 ̂ á g i dijat tekintettel az alakulással járó nagyobb kiadásokra, évi 8 koronában állapítja meg, mely

; összeg Szombathelyen negyedévi előleges részletekben fizetendő A beirási dij fejében egyszer és minden-korra fizetendő 2 korona a belépéskor. Kihatározta továbbá a választmany, hogy a szeptember hó 6. és 7-én Budapesten tartandó országos vendéglős kon-gresszuson még az alapszabályok hiányában részt ne n vesz. de a kongresszus célját, valamint a rész-vétel módozatait korlevélileg közli a tagokkal s a jelentkezéseket továbbítja.

Azt sem tudja, tel van e vagy nyar, úgv megza-varodnak Dörmögő Dömötör és társai a dobsinai jég-barlangban. Hogy és miként, azt elmondja Sebők Zsigmond, gyermek lapja, a Jó Pajtás legújabb au-gusztus 7-iki számában. Ugyanebben a számban van Lampérth Uéza verse Klek nagyapó meséje, Talián (iábor tréfás meséje a tapsifüles tatácskáról, Frennd Zsolt, bajnocsapat-kapitány cikke a vízpóló-játékról, Juhász Árpád kedves képe Tilinkós Péter versével', Tóth Andor verses meseje, Az állatok kudarca (ké-pekkel), tarka krónika hód palotáról, Lengyel Laura regényének folytatása, a rejtvények, szerkesztői üze-neteik stb. A J ó Pajtás előfizetési árai: egész évre 10 K, félévre 5 K. negyedévre 2 K 50 f. Klőfizetési pénzek IV. Kgyetem utcaalá 4 sz. küldendők.

Sz i lagyi es 0 skant miskolci gépgyáros könyök-szerkezetű és víznyomású cég kitűnő szőlősajtóira,

valamint a legújabb „Villám* központi bogyózó és

'zúzógépére felhívjuk az olvasóink figyelmét. Kieine-

lendök különösen a cég által feltalált és készített

.Kossuth," .Kincsem" és „Hegyalja" borsajlók. nem-

különben a nagyüzemű sajtoláshoz készített Iiákóczi

.kettős kosaru" sajtók, amelyeknél a régi világfábó

készített sajtója nagyszerűen egyesítve van, alegujjabb

technika vívmányaival. A sajtók felső része acé

alsórésze faszerkezet. Knnélfogva a must seholsem

érintkezik vasrészekkel, hanem csak a fával, ami a

inúst szinét, izét, zamatját nem befolyásolja. A törkölyt

sem kell összevagdalni, hanem kisebb darabokban

is kónynyen ki lehet venni. Az 1901. évi temesvári,

az 1902. évi egri és pozsonyi II. mezőgazdasági or-

szágos és az 1906. évi nagyváradi kiállításon valamint

1907. évi pécsi kiállításon a cég borsajtói elsődijjal,

aranyéremmel lettek kitüntetve. A cég ízléses ár

jegyzékét kívánatra minden érdeklődőnek megküldi.

Törvénysxekl tárgyalás az Angyal ügyben A szom-

k i r törvényszék augusztus hó 26-ikára tűzte b Jvai Antal volt városi ellenőr ügyében a tárgya-k' ^ f L y a l három rendbeli c s a l á s s a l van vádolva.

Msíedr Kopfstein Lipót kőszeg! ügyvéd.

Uj tűzoltóság Vasárnap Leyre r János tüzrendé-f e l ü g y e l ő vezetése alatt uj önkéntes tüzoltóegylet

nAlsószénégető községben. Az alakulás alkalmából 3 ü z e n t e i t e k az uj Seltenhoffer-fecskendőt, majd Leyrer

figyelő beoktatta az uj tűzoltóságot. A szép ünne-

ren eS é s z v i d é k r ö 1 s z á m o s a n voltak jelen. A P:ak>nakhutai ésgoborfalvi tűzoltóság testületileg kivo-

nult az ünnepélyre.

Tánckoszorúcska. R o s e n k r a n z Márton táncis-kolája aug. hó 20-án tartja táncvizsgáját a Mulatóban.

Belépődíj 1 korona.

Hullaegetö a gyepmester i telepen. A kőszegi y e p m e s t e r hulla égető kemence felállítására kér en-

tdelyt a városi tanácstól. A tanács legközelebbi ülé-

sed foglalkozik a kérelemmel.

A vagohid melletti híd. A költségvetés bizottsági pa lása során Szova Ferenc bizottsági tag szóvá

tette a vágóhíd melletti hid megépítését, mely célra

bizonyos összeget javasolt a költségvetésbe beállítani.

A bizottság azonban, tekintettel arra, hogy az építendő

Ind terveit és költségvetését az államépitészeti hivatal

most készíti el s mivel a felépítési költségek 8—10

ezer koronára rúgnak, nem fogadta el Szova indítvá-

nyát, mert a város majd a jövő évben kölcsön utján

és rendeltetésüket vesztett alapoknak felhasználásával

(og a költségek fedezéséről gondoskodni.

Az I9H evi költségvetés . A gazdalkodó es pénz-ügyi bizottság csütörtökön foglalkozott a jövő évi

költségvetéssel. A számvevőség által összeállított költ-

ségvetés teljesen a tavali keretben mozog. Semmi na-

gyobb beruházás nem billenti meg benn a város ház-

tartásának mérlegét. A laktanya, utburkolat többlet

költségei, majd csak az 1912 évi költségvetésben ke-

resik meg fedezetüket. Uj beruházás lesz egy beteg-

szállító kocsi, mi közel 400 koronába kerül és egy

motoros kut szivattyú, mit a városmajor kutjára sze-

relnének fel. A bizottság a számvevőség által össze-

állított költségvetést ugy általánosságban mint részle-

teiben elfogadásra ajánlja. A pótadó 79 % lesz. A

költségvetéssel még legközelebb foglalkozni fogunk.

Hirditmeny a s o r o z á s r ó l A rendőrhatóság hir-defmenyileg teszi közzé, hogy a fősorozás a kőszegi

hadkötelesekre nézve szeptember 15-én lesz. Az ide-

vágó hirdetményt a városi ügyek rovatában hozzuk.

Harcaizati lövészét. Honvédzászlóaljunk e hó 16-án és 17-ikén a cáki harcszerű lőtéren éles töl-

ténnyel harcszerű lövészetet fog tartani. A hatóság

figyelmezteti a közönséget, hogy a jelzett napokon a

veszélyeztetett területen ne tartózkodjék.

Rongálják a padokat. A város a sétaterekre izlé- j ses, szép padokat helyezett ki. Akadnak rakoncátlan

kezek, kik a padokat megrongálják. Felkérjük a közön-

ségét, hogy a rongálókat jelentse fel a rendőrségnél.

A népszámlálás költségéi Ez évben népszámlálás •esz, melynek költségeit a községek, illetve a városok

viselik. A gazdálkodó és pénzügyi bizottság a költség- (

vetés tárgyalásakor 1000 koronát javasolt a költség-

vetésbe beállítani a kőszegi népszámlálás költségeire.

Honvedeink gyakorlaton. A kőszegi honvédzászló-

alj szerdán jött meg a soproni ezredösszpontositó gya-

korlatokról és augusztus 20-án mennek el a nagy-

gyakorlatokra, honnan szept. 12-én térnek vissza.

Byümolcs eladas. A városi utak mellett és a tere-ken termelt gyümölcsöt e hó 15-én délután 2 órakor aJja el a város nyilvános árverésen. Az árverés a

Czeke-féle malomnál kezdődik.

Deli vasút. A vasvári bucsu alkalmából folyó évi ^gusztus hó 15 én kedvező időjárás esetén Szombat-hely és Vasvár, továbbá Szombathely és Zalaszentiván kötött külön személyvonatok fognak közlekedni, Helyeknél a közönséges személyvonati jegyek érvé nyesek és pedig: Szombathelyről' külön személyvonat V (,ra 50 perckor indul. Gyöngyöshermán, Dömötöri « Kábamolnári állomáson megáll, és Vasvárra reggel 'óralli perckor érkezik Szombathelyről külön szomly-Vonat bélután 1 óra 40 perckor indul. Dömötöri, Ka/lamolnári, Vasvár, Oszkó, (ivőrvár és Egerváron mt'gá.'l. Vasvárra d. u. J óra 24 perckor érkezik és - óra perckor indul, Zalaszentivánra d. u. II óra II perckor érkezik. Zalaszentivánvról külön személy-vonat délután 8 óra 22 perckor indul, Kgervár, Oyörvár, Oszkó, Vasvárra d. u. 4 óra 04 per. kor ér-k«'*ik és 4 óra 05 perekor indul, Szombathelyre d. u- * óra 42 perckor érkez ik .

AVásvármegyeiFogadósok.Vendeglösök es Kávésok >partarsulatána< választmányi ülése. Csü t ö r t ökön dél-után 'ártotta meg választmányi ülését a Vasvár-'"••gyei fogadósok vendéglősök és kávésok ipart ár-•ulata Szombathelyen. A gyűlésen, melyen Herceg rerene elnök elnökölt ugy a központi, mint a vidéki »jUsttináiiyi tagok nagy számban jelentek meg. Ue J^nt«tte az elnök, hogy az alapszabályok jóváhagyás

a minisztériumhoz felterjesztettek. Többek

$ét és szántóföld körülbelül 20 hold terjedelemben (a Tamásföldek,

Kistoldek és rendeki vum körül) szabad kézből

eladók vagy bérbe adók.

Közelebbi feltételek nyerhetők

őzv. Sziklai} S . nél

Kőszegen.

Egy jó forgalmú pékhelyiség (Gyön-

gyös utca 368. szám alatt) bérbeadó. Bővebb felvilágosítás kapható Kirchknopf Mihály

úr vaskereskedésében.

H á z eladás. A Gyöngyös-utca 368 számú ház egy jó for-

galmú pékhelyiséggel azonnal jutányos árban

eladó. Felvilágosítással szolgál Kirchknopf Mihály úr.

JR Saller-féle villa az intézet-utcában 842. sz. a. azonnal szabad

kézből eladó, vagy egy lakónak bérbe adó.

Bővebbet a tulajdonosnál a házban.

Heghivó. Van szerencsém a n é. közönség becses

tudomására adni, hogy

1910. augusztus hó 20-án azaz szombaton a tánctanfolyam befejezése alkalmával

a . 2 ^ - v a . l a t ó n a g y t e r m é l o s n

egy zártkörű

T Á Ü T O V I S S G Á T összekötve

A közkedvelt

flnKer-Kenyér elárusitási árát 54 fillérben állapítottuk meg

Egyedüli elárusitásával Kőszegen Schaar József, fűszer és csemege kereskedőt biztuk meg.

Anker-kenyér-gyár Heinrich & Fritz Mendl

Bécs.

Üzlet áthelyezés. Van szerencsém a nagyérdemű közönség

becses tudomására adni, hogy

könyvkötő és papírkereskedő üzletemet f. évi augusztus hó 1-vel a Várkör

447 sz. házból ugyancsak a Várkörön levő Pfei-

ftermann-féle 431. szánni házban helyeztem el.

A nagyérdemű közönség szives pártfogását

jövőben is kéri

tisztelettel

Hawr lan t Károly könyvkötő és papírkereskedő.

KULHAY KÁROLY zongora készítő és hangoló

S z o m b a t h e l y , Kossuth Lajos-utcza 19. szám.

Elvállal zongora hangolást, valamint zon

gorák és pianinok javítását és ujrabőrözését

szakszerű kivitelben jótállás mellett.

- € > < > - € > O 0 0 0 0 0 0 - 4 0 0 - 0

Őszi trágyázás. Óvakodjunk a hamisításoktól!

Va löd l S t ^ í k* vM|ecvt>nii>nJ> JÜHÍ I I im ! — Kedvein fi»rt