Upload
others
View
4
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
114 2013. március
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK
A körte (Pyrus communis) ter-mesztésének jelentősebb körzetei a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Ma-gyarországon vannak, de kisebb te-rületeken országszerte előfordul.
A körtének számos károsítója is-
mert, ezek jelentősége helyenként,
évjáratonként, fajtánként változik. Nem szabad elfelejtkeznünk az ég-hajlatváltozás (felmelegedés) károsí-tókra gyakorolt hatásáról (a károsítás időszaka megnyúlik, előtérbe kerül-nek a melegkedvelő fajok, eseten-ként a nemzedékszám nő stb.) sem. Előfordulásukat és kártételük mér-tékét a környezeti tényezők mellett jelentősen befolyásolja az is, hogy milyen növényvédelmi technológiát alkalmaznak az adott területen és a termesztett fajta milyen érzékeny-séggel bír a károsítókkal szemben. A fajtatulajdonságok meghatározzák, hogy mely károsítók szaporodhat-nak el káros mértékben és melyek ellen szükséges rendszeresen vagy esetenként védekezni.
Fajtafogékonyság az irodalmi
adatok és saját megfigyelések
szerint
A körte-levélbolha fajok kártétele
minden fajtán előfordulhat, a leg-
érzékenyebb fajták a Baki boscspur, a Bosc kobak, a Diel vajkörte, az Esperen bergamott az Erdei vajkörte, a Hardy vajkörte, a General Leclerc, a Gifford vajkörte, a Madame Favre, a Meridino Rosso és a Vilmos. A ki-
GY
ÜM
ÖL
CS
TE
RM
ES
ZT
ÉS
GY
ÜM
ÖL
CS
TE
RM
ES
ZT
ÉS
ROVA TVEZETŐ:
Dr. Szalay László egyetemi docens
A körte károsítói és az ellenük történő védekezés lehetőségei
Dr. Gyulainé Garai Adrienne
BAZ Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Miskolc
1. táblázatKörte fajták fogékonysága
Kártevőmegnevezése
Kevésbé Közepesen Nagyonfogékony
Ventúriás varasodás
(Venturia pyrina)
Árpával érő körteBaki boscConference ConcordFétel apát* General LeclercHardy vajkörte IlonkaKornéliaKieffer Meridino RossoMirandino rosso Nagy szegfű körtePackham’s TriumphTongre Zöld Magdolna
Clapp kedveltje Dr. Guyot Gyula Giffard vajkörteNapocaSeres OlivérTársulati esperes VerdiVilmos
Arabitka Avranchesi jó Lujza Aromata de BistricaBeurre d’Anjou Bosc kobak Diel vajkörteErdei vajkörte Gifford vajkörteHardenpont téli vajkörteNemes Krasszán Nyári Kálmán körtePap körteTéli esperes
Tűzelhalás(Erwinia
amylovora)
Alexander Lucas Giffard vajkörte IlonkaKieffer Nagy szegfű körteNyári Kálmán körtePierre Corneille Trevoux Zöld Magdolna
Avranchesi jó Lujza Baki boscBeurre d’Anjou Bosc kobak ConcordConference Fétel apát General Leclerc Hardenpont téli vajkörte Hardy vajkörte Meridino RossoMirandino rossoSeres OlivérVilmos
Aromata de BistricaClapp kedveltjeDiel vajkörte Dr. Guyot GyulaErdei vajkörteGifford vajkörteKornéliaNapocaNemes Krasszán Packham’s Triumph Társulati esperes Téli esperes Tongre Pap körte Verdi
Körte-levélbolha fajok
(Cacopsylla spp.)
Dr. Guyot GyulaIlonkaNagy szegfű körteNapocaNyári Kálmán körtePap körteTéli esperesTéli Kálmán körteZöld Magdolna
ArabitkaAvranchesijó Lujza Aromata de BistricaClapp kedveltjeConcordConferenceKornéliaNemes Krasszán Packham’s TriumphSeres OlivérTongreVerdi
Baki boscBosc kobakDiel vajkörte Erdei vajkörteEsperen bergamottHardy vajkörteGeneral LeclercGifford vajkörteMadame FavreMeridino RossoVilmos
Megjegyzés: *: A Fétel apát egyéb gombabetegségekre, mint pl. az almástermésűek sztemfíliumos gyü-mölcsrothadása (Stemphylium spp.) nagyon fogékony!
1152013. március
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK
sebb növekedési erélyű fajtákon ál-talában kisebb az okozott kár, mint a nagyobb növekedési erélyű fajtákon (pl. Hardy vajkörte és Diel vajkörte).
A Dr. Guyot Gyula, az Ilonka, a Nagy szegfű körte, a Napoca, a Nyá-ri Kálmán körte, a Pap körte, a Téli esperes és a Zöld Magdolna körték a kevésbé érzékeny fajták közé tar-
toznak.
Minden olyan beavatkozást ke-
rülni kell, ami az intenzív hajtás-
növekedést elősegíti, mint pl. az in-
dokolatlanul erős metszés, a túlzott
tápanyag-, főleg nitrogénadagolás,
az erős öntözés.
A tűzelhalás esetében kevésbé fo-
gékony az Alexander Lucas, a Giffard vajkörte, az Ilonka, a Kieffer, a Nagy szegfű körte, a Nyári Kálmán körte, a Pierre Corneille, a Trevoux és a Zöld Magdolna, míg nagyon fogékonyak
a fertőzésre az Aromata de Bistrica, a Clapp kedveltje, a Diel vajkörte, a Dr. Guyot Gyula, az Erdei vajkörte, a Gifford vajkörte, a HigWand, a Kor-nélia, a Napoca, a Nemes Krasszán, a Packham’s Triumph, a Társulati es-peres, a Téli esperes, a Tongre, a Pap körte és a Verdi fajták.
A körte ventúriás varasodásá-
ra igen fogékony az Arabitika, az Avranchesi jó Lujza, az Aromata de Bistrica, a Beurre d’Anjou, a Bosc ko-bak, a Diel vajkörte, az Erdei vajkörte, a Gifford vajkörte, a Hardenpont téli vajkörte, a Nemes Krasszán, a Nyári Kálmán körte, a Pap körte és a Téli esperes. Kevésbé fogékony fajták-
nak tekinthető az Árpával érő kör-te, a Baki boscspur, a Conference, a Concord, a Fétel apát (csapadékos időjárás esetén ez a fajta azonban na-gyon fogékony a sztemfíliumos fertő-zésre), a General Leclerc, a Hardy vaj-körte, az Ilonka, a Kornélia, a Kieffer, a Meridino Rosso, a Mirandino rosso, a Nagy szegfű körte, a Packham’s Triumph, a Tongre és a Zöld Magdol-na.
A körterozsda esetében a körte-
fajták között nincs fogékonyságbeli
különbség. A fertőzés alapvetően at-tól függ, hogy a közelben (100-500 méteren belül) megtalálható-e a kór-okozó fő gazdanövénye, a boróka, ill. 4-5 kilométer távolságon belül van-e összefüggő területű borókás. A borókák (Juniperus fajok és fajtá-ik) eltérő fogékonyságúak. Irodalmi
adatok szerint legfogékonyabbak a Juniperus chinensis faj Pfitzeriana, Pfitzeriana Aurea, és Robusta Green fajtái, valamint J. sabina faj Bla-ue Donau, és Tamariscifolia fajtái. Kis fogékonyságúnak, ill. ellenálló-nak tekinthető a J. communis, a J. conferta, J. horizontalis, a J. nana, a J. procumbens, a J. squamata és a J. virginiana fajok fajtái.
Az 1. táblázatban a körtefajták fo-gékonyságuk alapján történő beso-rolása található kevésbé, közepesen és nagyon fogékony kategóriákba, figyelembe véve a körtevarasodás, a tűzelhalás és a körte-levélbolha fertő-zésre vonatkozó érzékenységüket.
Mely károsítók jelentik a
legnagyobb problémát?
A körtén a kártevők közül a legna-gyobb jelentőségű a füstösszárnyú
körte-levélbolha (Cacopsylla pyri) és a közönséges körte-levélbolha (Cacopsylla pyricola) kártétele.
A szelektív hatású rovarölő szerek
alkalmazása mellett és az átlagos-
nál melegebb évjáratok hatására
újból felszaporodhatnak és megje-
lenhetnek azok a kártevők, amelyek
korábban minimális egyedszámban
voltak jelen. Számítani lehet az alma-
moly (Cydia pomonella), a körte-
moly (Cydia pyrivora), az almailonca (Adoxophies orana), a poloskaszagú
körtedarázs (Hoplocampa brevis) (1. kép), a hajtáshervasztó darázs
1. kép Poloskaszagú körtedarázs a virágon
2. kép Hajtás hervasztó darázs a levélen
116 2013. március
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK
(Janus compressus) (2. kép), a kali-
forniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus), a bimbólikasztó-
ormányos (Anthonomus pomorum), a levélbarkók (Phyllobius spp.), a körtelevél-atka (Eriophyes pyri) (3. kép) és a körtelevél-gubacsatka
(Epitrimerus pyri) (4. kép) helyen-kénti kártételére. Csapadékos időjá-rás esetén növekedhet a körtelevél-
gubacsszúnyog (Dasyneura pyri) (5. kép) lárvái által fertőzött hajtások aránya.
A kórokozók közül leggyakrab-ban az erviniás tűzelhalás (Erwinia amylovora) (6. kép), a körte varasodá-
sa (Venturia pyrina) okozza a legtöbb problémát, de a körte mikoszferellás
levélfoltossága (Mycosphaerella
4. kép Körtelevél-gubcsatka kártétele levélen
6. kép Erviniás tűzelhalás5. kép Körtelevél-gubacsszúnyog kártétele
7. kép Körte mikoszferellás levélfoltossága
3. kép Körte-levélatka kártétele
1172013. március
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK
sentina) (7. kép), a körterozsda (Gymnosporangium sabinae) (8. kép), valamint a monilíniás termés-
fertőzés (Monilinia spp.) (9. kép) for-dulnak elő.
A körterozsda (Gymnosporangium sabinae) fertőzés gyakorisága az
utóbbi 10 évben növekedett, ko-rábban csak szórványosan és egyes érzékeny fajtákon fordult elő. A kör-terozsda kórokozója két gazdanö-vényt igényel kifejlődéséhez, a köz-tes gazdája a körte, a főgazdái pedig a boróka fajok (Juniperus spp.) (10. kép). Egyre több helyen telepítenek
örökzöldeket, közöttük borókákat
is, ami elősegíti a betegség terjedését.
Mivel az alkalmazott növényvé-
delmi technológia gerincét a kör-
te-levélbolhák (Cacopsylla spp.), 10. kép A körterozsda köztes gazdája
8. kép Körterozsda által okozott tünetek
11. kép Kifejlett körte-levélbolhák
9. kép Moniliniás termésfertőzés
12. kép Feketepenész a termésen
118 2013. március
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK
az ervíniás tűzelhalás (Erwinia amylovora) és a körte ventúriás va-
rasodása (Venturia pyrina) elleni
védekezés adja, ezért ezekkel a ká-
rosítókkal részletesebben kell foglal-
kozni.
Körte-levélbolha fajok (Cacopsylla pyricola, C. pyri)
Azokban az ültetvényekben a leg-
nagyobb a számuk, ahol intenzív
tápanyag-utánpótlást végeznek és a
vegetációs időszakban rendszeresen
alkalmaznak széles hatásspektru-
mú – elsősorban – piretroid ható-
anyag csoportba tartozó rovarölő
szereket, ami a természetes ellensé-geik egyedszám-csökkenését vonja maga után.
Kártételük: A kifejlett bolhák (11. kép) és a lárváik is jelentős kártételt okoznak. Az imágó a körtehajtást kismértékben a pete lerakásával, nagymértékben a táplálkozásával károsítja, a fiatal levelek a tömeges petézést követően nem képesek nor-málisan fejlődni, kissé besodródnak, deformálódnak, kisebbek marad-nak. A lárvák szívogatásának hatá-sára a levelek szintén torzulnak, egy részük lehullik, a hajtás növekedése lelassul, korán befejeződik, a vesszők rövid ízközűek maradnak. A lárvák által bőségesen termelt mézharma-ton megtelepszenek a feketepenészt okozó gombák (Cladosporium, Capnodium, Antennariella stb.), ami az asszimilációs tevékenységre nega-
tív hatással van, valamint a gyümölcs kereskedelmi értékét jelentősen csökkenti (12. kép). Továbbá a körte-levél-bolhák vírus- és a körte lerom-lását és elhalását okozó mikoplazma-vektorok is, sőt testükre tapadva terjesztik az Erwinia amylovora bak-tériumot is.
A kártevő tömeges szaporodását segíti elő továbbá, hogy a korán érő körtefajták miatt a kémiai védekezést legkésőbb augusztus közepétől szü-neteltetni kell, és ilyenkor a nyárvégi nemzedékek egyedeinek szaporo-dását sem természetes ellenségei, sem az inszekticidek hatása nem akadályozza. Gyakori a rovarölőszer-rezisztens populációk kialakulása.
Életmódjuk: Az imágók telelnek át
kéregrepedésekben, lehullott levelek alatt. Tavasszal viszonylag korán, már az első napsütéses télvégi napokon megjelennek, és 5 °C feletti hőmér-sékleten megkezdődik a párosodás is. Általában március elején megin-dul a peterakás; a tojásokat eleinte a vesszőkre, az ágakra (13. kép), a rü-gyekre vagy ezek közelébe, a lomb-fakadás után a hajtásokra, a fiatal le-velekre (14. kép), majd a bimbókra helyezik. A lárvák kelése a körte ún. egérfül állapotban kezdődik el. A lár-vák eleinte a hajtásokon (15. kép), a fiatal leveleken (16. kép) és a virágo-kon – elsősorban a porzók tövében – szívogatnak. Az első nyári nemzedék imágói nem sokkal a virágzás után (május elején-közepén) fejlődnek
13. kép Körte-levélbolha tojások az ágon
14. kép Körte-levélbolha tojások a levélen
15. kép Körte-levélboha lárvák hajtásvégi kártétele
16. kép Körte-levélbolhák a levélen
1192013. március
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK
ki; évente 4-6 nemzedéke is lehet. Az áttelelő nemzedék imágói többnyire szeptemberben jelennek meg.
Az eredményes védekezés szabályaiRendkívül fontos a szellős, világos,
a permetlé számára hozzáférhető
korona kialakítása. Metszéskor a sű-rűsítő részeket el kell távolítani, nyá-ron el kell végezni a hajtásválogatást, a fákat az előtörő vízhajtásoktól meg kell tisztítani. Kerülni kell a nitrogén-
túladagolást, mivel ezzel megelőzhe-
tő a vegetatív túlsúly.
A körte-levélbolha populációk a rendszeresen alkalmazott rovarölő szerekkel szemben viszonylag rövid idő, 2-3 év alatt ellenállóvá válnak, ezért a védekezésnél igen fontos az eltérő hatásmechanizmusú készít-mények váltogatása, a szerrotáció. A körte-levélbolha elleni védekezésre rendelkezésre álló készítmények ha-tásmód alapján nyolc csoportba so-rolhatók, a 2. táblázatban a hatás ki-fejtés módjait eltérő színnel jelöltük.
A hasznos élő szervezetek védelme
érdekében a piretroidok felhaszná-
lását teljes mértékben mellőzni kell,
mivel ezek elpusztítják a ragadozó poloskákat (Anthocoris- és Orius-fajok), a katicabogarakat és lárváikat, melyek az egyedsűrűségét minimális szinten képesek tartani.
A permetezéseket a fák méretét fi-gyelembe véve nagy lémennyiséggel
(1000-1500 l/ha) kell végezni, a megfelelő hatékonyság elérése és szerrezisztencia elkerülése érdeké-ben. Természetesen kora tavasszal
kisebb permetlémennyiség is elegen-
dő.
Javasolt paraffinolaj tartalmú
vagy egyéb adalékanyagok hasz-
nálata hatásnövelés céljából (v.ö. 2. táblázat).
Az első nemzedék elleni sikeres
védekezés alapozza meg az egész
évi fertőzési helyzetet, ezért a véde-
kezéseket az áttelelő nemzedék tojá-
saiból kelő fiatal lárvák ellen el kell
kezdeni.
A védekezések eredményességét elősegíti a lemosó permetezés, mert az alkalmazható olajtartalmú készít-mények a petéket és a lárvákat gyé-rítik.
A kitinszintézis-gátló készítményt
(diflubenzuron) akkor kell kijut-
tatni, amikor a populáció nagy há-
nyada még tojás állapotban van, a permetezéshez itt is szükséges az adalékanyagok használata.
A spinozad hatóanyagú rovarölő
szerrel (+adalékanyag) a kezelést a
körtebolhák fiatal lárváinak megje-
lenésekor kell elvégezni.
Az acetamiprid, a klotianidin és
az abamektin + klórantraniliprol
hatóanyagú rovarölő szereknek (+
olaj, vagy egyéb adalékanyag) a tö-
meges lárvakelés időszakában a nö-
vény felületén kell lenni.
A vegetációs időszak későbbi részében már vegyes populáció (tojás, lárva és imágó) fordul elő, ekkor jó biológiai hatékonyságot csak az abamektin, spirodiklofen, spirotetramat, tebufenpirad ható-anyagok + olaj kombinációitól lehet várni, melyeket a rezisztencia elkerü-lése érdekében váltogatva (rotáció-ban) érdemes használni.
A káliszappan és paraffinolaj ké-
szítmények egy része a vegetációs
időszakban önállóan, nem adalék-
anyagként is használható a levél-
bolhák egyedszámának gyérítésére. Csak gyenge fertőzés esetén alkal-mazzuk, a tojások és a lárvák ellen hatékonyak, környezetkímélők, de óvatosan kell dozírozni és körülte-kintéssel kell kijuttatni ezeket, mivel nagy melegben, tűző napon nem csak a rézérzékeny fajtákon okozhat-nak perzselést. A vegetációs időszak elején vagy a kartevők megjelenése-kor javasolt először kijuttatni. Továb-bi kezeléseket 5-7 naponként kell el-vegezni, legfeljebb 3 alkalommal.
A felsorolt hatóanyagok a méhek-
re kifejezetten veszélyesek, ezért a
kezeléseket csak a virágzás után
lehet elvégezni, továbbá a fák alatt
és a sorközben esetlegesen előfordu-
ló nagy mennyiségű virágzó gyom
(Lamium sp., Taraxacum sp., stb.)
méhek általi látogatottságára is fi-
gyelemmel kell lenni.
Erviniás tűzelhalás (Erwinia amylovora)
Az almástermésűek egyik legve-
szedelmesebb betegsége a tűzelha-
lás, 1997-től a szórványkertekben és ültetvényekben rendszeresen előfor-dul ez a baktériumos megbetegedés. Gazdanövényköréhez tartoznak az
almatermésűek alma, körte, birs, de galagonya, berkenye, madárbirs, tűz-tövis stb. és a rózsafélék családjába tarozó 129 növényfaj is.
A fertőzés forrásai, a betegség ki-
alakulása: A baktérium a fekélyes, rákos sebekben, vagy epifita formá-ban a fa felületén, rügypikkelyek alatt telel át. Tavasszal a virágzás idejére aktivizálódik és indul szaporodás-nak. Fertőzésveszélyre akkor számít-hatunk, ha a környezeti tényezők optimálisak (három egymást követő napon a hőmérséklet 18 °C felett van és az átlagos napi középhőmérséklet elérte a 15,6 °C-ot, a lehullott csapa-dék mennyisége 0,25 mm-t megha-ladó, ill. harmatképződés, erős köd miatt nedves a növények felülete és a levegő páratartalma 75 % feletti) és fogékony növényi felület (kinyílt vi-rág, fiatal hajtás) van.
A betegség tünetei: A virágzás ide-jén a csészeleveleken, a kocsányon vízzel átitatott foltok jelennek meg, a virágok megbarnulnak, de nem hullnak le. A terméskezdemények fonnyadnak, megfeketedve mumifi-kálódnak és mindig az ágon marad-nak (17. kép). Később a még nem fásodott hajtásvégek pásztorbotsze-rűen meghajlanak (18. kép), a meg-barnult levelek a hajtáson maradnak. Meleg, párás időben a fertőzött nö-vényi felületen bárhol megjelenhet a piszkosfehér, majd rozsdabarna bak-tériumnyálka csepp (19. kép). A ve-getáció második felében a gallyakon, ágakon, törzsön a kórokozó bejutási helyén besüppedt, lilás kéregelhalás, fekélyes seb keletkezik, a kéreg az egészséges és a beteg rész határán felreped.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a hajtáshervasztó darázs (Janus compressus) által okozott kártétel összetéveszthető a tűzelhalás bakté-
riumos megbetegedés tüneteivel. A darázskártétel esetén a fiatal hajtások arasznyi vége hirtelen (néhány óra-egy nap) elhervad (20. kép), feketén elszárad, ez esetben a hajtás elher-vadt és ép része határán spirálvo-nalban mindig megtalálhatók a szú-rásnyomok, a tojásrakás helyei (21. és 22. kép). Ez a jelenség leginkább száraz, meleg tavaszokon – főleg házi kertekben, és szórvány gyümölcsö-sökben – észlelhető tömegesen. A szélverés okozta tünetek is hasonló-
120 2013. március
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK2.
táb
láza
tKö
rte-
levé
lbol
ha e
llen
alk
alm
azha
tó k
észí
tmén
yek
Sor-
szám
Hat
óany
agKé
szít
mén
yKá
rtev
őD
ózis
Fo
rgal
mi k
ate-
gória
Hat
ás k
ifej
tés
mód
ja
1.ab
amek
tin
Vert
imec
1,8
EC,
Saf
ran
kört
elev
élbo
lha
0,5-
1,0
l/ha
II.kl
orid
csat
orna
akt
ivát
or
2.ab
amek
tin
+ kl
oran
tran
ilipro
lVo
liam
Tar
gokö
rtel
evél
bolh
a , a
lmam
oly,
kel
eti g
yüm
ölcs
mol
y,
levé
latk
ák, a
lmai
lonc
a, le
véla
knáz
ó m
olyo
k, t
akác
satk
ák
0,7
5-1,
0 l/
haII.
klor
idcs
ator
na a
ktiv
átor
és
kálc
ium
ion-
csat
orna
mód
osító
4.ac
etam
iprid
Gaze
lle 2
0SP
kört
elev
élbo
lha
cser
ebog
arak
0,5
kg/
ha,
0,
2-0,
4 kg
/ha
III.ni
koti
n ac
etilk
olin
rec
epto
r ag
onis
ta
5.ac
etam
iprid
Mos
pila
n 20
SG
kört
elev
élbo
lha
0,5
kg/h
aIII.
niko
tin
acet
ilkol
in r
ecep
tor
agon
ista
6.ac
etam
iprid
Mos
pila
n 20
SP
kört
elev
élbo
lha
,cs
ereb
ogar
ak 0
,5 k
g/ha
0,2-
0,4
kg/h
aIII.
niko
tin
acet
ilkol
in r
ecep
tor
agon
ista
7.ac
etam
iprid
Spila
n 20
SGkö
rtel
evél
bolh
a
0,5
kg/
haIII.
niko
tin
acet
ilkol
in r
ecep
tor
agon
ista
8.ci
perm
etrin
+
klór
pirif
osz
Nur
elle
–D
50/
500
ECkö
rtel
evél
bolh
a,
gyüm
ölcs
mol
yok,
levé
ltet
vek
1,2
5-1,
5 l/
haI.
acet
ilkol
in é
szte
ráz
gátl
ó és
nát
ri-um
ion-
csat
orna
mód
osító
9.di
flub
enzu
ron
Dim
ilin 2
5WP
kört
elev
élbo
lha,
lom
brág
ó he
rnyó
k, g
yüm
ölcs
-, ak
názó
és
sodr
ómol
yok
0,3-
0,5
kg/h
a
0,5
kg/h
aIII.
kiti
nszi
ntéz
is g
átló
10.
etox
ilált
hep
tam
etil-
tris
zilo
xán
Spur
ta
padá
s és
ter
ülők
épes
ségf
okoz
ó0,
05-0
,1 %
II.cs
opor
tba
nem
sor
olt
ható
anya
g
11.
kális
zapp
anBi
osec
t ko
ncen
trát
um,
Bios
ol-
kális
zapp
an
kárt
evők
gyé
rítés
e1-
2 %
1-2
,5 %
III.cs
opor
tba
nem
sor
olt
ható
anya
g
12.
klot
iani
din
Apa
cs 5
0 W
Gkö
rtel
evél
bolh
a, v
érte
tű,
levé
ltet
vek
3
00 g
/ha
100-
150
g/ha
III.
niko
tin
acet
ilkol
in a
goni
sta
13.
kórp
irifo
szCy
ren
ECkö
rtel
evél
bolh
a , a
lmam
oly,
sod
róm
olyo
k, l
evél
-te
tvek
, lev
élak
názó
mol
yok
1,5
l/ha
I.ac
etilk
olin
ész
terá
z gá
tló
14.
kórp
irifo
szPy
rifos
z 25
CS
kört
elev
élbo
lha
3,
0 l/
haI.
acet
ilkol
in é
szte
ráz
gátl
ó
15.
kórp
irifo
szPy
rinex
25
CSkö
rtel
evél
bolh
a
3,0
l/ha
I.ac
etilk
olin
ész
terá
z gá
tló
16.
kórp
irifo
szPy
rinex
48
EC
kört
elev
élbo
lha,
gyü
möl
csm
olyo
k
2,0
l/ha
I.ac
etilk
olin
ész
terá
z gá
tló
17.
para
ffin
olaj
Cata
nepa
jzst
etve
k, p
iros
gyüm
ölcs
fa-t
akác
satk
a, le
vél-
tetv
ekny
ugal
mi i
dősz
akba
n 1-
2,5
%, v
eget
áció
-ba
n ad
alék
anya
gkén
t 0,
25 l/
ha
III.cs
opor
tba
nem
sor
olt
ható
anya
g
18.
para
ffin
olaj
Agr
ol p
lus
atká
k, le
vélt
etve
kny
ugal
mi i
dősz
akba
n 30
-60
l/ha
, veg
etác
i-ób
an a
dalé
kany
agké
nt 0
,25
l/ha
III.
csop
ortb
a ne
m s
orol
t ha
tóan
yag
19.
para
ffin
olaj
Nira
lD
irp P
lusz
kört
elev
élbo
lha
nyug
alm
i idő
szak
ban
4 %
, veg
etác
ióba
n ad
alék
-any
agké
nt 0
,25
l/ha
III.
csop
ortb
a ne
m s
orol
t ha
tóan
yag
20.
para
ffin
olaj
+
polis
zulf
id k
énN
evik
én E
xtra
liszt
harm
at, p
azst
etve
k, le
vélt
etű,
toj
ások
, kö
rtel
evél
bolh
a, a
tka
gyér
ítés
reny
ugal
mi i
dősz
akba
n 25
-50
l/ha
III.cs
opor
tba
nem
sor
olt
ható
anya
g
21.
para
ffin
olaj
+
rézo
leat
Vekt
afid
Rle
vélt
etve
k, p
ajzs
tetv
ek, a
tkák
, vér
tetű
, lev
élbo
l-ha
gyé
rítés
re
nyug
alm
i idő
szak
ban
2-3
%, v
eget
áció
ban
0,5-
1 %
(faj
taér
zéke
nysé
g fig
yele
mbe
vét
elév
el)
III.cs
opor
tba
nem
sor
olt
ható
anya
g
22.
polia
lkilé
noxi
d +
polip
ropé
nizo
mer
Silw
et L
-77,
Silw
et S
tar
tapa
dás
és t
erül
őkép
essé
gfok
ozó
0,2-
0,4
l/ha
III.cs
opor
tba
nem
sor
olt
ható
anya
g
24.
spin
ozad
Lase
rkö
rtel
evél
bolh
a,al
mam
oly,
akn
ázóm
olyo
k,
0,6-
0,9
l/ha
0,5
l/ha
II.ni
kotin
ace
tilko
lin r
ecep
tor
ant
agon
ista
és in
gerü
lets
zállít
ás g
átló
25.
spiro
dikl
ofen
Envi
dor
240
SCkö
rtel
evél
bolh
a
0,6
l/ha
II.lip
id s
zint
ézis
gát
ló
26.
spiro
tetr
amat
*M
oven
to 1
00 S
C*kö
rtel
evél
bolh
a
0,5-
0,7
l/ha
1 m
éter
lom
bfal
mag
assá
gra
szám
olva
*201
3-ba
n vá
r-ha
tó a
z en
ge-
dély
ezés
elip
id s
zint
ézis
gát
ló
27.
tebu
fenp
irad
Pyra
nica
20
WP
kört
elev
élbo
lha,
taká
csat
kák,
levé
ltet
vek
0,
75 k
g/ha
0,
25 k
g/ha
I.el
ektr
on t
rans
zpor
t gá
tló
1212013. március
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK
ak lehetnek, de ekkor nem találunk sem szúrásnyomokat, sem baktérium cseppeket.
A hatékony védekezés lehetőségeiA betegség ellen leghatékonyab-
ban megelőzéssel lehet védekezni.
Ennek egyik feltétele, hogy a met-szésre használt eszközöket (minden egyes fa után) fertőtleníteni kell (hypo, alkohol, denaturált szesz stb. felhasználásával). A megmetszett al-matermésűeken – rügypattanáskor, majd a piros bimbós állapotig – bő lémennyiséggel, áztatás-szerűen kell elvégezni réztartalmú szerrel a per-metezéseket, amelyek gyérítik a felü-leten található kórokozót és gátolják annak behatolását. Az Aliette 80 WG, a Blossom Protect (az Erwiphage) virágzásban használható, méhekre nem veszélyes és a termékenyülést sem zavarja.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az
Aliette 80 WG egyszeri, a csak vi-
rágzásban történő kipermetezése
nem hatékony; a kezelést már a
piros bimbós állapotban meg kell
kezdeni és 2-3 alkalommal megis-
mételni, hogy a hatóanyag (fosetil-Al) felhalmozódhasson a növényekben. A kezelések megismétlése a későb-bi hajtásfertőzések megelőzésére is alkalmas. A sziromhullás után a nem rézérzékeny fajtákon rézhidr-oxid hatóanyagú gombaölő szerek kijuttatására van lehetőség. Ha az in-tenzív hajtásnövekedési időszakban a fákat mechanikai sérülés éri (pl. jégverés, szélverés), a kezeléseket 24 órán belül indokolt megismételni. A termésviaszosodását követően a készítményt célszerű réz hatóanya-gú növényvédő szerrel kombinálni, továbbá nem szabad elfelejtkezni a fertőzött részek mechanikai eltávolí-tásáról sem. A betegség megfékezése érdekében az almatermésű ültetvé-nyeket, kerteket rendszeresen java-solt szemlézni. A tüneteket mutató
növényi részek (pásztorbotszerűen visszahajló, elbarnuló hajtásvégek, barnuló levelek, termések stb.) hala-
déktalan eltávolításáról – az egész-ségesnek látszó 40-60 cm-es résszel együtt – és a metszőollók fertőtlení-
téséről (hypo, alkohol stb.) gondos-
kodni kell. Kiemelt jelentősége van az agrotechnikai módszereknek is.
17. kép Erwinia a termésen, a terméskezdemények fonnyadnak
18. kép Erwinia fertőzés hatására a hajtásvég pásztorbotszerűen meghajlik
19. kép Erwinia fertőzés piszkosfehér, majd rozsdabarna baktérium csepp jelenik meg
122 2013. március
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK
A fogékony növények kondícióját kiegyensúlyozott tápanyagellátással kell biztosítani, kerülni kell a túlzott nitrogén-adagolást. Metszéssel a per-metlé egyenletes eloszlását segítő koronaformát és optimális hajtás-sű-rűséget kell kialakítani.
A körte ventúriás varasodása (Venturia pyrina)
A ventúriás varasodás a körte egyik leggyakoribb betegsége, de csak azokon a területeken okoz károkat, ahol az évi csapadék mennyisége eléri, illetve meghaladja a 700 mm-t. 500 mm-es évi csapadék esetében a fertőzés veszélye lényegesen kisebb. Fertőzés csak akkor következhet be, ha a fogékony leveleket adott hőmér-sékleten meghatározott ideig borítja nedvesség. A fajták fogékonysága el-térő, ezért a gomba terjedése szem-pontjából fontos ismerni az egyes körtefajták varasodásra való hajla-mosságát (1. táblázat).
Körtefa-varasodás tünetei: A leve-let, a hajtást és a vesszőt, a virágot és a gyümölcsöt egyaránt fertőzi. A levél színén 5-10 mm átmérőjű, eny-hén kidomborodó, sárgászöld foltok jelennek meg, amelyeken később sö-tétbarna, bársonyos konídiumtartó gyep fejlődik, majd a gyep lekopik, a levélfolt beszárad. A levél fonákán látható tünetek a levél színén lévők-höz hasonlítanak (23. kép). Gyakori a levelek deformálódása. A hajtáson kerek vagy ovális sárgászöld folt, majd sötétbarna konídiumtartó gyep figyelhető meg, a folt később felhó-lyagosodik, felszakad. A vesszőn lévő foltok varszerűek, repedezettek, az epidermisz foszlányok felemelked-nek, alattuk található a sötétbarna konídiumtartó gyep. A virágon kör alakú vagy sugarasan szétterülő bar-na, bársonyos konídiumtartó gyep látható. A kórokozó súlyosan fertőzi a gyümölcsöt (24. kép). A jellegzetes va-ras foltok egy idő után elparásodnak, a gyümölcs deformálódik, féloldalas lesz, rajta repedések keletkeznek, melyek a magházig hatolnak, a re-pedéseken másodlagos rothadások (Monilinia spp., Fusarium spp.) indulnak meg. A varas foltok alatt a gyümölcshús kövecsessé válik.
A fertőzés forrásai, a betegség ki-
alakulása: A Venturia pyrina az alma-
20. kép A hajtáshervasztó darázs által okozott kárkép, hervadó hajtásvégek
21. kép Hajtáshervasztó darázs spirálvonalban elhelyezkedő szúrásnyomai
22. kép Hajtáshervasztó darázs szúrásnyomai
1232013. március
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK
fa varasodáshoz hasonlóan, a fertő-zött leveleken (peritéciumokkal) és a hajtásokban, a rügyekben (micélium alakjában) telel át. A micéliumban a konídiumképződés és lefűződés rendszerint kb. 8-10 nappal meg-előzi a peritéciumokban képződő aszkospórák érését és kiszóródá-sát. Ezért fennáll annak a veszélye, hogy a gyümölcsös a micéliumok-ról lefűződő konídiumoktól már jóval az aszkospórák megjelenése előtt fertőződik. A körte esetében az aszkospóra-érés megfigyelésé-vel párhuzamosan a primer fer-tőzés meghatározásához a varas vesszőkből származó konídiumok megjelenését is figyelemmel lehet kísérni.
Védekezés lehetőségeAz áttelelő fertőző anyag mennyi-
ségét csökkenti a metszés során az előző évben fertőződött hajtások el-távolítása, a fertőzött lomb összegyűj-tése, megsemmisítése.
A kórokozó elleni védekezést
rügypattanás előtt javasolt elkez-
deni: réztartalmú (rézhidroxid, rézoxiklorid, rézszulfát) készít-ményekkel lemosásszerűen kell permetezni (3. táblázat), mellyel a hajtásokon áttelelő szaporító képle-tek száma csökkenthető. A fertőzés
már rügypattanás után bekövet-
kezhet, az időszak kezdetén még a réztartalmú fungicidek is felhasz-nálhatók. Fehérbimbós állapot kez-
detétől csak a szerves fungicidek
ajánlottak – ezek a 4. táblázatban vannak részletezve. Mivel ebben az
időszakban a legnagyobb a fertő-
zésveszély, javasolt felszívódó és
kontakt hatású gombaölő szerek
kombinációban történő kijutta-
tása a megfelelő hatékonyság és a
fungicidrezisztencia kialakulásá-
nak megelőzésére. A 4. táblázatban K (=kontakt) betűvel és kék színnel jelöltük a kontakt, nem felszívódó készítményeket; F (= felszívódó) betűvel a szisztemikus, felszívódó gombaölő szereket.
A virágzás alatti körtepermetezés akkor válhat szükségessé, ha ebben az időszakban csapadékos az időjá-rás. Nyáron, az aszkospóra szóródás időszaka után elegendő a kontakt gombaölő szerek használata, meg-előző jelleggel.
23. kép Körtefa-varasodás tünete levélen
24. kép Körtefa-varasodás súlyos fertőzés termésen
25. kép Körte-levélbolha fiatal (L1-L2) lárvái
124 2013. március
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK
3. táblázatKörtében engedélyezett szervetlen hatóanyagú gombaölő szerek
Sor-szám Hatóanyag Készítmény Károsító Dózis Forgalmi
kategória1. kén Eurokén 2000 80 WG lisztharmat, atkák gyérítése 3-7,5 kg/ha III.
2. kén Micro Special lisztharmat, atkák gyérítése 5-7 kg/ha III.
3. kén Microthiol Special almafalisztharmat 3-7 kg/ha III.
4. kén Necator 80 WG lisztharmat, atkák gyérítése 3-7,5 kg/ha III.
5. réz Bordói extra monília, varasodás 1% III.
6. Bordeaux-i keverék Bordóilé Nano tűzelhalás, varasodás 5 l/ha III.
7.Bordeaux-i keve-
rék + kén Bordóilé + Kén Nano varasodás, lisztharmat 6,5-8 l/ha III.
8. réz Bordói por monilia, varasodás 1% III.
9. réz Bordómix DG baktériumos ágelhalás, tűzelhalás, gombás betegségek 5 kg/ha III.
10.rézszulfát alapú bordói keverék Linzi bordói por
baktériumos és gombás ágelhalások, tűzelhalás, varasodás
1 % III.
11. réz Cuprosan 50 WP
baktériumos, gombás eredetű ágelhalás, egyéb gombabetegségek (kivéve lisztharmat),
tűzelhalásvarasodás
3-4 kg/ha
5-7 kg/ha 2-3 kg/ha
III.
12. réz(I)oxid Nordox 75 WGtűzelhalás, varasodás,
baktériumos ágelhalás, gombás ágelhalások, egyéb gombabetegségek (kivéve lisztharmat)
1,2-1,6 kg/ha 2,0-2,6 kg/ha
III.
13. réz+folpet Cupertine F gombabetegségek (kivéve lisztharmat) 4-5 kg/ha III.
14. réz+mankoceb Cupertine Mbaktériumos ágelhalás, gombabetegségek, varasodás,
tűzelhalás4-5 kg/ha 5 kg/ha
III.
15. réz+mankoceb Cuprofix 30 DGbaktériumos ágelhalás, gombabetegségek, varasodás,
tűzelhalás4,0 kg/ha III.
16. rézhidroxid Champ DPőszi-tavaszi lemosó, baktériumos ágelhalás, gombás
ágelhalások, tűzelhalás,varasodás
3-4 kg/ha
2-3 kg/ha III.
17. rézhidroxid Champion WG baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb
gombabetegségek (kivéve lisztharmat),tűzelhalás
2-3 kg/ha
3 kg/ha III.
18. rézhidroxid Champion 2 FL baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb
gombabetegségek (kivéve lisztharmat),tűzelhalás
1,75-2,0 l/ha
2,25-3,0 l/ha III.
19. rézhidroxid Champion 50WPgombabetegségek (kivéve lisztharmat),
tűzelhalás2-3 kg/ha3-4 kg/ha
III.
20. rézhidroxid Copac Flowbaktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb
gombabetegségek (kivéve lisztharmat),tűzelhalás
1,75-2,0 l/ha,
2,25-3,0 l/ha III.
21. rézhidroxid Funguran OH 50 Wpbaktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb
gombabetegségek (kivéve lisztharmat),tűzelhalás
2,0-3,0 l/ha,
3,0-4,0 l/ha III.
22. rézhidroxid Hydrostarbaktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb
gombabetegségek (kivéve lisztharmat)2-3 kg/ha
III.
23. rézhidroxid Joker 77 WPbaktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb
gombabetegségek (kivéve lisztharmat),tűzelhalás
2,0-3,0 kg/ha,
3,0-4,0 kg/ha III.
24. rézhidroxid JOLLY 77WPbaktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb
gombabetegségek (kivéve lisztharmat),tűzelhalás
2,0-3,0 kg/ha,
3,0-4,0 kg/ha III.
25. rézhidroxid Kocide 2000baktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb
gombabetegségek (kivéve lisztharmat),tűzelhalás
1,75-2,0 kg/ha,
2,25-3,0 kg/ha III.
26. rézhidroxid Pomuran Rézbaktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb
gombabetegségek (kivéve lisztharmat),tűzelhalás
2,0-3,0 kg/ha,
3,0-4,0 kg/ha III.
27. rézhidroxid + kén Vegesol eReSvarasodás, lisztharmat, baktériumos és gombás
eredetű ágelhalás, tűzelhalás4,0 l/ha III.
28.rézhidroxid +
napraforgóolaj Vegesol Rvarasodás, baktériumos és gombás eredetű ágelhalás,
tűzelhalás2,0-3,0 l/ha,
3,0 l/ha III.
29. rézhidroxid Vitra rézhidroxidbaktériumos és gombás eredetű ágelhalás, egyéb
gombabetegségek (kivéve lisztharmat),tűzelhalás
2,0-3,0 kg/ha,
3,0-4,0 kg/ha III.
1252013. március
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK
A körte növényvédelme
Nyugalmi állapotban
A tél végén, a nyugalmi időszakban a metszés alkalmával törekedni kell a levegős, szellős korona kialakítására vagy annak megtartására. Ezzel csök-kenthető a kórokozók, elsősorban a körtevarasodás fertőzésének mérté-ke, a kaliforniai pajzstetű elszaporo-dásának lehetősége.
Kerülni kell a vesszők, gallyak nagymértékű eltávolítását, mert ez a korona sűrűsödését okozza és a nyár folyamán nagyszámú vízhajtás kép-ződik, ami a körte-levélbolhák elsza-porodását teszi lehetővé.
A körte-levélbolha ellen hatásos módszer a nyugalmi időszak végén, közvetlenül rügyfakadás előtt, gon-dosan, nagy permetlémennyiség-gel elvégzett paraffinolajos, vagy
poliszulfid kén + vazelinolaj kombi-
nációjával történő lemosó permete-
zés (2. táblázat). Az ervínia és a ventúriás varaso-
dás kórokozók ellen réztartalmú
készítményekkel (v.ö. 3. táblázat) lemosásszerűen kell permetezni, melynek célja a hajtásokon áttelelő szaporító képletek csökkentése.
Mindhárom károsító ellen hat a
rézoleát + paraffinolaj (2. táblázat) hatóanyag-tartalmú készítmény.
A rügyfakadás és a zöldbimbós állapot között
A rügyfakadás és a zöldbimbós állapot közötti időszakban a varaso-dás, a körte-levélbolha, esetleg a sod-rómolyok, az araszolóhernyók elleni védekezésre kell számítani.
A rügyfakadást követően a
ventúriás varasodás fertőzés ve-
szélyével kell számolni. A vesszők-ben áttelelt micéliumon képződő konídiumok már fertőző képesek. Ebben az időszakban felhasználha-tók a réztartalmú készítmények, amelyek a tűzelhalás fertőzést is
csökkentik.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a réztar-talmú készítmények – fajtától függő mértékben – zöldbimbós állapottól
kezdve perzselhetik a generatív ré-szeket.
A körte-levélbolha tojások megje-
lenése vagy a lárvakelés kezdetén a diflubenzuron + paraffinolaj, vagy a spinozad + paraffinolaj tartalmú készítmények (v. ö. 2. táblázat) alkal-mazása előnyös, mivel ezek a levél-bolha tojásait és fiatal (L1-L2) lárváit, továbbá a levéltetveket is elpusztítják, viszont a ragadozókat kevésbé veszé-lyeztetik. Amennyiben sodrómoly vagy araszolólepke hernyók fordul-nak elő, a fenti védekezés ezek ellen is hatékony.
Fehérbimbós állapotban
Fehérbimbós állapotban a
ventúriás varasodás kórokozójá-
nak konídiumos és aszkospórás
alakja egyaránt fertőzőképes, ezért fokozott a terméskezdemény fertő-ződésének veszélye. A réztartalmú készítmények a terméskezdeményt már perzselhetik, alkalmazásuk nem célszerű, a szerves hatóanyagú gom-baölő szerek közül a kontakt + felszí-
3. táblázat folytatásaKörtében engedélyezett szervetlen hatóanyagú gombaölő szerek
Sor-szám Hatóanyag Készítmény Károsító Dózis Forgalmi
kategória
30. rézoxiklorid Astra rézoxikloridtűzelhalás, baktériumos ágelhalás, gombás ágelhalá-
sok, varasodás
3,0-4,0 kg/ha,varasodás: 2,0-3,0
kg/haIII.
31. rézoxiklorid Cuprocaffaro Microbaktériumos, gombás ágelhalások, tűzelhalás, vara-
sodás
3,0-4,0 kg/ha,varasodás: 2,0-2,5
kg/haIII.
32. rézoxiklorid Meteorbaktériumos, gombás ágelhalások, tűzelhalás, vara-
sodás
3,0-4,0 kg/ha,varasodás: 2,0-3,0
kg/haIII.
33. rézoxiklorid Montaflowbaktériumos, gombás ágelhalások, tűzelhalás, vara-
sodás
3,0-4,0 l/ha,varasodás: 2,0-2,5 l/
haIII.
34. rézoxiklorid Neoram 37,5 WGbaktériumos, gombás ágelhalások, tűzelhalás, vara-
sodás
3,0-4,0 l/ha,varasodás: 2,0-2,5 l/
haIII.
35.rézoxiklorid+ mankoceb
Miltox special extra WP
baktériumos, gombás ágelhalások, tűzelhalás, vara-sodás
3,0 kg/ha,varasodás: 2,0-3,0
kg/haIII.
36. rézoxiklorid Pluto 50 WP rézoxiklorid
tűzelhalás, baktériumos- és gombás eredetű ágelha-lás egyéb gombabetegségek (kivéve lisztharmat)
3,0-4,0 kg/ha, egyéb
gombabetetegségek: 2,0-3,0 kg/ha
III.
37. rézoxiklorid Rézmaxbaktériumos, gombás ágelhalások, tűzelhalás, vara-
sodás
3,0-4,0 l/ha, varasodás: 2,0-2,5 l/
haIII.
38. rézoxiklorid Rézoxiklorid 50 WP
tűzelhalás,baktériumos- és gombás eredetű ágelhalás egyéb
gombabetegségek (kivéve lisztharmat)varasodás
5,0-7,0 kg/ha3,0-4,0 kg/ha
2,0-3,0 kg/ha
III.
39. rézszulfát Cuproxat FWvarasodás,tűzelhalás
4,0-5,0 l/ha,5,0 l/ha
III.
126 2013. március
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK
4. táblázatKörtében engedélyezett szerves hatóanyagú gombaölő szerek
Sor-szám Hatóanyag Készítmény neve Hatásmód szerin-
ti csoportosítás Károsító Dózis Forgalmi kategória
1. Aureobasidium pullulans Blossom Protect - tűzelhalás 1,25 kg/ha III.
2. boszkalid+piraklostrobin Bellis F tárolási betegségek 0,8 kg/ha I.
3. ciprodinil Chorus 50 WG Fventúrás varasodás,
monília0,4-0,45 kg/ha III.
4. ciprodinil Chorus 75 WG Flisztharmat, varasodás,
monília0,25-0,3 kg/ha III.
5. difenokonazol Difcor 250 EC Fvarasodás, lisztharmat,
körterozsda 0,2-0,25 l/ha III.
6. difenokonazol Difo 25 EC Fvarasodás, lisztharmat,
körterozsda 0,15 l/ha III.
7. difenokonazol Score 250 EC F körterozsda, varasodás 0,2-0,25 l/ha III.
8. ditianon Delan 700 WG K varasodás 0,35-0,5 kg/ha II.
9. ditianon + piraklostrobin Tercel F lisztharmat, varasodás 2,0-2,5 kg/ha II.
10. dodin Syllit 400 SC K varasodás 1,7 l/ha II.
11. dodin Efuzin 500 FW K varasodás 1,0-1,3 l/ha II.
12. folpet Folpan 48 SC Kgombabetegségek, (kivéve lisztharmat)
2,0-3,0 l/ha I.
13. folpet Folpan 50 WP Kgombabetegségek, (kivéve lisztharmat)
3,0 kg/ha I.
14. folpet Folpan 80 WDG Kgombabetegségek, (kivéve lisztharmat)
1,25-2,0 kg/ha I.
15. folpet Shavit F K gombabetegségek 2,0 kg/ha I.
16. fosetil-AL Aliette 80 WG F tűzelhalás 4 kg/ha III.
17. iprodion Rovral Aqua Flow Fmoníliás, szürkepenészes,alternáriás és tárolási
betegségek1 l/ha I.
18. kaptán Merpan 48 SC, Merpan 50 WP
K varasodás, monília 2,0-3,2 l/ha 2,0-3,2 kg/ha
I.
19. kaptán Merpan 80 WDG K varasodás, monília 1,25-2 kg/ha I.
20. kaptán Buvicid K 370 SC K varasodás, monilia, tárolási betegségek
2,2-3,0 l/ha I
21. kaptán Captan 50 WP K varasodás, monília 2-3,2 kg/ha I.
22. kaptán Orthocid 50 WP K varasodás, monília 2,0-3,2 kg/ha I.
23. kaptán Orthocid 80 WDG Kvarasodás, monília, táro-
lási betegségek1,25-2,0 kg/ha I.
24. klórtalonil Bravo 500 K varasodás 2,5-3,0 l/ha II.
25. klórtalonil Mycostar K varasodás 2,5-3 l/ha II.
26. mankoceb Dithane DG Neo-Tec Kvarasodás, egyéb gom-babetegségek, (kivéve
lisztharmat) 2,0 kg/ha III.
27. mankoceb Dithane M-45 Kvarasodás, egyéb gom-babetegségek, (kivéve
lisztharmat) 0,20% III.
28. mankoceb Indofil M-45 Kgombabetegség (kivéve lisztharmat), varasodás
2,0-3,2 kg/ha II.
29. mankoceb Manco 80 WP Kgombabetegség (kivéve lisztharmat), varasodás
0,20% III.
30. mankoceb Manzate 75 DF K varasodás 2,0-2,5 kg/ha III.
31. mankoceb Manfil 75 WG Kvarasodás, egyéb gom-babetegségek, (kivéve
lisztharmat) 2,1 kg/ha II.
32. mankoceb Manfil 80 WP Kvarasodás, egyéb gom-babetegségek, (kivéve
lisztharmat) 2 kg/ha II.
33. mankoceb Penncozeb DG K varasodás 2,0-2,5 kg/ha III.
34. mankoceb Penncozeb Plus K monília, varasodás 2,0-3,2 kg/ha III.
35. mankoceb Vondozeb DG K varasodás 2,0-2,5 kg/ha III.
36. mankoceb Vondozeb Plus Kvarasodás, monília, levél-
betegségek2,0-3,2 kg/ha III.
1272013. március
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK
vódó hatású kombinációk alkalma-
zása javasolt (v. ö. 4. táblázat). A körte-levélbolhák áttelelt nős-
tényei a fehérbimbós állapotig a tojások többségét lerakják, a kikelt lárvák zöme L1, L2 stádiumban van (25. kép), ezért ebben az időpont-ban acetamipriddel, klotianidinnel, abamektin + klórantraniliprol + ada-lékanyaggal (2. táblázat) történő vé-dekezéstől várható jó eredmény.
Virágzás idején
A virágzás alatt a körte rovarölő
szeres permetezése rendszerint nem
indokolt és a méhek védelme miatt
nem javasolt, vagy csak a nem méh-veszélyes készítmények használha-tók (pl. tiakloprid hatóanyagú szerek, lásd 2. táblázat).
A gombaölő szeres védekezés csak
akkor válhat szükségessé, ha ebben
az időszakban csapadékos időjárá-
si viszonyok uralkodnak, amelyek kedveznek a varasodás és az ervíniás fertőzéseknek.
A tűzelhalás kórokozója a virág-
zás idején fertőzheti a legnagyobb
mértékben a körtét, különösen ak-kor, ha a virágok felületén vízcsep-pek vannak. A fertőzés megelőzésre a foszetil-Al vagy Aureobasidium pullulans hatóanyagú készítmények ajánlottak (v.ö. 4. táblázat).
A ventúriás varasodás ellen pl. mankoceb + difenokonazol, metiram + miclobutanil stb. használható (v.ö. 4. táblázat).
Csapadékos időjárási viszonyok között a virágzás elhúzódik, ennek következményeként a fertőzés lehe-tősége fokozódik; egy vagy két per-metezés is indokolt lehet.
Sziromhullás után
A körte védelmének legkritikusabb szakasza közvetlenül a sziromhullás utáni időszakban van. A ventúriás varasodás aszkospóráinak szóródása a legtöbb évben ebben a fenológiai stádiumban is intenzív. A szirom-hullás utáni időszakban a termés fokozottan érzékeny a növényvédő szerek fitotoxikus hatására, ezért védekezésre a 4. táblázatban feltün-
tetett szerves hatóanyagú készítmé-nyek jöhetnek számításba.
A körte ventúriás varasodása el-
len ható nem felszívódó fungicid
hatóanyagok közül a klórtalonil, a
mankoceb, a felszívódó hatásúak kö-
zül a difenokonazol, a tebukonazol
hatásos a körterozsda ellen is (4. táblázat).
A sziromhullás után feltűnővé
válnak a tűzelhalással fertőzött haj-
tások. A fertőzés mértéke a kóroko-zónál részletezett mechanikai mód-szerekkel és a foszetil-Al hatóanyagú készítmény ismételt felhasználásával csökkenthető.
Azokban az ültetvényekben, ahol a kártevők elleni védekezésre túlnyo-mó részben szelektív hatású rovarölő szereket alkalmaznak, előfordulhat a
poloskaszagú körtedarázs is. Nősté-nyei a fehérbimbós állapot kezdetén már a fakadó virágokon tartózkod-nak. A körtefajták virágzásának idő-pontjában jelentős időbeli eltérés van, ezért előfordul, hogy a később virágzó fajták sziromhullásának idő-pontjában végzett permetezés a ko-rai virágzású fajták ellen már nem
4. táblázat folytatásaKörtében engedélyezett szerves hatóanyagú gombaölő szerek
Sor-szám Hatóanyag Készítmény neve Hatásmód szerinti
csoportosítás Károsító Dózis Forgalmi kategória
37. mankoceb Poliram DF K varasodás, monília 2,0-2,5 kg/ha III.
38. miclobutanil Systhane Duplo F varasodás, lisztharmat 0,3 l/ha II.
39. penkonazol Topas 100 EC F varasodás, lisztharmat 0,5 l/ha III.
40. pirimetanil Mythos 30 SC F almafavarasodás 1,0-1,5 l/ha II.
41. pirimetanil Scala F varasodás 0,8-1,1 l/ha II.
42. pirimetanil + fluqinkonazol Clarinet Falmafavarasodás, liszt-
harmat1,0-1,5 l/ha II.
43. propineb Antracol 70 WG Kvarasodás, gombás
betegségek (kivéve liszt-harmat)
1,5-2,25 kg/ha II.
44. tebukonazol Folicur 25 WG F varasodás, lisztharmat 0,5 kg/ha II
45. tebukonazol Riza 250 EW F lisztharmat varasodás 0,5 l/ha I.
46.tebukonazol + trifloxistrobin Flint Max F
lisztharmat, varasodás, tárolási betegségek
0,2-0,3 kg/ha I.
47. tiofonát-metil Cercobin WDG Flisztharmat, varasodás (kontakt készítménnyel
kombinálva) 0,8-1,0 kg/ha II.
48. tiofonát-metil Topsin-M 70 WDG Flisztharmat, varasodás (kontakt készítménnyel
kombinálva) 0,8-1,0 kg/ha II.
49. TMTD Tiuram granuflow K varasodás 2,0-3,0 kg/ha II.
50. trifloxistrobin Zato 50 WG Fvarasodás, lisztharmat,
monilinia0,1 -0,15 kg/ha II
51. vírus szuszpenzió + alginat Erwiphage -tűzelhalás (eseti engedé-lye volt 2012-ben és vár-hatóan lesz 2013-ban is)
0,1 l/ha „A” és 1 l/ha „B” kompo-nens 1000 l víz-
ben oldva
II.
Megjegyzés: F = felszívódó, K= kontakt
128 2013. március
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK
nyújthat kielégítő védelmet. Ezért indokolt a színcsapdás megfigyelés és az előző évek helyi tapasztalatai alapján időzíteni a védekezést ez ellen a kártevő ellen, amennyiben szükséges.
A poloskaszagú körtedarázs el-
sődlegesen a Nyári Kálmán, Erdei Vajkörte, Seres Olivér és a Kieffer
fajtákat veszélyezteti. Az optimális
permetezési időpont sziromhullás
után (mielőtt a lárva fiatal gyü-
mölcs belsejébe hatol) van (26. és 27. kép); a széles hatásspektrumú felszívódó csoportba tartozó, a kör-
tében más kártevők ellen engedé-lyezett pl. tiametoxam, tiakloprid, klórpirifosz-metil stb. (5. táblázat) hatóanyagú készítmények egyike le-het hatásos; fontos, hogy a permetlé a korona belsejéből kifelé és alulról is érje az elvirágzott ágakat, vagyis a csészelevelek fonákára jusson. Ez a permetezés egyúttal a levéltetvek és a körte-levélbolhák egyedszámát is csökkenti.
A sziromhullást követően a kör-
te-levélbolhák vegyes populációja
(tojás, lárva és imágó) fordul elő,
ekkor jó biológiai hatékonyságot
csak az abamektin, spirodiklofen, spirotetramat, tebufenpirad ható-anyagok + olaj kombinációitól lehet várni, melyeket a rezisztencia elke-rülése érdekében váltogatva (rotá-cióban) érdemes használni (v. ö. 2. táblázat).
A nyári időszakban
A varasodás esetében az
aszkospórák kiszóródásának
mértéke csökken, viszont csapadé-kos időjárás esetén és akkor, ha az aszkospórás fertőzéseket nem sike-
5. táblázatKörtében egyéb kártevők ellen engedélyezett rovarölő szerek
Sor-szám Hatóanyag Készítmény Károsító Dózis Forgalmi
kategória
1. tiametoxam Actara 25 WGlevéltetvek,
aknázómolyok,vértetvek
18-20 g/100 l25-30 g/100 l
30 g/100 lIII.
2. emamektin-benzoát Affrimaknázómolyok,
gyümölcsmolyok,sodrómolyok
2,5-3,0 kg/ha II.
3. tiakloprid Calypso 480 SCalmalevél-aknázómoly, almailonca
vértetű 0,3 l/h
0,3-0,45 l/haII.
4. klorantraliniprol Coragen 20 SC almamoly,sodrómolyok, aknázómolyok0,125-0,2 l/ha, 0,16-0,2 l/ha
II.
5. deltametrin Decis,Decis Mega
molykártevők 0,15 l/haIII.II.
6. Bacillus thuringiensis Dipel ES aknázómolyok, almamoly, sodrómolyok 2 l/ha III.
7. fenoxikarb Insegar 25WGaknázómolyok, almamoly, sodrómolyok,
körtemoly 0,3-0,6 kg/ha II.
8. fenoxikarb Insegar 25 WPsodrómolyok,
almamoly, körtemoly0,6 kg/ha0,3 kg/ha
III.
9. lambda-cihalotrin Kaiso EGalmamoly, levélaknázómolyok, levél-
tetvek, sodrómolyok 0,2-0,3 kg/ha II.
10. lambda-cihalotrin Karate 2,5 WGgyümölcsmolyok, levélaknázómolyok,
levéltetvek, sodrómolyok 0,3-0,6 kg/ha III.
11. lambda-cihalotrin Karate Zeon 5 CSalmamoly, aknázó- és sodrómolyok,
levéltetvek0,2-0,3 l/ha III.
12. alfametrin King 10 F gyümölcsmolyok 0,12 l/ha II.
13. lambda-cihalotrin K1,Kaiso Garden
almamoly, levélaknázómolyok, levél-tetvek, sodrómolyok
2-3 g/10 l III.
14.Cydia pomonella granulosis vírus Madex almamoly 0,075-0,1 l/ha II.
15. klórpirifosz-metil Megatox almamoly, sodrómolyok 1,9 l/ha II.
16. hexitiazox Nissorun 10 WP takácsatka 0,3-0,5 kg/ha III.
17. fenpiroximát Ortus 5 SC takácsatka és levélatka 0,7-1,0 l/ha II.
18. pirimikarb Pirimor 50 WG levéltetvek 0,35-0,5 kg/ha III.
19. klórpirifosz Pycrolex Neoalmamoly, sodrómolyok, körtelevélbolha,
levélaknázó molyok, levéltetvek1,5 l/ha I.
20. klórpirifosz-metil Reldan 22 ECalmamoly, levélaknázómolyok, levéltet-
vek2,7 l/ha I.
21. piridaben Sanmite 20 WPpiros gyümölcsfa- és kétfoltos
takácstaka, levélatkák0,5-0,75 kg/ha III.
22. indoxakarb Steward 30 DF almamoly, almailonca 170 g/ha II.
23. eszfenvalerát Sumi-Alfa 5 EClombrágó hernyók, gyümölcsmolyok,
levéltetvek0,1-0,3 l/ha II.
24. flonikamid Teppeki levéltetvek 0,14 kg/ha III.
25. etofenprox Trebon 30 EC almamoly, aknázómolyok 0,5 l/ha II.
1292013. március
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK
rült blokkolni, valamint a leveleken és a gyümölcsön nagy számú konídi-umos telep van, úgy a nyár folyamán is szükség lehet még kémiai véde-lemre.
A sziromhullást követően a szüret előtti időszakig a kártevő fajok elsza-porodásának mértékétől függően
kell a védekezésről dönteni (v. ö. 5. táblázat).
A körte-levélbolha egyedszámá-
nak változását a hajtások rend-
szeres vizsgálatával lehet megál-
lapítani, szükség esetén az előző fejezetben felsorolt készítmények közül kell választani.
A termés monilíniás fertőzé-
se ellen a pl. ciprodinil, iprodion, trifloxistrobin hatóanyagú gombaölő szerekkel történő permetezés haté-kony (4. táblázat).
A szüret előtt
A szüret előtti időszak kémiai vé-delmét a körte esetében megnehezíti a fajták eltérő érési ideje. A permete-zéseket az élelmezés-egészségügyi várakozási időnek megfelelően szük-séges abbahagyni. A késői érésű faj-ták védelmében célszerű a fajtákat úgy telepíteni, hogy azok külön me-netben is permetezhetők legyenek.
A szüret után
A lombhullás időpontjában réztar-talmú (v.ö. 3. táblázat) hatóanyagú készítménnyel a még a fán lévő és a már lehullott lombot lemosásszerűen kezelve a körte ventúriás varasodása és az ervíniás tűzelhalás kórokozó-jának áttelelése jelentős mértékben gátolható, ezzel a következő évi fertő-zés mértéke csökkenthető.
■
26. kép Poloskaszagú körtedarázs kártétele
27. kép Poloskaszagú körtedarázs kártétele